Jelentés. A helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodása szabályszerűségének ellenőrzése. Sellye Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Átírás

1 Jelentés A helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodása szabályszerűségének ellenőrzése Sellye Roma Nemzetiségi Önkormányzat

2

3 AZ ELLENŐRZÉST FELÜGYELTE: RENKÓ ZSUZSANNA felügyeleti vezető AZ ELLENŐRZÉST VEZETTE ÉS A VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS: DR. VERESS TIBORNÉ ellenőrzésvezető A PROGRAM ÖSSZEÁLLÍTÁSÁÉRT FELELŐS: JANIK JÓZSEF LÁSZLÓ osztályvezető IKTATÓSZÁM: V /2016 TÉMASZÁM: 1892 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak. ELLENŐRZÉS-AZONOSÍTÓ SZÁM: V

4 TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEGZÉS... 5 AZ ELLENŐRZÉS CÉLJA... 6 AZ ELLENŐRZÉS TERÜLETE... 7 AZ ELLENŐRZÉS HÁTTERE, INDOKOLTSÁGA... 8 FÓKUSZKÉRDÉSEK... 9 ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE ÉS MÓDSZEREI MEGÁLLAPÍTÁSOK JAVASLATOK MELLÉKLETEK I. Sz. melléklet: Értelmező szótár II. Sz. melléklet: Sellye Roma Nemzetiségi Önkormányzat évi gazdálkodási adatai FÜGGELÉK: ÉSZREVÉTELEK RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

5

6 ÖSSZEGZÉS A Roma Nemzetiségi Önkormányzat Sellye Város Önkormányzattal megkötött, hatályos együttműködési megállapodással rendelkezett. Az együttműködési megállapodás felülvizsgálatára nem a jogszabályi előírásban foglaltak szerint került sor. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása nem volt megfelelő. A belső ellenőrzés feltételeit biztosították, azonban évben ellenőrzést nem folytattak le. Az integritás szemlélet érvényesítése érdekében további intézkedések megtétele szükséges. Az ellenőrzés társadalmi indokoltsága Az Állami Számvevőszék középtávra szóló stratégiájában megfogalmazta, hogy az államháztartás komplex folyamatainak átláthatósága érdekében rendszerszemléletű/holisztikus megközelítésű, egymásra épülő, a szinergiahatást kihasználó, összefoglaló értékelésre lehetőséget adó ellenőrzéseket végez. Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó helyi nemzetiségi önkormányzatok ellenőrzése során az ÁSZ feltárja a működésükben rejlő kockázatokat előmozdítva a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét. Az ÁSZ a stratégiai céljával összhangban az ÁSZ tv. felhatalmazása alapján végzi a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás, valamint a helyi önkormányzatok számviteli rendje betartásának és belső kontrollrendszere működésének ellenőrzését, továbbá segíti az integritás alapú, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás megteremtését. Főbb megállapítások, következtetések, javaslatok A Nemzetiségi Önkormányzat 1 működési feltételeinek és gazdálkodása végrehajtási feladatainak szabályozása a jogszabályi előírásoknak megfelelt. A Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezett a Települési Önkormányzattal 2 megkötött, hatályos a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú együttműködési megállapodással. Az együttműködési megállapodást január 31-ig nem, a évi választásokat követően a jogszabályi előírás szerinti határidőben felülvizsgálták. A Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását a jogszabályban előírt határidőben végrehajtották. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodási feladatainak Közös Önkormányzati Hivatal általi ellátása során nem tartották be a jogszabályi előírásokat. A költségvetési határozattervezet előterjesztésekor a Nemzetiségi Képviselőtestületnek nem mutatták be az előirányzat felhasználási tervet és a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban. A zárszámadási határozattervezet előterjesztésekor a pénzeszközök változását és a vagyonkimutatást a Nemzetiségi Képviselő-testületnek nem mutatták be. A kincstári adatszolgáltatásokat több alkalommal késedelmesen teljesítették. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának számviteli szabályozása megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A jogszabályi előírás ellenére nem a jegyző jelölte ki a pénzügyi ellenjegyzőt és az érvényesítőt. A pénzügyi folyamatokban kulcsszerepet betöltő kontrollok (teljesítésigazolás, érvényesítés) működése nem volt megfelelő. Az együttműködési megállapodásnak megfelelően biztosított volt a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzése, azonban a belső ellenőrzési tervet megalapozó kockázatelemzés nem készült. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodását érintően belső ellenőrzést nem terveztek és nem végeztek évben. Az integritási szemlélet érvényesítése érdekében a Nemzetiségi Önkormányzat működési és gazdálkodási kereteinek kialakításánál és működésénél további intézkedések megtétele szükséges. 5

7 AZ ELLENŐRZÉS CÉLJA A Sellye Roma Nemzetiségi Önkormányzat működésének szabályszerűségi ellenőrzése AZ ELLENŐRZÉS CÉLJA annak megállapítása, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzatok működési és gazdálkodási kereteinek kialakítása, a gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása megfelelt-e a jogszabályoknak, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat működési és gazdálkodási kereteinek kialakítása és működése erősítette-e az integritás szemlélet érvényesülését. 6

8 AZ ELLENŐRZÉS TERÜLETE Sellye Roma Nemzetiségi Önkormányzat Sellye város Baranya megyében a Dráva folyó árterületén helyezkedik el, állandó lakosainak száma január 1-jén 2819 fő volt. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat évben alakult, azonban között nem működött. A jelenlegi elnök október 12-től látja el feladatát, a korábbi elnök október 15-től október 11-ig volt hivatalban. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodási feladatait ellátó Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője február 4-étől december 31-ig látta el feladatait. A évi népszámlálás során, önkéntes alapon 89 fő vallotta magát roma nemzetiségűnek Sellyén. A között négytagú, a évi nemzetiségi önkormányzati választásokat követően háromtagú Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a munkája segítésére bizottságot nem hozott létre, intézményt, gazdasági társaságot és más szervezetet nem alapított, társulásban nem vett részt. A évi költségvetési beszámoló szerint a módosított bevételi és kiadási előirányzat 1162,0 ezer Ft, a teljesített bevétel 1162,0 ezer Ft, a teljesített költségvetési kiadás 1144,0 ezer Ft volt. A Nemzetiségi Önkormányzat a évben 401,0 ezer Ft általános működési célú állami támogatást, valamint 609,0 ezer Ft feladatalapú támogatást kapott. A évi gazdálkodási adatokat részletesen a II. számú melléklet tartalmazza. A könyvviteli mérleg szerint a évi eszközvagyon 18 ezer Ft volt. 7

9 AZ ELLENŐRZÉS HÁTTERE, INDOKOLTSÁGA Az országban élő nemzetiségek Alaptörvényben biztosított jogainak, valamint a helyi és országos önkormányzat létrehozási jogának általános intézményi kereteit sarkalatos törvényként a nemzetiségek jogairól szóló törvény szabja meg. A 2014-ben megtartott nemzetiségi önkormányzati választásokat követően 2143 települési nemzetiségi önkormányzat alakult meg. A szervezetek nagy számára, valamint az általuk felhasznált pénzeszközök, működtetett vagyon összessége nagyságrendjére tekintettel szabályszerű működésük ellenőrzéséhez kiemelt társadalmi érdek fűződik. Az ellenőrzés több szinten hasznosul Az Alaptörvény Szabadság és felelősség rész, XXIX. cikk (1) bekezdése szerint a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Az országban élő nemzetiségek Alaptörvényben biztosított jogainak, valamint a helyi és országos önkormányzat létrehozási jogának általános intézményi kereteit sarkalatos törvényként a Nek tv. szabályozza. A nemzetiségi önkormányzatok jogi személyek és a Nek tv.-ben meghatározott önálló feladat- és hatáskörökkel rendelkeznek, az államháztartás részét, az önkormányzati alrendszer egyik elemét képezik. Az Mötv. 13. (1) bekezdés 16. pontja alapján a települési önkormányzatok által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladat a nemzetiségi ügyek ellátása. A helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodási feladatait jogszabályi előírás alapján a székhely települési önkormányzat polgármesteri (önkormányzati/közös) hivatala látja el. A helyi nemzetiségi önkormányzatok gyűjtőfogalom, magában foglalja mind a települési nemzetiségi önkormányzatok, mint pedig a területi nemzetiségi önkormányzatok teljes körét. Gazdálkodásukra és támogatási rendszerükre vonatkozó jogszabályok az utóbbi években jelentős változásokon mentek át. Az ellenőrzés hasznosulása több szinten várható. Az ellenőrzött szervezet szintjén az ellenőrzés feltárja a nemzetiségi önkormányzat működésében, gazdálkodásában, belső kontrollrendszere működtetésében és a belső ellenőrzés biztosításában lévő hiányosságokat. Az ellenőrzés javaslataival ezen a területen is hozzájárul a közpénzek szabályos felhasználásához. Az ellenőrzött terület szintjén az ellenőrzés, tájékoztatást nyújt a döntéshozóknak a hiányosságokról, ezzel lehetőséget biztosítva arra, hogy az ÁSZ ellenőrzési megállapításai, javaslatai a nem ellenőrzött szervezeteknek a működése során is hasznosuljanak. A társadalom számára jelzi, hogy a jelentős számú nemzetiségi önkormányzat gazdálkodása, illetve működéséhez felhasznált közpénz nem maradhat ellenőrizetlenül. 8

10 FÓKUSZKÉRDÉSEK 1. A helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és a gazdálkodással összefüggő feladatoknak a szabályozása megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak? 2. A jegyző és a helyi nemzetiségi önkormányzat betartotta-e a jogszabályi előírásokat a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodási feladatainak ellátása során? 3. Szabályszerűen biztosított volt-e a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzése? 4. A helyi nemzetiségi önkormányzat működési és gazdálkodási kereteinek kialakítása és működése erősítette-e az integritás szemlélet érvényesülését? 9

11 ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE ÉS MÓDSZEREI Az ellenőrzés típusa Szabályszerűségi ellenőrzés Az ellenőrzött időszak A Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeinek kialakításával és a Közös Önkormányzati Hivatal Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodására vonatkozó feladatellátásával kapcsolatos szabályozás megfelelőségét a évre vonatkozóan (a december 31-i állapotnak megfelelően) minősítettük. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodása szabályszerűségét, a működési feltételeknek, a pénzügyi folyamatokban kulcsszerepet betöltő teljesítésigazolás és érvényesítés belső kontrollok működésének megfelelőségét, valamint a belső ellenőrzés biztosítását a január 1. december 31-e közötti időszakot figyelembe véve értékeltük. Az ellenőrzés tárgya Az ellenőrzött szervezet A Nemzetiségi Önkormányzat működési kereteinek kialakítása, a Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos feladatok Közös Önkormányzati Hivatal, valamint Nemzetiségi Önkormányzat által történő ellátása. Az ellenőrzés kiterjedt minden olyan körülményre és adatra, amely az ÁSZ jogszabályban meghatározott feladataiban, valamint a program végrehajtása folyamán felmerült újabb összefüggések feltárásához szükséges. A Sellye Roma Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a Nemzetiségi Ön-kormányzat gazdálkodási feladatait ellátó Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal. Az ellenőrzés jogalapja Az ÁSZ tv. 1. (3) bekezdésében foglaltak alapján az ÁSZ általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését, valamint az 5. (2) bekezdése alapján a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának és (6) be-kezdése alapján a helyi nemzetiségi önkormányzatok számviteli rendje betartásának és belső kontrollrendszere működésének ellenőrzését. 10

12 Ellenőrzés hatóköre és módszerei Az ellenőrzés módszerei Az ellenőrzést a nemzetközi standardokat irányadónak tekintve a program ellenőrzési kérdései, az ellenőrzött időszakban hatályos jogszabályok, az ellenőrzés szakmai szabályok és módszertanok figyelembe vételével végeztük el. Az ellenőrzés ideje alatt az ellenőrzött szervezettel történő kapcsolattartást az ÁSZ Szervezeti és Működési Szabályzatának vonatkozó előírásai alapján biztosítottuk. Az ellenőrzési kérdések megválaszolásához szükséges bizonyítékok megszerzése a következő ellenőrzési eljárások alkalmazásával történt: megfigyelés, szemle (szemrevételezés), kérdésfeltevés (információkérés), mintavételezés, valamint elemző eljárás. A évben a Nemzetiségi Önkormányzatnál személyi juttatásokkal, beruházási, felújítási, ellátottak pénzbeli juttatásaival és egyéb felhalmozási célú kiadásokkal kapcsolatos kifizetések nem merültek fel, dologi kiadásokkal és egyéb működési célú kiadásokkal kapcsolatos kifizetésekre került sor. A gazdálkodás folyamatában kulcsszerepet betöltő két kulcskontroll teljesítésigazolás, érvényesítés működésének megfelelőségét teljes körűen, azaz minden dologi és egyéb működési célú kiadással kapcsolatos kifizetés esetében ellenőriztük. Megfelelőnek értékeltük a gazdálkodási jogkörök gyakorlását, amennyiben a hibaarány legfeljebb 10%, részben megfelelőnek értékeltük, ha a hibaarány 10-30% között volt, nem megfelelőnek pedig akkor, ha az eredmény alapján a hibaarány meghaladta a 30%-ot. Az integritás szemlélet érvényesülésének értékelése a gazdálkodási feladatokat ellátó Közös Önkormányzati Hivatal által kitöltött tanúsítvány alapján történt. Az ellenőrzési bizonyítékok alapvetően dokumentum jellegűek. Az ellenőrzési bizonyítékként felhasználható adatforrások közé tartoznak egyrészt a szakmai program részletes szempontjainál felsorolt adatforrások, másrészt adatforrás volt még minden egyéb az ellenőrzés folyamán feltárt, az ellenőrzés szempontjából releváns információt tartalmazó dokumentum. Az ellenőrzés lefolytatásához a Közös Önkormányzati Hivatal a tanúsítványok elektronikus kitöltésével, valamint az ÁSZ által kért dokumentumok elektronikus megküldésével szolgáltatott adatokat. A rendelkezésre bocsátott adatok, információk kontrollja az ellenőrzés keretében történt. 11

13 MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és a gazdálkodással összefüggő feladatoknak a szabályozása megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak? Összegző megállapítás A Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodása végrehajtási feladatainak szabályozása a jogszabályi előírásoknak megfelelt számú megállapítás A Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezett hatályos együttműködési megállapodás1,2-vel. Az együttműködési megállapodás1-t január 31-ig nem, a évi választásokat követően határidőben felülvizsgálták. A Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezett a Települési Önkormányzattal megkötött és a Nemzetiségi és Települési Képviselő-testület által jóváhagyott, hatályos együttműködési megállapodással 3 1,2-vel. A évben megkötött együttműködési megállapodás 1-t a Nek. tv (2) bekezdésének előírása ellenére január 31-ig nem vizsgálták felül. Az együttműködési megállapodás 1-t a felek a Nemzetiségi Önkormányzat október 27-én megtartott alakuló ülését követően a Nek. tv.-ben meghatározott 30 napon belül felülvizsgálták. Az együttműködési megállapodás 1,2 részletesen tartalmazta a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, - költségvetés készítés, beszámolási kötelezettség teljesítése, költségvetési gazdálkodás bonyolítás rendje, számviteli nyilvántartás - amelyet a jegyző 5 a Közös Önkormányzati Hivatal 6 Pénzügyi Osztályán keresztül biztosított számú megállapítás Az együttműködési megállapodás2 szerinti működési feltételeket a Nemzetiségi Önkormányzat SZMSZ2-ben rögzítették A Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezett hatályos, a szervezete és működése részletes szabályait rögzítő SZMSZ 7 1,2-vel. A Nemzetiségi Önkormányzat SZMSZ 2-t a november 17-i határozattal a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadta, amely tartalmazta az azzal egyidejűleg jóváhagyott együttműködési megállapodás 2 szerinti működési feltételeket számú megállapítás A Közös Önkormányzati hivatali SZMSZ-ben a Pénzügyi Osztály tevékenységeként határozták meg a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátását. A Közös Önkormányzati Hivatali SZMSZ 8 -ben a Pénzügyi Osztály gazdálkodási feladatai között rögzítették a helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetési és pénzgazdálkodásának lebonyolításával kapcsolatos pénzügyi 12

14 Megállapítások feladatok ellátását az együttműködési megállapodás 1,2 szerint. A Közös Önkormányzati Hivatalnál a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat az azokat ellátó köztisztviselők munkaköri leírásai tartalmazták. 2. A jegyző és a helyi nemzetiségi önkormányzat betartotta-e a jogszabályi előírásokat a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodási feladatainak ellátása során? Összegző megállapítás A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodási feladatainak Közös Önkormányzati Hivatal általi ellátása során nem tartották be a jogszabályi előírásokat számú megállapítás A Nemzetiségi Önkormányzat számviteli szabályozása megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A gazdálkodás végrehajtási feladatainak számviteli szabályozottsága biztosított volt, mivel a Közös Önkormányzati Hivatal évben hatályos számviteli politikáját 9, leltározási és leltárkészítési szabályzatát 10, értékelési szabályzatát 11 ; pénzkezelési szabályzatát 12 és számlarendjét 13 a jegyző kiterjesztette a Nemzetiségi Önkormányzatra. A Közös Önkormányzati Hivatal belső kontrollrendszer szabályzatát 14 kiterjesztették a Nemzetiségi Önkormányzatra, amely a Bkr. 15 előírásaival összhangban tartalmazta az ellenőrzési nyomvonalat; a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét; valamint a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszerét számú megállapítás A költségvetési határozat-tervezet Nemzetiségi Képviselő-testület elé terjesztésekor az elnök nem mutatta be az előirányzat felhasználási tervet és a saját bevételek költségvetési évet követő három évre várható összegét. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke 16 az Áht. 17 -ban előírtaknak megfelelő határidőn belül benyújtotta a Nemzetiségi Képviselő-testület 18 részére a jegyző által elkészített, a évre vonatkozó költségvetési koncepciót. A jegyző által előkészített évi költségvetési határozat-tervezetet, az elnök a Nemzetiségi Képviselő-testületnek az Áht.-ban rögzített határidőn belül előterjesztette. A Nemzetiségi Képviselő-testület által elfogadott évi költségvetési határozat az Áht.-ben és az Ávr.-ben foglaltakat tartalmazta. Az előterjesztéssel a Nemzetiségi Képviselő-testület részére tájékoztatásul nem mutatták be az Áht. 24. (4) bekezdés a), d) pontjában foglaltak ellenére az előirányzat felhasználási tervet és az Áht. 29/A. a) pontjában előírt saját bevételek költségvetési évet követő három évre várható összegét, mivel azokat a jegyző nem készítette el. 13

15 Megállapítások 2.3. számú megállapítás A zárszámadási határozat-tervezet Nemzetiségi Képviselő-testület elé terjesztésekor az elnök nem mutatta be a pénzeszközök változását és a vagyonkimutatást. A jegyző előkészítette zárszámadási határozat-tervezetet, amelyet az elnök az Áht.-ban előírt határidőben a Nemzetiségi Képviselő-testület elé terjesztette. Tájékoztatásul bemutatták a közgazdasági tagolású költségvetési mérleget, a zárszámadást az Áht.-ban foglaltaknak megfelelően, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon készítették el. A zárszámadási határozat-tervezet előterjesztésekor a jogszabályi előírás ellenére tájékoztatásul nem mutatták be: az Áht. 91. (2) bekezdés a) pontban előírt pénzeszközök változását; az Áht. 91. (2) bekezdés c) pont szerinti vagyonkimutatást, mivel a jegyző azokat nem készítette el. A Nemzetiségi Önkormányzat a év vonatkozásában nem kötött adósságot keletkeztető ügyletet, nem rendelkezett irányított költségvetési szervvel, nem képzett általános- és céltartalékot, az Áht.-ben nevesített többéves kihatással járó döntést nem hozott, illetve közvetett támogatást nem nyújtott számú megállapítás A jegyző az államháztartási információs adatszolgáltatásokat több alkalommal késedelmesen teljesítették. Az együttműködési megállapodás 1,2-nek megfelelően a költségvetéshez, a beszámolóhoz kapcsolódó feladatok végrehajtását a Közös Önkormányzati Hivatal, illetve a Pénzügyi Osztály közreműködésével látták el. A költségvetéssel és a vagyonalakulásával kapcsolatos adatszolgáltatások időbeli teljesítéséről nem gondoskodott a jegyző. Rendszeresen, néhány napos késedelemmel teljesítették az 1. táblázatban felsorolt adatszolgáltatásokat. 1. táblázat ADATSZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTÉSE Sorszám Adatszolgáltatás /Jogszabályi előírás Határidő Teljesítés Elemi költségvetés / Ávr. 33. (1)-(2) bekezdés Időközi költségvetési jelentés/ Áht (2) bekezdése, Ávr (1)-(2) bekezdése Időközi mérlegjelentés/ Áht (2) bekezdése, Ávr (1)-(2) bekezdései: I. negyedév IV. negyedév Éves költségvetési beszámoló/ Ávr ában, Áhsz (1) bekezdése, Áhsz (4) bekezdése Forrás: ÁSZ által készített kimutatás 2.5. számú megállapítás A jogszabályi és együttműködési megállapodás előírásainak ellenére a pénzügyi ellenjegyzőt és érvényesítőt nem a jegyző jelölte ki. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodására, ezen belül az operatív gazdálkodási jogkörökre az együttműködési megállapodás 1,2 és a Nemzetiségi 14

16 Megállapítások 2. táblázat Önkormányzatra is kiterjesztett gazdálkodási szabályzat 20 tartalmazott előírásokat. Az együttműködési megállapodás 1,2-ben meghatározták az operatív gazdálkodási jogkörök gyakorlásának módját, eljárási és dokumentációs szabályait, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjét. A teljesítés igazolására jogosult személyeket az Ávr.-nek és az együttműködési megállapodás 1,2-nek megfelelően az elnök, mint kötelezettségvállaló írásban kijelölte. Az Ávr. 55. (2) bekezdés g) pontjában, valamint az Ávr. 58. (4) bekezdésében, valamint az együttműködési megállapodás 1, és 3.3. pontjaiban foglaltaktól eltérően nem a jegyző jelölte ki a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban a pénzügyi ellenjegyzési, illetve az érvényesítési feladatokra jogosultakat számú megállapítás A pénzügyi folyamatokban kulcsszerepet betöltő teljesítésigazolás és érvényesítés kontrollok nem működtek megfelelően. A évben a Nemzetiségi Önkormányzatnál dologi és egyéb működési célú kiadásokkal kapcsolatos kifizetésekre került sor. E kifizetéseknél a kulcsszerepet betöltő teljesítésigazolás és az érvényesítés kontrollok működése nem megfelelő volt. A gazdálkodási jogkörök gyakorlásának ellenőrzése során tapasztalt hiányosságokat, szabálytalanságokat a 2. táblázat részletezi. A GAZDÁLKODÁSI JOGKÖRÖK GYAKORLÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE SORÁN TAPASZTALT SZABÁLYTALANSÁGOK Sorszám Gazdálkodási jogkör Megállapított szabálytalanság 1. teljesítésigazolás 2. érvényesítés A 60 ezer Ft összegű egyéb működési célú kiadás esetében nem történt meg a teljesítés igazolása az Ávr. 57. (1) bekezdésben foglaltak ellenére, ezáltal nem volt igazolt a kiadások teljesítésének jogossága, a kiadások összegszerűsége és az ellenszolgáltatás teljesítése sem. A kiadások többsége esetében a teljesítés igazolása az Ávr. 57. (1) bekezdése ellenére ellenőrizhető okmányok hiányában történt, annak ellenére, hogy az együttműködési megállapodás 1, pont harmadik bekezdésese 50 ezer Ft alatt is kötelezővé tette a kötelezettségvállalást. Az Ávr. 55. (2) bekezdés g) pontja ellenére az érvényesítésre jogosult személyeket nem a jegyző jelölte ki. Forrás: ÁSZ által készített kimutatás Az ellenőrzött kifizetésekkel kapcsolatban a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kár bekövetkeztére utaló adatot, körülményt az ellenőrzés nem állapított meg. A gazdálkodásban kulcsszerepet betöltő teljesítésigazolás és érvényesítés kontrollok működésében tapasztalt hiányosságok, szabálytalanságok miatt fennáll a hibák, szabálytalanságok bekövetkezésének kockázata. 15

17 Megállapítások 3. Szabályszerűen biztosított volt-e a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzése? Összegző megállapítás Az együttműködési megállapodásnak megfelelően biztosított volt a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzése. A évi ellenőrzési tervet kockázatelemzéssel nem támasztották alá, a Nemzetiségi Önkormányzatnál évben nem terveztek és nem végeztek belső ellenőrzést. Az együttműködési megállapodás 1,2-ben rögzítették, hogy a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok vonatkoznak a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodására. A jegyző a évben a belső ellenőrzést polgári jogi szerződés keretében foglalkoztatott belső ellenőr alkalmazásával biztosította. A vállalkozási szerződést január 6-án írták alá, amelyben a belső ellenőrzési feladatok ellátásának kötelezettségét a Közös Önkormányzati Hivatal ellátási területén működő nemzetiségi önkormányzatokra is előírták. A Közös Önkormányzati Hivatal rendelkezett belső ellenőrzési kézikönyvvel, amelynek alkalmazási területét kiterjesztették a Nemzetiségi Önkormányzatra. A évi ellenőrzési tervet a belső ellenőrzési vezető a Bkr. 29. (1) bekezdésben foglaltak ellenére kockázatelemzéssel nem támasztotta alá annak ellenére, hogy a belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazta a tervezés megalapozásához alkalmazandó kockázatelemzés módszertanának leírását. A évben a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodására vonatkozó ellenőrzést nem terveztek és nem végeztek. Az ellenőrzési tervet megalapozó kockázatelemzés elmaradása miatt a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásában rejlő kockázatokat nem tárták fel, így a belső ellenőrzés hiánya miatt a gazdálkodási szabálytalanságokat sem. 4. A helyi nemzetiségi önkormányzat működési és gazdálkodási kereteinek kialakítása és működése erősítette-e az integritás szemlélet érvényesülését? Összegző megállapítás Az integritás szemlélet érvényesítése érdekében a Nemzetiségi Önkormányzat működési és gazdálkodási kereteinek kialakításánál és működésénél további intézkedések megtétele szükséges. A jelen ellenőrzés keretében a Közös Önkormányzati Hivatal által kitöltött tanúsítványi adatszolgáltatás alapján értékeltük az integritás évi kontrollrendszerét. Az összesítés alapján az integritás kontrollrendszere fejlesztendő, melyet az ellenőrzés során tett megállapítások is alátámasztottak. Az operatív gazdálkodási jogkörök szabályozása és gyakorlása, Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodási feladatainak ellátása során feltárt hiányosságok és 16

18 Megállapítások hibák arra utaltak, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat működési és gazdálkodási kereteinek kialakításánál és működésénél további intézkedések megtétele szükséges az integritás szemlélet érvényesülése érdekében. 17

19 JAVASLATOK Az ÁSZ tv (1) bekezdésében foglaltak értelmében az ellenőrzött szervezet vezetője köteles a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet összeállítani és azt a jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül az ÁSZ részére megküldeni. Amennyiben az ellenőrzött szervezet vezetője nem küldi meg határidőben az intézkedési tervet, vagy továbbra sem elfogadható intézkedési tervet küld, az ÁSZ elnöke az ÁSZ tv. 33. (3) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakat érvényesítheti. a jegyzőnek: A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűsége érdekében intézkedjen: a) a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a Nemzetiségi Képviselőtestület részére a költségvetési határozat-tervezet előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatásra kerülő kimutatások elkészítéséről; (2.2. sz. megállapítás 2. bekezdés alapján) b) a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a Nemzetiségi Képviselőtestület részére a zárszámadási határozat-tervezet előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatásra kerülő kimutatások elkészítéséről; (2.3. sz. megállapítás 2. bekezdés 1-2. pontja alapján) c) a jogszabályi előírásoknak megfelelő határidőben az évközi és az éves államháztartási információs adatszolgáltatások teljesítéséről; (2.4. sz. megállapítás 2. bekezdés és az 1. táblázat alapján) d) a gazdálkodási jogkörök gyakorlásával kapcsolatos szabályok meghatározása érdekében a jogszabálynak megfelelően a pénzügyi ellenjegyzésre és érvényesítésre jogosultak kijelöléséről; (2.5. sz. megállapítás 2. bekezdés alapján) e) a pénzügyi folyamatokban kulcsszerepet betöltő teljesítésigazolás és érvényesítés belső kontrollok jogszabályi előírásoknak megfelelő működtetéséről. (2.6. sz. megállapítás 2. táblázat alapján) 18

20 Javaslatok Intézkedjen a belső ellenőrzési tervet megalapozó kockázatelemzés jogszabályi előírásoknak és a belső szabályozásnak megfelelő elvégzéséről. (3. sz. megállapítás 3. bekezdés alapján) a Nemzetiségi Önkormányzat elnökének: A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűsége érdekében intézkedjen: a) a költségvetési határozat-tervezet előterjesztésekor a jogszabályi előírásban meghatározott kimutatások Nemzetiségi Képviselő-testület részére történő bemutatásáról; (2.2. sz. megállapítás 2. bekezdés alapján) b) a zárszámadási határozat-tervezet előterjesztésekor a jogszabályi előírásban meghatározott kimutatások Nemzetiségi Képviselő-testület részére történő bemutatásáról. (2.3. sz. megállapítás 2. bekezdés 1-2. pontja alapján) 19

21

22 MELLÉKLETEK I. SZ. MELLÉKLET: ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR belső ellenőrzés belső kontrollrendszer együttműködési megállapodás kockázat költségvetési szerv vezetője kontrolltevékenységek kulcskontrollok Független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje, az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát. (Forrás: Bkr. 2. b) pontja) A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre, az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól. (Forrás: Áht. 69. (1) bekezdése) Az Áht. 27. (2) bekezdése és a Nek. tv. 80. (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére annak székhelyén biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok. A Nek. tv. 80. (2) bekezdés szerinti a fenti kötelezettségének teljesítése érdekében a helyi önkormányzat harminc napon belül biztosítja a rendeltetésszerű helyiséghasználatot, valamint a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt a helyi nemzetiségi önkormányzattal. A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül. A Nek. tv. 80. (3) bekezdés írja elő a megállapodásban rögzítendőket. A kockázat annak a valószínűségét jelenti, hogy egy vagy több esemény vagy intézkedés nem kívánt módon befolyásolja a rendszer működését, céljainak megvalósulását. (Forrás: Javaslatok a korrupciós kockázatok kezelésére Kockázatkezelési és ellenőrzési módszertan 35. oldal, ÁSZ) A Bkr. 2. nd) pont meghatározásában a települési/helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat esetén a jegyző, körjegyző, főjegyző. A kontrolltevékenységek azok a politikák és eljárások, amelyeket a kockázatok megoldására hoznak létre a szervezet céljainak teljesítése érdekében. Az azonosított kockázatok mérséklése érdekében kialakított kontrollok közül azok, amelyek elégtelen működése esetén a szervezetet jelentős veszteség érheti, vagy a működésükben bekövetkező hiba/hiányosság más kontrollok eredményességét csökkenti. Ezek ellenőrzése, értékelése elegendő bizonyítékot szolgáltat adott területen a kontrollrendszer érté- 21

23 Mellékletek nemzetiség nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodási jogkör szabályszerűségi ellenőrzés keléséhez. Az önkormányzatok kontrollrendszere kialakításának ellenőrzése során a pénzügyi folyamatokban kulcsszerepet betöltő belső kontrollok a teljesítésigazolás és az érvényesítés. A Nek. tv. 1. (1) bekezdése alapján nemzetiség minden olyan Magyarország területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. Az Nek. tv pontja szerint törvényben meghatározott nemzetiségi közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus választások útján e törvény alapján létrehozott szervezet, amely a nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a nemzetiségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetiségi közügyek települési, területi vagy országos szinten történő önálló intézésére jön létre. kötelezettségvállalás; pénzügyi ellenjegyzés; utalványozás; érvényesítés; teljesítésigazolás jogkör. A szabályszerűségi ellenőrzés a megfelelőségi ellenőrzés általánosan alkalmazott altípusa. A szabályszerűségi ellenőrzés az egyes kritériumok jogszabályi előírások, egyéb szabályok és megállapodások teljesülésének ellenőrzését foglalja magában, ide értve a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályokban foglaltak teljesülésének ellenőrzését is. 22

24 Mellékletek II. SZ. MELLÉKLET: SELLYE ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT ÉVI GAZDÁLKODÁSI ADATAI Megnevezés Eredeti Módosított Teljesítés előirányzat (ezer Ft-ban) ezer Ft-ban %-ban BEVÉTELEK Működési bevételek 5,0 8,0 8,0 100,0 Általános működési támogatás 270,0 401,0 401,0 100,0 Feladatalapú támogatás 0,0 609,0 609,0 100,0 Települési Önkormányzat által nyújtott támogatás 0,0 0,0 0,0 0,0 Működési bevételek összesen 275, , ,0 100,0 Felhalmozási bevétel (immateriális javak értékesítése) 0,0 0,0 0,0 0,0 Költségvetési bevételek összesen 275, , ,0 100,0 Előző évi pénzmaradvány felhasználása 144,0 144,0 144,0 100,0 Tárgyévi bevételek összesen 419, , ,0 100,0 KIADÁSOK Személyi juttatások 0,0 0,0 0,0 0,0 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó összesen 0,0 0,0 0,0 0,0 Dologi kiadások 127, , ,0 98,4 Támogatásértékű működési kiadások 0,0 0,0 0,0 0,0 Egyéb működési célú kiadás 292,0 60,0 60,0 100,0 Működési célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre 0,0,0 0,0 0,0 Működési kiadások összesen 419, , ,0 100,0 Felhalmozási kiadások 0,0 0,0 0,0 0,0 Költségvetési kiadások összesen 419, , ,0 100,0 Finanszírozási kiadások 0,0 0,0 0,0 0,0 Tárgyévi kiadások összesen 419, , ,0 100,0 Forrás: Nemzetiségi Önkormányzat évi költségvetési beszámolója és adatszolgáltatása 23

25

26 FÜGGELÉK: ÉSZREVÉTELEK A jelentéstervezetet a Számvevőszék 15 napos észrevételezésre megküldte a jegyzőnek és a Nemzetiségi Önkormányzat elnökének az ÁSZ tv. 29. * (1) bekezdése előírásának megfelelően. A jegyző és a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az ÁSZ tv. 29. (2) bekezdésében foglalt észrevételezési jogával nem élt. * 29. (1) Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési megállapításait megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének vagy az általa megbízott személynek, és annak, akinek személyes felelősségét állapította meg. (2) Az ellenőrzött szervezet vezetője és a felelősként megjelölt személy az ellenőrzés megállapításaira tizenöt napon belül írásban észrevételt tehet. (3) Az Állami Számvevőszék az észrevételre a beérkezésétől számított harminc napon belül írásban válaszol. A figyelembe nem vett észrevételeket köteles a jelentésben feltüntetni, és megindokolni, hogy azokat miért nem fogadta el. 25

27

28 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 1 Nemzetiségi Önkormányzat Sellye Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2 Települési Önkormányzat Sellye Város Önkormányzat 3 együttműködési megállapodás1,2 1. Együttműködési megállapodás a Sellye Város Önkormányzat és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat között, amelyet a Sellye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 103/2012. (VI. 01.) számú határozatával, a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 27/2012. (V. 29.) számú határozatával fogadott el 2. Együttműködési megállapodás a Sellye Város Önkormányzat és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat között, amelyet a Sellye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 190/2014. (XI. 10.) számú határozatával, a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 18/2014. (XI. 17.) számú határozatával fogadott el 4 Nek.tv. a nemzetiségek jogairól szóló CLXXIX. törvény 5 jegyző Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője 6 Közös Önkormányzati Hivatal Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal 7 Nemzetiségi Önkormányzat SZMSZ1,2. 1. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata, amelyet a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2/2012. (I. 30.) számú határozatával fogadott el (hatályos: január 30-tól november 16-ig). 2. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat Sellye Szervezeti és Működési Szabályzata, amelyet a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete a 19/2014. (XI.17.) számú határozatával fogadott el (hatályos november 17-től). 8 Közös Önkormányzati hivatali SZMSZ A Képviselő-testület 4/2013. (I. 10.) számú határozatával elfogadott Közös Önkormányzati Hivatali Szervezeti és Működési Szabályzata 9 számviteli politika Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Számviteli Politikája (hatályos: január 1-jétől) 10 leltározási és leltárkészítési szabályzat Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Leltározási és Leltárkészítési Szabályzata (hatályos: január 1-jétől) 11 értékelési szabályzat Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Eszközök és Források Értékelési Szabályzata (hatályos: január 1-jétől) 12 pénzkezelési szabályzat Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Pénzkezelési Szabályzata (hatályos: január 1-jétől) 13 számlarend Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Számlarendje (hatályos: január 1-jétől) 14 belső kontrollrendszer szabályzat Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Belső Kontrollrendszere (hatályos: január 1-jétől) 15 Bkr. 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről (hatályos: január 1-jétől) 16 elnök Sellye Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke 17 Áht évi CXCV. törvény az államháztartásról 18 Nemzetiségi Képviselő-testület Roma Nemzetiségi Önkormányzat Sellye Képviselő-testülete 19 Áhsz. 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet az államháztartás számviteléről (hatályos január 1-jétől) 27

29 Rövidítések jegyzéke 20 gazdálkodási szabályzat Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Gazdálkodási Szabályzata (hatályos: január 1-jétől) 21 ÁSZ tv évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről, hatályos július 1- jétől 28

30 ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK 1052 Budapest, Apáczai Csere János utca 10. Levélcím: 1364 Budapest 4. Pf. 54 Telefon: Telefax: