31. Az I. és II. szövegrészeket a tanulók önállóan elolvassák majd a mellékelt kérdések segítségével feldolgozzák, a következı órán pedig cserélnek.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "31. Az I. és II. szövegrészeket a tanulók önállóan elolvassák majd a mellékelt kérdések segítségével feldolgozzák, a következı órán pedig cserélnek."

Átírás

1 27.

2 28.

3 29.

4 30.

5 31. Az I. és II. szövegrészeket a tanulók önállóan elolvassák majd a mellékelt kérdések segítségével feldolgozzák, a következı órán pedig cserélnek. I. A felfedezések okai A 15. századi felfedezések Portugáliából indultak ki. Ez az ország a század folyamán az arabok elleni felszabadító háború közben született, s katonái nem álltak meg a Gibraltárnál, hanem Afrikában és az óceán szigetei felé folytatták keresztes térítı hadjárataikat, újabb és újabb, addig ismeretlen térségek felé nyomulva. Az ibériai fiatal államok (Spanyolország és Portugália) kedvezı fekvésük ellenére sem vehettek részt a Földközi tenger keleti medencéjében folyó ún. levantei kereskedelemben. Miután az oszmánok 1453-ban elfoglalták Bizáncot, a térséget uralmuk alá vonták, és a kereskedésre a velenceieknek adtak kizárólagos engedélyt. Márpedig az Indiából, Kínából, Közel-Keletrıl származó termékek kereskedelme igen nagy hasznot hozhatott volna. Keresett volt Európában a keleti textil, selyem, porcelán, illatszer, de a legfontosabb mégis a főszerek, ezen belül is a bors szerepe volt. A felfedezések úgyszólván Európa gyomrából indultak ki. Még nagyobb lehetett volna a haszon, ha a távoli gazdag területekrıl aranyat is tudnak hozni. Európában ugyanis fokozatosan növekedett a kereskedelmi forgalom, ennek lebonyolításához egyre több közvetítı pénz kellett. Az Európában található arany ehhez már nem volt elég. A kérdés az volt, el lehet-e érni a távoli gazdag területeket a török birodalom megkerülésével? Megoldható-e, hogy kimaradjon az arab közvetítı láncszem, és közvetlenül az európaiak kereskedjenek a Távol-Kelettel? A kérdésre az újabb földrajzi elméletek, a hajóépítési és navigálási ismeretek adták meg a választ. A felfedezések feltételei A kora újkori felfedezések elképzelhetetlenek a reneszánsz ember tudományos és technikai ismeretei nélkül. A földrajztudósok azt vallották, hogy a szárazföldeket tengerek veszik körül, így az alig ismert afrikai kontinens is körülhajózható, s megkerülve elérhetı India. (Ez az elmélet bátorította a portugálokat.) Felelevenítették azt az ókori elméletet is, mely szerint a Föld nem lapos, hanem gömbölyő. Márpedig, ha ez igaz, akkor az, aki az óceánon állandóan nyugat felé hajózik, végül keleten, India partjainál köt ki. (Ez indította útjára Kolumbuszt.) Az elméletek helyesek voltak, csak az okozott problémát, hogy a valóságosnál sokkal kisebbnek képzelték Afrikát és az Atlanti-óceánt, arról nem is beszélve, hogy Amerikáról, a Csendes-óceánról és Ausztráliáról mit sem tudtak. A portugálok évszázadok óta jól ismerték a zord Atlanti-óceánt, hiszen fıleg halászatból éltek. Kiváló hajózási ismereteiket az araboktól tanultakkal bıvítették. Különösen nagyot lendített utazásaikon a XV. század közepétıl használt karavella, mely alkalmasabb volt a nyílt tengeri hajózásra, mint a korábbi hajótípusok. Itt, Portugáliában hozta létre Tengerész Henrik herceg a világ elsı hajózási iskoláját, ahova a legkiválóbb térképészeket és csillagászokat győjtötte össze, hogy megismertessék a portugálokkal az arabok, olaszok és németek navigációs ismereteit. Hajó a felfedezések korából Az elsı felfedezések A 15. század folyamán a portugálok fokozatosan kitapogatták Afrika nyugati partjait, s meglepetten tapasztalták, hogy a Niger-torkolat után újra délre kell hajózni, vagyis, hogy az európainál jóval nagyobb, ismeretlen kontinensrıl van szó ban Bartalomeo Diaz elérte Afrika déli csúcsát, a Jóreménység-fokot. További tizenkét év telt el még addig, amíg Vasco da Gamának sikerült egész Afrika megkerülésével Indiába eljutni (1498). A portugálok szerte Afrika és Ázsia (Japán,

6 32. Indonézia, Kína) partjain katonai helyırségekkel megerısített kereskedelmi lerakatokat hoztak létre, s innen szállították haza a luxuscikkeket, főszereket, rabszolgákat. A fıbb termékekkel való kereskedés királyi felségjog volt, amit sok esetben egy-egy kereskedınek adott bérbe az uralkodó. Ám a sok arany nem innen érkezett. Az itáliai származású Kolumbusz Kristóf terve az volt, hogy nyugatra hajózva éri el Ázsiát. İ is a portugál uralkodótól kért ehhez segítséget, itt azonban nem járt sikerrel, s végül is a spanyol királyné támogatását nyerte el október 12-én ütközött bele az Ázsiának hitt Amerikába. A firenzei Amerigo Vespucci ismerte fel, hogy új kontinenst találtak (amely róla kapta a nevét is). A spanyolok a portugálokkal együtt hamarosan felfedezték, meghódították és leigázták Közép- és Dél-Amerika indián civilizációit, helyükön alkirályságokat, gyarmatokat hozva létre, ahonnan ismeretlen terményeket és az európaiak számára elképzelhetetlen mennyiségő aranyat szállítottak az óhazába. Azt, hogy a Föld valóban gömbölyő, a portugál Magellán (Magelhaes) spanyol tengerészei bizonyították be kétségbevonhatatlanul, amikor 1519 és 1522 között körbehajózták a Földet. Földrajzi felfedezések a kora újkorban A franciák, angolok és hollandok északon keresték az Ázsiába vezetı, rövidebb utakat, és Kolumbuszhoz hasonlóan, ık is új területekbe ütköztek, felfedezve Észak-Amerikát, Skandinávia északi partjait, Grönlandot és a sarkvidéki szigeteket. A következı évszázadokban fedezték föl Ausztráliát, Indonéziát, a csendes-óceáni szigeteket, míg az új kontinensek belsejét csak a XIX. században tárták fel teljes mértékben. Az orosz felfedezık ezalatt a nagy folyamokon dél felé hajózva fokozatosan fedezték fel Szibériát. Az északi felfedezıket is a gyarmatosítók követték: az angolok és franciák Indiában és Észak-Amerikában, a hollandok Indonéziában. A gyarmatokért nem a bennszülöttekkel, hanem - a bennszülöttek egyes csoportjainak támogatásával - egymás ellen folytattak igazi háborúkat az európaiak. Kultúrák találkozása A kora újkori nagy földrajzi felfedezések hatására egészen eltérı kultúrájú népek kerültek egymással kapcsolatba. Többnyire kölcsönös értetlenséggel álltak egymással szemben. Az amerikai, csendes-óceáni bennszülöttek elképzelhetetlennek tartották, hogy a csodálatos jövevények hozzájuk hasonlatos emberek; sokszor megnyerhetı isteni lényeknek hitték ıket. Inka ábrázolás fehérek és rézbırőek találkozásáról Az európaiak pedig nem tudták, hogy az ı ıseik is a "barbárok" kulturális szintjén éltek, s gyakran csak értéktelen, állatias lényeknek tartották a bennszülötteket, akiket szabad kiirtani, rabszolgasorba hajtani. Még a jó szándékú térítık is többnyire lusta, beszédre képtelen, állatias, szemérmetlen, tolvajló, babonás és bálványimádó lényeknek látták ıket. Így mindenáron, akár kultúráik lerombolásával is igyekeztek a kereszténységet rájuk erıszakolni, hogy megjavítsák "erkölcstelen" viselkedésüket és megmentsék lelkeiket a mennyország számára. A

7 jószándékú hittérítık csak azt nem értették meg, hogy többféle erkölcs, értékrend létezhet, az adott társadalom igényeinek, körülményeinek megfelelıen. (Nem 33. meglepı mindez, ha tudjuk, hogy az európaiak egymás hasonló világa felé is elıítéletekkel közelítettek, s az Európán kívüli népek is hasonlóan viselkedtek egymás között.) Az európai kultúra terjeszkedése a kora újkorban A nagy földrajzi felfedezések utáni kulturális érintkezések veszélyekkel jártak, mert nem egyenlı erejő kultúrák között történtek. Európa a századra igen megerısödött, így általában sokkalta gyengébb kultúrákkal kerültek szembe. Ez nagy kísértést jelentett, hogy egyszerően legázolják azokat, és gátlástalanul érvényesítsék érdekeiket. Márpedig ilyenek nagyon is voltak. Hiszen éppen azért indították felfedezı útjaikat, mert hasznot kívántak hajtani a távoli földrészek ismeretébıl, saját problémáikat kívánták megoldani, szükségleteiket fedezni azok kincseivel. Így nemesfémeket, drágaköveket, főszernövényeket szerezni, mivel ennek híján volt Európa. Óhatatlanul hatalmi törekvések is kísérték a felfedezéseket: az újabb és újabb területek meghódítása növelhette a felfedezı ország nemzetközi hatalmát, befolyását. Az inka birodalom bukása Már az elsı találkozások után megkezdıdött a kapcsolatok felvétele, és megindultak a kölcsönös ajándékcserék. A kereskedı telepek megjelenésével ezek rendszeres kereskedelmi kapcsolatokká nıttek. Ahol erıs, nagynépességő kultúrákkal találkoztak az európaiak, ott ezek a kapcsolatok a században még korlátozottak és kiegyenlítettek maradtak. Kína például csak kevés kereskedı telepet engedélyezett, és Indiával is - egyelıre - ezen a szinten maradtak meg a kapcsolatok. Máshol kezdetektıl fogva egyenlıtlen csere folyt, az "árat" az európaiak diktálták, és a fosztogatásig is elmerészkedtek. Az európai (portugál, holland, spanyol, angol és francia) kereskedelmi telepek végig húzódtak Indokína, Indonézia és Afrika partjai mentén. Amerikában a kereskedelmi telepek viszonylag korán nagykiterjedéső gyarmatokká terebélyesedtek. A hódításokat a spanyolok kezdték. Fernando Cortes ben az azték, Francisco Pizarro ban az inka birodalmat igázta le. Módszereik hasonlóak voltak: kis sereggel benyomultak a birodalom közepébe, és foglyul ejtették az uralkodót. Ezután kemény harcok árán leigázták a vezetı nélkül maradt országot. Sikerükhöz hozzájárult, hogy a birodalmakkal ellenséges indián kultúrák segítségükre voltak helyi ismeretekkel, nyelvtudással, katonai erıvel, utánpótlással és a hátország biztosításával. Fokozta elınyüket, hogy a birodalmak uralkodói bizonytalanok voltak, nem isteni lényekkel állnak-e szemben. Ezért - félelmeik ellenére - vendégként, szívélyesen fogadták az európaiakat. Mikor mégis harcra került a sor, az indiánok soraiban pánikot okoztak a fehérek lovai, fémöltözete, tőzfegyverei. Az sem volt lényegtelen, hogy az európaiak nem rettentek vissza semmiféle képmutatástól, szószegéstıl és kegyetlenségtıl, ha a hadjárat úgy kívánta. Elszántságukat növelte, hogy csak gyızelem árán maradhattak életben, de ebben az esetben - reményeik szerint - hatalmas vagyonok vártak rájuk. Így a küzdelem az indiánok számára, magasabb létszámuk ellenére is reménytelenül egyenlıtlen volt. Az itt sorolt elınyöket élvezték az európaiak más térségek gyarmatosításakor is. Közép-Amerika spanyol leigázása után hajtották uralmuk alá a portugálok Brazíliát, az angolok és franciák Észak-Amerikát, a hollandok Indonéziát. A XVIII. században az angolok már Indiában terjeszkedtek, illetve megszerezték Ausztráliát. (A zsákmány olyan nagy volt, hogy sem erı, sem

8 igény nem mutatkozott még ekkor arra, hogy Afrikát is bekebelezzék. Erre csak a XIX. században kerül majd sor.) Az elfoglalt területeket gyarmatokként az 34. anyaországhoz kapcsoltak. Ellentétben az ókori gyarmatvárosokkal, ezek nagy kiterjedésőek voltak, és mindenben alá voltak rendelve az anyaország érdekeinek és irányításának. A gyarmati keretek között a kultúrák különféleképpen érintkeztek egymással. Egyes helyeken élénk kulturális keveredés indult meg. Brazíliában például a kisszámú portugál telepes viszonylag népes és nehezen leigázható területekkel találkozott. Így sok vegyes házasságot kötöttek, gyakori volt a fekete, indián és fehér keveredés. Ám a kultúrák itt sem voltak egyenrangúak. A latinamerikai társadalmakban éles, átléphetetlen határok húzódtak a kiváltságos fehérek, a köztes helyzető félvérek és az alávetett indiánok, feketék között. Máshol az európaiak keményebb ellenállásba ütköztek, itt az ıslakók kultúrája háttérbe szorult - ez volt a helyzet például a közép-amerikai spanyol gyarmatokon. Végül ott, ahol az európaiak gyér lakosságú, könnyen leigázható területtel találkoztak, egyszerően birtokba vették azt, és kiszorították onnan az ıslakókat. Ez történt például Észak-Amerikában, Dél-Afrikában, majd Ausztráliában. A kultúrák találkozása rengeteg szenvedést okozott, fıleg a kisebb létszámú, katonailag gyengébb népeknek. Ezt jól mutatja például az indiánok számának rohamos csökkenése. (Pontos számok nincsenek, de becslések szerint Mexikóban például 1/20-ára esett vissza az ıslakosok száma.) Ennek egyik oka az volt, hogy az európaiak olyan kórokozókat hurcoltak be, melyekkel szemben nem volt ellenállóképes a bennszülöttek szervezete. Az indiánok tömegei pusztultak el bárányhimlıben, tífuszban, kanyaróban, influenzában, míg a fehérek a szifiliszt kapták cserébe. Az addig ismeretlen betegségek elterjedése máshol is a kultúrák találkozásának egyik végzetes következménye volt. A népességcsökkenés további oka volt, hogy újra megjelent a rabszolgaság. Kezdetben indiánokat kényszerítették munkára a latin-amerikai bányákban és ültetvényeken, ám ık nagy tömegben pusztultak el a nehéz munka és a rossz ellátás miatt. Ekkor tértek át a fekete rabszolgák alkalmazására. A 15. és 19. század között kb. 20 millió embert szállítottak át Afrikából Amerikába ilyen céllal. Az európai gazdaság behatolása ezenkívül mindenhol évszázados népesedési és táplálkozási egyensúlyhelyzeteket borított fel, éhínséghez, túlnépesedéshez vezetett. Ez is elıször Amerikában mutatkozott: a mexikói legelık növekedése például elvette a termıföldet az ıslakosok elıl, az Andok vidékének jól szervezett elosztási rendszerének, belsı gazdasági kapcsolatainak, öntözırendszereinek tönkretétele is éhínséghez, tömeges halálhoz vezetett. Még olyan ártalmatlannak tőnı szokások is végzetessé válhattak, mint amilyen például az európai öltözködés. Az egész testet befedı ruházkodásra kényszerített indiánok kimelegedtek, majd megfáztak, gyakran kaptak halálos kimenetelő légzıszervi betegségeket. A legszomorúbb következmény a tudatos emberirtás volt. Miután az indiánok feleslegessé váltak, felerısödött fegyveres irtásuk, elıbb Dél-Amerikában, majd késıbb, de annál hatékonyabban Észak- Amerikában. A népirtás, a kulturális rombolás, a hagyományos gazdasági, társadalmi kapcsolatok szétzúzása, környezeti rombolás valamivel késıbb jelentkezett Ázsiában és Afrikában, az európai kultúra ottani behatolásával.

9 II. Kultúrák összefonódása Amerikában 36. Az eltérı kultúrák érintkezésének Amerikában sok haszna volt. Az európai hatás lendítıen hatott az Európán kívüli területeken, ahol nyitott, és kellıen erıs kultúrákkal találkozott. (Például Japánban, a 19. században.) Ám az érintkezések igazi haszonélvezıje Nyugat-Európa volt: az új világok hatására fellendült és átalakult gazdasága, kialakult az ipari társadalom a maga számos társadalmi, gondolkodásbeli, mővészeti és tudományos következményével együtt. A kultúrák sőrősödı találkozása, s fıleg az európai civilizáció kiterjedése következtében a következı évszázadokban gyorsan megváltozott a Föld kulturális térképe. Elıször is kiszélesedett a civilizáció sávja, s lassan húzódtak vissza a növényekben, állatokban gazdag, emberekben szegény térségek. Átalakultak a már meglévı civilizációk is, átvéve egymás alapvetı kultúrnövényeit, termelési technikáit. (Amerikában megjelent a búza és a rizs, Európában a kukorica és a burgonya, és így tovább.) Azzal, hogy többféle alapvetı növényt termesztettek párhuzamosan, csökkentették az éhínségek veszélyét. Korábbi területeiknél jóval nagyobb térségekre terjedtek szét a nagy vallások, fıleg az iszlám és a keresztény hit. Hirtelen terjedt Európán kívül a fehér ember, a spanyol, portugál, francia, angol etnikum, nyelv és kultúra. A folyamat végeredménye egyfelıl az európai kultúra átalakulása lett, fıleg: az ipari társadalom kialakulása. Másfelıl, a század között, az egész világ hasonulni kezdett ehhez az újjáformálódott Európához. Gazdasági fellendülés a 16. században Miután a 14. századi európai gazdasági megtorpanás elmúlt, tovább folytatódott a 11. században megindult európai folyamat, a termelés, a városok, a népesség növekedése. (Egyes számítások szerint Európa teljes lakossága 1450 és 1600 között nagyjából 50 millióról 106 millióra nıtt. Több ettıl jelentısen eltérı becslés is létezik.) Ez a gazdasági fejlıdés ugyanúgy oka volt a felfedezéseknek és az azt követı európai kirajzásnak, térhódításnak, mint a 11. századi fellendülés a keresztes terjeszkedéseknek. De mindez következmény is. Egyszerre óriási mértékben kibıvültek Európa kereskedelmi kapcsolatai. A beáramló arany, majd nyersanyagok nagy hatást gyakoroltak az európai gazdaságra. Az elsı látványos változás az ún. árforradalom volt a 16. század derekától. A beáramló nagy aranymennyiség miatt ugyanis az arany ritkasága és így értéke is csökkent, az aranyban kifejezett árak viszont ennek megfelelıen megemelkedtek. A század végére részben emiatt az árak nagyjából három-négyszeresükre ugrottak. Az áremelkedésben azonban szerepet játszott a népességnövekedés is: több embert kellett ellátni - elsısorban élelmiszerrel. Ez az oka, hogy fıleg a mezıgazdasági cikkek ára emelkedett. Ennek következtében a kelet-közép és a kelet-európai országok egyre jobban bekapcsolódtak a nemzetközi kereskedelembe. Élelmiszer mellett nyersanyagokat is szállítottak Nyugat-Európába, cserében pedig iparcikkeket, fıleg textilt vittek magukkal. A kézmőipari termelés növekedése miatt viszont az iparosok az élelmiszerekhez képest olcsón kényszerültek eladni termékeiket. Hogy csökkentsék az elıállítás költségeit, új szervezeti formákat vezettek be. A kereskedı vállalkozó olcsó falusi bedolgozókhoz szállította a nyersanyagot (például gyapjút), és velük dolgoztatta fel (szövés), majd tovább szállította másokhoz, újabb munkálatokra (festés). (Ezt a megoldást kiadási rendszernek vagy szétszórt manufaktúrának szokás nevezni.) A módszer elınye volt, hogy a városi céhek hatáskörén kívül, vidéken lehetett termelni, így a vállalkozókat nem kötötték meg a céhek versenyellenes elıírásai, és a munkaerı is olcsóbb volt. Máskor egy üzemen belül

10 37. folyt a munka, de nem egyetlen ember végezte el az egész munkafolyamatot egy-egy munkadarabon, mint ahogy ez a céhes mőhelyekben volt szokásos. Egy dolgozó csak egy munkafázist végzett el, majd tovább adta a munkadarabot egy másik munkásnak, a következı munkafázisra, és így tovább. Így egy munkás sok darabon dolgozott, de mindegyiken csak ugyanazt az egyszerő, könnyen tanulható munkát végezte. Még saját kezével végzett már gépies mozdulatokat. Az ilyen üzemeket - éppen a kézzel végzett munkáról - manufaktúráknak nevezik. (Manufaktúrák: manus: kéz, facio: tesz, latinul.) A manufaktúrák is többnyire vidéken jöttek létre (fıleg Flandriában vagy Angliában), ahol egyes kézmőves falvak hatalmasra duzzadtak. A kereskedelmi és ipari vállalkozásokat segítették elı az egyre tıkeerısebb és kiterjedtebb tevékenységet folytató bankok. Zálogért és kamatra kölcsönöket nyújtottak a vállalkozásokhoz, letétpénzeket fogadtak el, vagy akár készpénz nélkül, bankjegyek és váltók segítségével fizettek és bevételeztek. Egy-egy nagyobb bankháznak (pl. a firenzei Medicieknek vagy az augsburgi Fuggereknek) az egész kontinensre kiterjedı fiókhálózataik voltak, így az egyik országban kiállított váltót egy sok száz kilométerrel messzebb fekvıben is be lehetett váltani. Megbízott tudósítókat küldtek szét minden országba. Pénzvagyonuk nagyobb volt az uralkodókénál, sıt, ık nyújtottak a fejedelmeknek, köztük a pápának és a császárnak is kölcsönöket, és így nagy befolyást gyakoroltak a nemzetközi politikai életre. Megnyíltak az elsı árutızsdék is, ahol nagyban, áruminták alapján, a készletek felesleges mozgatása nélkül lehetett eladni, venni, vagy közvetlenül a vétel után továbbadni. Biztosító társaságok jöttek létre, így a távolsági kereskedelem biztonságosabb üzlet lett. Ha egy vállalkozásra nem volt elegendı egyetlen ember tıkéje, akkor a kereskedık összeadták tıkéjüket és részvénytársaságokat hoztak létre, közösen szerelve fel a flottákat. A 16. század kereskedıi, bankárai és iparvállalkozói már igazi kapitalisták voltak, akik nem maguk és családjuk ellátására, hanem újabb és újabb befektethetı tıkemennyiség elıállítására, tıkefelhalmozásra törekedtek. Nem éltek szegényesen, de jövedelmük nagyobb részét újra meg újra befektették, a még nagyobb nyereség reményében. Új gazdasági centrum Európában A 16. századi európai gazdasági fellendülés, a kereskedelem és ipar súlypontja nem egészen ugyanoda esett most, mint a korábbi századokban. Már a középkor derekától Európa legnépesebb és legiparosodottabb térsége az Észak-Itáliát és Németalföldet összekötı széles sáv volt. Míg azonban a 15. századig ennek a déli része (Itália) járt az élen, most már az északi, Németalföld, és a sáv új "meghosszabbítása", Anglia. Itália földrajzi helyzeténél fogva lemaradt a felfedezésekrıl és kis államainak fejedelmei nem tudtak a gyarmatosítás hatékony támaszaivá lenni. A spanyol-francia háború pusztításai és a kis államok egymás közötti csatározásai lekötötték energiáit, tönkretették gazdag városait. Hosszabb távon a gyarmatosításban élen járó Spanyolország és Portugália sem járt sokkal jobban. Náluk viszont a gazdasági háttér, a fejlett kézmőves ipar, a nagyobb népesség hiányzott a tartós fellendüléshez. A viszonylag kedvezıtlen adottságokon tovább rontott a hibás gazdaságpolitika. Kiőzték a félszigetrıl a zsidókat, iszlámhitőeket, késıbb a kikeresztelkedett arabokat (moriszkókat) is. Pedig ık a kézmővesipar és kereskedelem szakértıi voltak, akiket keresztényekkel nem tudtak egyhamar pótolni. A kiviteli vámokat viszonylag magasan szabták meg, hogy nagy kincstári bevételekhez jussanak. Ennek azonban az lett a következménye, hogy senkinek nem érte meg olyan cikkeket termelni, melyeket külföldre lehet exportálni. Mindezek következtében az amerikai nemesfém külföldi iparcikkekért cserében

11 38. kiáramlott a félszigetrıl. Spanyolországból nagyobbrészt a spanyol korona iparosodott németalföldi tartományai felé áramlott a nemesfém. A térség már a középkorban is kereskedelmi központ, a déli és északi tengeri kereskedelem találkozási pontja volt. Az atlanti kereskedelem megindulásával a németalföldiek lettek a gyarmati és európai áruk legfıbb közvetítıi, szállítói. Az északi tartományok földjét a parasztok részben a tengertıl hódították vissza saját maguk részére. A termékeny földeken intenzív termelést folytató szabad parasztok fontos felvevı piacot jelentettek a külföldi és hazai iparcikkeknek. Még fontosabb szerepre tesz szert Anglia. A 15. században látszólag jelentéktelen ország, mely elveszítve szárazföldi területeit, harmad akkora volt, mint Franciaország, és belsı háborúk gyengítették. A társadalom és gazdaság azonban már évszázadok óta ígéretesen új utakra tért. Már a 13. századtól pénzjáradék váltotta fel a terményjáradékot, a pénzforgalom jóval nagyobb volt, mint Európában bárhol. A középkor folyamán nyert fokozatosan teret a szabadparaszti földmagántulajdon is, melynek eladását sem jobbágyi, sem nagycsaládi kötelék nem korlátozta. A parasztok jelentıs hányadát adták a módos gazdák (yeomanek), akik egyre több földet vásároltak össze, és béresekkel mőveltették, terményeiket pedig piacra vitték. Életmódjuk mindinkább hasonlított a polgárokéhoz és a nemesekéhez. Kezdtek iparőzéssel is foglalkozni. Az angol textilipar a század folyamán nagyot fejlıdött. Ezeken az alapokon Anglia a XVI. század folyamán látványosan Európa élére tört. Ekkor már Európa legjelentısebb posztóexportıre, maga mögé utasítva az észak-itáliai városokat is. A posztóipar fellendülése különösen értékessé tette a juhokat, és a legelıket. A yeomenek és a nemesek (gentryk) szántóikat bekerítették, kiszakítva a dőlı többi, nyomáskényszerhez igazodó parcellái közül, s juhlegeltetésre tértek át. Késıbb a falvak közös legelıibıl is elkerítenek darabokat, vagy hatalmas csordákkal kiszorítják onnan a szegényebbek jószágait, akik csavargókká, béresekké, munkásokká váltak. Újabb legelıkhöz jutottak az elkobzott kolostori földek fölvásárlásával. Ígéretes fejlıdésnek indult a nehézipar is, a szénbányászat és vaskohászat. A szigetország földrajzi fekvésének köszönhetıen részt vehetett a felfedezésekben és a kereskedelmi telepek, gyarmatok alapításában. Ahhoz azonban, hogy elsı számú tengeri hatalom lehessen, még meg kellett küzdeni a spanyolokkal majd a hollandokkal. A Fuggerek A magyar "fukar" szó a Fugger család nevébıl keletkezett. Eredetileg feltehetıen Augsburg környéki falusi takácsok voltak, akik számára a textilkereskedık hozták a nyersanyagot, és ık is vitték el a megszıtt holmit, hogy nagy haszonnal eladják. Nem volt könnyő önállósodni, hiszen például a barhent szövethez (mely len- és pamutszálból készült) csak gazdag kereskedı tudta beszerezni a gyapotot Afrikából. Több ezer takács dolgozott hasonló módon Augsburg környékén, de igen kevés volt képes arra, hogy a városba költözzön, és ott hozzon létre takácsmőhelyt, ahogy ezt a Hans Fugger tette.

12 Magellán Magellán hajója Nina 40.

13 Pinta Santa Maria 41. Vasco da Gama hajója Vasco da Gama Szövegdarabolós feladat: A 36. oldalnak megfelelı melléklet képekre történı darabolása után a szöveget elolvasva, el kell dönteni, hogy a képek a szöveg mely részéhez illenek, és azokat a margóra ragasztva egy új, képes szöveget kell létrehozni. Az ipari forradalom A 18. századi technikai fejlıdés a textiliparban indult meg, mivel az a nehéziparnál kevesebb tıkebefektetést igényelt. Emellett a divat óriási piacot teremtett, a kereskedelem ugyanis új, a gyapjúnál olcsóbb alapanyaggal szolgált: a gyapottal. Az indiai eredető anyagot az északamerikai ültetvényeken rabszolgákkal termeltették. Az ebbıl készült ún. pamut szövetet

14 már nagy tömegek is meg tudták vásárolni, követve az elıkelıbbek drága alapanyagú viseletét. Csak technikai korlátok maradtak. Európában már a középkor végén is ötször annyi energia jutott egy emberre, mint Kínában, és tízszer annyi, mint a civilizáció elıtti kultúrákban, ha a különféle vízzel, széllel és a gravitáció erejével mőködtetett szerkezetek mellé az állati igavonó erıt is hozzászámítjuk. A 18. században azután a technikai fejlıdés újabb lendületet vett, és ott folytatódott, ahol a 14. századi válság idején elakadt. Ezt elısegítette, 42. hogy Angliában kiadták a Szabadalmi törvényt, mely biztosította, hogy hosszú ideig (általában 14 évig) csak a feltaláló által felhatalmazott és ezért fizetı gyártó hasznosíthatja a találmányt. (Ilyen eddig csak Velencében volt.) Ez meggazdagodással kecsegtette azt, aki eredeti és hasznos találmányt eszel ki. A technika, az elmés szerkezetek különben is divatban voltak Angliában, ahol sokféle automatát készítettek, köztük olyat is, mely 33 figurájával egy gyapjúmanufaktúra mőködését mutatta be. (Az egyik textilipari feltalálót éppen Kempelen Farkas sakk-automatája ösztönözte.) Az angol textilipar fellendülése Többféle fonógép készült, de a legismertebb Hargreavesnek valószínőleg 1764 és 1770 között kialakított gépe lett, mely nyolc majd tizenhat orsót tudott hajtani egyszerre egy nagy kerék segítségével, amit kézzel forgattak. (Gépét "fonó jenny"-nek nevezte el - utalva arra, hogy "nıi" munkát végez.) Ezzel persze sokkal gyorsabban ment a fonás, mint a hagyományos rokkával. Ezután a szövést kellett gyorsítani, hogy fel tudja dolgozni a sok fonalat. Ezt John Kay újítása, a repülı vetélı tette lehetıvé, melyet már 1733-ban feltalált, de csak a 70-es években terjedt el. Segítségével gyorsabban és egyszerőbben lehetett a szövés

15 közben átvetni a keresztszálakat. Ezzel olcsóbb is lett a szövés, mert korábban két emberre volt szükség, hogy a szélesebb textíliák szövésénél a vetélı átjuttatásában segédkezzenek. A fonó- és szövıgépeket késıbb fokozatosan tökéletesítették. A gépesítés persze a gyapjúfonalat is olcsóbbá tette, a 18. század végén pár évtized alatt önköltségi ára a felére csökkent, az elıállított mennyiség pedig a század folyamán megháromszorozódott. Persze még látványosabb a pamutipar fejlıdése. Az 1750 utáni két évtizedben az angol pamutkivitel 43. megtízszerezıdött. Részben éppen a pamut "ıshazájába", Indiába szállítottak, ahol a hagyományos háziipar ennek hatására fokozatosan elsorvadt. A leleményes de egyszerő gépek, akárcsak a nyersanyagok, olcsók voltak. Így a textiliparban kevés hitellel hatalmas jövedelmekre lehetett szert tenni. (A befektetett tıke megtérülése tíz-húsz év alatt ötszázszoros, ezerszeres is lehetett a 18. század végén.) A textilüzemekben gyakoriak voltak a tüzek, ezért kezdték a gépeket fa helyett fémbıl készíteni. A fémszerkezető gépek emellett kevésbé voltak sérülékenyek és kisebb súrlódással dolgoztak. Sok vasat igényelt a hadiipar, sıt, még a divat is: évente vagy 7 millió kiló acélt használtak fel az acélvázas (abroncsos) szoknyákhoz a 19. század elsı felében. A mélyen húzódó ércek bányászatához szivattyúk kellettek, különben a vízbetörések lehetetlenné tették a munkát. A század elejétıl olyan szivattyúkkal kezdtek kísérletezni, melyeket gızerı hajtott. (Egy ilyen gızszivattyú az 1720-as évektıl Selmecbányán is mőködött. Gızzel mőködı szerkezetet elıször az ókori Hérón készített a Kr. u. I. században.) Ám csak a James Watt angol technikus által tökéletesített gızgép terjedt el egész Európában.

16 (Elsı szabadalmát 1769-ben jegyezték be, késıbb számos új találmánnyal tökéletesítette.) Watt gızgépe gazdaságos volt, mert különválasztotta a kondenzátort, szelepek segítségével a dugattyú mindkét irányú mozgatását gızzel végeztette és szerencsésen oldotta meg a szakaszos mozgás körforgássá alakítását is. Watt gépgyártó üzemet hozott létre, ahol 1800-ig félezer gızgépet készítettek. Háromszor ennyi régebbi típusú gızgép is dolgozott Angliában. A kontinensen azonban még alig mőködött ilyen gızgép, és Angliában is csak a 19. században fog általánosan elterjedni. A 44. Watt féle gızgépet persze már nem csak szivattyúk, hanem mindenféle egyéb gépek mőködtetésére is használták. Az üzemek már nem kényszerültek a hegyekbe, a nagy eséső vizek mellé, leköltözhettek a szén- és vaslelıhelyek közelébe. Anglia gazdasági térképe teljesen átalakult. A gépek terjedésével persze megjelentek a gépgyártó (pontosabban gépalkatrészgyártó) gépek is. Az elsı vasesztergát 1794-ben szabadalmazták, ezt követte a többi eszterga- és marógép. (Az esztergagép esetében a munkatárgy, a marógép esetében a tárgyat formáló kések forognak.) A technikai fejlıdés a tapasztalatra és nem tudományos eredményekre épült: a gépeket leleményes ezermesterek és nem tudósok ötlötték ki. Már sok gızgép mőködött például, mikor elkezdtek foglalkozni azzal a tudományos kérdéssel, hogy milyen fizikai törvények érvényesülnek mőködésük közben. Az iparral együtt fejlıdött a közlekedés, szállítás, hírközlés is. A tengeri hajózással ellentétben a szárazföldi és folyami közlekedés nem sokat fejlıdött az ókor és az újkor között. Sıt, Európa közúthálózata elmaradt a Római korétól. Az utak tavasszal és ısszel sárosak voltak, mindenhol útonállók leselkedtek. Nyilván az utasokat

17 szállító vagy a kocsikat húzó lovak sem lettek gyorsabbak az ókor óta. Az újkor folyamán változást hozott a fedett utazószekér megjelenése. (A magyar Kocs községben gyártottak a 16. századtól olyan szekereket, melyek bırszíjfelfüggesztéssel készültek, így jól rugóztak. Innen került be a "kocsi" névmás európai nyelvekbe is.) Ennek tovább fejlesztett, kényelmes változatai lettek a különféle hintók a 17. századtól. Ahogy egyre többen utaztak, úgy szaporodtak meg a menetrendszerinti postajáratok, melyek embereket, késıbb küldeményeket is vittek. Az utak mentén már a középkor végén kiépültek a 45. lóváltó állomások, szállással. (Posta = állomás, latinul. A magyar alföld néptelen vidékein fontosak voltak az utak mentén elhelyezkedı csárdák. Nevét a török állomás - csardak - szóról kapta.) Mindez azonban inkább csak az utazás kényelmét növelte, de nem a gyorsaságát vagy biztonságát. A 17. és fıleg a 18. század hozott e téren is változást. A kocsik kerekét fémabronccsal látták el. Nagymérető útépítésbe kezdtek elıbb Franciaországban, majd Angliában, ahol csak 1750 és 1770 között négyszeresére nıtt a jó minıségő közutak hossza (24000 km). Késıbb ún. "makadám" utakat építettek, több rétegben különbözı nagyságú kövekkel szórva fel és boltozatos felületet képezve ki. (A skót McAdam találmánya, 1819.) Ezzel egy idıben jelentek meg az elsı vas sínpályák, melyeken gördülékenyebben haladhatott a "lóvasút", majd az öntöttvas síneket hengerelt, rugalmas, nagy teherbírású sínek váltották fel. Megnégyszerezıdött Angliában a hajózható folyószakaszok és épített csatornák hossza is 1750 és 1820 között (6600 km). (A szigetországban legalább ilyen jelentıségő volt a part menti tengeri szállítás és közlekedés bıvülése: ilyen lehetıségei a kontinens

18 országainak nem voltak.) Sok híd is épült, és megjelentek az elsı vashidak (1780-as évek), melyek kevesebb pillért igényeltek és nagyobb forgalmat tudtak átengedni. Felbukkant a vashajó is. A 19. század elsı felében azután a gızenergia megjelent a közlekedés területén is. Az elsı gızhajó az amerikai Fulton találmánya volt (1809), ám a tengereken még mindig gyorsabbak voltak a vitorlások, és csak a 19. század második felében szorultak ki onnan. Megjelennek a gızmozdonyok is. Az egyik angliai mozdonyversenyen Richard és George 46. Stephenson-é (apja és fia) bizonyult a leggyorsabbnak (1825), ennek mintájára építik ezután a mozdonyok százait és ezreit. Angliában 1850-ig km vasútvonal épül, de a szárazföldi Európa egészében összesen is csak körülbelül ugyanennyi. Mindeközben megkönnyítette az utazást és szállítást az, hogy fokozatosan megszőntek az országokon belüli vámok, révpénzek, egyes városok árumegállító joga stb. (Ugyanakkor a francia forradalom idején, félve a "felforgató" eszmék terjedésétıl, több ország kötelezte az utazókat, hogy feddhetetlenségét biztosító útlevelet vigyen magával országa hatóságaitól. A posta tevékenysége is kibıvült, megjelent Angliában az egységes árszabás majd a postabélyeg is (1840), már pénzt is szállítanak, megjelenik a házhoz szállítás, a levél- és csomagforgalom megbízhatóvá válik és megsokszorozódik. Chappe szemafor távírója (1793, az indián füstjelekhez hasonlóan, a magaslatokon egymástól látótávolságra elhelyezett szemaforok különféle állásaiból lehetett távcsıvel leolvasni, majd hasonló módon továbbítani az üzenetet) végre a hírközlésben megelızi a közúti közlekedés gyorsaságát, majd megjelenik a Morse elektromágneses távírója és

19 jelrendszere ( ). A közlekedés és hírközlés átalakulása hatással volt a gazdaságra: csökkentette a szállított termékek árát, növelte mennyiségüket, bıvítette összetételüket. Mindezzel javította az ellátást, tompította a helyi válságok hatását. Az utazási idı csökkenése közelebb hozta a távolabbi vidékek lakóit, növelte összetartozás tudatukat, hatással volt a nemzettudat kialakulásra. Hatékonyabbá tette valamelyest az államszervezet munkáját, átalakította a háborút is. Gyorsabban terjedtek a hírek és eszmék, így szorosabban hathattak egymásra az európai gondolkodók és események.

20 47.

Ismerkedés a kontinensekkel és az ott élő emberek kultúrájával, életével

Ismerkedés a kontinensekkel és az ott élő emberek kultúrájával, életével Ismerkedés a kontinensekkel és az ott élő emberek kultúrájával, életével diákmelléklet ÉN ÉS A VILÁG 5. évfolyam 111 D1 Történetek a Földről Vasco da Gama A XIV XV. századi Európába sokféle kereskedelmi

Részletesebben

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka AZ ÓKORI KELET 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka A Nílus, mint közlekedési útvonal Az afrikai Nílus a Föld leghosszabb folyója. Hossza 6685 km. Neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. A kőkor óta alapvető

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK A XVI-XVIII. SZÁZADBAN

FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK A XVI-XVIII. SZÁZADBAN Petőfi-pályázat 2013 Történelem FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK A XVI-XVIII. SZÁZADBAN 1) Ismert és ismeretlen felfedezők Kire ismersz rá? Portugál herceg, támogatott minden felfedező utat, bár ő maga ritkán szállt

Részletesebben

Történelem érettségi adattár

Történelem érettségi adattár Történelem érettségi adattár www.diakkapu.hu 2008. augusztus 26. A középkor Tartalom Bevezetı...2 Érettségi témakörök...2 Fogalmak...2 Személyek...4 Kronológia...5 Topográfia...5 Térképek...7 Bevezetı

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

10. A világok összekapcsolódása

10. A világok összekapcsolódása 10. A világok összekapcsolódása 1. Színezd ki a térképen pirossal az amerikai földrészt, kékkel Európát, zölddel pedig Afrikát! 2. Csoportosítsd az alábbi állításokat aszerint, hogy a hódítások okaira

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁS ÉS TUDOMÁNY VII. évfolyam 6. szám, 2006. június

TÁPLÁLKOZÁS ÉS TUDOMÁNY VII. évfolyam 6. szám, 2006. június Tisztelt Olvasó! A Táplálkozás és Tudomány címő hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb tudományos kutatási

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök A cím magyarázata Vedres István (1765-1830.) kinek az idén ünnepeljük születése 250., halála 185. évfordulóját, aki

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember.

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember. MÉGIS Alapíttatott azzal a céllal, hogy közösségünk erısödjön, egymásnak ily módon is lelki támaszt nyújthassunk és a mindenkori eseményekrıl hírt adjunk. HAVAZÁS Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak

Részletesebben

KENYÉR VILÁGNAPJA október.16.

KENYÉR VILÁGNAPJA október.16. KENYÉR VILÁGNAPJA 2013.október.16. TÍZEDIK ALKALOMMAL KERÜL MEGRENDEZÉSRE MAGYARORSZÁGON A KENYÉR VILÁGNAPJA. táplálkozásunkba. A kenyér, mint alapvető élelmiszer, évezredek óta jelen van az emberiség

Részletesebben

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai A Határırség 1997. november 01-tıl kezdıdıen lát el bőnüldözési feladatokat

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése

A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése Tájékoztatásunk a Számviteli Törvény 10. (2) bekezdésével összhangban a nemzetközi számviteli (IFRS) standardoknak megfelelı szabályok

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT.

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Continental Danubia Kft. Bejegyzett Könyvvizsgáló Társaság MKVK Tagsági Ig.szám: 001262 Független Könyvvizsgálói Jelentés A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Készült: Pécsett, 2007. március 19-én A könyvvizsgálói

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

313: a Római Birodalomban megszűnik a keresztényüldözés;

313: a Római Birodalomban megszűnik a keresztényüldözés; A keresztény egyház szertartásrendjének kialakulása Ószövetségi hagyomány: Páskabárány Újszövetség: Húsvéti Bárány páska-vacsora pontos szertartás Jézus a kovásztalan kenyeret és a harmadik serleg bort

Részletesebben

DR. HUBAI JÓZSEF * Magyarország természeti erıforrásainak gazdálkodása dása az Európai Unióban, 2004/2005

DR. HUBAI JÓZSEF * Magyarország természeti erıforrásainak gazdálkodása dása az Európai Unióban, 2004/2005 Elızmények DR. HUBAI JÓZSEF * Magyarország természeti erıforrásainak gazdálkodása dása az Európai Unióban, 2004/2005 Natural resources management in Hungary, a member state of the EU, in 2004/2005 Hungary

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

A takarmány értékesitéséröl.

A takarmány értékesitéséröl. A takarmány értékesitéséröl. Minden gazda elıtt ismeretes, hogy az állattartásnál való haszonvételi módok közül az a legelınyösebb, mely a felhasznált takarmányt legmagasabban értékesiti, vagy az istállótrágyát

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14.

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14. Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz Bizalom Nyugdíjpénztár Budapest, 2009. március 14. 2 Bevezetı A Bizalom Önkéntes Kölcsönös Kiegészítı Nyugdíjpénztár az 1994. május 16-i alakuló közgyőlésén

Részletesebben

ALAPTANÍTÁSOK. Út a gyızelemhez 9. (Jelenések könyve, avagy az utolsó idık) A hetedik pecsét

ALAPTANÍTÁSOK. Út a gyızelemhez 9. (Jelenések könyve, avagy az utolsó idık) A hetedik pecsét ALAPTANÍTÁSOK Út a gyızelemhez 9. (Jelenések könyve, avagy az utolsó idık) A hetedik pecsét Jelenések 8:1 És mikor felnyitotta a hetedik pecsétet, lett nagy csendesség a mennyben, mintegy fél óráig. Itt

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Nomen est omen Gyógyszertárak névadásának érdekességei. Dr. Grabarits István

Nomen est omen Gyógyszertárak névadásának érdekességei. Dr. Grabarits István Nomen est omen Gyógyszertárak névadásának érdekességei Dr. Grabarits István Nemcsak a mesterség sokrétő, hanem maga az elnevezése is. Az apotheca latin jövevényszó, a görög apothéké -bıl (raktár) ered,

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

Vetélkedő kérdések és válaszok. A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk?

Vetélkedő kérdések és válaszok. A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk? Vetélkedő kérdések és válaszok 1. feladat A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk? 1. Jézus születése, a napkeleti bölcsek látogatása 2. Menekülés

Részletesebben

Az anyagcseretípusok fejlődése 2.

Az anyagcseretípusok fejlődése 2. Kedves Olvasó! A Természetes EgyenSúly című online magazin 6. számát tartod a kezedben. Az anyagcseretípusok fejlődése 2. Dél-India csak az egyik példa, amelyen keresztül egy anyagcseretípus keletkezése

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Divatos termék-e a kondenzációs kazán?

Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken

Részletesebben

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Kognitív (Tudás, megértés): /ismereti szint/ érdeklődés felkeltése: A

Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Kognitív (Tudás, megértés): /ismereti szint/ érdeklődés felkeltése: A Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Téma:A hit útján Tanítási egység / a tanóra anyaga:az egyházi év Kulcsfogalmak:Katolikus ünnepek, ünnepkörök, egyházi év, Az óra fő céljai:

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Pszichológiai tényezık

Pszichológiai tényezık Pszichológiai tényezık Motivációk: kitörés a mindennapi, megszokott életbıl, lazítás, játszás, családi kötelékek erısítése, presztízs, szociális interakció, tanulás, ön-realizálás, bevásárlás. Társadalmi

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

Számítástechnika nyugdíjasoknak. 2011. Február 16.

Számítástechnika nyugdíjasoknak. 2011. Február 16. Számítástechnika nyugdíjasoknak 2011. Február 16. A mai előadás témája Az internet Az Internet a hálózatok hálózata, avagy egy mindent és mindenkit összekötı világmérető informatikai szuper sztráda. Szerepe

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13 Magyar-arab kapcsolatok Kovács Viktória Bernadett 13 J. NAGY LÁSZLÓ (2006): Magyarország és az arab térség: kapcsolatok, vélemények, álláspontok, 1947-1975. JATEPress, Szeged. 159 p. Nem is gondolnánk,

Részletesebben

Tızsdén kereskedett OTP Befektetési Alapok 2012. elsı félévi beszámolói

Tızsdén kereskedett OTP Befektetési Alapok 2012. elsı félévi beszámolói Tızsdén kereskedett OTP Befektetési Alapok 2012. elsı félévi beszámolói Tartalomjegyzék Az OTP befektetési alapok állandó adatai...3 A befektetési alapok teljesítményére hatással bíró -piaci események

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

Összefoglaló a Nyári táborról

Összefoglaló a Nyári táborról TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0147 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat, Nagybajom Város Önkormányzata, Nagybajomi Általános Művelődési Központ Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977)

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977) ISMERETLEN ARCÉLEK A Miskolci Keresztény Szemle rovatot indított Ismeretlen arcélek címmel. Ebben a rovatban idırıl-idıre, Magyarországon jórészt ismeretlen XX. századi európai személyiségek életútját,

Részletesebben

Tejtermékek csomagolása

Tejtermékek csomagolása Budapesti Corvinus Egyetem élelmiszermérnöki szak 2008. CSOMAGOLÁSTECHNOLÓGIA egyéni feladat Tejtermékek csomagolása Készítette: Farkas Péter Bsc. II. évfolyam levelezı Tervezett szakirány: Sör- és Szeszipari

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) MKKSZ Akadémia zárórendezvénye a Parlamentben Budapest, 2009. december 8. Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék

Részletesebben

REGÉNYI KUND AZ ALKOTMÁNYVÉDELMI HIVATAL INTEGRÁLT ÜGYELETI FİOSZTÁLYÁNAK KIALAKÍTÁSA ÉS TAPASZTALATAI. Bevezetés

REGÉNYI KUND AZ ALKOTMÁNYVÉDELMI HIVATAL INTEGRÁLT ÜGYELETI FİOSZTÁLYÁNAK KIALAKÍTÁSA ÉS TAPASZTALATAI. Bevezetés REGÉNYI KUND AZ ALKOTMÁNYVÉDELMI HIVATAL INTEGRÁLT ÜGYELETI FİOSZTÁLYÁNAK KIALAKÍTÁSA ÉS TAPASZTALATAI Bevezetés A rendvédelmi szervek felépítését vizsgálva elmondható, hogy azok, tükrözve a konzervatív

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS A CIB Elemzés összes publikus anyaga a következı internetes címen is elérhetı: http://www.cib.hu/maganszemelyek/aktualis/elemzesek/index Továbbra is lehetséges a magyar

Részletesebben

A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása

A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása Baross Gábor Program Nyugat-dunántúli Innovációs Fejlesztések ND_INRG_05-TAUMOBIL Az elsı magyar alternatív

Részletesebben

A Kárpát-medence ezredforduló utáni migrációs hálózatának vizsgálata magyar nézıpontból

A Kárpát-medence ezredforduló utáni migrációs hálózatának vizsgálata magyar nézıpontból Kincses Áron A Kárpát-medence ezredforduló utáni migrációs hálózatának vizsgálata magyar nézıpontból PhD. értekezés Témavezetı: Langerné Dr. Rédei Mária Habil. egyetemi docens, az MTA doktora EÖTVÖS LORÁND

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

SZÜKSÉGLET, IGÉNY, MOTIVÁCIÓ

SZÜKSÉGLET, IGÉNY, MOTIVÁCIÓ A gazdálkodás alapjai TÉMAKÖR TARTALMA - Gazdálkodás - Javak, szolgáltatások, szükségletek - Gazdasági körfolyamat GAZDÁLKODÁS Olyan céltudatos emberi tevékenység, amely során az anyagi javakat ésszerően

Részletesebben

e-közigazgatás fejlesztési koncepció

e-közigazgatás fejlesztési koncepció Miniszterelnöki Hivatal e-közigazgatás fejlesztési koncepció 2007. március Stratégiai munkaanyag Tartalomjegyzék Elızmények 3 Az e-kormányzás útja a hatékonyságtól a szolgáltató államig az EU-ban 9 Az

Részletesebben

Öltözködéskultúra Technikusi osztályok

Öltözködéskultúra Technikusi osztályok OV Öltözködéskultúra Technikusi osztályok 10. évfolyam /10. a, 11. e osztályok/ heti 1 óra A vizsgára vonatkozó szabályok: A vizsga típusa: szóbeli - A tanuló több kérdésből álló feladatlapot kap adott

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

11.6.2010 A7-0109/ 001-249. MÓDOSÍTÁSOK 001-249 elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

11.6.2010 A7-0109/ 001-249. MÓDOSÍTÁSOK 001-249 elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 11.6.2010 A7-0109/ 001-249 MÓDOSÍTÁSOK 001-249 elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság Jelentés Renate Sommer A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása

Részletesebben

Foglalkozási betegségek és balesetek 1

Foglalkozási betegségek és balesetek 1 Bánóné Fleischmann Marianna Foglalkozási betegségek és balesetek 1 Foglalkozási betegségek alatt a dolgozó szervezetét hivatásos tevékenykedése közben ért ártalmak által kifejlıdı betegségeket értjük,

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Az én Európám. Szabó Nikolett Török Pál Református általános iskola 5.o. Készítette: Európa föld és vízrajza

Az én Európám. Szabó Nikolett Török Pál Református általános iskola 5.o. Készítette: Európa föld és vízrajza Az én Európám Európa föld és vízrajza -Európa - A név eredete, Európa történelme - Európa fekvése - Európa vallási térképe - Európai unió története - Európai unió mai földrajza - Európai unió tagállamai

Részletesebben

Romológiai ismeretek kisebbségi mentálhigiéné 1 címő tantárgy bevezetésének tapasztalatai a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fıiskolai Karán

Romológiai ismeretek kisebbségi mentálhigiéné 1 címő tantárgy bevezetésének tapasztalatai a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fıiskolai Karán Romológiai ismeretek kisebbségi mentálhigiéné 1 címő tantárgy bevezetésének tapasztalatai a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fıiskolai Karán a 2004/2005-ös tanévben *Dr. Mészáros Judit,**Szabóné Kármán

Részletesebben

Üzletkörök, üzlettípusok

Üzletkörök, üzlettípusok Üzletkörök, üzlettípusok TÉMAKÖR TARTALMA - Üzletkörök és jellemzıik - Üzlettípusok és jellemzıik ALAPTEVÉKENYSÉG A vendéglátó üzleteket jogszabályokban meghatározott üzletkörökbe soroljuk. Az üzletkörbe

Részletesebben