A pszichológia módszerei, kutatás a pszichológiában

Átírás

1 Az orvosi pszichológia alapjai VI. A pszichológia módszerei, kutatás a pszichológiában Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu DE NK Magatartástudományi Intézet

2 Tény vagy mítosz? A legtöbb ember agyi kapacitásának mindössze 10%-át használja. Az emberi emlékezet úgy működik, mint egy magnetofon vagy videokamera, és pontosan rögzíti az általunk tapasztalt eseményeket, Ha az ember egy teszt kitöltésekor bizonytalan a válaszban, a legjobb, ha az első megérzésére hagyatkozik. A testen kívüli tapasztalatok során az ember tudata elhagyja a testét. A boldogság elsősorban külső körülményeken múlik. Az ellentétek vonzzák egymást, avagy azokhoz vonzódunk legjobban, akik különböznek tőlünk.

3 Tény vagy mítosz? A férfiak és a nők teljesen eltérő módon kommunikálnak. Kézírásunk elárulja jellemvonásainkat. Csak egy mélyen depressziós ember követ el öngyilkosságot. Teliholdkor megnő a pszichiátriára felvett betegek és a bűncselekmények száma. Az alkoholisták számára az absztinencia az egyedüli reális kezelési cél. Az elektrokonvulzív terápia (elektrosokk) fizikailag veszélyes és brutális kezelési módszer.

4 A kutatás folyamata Hipotézis megfogalmazása Ennek a tesztelése Természetes helyzetekben megfigyelt jelenségek Tudományos irodalom áttanulmányozása alapján Elmélet, modell Változók közötti kapcsolat feltérképezése Férfiak és nők eltérő módon kommunikálnak hétköznapi bölcsesség de mit jelent, hogy eltérő ezt definiálni kell, mielőtt tesztelhetnénk kreativitás fontossága!

5 Tudományos vizsgálat: = a kutatási módszer torzítatlan (nem részesítik előnyben az egyik hipotézist a másikkal szemben) és megbízható (meg lehet ismételni, és ugyanazt az eredményt kapjuk)

6 A mérés problémája a pszichológiában Könnyebben mérhető: Pupillatágulat Emlékezeti teljesítmény felidézett szavak száma Hangmagasság Reakcióidő Nehezebben: Depresszió, szorongás Intelligencia Személyiség

7 Miért jó még, ha ismerjük a (klinikai) kutatások logikáját? Brit tudósok A túlórázás depressziót okoz (?) Azok, akik hosszasan időznek munkahelyükön, kétszer nagyobb eséllyel lesznek depressziósak, mint azok, akik a hivatalos munkaidő lejártával leteszik a lantot. Brit kutatók kimutatták, hogy akik naponta 11 (vagy hetente 55) óránál többet dolgoznak, nagyobb kockázattal kell számolniuk. A legsérülékenyebbek a nők, a fiatalok, továbbá az alacsony jövedelmű alkoholfogyasztók. (Betegszoba.hu, február 03.)

8 Korrelációs kutatási stratégia

9 boldogság Aki többet dolgozik, az kevésbé boldog? Hány órát dolgozik? Mennyire boldog? Kimondható eredmény: Minél többet dolgozik valaki, annál boldogtalanabb. VAGY Azok, akik sokat dolgoznak (napi >8 óra), kevésbé boldogok, mint azok, akik kevesebbet dolgoznak (napi <8 óra) Korrelációs együttható (r) két változó közötti kapcsolat erőssége. 0: nincs kapcsolat 1: tökéletes a kapcsolat - : fordított a kapcsolat Azért boldogtalan, mert sokat dolgozik, vagy azért dolgozik sokat, mert boldogtalan? ezt nem tudjuk az ilyenfajta vizsgálatokból 100%-ban megállapítani, csak következtetni tudunk, feltételezhetünk t-próba munkaidő 0 munkaidő

10 A mintavétel lehetőségei Keresztmetszeti (cross-sectional) hosszmetszeti (longitudinal) Utólagos (retrospective) előre tervezett (prospective) Utólagos hosszmetszeti (eset-kontroll; ok betegség) előre tervezett hosszmetszeti (kohorsz; ok betegség)

11 Prospektív hosszmetszeti Kohorszkutatás rizikófaktor Nevelőotthonban nő fel Betegség Alkoholfüggőség igen igen Nem beteg populáció minta nem követés nem igen Nem nevelőotthonban nő fel nem

12 Gyermekkori bántalmazás Eset-kontroll kutatás Borderline személyiségzavar Egészséges Ritka zavaroknál fontos kutatási mód

13 A kísérletezés Cél: változók kontroll alatt tartása, nemkívánatos hatások kiszűrése Ok-okozati következtetések levonása

14 Egy orvosi pszichológiai példa a kísérletre Az érzelmek kifejezésének milyen hatása van az egészségi állapotra? a stresszel kapcsolatos érzelmek kifejezése hogyan hat az immunfunkciókra? Vizsgálat: 36 ffi (a) 3 napon keresztül napi 20 percen át írtak életük traumatikus eseményeiről (b) Ugyanennyi ideig time management Két héttel később a karjukon 4 mm-es sebet ejtettek mérték a seb mértékét

15 Alapfogalmak változók független változó (a kutató befolyásolja) fogorvosi rendelő váróteremben van zene / nincs zene alanyi változó (a független változó egy fajtája) Férfi/nő Depressziós/nem depressziós függő változó A betegek szorongásszintje a várakozás alatt

16 Kontrollcsoport Alapfogalmak Kontroll Kontrollfeltétel

17 RCT = randomized controlled trial (randomizált kontrollált vizsgálatok) Kísérleti csoport/ aktív terápiás csoport Kontroll csoport(ok) Relaxálni tanul követés Fél év Hatékonyság összehasonlítsa Kimeneti változók Illesztés/ randomizálás Magas vérnyomásos férfiak; életkor, iskolai végzettség, tekintetében azonosak Hagyományos orvosi ellátás Szorongás/hosztilitás/ ingerlékenység mértéke Vérnyomás Pulzus stb.

18 Minta és populáció Kutatási kérdés populáció Minta Klinikai kutatásokban gyakran: aki bent van a kórházban vagy aki elérhető

19 Kontrollcsoport típusai a klinikumban 1. Saját kontroll (Pintér, 1993) 2. Kezelés nélküli csoport 3. Várólistás betegek 4. Minimális terápiás kontroll 5. Placebo-terápiás kontroll 6. Másféle kezelés/terápia, mint a terápiás csoport

20 Vak és kettős vak elrendezések Vak elrendezés: amikor a beteg nem tudja, hogy melyik szert kapja (placebót vagy gyógyszert) Kettős vak elrendezés: amikor a kezelőorvos/interjúztató sem tudja Pszichoterápiavizsgálatnál ilyen csak akkor létezhet, ha más a kezelő és más veszi fel a hatékonyságot mérő teszteket

21 Hatékonyság mérése, kimeneti változók a pszichoterápia-kutatásban Diagnosztika és tünetek: DSM és diagnosztikus kritériumok rohamok előfordulása, absztinencia, szándékos önsértő viselkedés, öngyilkossági kísérletek száma Standard klinikai skálák stb. Egyéb változók: terápia megítélése kérdőív segítségével a terapeuta és kliens részéről, családtagok/háziorvos véleménye Munkába állás ideje a pszichiátriai ellátórendszer igénybevétele Költségek (ellátás, beteg, társadalom oldaláról)

22 Segít a pszichoterápia?? Pszichológiai intervenciók hatékonyságvizsgálata Depressziós páciensek Pszichoterápia Ugyanazok a páciensek Depresszió szintje Depresszió szintje Cooper, 2012

23 A terápia okozza a változást?? Depressziós páciensek (a) Pszichoterápia Ugyanazok a páciensek (a) Depresszió szintje Depresszió szintje Depressziós páciensek (b) Nincs pszichoterápia Ugyanazok a páciensek (b)? Depresszió szintje Depresszió szintje

24 A Beck depresszió pontszám alakulása hagyományos orvosi ellátásban és tanácsadásban részesült személyeknél (King et al., 2000)

25 Comparative efficacy and durability of continuation phase cognitive therapy for preventing recurrent depression: Design of a double-blinded, fluoxetine- and pill placebo-controlled, randomized trial with 2-year follow-up

26 Szignifikáns a különbség? statisztika, p érték 0<p<1 minél kisebb az érték, annál valószínűbb, hogy nem a véletlen okozta az eredményeket. Mekkora a különbség? hatásnagyság (effect size): két változó kapcsolatának erősségét mutatja Cohen-féle d: 0,2 = kis hatásnagyság 0,5 = közepes 0,8 = nagy

27 A bizonyíték erőssége Evidence based mental health RCT-k metaanalízise, szinsztematikus review-k Randomizált kontrollált vizsgálat Kohorszvizsgálat Eset-kontroll vizsgálat Több esettanulmány Esettanulmány

28 Mennyire hatásosak a pszichoterápiák? Pszichoterápiák hatásvizsgálatának metaanalízise (Lambert&Ogles, 2004; Wampold, 2001) a hatásnagyság 0,75-0,8 vs. Orvosi és sebészeti beavatkozások 0,5-ös hatásnagysága Ez mit jelent? a terápiában részt vevő klienseknek kb. 79%-a jobban érzi magát, mint azok (átlagosan), akik nem vettek részt a terápiában

29 Terápia vs./és gyógyszer Érvek a gyógyszeres kezelés mellett: a gyógyszer gyorsabban ér el hatást, mint a terápia (Keller et al., 2000) nagyon súlyos vagy endogén depresszió esetén hatékonyabb (Lambert, Ogles, 2004) DE: a gyógyszeres vizsgálatokat gyakran gyógyszercégek támogatják Érvek a pszichoterápia mellett: a kezelés végére ugyanannyira hatékonyak (Chilvers, 2001) vagy a pszichoterápia még hatékonyabb (Gloaguen et a., 1998) A pszichoterápiának tartósabb a hatása (Gould et al., 1995) A lemorzsolódás mértéke is kisebb (Gould et al. 1995) Ha lehet választani, az emberek ezt választják (Iacoviello, 2007) Terápia ÉS gyógyszer: vegyes eredmények, talán kicsivel javítja a gyógyszer a terápia hatékonyságát, de nagy valószínűséggel nem csökkenti.

30 Statisztika fontossága a pszichológiai kutatásokban

31 Kvalitatív kutatások Néha nem akarunk semmit megszámolni, mert nem az az érdekes, hogy mennyi, hanem hogy hogyan, milyen vagy miért; mert még azt se tudjuk, hogy mit kellene számolni mert nem szeretjük a statisztikát Kvalitatív kutatások

32 Kvalitatív (minőségi) kutatások Hogyan élik meg a betegek a kórházban tartózkodásukat? Mi jellemező az orvosok és a nővérek kommunikációja? Milyen területeken történnek változások a páciens életében a pszichoterápia során? Kvantitatív (mennyiségi) kutatások A stresszesebb osztályokon jobban kiégnek-e az orvosok? A depressziós személyek életében több-e a negatív életesemény, mint a nem depressziósakéban? Hatékony-e a relaxáció a fájdalom csökkentésében? Pl. esettanulmány, fókuszcsoport

33 Tény vagy mítosz?

34 Ha az ember egy teszt kitöltésekor bizonytalan a válaszban, a legjobb, ha az első megérzésére hagyatkozik?? Több, mint 60 vizsgálat alapján (radírnyomok, áthúzások) a diákok többször javítanak rosszról jóra, mint jóról rosszra Ha kétségeid vannak, változtass a válaszon! DE: 2 kitétel van!!! - Ha nem tanultunk, és csak tippelgetünk csak akkor írjuk át, ha jó okkal feltételezzük, hogy az 1. válasz rossz. - A gyengébb teljesítményű diákok kevésbé valószínű, hogy jót választanak a rossz helyett ők csak akkor változtassanak, ha majdnem teljesen biztosak abban, hogy a másik válasz a jó!

35 Akkor miért gondoljuk mégis, hogy jobb nem javítani? Szóbeszéd az emberek nagy része így gondolja Jobban emlékszünk azokra a kérdésekre, amelyeknél a jóról rosszra javítottunk, mint ahol a rosszról jóra a rossz döntések keserű szájíze megmarad Túlbecsüljük, hogy hány jó választ adtunk és így a kockázatot, ami azzal járna, ha jó választ javítanánk rosszra.

36 Az ellentétek vonzzák egymást, avagy azokhoz vonzódunk legjobban, akik különböznek tőlünk?? Kutatási eredmények alapján: nem vonzzák egymást az ellentétek, hanem: homofília: a hasonló emberek egymáshoz vonzódnak Ez a barátságokra is igaz. A személyiségvonások hasonlósága a házasságok tartósságát és boldogságát is megbízhatóan előrejelzi (Lazarus, 2001) különösen fontos tulajdonság: lelkiismeretesség (Nemechek&Olson, 1999) Minél hasonlóbb valakinek a világlátása a miénkhez, annál valószínűbb, hogy kedvelni fogjuk az illetőt. (Bryne, 1971) Világnézet és politika az ellentétek taszítják egymást

37 Akkor honnan a mítosz? Hollywood Olyanra vágyunk, aki kiegészít minket Néhány érdekes különbség feldobhatja a kapcsolatot, mert ha minden teljesen egyforma, az unalmas egy idő után

38 A férfiak és a nők teljesen eltérő módon kommunikálnak?? De mi az, hogy eltérő???

39 4 alkérdés a pontosításhoz 1) Többet beszélnek a nők? Hyde (2005) metaanalízise, d=0,11 alig észrevehető a különbség Mehl et al (2007) 400 egyetemista napi beszélgetését felvették nincs különbség 2) A nők többet beszélnek személyes dolgokról? Hyde (2005), d=0,18 a nők csak nagyon kicsit kitárulkozóbbak 3) A férfiak gyakrabban szakítják félbe a másikat? d=0,15 csak nagyon kicsivel gyakrabban inkább a státusztól/dominanciától függ 4) A nők fogékonyabbak a nem verbális jelekre? Igen! d=0,4 érzelmeket arcról sokkal jobban ismernek fel

40

41 Etikai megfontolások

42 Az egészségügyi kutatások megítélésének szempontjai 1. Tapasztalt kutató csinálta-e a kutatást, aki egyetemen, kutatókórházban vagy valamilyen állami szervnél dolgozik? A hasznos információk általában nem titkos helyeken születnek. 2. Elégedett fogyasztók vagy egy nyereségvágy által hajtott vállalat nyújtja az információt? 3. Konzisztens-e az információ a korábbi kutatásokkal? A drámai áttörések és izolált eredmények ritkák a tudományban. 4. Mások is meg tudták-e ismételni a kutatást? A megbízható bizonyítékok több helyről származnak. 5. Sok személy vizsgálatával történt-e a kutatás? A kis kutatások eredményei általában kevésbé megbízhatóak, mint a nagy kutatásoké. 6. És fordítva: több száz vagy ezer személy bevonásával történt a vizsgálat? A nagy mintákban az egészen kis különbségek is szignifikánsak lehetnek, és fontos különbségnek látszhatnak annak ellenére, hogy a gyakorlatban kicsi ezeknek a jelentősége. 7. A résztvevők egy kiválasztott populációt reprezentálnak? Ha igen, akkor az eredmények erre a populációra vonatkoztathatók. 8. Az információ korrelációs vagy kísérleti kutatáson alapul? A korrelációs vizsgálatok nem szolgálnak bizonyítékot ok-okozati következtetések levonására. 9. Ha az információ kísérletből származik, volt-e placebo csoport? Más változókat kontrollált-e a kutató? 10. Megbízható és érvényes mérőeszközöket használtak a függő és a független változó mérésére? 11. Ha a kutatás prospektív vagy retrospektív, kontrollálta a kutató a dohányzást, diétát, mozgást és más lehetséges közvetítő tényezőket? 12.Olyan következtetéseket vont le a kutató, ami összhangban van az eredményekkel? Brannon&Feist, 2009, 34.

43 Kulcsfogalmak Torzítatlanság Megbízhatóság Kohorszkutatás Eset-kontroll kutatás Kísérletezés Független és függő változó RCT Vak és kettős vak elrendezés Hatékonyságvizsgálat Szignifikancia Hatásnagyság Bizonyítékokon alapuló gyógyítás Pszichoterápiák hatékonysága Kvalitatív kutatás