ÖKOGAZDASÁGOK IRÁNYÍTÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÖKOGAZDASÁGOK IRÁNYÍTÁSA"

Átírás

1 ÖKOGAZDASÁGOK IRÁNYÍTÁSA GREENFOOD PROJEKT ES1-LEO

2 Tartalom: BEVEZETÉS...3 OKTATÁSI EGYSÉG 2.1. ÁTÁLLÁS KONVENCIONÁLISRÓL ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSRA IFOAM elvek és definíció Az ökológiai gazdálkodás szabályozása Átállási terv készítése Adminisztratív teendők...15 OKTATÁSI EGYSÉG 2.2. A gazdaság irányításának tervezése Agroökológiai megközelítés és vegyeskultúra Technikai és adminisztratív teendők Élelmiszerlánc nyomonkövethetősége Multifunkcionalitás

3 BEVEZETÉS A mezőgazdasági termelés irányítása olyan foglalkozás, amely az ember túléléséhez szükséges élelmiszer előállítására vonatkozó kutatási területeket is magába fogalja. Termesztéstechnológiaával, állatok háziasításával és az élelmiszerelőállítással, mint tudománnyal foglalkozik. Számos mezőgazdasági munka kívánja meg a megfelelő irányítást, különösen azokon a tudományterületeken, amelyeket farmlaborok segítségével kutatnak. A világ élelmiszertermelésének dinamikája változik, egyike a leggyorsabb növekedést mutate ágazatoknak a világon. Mivel a termelékenység és élelmiszerbiztonság kérdésköre rendkívül fontos szerepet játszik a világ élelmiszerellátásában, a mezőgazdasági területen befutott karriernek mindig nagy lehetőségei vannak. A szennyezett élelmiszerekkel kapcsolatos botrányok új kormányzati szabályozási testületeket hívtak életre, melyek feladata az állati és növényi forrásokból történő élelmiszerelőállítás irányítása. Mindehhez hozzájárul, hogy a népességnövekedés és bizonyos élelmiszeralapanyagok (pl.:kukorica) bioüzemanyagként történő felhasználása csökkentette az iparág növekedésének lehetőségét. Manapság a mezőgazdasági termelés célja, hogy új utakat találjon a növekvő népességet ellátó, megfelelő mennyiségű élelmiszer előállítására, miközben megőrzi a társadalom által elvárt minőségi jellemzőket. 3

4 OKTATÁSI EGYSÉG 2.1. ÁTÁLLÁS KONVENCIONÁLISRÓL ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSRA IFOAM elvek és definíció Az Ökológiai Gazdálkodás Mozgalmának Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) egy 116 ország 750 tagszervezetét tömörítő ernyőszervezet. Célja, hogy olyan ökológiai, társadalmi és gazdasági rendszereket dolgozzon ki, amelyek összhangban vannak az ökológiai mezőgazdaság alapelveivel márciusában a Világtanács az IFOAM következő meghatározását fogadta el: Ökológiai gazdálkodás: olyan termelési rendszer, amely fenntartja a talaj, az ökológiai rendszerek és az emberek jó egészségi állapotát. Ökológiai folyamatokra, biológiai sokféleségre és ciklusokra épül, melyeket helyi viszonyokhoz alkalmazkodva használ, a hátrányos hatású inputok helyett. Az ökológiai gazdálkodás egyesíti a hagyományt, az innovációt és atudományos eredményeket a közös környezettel kialakítandó méltányos kapcsolat és az érintettek jó életminőségének érdekében. Az IFOAM szerint az ökológiai gazdálkodás a következő alapelvekre épül: 1. ábra: IFOAM ökológiai gazdálkodás alapelvei 4

5 Az egészség alapelve: Az ökológiai gazdálkodás egy és oszthatatlanként fenntartja, javítja a talaj, a növény, állat, az ember és a bolygó egészségét. Ez az alapelv fekteti le azt is, hogy az egyén és a közösség egészsége szorosan összefügg a teljes ökoszisztéma egészségével. Köztudott, hogy az élő rendszerek legfontosabb jellemzője az egészség, a fizikai, mentális, ökológiai és társadalmi jólét. 2. ábra: Az ökológiai gazdálkodás főbb céljai Az ökológia alapelve: az ökológiai gazdálkodás az élő ökológiai rendszereken és körforgásokon alapul, velük együttműködésben dolgozik. 5

6 Az alapelv kimondja, hogy az ökológiai gazdálkodásnak az ökológiai és megújuló folyamatokra kell épülnie. A termelési környezet ökológiája hozzájárulhat a növekedéshez és a jóléthez egyaránt. A körforgások és természetes ökológiai egyensúlyok szervesen illeszkednek az ökológiai mezőgazdaság és állattenyésztés rendszerébe. Az ökológiai gazdálkodásnak minden egyes országban a helyi ökológiai rendszerrel, kultúrával és feltételekkel kell összhangban lenni. Az anyagok és az energia újrahasznosítása és hatékony felhasználása önmagában hozzájárul az inputok mennyiségének csökkentéséhez. Ez összességében fenntartja, illetve javítja a környezet minőségét és az erőforrások megőrzését. A méltányosság alapelve: Az ökológiai gazdálkodás olyan kapcsolatokra épül, amely biztosítja a méltányosságot a közös környezettel és az életfeltételekkel szemben. A méltányosság fontosabb jellemzői: egyenlőség tisztelet igazság és gondoskodás mind az emberek egymás közötti, mind a többi élőlénnyel szembeni kapcsolatában. Az alapelv kihangsúlyozza, hogy mindenki, aki az ökológiai gazdálkodásban részt vesz, úgy kell, hogy emberi kapcsolatait kialakítsa, hogy az minden fél számára, minden szinten méltányos legyen. Célja, hogy megfelelő minőségű táplálékot és egyéb terméket állítson elő. Ezeken kívül az alapelv megfogalmazza, hogy a gazdaságban tartott állatok számára fiziológiai, etológiai igényeinek megfelelő életkörülményeket kell biztosítani. A méltányosság megkívánja a termelés, elosztás és kereskedelem nyitottságát, egyenlő esélyeket biztosító és valós környezeti és társadalmi költségeken alapuló kialakítását. A gondoskodás alapelve: az ökológiai gazdálkodást olyan elővigyázatos és felelősségteljes módon kell irányítani, hogy megvédje a jelen és jövendő nemzedékek és a környezet egészségét és jólétét. 6

7 Ez alapelv kihangsúlyozza, hogy a termelés irányítását, fejlesztését és a technológiai lehetőségeket illetően az ökológiai gazdálkodás során a legfontosabb alapelemek a megelőzés és a felelősség. A tudomány szükséges, hogy biztosítsa, hogy az ökológiai mezőgazdaság során előállított termékek egészségesek és biztonságosak. Mindazonáltal a tudomány és a gyakorlati tudás, a felhalmozott tapasztalat és hagyomány összehangolása szükséges. Ez az együttműködés biztosítja a megfelelő megoldásokat, melyeket aztán az idő igazol. Az ökológiai gazdálkodás a megfelelő technológiák alkalmazásával, az elfogadhatatlan eljárások, mint például a genetikai módosítás elutasításával jelentős kockázat elkerülését teszi lehetővé Az ökológiai gazdálkodás szabályozása 1991-ben az EU 15 tagállama hivatalos formában is elismerte az ökológiai gazdálkodás jelentőségét. Ez vezetett a 2092/91. EU Bizottsági Rendelet megalkotásához, melyet az országok agrárminiszterei írtak alá és amely kezdetben csak a növénytermesztés szabályozására terjedt ki. Később az állattenyésztés fontos kérdéseivel egészítették ki (takarmányozás, állatvédelem, betegségmegelőzés, állatorvosi kezelések módja, szaporodás, trágyakezelés, stb.) január 1-jén, a 2092/91. EU rendeletet az új EK/834/2007. rendelet helyezte hatályon kívül, melyet június 28-án fogadott el a Bizottság az ökológiai termékek előállításáról és címkézéséről. A szabályozás meghatározza az ökológiai termelés minden állomásának jogi kereteit, leírja a kereskedelem, az ellenőrzés és az ökológiai termékek címkézésének szabályait az Európai Unióban. Az irányelveket a Mezőgazdasági miniszterek Európai Bizottsága módosíthatja. Az új rendelet alkalmazási területeit a következő ábra mutatja be. 7

8 3. ábra: Az EK/834/2007. rendelet alkalmazási területei A Rendelet a korábbi rendelettel kezdődik, majd bemutatja azt a folyamatot, amely az új keretek megteremtéséhez vezetett. A továbbiakban a rendelet előírásokat tartalmaz a ökológiai termékek címkézéséről és a címkén szereplő logó használatáról, melynek feltüntetése július 1-je óta kötelező. A rendelet ugyancsak tartalmazza az új rendelek megalkotásához vezető út történeti áttekintését. A korábbi rendelet felülvizsgálatát követően kialakított ökológiai termelésre, címkézésre és ellenőrzésre vonatkozó szabályozás a következőket tartalmazza: Olyan célkitűzéseket és alapelveket, amelyek először kerültek megfogalmazásra A termelést érintő szabályozásban nem történt lényegi változás Kockázat-alapú ellenőrzési rendszer kialakítása, a korábbi, évenkénti kötelező helyszíni ellenőrzés megtartása mellett A rendelet hatályának kiterjesztése: az ökológiai élesztő előállításának szabályozása is belekerült július 1-je után világos címkézési szabályok bevezetése A behozatali szabályozás racionalizálása 8

9 2008 során, a fenti EK/834/2007. rendelet mellett két további rendeletet fogadtak el az ökológiai termelésről, behozatalról, kereskedelemről, és az ökológiai termékek címkézéséről, melyek a következők: A BIZOTTSÁG 889/2008/EK RENDELETE (2008. szeptember 5.) ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról, és A BIZOTTSÁG 1235/2008/EK RENDELETE (2008. december 8.) a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról. Ezek közül az első, EK/889/2008. rendelet szabályozza a növényi és állati termékelőállítást, a talajműveléstől és a takarmányozástól a feldolgozásig, a termékek kereskedelméig és az ellenőrzésig. A rendelet technikai fogalmakat is tartalmaz és az ökológiai termékek előállításának korábbiakhoz képest részletes szabályozását. Több melléklet kapcsolódik hozzá, melyek a következő területekre terjednek ki: Ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szerek köre (trágyák, talajjavítók, növényvédő szerek, stb.) Állattartással kapcsolatos minimum területigények meghatározása, a faj és a növekedési stádium figyelembevételével Nem ökológiai termesztésből származó takarmány, táplálékkiegészítők, komplex takarmány előállításához szükséges összetevők felsorolása, melyek az ökológiai állattenyésztésben engedélyezettek. Nem ökológiai termesztésből származó összetevők, feldolgozáshoz használt anyagok felsorolása, melyek az ökológiai élelmiszer előállítás során felhasználhatók (élesztő előállítás is) Az egységes EU logó használatának előírásai A második, EK/1235/2008. rendelet az ökológiai termékek olyan harmadik országból történő behozatalára vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat. Az EU-n kívüli harmadik országból származó termékekre vonatkozóan a rendelet előírja az ökológiai gazdálkodás ellenőrzését és tanúsítását az EU tagállamokra vonatkozó ökológiai szabályozás alapján. A következő táblázatok áttekintést adnak az EK/ 834/2007 és a EK/889/2008. rendeletről: 9

10 Terület Általános alapelvek 834/2007 Részletes szabályozás 889/2008 Pozitív lista a 889/2008. rendeletben, Mellékletek Hatály, alapelvek és fogalmak I III. cím Cikk Növényvédelem III. cím cikk 3 6, 40. cikk (Általános követelmények) 45, cikk (Szaporítóanyagok) I. Melléklet (talajkondícionálók, trágyák) II. Melléklet (Növényvédő szerek) X. Melléklet (magok) Tervezett: Fertőtlenítő anyagok III. Melléklet Állati termék előállítás III. cím cikk cikk (Általános követelmények) és cikk (Kivételes termelési szabályok) (Tartási körülmények) IV. Melléklet (Állatállomány sűrűsége) V. Melléklet (Takarmányozás) VI. Melléklet (Takarmánykiegészítők) VII. Melléklet (Tisztítás és fertőtlenítés) VIII. Melléklet Élelmiszer és takarmány előállítása III. cím cikk cikk (Feldolgozáshoz használható anyagok) IX. Melléklet (Engedélyezett nem ökológiai összetevők) és cikk (Általános követelmények) Ellenőrzés V. cím cikk cikk (Növénytermesztés) cikk (Állati termék előállítás) XII. Melléklet (Gazdasági szereplő részére adott igazolás) XIII. Melléklet (Eladói igazolás) 80 és cikk (Feldolgozás) Címkézés és szállítás IV és VI. cím cikk cikk cikk XI. Melléklet (Logó) 1. táblázat: Az ökológiai élelmiszerek és takarmányok előállítására és feldolgozására vonatkozó EK/ 834/2007 és EK/889/2008. rendeletek Forrás: IFOAM 10

11 Terület EK/ 834/2007. rendelet Vonatkozó szabályok Az EK/1235/2008. rendelet függelékei Helyettesítő termékek importja 32. cikk 1235/2008. rendelet 3 6. cikk 889/2008. rendelet cikk I. Melléklet (Ellenőrző szervezetek) II. Melléklet (Dokumentációs tanúsítvány) Egyező termékek importja 33. cikk 1235/2008. rendelet cikk 889/2008. rendelet cikk III. Melléklet (Harmadik országok listája) IV. Melléklet (Ellenőrző szervezetek) V & VI. Melléklet (Ellenőrzés tanúsítása) 2. táblázat: Harmadik országokból történő ökológiai termékek importja az EK/834/2007. rendelet és az EK/1235/2008. vonatkozó szabályai szerint Forrás: IFOAM Az alábbi táblázat az ökológiai gazdálkodás EGK és EK általi szabályozási folyamatát mutatja be 1991 óta. Dátum Szám Cím A BIZOTTSÁG 344/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2011. április 8.) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendelet módosításáról A BIZOTTSÁG 471/2010/EU RENDELETE (2010. május 31.) az 1235/2008/EK rendeletnek a bizonyos ökológiai termelésű mezőgazdasági termékek közösségi forgalmazásánál kötelező származási helyként megjelölt harmadik országok jegyzéke tekintetében történő módosításáról A BIZOTTSÁG 271/2010/EU RENDELETE (2010. március 24.) a 834/2007/EK tanácsi rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendeletnek az Európai Unió 11

12 Dátum Szám Cím ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója tekintetében történő módosításáról A BIZOTTSÁG 710/2009/EK RENDELETE (2009. augusztus 5.) a 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendeletnek a tenyésztett víziállatok és a tengeri moszat ökológiai termelésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása tekintetében történő módosításáról A BIZOTTSÁG 537/2009/EK RENDELETE (2009. június 19.) a bizonyos ökológiai termelésű mezőgazdasági termékek közösségi forgalmazásánál kötelező származási helyként megjelölt harmadik országok jegyzéke tekintetében az 1235/2008/EK rendelet módosításáról A TANÁCS HATÁROZATA (2009. május 25.) az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodást módosító, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodás megkötéséről A BIZOTTSÁG 1254/2008/EK RENDELETE (2008. december 15.) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendelet módosításáról A BIZOTTSÁG 1235/2008/EK RENDELETE (2008. december 8.) a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról A Tanács 967/2008/EK rendelete ( szeptember 29.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet módosításáról A BIZOTTSÁG 889/2008/EK RENDELETE (2008. szeptember 5.) ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról A BIZOTTSÁG 404/2008/EK RENDELETE (2008. május 6.) a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről szóló 2092/91/EGK tanácsi rendelet II. mellékletének a szpinozad, a kálium-bikarbonát és a réz-oktanoát engedélyezése, illetve az etilén használata tekintetében történő módosításáról A BIZOTTSÁG 345/2008/EK RENDELETE (2008. április 17.) a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken 12

13 Dátum Szám Cím és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló 2092/91/EGK tanácsi rendeletben a harmadik országokból származó behozatalra előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról A TANÁCS 834/2007/EK RENDELETE (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről Helyesbítés a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló 2092/91/EGK rendelet módosításáról, szóló, december 21-i 1991/2006/EK tanácsi rendelethez A BIZOTTSÁG 1452/2003/EK RENDELETE (2003. augusztus 14.) a 2092/91/EGK tanácsi rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt eltérés egyes vetőmag- és vegetatív szaporítóanyagfajták tekintetében történő fenntartásáról, valamint az eltéréshez kapcsolódó eljárási szabályok és kritériumok megállapításáról A BIZOTTSÁG 223/2003/EK RENDELETE (2003. február 5.) a takarmányok, az összetett takarmányok és a takarmány-alapanyagok ökológiai termelési módszerével kapcsolatos címkézési követelményekről és a 2092/91/EGK tanácsi rendelet módosításáról A TANÁCS 2092/91/EGK RENDELETE (1991. június 24.) a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről 3.ábra: Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó rendelkezések, Forrás: IFOAM Átállási terv készítése A tanúsítási folyamat során a legfontosabb lépés egy gazdaság életében, amikor konvencionális gazdálkodásról átáll ökológiai termelésre. A gyakorlatban az átállás folyamata a legtöbb termelési ág esetén két eves időszakot jelent. Ennyi idő szükséges ahhoz az európai szabályozás szerint, hogy a területet a korábban kijuttatott vegyszerektől megtisztítsuk. Ugyanakkor vannak olyan területek, pl.: szemétlerakók, ipari körzetek, repülőterek vagy forgalmas utak mentén, amelyeket a szabályozás kizár az átállási folyamatban való részvételből. Az átállási időszak során a termékek a címkén az ökológiai gazdálkodásra történő átállás időszakában készült termék" megjelöléssel értékesíthetők. Az ökológiai termelőknek arra kellene ösztönözni a vásárlóikat, hogy bátran vásároljanak átállási terméket, hiszen ha valóban azt szeretnék, hogy az 13

14 ökológiai gazdálkodás teret nyerjen, és csökkenjenek az ökotermékek árai, akkor a termelőket már a kezdeti lépéseknél támogatniuk szükséges. Az átállási időszak ugyanakkor nemcsak a termőterület, hanem a gazdálkodó átállítását is jelenti, különösen abban az esetben, ha a gazda nem rendelkezik előzetes termelési tapasztalattal (pl.: az életét megváltoztatni kívánó városlakó esetében). A BioHellas 1 görög ellenőrző és tanúsító szervezet igazgatója szerint Az agrokemikáliák egyfajta doppingként működnek. Minden gazdálkodó számára a nagy kihívás abban rejlik, hogy tudatos ökológiai gazdálkodókká váljanak. Ezért az ellenőrző szervezetek az átállás időszakában szigorúbbak a gazdálkodókkal szemben. Az átállási időszak letelte után az ökológiai gazdaság az EU szabályozásának megfelelően, a kötelező logó használatával értékesítheti a termékeit ökotermékekként. Az átállás után ugyanakkor az ellenőrzés és tanúsítás folyamata nem zárul le. Amennyiben az ellenőrző szervezet szabálytalanságot tapasztal a termelő büntetésre számíthat. Ilyen esetnek számít a műtrágya és peszticidek szándékos használata, melyet követően a gazdálkodó akár ki is zárható az ökológiai termelésből. Amennyiben a szennyezés környező konvencionális gazdálkodásból származik (az ellenőrző szervezet szakemberei számára megállapítható módon) a gazdálkodó nem értékesítheti a termékék ökológiai jelöléssel, ami feltétlenül anyagi veszteséget jelent a számára. 1 A BIOHellas egy görög ellenőrző és tanúsító szervezet, amely az ökológiai gazdálkodásból származó termékek tanúsítása során olyan megbízható szolgáltatások nyújtásával törekszik integritásra és megbízhatóságra, amelyek a fogyasztók és a környezet védelme mellett az élelmiszerek és egyéb mezőgazdasági termékek minőségének javítását célozzák. 14

15 1. kép: Intenzív mezőgazdasági termelés (balra) és ökológiai gazdálkodás (jobbra) összehasonlítása Forrás: Adminisztratív teendők Az átállás során a gazdálkodó olyan módon alakítja át a termelést, hogy megfeleljen az ökológiai gazdálkodás szabályozásának. Ez tovább tart, mint egyetlen tenyészidőszak, hiszen a változások beéréséhez időre van szükség. Az ökológiai gazdálkodásra történő átállás csak a vonatkozó szabályok alapján történhet, és a gazdaság fenntarthatóságának biztosításához a gazdálkodónak kellően nagy méretű terület átállításával érdemes kezdeni a folyamatot. Mielőtt azonban belekezdene, szükséges lehet szakértőkkel áttekinteni, hogy az átállásra egyáltalán alkalmas-e a terület, illetve a gazdálkodó vállalni tudja-e a szabályozásból eredő többletkötelezettségeket. Az alábbi ábrán az ökológiai gazdálkodásra való átállás elemei láthatók: 15

16 3. ábra: Az átállási folyamat szükséges elemei A gazdának azt is el kell döntenie, hogy melyik akkreditált ellenőrző szervezettel kíván szerződést kötni. Amennyiben az átállási folyamatot az adott területen megkezdik, a növénytermesztésre és az állattenyésztésre egyaránt írásos átállási tervet kell készíteni. Az átállás dokumentálása A sikeres átálláshoz szükséges az írásos átállási terv elkészítése, csakúgy, mint a gazdaság egészére vonatkozó üzleti terv kidolgozása. Az írásos átállási tervet a kiválasztott ellenőrző szervezetnek jóvá kell hagynia. A dokumentumnak a teljes átállási időszakra kell vonatkoznia és a következő elemeket tartalmazza: 16

17 5. ábra: Az átállási terv tartalmi elemei Az átállási időszak kezdetén az összes inputot, termelési folyamatot és piaci viszonyokat számba kell venni. Az ökológiai tanúsítvány kiadása a megvizsgált termelési gyakorlat függvénye, így ezek dokumentálása szükséges és elengedhetetlen eleme az átállásnak. A növénytermesztés átállítása Általánosságban elmondható, hogy egy gazdaság ökológiai termelésre való átállítása és az ökológiai minőséget igazoló tanúsítvány kiadására való alkalmassága két évet vesz igénybe. Az egyes növényekre vonatkozó átállási időket a következő ábra mutatja be. Az átállás ideje az ellenőrző szervezet állásfoglalása alapján hosszabb, illetve a felvázolt időintervallumoknál rövidebb is lehet. 17

18 6. ábra: Növények átállási ideje Az első kategória tartalmazza az ültetvényeket (pl.: alma, körte, csonthéjas gyümölcsök, szőlő, stb.), míg a második kategóriába a zöldségfélék, gabonák és gyepterületek tartoznak. Az állattenyésztés átállítása A következő általános séma az adott körülményeknek megfelelően alkalmazható: húshasznú állattartás tej- és tojáshasznú állatok átállítása nem ökológiai gazdálkodásból származó baromfi átállása Az állatállomány átállítás egy vagy két lépésben történhet. Egyfelől kezdődhet az állattartáshoz kapcsolódó területek átállításával, majd a területek ökológiai státuszának elérése után az állatállomány átállása következhet. A másik lehetséges módszer szerint lehetőség van a takarmánytermő terület és az állatállomány egyidejű átállítására is. Ebben az esetben mind a területen történő gazdálkodás, mind pedig az állattartás az ökológiai gazdálkodás szabályozása szerint zajlik két even keresztül. Bár az 18

19 átállásnak ez a típusa nagyobb terhet ró a gazdákra, azzal az előnnyel is jár, hogy az átállás megkezdését követő három hónap elteltével született állatok már ökológiai minősítéssel kerülhetnek értékesítésre. Bizonyos körülmények között lehetőség van arra, hogy a két vagy három éves átállási időszakot lerövidítsék akár négy hónappal, abban az esetben, ha a gazdálkodó be tud mutatni egy független szervezettől származó igazolást arról, hogy a területen az átállás megkezdése előtt csak az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szereket alkalmaztak. OKTATÁSI EGYSÉG 2.2. A gazdaság irányításának tervezése Agroökológiai megközelítés és vegyeskultúra Az ökológiai gazdálkodás hosszútávon képes előnyökhöz juttatni mind a környezetet, mind az embereket. Ugyanakkor hozzájárul nemcsak a vidéki népesség, hanem az egész társadalom problémáinak megoldásához. Az alábbiakban elsősorban a környezettel kapcsolatosan megjelenő, legfontosabb előnyöket vesszük sorra. 7. ábra: Az ökológiai gazdálkodás környezeti hasznai 19

20 Fenntarthatóság Az ökológiai gazdálkodás olyan termesztési gyakorlatot alkalmaz, amely figyelembe veszi az agro-ökoszisztémákba történő közép- és hosszútávú beavatkozás hatásait. A gazdálkodás ezen módja hozzájárul az ökológiai egyensúly, a talaj termékenységének fenntartásához, illetve a gyomproblémák hosszútávú megoldásához. Talaj Az olyan ökológiai gazdálkodásban alkalmazható gyakorlatok, mint a vetésforgó, a talajélet serkentésén keresztül hozzájárulnak a talaj termékenységének fenntartásához. A talaj élővilágának kímélése hozzájárul a talajszerkezet javításához és egy stabilabb ökoszisztéma kialakulásához. Ennek eredményeképpen a talaj tápanyag- és víztartó képessége javul, a talajlakó mikroorganizmusok felszaporodnak, a talaj biológiai sokfélesége és a talaj termékenysége megnő, miközben a tápanyagok kimosódásának arányát csökkenés jellemzi. 20

21 Talajvíz A szintetikus műtrágyák és növényvédőszerek használatának tiltásával az ökológiai gazdálkodás hozzájárul a talajvíz jó minőségének megőrzéséhez. Azok a biológiai rendszerek, amelyek nagy tápanyagmegtartó képességgel rendelkeznek, jelentősen hozzájárulnak a talajvíz szennyezettségének csökkentéséhez. Megújuló energia A mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek használatának kizárásával az ökológiai gazdálkodás csökkenti a nem megújuló energiaforrások használatát. Az ökológiai gazdálkodás gyakorlata hozzájárul a szén talajba történő visszaforgatásához, növeli a termelékenységet, így segíti elő az üvegházhatás és a globális felmelegedés okozta károk enyhítését. Biodiverzitás Az ökológiai gazdálkodás három szinten szolgálja a biológiai sokféleséget. 1. Génkészlet: a betegségekkel és klimatikus stresszel szemben nagyobb ellenállóképességgel rendelkező magok és fajok előnyt élveznek. 2. Fajok: olyan növények és állatok használata, amelyek alkalmasak a tápanyagkörforgás és energiaforgalom maximális elősegítésére a mezőgazdasági termelés során. 21

22 3. Ökoszisztéma: az ökológiai gazdaságot körülvevő természetes élőhelyek megőrzése, a csökkentett mennyiségű vegyszer használata együttesen hozzájárul a vadon élő fajok sokféleségének megőrzéséhez és újak megtelepedéséhez. Genetikailag módosított szervezetek Az ökológiai gazdálkodás elősegíti a természetes biodiverzitás növelését és tiltja a GM szervezetek alkalmazását, mivel azok hatásáról az emberi és állati egészségre, valamint a környezetre még nem rendelkezünk elegendő információval. Ennek következtében az ökológiai termesztésből származó élelmiszerek ezektől a genetikai úton módosított szervezetektől való mentességük miatt biztonságosnak tekinthetők. 22

23 Ökológia Az ökológiai gazdálkodás az agro-ökoszisztéma fejlődését úgy igyekszik elősegíteni, hogy mind a mezőgazdasági termelési, mind pedig a környezetvédelmi szempontok érvényesüljenek. Ezek közé tartoznak a biológiailag aktív talaj kialakítása és javítása, a hulladék újrahasznosítása, és a tápanyagok körforgásának elősegítése. Az ökológiai gazdálkodás során a gazdáknak a természettel összhangban kell működni és a termesztésnek meg kell felelnie a természetes folyamatoknak. Az ökológiai gazdálkodás gyakorlata a lehető legkevesebb emberi beavatkozásra törekszik, ami által csökkenthetők a környezetre gyakorolt negatív hatások. Az ökológiai gazdálkodás a jellemzően a következő elemeket tartalmazza (Európai Bizottság, 2008): 8. ábra: Az ökológiai gazdálkodás gyakorlatának eljárásai 23

24 Eljárások Leírás Vetésforgó A vetésforgó alkalmazása során adott területen meghatározott növényi sorrend kerül kialakításra, amely hozzájárul a természetes erőforrások ésszerű kihasználásához. Az eljáráshoz szervesen kapcsolódik a természetes anyagokkal történő trágyázás és a talaj tápanyagokkal történő gazdagítása. Szintetikus anyagok csökkentett használata GMO kizárása a termesztésből A műtrágyák és a szintetikus növényvédőszerek csakúgy, mint az állattartásban az antibiotikumok, a feldolgozás során a különböző tartósítók és adalékanyagok használata erősen korlátozott. Bármilyen genetikai úton módosított szervezet (GMO) használata szigorúan tilos. Saját termelésű inputok használata A faj saját igényén alapuló állattartás Vegyeskultúra A gazdaság saját termelésű erőforrásainak használata engedélyezett. Az állati trágyától az előállított élelmiszerig széles lehet az ebbe a kategóriába tartozó termékek sora. Az állattartást olyan speciális tartási gyakorlat jellemzi, amely során az adott faj etológiai igényeit kielégítik és különleges tulajdonságait figyelembe veszik A vegyeskultúrában különböző fajok kerülnek egymás mellé úgy, hogy a gazdálkodónak lehetősége nyílik a növények hasznos egymásrahatásának kihasználására. A vegyeskultúra, vagy növénytársítás hozzájárul a növényvédelmi kérdések egyszerű megoldásához, mivel a megfelelően társított növények egymást képesek megvédeni a kártevőktől és a kórokozóktól. Vegyeskultúra, vagy növénytársítás kettő vagy több növény egyidejű termesztését jelenti. Ebben a rendszerben a növények érése és betakarítási ideje eltér. Általában különböző gyökérrendszerű és tápanyagigényű növények követik egymást a vetésforgó szakaszain, ezért a növények megfelelő kiválasztásának figyelmet kell szentelni, hogy a lehetséges előnyök ne maradjanak kihasználatlanul. 24

25 Érdemes megemlíteni, hogy kísérletek bizonyították, hogy a vegyeskultúrában termesztett növények együttes teljesítménye jobb volt, mint az egyes fajoké monokultúrás termesztési körülmények között. Ennek oka abban keresendő, hogy egyfelől olyan növényi közösség alakul így ki, amely jobban alkalmazkodik a környezethez és folyamatos versenyre kényszerítik egymást, másfelől viszont az egyik faj függ a másiktól és folyamatos védelmet nyújtanak egymásnak. Klasszikus példa a jó szomszédságra a sárgarépa és a hagyma, vagy a fokhagyma szamóca társítása. Ugyanakkor fontos tényező a talaj hasznos élőszervezeteinek támogatása, ahogy azt számos kutatás és vizsgálat is igazolta. A vegyeskultúra ugyanakkor lehetőséget ad a kis területről betakarítható nagy és gazdag termésre, aminek anyagi haszna is jelentős lehet. A folyamatos talajtakarással csökkenthető az öntözés és a kézimunka-igény mértéke; minimalizálható a kártevők és kórokozók kártétele. A fokhagymának, bazsalikomnak, vagy a körömvirágnak, és még számos termesztett vagy a természetes vegetáció részét képező növénynek, lehet növényvédelmi szerepe a különböző kártevők (pl.: fonálférgek) vagy gombás betegségek (pl.: lisztharmat) távoltartásában. Mindazonáltal a vegyeskultúra intenzív gazdálkodási módot takar, melyben a talaj tápanyagkészlete gyorsan csökken. Ez azt jelenti, hogy a talajtermékenység fenntartásához a talajt a kultúra előtt vagy után szerves anyaggal gazdagítani kell, mely állati trágya, illetve komposzt lehet Technikai és adminisztratív teendők Az átállás időszakában az előállított élelmiszerek még nem értékesíthetők ökológiaiként, ugyanakkor a tiltott anyagok használata már korlátozott. A gazdaság folyamatosan alkalmazkodik a felmerülő növényvédelmi és tápanyaggazdálkodási problémákhoz. Az átállási időszak végén az előállított termékek Ökológiai termelésből származó termék feliratot viselhet és a boltok polcaira ökotermékként kerülhet. Néhány technikai és adminisztratív előírást minden ökogazdának be kell tartania: A műtrágyák használata az ökológiainak szánt termék betakarítása előtt 36 hónappal tilos. 25

26 A szintetikus növényvédőszerek (rovar-, gombaölők és gyomirtók használata az ökológiainak szánt termék betakarítása előtt 36 hónappal tilos. A talajjavító hatású pillangós növényt tartalmazó vetésforgó tervezése a szántóföldi kultúrákban kötelező. A módszer egyfelől a biológiai ciklusok megszakításával hozzájárul a gyomok, betegségek és kártevők kártételének csökkentéséhez, másfelől elősegíti a talaj termékenységének és a talaj egészségi állapotának fenntartását, illetve javítását. A talajtermékenység fenntartásához a megfelelően kialakított vetésforgóban pillangós növényeknek legalább ötévente egyszer helyet kell kapni, csakúgy, mint a rendszeres szervestrágyázásnak, illetve komposzt beforgatásának Élelmiszerlánc nyomonkövethetősége A nyomonkövethetőség az élelmiszerek előállítása során azt jelenti, hogy az előállítás minden egyes lépése visszakereshető és ellenőrizhető a kereskedelemig bezárólag. Az előállítás szakaszai és a kereskedelem a termék előállításának első lépéseitől kezdve az élelmiszerbiztonságon át az értékesítésig, akár importálásig terjed, és az élelmiszereken kívül a takarmányelőállításra, és kereskedelemre is vonatkozik. A termelési folyamatokat, ezen belül az élelmiszerelőállítást is az ISO 9001 Minőségbiztosítás Rendszer előírásai szerint kell folytatni. Ennek alapján a termék adott állapotától kezdve visszamenőleg minden előállítási szakasznak tettenérhetőnek, dokumentáltnak és pontosan visszavezethetőnek kell lenni. Az 26

27 utóbbi években a számítógépes dokumentáció teljes egészében felváltotta a korábban használatos papír alapú adatkezelést. A nyomonkövethetőség az elsődleges előállítás során azt jelenti, hogy a termék teljes töténete a termelés helyétől és idejétől kezdve dokumentált, kezdve az felhasznált inputok megnevezésétől az alkalmazott eljárások felsorolásáig. Az élelmiszerlánc nyomonkövethetőségére vonatkozó normákat azért alkalmazzák, hogy a termék, illetve összetevőinek előtörténetét dokumentálják, és az előállítás helyét behatárolják. Ez történhet egyetlen vállalaton belül is, vagy a teljes élelmiszerlánc rendszerre vonatkozóan. A élelmiszerlánc részeként a termelési folyamat minden lépésének és tevékenységeinek az eredménye a biztonságosan előállított termék. A megfelelően kialakított nyomonkövethetőségi rendszer a folyamatos visszacsatolás révén hozzájárul a termék minőségének, állapotának javításához és a szállítással kapcsolatos költségek korrekt kialakításához. Továbbá elősegíti a kereskedelmi kapcsolatok átláthatóságának biztosítását és a hatékonyság növelését. Mely előírás alapján szabályozható a nyomonkövethetőség? A nyomonkövethetőség általánosan elfogadott kulcseleme az élelmiszerelőállítás szabályozásának (pl.: 178/2002. EU Rendelet), csakúgy, mint az élelmiszerbiztonsági előírásoknak (pl.: ISO 22000). A jelenleg elérhető legjobb gyakorlatokon alapuló egységes nyomonkövethetőségi rendszert biztosító technikai normákat az ISO (International Organization for Standardization-Nemzetközi Standardizálási Szervezet) szabályozza. Ez az ISO normarendszer általános alapelveket fogalmaz meg a rendszer tervezésének és alkalmazásának alapvető követelményeivel szemben. Az élelmiszerláncok nyomonkövethetősége az egyes vállalat szintjén is biztosítja a termelési folyamatok átláthatóságát és megbízhatóságát, lehetőséget adva a bizalom és elszámoltathatóság megalapozásához. A normák egy általános keretet biztosítanak egy sokcélú, hatékony és rugalmas nyomonkövethetőségi rendszer kialakításához. A rendszer kialakításának célkitűzései a következők lehetnek. 27

28 Az élelmiszerbiztonság támogatása A termék eredetének dokumentálása A termék visszahívatóságának biztosítása A felelős felek meghatározása a takarmány- és az élelmiszerelőállítás során A termék speciális információinak láthatóvá tétele A vásárlók és a fogyasztók számára a megfelelő információ biztosítása Felkészülés az ellenőrzésre Egy hatékony és megfelelően működő nyomonkövethetőségi rendszer tervezéséhez és kialakításához a rendszer célkitűzéseit a következő szempontok figyelembevételével meg kell határozni: A szervezett élelmiszerlánc résztevőitől a szükséges információk beszerzése A teljes termelési folyamatra vonatkozó szükséges információk beszerzése A fogyasztók számára szükséges információk biztosítása Az ellenőrzési folyamat tervezésének lépéseit a következő ábra szemlélteti: 9. ábra: Az ellenőrzés tervezésének folyamata 28

29 Ez a folyamat a nyersanyag mozgás részletes dokumentálását, illetve a folyamatban résztvevők elszámoltathatóságát, a minőségbiztosítási rendszer alkalmazásának bizonyítását célozza Multifunkcionalitás A mezőgazdasági termelés természetéből adódó sokfuncióssága komplex rendszerek részeként nyilvánul meg. A mezőgazdasági tudás, tudomány és technológia alkalmazásának multifunkcionális megközelítése elősegíti az éhezés és szegénység elleni küzdelmet, javítja az emberi táplálkozás és élettér kialakítását az egyenlőség, a környezetvédelmi, társadalmi és ökonómiai fenntarthatóság jegyében. A multifunkcionalitás felismeri a mezőgazdaság különböző szerepei közötti kapcsolatok szétválaszthatatlan jellegét, soktényezős kimeneti eredményeit, nemcsak a termékek előállítása révén, hanem az olyan nem termékjellegű minőség kialakítása révén is, mint a környezetvédelem, tájmegőrző jelleg és kulturális örökségek védelme. Az elmúlt 60 év során a magas termelékenységű intenzív termelési gyakorlat szorgalmazása került előtérbe. A gazdaságok nagyobb terméseredményeit a műtrágyák, kémiai növényvédő szerek és más vegyszerek alkalmazása biztosítja. Ennek a termelési gyakorlatnak eredménye a kiterjedt környezetszennyezés, amelyhez hozzájárul még az a tény, hogy a világ számtalan vidékén a gazdák nem jutnak hozzá azokhoz a technológiákhoz, inputokhoz illetve tudáshoz, innovációhoz, amelyek segítségével a termelékenység javítása környezeti kockázatok nélkül oldható meg. Ennek fényében a talajtermékenység fenntartásának, illetve javításának, a fenntartható termelés kialakításának elsődleges szerepet kell kapni a mezőgazdasági termelés gyakorlatában. Ezen gyakorlatokban kell helyet kapni a csökkentett input megjelenésének, az integrált növénytermesztési rendszereken alapuló konzerváló technológiáknak és az agroökológiai rendszerek és a talajtan összefüggéseinek értelmezésének. Az agroforestry (erdőkert) rendszerek, a konzerváló mezőgazdaság, az ökológiai gazdálkodás, stb. ezek alkalmazható megjelenési formái. A kisgazdaságok szintjén a nagymértékű input bevitel 29

30 csökkentéséhez és nem utolsósorban a megfelelő szociális megközelítés kialakításához is hozzájárulnak a fenti rendszerek. 10. ábra: A mezőgazdaság különböző funkciói közötti szétválaszthatatlan kapcsolatok rendszere Forrás: International Assessment of Agricultural Knowledge, Science and Technology for Development (IAASTD) A MEZŐGAZDASÁG FUNKCIÓI TÁRSADALOM A mezőgazdasági szereplők figyelmének felkeltése a mezőgazdasági sokféleség és az élelmiszerelőállítás fenntarthatósága iránt, ideértve a kérdés kulturális vonatkozásait is. A döntéshozók és témában érintettek oktatása és képzése a tervezés és döntéshozatal, a vidéki lakossággal közös hatékony munka és a folyamatok megismerése céljából. Befektetés a gazdálkodók és a vidéki lakosság oktatásának és képzésének fejlesztésére, elősegítendő a fejlődés irányvonalával való kapcsolódás lehetőségét Befektetés az új kommunikációs és információs technológiákba (ICT), mely által megvalósul az oktatás kiterjesztése és az interaktív tanulás lehetősége. 30

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A HACCP rendszer bevezetésének célja

A HACCP rendszer bevezetésének célja HACCP 4.tétel HACCP Lényege: - Nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy lehetséges veszélyeket azonosítsunk, értékeljünk, kezeljük a biztonságos élelmiszerek forgalmazása érdekében, - valamint rendszer

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Fátyolka lak Katica fészek Biocont Kft szívességéből Dr. Roszík Péter c. egyetemi docens, alelnök, Magyar Biokultúra Szövetség 2014.05.22. Székesfehérvár

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig Rodics Katalin Globális helyzetkép az ipari mezőgazdaság fenntarthatatlanságáról MEZŐGAZDASÁG, TERMÉSZET KAPCSOLATA A mezőgazdaság erősen

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény egyes szakaszainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében

Részletesebben

EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ

EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ A REFERTIL projekt az Európai

Részletesebben

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA) Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Részletesebben

A HACCP rendszer fő részei

A HACCP rendszer fő részei A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem kis mértékben az űrutazásokhoz szükséges

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

A HACCP minőségbiztosítási rendszer

A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem

Részletesebben

A TANÁCS 834/2007/EK RENDELETE

A TANÁCS 834/2007/EK RENDELETE A TANÁCS 834/2007/EK RENDELETE az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről A HUNGÁRIA ÖKO GARANCIA KFT ÁLTAL EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4818. számú törvényjavaslat a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2015. május

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 26. pontjában, a 13. tekintetében

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A.M.A.P Egyesület a Kistermelői Gazdálkodás Megőrzésére. Fogyasztók / termelő együttesen egy új szolidáris gazdaságért

A.M.A.P Egyesület a Kistermelői Gazdálkodás Megőrzésére. Fogyasztók / termelő együttesen egy új szolidáris gazdaságért A.M.A.P Egyesület a Kistermelői Gazdálkodás Megőrzésére Fogyasztók / termelő együttesen egy új szolidáris gazdaságért p1 Történet - Japán: 1965 /1970 - Európa: 1970-től Svájcban - USA : CSA-k 1986 óta

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Szeretettel köszöntöm a XXV. Biokultúra Nap minden résztvevőjét

Szeretettel köszöntöm a XXV. Biokultúra Nap minden résztvevőjét Szeretettel köszöntöm a XXV. Biokultúra Nap minden résztvevőjét A bio növénytermesztés élelmezésbiztonsági és környezeti sajátosságai Előadó Dr. Roszík Péter c. egyetemi docens Magyar Biokultúra Szövetség

Részletesebben

Ökocímkék. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata

Ökocímkék. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Ökocímkék A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata Hogyan bizonyítható egy vállalat

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Dr. Barna Éva, Rácz Bernadett Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet 2013. november 14.

Dr. Barna Éva, Rácz Bernadett Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet 2013. november 14. Legfontosabb változások a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről

Részletesebben

(EGT-vonatkozású szöveg) (8) Az Association de la Transformation Laitière Française

(EGT-vonatkozású szöveg) (8) Az Association de la Transformation Laitière Française 2010.10.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 279/13 A BIZOTTSÁG 957/2010/EU RENDELETE (2010. október 22.) élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentéséről, illetve a gyermekek fejlődéséről

Részletesebben

Az EU kereskedelempolitika hatása a fejlődő országokra fókuszban az állattenyésztési szektor nemzetközi civil képzés

Az EU kereskedelempolitika hatása a fejlődő országokra fókuszban az állattenyésztési szektor nemzetközi civil képzés Az EU kereskedelempolitika hatása a fejlődő országokra fókuszban az állattenyésztési szektor nemzetközi civil képzés Helyi piacok és kisléptékű élelmiszerrendszerek védelme Magyarországon Szabadkai Andrea

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Oktatási anyagaink az agrár szektorban

Oktatási anyagaink az agrár szektorban Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 II. nemzetközi workshop HUSK/1101/1.1.1/0361 project Oktatási anyagaink az agrár szektorban Kövesd Andrea TREBAG KFT Life Long Learning

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Minőségi szakosodás a környezettudatosságért Helyi termék előállítás és forgalmazás jogszabályi keretei

Minőségi szakosodás a környezettudatosságért Helyi termék előállítás és forgalmazás jogszabályi keretei Minőségi szakosodás a környezettudatosságért Helyi termék előállítás és forgalmazás jogszabályi keretei Hutflesz Mihály ügyvezető Győr, 2012. november 9. A helyi termék k fogalma A helyi termék k fontossága

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

KMS Védjegy általános szakmai követelményei

KMS Védjegy általános szakmai követelményei KMS Védjegy általános szakmai követelményei A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy céljai: felhívja a hazai és külföldi fogyasztók figyelmét az ellenőrzötten kiváló minőségű sertéshúsból készült termékekre

Részletesebben

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt

Részletesebben