Lorántffy Zsuzsanna. a bibliás fejedelemasszony

Átírás

1 Lorántffy Zsuzsanna a bibliás fejedelemasszony Készítette: Fodorné Nagy Sarolta (PhD.habil.) Közölte: Tiszántúli Református Lelkésztovábbképző Intézet, Debrecen

2 Közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának: Mert ha élünk, az Úrnak élünk; ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk. (Róm 14,7-8)

3 Az ónodi vár Lorántffy Zsuzsanna Ónodon született, 1600-ban. Édesapja: Lorántffy Mihály, az ónodi vár kapitánya. Édesanyja: Zeleméry Kamarás Borbála. Ónodon még hárman voltak testvérek: Erzsébet, Zsuzsanna és Mária. Később született Borbála.

4 Lorántffy Zsuzsanna Ónodon A szülői házat áthatotta: 1. Istenfélelem hallgatták Isten Igéjét; udvari papjuk volt a református Szepsi Laczkó Máté. 2. Hazaszeretet Mintegy három km-re: a tatárjárás muhi csatája (1241) emléke! Ónodot végvárrá nyilvánították (1602) Eger eleste után Rákóczi Zsigmond zálogbirtoka, ahol édesapja a várkapitány. Védte Kassát és Felső-Magyarországot is. 3. Szabadságszeretet Politikai: véd-küzdelmek az osztrák császári, a török és a krími tatár csapatokkal. Vallási: 1605-ben Ónod csatlakozott a Bocskai-szabadságharchoz.

5 A pataki vár új úrnője Lorántffy Zsuzsanna édesanyja örökölte a sárospataki várat 1609-ben. Patakra költözött a család. Zsuzsanna ekkor 9 éves. Valahányszor átment a vár kapuján, láthatta a feliratot, amit Perényi Péter, a vár előző, protestáns tulajdonosa vésetett kőbe: Boldog az a város, amelyben Isten igéje prédikáltatik, és meg is tartatik.

6 A család Még költözésük évében megszületett a negyedik kislány: Borbála. Néhány nappal később, a várban meghalt az édesanya (1609. nov. 22.) Férje a pataki templomban temettette el március 7-én ben meghalt a legidősebb és a legkisebb testvér: Erzsébet és Borbála. Zsuzsanna számára az édesapja maradt és testvére: Mária.

7 Lorántffy Mihály a példaszerű főúr és apa A jogrendet követte: a vár előző tulajdonosainak sírját végakaratuknak megfelelően vörös márvány sírlappal látta el, és a templomba helyezte. A kezére került vagyont megbecsülte. A rá maradt pataki kollégiumot bőkezűen támogatta. Vallását szerette. A híres Mandulás-kertet ő telepíttethette. Két kislánya fiatal virágzó fák alatt futkározhatott. A Lorántffy család címere

8 Gyermekévek Mikor, kitől tanult meg írni és olvasni Zsuzsanna? Nem tudjuk. De szerette a könyveket. Később önállóan írta, pecsételte le leveleit, amelyek magas műveltségről tanúskodnak. Írástudás kellett a birtokügyek intézéséhez is. A pataki kollégium közelsége bizonyára hatott rá. Nevelője: Szepsi Laczkó Máté három fő jellemvonását emeli ki: szereti vallását; elméje fogékony, értelmes, rendkívül okos; természete szelíd, engedelmes.

9 Élet a várakban A várak általában lüktettek a fiatalok mozgásától: a gyermekek elutaztak, vagy éppen várták őket haza, a kislányért kocsit küldenek, a nagymama hívja unokáit, a nagynénihez lakodalomba kell menni A sok mozgás, utazás, vendégeskedés bevezette a fiatalokat a társadalmi életbe. Hasonlóképpen lehetett Zsuzsannáéknál is.

10 Lorántffy Mihály, az édesapa Lorántffy Mihály első feleségének elvesztése után négy évvel a kor szokásától eltérően soká újra megnősült (1613 június 16.). Felesége: Andrássy Kata. Következő évben megszületett kislányuk: Kata (1614. október eleje). Lorántffy Mihály súlyos beteg lett Végrendeletét, akaratának megfelelően, mindhárom lánya végighallgatta. Igazságosan osztotta szét a vagyont. Sárospatakot Zsuzsanna és Mária kapta, mint édesanyjuktól örökölt részt. Lorántffy Mihály november 14-én meghalt. Első felesége mellé temették (1615. január 4.). Sárospatak lakossága igen megsiratta, mert olyan volt, mint az édesatyja. Az özvegy hamarosan elköltözött Sárospatakról, és férjhez ment Héderváry Ferenchez. A Lorántffy család címere

11 A fiatal úrhölgyek A sárospataki vár fiatal úrnői: Zsuzsanna és Mária magukra vonták a legtehetősebb családok figyelmét. Közel volt Szerencs, ahol a Rákócziak akkor rendszerint tartózkodtak. A fiatal Rákóczi fiúk és a Lorántffy lányok bizonyosan ismerték egymást már gyermekkorukban.

12 Szerencs a Rákócziak vára A szerencsi vár urai: id. Rákóczi Zsigmond és Gerendy Anna. Három fiuk született egymás után: o György: 1593 június 8. Szerencsen o Zsigmond: 1595 januárban, Szerencsen. o Pál 1596-ban.

13 Zsuzsanna eladósorban Bár hiteles kép nem maradt róla, de leírásokból tudjuk, hogy Zsuzsanna kisasszony szép volt. Gazdag, ősi családból származott, nagy és tekintélyes rokonsággal rendelkezett, s igényes nevelésben részesült. Kezére többen pályáztak, pl. Friedrich Teuffenbach morva főúr is. Jelentkezett Rákóczi György is, még Lorántffy Mihály úr életében, hogy kyvanta wolna maganak az eöregbik kys Asszont.

14 A kiszemelt lányok Zsuzsanna még 8 éves lehetett, Mária 6 éves, amikor Rákóczi Zsigmond kiszemelte őket fiai számára: Zsuzsannát Györgynek, Máriát Zsigmondnak. Az esküvőt a szülők már nem érték meg: Rákóczi Zsigmond 1608-ban, Lorántffy Mihály 1614-ben halt meg.

15 I. Rákóczi György, a vőlegény (Szerencs, jún. 8. Gyulafehérvár, okt. 11.) Erdélyi fejedelem: éves, amikor édesanyja, Gerendy Anna meghalt (1596). 12 évesen került Bocskai István udvarába. Itt ismerkedett meg Bethlen Gáborral, a későbbi (1613) erdélyi fejedelemmel. 15 éves, amikor édesapja, Rákóczi Zsigmond meghalt. Édesapja erdélyi fejedelem volt ( ), a Vizsolyi Biblia kiadásának fő támogatója. A kamasz fiú anya és apa nélkül maradt. 20 éves sincs királyi étekfogó és ónodi várkapitány. Szívesen látott vendég volt Bécsben: a néhai erdélyi fejedelem fiát igyekeztek lekötelezni.

16 Az esküvő Sárospatak, április április 18-án tartották az esküvőt a hagyomány szerint ez Zsuzsanna születésnapja is volt. Lorántffy Zsuzsanna 16 éves, Rákóczi György 23. Rákóczi György, a vőlegény a vidék egyik legnagyobb birtokosa, Ónod, Szerencs és több felsőmagyarországi vár ura, Borsod megyei főispán, a protestáns nemesség egyik kiemelkedő vezetője.

17 Esküvő hadi készültségben Rákóczi Ónodról ment Patakra katonái kíséretében. Ekkor történhetett, hogy Szerencsen megállt, és ebéd közben érte a hír, miszerint: A katolikus Homonnai György, Zemplén vármegye főispánja bevenni készül Patakot, mert ott vala a keresztények seminariumja, a református skóla, a kollégium. Onnan Erdélybe tart Bethlen Gábor fejedelem ellen. (Sepsi, 1858., 151.) Rákóczi válasza: Hadd jöjjön az bestye lélek [ ], de ha én elébb érkezem Patak várában, jó szívvel várom, mert azt hozták híröl Rákóczi Györgynek, hogy a pataki eskolát el akarja hányatni. Homonnai György is György, én is György vagyok, de ujjat vonszok véle

18 Esküvő hadi készültségben Egy tanú : Továbbá azt is hallottam, hogy az áruló bestye [ ] Homonnai György el akar bennünket veszteni, erdélyi fejedelemmé akar lenni Megadta Isten az oszlopot, vagyon kinek vetni a hátunkat Rákóczi György, ez az a támasz, ennek vethetjük hátunkat. Ez időről több forrásról nincs tudomásunk

19 Szerencs Az ifjú házasok rövid ideig Szerencsen laktak, de aztán visszaköltöztek Patakra. Testvéreik: Rákóczi Zsigmond és Lorántffy Mária esküvőjét két évvel később tartották, 1618-ban. A lakodalomban jelen volt Bethlen Gábor is. A fiatal pár Szerencs várában rendezte be otthonát. Zsigmond 1620 dec. 26-án meghalt, Mária röviddel később, 1621-ben. Birtokrészük Zsuzsannára és Györgyre maradt. A szerencsi vár

20 Házasságban ( ) Mily jó és mily gyönyörűséges, amikor az atyafiak egységben együtt laknak! Csak oda küld áldást az ÚR, és életet örökre! (Zsolt 133)

21 A pataki vár urai Új, közös otthonukat, a sárospataki várat bővítették, újították, biztonságosabbá tették. Zsuzsanna asszony saját ízlése szerint formálta, otthonossá tette. Kőfaragót családostól telepítettek Sárospatakra (munkája ig nyomon követhető). A címeres márványtáblák a későbbi tulajdonosok alatt (18.sz.) veszendőbe mentek. Az palota ablakiban virágoknak való ládácskákat csináltatott az asszony őnagysága. (1619.) A sárospataki Rákóczi-vár belső udvara a Lorántffy-loggiával

22 Kifinomult ízlés Váraik egyszerű, nemes, de igényes és kifinomult ízlésről tanúskodnak: üvegablakok a falakon drága kárpitok antik mitológiai és bibliai jelenetekkel olasz kert ezüst tálak, aranyozott tányérok, drágaköves serlegek, kristálypoharak ezüst mosdómedencék. az udvarnép egyszerűbb keretek között élt, de kiemelkedő tisztasági viszonyok között: kádak, kendők, medencék jelzik. Várkastély, Sárospatak.

23 Rákóczi György, a férj Rákóczi György szerette feleségét. Nem zavarta, ha a külvilág tudomást szerez szerelméről vagy a gyermekeit körülvevő rajongó szeretetéről. Az idegenekkel szemben kemény volt, céltudatos, birtokait gyűjtötte, de feleségéhez és gyermekeihez gyengéd. Az erőszaknak még az árnyéka is hiányzott belőle. Gyermekei születésére mindenáron és mindig hazament. Pl ben Bethlen határozott tiltása ellenére, amit Bethlen még évekkel később is személyes sérelemként kezelt. Rákóczi írott parancsot küldött az egyes uradalmakba, hogy a fejedelemasszonynak éppúgy engedelmeskedjenek, mint neki. Munkácsi helytartójához írott levele az gazdasszony, ha miből parancsol, azt magunkénál is inkább be igyekezd teljesíteni: bizony könnyebben szenvedem, ha a mi parancsolatunk múlik el, mintha az övé.

24 Lorántffy Zsuzsanna, a segítőtárs Kiváló segítőtárs volt. Sokoldalú és megbízható. Mindig, mindenütt használni akart. Ihlet, enged, támogat, de véleményét is elmondja. Gyermekeinek szigorú, de szeretetteljes édesanyja. Saját jogán is volt tekintélye, de ez sosem vált hatalmaskodássá. A puritán egyháziasságot képviselte.

25 Lorántffy Zsuzsanna, a kiváló háziasszony Bethlen Gábor György napját Patakon tölti máskor is szívesen jön. Rákóczi György vendéget jelenthetett be: Amikor Bethlen Kassára igyekszik feleségével, Zsuzsanna asszony siessen haza, hogy vagy Patakra vagy Szerencsre híhassuk be ő felségeket. Eperjesen vagy Kassán vetessen narancsot. (1628. aug. 26). Fonatott, szövetett. Személyzetük ellátásáról gondoskodott. Patakon pl.: Udvarbíró irányította a várat; alárendeltjei voltak: a számtartó, kulcsár, sáfár. Ezek alá tartoztak: szakácsok, sütők, lovasok, hat zenész (trombitás, hegedűs, virginás, dudás, rézdobos). Szolgáltak még lovászok, kocsisok fullajtárok, disznó- és marhapásztorok, virágos és zöldséges, gyümölcsös és vadas kertek kertészei. Kertjeit szerette: a Gombos-kertet, a Mandulást Itt-ott még filemile is szólt Messze földről hozatott ritka virágmagokat. Mikor csak tehette, a szabadban ebédelt.

26 Lorántffy Zsuzsanna Segítette a szegényeket, rászorulókat. Előfordult, hogy kereskedők jöttek, s ő éppen jobbágyait látta el gyógyfüvekkel, kezelte betegségüket. A szolgáló így utasította őket: Várjatok, nem látjátok, mennyi beteg vár még a fejedelemasszonyra? 17. századi szobabelső Sárospatak, Rákóczi vár

27 Rákóczi György, a fejedelem ( ) Jó házasságuk gyümölcse: a szép élettér és a közéleti siker is. Rákóczi György Erdély fejedelme: december 1-jén Segesváron az erdélyi országgyűlés fejedelemmé választotta december 22-én Gyulafehérváron beiktatta fejedelmi tisztébe. A család elköltözött Gyulafehérvárra, de rezidenciájaként megtartotta Sárospatakot is. Uralkodása (Bethlen Gáboréval együtt): Erdély aranykora. Jelmondata, vezérigéje: Non volentis neque currentis sed miserentis Dei. = Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené. (Róm 9,16)

28 A fejedelemasszony ttp:// Báthory Istvánné Jagelló Anna rossz házasságban éltek Báthory Zsigmondné Habsburg Mária Krisztierna 4 év után elváltak, 27 évesen zárdába vonult Bocskai Istvánné Hagymássy Katáról hallgat a történelem Bethlen Gáborné Károlyi Zsuzsanna szerette a férjét és a pompát is. Kívül maradt a hivatali ügyeken. Bethlen Gábor második felesége Brandenburgi Katalin 22 évvel volt fiatalabb férjénél, környezete könnyelműnek ítélte, szerette a fényűzést, táncmulatságokat. Lorántffy Zsuzsanna a fejedelemasszonyi példakép, a 17 közül egyedi. A fejedelmi palota reneszánsz kapuja 1626-ból Gyulafehérvár

29 Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszonyként is segítőtárs Előfordult, hogy a férj hirtelen hívatta nejét. Nem volt ideje felkészíteni az egész fejedelmi kíséretet: a palotásokon kívül mintegy 500 emberből álló lovas, gyalog had, csak egy pár kocsi, egy pár társzekér, néhány csatlós, étekfogó, egy pár nőcseléd s egy lovas csapat, a szokottnak alig egy negyede, kelhetett útra, de a rendelt napon megindult, hogy a férj parancsa teljesítve legyen. A fejedelemasszony mindenben arra törekedett, hogy férje kívánsága teljesüljön.

30 Udvartartása Udvartartása: főúri lányokat nevelt, kézimunkázni tanította őket, a háztartási munkák szervezésébe és a gazdaság irányításába bevezette őket, serdülő ifjak mint apródok növekedtek a Rákóczi udvarban, a felnőtteket életrevalóságra szoktatta: keménységre (=kötelességtudás, résen-levés ), takarékosságra és az értékek tervszerű felhasználására. Hímzőműhelyében úrasztali terítőket is készítettek. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony úrasztali terítője az egyesített Lorántffy-Erdélyi (Rákóczi címerrel). Szepsi.

31 A fejedelmi pár egyházunkat bőkezűen támogatta Templomokat építtetett és tataroztatott, harangokat öntetett, kelyheket, vallásos könyveket adományozott, lelkészek, kántorok, tanárok fizetését biztosította, diákok ellátásáról gondoskodott. Rákóczi úrasztali fedeles kanna Sátoraljaújhely

32 Az istenfélő fejedelem A Farkas utcai református templom, Kolozsvár. tps://hu.wikipedia.org/wiki/farkas_utcai_reform%c3%a1tus_templom#/media/file:reform%c3%a1tus_sz% C3%B3sz%C3%A9k.JPG Egy kortárs: Magának porig megalázásával jött a szent gyülekezetbe, még nem is jutván olyankor fejedelmi méltósága eszébe, hanem mint igen megvetett, alázatos teremtett állat, Isten előtt (amint illik is) úgy jelent meg. Nagy figyelmességgel hallgatta még csak a legkisebb tanítónak is tanítását. [ ] Az intésekre figyelmező, a feddésekre töredelmes lelkű, a vigasztalásokra tapasztalhatóan megéledő volt. Mikor éneklettek, első volt, és szép hangos szava a gyülekezetet betöltötte. A könyörgésekben könyörgött, sokszor sírva, s mindenkor áhítatosan. Az isteni szent tiszteletet, mely nagy buzgósággal ótalmazta, terjesztette! Sem költséget, sem elméjét, sem teste törődésit nem szánta attól.

33 Barna bőrbe kötött fatáblás, úgynevezett Hanaui Biblia. A vizsolyi Biblia javított kiadása (1608), amelynek szövegét Szenczi Molnár Albert igazgatta és néhol jobbította ben az újhelyi piarista könyvtárból került elő, ahonnan a Református Kollégium Könyvtára visszavásárolta ben Nyizsnyij Novgorodba került hadi fogságba, s onnan 2006-ben tért haza újra Sárospatakra. Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Ez előtt való két esztendővel kezdettem volt el először ezt a Bibliát, és az Újtestamentomot negyedikszer, és végeztem el ma, 13. martius Anno kiért az én Istenemnek legyen áldott nagy neve. És ismét ma kezdettem el az Újtestámentomot, és egész életemet ez mellé kötelezem, és kérem az én Istenemet, segélykezne, az jót bennem vigye véghez. A bibliás fejedelemasszony Lorántffy Zsuzsanna Bibliája saját kezű bejegyzésével. Horváth Géza: Lorántffy Zsuzsanna Sárospatak

34 A bibliás fejedelem I. Rákóczi György Bibliája, saját kezű bejegyzésével (lásd alább), Újszövetség. Az Ószövetség elveszett. Lorántffy Zsuzsanna Bibliájával együtt hurcolták el 1944-ben a Szovjetunióba, és 2006-ban vele együtt tért vissza diplomáciai tárgyalások után Sárospatakra. Az alábbi bejegyzés az Apostolok Cselekedetiről írott könyv végén szerepel: Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Anno 1620 die Februarii az én kegyelmes Istenemnek kegyes engedelméből végeztem el ez könyvnek olvasását Sáros Patakon 7-8 óra között.

35 A békesség asszonya Sokat törődött a haza békéjével. Erre a szegény hazára nézve igen szomorú állapot vagyon; ide ma hozák az hírét Telkibányáról is, az martalócok öt gyermeket vittek el. (Sp., szept. 29.) Mádról írja férjének, amikor a hadak és a pestis nagy pusztítást okozott: Noha tudom, hogy kegyelmed is szánja e szegény földet, de én mégis kérem kegyelmedet, ne legyen nagyobb romlások a hadak miatt. Itt mindenütt halnak, hatvanat is eltemetnek egy nap és siet, és a néppel közösen könyörögtet a gyülekezetekkel, szüntesse meg az Isten a nagy pestist.

36 A békesség asszonya Noha a békességet kívánta, a honvédő háborúban: csapatokat küldött férje után, elkészíttette a katonák ruházatát, a várakat lőszerekkel, golyókkal szerelte fel, ágyúkat öntetett, lovakat szerzett és szállított a tábor után, zászlókat hímeztetett, harctéri híreket továbbított, a hátországot biztosította májusában böjtölést és könyörgést rendelt el, hogy a háború végére érjen. Rákóczi ágyúöntő műhelye, Sárospatak MNM Rákóczi Múzeuma

37 A tokaji aszú A hagyomány szerint a nagyasszony a hadi események miatt a szüretet novemberig késleltette. Emiatt a szőlők megtöppedtek, összeaszalódtak, így a borok édesebbek, tüzesebbek lettek. Az így készült aszúbort Szepsi Laczkó Máté nevéhez köti az emlékezet, aki Lorántffy Zsuzsanna nevelője, később udvari lelkésze volt. Az aszút húsvéti úrasztali borként ajándékozta Lorántffy Zsuzsannának 1630-ban. Habán kancsó, 1615.

38 Pillantás a levelezésükbe Édes uram, én is azon leszek, hogy meglátszanék, hogy itthon vagyon a gazdasszony. Kegyelmednek igaz szívvel szolgál, Susanna Lorántfi m.p. Költ Munkácson, 14. Septembris, Anno Elhigyje kegyelmed, hogy sem az jó lakás, sem az kegyelmedtől távollétünk el nem felejtette velünk azt, az mi néz kegyelmed becsületére és az magunkéra. Költ Munkácson, 21. Septembris, Anno, Józsa Judit: Lorántffy Zsuzsanna Azért Kegyelmed, édes uram mindenkor, mindenről tudósítson, hogy Isten segítsége velem lévén, [ ] ami én tőlem kívántatik, felelhessek meg.

39 Soha nem tudom édesem, mire vélni, hogy ily ritkán láthatom leveledet, kin való búsulásomat látja az Úr Isten, meg nem írhatom; ma nyolc egész napja egy leveledet egészségetek felől való híreket nem láttam sem hallottam; én gyakran tudósítlak, tőled is édesem azt várnám; kérlek édesem tudósíts gyakrabban, ne legyek sopánkodásban s gondolkodásban Adja Isten lássunk mindnyájan szerencsés és egészséges állapotban benneteket.

40 Kedveskedtek egymásnak LZs: Kegyelmednek Patakon termett pomát küldtem. RGy: A gránátalmás, virágos díszítésű csempéket Kis- Ázsiában a fejedelem megrendelésére készítették. Felesége kertjét idézte maga köré fogadószobájába. Bokályos-ház. I. Rákóczi György fogadószobája. MNM Sárospatak, Rákóczi-vár.

41 Őszinték voltak: Rákóczinak nem tetszett a pataki vár Rákóczinak nem tetszett Lorántffy Zsuzsanna nagy műve, a pataki vár építési megoldása. Zsörtölődve írta: az boltozás is nem szép forma, a kémény szűk, mehentst hátra ég az fa benne, mindjárt füstöl igen. Az mi nehezebb, nem nyugodalmas ház, kovács műhely, praefectus háza közel lévén hozzája, zajgást, dörömbölést eleget kell hallani. Az grádics is alkalmatlan helyen vagyon, mert soha az asszony házában az úr nem mehetne különben, hanem sok ember láttára az asszony házainak boltozatjok alacsony, rút forma. Öregpalota vagy Ebédlőpalota a Vörös-toronyban. MNM Sárospatak, Rákóczi-vár.

42 Őszinték voltak: Lorántffy Zsuzsannának nem tetszett Rákóczi hadjárata Rákóczi bekapcsolódott a harmincéves háborúba ( ) A fejedelemasszony óvta férjét, nehogy személyes érdekek vezéreljék a hadviselésben, mire a fejedelem levélben intette: Úgy vagyon édesem, volna miért búsulnod, ha az mi [ ] fáradságunk magunk privátumáért volna, de mivel az Isten dicsőségéért, ez szegény haza szabadságáért vagyon, igen keresztény módon és mértékletesen kell magadat viselned.

43 Rákóczi-pénz Rákóczi György pénzt veretett Kolozsváron. A közvélemény Rákóczit tartja Európa leggazdagabb uralkodójának ingó és ingatlan magánvagyon tekintetében.

44 Élénk gazdálkodás Akit az Úr sokkal bízott meg, az sokért is felelős. Hegyalja szőlőhegyei nagyrészt a Rákócziaknak teremtek. Egyebek között övék volt Sárospatak harmincegy faluval, Tokaj, Tarcal, Mád és Szerencs A pincék élén szakértő pincemesterek álltak. A Hegyalja bortermését leginkább Lengyelországba vitték, de Bécs, Velence, Konstantinápoly közt is sűrűn jártak a fejedelmi ház kereskedői. A mézet sokszor összevásárolta, s földolgoztatva értékesítette. A Nagyasszony kezelte a hatalmas Rákóczi vagyont. Birtokuk 12 magyarországi, 7 erdélyi vármegye területén 1 millió holdnál több; Erdélyben 40 vár. Bányák, malmok, erdők, tavak tartoztak uradalmukhoz. A vagyonnal sáfárkodott. Áldás volt keze munkáján. Rákóczi-pince, Sárospatak Lorántffy Zsuzsanna szalonnasütő helye a Rákóczi-pincében.

45 A kincses torony A tisztességes hasznot becsülte: Volna szükségünk, ha szaporodnék a jövedelem istenes úton-módon, s én is el nem mulasztanám, amiben módom van, de a valót, ami kezemnél van, a valótlan nyomorúságért ki nem adom. A pataki Vörös-torony kincses kamrájában birtokok szerint rendezte el az egyes helyek bevételét. Itt tárolta a birtokleveleket is.

46 Ha jók volnánk, s egy szívvel akarnánk, bizony mások segítsége nélkül is nagy dolgot vihetnénk végbe! (I. Rákóczi György) Fejedelmi rezidencia a fogarasi vár

47 Gyermekeik Fényes Adolf: Gyermekjátékok Perlmutter Izsák: Fiú lovon

48 Gyermekeik Összesen hat fiuk született. Zsigmond június 27. Zigris. Korán meghalt. Sámuel 1619 október július végén még élt okt. 6-án már nem élt. Samuka, Samulka néven becézték. György: 1621 január 30. Gyurgyóka. Zsigmond: július 14. Zsigó. Ferenc: Ferkónak becézték. Halálát a szülők életük végéig megböjtölték: kedden este soha nem vacsoráztak. Az utolsó gyermek: huszonnégy órát sem élt. György és Zsigmond érte meg a felnőtt kort. Lorántffy Zsuzsannát csak György élte túl néhány hónappal. Az ifjú Rákóczi Zsigmond keresztelőtálja, amelyet a helvét hitvallású sárospataki egyháznak adtak szülei. (Keresztelés: aug. 22.) Sp.-i Ref. Koll. Tud. Gy. Fotó: Váradi László

49 Gyermekeik Állandó orvost tartottak, illetve lehetőleg mindig ugyanazt hívták. Ez csak tudatosan élő főúri családoknál volt szokás. Életük első pillanatától kezdve az átlagosnál körültekintőbben gondoskodtak róluk őszén Sárospatak környékén súlyos járvány pusztított. Rokonok, felnőttek haltak bele. Lorántffy Zsuzsannának három fia élt akkor, és csak egy halt meg, pedig egyik kisebb volt, mint a másik. Nagyon vigyázhattak rájuk. Tiszta volt a környezetük.

50 A gyermekek Rákóczi sok időt töltött gyermekeivel: fürdőre, madarászni, vadászni is elvitte őket. Egyszer Lorántffy Zsuzsanna tanácsára ellátogattak apjuk táborába, hadd lássák a katonaéletet, a tarka török hadat. Zsigmond és György jó testvérek voltak. Nem alakult ki feszültség közöttük sem gyermekkorukban, sem később.

51 A befogadott gyermek Lorántffy Zsuzsanna féltestvére: Lorántffy Kata 11 évesen került Zsuzsannáékhoz. (Kata mostohaapja, Héderváry Ferenc meghalt 1624-ben, édesanyja, Andrássy Kata: 1626-ban ) Kata 14 évvel fiatalabb volt Zsuzsannánál. Amikor Kata édesanyja halálát érezte, hívatta Zsuzsannát és férjét. Titokban átadta nekik a lányának szánt javakat, ők pedig a sok arany- és ezüst ékszert, készpénzt valósággal kilopták a Héderváryak várából, hogy Katának megmaradjon. Kata Sárospatakon unokaöccseivel nevelkedett (5-6 évig), az akkor ötéves Györggyel, a négyéves Zsigmonddal és a kis Ferkóval. Kata anyai örökségét Zsuzsanna és Rákóczi György mentette meg, kilencéves viaskodás árán. Míg Rákóczi a birtokért pereskedett, felesége Katát nevelte, tanítgatta, és a lassan eladósorba lépő lány házasságát készítette elő.

52 A Pataki Kollégium György és Zsigmond első oktatásukat Patakon nyerték. Szobájuk még később is megtartotta az urfiak szobája nevet. Nemzedékeken át nevelkedtek itt kiváló diákok. A régi sárospataki kollégium látképe, 16. század Comenius 1992 A sárospataki vár belső udvarán játszották Comenius iskolai színdarabjait a fejedelmi család és a nagyközönség előtt.

53 A fiúk nevelése - György Lorántffy Zsuzsanna írja férjének fiáról, a 14 éves ifjú Rákóczi Györgyről: Írja kegyelmed, hogy hideg volna oda [ott] és Rákóczy György megsokallotta volna az vállba vágott mentébe az templomba az hideget, de bár máskor is úgy öltözzék, ha kegyelmed olyan mentét ad neki, de még is szégyen volt neki, ha az templomba adták reá, ifjú legény lévén és megfázott. ne fázzék a templomban az, akinek az lesz a hivatása, hogy Istene, hazája szent ügyéért szolgáljon! A szerencsi református templom kapuja.

54 Szülői levelek

55 Konfirmáció 1637 aug. 15-én konfirmált a két Rákóczi fiú. A vizsga két részből állt: a katechizmusból a Heidelbergi Káté kérdés-feleletei alapján, és hitvitázó részből, s minden feleletet a Szentírásból vett helyekkel kellett alátámasztani. György és Zsigmond váltakozva feleltek. Több mint négyszáz szentírásbeli verset pontosan idéztek. Másnap vasárnap volt: a fejedelem gyermekeivel együtt vette fel az úrvacsorát.

56 A Rákóczi fiúk egyetemi szintű oktatásban részesültek. A fejedelmi iskolában két osztály működött 16 növendékkel. György 16 éves koráig vett részt az oktatásban, Zsigmond 18-ig. Zsigmond búcsúvizsgáját 1640 május 7-én tartották. A szülőkön kívül megjelent a lengyel követ, egy sereg főúr s nagy számú hallgatóság.. [..] Aztán következett a hittani vizsga. Ezer különböző tárgyak szerént rendezett szentírásbeli hely olvastatott fel, melyekre Zsigmond a fejezetek és versek számait elmondá. A fejedelmi iskola 1592 Comenius 1992

57 Zsigmond záróvizsgája Magyar kálvinista lelkipásztor Zsigmond herczeg jelentve, hogy az újtestamentumot olvasta, s a bibliából több mint ötezer locust [helyet] jegyzett meg. E nagy számú szentírásbeli hely csoportosíttatott különböző tárgyak szerént: Isten, fiú, testvér, bölcsesség, király, úr, szolga, étel, ital, béke, szív, halál, ördög, álom, türelem stb., melyek elolvastattak előtte s melyekre ő a fejezetek, versek számait elmondá. Zsigmond fejedelmi herceg latinul folyékonyan beszélt s correctül írt. Jártas volt a görög s zsidó nyelvekben. Volt némi gyakorlata a német s franczia nyelvekben is, mely utóbbit egy franczia fogoly tiszttől tanulta. Elvégezte a hittani folyamot s a bölcsészetet mely akkor sok mindent, mathesist, physicát magában foglalt. S mindezt akkép, hogy mint akkor egy tudós embertől megkívánták vitázni is képes legyen. Korát meghaladó ismeretekkel bírt. A vizsga öt óra hosszáig tartott. Egy főember később azt mondta neki: Jobb volna, ha nagyságod erdélyi lakos létére a törököt tanulná meg!

58 Zsigmond (Sárospatak, július 14. Fogaras, február 4.) Sugárzóan vonzó, kellemes egyéniség volt. A fejedelem nevében többször tárgyalt diplomáciai követekkel, akik elragadtatott hangon beszéltek róla. Széles műveltségre tett szert. Tehetsége megmutatkozott a hadvezetés terén is. Felfigyeltek rá Európa-szerte. Nem bánta, hogy bátyjáé a trón és az elsőbbség. Abban képezte magát, ami számára maradt. Édesanyja így nevezte el: engedelmesen szerető fiam.

59 Zsigmondnak írt apai tanácsok, amikor elvégezte a fejedelmi iskolát (1640) Az isteni gondviselés azért halmozott el minden javával, kegyelmével, hogy egyházát védjed. A haza szolgálatában soha se légy tunya és késlekedő. Szentül, mérsékelten, józanon élj. Életed pedig valamely ocsmány bűnnel be ne mocskold. Minden sorsú és állású embert megbecsülj. Kerüld a hálátlanságot. A tunyaságot, mint a lélek ragályát, kerüld a Szentírást naponként tanulmányozzad. Minket, szülőidet, szeress és tisztelj, s még távollétünkben is engedelmeskedj parancsainknak. Egyetlen testvéredet szeresd. Mi anyáddal életünk jobb felét eltöltöttük: azon légy, hogy azt, mi még napjainkból hátra van meg ne keserítsd Tiszteld Istenedet, használj hazádnak.

60 György (Sárospatak, jan. 30. Nagyvárad, jún. 7.) Erdélyi fejedelem: Apja aug. 21-én nagyváradi kapitánnyá nevezte ki. Apja még életében fejedelemmé választatta, febr. 3-án okt. 11-én lépett trónra. II. Rákóczi György

61 Györgynek - esküvője előtt Atyai szeretetből azt adjuk tanácsul, mind most, s mind ezután tisztán, igazán, tökéletesen szeressed mátkádat és feleségedet, de csak úgy azért, hogy ahhoz való szereteted hazádnak, nemzetednek, kiváltképpen az Isten tisztességének szeretetit feljebb ne haladja, mert ember tanál [sic!] feleséget, de Istent, nemzetet, hazát nem többet egynél sept.5.

62 György menyasszonya Báthory Zsófia Esküvő: Gyulafehérvár, február 3-6. A menyasszony: Báthory Zsófia, római katolikus. Az eljegyzés még 1641-ben megtörtént. I. Rákóczi György fenntartással kezelte a helyzetet: akkorra halasztani megmondását [hogy áttér a reformált hitre], mikor idejönnek, [és] csak reménységgel biztatnunk magunkat egyátaljában nekünk nem tetszik Ifj. Rákóczi György esküvőjére Lorántffy Zsuzsanna Konstantinápolyból selyemszöveteket, szőnyegeket, skófiumot s keleti termékeket, Bécsből ékszereket, ezüsttálakat, rózsákat, forgókat hozatott, annak környékéről rendelt meg orvost, szakácsokat, zenészeket. A menyasszony az esküvő után, március felé kijelentette, hogy kész áttérni. Április 5-én ünnepélyesen áttért a reformált vallásra, de férje halála után (1660) újra katolikus lett. A fejedelem gyanakvása igazolódott. a Báthory Zsófia

63 Lorántffy Zsuzsanna özvegyen

64 I. Rákóczi György halála I. Rákóczi György október 11-én meghalt. Meghagyta: teste előtt alacsonyabb zászlót vigyenek, mint Bocskaié, Bethlené; koporsóját még életében elkészíttette cifrázatlan ciprusfából; aranyat, ezüstöt ne temessenek vele; fejét fekete kalappal fedjék; prédikátorai ne dicsérgessék. Ekkor a fejedelemasszony 49 éves. Unokája, Györgyék fia: I. Rákóczi Ferenc 3 éves. Az ő fia lesz majd II. Rákóczi Ferenc, a szabadságharc vezéralakja, aki Lorántffy Zsuzsannáék dédunokája. A Rákóczi-harang, Sárospatak, Református Egyház

65 I. Rákóczi György végrendelete (részlet) Édes atyámfia, szerelmes feleségem, [ ] tégedet is az Úristennek gondviselése alá ajánllak. Nekem pedig megbocsáss, ha mit együtt laktunkban vétettem volna is; mert én is csak ember voltam. Arról bizonyságot teszek az Isten s az ő szent angyali előtt, mitől fogva az Úristen összehozott bennünket, se szebbet, okosba, gazdagabbat s akármi dicséretre méltó személyt náladon kívül nem láttam, néztem, s hozzád igaz tökéletes szeretettel voltam. Köszönöm édesem, az te én hozzám való igaz szeretetedet is, kit mind jó s gonosz állapotomban te hozzám bőségesen megmutattál, kiért az mennynek, földnek teremtő Istene mind lelkedben, testedben áldjon meg

66 I. Rákóczi György végrendelete (részlet) Titeket is Rákóczy György és Sigmond, kedves fiam, ki engemet soha meg nem búsítottál, ajánllak az mindeneket bölcsen igazgató Úristennek oltalma, gondviselése, szárnyai alá, legyen az Úr tivéletek is úgy, az mint én velem volt, kit bizonnyal ígérhetek is, csak az Úristent féljétek, szent tiszteletét két kézzel oltalmazzátok s terjesszétek, mind világi javaitoknál azt feljebb becsüljétek, s oltalmazzátok s érte szenvedni mindenre készek legyetek. Igaz és egymást értő, atyafiúi szent szeretetbe éljetek, az anyátokat megböcsüljétek, szavát fogadjátok, semmivel (úgy áldjon meg az Isten benneteket) meg ne búsítsátok, szomorítsátok s tőle hallgassatok. Megtapasztalt igaz híveiteket, jámbor szolgáitokat megbecsüljétek; az igazságot szeressétek és kövessétek

67 Újra Patakon 1649-ben Lorántffy Zsuzsanna visszaköltözött Patakra fiával, Zsigmonddal együtt. Választhatta volna Munkácsot, Fogarast, Zborót, Görgényt, Eperjest, és még sok másik várat. Patakon érezte otthon magát. Ez igen szép hely mondta. A Lorántffy-címeres erkély, Sárospatak, Rákóczi-vár. A címer szalagkeretén olvasható felirat: SUSANNA LORÁNTFFY D.G. PRI. TRA. ET PAR. R. HUNG. DNA. ( Lorántffy Zsuzsanna, Isten kegyelméből Erdély fejedelemasszonya és a magyar királyság részeinek úrnője.

68 Comenius Sárospatakon ( ) Lorántffy Zsuzsanna és Rákóczi Zsigmond kegyes jóvoltából érkezhetett Patakra Comenius. A Rákóczi birtokon kapott menedéket (1650), miként cseh és morva hittestvérei is, a habánok. Mint pedagógus, Comenius sok új módszert vezetett be. Beköszönő beszéde A tehetségek kiműveléséről (1650. nov. 24.) Lorántffy Zsuzsanna 1650-ben nyomdát alapított, itt nyomtatták Comenius könyveit is. A fejedelemasszony bőkezű volt vele: három tanárnak megfelelő fizetést adott neki (csak a magyarországi uradalmi főigazgatójának volt a Comeniusénál nagyobb bére, még a főudvarmesterének is csak mintegy fele volt a járandósága). Comenius a tanodájában

69 Zsigmond és Pfalzi Henrietta esküvője (1651) Zsigmond választottja Pfalzi Henrietta lett. A menyasszony V. Frigyes Pfalzi (I. Frigyes néven cseh király) választófejedelem és Stuart Erzsébet angol királyi hercegnő leánya. A házassági szerződés értelmében Henrietta és holmija, valamint kísérete nyolc hintóval és számtalan stráfkocsival érkezett. 300 ló húzta őket. Udvara németekből és angolokból állhatott. Udvartartása 42 tagból állt, s közöttük volt pl.: férfi és nő udvarmester, udvari prédikátor, orvos, titkár, apród, szobalány, szakács. Lorántffy Zsuzsanna szorongva várta a királylány érkezését. Közös nyelvet nem beszéltek, de hamar megszerették egymást. Henrietta és a fejedelemasszony együtt járt sétálni, kocsikázni. A fiatalasszony magyar ruhát kapott anyósától, amit ő örömmel fogadott. A házassági szerződés utolsó lapja

70 Zsigmond menyasszonya: Pfalzi Henrietta Lakodalmukat június 26-ántartották, Sárospatakon. Comenius eskette őket. Az esküvőre festette ki a Fejedelemasszony a Sub Rosa ( Rózsa alatt ) szobát. Henrietta egyik levelében azt írta haza, hogy Zsigmond tökéletes, egyetlen hibája, hogy engem túlságosan szeret szeptember 28-án a fiatalasszony meghalt. Három hónapig voltak házasok. Lorántffy Zsuzsanna Henrietta holmiját hazaküldte, de szeretete jeleként Lorántffy Mihály sírjába temette el, Sárospatakon. Később a Sub Rosa erkélyszobában találkoztak a Wesselényi-féle szervezkedés vezetői: I. Rákóczi Ferenc, Nádasdy Péter, Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc megtorlás; Rákóczinak óriási váltságpénzért, 400 ezer forintért megkegyelmezett a bécsi udvar, de a császári őrséget be kellett fogadnia a váraiba. Sub Rosa zárterkély. MNM Rákóczi vár, Sp. Fotó: Váradi László.

71 A Református Kollégium Könyvtára Rákóczi Zsigmond néhány hónappal felesége után ben meghalt. Könyveit a Sárospataki Kollégiumra hagyta. A Rákóczi-várból 1658-ban szállították át az iskola épületébe a mintegy kétezer (!) kötetet. Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Nagykönyvtár Fotó: Szőnyi István

72 Utolsó évek A fejedelemasszony élete utolsó három évét betegeskedve töltötte. Százezer tallér kölcsöne volt Lipót császárnál, a kamatját katonaságra szánta. Saját költségén tartott őrséget Ónodban az haza oltalmára. Hatalmas kincsekről rendelkezett. Végrendeletében meghagyta, hogy ha fia ágán örökös nem marad, Sárospataknak felföldi lakosú, jó lelkiismeretű, református hitvallású ügyintézője legyen, aki a jövedelmet nem másra, mint ezen felföldön lévő magyar, és nem más idegen nemzetből álló vitézlő rendnek segítésére és az ország oltalmára fordítja. A sárospataki vár kapuja a Lorántffy motívummal. Háttérben: Lorántffy Zsuzsanna végrendelete (részlet).

73 Lorántffy Zsuzsanna meghalt: április 18. Csontjai ismeretlen helyen nyugszanak. Akkorra egyetlen fia maradt, II. Rákóczi György. Csak néhány hónappal élte túl június 7-én halt meg, a lengyel hadjárat miatt Erdélyt pusztító török ellenségtől szenvedett fejsérülés miatt. Az özvegy Báthory Zsófia Sárospatakra költözött fiával, I. Rákóczi Ferenccel. Hamarosan újra katolikus lett, és fiát is erre kényszerítette ban jezsuitákat telepítettek Sárospatakra, akik teljes erőbevetéssel téríteni kezdtek tavaszán Sárospatakot megszállta a német katonaság augusztus 5-én elfoglalták a templomot, s a jezsuiták vették át október 20-án a kollégiumot I. Rákóczi Ferenc és Báthory Zsófia parancsára a császári-királyi őrség elfoglalta, épületeit a jezsuiták rendelkezésére bocsátották. A kollégium előbb Debrecenbe, majd Erdélybe menekült. A prédává vált örökség

74 Lorántffy Zsuzsanna kiemelkedő példa: mint fejedelemasszony, feleség, családanya, közéleti ember. Okos és művelt társalkodó, kiváló és bölcs gazdálkodó, elkötelezett iskolapatrónus, betegek gyógyítója, szegények támasza. Oszlopszemélyiség. Minden tettével túlmutatott önmagán a Szentháromság Istenre. Lorántffy Zsuzsanna által hímzett úrasztali terítő négy sarka a négy evangélista, A Kassai Református Egyház ajándékaként került a Sárospataki Református Kollégium Tud. Gyűjt. Múzeumába.

75 Felhasznált főbb források Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon Gondolat, Bp., Détshy Mihály: Sárospatak vára. Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei, Sárospatak, Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története. Hernád Kiadó, Sárospatak, Harsányi István: Sárospataki Református Lapok. V. évf. 40. sz november Hegyaljai Kiss Géza: Lorántffy Zsuzsanna I. Rákóczi Györgyné fejedelemasszony, Tahitótfalu, Sylvester könyvnyomda, Horn Ildikó: Lorántffy Kata, in Tamás Edit (szerk.): Erdély és Patak fejedelemasszonya. Lorántffy Zsuzsanna I., Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei, Tanulmányok születésének 400. évfordulójára, Sárospatak, Klaas Pit Bert Stilma: 1592 Comenius Van der Weij Hilversum Grafikai vállalat, hn., én. Komlósi Sándor: Lorántffy Zsuzsanna iskolákat támogató tevékenysége, in Tamás Edit (2000.) i.m. Kovács Sándor: Lorántffy Zsuzsanna az ekklézsiában. Protestáns Szemle Ködöböcz József: Lorántffy Zsuzsanna, Sárospatak nagyasszonya, in Tamás E. (2000.) i.m.

76 Felhasznált főbb források (folyt.) Péter Katalin Tamás Edit: Lorántffy Zsuzsanna album. Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei, Sárospatak, Péter Katalin Tamás Edit: Lorántffy Zsuzsanna. Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, Sárospatak, Péter Katalin: Milyenek voltak az erdélyi fejedelemasszonyok, in Tamás Edit (2000.) i.m. R. Várkonyi Ágnes: Felemeljük szemeinket az nagy hegyekre, in Tamás Edit (2000.) i.m. Sepsi Laczkó Máté: Sepsi Laczkó Máté Lorándfy Mihály udvari conscionatora Krónikája, és emlékezetre méltó hazai dolgoknak rövid megjegyzései , in Gróf Mikó Imre (szerk.): Erdélyi történeti adatok. Ref. Főtanoda, Kolozsvár, Szilágyi Sándor (szerk.): A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése. A M.T. Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Budapest, Szilágyi Sándor: Felső-vadászi Rákóczy Zsigmond ( ). Méhner Vilmos kiadása, Bp., Szilágyi Sándor: I. Rákóczi György. A Magyar Történelmi Társulat kid., Bp., Szilágyi Sándor: Lorántfy Zsuzsánna. Történeti család- és jellemrajz. A Magyar Tudományos Akadémia évkönyvei XIII. kötetének 9. darabja. Pest, Várkonyi Gábor: A katolikus menyasszony, Báthory Zsófia és II. Rákóczi György szerelméről, in Tamás Edit (2000.) i.m.