K Ú R I A. v é g z é s t: A Kúria az Országos Bírósági Hivatal Elnöke 276/2012. (IX. 24.) OBHE számú határozatát helybenhagyja.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "K Ú R I A. v é g z é s t: A Kúria az Országos Bírósági Hivatal Elnöke 276/2012. (IX. 24.) OBHE számú határozatát helybenhagyja."

Átírás

1 K Ú R I A Kpkf /2012/3. szám A Kúria dr. Raboczki Gábor ügyvéd (1136 Budapest, Pannónia u. 12.) által képviselt dr. Kocsis István I. rendű kérelmező, dr. Holló Gábor ügyvéd (Holló és Némethi Ügyvédi Iroda, 1026 Budapest, Szilágyi E. fsr. 67. fszt. 4) és dr. Bárándy Péter ügyvéd (Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda, 1137 Budapest, Szent István krt. 18.) által képviselt Szász András II. rendű kérelmező és dr. Molnár Marcell ügyvéd (1136 Budapest, Hollán Ernő utca 9. II. em. 2.) által képviselt dr. Kapolyi László III. rendű kérelmező által a Fővárosi Törvényszéken indult B.1216/2012. számú büntető ügy elbírálására a Kaposvári Törvényszéket kijelölő határozat felülvizsgálata tárgyában az Országos Bírósági Hivatal Elnöke kérelmezett ellen indult nemperes eljárásban meghozta a következő v é g z é s t: A Kúria az Országos Bírósági Hivatal Elnöke 276/2012. (IX. 24.) OBHE számú határozatát helybenhagyja. E végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. I n d o k o l á s A Fővárosi Törvényszék elnöke dr. Kocsis István és társai ellen a B.1216/2012. számú büntető ügyben a E1.X.A.12/23. számon az Országos Bírósági Hivatalhoz (a továbbiakban: OBH) augusztus 16.-án érkezett előterjesztésében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 62. (2) bekezdése alapján kezdeményezte eljáró bíróság kijelölését. A Fővárosi Törvényszék elnöke az eljáró bíróság kijelölése iránti kérelmében ismertette a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának ügyforgalmi adatait és az ügyszakban ítélkező első fokú bírák és másodfokú tanácsok munkaterhét. A Fővárosi Törvényszék elnöke az indítványában kitért arra, hogy a törvényszék Büntető

2 - 2 - Kollégiumának jelenlegi helyzete az eljárás soron kívüli lefolytatását nem teszi lehetővé július 31-én folyamatban maradt elsőfokú büntető peres ügyek száma 535 volt, ebből a soron kívül intézendő ügyek száma 362, ami az ügyek 67,6%-át érinti, ebből 229 a kiemelt jelentőségű ügy. Utalt arra is, hogy bár a megüresedett büntetőbírói álláshelyek pályázatának kírására előterjesztést tett, de jelenleg az álláshelyek 18 %-a nincs betöltve. Az OBH elnöke az indítvány alapján megvizsgálta a Fővárosi Törvényszék büntető ügyszakának helyzetét, az ügyszakban ítélkező bírák munkaterhére vonatkozó adatokat, s ugyanezt a vizsgálatot kiterjesztette valamennyi törvényszékre, továbbá a Bszi. alapján kikérte a legfőbb ügyész és a Kúria elnökhelyettesének véleményét. Ezt követően az OBH az összes körülményt és vizsgálati szempontot mérlegelve megállapította, hogy tíz törvényszék tekintetében kerülhet sor kijelölésre. Az OBH elnöke az érintett törvényszékek elnökeitől észrevételeket és adatokat kért. A vélemények beérkezését követően megszületett az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) az eljáró bíróság kijelölésénél figyelembe veendő elvekről szóló 58/2012. (IX. 17.) OBT határozata (a továbbiakban: OBT elvek), amely alapján az OBH felállította a kijelölhető bíróságok rangsorát. A rangsor szerint első helyen a Szekszárdi Törvényszék, a második helyen a Szombathelyi Törvényszék, harmadik helyen a Kaposvári Törvényszék állt. Az OBH elnöke a 276/2012. (IX. 24.) OBHE számú határozatában (a továbbiakban: OBHE határozat) a Fővárosi Törvényszéken indult B.1216/2012. számú büntető ügy elbírálására a Kaposvári Törvényszéket jelölte ki. A határozat szerint figyelembe véve az OBT elveket a harmadik helyen álló Kaposvári Törvényszék kijelölésére a következők miatt került sor: Az OBH elnöke elfogadta az első helyen álló Szekszárdi Törvényszék elnök-helyettesének azon észrevételeit, amely szerint egyfelől augusztus 27-én már kijelölték a törvényszéket egy másik sok vádlottas ügy tárgyalására, másfelől a B.1216/2012. számú büntető ügyben a vádirat szerint a bűnszövetkezeti célok megvalósítása többek között a Magyar Villamos Művek Zrt. leányvállalata a Paksi Atomerőmű Zrt. sérelmére került sor. A Paksi Atomerőmű Zrt. a Szekszárdi Törvényszék illetékességi területén folytatja tevékenységét, a törvényszék négy bírójának házastársa a Paksi Atomerőmű Zrt. dolgozója. Az OBH elnöke elfogadta a Szekszárdi Törvényszék elnökhelyettesének ezzel kapcsolatos azon érvét, amely szerint a bírói hivatás gyakorlása során nem elég pártatlannak

3 - 3 - lenni, pártatlannak is kell látszani. Az OBH elnöke elfogadta továbbá a második helyen lévő Szombathelyi Törvényszék megbízott elnökének azon érvét is, miszerint a törvényszék hét büntető ügyszakos bírói állományából három bíró hiányzik, álláshelyeik még nem kerültek betöltésre. Mindezeket figyelembe véve az OBH elnöke úgy ítélte meg, hogy a Fővárosi Törvényszék rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt a B.1216/2012. számú büntető ügy ésszerű időn belül való befejezése csak az eljáró bíróság kijelölésével oldható meg, és ez az OBT elvek által meghatározott szempontok szerinti sorrendben kijelölhető bíróságok közül a harmadik helyen álló Kaposvári Törvényszék kijelölésével biztosítható; a kijelölés nem jár a Kaposvári Törvényszék aránytalan megterhelésével. Az OBHE határozat ellen dr. Kocsis István I. rendű vádlott, Szász András II. rendű vádlott, és dr. Kapolyi László III. rendű vádlott (a bíróság előtti nemperes eljárásban kérelmező) nyújtott be fellebbezést. Az első rendű kérelmező azt kérte, hogy a Kúria a jogorvoslattal érintett határozat felülvizsgálatára vonatkozó eljárását függessze fel és az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja, valamint az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. -a alapján kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 20/A. -ának továbbá a Bszi ának, 63. -ának és 77. (3) bekezdésének az alkotmányossági vizsgálatát. Másodlagos kérelme arra irányult, hogy ha a Kúria az Alkotmánybíróság eljárását nem kezdeményezi, úgy a Bszi. 63. (5) bekezdésébe foglaltak szerint helyezze hatályon kívül az OBHE határozatot. A Bszi. 62. (1) bekezdése szerint [a]z OBH elnöke az OBT által meghatározott elvek figyelembevételével az ügy elbírálására az illetékes bíróság helyett kivételesen más, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki, ha az ügy vagy a bíróságra az adott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportjának elbírálása a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt ésszerű időn belül másként nem biztosítható és a kijelölés nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével. A Be. 20/A. -a értelmében Az Országos Bírósági Hivatal elnöke az illetékes bíróság helyett más, azonos hatáskörű bíróságot jelöl ki az ügy

4 - 4 - elbírálására, ha a bíróság rendkívüli munkaterhe miatt az ügyek ésszerű időn belül való elbírálása más módon nem biztosítható, és a kijelölés nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével. Az első rendű kérelmező szerint a Bszi. 62. (1) bekezdése és a Be. 20/A. -a alapján az ésszerű időn belül történő elbírálás fogalma bizonytalan, így az objektív mércével történő meghatározhatósága hiányában az ezen alapuló fellebbezéssel érintett határozat sem lehet jogszerű. Az elsőrendű kérelmező előadta, hogy a bírósági munkateher folyamatos változásban, hullámzásban van, a tényleges jövőbeni leterheltség nem határozható meg, sőt az sem zárható ki, hogy már a kijelölést követően változik akár az eredetileg illetékességgel rendelkező, akár a kijelölt bíróság munkaterhe. Az első rendű kérelmező az ésszerű időn belül szövegrész alkotmányossági vizsgálatának kezdeményezését és egyben a Kúria eljárásának felfüggesztését azért kérte, mert álláspontja szerint a normatartalom nem világos és ez a jogbiztonságot sérti, mindezért az OBHE határozatra is kiterjedően ellentétes az Alaptörvénnyel. Az elsőrendű kérelmező a Be. 20/A. -ával, a Bszi ával összefüggésben felvetette, hogy azok sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés szerinti törvényes bíróhoz való jogot. A kérelmező továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében rögzített jogorvoslathoz való joggal ellentétesnek tartja a Bszi. 63. (3) bekezdését és 77. (3) bekezdését, mert meghatározott határozatok tekintetebén a jogorvoslattal élést internetes honlapon történt megjelenéstől számított 8 napon belül biztosítja. A kérelemben utalás történik továbbá az Alaptörvény több más rendelkezésére is. Mindezek alapján az elsőrendű kérelmező indítványozta hogy a Kúria az eljárás felfüggesztése mellett forduljon az Alkotmánybírósághoz a Be. és a Bszi. fenti rendelkezései alkotmányossági vizsgálata végett. Az első rendű kérelmező szerint az OBHE határozat önmagában is törvénysértő az alábbiak miatt: a kijelölési eljárás augusztus 16-án a 36/2012. (VII. 17.) OBT határozattal elfogadott 3/2012. (II. 20.) OBH elnöki ajánlásban (a továbbiakban: OBH elnöki ajánlás) foglaltak figyelembe vételével indult, s csak később, az eljárás során szeptember 17-én kerültek elfogadásra az OBT elvek, amelyet az OBHE határozat meghozatalakor az OBH elnöke már figyelembe vett. A kérelmező szerint a Bszi. úgy fogalmaz, hogy az OBH elnöke az OBT által meghatározott elveket az eljárás egésze során köteles

5 - 5 - figyelembe venni, de ez jelen ügyben nem teljesülhetett. Az elsőrendű kérelmező szerint az OBHE határozat sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdésében és a Be. 5. (1) bekezdésében rögzített védelemhez való jogot is, mivel a Fővárosi Törvényszék helyett a Kaposvári Törvényszéken történő megjelenés mind a terhelt, mind a védő számára a földrajzi távolság miatt aránytalan többletteherrel jár. Az elsőrendű kérelmező végül nem fogadja el a kijelölhető bíróságok rangsorában első helyen szereplő Szekszárdi Törvényszék kijelölése mellőzésének indokait sem, véleménye szerint az elfogultság kérdését a Be. megfelelően rendezi. Mindezek alapján kérte az OBHE határozat hatályon kívül helyezését. A másodrendű kérelmező az OBHE határozat tekintetében annak a Bszi. 63. (5) bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezését kérte, másodlagosan a kérelme arra irányult, hogy a Kúria kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a Be. 20/A. -a és a Bszi ai Alaptörvénybe ütközésének vizsgálatát. Az OBHE határozat megsemmisítését a kérelmező az elsőrendű kérelmezőhöz hasonlóan azért kezdeményezte, mert a kijelölési eljárás az OBH elnöki ajánlás alapján indult, viszont az OBHE határozat már az időközben meghozott OBT elvei alapján született. A kezdeményező szerint mivel az OBH elnöke két egymástól különböző döntési helyzetet eredményező szabályt alkalmazott ugyanazon ügy tekintetében, sérül az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésben megfogalmazott jogállamiság. A másodrendű kérelmező csakúgy mint az elsőrendű kérelmező szerint a Bszi. 62. (1) bekezdésébe foglalt ésszerű időn belül történő elbírálás szövegrész nem értelmezhető, az ennek alapján meghozott OBHE határozat megalapozatlan. Sérti a védelemhez való jogot, hogy a terheltek és a védő számára többletterhet jelent a Kaposvári Törvényszéken történő megjelenés. Sérti továbbá az OBHE határozat a törvényes bíróhoz való jogot, mert az általános illetékességgel rendelkező bírótól az ügy elvonásra kerül. A kérelmező szerint a jogállam alapelve, hogy egy ügynek csak egy bírája lehet, amivel ellentétes a Bszi a és a Be. 20/A. -a. A másodrendű kérelmező az elsőrendű kérelmezővel azonos módon felveti a jogorvoslati jog sérelmét a tekintetben, hogy a határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a meghatározott honlapon történő megjelenéstől kell számítani. A harmadrendű kérelmező az OBHE határozat hatályon kívül helyezését kezdeményezte (alkotmányossági vizsgálat

6 - 6 - indítványozására vonatkozó kérelmet nem nyújtott be). Véleménye szerint a Fővárosi Törvényszék helyett a Kaposvári Törvényszék kijelölése sérti a védelemhez való jogot. Az ügyben valamennyi védő budapesti székhelyű, és egyik vádlott sem kaposvári lakóhelyű, amely jelentősen megnöveli az eljárás bűnügyi költségeit, a védelem költségeit, a tanúk utazási költségeit, amely egyben érintheti és korlátozhatja is a védelemhez való jog érvényesülését. Jelen ügyben jelentősen nő a tárgyalásokon lefolytatandó bizonyítás felvételének bizonytalansága (pl. a tanúk közül objektív okok miatt többen nem jönnek el), s mindez épp az adott ügy ésszerű határidőn belül történő befejezése ellen hat, s feltehetően a Kaposvári Törvényszék aránytalan megterhelésével is jár. A harmadrendű kérelmező felveti továbbá, hogy jelen esetben nemcsak az elsőfokú büntetőeljárás kerülne át más, azonos hatáskörű bírósághoz, hanem a másodfokú büntetőeljárás is elvonásra kerülne a Fővárosi Ítélőtáblától. Jelen ügyben a Fővárosi Törvényszék munkaterhe s nem a Fővárosi Ítélőtábla munkaterhe miatt került az ügy a Kaposvári Törvényszékhez kijelölésre, az OBHE határozat azt eredményezi, mintha a Fővárosi Ítélőtábla rendkívüli és aránytalan munkaterhe alapján is meg kellett volna hozni az OBHE határozatot. A kérelmező utal arra, hogy aggályokat vet fel a Kúria Bszi. 63. (4) és (5) bekezdése alapján történő korlátozott felülvizsgálata csakúgy mint az, hogy a fellebbezési határidő a határozatnak a bíróság hivatalos honlapján történő közzétételtől számít. A harmadrendű kérelmező az OBHE határozat hatályon kívül helyezését kezdeményezte a Bszi. 63. (5) bekezdése alapján. A kérelmezett a fellebbezések felterjesztése során előadta, hogy a Fővárosi Törvényszék elnökének El.X.A.12/23. számú indítványára valóban az OBH elnöki ajánlás alapján indította el a kijelölési eljárást, s kérte be a kijelöléssel érintett valamennyi törvényszék elnökének véleményét. A később elfogadott és az OBHE határozat meghozatalánál figyelembe vett OBT elvek szempontrendszere megegyezik a korábbi gyakorlattal. A fellebbezések alaptalanok. A Kúria a Kpkf /2012. határozatában és a Kpkf /2012/2. határozatában már eljárt a Bszi. 63. (4) bekezdésébe foglalt hatáskörében, e határozatokban vizsgálta az OBH elnöke döntése elleni bírósági eljárás

7 - 7 - sajátosságait. Így többek között rögzítést nyert, hogy az OBH elnöke a bíróság kijelölésével kapcsolatos eljárása során az igazságügyi igazgatás körébe tartozó közjogi tartalmú döntést hoz. E döntés a Bszi.-n, adott esetben a Be.-n és az OBT által elfogadott elveken alapuló sui generis eljárás során meghozott igazgatási döntés. Bár e döntés felülvizsgálata során a Bszi. 63. (3) bekezdése és további szabályai a kijelölő határozat elleni fellebbezésről szólnak, azonban megállapítható, hogy e körben a Kúria a kijelölésről szóló, az igazságügyi igazgatás körében meghozott határozat törvényességi felülvizsgálatát végzi el. A Kúria ebben az eljárásban tehát nem másodfokként, hanem az igazgatási döntést felülvizsgáló bíróságként jár el. A Kúria azt is nyomatékosította, hogy az OBH elnöke határozatának felülvizsgálata során a Kúria csak jogszerűségi szempontokat vehet figyelembe. Az eljáró bíróság kijelölésének jogintézménye Magyarország Alaptörvényének első módosítása (2012. június 18.) által alaptörvényi rangra emelt Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (a továbbiakban: Alaptörvény átmeneti rendelkezései) 11. cikk (3) bekezdésén és a Bszi. illetve a Be. fentebb jelölt rendelkezésein alapul. Az Alaptörvény Átmeneti rendelkezései a jogintézmény ideiglenességére utalnak: addig lehet vele élni amíg a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése nem valósul meg. A Bszi. 62. (1) bekezdés pedig a jogintézménnyel való élés kivételességére utal, amikor kimondja, hogy az OBH elnöke az ügy elbírálására az illetékes bíróság helyett kivételesen más, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki. Szintén a kivételességet emeli ki az OBT elvek bevezetője, hangsúlyozva a jogintézmény kivételes alkalmazásának szükségességét. Nyilvánvaló, hogy a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelését elsősorban a törvényi szabályoknak kell biztosítani, az eljáró bíróság kijelölése korrekciós jogintézmény, az Átmeneti rendelkezések és a Bszi. szabályaiból következően a kezdeményező bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhe képezi a kijelölési eljárás alapját. A rendkívüli és aránytalan munkateher miatti kijelölés Bszi. 62. (2) bekezdése szerinti indítványozása kivételes esetben indokolt, amit a Bszi. 62. (3) bekezdésbe szerinti adatszolgáltatással kell alátámasztani. Az OBH elnöke a Bszi. 63. (1) bekezdése szerint megvizsgálja az indítványozás megalapozottságát, a Bszi. 63. (2) bekezdése alapján a megalapozatlan indítványt elutasítja, ha megalapozott, dönt az eljáró

8 - 8 - bíróság kijelöléséről. Tehát az OBH elnöke elvégzi az eljáró bíróság kijelölése indítványozásának tartalmi kontrollját. Az eljárás egésze során figyelembe veendő az eljáró bíróság kijelölése jogintézményének időlegessége és kivételessége. A kivételességet köteles figyelembe venni az indítványozó (jelen ügyben a Fővárosi Törvényszék elnöke), az indítvány megalapozottságáról való döntés során az OBH elnöke, és a döntés felülvizsgálata során a Kúria is. A Kúria korábbi határozatában is rámutatott, hogy az OBH Elnöke a Bszi a értelmében a bíróságok igazgatásának központi feladatait látja el, ezen belül többek között - felelősséggel tartozik a Bszi ban foglalt bíróságok közötti arányos ügyteher-elosztás kialakításért, fenntartásáért. Az európai országokban is ismert probléma a bírósági működés hatékonyságának biztosítása, megőrzése, amelyre számos technika, eljárási szabály és megoldás létezik. Egyes országokban például az ügyek esetleges átosztásának lehetőségét részletes törvényi szabályokkal bástyázzák körül (pl. Németország, Olaszország), és vannak olyanok, ahol a szabályok ellenére avagy azok hiányában az ügyek bírák közötti ki- és újraosztása, a bírák bíróságra avagy bíróságokhoz történő egyidejű (regionális jellegű) kijelölése és kirendelése is lehetséges (Hollandia, Dánia, Anglia és Wales). A bírósági működés hatékonysága egyéb feltételek mellett - személyi, optimális ügyforgalmi, valamint infrastrukturális háttér meglétét feltételezi, mindez az ügyek ésszerű határidőn belül történő befejezésének is garanciája egyben. Több kérelmező is kezdeményezte, hogy a Kúria az Abtv a alapján függessze fel eljárását és kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a Bszi. 20/A. -ának továbbá a Bszi ának, 63. -ának és 77. (3) bekezdésének az alkotmányossági vizsgálatát. A Kúria korábbi határozataiban a Be. 20/A. -a a Bszi. 62. és 63. -ai tekintetében az ott meghatározott kérelmezői felvetések alapján megvizsgálta az alkotmányossági normakontroll kezdeményezésének lehetőségét. A Kúria idézte az Alkotmánybíróság 166/2011. (XII. 20.) AB határozatát, amely a bíróság pártatlanságával és a törvényes bíróhoz való joggal összefüggésben - kiemelte, hogy egy, az általános illetékességi szabályok szerint eljáró bíróság helyett egy adott ügycsoport ügyeinek egy másik bíróság illetékességébe történő áthelyezése csak abban az esetben egyeztethető össze az Egyezménnyel, ha annak anyagi jogi

9 - 9 - és eljárásjogi szabályait, illetve előfeltételeit átlátható, előre rögzített, világos, objektív paraméterek felhasználásával rögzíti a törvényhozó, amely nem (vagy csak minimálisan) hagy teret a diszkrécionális jogkörnek, és ahol a tényleges döntés meghozatala a független, pártatlan bírósági rendszer saját intézményei révén történhet. (ABH 2011, 564.)A Kúria arra a következtetésre jutott, hogy az Alaptörvény és a Bszi. szerint bíróság kijelöléséről és nem bíró kijelölésről van szó. A bíróságok között a jogok és kötelezettségek szempontjából különbséget tenni nem lehet, illetőleg az eljáró bíróság kijelölése által az ügyet tárgyaló bíró az ügy törvényes bírájának minősül. Az eljáró bíróság kijelölését követően az ügy elbírálása ugyan úgy történik, mint bármelyik hasonló típusú ügyben. Az ügyelosztási rend alapján az ügy előadójának kijelölhető bírók körének behatárolhatósága sem a bíró előítéletességét, sem elfogultságát fel nem vetheti, másrészt a kijelölési eljárás objektív és megismerhető - szempontok alapján történő szabályozása alapján a pártatlanság látszata sem válik kétségbe vonhatóvá. A Kúria az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezése kapcsán tett fenti megállapításait jelen ügyben is fenntartja. A Kúria a korábbi határozatai alapjául szolgáló ügyekben nem kezdeményezte az Alkotmánybíróság normakontroll-eljárását, ugyan ezen indokok alapján jelen ügyben sem talált a Kúria okot az ettől való eltérésre. Az OBHE határozat kapcsán az első és a másodrendű kérelmező is felvetette amely még nem volt vizsgálat tárgya, hogy a normaszövegekben szereplő ésszerű időn belül való elbírálás követelménye objektív mércével nem mérhető határozatlan normatartalom, így az ezen alapuló határozat sem lehet jogszerű. Ezzel összefüggésben megállapítható, hogy az ügyek ésszerű határidőn belül való befejezésének követelménye mind a nemzetközi emberi jogi dokumentumokban mind pedig az integrálódó alkotmányjogban alkalmazott követelmény. Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Európai Egyezmény) 6. Cikk 1. pontja a tisztességes tárgyaláshoz való jog kapcsán úgy fogalmaz, hogy mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene

10 felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. Az ügyek ésszerű határidőn belül történő befejezésének követelményét az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) érvényesíti gyakorlatában. Visszatérő hivatkozás a Frydlender v. France ügyben (no /96, 43, ECHR 2000-VII) foglaltak, amely szerint az eljárás hosszának ésszerű voltát az eset egyedi körülményeinek fényében az ügy bonyolultsága, a kérelmező és a releváns hatóságok magatartása, valamint a per tétje a kérelmező számára kritériumok alapján kell megítélni (magyar vonatkozású ügyben pl.: Börcsök Bodor v. Hungary no. 4962/03, judgment of 3 October 2006.). Az ügyek ésszerű határidőn belül való befejezésének követelménye fontos kritérium; az eljárás elhúzódása megkérdőjelezi az egyének igazságszolgáltatásba vetett hitét. A magyar alkotmányos rendben az Alkotmány évi LIX. törvény 12. -ával történő módosítása iktatta az Alkotmány 57. (5) bekezdésébe azt a szabályt, amely szerint A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan - a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja. A január 1-étől hatályos Alaptörvény az ügyek ésszerű határidőn belül való befejezését két helyen is említi, egyrészt a XXIV. cikk (1) bekezdésében kimondja: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A XXVIII. cikk (1) bekezdés pedig úgy szól, hogy Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. Mindezek alapján a Kúria nem látta indokoltnak a Bszi ában szereplő ésszerű idő követelménye alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezni az Alkotmánybíróságnál. A Kúria ezek alapján megállapította azt is, hogy a Bszi. 62. (1) bekezdése ezen kritériumán nyugvó OBHE határozat jogszerűségének megkérdőjelezése is megalapozatlan. Az OBHE határozat alapján pedig önmagában nem lehet a jogszerűségi vizsgálat tárgya az a feltételezés, hogy az eljáró bíróság kijelölésével sem teljesül az ügyek ésszerű időn belül való befejezésének követelménye. Az OBHE határozat rendelkező része szerint [a] eljáró bíróság kijelölésével érintett peres fél a kijelölésről szóló határozatának a bíróságok honlapján (központi honlap való közzétételétől számított 8 napon

11 belül az eljáró bíróságot kijelölő határozat ellen fellebbezéssel élhet. Több kérelmező az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében rögzített jogorvoslathoz való joggal ellentétesnek tartja, hogy a jogorvoslatra vonatkozó határidőt a fenti honlapon történő közzétételtől kell számítani. Ezzel összefüggésben a Kúria elsőként azt állapította meg, hogy az OBHE határozat fenti rendelkezésének jogszerűtlensége nem merülhet fel, az törvényen alapszik: a Bszi. 63. (3) bekezdése szerint Az eljáró bíróság kijelölésével érintett peres fél a kijelölésről szóló határozatnak a bíróságok hivatalos honlapján és a központi honlapon való közzétételétől számított 8 napon belül az eljáró bíróságot kijelölő határozat ellen fellebbezéssel élhet. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek helye nincs... A kérelmezők a Bszi. e rendelkezése és 77. (3) bekezdése vonatkozásában is kérték, hogy a Kúria kezdeményezzen alkotmányossági vizsgálatot. A Bszi. 77. (3) bekezdése szerint Az OBH elnökének szabályzatát a Magyar Közlönyben, ajánlását és - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - határozatát a bíróságok hivatalos honlapján és a központi honlapon, továbbá a bíróságok hivatalos lapjában kell közzétenni. Az elektronikus közzététel, mint hiteles közzététel a jogrendszer bevett megoldása. A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 25. (1) bekezdése Magyarország hivatalos lapja, a Magyar Közlöny vonatkozásában más rendelkezései az egyéb hivatalos lapokat érintően úgy rendelkezik, hogy [a] Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, melynek szövegét hitelesnek kell tekinteni. Ami pedig a Bszi. 63. (3) bekezdésbe foglalt OBHE határozatnak a bíróságok hivatalos honlapján és a központi honlapon való közzétételét illeti a Kúria úgy ítélte meg, hogy az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezése pusztán az elektronikus közzétételre, illetve az ehhez kötött határidő-számításra tekintettel nem indokolt. A fentiekre tekintettel a kérelmezőknek a Bszi. 63. (3) bekezdése és 77. (3) bekezdése vonatkozásában az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezését kérő indítványait a Kúria nem tartotta megalapozottnak; az OBHE határozat jogszerűségének ezen az alapon történő megkérdőjelezése is megalapozatlan. Valamennyi kérelmező felvetette, hogy az OBHE határozat sérti a védelemhez való jogot, mert többletterhet jelent mind a terheltek, mind a védők számára, jelentősen megnöveli az eljárás bűnügyi költségeit, a védelem

12 költségeit, a tanúk utazási költségeit, amely egyben érintheti és korlátozhatja is a védelemhez való jog érvényesülését. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdés szerint [a] büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt. A védelemhez való jog természetéről - ami az Alaptörvényben is hasonló megfogalmazást nyert az Alkotmánybíróság leszögezte: A védelemhez való jog alkotmányos büntetőeljárási alapelve az eljárás egész menetében számtalan részletszabályban ölt testet. A védelemhez való jog a büntetőeljárás alá vont személy azon jogaiban, illetve a hatóságok azon kötelezettségeiben realizálódik, amelyek biztosítják, hogy a vele szemben érvényesített büntetőjogi igényt megismerje, arról álláspontját kifejthesse, az igénnyel szembeni érveit felhozhassa, a hatóságok tevékenységével kapcsolatos észrevételeit és indítványait előterjeszthesse, továbbá védő segítségét vehesse igénybe. A védelemhez való jog tartalmát képezik a védő azon eljárási jogosítványai, illetve a hatóságok azon kötelezettségei, amelyek részéről a védelem ellátását lehetővé teszik. [25/1991. (V. 18.) AB határozat, ABH 1991, 415.] Más döntés kitért arra, hogy a védelemhez való alkotmányos alapjog egyrészt a büntetőeljárás alá vont személy saját eljárási jogosítványaiban és a védő igénybevételéhez való jogban, másrészt a védő jogállásában realizálódik. A védő a büntetőeljárás önálló perbeli személye, jogai nem átruházott jogok, hanem a büntetőeljárás alá vont személy objektív érdekét szolgáló, de önálló eljárási jogosítványok. A védő jogai is alkotmányos védelem alatt állnak (ABH 1995, ). A Kúria korábban megállapította, hogy a védelemhez való joghoz tartozik az ún. fegyveregyenlőség kérdése, az eljárási cselekményeknél a személyes jelenlét, egyes eljárási szereplők semleges pozíciójának megtartása (tolmács, szakértő), és az anyagi igazság feltárásának elősegítése a büntetőeljárás minden szereplője, így az eljáró hatóságok oldaláról is. A Kúria korábbi határozataival összhangban megállapítja, hogy a védelemhez való jog alkotmányos tartalmát nem érinti, hogy az OBHE határozat alapján jelen ügyben az elsőfokú eljárást nem a Fővárosi, hanem a Kaposvári Törvényszék folytatja le. A védelemhez való jog és a tisztességes eljárás önmagában nem sérül a miatt, mert az utazás többletterhet ró a vádlottakra, védőikre, és a tanúkra. E probléma és a védelemhez való jog között

13 alkotmányjogilag értékelhető összefüggés nem áll fenn. A Kúria a Bszi. 63. (4) bekezdése alapján jogszerűségi kontrollt gyakorol, a gazdaságossági szempontok túlmutatnak a törvényességi kontroll keretein, ezért azok nem tárgyai az eljárásnak. Minderre tekintettel a Kúria vizsgálatának keretei között nem tartotta megalapozottnak a kérelmezők azon felvetését, hogy az OBHE határozat az Alaptörvénybe foglalt védelemhez való jogot sérti. Az egyik kérelmező az OBHE határozatot azért tartja törvénysértőnek, mert véleménye szerint épp a perek ésszerű időn belül való befejezését sérti a Kaposvári Törvényszék kijelölése, hiszen előállhat több olyan objektív körülmény (pl. a bizonyítás felvételének bizonytalansága a tanúk megjelenési kötelezettségeinek nehézségei miatt) ami az eljárás elhúzódásával járhat. A Kúria az OBH elnökének az eljáró bíróság kijelölésére vonatkozó határozata vizsgálata során az Alaptörvénynek, a Bszi.-nek, s a Bszi 62. (1) bekezdésében meghatározott körben az OBT elveknek való megfelelés vizsgálatát végzi. Ezen a körön kívül esik annak vizsgálata, hogy a Kaposvári Törvényszék kijelölése miként hathat a tanúk és az eljárás egyéb szereplőinek esetleges távolmaradására. Több kérelmező is felvetette, hogy az OBHE határozat azért is jogszerűtlen, mert a kijelölési eljárás az OBH elnöki ajánlás alapján indult, viszont az OBHE határozat előtt meghozott OBT elvek alapján állította össze az OBH elnöke a kijelölhető bíróságok rangsorát. Az első- és a másodrendű kérelmező szerint a jogállamiság sérül a miatt, hogy különböző döntési helyzetet eredményező eljárási szabály került együttes alkalmazásra. Az OBT elvek nem rendelkeznek a folyamatban lévő eljárásokban való alkalmazásukról. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerint Magyarország független demokratikus jogállam. A jogállam több tartalmi követelményt közvetít mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás irányába, a jogállami-klauzulának normatív tartalma van. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában a jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket. [56/1991. (XI. 8.) AB határozat ABH 1991, 454, 456.]. A Kúria korábbi határozatában

14 elfogadta, hogy a Bszi. 62. (1) bekezdése szerinti OBT által meghatározott elveknek az OBH elnöki ajánlás felel meg. Ennek közzététele megtörtént, s ez az érintettek számára hozzáférhető volt. Az OBH elnöki ajánlás 6. pontja szerint összesített adatsort kell készíteni az adott ügy elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságok érintett ügyszakainak munkaterhére vonatkozóan, az OBT elvek 4. pontja a kijelöléssel érintett bíróságok sorrendjének felállításáról szól a folyamatban lévő, az egy éven túli, illetve a kiemelt jelentőségű ügyek alapján, ügyszakonként. A Kúria úgy ítélte meg, hogy a két szempontrendszer a kijelölési eljárás lényege szempontjából nem különbözik egymástól. Az OBT elvek bevezetője a folyamatosságot meg is erősíti, amikor kimondja, hogy az OBH elnöki ajánlás eddigi gyakorlatának megfelelően, azt folytatva kívánja az elveket meghatározni. A Kúria úgy ítélte meg, hogy önmagában a miatt, hogy az OBH elnöke a megkeresett bíróságok véleményének beérkezését követően az időközben elfogadott, és közzétett OBT elvek alapján állította össze a kijelölhető bíróságok körét, nem állapítható meg az OBHE határozat jogellenessége a jogállamiság sérelme alapján. A harmadrendű kérelmező az OBHE határozat jogszerűségét azon az alapon is támadja, hogy a Kaposvári Törvényszék kijelölésével nemcsak az elsőfokú büntetőeljárás kerül át más, azonos hatáskörű bírósághoz, hanem a másodfokú büntetőeljárás is elvonásra kerül a Fővárosi Ítélőtáblától. Mindez a Bszi. szabályaival ellentétes. Mind az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseinek 11. cikk (3) bekezdése, mind a Bszi. 62. (1) bekezdése szerint az OBH elnöke az ügy elbírálására az illetékes bíróság helyett kivételesen más, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki. A kijelölést a Bszi. 62. (3) bekezdése szerint (a legfőbb ügyész mellett) a törvényszék elnöke, illetve az ítélőtábla elnöke kezdeményezheti. A Bszi aiban szabályozott kijelölési eljárás célja a bíróságok közötti ügyteher arányosítása, lényege pedig az eljárási törvényekben meghatározott illetékesség megváltoztatása. Az azonos hatáskörű, de eltérő illetékességű bíróság kijelölését követően azonban mint ahogy arra a Kúria korábbi határozatai utaltak az ügy elbírálása ugyanúgy történik, mint bármelyik hasonló típusú ügyben. Ez értelemszerűen irányadó az ügy másodfokú elbírálására is. A Bszi.- rendelkezéseiből nem vonható le olyan következtetés, hogy törvényszéki indítványozás esetén csak olyan másik törvényszék jelölhető ki, amelynek döntése

15 elleni jogorvoslat elbírálására ugyanazon ítélőtábla illetékes. Az egyik kérelmező nem fogadta el a kijelölhető bíróságok rangsorában első helyen szereplő Szekszárdi Törvényszék kijelölése mellőzésének az OBHE határozatban foglalt indokait. A Bszi. 63. (4) bekezdés utolsó mondata szerint: [a] Kúria az OBH elnökének mérlegeléssel hozott döntését csak annyiban vizsgálhatja felül, amennyiben az OBH elnöke a döntés kialakítására irányadó jogszabályokat megsértette. Az OBHE határozatban az OBH elnöke megállapította: A Szekszárdi Törvényszék elnökhelyettesének észrevételeit és előadásait olyan releváns körülménynek ítéltem meg, amelyek megalapozzák, illetve indokolják a kimutatásban szereplő sorrendtől történő eltérést. Az OBT elvek 5. pontja szerint ha a kijelöléssel érintett bíróság elnökének indokolt véleménye alapján olyan adatok merülnek fel, vagy egyéb releváns körülmények állapíthatók meg, amelyek indokolják az adott bíróság vonatkozásában a kimutatásban szereplő sorrendtől való eltérést, akkor a soron következő bíróságot kell kijelölni. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy jelen ügyben az OBT elvek által összeállítandó sorrendtől való eltérés az OBH elnökének mérlegeléssel hozott döntése, amelyre vonatkozóan a Kúria felülvizsgálata nem terjed ki, az ehhez vezető eljárás pedig a vonatkozó szabályoknak megfelelt. A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy az OBH elnökének az eljáró bíróságot kijelölő határozata a kérelmezők által vizsgálni kért körben a jogszabályoknak megfelel, ezért a Kúria az Országos Bírósági Hivatal elnöke által meghozott 276/2012. (XI. 24.) OBHE számú határozatot a fenti indokok alapján helyben hagyta. Budapest, október 16. Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke Dr. Balogh Zsolt sk. Dr. Katona Sándor sk. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül tisztviselő

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3205/2015. (X. 27.) AB végzés 2725 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

1. A Bjt. szabályaiból következően a főszabály a rangsorban első helyet elért pályázó kinevezése (a rangsor elsődlegessége).

1. A Bjt. szabályaiból következően a főszabály a rangsorban első helyet elért pályázó kinevezése (a rangsor elsődlegessége). AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2013. JANUÁR 21-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI 2/2013. (I. 21.) OBT határozat az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében az eljáró bíróság kijelöléséről

Részletesebben

alatti lakos - jogi képviselőm útján Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény (Abtv. ) 27. -a alapján alkotmányjogi panaszt

alatti lakos - jogi képviselőm útján Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény (Abtv. ) 27. -a alapján alkotmányjogi panaszt ALKOTMANYBÍROSÁG Pécsi Törvényszék Pécs, Rákóczi u. 34. 7621 Ugyszám: IV f w^-\^ Érkezett: 2018 JÚL 2 3. Pétdány: Kezo'üinda: ut]an Mellékleí: y db LÍ^J Alkotmánybíróság 1535 Budapest, Pf. 773. Tisztelt

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

Hatvani Járásbíróság Ügyelosztási rendje év július 1. december 31.

Hatvani Járásbíróság Ügyelosztási rendje év július 1. december 31. Hatvani Járásbíróság Ügyelosztási rendje 2018. év július 1. december 31. 1. Alapadatok 1.1. Az ügyelosztási rendet meghatározó vezető: Dr. Nádas Katalin a járásbíróság elnöke 1.2. A Járásbíróság ügyelosztási

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 1572 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.

Részletesebben

BÍRÓSÁGI KÖZLÖNY 2012/2. SZÁM TARTALOM AJÁNLÁSOK/3 HATÁROZATOK / AZ ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKÉNEK

BÍRÓSÁGI KÖZLÖNY 2012/2. SZÁM TARTALOM AJÁNLÁSOK/3 HATÁROZATOK / AZ ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKÉNEK TARTALOM AZ ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKÉNEK DÖNTÉSEI /3 AJÁNLÁSOK/3 3/2012. (II. 20.) OBH Elnöki ajánlás az eljáró bíróság kijelöléséről az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 1360 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK

Részletesebben

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Elnöke Székesfehérvár

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Elnöke Székesfehérvár 2017. El. III. A. 2. szám Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Elnöke Székesfehérvár A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Kollégium és Bírói Tanács által véleményezett és

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában dr. Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolásával meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában dr. Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolásával meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

Űrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány

Űrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány Űrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány I. Mely esetben kell benyújtani? Az alapvető emberi jogok és szabadságok védelméről szóló nemzetközi és hazai szabályozás célja a tisztességes büntetőeljárás

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság határozatát helybenhagyja. A Fővárosi Ítélőtábla a Néző Gabriella Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Néző Gabriella ügyvéd) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014. szeptember

Részletesebben

1/2011. (IV.4.) BK vélemény

1/2011. (IV.4.) BK vélemény FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,

Részletesebben

1. Alapadatok. 2. A bíróságon működő ügyszakok. 2. A bíróságon közigazgatási és munkaügyi ügyszak működik.

1. Alapadatok. 2. A bíróságon működő ügyszakok. 2. A bíróságon közigazgatási és munkaügyi ügyszak működik. A G y u l a i K ö z i g a z g a t á s i és M u n k a ü g y i B í r ó s á g ügyelosztási rendje 2019.évi január hó 1. napjától 2019. évi április hó 30. napjáig 1. Alapadatok A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi

Részletesebben

T/13860. számú. törvényjavaslat

T/13860. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13860. számú törvényjavaslat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénynek, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII.

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3153/2015. (VII. 24.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3153/2015. (VII. 24.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3153/2015. (VII. 24.) AB végzés 2397 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3153/2015. (VII. 24.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Részletesebben

A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tervezete Június 14.

A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tervezete Június 14. A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tervezete 2016. Június 14. Közigazgatási bírói út Közigazgatási jogviták Önkormányzati normakontroll-eljárások Egyéb közjogi jogviszonyon alapuló jogviták,

Részletesebben

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S :

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S : BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG KECSKEMÉT A Bács-Kiskun Megyei Bíróság kérelmezőnek,- a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 47/2006. (VIII.28.) TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme

Részletesebben

A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K. 27. 287/2017/3. szám A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság alperes ellen közigazgatási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t : Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3135/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3135/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 2230 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3135/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

v é g z é s t : I n d o k o l á s

v é g z é s t : I n d o k o l á s A a Dr. Bencze Péter és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Bencze Péter ügyvéd) által képviselt Magyar Szocialista Párt (kérelmező címe) kérelmezőnek a Megyei Területi Választási Bizottság 2014. október

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3006/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3006/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3006/2015. (I. 12.) AB végzés 1053 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3006/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő

Részletesebben

Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Ügyelosztási rendje év február december 31.

Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Ügyelosztási rendje év február december 31. l Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság E l n ö k e 6722 Szeged, Tábor u. 4. 6701 Szeged, Pf.408. Tel.: 06-62-795-011 Fax: 06-62-563-406 E-mail.: birosag@szeged-mu.birosag.hu 2018. El. III. A. 1.

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3220/2015. (XI. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3220/2015. (XI. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 2838 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3220/2015. (XI. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

v é g z é s t : I n d o k o l á s :

v é g z é s t : I n d o k o l á s : A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a Ügyvédi Iroda (képviselő címe, ügyintéző: dr. Sz. A. ügyvéd) által képviselt K. Zs. Cs.-né (kérelmező címe) kérelmezőnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3088/2015. (V. 19.) AB végzés 1759 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a

Részletesebben

Füzesabonyi Járásbíróság Ügyelosztási rendje év január 1. december 31.

Füzesabonyi Járásbíróság Ügyelosztási rendje év január 1. december 31. Füzesabonyi Járásbíróság Ügyelosztási rendje 2018. év január 1. december 31. 1. Alapadatok 1.1. Az ügyelosztási rendet meghatározó vezető: Petőné dr. Bodai Mária a járásbíróság elnöke 1.2. A Járásbíróság

Részletesebben

Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Ügyelosztási rendje év január december 31.

Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Ügyelosztási rendje év január december 31. l Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság E l n ö k e 6722 Szeged, Tábor u. 4. 6701 Szeged, Pf.408. Tel.: 06-62-795-011 Fax: 06-62-563-406 E-mail.: birosag@szeged-mu.birosag.hu 2017. El. III. A. 7.

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3126/2015. (VII. 9.) AB HATÁROZATA. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3126/2015. (VII. 9.) AB HATÁROZATA. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3126/2015. (VII. 9.) AB határozat 2175 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3126/2015. (VII. 9.) AB HATÁROZATA alkotmányjogi panasz elutasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

Összefoglaló tájékoztató az Országos Bírósági Hivatal elnökének május 17-én elrendelt célvizsgálatával kapcsolatban

Összefoglaló tájékoztató az Országos Bírósági Hivatal elnökének május 17-én elrendelt célvizsgálatával kapcsolatban 1 Összefoglaló tájékoztató az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2013. május 17-én elrendelt célvizsgálatával kapcsolatban Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2013. május 17-én a törvényszékek büntető

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő. 1166 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmány

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3180/2015. (IX. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3180/2015. (IX. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3180/2015. (IX. 23.) AB végzés 2585 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3180/2015. (IX. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. B. B. ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 43/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában dr. Salamon László alkotmánybíró párhuzamos indokolásával meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában dr. Salamon László alkotmánybíró párhuzamos indokolásával meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

A MEZŐKÖVESDI JÁRÁSBÍRÓSÁG ÜGYELOSZTÁSI RENDJE január 1. - december 31.

A MEZŐKÖVESDI JÁRÁSBÍRÓSÁG ÜGYELOSZTÁSI RENDJE január 1. - december 31. A MEZŐKÖVESDI JÁRÁSBÍRÓSÁG ÜGYELOSZTÁSI RENDJE 2017. január 1. - december 31. 1. Alapadatok 1.1. Az ügyelosztási rendet meghatározó vezető A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI.

Részletesebben

A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyelosztási rendje évre. egységes szerkezetben

A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyelosztási rendje évre. egységes szerkezetben SZOLNOKI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG ELNÖKE 5000 Szolnok, Kossuth út 1. t. 06 56 501 400 f. 06 56 410 905 e. birosagmunkaugy@szolnokit.birosag.hu http://szolnokitorvenyszek.birosag.hu/ 2018.EL.III.A.2/5.

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE T Á J É K O Z T A T Ó az Országos Bírósági Hivatal elnöke által a bírói pályázatok elbírálása során 2018. évben folytatott gyakorlatról 2019. február 20. Az Országos Bírósági

Részletesebben

421/2012. (XII. 15.) OBHE számú határozat a bíróságok szervezeti és működési szabályzatának alapelveiről

421/2012. (XII. 15.) OBHE számú határozat a bíróságok szervezeti és működési szabályzatának alapelveiről 421/2012. (XII. 15.) OBHE számú határozat a bíróságok szervezeti és működési szabályzatának alapelveiről Az OBH elnöke a bíróságok szervezeti és működési szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ) elkészítése

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

2. oldal [2] Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője mint elsőfokú hatóság a július 31-én kelt határozatával kötelezte a felperest, hogy a

2. oldal [2] Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője mint elsőfokú hatóság a július 31-én kelt határozatával kötelezte a felperest, hogy a 1. oldal Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5048/2016/3. határozata Amikor a jogalkotó akként rendelkezik, hogy egy adott szabályozási tárgyat a helyi építési szabályzatnak kell tartalmaznia, akkor ahhoz

Részletesebben

Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig

Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig A 1. A büntetőeljárás és a büntetőeljárási jog (alapfogalmak, feladatok) 2. A büntetőeljárási jog forrásai és hatálya 3. A

Részletesebben

3. A Ve a helyébe a következő rendelkezés lép : 130. (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hi

3. A Ve a helyébe a következő rendelkezés lép : 130. (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hi .th /z ;W 200 7 APR 16. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY 2007. évi... törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról 1. A választási eljárásról szóló 1997.

Részletesebben

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról I. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) módosítása Meghatározásra

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3004/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3004/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő. 1042 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3004/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmány

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3130/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3130/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3130/2015. (VII. 9.) AB végzés 2201 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3130/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Részletesebben

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Elnöke Székesfehérvár

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Elnöke Székesfehérvár 2018. El. III. A. 9. szám Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Elnöke Székesfehérvár A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Kollégium és Bírói Tanács által véleményezett ügyelosztási

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok: 1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3003/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3003/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő. 1036 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3003/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmány

Részletesebben

v é g z é s t: A Kaposvári Törvényszék 20.Pk /2016/2. szám

v é g z é s t: A Kaposvári Törvényszék 20.Pk /2016/2. szám dr. Takács Norbert ügyvéd (..) által képviselt I.r. kérelmező neve és címe szám alatti I.r., II.r. kérelmező neve és címe szám alatti II.r., III.r. kérelmező neve és címe szám alatti III.r., IV.r. kérelmező

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3071/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3071/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta a következő. 3071/2015. (IV. 10.) AB végzés 1611 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3071/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA I. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AZ ALAP A Kormány a fővárosi és

Részletesebben

EU jogrendszere október 11.

EU jogrendszere október 11. EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3097/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3097/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 1818 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3097/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 15/2018. (X. 8.) AB HATÁROZATA

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 15/2018. (X. 8.) AB HATÁROZATA 1860 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 15/2018. (X. 8.) AB HATÁROZATA a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való

Részletesebben

Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Ügyelosztási rendje év december december 31.

Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Ügyelosztási rendje év december december 31. l Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság E l n ö k e 6726 Szeged, Fő fasor 16-20 6701 Szeged, Pf.408. Tel.: 06-62-795-010 Fax: 06-62-563-406 E-mail.: birosag@szeged-mu.birosag.hu 2018. El. III. A.

Részletesebben

Balassagyarmati Törvényszék évi ügyelosztási rendjét

Balassagyarmati Törvényszék évi ügyelosztási rendjét Elnöke 2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 2. t. 06.35 501-234 f. 06 35 501-234 e. birosag@balassagyarmatit.birosag.hu www.birosag.hu/balassagyarmatitorvenyszek.birosag.hu/ 2015.El. III.A.1/5. szám A

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. az Országos Bírósági Hivatal elnöke által a bírói pályázatok elbírálása során évben folytatott gyakorlatról

T Á J É K O Z T A T Ó. az Országos Bírósági Hivatal elnöke által a bírói pályázatok elbírálása során évben folytatott gyakorlatról ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE T Á J É K O Z T A T Ó az Országos Bírósági Hivatal elnöke által a bírói pályázatok elbírálása során 2018. évben folytatott gyakorlatról 2018. 10. 31. 1. Szabályozás 1.1.

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3244/2015. (XII. 8.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3244/2015. (XII. 8.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 2970 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3244/2015. (XII. 8.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

BARCSI JÁRÁSBÍRÓSÁG ÜGYELOSZTÁSI RENDJE Hatálya: január 2-ától december 31-éig.

BARCSI JÁRÁSBÍRÓSÁG ÜGYELOSZTÁSI RENDJE Hatálya: január 2-ától december 31-éig. Barcsi Járásbíróság Elnöke 2016.El.III.A.4. szám BARCSI JÁRÁSBÍRÓSÁG ÜGYELOSZTÁSI RENDJE Hatálya: 2017. január 2-ától 2017. december 31-éig. 1. Alapadatok 1.1. A Barcsi Járásbíróság Elnökeként a Bíróságok

Részletesebben

A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS

A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3114/2015. (VI. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3114/2015. (VI. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3114/2015. (VI. 23.) AB végzés 1987 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3114/2015. (VI. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3077/2015. (IV. 23.) AB VÉGZÉSE

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3077/2015. (IV. 23.) AB VÉGZÉSE 3077/2015. (IV. 23.) AB végzés 1681 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3077/2015. (IV. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában dr. Pokol Béla

Részletesebben

A SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK BÜNTETŐ ÜGYSZAKÁNAK ÉVI ÜGYELOSZTÁSI RENDJE

A SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK BÜNTETŐ ÜGYSZAKÁNAK ÉVI ÜGYELOSZTÁSI RENDJE ELNÖK 7100 Szekszárd, Dózsa György u. 2. 7101 Pf. 92 t. 06 74 505-800 f. 06 74 505-801 e. birosag@szekszardit.birosag.hu www.tolnabir.hu Ügyiratszám: 2013. El. III. A. 1/3/3. A SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK BÜNTETŐ

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3211/2015. (XI. 10.) AB HATÁROZATA. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3211/2015. (XI. 10.) AB HATÁROZATA. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 2792 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3211/2015. (XI. 10.) AB HATÁROZATA alkotmányjogi panasz elutasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt

Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,

Részletesebben

Szervezeti kisokos ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL január 1-től

Szervezeti kisokos ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL január 1-től Szervezeti kisokos ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL 1 2018. január 1-től TANÚKÉNT IDÉZTEK KERESETLEVÉL SZERVEZETI KISOKOS TÁRGYALÁSRA MEGYEK PANASZNAP Mit csinálnak a bíróságok? A bíróságok igazságszolgáltatási

Részletesebben

Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat

Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat Iromány száma: T/3353/24. Benyújtás dátuma: 2018-11-21 10:13 Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága Parlex azonosító: 7WGTUASH0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Benyújtó: Dr. Vejkey Imre,

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3092/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3092/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 1790 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3092/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium V e z e t ő j e 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 1. t. 06 56 501 410 f. 06 56 410 906 e. birosag@szolnokit.birosag.hu http://www.szolnokitorvenyszek.birosag.hu

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3014/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta az alábbi.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3014/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta az alábbi. 3014/2015. (I. 27.) AB végzés 1111 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3014/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta az alábbi

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3094/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3094/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3094/2015. (V. 19.) AB végzés 1801 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3094/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3196/2015. (X. 14.) AB HATÁROZATA

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3196/2015. (X. 14.) AB HATÁROZATA 2676 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3196/2015. (X. 14.) AB HATÁROZATA bírói kezdeményezés elutasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének utólagos vizsgálatára irá nyuló bírói kezdeményezés

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3259/2015. (XII. 22.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3259/2015. (XII. 22.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3259/2015. (XII. 22.) AB végzés 3071 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3259/2015. (XII. 22.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Részletesebben

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.413/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Szikla Gergely ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3199/2015. (X. 14.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3199/2015. (X. 14.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3199/2015. (X. 14.) AB végzés 2701 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3199/2015. (X. 14.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Részletesebben

A SZERENCSI JÁRÁSBÍRÓSÁG ÜGYELOSZTÁSI RENDJE január 1. - december 31.

A SZERENCSI JÁRÁSBÍRÓSÁG ÜGYELOSZTÁSI RENDJE január 1. - december 31. A SZERENCSI JÁRÁSBÍRÓSÁG ÜGYELOSZTÁSI RENDJE 2017. január 1. - december 31. 1. Alapadatok 1.1. Az ügyelosztási rendet meghatározó vezető A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI.

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3075/2018. (II. 26.) AB VÉGZÉSE

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3075/2018. (II. 26.) AB VÉGZÉSE 2018. 7. szám 359 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3075/2018. (II. 26.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő v é g z é s

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3085/2018. (III. 14.) AB HATÁROZATA

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3085/2018. (III. 14.) AB HATÁROZATA 414 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3085/2018. (III. 14.) AB HATÁROZATA alkotmányjogi panasz elutasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása

A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium dr. Belányi Márta I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági közvetítés

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA december 2., péntek. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA december 2., péntek. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY 143. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. december 2., péntek Tartalomjegyzék 2011. évi CLXI. törvény A bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról 34046 2011. évi CLXII. törvény

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3141/2018. (IV. 25.) AB VÉGZÉSE

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3141/2018. (IV. 25.) AB VÉGZÉSE 2018. 1. szám 719 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TELJES ÜLÉSÉNEK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉ NEM TETT HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3141/2018. (IV. 25.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3246/2015. (XII. 8.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3246/2015. (XII. 8.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3246/2015. (XII. 8.) AB végzés 2981 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3246/2015. (XII. 8.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. december 12. 2013. 23. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 36/2013. (XII. 5.) AB határozat a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 2011. évi

Részletesebben

A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5002/2012/13. számú határozata

A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5002/2012/13. számú határozata A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5002/2012/13. számú határozata A Kúria Önkormányzati Tanácsa a dr. Rácz Vanda jogtanácsos által képviselt Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal (2800 Tatabánya,

Részletesebben

STATISZTIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁS

STATISZTIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁS FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKE 2015. El. V.A 20/3. STATISZTIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁS A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK ügyforgalmáról és tevékenységéről T A R T A L O M J E G Y Z É K cím oldalszám Ügyforgalmi statisztika a

Részletesebben

Iromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: R2QQKCOX0001

Iromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: R2QQKCOX0001 Iromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: 2018-09-21 16:08 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: R2QQKCOX0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:

Részletesebben

A Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Ügyelosztási rendje év január 1. december 31.

A Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Ügyelosztási rendje év január 1. december 31. A KAPOSVÁRI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG ELNÖKE dr. Tímár Tünde elnök 7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14/a. Pf.116. t. 82 528-062 f. 82 528-065 e. munkaugyi@kaposvar.birosag.hu www.kaposvaritorvenyszek.hu

Részletesebben