Az első kihúzott golyó vagy fekete vagy fehér tehát ½ azaz 50 %. Másképp: 1000 golyó van 500 fekete, 500 fehér. 500/1000 = ½ (hasznos/összes)

Átírás

1 1. Egy zsákban nagyszámban és egyenlő mennyiségben fekete és fehér golyók vannak. Mi a valószínűsége annak, hogy elsőre fekete golyót húzunk? Az első kihúzott golyó vagy fekete vagy fehér tehát ½ azaz 50 %. Másképp: 1000 golyó van 500 fekete, 500 fehér. 500/1000 = ½ (hasznos/összes) 2. Mi az esélye annak, hogy a következő golyó is fekete lesz? Ha sok golyó van: pl golyó esetén eredetileg 500 fehér és 500 fekete. Ha kihúztam elsőre egy fekete golyót, már csak 499 fekete maradt, tehát a következő húzás 499/999 (kívánt esemény/összes), ami 0,499 ~0,5 azaz ½ Ha kevés golyó van pl. 10 (5 fekete + 5 fehér), akkor a következő húzás esetén az esély: 4/9 = Mi az esélye annak, hogy egymás után 2 fekete golyót húzok ki (vagy egyszerre két golyót megragadva mindkettő fekete lesz? Sok golyó esetén: ½. ½ = ¼ azaz a független események valószínűségének szorzata. Kevés golyó esetén: ½. 4/9 = 4/18 = 0,22 4. Egy zsákban 100 golyó van 2 fekete + 98 fehér. Mekkora az esélye egy fekete golyó kihúzásának? 2/100 (hasznos/összes) = 0,02 2% Mekkora az esély, hogy ebből a zsákból egymás után 2 fekete golyót húzunk ki? Az első húzás: 2/100 Második húzás: egy fekete maradt a 99 összes közül, tehát 1/99 (1,01%), de csak akkor, ha az elsőre feketét húztunk. Összesen: 2/100. 1/99 = 2/9900 kb. 0,0002 (0,02%) 1

2 Beltenyésztés. Szűkebb értelemben az egymással rokon, tágabb értelemben az azonos genotípusú egyedeket keresztezzük egymással. A beltenyésztés során a heterozigóták arány minden nemzedékben a felére csökken. P nemzedék nem beltenyésztés, hanem hibridizáció, mivel különböző genotípusú egyedeket keresztezünk, ekkor nő a heterozigóták aránya: P: AA x aa a szülői nemzedékben nincs heterozigóta F1: Aa mind heterozigóta 100 % F2: AA Aa Aa aa az F2 nemzedékben 50 % a heterozigóták aránya 1 : 2 : 1 Beltenyésztéssel, azaz csak az azonos genotípusú egyedeket keresztezzük egymással. F2: AA 2 Aa aa 4 AA 2AA 4 Aa 2aa 4 aa F3: 6 AA 4 Aa 6 aa Összesen 16 egyed abból 4 heterozigóta tehát 4/16 = ¼ azaz 25% az F3 ben a heterozigóták aránya. F3: 6 AA 4 Aa 6aa F4: 24 AA 4 AA 8 Aa 4 aa 24 aa F4: 28 AA 8 Aa 28 aa Összesen 64 egyed amiből 8 heterozigóta, tehát 8/64 azaz 1/8 az F4-ben a heterozigóták aránya. Domináns-recesszív és intermedier öröklésmenet. A fekete-tarka (domináns) és a vörös-tarka (recesszív) szőrszínezetű szarvasmarhák, borsó virágjának színe (vörös - domináns, fehér - recesszív), borsószemek színe, alakja, albinizmus (recesszív), Rh-faktor (Rh a recesszív), fenilketonuria (recesszív), polydactilia (domináns), syndactilia (domináns). 2

3 1. Milyen utódok és milyen arányban várhatók: a) Homozigóta Rh + és Rh szülőpártól? P: DD x dd G: D d F1 Dd mind Rh + b) Piros virágú és fehérvirágú csodatölcsér keresztezéséből? P: PP x pp G: P p F1 Pp 100% rózsaszín c) Rózsaszín virágú és fehérvirágú csodatölcsér keresztezéséből? P: Pp x pp G: P, p p F1 Pp pp 50% rózsaszín, 50% fehér d) Két Rh+ heterozigóta ember házasságából? P: Dd x Dd G: D,d D,d F1 DD 2 Dd dd 75% Rh+, 25% Rh- e) Két rózsaszín virágú csodatölcsér keresztezéséből? P: Pp x Pp G: P,p P,p F1 PP 2Pp pp 25% piros 50% rózsaszín, 25% fehér 2. Milyen arányban jönnek létre geno- és fenotípus szerint az egyedek, ha vagy a) Sárga magvú borsót, zöld magvúval keresztezünk? AA X aa Aa 100% sárga Aa X aa Aa aa 50% sárga, 50% zöld Összesen: ½ a valószínűsége, hogy a sárga AA, ½ hogy Aa Zöld magok csak a heterozigóta sárga szülőktől származhatnak, ½ eséllyel Így a zöld utódok: ½. ½ = ¼ eséllyel keletkezhetnek. (a többi ¾ sárga) 3

4 b) Homozigóta sárga és zöld magvú szülői nemzedékből kiinduló keresztezés F2 nemzedékének sárga magvú egyedeit zöld magvúakkal keresztezünk. F2 ben 1:2 arányban jönnek létre AA és Aa genotípusú sárga utódok. Azaz előfordulási gyakoriságuk 1/3 és 2/3. zöld magvú utód csak akkor keletkezhet az F3-ban, ha heterozigóta egyedet választunk az F2-ből, aminek a valószínűsége 2/3. tehát: 2/3 (Aa). ½ = 1/3 a zöld magvú utódok létrejöttének valószínűsége. 3. Mekkora valószínűséggel születhet egy Rh+ anyának és egy Rh+ apának Rh- gyermeke? ½ a valószínűsége az anya heterozigótaságának (mert aztat nem tudhassuk). ½ a valószínűsége az apa heterozigótaságának. Két heterozigóta házasságából ¼ valószínűséggel születik Rh gyerek. ½ x ½ x ¼ = 1/16 vagy másképp: 4 féle házasság jöhet szóba: Rh gyerek akkor születik, ha mindkét szülő heterozigóta ¼ x ¼ = 1/16 vagy másképp: DDxDD 100% Rh+ = ¼ DDxDd 100% Rh+ = ¼ DdxDD 100% Rh+ = ¼ DdxDd 75 % Rh+ = ¾ ¼ + ¼ + ¼ + (¼ x ¾) = ¾ + (3/16) = 12/16 + 3/16 = 15/16 Rh+ 4. Egy házaspárról tudjuk, hogy mindketten Rh+-ak. A feleség édesanyja Rh-, a férj húga Rh-, szülei Rh+-ak. Mekkora valószínűséggel születik ennek a házaspárnak Rhgyermeke? Csak akkor születhet Rh- gyerekük, ha heterozigóták. Mekkora ennek az esélye? A feleség biztosan heterozigóta (mivel anyja Rh-). A férj szülei heterozigóták, mivel húga Rh-, ezért a férj 2/3 valószínűséggel Rh+ heterozigóta. Két heterozigóta házasságából ¼ az esély Rh- utódra. Tehát 2/3 x ¼ = 1/6 5. Egy házasulandó pár elmegy genetikai tanácsadásra. Ők egészségesek, de tartanak attól, hogy utódaik fenilketonuriában szenvednek. a) A lány családjában már előfordult megbetegedés, a fiúnál még soha. A lány lehet hordozó Aa, vagy egészséges AA. A fiú egészséges AA. Tehát nem születhet beteg gyerekük. 4

5 b) A fiú szülei egészségesek, de a nővére beteg. A lány szülei és nagyszülei is egészségesek, de az apja nővére (nagynénje) beteg. A lány anyai ágán még nem fordult elő a betegség. Ha a fiú nővére beteg, a szülei biztosan heterozigóták voltak, így hogy ő heterozigóta 2/3 az esélye. A lány apja 2/3 eséllyel hordozó, tekintve, hogy a nagyszülő biztosan heterozigóták voltak. A lány anyja biztosan egészséges (AA). Hogy a lány heterozigóta legyen annak 2/3 x ½ = 1/3 a valószínűsége, (mivel ha az apa hordozó (2/3) az anya egészséges AA (1) ---- Aa x AA házasságukból ½ valószínűséggel lett hordozó.) Tehát beteg gyereke az ifjú házasoknak csak akkor születhet, ha mind a ketten heterozigótáké és akkor is csak ¼ valószínűséggel. Így 2/3 (fiú) x 1/3 (lány) x ¼ = 1/ Baromfi esetében a rövid láb dominál a normál lábhoz képest. Keresztezések után a következő eredményt kapták: a) rövidlábú x rövidlábú = 1972 rövidlábú, 955 normál lábú. b) Rövidlábú x normál lábú = 1676 rövidlábú, 1661 normál lábú. Milyen az öröklés menet? Az a) eset 2:1, a b) eset 1:1. Az öröklésmenet domináns-recesszív, mivel csak kétféle fenotípus alakult ki. A rövid láb a domináns, ha recesszív lenne nem jelenhetne meg a normál láb. A b) keresztezés alapján a rövid láb: Aa (test cross). ha két rövidlábút keresztezünk: a 2:1 hasadási arány csak akkor lehet, ha a AA letális. (nincs lába, se sok vöröscsontvelő). 7. Lehet-e 0-ás gyereke egy A vércsoportú apának és egy B vércsoportú anyának? Mekkora eséllyel? Akkor, ha heterozigóták, erre ½ az esély. ha heterozigóták, ¼ eséllyel lesz 0-s gyerekük. ½ x ½ x ¼ = 1/16. 5

6 8. Milyen vércsoportú gyermekei lehetnek két A vércsoportú szülőnek és milyen eséllyel, ha tudjuk, hogy mindkettőjüknek van 0 vércsoportú testvére. A feleségnek apja és anyja is A vércsoportú. A férj szülei közül az egyik A, a másik B vércsoportú. A szülők heterozigóták (0 vércsoportú testvér). A feleség 2/3 eséllyel heterozigóta. A férj biztos heterozigóta (mivel a szülei A0, B0). Tehát 2/3 x ¼ = 1/6 valószínűséggel születik 0 vércsoportú gyermek. 9. Egy babnövény levele lehet bolyhos vagy csupasz. Találomra végzett keresztezések után a következő eredményeket kapták: 1. Bolyhos x bolyhos = 98 bolyhos : 0 csupasz 2. Bolyhos x csupasz = 65 bolyhos : 61 csupasz 3. Csupasz x csupasz = 0 bolyhos : 85 csupasz 4. Bolyhos x csupasz = 95 bolyhos : 0 csupasz 5. Bolyhos x bolyhos = 125 bolyhos : 42 csupasz Milyen genotípusokat kereszteztek? 1. AA x AA v AA x Aa 2. Aa x aa 3. aa x aa 4. AA x aa 5. Aa x Aa 10. Andalúziai tyúkoknál fekete, fehér és kék tollazat fordul elő. Kék tollú tyúkot kereszteztek fehér kakassal, a tojásokból 50% kék, 50% fehér csirke kelt ki. Kék-fekete keresztezésből 50% fekete, 50% kék csirke származott. Kék tollúak egymás közötti keresztezéséből fekete, kék, fehér színű egyedek 1:2:1 arányban származtak. Mit kell tenni a tenyésztőnek, ha olyan tojásokat akar, melyek mindegyikéből kék tollú csirke kell ki? Kék: Aa, fekete: AA, fehér: aa, azaz intermedier az öröklésmenet. Fekete AA x fehér aa = 100% kék Aa 11. A,B tyúk C,D kakas 1. A x C = tollas lábú, sötét tarajú 2. A x D = tollas lábú, sötét tarajú 3. B x C = tollas lábú, sötét tarajú : csupasz lábú, sötét tarajú 3 : 1 4. B x D = tollas lábú, sötét tarajú : tollas lábú, világos tarajú 3:1 Mi volt az egyedek genotípusa? A,a láb tollassága, B,b taréj színe 3. keresztezésből: Aa x Aa mivel 3 : 1 tollas láb, csupaszláb 4. Keresztezésből: Bb x Bb mivel sötét taréj 3 : világos taréj 1 A= AA BB B= Aa Bb C= Aa BB D=AA Bb 6

7 12. Kanárik lehetnek tarfejűek és bóbitásak. Tarfejűeket egymás között keresztezve mindig tarfejűek lettek. Tarfejű és bóbitás madarak keresztezéséből 1 : 1 arányban keltek ki tarfejű és bóbitás madarak. Két bóbitás egyed párosításakor az utódok 2/3 része bóbitás, 1/3 része tarfejű lett. Hogyan magyarázható az eredmény? Tarfejűség: aa, mivel egymásközt keresztezve mindig tarfejűek lettek. Bóbitás x tarfejű = 1:1, ami teszt cross, ezért a bóbitás Aa. Bóbitás x bóbitás = 2 bóbitás : 1 tarfejű, mivel a AA letális. (Aa x Aa = AA Aa Aa aa) 13. Mennyi a valószínűsége annak, hogy a) egy vörös szőrű tehénnek és egy fekete bikának vörös borja szülessen? aa x AA vagy aa x Aa az első esetben F1 mind fekete, a második esetben az F1fele vörös. hogy a bika heterozigóta ½ az esély, tehát ½ x ½ = ¼ b) egy fekete szőrű tehénnek és egy fekete szőrű bikának vörös borja szülessen? Vörös borjú csak akkor születik, ha a szülők heterozigóták, ennek ½ az esélye, két heterozigóta keresztezéséből ¼ eséllyel lesz vörös, tehát ½ x ½ x ¼ = 1/ szarvatlan tehenet 1 szarvatlan bika spermiumával termékenyítettek meg mesterségesen. Minden tehénnek egy borja született, amelyek közül 36 volt szarvatlan és 8 szarvalt. (nem szarvas:) a) Milyen genotípusúak voltak az egyes egyedek? Szarvatlan bika biztos heterozigóta (hiszen szarvalt egyedek is születtek (aa), A tehenek 8 tuti heterozigóta (mivel 8 szarvalt (aa) jött világra), a többi lehet szintén Aa vagy AA. a szarvalt borjak homozigóta recesszívek (aa), a szarvatlan borjak lehettek Aa vagy AA. b) Ugyanezen tehenek milyen borjakat hoznának világra homozigóta szarvalt bikától? Ha a tehén AA, minden utód szarvatlan lesz, (AA x aa) Ha a tehén Aa, az utódok 50 %-os eséllyel lehetnek szarvalt, ill. szarvatlanok. (Aa x aa) 15. A Shorthorn (rövid szarvú) szarvasmarháknál ismeretes az aranyderes szín. Az aranyderesek egymás közötti keresztezéséből mindig születtek fehér és vörös színű utódok. Ha aranydereseket fehér egyedekkel kereszteztek, fehér és aranyderes egyaránt született. Aranyderesek és vörös példányok keresztezéséből pedig vörös és aranyderes bocik születtek. Hogyan öröklődik ez a szín? Mit kell tenni ahhoz, hogy csak aranyderes utódok szülessenek? mivel 3 fenotípus van, intermedier, egy vörös és egy fehér egyedet kell pároztatni. 7

8 16. A retek alakja lehet hosszú, ovális, kerek. 1. hosszúkás x hosszúkás = 100 % hosszúkás 2. ovális x kerek = 50 % ovális, 50 % kerek, 3. hosszúkás x kerek = 100 % ovális. a) Milyen az öröklésmenet? b) Milyen az egyes keresztezésekben előforduló egyedek genotípusa? c) Milyen eredményt kapunk két ovális egyed keresztezésekor? Intermedier öröklésmenet 1. A hosszúkás és a kerek a homozigóta, az ovális a heterozigóta AA x AA Aa x aa AA x aa 25 % hosszúkás, 50 % ovális, 25 % kerek. 17. A paradicsom termésszíne lehet piros vagy sárga. 1. piros x piros = 61 piros 2. piros x piros = 47 piros, 16 sárga 3. piros x sárga = 58 piros 4. sárga x sárga = 64 sárga 5. piros x sárga = 33 piros, 36 sárga. Hogyan öröklődik a paradicsom termésszíne? Mi volt a keresztezett egyedek genotípusa? Kétféle fenotípus: domináns-recesszív 1. AA x AA 2. Aa x Aa (75, 25 %) 3. AA x aa 4. aa x aa 5. Aa x aa (50-50% ) 18. A tyúkfélék taraja lehet normál és lehet csökevényes. 1. Csökevényes tarajú tyúkok x normál tarajú kakasok = 172 csökevényes és 168 normál tarajú utód. 2. Csökevényes tarajú tyúkok x csökevényes tarajú kakasok = 172 csökevényes tarajú, 83 normál tarajú csirke. Hogyan öröklődik a jelleg? Mi az egyes keresztezett egyedek genotípusa? aa normál, Aa csökevényes, AA letális 1. Aa x aa (50-50 %) 2. Aa x Aa = Aa, aa 2:1, AA letális 19. A hullámos papagájoknál a fej lehet sima vagy kontyos. 1. Kontyos hím x kontyos tojó = 122 kontyos, 59 sima fejű utód. 2. Simafejű hím x kontyos tojó = 121 kontyos, 122 simafejű utód. Hogyan öröklődik a jelleg? Mi az egyes keresztezett egyedek genotípusa? 1. az eredmény 2:1, Aa x Aa, ahol a AA letális 2. az eredmény 1:1, tehát aa x Aa 8

9 Két egygénes tulajdonság öröklődése 20. a) AA BB x aa bb Mendel III. tv-e alapján. G: AB ab F1 G: AB, Ab, ab, ab F2: gaméták AB Ab ab ab AB AABB AABb AaBB Ab AABb AAbb Aabb ab AaBB aabb aabb ab Aabb aabb aabb 9:3:3:1 b) AA bb x aa BB Mendel III. tv-e alapján. G: Ab Ab F1 F2: lásd fent, ua. c) AA BB x aa bb A és B teljesen kapcsolt. G: AB ab F1 G: AB ab F2: AB ab AB AABB ab aabb 3:1 9

10 d) aa BB x AA bb A és B teljesen kapcsolt. G: ab Ab F1 G: ab Ab F2: ab Ab ab aabb Ab AAbb 1:2:1 Az F1 heterozigótáit tesztelő keresztezéssel vizsgáljuk. a) és b) esetben Mendel III. tv-e értelmében x aabb G: AB, Ab, ab, ab ab AB Ab ab ab ab Aabb aabb aabb c) ha kapcsolt. 1:1:1:1 F1 x aabb G: AB ab F2: ab ab AB ab aabb aabb 1:1 10

11 21. Egyes házityúkfajtákban a tollazat lehet: kék, fekete, fehér, ill. a tojáshéjszíne: fehér, világosbarna, sötétbarna lehet. Fekete tollú és barna tojáshéjú kakast fehér tollú fehér tojáshéjú tojó keresztezésével milyen F1 és F2 nemzedéket kapunk Mendel III szabálya alkalmazásával? P: AABB x aabb G: AB ab F1: kék tollú, világos barna tojáshéjú G: AB, Ab, ab, ab F2 gaméták AB Ab ab ab AB AABB AABb AaBB Ab AABb AAbb Aabb ab AaBB aabb aabb ab Aabb aabb aabb fekete, barna fekete, világosbarna fekete, fehér kék, barna kék, világosbarna kék, fehér fehér, barna fehér, világosbarna fehér, fehér AABB AABb AAbb AaBB Aabb aabb aabb aabb Milyen lehet az apa vércsoportja, ha egy Rh- és 0 vércsoportú anyának Rh+ és A vércsoportú gyereke született? a gyerek A0 és Dd, tuti apja lehet: AA, A0, AB, ill. DD, Dd. 11

12 23. Milyen vércsoportú gyermekei születhetnek, milyen valószínűséggel egy Rh- AB anyának és egy Rh+ A vércsoportú apának? Az anya dd, AB Apa: DD vagy Dd ill. AA vagy A0 A gyerek akkor lehet Rh-, ha az apa Dd, ennek valószínűsége ½ Ha az apa Dd, ½ valószínűséggel lesz a gyerkőc Rh-, tehát: ½ x ½ = ¼ aztán vagy AB x AA 50% AB 50 % AA vagy AB x A0 50 % A (AA és A0) ill. 25% AB és 25% B0 Az A vércsopi esélye: ½ x ½ + ½ x ½ = ½ Az AB: ½ x ½ + ½ x ¼ = ¼ + 1/8 = 2/8 + 1/8 = 3/8 B valószínűsége: ½ x ¼ = 1/8 még nincs vége A Rh- = ½ x ¼ A Rh+ = ½ x ¾ AB Rh- = 3/8 x ¼ AB Rh+ = 3/8 x ¾ B Rh- = 1/8 x ¼ B Rh+ = 1/8 x ¾ 24. Egy szarvasmarhafajta szőrzete lehet: fekete domináns és recesszív vörös, egyszínű domináns és recesszív tarka. A két gén egymástól független öröklődik. Mi a keresztezett egyedek genotípusa? fekete egyszínű x vörös tarka = 50 % fekete egyszínű, 50 % vörös egyszínű fekete tarka x fekete egyszínű = 75 % fekete egyszínű, 25 % vörös egyszínű vörös egyszínű x fekete tarka = 25 % fekete egyszínű, 25 % vörös egyszínű, 25 % fekete tarka, 25% vörös tarka. AaBB x aabb Aabb x Aa BB aabb x Aabb 12

13 25. Az emberi szembetegségek közül a hályog dominánsan =(A), a rövidlátás recesszíven (b), egymástól független öröklődő autoszómás betegség. Anya: hályogban szenvedő, nem rövidlátó. Szülei közül csak az egyik hályogos szemű, a másik csak rövidlátó. Apa: egészséges látású, szülei közül az egyik rövidlátó. Mi a szülők genotípusa? Milyen gyerekek (aranyosak) és milyen valószínűséggel (tuti) születhetnek a házasságból? Anya: van neki A, B. o Mivel szülei közül csak az egyik hályogos, így a másik aa, tehát az anya Aa. o Mivel az másik szülője rövidlátó (bb), így ő Bb. o Apa: aa Bb vagy aa BB. o Mivel szülei közül az egyik rövidlátó (bb), így ő Bb o aabb x aa Bb G: AB, Ab, ab, ab ab ab Gyerkőcök: ab ab AB Ab ab ab hályogos, nem rövidlátó AaBB hályogos, nem rövidlátó hályogos, nem rövidlátó 3/8 hályogos, rövidlátó 1/8 nem hályogos, nem rövidlátó 3/8 nem hályogos, rövidlátó 1/8 Aabb hályogos, rövidlátó hályogos, nem rövidlátó aabb nem hályogos, nem rövidlátó aabb nem hályogos, nem rövidlátó aabb nem hályogos, rövidlátó aabb nem hályogos, nem rövidlátó másképp: annak az esélye, hogy az anya továbbadja a A-t 50% és a gyerek hályogos lesz. Két heterozigóta (Bb) esetén ¼ valószínűséggel lesz bb azaz rövidlátó. o hályogos, nem rövidlátó ½ x ¾ = 3/8 o hályogos, rövidlátó ½ x ¼ = 1/8 o nem hályogos, nem rövidlátó ½ x ¾ = 3/8 o nem hályogos, rövidlátó ½ x ¼ = 1/8 13

14 26. Fekete testű és skarlátpiros szemszínű muslicákat tiszta vonalú vad muslicákkal keresztezünk, F1 nemzedék kivétel nélkül vad típusú lett, F2-ben 75 % vad, 25 % fekete testű és skarlátpiros szemű muslica gyerkőc született. Ez akkor hogyan is van? a vad típus a domináns, tuti, mivel F1 mind megvadult. F2-ből viszont a teljes kapcsoltságra gyanakodhatunk. Ezt jól is tesszük. Tehát: A: a vad szemszín (piros szem), B a vad test () a: a recesszív szemszín a skarlátvörös, b: a fekete test AA BB x aa bb A és B teljesen kapcsolt. G: AB ab F1 G: AB ab F2: AB ab AB AABB ab aabb 27. A sárgászöld levelű, rózsaszín virágú oroszlánszáj egyedeit kereszteztük. Az eredmény: 1 rész zöld levelű, piros virágú 2 rész sárgászöld levelű, piros virágú 2 rész zöld levelű, rózsaszín virágú 4 rész sárgászöld levelű, rózsaszín virágú 1 rész zöld levelű, fehér virágú 2 rész sárgászöld levelű, fehér virágú Ez, hogy jött ki? 3:1 virágszín: 3 fenotípus, tehát intermedier, az arányok 1 piros, 2 rózsaszín, 1 fehér, (3:6:3), tehát a keresztezett egyedek heterozigóták voltak. levélszín: zöld: sárgászöld = 1 : 2 (4:8), tehát AA letális, a sárgászöld a heterozigóta (Aa), a zöld (aa). A keresztezett egyedek tehát kétszeresen heterozigóták voltak. gaméták AB Ab ab ab AB Ab AABB letális AABb letális AABb letális AAbb letális AaBB Aabb ab AaBB aabb aabb ab Aabb aabb aabb 14

15 28. A szagos lednek bíbor virágú és hosszúkás pollenszemű egyedeit keresztezzük piros virágú és kerek pollenű egyedekkel. Az F1 egyedei mind bíbor virágúak és hosszúkás pollenszeműek voltak. A F2 pedig: bíbor virág, hosszúkás pollen: 296 bíbor virág, kerek pollen: 21 piros virág, hosszúkás pollen: 25 piros virág, kerek pollen: 83 Ez meg hogy lehet? Az F1 alapján: a bíbor (A) és a hosszúkás a domináns (B). P: AABB x aabb F1: F2: bíbor : piros = 3 : 1, hosszúkás : kerek = 3:1 A két gén kapcsolt, mivel F2-ben nem kaptuk meg a 9:3:3:1 t a rekombináció miatt megjelennek új tulajdonságok, bíbor-kerek, piros-hosszúkás, de a szülői tulajdonságoknál jóval kisebb arányban. (lásd jegyzet: kapcsolt öröklődés és rekombináció) (ha nem lenne rekombináció, 3:1 kapnánk, 3 bíbor-hosszúkás, 1 piros-kerek (lásd 20. feladat c)) 29. Ismert az a jelenség, amikor a hajban megjelenik egy fehér tincs (A). A jelleg domináns. Egy másik pigment hiánnyal járó rendellenesség az albinizmus (b). Ez a jelleg recesszív. A két tulajdonság függetlenül öröklődik. Egy fehér tincses férfi, akinek az anyukája albínó volt, az apja tincses, elvesz egy albínó nőt, akinek a családjában tincs nincs. Milyen gyerkőcök születhetnek ebből a házasságból? Férfi: (mivel az anyja aabb, apja A?B?) A nő: aabb (mivel tincse nincsen, de albínó) gyerekek: x aabb G: AB, Ab, ab, ab ab ab AB Ab ab ab Aabb tincses, albínó tincses, nem albínó aabb tincs nincs, nem albínó aabb tincs nincs, albínó 1:1:1:1 15

16 30. Egy Rh+ A férfinek és egy Rh+ B nőnek milyen gyerekei születhetnek, milyen valószínűséggel? Rh vércsoport o Hogy Rh- gyerekük szülessen: csak akkor, ha heterozigóták: erre ½ az esély, o Dd x Dd = ½ x ½ x ¼ = 1/16 A vércsoport o ha az apa AA, az anya B0 o ekkor 50 % o tehát ½ x ½ x ½ = 1/8 o ha az apa A0, az anya B0 o ekkor 25 % o tehát ½ x ½ x ¼ = 1/16 összesen: 1/8 + 1/16 = 3/16 B vércsoport ugyanúgy 3/16 AB vércsoport o AA x BB = 100 % o A0 x BB = ½ o AA x B0 = ½ o A0 x B0 = ¼ o átlagolva összesen: 1 + ½ + ½ + ¼ = 9/4 :4 = 9/4 x 4/16 = 36/64 = 1/ 1,786 0 vércsoport A0 x B0 ½ x ½ x ¼ = 1/16 0, Rh- gyerek: 1/16 x 1/16 = 1/256 0 Rh+: 1/16 x 1/16 A Rh-: 3/16 x 1/16 A Rh+: 3/16 x 15/16 AB Rh-: 1/1,786 x 1/16 stb. 31. Domináns gének kölcsönhatása. Nem allélikus kölcsönhatások A baromfi tarajalakjának a meghatározását két génpár alakítja ki. Diótarajú és egyszerű tarajú baromfi keresztezéséből az alábbi eredményt kapjuk: 34 dió, 38 egyszerű, 36 rózsa, 35 borsó. Mi volt a keresztezett egyedek genotípusa? Az egyszerű tarajú egyed: aabb, így csak egyféle gamétát képez: ab A dió tarajú egyed csak heterozigóta lehetett, (mivel csak így jöhetett létre az összes fenotípus) így négyféle ivarsejtet hozott létre: AB, Ab, ab, ab. ab AB Ab ab ab Aabb aabb aabb dió borsó rózsa egyszerű 1:1:1:1 16

17 32. Domináns episztázis Egy bizonyos lófajtánál a fekete szín (B) dominánsan öröklődik a fehér színnel szemben (b). A szőrzetszín kialakítását egy másik gén is befolyásolja: ennek domináns allélje (A) jelenlétében mindenképpen szín jelenik meg (elnyomja B hatását), míg recesszív a allél jelenléte homozigóta formában nincs hatással a szőrzetszín kialakítására. 1. Mi a genotípusa egy fehér lónak? 2. Mi lehet a genotípusa egy fekete lónak? 3. Mi a genotípusa egy lónak? Homozigóta méneket párosítottak homozigóta fehér kancákkal. 4. Milyen genotípusú hímivarsejtek képződtek? 5. Milyen genotípusú petesejtek képződtek? 6. Milyen színű csikó születhet a keresztezésből? 7. Mi az F2 nemzedék fenotípus megoszlása? 1. aa bb 2. aa BB, aa Bb 3. AA Aa BB Bb bb 4. AB 5. ab 6. Szürke: 7. 12:3:1 BB Bb bb AB Ab ab ab AB AABB AABb AaBB Ab AABb AAbb Aabb ab AaBB aabb aabb fekete aabb fekete ab aabb aabb fekete aabb fehér 33. Recesszív episztázis Fekete alaszka nyulakat kereszteztek fehér buszkáti fajtával. Az F1-beli utódok egyöntetűen - aguti - színűek lettek. Az F2-ben az utódok megoszlása: Aguti: 9, fekete: 3, fehér: 4 1. Adja meg a szülők genotípusát! 2. Van-e olyan fehér egyed az F2-ben, amelyik feketével keresztezve nem hoz létre aguti utódokat? 17

18 1. AAbb - fekete, aa BB fehér A- fekete B- sárga bb fehér } Az A allél a fekete színt alakítja ki, (3) a B a sárgaszínt, ha A és B együtt van jelen lesz (fekete szőrök végén sárga gyűrűk).(9) De ha az aa jelen van a sárga nem alakul ki mivel elnyomja a B hatását és fehér alakul ki (fekete nem mert nincs A, sárga nem, ezért olyan mintha csak aabb lenne ez meg fehér.) (4) AB Ab ab ab AB Ab ab ab AABB AABb AaBB AABb AAbb fekete aabb aabb fekete AaBB aabb fehér aabb fehér Aabb fekete aabb fehér aabb fehér 2. aabb pigment előanyag 1 A allél a allél fekete pigment B allél b allél Sárga pigment Fekete pigment 34. Komplementer gének A kukoricaszem színe lehet bíbor és fehér. A színt két génpár befolyásolja. Bármely allélpár homozigóta recesszív, a kukoricaszem aleuronja fehér marad. 1. Homozigóta dominánáns egyedeket keresztezve homozigóta recesszívekkel, milyen lesz az F1 és az F2 fenotípusa? 2. Kaphatunk-e bíbor színű kukoricát ha két fehér színűt keresztezünk? P AABB x aabb AB Ab ab ab G AB ab F1 bíbor AB Ab AABB bíbor AABb bíbor AABb bíbor AAbb fehér AaBB bíbor bíbor bíbor Aabb fehér ab AaBB bíbor aabb bíbor aabb fehér aabb fehér ab bíbor aabb fehér aabb fehér aabb fehér 2. Kaphatunk, ha aabb és Aabb, vagy aabb és Aabb egyedeket keresztezünk. 18

19 35. Alternáló gének. Tökfajták keresztezésekor két gömbölyű termésű tököt keresztezve F2 nemzedékben 106 korong alakú, 70 gömbölyű és 12 hosszúkás kabaktermést kapunk. 1. Hogyan értelmezhető a fenti eredmény? Hogyan magyarázható az, hogy két gömbölyű termésű tököt keresztezve az F1 minden egyede korong alakú lesz? Mit kapunk F2- ben? 2. Milyen utódokat kapunk F2-ben, ha gömbölyű egyedeket hosszúkás egyedekkel keresztezünk? A keresztezésre homozigóta formákat használtak. 1. Korong: ha mindkét génből a domináns allél van jelen: AABB, AaBB,, AABb Kerek: ha legalább az egyik génből van domináns allél: AAbb, Aabb, aabb, aabb Hosszúkás: ha mindkét gén alléljai recesszívek: aabb =188 Ha a 188-at 16-nak veszünk, akkor a o 106 egyenlő 9 o 70 egyenlő 6 o 12 egyenlő 1 o Tehát 9:6:1 gömbölyű1 x gömbölyű2 P AAbb X aabb G Ab ab F1 korong G AB Ab ab ab F2 AB Ab ab ab AB korong korong korong korong Ab korong gömbölyű korong gömbölyű ab korong korong gömbölyű gömbölyű ab korong gömbölyű gömbölyű hosszúkás 2. gömbölyű1 X hosszúkás P AAbb X aabb G Ab ab F1 Aabb kerek G Ab ab F2 Ab ab Ab AAbb Aabb gömbölyű gömbölyű ab Aabb aabb gömbölyű hosszúkás gömbölyű : hosszúkás 3:1 19

20 Nemhez kötött öröklődés 36. Milyen utódokat kapunk F1 és F2 nemzedékben, ha vad homozigóta piros szemű Drosophila nőstényeket fehér szemű hímekkel keresztezünk? P X p X p x X f Y F1 X p X f x X p Y F2 X p X p, X p Y, X f X p, X f Y 37. A lepkék ivarmeghatározása a madarakéhoz hasonlóan eltér az emlősökétől. Silk úr selyemlepke-tenyészetet tartott fenn, és ezek lárvái, a selyemhernyók bábozódásakor képződő selyemfonalat értékesítette. Tenyészetében egy különleges, aranysárga gubójú, ún. Queen fajta is megtalálható volt. Egy Queen hím és egy normális, fehér gubójú nőstény pároztatásából származó nagy egyedszámú első utódnemzedékben az egyedek fele Queen nőstény, fele normális gubójú hím lett. 1. Hogyan öröklődik az aranysárga gubószín? 2. Írja fel a két szülő genotípusát! 1. q=queen recesszív, Q=normál domináns XX-hím XY-nőstény 2. XqXq (Queen) XQY (normál) G Xq Xq X Q Y Xq Xq X Q XqX Q XqX Q Y XqY XqY 2 Queen nőstény, 2 normál hím 38. Silk úr a hernyók táplálására az eperfalevelet mindig azonos ültetvényről szerezte be. Egy alkalommal az ültetvényt növényvédő szerrel permetezték, és tévedésből a kötelező várakozási időn belül szállítottak leveleket Silk úr megrendelésére. Néhány hónap múlva Silk úr tenyészetében óriás termetű, falánk hernyók jelentek meg, melyekből a teljes átalakulás után mindig hím lepkék keltek ki. Az új változatot Silk úr "Góliát"-nak nevezte el. A Góliát hímeket több generáción keresztül normális nőstényekkel pároztatta. A petékből kikelő hernyók 1/3-a mindig Góliát lett. A kikelő lepkék 2/3-a volt hím és 1/3-a nőstény. 3. Hogyan öröklődik a Góliát-jelleg? 4. Mi volt a Góliát hím szülő genotípusa erre a jellegre nézve? 5. Mi okozta az ivararányok ilyen mértékű eltolódását a kapott utódokban? 20

21 X g X G hím ahol a G allél a góliát jelleg a domináns. P X G X g X g Y G X G X g X g Y X G X g X g X g X G X g X g Y X G Y X g Y A X G Y letális Mennyiségi jellegek 39. Egy liliomfaj virágszínét három függetlenül öröklődő gén két-két allélja alakítja ki. A mindhárom génre nézve homozigóta recesszív nővény virágja fehér. A domináns allélok azonos mértékben befolyásolják a virágszínt; hatásuk összegződik, így a lila különböző színárnyalatait eredményezik. 1. Hányféle fenotípusú lehet a növény virágszíne szerint? 2. Homozigóta recesszív és homozigóta domináns szülők keresztezését követő második utódnemzedékben (F 2 ) milyen arányban fordul elő az AabbCc genotípus? 3. Az F 2 utódnemzedék két egyedének (x és y) önmegtermékenyítéséből származó utódok fenotípus aránya a következő: x)1 fehér : 63 színes y)1 fehér : 3 színes Milyen lehetett az önmegtermékenyülő F 2 -egyedek genotípusa az x) és az y) esetben? P AABBCC AaBBCC aabbcc aabbcc aabbcc aabbcc aabbcc 7 féle AABBCC X aabbcc G ABC abc F1 Cc G A a B b B b C c C c C c C c 21

22 F2 ABC ABc AbC Abc abc abc abc abc ABC x x x x Abc x x xxx xx AbC x x xx xxx Abc x x xx xx abc x x x x abc x x x x abc x x xx xxx abc x x xxx xx 4:64=1:16 3. X=Cc lásd fent. Y=Aabbcc aabbcc aabbcc Aabbcc X Aabbcc Abc abc Abc abc Abc abc Abc AAbbcc Aabbcc abc Aabbcc aabbcc 40. Egy paradicsomfajta bogyótermésének tömegét három különböző, nem kapcsolt gén befolyásolja. A DDEEFF genotípusú vonal termésének tömege 150 g, a ddeeff genotípus 30 g-os bogyóval jellemezhető. A gének hatása összegződik. Minden nagybetűvel jelzett allél azonos mértékben növeli a termés tömegét. 1. Határozza meg a fent leírt egyedek keresztezéséből származó Fl növények bogyóinak tömegét! 2. Az F1 egyedeket a kis bogyójú szülővel keresztezzük. Milyen bogyótömegű formák és milyen arányban várhatók? 3. Egy 30 g-os és egy 90 g-os bogyójú növényt kereszteztek egymással. Az utódaik 1:1 arányban 70 és 50 g-os bogyójú terméseket hoztak. Milyen volt a 90 g-os termésű növény genotípusa? 1. DDEEFF=150g ddeeff=30g 150g-30g=120g ennyi a 6 domináns allél hatása Egy domináns allél 120/6=20g-nyi 22

23 P DDEEFF x ddeeff G DEF def F1 2. DdEeFf=30g+3x20g=90g DdEeFf x ddeeff G D d def E e E e F f F f F f F f F2 DEF DEf DeF Def def Ef def def def DdEeFf DdEeff DdeeFf Ddeeff ddeeff ddeeff ddeeff ddeeff A 90 g-os egyed 3 domináns allélt tartalmaz, de nem lehet DdEeFf mivel a fenti keresztezésben szerepelt, az eredmény eltérő az itt szereplőtől. Így DDEeff, DDeeFf, DdEEff, stb. G: DEf vagy Def x def F2 def DEf Def DdEeff Ddeeff 70g 50g 23

24 24