közlekedési beruházásokról döntött a kormány

Átírás

1 KEZDŐDIK közlekedési beruházásokról döntött a kormány Szeptember 6-án az Európai Bizottság elfogadta Magyarország tizenötödik, sorrendben az utolsó jóváhagyásra váró operatív programját, a társadalmi megújulás programot. Ezzel minden hazai ágazati és regionális fejlesztési programot jóváhagyott az unió végrehajtó testülete. A brüsszeli hivatalos közlés szerint Magyarország összesen 25 milliárd eurót használhat fel 2007 és 2013 között, és ezzel a hatodik legnagyobb összeget kapja az uniós tagállamok közül. Hazánk az unió 27 tagállamából a negyedik, amelynek valamennyi programját jóváhagyta már a bizottság. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv hétéves közlekedésfejlesztési programjának első lépéseként augusztusban összesen 1265 milliárd forintos út- és közlekedésfejlesztésről döntött a kormány. A jóváhagyott beruházásokra a következő két év alatt 600 milliárd forint uniós forrást lehet felhasználni a közlekedési operatív program (KÖZOP) keretében. A támogatott fejlesztések között van a többi között az M0-ás körgyűrű, az M9-es és M43-as gyorsforgalmi út, a 4-es, 8-as és 86-os út, valamint a Szolnok Debrecen, a Sopron Szombathely Szentgotthárd és a Budapest Lökösháza vasútvonalak korszerűsítése. Emellett uniós támogatást kap a budapesti 4-es metró, illetve három nagyváros, Debrecen, Miskolc és Szeged villamoshálózata is. A kormánydöntés alapján 56 útfejlesztés valósulhat meg közel 440 milliárd forint értékben, ami 770 kilométernyi új, illetve felújított utat jelent. Az öt vasútfejlesztési projektre összesen 375 milliárd forint fordítható, az öt városi tömegközlekedési fejlesztésre pedig 450 milliárd. Ebből a keretből Budapesten támogatást kap az 1-3 villamos, valamint a 4-es metró, és 75 milliárd forint jut a debreceni, szegedi és miskolci villamosok 50 kilométer hossznyi fejlesztésére. A régiós bontást vizsgálva a Dél-alföldi Régióban 212,5 milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg, a Dél-Dunántúl 63,5 milliárd forintos közlekedésfejlesztési forrásban részesül, az Észak-alföldi Régió pedig közel 240 milliárd forintos fejlesztést valósíthat meg. Észak-Magyarország több mint 50 milliárd forintos fejlesztési forrással gazdálkodhat, Közép-Dunántúl több mint 45 milliárd, a Közép-magyarországi Régió pedig 490 milliárdos fejlesztési támogatásban részesül. Nyugat-Dunántúlon közel 108 milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg. Hiányzó utak A Magyarországon futó autópályák hossza mindöszsze 40 százaléka az EU15-ök átlagának. A Budapest-központú közúthálózat hoszszadalmassá és nehézkessé teszi egyes régiók és térségek megközelítését. Emellett gond, hogy az országos főutak 30 százaléka lakott területen halad át, ezzel rontva az ott lakók életminőségét. Az M0-ás körgyűrű szerepe, hogy az áthaladó járműforgalom elkerülje a fővárost. Az út azonban mai formájában nem alkalmas arra, hogy Budapest legnagyobb menekülő útja legyen, ehhez ugyanis nem elég széles, balesetveszélyes és nem bírja a több tonnás kamionok okozta terhelést. Az M0-ás déli szektorának tervezett nyomvonala az M1-es autópályától indul, Biatorbágy, Törökbálint, Diósd, Budapest XXII. kerület, Dunaharaszti, Budapest XXIII. kerület és Gyál közigazgatási területeit érintve tart keleti irányba, az M5-ös autópálya gyáli csomópontjához csatlakozva. A tervek szerint a as uniós költségvetési időszakban a 4-es főutat 2 2 sávosra bővítik Budapesttől egészen a román határig. Ennek a bővítésnek az első lépései indulhatnak el, így a Szolnokot északról elkerülő M4-es megépítése, valamint a tiszapüspöki híd tervezése, melyeknek kiemelt jelentősége van a városon áthaladó forgalom csökkentésében. A Hajdú-Bihar megyei szakaszon megújulhat több mint 26 kilométer útfelület, illetve a Kisújszállást és Debrecent elkerülő utak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszon közel 50 kilométer útburkolatot erő- 15

2 Támogatott közlekedésfejlesztési projektek DÉL ALFÖLDI RÉGIÓ Jász-Nagykun-Szolnok megye: Budapest Bács-Kiskun megye: 51. sz. főút, Dunapataj belterület és Dunapataj Kalocsa ipartelepi út csomópont közötti szakasz; 511. sz. főút, km. közötti, Baja északkeleti elkerülő szakasz III. ütem; 53. sz. főút burkolat megerősítése és fejlesztése az 55. sz. főút és az országhatár között; M9 gyorsforgalmi út 51. sz. főút és 54. sz. főút közti szakaszának kivitelezése. Békés megye: 47.sz. főút Békés megyei szakasz, Békéscsaba elkerülő Orosháza elkerülőig; Budapest Lökösháza vasútvonal korszerűsítése. Csongrád megye: 451. sz. főút Csongrád elkerülő szakasz; 47. sz. főút Algyő Hódmezővásárhely négy sávra bővítése, III. ütem; 47. sz. főút Csongrád megyei szakaszának burkolat megerősítése; 5. sz. főút Szeged elkerülő III. ütem vasúti felüljáróval; M43 gyorsforgalmi út Szeged Makó közötti szakasz kivitelezése; Szeged villamos. DÉL DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Baranya megye: 58. sz. főút Pécs Pogány repülőtér közötti négysávosítás a km között. Somogy megye: 61. sz. főút Somogy megyei szakasza 11,5 tonnás burkolaterősítés; 67. sz. főút Kaposfüredi elkerülő út; M7 Balatonkeresztúr Nagykanizsa között. Lökösháza vasútvonal korszerűsítése; Szolnok Debrecen vasútvonalak korszerűsítése; 31. sz. főút km; 31. sz. főút Jászberény elkerülés II. ütem építése a km között; 33. sz. főút Jász-NagykunSzolnok megyei szakaszai; 4. sz. főút Kisújszállás elkerülő szakasz; M4 Szolnokot északról elkerülő megépítése, Tiszapüspöki híd tervezés. KÖZÉP MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Budapest: 4 - e s metró; Budapest 1-3 villamos. Pest meg ye: 4. sz. főút SzabolcsSzatmár-Bereg megyei szakaszai, 11,5 tonnás erősítése. Budapest Lökösháza vasútvonal korszerűsítése; M0 déli szektor; M4 autóút hiányzó Pest megyei szakaszának kiépítése. ÉSZAK MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Nó g rád me g ye: 21.sz. főút előzési szakaszok VI. VII. ütem. Borsod-AbaújZemplén megye: 26. sz. főút Sajószentpéter elkerülő; 26. sz. Sajószentpéter és Kazincbarcika közös elkerülő II. ütem; M sz. főút Miskolc északi elkerülő; Miskolc villamos. Heves megye: 31. sz. főút burkolatmegerősítés (Tenk, Dormánd térsége); 21.sz. főút előzési szakaszok VI., VII. ütem. KÖZÉP DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Fejér megye: 62. sz főút Budapest Nagykanizsa vasúti korrekciója között; 62. sz. főút Perkáta elkerülő; 8. sz. főút 11,5 tonnás megerősítés, fejlesztés Székesfehérvár Veszprém között. Komárom-Esztergom megye: Komárom elkeészak ALFÖLDI RÉGIÓ Hajdú-Bihar megye: 33. sz. főút Hortobágy átkelési szakasz megerősítés; 4. sz. főút Debrecen elkerülő; 4. sz. főút Hajdú Bihar megyei szakasz, 11,5 tonnás burkolat megerősítés, fejlesztés. Szolnok Debrecen vasútvonalak korszerűsítése; Debrecen villamos. 16 főút Veszprém Várpalota burkolatmegerősítés; 82. sz. főút átkötése a 8.sz. főútra (Gyulafirátót térsége); sz főút különszintű csomópont kialakítása; 72. sz. főút 11,5 t burkolatmegerősítés. ÖN KOR KÉP augusztus szeptember rülő szakasz az 1-es és 13-as sz. közutak között. Veszprém megye: 8. sz. főút Márkó Ajka között; 8.sz. főút Ajka Veszprém megyehatár; 8.sz. Győr-Moson-Sopron megye: Sopron Szombathely Szentgotthárd vasútvonalak korszerűsítése; 85. sz. főút Csorna elkerülő szakasz I. ütem; 85. sz. főút Enese elkerülő szakasz; 86. sz. főút Győr-Moson-Sopron megyei szakasz 11,5 tonnás burkolat erősítése, fejlesztése. Vas megye: Sopron Szombathely Szentgotthárd vasútvonalak korszerűsítése; 86. sz. főút burkolat megerősítése és négynyomúsítása (Szombathely térsége); 86. sz. főút Szombathely Vát szakasz; 86. sz. főút Szeleste elkerülő szakasz; 88. sz. főút Sárvár elkerülő szakasz építése; ETCS2 kiépítése Bajánsenye oh Boba között. Zala megye: 61. sz. főút Zala megyei szakaszának 11,5 tonnás megerősítése; 61. sz. főút Nagykanizsa elkerülő szakasz; 74. sz. főút Nagykanizsa Palin elkerülő szakasz építése; 76. sz. főút Hévíz elkerülő; 76. sz. főút Zala megyei szakaszai 11,5 tonnás burkolaterősítés; 86. sz. főút 11,5 tonnás burkolatmegerősítés Körmend Rédics (oh) között; 71. sz. főút Keszthely elkerülő szakasz; ETCS2 kiépítése Bajánsenye oh Boba között; M7 Balatonkeresztúr Nagykanizsa között.

3 sítenek meg Záhony és Újfehértó térségében. A 8-as főút a Középdunántúli Régió egyik legfőbb kereskedelmi útvonala. Az út összességében mintegy 80 kilométeres hosszán 2008-ig megkezdődő fejlesztés érinti a Márkó Ajka, illetve az Ajka és Veszprém megye határa közötti szakaszt, mintegy 30 kilométeren. A Veszprém Várpalota és a Veszprém Székesfehérvár közötti szakaszokon megerősítik az útburkolatot, a 8-as és a 72-es út kereszteződésében pedig külön szintű csomópontot alakítanak ki. A Magyarország nyugati részén húzódó észak dél irányú 86-os főút fejlesztése halaszthatatlanná vált. Az út összességében 85 kilométeres fejlesztése érinti Szombathely térségét, illetve a Szombathely Vát közötti szakaszt, valamint az út burkolatának Körmend Rédics közötti szakaszát 38 kilométer hoszszan. A Győr-Moson-Sopron megyei szakaszt 36 kilométer hosszan erősítik meg, emellett pedig megvalósul a 86-os út szelestei elkerülő szakasza is. Románia és Bulgária uniós csatlakozása óta a teherforgalom háromszorosára növekedett a 43-as úton. Az út állapota rendkívül rossz, a zajterhelés pedig megkeseríti az itt élők életét és az egészségükre is rendkívül káros. Az M43-as Szeged és Makó közötti 31 kilométert érintő fejlesztése ezért mára halaszthatatlanná vált. A Balatonkeresztúr Nagykanizsa közötti pályaszakasz elkészültével az M7-es hossza eléri a 245 kilométert. Az út nemcsak Magyarország keleti és nyugati felének összekötését szolgálja majd, hanem a Trieszt Kijev/Helsinki folyosó része is lesz, illetve gyors öszszeköttetést biztosít az Adria felé utazóknak. Korszerűbb vasútvonalak A közlekedésfejlesztési program keretében megújul a Sopron Szombathely Szentgotthárd vasútvonal. A Bécs és Graz közötti vasúti szállítást jelentősen megnehezíti a két város között húzódó Semmering-hegység. Közlekedési szakértők régóta keresték az alternatív útvonalat, amit a Bécs Sopron Szombathely Szentgotthárd Graz pályában találtak meg. A nyugat-dunántúli kerülőút lehetősége az osztrák vasúti árufuvarozás tekintélyes hányadát a hazai vasútvonalra terelheti át. Ez Magyarországot még jobban bekapcsolja Nyugat- Európa kereskedelmi körforgásába. A Szolnok Debrecen vasútvonalnak már a XIX. században is kiemelt jelentősége volt a környező települések mezőgazdasági és ipari fejlődésében. Az ország kelet felé irányuló kereskedelmi kapcsolatai miatt ma is meghatározó, ezért van szükség a korszerűsítésére. A Budapest Szolnok Békéscsaba Lökösháza vasútvonal az ország délkeleti vasúti kapuját és a Balkánt köti össze a fővárossal. A pályafelújítás után megszűnhetnek a sok helyen érvényben lévő sebességkorlátozások, nagyobb terheléssel, jobb kihasználtsággal történhet az áru- és személyszállítás. A vasútfejlesztési program részeként országszerte Az első környezetvédelmi pályázatok. Szeptember 18-án jelent meg tíz új uniós kiírás, amelynek keretében összesen 342 milliárd forintra lehet pályázni 2008 végéig. Ennek több mint felét, 188 milliárd forintot fordíthatnak az önkormányzatok településük szennyvízelvezetési és -tisztítási helyzetének javítására. Most először lehet olyan egyedi szennyvízkezelési kisberendezésekre is pályázni, amelyek a gazdaságosan nem csatornázható településeknek nyújtanak megoldást. Ma majdnem 900 településen több mint 2 millió ember rossz minőségű csapvizet iszik Magyarországon. Ebben a pályázati körben 56 milliárd forint jut az önkormányzatoknak az ivóvízminőség javítására szánt programjaikra. telepítik az európai vasutak közös rádió-kommunikációs hálózatát, a GSM R-t. A városi villamosközlekedés fejlesztése Az öt városi tömegközlekedési fejlesztésre jutó keretből Budapesten támogatást kap az 1-3 villamos, valamint a 4- es metró, és 75 milliárd forint jut a debreceni, szegedi és miskolci villamosok 50 kilométer hossznyi fejlesztésére. Vidéki városaink közül csak ebben a háromban van villamoshálózat. Ezek kivétel nélkül elöregedett, régóta cserére váró járműparkkal üzemelnek, és a hálózat is bővítésre szorul. A városi kötöttpályás közlekedési mód az egyik leggyorsabb és legkörnyezetkímélőbb megoldás. A villamosközlekedés alternatívát jelenthet az autósoknak is, ehhez azonban szükséges a korszerűsítése és vonzóbbá tétele. Szintén az önkormányzatok és társulásaik számára hirdették meg azt a programot, amely a felhagyott, bezárt hulladéklerakók kezelésére nyújt 60 milliárd forintos pályázati keretet. Három természetvédelmi pályázat a védett területeken élő védett állat- és növényfajok megóvására, valamint a botanikus kertek, arborétumok, kastélyparkok megőrzésére, rekonstrukciójára szolgál. A fenntartható energiagazdálkodás két fő pillére az energiaigény mérséklése és a környezetkímélő megújuló energiaforrások hasznosítása. A pályázatok keretében 24 milliárd forint elérhető vállalkozások, nonprofit szervezetek, közintézmények számára. Emellett a leghangsúlyosabb feladat a távhőrendszerek korszerűsítése, a világítási és fűtési rendszerek modernizálása. 17

4 Kiemelt fejlesztések Az átdolgozott projektekről novemberben döntenek Az Új Magyarország Fejlesztési Terv kétéves akcióterveihez kapcsolódva a hét régióban 271 kiemelt projekt támogatásáról döntött a kormány. Ezek közül 191 esetben még ebben az évben meg lehet kötni a szerződést, 80 esetben viszont a projekt támogatott ugyan, de átdolgozásra van szükség. Ez utóbbiakat szeptember végén lehet újra beadni, újabb döntés pedig novemberben születhet róluk. Egy-egy beruházás azért került a kiemelt projekt kategóriába, mert olyan országosan vagy regionálisan fontos fejlesztésekről van szó, amelyek a pályázati keretekbe méretüknél vagy egyediségüknél fogva nem férnek bele. A kiemelt fejlesztések között vannak nemzeti jelentőségű beruházások, vannak országos humán programok, de útépítések is. A kiemelt projektre javaslatot tehettek a regionális fejlesztési tanácsok, miniszteri jóváhagyással a szaktárcák, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Minden más csatornán beérkező ötletet az NFÜ a javaslattételi lehetőséggel rendelkezők valamelyikéhez továbbított, hogy az állásfoglalásukat kérje. A beérkező javaslatok közül a kormány 117 alsóbbrendű út fejlesztését és 74 olyan egyéb kiemelt projektet támogatott, amelyek illeszkednek az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljaihoz. A fővárosban megvalósulhat többek között a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítése, a Budavári Palota műemléki épületeinek felújítása, és megújul a Liszt Ferenc Zeneakadémia is. Megkezdődik az esztergomi Bazilika pincerendszerének felújítása és turisztikai hasznosítása. Támogatáshoz jut a Szentendrei Skanzen, folytatódhat Balatonfüreden a reformkori városközpont felújítása, Hajdúszoboszlón pedig a gyógyfürdő fejlesztése. Miskolc a Mechatronikai Park kiépítéséhez kap uniós támogatást. A körülbelül 70 hektáros park a munkahelyteremtést és a vállalkozások letelepítését szolgáló beruházás. A sárvári kórházat térségi rehabilitációs központtá fejleszthetik, és a kiemelt fejlesztési támogatásból megvalósítható a Homokhátság elsivatagosodásának megakadályozását célzó projekt. A 74 projekt gazdájának részletesen kidolgozott, gazdaságossági számításokkal alátámasztott dokumentumokat kell benyújtania, a szerződések pedig még ebben az évben megköthetők. Továbbfejlesztésre javasolva A kormány további 74 olyan projektjavaslatról és 6 alsóbbrendű útról is döntött, amelyek ugyancsak kiemelten szolgálják az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljait. A kormány ezért támogatni is kívánja ezeket a projekteket, de a beadott anyagok további kidolgozást igényelnek. Bár a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács támogatta, a kormány döntése alapján a gyáli kistérségi településközpont kialakítása nem került be a kiemelt projektek közé. Gyimesi István, Gyál polgármestere a döntés előtt bízott a sikerben, miután a kistérségi központok létrehozása és fejlesztése minden területen kiemelt célként szerepel. Az önkormányzat azonban nem adta fel a terv megvalósítását, pályázni fognak uniós támogatásért, amikor a Közép-magyarországi operatív program keretében megjelenik majd a kiírás a települési központok fejlesztésére. Erre várhatóan még ősszel számítani lehet. A polgármester elmondta: az előzetes információk alapján a pályázat lehetővé teszi majd kistérségi szolgáltató központ kialakítását, ami Gyálon a polgármesteri hivatal és az egészségügyi központ felújítását, bővítését, illetve új, komplex funkciókkal való ellátását jelentené. Emellett több, a központban lévő utcát kiépítenének és felszíni parkokat alakítanának ki. Már megjelent a belterületi utak fejlesztésére kiírt pályázat, amelyre az önkormányzat az ősz folyamán jelentkezni szeretne. A kiválasztott földutak szilárd burkolattal való ellátása összesen millió forintba kerülne. A támogatási arány maximum 70 százalékos, a minimum 30 százalékos önrészt az önkormányzat a és a évi költségvetésében biztosítaná. Korábban elnyert uniós pályázat alapján folyik Gyál és Vecsés között egy új összekötő út építése, és ezzel új vállalkozói területek feltárása. A tervek szerint a munkát október végén fejezik be. Gyimesi István elmondta: a beadandó pályázatoknak mindenképpen gátat szabnak a pénzügyi nehézségek. Az uniós pályázatok utófinanszírozásúak, tehát a beruházások lezárásáig az önkormányzatnak kell viselnie a költségeket. 18 ÖN KOR KÉP augusztus szeptember

5 Ebbe a csoportba tartozik a Pannonhalmi Főapátság további turisztikai fejlesztése, a büki gyógyfürdő megújítása, a Festetics-kastély fejlesztése, Hévizen pedig új fürdő és terápiás centrum létesítése. A továbbfejlesztett terv alapján Debrecenben létrejöhet az európai uniós normáknak és a nemzetközi előírásoknak is megfelelő, rendszeres járatok fogadására alkalmas repülőtér, illetve egy kiállítás- és vásárközpont. Budapest a többi között a Lukács, a Gellért és a Széchenyi gyógyfürdők, illetve a Városligeti Műjégpálya további rekonstrukciójához kaphat támogatást, valamint a Budapest Szíve városfejlesztési program több részéhez. Szintén remélhet uniós forrást a Szob-Nagybörzsönyi kisvasút és a Gödöllői Királyi Kastély, illetve megújulhat Székesfehérvár és Veszprém belvárosának egy-egy része. A projektek gazdáinak még ebben az évben lehetőségük van továbbfejlesztett formában második körben is benyújtani javaslataikat, és az újabb elbírálást követően ha megfelelnek sor kerülhet a szerződéskötésre. A javaslatokat szeptember végéig kell ismét benyújtani az NFÜ-nek és november végéig születhet döntés a projektek támogatásáról. Akiknek pályázni kell A beérkezett projektek közül 246 volt olyan, amelyekhez a kormány döntése alapján az akciótervekben szereplő pályázatokon lehet majd támogatást elnyerni. Ezek a projektek jellegüknél fogva nem kaphattak kiemelt projekt minősítést az elbírálás során, mert támogatásuk pályázati úton indokolt. Az operatív programok akcióterveiben ilyen pályázati kiírások szerepelnek, így a már jól előkészített projekteknek jó esélyük lesz nyerni. Jellemzően ilyen besorolás alá került számos jól előkészített oktatási, egészségügyi, szennyvíz-gazdálkodási, hulladékkezelési, gazdaságfejlesztési és ivóvíztisztítási projekt. Pályázni kell majd uniós támogatásért a többi között Szentendrének, Vácnak és Abonynak a belváros rehabilitációjához, a fővárosi önkormányzatnak az Óbudai Gázgyár fejlesztéséhez vagy Érdnek, Dabasnak és Szentendrének a járóbeteg-ellátás fejlesztéséhez. Voltak olyan benyújtott projektek, amelyek nemcsak nem kaphattak kiemelt minősítést, de a kormány szerint jelenlegi formájukban pályázati úton sem indokolt támogatásuk. Ettől függetlenül a projektgazdák továbbfejleszthetik, illetve átdolgozhatják javaslatukat, és benyújhatják a pályázatokra. Útépítések A kormány döntött a regionális operatív programokban szereplő alsóbbrendű utak fejlesztéséről is. Összesen 123 útépítés kap támo- Szentendrének nagy csalódást jelentett, hogy sem a történeti városrész rehabilitációjára beadott, 7,2 milliárd forintos költségvetésű, sem az 1,9 milliárdos költségvetésű, a kistérségi járóbeteg-ellátás feltételrendszerének javítására beadott pályázat nem került be a kiemelt projektek közé, bár a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács egyhangúlag támogatta ezeket mondta Dietz Ferenc polgármester. A terveket most részekre bontják, és így szeretnének majd pályázatot beadni a hamarosan megjelenő kiírásra. A polgármester szerint az önkormányzatnak nagyon fontosak az uniós pályázatok, mert az 5,7 milliárd forintos költségvetésű Szentendre saját erőből nem tudja elvégezni a szükséges fejlesztéseket. Az önkormányzat átgondolt stratégia mentén kívánja fejleszteni a települést. Az idén fogadták el a város első polgármesteréről elnevezett Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégiát, amiben 12 vezérprojektet jelöltek meg. A polgármester elmondása szerint a megfogalmazott célok megvalósításához keresik az uniós és egyéb pályázati lehetőségeket. A turisztikai szempontból kiemelkedő, nemzetközi szinten is ismert város egyik legnagyobb gondja az árvízvédelem. A Duna nagyobb áradásainál ahogy tavaly is rendszeresen veszélybe kerül a történelmi városmag. Dietz Ferenc problémának tartja, hogy jelenleg árvízvédelmi beruházásokra országos szinten 400 millió forint van kiírva, ami Szentendrének is kevés. Kiemelt cél a történelmi belváros és a műemlékek rehabilitációja. A kistérségi központi funkció fejlesztése és a helybéliek életminőségének javítása érdekében fejleszteni szeretnék az okmányirodát és a szakorvosi rendelőt. Előkészületben van a csatornázás, amelyet kistérségi szinten oldanak meg. gatást, ami 882 kilométernyi új vagy felújított utat jelent. Támogatást kap a többi között Bács-Kiskun megyében a Kiskőrös Kecel Kalocsa összekötő út, Békés megyében a Körösladány Gyomaendrőd összekötő út, Csongrádban pedig a Szentes és Szegvár közötti öszszekötő út felújítása. Baranya megyében megépülhet a Hosszúhetényt elkerülő út, Somogyban felújítják a lullai bekötőutat, Tolnában pedig szilárd burkolatot kap a Szekszárd simontornyai összekötő út. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 15 alsóbbrendű út, illetve úthálózat felújítására kerülhet sor. Hevesben támogatást kap például a Gyöngyöst Egerrel, illetve a Gyöngyöst Jászberénnyel összekötő út rekonstrukciója, Nógrádban pedig a salgótarjáni és szécsényi országos közutak felújítása. Fejérben megújul a Velence Csákvár Tata összekötő út, Komárom- Esztergom megyében a Tatabánya Kisbér összekötő út, Veszprémben pedig a Devecser Tapolca Sümeg összekötő út. Pest megye 28 útszakasz felújítására, illetve építésére kap támogatást. Vas megyében 17 út felújításához kezdhetnek hozzá az uniós támogatásból, Győr- Moson-Sopron megyében megújulhat a többi között Győrt Mosonmagyaróvárral összekötő út, Zalában pedig a Zalaegerszeget Sümeggel összekötő út. Á. K. 19