Önértékelés 1. Előzmények, alapvetés ,

Átírás

1 Önértékelés 1. Előzmények, alapvetés A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Biológiai és Sportbiológiai Doktori Iskolája (BDI) a Természettudományi Kar (TTK) keretein belül működik. A jelenlegi doktori iskola három jogelőd doktori programból (Botanika és Vegetációtudomány, Neurobiológia, Mikrobiológia) jött létre 2001-ben. A jogelőd programok szigorúan diszciplináris alapon épültek fel, átfedésük a tudományterületen működő többi doktori programmal minimális volt, kitekintésük más intézmények hasonló programjai felé pedig meglehetősen esetleges. A doktoriskolában illetve jogelődjeiben számos pécsi egyetemi oktató mellett az évek folyamán mintegy 20 meghívott neves külföldi (USA, Japán, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Svájc, Svédország, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Belgium) és hazai (Budapest, Szeged, Tihany, Debrecen, Vácrátót) vendég tartott kurzusokat, amelyekre az ország minden részéről érkeztek érdeklődők. A doktoriskola működésének mai napig is jelentős hozadéka, hogy a nemzetközi kapcsolatok támogatásával megerősíti és tovább iniciálja a különböző típusú kutatóhelyek (kutatóintézetek, kutató egyetemek) közötti együttműködéseket. A doktori iskola habilitációs (dr. Habil.) és egyetemi doktori (PhD) címek kiadásával országos szinten is jelentősen hozzájárult a különböző biológiai szakterületek magasan kvalifikált oktatói illetve tudományos kutatói utánpótlásához. A PhD fokozat törvényi kodifikálása óta (1993) a biológia szakterületén folyamatosan volt és van doktori képzés a Janus Pannonius Tudományegyetemen (JPTE), illetve jogutódján, a PTE-n. Az első doktori képzési évfolyam létszáma (6 fő) óta jelentős fejlődésen ment keresztül a szakterület. A kezdeti években jelentősebb beiskolázási létszámhoz jutottunk, majd átmeneti csökkenés következett be az egyetemi integráció utáni években. Az utóbbi három évben sikerült a 10 fő feletti induló létszámot biztosítani. A nappali hallgatók mellett kisebb létszámban ugyan, de részidős képzésre és egyéni felkészülőként is fogadtunk és fogadunk hallgatókat. Hallgatóink döntő többsége megszerzi az abszolutóriumot, mintegy 80%-a eredményes szigorlatot is tesz, és mintegy 2/3-a végül megszerzi a doktori fokozatot (lásd részletes adatainkat). A fokozatszerzés eddigi leggyorsabb ideje, beleszámítva az ösztöndíjas éveket is (de nem ideértve az egyéni felkészülőket) 3 és fél év volt, a leghosszabb várakozási idő a beiratkozás és a fokozatszerzés között 7-8 évre tehető. Tapasztalataink alapján állíthatjuk, hogy aki ennyi idő alatt nem szerzi meg a PhD címet, az már le is tesz erről a szándékáról.

2 A PTE jogelődjében, a JPTE-n 1989-ben kezdődött el az egyetemi szintű biológia tanárképzés, majd ezt követően 1999-ben indult a biológusképzés. A saját erőből kiinduló építkezés szerencsésen ötvözte a helyi erőket és a más városokból, esetleg külföldről hazatérő kollégákat. A biológia szakterület oktatói létszáma lassan elérte a 30-at, és a szervezeti koherenciát erősítendő 2000-ben megalakult a PTE TTK Biológiai Intézete. A 2000-ben lezajlott egyetemi integráció után a biológia szakterület tovább erősödött, és sikerrel vette a doktoriskolák 2001-es megalakulását, majd a 2006-os és 2007-es BSc illetve MSc akkreditációs köröket. Ílymódon az egyenes ági beiskolázás lehetősége az alapot szolgáltató szakok szempontjából adottnak tekinthető. A hallgatói bázis szempontjából tekintve, korábban éves szinten mintegy hallgatót vett ill. vesz fel a biológia szakterület korábban az osztatlan (okleveles biológus, okleveles középiskolai biológia tanár). Az utóbbi években pedig a bachelor (biológia BSc) képzésre főt vettünk fel, akik közül fő kezdte el (és fejezte be) a mesterképzést. Ezek a hallgatók képezik az alapvető merítési bázist az elkövetkező években. A mesterképzési létszám mintegy 25-30%-át tudjuk a jelen ismereteink szerint továbbvinni a PhD képzésre, így a más szakokról és a más intézményekből jelentkezőkkel együtt egy egészséges méretű merítési bázis biztosított. Eddig is voltak orvosok, pszichológusok és agrártudományi végzettséggel rendelkezők a beiskolázottak között, akik jól helytálltak a képzés és a fokozatszerzési procedúra során. Ezt a diverzitást a jövőben is fenn kívánjuk tartani. Az alapképzettségnél ugyanis fontosabb jelentőséget tulajdonítunk belépéskor a tudományos előéletnek (OTDK, egyéb konferencia részvétel, tudományos publikáció) és a magas színvonalú kutatómunka iránt mutatott elkötelezettségnek. Eddigi eredményeink is ezen törekvésünk jogosságát támasztják alá. 2. A BDI keretén belül jelenleg működő tudományos műhelyek A BDI jelenlegi tudományos témacsoportjai szerves fejlődés eredményeképpen jöttek létre. A korábban működő jogelőd programok tudatosan megtervezett szétválása nyomán (egyes belső kutatók specializálódása vagy külső szervezetektől történő hozzánk érkezése miatt) új területek meghódítása vált lehetővé. Jelenlegi témacsoportok és vezetőik: Genetika: Dr. Putnoky Péter DSc egyetemi tanár Mikrobiológia: Dr. Fekete Csaba PhD habil. egyetemi docens Növénybiológia: Dr. Hideg Éva DSc és Dr. Jakab Gábor PhD habil. egyetemi tanár Ökológia: Dr. Csabai Zoltán PhD habil. egyetemi docens Szabályozásbiológia: Dr.Gábriel Róbert DSc egyetemi tanár 2

3 Sportbiológia: Dr. Wilhelm Márta PhD habil. egyetemi tanár Megalapításakor a botanikai és vegetációtudományi program kutatási irányai a klasszikus növénytani, rendszertani és növénytársulástani témák alapján nyugodtak, amelyek fitokémiai, molekuláris taxonómiai, stresszfiziológiai és molekuláris növénybiológiai témákkal bővültek az elmúlt években. Ez a fejlődésút a sikerrel megvédett illetve eljárás alatt álló disszertációk címéből egyértelműen kikövetkeztethető. Éppen ezért a növénybiológiai témacsoport ma talán a legkomplexebb felkészítő és kutatási programot nyújtó halmaza a BDI-nek. A mikrobiológiai és a genetikai témacsoportok közös gyökérről eredeztetnek, tematikailag először az orvosi mikrobiológia témaköréhez kötődtek, de gyorsan átfordultak a környezeti mikrobiológia irányába (oxidatív stressz, nehézfém-tolerancia, mikotoxinok hatásmechanizmusa), illetve személyi gyarapodás következtében a növény/baktérium kölcsönhatások és a vírusbiológia is megjelent a művelt témák között. A módszertani fegyvertár az új generációs szekvenálási és genomikai/proteomikai vizsgálatokkal bővült az elmúlt két évben. A Szőlészeti és Borászati Intézettel kooperációban lehetőség nyílt szőlőgenetikai témák elindítására is. Kifejezetten ökológiai jellegű témák az utóbbi két évben kerültek a doktoriskola kínálatába, melyek között mind növény-, mind állatökológiai problémákat is vizsgálunk. Ezek a vizsgálatok elsősorban terepmunkán alapszanak, témától függő laboratóriumi analízisekkel illetve beállított terepkísérleti helyzetekkel kiegészítve. Itt is törekszünk molekuláris biológiai kapcsolódási pontok kialakítására (molekuláris taxonómiai és populációs markerek keresése, vírus/gazdaállat kölcsönhatások vizsgálata populációs szinten), illetve az európai szintű, regionális komparatív megközelítésekre, amelyek szélesebb bázisra helyezik és nemzetközi vonatkozásokkal gazdagítják ezeket a témákat. Ennek a témacsoportnak a fejlesztését a környezetvédelem, a megújítható erőforrásokkal való gazdálkodás, a genetikai tartalékok védelmének jelenlegi helyzete aktualizálja. Ugyancsak fontosak a városi környezettel és az inváziós növények biológiájával kapcsolatos új témáink és eredményeink. A szabályozásbiológiai témacsoport elsősorban idegtudományi és fejlődésbiológiai témákat hirdet meg kidolgozásra. A gerinctelen állatok idegrendszerének kutatása terén a második legnagyobb hazai műhelyt tudhatjuk magunkénak. Ugyancsak egyedi vonás a hazai palettán az érzékszerv-biológiai (látás, ízlelés) kutatások erős vonulata. A kutatások ötvözik a modern anatómiai és fiziológiai munkákat és a neurokémia legújabb eredményeit is. Továbblépési lehetőség a legújabb molekuláris biológiai vizsgáló módszerek 3

4 (tömegspektrometria, PCR array, új generációs szekvenálás, calcium imaging) bevezetésével adódhat, melyek kivitelezhetőek a Szentágothai János Kutatóközpontban a közelmúltban létrehozott laborjainkban. Új és markáns kutatási irány a doktori iskolában a sportbiológia. A Természettudományi Kar megalakulása (1992) óta a korábban tisztán sportpedagógiai irányultságú működik a sporttudományi kutatások jelentősen átalakultak és létrejöttek olyan laboratóriumok, ahol terhelés-élettani és biomechanikai vizsgálatokra alkalmas berendezések állnak az ott dolgozók rendelkezésére. A sportbiológiai témák kínálata elsősorban a fittségi vizsgálatokra, a az edzettség metabolikus mutatóira és az izomerő vizsgálatokra épül, de emellett már lehetőség van modern informatikai eljárásokkal a mozgások modellezésére is. A doktori Iskola vezetője Dr. Gábriel Róbert tanszékvezető egyetemi tanár, a PTE volt rektora, a PTE TTK volt és jelenlegi dékánja, aki széles körű vezetői tapasztalatokkal rendelkezik. Nevezett a MTA doktora, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, aki kutatói és PhD témavezetői eredményei alapján (lásd részletesen a BDI honlapján) a hazai neurobiológiai kutatás élmezőnyébe tartozik és nemzetközi viszonylatban is magasan jegyzett. Tudományos közéletbeli tevékenysége jelentős (OTKA Idegtudományok zsűri elnök, a MTA Közgyűlés választott képviselője, Magyar Idegtudományi Társaság vezetőségi tag és egyben képviselő az International Brain Research Organization PanEurópa-i Szakmai Bizottságának). Tudományos és témavezetői munkája folytonos. A jogelőd Összehasonlító Neurobiológia program majd a Biológiai Doktori Iskola keretei között 8 fokozatot szerzett hallgatója van. Jelenleg is 1 volt PhD hallgatója áll fokozatszerzés előtt és 1 PhD hallgató témavezetője, ami a BDI jelenleg is aktív témavezetői között számára vezető szerepet biztosít. A doktori iskola megalakulása óta másodszor, nagy többséggel történt újraválasztás után tölti be ezt a tisztet. A Doktori Iskolában folyó doktoranduszképzés eredményeit és folyamatosságát a mellékletekben ismertettük. Itt egy olyan táblázatos felsorolást adunk, amiben a kifejezetten magasnak minősíthető tudományos teljesítményt elért hallgatóinkat soroljuk fel az utóbbi 4 évből: Hallgató neve Témavezető Paraméter Oklevél Babai Dániel Molnár Zsolt Közleményszám: Battonyai Izabella Elekes Károly Kumulatív IF: Molnár Péter Hernádi István Kumulatív IF: Orsi Gergely Janszky József és Kumulatív IF: Gábriel Róbert Szabadfi Krisztina Gábriel Róbert és Reglődi Dóra Kumulatív IF:

5 Általánosságban megállapítható, hogy a BDI szabályozórendszere megköveteli a nemzetközi szintű publikációs tevékenységet a fokozatszerzéshez. Hosszú ideig kézzel fogható különbség volt azonban a szupra- és infraindividuális biológia területén a teljesítményértékelésben és a scientometriai kívánalmakban. Ezt az ellentmondást a 2013-ban bevezetett és ma is érvényes szabályozással sikerült feloldani (lásd BDI SzMSz, Fokozatszerzési követelmények). A habilitációhoz elvárt kutatási teljesítmény irányelveinek megfogalmazása során mértékadónak tekintjük - megfelelő arányosítással - az MTA doktora cím odaítélésre vonatkozó minimális követelményeit. 3. A doktori Iskola szervezeti felépítése A BDI Tanácsa -mely a törzstagokból áll dönt az Iskolát érintő kérdésekben. Negyedévenként rendszeresen (szükség esetén azonban akár sűrűbben is) ülésezik. Jóváhagyja a habilitációk indítását, meghatározza az egységes felvételi követelményeket, áttekinti a szervezeti kérdéseket. Évente felülvizsgálja a törzstagok teljesítményét, dönt témavezetői felkérésekről, illetve szükség esetén újabb törzstagok beépítéséről. A doktoriskola vezetése évente kétszer szervezett formában is találkozik a hallgatókkal a felmerült problémák tisztázása érdekében. 4. A doktoriskola C-SWOT analízise Nem tiszte az önértékelést végzőknek az egyes, munkánkban részt vevő témavezetők és doktoranduszok teljesítményének részletes értékelése, mert ezt az egyedi publikációs listákból és impakt faktor adatokból a külső bírálók elfogulatlanul el tudják végezni. Ugyanakkor fontos áttekinteni, hogy milyen külső és belső tényezők erősíthetik vagy gyengíthetik a doktoriskola jövőbeni kilátásait. A következőkben egy C-SWOT analízis keretében kitértünk a legfontosabb tényezőkre: A PTE TTK BDI C-SWOT analízise Constraints (külső korlátok): A PTE fogyatkozó hallgatói létszáma A város, a megye és a régió gazdaságának gyengesége, az ipari kapcsolatok relatív hiánya A tehetséges hallgatók fokozódó elvándorlása a Dél-Dunántúlról A természetes környezettel kapcsolatos kutatások és témák háttérbe szorulása 5

6 A genetikailag módosított organizmusokkal és a kísérleti állatok tartásával kapcsolatos szabályozás jelentős szigorodása Erősségek Kompakt, minőségében folyamatosan javuló oktatógárda, magas arányú minősítettség a biológia szakterületen Más TTK-s és orvosi szakterületekkel történő erőteljes kutatási együttműködés számos témában Együttműködés hazai kutatóhelyekkel (SzBK, SzTE, MTA ÖKés TTK, Gödöllői Egyetem, OSSKI) Jó külföldi részképzési lehetőségek egyes diszciplinákban Lehetőségek Több társkar doktoriskoláival való erőteljesebb együttműködés Új, magas technológiai színvonalú kutatási infrastruktúra (Szentágothai János Kutatóközpont) létrejötte a PTE-n Transzlációs kutatások fokozódó támogatása, a Grastyán Endre Transzlációs Kutatóközpont létrejötte a PTE-n A Szőlészeti és Borászati Intézetben gondozott növényanyag többszempontú feldolgozásának lehetősége Számos gyakorlatközeli, alkalmazott kutatási téma, jelentős külső pályázati támogatással Gyengeségek Viszonylag fiatal intézmény, mindössze 25 éves egyetemi képzési múlt a biológia szakterületen A középkorú oktatói réteg relatív hiánya A témakínálat nem fedi le a biológiai tudomány teljes spektrumát A nem kötelező PhD kurzusok meghirdetésének esetlegessége, kevés Nem biológus diplomát szerzettek beiskolázása (pszichológusok, orvosok, mezőgazdászok, gyógyszerészek, kémikusok, sport diplomások) Veszélyek Minőségében romló hallgatói beiskolázási bázis Verseny külföldi egyetemi doktori képzési lehetőségekkel és az ÁOK doktoriskoláival a legjobb hallgatókért A kétciklusú képzésre történő áttérés következtésben kisebb merítési bázis Belső feszültséget okoz a szupra- és 6

7 külföldi vendégoktató Nem teljes az elektronikus tanulmánykövetési rendszer (ETR) kurzusnyilvántartása a PhD hallgatók körében Nem biztosított a műszerpark folyamatos fejlesztése, fenntartása. infraindividuális biológiai területen kutatók eltérő publikációs stratégiája és értékrendje A felsőoktatás-finanszírozás hektikussága, a doktori képzés finanszírozásanak és a tudomány-támogatás mindenkori mértékének bizonytalansága A fentiekből világosan látszik, hogy a problémák a hallgatói beiskolázás (minőségi) oldalán várhatók leginkább, míg az előnyök közeljövő infrastrukturális fejlesztései tekintetében realizálódtak. A beiskolázási oldal egyensúlyának biztosítása érdekében ki fogjuk bővíteni a más intézmények felé folytatott beiskolázási propagandát. Eddig is fogadtunk hallgatókat az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem (jogelődje a Kossuth Lajos Tudományegyetem) és a Szegedi Tudományegyetem (jogelődje a József Attila Tudományegyetem) képzéseiről, és ezek a hallgatók általában sikeresen integrálódtak e helyi közösségbe, olykor újító módon léptek fel munkájuk során. Az ílymódon nyerhető többletteljesítmény előnyeivel a jövőben is élni kívánunk. 5. A doktoriskola helyi beágyazottsága A PTE-n jelenleg 22 doktori iskola működik, melyek közül az orvosi/egészségtudományi és természettudományi szakterületet 10 iskola öleli fel. Ezen iskolák között működik a kurzusok kölcsönös felvételének lehetősége (a témavezető jóváhagyásával), közös kutatási témák megjelölése (akár kettős témavezetés). Jellemző az egymás műszerparkhoz való hozzáférés lehetővé tétele is, nem csak a természettudományos, de az orvostudományi doktori iskolákkal is. Számos olyan nagyműszerhez tudunk hozzájutni (lézerek, tömegpektrométer, HPLC, elektronmikroszkóp, konfokális mikroszkóp, DNS szekvenátor, MRI, ESR, stb.) melyek az Általános Orvostudományi Karon vannak elhelyezve. Alkalomszerűen a Balatoni Limnológiai Intézet és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont műszerparkjának használatára is volt lehetőségünk. Új lehetőséget és új kutatási profil megnyitását jelentette a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet pécsi egységének a PTE-hez történő csatlakozása 2008-ban. Így a környezeti mikrobiológiai és a természetvédelmi témák mellé újabb gyakorlatorientált témák 7

8 meghirdetése és művelése vált lehetővé. Különösen izgalmas lehetőség a világ hatodik legnagyobb szőlő génbankjának állandó rendelkezésre állása és a legnagyobb Kárpátmedencei fajtagyűjtemény birtoklása. Vállalati együttműködés keretében a régió nagyobb cégei közül Pannonpharma, Biokom Kft, Pécsi Vizmű Zrt, a Pannonpower Zrt-kkel volt lehetőségünk szorosabbra fűzni kapcsolatainkat, míg az intézmények közül a Duna-Dráva Nemzeti Park nyújtott jelentős segítséget munkánkhoz. Jelentős partnerünk továbbá a Richter Gedeon Nyrt. A BDI oktatói rendszeresen részt vesznek a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem, a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Semmelweis Egyetem doktori eljárásaiban vizsgáztatóként, bizottsági tagként vagy opponensként. Hasonlóképpen, a BDI neves egyetemek tapasztalt oktatóit hívja eljárásainak lebonyolításához. 6. Együttműködő akadémiai partnerek a Dél-Dunántúli Régión kívül idehaza és a nagyvilágban A professzionális kutatóintézetek munkatársainak bevonása a PhD kurzusok tartásába illetve a témavezetésbe létfontosságú eleme a BDI működésének. A legjelentősebb együttműködés az Szegedi Biológiai Kutatóközponttal és Ökológiai Kutatóközponttal, ezen utóbbin elül a Balatoni Limnológiai Intézettel (Tihany) és az Ökológiai és Botanikai Intézettel (Vácrátót). Velük az elmúlt években megkötöttük a szükséges együttműködési megállapodásokat. Az itt végzett magas színvonalú kutatómunka húzóerő a doktoriskola oktatói számára, az innen érkezett részidős doktoranduszok tevékenysége és kutatási aktivitása példaértékű a nappalista hallgatók előtt. Nem elhanyagolható kapcsolatunk a Szegedi Biológiai Központtal sem, ahonnan rendszeresen kapunk oktatói és témavezetői segítséget, a Szegedi Tudományegyetem, TTK Mikrobiológiai Tanszékével és a Debreceni Egyetem TTK, Genetikai és Biotechnológiai valamint a Mikrobiológiai Tanszékeivel van több mint tíz éves tartalmas kapcsolat, és alkalomszerűen a Gödöllői Biotechnológiai Kutatóintézet munkatársai is bekapcsolódtak a BDI munkájába. Az ilyen hallgatók által kutatott témák társtémavezetőik révén erősítették az intézmények közötti kooperációt. Az elmúlt időszakban és a jelenbe nyúlóan számos ország laboratóriumai és tudományos műhelyei álltak és állnak rendelkezésre doktorandusz hallgatóink képzéséhez. Európai partnereink közül ki kell emelni Németországot (University of Jena, Universityof Erlangen-Nürnberg és Ruhr University, Bochum), Portugáliát (University of Coimbra) és Olaszországot (University of Camerino), Szlovéniát (University of Ljubljana). Az Amerikai Egyesült Államokban New York (New York University), Chicago (University of Illinois), 8

9 Missoula (University of Montana) és Omaha (University of Nebraska) volt hallgatóink célállomása, míg Új-Zélandon a Universtity of Otago fogadott soraiba részképzésre magyar PhD-hallgatókat. Európai együttműködéseinket az ERASMUS mobilitási program is támogatta (Coimbra és Camerino), míg a többi esetben a doktoriskola oktatóinak személyes kapcsolatai révén utazhattak ki hallgatók a fent említett egyetemekre. A részképzések a rövid (1 hónap) időtartamtól a (megszakításokkal) akár 2 éves időtartamig terjedtek. Számos esetben doktoranduszaink szemináriumot tartottak az idehaza végzett munkájukról. Hazatérésük után pedig intézeti szemináriumainkon számolnak be külföldi tevékenységükről, az együttműködő partnereknél szerzett tapasztalataikról. Fokozatot szerzett doktoranduszaink egy része a PTE-n belül jutott oktatói vagy kutatói álláshoz (TTK, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ), egy másik csoportjuk a fent említett külföldi egyetemek valamelyikén helyezkedett el posztdoktori ösztöndíjasként és később professzionális kutatóként vagy az oktatógárda tagjaként. Kisebb részük a gyakorlati életben (Richter, Sanofi, GlaxoSmithKline, SoftFlow, Pannonpharma) keresett és talált munkahelyet. Jelenleg nincs tudomásunk olyan a PTE TTK BDI-ben fokozatot szerzett doktoranduszról, aki munkanélküli lenne vagy nem a képzettségének megfelelő munkát végezne. 7. A doktoriskola jövőképe Az eddigi tapasztalatokra építve még számos lehetőség kínálkozik a képzés színvonalának növelésére. Az iskola továbbfejlesztésének egyik fő koncepciója az interdiszciplináris kutatási vonal erősítése, az egyes területek integrálása. A továbblépés egyik lehetőségét a képzés sokszínűségének növelésében látjuk. Doktori Iskolánk szakmai kapcsolatrendszere számos hazai és külföldi egyetemre és kutatóintézetre is kiterjed. Ezekre a kapcsolatokat tovább bővítve kívánjuk növelni PhD hallgatóink azon lehetőségeit, hogy hosszabb-rövidebb tanulmányutak keretében elsajátíthassanak olyan ismereteket, megismerhessenek olyan módszereket, technikákat, amelyekkel tovább bővülnek saját és az iskola lehetőségei egyaránt. Első lépésként a hazai lehetőségek sokkal szélesebb körű kiaknázását tervezzük, de törekszünk rá, hogy legígéretesebb hallgatóink munkájuk egy részét külföldi intézetekben végezhessék. Erre kiváló lehetőséget kínálnak jelenleg a Campus Hungary ösztöndíjak és az Erasmus Plus program. Kiemelten kell figyelni a helyi adottságokra, így kapcsolódási pontokat keresünk a Karunkon (Kémia, Fizika, Földrajz) és az ÁOK-n működő doktori iskolákkal interdiszlipcinális témák meghirdetésével. Új, ígéretes lehetőségként merült fel a Szőlészeti 9

10 Borászati Intézet kísérleti laboratóriumával való együttműködés szélesítése is, ami további, gyakorlati jellegű kutatási területeken túl a közös pályázatok sikerét is növelheti. Mindezek új témák, és ezzel együtt új témavezetők bevonását jelentené a doktori képzés egyes programjaiba. A kutatási területek sokszínűségének növelésével és a kapcsolatrendszer szélesítésével kívánjuk elérni, hogy a doktori képzésre jelentkezők köre bővüljön, egyre nagyobb arányban pályázzanak más egyetemek hallgatói is. A doktori képzés színvonala növelésének alapfeltétele, - a tudományterület jellegéből adódóan - a laboratóriumi háttér folyamatos fejlesztése. Az ehhez szükséges pályázatok sikerének is alapja a más intézetekkel való együttpályázás. A laborfejlesztésben törekszünk arra, hogy a hasonló műszerparkot igénylő kutatások közös műszerparkját tovább bővítsük. Ebben igen jelentős előrelépés volt a Szentágothai Kutatóközpont megépülése, ahol a számunkra hozzáférhető többszáz négyzetméteres laborfelület mellett a mintegy 2 milliárd forintnyi értékű műszerpark jelentős része is hozzáféhető. A munkakapcsolatok szélesítésén túl bővíteni kívánjuk a közös PhD kurzusok számát. További témavezetők bevonásával Biológiai Doktori Iskolán belül is lehetőség lesz arra, hogy a meglevők mellett új kurzusokat indíthassunk. Emellett fokozni szeretnénk a különböző doktori iskolák által meghirdetett kurzusok átjárhatóságát. Így elsődlegesen bővíteni kívánjuk az ÁOK orvostudományok doktori iskoláival ilyen szempontból is kiváló kapcsolatainkat. 10