ÉRTÉKTÁR II. A Duna kincsei az általános iskolákban a jövő generációiért 2013.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉRTÉKTÁR II. A Duna kincsei az általános iskolákban a jövő generációiért 2013."

Átírás

1 ÉRTÉKTÁR II. A Duna kincsei az általános iskolákban a jövő generációiért

2 Duna kincsei az általános iskolákban a jövő generációiért HUSK/1101/1.7.1/0014. Szerzők: Bárd Edit Fehér Györgyi Fehér Zsombor Fűzfa Zoltán Gróhné Illés Ildikó Horváth István Horváth Vera dr. Jankainé Németh Szilvia Pongrácz László Szalkai Tímea Nemzeti Környezetügyi Intézet Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum 2013.

3 1. ALAPINFORMÁCIÓK 6 A Duna és vízgyűjtője 6 2. TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Földtani kutatás és fúrás 6 A Duna magyarországi szakaszának geomorfológiai fejlődése Természeti jellemzők A víz körforgása 7 Érdekességek 8 A csapadék és a folyók eredete 8 A víz munkája és annak hatása 9 A vízgyűjtő 9 A Duna vízgyűjtőjének domborzata 10 A sokarcú folyó A táj jellegzetességei 12 Kisalföld 12 Hanság 12 Dunazug-hegység Jellegzetes kőzetek Hulla-fogó-szigetek a Szigetközben 13 A szigetközi hordalékkúp vastagsága, és a folyóvízi üledékek kora 14 Arany a vízben 14 Futóhomok-buckák a Szigetközben 15 Ásványok a Visegrádi-hegységben Klimatikus jellemzők Árvizek 16 Népi időjósló megfigyelések Növényvilág Ártéri erdők 18 Nádas 19 Mocsárrét 19 A Szigetköz növénykülönlegességei Állatvilág Jellegzetes Duna-parti állatfajok 21 Jellegzetes dunai állatok 22 3

4 Érdekességek Védett természeti értékek Duna-Ipoly Nemzeti Park 24 Szigetközi Tájvédelmi Körzet TÖRTÉNETI ÉRTÉKEK A limes - táborok, őrtornyok, települések, vizes infrastruktúra Várak, erődítmények 26 Győr 26 Monostori-erőd, Komárom 27 Esztergom 27 A visegrádi Vár és Palota 28 Buda Tornyok, templomok, stílusok 29 Középkori emlékek 29 Barokk egyházi épületek 30 Klasszicista remekmű a Duna partján: az esztergomi Bazilika 31 Dzsámik, török emlékek 32 Zsinagógák KULTURÁLIS ÉRTÉKEK 4.1. Népek és hagyományok 33 Nemzetiségek a Duna mentén 33 Magyar hagyományok 34 Magyarországi német (sváb) hagyományok 34 Magyarországi szerb (rác) hagyományok 35 Magyarországi szlovák hagyományok Szellemi örökség Dunai legendák, történetek 35 Nepomuki Szent János 37 Népzene, népdal 38 Versek 38 Dalok a Dunáról Dunai mesterségek Dunai halászat 43 Pákászat 43 4

5 Kosárfonás, kaskötés 44 Aranymosás 44 Faúsztatás 45 Hajóácsok 46 Hajómalmok 47 A jeges 48 A piaci kofák 49 Dunavíz-árusok A Duna a művészek szemével Alkotások a Duna mentén Velünk élő hagyomány A VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS A VÍZHASZNÁLAT ÉRTÉKEI Emberi beavatkozások és hatásuk 55 A Duna szabályozásának okai, kezdeti lépései 55 A Duna szabályozása a 19. században 55 A Duna a 20. században a Duna mint határfolyó 56 A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág kialakítása A Duna mint közlekedési útvonal Vontatás 58 Hajózás gépi erővel 58 Hajók ma a Dunán 59 Ideiglenes átkelési módok a Dunán 59 Állandó hidak a Dunán Fürdőzés, vízi sportok Dunai fürdőzés 61 Vízi sportok, vízitúrázás Ivóvíz, szennyvíz 63 Vízellátás a Duna mentén 63 A víz útja a folyótól a folyóig 64 Víztornyok, ivóvíztárolók 64 Ártéri gazdálkodás 65 5

6 1. ALAPINFORMÁCIÓK A Duna és vízgyűjtője A Dunát az ókorban Danubiusnak (ős-indoeurópai danu szó jelentése 'folyó'), alsó szakaszában Isternek (jelentése 'gyors, fürge') nevezték. Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. A Duna vízgyűjtője alatt azon területetek összességét értjük, amelyekről a víz a folyókon és patakokon, valamint a talajvízen keresztül a Dunába kerül. A folyó vízgyűjtője km2, melyen összesen 19 ország osztozik. Ez közel 10%-a Európának, majdnem kilencszer akkora, mint Magyarország területe,. A Duna Európa második leghosszabb folyama (a Volga után), 2860 km-en keresztül kanyarog a Feketeerdőtől a Fekete-tengerig (ez kétszer akkora, mint Budapest-London távolsága légvonalban). Ebből 417 kmnyi utat tesz meg hazánk területén. Háromszáz mellékfolyója közül legnagyobb a Tisza. A Duna teljes hossza három jellegzetes szakaszra osztható: felső szakasz: a forrástól a Dévényi-kapuig (Szlovákia) gyors sodrás, vízszint jelentős esése, meder mélyítése, partoknál kőzet bontása, hordalék tovább szállítása; középső szakasz: Vaskapuig (Románia) folyó sebessége csökken, kanyargóvá válás, hordalék szállítása (Magyarország területén ez a jelleg érvényesül); alsó szakasz: torkolatig feltöltődő jelleg, kicsi lejtésű terület, hordalék lerakása, zátonyok és szigetek képződése, elágazások létrehozása. A Duna vízhozama Budapestnél legmagasabb vízálláskor m3/sec, ami azt jelenti, hogy egy másodperc alatt 15 sportuszoda medencéjét tudná megtölteni vízzel. 2. TERMÉSZETI ÉRTÉKEK 2.1. Földtani kutatás és fúrás A földtani kutatás célja Földünk alapos megismerése és a nyersanyagkutatás, melyhez földtani, ugyanakkor környezettudatos szemléletre van szükség. A földtani kutatás módszere az ismeretszerzés, az adatgyűjtés, a rendszerezés, az elmélet felállítás, a folyamatok modellezése, kísérletezés, a földtani térképezés, mintavételezés (próbavágat, kutatóárok, mélyfúrás) és anyagvizsgálat. Magyarországon 1825-ben végeztek először földtani fúrást, melyet azóta a kijelölt pontokon évente ismételnek. A folyamatosan bővülő adatbázisból elkészíthető az ország vagy egy terület térinformatikai talajtérképe. Mi tudunk meg a fúrásmintákból? A talpunk alatt található kőzettípusokat. Az egyes kőzetrétegek vastagságát. 6

7 Merre találunk vizet? A felszín alatti vizek kémiai összetételét. Kitermelhető nyersanyagokról/hőről információt. Ezek alapján elkészíthetjük a földtani térképet. A Duna magyarországi szakaszának geomorfológiai fejlődése A geomorfológia (felszínalaktan) a természetföldrajz egyik tudományága, amely a domborzati formák keletkezésével és változásával foglalkozik. A szárazföldi és a víz (folyó, tó, tenger, óceán) alatti domborzattal egyaránt foglalkozik, sőt tágabb értelemben a Naprendszer bolygóin található alakzatokat is tanulmányozza (planetomorfológia). Több tudományterületen is alkalmazzák, például geológia, földrajz, talajtan, régészet, építészet. A Duna kb. 3 millió éve (a földtörténet újidejében, a pliocén végén) jutott el hazánkba a Bécsi-medence és a Horvátország-Szlavónia határövezetén létrejött süllyedés következtében. Ám ekkor a mai NY-K irány helyett É-D irányba folyt ezen a területen és mellékfolyóival együtt elkezdte annak a tónak (a Pannon-tenger maradványa) a feltöltését több száz méter vastagságban, melybe a Kisalföld mai helyén ömlött bele. Egy később bekövetkezett geológiai törés alkalmával az Ős-Duna torkolata a Dévénynél keletkezett sziklaszorosba helyeződött át, ahonnan a folyó az egész kisalföldi medencét feltöltötte hordalékkal. A harmadidőszak végén, kb. 2-2,5 millió évvel ezelőtt (felső pliocén) a Keleti-Alpok és a NyugatKárpátok lezúduló vizeit a Duna őse több ágban É-D irányban vezette le, ám fokozatos változás akkor következett be, amikor a drávai mély meder feltöltődött és az alföldi mély medence megélénkült további süllyedése keleti irányba terelte a vízrendszert. Ekkor kialakult a visegrádi áttörés, majd a visegrádi Dunaszakasz és kiemelkedések közt bevágódó völgyében máig fenntartotta útvonalát. A harmadidőszak és a negyedkor fordulóján, kb. 0,8-1,2 millió évvel ezelőtt (pleisztocén); ismét megélénkültek a földszerkezeti mozgások, de a süllyedés ekkor más területekre is kiterjedt. A visegrádi áttörésen átfolyó "Ős-Dunát" a Budapest-Cegléd-Tiszaföldvár vonaltól dél-délnyugatra kialakuló süllyedék vonzotta magához, onnan aztán egyenesen folyt a tiszai mélyedésbe. Az Ős-Duna ekkor már igen sok üledéket főleg kavicsot hozott magával az Alföldre. 50 ezer évvel ezelőtt hazánk vízrajza nagyjából a mai állapotokat mutatta Természeti jellemzők A víz körforgása A Földet nem véletlenül hívják kék bolygónak, hiszen az óceánok szárazföldekhez viszonyított túlsúlya miatt felszínének mintegy kétharmada tengerekkel, illetve óceánokkal borított. A Földünkön található víz 7

8 annyi idős, mint maga a föld, mivel egyszerre alakultak ki. A víz különleges tulajdonságainak köszönhetően mintegy 4,5 milliárd éve mozgásban, változásban van. Hajtóereje, motorja: a napsugárzás. Ennek hatására a víz változtatja halmazállapotát (párolgás, fagyás, olvadás) és helyét is. Szüntelen a körforgás. A földre érkező napenergia harmada minden harmadik napsugár a víz elpárologtatását szolgálja (folyékonyból gáz halmazállapot). Ez az energiamennyiség a felhőképződés és eső (gázból folyékony) keletkezése során újra felszabadul. A szél a párolgást felgyorsítja. Minél erősebb a szél, annál nagyobb a párolgás, minél melegebb és szárazabb a levegő, annál több vizet képes felvenni és vízgőz formájában elszállítani. A lehullott csapadék egy része elpárolog. Más része elfolyik, vagy beszivárog a talajba és a mélyebb kőzetrétegekbe. Innen források hozzák a felszínre, és patakok, folyók szállítják tovább a tengerekig. A körforgás során a víz nemcsak gáznemű, folyékony,de szilárd halmazállapotban is előfordul. A körforgásban a víz mennyisége nem változik, hiszen az elpárolgó és lefolyó víz mennyisége egyensúlyban van. Érdekességek A Nap hatására percenként kb. 1 milliárd m3 (fél Balaton víztömeg) párolog el a tengerekből és alakul felhőkké. A levegőben lebegő víz átlagosan 9 naponként cserélődik ki. A folyók vize 12 naponként. A világtenger teljes vízcseréjéhez azonban 3000 év kell. A Duna vízkészlete 25 naponként cserélődik. Globálisan az esők 80 %-a a tengerekbe hull. Csak minden ötödik esőcsepp hull szilárd talajra. A világon évente köbkilométer víz párolog el. Ez a mennyiség egy 79,37 km élhosszúságú, vízzel töltött kocka térfogatának felel meg. Ez a mennyiség 623,86 m magas vízréteget alkotna a Duna négyzetkilométeres teljes vízgyűjtő területén. A csapadék a sarkvidékeken hó formájában hullik le, és az alacsony hőmérséklet következtében többnyire nem olvad el. Így akár m vastagságú jégrétegek is keletkeznek. Ebben az esetben az olvadásig és a tengerbe való visszatérésig akár több ezer év is eltelhet. Ugyanez igaz a gleccserekben tárolt hó mennyiségére is. A csapadék és a folyók eredete A nap sugarai felmelegítik a világtengerek felszínét, aminek hatására víz egy része gőzzé alakul, vagyis elpárolog. A tengerekből percenként annyi víz párolog el, amennyi a Balaton teljes víztömegének a fele (1 milliárd m3). A gőzcseppecskékkel teli levegő felszáll, közben lehűl, emiatt a gőzcseppek újra vízcseppekké alakulnak és felhőt alkotnak. A szél a felhőket a szárazföld felé tereli, és ott csapadék 8

9 formájában a földre hullik. A hegyvidéken nagyon sok csapadék képződik, mivel a hegységek akadályt képeznek. Ennek következtében a nedves levegő felemelkedik és lehűl, majd a nedvesség eső, hó vagy jégeső formájában lehull. A lehullott vízcseppek egy része beszivárog a talajba, majd forrásként folytatják útjukat, találkozva ér, patak, folyó, folyam lesz belőlük. Ha kopár a terület, akkor a víz közvetlenül a patakokba csorog. A jégbe fagyott csapadék a gleccserekben halmozódik fel hosszú időkre, de elolvadva szintén táplálja a folyókat. A víz munkája és annak hatása A vízfolyások olyan mederben mozgó folyóvizek, amelyeknek közös jellemzőjük, hogy a magasabb térszínekről az alacsonyabbak felé haladnak és vízszállításuk kisebb-nagyobb mértékben ingadozik. Méretük az apró erecskéktől a sok kilométer szélességben hömpölygő óriásfolyamokig terjedhet. A folyóvizek a Föld felszínét évmilliók óta formálják. A hegyekbe azok kiemelkedése óta a folyók folyamatos munkával völgyeket mélyítenek. A folyóvizek romboló munkája egész hegygerinceket és csúcsok láncolatait hordta le a völgyekbe, a mélyedéseket és medencéket pedig felaprózott kőzettel töltötte fel. A folyók még napjainkban is elhordják a kőzetek anyagait, majd másutt lerakják, így alakítva a tájat, amelyen áthaladnak. A hordalékszállítás módja függ a víz munkavégző képességétől, valamint szállított anyag szemcse méretétől. A hordalékszállítás lehet lebegtetett, ugráltatott, görgetett stb. Magyarország a Kárpát-medencében helyezkedik el. Az alföldi területek nagy része az ide érkező folyók hordaléka töltötte fel. A vízgyűjtő A Föld vízfolyásainak túlnyomó része forrásból ered, és a lejtős felszíneken,völgyekben folytatja folytatja az útját. Ennek nagysága,vízhozama határozza meg, hogy ér, csermely, patak, folyó vagy folyam a neve, csoportosítani a hosszúságuk, vízgyűjtő területük és vízhozamuk alapján lehet őket őket. A különböző nagyságú folyók egymásba torkollva alakítják ki a térség vízhálózatát. Azt a térséget, ahonnan a csapadékból és hóolvadásból származó vizek lefelé folynak, majd összegyűlnek vízgyűjtőnek nevezzük. A vízgyűjtő területbe beletartoznak a területén átfolyó folyóvizek és a szárazföld, ahonnan a víz ezekbe folyik. A vízgyűjtő területeket a vízválasztók, azaz hegy- vagy dombvonulatok választják el egymástól. A Duna és mellékfolyói csapadékban gazdag hegységekben erednek, és keresztülfolynak az ezeket követő száraz alföldeken és medencéken. Az eső vagy hó formájában lehullott vizet a teljes vízgyűjtőről majdnem 300 folyó szállítja a Dunába. A legbővebb vizű mellékfolyók a Száva, a Tisza, az Inn, a Dráva, a 9

10 Szeret és a Nagy-Morava. A km (légvonalban ugyanez a távolság 1517 km ) hosszú Duna a Volga után Európa második leghosszabb folyója. Vízhozama a fekete-tengeri torkolatnál átlagosan köbméter másodpercenként. Ritkán előforduló szélsőséges árvizek alkalmával ennek akár háromszorosa is lehet. A Duna hossza és vízbősége a vízgyűjtő nagyságának és adottságainak köszönhető. Az a terület, ahonnan a lehullott csapadék a Dunába jut, km2 nagyságú. Magyarországnak a legnagyobb folyója a Duna. magyarországi főágának hossza 417 km. Az ország második legnagyobb folyója a Tisza, mely a Duna mellékfolyója. A Duna nagyobb mellékfolyói a jobb parton: a Lajta, a Rábca, a Rába, a Sió-csatorna, Dráva,a bal parton az Ipoly. Mivel a Duna meglehetősen hosszú folyó, sokféle tájon folyik keresztül. Így a Duna a világ legnemzetközibb folyója 19 országon folyik át, 81 millió ember életét, lakhelyét érinti. A Duna vízgyűjtőjének domborzata A vízgyűjtő területbe a folyóvizeken kívül beletartoznak azok a szárazföldek, ahonnan a víz összegyűlik. A terület domborzati és kőzettani viszonyai befolyásolják a vízfolyás hosszát,vízhozamát, a hordalékszállítás módját és a szállított anyag szemcseméretét. A Duna vízgyűjtő területe nagy, domborzata igen változatos: ide tartoznak a Keleti-Alpok, a Fekete-erdő keleti, a Sváb- és Frank-Jura déli lejtői, de magába foglalja a Cseh-erdő délnyugati részét, a Cseh-Morva dombvidék keleti felét, csaknem az egész Kárpát-medencét, a Balkán-félsziget északi részét. A Duna és mellékfolyói ezekben a csapadékban gazdag hegységekben erednek, és keresztülfolynak az ezeket követő száraz alföldeken és medencéken. Ezek lesüllyedt medencék, melyet a folyók fokozatosan töltöttek fel hordalékkal. A Duna teljes hossza három jellegzetes szakaszra osztható. Mindegyik egy vagy két nagy medencének a vízét fogadja magába: a Felső-Duna a bajor- és az osztrák medence, a Középső-Duna a Kis- és a Nagy Magyar Alföld, az Alsó-Duna pedig a Havasalföld vizeit gyűjti össze. A felső és középső medencét a Dévényi-kapu, a középsőt az alsótól a Vaskapu választja el. Azok közül a medencék közül, melyeket a Duna érint, legnagyobb a Nagy Magyar Alföld, kiterjedése kb km2. Hazánk folyóvizeinek 90 %-a szomszéd ország magasabban fekvő területéről jön, ami a folyószennyezésnél és áradásoknál nagyon kellemetlen következményekkel jár. Már a honfoglalók is felfigyeltek a védett és vízben gazdag területre, s ki is használták az állattenyésztés és a földművelés során az évszakos változásokat. Az áradások idején a magasabb területekre húzódtak, de 10

11 aztán lejjebb telepedtek a dús legelőkre. Az adottságok a halászathoz is kedvezőek voltak. A hegy- és dombvidékek erdőinek irtása miatt egyre hevesebb és nagyobb áradások következtek, ezért a századtól nagyarányú folyószabályzási munkálatokba kezdtek őseink. A folyók kanyarulatait átvágták (kialakultak a holtágak, a morotva-tavak), és a megrövidült folyószakaszokat árvízvédelmi töltések közé terelték. Foglalkoztak a mocsarak, lápok lecsapolásával és csatornák építésével is. A sokarcú folyó A folyó vízre jellemző az állandó egyirányú mozgás, medrében a magasabb térszint felől az alacsonyabb felé. A területen lévő szintkülönbségtől függ, hogy a víz a medrében milyen jellegű munkát végez. A vízfolyásokat munkavégző képességük, környezetalakító erejük alapján felső, középső és alsó szakaszokra lehet osztani. A felső szakaszon a munkavégző-képesség nagyobb, mint a hordalékszállításhoz szükséges munka. Ezen a szakaszon a vízfolyás folyamatosan rombolja, pusztítja a medrét, ez az erózió jellegzetes V-alakú bevágódást hoz létre. A meder alja többnyire köves, sziklás. A Duna-medence csaknem összes nagy folyójának eredete a hegységekben van. Kezdetben a folyó még csak hegyi patak, ami meredek völgyben folyik lefelé. Hóolvadás idején és erős esőzés után annyira bővizű és oly sok vizet szállít, hogy megbontja a kőzetet és nagy köveket sodor magával, amelyek a medret apránként lemélyítik. A hegységből kilépő folyó munkavégző képessége a középső szakaszban lecsökken, hordalékát lerakja. A völgy, amelyben folyik, laposabb lesz. A folyómeder itt főként kavicsból áll. A folyó kanyarogni kezd. A víz sodrása a kanyarok külső ívénél a legerősebb, itt a hullámok pusztító munkát végeznek, alámossák a partot. A kanyarok belső ívénél, ahol a sodrás gyengébb, hordalékukat lerakva kavics illetve homokpadokat építenek. A folyókanyarulatokat meandernek nevezik. agyarország legnagyobb meanderező alföldi folyója a Tisza. Hossza a szabályozások, kanyarulat-levágások következtében km-ről, 970 km-re csökkent. A kanyarulatok túlfejlődésével a víz a kanyarulat nyakát átvágva azt lefűzheti, ekkor a folyótól elzárt morotva tó alakul ki. Ha a folyó leérkezik a síkságra, a magával vitt kavicsot lerakja, és hordalékkúp keletkezik. Árvízkor a folyó sok kavicsot visz magával, amiből szigeteket épít, vagy amit lerak a parton. A szigetek között több folyóág keletkezik. Minden egyes árvíz átrendezi a szigeteket és a partot, így ott a növények nem tudnak tartósan megtelepedni. A sík területeken alsó szakasz a folyó lelassul, munkavégző ereje csak arra elegendő, hogy a homokot és a nagyon apró szemű kavicsot magával vigye. Folyása kanyargóssá válik, ezt nevezzük meanderezésnek. Az áramlás a folyókanyarulat külső oldalán bontja a partot, ez a szakadópart. A szakadó part elsodort anyagát lerakja a következő kanyarulat belső oldalán, ez a zátonyos part. Árvízkor a folyó sok finomszemcsés lebegőanyagot rak le az árterén, amit szedimentációnak nevezzük. 11

12 Amikor a folyó a tengerbe torkollik, a medernek már nincs esése. A víznek nincs ereje arra, hogy a magával hozott szilárd anyagot továbbszállítsa, ezért lerakja azt. Ezek között a homokhalmok között a víz utat keres magának, és sok ágra szakad. Ezt nevezzük delta-torkolatnak. Árvízkor a folyó elönti az ágak közti területet, és mocsár keletkezik. A Duna-delta területe: hektár. A folyó kezdetétől a torkolatig 678 m a magasságkülönbség. 2.3 A táj jellegzetességei Kisalföld A Kisalföld hazánk második legnagyobb alföldje, ma is süllyedő, feltöltődő medence. Teljes területe km², ennek kevesebb, mint fele km² tartozik Magyarországhoz. Magyarország és Szlovákia között a Duna 140 km hosszan alkot természetes határt. A Duna Magyarországra Rajkánál lép be és a Dunakanyarban, Szobnál válik el a határvonaltól. Az Alfölddel ellentétben a Kisalföld átlagos tengerszint feletti magassága nagyobb. Északi része tökéletes síkság, melynek feltöltésében a Duna és mellékfolyói, valamint a szél vettek részt. Déli része nagyrészt letarolással keletkezett, lankás hordalékkúpok találhatóak itt. A miocén kortól kezdve folyamatosan süllyedő területről van szó, amelyet a Pannon-tenger borított, később az itt megjelenő Duna és mellékfolyói töltöttek fel üledékeikkel. A legmélyebb helyeken méternél is vastagabb ez az üledék. A Szigetköz a Kisalföld egyik tájegysége. A Kisalföld nyugati fekvése és a hegyek közelsége miatt csapadékosabb, mint az Alföld, a tél enyhébb, a nyár nem annyira meleg. Aszály is sokkal ritkábban fordul elő. Szinte állandóan fúj a nyugati, északnyugati szél; ez hazánk legszelesebb vidéke. A Kisalföld vízhálózata igen sűrű, legfontosabb folyói a Duna, a Rába, a Rábca és a Marcal. Északnyugati csücskében találhatjuk az ország egyik legnagyobb állóvizét, a Fertő-tavat. Hanság A Hanság egykor hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű összefüggő lápterülete volt, életében és kialakulásában meghatározó szerepet játszottak az ideérkező vizek. A sekély, édesvízzel borított medence dús vegetációnak adott otthont, ami elhalása után, a vízborítás következtében tőzeg-felhalmozódáshoz vezetett. Az iszapos hordalékkal borított területeken lápi talajok alakultak ki. A tavak, az időszakos vízborítású lápos és mocsaras területek, valamint az emberi megtelepedésre is alkalmas lápszigetek (gorondok) rendkívül változatos vizes élőhelyeket jelentettek növény és állat számára egyaránt. Dunazug-hegység A Dunazug-hegység a Dunántúli-középhegység tagja, mely az egyetlen olyan tájunk, aminek teljes 12

13 területe hazánkban van. A Dunazug-hegység a Gerecse, a Pilis és a Budai-hegység összefoglaló neve. A Dunazug-hegység és egyben az egész Dunántúli-középhegység legmagasabb tagja a 756 m magas Pilis. Ezen röghegységek közös tulajdonságai, hogy kivétel nélkül üledékes kőzetek alkotják őket (mészkő, dolomit, márga stb.), melyek hatására ma számos vízfolyással és barlanggal (pl. a Pálvölgyicseppkőbarlang) rendelkezik a környék. Az egykori barnakőszén bányászatának nyomai bányarögök, -üregek, meddőhányók máig meghatározzák a táj képét. A Gerecse mészkövét díszítőkőnek használják. Ez a piszkei vörösmárvány. A Budai-hegység Dunára leszakadó lábánál, a budai termális vonalon hőforrások törnek fel. A Duna kanyarulatában található Visegrádi-hegység tulajdonképpen az Északi-középhegység vulkáni vonulatának tagja. Attól csak a Duna áttörési völgye, a Visegrádi-szoros választja el. A hegység barlangjai őslénytani és régészeti leletekben igen gazdagok. Itt vezet az ország legnépszerűbb extrém, gyalogos teljesítménytúrája, a Kinizsi Százas is. A Gerecse déli lábának édesvízi mészkövéből Európa legrégebbi előember-leletegyüttese került elő. A Vértesszőlős határában megtalált koponyacsontdarab, a fogmaradványok, a tűzgyújtási nyomok, a húsdaraboló hely, az eszközök, a közelben élt állatok lábnyomai több mint évesek. Az előembert a kutatók a felfedezés napjáról Samunak nevezték el Jellegzetes kőzetek Hulla-fogó-szigetek a Szigetközben A címben szereplő elnevezés az ásványi, nagybajcsi és véneki aranyászoktól, halászoktól való. Ők így nevezték, sok évszázados, vagy talán évezredes, népi megfigyeléseik tapasztalatából, azokat a helyeket a Duna szigetes, zátonyos részein, ahol a nagyobb áradások után sok uszadékfa és más szerves anyag, így állati-, esetenként emberi hullák rakódtak le. Bár a folyó-szabályozások előtt a mindenkori vízhozam függvényében évről évre változott a szigetek arculata, voltak bizonyos helyek, ahol pont olyan volt a víz sodrása, áramlása, a folyó hordalékszállító képessége, hogy az addig úszva szállított szerves anyagokat rendszeresen ott rakta le. E helyeket, szigeteket a nép is jól ismerte, és a nagy áradások levonulása után rendszeresen látogatta is, elsősorban a nagy tömegű uszadékfa összegyűjtése céljából. Ilyen, a nép által hulla-fogó-szigetnek nevezett helyek voltak Cikolaszigetnél, a Töklevél-szigetnél, a Madaras-szigetnél és az ásványi ágrendszer több pontján. E helyeket nemcsak a nagy mennyiségű uszadékfa jelezte, hanem az is, hogy szinte minden fehéren világított a temérdek csigaháztól és kagylóhéjtól. De sok élő csiga és kagyló is feltorlódott e helyeken. Hasonló előfordulások ismertek a Dráva mentén is, a Vízvár környéki zátonyokon. Földtörténeti vonatkozásban is ismertek hasonló, nagy szerves-anyag tartalmú zátonyok a Szigetközben. Ilyenek a kavicskutatás és az azt követő kavicsbányászat során megismert, győrújfalui csont-és uszadékfa 13

14 torlatok, zátonyok, melyek a felszín alatt 20 és 40 méter mélyen helyezkednek el, és a geológiai koruk mintegy 1,5 millió év. A szigetközi hordalékkúp vastagsága, és a folyóvízi üledékek kora Hazánk két nagy medencéjében, az Alföldön és a Kisalföldön a legnagyobb (több száz méter) vastagságúak a földtörténeti negyedidőszak során lerakódott folyóvízi üledékek. Míg azonban az Alföldön a nagy számú mélyfúrásokból előkerült, igen jelentős mennyiségű és minőségű őslénytani anyag segítségével lehetővé vált ezen folyóvízi üledékek kor szerinti tagolása, addig a Kisalföld esetében szinte a közelmúltig csak analógiák voltak a tájegység negyedidőszaki fejlődéstörténetének kronológiájára vonatkozólag, melyek azonban, őslénytani leletek híján, minden megalapozottságot nélkülöztek. Ezeknek a lényege abban állt, hogy a Kisalföld, és azon belül a Szigetköz, vastag, folyóvízi üledékekből álló medence kitöltése, az elmúlt év alatt rakódott le, és ennek is nagy része évnél fiatalabb. Ezen a téren áttörést jelentett az az őslénytani anyag, amely a Szigetközben, Halászi térségében, az 1985ben mélyült Arak 1. számú fúrásból került elő. A magmintavételes fúrás 68,5 méter mélyen lévő szintjéből számos korjelző kisemlős faj csont- és fog-maradványai kerültek elő. Ennél is gazdagabb anyagot szolgáltatott a győrújfalui kavicsbánya 1985 és 2000 között, ahol 20 és 40 méter közötti mélységből került elő rendkívül gazdag őslénytani anyag. Ennek kora 1,7 és 1,0 millió évvel ezelőtti időszakot jelez. Az előkerült ősmaradványok egyértelműen bizonyítják a Kisalföldre, és konkrétan a Szigetközre vonatkozólag, hogy ha már 20 és 68,5 méter mélyen átlag egymillió éves a folyóvízi üledékek kora, akkor az alatta lévő, még több száz méter vastagságú folyóvízi üledék nem lehet évnél fiatalabb. Ez a korra vonatkozó ténymegállapítás merőben új, és most már biztos alapokra helyezi a Kisalföld, illetve a Szigetköz negyedidőszaki fejlődéstörténetét, valamint a folyóvízi üledék felhalmozó tevékenység és az ŐsDuna területünkön való megjelenésének időpontját. Halászinál 358 méter mélyen érte el a fúrás a folyóvízi üledékek alsó határát, míg Kisbodak és Püski között 700 méternél is mélyebben van a folyóvízi üledékek alsó határa. A kisalföldi medence peremén, Sopron közelében felszínen vannak a legidősebb, folyóvízi üledékek, melyek kora őslénytanilag igazoltan 6,0 és 5,3 millió évvel ezelőtti kort jelez. Mindezek alapján a medence közepén, a Szigetközben a pliocén elejére datálhatjuk az első, durva kavicsos folyóvízi üledékek lerakódását. Arany a vízben A dunai aranymosásról számos tanulmány jelent meg az elmúlt két évtizedben. A felszíni kavicsos hordalékokban helyenként dús aranytartalmú torlatok, zátonyok ismertek évszázadok vagy tán évezredek óta. Az ismert aranymosó helyeken 0,01 és 1,0 gramm/köbméter aranytartalom volt mérhető, mely kivétel nélkül fém arany volt. A Magyar Nemzeti Bank 1933-ban és 1934-ben végeztetett részletes kutatásokat a 14

15 dunai arany kérdése kapcsán. Számos mélyfúrás, kutatóakna mélyült, és több ezer mintát gyűjtöttek a felszínen is, Dunaalmástól Mosonmagyaróvárig. Az arany bizonyos mélységekben, leggyakrabban már méter mélyen meggyérül, sőt, teljesen ki is marad, ezzel egyidejűleg pedig pirit jelenik meg a kavicsban. A pirit szokatlanul magas nemesfém tartalma Au: 20gr/tonna, Ag: 650 gr/tonna, Pt: 7gr/tonna arra enged következtetni, hogy a kavics aranya és más nemesfémek is a piritbe vándoroltak. A pirit a ként a feküt képező és kénben dús pannóniai agyagból, nemesfémtartalmát pedig a kavicsból vette. A pirit igen elterjedt a pannóniai rétegekben, de nemesfémeket ott csak nyomokban tartalmazhat. A pirit nagy ezüsttartalma is arra vall, hogy az arannyal hasonló eredetű. A Magas-Tauern ércelőfordulásai, a termésarany mellett termésezüstöt is tartalmaznak, és a szulfidos ércek ezüsttartalma is többszöröse az aranytartalomnak. Ezzel szemben a kavicsok mosott aranya alig tartalmaz ezüstöt, és átlag 950-es finomságú. Valószínű tehát, hogy a hasonló eredetű és könnyebben oldható ezüst még nagyobb százalékban vándorolt a piritbe. Az idősebb kavicsok szerves-anyag zátonyaiban, 20 méternél mélyebbről származó mintákban szintén gyakori a pirit. Itt a kéntartalom korántsem annyira a fekü pannóniai képződményekből, mint inkább a szerves-anyagokból származik. Néhány nagyobb mamut-csont szokatlanul magas fajsúlya keltette fel a gyanút, hogy nemcsak egyszerű kovásodási folyamatok kövesítették meg, és tették nehézzé a külső fizikai hatásokkal szemben ellenállóvá a fosszilis csontokat, hanem a csontok üregeit, szivacsos állományát kitöltő pirit is hozzájárult a csontok nagy fajsúlyához. A kémiai analízis nagy meglepetésre, de nem váratlanul hasonló eredményt adott, mint a fent említett kincstári kutatások. Azaz, szó szerint aranyosak a mamutcsontok gramm/tonna arany, gramm/tonna ezüst és 4 gramm/tonna platina adódott a mérések során. Ezek az adatok felvetik a lehetőségét, hogy a szigetközi kavicsos üledékek nemesfémtartalmát a piritre is érdemes vizsgálni, különösen a felszíni és a felszín alatti szervesanyagzátonyok területén. Futóhomok-buckák a Szigetközben A Szigetköz egyik sajátos, egyedi földrajzi, geomorfológiai és tájképi formakincsét képezi az a futóhomok-terület, mely a tájegység délkeleti peremén helyezkedik el, Sáráspuszta, Kisbácsa és Bácsa között. A pleisztocén végén, az utolsó eljegesedés alatti és utáni, száraz, hideg, szeles klíma időszakában, az uralkodó északi-északnyugati szelek által, a felszíni folyóvízi üledékekből kifújt homok alakult át futóhomokká. Konkrét vizsgálatok is igazolták, hogy a Mosonmagyaróvár, Halászi térségében felszínen vagy közvetlenül a felszín alatt található, felső-pleisztocén folyóvízi homok, kőzetliszt a futóhomok forrása. A felhalmozódó homokot a szél időnként újra átmozgatta, és kisebb-nagyobb homokdűnéket, buckákat épített. Ezek részben párhuzamosak az uralkodó északi, északnyugati szelek irányával, részben erre merőlegesek. Utóbbiak rendszerint alacsonyabbak az előbbieknél 2-3 méterrel. A legmagasabb futóhomok 15

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék

Részletesebben

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

Mit tennék a vizek védelmében

Mit tennék a vizek védelmében Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

Dr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata

Dr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i

Részletesebben

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA JANUÁR 1 A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 JANUÁR... 2 MELLÉKLETEK... 5 JANUÁR 2 JANUÁR Meteorológiai helyzet

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A mai Duna kialakulása és mederváltozásai Gelencsér Gergő (NWJJ20)

A mai Duna kialakulása és mederváltozásai Gelencsér Gergő (NWJJ20) A mai Duna kialakulása és mederváltozásai 2010/11 tavaszi félév A mai Duna rövid ismertetése Magyarország vízrajzát alapvetően meghatározza, hogy gyakorlatilag minden felszíni víz a déli középpont felé

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens 4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK VÍZBUROK A földfelszín 71%-át víz borítja! Arday-Nagy-Sáriné: Földrajz 9.; OFI, Bp., 2015 Kereszty-Nagy-Nemerkényi-Neumann-Sárfalvi: Lakóhelyünk, a Föld; NTK, Bp., 2013 Jónás-Kovács-Szőllösy-Vízvári: Földrajz

Részletesebben

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. VÍZ A LÉGKÖRBEN A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. A víz körforgása a napsugárzás hatására indul meg amikor a Nap felmelegíti az óceánok, tengerek vizét; majd a felmelegedő

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról. Képzeletbeli hajóút megállókkal a Duna magyarországi szakaszán

Képeslapok a Dunáról. Képzeletbeli hajóút megállókkal a Duna magyarországi szakaszán Képeslapok a Dunáról Képzeletbeli hajóút megállókkal a Duna magyarországi szakaszán A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin,

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén

Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén Mint ismeretes, a Dobó-bástya 1976 júliusában leomlott, ezt követően a megmaradt részt balesetvédelmi okok miatt lerobbantották.

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

A tavak keletkezésének és pusztulásának szemléltetése a terepasztalon

A tavak keletkezésének és pusztulásának szemléltetése a terepasztalon A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Különböző módon kialakuló tavak, tómedrek bemutatása A tavak keletkezésének és pusztulásának szemléltetése a terepasztalon Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homok,

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:10 2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. október 26. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt napokban - a Kárpát-medence közelében

Részletesebben

FÖL(D)PÖRGETŐK HÁZI VERSENY 4. FORDULÓ 5-6. évfolyam Téma: Az idő járás a

FÖL(D)PÖRGETŐK HÁZI VERSENY 4. FORDULÓ 5-6. évfolyam Téma: Az idő járás a A Földpörgetők versenyen, minden tantárgy feladataira összesen 20 pontot lehet kapni, így egy forduló összpontszáma 100 pont a feladatok számától függetlenül. Csak a kiosztott fejléces üres papírokra lehet

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

"Madarak és fák napja" XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013.

Madarak és fák napja XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013. "Madarak és fák napja" XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013. Jelige, csapat: Elérhető pontszám: 175 Elért pontszám: Helyezés: I. feladat: 20 pont/ Madárhangok. Minden helyes megoldás két

Részletesebben

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 augusztusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 19 mm (Szolnok repülőtér) és 203 mm (Budapest-Pestszentlőrinc) között

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Felszínformálás a gyakorlatban

Felszínformálás a gyakorlatban A kísérlet megnevezése, célkitűzései: A Föld felszínét alakító külső erők felszínformáló hatásainak bemutatása A folyók és a szél erejének megfigyelése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homok, kavicsok,

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK

ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott hal gazdálko dá si vízterületen

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő

Részletesebben

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben