GabonaKutató. Árral szemben - együtt könnyebb

Átírás

1 GabonaKutató Kutatás + Marketing A Gabonakutató Kft. lapja 23. évfolyam 1. szám január Árral szemben - együtt könnyebb Az Egyesült Államokból kiinduló globális pénzügyi, majd gazdaságiba forduló válság lázas tüneteit Európa és Magyarország is nagyon gyorsan produkálta. Most az alrendszerek zöméhez hasonlóan a mezõgazdaság és élelmiszergazdaság is megkapta a sajátosságaikból adódóak mellé az általános nehézségeket. Magyarul nem elég, hogy magtárakban szunnyad a megtermelt gabona zöme, az új helyzetben hitelhez jutni, ha nem is lehetetlen, mindenképp macerásabb és drágább. A pillanatnyi megszorultságok sorozata sajnos oda vezethet, hogy egyre többen a következõ termelési ciklus megalapozásától kénytelenek megvonni hektikusan változó értékû forintjaikat. A következmények: csak a legszükségesebb talajmunka, kalászosoknál és repcénél a fémzárolt vetõmag elhagyása, hibridnövények mindenképp megvásárolandó szaporítóanyagainál szakmai szempontok helyett az akciós trükközések igénybevételére szorító kényszer, okszerû tápanyag-gazdálkodás helyett okszerû spórolás a méregdrága mûtrágyákon és vegyszereken. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet Piaci-árinformációs szolgálat interneten is elérhetõ novemberi, gabonás számának adatokon alapuló, korrekt helyzetjelentésében leírt tények megkerülhetetlenek. Eszerint a 2008/2009 gazdasági évben hazánkban tetemes mennyiségû (18 millió tonna) gabonával gazdálkodhatunk. Ennek a mennyiségnek várhatóan 9,2 százaléka (zömmel búza) kerül a malmokba, optimista megközelítéssel közel 30 % takarmány alapanyagként hasznosul. A KSH augusztusi felmérése szerint a hazai Tisztelt Olvasók! Elöljáróban egy friss információt osztunk meg Önökkel. Megszületett a döntés, a törvényben elõírt kötelezettségünknek megfelelõen közhasznú társaságunk január 1-tõl nonprofit kft.-ként folytatja tovább mûködését. Mindez munkánk legfontosabb tartalmi elemét (hogy a gazdálkodókat továbbra is igényes fajtáink és hibridjeink jó minõségû vetõmagvaival lássuk el) érdemben nem befolyásolja. Évindító számunk témájának öszszeállításakor elsõsorban a tavaszi vetésû növényekre koncentráltunk. Önök, zömmel növénytermeléssel foglalkozó gazdálkodók már azon morfondíroznak, hogy a télbúcsúztatás után mit kezdjenek a még szabadon álló területeikkel. Szerzõink cikkeiben, vetõmagajánlatunkban az Önök jó döntéséhez kívánunk némi szakmai segédletet adni. A házunk táján történt aktuális kutatási és közéleti eseményekbõl is adunk ízelítõt. S addig is, míg a következõ Gabonakutató Híradó-t nem kapják kézhez, tallózásra ajánljuk internetes honlapunkat: sertésállomány az egy évvel ezelõtti szerény szintû 4,1 millióhoz képest is 400 ezerrel csökkent, a tyúkfélék állománya viszont valamelyest növekedett. Így összességében a korábbi évhez képest jóval bõségesebb gabonakínálat lényegében változatlan hazai kereslettel párosul. Ez a tény és más piaci hatások (régiónk kínálati nyomása, értékesítési gondok, idõszakos kereslethiány, kicsi állatállomány) nyomán az árak erõteljes csökkenésének lehettünk tanúi az alapanyag és takarmánypiacon egyaránt. Az olajnövény-piaci jelentés kiemelése szerint a tõkepiaci pánik enyhülése és az USA-ban betakarított gyengébb termés hatására, összességében megállt az olajos magvak árának esése. Ugyanakkor a minden várakozást felülmúló orosz és ukrán napraforgó termés hatására a napraforgó mag ára tovább gyöngült. Ezt még tetézte, hogy a kiváló hozamoknak köszönhetõ 1,5 millió tonnányi termésnek csak egyötöde cserélt gazdát a betakarítást követõ 2 hónapon belül. S mi vajon, a termelõkhöz ezer szállal kötõdõ cég, a GabonaKutató munkatársai mit tehetünk ebben a helyzetben? A gazdatársadalom és önmagunk érdeke is azt kívánja, teljes erõbedobással ússzunk az árral szemben. Vagyis hisszük és nem mondhatunk mást: hosszabb távon az igényes agrotechnika és minõségi vetõmag nem megkerülhetõ elemei a versenyképes termelésnek, gazdálkodásnak. Nem hagyunk fel a nagyobb hozamú vagy épp strapabíróbb, új fajták és hibridek nemesítésével, s azok vetõmagelõállításával és forgalmazásával. Tóth Szeles István

2 Megalapozott fejlõdés Kukorica Az eddig soha nem tapasztalt iramban folyó kukoricanemesítés és az ahhoz kapcsolódó kutatások napjainkig sok új (már-már alig követhetõ) ismeretet hoztak napvilágra. Íme néhány kiragadott adat, eredmény és gondolat ennek szemléltetésére. A kukorica embriózsákban a megtermékenyítésre váró petesejt fél kromoszóma szerelvénnyel rendelkezõ sejtmagja hozzávetõleg 2,4 milliárd bázispárt tartalmaz. A megtermékenyítésbõl létrejövõ elsõ testi sejt, az egysejtû kukorica csíra ennek kétszeresét. Az elsõ osztódás felé közeledve, amikor a DNS-állománya megkettõzõdik, ez már több, mint a Föld lakossága, pedig a sejtmagon kívüli, a sejt-szervecskékben lévõ DNS-láncokat még figyelembe sem vettük. Ahhoz hasonlóan, ahogy a táguló világegyetembõl a fizikusok, csillagászok visszajutottak az õsrobbanásig, a rokon fajokban fellelhetõ megõrzõdött génsorrendek alapján a kukorica genetikusok következtetnek az fajok kialakulásának idejére. Folyamatos változásban Egy tanulmány szerint a kukorica két õse, amelyikbõl az egyik õs fejlõdött a cirokká, 11,4 millió évvel ezelõtt keresztezõdött. Késõbb a teljes génállomány kettõzõdött, erõs átrendezõdés következett be, amíg kialakult a 10 kromoszóma. Közben vírusszerû DNS ismétlõdések halmozódtak fel a gének között. Ennek során a kettõzõdéssel létrejött 2-2 génbõl legtöbbször az egyik példány elveszett, más esetekben a géngyarapodás következett be. A kukoricában rizshez viszonyítva a megõrzõdött sorrendben található gének közötti távolság akár hatszorosára is nõtt. Egyes kutatók úgy jellemzik a kukorica génállományát, hogy a sajátos DNS-sorrend ismétlõdések tengerébe ágyazva többnyire egy-egy génbõl álló génszigetek találhatók. B. McClintock kukorica sejttani munkásságáért a felfedezései után kb. 50 évvel a múlt század végén kapott Nobel-díjat. Azóta tudhatjuk, hogy a mozgékony vagy ugráló elemek folyamatosan alakítják a kukorica génállományt, röviden genomot. Késõbbi kutatások kiderítették, hogy az ismétlõdõ elemek beékelõdésével magyarázható a rizshez viszonyított megnövekedett génûr, vagy, hogy meglepetésre ugyanaz a gén különbözõ fajtákban, pl. két különbözõ vonalnál más szerkezetû, és hogy a gének nem együttes lefutásúak a különbözõ vonalakban, így például az egyik vonalban meglévõ gén nem található meg a másik vonalban a megfelelõ génhelyen, lókuszon. A kukorica DNS állománynak csak kb. 8%-a áll génekbõl, ezek számát ezerre teszik Hamarosan befejezõdik a kukorica teljes génállománya bázissorrendjének a meghatározása az un, genom szekvenálás. Elõrejelzések szerint 2025-re az összes gén mûködését jellemzik, felfedik majd. Növekvõ termés 100 éve annak, hogy Shull és East felfedezte azt az utódfölényt, az un. heterózishatást, ami az öntermékenyítés, beltenyésztés következtében csökkent életerejû és termésû, eltérõ rokonságú szülõvonalak keresztezését követõen áll elõ. Ennek a jelenségnek a mind teljesebb hasznosítása ma is a meghatározó a kukorica nemesítésben. Egy tanulmány szerint a 2003-ban lezárt 70 esztendõ alatt a kukorica termése évente átlagosan hektáronként 115 kg-mal nõtt. Természetesen mind a korszerû termesztés, mind a nemesítés kölcsönösen egymásra utalt, becslések szerint a nemesítés kg/ha évenkénti termésnövekedést eredményezett a hét évtized átlagában és egyelõre a növekedés folytathatónak tûnik. Az iowai kutató, Duvick szerint nem a hibridek egyedi termése nõtt, a heterózis is csak kis mértékben, hanem az újabb hibridek jobban elviselik az élõ és élettelen károsító behatásokat. A mi eredményeink Folyamatosan újabb vonalakat állítunk elõ. Döntõen hagyományos beltenyésztéssel, de rendelkezünk saját fejlesztésû anyagokkal, módszerekkel a gyorsított vonalnyeréshez is mind a színöröklõdésen alapuló, mind pedig a kifejletlen virágporszemek szövettenyésztésére épülõ rendszerhez. Téli nemzedékkel is növeljük a hatékonyságot. Évente több száz új vonalig jutunk a folyamatos megelõzõ munkák eredményeként, amelyeket önmagukban és a velük alkotott hibridek kísérletei alapján különbözõ termõhelyeken vizsgálunk. Ez segíti a jó alkalmazkodó képességû hibridek kiválasztását. A GabonaKutató 2008 tavaszán elnyerte a XV. Alföldi Állattenyésztési és Mezõgazda Napok Szakkiállítás és Vásár "Magyar Növénytermesztésért Termék Nagydíj" trófeáját, amelyet a Kárpátmedence termesztési feltételeihez jól alkalmazkodó kukorica hibridjeinkkel, valamint egy kalászfuzárium elleni hatékony védekezési technológia kidolgozásával érdemeltünk ki. Most egy külön nemesítési program keretében a kukorica fuzáriumos csõpenész ellenállóságot igyekszünk javítani. Az Egyesült Államokban az üzleti érdekeltségû Vetõmag-társulás és az állami kutatás közösen igyekszik bõvíteni a termesztett kukorica fajtagazdagságát. Több évtizede már, hogy mi is elkezdtük ezt a munkát, amikor a kukorica õshazájából származó un. egzotikus anyagokat kezdtünk nemesítésbe vonni. A harmadik nemesítési körben járva, már vannak ígéretes anyagaink. Talán kevesen tudják, hogy a világon a két elsõ öröklõdõ idegen génbeépítési esemény egyikénél mi is bábáskodtunk, és az Európán kívül térhódító, halmozott beültetett tulajdonságokkal rendelkezõ kukorica hibridek némelyikében fellelhetõ a sejtnövény rendszerünkkel létrehozott beépülési esemény is. Felelevenítve a szeptember 2-i kukorica bemutatónkon elhangzottakat: Ahogy az idézett iowai tanulmányból is kitûnt, hibrid-választékunk csak az Önök szaktudásával, felkészültségével teljes. Reméljük, hibridjeink továbbra is elnyerik bizalmukat, és termesztésükkel hozzájárulnak a 9. évtizedét élõ intézményünknek, a magyar kultúra egy kis szeletének továbbéléséhez. Dr. Mórocz Sándor A magyarországi kukorica fajtaszerkezetet vizsgálva elmondhatjuk, hogy a termesztésben a kívánatosnál sokkal alacsonyabb a korai FAO 200-as éréscsoportba tartozó hibridek részaránya. A késõbbi nagyobb terméspotenciállal rendelkezõ hibridek iránti igény természetes, de nagyon sok érv szól, különösen a hûvösebb termõhelyeken a korai hibridek termesztése mellett, ezt a tényt gazdasági és termesztéstechnológiai tényezõk is alátámasztják. Kisebb szemnedvesség A betakarításkori szemnedvesség kérdésével kiemelten kell foglalkoznunk, mivel az energiahordozók elmúlt években tapasztalt folyamatos árnövekedése a jelenlegi törés ellenére is valószínû folyamatos lesz. A szárítási költségek nagyban megdrágítják a termelést, különösen a mostani gazdasági körülmények között, amikor a nagy termés, alacsony értékesítési árral párosul. Ezen tényezõ következtében a betakarításkori szemnedvesség minimum elvárásaiban az elmúlt 20 évben jelentõs változások álltak be. A kezdetben elfogadott 30% szemnedvesség ma már 18-20% alattinak mondható. Következtetésként könnyen levonható, a jövedelmezõség szempontjából nem mindegy, hogy milyen szárítási költségekkel kell számolnunk. A FAO 200-as hibridek évjárattól A betakarításkori szemnedvesség (%) október 15-én, az elmúlt 5 évben Táplánszentkereszten. 2

3 Reflektorfényben a tenyészidõ függetlenül alacsony szemnedvesség mellett, sõt kedvezõ évjáratokban akár szárítás nélkül is betakaríthatók, míg a késõi tenyészidejû fajtáknál a jelentkezõ terméstöbbletbõl származó bevételt elviheti a magas szárítási költség. Ez különösen érinti az ország hûvösebb, csapadékosabb régióit. Jó példa erre a Szombathely melletti Táplánszentkereszt, amely jól reprezentálja nyugati hûvösebb klímájú termõhelyeket. A táblázatunkban látható, hogy az elmúlt 5 évben (merõben eltérõ évjáratokban), hogyan alakultak a betakarításkori szemnedvességi adatok az egyes éréscsoportokban Táplánszentkereszten, normál, április i vetést és október 15.-i betakarítás alapul véve. Könnyebb vetésváltás Az október 15.-i betakarítást, azért érdemes vizsgálni, mivel ha kukorica után õszi búzát tervezünk vetni, akkor a kukoricát legkésõbb október közepéig be kell takarítanunk, hogy a megfelelõ talaj elõkészítést el tudjuk végezni. A vetésváltás fontosságát az indokolja, hogy mára az egész országban elterjedt a kukoricabogár, és ezen kártevõ ellen, a jövedelmezõséget is figyelembe véve ez a legbiztonságosabb és legolcsóbb módszer. A kukorica monokultúrás termesztésének visszaszorulásával egyre inkább elkerülhetetlen lesz, hogy a kukoricát õszi búza kövesse a vetésszerkezetben, mivel a magyarországi szántóföldi vetésterület közel 50%-át ezen két növényfaj foglalja el. Gazdaságossági szempontokat szem elõtt tartva, ilyen korai betakarításra csak azok a hibridek alkalmasak, amelyeknek erre az idõpontra 20% alá csökken a szemnedvességük. A táblázatot vizsgálva jól látható, hogy a késõi tenyészidejû hibridek vízleadása csak kedvezõ évjáratokban elfogadható. Az ország területére lebontva ez azt jelenti, hogy nyugati régióban a FAO 200-as éréscsoportba, a déli és keleti országrészben a FAO as éréscsoportba tartozó hibridek a legalkalmasabbak. A 2008-as évet vizsgálva a nyugati országrészben csak az igenkorai FAO 200-as hibridek voltak képesek úgy leadni a szemnedvességüket, hogy az megfelelõen korai betakarítást tett lehetõvé. A késõbbi tenyészidejû hibridek szemnedvessége, még október végén is 20%, vagy a felett alakult. Az ország keleti felén ezzel termés kg/ha Kiskunlacháza A Sarolta hibrid termése üzemi kísérletekben a FAO 200-as éréscsoport átlagához viszonyítva, Bácsbokod Biharnagybajom Dalmand Tímár ellentétben az augusztusi szárazság következtében idén még a késõi tenyészidejû hibridek is jól leadták a vizüket, Makó környékén a FAO 400- as hibridek víztartalma is 15 % alá csökkent szeptember elsõ felére. Viszont termõképességbeli fõlényüket nem tudták realizálni a korábbi tenyészidejû hibridekkel szemben, mivel az aszályos idõjárásban idejekorán befejezték a szárazanyag beépítést. Bizonyossággal állítható, hogy ilyen mértékû vízleadás egy csapadékosabb évjáratban nem ismétlõdik meg, tehát annak a termelõnek, aki kukorica után búza utóveteményt tervez nagyon meggondolandó, hogy milyen tenyészidejû hibridet választ. A korai hibridek nagy elõnye, hogy rövid tenyészidejüknek, korai virágzásuknak köszönhetõen aszályos idõjárás esetén megbízhatóbb terméshozamra képesek, mint a késõi tenyészidejû hibridek. Takarmányozási szempontból nem elhanyagolható kérdés, hogy a korai fajtáknál a csõfuzárium fertõzésnek is sokkal kisebb a veszélye a gyors vízleadás következtében. A csõfuzárium káros hatása ugyanis a termelt toxin mennyiségétõl függ. A gombák toxin termelése 20% körüli vagy Pókaszepekt Nagykanizsa Sarolta FAO 200 Ságvár Ete Cegléd Jászapáti afeletti szemnedvességnél erõteljesebb, tehát a vízleadás szempontjából kedvezõtlen hûvös õszi idõjárás esetén a szemtermés toxin tartalma jelentõsen növekedhet. Termékeny koraiak Fajtaválasztékunkat tekintve a FAO 200-as éréscsoportba a SZE 269 és a Sarolta hibridünk koraisága mellett magas terméspotenciált is képvisel, amely párosul a kiváló vízleadással. Az idei évben még a csapadékosabb nyugati ország részben is október elejére 20% alá csökken a víztartalmuk így tökéletes búza elõveteménynek bizonyultak. Alkalmazkodóképességük kiemelkedõ, amelyet eltérõ évjáratokban bizonyítottak. Egészséges szemtermésüknek és jó beltartalmuknak köszönhetõen egyaránt alkalmasak élelmiszeripari felhasználásra, valamint bioetanol gyártásra. Az idei évben a SZE 269 korai silókukoricaként is kiválóan teljesített. Az FAO 200-as tenyészidejû hibridjeink között meg kell még említenünk a régebben minõsített Szegedi TC 259-et amely fajtaválasztékunk legkorábbi hibridje. Megkésett vetések, másodvetések ideális átlagos termõképességû kukoricája. Fõvetésként igen korai betakarításra ad lehetõséget. Betakarításkori szemnedvessége már szeptember elsõ felében 20% alá ment a nyugati régióban is. Az egész ország területére vonatkozóan elmondható, hogy csapadékos, hûvös évjáratokban megkéshetnek a tavaszi a talajmunkák. Nemcsak a folyók árterében, de a mélyebb fekvésû belvizes táblákon is gyakran elõfordul, hogy csak késõ tavasszal vonul le a víz, és a megkésett vetésekre már csak az igenkorai FAO 200-as hibridek alkalmasak. Ezen hibridek még az ilyen termõterületeken is képesek megbízható terméshozamra, alacsony betakarításkori víztartalom mellett. Elõnyösen virágzók Hibrid ajánlatunkban az ajánlott FAO 200-as hibridek mellett a FAO 300-as éréscsoportba tartozó Szegedi SC 352, Csanád, Szegedi 349, GK Boglár is viszonylag korábbi virágzással és jó vízleadással rendelkezik. A korábbi virágzásuk elõnyt jelent a kedvezõ szemnedvesség elérésében, de a nyár végi augusztusi szárazságot is jobban tolerálják. A FAO 400-as éréscsoportban a Kenéz hibridünk korábbi virágzása, és kiváló vízleadása révén az éréscsoport legkorábbi hibridje - ennek ellenére sok termõhelyen termésben is megelõzi a lényegesen késõbbi tenyészidejû hibrideket. Következtetésként elmondhatjuk, hogy a mai gazdasági és ökológiai viszonyok mellett egyre növekvõ számú tény indokolja korai tenyészidejû kukorica hibridek termesztését, ezért is kellene ezen hibridek arányát növelnünk. Balassa György 3

4 Csõpenész Ellenálló hibridjeink Kukorica hibridek fuzáriumos csõpenésszel szembeni ellenállósága, , 4-4 izolátummal szemben. Az oszlopok értékei a mesterségesen elõidézett csõfertõzöttség mértékét mutatják. X=néven nem említett kereskedelmi hibridek A kukorica gazdasági értékmérõ tulajdonságai között a csõpenésszel szembeni ellenállóság az elmúlt évtizedekben ritkán volt a középpontban. Érdemben csak azokkal a betegségekkel foglalkoztak, amelyek a termésre kimutathatóan hátrányosak voltak, így a szártörés, a levélbetegségek, egyes vírusbetegségekkel szemben folyt komolyabb rezisztencianemesítési munka. Mivel a csõpenész nem tartozik ebbe a csoportba, és a járványok sem évente jelentkeztek, ezért sem volt súlyponti kérdés. Ennek ellenére sokéves tapasztalatunk, de a külföldi adatok is ezt támasztják alá, a hibridek, ill. alkotórészeik, a beltenyésztett vonalak között jelentõs ellenállóság-különbségek vannak. Akárhány cég szortimentjét vizsgáltuk eddig, ez mindenütt megvolt, a nagyon fogékonyak mellett meglepõen ellenállóak is voltak. Ez adta a gondolatot, hogy érdemes lenne a szegedi hibridek teljesítményét is megvizsgálni. Az elsõ vizsgálatokat 2007-ben végeztük, ennek elõzetes eredményeirõl e kiadvány egy évvel ezelõtti kiadásában számoltunk be. Akkor a Csanád és a Kenéz bizonyult a legjobbnak ban a fertõzöttség kisebb volt, de a hibridek között a vizsgált négy izolátum átlagában tízszeres eltérések (ábra) voltak. Az adatok azt mutatják, hogy a Csanád volt az egész fajtasorban a legellenállóbb. A kísérleti átlagos fertõzöttség 13.82% volt. Három szegedi hibrid ( Sarolta, Szegedi 363, Szegedi 343) mutatott azonos értéket, a Kenéz pedig tõlük szignifikánsan nem különbözve még mindig átlagosnál ellenállóbb volt. Ezek csõpenészedése a legfogékonyabb hibridekének csak a felét tette ki. A toxinszennyezés jól egyezik a fertõzöttséggel, az összefüggések r = között vannak. Azt a fenti eredményekhez hozzá kell tenni, hogy e hibridek születé- sénél mesterséges fertõzéses ered-mények nem segítették a munkát, olyan rezisztenciaforrásokat n e m h a s z n á l t u n k, a m e l y e k kifejezetten a csõpenész rezisztenciát örökítették volna. A nemesítés során a nemesítõk a természetes fertõzõdést figyelték. Ez természetesen lehetõvé teszi a szuperfogékonyak kizárását, de azért elég magas volt a fogékonyak aránya, amelyek járványos évben súlyosan fertõzõdhetnek. A kísérleti adatok azt mutatják, hogy érdemes a mester-séges fertõzéses eljárásokat alkal-mazni, a természetes fertõzõdés sze-rint ugyanis a legjobbak közötti kü-lönbségeket már nem lehet kimutatni. A nevezett hibridek már új generációs anyagok, termõképességük jó vagy kiváló. Termesztésük takarmánybiztonsági szempontból javallott. A magas toxintartalmú termékrõl tudni kell, hogy lassan eladhatatlanná válik. Ma már az is világos, hogy etanol elõállításra sem jó a fuzárium fertõzött kukorica, mert sokkal rosszabb az etanol kinyerés hatásfoka, és a melléktermék száraztörköly csak drága toxin semlegesítés után használható fel. Azt gondoljuk, hogy a nagy termés mellett a takarmánybiztonsági szempontok azonos súllyal fognak szerepelni. Nem az abszolút termés az érdekes, hanem az, hogy eladható-e. Az elkövetkezõ években a szegedi nemesítés tovább fogja folytatni a most elkezdett munkát, a jelöltek és hibridek ellenállóságának mérését, és ez a fajtapolitikát is erõteljesen befolyásolja. Ezen túl azonban megindult egy új vonal elõállítási program is, hogy ne csak a meglévõ anyagban tárjuk fel a lehetõségeket, hanem már a beltenyésztett vonalak kiváló ellenállóságát is biztosítani tudjuk, s az új hibridek között fogékony már ne legyen. Dr. Mesterházy Ákos, Kukorica Termesztés és hasznosítás A kukorica széleskörû ipari felhasználásánál figyelembe kell venni, hogy az évjárat hatása miatti termésingadozást megszüntetni nem tudjuk. Erre a (6,9 t/ha) és a (3,7 t/ha) évi termésadatok, illetve a (7,1 t/ha) évi terméskilátások összehasonlítása nyújt ékes bizonyítékot. A múlt a jövõben is hasznosítható tanulságokkal szolgál. Többek között azzal, hogy a században is voltak évek, amikor is a terméstöbbletet szeszgyárakban dolgozták fel. Voltak évek, amikor kényszerûen igazodva a rossz idõjárás miatti kevés hozamhoz, a termést csak abrakként hasznosították. Elvárható és egyben kötelességünk viszont a termésingadozás mérséklése, amelyet a termesztési mûveletek folyamatos javításával valósíthatunk meg. Az energetikai hasznosítás tervezésénél óvakodni kell a szélsõséges nézetektõl. Teret kell engedni a mezõgazdaság jellegébõl adódó szemléletnek. A bioenergiát elõállító kapacitások tervezésénél figyelembe kell venni a mezõgazdasági tevékenységet jellemzõ szezonalitást, valamint az emberi tevékenységtõl függetlenül ható termés és költség módosító tényezõket. A bioenergiát elõállító kapacitások létrehozásánál ajánlatos lenne a mezõgazdálkodó tevékenység gesztorságára építeni, mert ezen módon lehetne a mezõgazdasági túltermelés kedvezõtlen hatásait (túlzott összegû raktározási és szállítási költségek, értékesítési nehézségek, önköltség alatti értékesítési árral való zsarolás) kiküszöbölni. Lehet, hogy e gondolatok a mûszaki és pénzügyi szemléletnek idegenül hatnak, de a jövõben racionalitás ezeket ki fogja kényszeríteni. Mint ahogy a könnyen érzékelhetõ dolgok mindenki számára természetesnek tûnnek, úgy fognak a szélsõséges nézetek fogyni és az e téren érvényesülõ együttgondolkodási törekvés erõsödni. Például mindenki számára természetes, hogy a szélmotorok telepítésénél figyelembe kell venni a szélviszonyokat. Viszont azt is tudomásul kell venni, hogy a legjobban széljárta régiókban is számolni kell szélcsenddel. E körülmény viszont nem lehet akadálya a szélenergia hasznosításának. Visszatérve a kukoricatermesztésre: a gazdálkodó és gazdálkodást irányító szakember folyamatosan érvényesülõ kötelessége a tervezhetõség javítása, s ezen keresztül a termésingadozás mérséklése, amelyet a termesztési mûveletek örökös javításával valósíthatunk meg. A termesztési mûveletek közül a legfontosabbakat emelem ki: o talajmûvelés o tápanyag-utánpótlás o elõvetemény o gyomirtás o az amerikai kukoricabogár elleni védekezés Ésszerû talajmûvelés A talajmûveléssel biztosítanunk kell a talaj jó tápanyag-, víz- és levegõgazdálkodását, az évelõ gyomok mechanikai irtását. A vetõágy jó minõségû elkészítésével biztosítjuk a gyors és egyenletes kelést, valamint a tavasszal kelõ gyomok mechanikai irtását. A talajmûvelésnél nem törekedhetünk a költség szakszerûtlen csökkentésére. A jobb minõséget és az alacsonyabb költséget az optimális idõben végzett munkával tudjuk elérni. 4

5 Hatékony növényvédelem Tápanyag utánpótlás A kapcsolódó kutatómunkát az OMFB /2005 pályázati támogatással végeztük. Az elõveteménytõl és az évjárattól függõ mûtrágyahatást az 1. ábra grafikonjaival szemléltetjük. A és évek termésadatai összehasonlítása rámutat, hogy mûtrágya nélkül vagy alacsony szintû tápanyag-utánpótlás esetén a búza után a kukorica lényegesen több termést adott, mint önmaga után vetve. Bizonyítva a korábbi megállapításokat, miszerint a kukorica monokultúrás termesztése esetén ugyanazon termésszint eléréséhez több mûtrágya alkalmazására van szükség, mint kedvezõ elõvetemény után ben az aszályos idõjárás alacsony termésszintet határozott meg, és nem engedte érvényesülni a mûtrágyázás hatását. A magas mûtrágyaárak felkelthetik a termesztõk figyelmét azon hibridek irányába, amelyek a talaj természetes tápanyagkészletét jól hasznosítják. A hibridjeink közül többéves egybehangzó eredményei szerint ezen igényeknek az SZE 269, a Szegedi SC 352, a Szegedi 343 és a Kenéz felel meg. A Szegedi 352 és a Kenéz hibridek ezen túlmenõen a kijuttatott mûtrágyát is az átlagosnál jobban hasznosítják. Beltartalmi adatok > Az aszályos 2007-ben a szemtermés keményítõtartalma jelentõsen jobb volt, mint a kedvezõ idõjárású 2006-ban. A mûtrágyadózis növelése mind a két évben nem nagy értékekkel ugyan, viszont következetesen csökkentette a szemtermés keményítõtartalmát. A hektáronkénti keményítõ termést a szemtermés mennyisége határozta meg aszályos idõjárása esetén a szemtermés fehérjetartalma lényegesen jobb volt, mint a év kedvezõ idõjárása mellett. A tápanyag-utánpótlás javítása mindkét évben következetesen és jelentõs értékekkel javította a szemtermés fehérjetartalmát. A hektáronkénti fehérjetermést is a hektáronkénti szemtermés mennyisége határozta meg ban az alacsonyabb fehérjetartalom ellenére nagyobb fehérjehozamot kaptunk, mint 2007-ben a magasabb fehérjetartalom ellenére. A tápanyag-utánpótlás a mûtrágyaárak jelentõs növekedése miatt jelenünk legidegesítõbb kérdése. Adatainkkal mi csak szakmai alapon nyugvó ismereteket adhatunk. Azt, hogy mûtrágyázás nélkül, vagy alacsony szintû tápanyag-utánpótlással a talajunkat zsaroljuk, rontjuk a termésbiztonságot, növeljük az évjárat termésváltoztató hatását. Végsõ soron kevesebb terméssel számolhatunk. Végül arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy kevesebb tápanyaggal kevesebb növény igényét tudja kielégíteni, ezért a hektáronkénti tõszám mérséklésére is gondolnunk kell. Gyomirtás > A kapcsolódó kutatási munkát az ALAP /2004 jelû pályázati támogatással végeztük. A herbicidekkel való gyomirtás mellett törekedjünk a mechanikai mûvelés gyomirtó hatásának teljes körû kihasználására: o Szántással az évelõ egy- és kétszikû gyomokat gyéríthetjük és gyengíthetjük. o Jó minõségben és idejében végzett magágy készítéssel a tavasszal kelõ gyomok ellen védekezhetünk sikeresen. A sorköz kultivátorozással kombinált, a vetéssel egy menetben végzett sávpermetezéssel 66%-kal csökkentjük az egy hektárra kijuttatott herbicid mennyiségét, melynek eredményeként mérsékeljük a környezetünk vegyszerterhelését, valamint a vetés és a vegyszeres gyomirtás együttesen számolt mûveleti költségét. Mindezt úgy érhetjük el, hogy a teljes felületen végzett gyomirtás eredményességéhez hasonlítva a sorköz kultivátorozással kombinált vetéssel egy menetben végzett sávpermetezéssel jelentõsen csökkenthetjük a betakarításkori gyomborítottságot és az növelhetjük a hektáronkénti termés mennyiségét. Az idõjárás a preemergensen permetezett herbicidek gyomirtó hatását befolyásolja a legerõteljesebben. A , valamint években a preemergensen végzett gyomirtások eredményesek voltak. A herbicidek hatáskifejtéséhez volt elegendõ bemosó csapadék. A korai posztemergensen (a kukorica 1-3 leveles korában) végzett gyomirtás eredményességének biztonságát az adja, hogy a kombinált herbicid (esetlegesen tankkeverék formájában készített herbicid kombináció) posztemergensen ható hatóanyaga a csapadékviszonyoktól függetlenül megsemmisíti a kikelt gyomokat, ezen túlmenõen a preemergensen ható kombinációs partner a további gyomkelést akadályozza meg. A posztemergens gyomirtást akkor javasoljuk, ha a bemosó csapadék hiányában gyengének bizonyult a preemergensen permetezett herbicidünk gyomirtó hatása, továbbá akkor tartjuk szükségesnek, ha olyan gyomok vannak (napraforgó, szerbtövis, apró szulák, folyondár szulák, magról kelõ, illetve rizómáról hajtó fenyércirok, vadköles, stb.), amelyek csak posztemergensen irthatóak. A 2. ábra oszlopdiagramjai az õszi gyomborítottsági adatok több tanulsággal szolgálnak: o o o A és évi adatok összehasonlításában a preemergensen ható herbicidek esetében jelentõs az évjárat hatása. Az évjárat hatása még a korai posztemergens herbicidek esetében is érvényesült. A preemegensen ható herbicidek gyomirtó hatása a kedvezõ idõjárású 2008-ban lényegesen jobb volt, mint az aszályos idõjárású 2007-ben. A csak posztemergensen ható herbicidekkel gyomirtott parcellákon mind a két évben jelentõs volt az újragyomosodás. Jelentõs különbségek adódtak a parcellák gyomborítottsági adatai között. A legkevésbé sikeres parcellák adatai azt a szakszerûtlenséget tükrözik, amikor a herbicideket nem a gyomflórának megfelelõen választjuk meg. A legsikeresebb parcellák alacsony gyomborítottsági adatai azt bizonyítják, hogy a gyomirtószer megválasztása a gyomflórának megfelelõ volt. 5

6 Kukorica Termesztés és hasznosítás Folytatás az elõzõ oldalról Feltételezhetõ, hogy az eredményességet fogja javítani a gyomirtás számítógépes tervezésének széleskörû alkalmazása, amikor is a gyom és a környezeti feltételek ismeretében a számítógépes eljárással optimalizáljuk a gyomirtási technológiát. A jövõben további elõrelépésként számíthatunk a precíziós technológia alkalmazásának elõnyeivel, amikor is a tervezés, a döntések meghozatala és a mûveletek végrehajtása a termelõ táblák heterogenitása szerint történik: o Preemergens gyomirtásnál a táblarészek talajának humusz %-a és Arany-féle kötöttsége szerint a permetezõgép automatikusan juttatja o ki a gyomirtószert. A nehezen irtható gyomok (pl.: acat, fenyércirok) foltkezeléssel való irtása. Jelentõsen mérsékli a herbicidkár veszélyét a herbicidrezisztens hibridek megjelenése és a köztermesztésben való elterjedése. A gyakorlatban a GMO hibridekkel szemben versenyképesnek bizonyulnak, továbbá a társadalom által elfogadottá váltak azok a kukorica hibridek, amelyek rezisztenciáját kukorica gén biztosítja az alábbi herbicid hatóanyagokkal szemben: o o o imazamox IMI hibridek, szulfonilkarbamidok SUMO hibridek, cikloxidim DUO SYSTEM hibridek. Kártevõk elleni védekezés > A drótféreg károsításának veszélyére a búza elõvetemény utáni vetésidõ kísérletünk adatai hívják fel a figyelmet tavaszán a nedves talaj és a kedvezõ hõmérséklet hatására a drótférgek az elsõ vetésidõ csírázási és kelési idõszakára ( ) jöttek a talaj felsõbb rétegébe. Rátalálva a kukoricaszemekre jelentõs kelési hiányt okoztak (3. ábra). A károsítás megelõzése céljából a drótféreg elleni védekezés (fõleg búza elõvetemény után) a jövõben több figyelmet igényel. Ha az amerikai kukoricabogár lárvája ellen inszekticides vetõmagcsávázással védekezünk, akkor az a drótférgek ellen is megfelelõ védelmet biztosít. Ha nem, akkor az elõrejelzési adatok szerint a drótférgek ellen külön kell védekezni: o inszekticides vetõmagcsávázással, vagy o a vetéssel egy menetben végzett talajfertõtlenítéssel. Az amerikai kukoricabogár elleni védekezés > A kísérleti területünkön a növénydõlési adatok alapján az amerikai kukoricabogár kártételével kapcsolatosan jelentõs évjárathatást mutathattunk ki. A és években a monokultúrás területen sem észleltünk értékelhetõ mértékû növénydõlést. A 2004, 2007 és évi adatok összehasonlításában a legerõteljesebb növénytörés 2008-ban volt. A vizsgálati eredményeink rámutatnak, hogy a genetikai módosítási nélkül is vannak olyan kukorica hibridek, amelyek jelentõsen ellenállnak az amerikai kukoricabogár lárvakártételével szemben. Itt kell megjegyeznünk, hogy azok a hibridek, amelyek a monokultúrában 18, 24, illetve 27 %-os növénydõlést szenvedtek, növényállományuk búza után vetve dõlést nem mutattak. Az elõzõ gondolatok máris azt sugallják, hogy vegyszer nélküli védekezési módként a vetésváltást javasoljuk. A vegyszeres védekezéssel kapcsolatos kutatásunk adatai a vetéssel egy menetben végzett talajfertõtlenítést mutatják a legbiztonságosabbnak és a legeredményesebbnek, mert a vetõmag csávázás és a kultivátorozással egy menetben végzett talajfertõtlenítés hatását az évjárat befolyásolja: o Csávázásnál az, hogy mennyi idõ telik el a vetés és a lárva kelése között. A 4. ábra adatai szerint a késõi vetés erõsíti a vetõmag csávázás lárvaölõ hatását, viszont csökkenti a kukorica termését és növeli a betakarításkori szemnedvességet. o A kultivátorozással egy menetben végzett talajfertõtlenítésnél a talajfertõtlenítõ szer lárvaölõ hatását a talajnedvesség befolyásolja. o Száraz talajban a talajfertõtlenítõ szer a lárvaölõ hatását nem tudja kifejteni. o A többéves vizsgálati eredmények alapján az amerikai kukoricabogár lárvakártételével szemben az alábbi hibridjeink bizonyultak az átlagosnál ellenállóbbnak: Szegedi 363, Szegedi SC 352, Csanád, Kenéz, Szegedi 521. Dr. Széll Endre 6

7 Napraforgó Versenyben a szegedi hibridek A év a remény és a kijózanodás éve volt a napraforgó termesztõk számára. A vetés idején még ezer Ft tonnánkénti felvásárlási árról beszéltek. Az áprilisban leesett csapadék és a kedvezõ hõmérséklet is segítette a napraforgó növények egyenletes kelését, gyors kezdeti fejlõdését. A termelõk, bízván a költségek megtérülésében nagyobb hangsúlyt fektettek a növényvédelemre, így a kórokozók felszaporodását is kivédték. A nyári hõingadozások az egyenetlen csapadékeloszlás ellenére is a terméskilátások jók voltak. A remény, hogy a évhez hasonló árbevétel realizálódik a betakarítás idejére már szertefoszlott. A magasabb termés sem tudta kompenzálni a tonnánként ezer Ft-ra csökkent felvásárlási árat. Kedvcsináló Reméljük, a bevezetõben vázolt helyzet nem csökkenti a termelõi kedvet, hiszen a világszerte megnövekedett olajos mag kínálat mellett a kereslet oldaláról (étolajfogyasztás, biodízel program) is növekedés tapasztalható. Érdemes tehát termeszteni, a napraforgó piaci helyzete továbbra is stabil. A napraforgó profittermelõ képes- 2. ábra ségének megtartása az alacsonyabb felvásárlási árak mellett a termés növelésével kompenzálható. Vannak tartalékok még ezen a területen, hiszen az agrotechnikai elemek betartása mellett a fajtakísérletek eredményei azt mutatják, hogy a hibridek genetikai termõképessége megközelíti a hektáronkénti hat tonnát. Ennek kiaknázásához szükséges az adott termõhelyhez és agrotechnikához jól alkalmazkodó genotípusok megválasztása. Az alkalmazkodóképesség az a fontos tulajdonság, amire már a nemesítés korai szakaszában szelektálni kell. Ezt a tulajdonságot legjobban az üzemi kísérletek adatai alapján tudjuk feltérképezni. Ezek a kísérletek a hibridek teljesítményének megismerése mellett a fajtabemutatás és fajtaajánlás szerepét is betöltik ban a szegedi hibrideket a nagy nemesítõ házak hibridjei mellett - 25 termõhelyrõl származó adatok alapján értékeltük. Bizonyítottak A középérésû Masai a 2007-es év után újból bizonyította, hogy a szélsõséges idõjárási, termõhelyi viszonyokhoz is képes alkalmazkodni, hiszen a kísérleti helyek átlagában nagyon jól teljesített. Kiemelkedõen szerepelt Bakonszegen és Bihardancsházán. Mind a két termõhelyen a 40 hibrid közül a 3. legmagasabb termést (4,1t/ha) produkálta, valamint magas olajtartalmának köszönhetõen olajhozama is kiemelkedett. (1.ábra). A Magóg és a Manitou teljesítménye átlagos volt, de egy-egy termõhelyen a pl. Horton a Manitou 4,65 t/ha kaszattermésével az 51 hibrid között a nyolcadik lett. A Magóg a legmagasabb termést 4,05 t/ha-t Jászfelsõszentgyörgyön produkálta. Elõször vizsgáltunk fajtajelölteket nagyüzemi körülmények között. A középérésû, Romániában elismerés elõtt álló Mandala a kisparcellás kísérletekben évek óta magas hozamot produkál. Az üzemi kísérletekben 12 termõhelyen szerepelt ebbõl 8 helyen termése átlag közeli, vagy az átlagot szignifikánsan meghaladó volt (2. ábra). A GK HO 01/07 középérésû magas olajsavas másodéves fajtajelöltünk a többségében hagyományos zsírsav összetételû hibridek között szerepelt 11 termõhelyen. Terméshozama Bácsalmáson és Balatonfõkajáron a kísérleti átlag fölött teljesített. Olajminõsége kiváló, olajsavtartalma stabil; 85% feletti. A hivatalos MGSZH kísérletekben csak magas olajsavas jelölteket szerepeltettünk az igen korai csoport-ban a Walcert (Iregszemcse GK-KHT közös hibrid), a középérésûek között a már említett GK HO 01/07, valamint a GK HO 02/07 hibrideket. A Walcer teljesítménye 99,4 %, de a vizsgált 8 termõhely közül 4 helyen: Székkutason, Hódmezõvásárhelyen, Tordason és Eszterágpusztán is elsõ lett tõl a hivatalos kísérletekben a GK HO 01/07 fajtajelölt szerepelt.. Mind a két évben volt olyan termõhely ahol kiemelkedõ teljesítményt nyújtott 2007-ben Kaposváron elsõ lett, ban Székkutason 4,72 t/ha kaszattermése a második legmagasabb volt. A nagy öregek a Viki, Bambó, Sonrisa nem voltak az üzemi kísérletek fajtái között, de a régóta köztermesztésben lévõ hibridek alkalmazkodóképessége már bizonyított. Azok a termelõk, akik ismerik és kedvelik õket még extenzív körülmények között is jó hozamot értek el tavaly is. A 2008-ban az olajipari napraforgó vetésterülete jórészt az étkezési napraforgó területek rovására nõt, így jóval kevesebben termeltek étkezési napraforgót. A kereslet azonban töretlen e napraforgók iránt, ezért ajánljuk termesztésre a megfelelõ szántóföldi rezisztenciájú és kiváló alkalmazkodóképességérõl ismert Marica-2 étkezési hibridünket. Az elmúlt években kiemelkedõen teljesített, méltán tartja jó pozícióját az étkezési hibridek között (3. ábra). A 2008-as eredmények alapján úgy érezzük, hogy hibridjeink ebben az erõs mezõnyben is megállják a helyüket, eltérõ körülmények között is eredményesen termeszthetõk. Az ország egyes tájegységein kiemelkedõen szerepelnek. Ár-érték arányuk miatt továbbra is szívesen termelnek a gazdák szegedi napraforgókat. Nagyné Kutni Rozália 3. ábra 7

8 Napraforgó konferencia Kutatások sokszínû világa Pannónia kincse Új szójafajta A konferencia másik fõ témája korszerû biotechnológiai eljárások alkalmazása a nemesítésben, ebben a szekcióban összesen 11 elõadás hangzott el melyek fõ témája az un. marker támogatott szelekció volt. Ezek az eljárások segítséget nyújthatnak a nemesítõknek mind rezisztencia gének (PIARG, új napraforgó-peronoszpóra rezisztencia lókusz), új restoráló gének, sejtmagvas hímsterilitást kiváltó gének (ms7) valamint egyéb az anyagcsere utakat befolyás o l ó g é n e k h a t á s á n a k vizsgálatában. Természetesen ezen a rendezvényen is szerepet kapott a hagyományos nemesítés és genetika, valamint a vad típusú napraforgók Termesztési tudnivalók A négyévente megrendezésre kerülõ Nemzetközi Napraforgó Konferenciát júniusában a spanyolországi Cordobában tartották meg. Az itt érintett témák a napraforgó fõbb betegségei és a nemesítésben felhasználható korszerû biotechnológiai eljárások köré csoportosultak. Kórokozók ellen A konferencia elõadásainak egyikét a világviszonylatban elismert magyar kutató, Dr. Virányi Ferenc tartotta. Elõadásában részletes képet kaptunk a legveszélyesebb napraforgó kórokozók kutatásának legújabb eredményeirõl. Itt hangzott el két magyar készítésû poszter bemutatása is. A gödöllõi Szent István Egyetem doktorandusza Körösi Katalin munkájában a napraforgó peronoszpóra által okozott molekuláris változásokat vizsgálta. A Gabonatermesztési Kutató Kht. szakemberei napraforgó genotípusok ellenálló képességét vizsgálták a fehérpenészes tányérrothadással szemben. Nemesítési eljárások A napraforgó termesztés sikerét a nagy értékû, kiváló genetikai tulajdonságokkal rendelkezõ hibridek mellett az okszerû növényvédelem és az optimális tápanyagutánpótlás is nagymértékben befolyásolja, illetve elengedhetetlen a napraforgó fiziológiájának alapos ismerete. Így erre a konferenciára is nagyszámban érkeztek a témákkal foglalkozó poszterek. Két szimpóziumon egyrészt a különbözõ napraforgó szádor (Orobanche spp.) rasszok ellen is hatásos imidazolin, sulfonil-urea hatóanyag tartalmú gyomírtószerekre ellenálló vonalak és hibridek nemesítését, valamint e szerek gyomnövényekre kifejtett hatását (rezisztencia kialakulása) láthattuk. Ebben a szekcióban foglalkoztak még a növények tápanyagellátását biztosító makro- és mikroelem mûtrágyák hatékony alkalmazásával is. Élelmiszer és energia Hibridválasztás elõtt el kell döntenie a termelõnek, hogy milyen célra kívánja értékesíteni a termését, hiszen napjainkra megváltoztak a piaci viszonyok. Ma már nemcsak a hagyományos hibridekre van igény, hanem az olajiparon kívül egyéb ipari célra is felhasználhatjuk a napraforgót. Az elmúlt 10 évben már új nemesítési irányként megjelent a magas olajsav tartalmú napraforgó elõállítása, melynek étolaja jobb sütési tulajdonságokkal bír, avasodásra kevésbé hajlamos, illetve az ipar számára is kedvezõ, hiszen biodízel elõállításra alkalmas. A napraforgóra napjainkban már úgy is tekinthetünk, mint alternatív energiaforrásra. Újabb keletû dolog a napraforgó felhasználása biogáz elõállítására. Erre a nagyobb testû, robosztus hibridek alkalmasak, abban az esetben, ha jól tûrik a sûrített vetést. A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy Cordobában 2008-ban a 17. Nemzetközi Napraforgó Konferencián a napraforgóval kapcsolatos valamennyi tudományos kérdést érintettek a szervezõk és a résztvevõk. Páricsi Sándor A Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ a Fajtaminõsítõ Bizottság javaslatára a Pannonia kincse nevû szójafajtát Államilag Elismert fajtának nyilvánította. A Pannonia kincse szójafajta a 2000-tõl megújult táplánszentkereszti szójanemesítési program elsõ eredménye. Olyan fajtát terveztünk elõállítani, amely nagy termõképességgel és jó termésbiztonsággal szolgálja majd a hazai szójatermesztést. Az eredmények alapján igazolódni látszik az, hogy a táplánszentkereszti termesztési körülmények ugyan nem a legmegfelelõbbek a szójatermesztés számára, viszont kiválóan megfelelnek a szója nemesítésére és szelekciójára. A szójatermesztésben nagyon fontos a megfelelõ tenyészidejû fajta kiválasztása. A rövidebb tenyészidejû fajták kevesebbet teremnek, a hosszabb tenyészidejû fajták esetleg nem érnek be biztonságosan. Táplán-szentkereszten a késõbbi érés miatt hosszabb a tenyészidõ, így a nálunk megfelelõen beérõ fajták biztosan beérnek az ország más szójatermõ táján is. A hûvösebb és csapadéko-sabb körülmények között eredménye-sen lehet szelektálni a levélbetegsé-gekkel szembeni ellenállóképes-ségre is. A kétéves fajtakísérletekben a Pannonia kincse szójafajta magtermése 3,25 t/ha volt, ez 7,3 %-kal több mint az összehasonlító fajták eredménye. Olajtermése 580 kg/ha, fehérjetermése 1000 kg/ha volt. Olajés fehérjetartalma (20,9 %, 35,9 %) megbízhatóan nem tér el az összehasonlító fajtáktól. Tenyészideje nap. Termesztési tulajdonságai kedvezõek, a növekedési üteme dinamikus. Betegségekkel szemben ellenálló. Magmérete kicsi-közepes, alakja lapított gömb, színe sárga. A köldök színe sárga, megegyezik a maghéjéval. A növénymagassága cm, alacsony-közepes, növekedés formája félig elfekvõ. A növekedés típusa - korlátlan növekedésû. A virág színe lila, a fõhajtás szõrözöttségének színe szürke. Virágzás kezdetének ideje közepes-késõi. Érési ideje közepes-késõi. A Pannonia kincse kiváló tulajdonságait mutatják a fajtakísérleti eredmények, amit az elsõ nagyüzemi kísérletek eredmények is megerõsítenek. A 2009-es tavaszi vetéshez megfelelõ mennyiségû vetõmaggal készülünk. Falusi János Állami fajtakísérletek eredményei

9 Takarmánycirok Termesztési és felhasználási elõnyök Az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklõdés és az igény a jó minõségû és kiváló termõképességû takarmánycirok hibridek iránt. Fajtáink vetõmagforgalma az utóbbi években dinamikusan nõ, ami a növényfaj kiváló genetikai adottságaival és az új piaci lehetõségekkel magyarázható. Szárazságtûrõ Közép-afrikai eredetének köszönhetõen a cirokfélék szárazságtûrõképessége kiváló, a hazánkban termesztett növények közül az egyik legjobb. A mélyre hatoló dús gyökérzet, a vastag viaszréteggel borított szár és levél, az egységnyi levélfelületre jutó kevesebb gázcsere nyílás, és a kiváló regenerálódó képessége, mind-mind a nõvény túlélését szolgálja, csapadékhiány esetén. Kísérleteink kimutatták, hogy takarmánycirok fajtáink akár 30%-kal is felülmúlják a kukorica termését száraz években, míg csapadékos években hasonló jó termést adnak. A talajokhoz való kiváló alkalmazkodóképességüknek köszönhetõen gyenge- és közepes talajadottságú területeken (ahol aszályos években a kukoricatermesztés már nem gazdaságos) is minden évben jövedelmezõen termeszthetõk. Takarékos A növekvõ vetõmagigény második oka az alacsony termelési költség. A takarmánycirok vetõmagja lényegen olcsóbb, és mûtrágya igénye is kisebb (kb. 70 %-a), mint a kukoricáé. Termesztése nem igényel új gépsort, a kukorica- és gabonatermesztésben használt gépekkel minden munkamûveletet el tudunk végezni, és száraz években öntözés nélkül is jó termést ad. Hibridjeink gomba és vírus betegségekkel szemben ellenállóak, ezért nincs szükség vegyszeres növényvédelemre sem, és hazánkban nincs jelentõs gazdasági károkat okozó rovarkártevõ, ami ellen a cirokféléket védeni kellene. Energiában gazdag A termõterület növekedés harmadik oka a bioenergia elõállítás elõtérbe kerülése, amelynek kiváló alapanyagai a takarmánycirok-félék. A silócirok és a szudánifû biogáz elõállításra alkalmas, a szemescirokból pedig - a kukoricához hasonlóan - bioetanolt lehet készíteni. Itt kell megemlíteni még a cukorcirokból történõ bioalkohol elõállítást is. A cukorcirok szárából kipréselt lé magas cukortartalmú, amely mindenféle elõkezelés nélkül megerjeszthetõ etanollá, a visszamaradó szerves anyag pedig eltüzelhetõ vagy biogáz üzemben is felhasználható. Termesztésre ajánlott >>> Alföldi 1, a legnagyobb termõképességû középkorai szemescirok hibrid, az éréscsoport standardja. Genetikai termõképessége 9-10 t/ha. Hazánk egész területén biztonságosan termelhetõ, optimális idõben vetve (május közepe) érésgyorsító nélkül is termeszthetõ. Közepes tannin tartalmú (1 % alatti), és magas fehérjetartalmú (10-12,5 %) szemestakarmány, ami kiválóan alkalmas kukorica kiváltására baromfi (50 %-ban) és sertés (20 %-ban) takarmánykeverékben. >>> GK Emese, kiváló termõképességû, korai éréscsoportba tartozó szemescirok hibrid, amely május végéig, akár másodvetésként is vethetõ. Genetikai termõképessége 9-9,5 t/ha. Szemtermésének beltartalma az Alföldi 1-hez hasonló. >>> Róna 1, a legjobb termõképességû középérésû cukorcirok típusú silócirok hibrid. A szárából kipréselt lé % cukortartalmú. Genetikai termõképessége t/ha zöld-, t/ha szárazanyag termés. Kukoricával vegyesen és önmagában is kiváló szilázs és biogáz alapanyag. >>> Akklimat, hazánkban a legvékonyabb szárú szudánifû. Kiváló termõképességû, két illetve három kaszálással tonna zöldtermést (22-25 t/ha szárazanyag termés) ad hektáronként. Legeltetésre, zöldszecska- és szenázskészítésre is alkalmas, de gondos szárítás mellett széna is készíthetõ belõle. Felhasználást 60 cm növénymagasság felett kezdjük meg, minõsége a bugahányás idejéig a legjobb, utána gyorsan növekszik a rosttartalma. >>> GK Csaba, az egyik legnagyobb termõképességû szudánifû hibrid, t/ha zöldtermés (23-26 t/ha szárazanyag termés) ad hektáronként a két illetve három kaszálással. Legeltetésre, zöldszecska- és szenázskészítésre alkalmas. Jó minõségû, fémzárolt vetõmaggal és ingyenes szaktanácsadással állunk vetõmagvásárlóink rendelkezésére. Sok sikert kívánunk a ciroktermesztéshez! Pál Mihály és dr. Rajki Erzsébet ciroknemesítõk Cirokfélék gyomirtása A Gabonakutató területén szeptember 12.-én másodszor került megrendezésre a Cirok termesztési és vegyszeres gyomirtási bemutató és tanácskozás. Az atrazin hatóanyag kivonása után a cirokfélékre nem volt engedélyezett, alapkezelésben használható kétszikû gyomirtó szer, ami nagyon megnehezítette a területek tisztántartását. A probléma megoldásában Kiss Ernõ gyombiológus kolléga segített nekünk, aki megvizsgálta a más növénykultúrákban már engedélyezett növényvédõ szerek hatását a ciroknövényre is. A kísérletek eredményeinek köszönhetõen tavaszán egy alapkezelésben használható kétszikû növényvédõ szert engedélyeztek (Pledge 50 WP) a cirokfélék gyomirtására. A rendezvény célja az volt, hogy a hároméves kísérleti eredményeket és tapasztalatokat megosszuk a termesztõkkel és a vegyszerforgalmazó- és gyártó cégek szakembereivel. Örömmel tapasztaltuk, hogy egyre nagyobb az érdeklõdés a kísérleti eredményeink iránt. A kísérletek beállításában és a rendezvény finanszírozásában támogató partnereink voltak a Summit- Agro Hungária Kft., a Magyar Kwizda és a DuPont Magyarország Kft. 9

10 A NYERÕ HAZAI Csanád FAO 380 Kiváló termõképességû, melyet a 2008-as üzemi kísérletekben is bizonyított. Tápanyag-reakciója kiemelkedõ. Csövei szemsorosak. Fuzárium-ellenállósága kiváló. Jó kezdeti fejlõdés és tetszetõs megjelenés jellemzi. KUKORICA Kenéz FAO 410 Szárazságtûrése kimagasló. Igen jó kezdeti fejlõdése éréscsoportjának legjobb vízleadásával párosul. Kiemelkedõ termõképességû, intenzív körülmények között rekordtermésre képes. Tetszetõs, felálló levelû hibrid. Kísérleti hely Szegedi 349 FAO 380 Aszály- és hõtûrése kiemelkedõ. Termésstabilitását a 2007-es és 2008-as különbözõ évjáratokban is bizonyította. Kifejezetten generatív típusú hibrid, kevés szártömeggel. Vírus-, golyvás üszög- és csõfuzárium-rezisztenciája kiváló.

11 A NYERÕ HAZAI GK Boglár FAO 370 Új! Magas terméspotenciálja kiváló alkalmazkodóképességgel párosul. Erõs szár, jól fejlett gyökérzet jelemzi. Kétcsövûségre hajlamos. Elsõsorban a közepes és intenzív termõhelyek hibridje. CIROK GK Emese Szemescirok Korai tenyészidejû, kiváló szárazságtûrõ-képességû, gyengébb talajokon is jövedelmezõen termeszthetõ. Szemtermése jó minõségû, fehérjetartalma 10,5-12,5 %. Betegségekkel szemben toleráns. Róna 1 Silócirok A legjobb termõképességû, középérésû silócirok. Termõképessége: t/ha zöld- és t/ha szárazanyagtermés. Lédús szárú, nagy cukortartalmú (14-17 %, jó minõségû szilázs készíthetõ belõle. Kiváló szárazságtûrõ- és alkalmazkodóképességû. Betegségekkel szemben toleráns. Alföld 1 Szemescirok A legnagyobb termést adó középkorai érésû szemescirok hibrid, az éréscsoport standardja. Kiváló szárazságtûrõ-képességû, közepes és gyengébb talajokon is jövedelmezõen termeszthetõ. Szemtermése nagy fehérjetartalmú. Betegségekkel szemben toleráns.