SOA ALAPÚ INTEGRÁCIÓS LEHETŐSÉGEK AZ E-KÖZIGAZGATÁSBAN

Átírás

1 SOA ALAPÚ INTEGRÁCIÓS LEHETŐSÉGEK AZ E-KÖZIGAZGATÁSBAN Fekete János, Dr. Kondorosi Károly, Budapesti Műszaki Egyetem, Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont Budapest, Magyar tudósok krt. 2. BEVEZETÉS A Szolgáltatás Orientált Architektúra, (SOA Service Oriented Architecture), mint a ma legkorszerűbb alkalmazás integrációs eszköztár, helyet kér magának, a magyar e-közigazgatás modernizálásában. A BME (IT) 2 -n folyó kutatások a SOA fejlődési irányait, az alkalmazott fejlesztési eszközkészleteket, és a technológia gyors hatékony közigazgatási alkalmazására szolgáló kérdéseket próbálja tisztázni. A szolgáltató, ügyfélbarát kormányzat/önkormányzat koncepciójának megvalósítása megköveteli, hogy olyan informatikai és kommunikációs technológiai infrastruktúra (alkalmazások, hardver, szoftver, hálózat, kommunikáció) álljon rendelkezésre, amely képes hivatalokon és rendszereken átnyúló szolgáltatásokat nyújtani a kormány és a közigazgatás ügyfelei vagyis az állampolgárok és a vállalkozások, illetve hivatalok (közületek) számára. A Ket. hatályba lépett, ezzel megteremtődtek a jogi alapjai az ügyintézések elektronizálására. Az E-Kormányzat 2005 Stratégia és Programterv alapján megvalósult az e-közszolgáltatás alapinfrastruktúrája, a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer, aminek részei: a) a Kormányzati Gerinchálózat (EKG) csatlakoztatja az intézményeket egy egységes kormányzati kommunikációs hálózathoz, b) a hivatalok részére közvetlen hivatali kapus csatlakozásra van lehetőség c) az Ügyfélkapu egységes azonosítási felületet biztosít a felhasználók részére, d) a TÁR szolgáltatások lehetőséget biztosítanak az elektronikusan beadott iratok tárolására e) a biztonságos elektronikus dokumentum továbbító szolgáltatási réteg segítségével a rendszer képes, az adott ügyintézéshez tartozó tranzakciók vezérlésére és a szükséges visszaigazolások kibocsátására f) A Kormányzati Portál, ahonnan elérhetőek a hivatalok az e-kormányzati szolgáltatások és ami nyilvános tájékoztatási szolgáltatást nyújt Az EU-s támogatások alapján indított e-kormányzatot érintő projektek : ÁROP projektek: közszolgáltatási folyamatok szabályozására és szervezet fejlesztésére nagyságrendileg 13 milliárd forint értékű támogatás felhasználására történtek előkészületek. EKOP projektek: az e-kormányzati szolgáltatások fejlesztésére és a szükséges infrastruktúra kialakítására nagyságrendileg 47 milliárd forint összegű támogatás felhasználásának előkészítése történt meg.

2 A fenti eredményeken alapulva az elektronikus közszolgáltatások jellegét át kell alakítani úgy, hogy a) Ne az egyedi ügyintézések elektronizálásán legyen a hangsúly, hanem az ember és családja, üzleti vállalkozása, vagy a civil képviselete álljon a központban! Az ügyfelek a felmerülő igényeik által vezérelt módon, személyre szabható elektronikus közszolgáltatást és támogatást kaphassanak ügyeik elintézéséhez. b) Az ügyintézők munkájához messzemenő automatizáltságot és támogatást nyújtsanak az új rendszerek. Ahol automatizálásra van lehetőség, ott automaták végezzék el a feladatokat, jelentősen csökkentve ezzel az igényelt kapacitásokat. c) Ehhez a szolgáltatások osztott jellegét erősíteni kell, megfelelő szabályozással on-line módon kölcsönösen elérhetővé kell tenni az ügyek intézéséhez az egyedi nyilvántartásokat d) Át kell állítani a magyar közigazgatást a NON-STOP Government 7x24 órás üzemre. e) Ez az ügyintézési felület lesz az a pont, ahol az állampolgár találkozik az állammal, ennek megfelelően kell átalakítani a Szolgáltató állam arculatát. Ha ezen a felületen rossz szolgáltatást kap, azt az adott kormánnyal fogja azonosítani! A jelenlegi szigetszerű alkalmazásokból (APEH, KEKKH, stb.) álló rendszerek nem megfelelőek sem a végfelhasználók, sem pedig az informatikusok üzemeltetők, számára. A végfelhasználók csak bizonyos szolgáltatásokhoz juthatnak hozzá, s az üzemeltetők számára is nagy feladat a szigetrendszerek külön-külön történő üzemeltetése. Ahhoz, hogy komplex, tehát intézményeken és rendszereken átnyúló szolgáltatásokat tudjunk nyújtani, a szigetszerű rendszereket össze kell tudni kapcsolni, ami együtt jár a környezet inhomogenitásának (különböző operációs rendszerek, adatbázis-kezelők és további komponensek) kezelésével is. Ahhoz, hogy az informatika szolgáltató jellegűvé váljon, egységes, egymással kommunikáló, jól menedzselhető, kontrollálható rendszerekre van szükség. Ezeknek képesnek kell lenniük arra, hogy, meghatározhatók, folyamatosan mérhetők, értékelhetők legyenek a jóváhagyott szolgáltatási és operációs szintek, valamint rendelkezzenek különböző további funkciókkal is (helpdesk, incidenskezelés stb.). A szolgáltató informatikához szükséges, egységes rendszer kialakításának legkorszerűbb megoldása a mai szakmai trendek szerint a SOA módszer, technológia, eszközök. A SOA architektúra egy hálózatba kapcsolt, egymással kommunikáló szolgáltatások csoportja. A szolgáltatások lazán kapcsolódnak, jól definiáltak, platform független interfésszel rendelkeznek és újra használhatók. A SOA-ra alapozott megközelítés esetén várható: a. a kormányzati folyamatok automatizálásának megteremtése, azok rugalmas felépítése, szabványos szolgáltatások újrafelhasználhatósága b. a rendszerek tervezése, megvalósítása magas szintű funkcionális infrastruktúraépítőelemek felhasználásával, a rendszerek kialakítása kisebb kockázattal, gyorsabban lesz elvégezhető c. rugalmas támogató IT infrastruktúra kialakítása új és meglévő informatikai rendszerek felhasználásával, melynek révén a rendszerek üzemeltethetősége javul A központi rendszerrel (röviden: KR) kapcsolatban a SOA bevezetésétől az alább felsorolt eredményekre számíthatunk: - e-kormányzati szintű, (e-önkormányzati) szintű, az állampolgárokra és az e- kormányzati szakrendszerekre kiterjesztett folyamatok automatizálása, - jogszabályi változások gyorsabb követése, - EU-s (IDAbc- s ) integrációs elképzelések hatékony megvalósítása.

3 A SOA TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE A SOA alapját a Web szolgáltatások képezi. Az első generációs web szolgáltatások az UDDI könyvtárból, a szolgáltatásokat leíró WSDL függvényből, és a kommunikációt biztosító SOAP üzenetekből álltak, amelyeket XML nyelven írunk le. A második generációs Web szolgáltatások: Új szabványok: BPEL4WS WS- Coordination WS- Transaction WS- Reliable Messaging WS- Policy WS- Security

4 A jelenlegi SOA és web szolgáltatások szabványai. Néhány nagy cég SOA architechtúrája (Microsoft, ORACLE, BEA)

5 INTEGRÁCIÓ SOA ALAPOKON: A SOA az OASIS szabványokon alapuló, integrációs tervezési paradigma. Nagy gyártók termékcsaládjai támogatják, azonban a különböző szabványokat részben eltérő módon. Érdemes ezért megvizsgálni, melyek a lehetséges kapcsolódási felületek az egyes termékcsaládok között. Cél a közös felületek megtalálása. Az egyes szigetek integrálása folyamatos feladat. Fejlesztési módszertanokat kell találni az adott cég ( közigazgatás) SOA-ra való áttérésére. A közigazgatási folyamat, lazán csatolt szolgáltatásokból áll össze, amely a szolgáltatás sin alkalmazás szerverén fut. A folyamat leírás BPEL nyelven definiált. Az egyes elemi szolgáltatásokat web szolgáltatások valósítják meg, amelyek eltakarják az adott szigeten alkalmazott HW, SW, és technológiát. Szabványos interfészek, üzenetcsere, és többszintű felügyelet biztosítja a heterogén eszköztár hibamentes együttműködését, a szerviz busz környezetben. VIZIÓ Szolgáltatás szemlélettel integrált e-közigazgatási rendszer, amelynek legfontosabb jellemzői: - építőkocka jellegéből adódóan rugalmasan képes követni a jogi és szervezeti változásokat, - önálló interfészeket, szabványokat betartó szakrendszerek jönnek létre, - egyszerű interfész az EU rendszerek irányában, - fokozatos bevezetés, - fokozatosan bővülő szereplői kör. Mindezek alapja a közigazgatási szolgáltatás sin, vagy ESB (Enterprise Service Bus).

6 Közigazgatási Szolgáltatás Sín HOGYAN ÉRHETJÜK EL A fejlesztés több éves feladat. Feltehetően több gyártótól beszerzendő eszköztár miatt, kisebb fejlesztésekre is szükség lesz. A legfontosabb feladatok a kompatibilitás, interoperabilitás, szabványok, interfészek rögzítése. Az érintett projekt gazdák koordinált együttes munkájával lehetséges az egységes alapokon felépülő közigazgatási szolgáltatás sin kidolgozása, alapvető szakmai egyetértés mellett. A KISÉRLETI FEJLESZTÉS CÉLJA Az új technológia és szolgáltatásainak felderítése. A különböző gyártók termékei közötti kompatibilitások megtalálása, szabványosságuk, és más interoperabilítási kérdések. Külön figyelmet érdemelnek a nem funkciónális követelmények (biztonság, minőség). Nagyon fontosak az alapszolgáltatások (authentikáció, e-fizetés, stb.), amelyek több vagy minden folyamat részét képezik. Tapasztalatszerzés a folyamatok leírása (BPEL) és a menedzsment terén. ÖSSZEFOGLALÁS Sikerült tisztázni, hogy a nagyszámú gyártó és termék ellenére a http/https, a Webes szabványok, a JMS felület szilárd alap lehet a különböző termékek összekapcsolására. Hasonlóképpen a hordozható folyamat leírásokhoz, a standard BPEL nyelv, alkalmas lehet. A

7 széles eszköztárból a hiányzó szolgáltatások megvalósíthatók. Koordinációs módszertannal biztosítható a fejlesztések konvergenciája. Kooperatív alapállással, szervezetek közti szakmai tervező team felállításával, az elkészült elemek központi minősítésével, és üzembehelyezésével, biztosítható a kívánt célok elérése. A kutatásainkat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpontban végeztük a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által támogatott "Pázmány Péter Program" keretében.