Tárgy: Hódmezővásárhely belvízvédelmi helyzete, a védekezéshez szükséges intézkedések

Átírás

1 Iktatószám: /2011. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Hódmezővásárhely belvízvédelmi helyzete, a védekezéshez szükséges intézkedések Az anyagot készítette: Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Az anyagot látta: Véleményezésre megküldve: Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Kozák Péter ATIKÖVIZIG igazgatója

2 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesterétől Száma: /2011 Tárgy: Hódmezővásárhely belvízvédelmi helyzete, a védekezéshez szükséges intézkedések Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város a Dél-alföldi Régióban Csongrád megye déli részén található, több mint 48 ezer lakosú település. Közigazgatási területét tekintve Budapest után az ország második legnagyobb kiterjedésű települése, ha külterülettel. A város az ország legmélyebben fekvő városa, az átlagos tengerszint feletti magasság 77 m. Közigazgatási területe a Dél-Tisza völgy és a Csongrádi - sík területein helyezkedik el. A Dél-Tisza völgy kistáj (a város közigazgatási részének nyugati részét érinti) tengerszint feletti magassága 77 és 91m közötti, míg a Csongrádi sík (a város középső és kelti közigazgatási részét érinti) 79,5 és 107,6 m közötti tengerszint feletti magasságú. Jelenlegi is tartó kiemelkedően csapadékos időjárási periódust megelőzően mm az évi csapadékösszeg, azonban az elmúlt évben a lehullott csapadék ennek közel a kétszerese volt. A hótakarós napok száma 28-32, az átlagos maximális hóvastagság cm. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ATIKÖVIZIG) területén található, melynek feladata többek között fenntartani az állam véd műveket (árvízvédelmi fővédvonalak, vízkárelhárítási célú tározók, belvízvédelmi főművek) és fejleszti azokat; végzi a vagyonkezelésben lévő állami tulajdonú vizek szabályozását, mederfenntartását, partvédelmét is. Önkormányzatunk az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területéhez tartozik, aki a környezet- és természetvédelem egészére kiterjedően ellátja a környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérését, a várható, jelentős környezetállapot-változások előrejelzését, továbbá biztosítják az ezekre vonatkozó adatok nyilvánosságát. A felügyelőség működtetik a környezetvédelmi monitoring és statisztikai adatgyűjtési rendszereket is. A város a közigazgatási területe belvízzel közepesen illetve mérsékelten veszélyeztetett. A 18/2003. (XIÍ.9.) KvVM - BM rendelet alapján Hódmezővásárhely C", enyhén veszélyeztetett besorolású. Belvíz főleg a tavaszi időben napjainkban azonban már a téli időszakra is jellemző - jelentkezik, nyárra azonban vízhiány alakul ki, beköszönt az aszály. A belvízgazdálkodás prioritásai időjárási periódusonként és az agrárgazdaság elvárásainak függvényében változnak, azonban mai helyzet nagyon labilis. A csapadék eloszlása nagyon bizonytalan, nyáron vízigényes időszakban is hirtelen nagy mennyiségben érkezik a csapadékvíz (fél óra alatt mm), melynek elvezetése műszaki szempontból is komoly nehézségeket jelent. A csapadékosabb időszakok vizeinek tározására a holtágakban, halastavakban, belvíztározókban lenne lehetőséges. A csatornahálózat csak % - ban alkalmas a belvizek elvezetésére. A kisebb csatornákat a földbirtokosok sokszor beszántották, akinek a földje nincs közvetlen belvízveszélynek kitéve, nem akar részt vállalni a közös terhekből. A csatornák nyomvonalát, vízszállító képességét, fenntartását és áramlásszabályozását biztosítani kell, függetlenül az egyéni érdekektől, törekvésektől.

3 A levezető árkok, kapubejárók tisztítása, karbantartása Hódmezővásárhely belterületén az ingatlan tulajdonos feladata, melyek fenntartását, karbantartását, felújítását folyamatosan kell végezni. Jelenleg 2010 decemberétől kezdődően belvízvédelmi készültség elrendelésére volt szükség Hódmezővásárhely és környékén. I. MŰSZAKI HELYZET ISMERTETÉSE Védekezés jelenlegi helyzete. A 2010 évben lehullott rendkívül nagy mennyiségű csapadékot a talaj már nem volt képes elszikkasztani, a meglévő csatorna rendszer csak részben tudta elvezetni. Míg térségünkben a lehullott éves átlagos csapadék mennyisége mm, addig 2010 évben ez a mennyiség 943,8 mm volt. A fentiek következtében az alábbi intézkedések bevezetésére volt szükség a védekezések megszervezése érdekében: december tól lett elrendelve az I. fokú belvízvédelmi készültség december tól lett elrendelve a II. fokú belvízvédelmi készültség. A belterületet érintő munkálatok december elejétől folyamatosan az alábbiak szerint történik: Cigányéri szivattyútelep: 1 db 350 l / és 1 db 500 l / sec teljesítményű elektromos átemelő szivattyú állandó felügyelet mellett napi 24 órás műszakban működik Hódtói szivattyútelep: 2 db 500 l / sec és 1 db 350 l/ sec teljesítményű elektromos átemelő szivattyú állandó felügyelet mellett napi 24 órás műszakban működik. Hideg utcai szivattyútelep: 2 db 350 l / sec teljesítményű elektromos átemelő szivattyú napi 24 órás ügyeletben szakaszos üzemelésben működik. Kaszap utcai szivattyútelep : 2 db 200 l / sec teljesítményű elektromos átemelő szivattyú napi 24 órás ügyeletben szakaszos üzemelésben működik. Arany utcai szivattyútelep: 2 db 350 l / sec teljesítményű elektromos átemelő szivattyú napi 24 órás ügyeletben szakaszos üzemelésben működik. Búvár utcai szivattyútelep: 2 db 120 l / sec teljesítményű elektromos átemelő szivattyú működi napi 24 órás ügyeletben. Az év végére Hódmezővásárhely külterületén, Szikáncs és Erzsébet településrészen vált kritikussá a helyzet, itt több lakóház elöntésével fenyegetett a belvízi helyzet. Hódmezővásárhely - Szikáncson a II. fokú belvízvédelmi készültség elrendelésétől a belvízzel veszélyeztetett ingatlanoknál van szivattyúzás, 2 db szivattyú folyamatosan működik, 2 db szivattyú pedig készenlétben áll. Csatornatisztítási, áteresz javítási, útfelbontási munkálatok történtek. Egyes helyeken homokzsákos védekezés is történt. Hódmezővásárhely - Erzsébeten a II. fokú belvízvédelmi készültség elrendelésétől a belvízzel veszélyeztetett ingatlanoknál van szivattyúzás, itt 1 db szivattyú szakaszosan működik. A nevezett Gyöngyvirág utcai ingatlanoknál homokgátas védekezés is történt. A belvízmentesítés érdekében föld bekötőutak átvágása, csatornák kotrása mintegy 500 m hosszon, bejárók bontása vált szükségessé.

4 Hódmezővásárhelyi szennyvíztisztító telepen homokzsákos védekezésre került sor, hogy a termelő termálkút és szennyvíz tisztítási technológia ne sérüljön. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város területén a tűzoltóság 16 esetben vonult ki különböző helyszínekre, belvízi védekezés céljából. A védekezés során egyértelművé vált, hogy jelen struktúrában a rendelkezésre álló anyagi, technikai eszközök, személyi állomány nem elégséges. Problémát jelent az irányítás tagozódása. A belvízi védekezési munkálatok összefogását, a források koordinálását at illetékes Vízügyi Igazgatóságok hatáskörébe kell adni. Belterületi vízrendezés Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata belterületi vízrendezésére vonatkozóan évben elvi vízjogi engedélyes tervdokumentációt készítetett el, melyre /2009. számon kapott vízjogi engedélyt. A város központi belterületén működik kiépített csapadékvíz elvezető rendszer, a belvárosban egyesített gravitációs rendszerű csapadékvíz-csatorna hálózat épült ki A település nagyobb részén a belvízelvezetés elválasztott rendszerű. Jellemzően nyílt szelvényű csapadékvíz elvezető hálózat épült ki. A befogadók szerint több vízgyűjtő területre (öblözetre) oszthatók amelyek kialakításánál a domborzati viszonyok, a beépítési lehetőségek a döntőek. 1. Öblözet Tarján városrész nyugati részét foglalja magába. Közvetlen befogadója a Régi Kenyere-éri csatorna, ami a Hódtó Kis-tiszai főcsatornába csatlakozik a Hódtó csatornán keresztül. A terület csatornázása elválasztott rendszerű. 2. Öblözet Tarján városrész keleti részét, Tabán városrész egy részét és Csúcs városrész délnyugati részét foglalja magában, Közvetlen befogadója a Régi Kenyere-éri csatorna, ami a Hódtó Kis-tiszai főcsatornába csatlakozik a Hódtó csatornán keresztül. A befogadóba a több helyen történik bevezetés, de csapadékvíz elvezető rendszer több helyen összekötött így egy vízgyűjtőként kezeltük. A terület csatornázása elválasztott rendszerű. 3. Öblözet A Csúcs településrésztől északra eső városrész, Béke telep. Közvetlen befogadója a Régi Kenyere-éri csatorna végszelvénye, ami a Hódtó Kis-tiszai főcsatornába csatlakozik a Hódtó csatornán keresztül. A terület csatornázása elválasztott rendszerű, 4. Öblözet

5 Susán városrészt foglalja magába. Közvetlen befogadója a Kakasszék csatorna, ami a Hódtó Kis-tiszai főcsatornába csatlakozik. A terület csatornázása elválasztott rendszerű. 5. Öblözet A város délkeleti részét foglalja magába. Befogadója a Nyomásszéli csatorna. A terület csatornázása elválasztott rendszerű. 6. Öblözet Kertváros városrész déli része. Befogadója a Hódtó csatorna, ami a Hódtó Kis-tiszai főcsatornába csatlakozik, A befogadóba a több helyen történik bevezetés, de csapadékvíz elvezető rendszer több helyen összekötött így egy vízgyűjtőként kezeltük. A terület csatornázása elválasztott rendszerű, 7. Öblözet Kertváros városrész északi része. Befogadója a Hódtó csatorna ami a Hódtó Kis-tiszai főcsatornába csatlakozik, A terület csatornázása elválasztott rendszerű. 8. Öblözet A belvárost és Csúcs városrész déli részét foglalja magába. Befogadója Hódtó Kistiszai főcsatorna csatlakozik. A terület csatornázása részben egyesített rendszerű. A kiépült rendszer nem fedi le 100%-ban a város belterületét. A kiépített csatornák több helyen nincsenek megfelelően összekötve, az átereszek hiányoznak vagy nem átjárhatóak, illetve nem megfelelő átmérőjük, így az elvezetés nem alkot mindenhol rendszert, a csapadékvizet helyben tartja (szikkasztja), vagy csak nagyon lassan vezeti le. További problémát jelent a meglévő csatornákkal kapcsolatban hogy, a folyamatos karbantartás és felújítások ellenére a csapadékvizeket nem minden esetben tudják elvezetni a saját és a befogadók korlátozott kapacitása miatt. A rendszer működéséből adódóan a záporkezdeti időszakában jelentős tározást igényel az elvezető rendszer. A település fejlődésével összhangban nagymértékben növekszik a burkolt, illetve beépített felületek aránya ezzel együtt növekszik a lefolyási tényező is. A belterületről történő kármentes elvezetést mindezeken felül tovább nehezíti, hogy több befogadó (Kenyere-éri csatorna és a Kakasszék csatorna a Hódtó csatornán keresztül) a belterületet érintve csatlakozik a külterületi főgyűjtőbe. Külterületi vízrendezés A térség belvizeit a terep fő esésirányának megfelelően ÉK DNY irányba haladó belvíz főcsatornák vezetik a Tiszába. Alacsony tiszai vízállás esetén az árvízvédelmi töltésekbe épített zsilipeken keresztül jut a belvíz a folyóba, közepes vízállásnál és árvízkor a zsilipeket zárva kell tartani. Ilyenkor az ún. torkolati szivattyútelepek emelik át a belvizet a folyóba. Ezek Hódmezővásárhely vonatkozásában a következők (zárójelben a névleges teljesítőképességük): - Körtvélyesi szivattyútelep (3,2 m 3 /s) - Hódmezővásárhelyi szivattyútelep (2,1 m 3 /s) - Györpölési szivattyútelep (4,4 m 3 /s) - Nagyfai szivattyútelep (4,8 m 3 /s) A belvízrendszereken belül úgynevezett esésnövelő szivattyútelepek is vannak Ilyenek a, Kútvölgyi szivattyútelep (1,0 m 3 /s) és a Mátyáshalmi szivattyútelep (3,6 m 3 /s). További általában kisebb teljesítményű esésnövelő szivattyú-telepek vannak a települések belterületén és a mezőgazdasági területeken is. A belvízrendszerek főcsatornái és szivattyútelepei állami tulajdonban vannak, vagyonkezelőjük és üzemeltetőjük az ATIKÖVÍZIG. A 2,0 m 3 /s vízszállító képességűnél

6 kisebb csatornákat és szivattyútelepeket a Tisza Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat illetve az Önkormányzat üzemelteti. Külterületen a város vizeit befogadó illetve az azokhoz kapcsolódó mellék csatornák és oldalágak biztosítják a csapadék- és belvíz elvezetést. A Város fő levezető csatornái a Hódtó Kis - tiszai ATIKÖVIZIG kezelésű csatorna, aminek befogadója a Tisza folyó, illetve a Nagyfa Hódtó összekötő csatornán keresztül a Nagyfai Holt - Tisza, és a Szőlőhalom - Keselyesi a Tisza Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat (TIMA VGT.) kezelésű csatorna aminek végső befogadója a Kopáncs Kis Tiszai ATIKÖVIZIG kezelésű csatornán keresztül szintén a Tisza folyó. A belterületről a csapadékvíz befogadók a következők: Kenyere éri csatorna, külterületi befogadója: Hódtó Kis - tiszai csatorna; Kakasszék csatorna, külterületi befogadója: Hódtó Kis - tiszai csatorna; Nyomásszéli csatorna, külterületi befogadója: Hódtó Kis - tiszai csatorna; Szőlőhalmi csatorna (a Hódtó csatorna túlterheltsége esetén a Kenyere-éri csatornáról átemelve), külterületi befogadója: Szőlőhalom - Keselyesi csatorna, Megemlítendő azonban, hogy a Csongrád Megyei Vagyonátadó Bizottság Határozata alapján Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város kiterjedt és egyedül álló közigazgatási helyzetéből és területéből adódóan, a külterületen több száz km csatornahálózattal rendelkezik. (pl.: Nagyszigeti alsó,- felső, Katrai, Katraszéli stb.). Ezeknek a csatornáknak az állapotán javított az Önkormányzat a 90-es években, az FVM által meghirdetett vízkár elhárítási programból elnyert nettó 75%-os támogatásból. A megszűnt Mezőgazdasági Termelő szövetkezetek vagyonátadásából további csatornák kerültek át Önkormányzati tulajdonba, melyek szintén rekonstrukcióra mielőbbi felújításra szorulnak tekintettel a jelen csapadékos időjárási viszonyaira. Szivattyúzás, tározás, vízkormányzás Hódmezővásárhely az ország egyik legmélyebben fekvő városa, így a belterületen összegyűjtött csapadék vizeket csak szivattyúk segítségével lehetséges a külterületen elhelyezkedő befogadókba továbbítani. Ez üzemeltetés szempontjából nagy odafigyelést és gondosságot igényel, továbbá jelentős üzemeltetési kiadást jelent az Önkormányzat számára. Csapadékvíz-átemelők: 1. Dobó Katalin utcai (vagy Cigányéri) átemelő, (2. öblözet vizeit emeli át a Régi Kenyere-éri csatornába); 2. Hideg utcai Átemelő (a 2. öblözet vizeit emeli át a Régi Kenyere-éri csatornába); 3. Szőlőhalmi esésnövelő szivattyú, a Hódtó csatorna magas vízállása esetén a Régi- Kenyere - éri csatornán érkező víz egy részét átemeli a Szőlőhalmi csatornába. 4. Hódtói átemelő, a Hódtó csatornán (belterület) érkező csapadékvizeket emeli a Hódtó - Kis-tiszaicsatornába. 5. Búvár és Gomba utcák találkozásánál lévő esésnövelő szivattyú (a 4. öblözet vizeit emeli át a Kakasszéki csatornába) A Dobó Katalin utcai, Búvár és Gomba utcai, a Hideg utcai és a Szőlőhalmi átemelők csak a beérkező főgyűjtőcsatornák magas vízállása esetén üzemelnek, kisebb vízállás esetén a (30-50%-os teltség) esetén a levonuló víz gravitációsan bevezethető a befogadóba. A Hódtói átemelés folyamatos üzemű a Hódtó csatornán érkező összes vízmennyiség átemelésre kerül. Az ATIKÖVIZIG a Hódtó - Kis-tiszaicsatorna mederkotrására vonatkozóan nyert támogatást a Dél-alföldi Operatív Programból (DAOP). Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város évben valósítja meg szintén DAOP támogatással a Pacsirta utcai átemelő szivattyú telepet és a Ipari Parkban egy tiltó műtárgy elkészítését.

7 A városközpont egyesített rendszerű csatorna rendszeréből az érkező kevertvizet (csapadék és szennyvíz) a városi szennyvíztisztító telepre emeljük át ahol tisztítás után a Hódtó Kistiszai főcsatornába kerül bevezetésre. A településen jelenleg mesterségesen kialakított tározó nem üzemel. A Hódtó csatornán, rövid szakaszon, ideiglenes tározó üzemel, a mély fekvésű területen károkozás nélkül gyűjtheti össze a csapadékvizet. Jelentős beavatkozás a Hódtó csatornán Szőlőhalmi csatorna felé kormányzó műtárgy, mely évben készült el. Fejlesztési elképzelések Külterület Az állami tulajdonban lévő csatornák megfelelő kapacitásának elérése érdekében az ATIKÖVIZIG felmérte a szükséges beavatkozások pénzügyi szükségletét, amely a kistérség vonatkozásában e Ft, amelyből a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város belvízelvezetésének biztonságát e Ft fejlesztéssel biztosítható. A Tisza Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat és az Önkormányzat kezelésében lévő fontosabb külterületi csatornák hossza 101 km, megfelelő vízszállítási képességük helyre állításának becsült költsége e Ft. A munkálatok során a kotráson kívül az iszap deponálását, cserje irtást, vízinövények eltávolítását és a műtárgyak javítását kell elvégezni. A város csapadék és belvíz elvezetésének javításához a belterület védelmének fokozásához kulcsfontosságú a befogadók elsősorban a Hódtó - Kis-tiszai főcsatorna kapacitás növelése és a kiugró nagyságú vízhozamokhoz a megfelelő tározókapacitás kiépítése. A város külterületén a befogadók rekonstrukcióján kívül két tározó létesítésére is szükség van. A Hódtó Kis-tiszai csatornán a meglévő szennyvíztisztító teleppel szemben a csatorna bal partján a csatorna és szelvényei között. A tározó célja a Hódtó és a Kakasszék csatornán levonuló vízhozam tarozása a Hódtó Kis-tiszai főcsatorna terhelésének szabályozása és csökkentése érdekében. Ezen beruházás költsége, az ATIKÖVIZIG által készített kalkulációban szerepel. Nyomásszéli csatornán fontos feladat a 6474 és 6475 helyrajzi számú területeken kialakítandó tározó kialakítása. Célja, hogy Újváros városrészből illetve a Nyomásszéli csatorna által a külterületről összegyűjtött vízmennyiséget ideiglenesen tározza ezzel csökkentse a Hódtó Kis-tiszai főcsatorna terhelését. A tározóval szabályozhatóvá válik a Nyomásszéli csatorna levonulási vízhozama. A beruházás becsült kivitelezési költsége e Ft. A külterületen lévő gyűjtő csatornák felújítása után lehetséges a mellékcsatornák rekonstrukciója. Az elmúlt években az Önkormányzat több mint 200 km hosszú vízelvezető rendszert kapott tulajdonba, de ezen csatornák üzemeltetésére, fenntartására normatív támogatásban nem részesült. Gondot okoz még a hálózat működtetése szempontjából, hogy a földtulajdonosok egy része a csatornát illetve a kezelő utat elszántja, beműveli, így azok eredeti funkciójukat nem, illetve csak részben tudják ellátni. Másik probléma, hogy a fenti csatornák túlnyomó részét a már megszűnt termelő szövetkezetek építették, és a vagyonátadás során a tervdokumentációk nem kerültek át az Önkormányzathoz. Ennek következtében ezen csatorna hálózat felújítását egy állapot terv készíttetésével kell kezdeni, majd annak elkészülte után lehet a prioritást felállítani, és a rekonstrukciót megkezdeni. Ezen csatornák működési képességének, belvíz-elvezetési feltételeinek minimális helyreállításához és a szükséges tervek elkészítéséhez e Ft forrás biztosítandó.

8 Belterület Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata belterületi vízrendezése a központi belterületen a befogadók szerint 8 vízgyűjtő területen (öblözetben) kialakított rendszer segítségével történik. Az öblözetek kialakításánál a domborzati viszonyok, a beépítési lehetőségek a döntöttek. A város központi belterületén működik kiépített csapadékvíz elvezető rendszer, a belvárosban egyesített gravitációs, a település nagyobb részén elválasztott rendszerű. Jellemzően nyílt szelvényű csapadékvíz elvezető hálózat épült ki, melynek 30%-a burkolt felületű. A belterületen lévő belvíz hálózat első tervét az aradi székhelyű IX. ker. Magyar Királyi Kultúrmérnöki Hivatal készítette el 1897 áprilisában. Az elmúlt több mint száz évben folyamatosan fejlesztette a város a csapadékvíz csatorna rendszerét, de a beépítés mértékének növekedése, a használt építőanyagok milyenségének (nád tető cserép tető) változása, az utak járdák udvarok burkolatának növekedése, az udvarok művelésének változása miatt a rendszer további korszerűsítése szükséges. Az előzőleg felsorolt tényezők megváltozásán kívül a belvízcsatorna hálózat fejlesztését az időjárás szélsőségessé válása is sürgeti. Egyre gyakoribb a nagy intenzitású záporok, a hosszan tartó (több napos) esők kialakulása, amelyek a helyi belvízi helyzet romlásán kívül árvizeket is okozhatnak. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata területi adottságainak köszönhetően folyamatosan karbantartja a csapadékvíz hálózatát, de a fenti indokok miatt a rendszer fejlesztése elengedhetetlen a lakosság biztonságának megteremtése érdekében. Vannak utcák hol a csatorna rendszer egy része szikkasztó elemeket tartalmaz, itt fontos cél ezen szakaszok gravitációs rendszerbe való bekötése. Ezen helyeken a bejárók átépítése, átereszek beépítése a megfelelő esésviszonyok kialakítása szükséges. Egyes szakaszokon nem elegendő a földmedrű meder kialakítása, az árkokat betonelemekkel burkolni is szükséges. Vannak utcák, hol a gravitációs rendszer már kiépült, azoknak felülvizsgálata, igény esetén a meder burkolása szükséges. Az előzőek alapján az alábbi táblázat foglalja össze az öblözetekben felújítandó belvízelvezető rendszer adatait, és a rekonstrukció becsült költségeit. Öblözetek Érintett utcák száma (db) Elvezető hálózat felújítása (fm) Tervezett bekerülési költség (e Ft) 1. Öblözet Öblözet Öblözet Öblözet Öblözet Öblözet Öblözet Öblözet Egyéb belterület (Erzsébet, Szikáncs, Batida) * Összesen *Az Erzsébet, Batida, Szikáncs település részek költségei a külterületi kimutatásban szerepelnek. Szükséges források Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területén a követkőzőkben összesítet forrásokra van szükség, a település biztonságos belvíz elvezetésének kialakításához:

9 külterület Állami fő művek rekonstrukciója e Ft Társulati, Önkormányzati kezelésű gyűjtő csatornák rekonstrukciója e Ft Önkormányzati kezelésű mellékcsatornák rekonstrukciója e Ft Tározók kialakítása e Ft belterület Fő és mellékgyűjtő csatorna rendszer korszerűsítése kül és belterület összesen e Ft e Ft A fenti összesítésből látszik hogy a város belvízvédelmi helyzetének megnyugtató rendezéséhez több mint 9 milliárd Ft szükséges. Az költségek nagyságrendjét látva egyértelmű, hogy ez a forrás egyszerre nem fog rendelkezésre állni, ezért a munkákat rangsorolni szükséges. Az állami főművek állami tulajdonban, az ATIKÖVIZIG kezelésében vannak, azok karbantartásához, felújításához és korszerűsítéséhez a szükséges forrás biztosítása a Központi Költségvetés feladata, az Önkormányzatnak minden lehetséges támogatást meg kell adni, hogy az ATIKÖVIZIG a szükséges fent részletezett fejlesztéseket végre hajthassa. A megfelelő belvízvédelmi rendszer kialakításához első ütemben a belterületi szakaszok 50%- nak felújítását indítani kell a közel jövőben, hogy a lakóépületek megfelelő védelmét az Önkormányzat biztosítani tudja. Ehhez elengedhetetlenül e Ft forrásnak rendelkezésre kell állnia. Ezenkívül fontos feladat az első ütemben a külterületi részből, a Társulati, Önkormányzati kezelésű gyűjtő csatornák rekonstrukciója, melynek bekerülési költsége e Ft illetve a tározók kialakítása, melynek kivitelezéséhez e Ft szükséges. Ezek alapján az Önkormányzati csatornák megfelelő működéséhez, rekonstrukciójához az első ütemben összesen eft biztosítása elengedhetetlen. II: MEZŐGAZDASÁGI HELYZET ISMERTETÉSE Belvízi elöntés nagysága A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője megkereste a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezeteket, amelyek közül a Hódmezővásárhelyi Gazdasági egyesülettől, Gazdakörök Csongrád Megyei Szövetségétől és a Csongrád Megyei Agrárkamarától kapott tájékoztatást. Ez alapján az elmúlt évben lehullott nagy mennyiségű csapadék hatására, súlyos belvíz helyzet alakult ki Hódmezővásárhely külterületén. A Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulattól, Gazdakörök Csongrád Megyei Szövetségétől, Csongrád Megyei Agrárkamarától kapott információk, és különböző felmérések alapján elmondható, hogy a város közigazgatási területének 30%-át borítja belvíz, ami ha. A gyakorlat szerint a fele kalászos gabona terület ami ha. A belvízzel elöntött terület nagysága azért is ilyen nagy Hódmezővásárhelyen és környékén, mivel a környező települések tengerszint képest feletti magassága nagyobb, a felszíni és a felszín alatti vizek a várost és annak külterületét terhelik. Az alábbi gazdálkodó szervezetektől kapott információk alapján, a belvízzel érintett területek nagysága a következő: - Dózsa Szövetkezet és Kft: 120 ha, ebből kb. 60 ha őszi vetés, - HódAgró Szövetkezet: ha, ebből kb ha őszi vetés, - Hód-Tész Szövetkezet: 80 ha, - Róna Kft: ha, - Sávai és Társa Kft: 350 ha, ebből kb. 200 ha őszi vetés. - Hód-Mezőgazda Zrt ha

10 Ezen felül a teljes terület víztelítettsége, közel 100%-os, ami azt jelenti, hogyha a következő időszakban nagyobb mennyiségű csapadék fog esni, akkor a tavaszi vetések is bizonytalanná válnak, A földek a lehullott csapadékvizet nem szikkasztják el, azok teljes egészében a már szállítási kapacitásuk felett igénybe vett csatornahálózatot terhelik. Probléma még, hogy egyes gazdáknál még van töretlen kukorica, mert a belvíz miatt nem tudták betakarítani. Szántatlan terület elmondásuk alapján az összes termőföld kb. 40%-a. Károk mértéke A belvízi elöntés miatt keletkezett károkról csak a víz levonulása után lehet pontos összesítést végezni, mivel most még nem látható, hogy víz alatti területen milyen arányban károsult a vetés. Másik bizonytalansági tényező, hogy a gazdák mikor tudják a földeken a munkát elkezdeni, azok megművelése mikor kezdhető. A Gazdakörök Csongrád Megyei Szövetségétől kapott kalkulált hozamveszteség a következő szerint alakul: A kalászos gabona hozam vesztesége 7609 ha x 4,5t x Ft. = , Ft. A fennmaradó részt, két részre osztva kukorica és napraforgó kalkulált hozamvesztesége a következő: Kukorica: 3805 ha x 6,5t x Ft. = , Ft. Napraforgó: 3804 ha x 2,5t x Ft. = , Ft. Hódmezővásárhely területén a belvízi kár mértéke: , Ft. Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város tengerszinthez mérten, az ország legmélyebben fekvő városa, egyben az ország második legnagyobb kiterjedésű települése A fenti előterjesztésből kitűnik, hogy jelenleg is súlyos a belvízi helyzet Hódmezővásárhely közigazgatási területén. A Közgyűlés kezdeményezze a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról rendelkező 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendeletben a veszélyeztetettségi fokozatokat előíró rendelkezések felülvizsgálatát különös tekintettel belvíz veszélyezettség esetén a települések teljes közigazgatási területére, domborzati és tengerszint feletti magasságára. Amennyiben az időjárás a továbbiakban is csapadékos marad, a külterületen a mezőgazdasági művelés alatt lévő területek elöntése eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. Ennek okai a talaj 100 %-os telítettsége, a csatorna hálózat vízszállítási kapacitásának adottsága. A probléma megoldásához elengedhetetlen a külterületi csatornák felújítása, az I. ütemre vonatkozóan. A kérdés fontosságát azzal a ténnyel lehet alátámasztani, hogy a tanyavilágban városunk közigazgatási területén még mindig közel 800 tanya lakott, és az ott élők száma megközelíti az 1800 főt. Legnagyobb mértékben az ott élők mindenapjait veszélyezteti a belvíz, és a védekezés is ott a legnehezebb a tanyák elhelyezkedéséből adódóan. A belterületi védekezés jelenlegi színvonalának fenntartása, lakóépületek védelme a fejlesztések nélkül nem tartható meg, ezért az előterjesztésben részletezett korszerűsítések közül az I. ütemre vonatkozókat meg kell építeni. Az időjárási viszonyokra tekintettel kialakult rendkívül súlyos mértékű belvíz helyzet alapján megállapítható, hogy a biztonságos belvíz elvezetésének kialakításához szükséges kiadások olyan nagy mértékű összeget jelentenek, amelyet egyetlen település sem képes önerőből biztosítani, ezért javaslom, hogy a képviselő-testület a felterjesztés jogával élve, központi költségvetés által finanszírozott pénzügyi segítségnyújtás érdekében intézkedés megtételét kezdeményezze.

11 A Város közigazgatási területén a biztonságos belvíz elvezetésének kialakításához, a kiadások finanszírozásához szükséges önkormányzati kiadások első ütemének összköltsége e Ft, melyhez Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése állami intézkedés megtételét kéri. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a határozati javaslatokat vitassa meg és hozza meg döntését. Hódmezővásárhely, január 20. Tisztelettel: Dr. Lázár János polgármester

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24 2. sz. melléklet

25