Szöveg és illusztráció: Lauren Ayotte Szerkesztette: Dr. Elisabeth Mantello és Alexandra Body

Átírás

1 TANÁRI KÉZIKÖNYV

2 A filmben megfogalmazott hitvallás régóta az én küldetésem is: a világ óceánjainak megőrzése érdekében ösztönözni kell az embereket, és meg kell őket tanítani arra, hogy felelősen cselekedjenek. Jean-Michel Cousteau, óceánkutató Ahogy azt már jó néhány természetvédő megjegyezte, az emberek csak azt védik, amit szeretnek. Ezért mielőtt bármilyen változás történhetne a közfelfogásban először meg kell értenünk, hogy milyenek is a cápák valójában. Talán azután elkezdjük védeni őket. Jean-Jacques Mantello, rendező Szöveg és illusztráció: Lauren Ayotte Szerkesztette: Dr. Elisabeth Mantello és Alexandra Body A CÁPÁK (SHARKS) című filmet a 3D Entertainment készítette. A cég a tengeri élővilág védelmével foglalkozó és egyéb környezetvédelmi témájú filmeket készít és forgalmaz az IMAX mozik világméretű hálózata és a McKinney Underwater Production Inc. számára. Küldetésünk olyan filmek bemutatása a nagyközönség számára, amelyek ösztönöznek és tájékoztatnak. Rendezte: Jean-Jacques Mantello, készítette: Gavin McKinney, vezető producer: François Mantello. A CÁPÁK című filmben felhangzik Christophe Jacquelin eredeti zenéje a Bolgár Szimfonikus Zenekar előadásában. A CÁPÁK című filmet világszerte a 3D Entertainment forgalmazza az ENSZ Környezetvédelmi Programjával (UNEP) együttműködve és Jean-Michel Cousteau Ocean Futures Society (Óceánok Jövője Egyesület), a Reef Check (a korallzátonyok és sziklazátonyok védelmére alakult szervezet) és a PADI (búvároktatási rendszer) Project Aware alapítványának támogatásával és segédletével.

3 Bevezetés A 3D Entertainment örömmel mutatja be önnek és diákjainak a CÁPÁK című új és izgalmas IMAX ismeretterjesztő filmet, amely elviszi nézőit egy felejthetetlen utazásra a Föld legfejlettebb ragadozóinak lenyűgöző víz alatti világába. A 42 perces IMAX ismeretterjesztő film célja, hogy megváltoztassa a cápákról kialakult általános képet azáltal, hogy természetes élőhelyükön mutatja be, milyenek is ők valójában: nem kegyetlen emberevő teremtmények, amilyennek a mai játékfilmekben túlságosan is gyakran ábrázolják őket, hanem vad, lenyűgöző és igen veszélyeztetett állatok. A CÁPÁK nemcsak egyedülálló és emlékezetes ismeretterjesztő film, amely felejthetetlen élményt nyújt azoknak, akik szemtől szembe találkozhatnak ezekkel az állatokkal, hanem sürgető természetvédelmi felhívás is. A film a figyelemfelkeltés hatásos eszközeként kiemeli, hogy mennyire fontos egyre törékenyebb tengeri ökoszisztémánk védelme és biológiai sokszínűségének megőrzése. Aris Turtle (Teknős) segítségével, aki a filmben kedvesen végigkalauzolja a nézőt, a diákok számos olyan cápafaj viselkedésével ismerkedhetnek meg, amelyek már több millió évvel a dinoszauruszok előtt meg jelentek a Földön: ezek a homoki tigriscápa, a nagy fehércápa, a csipkés pörölycápa, a szürke szirtcápa és az érdescápa. Célunk a nézők környezettudatos magatartásának fejlesztése, és ezekről a veszélyeztetett állatokról alkotott véleményük megváltoztatása. A 3D Entertainment, az IMAX mozifilm-bemutató mögött álló produkciós cég a híres óceánkutatóval, Jean-Michel Cousteau-val és az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programjával, valamint a Reef Check elnevésű szervezettel, illetve a PADI Project Aware alapítványával együtt dolgozva alkotta meg a Tanári forrásgyűjteményt. Ennek célja, hogy átfogó információt nyújtson a cápákról. A kézikönyv érdekes feladatokat tartalmaz, amelyeket a diákok a film megnézése előtt és után is megoldhatnak. Az itt szereplő anyagot általános és középiskolás diákok számára állítottuk össze. Arra bátorítunk mindenkit, hogy a feladatokat a diákok életkorának, érdeklődésének és ismereteinek megfelelően alakítsák át. További információ mint például a CÁPÁK című filmben bemutatott. az egyes fajokra jellemző legfontosabb tulajdonságok és a cápákkal kapcsolatos internetes linkek listája honlapunk For Educators Only ( Csak tanároknak ) című részében található a címen. A magyar változatot készítette: Ütőné Visi Judit PhD földrajz tantárgyi szakértő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

4 Tartalomjegyzék I. FEJEZET A cápákról A porcos halak A cápák alakja A cápák mérete A cápaúszók A cápafogak A cápák érzékei... 9 a) Látás... 9 b) Szaglás c) Ízlelés d) Tapintás e) Hallás f) Elektromos érzékelés a hatodik érzék A cápák szaporodása a) Elevenszülés b) Eleventojás c) Tojásrakás Mit tudunk a cápákról? Feladatok az I. fejezethez II. FEJEZET Cápák: Az előítéletek felülvizsgálata Mivel táplálkoznak a cápák? Mi az igazság a cápatámadásokkal kapcsolatban? Hogyan szerzik meg táplálékukat a cápák? a) Vadászat b) Táplálékfelvétel kiszűréssel c) Egyéb módszerek Cápák veszélyben Az előítéletek felülvizsgálata. Feladatok a II. fejezethez III. FEJEZET A CÁPÁK című film szereplői A szereplőkről Érdescápa (Rhincodon typus) Nagy fehércápa (Carcharodon carcharias) Nagy pörölycápa (Sphyrna Mokarran) Homoki tigriscápa (Carcharias taurus) Csipkés pörölycápa (Sphyrna Lewini) Szürke szirtcápa (Carcharhinus amblyrhynchos) Ezüstuszonyvégű szirtcápa (Carcharhinus albimarginatus) Atlanti ördögrája (Manta birostris) Nagy fűrészesrája (Pristis pectinata) Delfinek A CÁPÁK című film szereplői. Feladatok a III. fejezethez A feladatok megoldásai I. fejezet Az 1. feladat megoldásai Igaz vagy hamis? II. fejezet Az 1. feladat megoldásai Igaz vagy hamis? III. fejezet A 3. feladat megoldásai A szókereső megfejtése Háttérdalszöveg Jegyzetek

5 Weboldalak:

6 I. FEJEZET A cápákról A cápák az óceán legősibb állatai közé tartoznak, amelyek fejlődésük során csúcsragadozókká váltak. 100 millió évvel a dinoszauruszok ELŐTT jelentek meg a Földön. És ha utánaszámolunk, kiderül, hogy mintegy 400 millió éve itt élnek! Az első emberelőd 2,5-3 millió évvel ezelőtt jelent meg A cápák a világ össze óceánjában megtalálhatók. Némelyikük a hideg sarkvidéki vizekben él, míg mások a meleg trópusi tengereket kedvelik. Mint ahogy némely cápa az óceán mélyén, a homokos fenékhez közel él, mások inkább a felszínhez közel szeretnek úszni. Sokan a korallzátonyok közelében élnek, vagy csak bizonyos partszakaszokon fordulnak elő. Szép számmal akadnak olyanok is, amelyek a nyílt vizeket kedvelik. Érdekes módon néhány cápa még a tavakba és a folyókba is bemerészkedik, noha általában nem maradnak ott sokáig. A CÁPÁK című film fényképezése kilenchónapnyi kemény munkát és összesen 500 merülést követelt. A film, amelyet olyan helyszíneken forgattak, mint a Guadalupe-sziget, a Socorro-sziget, a Cortez-tenger (Mexikó), a Malpelo-sziget (Kolumbia), a Vörös-tenger (Egyiptom), a Sodwana-öböl (Dél-Afrika), a Mozambique-i-csatorna és a Rangiroa korallzátony (Francia Polinézia), egyedülálló módon víz alatti felvételekből áll, és mellőzi a szokásos merülés-előkészítő képsorokat. 1. A porcos halak A cápa a halak közé tartozik: mint minden hal, úszók segítségével úszik, és kopoltyúval lélegzik. A cápa azonban más, mint a többi hal. Nem a csontos, hanem a porcos halak közé tartozik. A cápa csontváza porcból épül fel, amely könnyű, rugalmas anyag. Porc található az emberi fülben és orrban. A porcos halak abban is különböznek a csontos halaktól, hogy 5 7 pár kopoltyúréssel rendelkeznek (ezzel szemben a csontos halak csak néggyel, amelyet csontos kopoltyúfedő takar). A porc könnyű súlya segíti a cápákat a lebegésben. Cápa porcos váza ÉRDEKES TÉNY: A cápa porcos váza az állat élete végéig folyamatosan nő. A porcos halak a rájákkal és a rájafélékkel együtt egy osztályba tartoznak. Közös jellemzőjük, hogy nincs úszóhólyagjuk, amely segítené őket a lebegésben, mint a csontos halakat. Ehelyett nagy, olajjal teli májjal rendelkeznek. Máj Az olajjal telt máj felhajtóerőt biztosít a tulajdonosának, mivel az olaj sűrűsége kisebb, mint a vízé, ezért könnyebb a víznél, de az állatnak még így is folyamatosan úsznia kell, hogy ne süllyedjen el. Néhány nagyobb cápafajt, mint például az érdescápát, hatalmas máj segíti úszás közben. 6

7 2. A cápák alakja A cápák teste áramvonalas, torpedó alakú. A tipikus cápa hosszúkás, a vége felé hegyesedő orral és hosszú farokúszóval rendelkezik. Éppen ennek az áramvonalas formának köszönhető, hogy a cápák hatalmas testükkel oly könnyedén és gyorsan közlekednek a vízben. 3. A cápák mérete Körülbelül 400 különböző cápafaj létezik. Ezek között találjuk a tenger három legnagyobb halfaját, az érdescápát vagy cetcápát, az óriáscápát és az óriásszájú cápát, amelyek mindegyike veszélytelen az emberre. A cápák alakja és mérete igen változatos. Kevesebb, mint 20%-uk nagyobb az embernél. A cápafajok fele nem nő meg 1,80 méternél nagyobbra, ami megfelel egy felnőtt ember méretének. Az összes ismert cápafaj közül csupán tíz éri el a 4 méternél hosszabb méretet. Az átlagos cápa mindössze cm hosszú. A legnagyobb cápa az érdescápa vagy cetcápa, amely nagyobb, mint egy busz vagy két egymás mögé állított elefánt. Egy felnőtt hím afrikai elefánt maximális magassága 4 m, hossza 6 m. A világ legkisebb ismert cápája a törpe kutyacápa, amely elfér egy ember tenyerében. A nagy fehércápa maximális hossza 6,8 méter, súlya több, mint 2 tonna. Egy felnőtt afrikai elefánt körülbelül 4 7 tonnát nyom: ez 3 6 autó súlyának felel meg! A CÁPÁK című filmben számos olyan cápát mutatunk be, amely nagyobb az embernél. 4. A cápaúszók Az úszók döntő fontosságúak a cápák számára. Az úszók merevek, és kemény porcból álló pálcák szilárdítják. Rendeltetésük kettős: 1. Megakadályozzák, hogy a cápa körbe-körbe forogjon. A cápáknak egy vagy két hátúszójuk van, amely stabilizálja a nagy halakat. A farok alatti és a hasúszók ugyanezt a szerepet töltik be. 2. Segítik a cápákat az irányváltoztatásban és az előrehaladásban. A mellúszók megakadályozzák, hogy a cápa fel-le dülöngéljen, és bizonytalanul mozogjon. A páros mellúszók megemelik a cápát úszás közben, és megakadályozzák, hogy elsüllyedjen. A farokúszó segíti az állatot az előrehaladásban. Farokúszó Hátúszó Hátúszó Szem Farok alatti úszó Hasúszó Mellúszó Kopoltyú 7

8 Úszók nélkül a cápák nem tudnának úszni, és nem maradnának életben. Testük és farkuk oldalazó mozgásával haladnak előre a vízben. Ez a himbálózó mozgás erősen előrelöki a testet. A mellúszók enyhén lesüllyednek, ami lehetővé teszi a felemelkedést. Ha megbillenti a mellúszóit és meggörbíti a testét, a cápa könnyedén elfordul. Ha lassítania kell, fékezéskor elfordítja a mellúszóit, és a víznek nyomja. ÉRDEKES TÉNY: A cápák mellúszói és hasúszói ott helyezkednek el, ahol sok állatnak a mellső és a hátsó lábai vannak. Meglepő módon néhány cápa, mint például a nagy fehér, olyan gyorsan mozog, hogy elegendő ereje lesz kiugrani a vízből. El kell ismerni, hogy a csodálatos látvány egyben nagyszerű képességet is takar, amely fontos az eredményesebb vadászathoz! CÁPAUSZONYLEVES ÉS A CÁPÁK VESZÉLYEZTETETTSÉGE A cápák fenyegetettségét jelenti, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a cápauszonyleves iránt, amely néhány országban ínyencségnek számít. Ez az egyik legnagyobb veszély, amely a cápapopulációkra leselkedik. A cápákat élve ragadják ki a tengerből, hogy egy szeletet levághassanak az úszójukból, miközben az állat még életben van, majd visszadobják az óceánba, ahol szép lassan elpusztulnak. 5. A cápafogak A cápák fogazata egyedülálló. A fog nélküli cápa nem maradna életben, éhen pusztulna. Ezért sok állattól eltérően fogaik folyamatosan újranőnek, hogy a kihullottak helyére lépjenek. Egy cápa szájában általában egymás mögött öt vagy több sor fog található. Az első sor kivételével a többi laposan helyezkedik el az állat szájában. Ha szükséges, a következő sor felemelkedik, hogy kiváltsa a kiesett vagy letörött fogat. A cápák foga állandóan újraképződik, ezért a szájukban mindig van tartalék fogsor. ÉRDEKES TÉNY: Egy nagy cápa, mint amilyen a citromcápa, élete során akár fogat is elhasználhat! A cápák fogazata alkalmazkodott a táplálékukhoz. Az emberektől eltérően nem rágnak. Nem mindenevők, hanem húsevők. A cápák fogaikkal ragadják meg a zsákmányt, és ha szükséges, kisebb darabokra szaggatják azt, hogy le tudják nyelni. A legtöbb cápafog nagyon éles. A cápák állkapcsa erős, és az éles fogakkal akár a csontot, sőt a vékony acélláncot is képesek átharapni. 8

9 A cápafogak igen változatos alakúak: lehetnek görbe, kegyetlennek látszó szegecsek, vagy lapos, háromszög alakú tűk, vagy annyira kicsi pontok, amelyeket már egyáltalán nem használnak semmire. A nagyobb cápák, mint a nagy fehér és a tigriscápa, fűrészes szegélyű, háromszög alakú fogakkal rendelkeznek. Ez segít abban, hogy az állat meg tudja tartani a nagy halakat és egyéb állatokat, miközben nagyobb húsdarabokat szakít ki azok testéből, vagy szétfűrészel egy teknőspáncélt. Ezzel ellentétben a homoki tigriscápa fogai hosszúak és keskenyek, amitől ijesztőnek tűnnek, pedig valójában ez a cápafaj nem nagyon agresszív. Fogainak alakja ideális a csúszós zsákmány, például a hal vagy tintahal megragadásához. Ugyanakkor a cetcápa, amely a Föld egyik legnagyobb cápája, nagyon kicsi fogakkal rendelkezik. A cetcápák ugyanis planktonokkal, krillekkel táplálkoznak. 6. A cápák érzékei A cápák érzékelése lenyűgöző. Rendkívül fejlett érzékszerveiket veszik igénybe a ragadozók elkerüléséhez, a zsákmány elejtésénél és a szaporodásnál. Látnak, hallanak, ízlelnek, tapintanak. Ráadásul van egy hatodik érzékük is! Képesek felfogni a finom elektromos impulzusokat a vízben. Mivel minden állat bocsát ki valamiféle elektromos jelet, ez a képesség nagyon hasznos lehet a zsákmány felfedezésében. a) Látás A cápák látása egészen kivételes, még éjjel is: szürkületben tízszer jobban látnak, mint az emberek, ami lehetővé teszi, hogy kora reggel és késő éjjel vadásszanak. A cápák szeme a macskák szeméhez hasonló jellegzetességgel rendelkezik. A szemfenéken található fényvisszaverő réteg (tapetum lucidum) megkettőzi a bejövő fény erősségét, mert visszatükrözi a fénysugarakat a retinára, így a rendelkezésre álló fényt a lehető legjobban hasznosítja. A cápák szemének másik előnye, hogy képes alkalmazkodni a fényhez. A cápa ugyanolyan jól lát éjjel, mint nappal. Ennek az az oka, hogy a cápák pupillája kitágul és összehúzódik, ezzel szabályozza a bejövő fény mennyiségét. Azt gondolhatnánk, hogy világuk fekete-fehér, mint a többi állaté. Pedig látják a különböző árnyakat, és némelyiküknek még színlátása is van. Valóban tökéletes ragadozók. A cápák szeme fejük két oldalán helyezkedik el, ezért a látótartományuk szélesebb, mint az emberé. A tengerfenék közelében élő cápák közül néhánynak a szeme a feje tetején található. A gyorsan mozgó, vadászó cápák jobban látnak, mint a tenger fenekén élő fajtársaik, amelyek lesből támadnak a zsákmányra. 9

10 A cápák többségének mozdulatlan szemhéja van, amely a szem körül marad. Néhány cápafaj, amelyek a kékcápafélék családjába (Carcharhinidae) tartoznak, mozgatható szemhéjjal is rendelkeznek. Ez a pislogóhártya. Ez a pislogóhártya egy bőrréteg, amely lezárul, hogy megvédje a szemet, amikor a cápa a zsákmányára támad. Azok a cápák, amelyek nem rendelkeznek vele, támadáskor egyszerűen befordítják a szemüket Pislogóhártya b) Szaglás A cápák fejlett szaglással rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy egészen kis mennyiségben is képesek felismerni a szagokat. Közel két mérföldről képesek megszimatolni egy csepp vért. Felismerik a halak és más állatok szagát is. Ne feledjük, hogy a cápa orrán olyan orrlyukak vannak, amelyeket az állat kizárólag szaglásra használ, lélegzésre nem! A legtöbb cápa a mozgásra és a szagra hagyatkozva találja meg zsákmányát, a látásnak a közeli zsákmány felismerésében van szerepe. Az orrlyukak az orr két oldalán találhatók. A szag hasznos segítséget nyújt a távoli tájékozódásban. De fontos szerepe van a harapásnak és az ízlelésnek is. Ha nem ízlik a táplálék, a cápa inkább otthagyja. c) Ízlelés A cápák ízérzéke igen fejlett: válogatósak, és nem eszik meg azt, ami nem ízlik. Ilyen például az ember! És amikor néha mégis megesznek egy-egy konzervdobozt, műanyag palackot vagy táskát, az teljesen véletlen. Nemcsak a szájukkal ízlelnek, de az egész testükön ízérzékeny pontok találhatók. Ha egy cápa nekidörgölődzik valaminek, meg tudja állapítani, hogy milyen íze van. Ez megmagyarázza, hogy miért ugranak neki az ismeretlen zsákmánynak ahelyett, hogy megharapnák. Nem megfélemlíteni akar, csak egy kicsit meg akarja kóstolni! d) Tapintás A cápák bőre alatt tapintásra érzékeny idegvégződések találhatók. Ez a szuperérzékenység az oldalvonaluknak köszönhető. Ennek mentén olyan sejtek találhatók, amelyek nyúlványai behálózzák az egész testet, és a fejbe is eljutnak. A legkisebb mozgást is érzékelik maguk körül. Oldalvonal Valójában ezeknek a sejteknek köszönhetően a cápa nemcsak saját testét és mozgását érzékeli, hanem információt szerez a víz hőmérsékletéről, az áramlatokról és az összes elektromos jelről is a vízben. Így meglehetősen könnyen felfedezi a közelben csapkodó halat. Ez a szuperérzékenység teszi lehetővé azt is, hogy felismerjék a fenyegetést, megtalálják párjukat, és tájékozódjanak. 10

11 e) Hallás A cápának kitűnő a hallása, és nagyon messziről meghallja a hangokat. Fülei fejük két oldalán helyezkednek el, és összeköttetésben állnak az oldalvonallal. A fülek nem láthatók, mivel azok a fejen belül helyezkednek el. A cápák meghallják a mély, alacsony hangmagasságú hangokat mint amilyen például a csónakmotor hangja, és kísértést éreznek, hogy odamenjenek és megnézzék. Természetesen meghallják a szerencsétlen sérült hal vergődését is, és megérzik a szagát is. De a búvárok sem merülhetnek le észrevétlenül a vízbe. A cápák a hangok alapján határozzák meg a táplálék helyét. Gyakran ez az első érzék, amelyre a zsákmány felderítésekor támaszkodnak. A hang a víz alatt gyorsabban és messzebbre terjed, mint a szárazföldön. A cápákat vonzzák az alacsony frekvenciájú pulzáló hangok, amelyek egy sérült vagy beteg zsákmányállat által kiadható hanghoz hasonlítanak. A számukra legvonzóbb hangok a Hz-es tartományon belül találhatók. Néhány cápát akár 250 m távolságból is odavonzhatja egy hangforrás. f) Elektromos érzékelés a hatodik érzék Sok más halhoz hasonlóan a cápák is rendelkeznek hatodik érzékkel, amelyről azonban nem sokat tudunk. A cápák képesek a finom elektromos impulzusok érzékelésére a vízben. Mivel minden állat kibocsát valamiféle elektromos jelet, ez nagyon hasznos lehet! Több száz méter távolságból képesek felfedezni a mozgást a vízben. Felfogják az áldozatuk által keltett elektromos jeleket, ami lehetővé teszi, hogy megérezzék egy másik állat mozgását. A hatodik érzék az elektromos jeleket érzékelő szerveknek, az úgynevezett Lorenzini-ampulláknak köszönhető. Ezeket csak a közelmúltban fedezték fel. Az ampullák kocsonyás pórusok, amelyek a cápák egész fején megtalálhatók nagyobb sűrűségben az orr környékén, és idegvégződéseken keresztül összeköttetésben állnak az aggyal. Alapjában véve ezek az ampullák elektromos mezőt érzékelő eszközök. Minden élőlény bocsát ki elektromos jeleket, amelyeket a cápák képesek felfogni. Lorenzini-ampullák Különös módon a cápák néha fémtárgyakat is megtámadnak. Ennek az az oka, hogy a sós tengervízben a fém elektromos töltésű ionokat bocsát ki, ami megzavarja a cápát, és összetéveszti a zsákmánnyal. Ez azt jelenti, hogy a cápa nemcsak az áldozatát, hanem a búvárokat vagy a vadászokat is érzékeli anélkül, hogy látná azokat. ÉRDEKES TÉNYEK A cápák érzékszerveinek hatótávolsága Tapintás és ízlelés: Lorenzini-ampullák: Látás: Szaglás és oldalvonal: Hang: Érintkezés Néhány méter Több méter Néhány futballpálya Több kilométer 11

12 7. A cápák szaporodása A legtöbb cápafaj lassan fejlődik, és sok év alatt éri el az ivarérettséget. A nagyobb cápák általában 6 18 év vagy annál is hosszabb idő alatt válnak ivaréretté. A tudósok nehezen tudják meghatározni a cápák hosszú élettartamát. Bizonyos nagytermetű cápafajok negyven évig is élnek, de akár még tovább is. A szaporodási ciklus hosszú (sok cápa esetében egy-két év), és hosszú a vemhességi időszak is: a kistestű cápák esetében három-négy hónap, nagyobb cápák esetében két év vagy annál hosszabb időtartam. A megtermékenyülési arány alacsony. Az egy anyától született utódok száma kettő (homoktigris) és több száz (cetcápa) között változik. Más halakhoz viszonyítva ez a megtermékenyülési arány nagyon alacsony. Lassú fejlődés, alacsony szaporodási ráta, alacsony megtermékenyülés és hosszú vemhességi időszak ezek teszik a cápákat nagyon sérülékennyé a túlzott mértékű halászattal szemben. Miközben néhány cápa az óceán mélyén hozza világra utódait, más cápák korallzátonyokon, sekély part menti vizekben vagy torkolatokban adnak életet utódaiknak, vagyis olyan helyeken, amelyek élelemben gazdagok. Éppen ezeket a helyeket keresik fel a halászok. A halászat következtében a cápákat sokszor még azelőtt kifogják, mielőtt szaporodnának, és e területek környezeti károsítása veszélybe sodorja ivadéknevelő helyeiket. Az udvarlás alatt a nőstény cápa illatos vegyi anyagokat bocsát ki a vízbe. A hím cápa, amelyet vonz az illat, megkeresi a nőstényt, és kergetőzéssel, harapdálással párzásra biztatja. A nőstény cápák bőre vastag, ami általában segít, hogy túléljék az udvarlási harapdálást. Azonban néha az életüket vesztik a túlzottan izgatott hímek harapásai miatt. Udvarlási harapdálás A hím cápa egy pár szaporítószervvel rendelkezik, amely a mellúszók nyúlványa. Ezeket behelyezi a nőstény szaporítószervébe (kloákájába). A hím spermiuma bejut a nősténybe, és megtermékenyíti a petesejtet. A petesejt tehát belső megtermékenyítéssel, a nőstény testén belül termékenyül meg. A kiscápákat kölyökcápának nevezik. A legtöbb cápaivadék teljes fogsorral születik, és azonnal képes gondoskodni magáról. Valójában gyorsan elúsznak az anyacápa mellől, amely esetleg úgy dönt, hogy elfogyasztja porontyait. Az ivadékok száma lehet egy-kettő, de akár száznál is több. 12

13 A megtermékenyített petesejt a cápa fajtájától függően három különböző módon fejlődik. 70%-uk elevenszülő: vivipara és ovovivipara, 30%-uk ovipara, vagyis tojásrakó. a) Elevenszülés Az embrió az anya testében a méhfalhoz tapadva fejlődik. Az anya szervezetéből veszi fel a tápanyagokat és az oxigént. Az embrió a táplálékot az anya véréből egy köldökzsinóron keresztül veszi fel, amely a mellúszók mellett kapcsolódik az embrióhoz hónap vemhesség után az anya eleven utódokat hoz a világra. A kifejlődött ivadékok farokkal előre jönnek világra, ami megvédi a fejüket a szülés során. Az ivadékok azonnal tudnak úszni. Nem függnek az anyjuktól, és azonnal önálló életet kezdenek. Embrió Figyelem! A CÁPÁK című filmben látott csipkés pörölycápák legtöbbje vemhes nőstény! b) Eleventojás Az embriók a méhen belül egy tojásban fejlődnek ki. Nincs méhlepény, amely táplálná őket. A táplálékot a szikfolyadékból nyerik, amely a testükhöz tapadó zsákban vagy zacskóban található. Az embrió a hasához tapadó szikzacskóból táplálkozik. Ha a szikanyag elfogy, az embriók megeszik az összes meg nem termékenyített petesejtet és a kisebb, gyengébb ivadékokat. Ennek a testvér-kannibalizmusnak köszönhetően csak nagyon kevés ivadék éri meg a születést. c) Tojásrakás Az anya az óceánban lerakja tojásait. Az embrió a tojáson belül fejlődik, majd kifejlődés után kikel. A cápatojások alakja és mérete különböző. A legtöbb erszény alakú, erős fallal, amely védelmet nyújt a fejlődő magzatnak. Az anya lerakása után a tojásokat magára hagyja, ezért a cápaivadékokra sok veszély leselkedik. Ugyanakkor az anyacápák tojásaikat olyan helyre rakják le, ahol biztonságban lehetnek, és ahol a kiscápák kikelés után elegendő táplálékot találnak. Fejlődő embrió a tojásban A CÁPÁK című filmben szereplő fajokra jellemző szaporodási móddal kapcsolatban bővebb információ honlapunk For Educators Only ( Csak tanároknak ) című részében található a címen. Lásd A CÁPÁK című film szereposztása című fájlt. 13

14 Mit tudunk a cápákról? Feladatok az I. fejezethez Mit tudunk a cápákról? Feladatok az I. fejezethez Mennyit tudsz a cápák anatómiájáról? A film megnézése előtt a következő feladatok elvégzésével tesztelheted tudásodat. Válaszolj a kérdésekre film vetítése előtt és után, majd vesd össze az eredményt! Mennyit tudsz a cápák anatómiájáról? A film megnézése előtt a következő feladatok elvégzésével tesztelheted tudásodat. Válaszolj a kérdésekre a film vetítése előtt és után, majd vesd össze az eredményt! 1. feladat Igaz vagy hamis? 1. feladat Igaz vagy hamis? 1 A cápák csontos vázzal rendelkeznek. 2 Amikor egy cápa foga kiesik vagy megsérül, egy új lép a helyére. 3 A cápák semmit nem hallanak. 4 A legnagyobb cápának nagyon aprók a fogai, és nem harap vagy rág. 5 A legtöbb cápának folyamatosan úsznia kell, hogy lélegezni tudjon. 6 A cápák kizárólag az Atlanti-óceánban élnek. 7 A cápák éve élnek az óceánokban. 8 A cápák nagyon messziről megérzik egy csepp vér szagát is a vízben. 9 A legtöbb cápa szeme a feje tetején helyezkedik el. 10 Úszóik nélkül a cápák nem képesek életben maradni. 11 Az emberekhez hasonlóan a cápák 5 érzékkel rendelkeznek: tapintás, szaglás, ízlelés, látás és hallás. 12 A cápáknak van orruk, de nem lélegzésre, hanem szaglásra használják. 13 A hátúszó a cápa hasán található. 14 A cápák nagyon érzékenyek az alacsony frekvenciájú hangokra. 15 A cápák nem látnak jól a víz alatt. 16 Néhány cápafaj tojásai az anya testén belül kelnek ki, és az ivadékok az anya méhében fejlődnek, mint az emlősök. IGAZ HAMIS 14

15 2. feladat Rajzoljunk cápát! 2. Rajzolj feladat Rajzoljunk le egyet-kettőt cápát! a kézikönyvben vagy egy másik könyvben szereplő cápák közül! Fénymásold le a rajzokat! Nagyítsd fel és másold le az egyes cápák hátoldali képét. Színezd ki a Rajzolj cápákat, le egyet-kettőt majd vágd a ki, kézikönyvben és tűzd össze! vagy Mielőtt egy másik teljesen könyvben elkészülnél, szereplő tömd cápák ki közül! újrahasznosított Fénymásold papírral! le a rajzokat! Nagyítsd fel és másold le az egyes cápák hátoldali képét. Színezd ki a cápákat, majd vágd ki, és A kész állatokat lógassátok le a mennyezetről: változtassátok át az osztálytermeteket víz alatti tűzd össze! Mielőtt teljesen elkészülnél, tömd ki újrahasznosított papírral! cápaparkká! A kész állatokat lógassátok le a mennyezetről: változtassátok át az osztálytermeteket víz alatti cápaparkká! feladat feladat Érzékek Érzékek játéka játéka Hasonlítsátok Hasonlítsátok össze össze az emberi az emberi érzékelést érzékelést a cápákéval! a cápákéval! Képzeld Képzeld azt, hogy azt, hogy cápa vagy, cápa és vagy, magyarázd és magyarázd el, hogyan fogod el, hogyan használni fogod cápaérzékeidet használni az élelem cápaérzékeidet megszerzéséhez! az élelem Képzeld megszerzéséhez! el, hogy te vagy Képzeld a nagy pörölycápa, el, hogy te és próbáld vagy a elmondani, nagy pörölycápa, mit látsz, és és hogyan próbáld ízleled elmondani, meg az ételt! mit látsz, és hogyan ízleled meg az ételt! 4. feladat Rendszerezzük ismereteinket! Vegyél 4. feladat elő ceruzát, Rendszerezzük és töltsd ki az alábbi ismereteinket! táblázatot! A CÁPÁK Vegyél című elő film ceruzát, megtekintése töltsd előtt ki az töltsd alábbi ki a táblázatot! feladatlap Mit tudunk? és Mit akarunk megtudni? oszlopait! A film A CÁPÁK megnézése című után töltsd film megtekintése a feladatlap Mit előtt tudtunk töltsd meg? ki a oszlopát! feladatlap Mit tudunk? és Mit akarunk megtudni? oszlopait! A film megnézése után töltsd ki a feladatlap Mit tudtunk meg? oszlopát! CÁPÁK FELADATLAP Mit tudunk? Mit akarunk megtudni? Mit tudtunk meg? 15 14

16 II. FEJEZET Cápák: Az előítéletek felülvizsgálata Ennek a fejezetnek az a célja, hogy felülvizsgálja az emberek nagyszámú téves elképzelését a cápákról, és bemutassa, hogyan is viselkednek ezek az állatok valójában. Azt gondolják róluk, hogy hatalmas, kegyetlen és aljas állatok, amelyek szeretnek sokat enni, és szeretik az emberhúst! Az igazság az, hogy leginkább a maguknál valamivel kisebb állatokat fogyasztják, és az ember nem vonzó számukra. A cápa a korallzátonyok és az óceánok egyik legnagyobb teremtménye, amely a tápláléklánc csúcsán áll. Fontos szerepet játszik a biológiai egyensúly fenntartásában, a táplálékláncban alatta elhelyezkedő állatok számának szabályozásában. Az óceánban a halak és más tengeri élőlények a túlélés szempontjából egymástól függenek. A fogyasztók és a táplálékok olyan körforgást alkotnak, amelyben minden újrahasznosul, és semmi sem vész el. A cápák és más, kisebb halakkal táplálkozó csúcsragadozók nélkül a halpopulációk szabályozatlanok lennének, és számuk hamarosan meghaladná a rendelkezésükre álló táplálékforrást. A cápák az óceánokban nagyon fontos szerepet játszanak a tápláléklánc egyensúlyának fenntartásában. Ezenkívül a cápák megeszik a sérült vagy beteg állatokat, tehát a szelekció áldozatai a gyengébb egyedek lesznek. Tulajdonképpen megtisztítják az óceánokat, és megőrzik az ökoszisztéma egészségét. 1. Mivel táplálkoznak a cápák? A legtöbb cápa halakkal és más állatokkal táplálkozik. Fajtól függően a legnépszerűbb táplálékok a tintahalak, polipok, tengeri vidrák, teknősök stb. Ugyanakkor a cetcápa, minden cápák legnagyobbika és a Föld legnagyobb hala semmi mást nem eszik, csak tonnányi planktont! Minden híresztelés ellenére a cápák nem esznek embert! A cápák és más, nagyfogú ragadozóhalak általában veszélytelenek még a nagy cápák is a nálunk sokkal kisebb teremtményekkel táplálkoznak. De ha provokálják őket, vagy ha nagyon szokatlanok a körülmények például ha nagyon sok a vér, vagy haldarabok vannak abban a vízben, ahol emberek horgásznak, akkor támadhatnak és haraphatnak. A világon élő cápáknak több mint a fele sohasem nő hosszabbra 1,20 1,50 méternél, és sokuknak túl aprók a fogaik ahhoz, hogy komoly sérülést tudjanak okozni. Meglepő módon a cápák nem is esznek olyan sokat, és némelyik faj akár heteket is kibír evés nélkül. Az aktívan vadászó cápák hetente csak néhányszor táplálkoznak, míg a kisméretű zsákmányt fogyasztó társaik naponta többször is esznek. 2. Mi az igazság a cápatámadásokkal kapcsolatban? Az emberek a cápákat kegyetlen, vérszomjas gyilkos jelzővel ruházták fel, ezáltal keltve rossz hírüket, és legtöbbünk még mai is így gondol rájuk. A média mindent megtesz annak érdekében, hogy ne is oszlassa el ezt a tévképzetet. A statisztika szerint azonban a cápák nem jelentenek olyan nagy veszélyt számunkra. Természetesen sok cápa potenciálisan képes embert ölni, azonban évente átlagosan tizenkét halálos, ember elleni cápatámadás történik. Ez kevesebb, mint a kutyaharapás vagy méhcsípés által megölt, vagy villám által halálra sújtott, vagy akár a fürdőkádban történt szerencsétlen elesés következtében életüket vesztő emberek száma! A legtöbb cápa első reakciója az élőhelyükön megjelenő ismeretlen állatra mint amilyen a cápa szempontjából az ember is az, hogy egyszerűen tovaúszik. 216

17 A 400 cápafaj közül csak mintegy 20-ról tudják, hogy valaha is emberre vagy csónakra támadtak. Ezek a fajok három közös jellemvonással rendelkeznek: halakra vagy tengeri emlősökre vadásznak, nagyméretűre nőnek, és szívesen időznek a melegebb part menti vizekben, ahol az emberek is gyakran megfordulnak. Az emberek véletlenül válnak áldozatukká. A cápa az úszókat vagy búvárokat összetévesztheti a zsákmánnyal. A szörfözők alulról tényleg úgy néznek ki, mint a teknősök vagy a fókák. A támadás után a cápa rendszerint rájön, hogy tévedett, és elúszik. Az emberek nem étvágygerjesztőek a cápák számára: túl csontosak vagyunk, és például a fókáktól eltérően nincs rajtunk elegendő hús vagy zsír. A cápák erőteljes ütéssel is megsérthetik áldozatukat. A korallzátonyokon olyan sok a kis hal, hogy ember elleni direkt cápatámadásokról szinte nem is hallani. Az a néhány ismertté vált eset olyan embereket érintett, akik szigonyhalászat közben túl sok vért engedtek a vízbe. A legtöbb cápatámadás a horogra akadt vagy csapdába ejtett cápákhoz nyúló emberek ellen történik. Egy szörföző és egy teknős közötti hasonlóság a cápa nézőpontjából A cápatámadások időnként halálosak, de nem szabad elfelejteni, hogy ez nagyon ritka. A legtöbb jelentett cápatámadás az óceánban, Észak-Amerika, Ausztrália és Dél-Afrika körül történt. Ezeken a helyeken a meleg víz sok embert vonz, akik kapcsolatba kerülhetnek cápákkal. A búvárok néha azzal provokálják a cápákat, hogy tréfából meghúzzák a farkukat. Ettől az állat nagyon feldühödik, és különösen veszélyessé válik. Egyre több a búvár, ami ugyancsak növelheti a támadások számát. 3. Hogyan szerzik meg táplálékukat a cápák? a) Vadászat A cápák a világ legősibb tengeri ragadozói. Az agyuk nagyobb, mint a legtöbb halé, és kiemelkedő érzékekkel rendelkező, kifinomult vadászok. Vadászati szokásaik meglehetősen rejtélyesek. Gyorsan nagy távolságokat tesznek meg, és leúsznak a mélybe, ahová ember nehezen jut el. Többnyire magányos állatok. Jellemzően egyedül élnek és vadásznak. Túlélésük alapja az, hogy találnak-e élelmet, és eközben egészségesek tudnak-e maradni. Noha előfordul, hogy saját fajtársaikkal együtt úsznak, a legtöbb cápa megvárja, míg egyedül marad, és akkor támad. 17

18 A cápát csendes vadásznak tartják, mivel gyakran lopódzkodva közelíti meg áldozatát. Sok cápa álcázza magát, hogy a meglepetés erejével csaphasson le zsákmányára. Megvárják a megfelelő pillanatot, amikor hátulról vagy alulról támadnak. Miután rábukkant egy lehetséges táplálékra, bizonyos távolságban elkezd körözni körülötte, miközben felméri a helyzetet. Amikor készen áll, egy gyors mozdulatot tesz, és beleharap áldozatába, mielőtt még az rájönne, hogy mi is történt valójában. A legtöbb esetben egyetlen harapás elegendő a zsákmány leterítéséhez, ami után a cápa megvárja, míg áldozata a nagy vérveszteségtől kimúlik. Ezzel a vadászati módszerrel a cápa sok energiát takarít meg. TUDTAD? A cápák vadászat közben álcázással lepik meg áldozatukat. Felső részük, a háti oldal általában sötét, alsó részük, a hasi oldal pedig világosabb. A lefelé néző zsákmányok vagy ragadozók az óceánfenék sötét hátterében nem mindig veszik észre őket. Azonban ha egy zsákmány vagy ragadozó alulról tekint felfelé, a cápa világosabb fele beleolvad az óceán világosabb felszínébe, ahol a Nap süt, ezért nem látszik. Hasonlóképpen az óceán fenekét kedvelő cápák tökéletesen beleolvadnak a tengerfenékbe. b) Táplálékfelvétel kiszűréssel Néhány cápa nyitott szájjal úszva szerzi meg táplálékát. Beszívják a vizet, és ebből szűrik ki a táplálékukat. Élelmük az ott található legkisebb organizmusokból áll, azokból a vízben lebegő apró állatokból és növényekből, amelyek neve plankton. A táplálkozás eme módját szűréssel történő táplálékfelvételnek nevezzük. Furcsa módon a három legnagyobb cápafaj: az óriáscápa, az óriásszájú cápa és a cetcápa táplálkozik így. c) Egyéb módszerek A cápák nem mindig vadásznak az élelemre. A többi nagy ragadozókhoz, például a tigrisekhez hasonlóan megkeresik a könnyű táplálékot, azaz a sérült vagy beteg állatokat. Dögevők is: megesznek minden elhullott állatot, feltéve, ha az számukra jóízű. Néhány álcázott fenéklakó beleolvad a tengerfenékbe, és megvárja, míg felbukkan a zsákmány. Amikor elég közel merészkedett, a cápa szélesre tátja a száját, és elnyeli az egész halat. ESZEVESZETT EVÉSZET A film egyik jelenetében egy eszeveszett evészetnek lehetünk tanúi. Egy szürke szirtcápa megfog egy halat. A vér szaga más cápákat is odavonz, amelyek vadul küzdenek, hogy megkaparintsák a zsákmányt. Túl sok kémiai jel megy át az agyukon, és megtámadnak mindent, ami mozog. A jelenet néhány perc alatt játszódik le, amely hirtelen véget ér, és a cápák elsuhannak. 18

19 4. Cápák veszélyben 400 millió év alatt a cápák számos igen jelentős környezeti változást éltek túl, az evolúció azonban mégsem készítette fel őket arra a szuperragadozóra, amely csak az elmúlt 50 évben jelent meg: az iparosodott emberre. Néhány cápafaj a kihalás szélén áll, mint ahogy a CÁPÁK című filmben felbukkanó összes cápa és rája. Lemészárlásukkal az ember veszélybe sodorja annak a fontos szerepnek a betöltését, amelyet ezek az állatok az óceáni élővilág egyensúlyának fenntartásában játszanak. Elképzelhető, hogy az emberek félnek ettől az óceánlakó ragadozótól, azonban a cápáknak több okuk van félni az embertől. Az emberek elkezdték kipusztítani a világ cápapopulációját. Kötélen száradó cápauszonyok A cápák a sporthalászok célpontjai. Mivel továbbra is nehéz fogásnak számítanak, amikor egy vadász eléri célját, gyakran elajándékozza valakinek a cápa állkapcsát a fogakkal együtt, vagy eladja a turistáknak. Mindazonáltal a cápákra a legnagyobb veszélyt a kereskedelmi halászat jelenti. Évente több millió cápát ölnek meg a húsáért, májáért (olajáért), porcáért, állkapcsáért, fogaiért, belső szerveiért, bőréért és úszóiért. A tőkehalhiány miatt a hasábburgonyával körített sült halhoz macskacápát is használnak. A halpiacokon a cápát gyakran más név alatt árulják, mint például rock salmon (kb. sziklai lazac), rock eel (kb. sziklai angolna) vagy flake! A cápaporcot rákellenes gyógyszerként forgalmazzák, noha semmilyen tudományos adat nem támasztja alá ezt az állítást. 19

20 Az utóbbi időben számos ázsiai országban ugrásszerűen megnövekedett a kereslet a rendkívül népszerű cápauszonyleves iránt. Ez azt jelenti, hogy a halászok kizárólag az úszókért vadásszák a cápákat, és miután az úszót levágták, a cápát visszadobják a tengerbe. Úszók nélkül a cápák képtelenek manőverezni, és a végén lesüllyednek az óceán fenekére, ahol elpusztulnak. Ez az uszonyozásnak (finning) nevezett módszer csak néhány országban tilos (mint például az USA-ban 1993 óta). Néhány part menti országban biztonsági hálókat állítanak fel, hogy megvédjék az embereket a potenciálisan veszélyes cápáktól. Azonban a hálók nagyon sok ártalmatlan cápát is csapdába ejtenek, és ha egy cápa egyszer belegabalyodott egy hálóba, nincs sok esélye a szabadulásra. Halászhálóba akadt pörölycápa A cápák másik kegyetlen halála, ha halászhálóval elfogják őket. Hatalmas hálókat vetnek ki a tonhalak elfogására, de a végén más óceánlakók, például cápák és delfinek is fogságba esnek. Ez nem kívánatos fogás, amelynek neve mellékfogás ; ezeket rendszerint visszadobják a tengerbe. Azonban a legtöbb állat addigra már elpusztult. A lehalászott cápák mintegy fele mellékfogás, vagyis más fajokra való vadászat közben véletlenül fognak ki. A cápák alacsony szaporodási rátájuk miatt különösen érzékenyek a túlhalászatra. Későn válnak ivaréretté, lassan növekednek, és más fajokkal összehasonlítva viszonylag kevés utódot nemzenek. Néhány cápa esetében az ivarérettség elérése akár 6 évbe is beletelhet. A vemhességi időszak (az az idő, amelyet az embrió az anya testén belül tölt) akár 22 hónap is lehet. A halászatnak köszönhetően előfordulhat, hogy hamarabb kikerülnek a tengerből, mint hogy szaporodni tudnának. A pusztító halászati módszerek, mint a robbantásos vagy mérgezéses módszer, szintén veszélyeztetik a cápákat. Néhány halász ciánt, egy erős és gyorsan ható mérget önt a korallzátony repedéseibe, ahol a halak élnek. A cián megbénítja őket, így könnyen elfoghatók. De ez a módszer megmérgezi a korallzátonyt, és természetesen rendkívül káros az összes ott élő állat és egyéb organizmus számára. Más halászok robbanószereket használnak, így nagy területen megölik az összes halat, köztük a cápákat. A robbanás a korallt is lerombolja, amely számos cápának és más tengeri élőlénynek ad otthont. Évekbe telik, amíg a zátony újra felépül. A halászok sokszor nem hagynak maguk után semmit, csak pusztulást. Szennyvíz, ipari hulladék, szennyezés, nemtörődöm turizmus, erdőirtás és globális felmelegedéshez vezető tömeges energiafogyasztás néhány újabb, ember által előidézett környezeti probléma, amely a korallzátonyokat is fenyegeti. Ez pedig veszélybe sodorja a cápákat és az ott élő más tengeri élőlényeket. Az emberek túl sok cápát öltek meg, ezzel felborították a víz alatti ökoszisztéma egyensúlyát. Napjainkban a cápák mintegy 80%-át a kihalás veszélye fenyegeti. 20