FEJEDELMEKNEK SERKENTŐ ÓRÁJA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FEJEDELMEKNEK SERKENTŐ ÓRÁJA"

Átírás

1 BÁN IMRE, FEJEDELMEKNEK SERKENTŐ ÓRÁJA Adalék a XVII. századi magyar stilus történetéhez Antonio de Guevara európai hatása közismert. Híres műve a Libro llumado Relox de Principes vagy Libro aureo del emperador Marco Aurelio (Valladolid 1529) a XVI XVII. század legolvasottabb könyvei közé tartozott. Különböző' fordításainak szerepét több ízben vizsgálta az összehasonlító irodalomtudomány, 1 magyar kutatásunkban viszont jóformán alig szerepel. Kerecsényi Dezső rövid tanulmánya Prága y András fordítását, a Fejedelmeknek serkentő óráját (Bártfa 1628, RMK- I Debr. Ref. Koll- H. 4. sz.) a XVII. század elejének állambölcseleti iratai közé sorolja, Baumgarten Sándor pedig magyar hatására vonatkozó néhány adatot gyűjtött össze. 2 A szépirodalmi szempontból is jelentékeny mű azonban behatóbb vizsgálatot érdemel : stílusa már teljes pompájában mutatja a későhumanista retorika ragyogását, azt, amit egy kölcsönzött művészettörténeti elnevezéssel szeretnénk manierizmusnak minősíteni. Guevara nem 1628-ban jelentkezett először a magyar szellemi életben, Draskovith János tárnokmester a Relox II. könyvének fordítását már 1610-ben közzétette (Grác, RMK. I. 421.). Magyar szerzőink nem a spanyol eredetiből, hanem Wanckelius János humanista latin tolmácsolása (Horologium principum) alapján dolgoztak, Guevara jellegzetes stílusának átültetését azonban teljes sikerrel végezték. Az alábbiakban a kétféle fordítást - bár apróbb különbségeiket kétségtelenül ki lehetne - mutatni egységes műnek tekintjük, s vizsgálódásainkat jórészt stílusára irányítjuk. I. Antonio de Guevara (? ) Cadiz, majd Mondonedo püspöke, V. Károly császár udvari hitszónoka és történetírója azzal tette magát nevezetessé, hogy elsőnek irányította a figyelmet Marcus Aureliusnak, a jó uralkodó mintaképének személyére, előbb, mint a nyugati tudományos világ az Elmélkedések (TA ElE EAYTON) szövegét megismerte volna. 3 Guevara antik források adatai és utalásai, főleg Sextus Chaeroneus és Dio Cassius alapján próbálta Marcus Aurelius alakját feltámasztani, műve azonban az igazság és a mese különleges, olykor szinte mulatságos keveredéséből jött létre. Már humanista kortársai (Petrus de Rua, Antonius Augustinus, Matamoro) keményen bírálták a terjedelmes művet elöntő merész kitalálásokat, a fiktív személyek szerepeltetését, soha meg nem írt levelek, el nem mondott beszédek szinte végnélküli közlését. Guevara nemcsak az ókori történelem és irodalom fényeitől függetlení- 1 Clément : A. de Guevara, ses lecteurs et imitateurs français au XV 1-е siècle, Revue d' Histoire Littéraire de la France, ; H. Vaganay : Antoine de Guevara et son oeuvre dans la littérature italienne, La bibliografia, skk. I.; A. Farinelli : John Lyty, Guevara y et Euphuismo" en Inglaterra. Ensayos y Discursos, II. Roma, skk. 1. ' Kerecsényi Dezső : Fejedelmek órája, Prot. Szemle, 1929, ; A. Baumgarten : Guevara en Hongrie, Revue de littérature comparée » Ed. Norden : Die antike Kunstprosa, Berlin 1909 (vierter Abdruck 1923), II ; Marcus Aurelius : Elmélkedések, ford. Huszti József, Bp. 1943, bevezetés XXXIV. 1. (Az editio princepset Xylander tette közzé Zürichben, 1558-ban.) 360;

2 tette magát, hanem meghamisította az antik világ feltámasztani vélt szellemét is. 4 Könyve, mint a reneszánsz festmények, saját kora köntösében képzeli el az antik életet, s a modern fejedelem, V. Károly udvarának légkörét árasztja. Műfaja szerint fejedelmi tükör, a németrómai császár elé akar uralkodói ideált állítani, ez a kényelmesen tágítható keret azonban módot ad a szerzőnek a legkülönbözőbb elemek felvételére, ha csak távolról érintkeznek is az udvari élettel. Guevara munkájának jellegzetes vonása az áradó bőség és a szerkezeti lazaság, sőt szervezetlenség. A három könyvre osztott mű első harmada nagyjából az igazságos fejedelem arcképét rajzolgatja, a második a nevelés kérdéseivel foglalkozik, a harmadik a fejedelmi erényeket magasztalja. Ismételjük azonban, hogy ez a szerkezeti tagolás csak nagyjából érvényes : a fejezetek egymásutánjából szilárd gondolati váz nein alakul ki. Az első könyv I. fejezete pl. Marcus Aurelius eredetéről és nemzetségéről szól, a II. és III. fejezetben már Marcus Aureliusnak egy Pollio nevű barátjához intézett levelét kapjuk, amelynek tárgya úgy ahogy! a császár ifjúkora és neveltetése; a levél egyébként telve van képtelen, fiktív adatokkal, kalandregénybe illő részletekkel. A IV. fejezet a keresztyén vallás méltóságáról és a régiek hamis isteneiről elmélkedik, az V.-ben egy 113 évig élt Bruxillus nevű filozófusról hallunk, aki a VI. részben nagy beszédet intéz a római tanácshoz és kifejti, hogy Rómának 280.0Ô0 istensége van. A következő részben azután arról értesülünk, hogy 412-ben, a gótok dúlása idején a rómaiak isteneket kértek kölcsön a szövetséges népektől. Látni való, hogy a szerző a legcsekélyebb történeti érzékkel sem rendelkezik, a valódi vagy kitalált antik ismeretanyag nem mélységben helyezkedik el tudatában, hanem galéria, amelynek minden része egyforma értékű és jelentőségű ókor. Marcus Aurelius időszakában megmaradni nem tud, s jellemző, hogy a filozófus császárhoz csak a XVII. fejezetben térünk vissza, miután értesülünk a pogányok isteneinek légiójáról, Justinus császár, Tiberius Constantinus, Sophia császárnő és Narses hadvezér történetéről. Ez utóbbi egyébként jól kikerekített novella-szerű elbeszélés. A mű szerzője ferencrendi szerzetes és katolikus püspök, szelleme tehát szigorúan egyházias, ennek ellenére a biblia jóformán sohasem szerepel benne, az ó- vagy a középkor mártírjait, szentjeit egyetlen alkalommal sem említi, nincs szó a spanyol nemzeti múltról, a lovagságról. A tudós püspök saját jelenkorát bőven korholja, de a példa, minta, ideál tnindig a bálványozott antik, a görög-római történelem, amelynek dekoratív pompája bűvkörében tartja a szerzőt és nyilván olvasóit is. A spanyol reneszánsz, majd az egész európai udvariság Oesta Romanoruma ez, de nem a középkor barbár, töredezett és fogyatékos ókor-szemléletével, hanem a humanista tudományosság eredményeinek nagyméretű népszerűsítésével, és mint láttuk szépírói továbbalakításával. Nagyon jellemző Guevara írói célkitűzésére az V. Károly császárhoz intézett első elöljáró beszéd alábbi szakasza : Bizonyára siralomra való dolog, hogy sokan éjjel és nappal haszontalan könyveknec olvasásában foglallyák magokat, tudni illic Amadisusnac Primaleonenac, Duarsnac, Lacendánac, Calixtusnac, kiknec olvasásában azt merem mondani, hogy nem üdőt töltenec, hanem üdőt vesztegetnec. Mert azokban az könyvekben nem azt tanulhatni, miképpen kel az vétkektül el távozni, hanem micsoda hadnagyokat kel választani, hogy az emberec latrabbac legyenec. Ez az Feidelmec Órája nem fövennyel, vízzel folyó, napnac árnyékával mutató avagy veréssel üdőt jelentő ora, hanem életnec Serkentő órája. Mert egyéb orák az éczakánac és nappali üdőnek meg jelentésére szolgálnac : ez penig az ora arra tanít, miképpen kelletnéc az Fejedelemnec minden orát el tölteni és egész életét jó módgyával rendelni. Az több orác az közönséges társaságnac igazgatására találtattanac, ez penig az Feiedelmek Órája életüc meg jobbítására tanit. (F. 2 r v.) 5 4 Pl. Antonius Augustinus :,,... scire se antiqua Romanasque históriás íingit, eaque comminiscitur quae пес visa пес audita mortalibus : nemo ut divinare queat, in quos ille libros incident. Nova itaque nomina scriptorum excogitavit, somniaque venditat obtruditque quae apud nullum reperias auctorem." Idézi Norden, II idézeteim betűhívek, csak az 6. ô, û betűjeleket írom át ö, ő, ü-vel, s a könnyebb olvasás kedvéért a központozást javítom itt-ott. A hosszúság-rövidség jelölésének következetlenségei megmaradnak. Kiigazítom azonban a nyilvánvaló sajtóhibakat. 361;

3 Leszólja a divatos lovagregényeket, erkölcstelennek minősítve őket, saját könyvét az erkölcsnemesítés szolgálatába állítja : de művének nem egy lapjáról árad a leplezett, mégis perzselő érzékiség. A fajtalanság" bűne ellen irányuló korholások bár jóhiszeműségüket nincs jogunk kétségbe vonni nem egyszer okozhattak a spanyol vagy francia udvaroncoknak tanulságos" gyönyörűséget. Álljon itt egy pompás részlet az irodalmunkban is gyakran felbukkanó régi közhelyről : szép vagy rút feleséget kell-é elvenni? Marcus Aurelius így beszél : Ur Isten, bezzeg nagy gondot veszen az magára, az ki szép feleséget veszen házas társul. Először el kel szenvedni feleségénec kevélységét, mert az szépségnec utánna járó inassa a bolondságh. Békével kel tűrni ismét annac tékozlását, mert az aszszony-állatnac agyában való bolondsága és orczájában való szépsége két féle feregh, az mely mind életét megh rágja embernec, s mind marháját megh emészti. El kel nyelni morglodását és vetekedésétis, mert minden szép aszszony csac egyedül akar házánál parancsolni. El kel halgatni gyönyörűségét- is, mert minden szép aszszony gyönyörűségben akar élni. El kel szenvedni akaratosságátis, mert csak egy szép aszszony sem szenvedi, hogy valaki nekie eleit vegye valami dologban. Es kel tűrni kerkedékenségétis, mert minden szép aszszony egyebeket meg akar halladni. Es hogy egy summában meg mondgyam, valaki szép aszszont veszen, sziiksegh, hogy az soc külömb külömbféle szerencsétlenségec el viselésére kész legyen. Talám kérdeni fogod miért? Bizonyára azért, hogy soha az Scipioc Carthago városát olykeménnyenmeg nem szállottác, és nem ostromlottác, az mint az álhatatlan emberec meg szállyác és ostromlyác az szép aszszony házát. О boldogtalan férfi az kinec mikor mind teste lelke nyugszic, ackor házát egyebec kerengic, és életénec tőrt vetnec. Némellyec afféle buja természetű emberec közzül annac az embernec ackor ablakán néznec bé, némellyec az kő falon által hágnac, némellyec tréfa beszédet irogatnac, némellyec lantot pöngetnec, némellyec mindenkor aytaján vigyáznac, némellyec keritőc által ostromollyác, némellyec háza födelét hánnyác megh, némellyec háza szegeletit szállyác meg. Efféle nyilackal pedig mind az szép aszszonyhoz úgy mint valami czélhoz szoktác lövöldözni, de bizonyára az nyomorult férfinac szereznec gyalázatot... En bizonyára mindeneknec meg engedem, hogy azt válaszáé magoknac az mi nékic inkáb tetczic, de azt Ítélem, hogy valamely férfi szép aszszonyt veszen feleségül, az mind életét s-mind tisztességét kotja vetjére hánnya ( ). Nem csoda, hogy Brantôme-nak kedvelt olvasmánya volt a Relox, a spanyol és francia udvariak pedig egymás kezéből kapkodták ki, amint azt Miraeus megbotránkozva jegyzi fel (... in Hispánia et Gallia aulici passim errant, ubi cupide nimis in sinu manibusque gestari a viris nobilibus merito eruditi indignantur.") 6 A magyar olvasónak sem lehettek idegenek az ilyfajta részletek Euryalus és Lukrécia után, Gyöngyösi pedig ilyen irodalmi példák nyomán vállalkozhatott a Csalárd Cupido,,kacérságai"-nak összeállítására. Megjegyezhetjük, hogy az idézett részlet nem tartozik a legmerészebbek közé. 7 Több ízben érintettük már Guevara művének szépirodalmi jellegét : főként a benne feldolgozott rengeteg antik történetre, példára gondolunk, ezek némelyike egész novellává kerekedik. Guevara eredetiségéről itt szó sem lehet, a görög-római irodalom ismert és széltében használt anyagkészletéből merít, legfeljebb a történet színezésébe lopja bele saját modorát. Elbeszélései mindig példáznak valamit, akárcsak a középkori prédikátorok beszédeiben, ez persze nem akadálya annak, hogy néha két-három folio-lapnyi terjedelmet érjenek el ; a Narses-történet egyenesen nyolc lapra terjed. íme néhány az érdekesebbek közül : Nero szerelme Poppea aranyhaja iránt (első elöljáró beszéd), Valens császár gonoszságának büntetése (I. könyv, 24. rész), Theodosius császár atyjának és Istmarus királynak, valamint Sylvanus püspöknek története (I. 27.), Camma asszony bosszút áll férje gyilkosán (II. 6.), Terentius Varró feleségének esete (II. 15.), Torquatus felesége, Macrina, aki 11 évig az ablakon sem nézett ki (II. 22.), a bölcsőben kicserélt Artabanus példája (II. 24.), Gnaeus Fulvius és Sabina szerelmi históriája (II. 26.), egy atya Solon előtt perel rosszul nevelt fiával (II.,37.), csudaszörny Id. Norden II I. 2. jgyz. 7 L. pl. a II. könyv részét. t 362;

4 Palermóban (III. 7.), egy Lycaonicus nevű kegyetlen bíró esete (III. 10). A történetek száma tetszés szerint tovább szaporítható volna. 8 A Relox irodalmi jellegét erősen hangsúlyozza a retorika nagyarányú uralma. Ez az erkölcsbölcselő mű minden ízében szónokias alkotás. Nemcsak annyiban, hogy állandóan meggyőzni akar, hanem a retorika legsajátosabb eszközeinek használatával is. Anyagának nagy része beszédek alakjában lép elénk : Bruxillus filozófus beszédet intéz a római tanácshoz az istenekről (I. 6.), Sophia császárné beszédet mond Tiberius Constantinnak, s ez beszédben válaszol (I ,), a garamanták bölcse Nagy Sándort beszédben világosítja fel társadalmi életükről és erkölcsi elveikről (I ), Plutarchos beszél Trajanus császárhoz (I. 26.), Marcus Aurelius beszédben felel Fulvius kcrholására (I. 39.), a császár szónoki beszédek alakjában inti és feddi feleségét (II ), Faustina császárné beszéddel akarja kicsikarni férjétől a titkos könyvesház kulcsát, a császár beszédben tagadja meg (II ). Hosszú beszédeket intéz fia nevelőihez (II. 42, és 44.), halálos ágyán titkárának, Panuciusnak beszédét hallgatja (III ), majd maga is mond két hatalmas terjedelmű beszédet fiáról illetőleg fiához, Commodushoz (III ). A legutolsó nem kevesebb, mint 28 folio lap! Irodalmi hatásában legnevezetesebb a dunamenti germán paraszt híres beszéde a római szenátushoz (III. 3-5.): ez La Fontaine ismert meséjének (Le Paysan du Danube) forrása. 9 Ugyanilyen módon él a szerző a levéllel is : több tucat igen nagy terjedelmű levél tarkítja a művet. Marcus Aurelius több levelet ír ifjúkori barátjához, Polliohoz, majd Corvinus siciliai királyhoz (történelmi valótlanságok szövevénye!), unokaöccséhez, Daedalushoz, Catulus Censorinushoz, Antigonushoz (az öt folytatásban közölt levélbe több történet és egy hosszú beszéd van belefoglalva!), Corneliushoz a diadalmenetek haszontalan voltáról, Claudiushoz és Claudinához a vén emberek szerelme ellen, Cincinnatushoz majd Mercuriushoz a főemberek és lovagok kereskedelmi tevékenységének korholása céljából ; vigasztaló levelet küld Pyramon nevű kedves barátjának, aki nyomorba jutott, a Capuába száműzött Domiciushoz a szerencse változandóságáról, az ura halálán kesergő Laviniához és még másokhoz is. De olvassuk Guevara művében Croesus és Anacharsis levélváltását, Phalaris siciliai tyrannos írásait, Fülöp király levelét Aristoteleshez, az athéniek levelét a spártaiakhoz Euxinus filozófus ügyében, Pythagoras levelét húgához, Themistocleához és Corneliának, a Gracchusok anyjának hosszú levelét fiaihoz. Valamennyi levél retorikus felépítésű és semmiben sem különbözik a szónoki beszédektől. Hogy a szerző gondolatkifejtésének módja mennyire szónokias, azt stílusának vizsgálata során fogjuk látni. II. A magyar Guevara-fordítás, a Fejedelmeknek serkentő órája az irodalmi köztudatban Prágay András nevéhez fűződik és méltán : nagyobbik részének ő volt a fordítója, érdekes előszóval látta el, mint verselő és stiliszta egyaránt figyelmet érdemel. Életének adatairól, is elég jól vagyunk tájékozva. Születési éve ismeretlen. Egyik versének aláírása szerint ( Andreas Prágai de Nemes-Kér" talán Sopron megyei születés, bár családja nyilván Prága nevű községbe való (van ilyen Nógrádban és Zalában) ben a heidelbergi egyetemen tanult, ahová sógora Suri Orvos Mihály sárospataki lelkész segítette ki. Ez év január 24-én üdvözlő verset írt Szenczi Molnár Albert Postilla Sculteticájához, s 1 tallért ajándékozott neki. Alting Henrik és Pareus Dávid elnöklete alatt disputált. (RMK. III és 1202.), A reformáció jubileumáról szóló második respondensi " A Horologium történetei közül hármat kiadott Király György Egy özvegy asszonyról és egy katonáról való história és egyéb víg és szomorú történetek c. kis gyűjteményében (Bp ). " XI. könyv 7. meséje :,,... et certain paysan Des rives du Danube, homme dont Marc Auréle Nous fait un portrait fort fidèle." 363;

5 feleletét latin vers és hódoló ajánlás kíséretében küldötte meg I. Rákóczi Györgynek, ekkoriban még ónodi kapitánynak és sárosi főispánnak ben már itthon találjuk, mégpedig Rákóczipatronátus alatt. Valószínűleg sátoraljaújhelyi másodlelkész volt, amikor Kecskeméti C. János Fides Jesu et Jesuitarum с. művéhez (RMK. I. 484.) latin és magyar verset írt : mindkettőben hevesen támadta a jezsuitákat ben Szerencsen lelkészkedett Rákóczi Györgyszolgálatában. Prédikációját és versét találjuk a Szenczi Molnár szerkesztette Consecratio templi novi... (RMK. I. 546.) c. gyűjteményben (1625). Az évben Rákóczi György tömlöcbe vettette, mert akarata ellenére távozni készült Szerencsről. Paptársai könyörögtek érette a haragos patronusnál, s úgy látszik, nem siker nélkül, mert Prágai ebben az évben már Göncön lelkészkedett ben tarcali papként találkozunk vele, ez év április 24-én özvegyen maradt nénjét, Suri Mihálynét a nagytekintélyű Miskolczi Csulyak István zempléni esperes vette nőül. Ugyanebben az évben, még egy adat van róla : okt. 10-én esperesével együtt megjelent egy Bodrogkisfaludban tartott értekezleten, de április 28-án már nem élt, mert e napon Miskolczi Csulyak hagyatéki egyezkedés céljából utazott Prágay András özvegyéhez. Már a Fejedelmek órájának előszavában súlyos betegsége miatt panaszkodott, s nyilván ez vitte korai sírba. Nem lehetett idős. Ha születését 1590 tájára tennők is, 1636-ban még mindig innen kellett lennie az 50. éven. 10 Prágay András írói érzékéről már versei is tanúskodnak. A Kecskeméti C. János könyvéhez készített költeménye ( Por fövenyen épült...") a Balassi-strófa ügyes kezelőjének mutatja, nagy műve verses szemelvényeit is mindig versben fordítja, magyaros formákat (Balassi-strófa, négysoros 1 l-es) használva. Érdekesen mutatkozik írói készsége a Fejedelmeknek órája Rákóczi Györgyhöz intézett epistola dedicatoriájában. A gondolatkifejtés módja tökéletesen azonos Guevara püspökével : az áradó bőség és a szervezetlenség jellemzi. Szembeszökő vonása az à propos gondolkozás : mindenről jut eszébe példa, olvasmányi élmény, klasszikus citatum, közhely vagy történet, s ezeket azonnal és részletesen el is mondja. Az esizmemenet nagyjából az emberi beszéd, az írás, a költészet és a történelem értékének magasztalása lenne, s így tér rá Guevara műve hasznának fejtegetésére, erre a fonálra azonban történetek, kitérések, elmélkedések hosszú sora van felfűzve. Erősen jelentkezik az író hazafias önérzete is, magasztalja a magyar föld termékeit, feleslegesnek tartja a külföldi behozatalt. De az ékességért, az gyönyörűségért, az nyalánkozó kévánságért, és az fris lakásért, az negédes czifraságért vagyon, hogy az idegen országból külömb külömbféle gyümölcsöket és drága ruhákat bé hordanac Magyar Országban", holott az idegenek a magyar termékeken kapnak. Emlékezhetünk rá, hogy Rimay ír hasonlót Balassi előszava végén. Lelkesen magasztalja Prágay a magyar vitézséget : Amaz soc nemzeteknec irigységével Pannónia földén lakozó és szabadsága mellet hazájáért minden ellenség ellen serényen hadakozó, zápor essőc hasonlatosságára szomszédi és maga földét kedves vérével virágoztató Magyar nemzetről mit szóllyac?"" Achilles, Hector, Ulysses bátorsága nem múlta felül eleinkét. Büszkén emlegeti bátor Opos, az egri nők hősiességét s erősen sajnálkozik, hogy kevés a magyar könyv, amely emlékezetüket fenntartaná : a nagyerejű Botond, vagy Kenizi Pál, ki az kenyér mezején az Törököt szajában fogván, lejtőben ugrót", az összes magyar könyveket elemelhetnék hátokon. Ezért különösen dicséretes, hogy Rákóczi György ily jeles mű magyar átültetésére adott rendelkezést, igy Marcus Aureliust mintegy halottaiból feltámasztotta az mi nemzetünc között is". Eleink is hagyhattak volna ily hasznos könyveket maradékjoknak, hogy ha az hadakozásnak Istene az Mars, az ő verhenyő tekéntetivel, és vér-szomjuhozó fegyverével az Pallas Isten-Aszszonynac Musait, a bölcseségnec tudományát leg gyakrabban meg nem rettentette, és az nemes iffiuságot az Musác seregéből az maga zaszloja alá nem édesgette volna." A fordítás munkáját " Prágay életrajzára Zoványi Jenő : Adatok P. A. életéhez és működéséhez, ItK, 1941, ;. Dézsi Lajos : Szenczi Molnár Albert naplója, levelezése, irományai, Bp. 1898, 75., 76,. 80., 86., 394. ; Kecskeméti C. János könyvéhez Irt verse kiadva Magyar költészet Bocskaytól Rákócziig, Magyar Klasszikusok, Bp. 1 J ; időmértékes verseiről Boros István : Adatok a magyar idömértékes verselés történetéhez, ItK- 1899, ;

6 évezredes írói szerénykedéssel mentegeti, betegségére hivatkozik. Minek-okáért vétktifl ne tulaydonittasséc énnékem, ha az első és harmadic könyvnec fordítása (mely az előt régen az Tekéntetes és Nagyságos Draskovit János neve alat ki bocsáttatot vólt Prágában) nem egyezne és el nem érkeznéc." 10 * Az Keresztyen Olvasonac"írt előszóban már főként a prédikátor jelentkezik. Fejtegeti,, hogy Ouevarai Antal Marcus Aurelius császár személyében a bölcs és jó fejedelmet mutatja be, s bár a nagy császár pogány volt, a könyv mégsem nevel pogányságra, mert állandóan a vétkeket kárhoztatja. Ha pogány bálványozásról esik szó. annac czimeres festéke alat az keresztyénségben levő bálványozást, és azzal egy porázon folyo feslet életben való szabadságot kárhoztatni kételkedés-nélkül hidgyed." Ez a kijelentés azután alkalmat ad neki a relligio és a supeistitio különbségének fejtegetésére és a katolikus egyház ellen intézett éles támadásra. A pogányok ily superstitióval tették az ősöket és nagyokat istenekké, a szentek tisztelete sem egyéb pogány superstitiónál. Ahogy a rómaiak a császárok képeit tiszteltették,, úgy írja elő a tridenti zsinat a szentek invokációját ; a katolikus szerzetes rendek pogány papi testületek ; a görögöknél-rómaiaknál éppúgy megvolt a legkülönbözőbb,, olykor alantas életmegnyilvánulásoknak az istene, mint ahogy a katolikusoknál megvan a maga szentje. A legnagyobb visszaélés az ereklyék tisztelete és a papi nőtlenség. Ez utóbbival kapcsolatban mondja el Prágay Josephus Flaviusból a kegyes Paulina asszonynak az Isis papok által történt kijátszását, 11 valamint egy mohamedán dervisnek Török Bálintéhoz egészen hasonló latorságát" (Ördögi Kisértetek!), amelyet azután Berzsenyi is megemlít A Pesti Magyar Társasághoz intézett epistolájában. 12 A babona folytatja Prágay olyan, mint a hiéna, amely nemét tudja változtatni, s az embert csalárdul nevén szólítva csalogatja magához. A superstitio is igaz vallásosságnak tetteti magát : a barátok önkorbácsolása nagy szentségnek látszik,, holott a Lupercaliákról maradt pogány szokás. Amikor Guevaránál pogány babonák ellen írt részeket olvasunk, a mai katolikus superstitióra kell gondolnunk. Marcus Aurelius eltiltja a halála utáni áldozatokat, nyilvánvaló utasítás ez a purgatórium ellen, hogy az költöt dolognac szine alat való példázással igaz valóságra tanicson." Nagyon jellemzően mutatja ez az okoskodás a XVII. század emberét változatlanul hatalma alatt tartó allegorikus, emblématikus gondolkodás erejét : nem az fontos, ami látszik, hanem az, amit jelenteni akar, vagy amit a szerző felfogása szerint! jelentenie kell. Ebben a szemléletben sokan a barokk egyik lényeges vonását látják. 13 Prágay végül az olvasó előtt is mentegetőzik, hogy ily méltóságos ember írását", aminő Guevara volt illendőképpen nem tolmácsolhatta. Látni fogjuk, hogy ez a mentegetőzés puszta szerénykedés : a Relox magyar köntöse nem méltatlan a spanyol eredetihez és a sokat olvasott latin tolmácsoláshoz. III. A stílus vizsgálatához lépve, először azt kell kérdeznünk : jogos-e a kétszeres fordításon keresztül az eredeti stílus értékei után nyomoznunk? Nem veszett-e el Guevara külsőleges művészete a tolmácsolás során? Egyáltalán nem, sőt a retorika európai uralma következtében a fordítók könnyű szerrel adták vissza az eredetinek minden stílusékítményét, A fordítás hűségének ellenőrzésére álljon itt egyébként az alábbi rövid részlet a dunamelléki paraszt híres beszédéből (III. könyv 3. rész). *,oa Draskovith fordításának prágai kiadásáról nem tud bibliográfiai irodalmunk-az 1610-es kiadvány Grácban jelent meg Widmanstadiusnál. 11 Prágay elbeszélését újra közli Király György a 8. jegyzetben emiitett kiadványában ; a Josephus Flavius-szöveg < Antiquitates hidaicae 18, 4) modern fordítása Révay József : A császárkori Róma c. gyűjteményében, Bp. 1957, (Aurora VI.) - A történet megvan Bornemisza Péternél is Ördögi Kisértetek, Eckhardt S. kiadása. Bp. 1955, 195, és Nem lehetetlen, hogy Prágay Bornemiszát követi, a nevek azonosak, s azonos a harmadfélezer arany" is. "Ördögi Kisértetek id, kiad Kármán József és Berzsenyi Dániel, Magyar Remekírók, Bp. 1906, " V. ö. pl. Vaclav Cerny : Le baroque et la littérature française, Critique 1956, fi5

7 Spanyolul : Oid, romanos, oid esto que vos quiero decir, y plega à los dioses que lo sepais entender ; porque de otra manera yo perderie mi trabajo, y vosotros no sacariais de mi piática algun fruto. Yo veo que todos aborrecen la soberbia, y ninguno sigue la mansedumbre : todos condenan el adulterio, y ninguno veo continente : todos maldicen la intemperencia, y á ninguno veo templado : todos loan la paciencia, y á ninguno veo sufrido : todos reniegan de la pereza, y á todos veo que huelgan : todos blasfeman de la avaricia, y á todos veo que roban. Una cosa digo, y non sin lagrimas lo digo publicamente en este senado, y es que con la langua todos los mas blasonan de virtudes : y despues con todos sus miembros sirven a los vicios. Latinul : Audite Romani, audite hoc, quod dicturus sum : atque utinam id intelligere valeatis! alioquin enim et ego operam luderem, et vos nullum fructum ex meo sermone caperetis. Onmes odio superbiam habere, et neminem sectari mansuetudinem ; ab omnibus damnari adulterium, et nemini cordi esse continentiam ; omnes vituperare intemperentiam.et neminem temperantiae studere ; ab omnibus laudari patientiam, et neminem tolerantiam praestare ; omnes desidiam detestari et otiari ; omnes avaritiam execrari, et rapinis deditos esse video. Unum dico, nec sine lacrimis id palam in hac curia dico ; nimirum Lingua plerosque virtutes depraedicare, et membris tamen omnibus deservire vitiis. Magyarul : s Hallyátoc megh ti Romajac, hallyátoc megh az mit mondando vagyoc ; és vayha ti azt megh érthetnétec! mert külömben én-is az én beszédemben, csac jaczadoznám, héjában munkálkodnám, ti-is az én beszédemből, semmi hasznot nem vennétec., Látom, hogy mindenitec gyűlöli az kevélyseget, de eggyitec sem követi az szelídséget, mindenitec kárhoztattya az paráznaságot, de eggyiteknec sincsen szivében az tisztaságh és az bujaságtól való meg tartóztatás, mindenitec szidalmazza az mértékletlenséget, és senki az mértékletességet nem követi : mindenitektől dicsirtetic az tűrés, de senki az szenyvedést nem cselekszi, mindenitec irtózik az hivalkodástul és azonközben hivalkottoc : mindenitec iszonyodic az fösvénységtől, és ragadozásnac attátoc magatokat. Eggyet mondoc és könnyhullatásom nélkül ez tanács előt nyilván ki nem mondom : hogy tudni illic némelylyec közzületec nyelveteckel igen dicsiritek az jóságos cselekedeteket, de azonközben minden tagjaitockal minden vétkeknec szolgáltoc. 14 Jól mutatja ez a szemelvény Guevara stílusának legszembeszökőbb jegyét, az ellentétek kedvelését, sőt halmozását. Már Norden kimutatta, hogy ez a görög-latin retorikus próza egyik legrégibb és legkedveltebb stilisztikai eljárása, az asinanismus prózastílusának fő ékítménye (Gorgias). Az is eléggé ismert, hogy a Relox-пак Thomas North által 1568-ban közzétett angol fordítása adott ösztönzést John Lyly Euphues, or the Anatomie of wit с. művénekkeletkezésére (1579). Jk kihegyezett ellentétekkel játszadozó angol stílusnak, az ún. euphuismusnak pedig Shakespeare a legnagyobb örököse. 15 Nos, ez az antithetikus stílus a magyar prózairodalomban Prágay András tollán jelentkezik legnagyobb mértékben, bár nem ő az egyedüli, aki kedvteléssel írja. Az igaz vitézségről ezt olvassuk : Mind ezeket csak az végre mondottam, hogy az eszes fő emberec által lássác, miképpen szorgalmatoskodgyanac az hiuságos és álhatatlan emberec az dicséretnec keresésében amely dicsiretes jó hír-név nem az ablakokat szemlélvén, hanem az végh házaknac őrzésével ; nem koczka jádczással, hanem harcon való ütközeteckel ; nem selyem paplanockal való lepledzéssel, hanem fegyverben való öltözetben ; nem fel öltöztetet öszvéren való nyargalással, hanem az ellenségnec leshelyeinec tudásával ; nem déligh való aluvással, hanem estétül fogva az strásán virrattigh való vi 'gyázással ; nem szép termetinek dicsiretivel és szépségében való kérküvéssel, hanem az vitézi serénységnec és bátorságnac dicsiretes hirével ; nem barátival való vendégeskedéssel, hanem az ellenséggel való szembe menetellel kerestetik. (G. 2 r. 1.) 11 Eugenio de Ochoa : Tesoro de los prosadores espaflotes, Paris 1841, , 1, Debr. Koll. T..5096; Horologium principum Jauruni 1742, ; Fejedelmeknek serkentő órája, Bártfa 1628, " Ed. Norden id. m. II skk. I. - Shakespeare-nek ilyen euphuista jellegű vígjátéka pl. a Love's Labour's Lost (Felsült szerelmesek), V.o. Shakespeare összes drámai müvei, Bp. é. п. II. köt

8 A világ csalárdságáról az alábbi elmélkedés tanít : Mert midőn mi azt véllyüc, hogy szabadosok vagyunk, titkos őrizet alatt tartatunk ; midőn egésségeseknec itillyüc magunkat, rakvác vagyunk halálos betegséggel ; midőn dicsekedünc, hogy sockal birunk, semminc nincsen, az melyec nélkül szükölködünc ; midőn sok esztendőkigh való bátorságos életet reménlünk, alattomban az halál lest vét körülöttünc ; midőn el hitettüc magunckal, hogy eszesec vagyunc, mint bolondoc tömlöczben rekesztettünc ; midőn azt tudgyuc, hogy gazdagságunkat szaporittyuc, gazdagságunkban, sőt lelkünc ismeretiben kárt vallunc. Somma szerént, az mely uton hirüncnek terjedését, életiinknec hoszszabitását keressüc, ugyan azon uton hírünket, életünket, az meg találásnac minden reménységenélkül el vesztyüc. ( ) Az ilyfajta mondatszerkezetek retorikus hatása, szépsége nem pusztán az egyenletesen hullámzó periodusok zenéjében van, hanem inkább a szellemes gonddal összeválogatott ellentétekben. Nem tagadható persze az sem, hogy e stilisztikai eljárás lépten-nyomon alkalmazva nem természetes : modor, manir. Van olyan lap (a 425.), amelynek egyetlen körmondatában 11 ellentét feszül, igaz, hogy ez az asszony állatoc" ellenkezést kedvelő természetéről szól. E manierista-retorikus prózának másik jellegzetes vonása az, amelyet nevezhetnénk. Nagyon szemléletes az alábbi példa : halmozásnak Oly igen nyajas vólt egyebeckel való társaságában, oly igen gyönyörűséges vólt beszédében, az öregec közt oly eszes vólt, az kisebekhez oly igen hozzá szabta magát, oly szemérmes vólt az kérésben, cselekedetiben oly ártatlan, az bosszú állásnac el szenvedésében oly mértékletes, az jó tévő emberekhez oly hála-adó, az jókhoz oly kegyes, az gonoszokhoz ismét oly kemény vólt, hogy-az ő jó vólta miat őtet mindenec szerettéc, s az ő igassága, és az vétkeknec megh büntetésében való keménysége miat mindenec féltéc s röttegtec ő tüle. ( ) Egy helyen ( ) hat fta-val kezdődő antithetikus mondat sorakozik fel, máskor ( ) tíz senki-ve 1 kezdődő mondat halmozódik. Az 563. lapon ötször vezeti be a mondatot a lehetetlen dolog hogy. A lapon hét szakasz sorakozik egymás után ha kezdetű feltételes mondattal az élén, ugyanitt egy körmondatban tizenkét ha kezdetű alárendelt mondat van, s a ráütő tizenharmadik is ha-val kezdődik. Kedvelt, még középkori eredetű halmozó figura a Hol vadnak? kezdetű kérdömondat-sorozat (Vö. Villon: Ballades des dames du temps jadis). Prágay András is többször használja (pl ). A 738. lap egész terjedelmét betöltik a Jay annac az országnac...!" kezdetű felkiáltó mondatok. A halmozásban van néha bizonyos realisztikus szándék, szemléletességre törekvés : De az fösvényec magokat noha roszszul tartyác, mind azon által nám [talán] szépen megh ékesittetet házok vagyon? Abban semmi nincsen : sőt inkáb az ő házok táján pokockal tellyes és pockhálockal bé vont kamorákat látsz, sarkából ki eset aytókat, lyikadozot ablakokat, töredezet lakatokat, hasadozot egybe rontatot házi szerszámokat, darabos és fel hánt padimentomokat, csorgó padlásokat és ház födeleit, lábatlan és ingó székeket, szemetes, rut, söppretlen tornáczokat, szu ette és csikorgo ágyakat, romladozot kéményeket,* füstös kályhákat, egér rágta szuszékokat, mocskos repedezet asztalokat, tányérokat, tálakat, kanálokat, dohos korsókat, peniszes kannákat, palaczkokat, lábatlan felén-dülő gyertya tartókat etc. látcz ; egér czinczogást, pthríicsöc sípolásokat hallasz,* ugy hogy ha rokonokat vagy baráttyokat szállásokra kel fogadnioc, avagy ha valamivel kel gazdálkodnioc, az szomszédra kénszerittetnec esni, hogy vendégeket bé fogadgya, és szomszédgyoktul kunyorállyác ha valami kel nékic. ( ) Érezhető a szerző igyekezete, hogy minél több meglepő részletet halmozzon össze, s a fordítót ez a stílus további fioriturák"-ra csábítja : a két* közé rekesztett részlet nincs meg Wanckelius latin szövegében, Prágay ügyes toldása. Nemcsak átveszi a stílust, hanem élvezi és fölényesen játszik is vele. Erre egyébként másutt is akad példa a Fejedelmek órájának szövegében. 4 Irodalomtörténet 367

9 A halmozás egyik különleges fajtája az, amit felfüggesztésnek vagy inkább késleltetésnek (retardálásnak) lehetne nevezni. Ez a stílus-fogás abban áll, hogy az író minél tovább odázza a lényeges gondolat kimondását, a várakozást mintegy felfüggesztve tartsa. Tyanai Apolloniust megkérdezik az ephesosi Diana-templom papjai, min csodálkozott legjobban a világon. Apollonius, bár kevés beszédű emberi hosszasan felsorolja, milyen országokban utazott, mit látott és tett, s csak azután felel a kérdésre. Minden dolgok között azon csodálkozott a legjobban, hogy mindenütt az erősebb nyomja el a gyengét és hogy mindenütt meghalnak az emberek. ( ). Magában a válasz megadásában is az ellentétezés stilisztikai törvénye érvényesül : a bölcs, a várakozás ellenére, két egyetemesen ismert, hétköznapi megállapítással (ma úgy mondanók : közönséges truizmussal) felel. Éppen ebben van a csattanó. Jegyezzük meg, hogy a tyanai bölcs feleletében a nagy dolgoknac lopoi az kicsiny dolgoknac lopoit fel akaszttyák" fordulatot használja, pontosan azt, amelyet Rimay is leír ( Az nagy orv mert kicsint szörnyebb felakasztó"). 16 Kölcsönös hatásról természetesen nincs szó, mert mindketten évezredes antik közhelyet idéznek, Nagy Sándor és a kalózvezér ismert anekdótájában fordul elő. Marcus Aurelius levelet ír Pollio barátjának. Arra a kérdésre, mi a boldogság, saját nézetének közlése előtt részletesen felsorolja Epicuros, Aeschylos, Pindaros, Zeno, Anacharsis, Chilon, Crates, Stilpo, Simonides, Architas, Gorgias, Chrysippos. Antisthenes, Euripides, Sophokles, Palemon, Themistocles, Aristides, Herakleitos tanításait. Az olvasó érdeklődése hosszú lapokon keresztül felfüggesztve marad, s végül sem tudja meg igazán, mi a boldogság (I. 40. fej.). A híres férfiak névzuhataga olyan retorikai eszköz, amelyről még Victor Hugo sem akar lemondani. A Fejedelmek órájában gyakorta használt stílus-eszköz a bonyolító jelzőhalmozás, a jelzett szó előtt felhalmozódó szokatlan epithetonok sorozata. A jelzőként szereplő igenevek további bővítményeket vesznek maguk elé :... nem ok nélkül az emberi ostoba tudatlanságot néminemű himező czimeres hazugságnac festéke alat ábrázoltáé ki az ő fabulájokban az tréfás mesterséggel okoskodó poétác, midőn a Szent írás szerént való vízözön után el terjedt emberi nemzetségnec kőhöz hasonló néma tudatlanságát akartác jelenteni. [ )( 3 г.] Amaz soc nemzetnec irigységével Pannónia földén lakozó és szabadsága mellet hazájáért minden ellenség ellen serényen hadakozó, zápor essőc hasonlatosságára szomszédi és maga földét kedves vérével virágoztató Magyar nemzetről mit szóllyac. Az bekoban pányvázot hat lábu lovakon ékes beszéddel tánczoló bölcsec.. ; [ )( )( )( )( )( 4 г.] Az nyűgös beszéddel hevederlet lovakon nyargaló poétác..." [ )( )( )( )( )( )( )( 4. г.] :.. csac álomtól fayzot és setét éyczakától születet tudatlan ember az, az ki csac az másét itéli.. : (Ar.). Emlékezhetünk rá, hogy Rimay (de mások is!) gyakran használják ezt a jelzőbonyolító technikát, ( szép pirossággal gyönyörködtető, tudomány ékességivei elvegyített, teljes magyarságú megért édes cseresznye." 17 Egyetlen lépés választja el ezt a stílus-ékességet a manierista-barokk modor legáltalánosabb és legjellemzőbb fogásától, a concetto-ш. Irodalomtörténetünk nem mutatott rá elég nyomatékkal, hogy az olasz-spanyol manierizmus és barokk e széltében használt korszerű stílus-jegye nálunk is előfordul. A concetto nem egyéb, mint szellemes, váratlan hatást előidéző metafora. Már Aristoteles a költői tevékenység egyik legfontosabb vonásának látta a metafora (ő analógiának is nevezi 1) ügyes használatát : Jó metaphorát használni annyi, mint hasonló vonásokat felismerni" mondja, s azt is kijelenti, hogy csak ezt nem lehet másoktól eltanulni ; ez a tehetség jele." 18 " Rimay János Összes művei, Eckhardt S. kiad. Bp. 1955, " Id. kiad. 42. I. "Aristoteles Poétikája, ford, Geréb László, Bp. 1916, 70, I. 368;

10 A metaforán nemcsak modern stilisztikáink összevont hasonlatát értette a metafora nálunk szokásos rrvagyarázata nem is állja meg egészen a helyét! 19 minden meglepő, szellemes hasonlítást, olykor megszemélyesítést hajlandó volt idevonni, ha tömörítő formájában eltért a közkeletű (Homerosnál terjedelmesen hullámzó!) hasonlattól. Aristoteles szerint pl. sikerült metafora Euripides Philoktetes-ébői : A rákfene lábam húsán lakmározik." Ilyen értelemben fogta fel' a metaforát a reneszánsz padovai aristotelizmusa (Bernardo Tomitano, Sperone Speroni, az Accade'mia degli Infiainmati), az olasz barokk irodalomelmélete (Pellegrini, Tesauro) is. A nagy spanyol elméletíró B. Grácián már műve címében egyenesen Agudezay artedeingenioról beszél. 20 Általában azt szoktuk tanítani, hogy a concetto a padovai aristotelizmus" nyomán lesz általánossá az európai irodalomban : Guevara tüzetesebb vizsgálata azonban bárkit meggyőzhet róla, hogy 1529-ben megjelent művében már bőven találunk meglepő hasonlatot, megszemélyesítést, metaforát, azaz concettot. Prágay András hűségesen lefordítja őket, s műve e tekintetben is a legkorszerűbbek egyike. Mutassunk be néhány jellemző példát :... mindenec megh kostolni az jó hír nevnec velejét (hogy így szóllyac) fölötte igen kivánnyác, de az veszedelemnec kemény csontját senki fogával nem meri meg harapni. (G. v.) Mert ha az halottac olvasnánac, azokat én eleveneknec itilném, de ha az élő emberec könyveket nem olvasnac, azokat én viszontag halottaknac ítélem. (411.)... az kinec lelkiben az soc kivánságnac boytorjana, és az ragadozo fösvénységnec csipke tövissé ragadot..." (678.) Mert az halál igazán való nyugodalomnac helye, tekélletes egésség, bátorságos révpart, tellyes győzedelem, méregnekül való édesség, fájdalomnekül való gyönyörűség, polyva nélkül való buza, csontnélkül való hus, tetemnélkül való hal... (983.)... az halál öröcké való álom, elkerülhetetlen ut, az testeknec eloszlattatásoc, az gazdagoknac rettegésec, az szegényeknec kivánságoc bizontalan szarándokságh, az embernec tolvaja, az álomnak annya, az életnec árnyéka, az eleveneknec elköltözésec, az halottaknac társaságoc, mindeneknec meg változása, az munkánknac vége és minden faytalan kivánságoknac bé rekesztő lakattya ; egy sommában az halál az latroknac hóhéra, és az jóknac bévséges jutalma (u. ott). A jóságos cselekedet erős és megh vehetetlen vár, által gázolhatatlan folyo viz, hajozhatatlan tenger, megh olthatatlan tüz, el költhetetlen kénes, el fogyhatatlan tárház, meg győzhetetlen sereg, meg nem fárasztó terh, mindenkor bizonyos viszsza térő és hir hozó kim, megh csalhatatlan őr álló, bátorságos és nehézség nélkül való ut, mindenkor segítő barátunc, hamar gyógyító orvosság, nem veszendő hir-név, meg sérthetetlen pais, egésséges eledel és csendesz álom. (1031.) Ismét Rimayra kell hivatkoznunk, akinek prózája leginkább ékes a meglepő metaforáktól, concettoktól : az Ür Isten a hit minden rozsdáját, mohát, dohát, porát és penyészét, sürü pókhálóját" elvonta ; a tudomány szép kamokáinak felemelt virági veressen látathatnak a tudós szemektül"; Balassi minda Theologiának felséges bányája ércéből olvasztatott tündöklő fényes aranyát, s mind az Philosophiának tekintetes örvénye mélységéből merített nectárját bágyadt szemgyönyörködtetéssel szomjú nyelv száj elevenitéssel igen benne hadta" írásaiban ; Balassi olvasásakor az históriáknak széles elterült mezein való szép gabona vetéssi, az poéták irássinak külömb-külömb szinynyel ékeskedő örvendetes kertei virágjának illati között is sétáltathatja... ember az elméjét." 21 Prágay András stílusát megismerve, Rimay ilyfajta ornatus-a nem minősíthető merő különcködésnek. Rákóczi György, Prágay András, Rimay János szeme előtt egyaránt az ékes, udvari magyar stílus kialakítása lebegett, olyan, amely az antik retorika évezredes hagyománya mellett a korszerű európai stílus-divatot, a szellemesen metaforás kifejezésmódot is áthozza magyar nyelvünkbe. Szerényebb mértékben Szenczi " V.ö. Richard M. Meyer: Deutsche Stilistik, München 1930, i. " Vö. Atti del III Congresso Internazionale di Studi Umanistici, Venezia giugno 1954, Roma Különösen Guido Morpurgo-Tagliabue tanulmánya Aristotelismo e Barocco. Ismertettem a Filológiai Közlöny évf Id. kiad * 369

11 Molnár Albert is él vele, bár prózája általában egyszerűbb, polgáribb. Más helyen 22 idéztük a már Erdélyi János által kiemelt szellemes részletet a cifra öltözködés ellen, de negi állhatjuk meg, hogy ide ne jegyezzünk két rövidke szakaszt a De summo bono-bó\ annak bemutatására, hogyan telítődik ez a díszítgető manierista próza magyaros (szinte azt szeretnők mondani népies) ízekkel : Kevély az ilyen és felfuvalkodott, frissen viseli magát és pompáskodik. Egy szót sem szól, amely egy arany forintot nem érne, a mellyére beszél és minden lépésit megolvassa az utcán. ( ) Némely ugyan dicsekedik vétkeivel, fajtalanságával, mely jó szerencsés vitéz légyen ő Venus hadában, a Bacchus bajviadaljában, felebarátjának megcsalásában, megfortélyozásában. Mint tréfálta, játszódtatta meg amazt, miként tolyta ki imennek szemét, mint rántotta nyakába a kelepcét. Ezt mint ejtette ki a nyeregből, amazt mint ültette a két szék közé. ( ) Ebben a stílusban is megvan a concetto-szerű szellemesség, de nem formális retorikai eszközökkel, hanem a magyar nyelvkincs talpraesett használatával éri el. Végül azt a kérdést kell még érintenünk, miért nevezzük ezt a Rimay Prágay-féle stílust manierizmusnak. Első renden nyilván azért, mert bizonyos formai mesterkedéssel előállítható modor, manir. Toffanin nyomán Koltay-Kastner Jenő mutatott rá, 23 hogy a padovaiak tudatosan fordultak el egyetlen író (pl. Cicero) utánzásától, s az aristotelesi poétika önálló alkalmazására vállalkoztak. Agyakorlatban persze késő antik szerzők (Florus, Claudianus) túlérett, gazdag retorikai díszítésű modorának hatása alá kerültek. Az eklekticizmus és a formai elemek túlhangsúlyozása a képzőművészeti manierizmusnak is jellemző jegye. 24 Az eddigi kutatás (Koltay-Kastner Jenő is) Rimayt barokknak minősítette, sőt már Bornemisza prózájában, Balassi Coelia-verseiben, Campianus fordításában barokk jelenséget látott. Nézetünk szerint alaptalanul. Igaz, hogy a barokk próza, pl. Lépes Bálint, Prágayhoz hasonlóan él a halmozás, a felfüggesztés, a retorikus kérdés vagy felkiáltás-zuhatag és a concetto eszközeivel, a részben azonos formai elemek mégsem hoznak létre azonos eredményt. Rimayból, Prágay András nagy művéből egyaránt hiányzik az izgatott lendületnek, a látomásos kifejezésmódnak az igazi barokk íróknál megtalálható feszültsége : a legilletékesebb kutatók véleménye szerint pedig ez a barokk lényege. 25 Tartalmilag antik közhelyek, udvari, többnyire keresztyén-stoikus, olykor burkoltan epikureus morál, a retorika virtuóz használata, formai mozzanatok esztétikai gyönyörködtetésre törő halmozása : ez a manierizmus, és ennek a stílusnak a Fejedelmeknek serkentő órája egyik érett és sikerült példája. A művészi magyar próza a Névtelen Karthausi, Pesti Gábor kezdeménye után Heltai és Bornemisza stílusában bontakozik ki. Heltai legjobb lapjain boccaccioi magaslatra emelkedik, a humanista Bornemisza pedig százada legszebb reneszánsz prózáját írja. Mindkettőjükre hat a retorika (Heítaira jóval kevésbé!), prózájuk mégis telve van a valóság színeivel, képeivel és ragyogásával. Rimay és Prágay András a magyar udvariság stílusát akarják megteremteni és manierista írásmódjuk átmenet Pázmány és Lépes Bálint barokk stílusához. Az előbbi érdekes módon protestáns írókhoz kapcsolódik, az utóbbi a magyarországi ellenreformáció önkifejezése. Időben együtt futnak, de a barokk stílus hamarosan győz, a protestáns próza pedig polgári-puritán (Szenczi Molnár, Medgyesi Pál, Mikolai Hegedűs, Apáczai Csere), nép-!! Fii. Közi Erdélyi János : A bölcsészet Magyarországon, Bp. 1885, (Filozófiai írók Tára VI.) Idézett tanulmányunkban azt mondtuk, hogy a Marino-féle concetto irodalmunkban kevéssé fordul elő. ez igaz is : Rimay, Prágay András a kivételek. Egyházi prózánk azonban itt-ott él vele. Ezt már Koltay-Kastner Jenő kimutatta, Bp. Sz. 1944, 267. köt. (A magyar irodalmi barokk.) " Id. h Kitűnően tárgyalja a képzőművészeti manierizmus elméletét Julius Schlosser : Die Kunstliteratur, Wien 1924, 385. skk. 1. " L. V. Cernynek a 13. jegyzetben idézett tanulmányát és Turóczy-Trostler József : Az ismeretlen XVII, század, M. Nyőr, 1933, ;

12 szerű, olykor szinte népies irányba fordul (Diószegi Bónis, Czeglédi István). Zrinyi remek hazafias pátosza egyedül áll, de jól odakapcsolható a protestáns próza fejlődésébe : elődje Magyari István, követői Tolnai Mihály, II. Rákóczi Ferenc. Az erdélyi emlékiratnak (Bethlen Miklós) is kevés köze van a manierista-barokk prózához. A Fejedelmeknek serkentő órája mindenesetre arra figyelmeztet bennünket, hogy a régi magyar irodalomban sokkal több művészi tudatosságot kell feltételeznünk, mint amennyit a felvilágosodással kialakuló irodalomszemléletünk ezideig neki tulajdonított. IV. Fejtegetéseinket zárja néhány adat a Fejedelmek órájának fogadtatásáról és utóéletéről. A könyv példányait Rákóczi György ajándékul küldözte ismerőseinek. 26 Rimay is kapott belőle. Sztregován, 1629 máj. 4-én kelt levelében sürgeti Reöthy Orbánt, hogy küldje át számára a Rákóczi-ajándékozta kötetet. Megjelenéséről egyébként Gács várában Paczot Sándortól értesült, aki közölte, hogy neki már meg is van. Érdekesen világítja meg ez az adat azt a nagy érdeklődést, amellyel a királyi Magyarország művelt nemessége a világhírű munka fordításának megjelenését várja ; Rimay is tudja,,,tnely szüksége legyen minden emberséges s minden tisztes hivatalbeli embernek nézdegélni s tekintgetni azt a fejedelmi Órát." A művet a magyar köztudat is az udvariság zsinórmértékének tekintette. Május 25-én azután már Rimay kezében volt a könyv és lelkes hangú, hosszú levelet intézett Rákóczi Györgyhöz, megadva a mű első kritikai méltatását. Rákóczi nevére sokkal nagyobb dicsőség háramlik ennek a műnek a megtolmácsoltatása s kinyomtatása által", mintha táboros nagy hadi ellenségen" nyert volna diadalmat, várakat, városokat vívott volna meg. Már néhány év óta akadozik a szeme a deák tolmácsoláson, s nagyon kívánta mindig, hogy akadjon valaki, aki ennek az ékes Órának Magyar nyelven zengedező harangja hangjával is gyönyörködtethetné életek ékeskedésére való iyekeztetésekkel is minden Magyari Rendeknek Magyarsággal töltekezhető fülöknek hallomásit." Prágay műve minden magyar nyelvű politicus könyveket" felülhalad, Rimay elégedett is vele, mindamellett szeretett volna őkegyelméhez közelebb lenni, hogy két vagy három igebeli suggerálásával foveálhatta volna elméjét", azaz a Guevara-fordítást közös erővel még ékesebbé tehették volna. Maga Cicero ad szabadságot a tolmácsolás megváltoztatására, ékítgetésére. Vannak ugyanis ha nem sokan is, akik megkívánják a méltóságos díszes böcsös irás természetit." Igen nagy mesterséget" kíván az írásbéli munka. Aki ezt kétségbe vonja, vékonyan bizonyíthatja elméjebéli okosságát". Az okos elméknek viszont kiváltképpen való tulajdon tiszti s hivatalja s okossága, bizonyító főjele ajándékja" a mesterséges írás. Majd pompásan összegezi a retorikus-manierista stílusideált egy eléggé használatos concettoval : így hát bizonnyal mestersége vagyon az írás épületének falai, ablakai, és szegeletei, oldalai, ajtajai grádicsai, héjazati felállatásának és minden egyéb részeinek, s abban való ékességi megadássának is, s nem nyúlnak jól az Íráshoz azok, akik a mesterséget idegenétik, hidegétik, lopogatják s fosztogatják is tőle, azt vélvén s ítélvén felőle, hogy ne kivántassék semmi mesterséges dolog hozzá." Mesterség (maniere) nélkül nincs igazi szép stílus! Nagy fődolgokat" csak mesterséges írással, azaz gyakorlott retorikával szabad előadni. Cicero is arra tanít, hogy írásunkat az igen száraz ösztövérségtől... és betegeskedő Iankadozástól" egyaránt óvjuk. Szükséges, hogy írásunknak néminemű nedvességgel... leve legyen." Prágay András jól eleget tett hivataljának", most volna a soron, hogy az emberek e Fejedelmi Órának serkengetésséhez" szabják életüket ; sokan olvassák, dicsérik is, de kevesen követik. Szívesen lapozzák azokat a részeket, ahol a csacsogó szajkó, terecselő szarka, szökdöcsölő cinege, ugrácoló buja veréb természetű Asszonyok szájába " Száz, I., M. Ksz. 1878, 102, uo ;

13 zabolát vetegető s életek dorgáló feddő' íráshelyek fordulgatnak ez könyvnek rendiben elő," s nem gondolnak semmit azzal, hogy magoknak is volna mit javítaniok erkölcseiken. Hosszú kifakadás tör elő Rimay tolla alól az udvari élet visszaélései, bűnei ellen. Most írogatok, raggatok Ngos Uram egy Satyrás dorgáló feddő írást a nem udvariság ellen... intvén abban az írásomban az elöljáróinkat, hogy a dögösült erkölcsű, csapsza, gözön guz, cselefendi természetű, nadályforma és teremtő, keskeny hajókat orrok tövére nyujtakoztató, deli, hegyke, dicsegető, rusnya beszédő, trágár, szemtelen, nyelves embereket gyomlálgassák, irtogassák udvarokból hátok megé, házokat üresitsék tülök..." Látjuk, hogy Rimay mind tartalmi, mind formai szempontból nagy jelentőséget tulajdonít a Fejedelmek órájanak, s fel is sóhajt, bár akadna Marcus Aurelius országunkban is, aki a sok erkölcstelen léhűtőt a tenger szigeteire száműzné. Nagyon érdekes a terjedelmes levél utószava is. A szép könyvet kevés szóval is megköszönhette volna Rákóczinak, de ez sem Rákóczihoz, sem őhozzá nem lett volna méltó 27. A magyar manierizmus az udvariság kifejezési módja akar lenni 1 Rimay mellett mások is hatása alá kerültek Guevara művének. A főrangúak világában forgolódó Alvinczy Péter Károlyi Zsuzsánna felett mondott temetési beszédében (1624) két ízben is idézi a Horologium principumot, ekkor még csak a latin szöveg alapján, de említi Postilláinak II. részében (1634), valamint a Bethlen Péter és Illésházi Katalin esküvőjén mondott beszédében (1632). Feltehető, hogy ekkor már a magyar szöveget is ismeri. 28 Lackner Kristóf, a jeles soproni humanista költő 1625-ben politikai aforizmákat szemelget ki a Horologiumból a fejedelem számára. 29 Az természetes, hogy a sárospataki Rákóczi-könyvtár több példányban őrizte mind a latin, mind a magyar változatot, 30 a magyar kötet ott található a nagyeriyedi református kollégium 1676-os jegyzékében 31 csakúgy, mint a Serédi Benedek kolozsvári házában található könyvek lajstromán (1679). 32 Az 1676-os lőcsei kalendárium 33 Prágay András alapján közli a dunamenti paraszt beszédét, s ez nem történik politikai célzatosság nélkül : a kuruc magyarság tiltakozása kap hangot a kegyetlenkedő német császári hatalom ellen. Rozsnyai Dávid, aki Horologium turcicumknak címében is a Guevara-művet visszhangozza, szamosújvári rabságának unalmát a Fejedelmek órájának olvasásával űzi el (1681). 34 Hosszan tartó megbecsülésének szép példája az az érdekes könyvbejegyzés, amelyre az általunk használt debreceni példányban akadtunk. A könyv az ismert kartéziánus íróé, Apáti Miklósé volt, 1717-ben ezt írta bele : Ez meg böcsülhetetlen könyvet n. b. e. Lisznyai Pál Debr. Professor publicus es privatus Praeceptorom, és Édes Atyám idösbik Apáti Miklós Uraimék kénszerétésekbül mint ifjú Debreczeni Deákságomban rendszerint egyszeris mászszoris Annis 1683 és által olvastam. Másodszor Tekéntetes és Meltoságos Ur GALAMBOS FERENCZ Uram Udvari Praedikatora levén, A etc. hogy az Udvari állapothoz okosabb légyek és eloquentiat, facundumot acquirállyak succisivis horis által nagy haszonnal ismét olvastam. Harmadszor már vénségemben recolligálni, ujjétani akarván Iffjuságomban szerzett tudományocskámat hozzá fogék Toronyai Preadikatorságomban A Prima die Canicularium dierum és el végezém rendszerint való által olvasását 1 Septembr. hora 1 pomeridiana. K-A.K.F.N.N." A magyar Guevara a művelt cívisnek (Apáti atyja az volt 1) és a kollégiumi professornak egyaránt kedvelt könyve, s az ifjabb nemzedéket olvasására szoktatják. Az is mindenki előtt világos volt, hogy udvariságot, eloquentiát és facundumot ebből a századok óta " Rimay levelei id. kiad , ill I. " Exequiae principales, Gyulafehérvár 1624, 214, és 216. I.; Incze Gábor szemelvényes Alvinczykiadásában, Bp. 1934, 139, és 141, 1. és a Szemelvények c. kötetében, Bp (Mindkettő A reformáció és ellenreformáció korának... egyházi írói c. gyűjteményben.) " RMK. III Harsány! István : A Rákóczi-Könyvtár és katalógusa, MKSz. 1913, 233, Marosvásárhelyi Teleki-Könyvtár kézirattára, Aranka-kolligátum 0383, in fol. 14. sz. 32 MKsz. 1879, 184. skk RMK. I. 1200, Orsz. Széchényi-könyvtár. " Szamosi János: Rozsnyai Dávid naptári feljegyzése, Erd. Muz. 1914, ;