Kovács László. Elôszó. 1. fejezet: Az áruk szabad áramlása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kovács László. Elôszó. 1. fejezet: Az áruk szabad áramlása"

Átírás

1 dióhéjban

2 Kovács László Elôszó Mirôl állapodtunk meg az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalásokon? Milyen feltételekkel kerül be Magyarország az EU-ba május elsején? Ha ezekre a kérdésekre keresi a választ, jó helyen jár: az EU-csatlakozás 2004 címû kiadvány többéves tárgyalások eredményét, a magyar EU-tagság feltételeit mutatja be röviden és közérthetôen. Magyarország a csatlakozás után a világ legnagyobb egységes piacához tartozik majd. Részt vehet végre azon döntések meghozatalában, amelyekhez már eddig is igazodnia kellett. Külsô szemlélôbôl a kontinens sorsának alakítójává válik. Felgyorsul hazánk gazdasági fejlôdése, nagyobb ütemben bôvül az infrastruktúra, emelkedik az emberek életszínvonala, javul életük minôsége. A magyar állampolgárok egyúttal az Európai Unió állampolgárai is lesznek, a többi ország bármelyikében az ottani állampolgárokkal azonos feltételekkel tanulhatnak, munkát vállalhatnak, vállalkozást indíthatnak, vagy akár le is telepedhetnek. Ahhoz, hogy megértsük a tagsággal járó elônyöket és feladatokat, hogy ki tudjuk használni a csatlakozásban rejlô lehetôségeket, ismernünk kell a részleteket is. Mit tartalmaz az a nyolcvanezer oldalnyi EU-joganyag, amelyet Magyarországnak is át kell vennie? Milyen területeken kaptunk átmeneti felmentést a követelmények teljesítése alól? A felvételi tárgyalások tavaly decemberi, sikeres lezárása után a következô mérföldkô a magyar EU kapcsolatokban a csatlakozási szerzôdés április 16-ai aláírása. Ezzel Magyarország hivatalosan is megerôsíti belépési szándékát, az Európai Unió pedig azt, hogy befogad bennünket. Az Európai Unió mostani bôvítése, tíz ország egyidejû csatlakozása egy lépés Európa újraegyesítése felé. A csatlakozási szerzôdés a legfontosabb nemzetközi dokumentum, amelyet hazánk valaha is aláírt. Az EU-csatlakozás 2004 kiadvány útmutató e szerzôdéshez és a magyar történelem most nyíló új fejezetéhez, az EU-tagsághoz. Budapest, február 20. külügyminiszter 1. fejezet: Az áruk szabad áramlása Az európai integráció és az egységes belsõ piac alapja, hogy érvényesül a négy alapszabadság elve: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tõke szabad mozgása. A cél minden kereskedelmi akadálytól mentes, szabad versenyen alapuló belsõ piac kialakítása. Az áruk szabad áramlása egyenlõ értékesítési feltételeket teremt valamennyi tagország piacán, bármely tagállam vállalata számára. Az egységes piac mûködése szempontjából ez az egyik legfontosabb jogszabályegyüttes. Ezen alapul, hogy ma már a tagországok között ugyanolyan egyszerûen áramlik áru és termék mondjuk Portóból Stockholmba, mint Kaposvárról Miskolcra, ami az uniós gazdasági pörgés egyik meghatározó feltétele. A vonatkozó közösségi jogalkotáskor azon a kettõsségen kellett úrrá lenni, hogy egyfelõl biztosítani kellett: a közösségi piacokon bármely országban mûködõ vállalat bármely más tagállamban ugyanolyan értékesítési feltételekkel forgalmazhasson, mint saját nemzeti piacán. Másfelõl viszont nem foszthatták meg a tagországokat sem azon joguktól, hogy biztonsági, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy etikai megfontolásból valamely terméket mégiscsak kizárhassanak a belföldi forgalomból. A megoldást egyfelõl annak deklarálása jelentette, hogy alaphelyzetben kizárt bármiféle mennyiségi korlátozás vagy ezzel egyenértékû hatással járó intézkedés a tagországok közötti árukereskedelemben, ám kivételes esetekben (ezek körét rögzítették) mégis élni lehet bizonyos védekezési lehetõségekkel. 3

3 4 2. fejezet: A személyek szabad mozgása A személyek szabad mozgásának biztosítása szervesen egészíti ki az áruk akadálytalan áramlását, emellett az egyén számára az egyik legfontosabb jog. Lényege, hogy EU-állampolgárként hivatalos formaságok nélkül átléphetjük az unió belsõ határait, és bizonyos feltételekkel szabadon le is telepedhetünk valamennyi tagországban. (Miként az az átmenetekrõl szóló második részben majd látható, ez egyes tagországokban csak a tagság elsõ éve után válik majd teljes körûvé.) A letelepedés aszerint biztosított, hogy milyen céllal utazunk a másik tagállamba: dolgozni, tanulni, vállalkozni vagy nyugdíjasként élni (a szabad letelepedést az EU tehát más-más feltételekkel teszi lehetõvé a különbözõ csoportoknak). A munkavállalást megkönnyíti a diplomák kölcsönös elismerése az unión belül. Az elismerés a következõ szakmák esetében automatikus: orvos, fogorvos, állatorvos, ápolónõ, szülésznõ, gyógyszerész, építész és ügyvéd. A többi, legalább hároméves képzésben megszerzett felsõoktatási képesítést is el kell ismerni az EU-szabályozás alapján, ám ekkor a tagállamok a munkavállalókat alkalmassági tesztnek vagy meghatározott kiegészítõ képesítésnek vethetik alá, ha a bemutatott diploma alapján a tanultakban nagy eltérés mutatkozik. Az átmeneti mentességrõl a 17. oldalon olvasható tájékoztatás. 3. fejezet: A szolgáltatásnyújtás szabadsága A legtöbb EU-tagállam gazdaságának motorja a szolgáltatások szektora. A szolgáltatások a gazdasági tevékenységek rendkívül széles körét fogják át: szolgáltatást nyújt a vízvezeték-szerelõ, a fodrász, az elõadómûvész vagy a befektetési tanácsadó. A tagországok nemzeti jövedelmének (GDP) hetven százalékát a szolgáltatások biztosítják. Az EU-tagállamokban szabadon vállalkozhat az unió minden polgára és minden olyan gazdasági társaság, amelynek székhelye vagy fõ telephelye az unió területén található. A letelepedõ szolgáltatónak meg kell felelnie mindazon követelményeknek, amelyeket a szolgáltatótevékenység végzéséhez a fogadó ország elõír. Az átmeneti mentességrõl a 18. oldalon olvasható tájékoztatás. 4. fejezet: A tõke szabad áramlása A tõke szabad áramlása kiemelt fontosságú, mert az euróövezethez való majdani csatlakozás elsõ feltétele a teljesen szabad tõkeáramlás lehetõségeinek megteremtése. A tõkemozgások szabadsága széles körû pénzügyi mûveletek külön engedély nélküli végzésére jogosítja fel az EU-tagországok állampolgárait és gazdálkodó szervezeteit. Az unióban szabadon végezhetõ mindenfajta deviza- és valutaügylet, bárki korlátozás nélkül vásárolhat bármilyen valutát. Korlátozásmentesen lehet bármely más országban befektetni, felvásárolni egy már meglévõ céget, vagy újat alapítani. Teljesen szabad az EU-n belül az ingatlan- és termõföld-tulajdonszerzés, és szabadon végezhetõk tõkepiaci és pénzpiaci értékpapír-mûveletek is. Az átmeneti mentességrõl a 18. oldalon olvasható tájékoztatás. 5. fejezet: Vállalati jog A vállalati jogra vonatkozó EU-szabályozás az egységes belsõ piac mûködését segíti, azon belül is az áruk szabad mozgását és a letelepedés szabadságát. Idetartoznak a társasági jogra, a számvitelre és a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályok. 6. fejezet: Versenypolitika Az egységes piac mûködése szempontjából másik meghatározó joganyagegyüttes: voltaképpen ez határolja be azokat a játékszabályokat, amelyek ténylegesen szavatolhatják a tisztességes, egyenlõ mûködési feltételeket a közös piacon. Jelentõségét kiemeli, hogy a gazdasági versenyképesség minden mûködõ piacgazdaság alapfeltétele. A gazdaság szereplõi közötti verseny hatékony mûködése elõsegíti és felgyorsítja a gazdasági növekedést, és olyan körülményeket teremt, hogy a fogyasztók a lehetõ legkedvezõbb feltételekkel vásárolhatnak és vehetik igénybe a szolgáltatásokat. Az EU alapvetõ célja, hogy az egységes belsõ piacon torzulásmentes verseny érvényesüljön. A versenypolitikai fejezetnek két nagy tárgyköre van: a vállalatok magatartását szabályozó versenyjog és a vállalatoknak nyújtható állami támogatások szabályozása. Az átmeneti mentességrõl a 18. oldalon olvasható tájékoztatás. 7. fejezet: Mezõgazdaság A közös mezõgazdasági politika az egyik legaprólékosabban kidolgozott szabályozási rendszer az EU-ban. A szükség a zavartalan élelmiszer-ellátás szavatolása és a környezetbarát vidéki életforma védelme hívta életre, valamint az felismerés, hogy a tagországok együttesen többet tehetnek az agráriumért, mintha ugyanezt külön-külön tennék. A sok tízezer oldalas joganyag megközelítõleg fele, az évi 100 milliárd eurós nagyságrendû közös költségvetés több mint 40 százaléka ezt a területet érinti. Mindez azzal is jár, hogy egyfelõl a mezõgazdasági politikában az EU-tagállamok önállósága minimális. Másfelõl viszont a tagállamok és a gazdálkodók is e közös politika pénzalapjaiból kapják a legnagyobb volumenû és legváltozatosabb formában megjelenõ támogatást. 5

4 Az együttesen kialakított és minden tagországra kötelezõ Közös Agrárpolitika (KAP) meghatározza a termelési és támogatási kvóták számításának módszerét, a támogatások körét, az élelmiszer-biztonsági, állat- és növény-egészségügyi követelményeket. Nagyobb a tagállamok önállósága a vidékfejlesztési programok tervezésében, bár a kereteket itt is az uniós szabályok határozzák meg. A kvóták a tej kivételével csak a Magyarországnak járó EU-támogatás keretösszegét határozzák meg, semmiféle termelési korlátot nem jelentenek. A nemzeti kvóta túllépését az unió egyedül a tejnél bünteti. A magyar gazdálkodók már az átmeneti idõszak alatt fokozatosan jogosultak lesznek a közvetlen EU-támogatásokra. Az unió a csatlakozás évében, 2004-ben a közvetlen támogatási szint 25 százalékát fizeti, a közösségi finanszírozás 2013-ban éri el a száz százalékot. Lehetõség van azonban arra, hogy Magyarország a közvetlen kifizetéseket saját költségvetésébõl kiegészítse további 30 százalékkal: így a gazdálkodóknak járó támogatás már 2004-ben 55 százalékról indulhat, és a hetedik évben elérheti a közvetlen kifizetések száz százalékát. Az unió által biztosított támogatásokon kívül az agrárágazatban csak rendkívül korlátozott körben adhatók nemzeti támogatások. Ám Magyarország a belépés után is fenntarthatja jelenlegi nemzeti támogatásai jó részét. Ez a lehetõség három évre szól. 1. ábra 9. fejezet: Közlekedéspolitika Szervesen járul hozzá az egységes piac mind olajozottabb mûködéséhez. Könnyû belátni, hogy miközben a négy alapszabadság (az áruk, a személyek, a szolgáltatásnyújtás és a tõkeáramlás szabadsága) meghatározó módon segíti elõ a gazdasági-kereskedelmi folyamatok folyamatos gyorsítását és a gazdasági növekedést, a mindenkori közlekedési feltételrendszer közvetett és közvetlen értelemben egyaránt mindezek bonyolításának szó szerinti hordozóeszköze. Egységes szabályozása logikus része az elõbbieknek. Az EU-n belül a közlekedési szektorban több mint tízmillióan dolgoznak, a közlekedés adja az unió GDP-jének tíz százalékát. A közös közlekedéspolitika amelynek célja, hogy elõsegítse a belsõ piac hatékony mûködését szállítási módonként eltérõen szabályoz. A transzeurópai hálózatok koncepciója ugyanakkor egységességre törekszik, a tagállamokat behálózó közúti, vasúti, folyami, tengeri és légi szállítási hálózatok összekapcsolásával. A hálózatok magyarországi szakaszainak kiépítéséhez elsõsorban az EU kohéziós alapja nyújt segítséget. Magyarországon a közúti áruszállítás már ma is liberalizált tevékenység. Kivétel ez alól a nemzetközi árufuvarozás, de a csatlakozás után bizonyos idõvel e tevékenység végzése is szabaddá válik. A személyszállításban tekintettel a közszolgálati funkcióra más a helyzet: itt az EU-alapszerzõdés engedélyezi az állami támogatást. A vasúti szállításban ma még nem érvényesül teljesen a piacnyitás szabadsága. Az áruszállításnál a piacnyitásra Magyarország átmeneti idõt kapott, hogy a MÁV idõt nyerjen a versenyre való felkészülésre. A légi közlekedésben az EU-csatlakozással megvalósul a teljes körû piaci liberalizáció: a többi tagállam légitársasága elõtt megnyílik a magyar piac, de ugyanúgy a Malév elõtt is nyitottá válik az unió piaca. A felkészülés a versenykihívásra már megkezdõdött a repülõgéppark lecserélésével és a szövetségi partnerkapcsolatok kiépítésével. Az átmeneti mentességrõl a 19. oldalon olvasható tájékoztatás. 10. fejezet: Adózás Forrás: Külügyminisztérium. Vidékfejlesztési terv (millió euró) Az átmeneti mentességrõl a 18. oldalon olvasható tájékoztatás. 8. fejezet: Halászat 1. sz. táblázat A közös halászati politika a tengeri halászatra és a tengeri halfajokra vonatkozik. Az EUszabályozásnak négy fõ területe van: készletgazdálkodás és ellenõrzés, szerkezetátalakítást célzó intézkedések, közös piacszervezet, nemzetközi halászati megállapodások. 6 Az adókivetés joga az állami hatalom alapvetõ része. Az EU-tagországok éppen ezért csak azokon a területeken és olyan mértékig harmonizálták adórendszereiket, ahol és amennyire az egységes belsõ piac megvalósításához szükséges volt. Az adózási kérdésekrõl egyhangúan döntenek a tagállamok: ha egyetlen EU-tag érdekeit is sérti a tervezett új szabályozás, megakadályozhatja annak létrehozását. A személyi jövedelemadóra nincs uniós szabályozás, ezért e téren nem várható változás. A magyarországi gyakorlatban alkalmazott 0 százalékos kedvezményes áfakulcs viszont nem felel meg az EU-szabályoknak, ennek helyébe egy legalább 5 százalékos kulcs lép majd. Ez elsõsorban a gyógyszerek, pelenkák és a tankönyvek adóját érinti, s körülbelül 5 százalékos áremeléshez vezethet. Az átmeneti mentességrõl a 19. oldalon olvasható tájékoztatás. 7

5 tatáspolitika, a társadalmi kirekesztettség elleni fellépés, a fogyatékkal élõkrõl való gondoskodás, a népegészségügy, valamint a munkahelyi egészség és biztonság. A szociálpolitika alapvetõen az EUtagállamok hatáskörébe tartozik, amelyek így a legtöbb területen megõrzik önállóságukat. Bizonyos körben az unió erõteljesebben szabályoz, ilyen a munkahelyi biztonság, a munkajog és az esélyegyenlõség. Más területeken az EU nem kötelezõ ajánlásokkal igyekszik befolyást gyakorolni. Bérekre, jövedelmekre, nyugdíjakra és szociális juttatásokra nincs EU-szabályozás, vagyis ezek önmagában a csatlakozástól nem változnak. E téren csupán hosszabb távon, a gazdasági teljesítmény növekedésével várható elõrelépés. Az unióban a foglalkoztatási helyzet javításának legfontosabb eszköze az Európai Szociális Alap (ESZA), amely a strukturális alapok összetevõje. A program részei: a foglalkoztatás elõsegítése, a munkanélküliek képzése, az oktatási rendszer fejlesztése. 14. fejezet: Energia 11. fejezet: Gazdasági és Monetáris Unió Magyarország vállalta, hogy a csatlakozás után részt vesz a gazdaságpolitikai koordinációs rendszerben és bekapcsolódik az Európai Központi Bank munkájába. Az EU-tagság azonban nem vonja maga után automatikusan az euró bevezetését: hazánk ebbõl a szempontból átmenettel rendelkezõ tagállam lesz mindaddig, amíg a magyar gazdaság nem teljesíti a közös pénz bevezetésének feltételeit. A teendõk közé tartozik az árak stabilitásának megteremtése (vagyis az infláció csökkentése), és fontos feltétel a központi költségvetés egyensúlyban tartása is. Ennek érdekében mérsékelni kell az államháztartás hiányát, az államadósság szintjének alacsonyan tartása mellett. Az euró legkorábban 2007-ben válthatja fel a forintot. 12. fejezet: Statisztika A magyar statisztikai szolgálat mára a legtöbb területen megfelel az EU-tagság követelményeinek, a felkészülés folytatásával pedig minden szempontból teljesíti majd az unió elõírásait. A Központi Statisztikai Hivatal már 1992-ben együttmûködési megállapodást kötött az EU statisztikai hivatalával, az Eurostattal. Ahhoz ugyanis, hogy az adatokat össze tudjuk hasonlítani más országok adataival, az adatgyûjtések módszertanának nemzetközi egyeztetésére van szükség. 13. fejezet: Szociálpolitika, foglalkoztatás Az Európai Unióban a szociálpolitika igen összetett terület, legfontosabb témakörei: a munkajog, a szociális párbeszéd, a nõk és férfiak esélyegyenlõsége, a rasszizmus elleni küzdelem, a foglalkoz- 8 Az unió energiapolitikájának fontos célkitûzése az energiafelhasználás racionalizálása, a hatékonyság és a takarékosság növelése. Hangsúlyt kapott a megújuló energiaforrások fokozott felhasználása is (nap-, víz- és szélenergia, biomassza, geotermikus energia). Magyarország még az es évek elején elindította azt a jogharmonizációs folyamatot, amellyel teljesen átalakította és korszerûsítette az energetikai jogszabályok nagy részét. Ezzel párhuzamosan privatizálták az energetikai szektor jelentõs hányadát, azzal a céllal, hogy az új tulajdonosok korszerûsítsék az infrastruktúrát, és verseny bontakozhasson ki az energiapiacon. Mára a magyar energiapolitika alapelvei összhangban állnak az EU-alapelvekkel január elsejétõl fokozatosan felszabadul a villamosenergia-piac, és a legnagyobb nem háztartási, feljogosított fogyasztók kiléphetnek a szabad árampiacra. A liberalizáció mértéke évrõl évre nõ ben kerül sor a gázpiac liberalizációjára. 15. fejezet: Iparpolitika Az EU iparpolitikája általános ipari versenyképességre vonatkozó iránymutatásokból áll, amelyek jogilag nem kötelezõek a tagállamokra. Az unióban és Magyarországon is kiemelt cél az ipari szerkezet átalakításának felgyorsítása, a vállalkozási környezet javítása (elsõsorban a kis- és középvállalatok számára), a mûszaki és tudományos eredmények lehetõ leggyorsabb alkalmazása. 16. fejezet: Kis- és középvállalkozások Az EU-tagállamok már az 1980-as években felismerték, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) kulcsszerepet játszanak a munkahelyteremtésben és a gazdasági növekedésben. Éppen ezért széles körben elismerték a kkv-k megkülönböztetett szabályozásának szükségességét. Az uniós szabályok fõ célja a kkv-k fejlõdését elõsegítõ adminisztratív szabályozási és pénzügyi környezet megteremtése, hogy ezáltal javuljon versenyképességük és erõsödjön nemzetköziségük. 9

6 19. fejezet: Távközlés és információs technológiák Az EU belsõ piacának egyik legnagyobb szolgáltatói ágazata a távközlési szektor. Az elmúlt évtized uniós távközlési politikájának fõ célja a nagy állami monopóliumok megszüntetése, a szabadpiaci verseny bevezetése volt. A versenyfeltételek megteremtése alacsonyabb díjakhoz, a szolgáltatások minõségének javulásához, a választék bõvüléséhez vezetett és ösztönözte az új mûszaki megoldások bevezetését is. 20. fejezet: Kultúra és audiovizuális politika 17. fejezet: Tudomány és kutatás A gazdasági és társadalmi fejlõdés a 20. század végén különösen felértékelte a tudás és a tudásalapú társadalom szerepét. Ezt felismerve az EU is nagyszabású programokat dolgozott ki, amelyek átfogják a tudomány, a kutatás-fejlesztés és a képzés szinte minden területét. A kultúrában az EU olyan ösztönzõ intézkedéseket hoz, amelyek nem teszik szükségessé a tagállamok jogrendszerének harmonizálását. Magyarország elfogadja a közösségi kulturális programokban való részvételt és társult tagként már a csatlakozás elõtt is él a részvétel lehetõségével. A magyar kulturális élet szereplõi sikerrel vettek részt a különféle pályázatokon. A nemrég indított Kultúra 2000 keretprogram célja például az európai kulturális együttmûködés elõsegítése, a nemzeti kultúrák terjesztése, a sokszínûség és a közös örökség megõrzése. Az audiovizuális szektort érintõ közösségi szabályozás célja, hogy elõsegítse az audiovizuális szolgáltatásnyújtás szabad áramlását és támogassa az európai audiovizuális ipart. A médiatörvény jogharmonizációs célú módosítására 2002 júliusában került sor. 18. fejezet: Oktatás és képzés Az EU-alapszerzõdés a tagállamok kizárólagos jogkörében hagyja az oktatás és képzés tartalmával, szervezeti felépítésével kapcsolatos kérdéseket, és az oktatásban kizár bármilyen jogharmonizációs kényszert. A szerzõdés megõrzésre méltó értéknek minõsíti az európai oktatási rendszerek sokszínûségét. Az EU célja, hogy megalapozza és fejlessze a minõségi oktatást és szakképzést. Mindezt uniós akcióprogramok (Socrates, Leonardo da Vinci, Ifjúság) révén hajtja végre. A programok pályázati rendszerben, nagy összegekkel támogatják a tagállamok oktatási intézményeinek együttmûködését, a személyi és szakmai kapcsolatok kiépítését. Magyarország 1997 óta részt vesz a Socrates és a Leonardo programban. Ha a csatlakozás után munkát vállalunk valamelyik EU-tagállamban, migráns munkavállalói státusra teszünk szert. A vonatkozó uniós irányelv elõírja, hogy a fogadó országnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a migráns munkavállaló által eltartott, tanköteles korú gyermekek részére ingyenesen biztosítsa az oktatást. Általános elv az is, hogy az EU-állampolgárságú diákok a felsõoktatásba való felvétel során, illetve az oktatásban a befogadó ország állampolgáraival azonos elbírálás alá esnek fejezet: Regionális politika (térségfejlesztési és felzárkóztatási támogatások) Az EU fontos célja segíteni az elmaradott tagállamok és térségek társadalmi-gazdasági felzárkóztatását. Ennek érdekében a közös költségvetésbõl a tagországok, illetve azok régiói fejlettségi szintjüktõl függõen jelentõs támogatásokat kapnak. Ennyibõl elmondható, hogy a tagországok közötti részleges szuverenitásmegosztás, és az euro-százmilliárdokban is megtestesülõ szolidaritás fontos, egymást kiegészítõ adottságok. A regionális politika keretében a fejlettebb térségek is hozzájuthatnak speciális célokat (a foglalkoztatás növelése, a szakképzés fejlesztése) szolgáló támogatásokhoz. Alapvetõen minden ország maga határozza meg, milyen területek fejlesztésére kívánja az uniós pénzeket felhasználni. A térségfejlesztési és felzárkóztatási források szakmai megnevezése strukturális és kohéziós támogatás. A jelenlegi EU-tagállamok a 2000 és 2006 közötti költségvetési idõszakban a strukturális és kohéziós alapokból 213 milliárd euró támogatásban részesülnek. A csatlakozási tárgyalásokon elért megállapodás alapján a 2004-ben belépõ tíz ország 2006-ig összesen 22 milliárd euró strukturális és kohéziós támogatást kap majd. Magyarország az uniós szabályok szerint a teljes strukturális támogatási keret 12,2 százalékára számíthat ban, a kohéziós alapnál ugyanez az arány 11,6 14,6 százalék. Átszámítva az összes támogatás 780 milliárd forintot tesz ki; ez vissza nem térí- 11

7 tendõ támogatás, amely teljes egészében hazai fejlesztésre fordítható, és az egyes projektek összköltségének százaléka finanszírozható belõle. Az uniós források a 2004 és 2006 között várható magyar gazdasági összterméknek (GDP) évi átlagban körülbelül 1,2 százalékát adják. Az EU 2007-tõl induló, következõ költségvetésének kialakításában már Magyarország is teljes jogú tagként vehet részt. Az unió ebben a költségvetési idõszakban is jelentõs az eddig jóváhagyottnál várhatóan nagyobb támogatással segíti majd a felzárkózásunkat. EU-támogatások a kötelezettségvállalások szintjén (millió euró, évi árakon számítva) 1. táblázat Összesen ALAPOK Strukturális alapok Kohéziós alap Összesen Forrás: Európai Bizottság A csatlakozási tárgyalások az EU 1999-ben elfogadott, 2000 és 2006 közötti pénzügyi idõszakának keretszámaival történõ összevethetõség miatt 1999-es árakon folytak, ezért az öszszegek itt évi árakat tükröznek. 22. fejezet: Környezetvédelem Ma már közhely, hogy a környezetszennyezés nem ismer határokat. Mindebbõl az is logikus módon következik, hogy a környezet védelme is leginkább csak az országok közötti összefogással, egyeztetett módon lehet hatékony. További fontos szempont a környezetvédelem közösségi szintû szabályozásánál, hogy költséges ágazatról lévén szó azonos feltételek szerinti alakítása fontos tényezõ az egységes piaci és versenyfeltételek szavatolása szempontjából is. Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása és követelményrendszere a gazdaság valamenynyi ágazatát érinti. Magyarország környezetvédelmi követelményrendszere lényegében megegyezik az EU-tagállamokéval, de a jogszabályok végrehajtásához további erõfeszítésekre és nagy összegû ráfordításokra van még szükség, amelyeket az EU költségvetése is jelentõs mértékben finanszíroz. Az EU-ban az 1960-as évek vége óta mintegy háromszáz környezetvédelmi jogszabály született. A környezeti hatásvizsgálattól kezdve a hulladékkezelés követelményein keresztül a sugárzás elleni védelem szabályrendszeréig rendkívül széles a szabályozás tárgyköre. Alapvetõ követelmény, hogy a környezetpolitika az egyes gazdasági ágak szabályozására (pl. közlekedés, mezõgazdaság) is kiterjedjen, és érvényesüljenek a fenntartható a környezetvédelmi, gazdasági és szociális érdekeket is figyelembe vevõ fejlõdés szempontjai. Az EU környezeti állapota a hiedelmekkel ellentétben Magyarország belépésével a legtöbb környezeti mutatót tekintve nem romlik, sõt némely területen inkább javul. Hazánk természeti értékei, biológiai sokfélesége mindenképpen gazdagítják az uniót. 12 Az EU-szabályoknak való teljes megfelelés a magyar kormány becslései szerint 2500 milliárd forint környezetvédelmi beruházást tesz szükségessé. A költségek legnagyobb részét (egyharmadát) a települési szennyvizek elvezetésére és kezelésére kell fordítani. A meghökkentõen nagynak tûnõ költségek a magán- és az állami szektor beruházásainak több évre szóló, együttes összege. Ezek a ráfordítások nemcsak a környezetvédelmi célok megvalósítását szolgálják, hanem egyúttal a modernizációt, a magyar gazdaság versenyképességének növekedését és az életminõség javítását is elõsegítik azaz, csatlakozás nélkül is érdekünkben állna, de a csatlakozással elõbb és könnyebben érhetjük el a célt. Az átmeneti mentességrõl a 20. oldalon olvasható tájékoztatás. 23. fejezet: Fogyasztóvédelem Az EU a fogyasztóvédelmet kiemelten fontosnak tekinti, hiszen a fogyasztóvédelem jelenleg az unió 380 millió, a bõvítés után pedig 450 millió polgárának mindennapjait, környezetét, egészségét és biztonságát befolyásolja. Az uniós fogyasztóvédelmi politika az egységes belsõ piac kiépülésének következménye: az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása közös jogszabályok elfogadását tette szükségessé a fogyasztók érdekeinek érvényesítésére. A piacra kerülõ termékeknek és szolgáltatásoknak biztonságosaknak kell lenniük, a fogyasztóknak pedig meg kell kapniuk minden olyan tájékoztatást, amely a számukra legmegfelelõbb választást elõsegíti. Magyarországon például a fogyasztóvédelmi szabályok szerint nem árusítható termék magyar nyelvû tájékoztató nélkül. Az EU-ban alapvetõ követelmény, hogy a fogyasztók a nagyobb választék és az alacsonyabb árak által az egységes piac elõnyeibõl részesüljenek, az alapvetõ szolgáltatások pedig hozzáférhetõek és megfizethetõek legyenek. 24. fejezet: Bel- és igazságügyi együttmûködés Magyarország az EU-csatlakozással a szabadság, biztonság és a jog európai övezetének részévé válik. Ebben az övezetben a fõ cél, hogy az európai polgárok számára az unió egész területén biztosítva legyen a személyek szabad mozgása, a szabadság, a biztonság és a jogegyenlõség. A bel- és igazságügyi együttmûködés szerves része a schengeni rendszer. EU-csatlakozásunk idõpontjában a schengeni szabályoknak csupán egy részét kell alkalmaznunk. A tagállamok közötti belsõ határokon például a magyar osztrák határon az ellenõrzés leépítése csak egy második lépcsõben, legkorábban 2007-ben történhet meg. (Ehhez Magyarországnak eleget kell tennie a schengeni együttmûködés követelményeinek, és az együttmûködés alapjául szolgáló informatikai rendszernek is technikailag alkalmassá kell válnia az új tagok befogadására.) Ha majd külsõ EU-határainkon bevezetjük a schengeni határellenõrzést, sokkal hatékonyabban tudjuk felvenni a harcot az illegális bevándorlással, a nemzetközi terrorizmussal, a szervezett bûnözéssel, az illegális kábítószer- és emberkereskedelemmel szemben. A magyar határrendészeti és igazságügyi szervek hatékonyságának növekedése kedvezõen hat vissza az EU-térség biztonságára is. 13

8 25. fejezet: Vámunió Az EU a teljes áruforgalomra kiterjedõ vámunión alapul, amely egyben az áruk szabad mozgásának alapvetõ biztosítéka. A vámunió tehát az EU egyik alappillére. A bekapcsolódás érdekében a magyar vámjogi elõírások fokozatosan összhangba kerültek az Európai Unió vonatkozó elõírásaival. A magyar vámigazgatás különös figyelmet fordít az informatikai fejlesztésre, az oktatásra és a határátkelõhelyek modernizálására. Az átmeneti mentességrõl a 20. oldalon olvasható tájékoztatás. 26. fejezet: Külgazdasági kapcsolatok 14 Magyarország mind az export, mind pedig az import tekintetében az EU elsõ tíz partnerországa közé emelkedett. Magyarország a csatlakozás után kereskedelmének zömét az unión belül folytatja. Ezzel együtt a kívülálló országokkal megvalósított kereskedelmi kapcsolatok újabb lökést kapnak majd az EU közös kereskedelempolitikája révén. Hazánkra is kiterjednek például az Európai Unió által kötött kereskedelmi megállapodások. 27. fejezet: Közös kül- és biztonságpolitika A közös külpolitika céljai az unió függetlenségének és biztonságának megõrzése, a demokrácia és a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvetõ szabadságjogok tiszteletben tartása. Magyarország külpolitikája már most összhangban áll az EU közös kül- és biztonságpolitikájával, így a taggá válás nem okoz majd gondot az azonnali, teljes körû részvételt illetõen. Részvételünk az EU közös kül- és biztonságpolitikai együttmûködésében nem jelenti külpolitikai önállóságunk feladását. A tagállamok e téren együtt határoznak, egyhangú döntésekkel. Sõt mivel tagországként teljes joggal vehetünk részt a közös külpolitika alakításában, érdekérvényesítési lehetõségünk is megnõ. 28. fejezet: Pénzügyi ellenõrzés A pénzügyi ellenõrzés feladata az EU-támogatások felhasználásának ellenõrzése és az unió pénzügyi érdekeinek védelme. Az ellenõrzés a központi költségvetésen túl kiterjed a mezõgazdaság, az adózás, a regionális és strukturális fejlesztések, a vámunió és a statisztika számos területére. Az EU-források fogadásánál így Magyarországnak is biztosítania kell a megfelelõ pénzügyi lebonyolítást és az átláthatóságot. 29. fejezet: Pénzügyi és költségvetési rendelkezések A csatlakozás után Magyarország az EU-költségvetésbõl a közös agrárpolitika, a strukturális politika és a belsõ politikák keretében részesül uniós támogatásokban. Tagállamként ugyanakkor mi is hozzájárulunk az EU költségvetéséhez. Az EU-költségvetésben Magyarország számára 2. táblázat elkülönített támogatások (millió euró, évi árakon) KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELÕIRÁNYZATOK Mezõgazdaság 227,8 596,2 658,7 1482,7 Strukturális és kohéziós politika 788,3 899,6 1159,3 2847,2 Belsõ politikák 190,9 185,6 182,9 559,4 Részösszeg 1207,0 1681,4 2000,9 4889,3 Költségvetési kompenzáció 155,3 28,0 28,0 211,2 Összes kötelezettségvállalási elõirányzat 1362,3 1709,4 2028,9 5100,5 KIFIZETÉSI ELÕIRÁNYZATOK Mezõgazdasági támogatások 124,6 544,0 653,3 1321,9 Strukturális és kohéziós politika 209,2 438,0 523,7 1170,9 Belsõ politikák 100,3 133,1 158,1 391,5 Részösszeg 434,1 1115,1 1335,1 2884,3 Elõcsatlakozási támogatások 235,0 199,0 124,0 558,0 Költségvetési kompenzáció 155,3 28,0 28,0 211,2 Összes kifizetési elõirányzat 824,4 1342,1 1487,1 3653,5 Forrás: Külügyminisztérium. 15

9 A költségvetési hozzájárulás kapcsán Magyarország bejelentette átmeneti mentességi igényét, így 2004 és 2006 között részbeni visszatérítést (költségvetési kompenzációt) kap majd. Az új tagállamoknak a évi kötelezettségeik arányos részét, vagyis a május elsejei belépésnek megfelelõen azok kétharmadát kell csak befizetniük. Hazánk EU-val szembeni nettó költségvetési egyenlege a os idõszakra összesen 1,389 milliárd euró. Ez mintegy 384 milliárd forint: ennyivel nagyobb támogatásban részesül Magyarország annál, mint amekkora összeggel az EU-költségvetéshez hozzájárul. Magyarország hozzájárulása az EU-költségvetéshez 3. táblázat (millió euró, évi árakon) Tradicionális saját források Áfaalapú befizetés (Egyesült Királyságra vonatkozó visszatérítéssel együtt) GNI-alapú befizetés Összes befizetési kötelezettség Összes kifizetési elõirányzat Nettó egyenleg Forrás: Külügyminisztérium. 30. fejezet: Intézmények A csatlakozás napjától Magyarországot valamennyi EU-intézményben teljes körû, a többi tagállammal egyenlõ jogok illetik majd meg. Fontos, hogy e szervezetek munkájában minél hatékonyabban vegyünk részt, hiszen csak így válik lehetségessé nemzeti érdekeink érvényre juttatása. A legfontosabb EU-intézmények: Európai Bizottság, Miniszterek Tanácsa, Európai Parlament, Európai Bíróság, Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága. 31. fejezet: Egyéb kérdések Az EU-csatlakozási tárgyalások egyéb kérdések fejezetében olyan elsõsorban technikai jellegû témákról volt szó, amelyek nem kötõdtek szorosan a többi tárgyalási fejezethez. Itt került például napirendre a védzáradék: a csatlakozási szerzõdés lehetõvé teszi a (korábbi bõvítéseknél is használt) kölcsönös gazdasági védzáradék alkalmazását. Emellett az Európai Bizottság (átmeneti idõre) védelmi intézkedést is alkalmazhat azon új tagállammal szemben, amely a belsõ piaci, illetve a bel- és igazságügyi együttmûködéssel kapcsolatban a felvételi tárgyalásokon vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget. 16 Átmeneti mentességek 2. fejezet: A személyek szabad mozgása A csatlakozás után az EU-tagállamok egy éves rendszerben korlátozhatják az új tagok munkavállalóinak szabad mozgását: ebben az idõszakban a tagországok továbbra is elõírhatják, hogy a magyar munkavállalóknak munkavállalási engedélyt kell beszerezniük ám úgy is dönthetnek, hogy egyáltalán nem korlátoznak. Igazi korlátozásra csak az elsõ két évben kell számítani, ekkor is fõként Ausztriában és Németországban. Két év: Valamennyi tagállam a saját nemzeti szabályozását alkalmazhatja és önállóan dönthet arról, beengedi-e valamelyik új tagország munkavállalóit. Plusz három év: A két év elteltével az Európai Bizottság jelentést készít a munkaerõpiac helyzetérõl (tagállamonként). Bármelyik EU-tag három évre meghosszabbíthatja a korlátozást, de errõl köteles elõre értesíteni a bizottságot. Plusz két év: Az ötödik év után további két évre már csak akkor tarthatja fenn egy EUország a korlátozást, ha bizonyítani tudja, hogy munkaerõpiacán komoly zavart okoz az új tagok munkavállalóinak beáramlása. Magyarország csupán bizonyos feltételekkel fogadta el a éves korlátozást. 1. Az EU-tagállamok vállalják, hogy a csatlakozás után jóval nagyobb számban beengedik a magyar munkavállalókat az unió munkaerõpiacára. 2. A tagállamok a magyarokra is a közösségi preferencia elvét alkalmazzák: egy állás betöltésénél a magyar állampolgárokat elõnyben részesítik az EU-n kívüliekkel szemben. 3. Ha valamelyik tagállam korlátozó intézkedéseket hoz Magyarország ellen, a viszonosság alapján nekünk is jogunk van hasonló lépéseket tenni. Ugyancsak fontos, hogy az átmeneti idõszak alatt Magyarország is korlátozhatja az új tagok munkaerejének bejutását. 17

10 3. fejezet: A szolgáltatásnyújtás szabadsága Befektetõk, hitelintézetek: Magyarország átmeneti idõre az EU-szabályoktól eltérõen rendezheti a befektetésvédelem és a szövetkezeti hitelintézetek alaptõke-követelményének kérdését. A jelenlegi EU-tagállamokban a befektetett pénzösszegek a befektetési szolgáltatók csõdje esetén húszezer euróig (4,7 millió forintig) biztosítva vannak, míg Magyarországon csak egymillió forint a biztosítás összege, amely 2008-tól éri majd el az EU-szintet. A szövetkezeti hitelintézetek az uniós szintnél alacsonyabb alaptõkével mûködhetnek, szintén 2008-ig, annak érdekében, hogy több száz településen maradjon pénzügyi szolgáltatás. 4. fejezet: A tõke szabad áramlása Termõföld: Megállapodás született a tárgyalásokon, hogy Magyarország a csatlakozás után hét évig fenntarthatja a külföldi állampolgárok (valamint belföldi és külföldi jogi személyiségû vállalkozások) termõföldtulajdon-szerzésére vonatkozó törvényi tilalmakat. Kivételt képeznek ez alól azok a hazánkban letelepedett EU-állampolgárok, akik egyéni vállalkozóként legalább három éve folyamatosan és legálisan mezõgazdasági tevékenységet végeznek. Ha a hétéves idõszak végén a hazai földárak továbbra sem érnek el olyan szintet, hogy a földpiac zavarok nélkül megnyitható legyen, az átmenet három évvel meghosszabbítható. Másodlagos lakóhely: Magyarország ötéves átmeneti mentességet kapott az EU-jog alkalmazása alól a másodlagos lakóhelyeknél (olyan ingatlan, ahol valaki nem állandó jelleggel tartózkodik). Az átmeneti idõszakban az EU-tagországok állampolgárai és jogi személyiségû vállalkozásai csak elõzetes engedéllyel vásárolhatnak ingatlant másodlagos lakóhelynek, illetve telephelynek. 6. fejezet: Versenypolitika Adókedvezmények: A befektetésbarát környezet és a munkahelyek fenntartásával függnek össze a társasági adótörvény alapján nyújtható adókedvezmények is: ez volt a versenyfejezetrõl folytatott tárgyalások legkomolyabb kérdése. Az eredetileg 2011-ig érvényesíthetõ jogok kapcsán az Európai Unió és Magyarország végül abban egyezett meg, hogy az érintett nagybefektetõk adókedvezményeit átalakítják, EU-konform átmeneti rendszer segítségével. Ami a helyi adókról szóló törvényben szabályozott önkormányzati adókedvezményeket illeti, az unió elfogadta a december 31-ig tartó átmeneti idõszakot azon vállalatok esetében, amelyek nem kedvezményezettjei sem a nagybefektetõi adókedvezményeknek, sem olyan támogatási szabályozásnak, amely nincs összhangban az EU-szabályokkal. 7. fejezet: Mezõgazdaság Vágóhidak: 44 nagy kapacitású vágóhíd december 31-ig átmeneti mentességet kapott bizonyos EU-elõírások teljesítése alól. Olyan üzemátalakítást igénylõ szabályokról van szó, mint a külön állatorvosi szoba kialakítása, a fal és a csempézet hiányosságainak kijavítása, az élõ állattal és hússal foglalkozó üzemi dolgozók elkülönített öltözõjének létrehozása. Tyúkketrecek: Magyarország december 31-ig kapott átmeneti mentességet a tojótyúkketrecek kialakítási szabályainak alkalmazása alól ha a baromfitartó üzemek július 1-je 18 elõtt kezdték meg mûködésüket. Ezzel huszonegy üzem kapott lehetõséget a költséges beruházások késõbbi megvalósítására. Bortermelés: A magyar bortermõ területeket egyetlen zónába sorolták be, ami a must szállíthatósága szempontjából lényeges (a mustot egyébként nem lehetne egyik zónából a másikba vinni). A minõségi követelmények terén tízéves átmeneti idõt kaptunk: az asztali borok minimális természetes alkoholtartalmánál fenntarthatjuk a jelenlegi hazai szabályozást. Idõkorlát nélkül megmarad a must cukrozásának lehetõsége, a jelenlegi magyarországi szabályokkal összhangban. 9. fejezet: Közlekedéspolitika Közúti árufuvarozás: A csatlakozás után a magyar közúti szállítók három évig nem végezhetnek közúti árufuvarozási kabotázst a jelenlegi és a majdani EU-tagállamokban (külföldi fuvarozó által végzett belföldi szállítás). Ugyanígy a tagállamok fuvarozói sem végezhetnek Magyarországon kabotázstevékenységet. Bármelyik tagország saját viszonylatában két évvel meghosszabbíthatja az átmenetet. Az átmenetet nemcsak Magyarország, hanem az EU jelenlegi tagállamai is kérték: saját fuvarozóikat kívánták megvédeni, arra hivatkozva, hogy a tagjelöltek szállítói sokkal alacsonyabb költségekkel mûködnek. Túlsúlyos tehergépjármûvek: A túlsúlyos tehergépjármûveknél 2008 végéig fenntarthatjuk a díj- és útvonalengedély-rendszert. Az átmenet nem vonatkozik a gyorsforgalmi úthálózatra, és azokra a felújított útszakaszokra, amelyek megfelelnek a 11,5 tonnás, EU-s tengelyterhelési követelménynek. Mivel a magyar úthálózat nagyobb részét nem az unióban elfogadott tengelyterhelésre tervezték, a túlsúlyos jármûvek szabad forgalma az útfenntartási költségek számottevõ emelkedésével járna. Vasúti áruszállítás: Az uniós liberalizáció értelmében március 15-tõl szabad a nemzetközi fuvarozás a transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózaton (TERFN). A 2006 végéig tartó átmenet alatt a magyar TERFN-hálózatra csak a pályakapacitás húsz százalékáig engedjük be az EU vasúttársaságait. A MÁV nem lenne képes azonnal felvenni a versenyt a nála jóval tõkeerõsebb nyugat-európai társaságokkal, a legjövedelmezõbb tevékenység ráadásul éppen a nemzetközi tranzitfuvarozás. Légi közlekedés: Az unió elfogadta a zajos gépekre kért magyar átmenetet azzal a korlátozással, hogy ennek elõnyét csak a következõ országokból érkezõ repülõgépek élvezhetik: Azerbajdzsán, Kazahsztán, Moldávia, Oroszország, Türkmenisztán, Ukrajna. Az innen jövõ repülõgépek 2004 végéig le- és felszállhatnak Ferihegyen, még akkor is, ha nem teljesítik a kötelezõ zajnormákat. A Malév így megtarthatja a felsorolt országokba megszerzett járatjogait. 10. fejezet: Adózás Áfaszabályok: Az energiafelhasználási és környezetvédelmi szempontból kevésbé hatékony, de hazánkban igen elterjedt tüzelõanyagok (szén, brikett, tûzifa, faszén), illetve a Nyugat- Európában kevésbé elterjedt távfûtési szolgáltatás az EU-szabályozás értelmében normál áfakulcs alá tartozik. Magyarországon az eltérõ tüzelési szokások miatt és a modernizáció elõse- 19

11 gítése érdekében 2007 végéig továbbra is a jelenlegi kedvezményes, 12 százalékos áfakulccsal adóztathatók ezek a fûtõanyagok, valamint a távfûtés. Ugyanígy december 31-ig tartható fenn a kedvezményes áfakulcs az éttermi szolgáltatásoknál: ez lehetõvé teszi a közétkeztetés árainak alacsony szinten tartását addig, amíg a bérek jobban megközelítik az EU-átlagot. Jövedéki adó: Leginkább a cigaretták jövedéki adója marad el az EU által meghatározott közös alsó értéktõl. A cigarettaadó emelése csökkentheti ugyan a dohányzást, de a magyar kormány azzal érvelt, hogy a hirtelen adóemeléssel megnõne a külföldrõl behozott, olcsóbb cigaretták fogyasztása ez pedig fellendítené a feketegazdaságot. Ezért a közös minimumszintet Magyarország december 31-ig érheti el. Pálinkafõzés: Az EU-ban a magánszemélyek pálinkafõzését nem támogatják úgy, mint nálunk. Magyarországon a jelenlegi bérfõzetési rendszer továbbra is mûködhet, a kedvezményesen elõállítható mennyiség csökken majd a csatlakozáskor háztartásonként (3 fõ) 50 literre. 22. fejezet: Környezetvédelem Csomagolási hulladékok: Magyarország december 31-ig kapott mentességet az összes csomagolási hulladék legalább ötven százalékos hasznosításának követelménye, illetve az üveg és mûanyag csomagolóanyagok hulladékainak legalább tizenöt százalékos újrafeldolgozásának követelménye alól. Veszélyes hulladékok égetése: Egyes hazai berendezések esetében az EU-követelmények teljesítése csak korszerûsítéssel, vagy teljes kicseréléssel érhetõ el erre kaptunk június 30- ig tartó átmeneti mentességet. Szennyvíztisztítás: Magyarország átmeneti mentességet kapott az EU-irányelv rendelkezéseinek betartása alól az algásodásra hajlamos, érzékeny területeknél december 31-ig, a 15 ezer lakosegyenértéknél nagyobb települések esetében december 31-ig, a kétezer és 15 ezer lakosegyenérték közötti településeknél pedig december 31-ig. Nagy tüzelõberendezések légszennyezõanyag-kibocsátása: A meglévõ berendezéseknél (pl. erõmûvek, cement- és cukorgyárak) december 31-ig kaptunk átmeneti idõt a technológia fejlesztésére. 25. fejezet: Vámunió A nyersaluminiumra legfeljebb december 31-ig három évre szóló, fokozatosan csökkenõ mennyiségre fokozatosan növekvõ vámtételû kontingenst kapunk. A vámfizetések elengedésére, visszatérítésére és visszafizetésére vonatkozóan fenntartjuk a nemzeti rendszert a május elseje elõtti követelések elévülési határidejéig úgy, hogy a csatlakozás utáni utólagos visszatérítés a magyar költségvetés terhére történik. A gazdasági vámeljárások és vámszabad területek esetében a csatlakozáskor hatályos, egyébként EU-konform engedélyek érvényességét az EU elismeri a közösségi eljárás szerinti új engedélyek kibocsátásáig, de legfeljebb május 1-jéig.

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

2009/04/22. A bizonyítványok és oklevelek jogi hatálya. Tartalom. Az elismerés

2009/04/22. A bizonyítványok és oklevelek jogi hatálya. Tartalom. Az elismerés Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központ Bizonyítványok és oklevelek elismerése Magyarországon és külföldön, elsısorban az Európai Unióban A bizonyítványok és oklevelek jogi hatálya

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

I. Közúti áruszállítási tevékenységet végző kkv-k tárgyi eszköz beruházásai

I. Közúti áruszállítási tevékenységet végző kkv-k tárgyi eszköz beruházásai Kis- és középvállalkozások beruházásai kapcsán igénybe vehető egyes kedvezmények az uniós szabályozásra is figyelemmel [Tao. tv. 4. 23/d. pont, 7. (12) bekezdés, 22/A. (4) bekezdés, 1. számú melléklet

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása. Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja

Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása. Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja Erasmus+ keretprogram az Unió oktatási, képzési, ifjúsági

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Uniós Strukturális és Kohéziós Alapok 2007-2013 között

Uniós Strukturális és Kohéziós Alapok 2007-2013 között Uniós Strukturális és Kohéziós Alapok 2007-2013 között RMDSZ Ügyvezető Elnökség, Önkormányzati Főosztály, Vidékfejlesztési és Agrárügyekért Felelős Iroda 1 Az EU gazdasági és szociális kohéziós politikája

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

III. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk

III. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk HU III. MELLÉKLET Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk I. RÉSZ A 12. cikknek megfelelően a bizottsági számítógépes alkalmazásban megjelenítendő adatok

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐZETES MÉRLEGE

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐZETES MÉRLEGE A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐZETES MÉRLEGE BEVÉTELEK 2 8. é v i 2 9. é v i 2 8. é v i 2 9. é v i KIADÁSOK teljesítés /előzetes/ előirányzat I-XII. előir. %-a teljesítés /előzetes/ előirányzat I-XII. millió

Részletesebben

LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap

LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Alap fejezet száma és megnevezése: LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Alap felett rendelkező megnevezése: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K A HITELPROGRAM CÉLJA a hazai mikro- és kisvállalkozóknak kíván az indulásukhoz, a vállalkozásuk fejlesztéséhez indokolt, szükséges, megalapozott és elégséges forrásokat

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben