ÚJ KORSZAK A PÁPASÁG TÖRTÉNETÉBEN?
|
|
- Hunor Gáspár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÚJ KORSZAK A PÁPASÁG TÖRTÉNETÉBEN? Első megnyilatkozásai azt jelzik, hogy Ferenc pápa új korszakot nyit az egyház és a pápaság történetében. Róma püspökének lelki hatalma a szeretetszolgálatban van, különös tekintettel a szegényekre hangsúlyozta péteri szolgálata kezdetén. Névválasztása is jelezte, hogy a Poverello, Isten szegénykéje, a Naphimnusz énekese lelkiségét és szellemiségét tartja eszményének. XXIII. János az Egyház megújulását és korszerűsödését célzó II. Vatikáni zsinat meghirdetésével, VI. Pál a zsinat szellemét megszabó Ecclesiam suam kezdetű párbeszéd-körlevelével szintén szegény és szolgáló Egyházat akart megvalósítani, hogy ezzel is egyengesse az ökumenizmus útját, segítse a keresztények egyesülését. Yves Congar domonkos teológus, az egységtörekvés egyik élharcosa emlékeztetett rá: VI. Pál kijelentette: tudatában van annak, hogy az egység útján a legnagyobb akadály a pápa (vagyis a pápai primátus gyakorlása), jóllehet küldetése a kommúnió, a keresztények szeretetközösségének szolgálata. 1 II. János Pál május 25-i Ut unum sint (Hogy egyek legyenek) kezdetű enciklikájában (95 96) hangsúlyozta a pápai primátus gyakorlásának helyes módját. Amikor a katolikus Egyház azt mondja, hogy Róma püspökének feladata megfelel Krisztus akaratának, e feladatot nem választja el a püspökök kollégiumára bízott küldetéstől, ők is»krisztus helyettesei és megbízottai«(lg 27). Róma püspöke a»kollégiumhoz«tartozik, s ők testvérei a szolgálatban. ( ) Meg vagyok róla győződve, hogy ebben a tekintetben különös felelősségem van, mindenekelőtt a keresztény közösségek többsége ökumenikus törekvésének észrevételében, továbbá, hogy meghalljam a felém irányuló kérést: találjam meg a primátus gyakorlásának olyan formáját, mely küldetésének egyetlen mozzanatáról sem mondva le kitárul az új helyzet felé. ( ) Mérhetetlen a feladat, melyet nem utasíthatunk el, s amit nem lehet egyedül véghezvinni. Vajon a valós, jóllehet tökéletlen közösség, mely már létezik közöttünk, nem vezethetné-e az egyházak felelős vezetőit és teológusait arra, hogy e témáról türelmes, testvéri dialógust kezdjenek velem; a terméketlen viták után meghallgatnánk egymást, egyedül Krisztus Egyházára vonatkozó akaratát tartván szem előtt, s engedve, hogy az Ő határozott kérése áthasson bennünket:»hogy ők is egyek legyenek, és elhiggye a világ, hogy te küldtél engem«? (Jn 17, 21) 1 VI. Pál beszéde az Egységtitkárság teljes ülés résztvevőihez április 28-án, AAS , 498. Lásd teológiai tanulmányomat a Távlatok 9. (1993. húsvéti) számában: A pápaság: akadály vagy remény az ökumenizmus útján? 1
2 1. Megváltoztatni a pápaságot? II. János Pál most idézett szövegére hivatkozva, felszólításának kívántak eleget tenni 1998 őszén azok az európai teológusok, akik a belgiumi Louvain-la Neuve-ben megvitatták a pápai szolgálat kérdését. 2 Paul Tihon belga teológus, szervező bevezető tanulmánya azt pontosítja, hogy mit is jelenthet II. János Pál enciklikájának (Ut unum sint = Uus 95 96) fent idézett nyitása a primátus gyakorlásának új formájáról. Egyébként Tihon hivatkozik a körlevél egész 6. fejezetére ( pontok), amely Róma püspökének egységszolgálatával foglakozik. A pápa szemlélete természetesen nem teljesen új, hiszen maga is gyakran hivatkozik a II. Vaticanum dokumentumaira, ezek viszont már az ökumenikus katolikus teológia korábbi kutatásainak gyümölcsei. Tihon a II. Vatikáni zsinat ökumenikus nyitását J.-M. R. Tillard-t idézve a következő pontokon látja: a keresztség egyedülálló felértékelése, a hit szabadsága, a Szentírás és a Hagyomány viszonyának új szemlélete, a kommúnió (szeretetközösség) egyháztana. A kollokvium szerzői nem rejtik véka alá, hogy a zsinat és II. János Pál pápa szenvedélyes elkötelezettsége az egység megvalósítására a római Központ merevségébe ütközött. A haladó teológusok bírálták a Római Kúriának azt a tendenciáját, hogy mintegy a pápa és a püspökségek közé ékelődött, valamint a nunciatúrák szerepét. (Cp 14 15). Tihon felteszi a kérdést (Cp 18): a kapu valóban nyitott a pápa és a teológusok dialógusa felé? Emlékeztet arra, hogy a Hittani Kongregáció által a kérdésről 1998-ban szervezett kollokvium után J. Ratzinger bíboros prefektus leszögezte a Római Kúria álláspontját, tehát azokat a pontokat, amelyeket nem lehet megkérdőjelezni. 3 De a szerző az igazság kedvéért a jegyzetben hozzáfűzi: Ratzinger prefektus dokumentuma, miután emlékeztetett a klasszikus pontokra, azért hangsúlyozza a kapcsolatot a pápa és a többi püspök között, továbbá azt is, hogy a pápának alá kell vetnie magát a Isten Szavának, végül kiemeli a pápaság (primátus) konkrét gyakorlási formáinak esetlegességét. De rögtön felvetődik a következő nehéz kérdés (Cp 23): Hogyan lehet megkülönböztetni a lényegest a járulékos formáktól? Másképp kifejezve: az Egyház miképpen marad hűséges Krisztus akaratához történelme során? Elég, ha itt a Szentírás és a Tradíció viszonyának bonyolult problémájára utalunk, amely a reformáció (Pázmány Péter hitvitái) óta napjainkig az ökumenikus párbeszéd 2 Az október 3-i tanulmányi napot a Katolikus Teológia Európai Társasága (Association Européenne de Théologie Catholique) francia nyelvű belga tagozata szervezte. A kollokvium anyagát a párizsi Cerf kiadó tette közzé Paul Tihon bevezető tanulmányával: Changer la papauté? Cerf, Paris, Hivatkozás: Cp. 3 Péter utódának primátusa az Egyház misztériumában. A Hittani Kongregáció reflexiói. Doc. Cath. 2193, 6 déc. 1998, p
3 középpontjában áll: tehát arra a folyamatra, ahogyan az Egyház mindig újraolvassa és aktualizálja a Szentírást. Feladatban egymást keresztezik: az Isten népének hitérzéke (sensus fidei), a püspöki tanítóhivatal őrködése, az exegéták és teológusok munkája és a próféták karizmája. A fenti kérdésre az első válasz egyszerű: elfogadjuk alapnak a primátusról szóló római tanítást és a jelenlegi egyházfegyelmet. De rögtön felmerül a következő kérdés: a jelenlegi szabályozás miként teszi lehetővé, hogy új formákat vezessenek be a péteri szolgálatba anélkül, hogy megkérdőjeleznének akár egyetlen alapelvet is? Milyen új formák, módozatok kedveznének az egységtörekvésnek a jelenlegi egyházjog keretei között? A második feladat, megoldás nehezebb: hogyan lehet megkülönböztetni a lényegest a járulékos történeti formáktól, amelyeket politikai, kulturális, sőt nyelvészeti kontextusok határoztak meg? Mindenesetre, ha a primátus gyakorlási formája változik, ezzel a lényeg is jobban látható lesz, és kötelezővé teszi a primátus teológiájának újragondolását, amely módosítja a dogmatikus kijelentések egyensúlyát. Ez részben megtörtént a II. Vatikáni zsinaton, amelyre visszatérünk. Ezek a bevezető problémafelvetések a történeti és teológiai kutatásokhoz utalnak bennünket, amelyek megelőzték a II. Vaticanum megújult egyháztanát. 2. Egyház és pápaság történeti szempontok A következőkben főleg Yves Congar OP ( , 1994-től bíboros) kutatásaira (és közvetve az általa idézett bőséges irodalomra) hivatkozom. 4 Az Egyház és a pápaság (=Ép) c. gyűjtőkötet első, 1983-as tanulmányában Y. Congar A pápa, nyugat pátriárkája címmel egy, az ökumenizmus szempontjából igen jelentős, történeti kérdéssel foglalkozik. Bőséges történeti dokumentációra támaszkodva relativizálja a pápaság abszolutisztikus felfogását, amely az I. Vaticanumon érte el csúcspontját. Pár vonással jelzem a történeti áttekintést. A IV. századtól, amikor a patriárkátusok kialakultak, Róma vitán felül az első helyet (prima sedes) foglalta el (Alexandria és Antiokhia előtt). Így maradt akkor is, amikor Jeruzsálem és Konstantinápoly is patriárkátussá lett. Az első századokban tehát a primátus gondolata a római egyházhoz kötődött, a IV. századtól kezdve viszont egyre inkább a római püspök személyéhez, aki igényt tartott arra, hogy ő Péter utódja, és Mt 16,18-at önmagára vonatkoztatja. A következő századokban különböző tényezők játszottak közre a pápaság megerősödésében. A keleti és nyugati egyház elszakadását követően a pápa már nemcsak Róma püspökének és a Nyugat pátriárkájának tartotta magát, hanem az egyetemes egyház fejének (caput) is. Isme- 4 Cardinal Y. Congar, Église et papauté, Cerf, Paris, 1994 (= Ép). és még Y. Congar korábbi művei: Ministères et communion ecclésiale, Diversité et communion, 1982, Le Concile de Vatican II,
4 retes, hogy az I. Vatikáni zsinat dogmatizálta a pápa jurisdikciós primátusát és tévedhetetlenségét (DH ). Erre még visszatérünk. Y. Congar megmutatja (Ép 20 24), hogy kétértelmű például a Krisztus helytartója kifejezés; továbbá hangsúlyozza, hogy Péter utóda csakis Róma püspöke lehet. A Szentírás tanúsága szerint Szent Péter két értéket testesít meg: egy a Tizenkettő közül és apostol velük együtt; de Krisztus akaratából ő lesz a szikla : nemcsak alap, hanem személyesen megkapja az egyetemes lelkipásztori megbízatást; nemcsak hívő és a feltámadás tanúja, hanem megerősíti a többieket hitükben. A Péter utóda kifejezés tehát, Róma püspökére alkalmazva, visszautal az egyház apostoliságára. Ez az apostoliság nemcsak a történelemben, hanem a történelem által kristályosodott ki, ami azt jelenti, hogy ami benne isteni jogú (jus divinum), az konkrétan az emberi állapotok között létezik, tehát relatív, tehát változhat. Péter utóda, Róma püspöke mindenekelőtt püspök a többi között, az első, tagja a püspökök kollégiumának, éspedig felszentelése folytán az a hit közösségében. 5 De a kollégiumon belül Róma püspöke, mint Péter utóda, különleges karizmát kap: a funkció (szerep) karizmáját, amely az apostoli kollégiumban és az egyetemes egyházban birtokolt péteri kiváltságok örökösévé teszi őt. Felszenteltnek kell lennie a kollégium és az egyház közösségében. Jogi szempontból felsőbb és független, de a hit közössége szempontjából függő. Ez nagyon lényeges. Itt tehát a szentségi rendben mozgunk, amelyhez, úgy tűnik, az ortodox teológia ragaszkodik. Az I. Vaticanum két hatalmat különböztetett meg: az ordo (egyházi rend) és a joghatóság hatalmát, és a csalatkozhatatlanságot a primátus egyik attribútumává tette (DS 3065). Szükség van arra hangsúlyozza Congar, hogy újra kritikusan megvizsgáljuk történeti és szociológiai szempontból azokat a tényezőket (a tekintély szélsőséges állítása, restaurációs kísérlet, a felszabadítási mozgalmakkal való szembenállás), amelyek a zsinat határozatait befolyásolták. Az I. Vatikáni zsinat nem határozott a rendes tanítóhivatalról ; de ebben a században (vö. XII. Pius Humani generis kezdetű körlevelét 1950-ben) olyan tendencia érvényesült (a római teológusok befolyására), amely a rendes tanítóhivatal megnyilatkozásait is a rendkívüli tévedhetetlen mellé emelte. 3. Egyensúly a végletek között De Congar arra is figyelmeztet: történeti tény, hogy (főleg XII. Pius és VI. Pál alatt) eltúlozták az egyre inkább teológiai kérdésekkel is foglalkozó enciklikák tekintélyét, másrészt a II. Vatikáni zsinat utáni kontesztálás idején túlságosan felerősödött a pápai megnyilatkozások kritikája és relativizálása. 5 Aliquis fit membrum collegii vi consecrationis episcopalis et communione hierarchica cum collegii capite et membris, Lumen gentium, 22,1, és nota explicativa praevia, 2. 4
5 Itt kitérek Hans Urs von Balthasar híres 1974-es könyvére: Der antirömische Affekt. A Róma-ellenes komplexus (ellenérzés és kritika) főbb pontjai ezek voltak: a) Pápa: igen, de nem ez a pápa! Gondolhatunk itt a szélsőségesen tradicionalista Lefebvre érsekre és követőire, akik csak X. Pius pápát és annak rendelkezéseit fogadták el, de a II. Vatikáni zsinatot, XXIII. Jánost, VI. Pált és II. János Pált elvetették; így a papi közösséget és az őket követő híveket szakadásba sodorták. A másik véglet az ökumenizmus útján előre szaladóké. Hans Küng 1980-ban Miért maradok katolikus? című cikkében kijelentette ugyan, hogy nincs a pápaság, sem a mostani pápa ellen, de számos írásában olyan hevesen és torzítóan támadja az abszolutisztikus, uralkodásra törő pápaságot, a római Kúriát, hogy magatartását nehezen lehet katolikusnak nevezni. b) Olyan pápaságot akarunk, amilyen régen volt. Egyesek az első nagy egyetemes zsinatokhoz, a szakadások előtti egyházhoz, az őskeresztény állapotokhoz való visszatérést sürgetik. Az ellentétes póluson az ultramontanizmus" helyezkedik el (ez főleg az I. Vatikáni zsinat időszakában volt erős): ez az egyházat szinte azonosítja a pápával, összekeveri az evilági és a lelki hatalmat. c) Péter: igen, pápa: nem. A pápaság visszautasításának ez a harmadik formája elfogadja az újszövetségi iratok szerint, hogy Jézus Péternek kiváltságos szerepet adott, de ez a megbízatás-szolgálat egyedülálló, nem örökölhető, tehát Péter utódai, a pápák nem rendelkeznek a főapostol kiváltságával, karizmájával. (Ezt a véleményt fejtette ki O. Cullmann már 1952-es könyvében: Péter, tanítvány, apostol, vértanú.) Szerinte a főapostol küldetése, szerepe az Újszövetségben egyedülálló, az apostoli kor után nem örökölhető. Végső soron a nehézségek visszamennek a Sola Scriptura körüli alapvető vitákra. Az ökumenikus párbeszédben azt kell tisztázni, hogy a helyesen értelmezett apostoli folytonosság (successio apostolica) mellett, illetve azon belül van-e folytonosság a sajátosan péteri szolgálatban is. És itt a Tradíciót, a Szenthagyományt is figyelembe kell venni. 4. Az I. és a II. Vatikáni zsinat tanítása a péteri szolgálatról Lássuk most kissé részletesebben a két Vatikáni zsinat egyháztanának kapcsolatát, nevezetesen a péteri szolgálatról szóló tanítást. Luthertől és a reformátoroktól kezdve a legújabb időkig számtalan irányzat támadta vagy egyenesen visszautasította a pápaságot, a római pápa primátusát, egyetemes joghatóságát és csalatkozhatatlanságát. A reformátorok után a pápaságnak szembe kellett néznie a fejedelmi abszolutizmussal; a felvilágosodással megkezdődött racionalizmus (filozófiában), majd a közéletben a laicizmus és szekularizálódás; a jozefinizmus és a liberalizmus, utána a szocialista-marxista forradalmi mozgalmak mind az egyházellenes légkört fokozták. A pápaság XVI. Gergely ( 1846) és IX. Pius ( 1878) alatt védekező és konzervatív magatartást tanúsított a kultúrában és a közéletben egyaránt, illetve a pápa egyetemes jogha- 5
6 tóságát, tekintélyét, primátusát fokozottabban hirdette. Ilyen légkörben ült össze az I. Vatikáni zsinat. Már 1859 óta egyre hevesebb támadás érte a pápák evilági hatalmát, szeptember 30-án pedig a piemontiak elfoglalták Rómát. Az éppen félbeszakadt I. Vatikáni zsinat dogmaként hirdette ki a pápai primátust, a pápa egyetemes joghatóságát és tévedhetetlenségét: tévedhetetlen akkor, ha hit és erkölcs kérdésében ünnepélyesen nyilatkozik, dogmát definiál. 6 A XXIII. János által meghirdetett és VI. Pál által befejezett II. Vatikáni zsinat ( ) pedig kiegészítette, kiegyensúlyozta az I. Vaticanum tanítását. P. Congarral le kell szögeznünk: a II. Vaticanum nem mond ellent az I. Vaticanumnak; a legutóbbi zsinat kifejezetten és gyakran hivatkozik a múlt századi egyetemes zsinatra, és befejezi a püspökökről szóló tanítást ( doctrina de episcopis ), amelyet az 1870-ben megszakadt I. Vaticanum nem tudott megtenni, tehát kiegészíti, kiegyensúlyozza a pápai primátust a püspöki kollegialitással. A II. Vatikáni zsinat (Lumen gentium, 25) jobban megmagyarázta a pápai tévedhetetlenség tanát legalább két ponton: a) Először is a híres kitételt: ex sese, non autem ex consensu Ecclesiae = a pápa döntéseiről tehát méltán mondhatjuk, hogy megmásíthatatlanok, mégpedig önmagukban véve, nem az Egyház hozzájárulása következtében. Ez a formula a gallikán és febroniánus tételek ellen irányult, amelyek szerint a pápának nincs joghatósága a római egyházmegyén kívül; ezért döntései csak akkor rendelkeznek kötelező törvényerővel, ha a helyi püspök jóváhagyta és közzétette őket. A kijelentés értelme tehát jogi, nem pedig ontológiai jellegű volt. Vagyis: a pápa Péter apostol utóda, Róma püspöke, a püspöki kollégium feje egyetemes joghatóságot gyakorol az egész Egyház felett: döntései jogilag érvényesek ex sese, önmagukban véve; ugyanakkor a pápa az egész Egyház nevében, nem magányosan, elszigetelten cselekszik, döntései nem választhatók el az Egyház hitétől és életétől. A norma a Szentírás: Midőn akár a római püspök, akár a püspöki testület ővele együtt határoz meg egy tételt, ezt magának a kinyilatkoztatásnak az alapján terjeszti elő. b) Továbbá LG 25 nemcsak az ex sese jelentését magyarázza meg, hanem kifejezetten állítja azt, ami kevésbé volt világos az I. Vaticanum tanításában: a római pápa élvezi azt a csalatkozhatatlanságot, amelynek a Megváltó akarata szerint meg kell lennie az ő Egyházában. Vagyis az Egyház csalatkozhatatlanságát (indefectibilitas) élvezi a pápa személyesen, hivatala ünnepélyes gyakorlásakor. Az Egyház közös tanítása volt ugyanis már az I. Vaticanum előtt, századokon át, hogy az egyetemes Egyház nem fogyatkozhat meg a hitben, mert a Szentlélek vezérli Jézus imája és ígérete szerint. A pápa mint legfőbb pásztor és tanító megkapja a csalatkozhatatlanság karizmáját. 6 Tudjuk, hogy az ún. Római Kérdés" csak 1929-ben, a Lateráni Egyezménnyel oldódott meg, amely sajátos státust biztosított a pápaságnak Vatikán államban. 6
7 Ismeretes, hogy a II. Vatikáni zsinat egészen más légkörben zajlott le, mint az első. Most nem a pápai tekintélyt kellett megerősíteni, hanem inkább megnyílni a világnak, más keresztényeknek és vallásoknak: keresni a párbeszédet minden szinten. János pápa szándéka szerint a lelkipásztori szempont megelőzte a jogit. Egyébként a II. Vaticanum integrálta mindazt, amit a liturgikus, patrisztikus, biblikus mozgalom és az újabb történeti teológiai kutatás az elmúlt évtizedekben eredményezett az ökumenikus törekvések távlatában. A keleti teológia felfogása az egyházról mint szeretetközösségről (koinonia), a püspöki kollegialitás, a laikátus újraértékelése mind-mind érvényre jutott a zsinat tanításában (nemcsak a Lumen gentiumban, hanem több más dokumentumban is. Az újabb ekkléziológia újrafogalmazta az egy, szent, katolikus és apostoli jegyeket. A jogi, klerikális, paternalista és autoritárius kormányzás helyett a gyakorlatban is a lelkipásztori, világiakat előmozdító, testvéri és szolgáló egyházi szellemiség hódított teret. A II. Vatikáni zsinat egyháztanában új a püspökökre (püspökszentelésre, püspöki kollegialitásra) vonatkozó tanítás, valamint a pátriárkák jogaira vonatkozó tan is. Főleg a püspöki kollegialitás kifejtése, illetve az ebből következő újítások: szinódusi intézmény, decentralizálás, püspökkari konferenciák (helyi egyházak) és az egyes püspökök szerepe szerencsésen kiegyensúlyozták a pápai primátus egyoldalú felfogását. A Lumen gentium pontjai kifejtik a püspöki kollégium és annak feje (a pápa) közti, illetve a kollégium tagjainak egymás közti kapcsolatait, leírják a püspöki szolgálatot (erről szól még a Christus Dominus kezdetű határozat is). Persze, mivel a Lumen gentium bizonyos pontjai sok vita, javítás, betoldás után születtek meg, minthogy a zsinaton a haladóbb és maradibb irány egyaránt érvényre jutott, ezért e dokumentumok értelmezése különböző lehet a hangsúlyok eltolódása szerint. Az egyetlen, teljes és legfőbb hatalom az egyházban kollegiális, de ez strukturált: a kollégium fejének, a pápának egyedülálló lelki hatalma van, tehát nem egyszerűen primus inter pares. A Lumen gentium tanítása (22. pont) erre nézve egészen világos. A püspöki kollégium és annak feje, a pápa közti kapcsolatról még viták folynak. Y. Congar azon a véleményen van, hogy jobban tisztázni kellene, mit is jelent a caput, fő, amikor azt mondják: miként Péter az apostoli kollégium feje volt, és utóda, a pápa éppúgy feje a püspöki kollégiumnak, mint az egyháznak. 5. Krisztus helytartója, az Egyház feje, Róma püspöke? Itt visszautalok arra, amit fentebb a történeti áttekintésben mondtunk. Rómában a IV. század vége óta egyre inkább a fons, forrás értelemben veszik a caputot. A XII. századtól a Vicarius Christi (Krisztus helytartója) helyettesítette a Vicarius Petrit (Péter helytartóját), és olyan jelentést vett fel, amely az első évezredben nem volt ugyan teljesen távol, de nem is volt uralkodó. Korábban a képviselő, a Krisztust szentségileg képviselő személyt jelölte, most jogi jelentést kapott, és a locum tenensnek, helyettesnek felelt meg, vagyis olyasvalakit jelölt, aki átvette (a távol levő) legfőbb tekintély hatalmát vagy hatalmának egy 7
8 részét. Ezután a Vicarius Christi (= Krisztus helytartója) eszméje keveredik, interferenciát hoz létre a strukturált püspöki kollégiuméval és a caput collegii eszméjével. A II. Vatikáni zsinaton IV. Maximosz pátriárka megjegyezte, hogy az Újszövetségben a caput Krisztusnak van fenntartva. De Congar hozzáfűzi: történeti tény az is, hogy a régi hagyomány alapján a római egyházra és annak püspökére is alkalmazták a caputot. Congar nem szereti a Krisztus helytartója kétértelmű, túlzó megnevezést. Más címek a pápára: a kollégium feje (caput), az Egyház feje (caput), egyetemes pásztor. Ez utóbbi helyes, de Róma püspöke nem egyetemes püspök. Igaz, VI. Pál így írta alá a II. Vaticanum aktáit: episcopus Ecclesiae catholicae, de ennek jelentése nem egyetemes püspök, hanem: a római Egyház katolikus (ortodox, igaz) püspöke. Congar nagyon helyeselte, hogy II. János Pál következetesen így jelölte magát: Róma püspöke és egyetemes pásztor. Ez utóbbi helyettesíthetné az egyetemes jurisdikcióval, joghatósággal rendelkezőt, anélkül, hogy azt kiiktatná, és előtérbe helyezhetné a lelki hatalmat : egyesíteni a testvéreket a hitvallásban és az Úr Jézus szeretetében. A kifejezés hivatkozhat a II. Vatikáni zsinat hasonló, vele egyenrangú megjelölésére. (Lumen gentium 22, 2; Nota explicativa 3. és 4.) Különös azonban, hogy a II. Vaticanum e helyeken nem említi a Róma püspöke címet. Y. Congar eszmélődéseit követve örömmel állapíthatjuk meg, hogy Ferenc pápa következetesen a Róma püspöke címet használja. Vajon csak spontánul, alázatból vagy már teológiai reflexió húzódik meg mögötte? 6. A pápa és a teológusok együttműködése A II. Vatikáni zsinaton példás volt az atyák és a teológusok együttműködése. Maga a zsinat hangsúlyozza: szükség van arra, hogy bátran megnyíljunk világunk problémái és forrásai felé, hogy a teológiai kutatás szabadságot élvezzen. (Gaudium et spes 44/2; 62/2 és 7; Gravissimum educationis ) Világos, hogy ma már nem elégséges az ún. Denzinger-teológia, tehát a zsinati definíciók magyarázata, hanem párbeszédet kell folytatnunk korunk kritikus embereivel, az ő problémáikra keresni a választ a Jézus Krisztusban adott kinyilatkoztatás fényében. Ma már nem elégséges két terminusban gondolkodni: magisztérium engedelmesség; hanem három terminusban kell megvitatnunk a kérdéseket: 1. mindenekelőtt ott van az igazság, az áthagyományozott apostoli hit, amelyet megvallunk, hirdetünk, ünneplünk; 2. azután ott van a magisztérium, vagyis az apostoli szolgálat tanítóhivatala; 3. végül a teológusok munkája és tanítása és a hívek hite. Ez tehát differenciált, szervesen összekapcsolt szolgálat, mint az ecclesia egész élete. A kereszténység jövője jórészt az ökumenizmustól, a Krisztus-hívők egységétől függ. Hogy milyen lesz ez a konkrét, látható egyházi egység, pontosan nem le- 8
9 het meghatározni. Tény az, hogy az utóbbi pápák többször hangoztatták: a katolikus egyház visszafordíthatatlanul elkötelezte magát az ökumenizmus útján. És a pápaság, a péteri szolgálat mint a látható egység jele, a zsinat óta olyan képet kezd ölteni, amely nem az egység akadálya, hanem az egység közvetítője. A jövő egységben természetesen helyet kell hagyni a jogos pluralizmusnak, hiszen az igazi egység nem beolvaszt, hanem differenciál, megőrzi az egyes összetevők színes gazdagságát. Ferenc pápa első megnyilatkozásai biztos reményt keltenek a hívő keresztények körében, hogy gyorsított léptekkel haladunk előre az egység útján a teremtő Lélek vezetésével. Budapest, március én SzabóFerenc SJ 9
The Holy See AD TUENDAM FIDEM
The Holy See AD TUENDAM FIDEM II. János Pál pápa Ad tuendam fidem motu proprioja mellyel néhány szabállyal kiegészíti Az Egyházi Törvénykönyvet (CIC) és a Keleti Egyházak Törvénykönyvét (CCEO) A Katolikus
RészletesebbenNemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem
Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai
RészletesebbenSzabó Ferenc 2014. tavaszi előadássorozata
Szabó Ferenc 2014. tavaszi előadássorozata Krisztus megújuló Egyháza Február 24., hétfő 19 óra: Ferenc pápa egyházképe és programja Evangelii Gaudium kezdetű buzdítása szerint: a péteri szolgálat új formája,
RészletesebbenA püspöki kar körlevelet tett közzé a hit évének kezdete alkalmából, amelyet október 14-én, vasárnap minden templomban felolvastak.
Magyar honlap a Hit éve eseményeivel A püspöki kar körlevele a hit évének megnyitójára A püspöki kar körlevelet tett közzé a hit évének kezdete alkalmából, amelyet október 14-én, vasárnap minden templomban
RészletesebbenSokféleség az egységben A pápai primátus kérdése az I. vatikáni zsinaton és azóta
Sokféleség az egységben A pápai primátus kérdése az I. vatikáni zsinaton és azóta [ Orvos Levente 2006 orvosl.hu] A pápai primátus kérdése hagyományosan azon dogmatikai témák közé tartozik, melyek leginkább
RészletesebbenA II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában
A II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában Lukács László Piarista húsvét, Kecskemét, 2013. márc. 30. II. János Pál: Az egyház iránytűje a 3. évezredre Mára a zsinat eseménye: történelem: 50 éve
RészletesebbenKATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától
RészletesebbenA Lumen gentium tanításának értelmezése a katolikus kommunió-ekkléziológiában
PUSKÁS ATTILA 1965-ben született. 1990-ben szentelték pappá, Ró má - ban a Gergely Egyetemen filozófiából, Budapesten teológiából doktorált. Jelenleg a PPKE Hittudományi Karának dogmatika profeszszora,
RészletesebbenA javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.
Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek
RészletesebbenKoronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN
Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS
Részletesebben5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei
Szakmai kompetenciák A TANTÁRGY ADATLAPJA 1 A képzési program adatai 11 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 12 Kar Római Katolikus Teológia 13 Intézet Római Katolikus Didaktikai Teológia
RészletesebbenSzabó Ferenc SJ őszi előadássorozata ISTEN NEM HALT MEG! 3. Új evangelizálás a mai Európában Az egység a keresztények létkérdése. (2013. december 9.
Szabó Ferenc SJ őszi előadássorozata ISTEN NEM HALT MEG! 3. Új evangelizálás a mai Európában Az egység a keresztények létkérdése (2013. december 9.) (Bevezető) Jean Guitton francia katolikus filozófus
RészletesebbenA MISE MENETE (TÁBLÁZAT) BEVEZETÉS Kezdőének, bevonulás
A MISE MENETE (TÁBLÁZAT) BEVEZETÉS Kezdőének, bevonulás Csengő Térdhajtás Oltárcsók Keresztvetés, köszöntés (szándék) Bűnbánat Kyrie Főkönyörgés IGE LITURGIÁJA Olvasmány Zsoltár (Graduale, psalmus responsoricus)
RészletesebbenHasználatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem! 1. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2.
Használatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem!. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2. Szövegbe ékelt, szó szerinti idézetre úgynevezett macskakörmöt
RészletesebbenA katolikus egyház. Gulyás Csenge Pázmány Péter Katolikus Egyetem,
A katolikus egyház Gulyás Csenge Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2016. 11. 26. 3 egyháztartomány Hanoi - Hà Nội 10 egyházmegye Huế 6 egyházmegye Ho Chi Minh-város 10 egyházmegye 6 hivatalosan elismert
RészletesebbenLét szemlélet cselekvés
Balaton Lét szemlélet cselekvés Gondolatok korunk értelmiségi kereszténységéről Az ember egész életén át a boldogulás útját keresi, melynek kulcsfontosságú állomása önmaga identitásának megtalálása. A
RészletesebbenIV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN
1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden
RészletesebbenAZ ENGESZTELÉS LELKISÉGE
AZ ENGESZTELÉS LELKISÉGE BOCSA JÓZSEF Sch.P. Dr. SZEGEDI LÁSZLÓ Dr. SZEDERKÉNYI LÁSZLÓ 1 IMPRIMATUR 1696/2017 Dr. Nicolaus Beer Episcopus Vaciensis Bocsa József Megrendelés: bocsa.jozsef@piarista.hu Kiadja:
RészletesebbenNemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan
Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan Hittankönyv a középiskolák 11. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó ELSİ RÉSZ: KATOLIKUS DOGMATIKA Bevezetés A hittan, a teológia
RészletesebbenAZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/1. A fejlődni szó szerint annyit jelent, mint kibontani egy tekercset, vagyis olyan, mintha egy könyvet olvasnánk. A természetnek, mint könyvnek
RészletesebbenFELNŐTT HITTAN 7. TALÁLKOZÓ (2015. november 10.) CHRISTUS DOMINUS Határozat a püspökök pásztori szolgálatáról az Egyházban (1965)
FELNŐTT HITTAN 7. TALÁLKOZÓ (2015. november 10.) CHRISTUS DOMINUS Határozat a püspökök pásztori szolgálatáról az Egyházban (1965) 1. Bevezetés: - ez a dokumentum a szó legszorosabb értelmében vett egyházi
RészletesebbenIsten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk
Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk A Biblia világosan tanítja:a keresztény ember nem önmagában elszigetelt lélek, akinek magányosan kell élnie vallásos életét. A Biblia világosan tanítja:
RészletesebbenÁltalános Iskola Hajdúdorog Petőfi tér 1.
SZENT BAZIL OKTATÁSI KÖZPONT HAJDÚDOROG Ady E. u. 23-27. Általános Iskola Hajdúdorog Petőfi tér 1. LELKIPÁSZTORI PROGRAM 2009/2010 Munkaterv a tanévre: Augusztus 24-25. 9.oo - Pedagógusok lelkigyakorlata
RészletesebbenPázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar. Tézisfüzet
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar Mária-tisztelet Boldog John Henry Newman tanításában Című doktori értekezéshez Készítette: Kálmán Antal Konzulens: dr. Kránitz Mihály Budapest, 2012 Mária-tisztelet
RészletesebbenNemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005
1. VIZSGALAP A vizsgalap a X. osztályban használt tankönyv: Nemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005 alapján készült. Célja: általános teológiai ismeretek felmutatása.
RészletesebbenISTEN SZERET TÉGED, ÉS CSODÁLATOS TERVE VAN AZ ÉLETEDDEL.
ISTEN SZERET TÉGED, ÉS CSODÁLATOS TERVE VAN AZ ÉLETEDDEL. ISTEN SZERETETE Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (János
RészletesebbenA CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez
A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria
RészletesebbenEMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM
EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:
RészletesebbenReformáció, katolikus megújulás
Reformáció, katolikus megújulás üldözések, keresztes hadjáratok albigensek, valdensek, bogumilok Wycliff tagadta a pápaság vezető szerepét az egyházon belül, tagadta az egyház világi hatalmát és gazdagságát,
RészletesebbenThe Holy See. A püspöki konferenciák teológiai és jogi természetéről APOSTOLOS SUOS
The Holy See APOSTOLOS SUOS II. János Pál pápa motu proprio kiadott apostoli levele a püspöki konferenciák teológiai és jogi természetéről A püspöki konferenciák teológiai és jogi természetéről BEVEZETÉS
RészletesebbenBibliai szemléletű szervezetfejlesztés
Református Pedagógiai Intézet Bibliai szemléletű szervezetfejlesztés dr. Szalai Zsolt 2018. április 13. 1 Tartalom Látás és küldetés meghatározásának fontosság A minket körülvevő valóság megértése Képességeink
RészletesebbenKATOLIKUS TEOLÓGUS OSZTATLAN SZAK MINTATANTERV NAPPALI TAGOZAT A féléves mintatanterv Érvényes a 2018/2019. tanévtől
KATOLIKUS TEOLÓGUS OSZTATLAN SZAK MINTATANTERV NAPPALI TAGOZAT A éléves mintatanterv Érvényes a 2018/2019 tanévtől HXXAHO0009AX Általános metodológia 2 Gyakorlati jegy 2 1 Kötelező A HTK Kránitz Mihály
RészletesebbenPázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Doktori Iskola. Képzési Terv. Budapest 2016
1 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Doktori Iskola Képzési Terv Budapest 2016 2 A Doktori Iskolában folyó PhD képzés 1-2. A doktorandusz kutatási terve 3. Új rendszerű PhD képzés 4. A Hittudományi
RészletesebbenPatrológia I.: Az ókeresztény irodalom története 325-ig, Nagy Konstantin koráig ( /I.)
ÓKERESZTÉNY EGYHÁZTÖRTÉNETI TANSZÉK Tanszékvezető professzor: Dr. Perendy László ny. r. t. Patrológia I.: Az ókeresztény irodalom története 325-ig, Nagy Konstantin koráig (2013 14/I.) HOKEPAT1A0N, A, C
RészletesebbenKATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Katolikus hittan emelt szint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 22. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
RészletesebbenEMLÉKKÉPEK EGY ZSINATRÓL
EMLÉKKÉPEK EGY ZSINATRÓL "XXIII.János pápa úg jelent meg a zsinaton,mint ahogyan az apostolok érkeztek hajdanán az utolsó vacsora színhelyére. Szembeötlő volt komolysága. «Különösen a pillanatnyi feladatomra
RészletesebbenKATOLIKUS TEOLÓGUS OSZTATLAN SZAK MINTATANTERV NAPPALI TAGOZAT C féléves mintatanterv Érvényes a 2018/2019. tanévtől
KATOLIKUS TEOLÓGUS OSZTATLAN SZAK MINTATANTERV NAPPALI TAGOZAT C féléves mintatanterv Érvényes a 2018/2019 tanévtől Tárgykód Tárgynév Előkövetelmény Felvétele Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám
RészletesebbenSzabadságmozgalom, amely fogsággá változott
Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta
RészletesebbenGÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1.
GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY 2013-2014. FELADATLAP 1. 1 Kedves Diákok, kedves Kollégák! A Géfin Gyula emlékverseny három feladatlapja három, némileg eltérő tematika köré fog csoportosulni. A köztük lévő kapcsolatot
RészletesebbenAz egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma
Tóth-Simon Károly Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma Bevezetés Különböző hivatalos nyomtatványokon rendszeresen rákérdeznek a családi állapotunkra. Az önéletrajzunkban is hivatkozunk
RészletesebbenKrisztus Feltámadt! Húsvétvasárnap 2016.03.27. OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43)
Húsvétvasárnap 2016.03.27. Krisztus Feltámadt! OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43) Abban az időben Péter szólásra nyitotta ajkát, és ezeket mondta: Ti tudjátok, hogy mi minden
RészletesebbenDEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése
DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni
RészletesebbenThurzó Gábor kiadatlan írása Ha lálom története
67. évfolyam VIGILIA.November LUKÁCS LÁSZLÓ: A zsinat szelleme 801 NEGYVEN ÉVVEL AZSINAT UTÁN NEMESHEGYI PÉTER: puskás ATIlLA: KERESZTY RÓKUS: DOLHAI LAJOS: HAFENSCHER KÁROLY: PÁSZTOR JÁNOS: Ho l állunk
RészletesebbenA II. vatikáni zsinat kopernikuszi fordulat az Egyház küldetésében
A II. vatikáni zsinat kopernikuszi fordulat az Egyház küldetésében Szabó Ferenc SJ előadása a Pábeszéd Házában 2012. febuár 15-én, a Faludi Akadémia által szervezett sorozat nyitányaként A II. vatikáni
RészletesebbenKATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától
RészletesebbenGONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL
1 GONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL ÍRTA: DEMETER JÓZSEF ÁLTALÁNOS HERMENEUTIKAI SZABÁLYOK ÉS IRÁNYELVEK. Az alapgondolat: mindenkinek joga van értelmezni a Szentírást. Ehhez azonban a megértés utáni őszinte
RészletesebbenFELNŐTTEK KATEKUMENÁTUSA. Amikor a felnőttek keresztény életbe való beavatásának közelmúltban
Liturgia online http://www.liturgia.hu Szerző Dolhai Lajos Cím Felnőttek katekumenátusa Megjelenés JEL 9 (1999) 301-303 Tárgyszavak Keresztség, liturgikus teológia, OICA, katekumenátus Dolhai Lajos FELNŐTTEK
Részletesebben2. A hitoktatás struktúrája
2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a
RészletesebbenWalter Kasper egyháztani monográfiájáról
SZABÓ FERENC SJ A KATOLIKUS EGYHÁZ Walter Kasper egyháztani monográfiájáról Ferenc pápa és Kasper bíboros egyháztana Walter Kasper teológus bíboros jelentős monográfiájában, A Katolikus Egyház címmel összegezte
RészletesebbenA kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza)
EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 3300 EGER, Ifjúság u. 2.sz Tel: (36) 324-808 Fax: (36) 324-909 OM azonosító: 031598 Web: www.szilagyi-eger.hu, E-mail: eszeg@eszeg.sulinet.hu A kezek összeérnek,/isten
RészletesebbenMit jelent ma keresztény értelmiséginek lenni?
bafemi6752 Mit jelent ma keresztény értelmiséginek lenni? Sok fejtörést okozott a feladat, amire a következőkben vállalkozom. A pályázatot elolvasva jó pár kérdésbe ütköztem. Már ott kezdődött, hogy mi
RészletesebbenErdő Péter. 1 Kiv 20,12. 2 A Katolikus Egyház Katekizmusa pont.
1 Erdő Péter A nagy misztérium. A család evangéliuma. Az emberség iskolája korunk számára Előadás a Szent István Bazilikában 2016. november 5-én, Andrea Bocelli koncertjének végén Dicsértessék a Jézus
RészletesebbenA test teológiájától a TESTTEO projektig
TESTTEO' 1/20. A test teológiájától a TESTTEO projektig TESTTEO' 2/20. A TEST TEOLÓGIÁJA II. János Pál pápa összegyűjtött audiencia beszédei 1979. szeptember 5. - 1984. november 28. 129 beszéd szexuális
RészletesebbenHol állunk a Lumen gentium megvalósításával? Mérleg negyven évvel a II. Vatikáni zsinat megnyitása után
Nemeshegyi Péter Hol állunk a Lumen gentium megvalósításával? Mérleg negyven évvel a II. Vatikáni zsinat megnyitása után Az egyházról szóló dogmatikai konstitúció, a Lumen gentium a II. Vatikáni zsinat
RészletesebbenLegyenek eggyé kezedben
Legyenek eggyé kezedben EGYETEMES IMAHÉT ÖKUMENIKUS ZÁRÓ ALKALMA KITEKINTÉSSEL A BIBLIA ÉVÉRE 2009. január 25. vasárnap - 15. 30 tól a gyülekezés alatt a Miskolc - Belvárosi Evangélikus Egyházközség In
RészletesebbenKATOLIKUS TEOLÓGUS OSZTATLAN SZAK MINTATANTERV LEVELEZŐ TAGOZAT C féléves mintatanterv Érvényes a 2018/2019. tanévtől
KATOLIKUS TEOLÓGUS OSZTATLAN SZAK MINTATANTERV LEVELEZŐ TAGOZAT C éléves mintatanterv Érvényes a 2018/2019 tanévtől KATOLIKUS TEOLÓGUS OSZTATLAN SZAK MINTATANTERV LEVELEZŐ TAGOZAT C éléves mintatanterv
RészletesebbenA LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.
Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással
RészletesebbenKAJTÁR EDVÁRD. VI. Pál: Nuntii L heure du départ quibusdam hominum ordinibus dati, 8. 12. 1965, in AAS 58 (1966) 8. Liturgikus számmisztika
KAJTÁR EDVÁRD 1974-ben született Pé csen. Pécsi egyházmegyés pap, a budapesti Központi Papnevelő Intézet spirituálisa, a PPKE HTK oktatója, a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet vezetője. 1 VI. Pál:
RészletesebbenHitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben. A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben
Hitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben A református szemléletű pedagógia Bibliai megalapozottságú Az isteni
RészletesebbenAzonosító jel: KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2008. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 28. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
RészletesebbenKatolikus teológus mintatanterv 2012 (C félévvel indul)
Katolikus teológus mintatanterv 2012 (C félévvel indul) félév kód tárgynév tárgyfelelős 1A,C HXXAHO0008AX Bevezetés Krisztus misztériumába Dr. Kránitz Mihály 2 10 Kollokvium 2 1C HXXF1O0001AX Filozófia
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27
TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus
RészletesebbenÜzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15.
Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Csütörtök óta, amikoris az Agora című filmet megtekintettem a moziban, le nem lohadó nyugtalanság
RészletesebbenAzonosító jel: KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 25. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Katolikus hittan emelt
RészletesebbenHírlevél. Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája
vissza a hírlevélhez Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája A Szent István Társulatnál jelent meg szeptember 28-án Ferenc pápa Laudato si kezdetű enciklikájának magyar
RészletesebbenHa aa magasban. Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI.
Ha aa magasban ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI. OSZTIE ZOLTÁN Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából SZENT ISTVÁNTÁRSULAT az Apostoli
RészletesebbenS U M M O R U M P O N T I F I C U M M O T U P R O P R I O
S U M M O R U M P O N T I F I C U M M O T U P R O P R I O Őszentsége XVI. Benedek pápa Summorum Pontificum motu propriója az 1970-es reform előtti római liturgia használatáról XVI. BENEDEK PÁPA A pápák
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Római Katolikus Teológia Kar 1.3 Intézet Didaktikai Teológia Intézet 1.4 Szakterület Római
RészletesebbenA keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia
Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan
Részletesebbena hittani konkgregáció communionis notio
a hittani konkgregáció communionis notio című levele A Kommunióként Felfogott Egyház Néhány Szempontjáról 1992. május 28. a hittani konkgregáció communionis notio című levele A Kommunióként Felfogott
RészletesebbenE L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj!
E L Ő S Z Ó XVI. Benedek pápa a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulója alkalmából a 2012. október 11. és 2013. november 24., Krisztus király ünnepe közötti időszakra meghirdette a hit évét,
RészletesebbenA TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom
RészletesebbenA Zsidó (nevén nevezve: Cionista) Világkongresszus http://youtu.be/ua1s53tj0lq
A Zsidó (nevén nevezve: Cionista) Világkongresszus http://youtu.be/ua1s53tj0lq Az idei Zsidó (Cionista) Világkongresszussal új korszak kezdődött a Cionista Világbirodalom építésében. A helyszín megválasztásával
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 25. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli
RészletesebbenPinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422.
Pinchas Lapide, a jeruzsálemi American College Újszövetség-professzora, a Der Jude Jesus című könyv [1] szerzője, zsidó hitének, zsidó világképének rövid foglalatát a Zsidó hitem lényege című írásában
RészletesebbenA tudatosság és a fal
A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?
RészletesebbenSzabó Ferenc tavaszi előadássorozata. Krisztus megújuló Egyháza 1.
Szabó Ferenc 2014. tavaszi előadássorozata Krisztus megújuló Egyháza 1. Január 27. hétfő 19 óra: Szent és bűnös Egyház? A II. Vatikáni zsinat egyháztanához (Lumen gentium 8) A földön zarándokló Egyházat
RészletesebbenGRÉTSY László. Nemzetközpontú nyelvművelés
GRÉTSY László Nemzetközpontú nyelvművelés Hogy miért ez a cím, azt olvasóim bizonyára hosszas fejtegetés nélkül is tudják: Lőrincze Lajos emberközpontú nyelvművelés kifejezésére, illetve ilyen című cikkére,
RészletesebbenKatolikus teológus osztatlan szak mintatanterve 2017/2018. tanévtől
Kód Jelleg Köv. Napp. óra Lev. óra Tárgynév félév 1C 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Évf. Kredit HOSO0020A A,B, ea koll 1 0 A holokauszt és emlékezete 2 1 2 C,D HAHO0008A ea koll 2 10 Bevezetés Krisztus misztériumába
Részletesebben8. A SZÜLŐ A SZOLGÁLATRA NEVELŐ
Kezdés 8. A SZÜLŐ A SZOLGÁLATRA NEVELŐ Olyannyira fontos téma a szolgálatra nevelés, hogy talán ezzel kellett volna kezdeni az egész sorozatot. A szolgálat az egyik leghatékonyabb gyógyír a mai tévútra
RészletesebbenA feladatokkal kapcsolatos kérdéseket és a megoldott feladatokat az címre küldje!
A házi dolgozattal kapcsolatos formai követelmények 1. A dolgozat terjedelme minimum 2-3 oldal, amibe nem értendők bele a szöveg végén mellékletként prezentált táblázatok, képek, ábrák, stb. az áttekinthetőség
RészletesebbenTANULMÁNYOK A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA. Dr. SZABÖ ÁRPÁD
TANULMÁNYOK Dr. SZABÖ ÁRPÁD A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA A vallások története nem csupán a vallás és kijelentés között mutat benső kapcsolatot, hanem a kijelentés és az írás között is. A vallás,
RészletesebbenELŐSZÓ Pál apostol igehirdetése 7
Tartalom ELŐSZÓ Pál apostol igehirdetése 7 5 A RÓMAIAKNAK ÍRT LEVÉL 11 Bevezetés 14 A levél szövege 14 Címzés és köszöntés (1,1-7) 16 Hálaadás és a téma megjelölése (1,8-17) 1. TANÍTÓ RÉSZ (1,18-11,36)
RészletesebbenJézus, a tanítómester
9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje
Részletesebben1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA
1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA A mi Urunk Jézus Krisztus így szól: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28) Tőle kaptuk ezt
RészletesebbenELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ
ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ Minden hagyományteológia az egyházában továbbélő' Krisztus misztériumából eredeztethető. Yves Congar erre a II. Vatikáni Zsinat dokumentumait magyarázva mutat rá, amikor ezt írja:
RészletesebbenTÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ. TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ Szerző:Szöveg: S. Temple ford.: ifj. Kulcsár Tibor Zene: S. Temple, N. Warren
TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ Szerző:Szöveg: S. Temple ford.: ifj. Kulcsár Tibor Zene: S. Temple, N. Warren 1. Tégy engem békeköveteddé, Hogy hinthessem az igemagvakat. Ó, Szentlelked
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Római Katolikus Teológia 1.3 Intézet Római Katolikus Didaktika Teológia 1.4 Szakterület
Részletesebbenyymár meglévő csoport számára:
1. HÉT: FILIPPI 1,1 11 Tényleg Krisztushoz tartozom? Kezdjük a beszélgetést azzal, hogy feltesszük valamelyiket a következő kérdések közül a csoportnak: yykezdő csoport számára: Mi indított arra, hogy
RészletesebbenBiblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS?
Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Több mint 25 éves hívő életem során számtalanszor találkoztam a címben megfogalmazott kifejezéssel. Először persze nem tudtam, hogy mi is állhat mindennek
Részletesebben2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL
2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL PREAMBULUM A szeretetszolgálat az anyaszentegyháznak, a hitre jutott emberek önkéntes közösségének hálaáldozata (Róm 12,1;
RészletesebbenHÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT*
Buji Ferenc HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Lk 20,34 Ha a keresztény ember a házasság és a szerzetesi, papi, valamint evangéliumi indíttatású világi nőtlenség
RészletesebbenWolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT
Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai
RészletesebbenXXV-ik éuf September October 1890. 5-ik füzet. HUSZ JÁNOS.
KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXV-ik éuf September October 1890. 5-ik füzet. HUSZ JÁNOS. Az első társadalmi élet keletkezése óta, a történelem tanúsága szerént az emberi természetben mindég meg volt a hajlam, hogy
RészletesebbenTÉZISFÜZET. Az ember élete mint liturgikus egzisztencia Salavatore Marsili teológiájában
PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM HITTUDOMÁNYI KAR TÉZISFÜZET Az ember élete mint liturgikus egzisztencia Salavatore Marsili teológiájában Dissertatio ad Doctoratum Készítette: Kulcsár Sándor Konzulens:
RészletesebbenTeológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12.
SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete u. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 Teológia alapszak
RészletesebbenS TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.
S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság
RészletesebbenElmélkedések az Egyházról
a magyar jezsuiták folyóirata V I L Á G N É Z E T - L E L K I S É G - K U L T Ú R A Krisztus igen, Egyház nem? (Bevezetés) Elmélkedések az Egyházról Vatikáni Rádió, 2010. nyár Merre tart Joseph Ratzinger,
RészletesebbenAz önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.
Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági
RészletesebbenSzakdolgozati témakörök 2016/2017. tanév
Szakdolgozati témakörök 2016/2017. tanév Dr. Benyák Anikó Stressz és megküzdés a vallásgyakorlással összefüggésben. Az iskolai motiváció vizsgálata, különös tekintettel a hitoktatásban részesülőkre. Erkölcsi
Részletesebben