Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás során hozott döntések célterületeinek vizsgálata a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás során hozott döntések célterületeinek vizsgálata a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben"

Átírás

1 Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás során hozott döntések célterületeinek vizsgálata a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben A OKTÓBER-DECEMBER FOLYAMÁN SIÓFOKON, BALATONALMÁDIBAN ÉS KESZTHELYEN RENDEZETT MUNKAÉRTEKEZLETEK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA Livia Bizikova és Pintér László február 8. Nemzetközi Fenntartható Fejlıdési Intézet (IISD) Winnipeg, Kanada

2 2

3 Tartalomjegyzék Elıszó... 5 Bevezetés... 7 Éghajlatváltozás a Balaton Régióban... 8 Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás a Balaton Régióban Alkalmazkodási stratégiák a múltban és jelenben Alkalmazkodási lehetıségek a jövıre nézve Következtetések és javaslatok

4 4

5 Elıszó Ez a beszámoló a Balatoni Adaptációs Mintaprojket keretében szervezett képességfejlesztı fórumsorozat eredményeit foglalja össze. A rendezvények célja a globális és helyi változások hatásainak figyelembevételével a helyi érdekelteknek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás során hozott múlt és jelenbeli döntéseik megismerése, valamint a jövıre nézve alternatív alkalmazkodási megoldások kidolgozása volt október 26. és december 11. között három fórum került megrendezésre Siófokon, Balatonalmádiban és Keszthelyen. A Balaton környéki településeken az idegenforgalom a fı bevételi forrás az önkormányzatok és helyi vállalkozások számára. A nyári szezon alatt (és azon túl is) az utóbbi években az idıjárás jellemzıiben bekövetkezett változások felhívták a helyi szereplık, többek között a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. figyelmét a helyi sebezhetıségek, adaptációs lehetıségek és képességek megvizsgálásának fontosságára az eredményes alkalmazkodás elısegítése érdekében. A három fórumon elhangzott tapasztalatokra alapozva számos javaslat került kidolgozásra, amelyek a fenntartható fejlıdéssel összhangban lévı projektek kezdeményezését segíthetik. A szükséges kezdeményezések jellemzıi, hogy a hagyományos helyi ismereteken alapulnak és támogatják a természetvédelmi célok elérését, sokszínőbbé teszik a turisztikai programkínálatot és szolgáltatásokat, illetve átalakítják az érvényben levı fejlesztési célkitőzéseket és szabályozási hátteret, jobb lehetıséget biztosítva ezáltal a projekt-kezdeményezések megvalósítására. Végül, a beszámoló készítıi köszönetüket szeretnék kifejezni a Balatoni Adaptációs Mintaprojekt csapatának a hasznos útmutatásokért és a lehetıségért, hogy hozzájárulhattunk ehhez a kezdeményezéshez. További információért e jelentés kapcsán kérem, forduljanak Livia Bizikova-hoz (tel: , liviab@interchange.ubc.ca), illetve Pintér Lászlóhoz (tel: , lpinter@iisd.ca) illetve a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht.-hez. 1 Livia Bizikova Tanácsadó, IISD Pintér László Igazgató Mérési és Elemzési Program IISD 1 5

6 6

7 Bevezetés Köszönhetıen az idıjárással és éghajlattal kapcsolatos katasztrófaesetek megnövekedésének, a kormányzati és magánszektor egyre nagyobb figyelmet fordít világszerte az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. Amíg az éghajlatváltozási folyamatok lassítása, mérséklése és végül visszafordítása a fı kiváltó okok (pl. üvegházhatású gázok kibocsátása, erdıkivágások) megszüntetését kívánják egy sor mérséklı (mitigációs) intézkedés alkalmazásával, ugyanakkor ezeket ki kell egészíteni alkalmazkodási (adaptációs) intézkedésekkel, amelyek a légköri folyamatok nagy tehetetlensége miatt elkerülhetetlenül fellépı hatásokhoz történı alkalmazkodásra vonatkoznak. Ebben a jelentésben az alkalmazkodásnak a Nemzetözi Éhajlatváltozási Bizottság (IPCC) által használt definícióját használjuk, melynek értelmében az alkalmazkodás lényegében a természeti és élırendszerek megváltozása válaszként a jelenlegi és várt éghajlati ingerekre és hatásokra, melyek enyhítik a károkat és élnek az elınyös lehetıségekkel 2. Az IPCC megfogalmazását azonban kiegészítettük azzal, hogy mind a sérülékenység, mind pedig az alkalmazkodás általánosságban mindig összetett, egymást befolyásoló hatások széles összefüggésében valósul meg, melyek szinte minden esetben túlmutatnak az éghajlatváltozáson. Az írott történelem során és azt megelızıen is, a helyi és regionális idıjárási és éghajlati sémákban számos változás történt a Balaton környékén, azonban a globális éghajlatváltozásnak tulajdonított jelenkori változások egyediek nem csak abban az értelemben, hogy emberi eredetőek, hanem a változás gyorsasága és nagysága tekintetében is. Habár az idıjárási jelenségek és a korábban tapasztalt éghajlati változások eltérıek a jövıben várható változásoktól, a helyi egyének és közösségek múltbeli túlélési és adaptációs intézkedései mintegy alapvonalként szolgálhatnak a jövıbeli alkalmazkodási kapacitás megerısítésében. A korábbi alkalmazkodási tapasztalatokról való információszerzés érdekében, október és december hónapokban egy fórum-sorozat került megszervezésre a régióban (Siófok, Balatonalmádi, Keszthely helyszínekkel) a helyi érdekeltek részvételével. A fórumokon többféle módszerrel került sor az információgyőjtésre, a tapasztalatok elemzésére, valamint az alkalmazkodási lehetıségek megvalósíthatóságának vizsgálatára. Sor került egy elızetes felmérésre, amelyet a fórumon tematikus munkacsoportos és általános plenáris megbeszélések követték. A fórumokon átlagosan helyi érdekelt vett részt. A rendezvényen különös figyelmet kapott az olyan alkalmazkodási lehetıségek feltárása, amelyek kedvezıen hatnak a biológiai sokféleségre is. 2 IPCC Climate Change 2007: Impacts, Adaptation and Vulnerability. Contribution of Working Group II to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change, M.L. Parry, O.F. Canziani, J.P. Palutikof, P.J. van der Linden and C.E. Hanson, Eds., Cambridge University Press, Cambridge, UK, 976pp. 7

8 A fórumok célkitőzései: 1. Az éghajlatváltozásból eredı problémák és lehetıségek kezelési módjainak megismerése a múltban és jelenben a részvevık tapasztalatai alapján, 2. A résztvevık képességeinek megvitatása a éghajlatváltozás erısödésébıl származó jövıbeni igények kielégítése érdekében, 3. A résztvevık szerint milyen ágazati és intézményes intézkedésekre lenne szükség annak érdekében, hogy az alkalmazkodási intézkedéseket beépítsék a helyi gyakorlatba, projektekbe. 1 sz. Táblázat: A Balaton Régió területén szervezett fórumok résztvevıinek összetétele Siófok Balatonalmádi Keszthely Kategóriánként összesen Önkormányzatok Környezetvédelmi hatóságok Gazdálkodó szervezetek Civil szervezetek Oktatási intézmények Regionális ügynökségek Összesen Éghajlatváltozás a Balaton Régióban A világ vezetı tudományos intézményei között egyetértés van arról, hogy az éghajlat változik, és ennek fı kiváltó tényezıje az emberi tevékenység. Az átlagos globális felszíni hımérséklet emelkedése mellett a szélsıséges idıjárási jelenségek (pl. aszályok, erıs esızések, szélviharok, árvizek, stb.) gyakorisága és intenzitása megerısödött és a belátható jövıben várhatóan tovább fokozódik majd, függetlenül attól, hogy mennyire szigorú üvegház-gáz kibocsátást csökkentı szabályozások kerül bevezetésre. 3 Az éghajlati és idıjárási jelenségek észlelt megváltozásával kapcsolatos információk és az azokra adandó válaszok kapcsán szerzett tapasztalatok jó alapot nyújtanak jövıbeni alkalmazkodási intézkedések meghatározásához. Az elızetes felmérés és a fórumok során számos résztvevı megerısítette, hogy az idıjárási mintákban változások észlelhetık, amelyek válaszintézkedéseket igényelnek. A résztvevık többek közt hıhullámokat, a tenyészidıben bekövetkezı változásokat, a Balaton vízszintjének megváltozását említették, valamint a téli csapadékban és hımérsékletben tapasztaltak változásokat. 3 IPCC, Summary for Policymakers. In: Climate Change 2007: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Solomon, S., D. Qin, M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M.Tignor and H.L. Miller (eds.)]. Cambridge University Press, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA. 8

9 Összességében a résztvevık 75%-a észlelt olyan idıjárási jelenséget, amelyet az éghajlatváltozásnak tulajdonítanak. Az elıjelzések alapján az elkövetkezı évtizedekben ezek a jelenségek várhatóan fokozódni fognak (IPCC, 2007; VAHAVA, 2006). 4 Mindhárom fórum résztvevıi észleltek valamilyen változást az idıjárásban és éghajlatban, ami a tapasztalataik alapján az elmúlt évtizedekben meghaladta a normális változás mértékét. A legjelentısebb változás a nyári hımérséklet megnövekedése volt, mely idınként elérte a +40 C-ot és megnehezített többfajta munkavégzést, valamint számos szabadtéri tevékenységet. A megnövekedett hımérséklet komolyan akadályozta a mezıgazdasági tevékenységeket és csökkentette a térség idegenforgalmi vonzerejét is a látogatók számára. A másik fontos észlelt hatás a csapadékmennyiség megváltozása volt. A résztvevık az esıs napok számának csökkenését tapasztalták a nyári hónapok alatt, az esızések intenzitása ugyanakkor fokozódott. A koraibb hóolvadás mellett a lesett hó mennyisége is csökkent. A résztvevık által észlelt éghajlatváltozási hatásokat a 2. sz. táblázat foglalja össze. Az éghajlati tényezıkben észlelt változások az idıjárás szezonalitásának megváltozásához vezettek, rövidebb tavaszt és koraibb nyarat eredményezve. Ennek következtében többször idıszakos vízhiány alakult ki a mezıgazdasági termelésben, és ezzel egyidejőleg nagy volt a vízveszteség erıs esızések idején, amely túlterheli a helyi csatornarendszereket és megnöveli az eróziót. A nyári hımérséklet és csapadékmennyiség megváltozása következtében gyakran alakultak ki aszályos idıszakok a térségben. A megnövekedett hımérséklet hátrányosan befolyásolta az élı szervezeteket és a lakosságot, elsısorban az idıseket veszélyeztetve. Az élıvilágot illetı változások tekintetében a résztvevık ritkán tapasztaltak közvetlen hatásokat. Elsısorban bizonyos rovarfajok elszaporodását, és új élısködık megjelenését figyelték meg, ugyanakkor hozzátették, hogy ezt az éghajlat mellett szintén befolyásolja tájidegen kultúrfajok bevezetése. Az éghajlatváltozással összhangban szintén tapasztalták, hogy a tenyész korábban kezdıdik. A természetes ökológiai rendszer tekintetében a résztvevık az ökoszisztémák szerkezetének és funkcióinak átrendezıdésére számítanak, és azon fajok eltőnésére, amelyek nem képesek a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni. A gyors változásokkal szemben nagyon sokszor pont a bennszülött, egyébként is megzavart és korlátozott élıhellyel rendelkezı fajok a legérzékenyebbek, míg a behurcolt, invazív fajok sokszor eleve jobb alkalmazkodóképességgel rendelkeznek. 4 IPCC Climate Change 2007: Impacts, Adaptation and Vulnerability. Contribution of Working Group II to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change, M.L. Parry, O.F. Canziani, J.P. Palutikof, P.J. van der Linden and C.E. Hanson, Eds., Cambridge University Press, Cambridge, UK, 976pp. VAHAVA, Globális klímaváltozás program. A globális klímaváltozással összefüggı hazai hatások és az erre adandó válaszok. Interim report, Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Fıosztálya, Budapest. 9

10 2 sz. Táblázat: A fórumokon elhangzott, éghajlattal és idıjárással kapcsolatban tapasztalt változások és hatások Észlelt változások Észlelt hatások a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet területén Hımérséklet emelkedése Változások a csapadékban Biológiai sokszínőségben bekövetkezett változások összetett hatásai - Egészségre gyakorolt hatás a hıhullámokkal, viharokkal kapcsolatos halálesetek/megbetegedések, fertızı megbetegedések kapcsán - Idısek fokozott veszélyeztetettsége - Légzıszervi és allergiás megbetegedések fokozódása a pollen, ózon és más tényezık miatt, fokozva az idıjárás által - Turizmus hátrányos befolyásolása, mivel a turisztikai tevékenységek elsısorban a strandokra koncentrálódnak - A csapadék mennyiségében, intenzitásában és idıbeni eloszlásában bekövetkezett változások, kevesebb havazás - A mezıgazdaság korlátozott alkalmazkodási képessége a jelenlegi éghajlati változásokhoz, változékonysághoz - A vízhiány és hıség miatt az újonnan telepített szılıültetvények megnövekedett igenybevétele - Szélsıséges viharok esetén a szennyvízcsatorna-rendszer túlfolyása, fennakadások a vízelvezetésben - A településeken aszfalttal, kıvel burkolt felszínen gyorsan lefutó csapadékvíz miatt idıszakosan kialakuló belvíz - Megnövekedett erózió - A szélsıséges csapadékeloszlásra érzékenyebbé vált vízszint (alacsony és magas vízszint egyaránt) - Természeti rendellenességek, például erdıtüzek és rovarfajok gyors elszaporodásának megnövekedése és valószínő további fokozódása - Növényzet növekedésében bekövetkezett változások - Az ökológiai rendszer szerkezetének, funkciójának lehetséges átrendezıdése (pl. változások a növényzet típusában) - Hıség és szárazságtőrı fajok növekvı elterjedése - Kékalga tömegének növekedése a Balatonban - Halfajok összetételében bekövetkezett és várható változások Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás a Balaton Régióban Alkalmazkodási stratégiák a múltban és jelenben Általánosságban elmondható, hogy a fórum résztvevıi támogatták az éghajlatváltozásra adott válaszintézkedések kidolgozását fıként, amelyek fejlesztési célokat is szolgálnak. Ez a pozitív hozzáállás valószínőleg részben annak is köszönhetı, hogy a résztvevık közt voltak olyanok, akik viszonylag tájékozottak voltak az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatban, beleértve a kutatások jelenlegi helyzetét mind globális, mind helyi szinten. A fórumokon alkalmazott módszerek országspecifikus és helyi adatok alkalmazásával 10

11 kapcsolták össze a globális éghajlatváltozási hatásokat a helyi szinttel. Ez a módszer eredményesnek bizonyult a részvevık érdeklıdésének felkeltésében és motiválásában. A részvevık egy részének már vannak tapasztalatai az alkalmazkodási intézkedések terén, amelyek kapcsolódnak jelenlegi döntéseikhez. Bár az éghajlatváltozás hatással volt bizonyos döntésekre, általában nem az volt a meghatározó tényezı. A megfogalmazott fontosabb alkalmazkodási lehetıségeket a 3. számú táblázat tartalmazza. A mezıgazdaság vonatkozásában a szılıültetvények kiemelt jelentıséggel bírnak, melyek sérülékenysége és alkalmazkodása kiemelt fontosságú. A résztvevık számos szılészeti alkalmazkodási lehetıséget említettek, például az esıvíz összegyőjtését a vízhiány enyhítése céljából, több fajból álló szılıültetvények kialakítását szárazságtőrı fajok telepítésével, a telepítési idıszak megváltoztatását, illetve az erózió csökkentése és vízmegtartás érdekében teraszok kialakítását az új telepítéső szılı számára. Az emberi egészség megóvása végett változott a munkarend, korábbi munkakezdést és gyakoribb déli sziesztát eredményezve. A turizmus tekintetében eddig kevés alkalmazkodási intézkedésre került sor. A as idıszakban, amikor a tó vízszintje aggasztóan alacsony volt, egyes önkormányzatok a tófenéken tömegesen növekedı Cladophora algát boronákkal távolították el a strandok sekély vizébıl. Az alacsonyabb vízszint hatással volt a turisták összetételére, hiszen a vendégek egy része, elsısorban a kisgyermekes családok jobban élvezték a sekélyebb vizet (amennyiben az nem járt vízminıségi problémákkal). A siófoki résztvevık arról számoltak be, hogy család-barát fejlesztési stratégia kidolgozására lenne szükség annak érdekében, hogy a családokat idecsalogassák a térségbe. Szintén felmerült, hogy a BKÜ területén milyen intézkedések révén lehetne a régiót ilyen típusú idegenforgalom számára vonzóvá tenni, az éghajlatváltozási tényezıket is figyelembe véve. A résztvevık nagy érdeklıdést mutattak a helyi hagyományos építıanyagok és megoldások használatának ösztönzése iránt. Elsısorban az épületek megfelelı szigetelését emelték ki a téli főtési költségek mérséklése és a nyári forróság enyhítése céljából. Szintén érdeklıdés van az alternatív (megújuló) energia és helyi megújuló erıforrások alkalmazása iránt lakásépítés és felújítás során. Megújuló erıforrások alatt elsısorban a nád és napkollektorok használatát említették, habár véleményük szerint számos lehetıség kiaknázatlan marad részben a fennálló törvényi szabályozás, illetve az épületek besorolásának következtében, melyek nem ösztönzik ilyen típusú erıforrások használatát. Az alternatív épületek és energiarendszerek kiépítési lehetıségeirıl való tájékoztatás és képzés érdekében a lakosságnak, a fejlesztési szakemebereknek és az építési vállalkozóknak pénzügyi ösztönzıkre és más támogatási lehetıségekre lenne szükségük. A résztvevık szerint az alkalmazkodási intézkedések fı motiválója a várt vagy tényleges gazdasági veszteség. A (részben) éghajlatváltozásból származó gazdasági hatások további feszültséget jelentenek a régióban, amely még mindig küzd, hogy felülkerekedjen az 1990-es években végbement társadalmi-gazdasági átmenetet kísérı hatalmas visszaesés következményein. A rövidtávú megtérülés lehetısége erısen befolyásolja az érdekeltek 11

12 döntéseit, habár néhány esetben nehéz különválasztani a döntéseik motivációs tényezıit. Általánosságban azonban elmondható, hogy az érdekeltek nem szívesen valósítanak meg olyan alkalmazkodási intézkedést, mely esetén befektetésük nem térül meg belátható idın belül. Az éghajlatváltozás és a gazdasági-társadalmi globalizáció hatásai a legtöbb országot együttesen érintik, s e hatások egymást erısíthetik, illetve gyengíthetik. E kölcsönhatások figyelmen kívül hagyása kockázatot jelent az alkalmazkodási stratégiák és intézkedések sikerére. A két problémakör párhuzamos elemzésére az úgynevezett kettıs kitettség koncepció használható. E kettıs kitettség világosan megfigyelhetı a Balaton Régióban is. A kettıs kitettség alapján az éghajlatváltozás hatásai keverednek a gazdasági globalizáció következményeibıl származó növekvı nyomással, melynek hatása már érezhetı a helyi intézményekben 5. A modell következménye, hogy olyan alkalmazkodási intézkedések kidolgozására van szükség, amelyek tekintetbe veszik e két hatóerı kumulatív hatását és kapcsolódási pontjait. 3 sz. Táblázat: A résztvevık által megfogalmazott adaptációs lehetıségek összefoglalása, amelyek már megvalósításra kerültek a térségben (ezek egy része szintén felmerült korábbi alkalmazkodási tapasztalatok kapcsán) Érintett terület Alkalmazott alkalmazkodási lehetıségek Mezıgazdaság és szılıültetvények Alternatív energiahasználat és építkezés Vízhasználat és szennyvízkezelés - Esıvíz összegyőjtése az aszály hatásainak enyhítése érdekében - A termesztett fajok illetve fajták körének bıvítése - Ültetési / vetési idıütemezés megváltoztatása - Szılıültetvényeken teraszok kialakítása a fokozott vízvisszatartás érdekében - Munkaidı megváltoztatása a legmelegebb órákban való kinntartózkodás elkerülése végett - Épületek hıszigetelésének korszerősítése - Épületek korszerő tervezése a természetes fény beengedése és energiamegtakarítás elısegítése végett - Természetes, tájbaillı anyagok használata, pl. nádtetık alkalmazása - Biomassza használata energiatermelés céljából - Esıvíz tárolása és használata öntözés céljából a konyhakertekben - Kismérető, decentralizált szennyvízkezelés - Öntözési rendszerek hatékonyságának növelése Turizmusfejlesztés - Napi többszöri belépésre feljogosító strandbelépıjegyek bevezetése (a legforróbb napszak kiküszöbölése érdekében) 5 Leichenko, R.M. and K. O Brien. (2006) Double Exposure: Global Environmental Change in an Era of Globalization. New York: Oxford University Press. 12

13 Alkalmazkodási lehetıségek a jövıre nézve A fórumokon a résztvevık számos lehetséges intézkedést megemlítettek, melyeket alkalmazni lehetne a BKÜ területén az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás ösztönzése, illetve ezzel egyidejőleg a fenntartható fejlıdés elısegítése érdekében. A megemlített lehetıségek többsége a korábbi évek alkalmazkodási tapasztalatain alapult. Általánosságban elmondható, hogy a résztvevık érdeklıdést mutattak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási lehetıségek iránt, és mint átfogó fejlesztési lehetıségre tekintenek ezekre. Ez a hozzáállás megfigyelhetı volt a fórumokat megelızı felmérésbıl is, azonban annak ellenére, hogy a résztvevık nem kiaknázandó lehetıségként tekintenek az éghajlatváltozásra, a megfogalmazott alkalmazkodási intézkedések többségét kedvezıen fogadták, mivel ezen válaszintézkedések a fenntartható fejlıdést segítik a térségben, amelyre egyébként is szükség van. A jövıben használható alkalmazkodási lehetıségeket a 4. számú táblázat mutatja be. A megfogalmazott jövıbeni alkalmazkodási lehetıségek többsége különbözı takarékosságal összefüggı megoldásokra fókuszált, beleértve az esıvíz tárolását, a nagyobb mértékő újrahasznosítást és energiamegtakarítást, valamint a megújuló energiahasználat ösztönzését. Az intézkedések egy része kis léptékő, helyi szinten nagyobb beruházás nélkül megvalósítható, ugyanakkor a módszeresebb és teljes régiót érintı elterjesztéséhez további információkra és néhány esetben az önkormányzati szolgáltatások bıvítésére van szükség, pl. újrahasznosítási lehetıségek javítása vagy a szennyvízhálózat átalakítása esetében. A megújuló energiaforrások tekintetében a résztvevık egyetértettek, hogy jelentıs állami támogatásra, körülberül a beruházás 70-80%-os támogatására lenne szükség. A turizmus kapcsán a résztvevık szerint jelenleg nincs erıs kényszer közvetlen alkalmazkodási intézkedések megvalósítására, helyette a család-központú fejlesztések és minıségi turizmus felé való elmozdulást szorgalmazzák, amely a jelenlegi helyzettel ellentetétben nagyobb figyelmet fordít a helyi hagyományok megırzésésre és az élıvilág védelmére. Lehetséges alkalmazkodási intézkedésként a résztvevık közösségi házak létrehozását, borászok bevonását kulturális programok kidolgozásába, a Balaton környéki kerékpárút karbantartását, fejlesztését, kiterjesztését, valamint wellness és fürdızési fejlesztéseket emeltek ki annak érdekében, hogy a vendégeket egész éven át a térségbe lehessen vonzani. A résztvevık szerint számos lehetıség van környezetbarát építıanyagok szélesebb körben történı alkalmazására, beleértve mind az új technológiák, mind a hagyományos építkezési technikák és alapanyagok, pl. nád használatát. A nád felhasználása továbbá növelné a nádasok gazdasági értékét, ami szintén megnövelhetné azok állapotát és képességét, hogy ú.n. ökológiai szolgáltatásokat nyújtsanak. Ezek közé tartoznak a nyersanyagszolgáltató (pl. építési nád), kulturális (pl. hagyományos gazdálkodást értékelı) illetve szabályozó (pl. állatvilágnak élıhelyt nyújtó, vízminıséget befolyásoló) 13

14 szolgáltatások 6. A résztvevık egyértelmően megfogalmazták annak az igényét, hogy a tervezıket és építkezıket képezni kell ezekkel a lehetıségekkel kapcsolatosan, valamint az építési szabványokat át kellene vizsgálni, mivel azok a környezetbarát építıanyagok és technikák egy részét (új és hagyományos) nem tartalmazzák, komoly intézményi akadályt jelentve ezáltal. Szintén szükség van fenntartható alkalmazkodási intézkedések, mint pl. hıszivattyúk, napenergia és korszerő hıszigetelés használatának ösztönzésére és ezeket gazdaságilag elınyössé kell tenni, különben fennáll a téves alkalmazkodás veszélye, mint például a légkondícionáló berendezések széles körben történı elterjedése, amely már meg is kezdıdött. A jövıbeni alkalmazkodási lehetıségek szélesebb körő fejlesztések tekintetében kerültek megfogalmazásra. Azonban ezen lehetıségek többségéhez pénzügyi támogatásra, a szabványok és jogi szabályozások megváltoztatására, valamint a tervezık és építkezık tájékoztatására és képzésére van szükség. Az alkalmazkodási lehetıségek között felmerült az erdıterület növelése, akár újraerdısítés, vagy más, használatra kevésbé alkalmas területek igénybevételével. A résztvevık hangsúlyozták, hogy a korábbi erdıs területeknek kiemelt fontosságot kell tulajdonítani és a fajok kiválasztásánál a helyi fajokat kell alapul venni. A résztvevık megfogalmazták annak az igényét is, hogy a tó körül növelni kellene a fás területek és parkok nagyságát, melynek elengedhetetlen feltétele, hogy ezeket az intézkedéseket a helyi fejlesztési tervek is támogassák. Összességében megállapítható, hogy a különbözı alkalmazkodási intézkedések költsége a meghatározó tényezı az alkalmazásukban. A helyi, regionális és nemzeti szereplık együttmőködése és kommunikációja az eredményes alkalmazkodás másik fontos elıfeltétele. A résztvevık arra panaszkodtak, hogy sok esetben hiányzik a bizalom a fıbb szereplık között, valamint kevés tapasztalattal rendelkeznek az együttmőködés terén. Mivel az éghajlatváltozás egy olyan további kihívást jelent, amely kollektív összefogást igényel, elengedhetetlen a helyi intézményekbe és folyamatokba való beruházás. A gyenge együttmőködési hagyományok eredménye, hogy a résztvevık általában olyan alkalmazkodási lehetıségeket fogalmaztak meg, melyek egyéni ösztönzıkön alapulnak és állami, vagy uniós közvetlen támogatására épülnek. 4 sz. Táblázat: A fórumok során megfogalmazott éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási lehetıségek a jövıben Érintett terület Lehetséges alkalmazkodási intézkedések a jövıben Mezıgazdaság és szılıültetvények - Esıvíztárolás kapacitásának növelése az aszályos idıszak átvészelésére - Az ültetett növényfajok es fajták választékának növelése, beleértve különösen a hı és szárazságtőrı fajokat - Hagyományos helyi növényfajok telepítésének hangsúlyozása - Mulcsolás használatának széles körben történı elterjesztése és állandó talajtakarás a talaj nedvességmegtartó képességének növelése érdekében - Növények takarása, hogy árnyékban legyenek a hıhullámok idején 6 Daily, G.C Nature s Services: Societal Dependence on Natural Ecosystems. Washington, D.C.: Island Press. 392pp. 14

15 Alternatív energiahasználat és építkezés Vízhasználat és szennyvízkezelés - Öntözés hatékonyságának növelése - Ültetési módok megváltoztatása - Teraszok bıvítése új szılıtelepítés során több esıvíz megtartása érdekében - Korai munkakezdés reggel és a legmelegebb déli órákban szünet beiktatása - Víz és energiamegtakarítási intézkedések ösztönzése az új épületekben - Épületek jobb hıszigetelése - Épületek tervezése során a szobák megfelelı elrendezése a fény és hı maximalizálás érdekében - Passzív, illetve aktív napenergia hasznosítás - Hulladék biomassza használata energiatermelésre - Energiamegtakarítási programok - Bıvebb tájékoztatás környezetbarát építkezési anyagokról - Hagyományos alapanyagok és megoldások ösztönzése az építkezésben - Esıvíztárolási infrastruktúra és esıvíz használata a kertekben öntözésre - Víztakarékos wc-k (kettıs öblítési lehetıség) - Kismérető szennyvíztisztítók elterjesztése - A vízáteresztı felszínek növelése szilárd beton alkalmazása helyett Turizmusfejlesztés - Kerékpárút karbantartása és kiterjesztése - Túraútvonalak tisztítása és karbantartása - Tömegközlekedési szolgáltatások (busz/vonat) fejlesztése a tó körüli turisztikai látványosságokhoz - Közösségi központok létrehozása, fedett játszóterek a gyerekeknek - Napi többszöri belépésre feljogosító belépıjegyek bevezetése - Rossz idı esetén alternatív strandolási lehetıségek ösztönzése Információ és oktatás - Más országból származó oktatófilemek használata, vagy hasonlók készítése a magyarországi adottságokra öszpontosítva - Alkalmazkodási mintaprojektek támogatása és a tapasztalatok megosztása - Tapasztalatok megosztása külföldi partnerekkel, akik hasonló alkalmazkodási intézkedéseket valósítottak meg - Információs csomagok készítése a lehetséges alkalmazkodási intézkedésekrıl különbözı célcsoportok számára (döntéshozók, tervezık, tanárok, nyilvánosság) 15

16 Következtetések és javaslatok Az éghajlatváltozás erısıdı hatásai a Balaton Régióban végbemenı más társadalmigazdasági változások mellett jelentıs nyomást gyakorolnak a helyi vállalkozásokra, önkormányzatokra és gazdálkodókra. Az érintettek többsége tevékenységét a korábban stabilnak vélt gazdasági-társadalmi és környezeti feltételeknek megfelelıen alakította ki, és korlátozott képességgel és rugalmassággal rendelkeznek, hogy a normális változás mértékét meghaladó változásokhoz alkalmazkodni tudjanak. A központilag irányított gazdasági modellbıl való átállás (ami még mindig nem teljesen valósult meg) következtében a gazdasági és társadalmi biztonsági hálók meggyengültek vagy eltőntek, miközben alternatív rendszerek nem kerültek kifejlesztésre. Mindennek eredményeként az egyének, közintézmények és vállalkozások sebezhetıek a változásokkal szemben. A fórumok résztvevıi számos alkalmazkodási lehetıséget ismertek, példáuk esıvíz összegyőjtése, jobb építészeti megoldások alkalmazása, illetve a vízhiány csökkentése érdekében teraszok kialakítása, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozásból származó hatások mérsékléséhez. A résztvevık megemlítették, hogy az egyénileg megvalósítható kisléptékő intézkedések mellett vannak olyan alkalmazkodási intézkedések is, amelyek mélyreható tervezési és pénzügyi támogatást igényelnek, mint pl. napenergia használatának támogatása, csatornarendszer korszerősítése, közösségi központok létrehozása és alternatív turisztikai programok biztosítása kedvezıtlen idıjárás esetén, valamint erdısítés elısegítése. A résztvevık nézete szerint vannak olyan alkalmazkodási intézkedések, melyek segítik a helyi élıvilág javítását is. Néhány ilyen intézkedés, mint pl. a nádasok jobb gondozása és felületük növelése, erdısítés vagy a mezıgazdasági fajtaválaszték szélesítése közvetlen pozitív hatással lehet az élıvilágra (mind természetes, mind pedig mezıgazdasági környezetben). Más intézkedésnek szintén pozitív, de közvetett hatása lehet, mint pl. környezetbarát turisztikai infrastruktura elterjesztése, oktatás, vagy helyi, hagyományos építkezési technikák alkalmazása. Az alkalmazkodási intézkedéseket magába foglaló regionális program, amely egyaránt szolgál éghajlatváltozási és a fenntartható fejlesztési célokat, hasznára válhat a helyi közösségeknek, ugyanakkor egész Magyarország, valamint a környezı országok számára is modellként szolgálhat. A három fórum során folytatott beszélgetések alapján a lehetséges helyi alkalmazkodási intézkedések az alábbiak alapján foglalhatóak össze: - A hagyományos helyi ismeretek és megoldások alkalmazásának ösztönzése, pl. a mezıgazdaságban és építıiparban - Programok kidolgozása vízmegtartási és megırzési kezdeményezések támogatása, újrahasznosítás mértékének növelése, energiamegtakarítás és környezetbarát építıanyagok használata érdekben - A turisztikai programkínálat és szolgáltatások diverzifikálása különbözı célcsoportok számára, függetlenül az idıjárástól, a kínálat bıvítése a fı turisztikai szezonon túl is 16

17 - A jelenlegi fejlesztési célterületek, törvénykezés, szakpolitikák és szabványok áttekintése és megváltoztatása az alkalmazkodási intézkedések megvalósításához szükséges feltételrendszer és kapacitás megteremtése érdekében, beleértve azokat, amelyek a hagyományos ismeretek és megoldások újbóli alkalmazását ösztönzik - Oktatás, képzés, tájékoztatás ösztönzése a helyi lakosság, civil szervezetek, döntéshozók és vállalkozások körében, hogy a stratégiai terveikbe és fejlesztési döntéseikbe hogyan vonják be az éghajlatváltozásra adandó válaszintézkedéseiket. A megfogamazott javaslatok a résztvevık szerint jelentıs fejlesztési lehetıséget biztosíthatnak aa életminıség javítása, a turisztikai szolgáltatások javítása és a helyi környezet minıségének szempontjából. A javaslatok helyi fejlesztési hasznot képeznek és növelik az alkalmazkodási képességet, ezáltal sok közülük nyertes-nyertes válaszintézkedésnek bizonyul az éghajlatvátozásrhoz történı alkalmazkodás során. 17

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály

A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály A biodiverzitás védelméért konferencia Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály Nemzetközi és uniós környezet EU 2020 STRATÉGIA (2010.03.03) Az intelligens,

Részletesebben

2008. augusztus COMITATUS. Tartalomjegyzék

2008. augusztus COMITATUS. Tartalomjegyzék 2008. augusztus COMITATUS Tartalomjegyzék Tanulmányok Dr. Pintér László Dr. Kutics Károly: A Balatoni Adaptációs Mintaprojekt... 4 Bizikova Lívia Pintér László: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

www.csgstandard.com The Carbon Solutions Global Standard 1.1

www.csgstandard.com The Carbon Solutions Global Standard 1.1 The Carbon Solutions Global Standard 1.1 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 3 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE... 3 1. FOGALMAK... 3 2. ALAPELVEK... 6 3. PROJEKT KÖVETELMÉNYEK... 6 3.1. A PROJEKT TÍPUSA... 6 3.2. A PROJEKT

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Klímastratégia és éghajlatváltozási platform létrehozása Budapesten

Klímastratégia és éghajlatváltozási platform létrehozása Budapesten Klímastratégia és éghajlatváltozási platform létrehozása Budapesten Fővárosi klímastratégia készítésének módszertana Dr. Pálvölgyi Tamás BME tanszékvezető egyetemi docens NYITÓKONFERENCIA 2017. május 31.

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Alkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során. Dr. Buzási Attila Miskolc,

Alkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során. Dr. Buzási Attila Miskolc, Alkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során Dr. Buzási Attila Miskolc, 2019.03.12. Száraz tények színes köntösben I. FORRÁS: BARTHOLY ET AL., 2007 Száraz tények színes köntösben II. FORRÁS:

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Magyar

Részletesebben

Nemzetközi Kezdeményezés a Települések Fenntartható Fejlesztése érdekében

Nemzetközi Kezdeményezés a Települések Fenntartható Fejlesztése érdekében Nemzetközi Kezdeményezés a Települések Fenntartható Fejlesztése érdekében Válasz az Éghajlatváltozás hatásaira az integrált városfejlesztésen keresztül Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna főosztályvezető helyettes

Részletesebben

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform A szippantóskocsitól a nanotechnológiáig Jó irányba halad a települési vízgazdálkodás kutatás-fejlesztése? Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform Dr. Szabó Anita 2009.

Részletesebben

TERVEZET. A Nemzeti Éghajlaváltozási Stratégiáról

TERVEZET. A Nemzeti Éghajlaváltozási Stratégiáról KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KVVM/KJKF/1204/2007. TERVEZET A Nemzeti Éghajlaváltozási Stratégiáról Budapest, 2008. január 1 I. Tartalmi összefoglaló VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ ÉS EGYBEN ELİTERJESZTÉS

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation Dr. Toldi Ottó K+F tanácsadó, klímapolitikai referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály I. LIFE Klímapolitikai

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium KvVM/KJKF/1895/2007. TERVEZET Magyarországnak a Földmegfigyelési Csoporthoz (Group on Earth Observation, GEO) történı csatlakozásáról szóló 2039/2006. (III.10.)

Részletesebben

Projekt címe: LIFE TreeCheck:

Projekt címe: LIFE TreeCheck: Projekt címe: LIFE TreeCheck: A városi hőszigetek hatásainak minimalizálása zöld területekkel PROJEKT HELYSZÍNEK: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia, valamint: Ausztria, Belgium és Németország

Részletesebben

Részvételi és szponzorációs ajánlat

Részvételi és szponzorációs ajánlat Részvételi és szponzorációs ajánlat Elsı Önkormányzati Projektbörze és Szakmai Konzultáció Budapest, 2010. március 31. Az európai uniós fejlesztési források elnyerése érdekében készült Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében regionális éghajlati modelleredmények alapján Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Elıadó: Varga Katalin I. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, 2010. november 9. Tartalom 1. Az Energiaklub

Részletesebben

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. november

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

Hogyan segítheti a fenntartható fejlıdés mágikus hármasa a kézmőipari vállalkozásokat? Értékfenntartó gazdálkodás az európai kézmőiparban

Hogyan segítheti a fenntartható fejlıdés mágikus hármasa a kézmőipari vállalkozásokat? Értékfenntartó gazdálkodás az európai kézmőiparban Hogyan segítheti a fenntartható fejlıdés mágikus hármasa a kézmőipari vállalkozásokat? Értékfenntartó gazdálkodás az európai kézmőiparban Gál Zsuzsanna projektkoordinátor LEONARDO projekt Szeged, 2009.

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

A területfejlesztés intézményrendszere

A területfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni

Részletesebben

Területfejlesztés és turizmus

Területfejlesztés és turizmus Területfejlesztés és turizmus 2. Elıadás A fenntartható turizmus fejlesztése 1 Irodalom: Inskeep, E. (szerk.) - WTO: A fenntartható turizmus fejlesztése. Irányelvek a turizmus tervezıinek és szervezıinek.

Részletesebben

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17.

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17. HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM Budapest, 2014. június 17. Bevezetés A szervezetek mőködésük és szolgáltatásaik révén felelısek

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI

FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2014. február 18. Vaszócsik Vilja vaszocsikvilja@lltk.hu FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Tervezés eddigi lépései Fejér megyei területfejlesztési

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens I. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. április 28. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (CCA),

Részletesebben

Globális változások lokális veszélyek

Globális változások lokális veszélyek Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:

Részletesebben

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ Az EMVA LEADER Program 2007-2013 Magyarországi LEADER Központ A LEADER PROGRAM Liaison Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért)

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

A klímaváltozással kapcsolatos stratégiai tervezés fontossága

A klímaváltozással kapcsolatos stratégiai tervezés fontossága A klímaváltozással kapcsolatos stratégiai tervezés fontossága Selmeczi Pál főosztályvezető Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Éghajlati Stratégiai Tervezési Főosztály

Részletesebben

Javaslat a kohéziós politika 2014-2020-as prioritásaira

Javaslat a kohéziós politika 2014-2020-as prioritásaira Javaslat a kohéziós politika 2014-2020-as prioritásaira A program neve: koncepciók és intézményfejlesztési program A probléma, amelyre a programtól megoldást várunk: A rendszerváltozás óta bekövetkezett

Részletesebben

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Csuhány Bence Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Heves megyei referens. Parád,2013 március 26.

Csuhány Bence Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Heves megyei referens. Parád,2013 március 26. Csuhány Bence Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Heves megyei referens Parád,2013 március 26. MNVH megalakulása, jogszabályi háttér 1698/2005 EK rendelet 1060/2008. (IX.19.) Korm. határozat 131/2008. (X. 1.)

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

I N T É Z K E D É S I T E R V ig

I N T É Z K E D É S I T E R V ig I N T É Z K E D É S I T E R V 2016-2018-ig Rövid távú intézkedési terv az 52/2017. (II. 22.) számú Képviselı-testületi Határozattal elfogadott Hajdúnánás Város Közmővelıdési Koncepciójához Irányelvek Tárgyi,

Részletesebben

Dr. Pintér Ferenc ICI Interaktív Kommunikációs Zrt. ferenc.pinter@icicom.hu

Dr. Pintér Ferenc ICI Interaktív Kommunikációs Zrt. ferenc.pinter@icicom.hu Orientgateproject LOT2 A városi rendszerek sebezhetősége az éghajlatváltozás hatásaival összefüggésben, Budapest XIII. kerületben: a tanulmány eredményei Dr. Pintér Ferenc ICI Interaktív Kommunikációs

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Palfai Drought Index (PaDI) A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló

Palfai Drought Index (PaDI) A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló Palfai Drought Index () A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló A DMCSEE projekt lehetıvé tette egy olyan aszályindex kifejlesztését,

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A Fıcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselıkért Konzultatív Fórumának január 20-i ülése.

A Fıcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselıkért Konzultatív Fórumának január 20-i ülése. A Fıcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselıkért Konzultatív Fórumának 2010. január 20-i ülése. A Konzultatív Fórum ülésén 150 fı munkavédelmi képviselı, munkavédelmi szakember vett részt. Az ülést

Részletesebben

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Dr. Pálvölgyi Tamás NÉS szakmai koordinátor Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita Magyar

Részletesebben

Regionális politika 10. elıadás

Regionális politika 10. elıadás 1 Regionális politika 10. elıadás Magyarország vidékfejlesztési politikája a 2007-2013 idıszakban (ÚMVP) 2 Vidékfejlesztés 2007-2013: Európai vidékfejlesztési stratégia Magyar vidékfejlesztési stratégia

Részletesebben

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek!

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek! Előadói felhívás EWA Tavaszi Napok 2015 - Budapesti Víz Konferencia A Budapesti Víz Világtalálkozó helyszíne ismét várja a települési vízgazdálkodási és víziközmű szakma nemzetközi szereplőit, szakembereit.

Részletesebben

Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések programszerő telepítését elısegítı mintaprojekt bemutatása

Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések programszerő telepítését elısegítı mintaprojekt bemutatása Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések programszerő telepítését elısegítı mintaprojekt bemutatása Harangozó Gábor fogalmazó KvVM Vízgazdálkodási Fıosztály Lajosmizse, 2010. május 11. Jogszabályi háttér:

Részletesebben

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért Komlós Ferenc ny. minisztériumi vezetı-fıtanácsos, a Magyar Napenergia Társaság (ISES-Hungary) Szoláris hıszivattyúk munkacsoport vezetı Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika

Részletesebben

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati

Részletesebben

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

Waste to Energy projekt bemutatása

Waste to Energy projekt bemutatása European Regional Development Fund Waste to Energy projekt bemutatása WASTE TO ENERGY Dr. Pigniczki Zsanett pigniczki@darfu.hu DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Waste to

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Az éghajlati modellek értékelése és A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu) Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Az éghajlatváltozás tudományos alapjai az IPCC

Részletesebben

A Balaton Fejlesztési Tanács évi munkaterve

A Balaton Fejlesztési Tanács évi munkaterve A Balaton Fejlesztési Tanács 2016. évi munkaterve A Balaton Fejlesztési Tanács célja, hogy a Balaton gazdájaként egy közösen elfogadott fejlesztési program mentén ösztönözze; és külső források, szaktudás

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében

A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében HORÁNYI ANDRÁS (horanyi( horanyi.a@.a@met.hu) Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus

Részletesebben

Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány

Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány Körforgásos Gazdaságért Alapítvány 2014 elején jött létre magánkezdeményezésre Elsődleges

Részletesebben

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6.

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. A projekt A megújuló energiaforrásokat alkalmazó technológiák ösztönzése és finanszírozási

Részletesebben

Korlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben

Korlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Korlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben Horváth Gyula Szakmai elnökhelyettes Alapítva: 1870 Mezőgazdaság a meteorológiában meteorológia a

Részletesebben

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek

Részletesebben

Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János.

Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János Energiapolitika energetikai MSc szak 3. témakör Fenntartható fejlıdés EU definíció

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Az EU 7. Keretprogram környezetvédelmi pályázati lehetıségei

Az EU 7. Keretprogram környezetvédelmi pályázati lehetıségei Az EU 7. Keretprogram környezetvédelmi pályázati lehetıségei Czippán Katalin, osztályvezetı Tudományszervezési Pályázati és Innovációs Központ Budapest, 2007. február 28. Fenntartható fejlıdés globális

Részletesebben

Miért hűti a CO 2 a Föld felszínét

Miért hűti a CO 2 a Föld felszínét Miért hűti a CO 2 a Föld felszínét Dr. Theo Eichten, München; Hanau; Professor Dr.-Ing. Vollrath Hopp 1, Dreieich; Dr. Gerhard Stehlik 2, Dr.-Ing. Edmund Wagner, Wiesbaden; April 2014 A NASA 3 publikálta

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Az EU EPBD (2002/91/EC) direktíva lényegesebb pontjai Az új épületek energia-fogyasztását az ésszerőség határain belül korlátozni kell.

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén

Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén Lake-Admin Regional administration of lake restoration initiative Egerszegi Zita Balatoni Integrációs

Részletesebben

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése Horányi András,, Csima Gabriella, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Bartholy Judit, Pieczka

Részletesebben

A Natura 2000 Kilátásai

A Natura 2000 Kilátásai Élő Erdő Konferencia Soproni Egyetem 2017 március 21 22 A Natura 2000 Kilátásai Ifj. Rakonczay Zoltán Francois Kremer Európai Bizottság Környezetvédelmi főigazgatóság Vázlat Áttekintés a Natura 2000 állapotáról

Részletesebben

regionális politika Mi a régió?

regionális politika Mi a régió? Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet

Részletesebben