SZOLNOK VÁROS RÖVID IPARTÖRTÉNETE 2 SZOLNOK VÁROS A PALEOLITIKUMTÓL A VASÚTIG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZOLNOK VÁROS RÖVID IPARTÖRTÉNETE 2 SZOLNOK VÁROS A PALEOLITIKUMTÓL A VASÚTIG"

Átírás

1 Magdus Tamás 1 Szolnoki Tudományos Közlemények XVI. Szolnok, 2012 SZOLNOK VÁROS RÖVID IPARTÖRTÉNETE 2 Szolnok város ipartörténete egészen a neolitikumban kezdődik, és a történelem folyamán kialakult ipari tevékenységek mai napig formálják a város természeti valamint társadalmi-gazdasági képét. E tanulmány célja egy rövid áttekintést adni Szolnok város ipartörténetéről a kezdetektől napjainkig. A cikk során láthatóvá válik, hogyan fejlődött, bővült Szolnok ipari profilja, amíg végül eljutunk a 21. század ipari tevékenységeihez, beleértve a jövőbe mutató technológiákat és a hosszú távú fejlesztéseknek lehetőséget adó ipari parkokat. HISTORY OF INDUSTRY IN SZOLNOK (HUNGARY) The history of industry in Szolnok city begins in the Neolithic and the industrial activities today are shaping the city's natural and socio-economic picture through the history. This study aims to give a brief overview of the history of the city of Szolnok industry from the beginning to the present. Throughout this article we will see the evolving and expanding industrial profiles of Szolnok, until we reach the end of the 21st century industrial activities, including forward-looking technologies and the possibility for long-term development in industrial parks. SZOLNOK VÁROS A PALEOLITIKUMTÓL A VASÚTIG Szolnok és környéke már a paleolitikum óta lakott terület, és a tatárjárást leszámítva folyamatosan lakott volt. Az elemzők az ipar szempontjából kedvező adottságnak tekintik a város földrajzi fekvését, az átkelőhely jelentőségét, a szárazföldi és vízi utak találkozását, később pedig a vasút és a gőzhajózás létrejöttét. Az ipar meghonosodását és fejlődését azonban, nemcsak nem csak természeti, hanem társadalmi tényezők is befolyásolták. A neolitikumból maradtak fenn az első fémből készült tárgyak a megyeszékhelyen, amelyek már utalnak a kézművesség jelenlétére. Ilyen tárgyak például a horgok, hálónehezékek, amelyeket a halászathoz használtak, illetve apró rituális szobrok, amelyek nőalakokat, illetve állatokat formáztak meg. Ezek megformálása, kimunkálása egyértelmű bizonyítékot ad arra, hogy hozzáértő emberek készítették őket. A mezolitikumból már az állattartáshoz kapcsolatos eszközök is találhatóak. A bronzkortól kezdve már nemcsak kis tárgyakat, hanem valódi régészeti emlékeket is találunk a leletek között. A legtöbbjük vasból készült kard, övcsat, ékszer, fejsze, lándzsahegy valamint agyagból készült hombárok és edények. Bizonyos, hogy a vaseszközök készítését, a fazekasmesterséget és az agyagozó korong használatát a szkíták honosították meg városunk környékén. A gepidáknál nemcsak a fémek jelenléte, hanem már az üvegé is kimutatható. [1] 1 A Verseghy Ferenc Gimnázium (5000 Szolnok, Tisza park 1.) 11. évfolyamos tanulója. 2 Lektorálta: Farkas Bertalan Péter földrajz történelem szakos tanár, Verseghy Ferenc Gimnázium, Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földrajz- és Földtudományi Intézet Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék doktorandusz hallgatója, 198

2 1. ábra Gepida övcsat Szandaszőlősről. Forrás: [URL: A magyarok a 10. században telepedtek meg itt, és számos kézművességre utaló leletet hagytak maguk után: például egy arany tarsolylemezt, ami nagy valószínűséggel nem a környékünkön készült. Ugyanakkor bizonyos, hogy voltak már a korban kézművesek a város mai területén. A várost, ami eleinte kisebb falu volt, 1075-ben említik először Zounok néven I. Géza király garamszentbenedeki kolostor alapítólevelében. [2] Szeged mellett az egyik legfontosabb sólerakat és elosztóhely volt, ami nem is csoda, hiszen a településen ment keresztül a Debrecen Szolnok Pest sóút. Az 1571 előtti állapotokról írásos dokumentumok nem maradtak fent, de a környékbeli település- és helynevekből következtethetünk a tevékenységekre és az életmódra. Ezekre utaló név például Ácsi (Alcsi), Örményes és Kovácsi. [3] A terület török hódoltságba való beolvasztásáig Szolnok legfontosabb bevételi forrását a sókereskedelem jelentette, de azt a hódoltság idején leállították egy időre: a sószállító utak más funkciót töltöttek be, elsősorban felvonulási utakat jelentettek. A sószállítást később újra elindították; ekkor azonban már csökkent a jelentősége. A török fennhatóság idejére tehető az ország első állandó Tiszán átívelő hídjának megépítése, amely növelte a város marhakereskedelemben betöltött szerepét is. Ebben az időszakban említik Szolnokon elsőként a török iparosok jelenlétét. Az első iparos összeírást is egy 1571-ből származó török defterből olvashatjuk. Ez alapján 2 szabó, 1 kerekes, 1 halász, 1 csikós, 1 kovács és 1 mészáros található Szolnokon. [4] A törökök kiűzése után az Alföld amúgy is elnéptelenedett vidékén a város hanyatlásnak indult, mivel a Tisza okozta természeti csapások mellett a kurucok és a labancok is feldúlták a várost. 199

3 2. ábra Szolnok vára 1552-ben. Forrás: [URL: A terület török fennhatóságának felszámolása után, a 18. században a terület újra fejlődésnek indult, mivel a jászok és a kunok megválthatták magukat, valamint a mezőgazdaság technológiai és mennyiségi bővülése a kézműipar fejlődését is elősegítette. [5] Ebben az időszakban Szolnok és környéke gazdaságilag önellátó terület volt. Egy 18. századi forrásban az olvasható, hogy a lakosság többsége mezőgazdaságból él, de fontos a faúsztatáshoz kapcsolódó fuvarozás és jelentős az ipar is. Ekkor éli második virágkorát a sószállítás is, de ekkor már nemcsak a Szamos-menti, hanem főleg a máramarosi bányák ontják az értékes nyersanyagot. Számos probléma, mint például sorozatos árvizek, tűzvész és járvány hátráltatta a város gazdaságát ekkoriban, de ezek a csapások sem tudták megakadályozni az ipar előretörését. [6] 3. ábra Szolnok a században. Forrás: [URL: A 17. század folyamán építették meg az első gabona őrlőmalmot a Zagyván. Ekkorra már jócskán megnövekedett az iparosok száma, 1769-ben 92 fő iparost írtak össze. Azonban ezek az iparosok még kis üzemekben, céhes üzemformában dolgoztak, önellátó háziiparosok voltak. Az első céhet 1766-ban alapították meg a szabók, őket követték a kovácsok 1769-ben, majd a takácsok 1774-ben. Ezek a tömörülések eleinte segítették a fejlődést, de később ke- 200

4 rékkötői lettek annak az üzemforma kötöttsége és fokozatosan kialakuló válsága miatt. Azt érdemes megjegyeznünk, hogy a szolnoki iparosok kizárólag a klasszikus értelemben vett ipari tevékenységet folytattak, tehát nem tartottak állatot és nem műveltek földet emellett, ezzel szemben például a Jászságban e két tevékenység gyakorta járt együtt. A várva várt feltámadást a 19. század eleje hozta meg. A faúsztatásra alapozott fafeldolgozás és a Tiszán érkező gabona őrlése révén Szolnokon már igen fontossá az ipar, ugyanakkor a mezőgazdaság még mindig vezető gazdasági ág maradt. Ekkoriban kezdődött a gőzhajózás is a Tiszán, ami tovább lendítette a város fejlődését, különösen a közlekedési és kereskedelmi funkciókat erősítve. Ami azonban a legfontosabb volt Szolnok és a megye számára, hogy szeptember 1-én az ország második vasútvonalaként átadták a Pest Szolnok vasútvonalat. [7] 4. ábra A szolnoki vasútállomás megnyitása 1847-ben. Forrás: [URL: A 19. század rohamos fejlődését azonban jócskán megakasztották az es forradalom és szabadságharc eseményei. A szabadságharc után Bonyhádi Imre Szolnok megyei császári és királyi megyefőnök gazdasági téren igen súlyos szankciókkal büntette a várost, hiszen elvette a királyi haszonvételeket (hídvám), a regálékat és különböző területek bérmentes használatát is: ezekkel a lépésekkel pedig komoly jövedelmeket vett el a helyiektől, továbbá jelentős kiadásokat is okozott. A szolnokiak kétségbeesetten próbálták visszaszerezni jogaikat. A segélykiáltások hatására Paulik Károly polgármester 1852-ben még sikertelenül, 1858-ban azonban már sikeresen indítványozta az előjogok visszaadását ban azonban a városunk történetében nemcsak ez az egy igen fontos esemény történt, ekkor adták át ugyanis a Tiszavidéki Vaspálya Társaság, a mai Járműjavító első épületeit. Eleinte a kis műhelyekben 100 munkás dolgozott, de az idő múlásával a foglalkoztatottak száma jócskán bővült. Ugyanebben az évben adták át a Szolnok Arad-, egy évvel előtte (1857) pedig a Szolnok Debrecen vonalakat. Mivel a vasút már egy évtizeddel korábban összekötötte a fővárost Szolnokkal, a hálózat fejlődésével már korán a Dunán inneni területek egyik jelentős közlekedési csomópontja alakult ki a városban. [8] Ezzel szemben komoly problémát jelentett a közutak hiánya. Egy helyi tisztviselő, Szatmári Károly, így írja le az állapotokat: Nem voltak utak egy eső minden tengelyen szállítást lehetetlenné tesz. A korban a szekéren való szállítás lehetőségei az időjárás függvényében alakultak, Szolnokon és annak környékén azonban nem 201

5 voltak a kor követelményeinek megfelelő kövezett utak, amely a gazdasági élet vérkeringésébe való bekapcsolódást hátráltatta, ugyanakkor tovább fokozta a vasút jelentőségét. [9][10] A BOLDOG BÉKEIDŐKTŐL A SZOCIALISTA ÉRÁIG A szabadságharcot követő első évtized lassú, de biztos építkezése meghozta a várt eredményeket ben például megnyitották a város első gőzmalmát. Szolnok helyzetéből adódóan a térség dohánybegyűjtő és -feldolgozó centruma lett, az első erre a célra szolgáló üzemet 1864-ben emelték ban Scheftsik István megnyittatta a Szent István Gőzmalmot, amely mellett gőzfűrész is működött. A gőzgépek később a város áramellátását is biztosították. A fafeldolgozás zártciklusú volt, tehát a feldolgozás során keletkezett fűrészport, rönkvégeket és egyéb fahulladékokat energiatermelésre, például fűtésre felhasználták. A 19. század második felében a Szolnokon munkálkodó iparosok száma 950 fő, tehát száz év alatt megtízszereződött az iparban dolgozók száma. Ezekben a műhelyekben dolgozó kézművesek a lakosságot kielégítő főleg könnyűipari ágazatokban dolgoztak. Az 1874-es területrendezési törvény kimondta, hogy a nem egybefüggő területű közigazgatási egységeket meg kell szüntetni. Ekkor felvetődött egy önálló megye szervezése a jászoknak és kunoknak, ám ekkor még Jászberény központtal. Ekkor a jászsági városnak lakosa volt, míg Szolnoknak csak Végül gróf Szapáry Gyula belügyminiszter és Horánszky Nándor képviselő hathatós közreműködésével szeptember 4-én Szolnok lett Jász-Nagykun- Szolnok vármegye székhelye. Ez óriási lépést jelentett a későbbi városfejlődés, a városi akkor még kezdetleges polgárosodás, a társadalom és a gazdaság átalakulása szempontjából.[11] A 19. század végén megjelent a megyeszékhelyen az elektromosság is: Szolnokon 1894-ben gyulladt fel az első lámpa a Nemzeti Szállóban, amelyet eleinte a szálloda gőzgépei üzemeltettek, de később úgy ahogy az egész város üzemeltetését a Szállót is átvette a Scheftsik Malom ben épült meg a kor egyik legmodernebb és legtöbb embert foglalkoztató malma, a Hungária Műmalom, amelynek lisztje az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjas lett. Sajnos a malom később, 1905-ben tragikus körülmények között leégett. A Járműjavító 1894-ben új csarnokokkal, víztoronnyal és tanonciskolával bővült, majd 1899-ben négyzetméter alapterületen munkásszállókat is felhúztak. A Járműjavító szolgáltató és ellátó funkciója tehát jócskán kibővült, hazánk egyik legjelentősebb vasúti járműjavító telephelyévé vált. [12] ben nyitották meg a Téglagyárat, majd 1912-ben a Szolnoki Cukorgyárat. Szokatlan módon a városban a birtokosoktól kezdve a parasztokig mindenki támogatta a gyár építését, hiszen a beruházáshoz szükséges tőkén kívül minden tényező víz, vasút, beépíthető terület megvolt a városnak. A gyár termelését a megyében található hold cukorrépa termelésre szánt földre alapozták. Az 1914-es ipari almanach alapján a városban a cukorgyár, a járműjavító üzem, négy fűrészüzem, gőzmalom, egy-egy ecet-, gyufa-, és cementlapárú-gyár, egy kelmefestő- és egy szappangyár képviselte a megyeszékhely iparát. Ezek az üzemek a tőkés iparnak a gépipart megelőző formái, például tőkés kooperációk és manufaktúrák voltak. Az első világháború a város számára igen sok megpróbáltatással járt. A gyárak nagy része, ha tehette, átállt hadigyártásra. A hadszíntereket ellátó üzemek dolgozói frontszolgálat alóli felmentést kaptak, de később ők sem maradtak ki a politika alakításából: e felmentetteknek igen nagy szerepük volt az 1918-as és 19-es forradalmakban. Szolnok városában alakult meg az 202

6 egyik legjelentősebb vidéki KMP szervezet és itt volt az egyik legkiterjedtebb a vörös terror is. A román királyi hadsereg 1919 áprilisában elérte a Tisza vonalát és körülbelül 100 napig tartotta ostrom alatt a várost, amelyben óriási pusztítást okoztak az ágyúzások. A megpróbáltatások után a város a könnyen inflálódó koronával kifizette a tartozásait, így tehermentessé vált. Az átmeneti pozitív helyzet azonban ez nem tartott sokáig, mert az I. világháború után a gyárakban dolgozók száma erősen megcsappant, és a helyi nagyipar vergődését tovább súlyosbította a 20-as évek végén kibontakozó gazdasági válság. Azt mondhatjuk talán, hogy szerencsére a válság elsősorban a nehézipart (kohóipar, bányászat) sújtotta, míg a mindennapi, nélkülözhetetlen cikkek kibocsátása csak kisebb mértékben csökkent, így a textiliparban, bőriparban, élelmiszeriparban kisebb volt a termelés- és profitcsökkenés. Az 1920-as trianoni békeszerződés végleg megpecsételte a szolnoki fűrésztelepek sorsát, amelyek alapanyagot a Kárpátokból nyertek. Ezzel a kieséssel körülbelül 500 ember veszítette el munkahelyét, és igen nagy bevételtől esett el a város ban is kiadtak egy ipari almanachot, amely pontos leírást ad a megyeszékhelyen lévő gyárakról. Ez alapján az alábbi cégek voltak Szolnokon: Cukorgyár Rt., Gaál Imre Gépgyár Rt., Schwarz Testvérek Ecetszeszgyára, Asztalosárúgyár Rt., Ösztereicher Lipót és Fia Szeszgyára, Kádár Elek Tükörgyára, özv. Galambos Miklósné Szappangyára, két tégla- és cserépgyár, öt fatelep, négy malom és egy gyufagyár jelentette ekkor Szolnok nagyiparát. A város az 1930-as évekre 25 gyári jellegű létesítménnyel országosan negyedik, termelési értékben hatodik volt. Legnagyobb ipari létesítménye a Cukorgyár volt, amely nagyjából főt foglalkoztatott, míg a Járműjavító 600 dolgozót látott el munkával ban hajózhatóvá tették Tisza Szolnok feletti szakaszát, s ekkor vetődött fel a Tárház és a gabonakikötő ötlete, amelyet a következő évben meg is valósítottak. Az 1930-as évek második felében, amikorra már egyre valószínűbb volt egy újabb világégés bekövetkezte, már nem a civil és ipari fejlesztésekre figyeltek oda, hanem katonai repülőteret, lőteret, laktanyákat és ezeket kiszolgáló épületeket húztak fel. Azonban mégis ekkorra tehető egy újabb kitűnő vállalkozás alapítása, mégpedig a Papírgyáré. A város támogatta a kezdeményezést, hiszen orvosolni kellett a munkanélküliség burjánzását a településen. Sajnos a vállalkozás a rossz minőségű papír miatt bebukott, így 1940-ben kénytelenek voltak eladni a gyárat. Később újraindult a termelés és jobb minőségű német papírgépekkel beindult az üzlet, de 1944-ben a világháborús harcok miatt újra le kellett állítani. A második világháborúban a legnagyobb probléma a közellátásban jelentkezett, hiszen a legfontosabb dolgokat csak jegyre lehetett kapni. A gyárak újra haditermelésre álltak át, azonban egyre kevesebb lett a frontszolgálat alóli felmentés ben elkezdték a város bombázását, hiszen közlekedési és vasúti gócpont volt, így stratégiailag fontosnak számított. A várost november 4-én szabadították fel az orosz csapatok, de a gyárak és üzemek romokban álltak, így csak jóval később indulhatott el a termelés. [13] 203

7 5. ábra A lebombázott szolnoki vasútállomás. Forrás: [URL: SZOLNOK A SZOCIALISTA IPAR BÁZISA? A II. világháborút követően elsőként a Cukorgyár, a Papírgyár és a Járműjavító kezdhette el a munkát, mert az újjáépítéshez komoly állami támogatást kaptak ben indították el az első szovjet mintájú gazdasági tervet, a hároméves tervet. Ennek célja az évi XVII. törvény szerint Magyarország gazdasági és szellemi felemelkedésének meggyorsítása, valamint demokratikus rendjének megszilárdítása céljából és a lakosság életszínvonalának javítására, valamint a termelőerők fokozását, okszerű felhasználását és a különböző termelési ágak összhangját a nép egyetemes érdekében biztosítja. [14] 1948-ban elkezdődött egy újabb korszak, mert a Cukorgyárat és a Papírgyárat államosították, 49-től pedig minden 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozást állami kézbe vettek. Az első nagyobb változás a gőzfűrésztelepnél volt, amelyet átprofiloztak bútorgyárrá. Felmérték az üzemek állományát (eszközök, nyersanyag), és az eszközök tudatában kezdték el az iparszervezést. Az év végére a hároméves tervet két hónappal a befejezés előtt teljesítették. Ekkor az MDP kimondta, hogy A hároméves terv az újjáépítésnek, a háborús károk és pusztítások sújtotta magyar gazdaság talpra állításának terve volt. [15] 1949-ben jött létre az úgynevezett 2000 tonnás és 500 kilométeres mozgalom. A második világháború után a MÁV-nak nem állt rendelkezésére elegendő mozdony, amivel nem tudta kielégíteni a gazdaság növekvő igényeit. Ez azt jelentette, hogy naponta 2000 tonnát kellett elszállítaniuk és 500 kilométert megtenniük. Ez azért volt problémás az akkori körülmények között, mert a terhelési értékek felső határait egyes mozdonyoknál 50-60%-kal lépték túl. Ez a 204

8 szerelvények meghibásodását, élettartamuk csökkenését idézhette elő, ez pedig a baleseti kockázat növekedésével járt, továbbá emiatt a mozdonyvezetők pszichikai terhelése is nőtt. Szolnok, mint komoly vasutas város, részt vett a Szovjetunióból kiinduló mozgalomban, de nem játszott olyan komoly szerepet, mint Leninváros, Sztálinváros vagy akár hazánkban Miskolc ben vezették be az úgynevezett tanácsrendszert, amely gyökeresen megváltoztatta a magyar közigazgatást. A tanácsrendszer elvette a városoktól az önálló döntéshozás, a helyi pénzbevételeket, s így az önálló gazdálkodás lehetőségét is. A döntéseket a centralizált pártapparátus hozta, így a decentralizált ön-kormányzás gyakorlatilag megszűnt. Az 50-es évek politikája Szolnokot ipari központtá kívánta átalakítani. Így minden mástól elvonták a pénzt és így minden eszközt és forrást e cél érdekében használtak fel ben az állampárt, a Magyar Dolgozók Pártja kongresszusán határozatot hozott a tervelőirányzat jelentős emeléséről. Ez az úgynevezett ötéves terv, melynek fő feladata, Magyarország iparosításának meggyorsítása, elsősorban a nehéz- és gépipar fejlesztése, mert ez a könnyűipar fejlesztésének, a mezőgazdaság gépesítésének, a közlekedés korszerűsítésének döntő feltétele. Ennek az lenne az eredménye, hogy agrárjellegről Magyarország ipari-agrár jellegre váltana át. Tehát olyan nemzet lenne, amelynek gazdaságában az iparnak van nagyobb súlya van, de erős mezőgazdasággal rendelkezik. [16] 6. és 7. ábra. Plakátok a három- és az ötéves tervről. Források: [URL: [URL: Ennek szellemében épült meg 1952-ben a Tiszamenti Vegyiművek első részlege, a Kénsavgyár, amelyben piritalapon állították elő a kénsavat. Ezt követte a Tejüzem, és ekkor kezdte el a termelést az átalakított Szolnoki Bútorgyár is. 53-ban készült el az egyetlen mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzem, a Szolnoki Mezőgép Vállalat, amely eleinte traktorokat és kombájnokat szervízelt, majd az Alföld legjelentősebb gépgyártója lett ben pedig a 205

9 Szalma-cellulózgyár nyitotta meg kapuit. A tervek közt szerepelt egy kenyérüzem felépítése is, amely az akadozó kenyérellátásra és a női munkaerő foglalkoztatására kínált lehetőséget. Utóbbi megoldására egy ruhagyárat is építettek volna, de a pártvezetés úgy határozott, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye ruhaellátását biztosítják az ország más helyein lévő üzemek. Öt év alatt körülbelül 35 milliárd forintot költöttek el a városban, ebből 17 milliárdot az ipar fejlesztésére, 6 milliárd forintot a mezőgazdaságot közvetlenül szolgáló ipari, közlekedési, egészségügyi, kulturális, építkezési és egyéb beruházásokra, a közlekedésbe körülbelül 6 milliárdot, szociális és kulturális célokra 3,5 milliárdot, lakásépítésre 2,5 milliárd forintot költöttek el. Habár az ország fejlődése látványos volt, súlyos károkat is okozott a felsővezetés. A kezdeti beruházások rengeteg pénzbe kerültek és a határidők szűkre szabottak voltak, ami a lakosság fogyasztásának csökkenéséhez és az életszínvonal csökkenéséhez vezetett. Ennél is súlyosabb volt az, hogy az országnak nem volt megfelelő nyersanyag-forrása ezekhez a nagy gyárakhoz, így a nagy testvértől, a Szovjetuniótól kellett azt beszereznünk, ami további függést eredményezett. Érdekes, ugyanakkor a korszakban meghatározó körülmény volt a termelésben és általában a munkamorálban, hogy a megyében, így Szolnokon is komoly problémát okozott az ipartelepeken dolgozó munkások súlyos alkoholizmusa. A jelenségtől romlott a munkamorál, növekedett a munkakerülés, a züllés és az ún. táppénzcsalás, mivel a dolgozók az átmulatott hétvége után gyakorta nem mentek dolgozni hétfőn. Erre a problémára sem előtte, sem utána nem sikerült megoldást találni. [17] Ugyanebben az évben kezdték el a kőolajfúrási kísérleteket a megyében, kis támogatottsággal, mert a tanács a rizsföldeket féltette, így eleinte csak Abony környékén adtak engedélyt a fúrásokra. A kezdeti sikereket azonban félbeszakította a forradalom. Az 56-os forradalomban október 23-án elsősorban a közlekedésmérnök-hallgatók játszottak szerepet Szolnokon, később a 26-i fős tömegtüntetésben már a fiatal munkásság is tevékeny szerepet vállalt. A forradalom utáni évben létrehozták az OKGT-t, azaz az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztöt. A dunántúli források apadása miatt szervezték meg az Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalatot, amely nemcsak fekete aranyat, hanem földgázt is termelt es adatok szerint az ország szénhidrogén-termelésének a 80%-a a városból származott, amely jelzi a város kiemelkedő szerepét az ország kőolaj- és gázellátásában. [18] 1961-ben az Országgyűlés kiadta a második ötéves tervet, amely tovább kívánta növelni a az ország termelőerejét. Az ipar fejlesztését úgy kell megvalósítani, hogy a szocialista ipar termelése öt év alatt százalékkal, az állami ipar termelése pedig legalább 50 százalékkal növekedjék. A termelési eszközök termelését legalább százalékkal, a fogyasztási cikkekét százalékkal kell növelni. Az Alföldre elsősorban a munkaigényes gép- és könnyűipari vállalatok mellett építőanyag-ipari és nem nagy vízigényű élelmiszer-ipari üzemeket szerettek volna. Ennek nagy része megvalósult, de a például a szolnoki kenyérgyár terve újra meghiúsult. A második ötéves terv közvetlen feladata tehát az ipar és mezőgazdaság minden ágazatának a legmodernebb technikai felszerelése. A gépiparnak a négyszeresére kellett (volna) nőnie, hogy a közlekedés, a fogyasztás, a mezőgazdaság és a szocialista kereskedelem szükségleteit ki tudják szolgálni. A technikai építés legfontosabb eleme az energiaforrások megteremtése volt. Az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság villamosítása kellett, hogy az egész ország gazdaságát áthassa. A milliárd kilowattóra villamos-energia, 250 millió tonna szén termelése és a mai olajtermelési színvonal háromszorosára emelése volt az alapja 206

10 az újabb ötéves tervnek, mindezt 82 milliárd forintból. Összességében a népgazdasági tervek jó elképzelése lettek volna, de nem egy olyan országban, mint Magyarország, ahol olyan gyárakat építenek, amelyekhez nem volt elegendő nyersanyag, hanem azt importálni kellett külföldről, természetesen főleg a Szovjetunióból. A keleti blokkban a nyersanyag relatív olcsósága megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a nyersanyag-lelőhelyektől távol dolgozzák fel azokat, ugyanakkor ez az erőltetett iparosítás rendkívül negatív, torzító hatással járt az egész keleti blokkban re, népgazdasági terv végeztével, a megye még mindig agrárjellegű volt, de a megyeszékhely már szocialista, ipari város volt. A város iparában dolgozók száma ekkor 5 ezer fővel nőtt, és ezeknek az embereknek nagy része nagyiparban vagy szövetkezeti iparban dolgozott. Meg kell említeni, hogy ebben az ötéves ciklusban is Szolnok produkálta a leggyorsabb fejlődést a megyén belül. A lakosság 1961-től évente fővel növekedett, így 1965-re elérte a 60 ezer főt. [19] [20] A 60-as évek végén a megye foglalkoztatottjainak a fele dolgozott a városban. Ezekben az években komoly problémát jelentett a megyeszékhelyen azoknak a gimnazistáknak az elhelyezése, akiknek nem volt szakképesítése. Az ilyen fiatalok legtöbbször betanított munkásként kerültek egy-egy nagyobb gyárba. Számukra a rendszerváltásig volt stabil állás, mert utána a nagy elbocsátási hullámban őket küldték el elsőként, és csak utána a szakképzett munkaerőt. Ekkor készült el a Vegyiművek két újabb részlege, a savüzem és a szuperfoszfátgyár, amely a mezőgazdaság szempontjából nagyon fontos volt a műtrágyázás miatt. Ezeket a fejlesztéseket egy porfestéküzem létrehozása követte. A Tiszamenti Vegyiművekben dolgozók, az átlagkeresetükkel a város legjobban fizetett munkásai voltak. A szuperfoszfát-termelés 1965-ben a vegyiművek jelentős bővítésével tonnára emelkedett. A 70-es évekre az ország kénsavtermelésének a 95%-a Szolnokról származott. [21] 1965-ben telepedett meg a megyeszékhelyen a Ganz Villamossági Művek, amely hegesztett vasszerkezetek és transzformátorok gyártására szakosodott. Itt készítették el Közép-Európa legnagyobb generátorát és a paksi atomerőmű turbógenerátorának alapjait is ben hívták életre a Beton- és Vasbetonipari Műveket, amelynek feladata a növekvő lakáshiány megoldása volt. Az Egyesült Államokból szerzett span-deck technológiával gyártott födémpanelekkel hívta fel magára a figyelmet a gyár, amely nemcsak a megye, hanem az egész ország lakótelepeinek építésében is részt vett. A negyedik ötéves terv során 1971-től 1975-ig Szolnokon főleg a könnyűipart fejlesztették. A szolnoki Vas- és Faipari Szövetkezet termelési értéke öt év alatt 62%-kal nőtt (37,4 millióról 60,7 millió forintra növelték a náluk megtermelt áruk értékét). Nyereségük 1975-ben 11 millió forint, ami a megelőző évhez képest 14,4%-os bővülést jelent. A Szolnoki Bőr- és Textilipari Szövetkezet az ötödik népgazdasági terv végén a Könnyűipari Minisztérium Kiváló Szövetkezete címét kapta azzal, hogy 16%-os létszámnövekedés mellett 72%-kal növelte árbevételét és 75%-kal termelékenységét. A külföldi pénzforrásokból fenntartott növekedés azonban ideiglenes megoldás volt, a szocialista gazdasági modell 1985-re jóformán kifulladt, és a gazdaság megbicsaklani látszott. Mivel azonban ez volt az ország egyik mozgatórúgója, sok más politikai, társadalmi berendezkedésbeli, közjogi ok miatt a politikai rendszert is magával rántotta a mélybe. [22] SZOLNOK AZ ÚJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN 207

11 A rendszerváltás időszakában egy úgynevezett transzformációs válság kezdődött a volt KGST országokban, amely a szocialista tervgazdaságból a piacgazdaságba átlépő gazdaságokra jellemző. A változás azonban nemcsak közgazdasági. A transzformációs válság a közjogi változásokon kívül a hétköznapokban is érintette a korábbi szovjet blokkban élőket átalakulóban voltak a társadalmi rétegek, jelentős vertikális társadalmi mobilitás lépett fel, amelynek során a lakosság jelentős része kedvezőtlenebb gazdasági körülményeket volt kénytelen megélni, mint a megelőző években, évtizedekben. Ráadásul a vasfüggöny keleti oldalán termelt termékek nem kellettek a fejlettebb nyugati piacra, s így egyre több üzem zárta be kapuit, és küldte el alkalmazottait. Szolnok gazdaságát súlyosan érintette a válság, és ez nem merült ki a tömeges munkanélküliségben. Akárcsak az országban másutt is, a megyeszékhelyen is elkezdődött az állami cégek privatizációja. Az Alföld egyik legjelentősebb gyárát, a Cukorgyárat szinte azonnal, 1991-ben megvásárolta az Eridania Béghin-Say nevű francia vállalat. Az új tulajdonos kerülte a teljes önállóságot, azonban a szakmai befektető csak a cukorgyártáshoz kapcsolódó tevékenységgel foglalkozott, így a 2001-ben a gyár 1000 fős létszámát lecsökkentették 200 főre ban a német Nordzucker AG vette át az üzemet a franciáktól, s belépőként egy hatalmas cukorsilót építettek fel. Ekkor senki sem sejtette, hogy hamarosan itt a vég, de 2007-ben a Mátra Cukor Zrt. bejelentette a leállást. Habár hosszú évtizedekig nyereséges volt a gyár, az Európai Unióhoz való csatlakozást követő cukorkvóta megpecsételte a szolnoki cukorgyár sorsát is. [23] A Papírgyár is hasonló ívű pályafutást tudhat magáénak. A Neusiedler AG 100%-os tulajdonosa lett a gyárnak, amely az első kelet-európai üzem volt, amely megfelelt a Xerox cég szállítási feltételeinek ben a gyár 36,4 milliárdos bevételt tudhatott magáénak, amely kétszer annyi volt, mint az évi adat. A német cég folyamatosan fejlesztette szolnoki telephelyét. Később a céget felvásárolta az olasz Mondi vállalat, amely 2008-ban visszaadta magyar kézbe a gyárat. [24] Ferencz Gábor tulajdonos a berendezéseket külföldre értékesítette, és a kihasználatlan raktárakból, épületekből egy 20 hektáros logisztikai-ipari parkot alakítottak ki. Az elmúlt időszakban több logisztikával és termeléssel foglalkozó cég választotta telephelyéül a gyárat, értékelve a korszerű infrastruktúrát, és a minimálisra szűkített adminisztrációt. [25] A város harmadik legnagyobb vállalkozása szerencsére megmaradt az utókornak, egyelőre. A Tiszamenti Vegyiműveket több részre osztották, a festékgyárat a Holland Colours/Appeldorn vásárolta meg, míg a mosószergyártó részleget a Henkel Austria. A cég Tiszamenti Vegyiművek Rt. néven 2004-ben megszűnt és beleolvadt a Bige Holding Kft-ba. Az ezredfordulón a legtöbb szolnoki cég megőrizte ütőképességét, amely a 90-es évek bizonytalansága után jó hatással volt a megyeszékhely gazdasági-társadalmi viszonyaira. A városban 2000-ben vállalkozás működött, ebből 1341 Kft., 30 szövetkezet, 1549 Bt. és 4353 egyéni vállalkozás. A szolnoki kistérség gazdasága mindig is kiemelkedett, erre jó példa, hogy a megyei TOP-50 vállalkozások között 24 a megyeszékhelyről származott. Az első a Neusiedler Szolnok Rt. a harmadik a Tisza Coop Negykereskedelmi és Szolgáltató Rt ben Szolnok önkormányzata rendelete értelmében a déli iparterületen zöldmezős beruházás keretében létrehozták a Szolnoki Ipari Parkot, amely 2000 márciusa óta jogosult a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium által odaítélt Ipari park cím viselésére. Az első befektető az Eagle Ottawa volt, amely prémium-, valamint középkategóriába sorolt autómárkákhoz 208

12 gyárt kárpitként, elsősorban üléshuzatként használt bőrt. Ehhez a cserzett és hasított alapanyag Dél-Amerikából és Spanyolországból érkezik Szolnokra. Őket 2007-ben a Grupo Segura nevű spanyol cég követte, akik 20 milliárd euróból építették fel új üzemüket. A családi vállalkozásként működő, valenciai székhelyű cég elsősorban sajtolt és hegesztett autóalkatrészeket készítenek olyan nagy gépkocsigyártók számára, mint a Ford, a Seat és az Audi. Magyarországot központi elhelyezkedése miatt, Szolnokot pedig elsősorban a jó vasúti adottságai miatt választották ben avatták fel a magyar vasútipar legmodernebb üzemét, amely kétszáz főnek adott munkát. A svájci Stadler Rail Group tevékenységének fókuszában a regionális, az elővárosi és a helyiérdekű vonatok, továbbá a villamos- és fogaskerekű járművek, illetve a dízel-elektromos mozdonyok gyártása áll. [26] 2012-ben írták alá azt a szerződést, amellyel a Stadler bővíti szolnoki telephelyét. A 3,2 milliárd forintból megvalósuló beruházás végeztével újabb 300 főt tud majd foglalkoztatni az üzem és az eddig gyártott 220 darab kocsiszekrényt évenkénti 370-re emelték. Legújabb hír Szolnokkal kapcsolatban egy citromsavgyár esetleges megépülése. A beruházás körülbelül 90 millió dollárból valósulna meg és közvetlenül munkahelyet teremtene. [27] 8. ábra. A Szolnoki Ipari Parkba betelepült vállalkozások. Forrás: [URL: Természetesen nem szabad elhanyagolnunk Szolnok legidősebb, még ma is működő ipari üzemét a MÁV Járműjavító Zrt-t. A 156 éve működő gyár nagyon sok változáson ment át a hosszú évek során. Számtalanszor felújították és építettek hozzá, sőt az 1960-as évek végén profilt váltott, és gőzmozdonyok helyett új típusú dízelmozdonyokat kezdtek gyártani. Mára már nem gyártanak itt kocsikat, csak alkatrészeket, és ők felügyelnek a meglévők karbantartásáért. A Járműjavító a megye második legnépesebb üzeme, 1100 főt foglalkoztat. A szolnoki 209

13 Kőolajkutató Rt.-nek azonban dicstelen vége lett ben privatizálta Mohamed Al-Barwani ománi üzletember, aki egy ciprusi bejegyzésű cég, az MB Drilling Overseas Ltd. tulajdonosa. Idehaza a MOL számára végezték az olajfúró-kutak javítását és karbantartását, miután azonban a pusztaszőlősi gázkitörés miatti pereskedés következtében ezek a megrendelések elmaradtak, az MBK olajipari tevékenysége megszűnt. A cég vagyonkezelővé alakult át és két részre osztották. Az egyik az MBK Szállítási Kft. a másik az MBK Gépészeti Kft. Az átszervezés előtti évben 2000-ben a cég bevétele körülbelül 2 milliárd forint volt, míg 2002-ben ez a szám 400 millióra apadt ben az ománi üzletember kivonult a magyar gazdaságból. ÖSSZEGZÉS Ha alaposan áttekintjük Szolnok városának ipartörténetét, elmondhatjuk, hogy nagyon sok olyan vállalkozás üzemelt itt, amely nemcsak országos, hanem Európa-hírű nevet szerzett termékének és a városnak. Ennek természetes alapja a földrajzi elhelyezkedésünk és az, hogy megvoltak azok a természeti és társadalmi-gazdasági telepítő tényezők, amelyek az ipari tevékenység és az üzemformák folyamatos fejlődéséhez, később a gyárakhoz szükségesek voltak. Sajnos a szocializmus idején nem egy olyan ipari létesítményt építettek fel, amelyet a hozzá szükséges tényezők hiánya miatt idejekorán be kellett zárni a rendszerváltás után. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a kiegyezés utáni boldog békeidőktől kezdve, egy-két periódust mint például a nagy gazdasági válságot és a két világégést leszámítva a város ipara mindig is az ország élvonalába tartozott. A XX. század második felében, különösen 80-as, 90-es években erősen megtorpant a helyi gazdaság; ugyanakkor napjainkban, a rendkívül nehéz hazai és nemzetközi gazdasági környezet ellenére egyelőre úgy tűnik, Szolnok jó úton járhat. 9. ábra. Szolnok város lakossága Forrás: [URL: 210

14 FELHASZNÁLT IRODALOM [1] [URL: [2] MILLENNIUMI EMLÉKKÖNYV (Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből) Szolnok, [3] ADATOK Szolnok megye történetéből II. kötet. Szolnok, 1989 [4] DÉZSMAJEGYZÉKEK. 3. Heves és Külső-Szolnok vármegye Szerkesztő: Bán Péter, Eger, [5] GYÁRFÁS ISTVÁN: A jász-kunok személyes és birtokviszonyainak története és jogi fejtegetése. Bp [6] BAKSAY SÁNDOR: Jászkunság. Az Osztrák-magyar Monarchia írásban és képben. II. Budapest [7] SZIKSZAI MIHÁLY: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete. Szolnok, [8] BAGI GÁBOR: A szolnoki vasút története. Szolnok [9] SZIKSZAI MIHÁLY: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete. Szolnok, [10] B. HUSZÁR ÉVA: Magyarország úthálózatának történeti áttekintése és Heves megye útviszonyai a XVIII. század végén [11] SZONTÁGH JENŐ: A szolnoki ipartestület 5 évi (1885 febr. 1-től 1889 dec. 31-ig.) története. Bp p. [12] SZONTÁGH JENŐ: A szolnoki ipartestület 5 évi (1889 febr. 1-től 1894 dec. 31-ig.) története. Bp [13] ADATOK Szolnok megye történetéből II. kötet. Szolnok, 1989 [14] UNGOR TIBOR: A felemelkedés útján Dokumentumok Szolnok megye negyedszázados történetéből Szolnok [15] CSÖNGE ATTILA: A Magyar Kommunista Párt iratai Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében ( ). Szolnok, [16] BARTKE ISTVÁN : Az iparilag elmaradott területek ipari fejlesztésének főbb közgazdasági kérdései Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Bp o [17] Az MDP Adminisztratív Osztályának iratai. Jelentés a Politikai Bizottsághoz az alkoholizmusról. K/11/E/582/ p. [18] SZUROVY GÉZA: A kőolaj regénye. Hirlapkiadó Vállalat. Budapest [19] A második ötéves tervben végbement gazdasági fejlődés és a gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítésének értékelése. Munkaügyi Minisztérium, március o. MOL M-KS ő.e. [20] SERES PÉTERNÉ: Jász-Nagykun-Szolnok Megye kialakítása Levéltári füzetek 1960-as népszámlálás adatai. MOL M-KS /1966/15.Ő.E. [21] SIPOS KÁROLY: Szolnok város a második ötéves terv idején. In: Jászkunság, évf./4. szám o [22] ZOLTÁN ZOLTÁN: Az Alföld-iparosítás eredményei. In: uő. (szerk.): A változó Alföld. Tankönyvkiadó, Bp o.,1980. [23] [URL: [24] hvg.hu. A Mondi eladta a szolnoki papírgyár többségi részvénypakettjét április. [URL: [25] [URL: [26] MTI: A Stadler Szolnokon építi fel alumínium kocsitest gyárát. HVG 2007/ [27] [URL: 211

A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze

A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze egyetemi tanár, kutatási igazgató Széchenyi István Egyetem A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Küngös község és helyi termékei

Küngös község és helyi termékei Küngös község és helyi termékei Küngös község nevének eredete Nevét a települést alapító IV. Béla király leányáról Kunigundáról kapta Szent Kinga: legidősebb gyermek 15 évesen kényszerű házasságot köt

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt.

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Vasúti szállítás Magyarországon Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Magyarországi áruszállítás helyzete és kilátásai Nemzetközi kitekintés vasúti árufuvarozás Versenytársak Gazdasági válság

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete

Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete veszport.hu 2014.05.16.15:31 Új, korszerű 1332 négyzetméteres üzemcsarnokot avattak pénteken Veszprémben a Transmoduls Tervező és Gyártó Kft telephelyén. A gazdasági

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó..

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. Munkaszervezés A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. A szervezés fogalma.. A szervezés szó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

A KISTERENYEI PÁLYAUDVAR ÉS TARTOZÉKAINAK (ÁLLOMÁS, FELVÉTELI ÉPÜLETEK, PÁLYAMESTERI HÁZ, VÍZTORONY, TRAFÓHÁZ) MŰEMLÉKI VÉDELMÉRE TETT JAVASLAT

A KISTERENYEI PÁLYAUDVAR ÉS TARTOZÉKAINAK (ÁLLOMÁS, FELVÉTELI ÉPÜLETEK, PÁLYAMESTERI HÁZ, VÍZTORONY, TRAFÓHÁZ) MŰEMLÉKI VÉDELMÉRE TETT JAVASLAT A KISTERENYEI PÁLYAUDVAR ÉS TARTOZÉKAINAK (ÁLLOMÁS, FELVÉTELI ÉPÜLETEK, PÁLYAMESTERI HÁZ, VÍZTORONY, TRAFÓHÁZ) MŰEMLÉKI VÉDELMÉRE TETT JAVASLAT A TELPÜLÉS 1867. MÁJUSÁBAN KAPOTT VASUTAT Budapest- Hatvan

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában Fülöp László, HKIK ipari alelnök Mezőkövesd, 2015. november 13. 1 Heves megye gazdaságának főbb pillérei Bányászat / villamosenergia termelés

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN BÁR A FEJLETT ORSZÁGOK SZEMSZÖGÉBÕL MAGYARORSZÁG EGÉSZE elmaradott területnek számít, egy részletesebb, közeli vizsgálódás viszont már azt is ki tudja mutatni,

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR

VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. 1. ÁLTALÁNOS KIEGÉSZÍTÉSEK A Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár (továbbiakban Pénztár) területi elven működő nyitott kiegészítő Egészségpénztár,

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A gazdasági válság hatása az ipari struktúrára Nyugat- és Közép- Dunántúl térségében

A gazdasági válság hatása az ipari struktúrára Nyugat- és Közép- Dunántúl térségében A gazdasági válság hatása az ipari struktúrára Nyugat- és Közép- Dunántúl térségében Szabó Sándor PhD. hallgató Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei tudományos konferencia

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

- Kézirat. Budapest, 1979. -

- Kézirat. Budapest, 1979. - A T A T A I B Ő R G Y Á R B A N. / 1964. augusztus. / Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1979. - A T A T A I B Ő R G Y Á R B A N. / 1964. augusztus. / Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1979. - - 1

Részletesebben

Európa szívében. Három ország szomszédságában Az M3-as, M30-as autópálya révén az európai autópályahálózat. Fejlett vasúti hálózat

Európa szívében. Három ország szomszédságában Az M3-as, M30-as autópálya révén az európai autópályahálózat. Fejlett vasúti hálózat üdvözöljük! Európa szívében Három ország szomszédságában Az M3-as, M30-as autópálya révén az európai autópályahálózat része Fejlett vasúti hálózat E75 GYŐR E71 BUDAPEST M1 M7 M6 E75 M5 E71 SK M3 MISKOLC

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

A géppuska Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák a lövészárok-háborúkban

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Üzleti jelentés az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. december 31-i éves beszámolójához

Üzleti jelentés az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. december 31-i éves beszámolójához Üzleti jelentés az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. december 31-i éves beszámolójához Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. évben mind vagyon, mind taglétszám tekintetében megőrizte

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY IHRIG Dénes 2007. január 31. ADATOK Szlovákia legnagyobb városa és fővárosa. terület (Nagy-Pozsony): 367,5 km2 Népesség: 450.000 fő Legrégebbi

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. január végi helyzetéről 2015. február * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

A Pannonplast Rt. tőzsdei gyorsjelentése

A Pannonplast Rt. tőzsdei gyorsjelentése A Pannonplast Rt. tőzsdei gyorsjelentése 2004. II. 2004. augusztus 16. A Pannonplast Rt. 2004. II. i gyorsjelentése A gyorsjelentés a Pannonplast Csoport konszolidált, a Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben