Tiszavirág Ártéri Sétaút és Tanösvény egész évben várja a természetben kikapcsolódni vágyókat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tiszavirág Ártéri Sétaút és Tanösvény egész évben várja a természetben kikapcsolódni vágyókat"

Átírás

1 Borito kül. Világörökségünk a Tisza-tó Tiszavirág Ártéri Sétaút és Tanösvény egész évben várja a természetben kikapcsolódni vágyókat Ízelítő túraajánlatainkból: Madárrezervátum túra: 75 perces vagy 2 órás körutazás a Hortobágyi Nemzeti Park területén lévő Tisza-tavi madárrezervátumban, a lagúnák világában. Hódító hódok és jégmadarak nyomában: Kb. 3,5 órás estébe nyúló erdei csónakázás a hódvárhoz, és a hódrágta nagy fákhoz. Közben megvárjuk, amíg előjönnek a rágcsálók, és 2-3 méterről figyelhetjük őket természetes környezetükben: játszadoznak, vacsoráznak. Óhalászi emlékek, az elárasztott falu: 4 órás hajókirándulás a gyönyörű óhalászi Holt-Tiszára és a szigetre. Megcsodálhatjuk Európa legnagyobb fehér tündérrózsa-mezőjét, és elsétálunk a régi romokhoz is. Közben kilátótorony, rengeteg madár és a lagúnák színesítik a programot. Nagy ornitológiai túra: 4 órás körút a védett Északi területen. Itt tekinthetjük meg a gémtelepet és a kormorántelepet, a fokozottan védett természeti értékeket. Ez a túra csak június 15. után igényelhető. Napfelkelte-túra: Egyedülálló hangulatú 3,5 órás hajnali túra a vízben álló gémeskúthoz, gémtelep és kormorántelep megközelítése elektromos motorral, vízitökmezők a Nyárád éren, Vadlúdtorony, jégmadarak, néha repülő halak. Indulás: napkelte előtt fél órával! Menetrend szerinti kishajójárat a madárrezervátumba: Indul kor és kor július és augusztus hónapban mindennap, ápr. jún. és szept.-okt. hónapokban szombat és vasárnap. Túra hossza: 2 órás körút. Jegyár: 1500 Ft/fő Minimum 6 fő jelentkezése esetén indul! Egynapos kenutúra a védett holtágak birodalmába: 4 vagy 7 órás vezetett kirándulás a csónakkal megközelíthetetlen vadvizeken keresztül. Néha a kenukat át kell húzni a következő tóhoz, úgyhogy rendkívüli kalandban részesülhet a túrázó. Közben sok-sok madár, érintetlen tündérfátyol-mezők, kilátó, erdei evezés! Kis Tisza-tavi madarász: Minden túrához igényelhető madárfelismerő játék gyerekeknek. A leggyakoribb madárfajtákat tartalmazó kis füzet segítségével minél több madarat kell felismerni. A madaras ajándékcsomag mellé a végén minden résztvevő még oklevelet is kap! 3388 Poroszló, Csapó-köz Tel.: / , / , / web: Horgászcentrum Kikötõ és Szabadidõpark A tiszaörvényi Szabics kikötő tanösvénye az általunk ismert legnagyobb kérészfaj (a tiszavirág) életszakaszait mutatja be egy 2 km hosszú kitáblázott sétaúton. Az ártéri erdő nyugalmával és különleges hangulatával varázsolja el a vendégeket. A Tisza-tó élővilágát mutatja be egy különleges vízimalom-kerék segítségével. Régi ártéri települések mesterségeit eleveníti meg és testközelből mutatja be a gyékényfonás, vesszőfonás, teknővájás munkafázisait és a régi halászeszközöket. Az ártéri gazdálkodást felelevenítve őshonos gyümölcsössel is találkozhatnak a vendégek. A hajdani kubikosélet is megele- venedik a tanösvényen az árvízvédelmi és folyamszabályozáskori eszköztárral. Két madármegfigyelő torony mellett egy fotózásra alkalmas madárles is biztosítja a madarászat élményeit. A sétaút belső taván pedig halászladikokkal fedezhetik fel a vadregényes vízivilágot a kalandozásra vágyók. További információk: Telefon: (06) 30/ , (06) 70/ Túraajánlataink és fotók a sétaútról: Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény út a vízi világba Poroszlón A Tisza-tó egyik legszebb holtága, a tiszafüredi Holt-Tisza partján április 15től november 15-ig 0-24 óráig várja kedves vendégeit a Horgászcentrum. A a Tisza-tavi Madárrezervátum házigazda, Szövetes Sándor, aki már 40 évnél is régebben él a szőke folyó eme gyönyörű szakaszán. Legyen akár vízi túrák szerelmese vagy kalandvágyó horgász, itt vadregényes környezetben hódolhat szenvedélyének. Tavasztól őszig képzett túravezetők kíséretében ismerheti meg a Tisza-tó egyedülálló állat- és növényvilágát. Szolgáltatásaink: Motorcsónakos, idegenvezetős vízi túrák szervezése Csónak, motorcsónak kölcsönzés, Csónakos, motorcsónakos horgásztúrák szervezése Horgászversenyek lebonyolítása Horgászengedély, heti- és napijegy árusítása, etetőanyagok, csalik széles választéka Információ: Szövetes Sándor, 5350 Tiszafüred, Kasfonó út 12. Telefon: +36/30/ cyan magenta yellow balck Vilagoroksegunk Menetrend szerinti hajójárat Poroszlón a szabadvízi strand melletti kikötőhelyről m hosszú palló-út rendszer, melyen a víz fölött végigsétálva madárvárták, pihenősziget, megfigyelőtorony, valamint a látottakhoz információt biztosító túravezetők és táblarendszer teszik teljessé az 1,5 2 órás programot és az élményt. Látogatható: április 11-október 31. Hajójárat közlekedik: IV. 11 VI. 15. és IX. 1. X. 31. szombat, vasárnap és ünnepnap, VI. 16. és VIII. 31. között pedig mindennap, óra között. A hajójáratok minden egész órakor indulnak Poroszlóról, és minden óra 30 perckor vissza a Vízi Sétányról. További szolgáltatásaink: Távcsőkölcsönzés Hajó- és csónakkirándulások képzett túravezetőkkel, naplemente túrák Osztálykirándulási programok Babakocsival és kerekesszékkel is látogatható GPS kölcsönzés, kincskereső játékok Csapatépítő tréningek Csoportok részére a látogatási időszakban a bemutatás bármikor biztosítható. Telefon: 30/ Fax: 52/ Internet:

2 Világörökségünk a Tisza-tó Borito bel. Tourinform Abádszalók 5241 Abádszalók, Deák F. u. 1/17. Tel./fax: (+36) 59/ , Tel.: (+36) 59/ Web: Tourinform pont /szezonban/ 5241 Abádszalók, Strand u. 2. Tel.: (+36) 59/ , Fax: (+36) 59/ Tourinform Berekfürd /szezonális/ 5309 Berekfürd, Fürd u. 2. Tel.: (+36) 59/ , Fax: (+36) 59/ Web: Tourinform Karcag /szezonális/ 5300 Karcag, Dózsa Gy. u Tel./fax: (+36) 59/ Web: Tourinform Kisköre 3384 Kisköre, Kossuth u. 8. Tel./fax: (+36) 36/ Web: Tourinform Nagykör /szezonális/ 5065 Nagykör, Május 1. u. 1. Tel.: (+36) 56/ Web: Tourinform Polgár 4090 Polgár, H sök útja 10. Tel.: (+36) 52/ Fax: (+36) 52/ Web: Tourinform Poroszló 3388 Poroszló, F u. 5. Szombathely 364 km Zalaegerszeg 360 km Győr 266 km Pécs Miskolc 75 km Füzesabony Debrecen 35 km Tiszafüred BUDAPEST Szeged Szabadvízi strand Gyógy- és termálfürdő Horgászat Jet-ski Vitorlás- és jachtkikötő Múzeum Kastélyszálló Megtekintésre ajánlott templom Tájház Lovaglás Nyári műjégpálya Cseresznye Arborétum Repülőtér Kishajó kikötő Személyhajó kikötő Csónaktúrák a Madárrezervátumba Duzzasztómű Nemzeti Park Természetvédelmi Terület, Tájvédelmi Körzet határa A régió határa Turisztikai információ Kerékpárkölcsönző Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény; Tiszavirág Ártéri Sétaút Tel.: 36/ , Fax: 36/ Web: Tourinform Tiszacsege 4066 Tiszacsege, Fürd u. 26. Tel/fax: (+36) 52/ Web: Tourinform Tiszafüred 5350 Tiszafüred, Fürd u. 21. Tel./fax: (+36) 59/ Web: Kiadja: Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóság 5350 Tiszafüred Kossuth tér 1. III.em. Tel./fax: , web: Design: Lézerpont Stúdió Miskolc Nyomda: Komáromi Nyomda Kft Komárom (2009. február) Fotók: Gál Lajos, Szabó Lajos, Bodnár Mihály, ifj. Oláh János, Csicsman Sándor Tourinform Tiszaújváros 3580 Tiszaújváros, Széchenyi út 27. Tel.: (+36) 49/ Fax: (+36) 49/ Web: cyan magenta yellow balck

3 tisza-t Vil g r ks g nk a Tisza-tavi Mad rrezerv tum 1 Tegyen képzeletbeli utazást egy különleges vízivilágban, az Alföld síkságán, a hömpölygő folyó és a Tisza-tó találkozásánál! Burjánzó ártéri erdők, sárgán aranyló homokpadok, holtágak, szigetek, öblözetek madarak ezrei köröznek a levegőben és bújnak nádasokban körülöttünk csend és harmónia. A természet csodája: Tisza-tó. Magyarország tenyérnyi területén bejárhatja Európa különleges Világörökség helyszínét, a Tisza-tavi Madárrezervátumot. Ha kiadványunk felkeltette érdeklődését, látogassa meg régiónkat, s egy romantikus csónaktúra alkalmával személyesen is győződjön meg a Tisza-tó varázsáról.

4 F z-nyár ligeterd (Salicetum albae-fragilis) A Tisza partját, hullámtéri, magasparti rétegeket, holtágakat szegélyez erd társulás. Mivel évente többször is tartós víz boríthatja ezt a társulást, talajára a nitrogénben gazdag öntéstalaj a jellemz. A puhafaligetes társulásokban (a f z-nyár ligeterd másik elnevezése) sok fákra felkúszó növényt találunk, mint a vadsz l (Vitis silvestris) és a süntök (Echinocystis lobata). Az aljnövényzet helyenként s r, f ként hamvas szeder (Rubus caesius) és gyalogakác (Amorpha fruticosa) alkotja. Ez a puhafaliget ad otthont a Tisza-tó vegyes gémtelepének, de egyéb ritka, fokozottan védett fajok is költenek benne, mint a rétisas (Haliaeetus albicilla) és a fekete gólya (Ciconia nigra). VILÁGÖRÖKSÉGÜNK, A TISZA-TÓ A világörökség címhez vezető út Az UNESCO világörökség mozgalmának célja, hogy a jövő számára megkönnyítse és elősegítse a múlt értékeinek megőrzését, mivel különösen a mai, gyorsan fejlődő világunkban ezeket számos veszély, környezeti katasztrófa, rombolás és megsemmisülés fenyegeti. A világörökség helyszínné nyilvánítás fokozott figyelmet irányít az adott építészeti emlékre vagy tájra és annak megőrzésére. A világörökség egyezményt elfogadó országok kiemelten foglalkoznak értékeikkel, többet fordítanak értékmegóvásra, fenntartásra, kutatásra és felújításra. Hosszadalmas folyamat vezet egy műemlék vagy egy táj Világörökség címének elnyeréséhez. A várományosi listára való felkerülés feltétele egy részletes dokumentáció készítése a helyszínről. A dokumentáció egyik része szakmai anyag, másik része tartalmazza a kezelési tervet, mely deklarálja az örökség megóvására vonatkozó szervezeti struktúrát, törvényi hátteret, személyi, költségvetési és fejlesztési feltételek meglétét. A dokumentációt szakmai testület tanulmányozza. Majd az adott helyszínen 4 napos misszióra rendelnek ki egy pár fős csapatot, és ajánlást fogalmaznak meg az UNESCO Világörökség Bizottságának részére. A végső döntés legkevesebb másfél év alatt születhet meg a benyújtástól követően. A Hortobágyi Nemzeti Park a Világörökség megtisztelő címet kultúrtáj kategóriában 1999-ben nyerte el a teljes területére, köztük a Tisza-tóra. tisza-t Vil g r ks g nk a Tisza-tavi Mad rrezerv tum 2-3 Gyalogakác (Amorpha fruticosa) Ezt az észak-amerikai eredet cserjét a múlt században telepítették be hazánkba, rendkívül jó mézel képessége miatt. A vizes, de nem túl szikes területeken, ártereken hamar meghonosodott és agresszíven terjedni kezdett. Gyors növeked - és szaporodóképessége következtében képes elnyomni a mocsárrétek, ártéri kaszálók eredeti növényzetét, s t a fiatal facsemetéket is. Azon helyeken, ahol több éven keresztül homogén állományt alkot, az eredeti növényzet szinte nyom nélkül elt nik. Annak ellenére, hogy teljes egészében kiirtani nem lehet, hiszen az árvíz által szállított magvak minden évben felülfert zik a területet, rendszeres kezeléssel kordában lehet tartani állományát. A hagyományos ártéri gazdálkodás (szarvasmarha legeltetése és kaszálás) képes fenntartani a fajgazdag ártéri mocsárréteket és kaszálókat. Tölgy-k ris-szil ligeterd (Fraxino pannonicae-ulmetum) Nagytestvérek avagy e cím legismertebb viselői Sulyom (Trapa natans) A nagyvilágban: Hazánkban: A Tisza és nagyobb folyóink mentén egykor elterjedt zárótársulás. Napjainkban inkább a folyók mentett oldalán találhatók pusztuló foltjaik. A Tisza-tó mentén szerencsére a mai napig fennmaradtak kisebb, érintetlen szigetei. Ezen keményfaliget jellemz je az er sen záródott koronaszint, melyet f ként kocsányos tölgy (Quercus robur) és magyar k ris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) alkot. Mind a cserje-, mind a gyepszintje fejlett. Tavaszi és nyári növényfajai részben középhegységi lomberdeinkkel közösek. Az érdeklődők immár 145 ország 878 érdekessége és látványossága közül válogathatnak. Minden nemzetnek vannak sajátos helyi értékei, melyek egyetemes jellegűek, így méltók a nemzetközi megbecsülésre és figyelemre. Ilyen például a kínai nagy fal, az egyiptomi piramisok, a versailles-i palota, a pisai ferde torony, a moszkvai Kreml és Vörös tér, a Westminster apátság, számtalan városközpont: Prága, Bécs és még sorolhatnánk. A világörökségi cím elnyerése presztízskérdés is. Magyarország nyolc helyszínnel büszkélkedhet: budapesti Duna-part és a budai várnegyed, Hollókő, aggteleki karszt barlang, a pannonhalmi bencés apátság, a pécsi sírkamrák, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Fertő-Neudsiedler See kultúrtáj és a tokaji történelmi borvidék kultúrtáj. Nyugat-Európában ritka faj, amely ezért a veszélyeztetett fajokat tartalmazó ún. Vörös Könyvben is szerepel. T lünk nyugatra olyannyira ritka, hogy az európai vadon él növények, állatok és természetes él helyeik védelmével foglalkozó Berni Nemzetközi Egyezmény I. függelékében szerepel, mely alapján a faj szedése, gy jtése, vagy gyökerest l történ kiásása tilos. Hazánk 1990-ben csatlakozott az egyezményhez. Ennek ellenére nálunk a sulyom gyakori a holtágakban, halastavakban és tározókban. Az árvízszabályozás el tt, a hajdani mocsarakban valószín leg még gyakoribb lehetett, mert az emberek a burgonyához hasonlóan a sok keményít t tartalmazó termését rendszeresen gy jtötték és fogyasztották. Napjainkban a Tisza-tó sekélyebb medencéiben oly mértékben elterjedt, hogy veszélyezteti egyéb, természetes társulások fennmaradását, akadályozza a vízi közlekedést. Védett.

5 tisza-t Vil g r ks g nk a Tisza-tavi Mad rrezerv tum 4-5 Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) Utazás a múltban Túraútvonalak Mocsári n szirom (Iris pseudacorus) Az alföldi mocsarak, holtágak, természetközeli vizes él helyek társulásalkotó, védett faja. Gyönyör virága, mely a Tisza-tó területén egész nyáron látható, trópusi lótuszokra emlékeztet. Els sorban a csendesebb öblökben, gyékényesek szélében találkozhatunk vele. Mivel a rögzült hínár alkotótag ja, nem kedveli a mélyebb fekvés, nyíltvizes területeket, mivel egy er sebb hullámverés kiszakíthatja a gyökerét. Gyakran a vízitökkel (Nuphar luteum) alkot társulást, melyt l levele alapján az avatatlan embernek nem könny elkülöníteni Védett. A Tisza szabályozása előtt a folyó völgye, a mellékfolyók árterülete, az ezekhez kapcsolódó láp, mocsár és rétvilág összefüggő vízi élőhely-rendszert alkotott az Alföldön. Ennek a területnek nyugati peremén helyezkedik el a Kiskörei-tározó, mai nevén a Tisza-tó. A tájat gazdagon behálózó Tisza-ágak, a folyó sorozatos mederváltásai miatt ugyan elszakadtak a Tiszától, de nagyobb áradások idején mint mellékágak funkcionáltak. A természetes ősi kép, egy vízfolyásokkal gazdagon átszőtt, mocsarakban, lápokban, kiterjedt ártéri rétekben bővelkedő táj lehetett. A magasabb fekvésű hátakat löszpuszták, a víztől csak ritkábban járt felszíneket tölgyszil-kőris keményfaligetek, a folyók partját fűz-nyár ligeterdők boríthatták. Az ármentesítéssel, a mocsarak, lápok lecsapolásával közel egymillió hektár vizes terület alakult át. Ez a jelenlegi viszonyok között két megye teljes területének felel meg. Ez a színpompás növény nem tartozik a védett fajaink közé, mivel egész Magyarországon a mocsarakban, mocsárréteken, csatornapartokon és egyéb vizes él helyeken is elterjedt. Ennek ellenére, a védett területeken ezt a fajt sem szabad károsítani, s t, jobban tesszük, ha a nem védett területen sem károsítjuk az él világot. A mocsári n szirom sárgálló mez ivel els sorban májusban és júniusban találkozhatunk a Tisza-tó öbleiben, mocsárrétjein. Elvirágzása után sásszer leveleivel nem felt n jelenség az ártérben. Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) Tündérfátyol (Nymphoides peltata) Szintén a rögzült hínár tag ja, de önálló társulást alkot. Védett növény. Az utóbbi években jelent sen terjeszkedik a szélvédett öblökben, meg jelenik a nem védett területeken is. Fontos szerepet tölt be a Tisza-tó életében. Egyrészt, mint a hínártársulások tag ja, jelent s szerepe van a szennyez anyagok kivonásában, a víz oxigénszintjének növelésében. Ezek mellett széles levelei fészkel helyet nyújtanak a fokozottan védett fattyúszerk (Chlidonias hybridus) számára. Védett. Közepesen magas, oldalról lapított test hal, hát- és hasvonala hasonlóan ívelt. Szája kicsi, föls állású. Szemgy r je sárgásfehér vagy narancsos, benne olykor piciny, vérpiros pettyek láthatóak. A nagyobb példányok úszói f ként a farok és az anális úszó élénkpirosak. Jól fejlett példányai 20-25, kivételesen 30 cm hosszúságot érnek el. Els sorban állóvízi hal, legnépesebb állományai a sekély tavakban és víztározókban, az elöregedett holtágakban és a mocsarakban alakulnak ki.

6 Dévérkeszeg (Abramis brama) Az ember, ki saját igényéhez formálta a tájat tisza-t Vil g r ks g nk a Tisza-tavi Mad rrezerv tum 6-7 Kárász (Carassius carassius) Az 1960-as évek közepén merült fel az Alföld öntözési rendszerének fejlesztéseként a Kisköreiduzzasztómű és a hozzá kapcsolódó gátak, műtárgyak, főcsatornák megépítésének terve. Az elgondolásokat tettek követték, s megkezdődött a tározótó kialakítása, melyet megálmodói egy második Balatonként festettek le. Oldalról er sen lapított, magas test hal. Hátvonalának íve nem egyenletes, félúton a fej és a hátúszó között kissé megtörik. Feje kicsi, orra rövid és tompán lekerekített. Szeme közepes nagyságú, szája kicsi és félig alsó állású. Páros úszói rendszerint szürkék. Legnagyobb keszegfajunk fél méternél nagyobb testhosszt is elérhet. A nagyobb folyók lassú, alföldi szakaszának jellemz hala. Tavakban is hasonlóan népes állományai élnek. Az építkezésnek és a tó feltöltésének három tervezett üteme volt, amiből kettő valósult meg a természetes élővilág nagy szerencséjére ban a meder vízszintjének emelése, majd 1978-ban a tározótér mintegy másfél méteres elárasztása történt. A III. ütem a tó további 1,5-2 m-es vízszintemelését jelentette volna, mellyel eltűntek volna a szigetek, amelyek ma ilyen egyedi arcot adnak a tónak, és otthont a természeti értékeknek. A Kiskörei-víztározó rendeltetését hamarosan átértékelték, s megszülethetett a Tisza-tó. Az új koncepció szerint a vízkészlet biztosítása mellett előnyt élvez a területen a természetvédelem és az idegenforgalom. Kiskörei Vízerőmű Bemutató Terme 3D-s Tisza-tavi terepasztal, mely madártávlatból bemutatja a Tisza-tavi vadvízországot. Hogyan folyik a tó vize? Miért hasonlít egy megdöntött kádra a Tisza-tó? Hogyan biztosítható a friss minőségű víz a Tisza-tóban? Számtalan kérdésre ad választ a bemutatóterem, ahol egy működő erőmű makett is színesíti a programot. Igen magas hátú, oldalról er sen lapított hal. Homloka meredeken emelkedik, orra tompa, szája kicsi és csúcsba nyíló. Alapszíne aranysárga. Közepes méret faj, hossza cm, ritkán 30 centi fölött. A növényekben gazdag sekély állóvizek jellemz hala. Nagyobb állományai az öreg holtágakban, a mocsarakban alakulnak ki. Elviseli az oxigénszegény viszonyokat, télen pedig iszapba fúródva a víz teljes átfagyását is. Compó (Tinca tinca) Csütörtökönként, illetve előzetes egyeztetés alapján lehetőség van szervezett, csoportos üzemlátogatásra, ahol szakképzett kísérő ismerteti meg a látogatókat a környezetbarát erőmű működésével. Információ: Tiszavíz-Vízerőmű Kft. Telefon: 36/ KÖTI-KÖVIZIG Telefon: 06-36/ , Ponty (Cyprinus carpio) Teste zömök, mérsékelten magas, oldalról enyhén lapított. Feje aránylag nagy, orra hosszú, szeme kicsi. Csúcsba nyíló száját húsos ajkak keretezik, melyek szögletében egy-egy apró, a fiataloknál alig észrevehet bajusz található. Úszói lekerekítettek, a farokúszó széle enyhén homorú, a többié domborúan ívelt. Színe az aranysárgától a majdnem feketéig változó. Fejlett példányainak hossza 20-30, ritkán 40 cm. A növényzettel gazdagon ben tt sekély tavak és mocsarak jellemz hala, de a folyókból sem hiányzik. A f mederben ugyan még a dévérzónában is meglehet sen ritka, ám a holtágakban, az áradások után kint maradó mellékvizekben sokfelé megtalálható. Vízrajzi sajátosságok folyik-e a tó vize? A terület felszíne a Tisza szabályozásával, majd a tározó kialakításával átalakult. A szabályozás után kialakult holtmedrek: Szartos és Nagy-morotva, a Háromágú: hordódi, csapói és óhalászi Holt-Tisza és mesterséges öblítőcsatornák képezik a tó legmélyebb pontjait, míg a Tiszát és Kis- Tiszát kísérő magaspartok, valamikori övzátonyok mint szigetek emelkednek ki a vízből. Az élő Tisza medre megőrizte eredeti nyomvonalát, jellegét. A folyó természetes eséséből adódóan a tározótér is észak-déli lejtésű, azaz állandó vízszint esetén Kisköre, Abádszalók térségében a mélyebb nyílt felszínű vizek dominálnak, míg a Valki-medence sekélyebb és növényzettel gazdagon borított. A területet mesterséges tározótónak alakították ki, így vízjárása szabályozható. A legfontosabb jellemző, hogy a Tisza folyó önálló mederben folyik végig a tározótérben. Ezt a medret az övzátony kíséri, s választja el a tározótértől. Ez az elkülönültség csak a nagy árvizek esetén szűnik meg, de mivel az övzátonyok növényzete ártéri jellegű erdő, így természetes szűrőként működik. Átlagos vízjárás esetén az öblítőcsatornák biztosítják a kapcsolatot a folyóval. Ezek az övzátony átvágásával készültek. Az öblítőcsatornák I-től X-ig sorszámozottak, hosszuk néhány száz métertől több kilométerig terjed, a folyó felőli végük zsilippel lezárható, s fő feladatuk a vízminőség biztosítása. Megnyúlt test, oldalról lapított, változóan magas hátú hal. Feje közepes méret, szája kicsi és csúcsba nyíló, föls állkapcsán és szájszögletében 1-1 pár rövid bajuszt visel. Orra tompán lekerekített, hossza jóval nagyobb a szem átmér jénél. A nagyobbak hossza cm, de egy méter fölötti is lehet. Jellemz hala a folyók dévérzónájának, amit másként pontyzónának is neveznek. A lassú vizet kedveli, de jól alkalmazkodik. Az állóvizek közül a sekély, jól fölmeleged, gazdag fenékfaunával rendelkez tavak felelnek meg leg jobban igényeinek, de nem hiányzik a mélyebb víztározókból, holtágakból sem. Csekély oxigénigénye a mocsaras helyeken is lehet vé teszi jelenlétét, ám áttelelése itt bizonytalan.

7 Réticsík (Misgurnus fossilis) A tó életciklusai egy kerek esztendő tisza-t Vil g r ks g nk a Tisza-tavi Mad rrezerv tum 8-9 Csuka (Esox lucius) Tél van, a tározótéren néma, fagyos mozdu- is érezteti, hiszen egy természetes kiegyenlí- latlanság uralkodik, csak a tocsogók kiolva- tőként a nagy árhullámok tetőzését csökkenti. dásakor hoznak mozgalmat a tájba a récék Mire az árvizek levonulnak szinte észrevétle- és ludak ezrei. Keményebb teleken még a nül a természet kinyílik, s tavaszi pompában folyón is vastag jégtakaró képződik. Ebben az várja a látogatókat. Ilyenkor már a zsilipkapuk időszakban az öblítőcsatornák zsilipjei nyitva is újra nyitva vannak, s az árhullámok után Teste hosszan megnyúlt, izmos, oldalról kevéssé lapított. Feje és szeme kicsi, orra hosszú és kúpos, a végén lekerekített. Apró pikkelyei alig észrevehet k, és nem számolhatók meg, de oldalvonala teljes. Háta sötétbarna, oldalán hosszanti csíkok futnak végig, melyek közül a középs barna, a fölötte és alatta lév pedig okkersárga. Csíkjai közül a legnagyobb 30 centinél is hosszabb lehet. A réteknek is nevezett, tavasszal vízzel borított, szárazság idején viszont nagyrészt kiszáradó mocsarak jellemz hala, de sekély tavakban, öreg holtágakban és iszapos csatornákban is el fordul. A lárvák küls kopoltyúbojtjai, illetve az id sebb halak béllégzése lehet vé teszi számukra az oxigénszegény viszonyok elviselését. Védett. vannak, a leürített víztéren különböző fenntartási munkák végezhetők. Február végén, márciusban kienged a természet, s bizony a Kárpátok alacsonyabb részein és az Északi-középhegységben is elkezd olvadni a hó, mely egy-két hét alatt eléri a Tisza-tavat. Ekkor a zsilipeket lezárják, s a szakemberek lehetőség szerint próbálják ezt a hordalékban gazdag vizet a mederben végigvezényelni. Erre azért van szükség, mert a tározótérbe kilépő víz folyása lelassul, hordaléka leülepszik, s ezáltal a terület feliszapolódása felgyorsul. Az árvizes időszak hossza évenként változik, néhány héttől akár két-három hónapig is tarthat. A Tisza-tó jótékony hatását ezekben a nehéz időszakokban érkező első tiszta vízzel a tározótér tavaszi feltöltése megkezdődik. Ez a folyamat a vízjárástól függően két-három hetet vesz igénybe, s a végére a tó ismét igazi vízi paradicsom képét mutatja. Ettől kezdve a védett és fokozottan védett madarak fészkelő területein kívül a tó szabadon bejárható. Így május táján a nyílt vizek aránya még jóval nagyobb, hiszen a hínárnövényzet általában júniusban fejlődik ki teljesen. Ilyenkor még könnyebb a közlekedés kenuval. Nyár elejétől mind nagyobb területeket hódítanak el a hínármezők, s cserébe ezeken a részeken teljes nyugalomban és zavartalanságban folyhat az élet, történhet a következő generáció táplálása, nevelése Megnyúlt, oldalról enyhén lapított test hal, hát- és hasvonala szinte párhuzamos. Feje nagy, orra igen hosszú, széles és lapos, a kacsa cs rére emlékeztet. Színe a szürke és a barna átmenete, oldalait és úszóit szabálytalan foltok mintázzák. Hosszú élet, nagyra növ hal, kivételesen egy méternél nagyobb is lehet. A nagyon jól alkalmazkodó, környezetével szemben meglehet sen igénytelen faj hegyvidéki patakok kivételével szinte minden víztípusban megél. Nagyobb állományai a dús növényzet, de még nyílt vízzel is rendelkez, sekély tavakban, holtágakban és mocsarakban alakulnak ki. A frissen feltöltött víztározók benépesítésében úttör szerepet játszik. Harcsa (Silurus glanis) Süll (Stizostedion lucioperca) Nyáron az egyre nagyobb számú kíváncsis- a lehűlő vízben a halak elvermelnének meg- kodó látogatók a közlekedési lehetőségek kezdődik a vízszint csökkentése. A csökken- beszűküléséért cserébe lélegzetelállítóan szép, tés általában csak 1 méter, hogy a halaknak virágokkal pompázó, Európában egyedülálló minél nagyobb terület maradjon a biztonságos nagyságú tündérrózsa- és tündérfátyol-mező- áttelelésre. ket láthatnak. Néhány halcsapda van a területen, amiket a Felértékelődik az öblítőcsatornák szerepe, szakemberek jól ismernek, és a vízszint csök- Hosszúra nyúlt, fején fölülr l, farokszélen oldalról er sen lapított test hal. Feje széles, szeme kicsi, orra rövid és lapos. Teste teljesen pikkelytelen, oldalvonala végig jól látható. Színe a világosabb zöldesbarnától a feketéig terjedhet, rendszerint márványozott. A viza után legnagyobbra növ hala vizeinknek, hossza 2,5 métert is elérhet. Nagyobb folyókban a paduczónától lefelé már megtalálható, a márna- és dévérzónában pedig népes állománya alakulhat ki, ha a meder és a partoldal b velkedik búvóhelyként szolgáló gödrökben, üregekben. Jól érzi magát a folyók duzzasztott szakaszain és a tavakban is, de szaporodásához kedvez bb az áramló víz. ezek a több ezer hektáros medencék friss vizének biztosítói. Júliusban-augusztusban a vízmozgások biztosítása és a közlekedés érdekében néhány útvonalon elkezdődik a hínármezők átvágása. Ez a jó vízminőséget biztosítja, és a komfortérzetet nagymértékben növeli. Ősszel ahogy elkezd hűlni a víz a növényzet fokozatosan visszahúzódik, s újra átadja helyét a nyílt vizeknek. Ez az állapot nem tart sokáig, hiszen október második felében mielőtt kenésével párhuzamosan ezekből biztonságos helyre szokták menteni az ottrekedt halakat. A keményebb hidegek beköszöntéig a tavon általában nyugalom van, a természet téli álmát alussza, de azért a területet ilyenkor is látogatók sok helyen találkozhatnak a vidra nyomaival, halászó rétisasokkal, vagy éppen a mocsaras aljzaton kagylócsemegét ropogtató vaddisznókkal. A természet téli álmában is éberen várja, hogy újra megújíthassa önmagát! Er sen megnyúlt, oldalról összenyomott, aránylag alacsony hátú hal. Zöldesszürke alapszínét szabálytalan alakú és elrendezés sötétebb harántsávok mintázzák. A nagyobb példányok cm hosszúak, de a süll egy méternél is nagyobb lehet. Nem túlságosan gyorsan folyó folyószakaszon és oxigénnel jól ellátott állóvizekben egyaránt jól érzi magát. Nagyobb folyókban már a paduczóna alján is számottev állománya alakulhat ki, de a dévérzónában éri el maximumát. Elkerüli viszont a laza üledékkel fedett mederrészeket és az elmocsarasodó vizeket.

8 Tarka géb (Proterorhinus marmoratus) Életformák és életterek harmóniája tisza-t Vil g r ks g nk a Tisza-tavi Mad rrezerv tum Kecskebéka (Rana esculenta) A Tisza-tó védett területei a Hortobágyi Nemzeti Park részét képezik, hiszen a Tisza egykor kulcsfontosságú szerepet játszott a Hortobágy kialakulásában. A természetvédelem szempontjából három részre osztható a tó. Apró termet hal, a nagyobbak hossza 6-8, legfeljebb 10 cm. Eredetileg a félsós tengeröblök lakója, de az édesvízhez is jól alkalmazkodik. F ként lassú mozgású folyóvizekben és állóvizekben szaporodik el. Kedveli a duzzasztott folyószakaszokat, ezeken rendszerint s r bb népessége alakul ki. Otthon érzi magát a lassan áramló, olykor állóvízi növényzetet is tartalmazó csatornákban és holtágakban is, ahol szívesen bújik meg a növényzet között. Védett. A 33-as főúttól északra (folyásirányt tekintve felfelé) elhelyezkedő terület Tisza-tavi Madárrezervátum néven vált ismertté, és a nemzeti park megalakítása (1973) óta védett. A területen a fő cél a védett természeti értékek megőrzése. Látogatása egy útvonalon, meghatározott időszakban és vezetővel lehetséges. A középső rész (a 33-as főút Aranyosi-kanyar Sarudi-medence Kis-Tisza) 1996 óta védett, szintén a HNP része. Ez a rész az ökoturizmus elsődleges célterülete. A látnivalók és a lehetőségek szerencsés találkozása jellemzi a területet, hiszen természeti értékeit tekintve nem marad el az északi résztől, elhelyezkedése és nagyobb átlagos vízmélysége miatt talán még változatosabb is, mégis látogatható, a kialakított túraútvonalait használva alaposan bejárható. Itt is találhatók a Tisza-tó híres gémtelepei, kormorántelepei, de van látványos méretű fehér tündérrózsa- és tündérfátyol-mező is. A tó további részei (Sarudi-medence, Abádszalóki-öböl, Tiszafüredi-medence) nem védettek, ez a vízi sportok birodalma. Magyarországon szintén gyakori, szinte minden vizes él helyen el forduló faj. Sokszor még a gyakorlott szem számára is nehezen különíthet el két, nagyon hasonló fajtársától, a kacagó (Rana ridibunda) és a kis tavibékától (Rana lessonae), ezért sokszor a kutatók kecskebéka-fajcsoportként kezelik ket. Hang alapján ezt a három fajt már kis tapasztalattal, viszonylagos biztonsággal elkülöníthetjük egymástól. A Tisza-tavon szinte mindenütt találkozhatunk vele, csatornapartokon, az él Tisza mentén, öblökben. A nyári esték hangosak koncertjükt l. Védett. Vöröshasú unka (Bombina bombina) A Tisza-tó titka: a mozaikosság Zöld levelibéka (Hyla arborea) Hazánk egyik legelterjedtebb kétélt faja. A hegyvidékek kivételével az összes vizes él helyen megtalálható, de els sorban a sekélyebb viz területeket, mocsarakat, elöntéseket kedveli. A hegyekben egy rokona, a sárgahasú unka (Bombina variegata) váltja fel. Veszély esetén a két unkafajunk megfeszíti testét és kidomborítja hasát, amivel láthatóvá válik jellegzetes élénk szín mintázata. Ezzel a ragadozók egy részét képesek elriasztani. A Tisza-tavon, annak adottságaiból fakadóan, kevésbé elterjedt faj. Védett. A tó egész területén jellemző, hogy mozaikos, ugyanakkor egy-egy élettér is lenyűgöző méretű és érintetlen természetességgel sugározza a rég letűnt árvízjárta területek hangulatát. A természeti kép átalakulása ma is tart. A feltöltés során a terület nagyobb részén mocsarasodási folyamat indult el. A kaszálók helyén mocsarak alakultak ki, a mocsaras részeken a nád és a gyékény jelent meg. A folyamatos vízborítás hatására nagy területeken alakultak ki a növényzetmentes nyílt víztükrök. Korábban kezd szólni, mint a kecskebéka, általában áprilisban és nyár végén, sszel a legaktívabb. A néphit id jósi tulajdonságokkal ruházta fel ezt a kétélt fajunkat. B rének színét attól függ en tudja változtatni a zöld és barna között, hogy milyen szín aljzaton tartózkodik. A biológiai szúnyogirtás egyik legszorgosabb katonája. Csakúgy, mint fajtársai, természetvédelmi oltalmat élvez, hiszen Magyarországon az összes kétélt faj védelem alatt áll. Védett.

9 Vízisikló (Natrix natrix) Dinamikusan fejlődő erdők Az élő Tisza magasabb fekvésű partjait vegyes erdők borítják. A hazai nyárasok, gyalogakác és vadszőlő lepel jellemző. Az egyes típusok kisebb foltok formájában, sajátos mozaikszerkezetben fordulnak elő. A tározótér belső szigetein bokorfüzesek találhatók. Az erdőkről általánosságban elmondható, hogy az élőhely sajátosságainak megfelelően nagyon gyors fejlődésűek, gazdag cserjeszinttel rendelkeznek, s többségében érintetlenek és járhatatlanok. tisza-t Vil g r ks g nk a Tisza-tavi Mad rrezerv tum Bakcsó (Nycticorax nycticorax) Az Alföld térségének legelterjedtebb hüll faja. Magyarországon minden hüll faj természetvédelmi oltalom alatt áll. Nem igazi kígyó, ennek megfelel en méregfogai sincsenek. Lágy héjú tojásokkal szaporodik, amit a homokos aljzatba ás. F ként vízi él lényekkel, vízi rovarokkal, puhatest ekkel, békákkal táplálkozik, de nem veti meg a madárfiókákat sem. A Tiszatavon és környékén viszonylag gyakran találkozhatunk vele nádasokban, vizek partján, csatornákban. Védett. Kárókatona (Phalacrcorax carbo) A vegyes gémtelepek domináns, meghatározó faja. Napjainkban már szinte hihetetlennek t nik a dolog, hogy a vizek eme fekete halrablóit a múlt század elején még a kipusztulás fenyegette hazánkban, egyedüli fészkel telepét a Kis-Balaton mellett ismerték. Az alföldi halastavak kiépítésével b táplálkozó területek jöttek létre a faj számára. Napjainkra olyannyira elterjedt, hogy már nem szerepel a védett fajok listáján. Jelenléte néha természetvédelmileg is zavaró. Az értékesebb fajokat kiszorítja a gémtelepekr l, ürülékével a fészkel telep fáit néhány év alatt kipusztítja. A Tisza-tó két védett telepén emelked számban költ, napjainkban állománya pár között alakul. A tó befagyásával az állomány nem vonul messzire, hanem az él Tiszán keresi szinte kizárólag halból álló táplálékát. Határtalan nyílt vizek, hínármezők A hínármezők a tó legjellemzőbb növénytársulásai, a morotvákban, a nádasok, gyékényesek közötti vízterekben egyaránt megtalálhatók. Kisebb-nagyobb foltokban jelenik meg a békalencse, nagyobb területeket borít a tündérfátyol. A vízipáfrány is a csendesebb, hullámzásmentes vizekben terjedt el, és szintén gyakran mozaikszerűen váltakozik a tündérfátyol hínárral vagy a békatutajjal. A hínárok igen nagy területet borítanak a Tisza-tóban. A tározó legértékesebb hínárosai a tündérrózsahínárok. A tündérfátyol foltjai a néhány négyzetméterestől több hektárosig is ismertek. Folyamatosan és igen gyorsan terjed a sulyom, mely ma már természetvédelmi szempontból is gondot okoz, 50 ha fölötti homogén állományai is ismertek. Európa más részein már teljesen eltűnőben van, így vörös könyves védett növénynek minősítették. Régebben szegény emberek étkeként is szolgált ez a szúrós, gesztenye ízére emlékeztető gumós vízi dió. Régi idők ép hírnökei: a holtágak A tó legszebb és leghangulatosabb részei a holtágak. Ezek nagyobb része a folyó szabályozása idején került levágásra, míg néhány már korábban, természetes úton lefűződött. Értéküket a megmaradt természetes övzátony által biztosított elzártságuk, folyamatos, bőséges vízellátottságuk, megmaradt változatos növényzetük jelenti. Általában hosszabb, rövidebb csatornák kötik össze őket a nyílt vízterekkel, melyek a vízutánpótlást biztosítják, de növényzetük és sekély vízmélységük révén a hordalék bejutását megakadályozzák. A holtágak növényzetének meghatározói a hínártársulások, a nádasok és az övzátony galériaerdeje. Ez utóbbi kedvelt fészkelőterülete a barna kányának, fekete gólyának és a rétisasnak. Az ember nélküli természet: érintetlen mocsarak, mocsárrétek Ezek a területek folyamatosan változó és nehezen azonosítható határvonallal kapcsolódnak a nyílt vizekhez ill. másik jellemző előfordulásuk a holtágak lezárt végeiben van. Kialakulásukban meghatározó a vízmélység és a vízáramlás hiánya. Nagyobb területeken elsősorban az északi részen fordulnak elő, értéküket különleges növényzetük, ritka fészkelő madaraik és megközelíthetetlenségükből adódó háborítatlanságuk adja. Itt fordul elő a vízi hídőr, a mocsári nőszirom, vagy a réti füzény, s fészkel a fattyúszerkő és a guvat. Vegyes gémtelepek jellegzetes színez eleme. Els sorban a nagyobb folyóinkat szegélyez ártéri ligeterd kben fészkel, de halastavakon és természetes mocsarakban is megtelepszik. A Tisza menti állomány a múlt század 80-as éveit l jelent sen megcsappant. Az állománycsökkenést a rizstelepek felszámolása és a sorozatos aszályos évek eredményezték. Megsz ntek, illetve er sen visszaszorultak a Tisza melléki alacsonyvizes él helyek, melyekben a kisebb test gémfélék könnyen összeszedhették vízi rovarokból, békákból és kisebb halakból álló táplálékukat. Szerencsére a Tisza-tó sekélyebb öbleiben máig adottak a táplálékszerzés feltételei. A vegyes gémtelepen évente pár költ. A csónaktúrák során szerencsére még gyakran találkozik vele a turista, nyári esténként is rendszeresen hallani a bakcsók jellegzetes kvakk-kvakk hang ját. Fokozottan védett. Üstökösgém (Ardeola ralloides) Vegyes gémtelepeink egyik legértékesebb és legritkább gémfaja. A törpegém után családjának legkisebb magyarországi képvisel je. Állománya szintén er sen csökkent az elmúlt évtizedekben. A Tisza-tavi kicsiny, 4-5 páros állománya ben örvendetes módon párra növekedett. Leggyakrabban augusztus-szeptember folyamán találkozhatunk ezzel a kecses gémmel, a növényzettel s r n ben tt öblökben, ahol uszadékfákon és vízi növényzeten lesi f leg vízi rovarokból álló táplálékát. Fokozottan védett.

10 Kis kócsag (Egretta garzetta) Akik ezt az ékszerdobozt lakják, állatvilág tisza-t Vil g r ks g nk a Tisza-tavi Mad rrezerv tum Fekete gólya (Ciconia nigra) Ez a faj szintén a nagyobb folyóinkat szegélyez galériaerd k és mocsarak jellegzetes, ám ritka madárfaja. Hazánkban fokozott természetvédelmi oltalomban részesül. Magyarországi állománya csekély, szakemberek pár közé teszik. Ennek megfelel en a Tisza-tavon is kis számú, mindössze pár található bel le. Általában csak az északi területen, a Valki-medencében figyelhet meg, de itt is ritkán kerül szem elé. Fokozottan védett. Nagy kócsag (Egretta alba) Gerinctelenektől a halakig, avagy egy fajgazdag víztér A kutatások eddig a gerinctelenek köréből számtalan faj előfordulását bizonyították, a behatóbban tanulmányozott fajok száma is meghaladja a 200-at. Az ízeltlábúak esetében például az előforduló 33 szitakötő faj a teljes hazai faunalista 51%-a. Itt kell megemlíteni a Tisza egyetlen bennszülött kérészfaját, a tiszavirágot is, mely kifejlett egyedének látványos nászrepülése mindössze néhány óráig tart. A Tisza-tó két, halfaunisztikai szempontból alapvetően eltérő élettér sajátos ötvözete. Az egyik maga a Tisza medre, ahol az áramláskedvelő fajok még mindig megtalálják élőhelyüket. Ezek a kecsege, márna, fejes domolykó, jász. A másik övezet a holtágak, illetve medencék, ahol a dévérkeszeg - csuka szinttájnak megfelelő faunával találkozunk (különböző keszegfajok, csuka, ponty, busa, amur, itt fordul elő az utóbbi években erősen terjeszkedő tarka géb és folyami géb is, stb.). Emlősök, akik alkalmazkodni tudtak A horgászok és vízitúrázók gyakran találkozhatnak vízi emlősök nyomaival. A csendes területeken, akár napközben is megfigyelhetők ezek az érdekes állatok, például a vízipocok, vagy a pézsmapocok. Az egyébként Dél-Amerikában őshonos, de az utóbbi évtizedekben a prémesállat-telepekről elszökött nutria is előfordul néhány kis telepben. A hazánkból több mint 100 évvel ezelőtt kiirtott hód néhány egyede is felbukkant az utóbbi években. A Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei azon fáradoznak, hogy a közeljövőben életképes európai hód populációja alakuljon ki. Ezért mesterséges telepítésüket is szervezik, vidra, vaddisznó, nyuszt, stb. Jól ismert rokonával, a fehér gólyával (Ciconia ciconia) szemben ez a faj kerüli az ember közelségét. Az ártéri puhafaligetek mélyére, de nem túl magasra építi lakását. Általában fészkeit rövid ideig használja, aminek oka, hogy azokat rendszerint letört ágak csonkjaiba építi, melyek néhány év után leszakadnak. Fészkelési id ben ritkán látunk gólyapárt, mert a tavon fészkel csekély, 2-5 páras fészkel állomány kevés ahhoz, hogy minden pillanatban szemünk elé kerüljenek. Az szi vonulás és gyülekezés annál látványosabb. Az ártéri réteken, a megfelel táplálkozóterületeken már augusztus közepét l gyülekezni kezdenek a gólyák. Számuk ilyenkor meghaladhatja a 100 madarat is. Naposabb, melegebb szi napokon az egész csapat együtt kavarog a leveg ben. Fokozottan védett. A természetvédelem jelképe a múlt század 60-as éveiben még csak a Dunántúlon fészkelt (Kis-Balaton, Velencei-tó, Fert -tó). A 70-es évekt l er s állománynövekedés volt megfigyelhet, melynek következtében elterjedt az Alföldön, amelynek vizes él helyein napjainkban nem tartozik a legritkább madarak közé. A be nem fagyó vizek mentén néhány példány rendszeresen áttelel. Fészkét általában nem ligeterd be, hanem nagy kiterjedés avas nádasokba készíti. Mivel a Tisza-tó feltöltése a költés kezdetére esik, a nádasokban épített fészekkezdeményeket a víz általában elmossa, ezért a költésbe kezd állomány egy része a Hortobágyot választja fészkelésre, míg a helyben maradó madarak a vegyes gémtelep fáira költöznek. Fokozottan védett. Madarak, akik nevet adtak a paradicsomnak A Tisza-tó fontos szerepet tölt be a madarak életében, ugyanis a tó fészkelő-, táplálkozó- és pihenőhelyként szolgál több mint 200 faj számára. A tározó tájképet is meghatározó környezeti elemei a Valki- és Poroszlói-medencében a kiszáradt facsoportok, illetve magányosan álló kiszáradt fák. Többségük már a vízbe dőlt, vagy az összeomlás küszöbén áll. Mint fészkelőhelyek így is nagy jelentőségűek. Különösen fontos a valamikori poroszlói madárerdő maradványa, ill. a Csapói- és Óhalászi-morotvák közötti terület maradvány fái. Rendszeresen elidőznek rajtuk halászat után a szárítkozó kárókatonák, rétisasok és halászsasok. A telepen időnként fészkel a kis kárókatona is, költése azonban nem rendszeres. A felsorolt fajok közül a tőkés réce elhagyott kárókatona, szürke gém fészkeiben telepszik meg. A küszvágó csérek inkább az elhagyott bakcsófészkeket kedvelik, vagy a tuskók kikorhadt felszínén alakítanak ki fészekmélyedést maguknak. A fészkek a víz felszíne fölött sokszor 2 m-nél is magasabban helyezkednek el. Hasonló jelenségről a hazai szakirodalom nem tesz említést. (A tározó egyéb területein természetesen további párok is fészkelnek, így pl.: a kárókatonák teljes állománya pár, a szürke gémeké pár.) Nyári lúd (Anser anser) Egyetlen költ vadlúdfajunk, mely állománya az elmúlt években jelent sen n tt. A Tisza-tavon kis mennyiségben költ, els sorban azon nagyobb, háborítatlan nádasokban, ahol a közelben sekély víz és gyep is található. Annál látványosabb viszont a faj szi-téli gyülekezése. A lecsapolt mederben, els sorban a Valki-medencében, Poroszlói- és Sarudi-medencében gyülekeznek a madarak. A maximum általában decemberre esik, ekkor az itt tartózkodó nyári ludak mennyisége közé esik. Tavasszal csekély mennyiségben figyelhet k meg, ami a faj korai költésével magyarázható. Védett.

11 Nagy lilik (Anser albifrons) Tudta-e, hogy tisza-t Vil g r ks g nk a Tisza-tavi Mad rrezerv tum Kontyos réce (Aythya fuligula) Az átlagember számára szinte felfoghatatlan, hogyan akad több ezer csodálója a madaraknak. Hogyan képesek zarándokolni egyes fajok után, listát vezetni a megfigyelt egyedekről. Azonban nem kell fanatikusnak lenni ahhoz, hogy megismerjük néhányukat, tiszteljük, sőt szeressük őket Nem is feltételeznénk róluk mennyire változatosak, milyen különcök és milyen figyelemreméltó életet élnek. A Tiszántúl leggyakoribb átvonuló vadlúdfaja, hazánkban nem költ. A Tisza-tavon els sorban a téli üzemi vízszint beállítása után jelenik meg nagyobb számban. Táplálkozni a tavat övez búzavetéseket és kukoricatarlókat keresik fel az olykor több ezres csapatok. A Tisza-tó védett öbleit els sorban éjszakázásra, ivásra és nappali pihenésre használják. Az szi vonulás novemberben tet zik, ekkor madár tartózkodik a területen, de a legnagyobb észlelt maximum Számuk tavaszszal, februárban éri el a csúcsot, példánnyal. A legrégebbi ismert madár 150 millió éve, az ún. jurakorban jelent meg a Földön. A repülés elősegítésére a végtagokat alkotó csöves csontok levegővel teltek, így könnyebbek. A szárnyak fekete-fehér mintázata befolyásolja a repülési képességet. A vándoralbatrosz rendelkezik a legnagyobb fesztávolságú szárnnyal (3,6 m), mégis a vándorsólyom a leggyorsabb (utazósebessége 95 km/óra, gyors tempója km/óra). Amit a madarak térdének látunk, az valójában a bokaízület. A madárvilág gyorsúszója az óriás gőzhajóréce, 40 km/órás sebességgel. A madarak a tájékozódáshoz az égitesteket is felhasználják, szemük időbeli felbontóképessége lekörözi az emberét, számukra egy mozifilm inkább csak állóképek egymásutánjának tűnhet. A bukó madaraknak egyaránt jól kell látniuk a víz felületén át és a víz alatt is, ezért a szemlencséjük puha és izmok segítségével változtatható alakú. Hazánk ritka költ faja. Annál inkább gyakori viszont vonuláskor, teleléskor. A barátréce (Aythya ferina) után a második leggyakoribb átvonuló bukóréce fajunk. A Tisza-tavon sszel általában október végén jelenik meg, de a maximális egyedszámot november közepe táján érik el. Mennyiségük ekkor 800 és 2700 között változik évente, az adott év költési sikereinek függvényében. Enyhe id járás esetén több száz madár áttelel, majd február elejét l az átvonulók száma ismét emelkedik, az szihez hasonlóan. Magyarországon a Tisza-tó a Balaton után a második legfontosabb bukóréce (barát-, kontyos és kerceréce) átvonuló hely. Védett. Kendermagos réce (Anas strepera) Magyarország viszonylag ritka költ faja. A Tisza-tavon nem költ, csak átvonulóban találkozhatunk kisebb-nagyobb csapataival, els sorban a tározó északi részén, a Valki- és Poroszlói-medencékben. Általában kis példányszámban jelenik meg a tavon az szi és a tavaszi id szakban. A magányos példányok els sorban t kés réce csapataival vegyülnek, de az esetek többségében, a növényzettel s r n ben tt helyeken 5-40 példányos csapatai is a távcs elé kerülhetnek. Védett. A madárhang sokkal több információt rejt mint gondolnánk, például a foltos nádiposzáta énekét legalább ötven különböző hangelemből tetszés szerint állítja össze, az énekes nádiposzáta más madarak énekét úgy utánozza, hogy akár negyven idegen faj énekét is vegyítheti. A madárhang egyedi, a pár, a fióka és a szomszéd azonosítására szolgál. A hímek rendszerint sokkal feltűnőbb színezetű tollruhát viselnek, mellyel felhívják magukra a tojók figyelmét, de egyben nagyobb veszélyt vállalnak a ragadozókkal szemben. Egyes fajoknál a tojásrakás folyamata is időzített. A széncinege például hajnalban rakja le éppen kifejlődött tojását, majd immáron teher nélkül táplálkozni indul. Egész nap szedeget, sőt délután a tojáshéjhoz szükséges meszet is felveszi (pl. csigaházból), s másnap hajnalra kifejlődik a következő tojás. A természetben a legtöbb fióka elpusztul, általában a lerakott tojások 10%-ából lesz felnőtt madár. A madárvonulás egész populációk rendszeresen ismétlődő helyváltoztatási viselkedéseként fogalmazható meg, melynek útvonala, időpontja, időtartama többnyire állandó. Kialakulása valószínűleg a jégkorszak végén bekövetkező éghajlatváltozásra vezethető vissza. A vonulási világrekorder a sarki csér: minden évben megteszi az Arktisz és az Antarktisz között lévő km-es utat. 30 évig is élhet, s így élete során több mint 1 millió km-t is megtehet ez a 100 g-os madár. Kerceréce (Bucephala clangula) Magyarországon nem költ, csak átvonul. A Tisza-tó mélyebb medencéiben és öbleiben november vége és március eleje között nagy biztonsággal megfigyelhet. Költésre a szül madarak vízparton lév fák magasan lév odvait használják, ami récékt l szokatlan jelenség. A kikelt, fészekhagyó fiókák életüket egy 6-10 méteres ugrással kezdik. A Tiszatavon az szi maximum általában decemberre, ritkábban novemberre esik, ekkor a madarak száma 150 és 1000 között változik. Ha a tó nem fagy be, egyes példányok rendszeresen áttelelnek. A tavaszi vonulás alatt februárban éri el számuk a maximumot, ami 800 és 2000 között alakul.

12 Rétisas (Haliaeetus albicilla) A Tisza-tó küldetése a madárvonulásban tisza-t Vil g r ks g nk a Tisza-tavi Mad rrezerv tum Bíbic (Vanellus vanellus) A tározónak a madárvonulásban betöltött kedvező feltételeket. A tavaszi vonulás megin- szerepe igen jelentős. A tározó kialakítása után dulása általában február második felére esik. rohamosan emelkedett a területet felkereső Az áttelelő gémfélékhez már ekkor csatlakoz- vonuló madarak száma. Valószínűleg előse- nak a délről érkező fajtársak is. Erre az időre gítette ezt a Hortobágynak, Közép-Európa esik a nyári ludak megérkezése is. Néhány nap legnagyobb madárvonulási centrumának a múlva már párokra szakadva figyelhetők meg a közelsége. A tározó és a Hortobágy a madárvo- tározó fészkelésre alkalmas területein. Hazánk legnagyobb szárnyfesztávolságú madara. Ritka, fokozottan védett madarunk, melyet a múlt század hetvenes éveiben még a kipusztulás fenyegetett. Ennek okai a háborítatlan fészkel helyek, erd k arányának csökkenése, a lelövések és az ember által el idézett mérgezések. Napjainkra szerencsére 80 fölé emelkedett a fészkel k száma, és a Tisza-tóra is visszatelepedett egy pár. Állománya vélhet en a közeljöv ben kismértékben n ni fog. Télen a tavon megnövekszik számuk, ilyenkor akár 20 madár is tartózkodhat a teljes területen. F táplálékuk a hal, de el szeretettel kergetik a liba- és kacsacsapatokat, annak reményében, hogy meglátnak egy legyengült vagy sebzett példányt, amit könnyebben elejthetnek. Télen a dögre is szívesen rájár. Fokozottan védett. nulás tekintetében nem különül el egymástól. A két terület között jelentős mozgások, az állományok cserélődése figyelhető meg. Az átvonuló madarak létszámát tekintve az ornitológus szakemberek ezerre becsülik a tavaszi vonulási csúcs idején egyszerre a tározón tartózkodó madarak mennyiségét. Valószínű, hogy a tavaszi időszakban átvonuló madarak teljes mennyisége a negyedmilliós nagyságot meghaladja. A madárvonulás sajátosságát a tározó rendszeres leürítése határozza meg. Kora tavaszi vonulási periódusban a sekélyvízi élőhelyek, illetve az iszapos tározófenék a jellemzőek. Ezek a környezeti feltételek kedveznek a vonuló parti madaraknak, de vonzzák a lúdalkatúakat is. A nagyobb nyílt területek a félénkebb, érzékenyebb, nagytestű ludaknak nyújtanak A tavaszi vonulás későbbi időszakában egyedszámukkal a parti madarak (pajzsos cankók, nagy godák, bíbicek, stb.) emelkednek ki. Azonban mennyiségükkel ebben az időszakban is a lúdalkatúak dominálnak. A tavaszi vonulási periódus és a fészkelési időszak kezdete egybemosódik. A fészkelési időszakban, tavasszal a vonulási periódus után és nyáron is intenzív madármozgások figyelhetők meg. A tározó gém- és kormorántelepeinek lakói rendszeresen látogatják a környező, elsősorban a hortobágyi halastavakat. A halastavakra táplálkozni járó kormoránok állandó légifolyosót használnak. A tározó táplálkozási szempontból kedvező részei is nagy csoportokban vonzzák a halevő madarakat. Nyár végén igen gyorsan emelkedik a récék elsősorban a tőkés récék mennyisége. Az őszi vonulás a területen másképpen zajlik, mint pl. a közeli hortobágyi területeken. Már a nyár végén meginduló madármozgások során a tározó még feltöltött állapotban van. Ebben az időszakban így még elkerülik a nagy kócsag és a szürke gém mennyiségei érdemelnek említést. Az áttelelők faj- és egyedszáma elsősorban az időjárástól függ. A Tiszán nagy csapatokban figyelhető meg a tőkés réce. Csapataik között búvárok és Hazánk egyik legelterjedtebb parti madár költ faja. Gyakran találkozhatunk vele vizes réteken, sekély viz tavaknál, lecsapolt halastavak medrében, de belvizes szántóföldeken is. A Tisza-tavon is a leg jellemz bb átvonuló parti madarak egyike. Mivel a Tisza-tó üzemszer leengedése nem esik egybe a madár szi vonulási csúcsával, ezért novemberben csak kisebb csapatokat figyelhetünk meg az övzátonyok és szárazra került szigetek iszapján, táplálékot keresve. Tavasszal viszont nagyobb, több ezres példányszámban keresik fel ezeket a táplálékban gazdag él helyeket. Védett. Viharsirály (Larus canus) Halászsas (Pandion haliaeetus) területet a sekélyebb vizeket kedvelő fajok. A tározót elsősorban az éjszakázó réce- és lúd csapatok látogatják. A tározó leürítése bukók is feltűnnek. Ezeket a madarakat csak a nagyobb fagyok szorítják délre. Az Eger patak, Kis-Tisza vonalán a legnagyobb általában a vonulási időszak második felére hidegekben is maradnak nyílt vízfelületek. Itt esik, így ilyenkor elmarad a parti madarak elsősorban szürke gémeket, nagy kócsago- tömeges mozgása. A sekély vizekben rekedt kat, bölömbikákat és guvatokat figyelhetünk halak kedvező táplálkozási feltételeket meg. Rendszeres téli vendégei a tározónak a Világszerte elterjedt, sok helyen gyakori madárfaj. Az árvízszabályozások el tt hazánk több területén is költött. Azóta, mint fészkel, elt nt Magyarország területér l, viszont a tavaszi és szi vonulás során rendszeresen felkeresi vizes él helyeinket. Szinte kizárólag él hallal táplálkozik. Több esetben figyelték meg átnyaralását és alkalmanként fészeképítését is. A Tisza-tavon néhány példányt észlelhetünk, els sorban áprilisban és szeptemberben. Fészkelési próbálkozása itt is megfigyelhet volt. Fokozottan védett. biztosítanak a gémféléknek. Elsősorban a rétisasok. Tisza-tavi madarász minősítések Ön is legyen Tisza-tavi madarász! Járja ezzel a csekklistával a Tisza-tavat és jelölje, hogy mely fajjal találkozott! A túravezetők segítségére lesznek! Bronz fokozatú Tisza-tavi madarász Ezüst fokozatú* Tisza-tavi madarász Arany fokozatú* Tisza-tavi madarász Kárókatona Búbos vöcsök Kis kárókatona Bakcsó Üstökösgém Törpegém Szürke gém Vörös gém Fekete gólya Tőkés réce Bütykös hattyú Vörösnyakú lúd Barna rétihéja Nyári lúd Kerceréce Egerészölyv Barátréce Rétisas Szárcsa Küszvágó csér Kerecsensólyom Dankasirály Jégmadár Kis vízicsibe Fattyúszerkő Fekete harkály Nádi tücsökmadár Füsti fecske Barkós cinege Barátposzáta * az el z fokozato(ka)t is teljesíteni kell Az északi félteke h vösebb területeinek elterjedt, gyakori sirályfaja. Magyarország területén csak alkalmi fészkelése ismert. szi-téli id szakban azonban nagyobb menynyiségben lepik el a Kárpát-medencét átvonuló és telel egyedek. Halakkal, dögökkel és rovarokkal táplálkozik, napközben gyakran friss szántásokon jár élelem után. Legnagyobb mennyiségben októberdecember tájékán figyelhetjük meg a Tisza-tavon, ilyenkor madár használja éjszakázásra és részben táplálkozásra a területet. Kedvez id járási viszonyok esetén sok madár áttelelhet. Védett.

13 Küszvágó csér (Sterna hirundo) A garantált élmény: a jól előkészített túra tisza-t Vil g r ks g nk a Tisza-tavi Mad rrezerv tum Jégmadár (Alcedo atthis) Halastavak, víztárolók, szikes tavak, kavicsbányatavak, folyózátonyok jellegzetes fészkel je. Országos állományát párra teszik. Szinte kizárólag kis termet halakkal táplálkozik. Fészkelésre kavicszátonyokat, iszappadokat és néha mesterséges létesítményeket (pl. vízben maradt betonelemeket) használ. A Tisza-tó adottságaiból ered en az itteni állomány kis számú, mindössze párra tehet. Ezen madarak els sorban a sekély vízben fennakadt uszadékfákon költenek. Állománya mesterséges fészkelési lehet ségek kialakításával növelhet lenne. Védett. Egy feledhetetlen kirándulásnak lehetünk aktív részesei. Aki a háborítatlan természet és ember összhangjának megízlelésére vágyik, ornitológusi vénával bír, vagy a természetet kívánja lencsevégre kapni, próbálja ki a Tisza-tavi Madárrezervátumba vezető csónaktúrázást. Ahhoz, hogy garantáltan kellemes élményekkel távozzon, engedjen meg néhány hasznos tudnivalót, információt a túrákkal kapcsolatban. A Tisza-tó számos szépséget tartogat annak is, aki nem óhajt vízre szállni. Nekik ajánljuk a kerékpáros és gyalogtúrákat. Ezek a gát koronáján vezetnek, melyek folyamatos kilátóként szolgálnak túránk során. A tónak közel egyharmad része sziget, több mint 30 kis szárazulat található bent. A tavat, a holtágakat, a csatornákat csónakkal és kenuval járhatjuk be. Honnan kölcsönözhetünk csónakot és kenut? A kikötők bármelyikében bérelhetnek csónakot, melyek 5 LE-s motorral vannak ellátva. Ezt minden képzettség nélkül lehet vezetni. Túránk tervezéséhez segítségül elmondjuk, hogy egy 5 fős csónak, motorral, túravezetővel egy órára kb Ft. Ilyen kis teljesítményű motoros csónakot ajánlunk idősebb vendégeinknek és gyermekekkel érkező családoknak. Komolyabb fizikai felkészültséget igényel a kenu használata, melyet szintén az egyes kikötőkből és a szabadvizű strandok kölcsönzőiből lehet bérelni. Egy 4 személyes kenu ára kb Ft egy napra. A látvány azonban megéri a fáradságot, hiszen a kenu mozgékonysága és kisebb mérete lehetővé teszi az érintetlenebb területek bejárását is. Csónakbérlés esetén kérje a csónakhoz tartozó kötelező felszerelést! További információ túrákról, útvonalakról: Keresse a Természetjárás vízen a Tisza-tónál és a Természetjárás Öko-, lovas-, kerékpáros és gyalogos túrák a Tisza-tavi régióban térképes kiadványainkat! Méltán nevezik repül drágak nek ezt a trópusi színeket idéz madarat. Szerencsére hazánkban a folyók mentén, bányákban, tavaknál még viszonylag gyakori fajnak számít. Fészkét általában meredek partfalakba készíti. A fészkel üreg bejárati folyosójának hosszúsága az egy métert is elérheti. Az üreget nem béleli fészekanyaggal, de a költés végére az megtelik a táplálékként behordott halak csontvázaival. A Tisza-tó körzetében els sorban az él folyó szakadópartjaiban, partfalaiban fészkel, néha partifecskékkel (Riparia riparia) közös telepen. Állománys r ségére jellemz, hogy átlagosan minden második folyamkilométeren költ egy pár. Védett. Fattyúszerk (Chlidonias hybridus) Mikor és hol látogathatjuk a Tisza-tavi Madárrezervátumot? Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) Telepesen fészkel faj. Els sorban mocsarakban, halastavakon és holtágakban költ. Fészkét általában a rögzült hínár növényzetre és összetorlódott uszadékra készíti. Az országos állomány az utóbbi két évtizedben er sen emelkedik. Ez figyelhet meg a Tisza-tavon is, ahol napjainkban az állomány pár közé tehet, folyamatos emelkedéssel. Ez részben annak köszönhet, hogy a tó folyamatosan öregszik, tölt dik, ami a hínárvegetáció térhódítását eredményezi. A kiterjedt hínármez kön még augusztusban is találkozhatunk ennek a kecses madárnak a fiókáival. Fokozottan védett. A tó környezeti állapotának megóvása érdekében kérjük, hogy minden érdeklődő a legalizált túraútvonalakat használja! Ezeknek a túraútvonalaknak a bejárása sokkal inkább garantálja a 100%-os látványt, mint a véletlenszerű bolyongás a tavon. A túraútvonalak mindegyike maximum 5 LE motoros csónakkal járható, ez alól kivételt képez a 33-as főúttól északra vezető, a nem látogatható védett területeket megkerülő 1-es számú túraútvonal, mely csak kézihajtású vízijárművel járható. A túraútvonalak tetszés szerint kombinálhatóak. Az 1-es számú túraútvonal azonban a leghosszabb (30 km), nincs levágási lehetőség, éppen ezért csak az elhivatott érdeklődőknek ajánljuk. A tó nyári vízszintje alkalmas a vízi túrázásra, így tervezzük túránkat április és október között. Az április-májusi költési időszakban a fészkelő madarak megközelítése nem etikus. Válasszunk más időpontot túránkhoz, amennyiben ragaszkodunk a madarak beható tanulmányozásához! Válasszunk társat utunkhoz! Kevésbé gyakorlott túrázók, vagy a tavat kevésbé ismerő látogatók csak vezetővel induljanak útnak, mivel a túraútvonalak táblázása folyamatban van, azok jelölése nem egyértelmű a laikus számára! Előfordulhatnak a víz alatt szemmel nem látható tuskók, melyek egy rossz kormánymozdulat esetén borulást okozhatnak, vagy megsérthetik a csónakot. Amennyiben besötétedik, a tájékozódás még inkább megnehezedik: az erdők és szigetek miatt a parti fények nem láthatók, a sík víznek tűnő vízfelületek csalókák, hiszen átgázolhatatlan hínármezők is lehetnek ott, melyek megakadályozhatják a partra jutást. A Tisza-tavi régióban 180 vizsgázott túravezető segítségét kérheti, elérhetőségeket a oldalon talál. Vezetőt szintén a kikötőkben igényelhet. Áprilisban érkezik meg a legnagyobb termet nádi énekesmadarunk Afrikából. Csatornapartok, halastavak, mocsarak nádszegélye hangos jellegzetes énekét l. A kakukk (Cuculus canorus) gyakran használja gazdamadárnak, tojását a nádirigó fészkébe rejtve. A kikelt kakukkfióka el ször kidobálja gyengébb vetélytársait, mostohatestvéreit, majd könyörtelenül hajszolja nevel szüleit élelem felkutatására. A nádirigó a Tisza-tavon els sorban kisebb kiterjedés nádasokban, csatornapartokon, nádszegélyekben jelenik meg, mint fészkel. Védett.

14 Függ cinege (Remiz pendulinus) Mit vigyünk magunkkal? tisza-t Vil g r ks g nk a Tisza-tavi Mad rrezerv tum Hód (Castor fiber) Egy-egy otthon felejtett apróság bizony sok bosszúságot okozhat számunkra. A csónakba szállás előtt gondoljuk át, mit hagyunk a parton (a kikötőben biztonságban), és mit vigyünk feltétlenül magunkkal! Egy kis lista a zökkenőmentes túrához: térkép, iránytű, zseblámpa, fényképezőgép, távcső (kenu esetén ne túl értékeset!), esőkabát, sapka, ivóvíz és néma üzemmódra állított mobiltelefon, szemét gyűjtésére alkalmas táska. Csak magyar neve sorolja ezt a madárfajt a cinegék köz, valójában egy önálló családba, a függ cinege-félék közé tartozik. Gyakori fészkel ártereken, vizes él helyek mentén. Fészke jellegzetes, mely f leg lombhullás után szembet n. M vészi fészkét, mely leginkább egy kisebb vászonzsákra hasonlít, nagy gondossággal készíti el a hím madár növényi rostokból, gyékény pelyhével dúsan kibélelve. Régebben a használaton kívüli fészket csizmába kapcának melegít nek használták a vízparti emberek. A Tiszató partján és az él Tiszán viszonylag gyakori költ faj. Védett. Túránk során védett területeken haladunk, ahol a teljes szúnyogmentesítésre nincs lehetőség, ezért elsősorban hajnalban és alkonyatkor gondoskodjunk a megfelelő védekezésről (hosszú ruházat, szúnyogriasztó). A legnehezebb pontjai a túráknak a zsilipek A zsilipek nyitva tartásáról a kikötőkben érdeklődjön még az indulás előtt, mikor megtervezi útvonalát! A kikötőket 24 órával előtte értesítik a zsilipek zárásáról. A zsilipeken való közlekedés nagy figyelmet igényel, mivel fokozott vízáramlás tapasztalható ott. Egyenes vonalban, a zsilipközépnek tartva, ütemesen haladjunk át rajta! Testhossza cm, farokhossza cm, tömege meghaladhatja a 30 kg-ot. A kifejlett hód már a mérete miatt sem téveszthet össze egyetlen más rágcsálóval sem. Ellaposodó farka a hódot félreismerhetetlenné teszi. Ez a vízben a mélységi kormányzást szolgálja, bár néha f leg a fiataloknál alig lehet látni, mert a testnél valamivel mélyebbre merül. A pézsmapocok farka azonban hengeres és sokkal vékonyabb, az állat oldalirányú, kígyózó mozgással evez vele. A hód farka pikkelyszer b rrel borított, sz rtelen, a szárazföldön erre támaszkodik. Hátsó lábán az ujjak között úszóhártya feszül. A hódok igen jól úsznak és buknak. A szárazon ellenben járásuk, alkatuk és tömegük miatt ügyetlennek, nehézkesnek hatnak. Bundájuk rendkívül tömött; a selymesen lágy alsó sz rzetet er s koronasz rök fedik. A Tisza-tavon 1991-ben jelent meg, azóta telepítése is történt. Védett. Pézsmapocok (Ondatra zibethicus) Néhány olyan dolog, melyet ha megfogadunk, saját és látogatótársaink közérzetét, az itt élő állatvilág életfeltételeit hosszú távon biztosítja: Vidra (Lutra lutra) Testhossza cm, farka oldalról valamelyest lapított, er teljes, cm hosszú. Tömege 0,6-2,0 kg. Bundája sötétbarna, hasa valamivel világosabb: er s koronasz rei miatt kócosnak t nik. Hátulsó lábán az ujjak között kis úszóhártyát visel. Ha úszik, teste kiemelkedik a vízb l, farkát közben ide-oda mozgatja. A pézsmapocok szárazon esetlennek t nik, de elüls lábát nagyon ügyesen használja táplálkozás közben. Testnagysága miatt a pézsmát más pocokfajokkal aligha lehet összetéveszteni, annál inkább a nutriával vagy fiatal hódokkal. Az utóbbinak szélesen lapított, lapátszer farka van, míg a nutriát hengeres farok jellemzi. Szemetét gyűjtse össze és a túra végén a kikötőben helyezze el! Ne gyújtson tüzet! A sátorozás a Tisza-tó teljes területén és annak partján tilos! Minden településen működik kemping, foglaljon ott szállást előre! Ne gázoljon át hínármezőkön saját épsége érdekében és a környezeti károk elkerülése érdekében! A madarak fészkelőhelyeit maximum 200 méterre közelítse meg! Csónakból nem javasolt fürdeni, nem ismerheti a víz alatt viszonyokat! Fürödni csak a kijelölt szabad strandokon megengedett! A békés egymás mellett élés érdekében a horgászokat kerülje ki, ne zavarja meg őket hobbyjuk gyakorlásában! Testhossza 62 cm-t l 85 cm-ig (hím) terjedhet, farokhossza cm, a n stények átlagos tömege 7,4, a hímeké 10,3 kg, a nehezebb hímek akár 23 kg-ot is nyomhatnak. Nagyságától eltekintve a vidra vaskos töv, fokozatosan vékonyodó, hegyes farkáról és széles, lapos fejér l ismerhet fel. Mancsain az 5-5 ujj között úszóhártyák feszülnek. Rövid, izmos lábaival kitartóan, kifejezetten fordulékonyan úszik és bukik. Halványabb torka kivételével egyöntet, telt barna szín. Bundája nagyon tömött, a vízben a sz rszálak között bennszoruló leveg t l csillog. Nyugodt járás esetén a lábnyomok kb. 36 cm-re vannak egymástól, gyors futáskor 0,5-1 m-re. Az iszapon vagy a vizes, friss hóban csapáján világosan kivehet k az úszóhártyák lenyomatai. Els sorban halakkal táplálkozik. Fokozottan védett.

15 Túraközpont Kiköt k: Túraközpont Albatrosz Kiköt Tiszafüred 5350 Tiszafüred Tel.: / web: Túraközpont Szabics Kiköt és Szabadid part - Tiszafüred-Örvény 5358 Tiszafüred-Örvény Tel.: / , Tel/fax: / web: Túraközpont Kormorán Kiköt és Vendégházak - Tiszafüred-Örvény 5358 Tiszafüred-Örvény Tel/fax: / , / Túraközpont Nonstop Kiköt Poroszló 3388 Poroszló 0745/2 HRSZ Tel.: / , / web: Kikkel találkozhat útközben? Az elsősorban horgászokat és halászokat ellenőrző halőrrel, akinek jogában áll Önt megállítani és kifogott hal, horgászeszköz után érdeklődni. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága által alkalmazott természetvédelmi őrrel, akinek jogában áll Önt a természetvédelmi területen megállítani és igazoltatni. A Vízirendészeti Kapitányság alkalmazottaival, akik igazoltatási joggal rendelkeznek. A Vízügyi Igazgatóság hatósági embereivel, akik a tározó működtetésének felügyeletével megbízott személyek. A kikötőből indulva kérje el a kikötő telefonszámát, hogy esetleges probléma esetén segélyhívást tudjon kezdeményezni! Ha mindezeket megfogadja, garantáljuk, hogy egy testet-lelket gyönyörködtető, aktív pihenésben lesz része a vadvízországban, mely semmi mással nem pótolható élménnyel gazdagítja. Túraközpont F zfa Pihen park és Kiköt Poroszló 3388 Poroszló, Kossuth L. u. 81. Tel.: / , Fax: / web: Túraközpont Csicsman Kiköt Poroszló 3388 Poroszló, Csapó-köz Tel.: / , / , / web: KÖTIKÖVIZIG Kiskörei Szakaszmérnökség: Tel.: 36/ , 36/ HNP Igazgatóság, természetvédelmi őr: Tel:. 30/ Tiszai Vízirendészet: Szolnok Kapitányság: 56/ Magyar Országos Horgász Szövetség Tisza-tavi Kirendeltség: 59/ Túraközpont Tündérrózsa Kiköt Sarud 3386 Sarud, Tisza folyó jobb part Tel.: / , / Fax: / További kiköt k a Tisza-tavi régióban: Delfin Csónakkiköt Poroszló Tel.: 20/ , 30/ Horgászcentrum Kiköt és Szabadid park Tiszafüred Holt-Tisza part, Kasfonó út. 12. Szövetes Sándor Tel.: 30/ , 59/ web: Katamarán Kiköt Tiszasz l s Kispál András Tel.: 30/ Szalók Yacht Club Abádszalók József A. krt.42. Tel./fax: 59/ , 30/ , 30/ Wiking Kiköt Tiszaroff 379 fkm m Tel.: 20/ web: Dinnyéháti Kiköt Tiszanána-Dinnyésháti 3358 Tiszanána-Dinnyéshát Tel.: / , Fax: / web: Városi Kiköt Tiszafüred, Kis Tisza u. Tel.: 20/ , 30/ Fax: 0601/ web: Magyaradi Csónakkiköt Székhely: Neptun 2005 Kft Újl rincfalva, Kossuth u. 26/a Tel.: 20/ , 30/ Telefonszámok: Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság - Szolnok: (56) Kiskörei Őrs: (30) Tiszafüredi Kirendeltség: (30)

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK

TERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK TERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK A hagyományos pásztorkodás jelene a Tisza-tavon Előadó: Lovas Attila KÖTIVIZIG igazgató A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁS TERMÉSZETES SZÖVETSÉGESEK MINDKÉT

Részletesebben

ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK

ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott hal gazdálko dá si vízterületen

Részletesebben

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halastavi halgazdálkodás természeti erőforrás fenntartó szerepének ökológiai

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Vadludak és vízimadarak Tatán

Vadludak és vízimadarak Tatán Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására

Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2016. június 9. Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Készítette: Halpern Bálint, Konrad

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több

Részletesebben

Horgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása

Horgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása 9. Idegenforgalmi ismeretek Horgászturizmus Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd Készítette: Tóth Éva, tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) Írta: Thurn Tamás Köszönet a képekért: http://www.herp-pix.org http://www.edu.ge.ch/co/renard/coursfacbio/welcome.htm Ez a csodálatos hüllő

Részletesebben

Ökoturizmus természetvédelem világörökség

Ökoturizmus természetvédelem világörökség Magyar Nemzeti Parkok Hete 2012 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Ökoturizmus természetvédelem világörökség Dr. Rácz András Környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár

Részletesebben

KIS-BALATON ÖKOTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSAINK ISKOLÁKNAK 2015

KIS-BALATON ÖKOTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSAINK ISKOLÁKNAK 2015 KIS-BALATON ÖKOTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSAINK ISKOLÁKNAK 2015 Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság +36-30-664-0404 A Kis-Balaton fokozottan védett területe, annak méltán híres, a Tüskevár hangulatát

Részletesebben

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Crisicum 3. pp.199-203. A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Dan Munteanu Bevezetés 1989-ben a Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő felkerült a romániai Fontos Madárélőhelyek (Important Bird

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2013. augusztus

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2013. augusztus Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2013. augusztus augusztus hónap Naplemente szafari Helyszín: Hortobágy-Malomháza, Hortobágyi Vadaspark Esti vadasparki látogatás szafari autóval, szakvezető

Részletesebben

TÚRAVEZETÉS. Csoportos látogatóink a következõ programok közül választhatnak: Kenutúra a Fertõ nádasában

TÚRAVEZETÉS. Csoportos látogatóink a következõ programok közül választhatnak: Kenutúra a Fertõ nádasában TÚRAVEZETÉS Csoportok, iskolai osztályok elõre egyeztetett, írásban megrendelt idõpontokban vehetnek részt a túravezetéseinken. Ünnep- és vasárnapokon a csoportvezetés szünetel. Csoportos látogatóink a

Részletesebben

TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

TISZA BALNEUM HOTEL**** KONFERENCIA ÉS WELLNESS KÖZPONT

TISZA BALNEUM HOTEL**** KONFERENCIA ÉS WELLNESS KÖZPONT TISZA BALNEUM HOTEL**** KONFERENCIA ÉS WELLNESS KÖZPONT CSAPATÉPÍTŐ AJÁNLAT TARTALOM JEGYZÉK: I. ROBIN KALANDSZIGET II. VÍZI TÚRÁK II./1. KIRÁNDULÁS A TISZAVIRÁG ÁRTÉRI SÉTAÚTRA III. SÁRKÁNYHAJÓZÁS IV.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyi Esélyegyenlőségi Program Bogács Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

Duna és egyéb folyók szabályozásáról

Duna és egyéb folyók szabályozásáról 8. évfolyam 5. szám 2001.október VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa AZ ALCSI HOLT-TISZA Az Alcsi Holt-Tisza mint tartalék ivóvízbázis

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

GY EF KT BF. Elérhető pontszám: 100 pont FIGYELEM!!! A VÁLASZOKAT MÁSOLD ÁT AZ ÉRTÉKELŐLAPRA!

GY EF KT BF. Elérhető pontszám: 100 pont FIGYELEM!!! A VÁLASZOKAT MÁSOLD ÁT AZ ÉRTÉKELŐLAPRA! KAÁN KÁROLY 24. ORSZÁGOS TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETISMERETI VERSENY ISKOLAI FORDULÓ 2016. Elérhető pontszám: 100 pont FIGYELEM!!! A VÁLASZOKAT MÁSOLD ÁT AZ ÉRTÉKELŐLAPRA! 1. feladat.. AZ ERDŐ FÁI 12 p Írd

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Vízi élettájak Faciál (vízfelszíni élettáj) Fitál (makrovegetáció borítású vízi

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: - Poroszlói-medence 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ956 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

Biológia, egészségtan

Biológia, egészségtan Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 Email: bolyai@bolyai-debrecen.sulinet.hu Biológia,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő

Részletesebben

VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL

VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL HÍREINK 2008-4 VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL A vaskos csabak Heckelnek a Drávát közelebbi lelőhely nélkül említő, valamint Krieschnek a Vágra vonatkozó, meglehetősen bizonytalan

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM 6.2. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM (ICM * )

6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM 6.2. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM (ICM * ) 6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM Az alapprogram intézkedései között a gazdálkodás körülményeit feltáró felmérés végrehajtása, a környezeti szempontokat figyelembe

Részletesebben

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz Lampert Bálint Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz A természetvédelmi törvény 43. (3) szerint Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság különösen

Részletesebben

Diósjen község Rendezési terv

Diósjen község Rendezési terv Diósjen község Rendezési terv 2008. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Diósjen község Képvisel testülete a NÓGRÁDTERV Kft. által megbízása alapján elkészített Diósjen község településrendezési tervét elfogadja.

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V ALPÁR-BOKROSI TISZA-ÁRTÉRI ÖBLÖZET (HUKN10004) különleges madárvédelmi

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

Az őshonos halaink védelmében

Az őshonos halaink védelmében Az őshonos halaink védelmében Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Magyar Haltani Társaság Szarvas, 2008. május 14-15. A hazai gerincesek védettsége 100%

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

Téli Túrák nemzeti parkjainkban

Téli Túrák nemzeti parkjainkban Téli Túrák nemzeti parkjainkban Időpont: január 23. (szombat) országszerte számos helyszínen A téli időszakban nemzeti parkjaink egészen más arcukat mutatják felénk. Akik a friss időben csatlakoznak az

Részletesebben

Hortobágyi programajánló 2013. július

Hortobágyi programajánló 2013. július Hortobágyi programajánló 2013. július július hónap Naplemente szafari Helyszín: Hortobágy-Malomháza, Hortobágyi Vadaspark Esti vadasparki látogatás szafari autóval, szakvezető kíséretével, melyet a naplemente

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

Boromisza Zsombor. Tájváltozás a Velencei-tó partján *

Boromisza Zsombor. Tájváltozás a Velencei-tó partján * Boromisza Zsombor Tájváltozás a Velencei-tó partján * folyóirat cikk * A műhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektje Élhető régió, élhető települési táj című alprojekt 9. Tájváltozás

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;

Részletesebben

Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ

Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról Zebegény község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra)

FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra) FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra) A 2000. évben végzett felmérések alapján a fekete gólya magyarországi állománya az elmúlt évtizedben emelkedni látszik. Míg 1996-ban 150-200 párra volt tehető a fészkelő fekete

Részletesebben

A. B. C. D. MINDKETTŐ EGYIK SEM. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont

A. B. C. D. MINDKETTŐ EGYIK SEM. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont MINDKETTŐ EGYIK SEM KAÁN KÁROLY XXIV. ORSZÁGOS TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETISMERETI VERSENY ISKOLAI FORDULÓ 2016. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont 1. feladat.. NÉGYFÉLE VÁLASZTÁS

Részletesebben

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA http://www.vilagorokseg.hu/portal/helyszin.php?idt=20070131184205 http://www.ngkids.hu/index.php?act=kids&id=7623&lapid=4&phpsessid=a9fbe2cd696fb2a46a42a58a07b8d2a1 HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK

Részletesebben

T P. Győrzámoly. Előzetes tájékoztatás. Településfejlesztési koncepció 3045/K. Munkaszám: 13045

T P. Győrzámoly. Előzetes tájékoztatás. Településfejlesztési koncepció 3045/K. Munkaszám: 13045 T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699, E mail: talent_plan@arrabonet.hu;www.talent plan.hu Győrzámoly Településfejlesztési

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája

Magyarországi vadak etológiája Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú

Részletesebben

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi

Részletesebben

A NÖVÉNYI INVÁZIÓK HATÁSA A TÁRSULÁSOK NITROGÉN- KÖRFORGALMÁRA

A NÖVÉNYI INVÁZIÓK HATÁSA A TÁRSULÁSOK NITROGÉN- KÖRFORGALMÁRA A NÖVÉNYI INVÁZIÓK HATÁSA A TÁRSULÁSOK NITROGÉN- KÖRFORGALMÁRA Készítette: Czirle Zsolt BME Környezetmérnök MSc., Budapest, 2010 Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához Forrás:

Részletesebben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú

Részletesebben

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2016. március

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2016. március Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2016. március március 4. március 12. CSILLAGDAI ESTÉK Hortobágy-Mátán található Fecskeház erdei iskola fényszennyezés-mentes környezetben áll, így kiválóan

Részletesebben

BARÁTUNK A TERMÉSZET 2015-2016

BARÁTUNK A TERMÉSZET 2015-2016 BARÁTUNK A TERMÉSZET 2015-2016 SZIKES PUSZTÁK, HOMOKBUCKÁK, VADREGÉNYES VÍZI VILÁG Alföldi séta 7-8. osztályosok feladatai 1. JÁTÉK A FÖLDRAJZI NEVEKKEL Alföldi barangolásunk kezdetén játsszunk a földrajzi

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület

Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület Csongrád környékének legfontosabb helynevei: Üdvözöljük Önt/Önöket a Csongrád, Köröszugi túraútvonalunkon! 1. Ugi-rét 2. Tiszaalpári Holt-Tisza 3. Kelem 4. Becsőtó

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Robin KalandSziget. Kalandpark tömör bemutatása. 20 kiemelt játék bemutatása

Robin KalandSziget. Kalandpark tömör bemutatása. 20 kiemelt játék bemutatása Robin KalandSziget Kalandpark tömör bemutatása Hazánk egyik leggyönyörűbb és legkalandosabb vízi világában, a Tisza-tó vadregényes szigetén Magyarországon egyedülálló élménypark épült. Az attrakció célja,

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Mit tennék a vizek védelmében

Mit tennék a vizek védelmében Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,

Részletesebben

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok Újszájú állatok Szerk.: Vizkievicz András A földtörténeti óidő kezdetén a kambrium időszakban több mint 500 millió évvel ezelőtt éltek azok az ősi férgek, melyeknél szétvált az ősszájú és az újszájú állatok

Részletesebben

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról 2. sz. melléklet 2009. szeptember 17. Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról Réti csík (Misgurnus fossilis) telepítés az 1. sz. Illés-tó halmegtartó képességének tesztelésére (a jobb

Részletesebben

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005.

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben