AGRÁRJOG JEGYZET 2012

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AGRÁRJOG JEGYZET 2012"

Átírás

1 AGRÁRJOG JEGYZET 2012

2 AGRÁRJOG VIZSGA TÉMAKÖREI 2011/2012. I. félév (dec-jan. vizsgaidőszak) 1. A kárpótlás, mint a termőföld megszerzésének sajátos módja. (a tulajdonszerzésre jogosultak, a tulajdon megszerzésnek időpontja és feltételei, a kárpótlási vételi jog sajátosságai, a földtulajdont terhelő jogok) 2. A részarány-földtulajdon fogalma, jogi sorsának rendezése az évi II. tv. és az évi II. törvény alapján. (földalapképzésben rangsora, a részarány tulajdont terhelő jogok, a részarány-tulajdonból civiljogi földtulajdonszerzésének módjai) 3. Az állami tulajdonú termőföld, a tulajdonosi jogok gyakorlása, a vagyonkezelői jog (létrejötte, alanyai, tartalma.) 4. A Nemzeti Földalap vagyoni köre, az e körbe tartozó ingatlanok tulajdonosi joggyakorlása, tartalma, a tulajdonosi joggyakorló szervezet jogállása, feladatköre és vagyonkezelői joga. 5. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés joghatályai 6. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés feltételrendszere. 7. A közhitelesség jogvédelmi hatása és annak korlátai. 8. A ranghely és a rangsor jogvédő hatása; a bejegyzés ranghelyének biztosítása. 9. A nyilvánosság elve és annak korlátjai az információs önrendelkezési jog. 10. A kérelemhez kötöttség elve, a hivatalbóli eljárások. 11. Az okirati elv, az okiratok kellékei (belföldi-külföldi okirat) A bejegyzéshez szükséges igazolások. 12. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya (az ingatlan anyagi jogi fogalma; az önálló ingatlan fogalma, földrészlet; egyéb önálló ingatlanok, külön ingatlanok) 13. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma (dologi és személyi adatok, jogok, jogilag jelentős tények) 14. A tulajdoni lap, az egyszerű és összetett tulajdoni lap; a tulajdoni lap részei. Az ingatlan-nyilvántartási térkép és az okirattár tartalma. 15. Az ingatlan-nyilvántartás rendszere és módja; 16. A társasház, a szövetkezeti ház, a közös udvar fogalma; nyilvántartásuk szabályai 17. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás fő szabályai, adatváltozás, illetve jog, tény változása esetén (kérelem, megkeresés, az okiratok iktatása, széljegyzése, joghatályaik) 18. Az ingatlan-nyilvántartási döntések: határozatok és végzések; 19. Az ingatlan-nyilvántartási fellebbezési eljárás; jogorvoslat saját hatáskörben, annak feltételei, korlátai, a másodfokú felülvizsgálat és döntések. 20. Bírósági jogorvoslati kérelem, az ingatlan-nyilvántartási perek. 21. A családi gazdaság, a gazdálkodó család; a családi gazdálkodó; jogállásuk; más mezőgazdasági vállalkozók. 22. Az erdőbirtokossági társulat. 23. A hegyközség 24. A termőföld, a talaj fogalma; A termőföld földhasználati zónái (művelési ág, és annak megváltoztatása) 25. A földhasználati kötelezettség jelentése, formái. 26. A föld mennyiségi és minőségi védelme. A termőföld más célú felhasználásának jogi szabályai. 27. A földek igazgatási szempontokból, illetőleg rendeltetés szerinti felosztása. 28. A termőföld-tulajdon megszerzése a módosított évi LV. törvény alapján. (a tulajdonszerzés fogalma, kivételes jogcímek, termőföldtulajdon szerzés korlátozásának alkotmányossága) 29. Belföldi magán és jogi személyek termőföldtulajdon szerzése. 30. Az EU tagállami állampolgár termőföldtulajdon szerzése. 31. Nem EU tagállami állampolgárok és jogi személyek tulajdonszerzése termőföldön, védett természeti területen, illetve termőföldnek nem minősülő ingatlanon. 32. A külföldiek és belföldiek tulajdonszerzése termőföldnek nem minősülő ingatlanon. 33. Az elővásárlási jogok rendszere termőföldön. 34. Az elővásárlási jog gyakorlásának sajátos szabályai termőföldön 2

3 35. A haszonélvezeti jog, a használat joga forgalmának közjogi korlátozása az évi LV: tv.-ben. 36. Az erdő fogalma és rendeltetés szerinti csoportosítása, az erdőigazgatási egységek (részlet, tömb, tag). 37. Az erdőgazdálkodói jog fogalma, tartalma, alanya, forgalma. 38. Az erdészeti haszonvételi jogok; harmadik személyeket megillető jogok az erdőn (birtoklás, haszonvételek) 39. Az erdő védelme általános és különös szabályai és szankciói. 40. A vadászati jog fogalma, tartalma, alanya, forgalma, a vad tulajdonjoga. 41. A vadászterület fogalma, kialakításának eljárási szabályai. A földtulajdonosok jogai és kötelezettségei a vadászterület kialakítása során. 42. A vadkár-felelősségi rendszer elemi, fajtái. 43. A természeti és a védett természeti területek (fogalom, típusok, tulajdoni és használati korlátozások). 44. A védetté nyilvánítási eljárás rendje, annak típusai. 45. A természet védelmének eszközei (tájvédelem, a vadon élő élővilág védelme, a védelem eszközei a természeti oltalom alatt álló területeken.) 46. A vizek, vízi-ingatlanok tulajdona (állami, önkormányzati, magántulajdon) 47. A vízigények kielégítésének feltételei és annak sorrendje. 48. A vízjogi engedélyezési rendszer. 49. A halászati jog fogalma, tartalma, alanya, a hal tulajdonjoga. 50. A haszonbérleti jog termőföldön. 51. Az előhaszonbérleti jogok rendszere. 52. A feles bérlet, a részesművelés és a szívességi földhasználat fogalma, a haszonbérlettől eltérő szabályai. 53. A haszonvételi jogok haszonbérlete (vadászati jog, halászati jog). 54. A termékértékesítési szerződés. 55. A tárolási és a közraktári szerződés az agrárgazdaságban. 56. A magyar agrárpiaci rendtartás lényeges vonásai és hatálya. 57. A magyar agrárpiaci rendtartás intézményrendszere. 58. A magyar agrárpiaci rendtartás eszközrendszere. 59. Az európai integráció alapkövei, a Közös Agrárpolitika fejlődésének állomásai. 60. A Közös Agrárpolitika alapjai (mezőgazdasági termék fogalma, az agrárpolitika célrendszere és szerződéses jogi alapjai). 61. Az Európai Piacszervezetek (CMO) fogalma, fajtái és eszközrendszere. FELHASZNÁLT IRODALOM Jogszabályok Kurucz Mihály Tanár Úr tansegédletei, szemináriumai Előadások Egyéb internetes anyagok A jegyzet kizárólag tanulási célra készült! Az irományból mindenki saját felelősségére készüljön, mert a legjobb szándékom ellenére is lehetnek benne hibák, hiányosságok. A jegyzet hosszúságától nem kell megijedni, sokszor ismétli önmagát, néhol pedig inkább olvasmányos. Jó tanács: a lényegre fókuszáljatok! Készítette: Dr Bubó A jegyzet lezárva: Jó tanulást és sikeres vizsgázást kívánok! 3

4 1, A kárpótlás, mint a termőföld megszerzésének sajátos módja (a tulajdonszerzésre jogosultak, a tulajdon megszerzésnek időpontja és feltételei, a kárpótlási vételi jog sajátosságai, a földtulajdont terhelő jogok) A termőföld tulajdonjoga megszerzésének egy speciális esetét jelenti a kárpótlási árverésen történő tulajdonszerzés, ezért a kárpótlási törvények alapján történő tulajdonszerzés számos vonatkozásban eltér az általános szabályoktól. E körben külön kell szólnunk a kárpótlási árverés és a törvényen alapuló vételi jog sajátosságairól, végül említést érdemelnek a tulajdonszerzés időpontja és a megszerzett ingatlant terhelő jogok. EX LEGE VÉTELI JOG A Kpt. alapján kijelölt termőföldterületre a kárpótlásra jogosultakat vételi jog illeti meg. A vételi jog vagy opció a kötelmi jogból ismert jogintézmény, alakító jog. A Ptk-nak mindössze egy szakasza, a 375. tartalmaz szabályokat a vételi jogról. A vételi jog definíciója: a jogosultnak arra ad jogot, hogy valamely dolgot egyoldalú nyilatkozatával megvásároljon. A jogosult tehát egyoldalú nyilatkozattal olyan jogviszonyt létesíthet, amelynél fogva mástól meghatározott vételáron valamely dolog szolgáltatását követelheti, még akkor is, ha a tulajdonos a dolgát netalán nem kívánná eladni. Formai követelmény: írásba foglalás, valamint az opciót engedő szerződésben meg kell jelölni a dolgot és a vételárat is. Időtartam: a határozott időre kikötött vételi jog leghosszabb időtartama 5 év lehet, míg a határozatlan időre engedett opció hat hónap elteltével megszűnik. Háttér joganyag: egyebekben a vételi jogra a visszavásárlási jog szabályait kell alkalmazni. A visszavásárlási jogra végső soron pedig az elővásárlási jogra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell! Míg azonban az elővásárlási jog jogosultja csak a tulajdonos akaratával szerezheti meg a dolgot, addig a vételi jog jogosultja a tulajdonos akaratától függetlenül. Különbség, hogy az elővásárlási jog esetében a szerződés tartalmát a tulajdonos és az ajánlatot tevő harmadik személy határozza meg, addig a vételi jog gyakorlása esetén az eladó és vevő eredeti megállapodása jön figyelembe. Inytv.: a vételi jogot az ingatlan nyilvántartásba be LEHET jegyezni, az okirat alakiságára a Inytv. 32 (3) bekezdés fokozott szabályai vonatkoznak. A bejegyzés a jogot dologi hatályúvá teszi, a bejegyzett vételi jog mindenkivel szemben hatályos. Személyhez tapadó jog: a vételi jog is személyes jellegű, átruházása semmis. Ez a jog nem száll át örökösre. Alapítása: vételi jog alapulhat szerződésen és kivételesen jogszabályon is. A jogszabályon alapuló vételi jog gyakorlásának szabályait a vételi jogot alapító jogszabály határozza meg. A kárpótlási törvény a korábbi földtulajdonosok számára biztosított vételi jogot. A vételi jog viszont - akár szerződésen, akár törvényen alapul - nem az Alkotmány 13. (2) bekezdése alá tartozó tulajdonelvonás, hanem a tulajdonjog megterhelése. Ennek a kijelentésnek azért van jelentősége, mert amennyiben a vételi jog gyakorlása rejtett kisajátítást valósítana meg, akkor ez a jog is csak a kisajátítás elvei mentén lenne gyakorolható, azaz ingatlant kivételesen, közérdekből - törvényben megállapított esetekben, módon és célokra - lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár. Elhatárolás: az ex lege vételi jog azonban nagyban különbözik a szerződéssel létrehozott vételi jogtól. Az első és legfontosabb különbség, hogy a Ptk-án alapuló opciós jog az adásvétel egy különös neme, és mint ilyen származékos tulajdonszerzési mód.. Ezzel szemben azok a kárpótlási jeggyel rendelkezők, akik jogosultak termőföld tulajdonjogának megszerzésére csak és kizárólag a kárpótlási árverésen és ott is csak abban az esetben gyakorolhatták a vételi jogukat, ha főszabály szerint az ő ajánlatuk volt a legmagasabb. A szerződéssel létrehozott vételi jog a felek kölcsönös akaratán nyugszik, amely akaratukat írásbeli szerződés teszi érvényessé. 4

5 Ezzel szemben a kárpótlási vételi jogot maga a törvény hozza létre, a törvényalkotó egyoldalú döntésével kap jogot a kárpótlásra jogosult, hogy kárpótlási jegyével (forgalomképes, bemutatóra szóló értékpapír, tulajdonosi igazolással együtt) termőföld-tulajdont szerezzen. A vételi jog gyakorlására jogosultak körét ugyancsak az I. kárpótlási törvény határozza meg, azaz vételi joga csak annak van, aki jogosult részt venni a kárpótlási árverésen. A vételi jog tárgyát és annak ellenértékét a felek határozzák meg az opciós szerződésben. A kárpótlási árverésen gyakorolható vételi jog tárgyát a törvényben meghatározott módon és elvek szerint a szövetkezet által kijelölt földek jelentették. A jogosult vételi jogával azonban csak akkor élhetett, ha az adott fölterületre ő volt a nyertes licitelő. A vételi joggal megszerezni kívánt termőföld árát tehát szintén nem előre a felek határozták meg, hanem az a törvény szabta keretek között lefolytatott árverés eredményeként került meghatározásra. + kötelezettség: a törvény a nyertes vételi jogának gyakorlását további feltételhez kötötte. Kötelezettséget kellett vállalnia a termőföld mezőgazdasági hasznosítására és arra, hogy a termőföldet a mezőgazdasági termelésből öt éven belül nem vonja ki. A kötelezettségvállalás megszegésének súlyos szankciót is szabott a jogszabály: kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni, és árverés útján kell értékesíteni. A KÁRPÓTLÁSI ÁRVERÉS A kárpótlási árverés, mint a termőföld-tulajdonjog megszerzésének JOGCÍME került az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre, ezt láthatjuk az ingatlanok tulajdoni lapjának második részén is. Szemben a Ptk.-n alapuló vételi joggal, hiszen annak jogcíme az adásvétel. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor a vételi jog illetve a kárpótlási árverés hogyan viszonyulnak egymáshoz. A kárpótlási jeggyel tehát vételi jogát gyakorolja a jogosult, ugyanakkor a termőföld tulajdonjogát az árveréssel, mint hatósági intézkedéssel szerzi meg az új tulajdonos. Kárpótlási eljárás Vht.: a kárpótlási árverést összehasonlítva a végrehajtási törvény szerinti ingatlanárveréssel számos eltérést találunk. A kárpótlási árverésen csak és kizárólag az vehet részt, akiket a Kpt.I. külön nevesített. Az árverésen a jogosultak nem pénzzel, hanem a kárpótlási eljárás speciális értékpapírjával, a kárpótlási jeggyel licitáltak, az ajánlattétel AK összegre folyt. Több azonos ajánlat esetén a vételi jog gyakorlásának sorrendjét végső soron sorsolással (!) döntötték el. Az ingatlanok tulajdonának árverésen való megszerzése egyes álláspontok szerint eredeti, míg mások szerint származékos szerzésmódnak minősül. Az elméleti vita a gyakorlatban számos probléma forrása, többek között a tulajdonszerzés megtörténtének időpontja és az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés szükségessége okán is. Jogtudományi vita: a Polgári törvénykönyv magyarázata szerint az ingatlan tulajdonjogát még árverésen sem lehet eredeti szerzésmóddal megszerezni. Ingatlan tulajdonjogát árveréssel csak abban az esetben lehet érvényesen megszerezni, ha a tulajdonos valóban adós volt. Ingatlannak árverés útján való megszerzése ezen álláspont szerint, tehát nem eredeti szerzésmódnak minősül, azonban a vevő tulajdonjoga nem a végrehajtást szenvedőtől származik, hanem az árverésen, mint állami kényszeraktuson alapul. Mivel az árverési vevő nem jogutóda az adósnak, a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével egyidejűleg törölni kell az ingatlan terheit. Az ingatlanon az árverés után azonban továbbra is fennmarad a telki szolgalom, a közérdekű használati jog, valamint bejegyzés nélkül is az özvegyi jog. A másik álláspont szerint a hatósági árverés eredeti szerzésmód, a jóhiszemű vevő árverés útján eredeti szerzésmóddal szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát. A Ptk. 120 (1) bekezdés alapján az ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén a jóhiszeműség feltétele, hogy az ingatlan-nyilvántartás adataiban bízva szerezze meg a vevő az ingatlan tulajdonjogát. Aki elmulasztja az ingatlan-nyilvántartásba való betekintést, az jóhiszeműségre nem hivatkozhat. Az árverésen szerző tulajdonjoga bizonyos szempontból az árverést szenvedő tulajdonjogára tekintettel keletkezik, mégsem attól származik, hanem az áverésen, mint állami kényszeraktuson alapszik. Ha eredeti szerzésmódnak minősül az árverési vétel, akkor a tulajdonjogot az árverési jegyzőkönyv alapján szerzi meg a kárpótlásra jogosult. 5

6 Ingatlan árverésének leggyakoribb esete a végrehajtási jog alapján tartott árverés. A Vht a a tulajdon megszerzéséről a következőképpen rendelkezik: Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát az árverési vevő részére az árverési vétel igazolása céljából, az ingatlanügyi hatóság részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése végett. BIRTOKBAADÁS A magyar polgári jog szerint az ingatlan tulajdonjogának átruházásához nem szükséges az ingatlan birtokba adása, a vevő a tulajdonjogot megszerzi akkor is, ha még nem vette birtokba az ingatlant. Azaz kissé leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatunk, hogy a birtokbaadást az ingatlanoknál az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés helyettesíti. Azaz mindaddig, amíg a termőföld tulajdonjoga nincs bejegyezve az ingatlannyilvántartásba, addig az árverési vevőnek csak kötelmi igénye van a területre. A Kpt. I végrehajtási rendelete szerint a vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő földet az annak fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal adja birtokba. A birtokba adás feltétele, hogy a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének feltételei fennálljanak, és a gazdálkodó szervezet nyilatkozzon arról, hogy a termőföldön lévő terményt betakarította. Ilyen nyilatkozat hiányában is legkésőbb annak az évnek december 31. napjáig birtokba kell adni azt a termőföldet, amely évben a gazdálkodó szervezet a földön lévő terményt betakarította vagy betakaríthatta volna. A birtokbaadás két feltétele a tulajdonjog bejegyzésének feltételei és a gazdálkodó szervezet nyilatkozata arról, hogy a termőföldön lévő terményt betakarította, szükségesek a tulajdonjog bejegyzéséhez is. A Ptk ának (3) bekezdéséből indult ki a bíróság, amely kimondja, hogy az ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül, a tulajdonosváltozásnak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási átvezetésének hiányát a törvény végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet) 52. -ának (2) bekezdése a tulajdonszerzés és ennek részjogosítványai, a rendelkezési jog és a birtoklás gyakorolhatósága érdekében azzal hidalja át, hogy a Ptk. már idézett általános szabályától eltérően elegendőnek minősíti a tulajdonjog bejegyezhetősége feltételeinek fennállását. Ebből a bíróság álláspontja szerint az következik, hogy a jogszabály nem magát a bejegyzés tényét szabja a tulajdon megszerzésének feltételéül, hanem az alábbi feltételek meglétét: az árverésről készített jegyzőkönyv aláírását és az arról szóló nyilatkozat megtételét, hogy a megszerzett AK-mennyiség kárpótlási jeggyel nem fedezett költséget a szövetkezet javára tartozásként elismeri; annak igazolását, hogy a tartozást megfizették, vagy a gazdálkodó szervezettel részletfizetésben állapodtak meg. A vevő tulajdonjogot tehát nem az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel, hanem a bejegyzés feltételeinek megvalósulásával szerez. AZ INGATLANT TERHELŐ TERHEK A földhivatalok gyakorlata azonban inkább a végrehajtási törvényen alapuló rendelkezéseket tükrözi. Azaz a Vht 137. (1) bekezdése alapján az ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát a következő jogok terhelhetik: a) a telki szolgalom, b) a közérdekű használati jog, c) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog. Lényegében tehát a törvény által megkonstruált tartalommal keletkezett az új tulajdonjog. A fenti 3 jogosultság fennmaradhatott, más jog azonban nem. 6

7 2, A részarány-földtulajdon fogalma, jogi sorsának rendezése az évi II. tv. és az évi II. törvény alapján. (földalapképzésben rangsora, a részarány tulajdont terhelő jogok, a részaránytulajdonból civiljogi földtulajdonszerzésének módjai) A RÉSZARÁNY-TULAJDON JOGI TERMÉSZETE A mezőgazdaság szocialista átszervezése és között lezajlott. A kollektív mezőgazdaság szervezeti és földhasználati alapjainak megteremtése a szövetkezetesítésen (szervezeti háttér, földbeviteli kötelezettség, szövetkezeti földhasználati jog) és a tagosításon keresztül történt. A földmagántulajdon társadalmasításának (burkolt államosításának) a szövetkezeti közös földhasználattal elindított folyamata a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló évi IV. törvénnyel bevezetett megváltás jogintézményében teljesedett ki. A korszak utolsó jelentős jogalkotási terméke a földről szóló évi I. törvény, amely a rendszerváltás előtt néhány évvel, a évi IV. törvényt felváltva a szocialista földjogi szabályozás jogintézményeit (megváltás, felajánlás, a szövetkezeti közös használatban lévő földvagyon oszthatatlansága a szövetkezet megszűnése esetér3, a szövetkezeti közös földhasználati jog földtulajdonhoz közelítő szabályozása, a tag rendelkezési jogának kizárása a szövetkezetbe bevitt földje felett) kikristályosodott rendszerbe foglalta I. tv. 21..: A szövetkezet tulajdonában álló ingatlan a szövetkezet megszűnése estén is a 19. rendelkezéseinek megfelelően oszthatatlan vagyis nem kerülhet magánszemélyek tulajdonába. A 28.. (1) 2. mondat: A tulajdonos ezt a földjét nem idegenítheti el és nem is terhelheti meg. A földtulajdon szocialista átalakításának jogi eszközeit a fentiek szerint vázlatosan áttekintve látható, hogy a szövetkezeti közös földhasználati jog a mezőgazdaság kollektivizálásában és a földmagántulajdon társadalmasításában központi szerepet játszott. A szocialista földjogi szabályozás hajnalától annak alkonyáig szolgálta a tagok bevitt földjei feletti tulajdonjog kiüresítését, és a tagi magántulajdon elvonására irányuló célját beteljesítve az évi IV. törvény rendelkezése folytán szövetkezeti földtulajdonná fejlődött tovább. RÉSZARÁNY-TULAJDON ÉS SZÖVETKEZETI FÖLDHASZNÁLATI JOG Definíció: a tagi részarány-földtulajdon a tsz-be belépő tagnak (és a taggal azonos jogállású személyeknek) a szövetkezet közös használatába adott földje felett fennálló tulajdon. A szövetkezeti részarány-tulajdon a tagsági jogviszony keletkezéséhez és fennállásához kapcsolódott. A szövetkezetbe belépő (bekényszerített), földbevitelre kötelezett tag termőföldje felett fennálló civiljogi tulajdon részjogosítványai (a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogán kívül korlátozott mértékben a rendelkezés joga is) a szövetkezetre szálltak (!), ugyanakkor a tag a birtoklás és a használat jogán kívül a rendelkezés jogát is lényegében elvesztette, és tulajdona csupán a termelőszövetkezeti közös használatban álló földből AK értékben kifejezett részarány-tulajdonként maradt fent. Inytv.: ezt fejezte ki a korabeli ingatlan-nyilvántartás is, amely a termelőszövetkezeti közös használatban álló földeket a reálfólium elvét áttörve szövetkezethez kötötten tartotta nyilván, a szövetkezeti törzslapokon, településenként, helyrajzi szám és térmérték szerint, míg a szövetkezeti külön lapokon csak az adott tag adatai, és a tulajdonában álló föld AK értéke, valamint területnagysága és művelési ága szerepelt, a tagi ingatlanok helyrajzi száma nem. A tagi részarány-földtulajdon a szövetkezeti közös földhasználati jog intézményével összefüggésben értelmezhető. A TERMELŐSZÖVETKEZETI KÖZÖS FÖLDHASZNÁLAT: A szövetkezeti közös földhasználati jogviszony, a szövetkezet és a tag között a tagsági jogviszony részeként, a szövetkezetek működését központilag szabályozó jogszabályokban előírt földbeviteli kötelezettség folytán, egyazon állami kényszer hatására jött létre. Témánk szempontjából a termelőszövetkezeti közös földhasználati 7

8 jognak azon vonása vizsgálandó, hogy az a szövetkezet oldalán tulajdonosi erejű jog volt, míg a tag magántulajdonjogát teljesen kiüresítette. A termelőszövetkezeti közös földhasználati jog hatása a tagi termőföld - tulajdonjog tárgyára: a termelőszövetkezeti közös használatba adott föld felett a tagnak csupán AK értékben kifejezett eszmei tulajdona maradt fenn. A termelőszövetkezeti közös használatban álló termőföldet helyrajzi szám szerint beazonosíthatóan csak a termelőszövetkezet törzslapján tartották nyilván, a különlapon a tag nevén csak az AK értéket, a területet és a művelési ágat tüntették fel. A földbevitel után a tag tulajdonjogának tárgya az ingatlan-nyilvántartás alapján konkrétan nem volt meghatározható. A részarány-tulajdon jogintézményének bevezetésével a szocialista jogalkotás feltalálta a földnélküli földtulajdont. A termelőszövetkezeti közös földhasználati jog hatása a tagi termőföld - tulajdonjog tartalmára: a szövetkezeti közös földhasználati jogviszony létrejöttével a szövetkezet tagja nemcsak saját földje használatának és birtoklásának jogát veszítette el, hanem a föld feletti rendelkezési jogot is. A rendelkezési jog korlátozását jelentette a földbeviteli kötelezettség, ami folyamatosan, a tagsági viszony létesítése után szerzett földekre is fennállt, és kiterjedt a tag saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében vagy bármilyen más törvényes jogcím alapján használatában levő összes földre. Kivételt a beviteli kötelezettség alól csak a háztáji föld képezett. A beviteli kötelezettség nemcsak a termelőszövetkezeti tagok, hanem azon kívülálló tulajdonosok rendelkezési jogát is kiüresítette, akiknek a földjét a belépő tag illetve családtagja haszonbérlet vagy haszonélvezet címén használta. A tag a termelőszövetkezeti használatban levő földjének tulajdonjogát élők között nem ruházhatta át. A szövetkezeti tagok számára a jogi szabályozás (már az 1953-as alapszabályminta is) biztosította a földkivitel lehetőségét. Eszerint a tag kilépés vagy kizárás esetén a bevitt földdel azonos területű és művelési ágú földet kaphatott a bevitt földje helyett. A GYAKORLATBAN AZONBAN FÖLDKIVITELRE MÁR EKKOR SEM IGEN KERÜLT SOR! A termelőszövetkezeti közös használatban levő föld örökösének rendelkezési joga is korlátozott volt: o Ha az örökös is a szövetkezet tagja volt, akkor az örökölt földet úgy kellett tekinteni, mintha azt az örökös adta volna a szövetkezet közös használatába. o Ha az örökös kívülálló volt: január 1. előtt: csak akkor lehetett részére a kilépés szabályai szerint, a bevitt földdel lehetőleg azonos területű és művelési ágú földet kiadni, ha élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozott. Egyébként a nem földműves kívülálló örökös akaratától függetlenül földjére közte és a tsz. között tartós, határidő nélküli haszonbérleti jogviszony jött létre január 1. után az IV. tv. megváltásra vonatkozó rendelkezései értelmében a kívülálló örökös földje amennyiben nem vették fel a szövetkezetbe tagként szövetkezeti tulajdonba került. A termelőszövetkezeti földhasználatot a jog VISSZTERHES FÖLDHASZNÁLATI JOGCÍMKÉNT szabályozta. A tag részére az általa termelőszövetkezeti használatba adott saját földje után földjáradékot kellett fizetni. A földjáradék azonban a gyakorlatban jelképes összeget jelentett. Mindez azt jelentette, hogy a földtulajdonos szövetkezeti tagok gyakorlatilag minden hatalmat elvesztettek a szövetkezeti közös használatba került föld felett. MILYEN JOGOSULTSÁGOKAT JELENTETT A TERMELŐSZÖVETKEZETI FÖLDHASZNÁLATI JOG A SZÖVETKEZET SZÁMÁRA? A termelőszövetkezeti földhasználati jog, mint fentebb utaltunk rá, tulajdonosi erejű jog volt, amely nem csupán a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát foglalta magában, hanem részleges rendelkezési jogot is jelentett a föld felett. 8

9 Az 1967.IV: tv. a megváltás jogintézményének bevezetésével a szövetkezeti földhasználati jogot gyakorlatilag dologi várománnyá tette a szövetkezet számára a tagok földje feletti tulajdonjogra a tagsági jogviszony megszűnésének esetére. Az 1987.: I. tv. tartalmilag tovább közelítette a két jogintézményt. Most már a közös használatban álló földet a szövetkezet el is idegeníthette, a tulajdonában álló föld (részarány) mértékéig. Jogosulttá vált annak megterhelésére is, a tulajdonában álló és az állam által ingyenes határidő nélküli használatába adott föld (részarány) együttes mértékéig. AZ 1967.ÉVI IV. TÖRVÉNY A FÖLDTULAJDON ÉS A FÖLDHASZNÁLAT TOVÁBBFEJLESZTÉSE Az évi IV. tövény egyik legnagyobb hatású rendelkezése az volt, hogy a szocialista táborban is egyedülálló módon intézményesítette a szövetkezeti földtulajdont, aminek fő forrásául a törvény hatályba lépésekor kívülálló és az az után kívülállóvá váló magánszemélyek tulajdonában álló földek megváltása szolgált. Ezzel céljához ért a földmagántulajdon társadalmasításának (burkolt államosításának) a szövetkezeti közös földhasználattal elindított folyamata. Az évi IV. törvény a szövetkezeti földtulajdonjog létesítésével materiális és jogi értelemben egyaránt bekebelezte a földmagántulajdont. A nagyüzemi földtulajdon állami és szövetkezeti formája kizárta a termelőt az elsajátításból, hiszen a társadalmi tulajdon mindenkié, tehát senkié. A kollektíva tagjainak tulajdona a termelőszövetkezeti vagyon oszthatatlanságának okán soha nem válhatott a kollektíva egyes tagjainak tulajdonává, annak alanya csak a tagok összessége együttesen lehetett. Ez végső soron alanytalanná tette a termelőszövetkezeti közös tulajdonjogot, és a tulajdonosi erejű közös földhasználati jogot. A földbevitelre kötelezett tagokat vagyoni hozzájárulásukból adódóan szervezeti jogok nem illették meg, azonban, bevitt földjük AK értékének megfelelő részarány-tulajdonjoguk csak a tagsági jogviszonyuk fennállásáig létezett, ezért, ha nem akarták elveszíteni még ezt is, ki sem léphettek a szövetkezetből. A taggal azonos jogállású személyek voltak : a tag házastársa, élettársa, özvegye, földjáradékra jogosult olyan idős személy, akinek földje a családtag beviteli kötelezettsége alapján került a termelőszövetkezet közös használatába. A megváltáson (1) és a felajánláson (2) kívül az IV. tv. a SZÖVETKEZETI TULAJDONJOG LÉTREJÖTTÉNEK SPECIÁLIS JOGCÍMEKÉNT kodifikálta az állami tulajdonú földek átengedését (3), illetve az ingyenes átadást (4). Ezen kívül lehetővé tette a szövetkezet számára a polgári jogi jogcímeken (5) való tulajdonszerzést is. A szövetkezeti földtulajdonjog bevezetése folytán a szövetkezet csak részarány-tulajdonhoz jutott annak a földterületnek egy része felett, amelyen már addig is gyakorlatilag teljes hatalma állt fenn a tulajdonosi erejű közös földhasználati joga alapján. A folyamatos megváltás (a törvény hatályba lépése után kívülállóvá váló tagok földjeinek megváltása) és a tsz megszűnése esetére vonatkozó megváltás oszthatatlanná tették a szövetkezet földvagyonát, ezzel biztosítva a magántulajdonból a kollektív tulajdonba tartó fejlődés visszafordíthatatlanságát. A termelőszövetkezeti közös használatban lévő földek o termelőszövetkezeti tulajdonba került, o maradtak a tagok vagy a taggal azonos jogállású személyek magántulajdonában lévő területek, o állami tulajdonban maradtak azok a termelőszövetkezet ingyenes határidő nélküli használatába adott földek, amelyek átengedését a termelőszövetkezet nem kérelmezte. A magántulajdonban és használatban levő földterület csökkenését eredményezte a korábban csak a háztáji földeket magában foglaló személyi földtulajdon kategória kiterjesztése és a zártkertrendezés. A RÉSZARÁNY-TULAJDON KONKRETIZÁLÁS FOLYAMATA A részarány-földtulajdon reziduális földérték tulajdon a polgári jogi magántulajdonon alapuló tulajdoni rendben értelmezhetetlen, hiszen itt a tulajdonjog egyedileg meghatározott konkrét tárgyon fennálló, teljes és kizárólagos hatalom, amelynek részjogosítványai felölelik a birtoklás, a használat és hasznok szedése, valamint a rendelkezés 9

10 jogát. Ezért az 1989-et követő tulajdonjogi rendszerváltáskor egyértelmű és elsődleges igényként jelentkezett a tagi részarány-tulajdonok konkretizálása, vagyis a termelőszövetkezeti közös használatban álló földalap felett lebegő, AK értékben kifejezett, tartalmilag kiüresített részarány-tulajdon konkrét önálló ingatlanon fennálló polgári jogi tulajdonná alakítása. A folyamat két lépése a részarány-tulajdon nevesítés (1) és az annak megfelelő önálló ingatlan kiadása (2). E feladat megoldásának sikere nyilvánvalóan attól függ, hogy van-e a részarány-tulajdonokra fedezet a szövetkezeti földalapban, és hogy ebből a földfedezetből milyen gyorsan és hatékonyan sikerül az egyes részarány-tulajdonosok kizárólagos tulajdonosi hatalma alatt álló földrészleteket kialakítani. Az évi XIX. törvény július 1-jei hatállyal magánszemélyek számára korlátlan mértékben lehetővé tette termőföld tulajdonjogának megszerzését. Ezzel megnyitotta a szabad földpiacot. Pontosabban annak keresleti oldalát. Ugyanakkor a szabályozás nyilvánvalóan átmeneti jellegénél fogva meglehetősen ellentmondásosra sikerült. Míg általában a termőföld korlátozás nélkül forgalomképessé vált, addig a termelőszövetkezeti tagok földtulajdonosi rendelkezési joga továbbra is több szempontból korlátozott volt. A közös használatban álló föld tulajdonosa anélkül, hogy tagsági viszonyát megszüntette volna csak akkor nyerhette vissza a földje feletti teljes rendelkezési jogot, ha megegyezésre tudott jutni a szövetkezettel, és részarányát termőföldre tudta cserélni. A tagi részarány csak korlátozottan volt forgalomképes. A földről szóló évi I. törvény 28. -ának az XIX. törvény 8. -ával bevezetett módosítása a korábban a tag által elidegeníthetetlen részarány öröklését és a szövetkezet tagjai között szabad átruházását tette lehetővé, azzal, hogy adásvétel esetén a szövetkezetet elővásárlási jog illeti meg. Az évi I. törvény 28. -ának (2) bekezdése pedig így módosult: A bevitt föld tulajdonosa földjét (részarányát ) alapszabályban meghatározott mértékig elcserélheti a szövetkezet erre a célra kijelölt földjére. Tehát a cseréhez nem volt már szükség hatósági jóváhagyásra és a magánszemélyekre irányadó szerzési maximum e területen is megszűnt, az elcserélhető föld mértékét az alapszabály maximálhatta. Azonban a tagi részarány-tulajdon kívülállókra nem volt átruházható. A szövetkezet a szövetkezeti közös használatban levő földeket a szövetkezeti földtulajdon (részarány) mértékéig elidegeníthette. Tehát ezek a földek a jogi személy termelőszövetkezet vagyonaként korlátlanul forgalomképesek voltak, miközben az egyes tagok magántulajdonosi rendelkezését tekintve csaknem forgalomképtelenek. A tag részarányát pedig semmilyen eszköz nem védte a szövetkezet földtulajdont elidegenítő ügyleteivel szemben. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló évi III. törvényt módosító XX. törvénnyel szintén július 1-jei hatállyal bevezetett rendelkezések már nem jogszabályban írta elő, hanem a szövetkezet alapszabályára utalta az alábbi földjogi jogviszonyok szabályozását: a földbeviteli kötelezettség mértéke, a szövetkezet használatában levő föld után fizetendő földjáradék mértéke, a háztáji földhasználat mértéke, a tag tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő egyéb földnek a háztáji mértékébe való beszámítása, ezen kívül a módosítás az alapszabály rendelkezésétől tette függővé, hogy a tagsági jogviszony megszűnése esetén, a volt tagnak (örökösének) a szövetkezetbe bevitt földje: o megváltásra kerül; o a volt tag (örököse) tulajdonában marad és a szövetkezet földjáradék ellenében tovább használja; o a bevitt földdel azonos értékű földet adnak ki helyette a vezetőség által meghatározott területen. A RÉSZARÁNY-TULAJDON KONKRETIZÁLÁSA Az 1989-et követő földtulajdoni rendszerváltás lényege a kollektív (állami, szövetkezeti) földtulajdoni és földhasználati rend lebontása, és a földingatlanok feletti áttekinthető civiljogi tulajdoni viszonyok létrehozása, amelynek során a magántulajdon sérelmével felduzzasztott állami és szövetkezeti földalap többségében magántulajdonba kerül. 10

11 Ez a szövetkezeti földalap vonatkozásában jelenti a quasi tulajdonok (szövetkezeti közös földhasználati jog, a tartós földhasználati jog, a termelőszövetkezeti tagok személyi földhasználati joga stb.) felszámolását, a részarány-tulajdonok konkrét földrészletekhez kötését és a tulajdonjogviszony tartalmának a klasszikus tulajdonjogi részjogosítványokkal történő megtöltését. A szövetkezetek földalapképzésének szabályait a szövetkezetekről szóló évi I. törvény hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról szóló évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) határozta meg, a szövetkezetek és tagjaik közötti vagyoni viszonyok rendezésére vonatkozó szabályozás körében. A FÖLDALAPOK ELKÜLÖNÍTÉSE Az Ámt. 13. (3) bekezdése a szövetkezeti termőföldekből elkülönítendő földalapokat és azok sorrendjét az alábbiak szerint határozta meg: 1. A részarány-földtulajdonosok földalapja: ide tartoztak a szövetkezeti tagok és a tagokkal azonos jogállású személyek (a tag házastársa, élettársa, özvegye, földjáradékra jogosult olyan idős személy, akinek földje a családtag beviteli kötelezettsége alapján került a szövetkezet közös használatába) földjei; valamint azoknak a kívülállóknak a földjei, akik az február 14-ével hatályba lépett, a földről szóló 1987.:I. törvényt és a termelőszövetkezetekről szóló évi III. törvényt módosító 1990.évi IX. törvénnyel biztosított választási jogukkal élve úgy döntöttek, hogy földjüket, földjáradék ellenében, kilépésük után is termelőszövetkezeti közös használatban hagyják. 2. A tagi, alkalmazotti földalap: a Kpt.I a alapján a 30, 20 AK-nál kevesebb földdel rendelkező tagok és alkalmazottak részére juttatott részarány, melynek ingatlan-nyilvántartásban a tagok részarány-tulajdonaként való feltüntetéséről (nevesítéséről) az Ámt a rendelkezett; 3. A Magyar Állam tulajdonában lévő földek: az állam által a szövetkezet ingyenes határidő nélküli használatába adott termőföldek, melyeknek a szövetkezet részére történő ingyenes átadása nem történt meg; 4. A kárpótlási I. földalap (szövetkezeti kárpótlási földalap): amelybe a Kpt.I. mellékletében meghatározott jogszabályok alapján szerzett földek kerültek, főleg szövetkezeti tulajdonú, de szövetkezeti használatban álló állami tulajdonú földek is lehettek közöttük. 5. A maradvány földeket, a szövetkezet tulajdonában álló, a fenti földalapokba ki sem jelölt, vagy a Kpt. szerinti árverés lebonyolítása után megmaradt szövetkezeti tuladonú termőföldeket az Ámt a értelmében a vagyonnevesítés szabályainak megfelelő alkalmazásával a tagok tulajdonába kellett adni. Az Ámt a szerint ezt a tulajdont is a tagok részarányaként kellett feltüntetni az ingatlan-nyilvántartásban. A FÖLDALAP nem más, mint földrészletek halmaza, amelyből szabályként csak a törvényben meghatározott személyi kör szerez civiljogi földtulajdont részarány-tulajdona fejében, annak AK értékének megfelelően. Kérdésként vetődött fel, hogy az egyes földalapok várományosi közösségei elsőbbséget élveznek-e más, törvényen alapuló várományokkal szemben; egyfelől a földalapok egymás közötti viszonyában, másfelől pedig a szövetkezeti földön fennálló egyéb várományokhoz való viszonyban. A kárpótlási földalap és a részarány földalap közötti elsőbbség kérdése egyértelműen a részarány-tulajdonosok földalapja javára dönthető el, hiszen az ő tulajdonjoguk az ingatlan-nyilvántartásban megmaradt. A szövetkezet jogosult volt a közös használatban álló föld használatát különféle jogcímeken (pl.: háztáji földhasználat, illetményföld-használat) átengedni tagjai, alkalmazottai számára, akár a saját tulajdoni részarányát meghaladó mértékben is. Ezeket a tartósan fennálló földhasználati jogviszonyokat (ahol a használó élethivatásszerűen művelte a földet) a rendszerváltás jogalkotása is honorálta azzal, hogy az Ámt. 13. (1) bekezdésében a használó számára törvényen alapuló vételi jogot létesített a használatában álló termőföldre. Eszerint törvényen alapuló vételi jog illette meg - a helyileg kialakult áron a szövetkezeti szakcsoport tagját a legalább öt éve használatában álló földre; a haszonbérlőt a legalább öt éve használatában álló földre, valamint a volt szövetkezeti tagot a megváltott földjére, ha azt a megváltás óta megszakítás nélkül használta, amennyiben tulajdonszerzési szándékát a jogosult a szövetkezet felhívásától számított egy hónapon belül bejelentette. 11

12 A RÉSZARÁNY-TULAJDON KONKRETIZÁLÁSA: FÖLDKIADÁS ÉS RÉSZARÁNYTULAJDON HELYÉNEK MEGHATÁROZÁSA Az január 7-én hatályba lépett Fkbt. mind a beviteli kötelezettség folytán részaránytulajdonosok, mind pedig az Ámt. rendelkezései folytán részaránytulajdonossá váltak (a tagi, alkalmazotti földjuttatás; a maradék szövetkezeti földtulajdon vagyonnevesítés szabályai szerinti felosztása folytán) számára egyazon, a maguk közül választott tagokból álló földkiadó bizottság által végrehajtott eljárásban rendeli kiadni a földeket. A törvény a hatályba lépésétől számított 60 napos határidőt szabott meg a részarány-tulajdonosok számára arra, hogy benyújtsák a földkiadó bizottsághoz a földkiadás iránti kérelmüket. A kérelmezők számára a részarány-tulajdonnnak megfelelő kiadása iránti eljárásban, a kérelmet be nem nyújtott részarány-tulajdonosok számára pedig a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárásban került sor a földek nevesítésére. A részarány-földkiadás iránti kérelemben a tulajdonos megjelölhette, hogy a szövetkezet gazdálkodási területén melyik településen és a településen belül a magánszemélyek részarány-földtulajdonának kielégítésére elkülönített földalapok közül melyikből és melyik földrészlet terhére kéri földkiadási kérelme teljesítését. Arra az esetre, ha a kérelem a megjelölt település területén nem lenne teljesíthető, a tulajdonos megjelölheti, hogy a földkiadó bizottság a szövetkezet gazdálkodási területén lévő településeket milyen sorrendben vegye figyelembe kérelmének átsorolásakor. A kérelemhez csatolni kellett a szövetkezet (jogutódja, illetőleg a felszámoló) igazolását arról, hogy a részarány-földtulajdonost milyen jogcímen, hány AK értékű föld illeti meg. A törvény szerint a kért adatokat a szövetkezet köteles a részarány-földtulajdonos rendelkezésére bocsátani. Az Fkbt. 6. -a határozza meg a teljesítési sorrend szabályait, eszerint: A földkiadó bizottság az illetékességi területén a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített külterületi földrészletekből a következő sorrendben (teljesítési sorrend) elsősorban annak a részarány-földtulajdonosnak földkiadási kérelmét teljesíti, akinek a kérelmében megjelölt településen: a) beviteli kötelezettség alapján belterületen keletkezett részarány-földtulajdona, de a föld kiadása a belterületen nem lehetséges; b) beviteli kötelezettség alapján belterületen és külterületen is keletkezett részarány-földtulajdona; c) beviteli kötelezettség alapján külterületen keletkezett részarány-földtulajdona; d) a szövetkezetekről szóló évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) alapján keletkezett részarány-földtulajdona. A földkiadási eljárásban a kérelmet benyújtott részarány-tulajdonosoknak a földkiadó bizottság előtt lehetőségük volt egyezségkötésre az egyes csoporton, a földrészleten belül, és végül a kiosztási sorrend meghatározása érdekében. Sorsolásra csak akkor került sor, ha nem tudtak megegyezni. Ha egyezség nem jön létre, a földkijelölő bizottság az önálló ingatlanok kialakításának helyét, illetőleg sorrendjét nyilvános sorsolással dönti el. Határozatuk ellen az illetékes FM hivatalhoz lehetett jogorvoslatért fordulni, a z FM hivatali határozat pedig 30 napon belül volt megtámadható a bíróságnál. ÖSSZEFOGLALÁS A részarány-földtulajdon fogalma évi II tv.: a mezőgazdasági szövetkezet a közös használatában álló, továbbá a bármilyen címen tulajdonába került földekből helyrajzi szám szerint meghatározva elkülöníti a tagok, a velük azonos jogállású személyek és a kívülállók (a továbbiakban együtt: részarány-földtulajdonos) tulajdonában levő földet. jogi sorsának rendezése évi II tv.: a részarány-földtulajdonost - legfeljebb 2000 Ft/AK érték alapulvételével, a szövetkezet választása szerint készpénzben vagy szövetkezeti üzletrész formájában - kártalanítani kell. 12

13 1993. évi II. tv. 5. (1) A földkiadási eljárás a részarány-földtulajdonos kérelmére indul. A földkiadási kérelmet a részarány-földtulajdonos e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül nyújthatja be a földjét használó szövetkezet gazdálkodási területén működő földkiadó bizottságnál. (3) A tulajdonos a kérelemben megjelölheti, hogy a szövetkezet gazdálkodási területén melyik településen és a településen belül a magánszemélyek részarány-földtulajdonának kielégítésére elkülönített földalapok közül melyikből és melyik földrészlet terhére kéri földkiadási kérelme teljesítését. Arra az esetre, ha a kérelem a megjelölt település területén nem lenne teljesíthető, a tulajdonos megjelölheti, hogy a földkiadó bizottság a szövetkezet gazdálkodási területén lévő településeket milyen sorrendben vegye figyelembe kérelmének átsorolásakor. Ha a tulajdonos a részére kiadásra kerülő föld önálló ingatlanná alakítását is kéri, nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja annak költségeit. (4) A kérelemhez csatolni kell a szövetkezet (jogutódja, illetőleg a felszámoló) igazolását arról, hogy a részarány-földtulajdonost milyen jogcímen, hány AK értékű föld illeti meg. A kért adatokat a szövetkezet köteles a részarány-földtulajdonos rendelkezésére bocsátani. Beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány-földtulajdon esetén az igazolást az ingatlanügyi hatóság adja ki, amelynek tartalmaznia kell a szövetkezet használatába adott földek település, fekvés és művelési ág szerint összesített területét, valamint ezek AK értékét. Ha a beviteli kötelezettség alapján a tulajdonos részarány-földtulajdona több településen keletkezett, az igazolást településenként részletezve kell kiállítani. 5/A. (1) A kiadásra kerülő föld ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos eljárás illetékmentes. Jogok Ha a tulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy az e törvény alapján kiadott földjét öt évig nem idegeníti el, továbbá nem vonja ki a mezőgazdasági termelésből - kivéve, ha az mezőgazdasági termeléssel összefüggő célból történik - a részére kiadott föld önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségeit az állami költségvetés terhére részben vissza kell téríteni. (4) Ha a tulajdonos a (2) bekezdésben vállalt kötelezettségét megszegi, a kiadott föld önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos - részére az állami költségvetésből megtérített -költségeket a föld elidegenítésének vagy mezőgazdasági termelésből kivonásának időpontjában köteles a költségvetésnek visszatéríteni. A részarány-tulajdonból civiljogi földtulajdonszerzésének módjai évi II. tv. A részarány-földtulajdonos kérésére az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett tulajdoni részarányoknak és AK értéknek megfelelő nagyságú és értékű földet részére ki kell adni. Minden olyan részarány-tulajdonos, aki még kiadatlan AK értékkel rendelkezik, a törvény hatálybalépését, illetve a földalapot kijelölő határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül kérelmet nyújthat be a mezőgazdasági igazgatási szervhez részarány-tulajdona önálló ingatlanként vagy osztatlan közös tulajdonban történő kiadására vonatkozóan, amennyiben e törvény alapján erre korábban jogosult lett volna. Ha a tulajdonosnak az e törvény és a Kpt. alapján többféle jogcímen és földalapból keletkezett részaránytulajdona van, a részarány-tulajdonokat az illetékes földhivatal a tulajdonos kezdeményezésére összevonja évi II tv. A kialakítandó új, önálló földrészletek 3000 m 2 -nél kisebb területűek nem lehetnek. Az július 27-ig hatályban volt jogszabályok alapján zártkertnek minősült területen a kialakítandó önálló földrészlet legkisebb területe 1500 m 2 lehet. Az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó kérelmet írásban az ingatlanügyi hatóság által erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelmet több tulajdonostárs együttesen is benyújthatja, és kérhetik az önálló ingatlan osztatlan közös tulajdonban történő kiadását. A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság meghatározza a földrészlet megosztásának módját, megállapítja a megosztás kiindulási helyét és irányát figyelemmel a talajvédelmi szempontokra is. Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti határidő letelte után a tulajdonostársak közötti egyezség hiányában sorsolással dönt a kiosztás sorrendjéről. 13

14 Az ingatlanügyi hatóság a sorsolással az adott földrészlet vonatkozásában a kiosztási sorrendet állapítja meg, és a földrészlet meghatározott részéhez rendeli a tulajdonosokat tulajdoni hányaduknak megfelelően. (10) Az ingatlanügyi hatóság a sorsolást követően elkészíti a változási vázrajzot, s ennek, valamint a sorsolási jegyzőkönyvnek az alapján a tulajdonjogot bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. (11) Akik önálló földrészlet kialakítását nem kérték a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak. A közös tulajdonnak az e törvény rendelkezései szerinti megszüntetése következtében létrejött közös tulajdon megszüntetésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A vagyonnevesítés két nagy szakasza: 1. szakasz = : megindul a vagyonnevesítés Jogszabályi háttere = az évi XV. törvény, az évi XX. törvény és az évi 17. törvényerejű rendelet Ekkor a vagyonnevesítés nem volt kötelező, lehetőséget adott arra, hogy a vagyon (az XII. 31-i mérleg alapján) 50 %-át a tagok részére nevesítették. Értékpapírt, üzletrészt kaptak. Definíció: Az üzletrész = a tagot a szövetkezet vagyonából megillető vagyoni hányad. Nem volt egységes a nevesítés: az ipari szövetkezeteknél = üzletrész + ingyenes részjegy a fogyasztási szövetkezeteknél = csak üzletrész a mezőgazdasági szövetkezeteknél = úgynevezett szövetkezeti vagyonrész és ingyenes vagyonjegy. A vagyonrész és az üzletrész közös ismérvei = a tagot a szövetkezet vagyonából megillető hányadát megtestesíthető okirat. Mindkettő örökölhető, részesedésre jogosít, vagyoni hányadot testesít meg, de nem lehetett kivinni a szövetkezetből. Különbség az átruházhatóságban van: o Az üzletrész korlátozottan forgalomképes, mert a szövetkezetet és a tagokat elővásárlási jog illette meg, de kívülállókra is átruházható volt. o A vagyonrészt viszont kívülállókra nem lehetett átruházni: az örökös vagy belépett a szövetkezetbe, vagy eladta a szövetkezetnek, illetve egy szövetkezeti tagnak az örökölt szövetkezeti vagyonrészt, mert az nem kerülhetett ki a szövetkezetből. 2. szakasz = 1992 után Az évi II. törvény kötelezővé tette a vagyonnevesítést, mégpedig a szövetkezeti vagyon 100 százalékát. (Az évi XII. 31-i vagyon alapján), de kivételt képeztek: 1) a részjegytőke, 2) a termőföld, 3) a szövetkezet fel nem osztható vagyona, 4) azok az ingatlanok, amelyeket a szövetkezet az államtól kapott, lakossági ipari, kereskedelmi célra, szolgáltatások céljára 5) a fogyasztási szövetkezeteknél a vagyon 30 %-a nem volt felosztható, (törvényben csak ez) 6) a lakás-, takarék- és iskolaszövetkezetek vagyonát nem kellett nevesíteni. (törvényben csak ez) Kiket érintett a nevesítés? Alanyi kör: 1) akiket kötelező volt üzletrészben részesíteni - akik január 1-jén már, és január 20-án még aktív tagok voltak (1992. évi II. 6. ); - akik legalább ötéves tagságot tudtak igazolni; 14

15 - akik a tagsági jogviszonyukat helyreállították ezek örökösei jogosultak voltak vagyonnevesítésre - akik legalább ötéves jogviszonyt tudtak igazolni, de más szövetkezetbe léptek át: az átlépés napjáig a régi szövetkezetnél kaptak nevesítést, utána az új szövetkezetnél. 2) Akiket lehetett üzletrészben részesíteni a szövetkezet alkalmazottai a szövetkezet volt tagjai a mezőgazdasági szövetkezetnél rendszeresen munkát végző segítő családtag. (Tehát mindazok, akik a vagyon létrehozásában, gyarapításában közreműködtek, de maximum a nevesítésre kerülő vagyon 10 %-a erejéig.) A nevesítés formája: üzletrész, ami örökölhető, korlátozottan forgalomképes, a közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehetnek a tulajdonosai, akkor is, ha nem tagok, sőt meghívásuk kötelező. 15

16 3, Az állami tulajdonú termőföld, a tulajdonosi jogok gyakorlása, a vagyonkezelői jog (létrejötte, alanyai, tartalma) A Nemzeti Földalapról szóló évi LXXXVII. törvény 3. -a értelmében szeptember elsejétől a Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam tulajdonosi jogait és kötelezettségeit a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet útján az agrárpolitikáért felelős miniszter gyakorolja, ezért az MNV Zrt. (korábbi ÁPV Zrt. + KVI) kizárólag a Nemzeti Földalapba nem tartozó ingatlanok ingyenes tulajdonba adásának lehetőségét vizsgálhatja. Az NFA tv. 1. (1) bekezdése és 15. (1) bekezdése értelmében az állami tulajdonú termőföld, mező,- erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek és a Magyar Állam tulajdonában lévő mező- és erdőgazdasági tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett földek a Nemzeti Földalapba tartoznak. A NEMZETI FÖLDALAP ELEMEI az állam tulajdonában lévő termőföldek, mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek, valamint a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett földek összessége, + az ezekhez kapcsolódó vagyoni érékű jogok A Nemzeti Földalap a kincstári (állami) vagyon része. A Nemzeti Földalapba tartozik az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban a) szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület vagy halastó művelési ágban nyilvántartott terület, b) művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület amelyre az erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg ténye van feljegyezve, és elsődleges gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül; c) művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület, amely a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet mező-, erdőgazdasági tevékenységét szolgálja, vagy ahhoz szükséges. Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Nemzeti Földalap részét képezik az (1) bekezdésben meghatározott területekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok is. KINCSÁTÁRI (ÁLLAMI) VAGYON: állami feladat ellátását szolgáló vagyon, mely a társadalom működését, a nemzetgazdaság céljainak megvalósítását segíti elő. (Amely a központi költségvetésből vagy elkülönített állami pénzalapból származó pénzeszközök felhasználásával került vagy kerül állami tulajdonba.) KINCSTÁRI (ÁLLAMI) VAGYONBA TARTOZIK: 1, vagyon, amelyet törvény kizárólagos állami tulajdonnak minősít föld méhének kincse felszín alatti vizek, folyó víz, természetes tavak, ezek medre folyóvíz elhagyott medre, újonnan keletkezett sziget országos közút, vasút, nemzetközi kereskedelmi repülőtér, ország területe feletti légtér távközlésre felhasználható frekvenciák (forgalomképtelenek átruházásra, elidegenítésre irányuló szerződés semmis) 2, vagyon és vagyoni értékű jog, aminek hasznosítására koncessziós szerződést lehet kötni koncessziókörbe tartozó vagyontárgyak: o országos közutak és műtárgyaik, vasút o kikötő, csatorna o regionális közművek o nemzetközi kereskedelmi repülőtér 16

17 vagyoni értékű jogok o bányászati kutatás, kitermelés o csővezetékes termékszállítás és tárolás o hasadó-, sugárzóanyagok előállítása, forgalmazása o szerencsejátékok szervezésére, működtetésére irányuló tevékenység o postai alapszolgáltatás o távközlési szolgáltatás o vasúti személyszállítás, árufuvarozás 3, központi költségvetési szervek feladatellátásához szükséges ingók, ingatlanok, vagyoni értékű jogok 4, állami tulajdonban levő o műemlékingatlan, o védett természeti terület, o termőföld, ha törvény másként nem rendelkezik, o erdő, o történeti (régészeti) emlékek és földterületek, o be nem hajtható állami követelések (pl. adó, vám) ellenében elfogadott vagyon 5, állam tulajdonába egyéb jogcímen került vagyon 6, üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek ker-ről szóló tv-ben meghat kibocsátási egység A Nemzeti Földalapról: az Országgyűlés az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű, és a földbirtok-politikai céloknak megfelelő gazdálkodás, továbbá a termőföldnek a mezőgazdasági termelés ökológiai feltételeire, valamint a gazdaságosság és a jövedelmezőség szempontjaira figyelemmel történő hasznosításának elősegítése, a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításának előmozdítása érdekében Nemzeti Földalapot hoz létre, és a következő törvényt alkotja. /PREAMBULUM/ A Nemzeti Földalap rendeltetése: a) működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítése, a szakirányú végzettséggel rendelkező agrárvállalkozók földhöz jutásának támogatása; b) a földárak és haszonbérek alakulásának befolyásolása; c) a termőföld magánosítása során létrejött, a hatékony mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan birtokszerkezet vidékfejlesztési célokkal összehangolt javításának támogatása, a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése; d) birtok-összevonási célú, valamint az állattenyésztő telepek működését biztosító önkéntes földcseréhez szükséges termőföld biztosítása; e) a magántulajdonba került, természetvédelmi oltalom alatt álló területek, valamint a hullámtéri területek, és a mentett oldali vízjárta területek cseréjéhez, továbbá kisajátítás esetén cserével történő kártalanításához, és törvényben meghatározott feladatokhoz földkészlet biztosítása; f) különleges termesztési célok megvalósításához tartalékterületek biztosítása; g) a fennálló földhasználati viszonyok stabilizálása, a további földhasználatok elősegítése; h) a termőföldek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelés összehangolása a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (különösen árterek kialakítása) szempontjaival; i) a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítása; j) az értékes termőhelyen lévő ültetvényterületek megtartásának elősegítése; k) tározók, záportározók kialakításához szükséges terület biztosítása; l) az erdővagyonnal való tartamos (fenntartható) gazdálkodás feltételeinek segítése; m) szociálisan hátrányos helyzetű rétegek megélhetésének elősegítése érdekében szervezett mezőgazdasági munkavégzést szolgáló szociális földalap biztosítása; 17

18 n) az oktatás és a tudományos kutatás céljainak, a mezőgazdasági genetikai háttér fenntartásának, megőrzésének szolgálata. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására és nyilvántartására, a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogok gyakorlására az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni. 3. (1) A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) útján gyakorolja. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az NFA képviseli. (2) A tulajdonosi jogok gyakorlása kiterjed a tulajdonjoghoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok gyakorlására is. (3) Azon állami tulajdonban álló, vagy állami tulajdonba kerülő ingatlan felett, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem kizárólag Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet tartalmaz, a tulajdonosi jogokat a miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel, az NFA és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint - a következő módon gyakorolja: a) az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén együttesen; b) mindkét fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) egymással együttműködve; c) csak az egyik fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) a másik fél érdekeinek szem előtt tartásával önállóan. (4) A (3) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozó döntést megelőzően meg kell állapítani az ingatlan egészének elsődleges rendeltetését, valamint a hasznosítással elérhető fő célkitűzéseket, és legkedvezőbb előnyöket. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet: az NFA a miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv. Az NFA elnökét a miniszter nevezi ki és menti fel. Az NFA két elnökhelyettesét az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tevékenységének ellenőrzése: a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi. Az NFA tevékenységét az öttagú ellenőrző bizottság ellenőrzi, melynek tagjait az Országgyűlés mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó bizottsága választja, illetve menti fel. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek és azok hasznosítása: a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket a (3) bekezdésben foglalt földbirtok-politikai irányelvek szerint kell hasznosítani. A földbirtok-politika irányelvei: a) a földhasználók helyzetének stabilizálása, fejlődésük elősegítése; b) családi gazdaságok kialakítása és megerősítése; c) környezetbarát, a fenntartható gazdálkodást szolgáló termelés földhasznosítás oldaláról történő támogatása; d) a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelés összehangolása a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (különösen árterek kialakítása), a vonalas infrastrukturális létesítmények szempontjaival; e) a Nemzeti Erdőtelepítési Programban foglaltak végrehajtásának támogatása; f) a racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítése; g) a földpiac élénkítése és szabályozása; h) az állattenyésztő telepek működéséhez szükséges termőföld biztosítása; i) a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése; j) minőségi földcserék lebonyolításának megalapozása; k) termelési-termékstruktúra átalakításának ösztönzése és befolyásolása; 18

19 l) a mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas termőföldek mezőgazdasági termelési célú hasznosításának előtérbe helyezése; m) a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas termőföldek, földterületek más irányú hasznosításának előkészítése, támogatása, esetenként végrehajtása; n) művelési-ág váltás támogatása; o) a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek megvételének és hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítása; p) a birtoknagyság alkalmassá tétele az európai uniós támogatások lehívhatóságához; q) szociális földprogram és közfoglalkoztatási program támogatása; r) pályakezdő agrárvállalkozók és mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkezők támogatása; s) különleges rendeltetésű (különösen oktatás, kutatás, büntetés-végrehajtás) gazdaságok működéséhez kedvezményes termőföld biztosítás. (4) A földrészletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a mezőgazdasági termelés célját szolgáló földre, ha a) az örökség visszautasítása útján szállt a Magyar Államra, vagy b) az örökös a hagyatéki eljárásban a Magyar Állam részére felajánlotta. 16. (1) E törvény erejénél fogva a Nemzeti Földalapba kerül - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állam által bármely jogcímen megszerzett földrészlet. (2) Az állam javára kisajátított, vagy kisajátítást pótló adásvétellel megszerzett, egyébként e törvény hatálya alá tartozó földrészlet nem kerül a Nemzeti Földalapba, kivéve, ha a kisajátításra természetvédelem, mezőgazdasági célú vízgazdálkodási beruházás megvalósítása, fenntartható erdőgazdálkodás és közérdekű erdőtelepítés céljából kerül sor. (3) Ha a (2) bekezdés szerinti földrészlet a kisajátítási határozatban meghatározott határidőn belül a kisajátítás céljára nem került felhasználásra, és a földrészlet egyébként e törvény hatálya alá tartozik, a földrészletet a kisajátítási határozatban megállapított határidő lejártát követő 60 napon belül az NFA részére át kell adni. 17. (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekről és az azokon fennálló jogok jogosultjairól az NFA az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint naprakész vagyonnyilvántartást vezet, amely tartalmazza a) a jogosultak adatai körében a haszonbérlő, vagyonkezelő, erdőgazdálkodó, és a 18. (5) bekezdése szerint megbízott személy nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét, telephelyét), b) a hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot. 18. (1) Az NFA - a 21. és 22. -ban meghatározottak kivételével - a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet a) nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladással, b) nyilvános pályázat útján történő haszonbérbe adással, c) nyilvános pályázat útján történő vagyonkezelésbe adással, d) cserével hasznosítja. (1a) A termőföldről szóló törvény szerinti termőföld vagy tanya haszonbérbe adása során a jogszabály alapján fennálló előhaszonbérleti jog NEM gyakorolható. (2) Az eladás, a haszonbérbe adás, és a csere során a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelően kell eljárni, valamint előnyben kell részesíteni az élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató személyeket. (3) Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet érintően csereszerződést elsősorban o birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megvalósítása, o állattenyésztő telep működésének biztosítása, vagy o nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósítása céljából köthet. 19

20 19. (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll; b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették; c) az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény ának 20. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik; d) állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták. (4) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni. 20. (1) Az erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kivételével vagyonkezelési szerződés köthető: a) költségvetési szervvel, b) többségi állami tulajdoni részesedéssel működő olyan gazdálkodó szervezettel, amely alapító okiratában vagy külön jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet, vagy c) olyan gazdálkodó szervezettel, amely jogszabályban rögzített állami feladat ellátásához kívánja hasznosítani a földrészletet (koncesszióba adás). (2) Erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelését csak költségvetési szerv vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet végezheti. (3) Központi költségvetési szervvel az azt irányító vagy felügyelő szerv egyetértésével köthető vagyonkezelési szerződés. (4) Az NFA-val kötött vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő jogosult meghatározott földrészlet birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő köteles a földrészlet értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karbantartásáról gondoskodni, továbbá - a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervek és e törvényben meghatározott egyéb esetek kivételével - díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni. (5) Vagyonkezelési szerződés - erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozó szerződést kivéve - határozott időtartamra köthető, melynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb a termőföldről szóló törvényben előírt, a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama lehet. (6) A szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei. (7) Az erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet érintő vagyonkezelési szerződés létrejöttéhez az erdészeti hatóságnak - a vagyonkezelő erdőgazdálkodói alkalmasságát megállapító - jóváhagyása szükséges. A vagyonkezelő az erdő hasznosítását harmadik személynek nem engedheti át. (8) A vagyonkezelői jog jogosultja a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább, és nem terhelheti meg. 22. (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet kötelező önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése érdekében ingyenesen vagyonkezelésbe, temető létesítése céljából ingyenesen tulajdonba adható a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat), valamint a megyei önkormányzat részére. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet szociális földprogram és a közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából az önkormányzat számára ingyenesen vagyonkezelésbe adható. Az önkormányzat a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább. 26. (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet eladására, vagyonkezelésére vagy haszonbérletére irányuló pályázati felhívást az NFA hirdeti meg. (2) A pályázati felhívást, valamint benne az eladásra, vagy a haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adásra kerülő földrészletek jegyzékét az NFA székhelyén, internetes honlapján, a földrészletek fekvése szerinti területi szervezeti egységeinél, és az önkormányzatnál legalább harminc napra hirdetmény formájában, valamint a 20

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI Fiatal Gazda Konferencia Budapest, 2011.02.25. Dr. Sebestyén Róbert NFA NEMZETI FÖLADALAPLKEZELŐ SZERVEZET (NFA) A Nemzeti Földalap (visszatekintés) A Nemzeti Földalapkezelő

Részletesebben

AGRÁRJOG I. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 1. Határozza meg a mezőgazdasági üzem földforgalmi törvény szerinti fogalmát! (2 pont)

AGRÁRJOG I. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 1. Határozza meg a mezőgazdasági üzem földforgalmi törvény szerinti fogalmát! (2 pont) Mezőgazdasági üzemek AGRÁRJOG I. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK 1. Határozza meg a mezőgazdasági üzem földforgalmi törvény szerinti fogalmát! (2 2. Melyek a mezőgazdasági üzem fogalmához tartozó termelési tényezők?

Részletesebben

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások

Részletesebben

2011. évi CI. törvény egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról*

2011. évi CI. törvény egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról* 25110 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 85. szám Melléklet a 2011. évi C. törvényhez Az Országgyûlés által elismert magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek 1 Magyar Katolikus

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔTESTÜLETÉNEK 23/1995. (XII. 28.) 1 RENDELETE 2

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔTESTÜLETÉNEK 23/1995. (XII. 28.) 1 RENDELETE 2 ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔTESTÜLETÉNEK 23/1995. (XII. 28.) 1 RENDELETE 2 AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL, A VAGYONTÁRGYAK FELETTI TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁRÓL A 15/1996. (IV. 30.) 3, A 7/1998.

Részletesebben

A részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére irányuló eljárás jogszabályi alapjai

A részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére irányuló eljárás jogszabályi alapjai A részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére irányuló eljárás jogszabályi alapjai Előadó: dr. Jászai Tamás János, ügyvéd OKTM 2015/I. konzorcium tagja OKTM munkaértekezlet

Részletesebben

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

Mátramindszent Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/1994. (X. 20.) Ör. számú R E N D E L E T E

Mátramindszent Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/1994. (X. 20.) Ör. számú R E N D E L E T E Mátramindszent Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/1994. (X. 20.) Ör. számú R E N D E L E T E az önkormányzat tulajdonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület az 1990.évi

Részletesebben

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

IZSÁK VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 11/2000. (XII. 20.) kt. számú és a módosításáról szóló 8/2004.(IV.28.) kt. számú és 14/2005. (XI.30.

IZSÁK VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 11/2000. (XII. 20.) kt. számú és a módosításáról szóló 8/2004.(IV.28.) kt. számú és 14/2005. (XI.30. IZSÁK VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 11/2000. (XII. 20.) kt. számú és a módosításáról szóló 8/2004.(IV.28.) kt. számú és 14/2005. (XI.30.) számú rendelete Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól.

Részletesebben

1992. évi II. törvény. a szövetkezetekről szóló évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról 1

1992. évi II. törvény. a szövetkezetekről szóló évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról 1 1992. évi II. törvény a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról 1 A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 114. -ában foglaltaknak megfelelően, az

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLAT V.141028

FÖLDHASZNÁLAT V.141028 FÖLDHASZNÁLAT V.141028 Földtörvény(ek) 2013. évi CXXII. Törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról - földekre vonatkozó haszonélvezeti jog alapítására, - mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld

Részletesebben

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről Azok a külföldi természetes személyek, akik valamely Európai Unión kívüli állam polgárai, illetve azok a jogi személyek, amelyek valamely Európai

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17.

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17. A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea 2014. május 17. A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos

Részletesebben

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK HASZNÁLATI JOGOK KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Használati jogok Személyes szolgalmak Telki szolgalmak Értékjogok Pl: zálogjog FÖLDHASZNÁLAT Főszabály aedificium solo cedit elve az épület osztja a fődolog jogi

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról

Hegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról /egységes szerkezetben/ Hegyesd község Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990.

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I.

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I. Zalalövő Város Önkormányzatának 17/2003./XII.04./sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestülete a többször módosított 1990.

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat

T/ számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10590 számú törvényjavaslat a Nemzeti Földalapról szóló 2010 évi LXXXVII törvény és az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009 évi XXXVII törvény módosításáról

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,

Részletesebben

Tisztelt Lakosság, Földtulajdonosok, Földhasználók!

Tisztelt Lakosság, Földtulajdonosok, Földhasználók! Tisztelt Lakosság, Földtulajdonosok, Földhasználók! Szeretném felhívni figyelmüket a mező- és erdőgazdasági művelés alá eső területek forgalmára, valamint azzal összefüggésben az elővásárlási/haszonbérleti

Részletesebben

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont)

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont) Ingatlan-nyilvántartás AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK 1. Melyek az ingatlan-nyilvántartás alapelvei? (6 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 3. Soroljon

Részletesebben

Az új földügyi szabályozás gyakorlati tapasztalatai

Az új földügyi szabályozás gyakorlati tapasztalatai Az új földügyi szabályozás gyakorlati tapasztalatai Dr. Simon Attila István Közigazgatási Államtitkár Fiatal Gazda Konferencia 2015 Budapest, 2015. február 27. Hatósági jóváhagyás iránti eljárások 2014.

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással, foglaló kikötésével, tulajdonjog fenntartása mellett Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről eladó családi és utóneve:

Részletesebben

Átvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos:

Átvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos: Kengyel Közgég Jegyzője Beérkezés dátuma: Átvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos: BEVALLÁS A MAGÁNSZEMÉLY KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL (Benyújtandó az ingatlan fekvése szerinti települési

Részletesebben

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1 TÁJÉKOZTATÓ A mező és erdőgazdasági földekre szerződéssel alapított, 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre, vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók

Részletesebben

A földtörvényről Dr. Simon Attila István jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium

A földtörvényről Dr. Simon Attila István jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium A földtörvényről Dr. Simon Attila István jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. március 12. 1. Mit szabályozna az új törvény és mit nem? a) A mező-,

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

I. Bevallás fajtája. megszűnése Ingatlan (építmény, telek) szerzése. Ingatlan (építmény, telek) elidegenítése. Vagyoni értékű jog megszűnése

I. Bevallás fajtája. megszűnése Ingatlan (építmény, telek) szerzése. Ingatlan (építmény, telek) elidegenítése. Vagyoni értékű jog megszűnése Bevallás A magánszemély kommunális adójáról (Benyújtandó az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat adóhatóságához) Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást adni I. Bevallás fajtája Megállapodás

Részletesebben

, , , , , , , ,

, , , , , , , , M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 41. szám 4267 56. 2004. 1,618 57. 2005. 1,469 58. 2006. 1,365 59. 2007. 1,326 60. 2008. 1,239 61. 2009. 1,217 62. 2010. 1,140 63. 2011. 1,071 64. 2012. 1,049 2. melléklet

Részletesebben

A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének jogszabályi háttere

A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének jogszabályi háttere Földügyi Főosztály A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének jogszabályi háttere Dr. Varga Márk főosztályvezető GISopen konferencia Székesfehérvár, 2015. március

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2007. (I. 26.) r e n d e l e t e

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2007. (I. 26.) r e n d e l e t e ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2007. (I. 26.) r e n d e l e t e az önkormányzati vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról egységes szerkezetben az e rendeletet módosító

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLATI BEJELENTÉSI ADATLAP

FÖLDHASZNÁLATI BEJELENTÉSI ADATLAP Földhivatal neve: Érkezési idő:... Iktatószám:... Mellékelt okiratok, szerződések száma:... További földrészletek adatait tartalmazó számú pótlap csatolása: Az igen mező kitöltése esetén az számú pótlap

Részletesebben

1. Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése

1. Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 207. szám 84489 II. A kérelem benyújtására szolgáló nyomtatványon a földhivatal által feltüntetendő tartalmi elemek: 1. A földhivatal bélyegzője 2. A kérelem érkezési

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

Új Polgári Törvénykönyv

Új Polgári Törvénykönyv Új Polgári Törvénykönyv Dologi Jog Dr. Pecsenye Csaba Birtok Birtokos Aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja Főbirtokos Albirtokos Jogalap

Részletesebben

IrorrrQnystéhn: TI 50 2. tt 2015 JúN 0 2. 2015. évi... törvény

IrorrrQnystéhn: TI 50 2. tt 2015 JúN 0 2. 2015. évi... törvény Q0002/000 5 s.., ~ Yíltt3s Hivatala IrorrrQnystéhn: TI 50 2 tt 2015 JúN 0 2. ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISELŐ Képvisel ői önálló indítván y 2015. évi... törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint

Részletesebben

Ügytípus megnevezése. Haszonbérleti hirdetmények kifüggesztése. A hirdetmény kifüggesztésének menete

Ügytípus megnevezése. Haszonbérleti hirdetmények kifüggesztése. A hirdetmény kifüggesztésének menete Ügytípus megnevezése Az ügy leírása Haszonbérleti hirdetmények kifüggesztése A hirdetmény kifüggesztésének menete Haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak

Részletesebben

A magánszemélyek kommunális adójáról

A magánszemélyek kommunális adójáról Jászfelsőszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 10/1999. (X.22.). sz. valamint 19/2004. (XII. 14.) számú kt. rendeletekkel módosított 11/1998. (XII.11.) számú rendelete A magánszemélyek

Részletesebben

Balatonederics Települési Önkormányzat. Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete

Balatonederics Települési Önkormányzat. Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete Balatonederics Települési Önkormányzat Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK. 12/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelete

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK. 12/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 12/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelete mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek bérbe-, használatba- és haszonbérbe adására vonatkozó eljárási

Részletesebben

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK különös tekintettel a vagyonkezelői jogra Vagyongazdálkodási napok Siófok, dr. Tóth Balázs osztályvezető, Fm Ingatlan-nyilvántartási Osztály Ingatlan-nyilvántartást

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

Az önkormányzati vagyon

Az önkormányzati vagyon Murakeresztúr Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2004. (IV. 16.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

KÉRELEM KISAJÁTÍTÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA IRÁNT. (projekt megnevezése) Neve: Levelezési címe: címe: Telefonszáma:

KÉRELEM KISAJÁTÍTÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA IRÁNT. (projekt megnevezése) Neve: Levelezési címe:  címe: Telefonszáma: Kormányhivatal (település) (utca/tér)..(ir.sz.) KÉRELEM KISAJÁTÍTÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA IRÁNT (projekt megnevezése) I. KÉRELMEZŐ Neve: Címe / Székhelye: Bankszámlaszáma Képviselőjének Neve: Levelezési

Részletesebben

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya Abony Város Önkormányzat 14/2007. (IV.12) sz. rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 1/2010.

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Mérk Nagyközség Képviselő-testületének 8/2005.(IV.20.) kt. rendelete Az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól. A Képviselő-testület! A helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések PUSZTAVACS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 14/2004. (VI.23.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Pusztavacs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2015. (XI.27.) önkormányzati rendelete. a települési adóról

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2015. (XI.27.) önkormányzati rendelete. a települési adóról Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2015. (XI.27.) önkormányzati rendelete a települési adóról (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Budapest Főváros IV. kerület

Részletesebben

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya. Bérbeadói feladatokat teljesítő szervek

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya. Bérbeadói feladatokat teljesítő szervek Abony Város Önkormányzat 14/2007. (IV.12) sz. rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 1/2010.

Részletesebben

Országgy űlés Hivatala Irományszám : Érkezett : 2016 JÚN 06.

Országgy űlés Hivatala Irományszám : Érkezett : 2016 JÚN 06. Országgy űlés Hivatala Irományszám : I(,o 39 01 Aj, Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Érkezett : 2016 JÚN 06. Egységes javasla t Kövér László úr, az Országgy űlés elnöke részére Tisztelt Elnök

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE

Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

I.Bevallás fajtája: Megállapodás alapján benyújtott bevallás Nem megállapodás alapján benyújtott bevallás

I.Bevallás fajtája: Megállapodás alapján benyújtott bevallás Nem megállapodás alapján benyújtott bevallás BEVALLÁS a magánszemélyek kommunális adójáról Benyújtandó Múcsony Nagyközség Önkormányzata Adóhatóságához (helyrajzi számonként külön-külön kell benyújtani) I.Bevallás fajtája: Megállapodás alapján benyújtott

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA EGYSÉGES JAVASLAT

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA EGYSÉGES JAVASLAT A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/16103/20. számú EGYSÉGES JAVASLAT a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásának bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához

Részletesebben

Szakdolgozati tematikák

Szakdolgozati tematikák Szakdolgozati tematikák Ingatlanjog 1. Az ingatlan anyagi jogi fogalma; az önálló ingatlan jogi fogalma;a telek, az építési telek, építési terület fogalma 2. Az építmény, műtárgy, speciális építményfajták,

Részletesebben

A Földforgalmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának tapasztalatai

A Földforgalmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának tapasztalatai A Földforgalmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának tapasztalatai Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala Dr. Horváth Áron földügyi osztályvezető 2015. február 27. AGRYA Konferencia,

Részletesebben

I. Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1.. E rendelet hatálya kiterjed:

I. Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1.. E rendelet hatálya kiterjed: RUDABÁNYA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2008. (III. 31.) sz. rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (Módosításokkal egységes szerkezetben) Rudabánya

Részletesebben

3. (1) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

3. (1) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. Önkormányzat képviselő testületének 9/2013.(XII.30.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyon gazdálkodás szabályairól Drávaszabolcs Község Önkormányzatának Képviselő testülete a

Részletesebben

A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése, jogi háttér alakulása

A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése, jogi háttér alakulása A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése, jogi háttér alakulása Fekete László főosztályvezető-helyettes OKTM Szakmai Nap 2016. november 16. Mérföldkövek - 1999. június

Részletesebben

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya Abony Város Önkormányzat 14/2007. (IV.12) sz. rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről Abony Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

JOGI KÖRNYEZET. Az államháztartásról szóló évi CXV. törvény Végrehajtási rendeletek.

JOGI KÖRNYEZET. Az államháztartásról szóló évi CXV. törvény Végrehajtási rendeletek. JOGI KÖRNYEZET Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. A 38. cikk előírja továbbá hogy a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jog alapításával (több vevő) Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről adóazonosító jel:. mint eladó (a továbbiakban: Eladó), másrészről adóazonosító

Részletesebben

. NAPIREND Ügyiratszám: /2012. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület február 28-i nyilvános ülésére

. NAPIREND Ügyiratszám: /2012. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület február 28-i nyilvános ülésére . NAPIREND Ügyiratszám: /2012. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2012. február 28-i nyilvános ülésére Tárgy:Az önkormányzat vagyonáról szóló 5/2003. (IV. 15.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő:

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2006. Ingatlan nyilvántar tási szervező szak. Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2006. Ingatlan nyilvántar tási szervező szak. Nappali és Levelező tagozat NYUGAT MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI FŐISKOLAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2006. Ingatlan nyilvántar tási szervező szak Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:

Részletesebben

Füzesabony Város Önkormányzat Képviselő-testületének október 08-i, soros, nyilvános ülésén hozott határozat

Füzesabony Város Önkormányzat Képviselő-testületének október 08-i, soros, nyilvános ülésén hozott határozat Füzesabony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. október 08-i, soros, nyilvános ülésén hozott határozat 111/2014. (X.08.) képviselő-testületi határozat Füzesabony Város Önkormányzata megtárgyalta

Részletesebben

Vételi jogot biztosító szerződés

Vételi jogot biztosító szerződés Vételi jogot biztosító szerződés ingatlanra Vételi jogot biztosító szerződés amely létrejött egyrészről családi és utónév: születési családi és utónév:. születési hely és idő:.. anyja neve:... lakcím:....

Részletesebben

A rendelet hatálya. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire.

A rendelet hatálya. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire. Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete Jánossomorja Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól Jánossomorja

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Ikt.sz.: 1/454-1/2015/I. Tárgy: Önkéntes földcsere Üi.: dr. Kurunczi Péter Melléklet: Földcsere szerződések, Vázrajz Makó Város Önkormányzat

Részletesebben

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában Dr. Bá bits K r isztina jogász Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában 54 1. A bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítások

Részletesebben

AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS

AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS 1 a) AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS (Az egyes tételeknél a felsorolásokból a lényeget és az összefüggéseket kell ismertetni!) A magánjog és a közjog specifikus vegyülése folytán kialakuló

Részletesebben

Dr. Szentgyörgyi Ágota

Dr. Szentgyörgyi Ágota INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Szentgyörgyi Ágota Az MNV Zrt. és az NFA közös tulajdonosi joggyakorlásának megjelenése az ingatlan-nyilvántartásban és az állami elővásárlási jog gyakorlásának változásai Az

Részletesebben

Szántó, kivett saját használatú út, 051/24 legelő

Szántó, kivett saját használatú út, 051/24 legelő ELŐTERJESZTÉS SZUHAKÁLLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. JÚNIUS 19-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: 947-9/2014/Sz. MELLÉKLETEK SZÁMA: 2 DB V I I. NAP IR E N D Tárgy: Indítványok,

Részletesebben

338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól A Kormány az Alkotmány

Részletesebben

Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése

Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése dr. Nagy Olga Földügyi és Térinformatikai Főosztály Az új földtörvény meghozásának okai A termőföld stratégiai vagyon, ezért a magyar

Részletesebben

Letenye Város Önkormányzatának. 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete. az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl

Letenye Város Önkormányzatának. 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete. az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl Letenye Város Önkormányzatának 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl (egységes szerkezetbe foglalt szöveg) Letenye Város Önkormányzata a lakások és

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 16/2005.(XI.30.) rendelete a telekadóról, építményadóról és a magánszemélyek kommunális adójáról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a

Részletesebben

Adókötelezettség keletkezése Változás bejelentése Adókötelezettség megszűnése Változás jellege : Változás jellege : Változás jellege :

Adókötelezettség keletkezése Változás bejelentése Adókötelezettség megszűnése Változás jellege : Változás jellege : Változás jellege : BEVALLÁS a telekadóról, alapterület szerinti adózás esetén (Benyújtandó az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat adóhatóságához. Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást benyújtani.)

Részletesebben

BALATO FÜRED VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL POLGÁRMESTER Szám: Előkészítő: dr. Lamperth Amarilla/Geiszler Éva Tárgy: Balatonfüredi Petőfi Sportkör kérelme Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület

Részletesebben

Közös tulajdon. Társasháztulajdon március 11.

Közös tulajdon. Társasháztulajdon március 11. Közös tulajdon. Társasháztulajdon. 2015. március 11. Közös tulajdon fogalma, keletkezése 5:73. eszmei hányadrészek szerint aránymegállapítási per Szerződés vagy törvény alapján (hozzáépítés, vegyülés,

Részletesebben

BALATONFÜRED KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL. J E G Y Z Ő 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Megállapodás alapján benyújtott bevallás*

BALATONFÜRED KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL. J E G Y Z Ő 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Megállapodás alapján benyújtott bevallás* BALATONFÜRED KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL J E G Y Z Ő 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. Az adóhatóság megnevezése: Balatonfüredi Közös Önkormányzati

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET december 12-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET december 12-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 201/2/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2013. december 12-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Módosító indítvány a Budapest

Részletesebben

K É R E L E M. Önkormányzat Jegyzője 5932Gádoros Kossuth utca 16 Tel./Fax.:68/ ; 68/ Melléklet: 2 db vételi ajánlat

K É R E L E M. Önkormányzat Jegyzője 5932Gádoros Kossuth utca 16 Tel./Fax.:68/ ; 68/ Melléklet: 2 db vételi ajánlat K É R E L E M Önkormányzat Jegyzője 5932Gádoros Kossuth utca 16 Tel./Fax.:68/490-001; 68/490-000 Melléklet: 2 db vételi ajánlat Alulírott.,... szám alatti lakos kérem, hogy a termőföldre vonatkozó elővásárlási

Részletesebben

Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 9/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 9/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 9/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól [A 17/2012. (IX. 28.), a 7/2013. (IV. 29.), a 4/2014. (II.

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 49/2008. (IX. 30.) rendelete 1. egyes helyi adókról

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 49/2008. (IX. 30.) rendelete 1. egyes helyi adókról Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2008. (IX. 30.) rendelete 1 egyes helyi adókról Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyonkezelés egyes jogértelmezési kérdései. dr. Perbiró Gábor, Jogtanácsos, MNV Zrt.

A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyonkezelés egyes jogértelmezési kérdései. dr. Perbiró Gábor, Jogtanácsos, MNV Zrt. A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyonkezelés egyes jogértelmezési kérdései dr. Perbiró Gábor, Jogtanácsos, MNV Zrt. I. A tulajdonosi joggyakorlás Az állam közvetlenül nem vesz részt a polgári jogi jogviszonyokban,

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

MAGYAR MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETI SZÖVETSÉG (MAÉT) 1075 Budapest, Károly krt.5/a Tel./Fax: 413-1912

MAGYAR MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETI SZÖVETSÉG (MAÉT) 1075 Budapest, Károly krt.5/a Tel./Fax: 413-1912 MAGYAR MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETI SZÖVETSÉG (MAÉT) 1075 Budapest, Károly krt.5/a Tel./Fax: 413-1912 E-mail:maet2000@freemail.hu,ill. mae2000@gmail.com Honlap: www.maet.hu TÁJÉKOZTATÓ Tárgy:

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 13/2012.(X.12.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA

ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA Azok a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemélyek, akik a saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLATI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI ADATLAP

FÖLDHASZNÁLATI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI ADATLAP Földhivatal neve: Érkezési idő:... Iktatószám:... Mellékelt okiratok, szerződések száma:... További földrészletek adatait tartalmazó 1v. számú pótlap csatolása: Az igen mező kitöltése esetén az 1. számú

Részletesebben

Az MNV Zrt. szerepe az állami tulajdont érintő önkormányzati beruházások megvalósítása során

Az MNV Zrt. szerepe az állami tulajdont érintő önkormányzati beruházások megvalósítása során Az MNV Zrt. szerepe az állami tulajdont érintő önkormányzati beruházások megvalósítása során A MAGYAR NEMZETI VAGYONKEZELŐ ZRT. BEMUTATÁSA A nemzeti vagyon összetétele Nemzeti vagyon Állami vagyon Önkormányzati

Részletesebben

Földforgalom V.141028

Földforgalom V.141028 Földforgalom V.141028 Földtörvény(ek) 2013. évi CXXII. Törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról - földekre vonatkozó haszonélvezeti jog alapítására, - mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld

Részletesebben

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2012. ( XI.15.) önkormányzati rendelet tervezete

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2012. ( XI.15.) önkormányzati rendelet tervezete NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2012. ( XI.15.) önkormányzati rendelet tervezete Az önkormányzati vagyonról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról Nagyecsed Város

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

BEVALLÁS a telekadóról, alapterület szerinti adózás esetében

BEVALLÁS a telekadóról, alapterület szerinti adózás esetében BEVALLÁS a telekadóról, alapterület szerinti adózás esetében (Benyújtandó az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat adóhatóságához. Helyrajzi számonként külön-külön

Részletesebben

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (Egységes szerkezetben a 19/2011. (XII. 1.) önkormányzati rendelettel.) Inárcs Község Önkormányzata a helyi

Részletesebben

Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat

Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat - 1 - A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészségi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 16. (6) bekezdésében meghatározott rendelkezés szerint (Az

Részletesebben

Földhivatala Földügyi Osztály. Tájékoztató. Földhasználati bejelentéssel kapcsolatos jogszabályi változásról

Földhivatala Földügyi Osztály. Tájékoztató. Földhasználati bejelentéssel kapcsolatos jogszabályi változásról Földhivatala Földügyi Osztály Tájékoztató Földhasználati bejelentéssel kapcsolatos jogszabályi változásról 2013. január 1-jével, illetve 2013. február 1-jével változtak a földhasználati nyilvántartási

Részletesebben

község közterület közterület jellege hsz. ép. lh. em. ajtó

község közterület közterület jellege hsz. ép. lh. em. ajtó Tiszaüly Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 5061 Tiszasüly, Kistéri út 21. Tel:56/497-000, fax: 56/497-019 Bevallás a magánszemélyek kommunális adójáról (Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást

Részletesebben