EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ- ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET. Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék TERÜLETEN

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ- ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET. Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék TERÜLETEN"

Átírás

1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ- ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék A DRÁVA-MEDENCE SZERKEZETFEJLŐDÉSE ÉS A KAPCSOLÓDÓ GÁZ/OLAJMEZŐK VISZONYA A BARCS KÖRNYÉKI TERÜLETEN Diplomamunka Készítette: OROSS REBEKA Témavezetők: CSIZMEG JÁNOS SZILÁGYI IMRE Konzulens: FODOR LÁSZLÓ Budapest, 2015

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, célkitűzés Földtani felépítés és kutatástörténet Rétegtani és szerkezetföldtani áttekintés Preneogén fejlődéstörténet Neogén fejlődéstörténet Szénhidrogénföldtani áttekintés A szénhidrogén rendszer elemei A területen és környezetében található szénhidrogén telepek Felhasználta adatok és módszerek Szeizmikus értelmezés Aljzati megfigyelések Medencekitöltő üledékekben megfigyelt jelenségek Diszkusszió Aljzat Medencekitöltő üledékek jelenségeinek értelmezése Késő-miocén deformáció Fiatal deformáció (Neotektonika) Atektonikus deformáció Az eredmények behelyezése a regionális szerkezetföldtani modellbe Az eredmények szénhidrogénföldtani értelmezése Migráció és csapdázódás Szénhidrogén rendszerek Szénhidrogén rendszerek az egyes mezők tekintetében Következtetések Összefoglalás Summary

3 9. Köszönetnyilvánítás Irodalomjegyzék

4 1. Bevezetés, célkitűzés A dolgozatom célja egy szerkezetföldtani fejlődéstörténet felállítása a Drávamedence egy részegységére 3D szeizmikus adatok értelmezése alapján. A süllyedék a Pannon-medence délnyugati részén helyezkedik el, a magyar-horvát határon (1. ábra). Fő feladatom volt azonosítani a deformációs eseményeket és szerkezeteket, illetve azokat beilleszteni a szénhidrogén rendszerbe, valamint a tágabb regionális szerkezetföldtani modellbe. 40 km 1. ábra A vizsgálati terület (fekete kör) földrajzi elhelyezkedése A Dráva-medence az egyik legfontosabb szénhidrogén kutatási és termelési terület Magyarország és Horvátország területén. A kutatások már az 1900-as évek elején megkezdődtek, és mind a mai napig aktívak. A legnagyobb olaj- és gáztelepeket már megtalálták, és többnyire ki is termelték, ennek ellenére még van potenciális lehetőség újabb telepek felkutatására. A még meg nem talált szénhidrogén telepek általában kisebb felhalmozódások, melyeket csak korszerű geofizikai és geológiai mérési és értelmezési módszerekkel lehet lokalizálni. Napjainkban használt egyik legfontosabb ilyen mérési módszer a 3D szeizmika, melynek adattömbjét különböző modern módszerekkel értelmezve sok új felfedezést tehetünk. Egy fontos és korszerű értelmezési eszköz a szeizmikán alkalmazható attribútum-tömbök készítése, mellyel a 3

5 sztratigráfiai és szerkezeti elemeket és anomáliákat lehet felerősíteni. Az ilyen attribútumok nagymértékben megkönnyítik az értelmezést és olyan jelenségeket tesznek láthatóvá, melyek az amplitúdó adatokon rosszul észlelhetők. A medence területén található szénhidrogén telepek többsége vetőkhöz és egyéb szerkezeti elemekhez kapcsolódó csapdákban találhatók, ezért a szerkezetföldtani vizsgálatok és az eredmények elengedhetetlenek az újabb felhalmozódások megtalálásában. Mivel a területről eddig nem született összefoglaló jellegű szerkezetföldtani értelmezés, munkám eredménye alapjában nyújt új információkat a terület geológiai felépítésére vonatkozóan. Az értelmezést nem csak a szűkebb vizsgálati területen lehet alkalmazni, de akár a tágabb léptékű szerkezetföldtani és földtani modellek számára is fontos lehet jelen dolgozat. Munkámban elsősorban a medence kitöltő üledékek megjelenésével, sajátosságaival és deformációjával foglalkoztam, hiszen ez a térrész képezi a szénhidrogén kutatások fő célpontját. Ezen felül az aljzat minimális értelmezését is elvégeztem, ami elengedhetetlen volt a medence felépítésének megértésben. Eredményeimet összevetettem, mind a magyar, mind pedig a horvát oldalon született korábbi értelmezésekkel és elméletekkel. 4

6 2. Földtani felépítés és kutatástörténet 2.1. Rétegtani és szerkezetföldtani áttekintés A vizsgálati terület a Pannon-medence délnyugati részén található a horvátmagyar határ mentén. A medence aljzatát felépítő nagyszerkezeti egység a Tiszaiegységbe sorolható, ami a közép-magyarországi vonaltól délre található (2. ábra) (Szederkényi et al., 2013). Az ALCAPA és a Tisza nagyszerkezeti egységek fejlődéstörténete különbözik, csak a késő-eocén kora-miocén során kerültek egymás mellé (Csontos és Nagymarosi, 1998). Ezek után kezdődött meg a negoén Pannonmedence ív mögötti medenceként való kinyílása (Horváth és Tari, 1999) Preneogén fejlődéstörténet 2. ábra Magyarország nagyszerkezeti egységei, és azokat elválasztó főbb szerkezeti elemek, valamint a kutatási terület elhelyezkedése zöld ellipszissel jelölve (Haas, 2014 után) A Tisza nagyszerkezeti egység preneogén aljzatát a variszkuszi hegységképződés (karbon perm) során létrejött kompozit terrénum alkotja. A főbb tektonikai elemek által három prealpi egységre osztható, amelyek közül a vizsgálati terület a Szlavóniai- Drávai terrénumba tartozik (Kovács et al., 2000), ahol jellemzőek a DDNy felé dőlő kis szögű normálvetők. Az egységben megjelenő kőzetek a Babócsai Komplexumba sorolhatóak, amit főleg közepes metamorf fokú gneiszek, kisebb mértékben amfibolit és 5

7 csillámpala kőzetek alkotnak. A komplexum délkeleti részein a metamorf összletre késő-karbon korú molasz üledékek rakódtak, melyet a Dráva-medencében a Tésenyi Homokkő Formációba sorolunk (3. ábra). A képződmény vastagsága akár 1500 m is lehet (Szederkényi et al., 2013). A Variszkuszi hegységképződés utáni szakaszban a Tisza nagyszerkezeti egység három alegységbe sorolható, a Mecseki-egység (Kunsági-egység), a Villány-Bihariegység (Szlavóniai-Drávai-egység), illetve a Békés-Kodrui-egység. A vizsgálati terület Haas et al. (2010) szerint a Mecseki-egység részét képezi, habár a déli részen kis terület átnyúlik a Villány-Bihari-egységbe (2. ábra). A továbbiakban a Mecseki-egység fejlődéstörténetét tárgyalom részletesen, hiszen a vizsgálati terület nagy része ebbe az egységbe tartozik. A késő-karbon és kora-perm folyamán molasz típusú üledék rakódott le a kristályos aljzat erodált felületére, ami jellemző a Villányi-hegységre, a Mecsekihegységre és a Dráva-medencére is (3. ábra). A perm folyamán először kontinentális eredetű üledékek rakódtak le (Kővágószőlősi Homokkő Formáció, Korpádi Homokkő Formáció), amit a Gyűrűfűi Riolit fed. Ezekre eróziós felszínt követően a középső-perm korú Cserdi Konglomerátum Formáció és a Bodai Aleurolit Formáció következik, amik együttesen egy transzgresszív sorozatot alkotnak (Szederkényi et al., 2013). Az alpi fejlődés során a késő-perm középső-jura intervallumban a Tisza nagyszerkezeti egység az Európai kontinens szegélyén helyezkedett el, a Tethys északi selfterületén. Ezen belül a Villány-Bihari-egység a középső selfet képviselte, míg a Mecseki-egység volt legközelebb a kontinens belsejéhez, így ott ebben az időszakban erős terrigén hatás érvényesült (Szederkényi et al., 2013). A Tiszai-egység leválását az európai kontinensről (középső késő-jura) erős vulkanizmus jellemezte, ami a korakrétában volt a legerőteljesebb (Harangi et al., 1996). A riftesedés az egység feldarabolódásához és mélymedencék kialakulásához vezetett. A cenoman-turon során turbiditek jelzik a kompressziós feszültségek felerősödését a területen, ami flexurális medencék kialakulásához is vezetett (Császár, 2002; Szederkényi et al., 2013). 6

8 3. ábra A terület tágabb környezetének prekainozoos térképe Haas et al. (2010) alapján; a számok jelentése megegyezik a szerzők által használttal: 4-albai medence fáciesű márga és törmelékes lejtőüledék, 5-alsó-kréta platform fáciesű mészkő, 6-alsó-kréta bázisos vulkanitok, 9- középső-jura alsó-kréta pelágikus mészkő, tűzköves mészkő, 10-alsó középső-jura pelágikus, finom sziliciklasztos összlet, 12-felső-triász alsó-jura kőszéntartalmú sziliciklasztos összlet, 13-középső-triász sekélytengeri, sziliciklasztos és karbonátos összlet, 14-alsó-triász folyóvízi és delta fáciesű sziliciklasztos képződmények, 15-kisfokú metamorf mezozoos képződmények, 16- mezozoos képződmények tagolás nélkül, 17-permi riolit, 18-permi szárazföldi törmelékes összlet, 19-felső-karbon szárazföldi törmelékes összlet, 20-ópaleozoos kisfokú metamorf képződmények, 21 és 23-variszkuszi közepes fokú metamorfitok A triász legalsó rétegeit szintén homokkövek alkotják, majd az anisusi során megkezdődik a tenger előrenyomulása, ami széles rámpát eredményezett. A sziliciklasztos homokos és aleuritos képződmények egyre kisebb részarányúak és teret hódít a karbonátos üledékképződés (márgák, dolomitok, mészkövek). A kialakuló rámpán a Mecseki-egység képviselte a mélyebb zónát. A riftesedés miatti feldarabolódásnak köszönhetően a Mecseki-egység egy félárok szerkezetet alkotott a mezozoikum nagy részében. A középső- és késő-triász határán sekélyedés veszi kezdetét. A sekélyedő sorozatot kőszén tartalmú mocsári képződmények fedik (Szederkényi et al., 2013). 7

9 A Mecseki Kőszén Formáció a kora-jura során rakódott le a Mecseki-egységben. A kőszén fedője késő-szinemuri, sekélytengeri finomszemcsés homokkő, márga, majd mészkő. Mindez egy mélyülő, transzgressziós képződési környezetet reprezentál. A toarci anoxikus eseményt fekete pala jelzi a rétegsorban. A bajóci végén a Tiszai-egység végleg levált az európai kontinensről, így a szárazföldi üledékszolgáltatás is alábbhagyott, ami mélyvízi, karbonátos képződmények lerakódásához vezetett (3. ábra) (Szederkényi et al., 2013). A kréta során kiteljesedő alkálibazaltos vulkanizmus, már a jura végén megindult a Mecseki-egységben. A csúcsát a valangini-hautereivi során érte el, a lerakott vulkáni kőzeteket együttesen Mecsekjánosi Bazalt Formációnak nevezik (Haas és Péró, 2004). A Mecseki-hegység területén konglomerátum és homokkő rétegek jelennek meg a vulkáni összletben, amik mind sekély, mind mélytengeri fosszíliákat is tartalmaz. Ez arra enged következtetni, hogy a bazalt vulkánok néhol a vízfelszín közelébe értek, és körülöttük atollok képződtek (Császár, 2002). A hegységtől távolodva a vulkanizmus hatása gyengül. Az alpi orogén első szakasza valószínűleg az albai-cenoman során következett be a Mecseki-egységben, ami nagymértékű eróziót okozott, így turoninál fiatalabb kréta képződményeket nem találunk az egység vizsgálati területhez közel eső részein. A coniaci során történhetett az egységen belül a legnagyobb mértékű takaróképződés és új medencék kialakulása (Haas és Péró, 2004), ahol campaniai és maastrichti korú sziliciklasztos, valószínűleg turbidites eredetű üledékek rakódtak le a Mecseki-egység egyes részein (Szederkényi et al., 2013). A paleogén során egy elzárt kontinentális medencében lerakódott sziliciklasztos rétegsor található a Mecsekhegységtől délre, melynek kora Varga et al. (2004) szerint késő eocén Neogén fejlődéstörténet A Pannon-medence kialakulása a késő-egri eggenburgi (kora-miocén) során kezdődött meg. A medence fejlődése az Alp-Kárpáti orogénnel párhuzamosan zajlott, kinyílása a hegységrendszer ívmögötti medenceként való kinyílásával magyarázható, amire a szubdukciós zóna folyamatos hátrálása adott lehetőséget (4. ábra) (Horváth, 2007). Az ALCAPA blokk laterális kiszökése a közép-magyarországi zóna mentén szintén fontos volt a medenceképződés kiváltó okai között. A szubdukció a középsőmiocénig a kárpáti ív teljes hosszába zajlott, a Keleti-Kárpátokban tovább folytatódott, amely során az alábukó litoszféra magára húzta a Tisza-Dácia-egységet, ami az ív 8

10 mögötti Pannon-medemce képződését okozta (Royden és Horváth, 1988; Tari et al., 1999; Horváth, 2007). Ez a folyamat generálta az extenziót is, ami főleg lapos szögű normálvetőkként jelentkezik a medencében (Csontos és Nagymarosi, 1998; Tari et al., 1999; Schmid et al., 2008). A széthúzás iránya Royden et al. (1982) szerint NyDNy- KÉK csapású, míg Tari et al. (1992) egy erre merőleges ÉNyÉ-DKD csapású, egykorú extenziót javasolt, ami főleg a délkeleti Pannon-medencében volt intenzív a középsőmiocén során. 4. ábra 3D geodinamikai modell a Pannon-medence korai kialakulásáról (18-16 Ma) (Horváth, 2007); 1 Európai előtér, 2 előtéri molasz medence, 3 Alpi orogén ék, 4 Magura-Sziléziai flis-medence, 5 normálvetődés illetve transzpressziós oldalelmozdulás, 6 mozgási irány, M MOHO, L litoszféra határ, PA Periadriai-vonal A medence kialakulását a McKenzie-féle termomechanikus medencefejlődési modellel magyarázták, ami szerint a fejlődés két egymást követő fázisra osztható: a tektonikusan aktív szinrift szakaszra és egy termikusan kontrollált posztrift fázisra (McKenzie, 1978; Royden és Horváth, 1988). A szinrift fázis foglalja magában a litoszféra megnyúlását és kivékonyodását (4. ábra), melynek helyére jóval magasabb hőmérsékletű asztenoszféra anyag kerül. Ez a folyamat okozza a szinrift szakaszra jellemző magas hőáramot. Ez az anomália még mindig megfigyelhető a Pannon-medencében, ahol a jelenlegi hőáram ( mw/m 2 ) jóval magasabb az átlagosnál (50-60 mw/m 2 ) (Lenkey et al., 2002). A tágulás 9

11 következménye a medence süllyedése, ami a lepusztulási területhez közel eső részeken (Erdélyi-medence, Bécsi-medence) vastag kárpáti-szarmata rétegsorral kezdett el feltöltődni, míg a távolabbi területek éhező medencerészek voltak (Alföld, Dunántúl). A szinrift fázis kezdetét hagyományosan a kora-miocénben meginduló üledékképződés és vulkanizmus alapján datálták, a végét pedig a szarmata végére tették (Royden és Horváth 1988; Dombrádi, 2012). Az újabb eredmények szerint a fázis lezárása nem egy időben következett be a medence teljes területén. A keleti részen valamivel később történt meg (Matenco és Radivojevic, 2012). 5. ábra 3D modell a Pannon-medence kialakulásának és fejlődésének illsztrálásával a későmiocén során (11-10 Ma), a posztrift szakasz kezdete (Horváth, 2007) a jelmagyarázat megegyezik a 4. ábráéval A posztrift fázis kezdetét a szarmata-pannóniai határra tették (Royden és Horváth 1988; Dombrádi, 2012). A szarmata végén egy inverziós esemény datálható, ami Horváth (1995) szerint kb millió éves esemény. Ekkorra a szubdukálható litoszféra teljesen felemésztődött és az ALCAPA, majd a Tisza-Dácia blokkok ütközhettek a kelet-európai előtérrel (5. ábra). Ezt a posztszarmata inverziót követte a késő-miocén posztrift süllyedés. Ebben a fejlődési szakaszban az üledékképződés rátája meghaladta a süllyedést, így a medence teljes mértékben feltöltődött. Ennek rétegsorát és képződményeit a fejezet későbbi szakaszában részletezem. 10

12 A miocén végén folyamatosan változik az extenziós feszültségtér és ezzel elkezdődik a neotektonikai fázis a medencében. Az irányváltozás az adriai mikrolemez északi irányú mozgásának és az óramutató járásával ellentétes forgásának eredménye (Bada et al., 1999). A transzpressziós-kompressziós feszültségmező fokozatosan fejlődött ki az Alpoktól és a medence széleitől a belseje felé. Az inverzió kezdete a Pannon-tó feltöltődésével datálható. Uhrin et al. (2009) eredményei alapján a medence DNy-i részében 7,5-8 millió éve kezdődhetett meg a gyűrődés. Ez a főleg kompressziós feszültségtér még mind a mai napig jellemző a medencére, ami néhol süllyedést néhol pedig kiemelkedést okoz (Bada et al., 2007). A vizsgálatom tárgyát képező terület a Pannon-medence déli peremén található az ÉNy-DK csapású Dráva-medencén belül. A délkeleti Pannon-medence kialakulása az Adriai-lemez és a Déli-Alpok (Dinaridák) konvergenciájához kötött, ami folyamán az Adriai-lemez alábukott. A folyamat nagymértékű rövidülést és áttolódásos szerkezeteket hozott létre a Déli-Alpokban és a Dinaridákban (4. ábra). Az délkeleti Pannon-medence kinyílása az oligocén kora-miocén során induló extenzióhoz köthető, ami a kontinentális riftesedéshez kapcsolódó litoszféra kivékonyodásnak köszönhető. Ezen időszak alatt oligocén korú jobbos eltolódások reaktiválódtak (Prelogovic et al., 1998; Pavelic 2001). A riftesedéshez a jobbos eltolódásokon kívül blokk rotáció és mély törések kialakulása is köthető, melyet szinszediment andezites vulkanizmus kísért egészen a késő-miocénig (Jamicic, 1995; Pamic et al., 1998). Az extenzió fő szakasza a kora (ottnangi) középső-miocénre (bádeni) tehető, ahol a blokkok északkelet felé mozogtak a kialakuló vetők mentén és a regionális feszültség iránya É-D-re váltott. Ezek az események vezettek a területen található extenziós medencék, mint a Dráva medence kinyílásához a kora-miocén szarmata során (Prelogovic et al., 1998; Lucic et al., 2001; Tari, 2002; Schmid et al., 2008; Mandic et al., 2012). A medence kinyílása után a termális süllyedés tovább folytatódott az asztenoszféra benyomulását követően kivékonyodó litoszféra izosztáziája miatt (Stegena, Géczy és Horváth, 1975). A terület nagy része éhező medencévé vált a szarmata során (Lucic et al., 2001). Mindeközben a medencék déli peremvetői normálvetőkként működtek a medencék mélyülését növelve (Jamicic, 1995). 11

13 6. ábra A területen előforduló neotektonikai elemek Mandic et al. (2012) után, a zöld területeken alsó középső-miocén tavi üledékek fordulnak elő, a rózsaszín ellipszis jelzi a vizsgálati területet, DF-Dráva-vető, SF-Száva-vető, SZB-Szlovéniai-Zagorje-medence, PF- Periadriai-vonal, LF-Lavantáli-vető, LjF-Ljutomer-vető, CF-Celje-vető, DoF-Donat-vető, SF- Sostanj-vető, BF-Balaton-vonal, NF-Nagykanizsa-vonal A területen a pliocén során új deformációs fázis kezdődött, ami azóta is tart, ez a fázis a neotektonikai fejlődéstörténet. A szerkezeti fejlődést árkos normálvetők (wrench faulting) és jobbos oldalelmozdulások dominálják (6. ábra), amikhez jobbos transzpresszió kapcsolódik a vetőzónák mentén. A regionális feszültségtér ÉÉK-DDNy összenyomással jellemezhető. A legfontosabb ilyen eltolódási zóna a Periadriai-vonal és annak lehetséges folytatása a területtől délre található Dráva-vető (6. ábra). A vetők közötti térrészekben transzpresszió a jellemző, és a maximális elmozdulás a vizsgálathoz közel eső részeken 10 km (Prelogovic et al., 1998; Bada et al., 1999, Mandic et al., 2012). 12

14 7. ábra Sematikus szelvény fúrások és szeizmika alapján a területen keresztül (Horváth és Gyuricza, 2012 alapján) A déli Pannon-medence üledékkitöltése neogén és kvarter korú, vastagsága akár a 7 km-t is elérheti. Az üledékes kitöltés egy rövid szárazföldi periódussal kezdődik, majd tengeri üledékek következnek, végül pedig újra folyóvízi és terresztrikus kitöltés figyelhető meg (7. ábra). Saftic et al. (2003) szerint a medencék üledékes kitöltését három megaciklusra lehet osztani, melyek másodrendű ciklusok során rakódtak le, és jól reprezentálják a szerkezeti fejlődéstörténetet is. A megaciklusok nagymértékű unkonformitások által határoltak (8. ábra). A szinrift-posztrift határt a késő-bádeni üledékek alján húzódó unkonformitás reprezentálja. Az első megaciklus kora- és 13

15 középső-miocén szinrift és korai posztrift üledékekből áll, melyek főleg terresztrikus sziliciklasztok és ezeket fedő sekély és mélyvízi márgák, agyagok (Kozárdi Márga Formáció, Szilágyi Agyagmárga Formáció, Tekeresi Slír Fromáció) és mészkövek (Rákosi Mészkő Formáció) (7. és 8. ábra). A ciklus végét finomszemcsés brakkvízi képződmények reprezentálják, amik éhező medencében rakódtak le. A vizsgálati területen a szarmata korú üledékek jelenléte csak néhány fúrásban igazolható (Kálmáncsa-1,-2 és Jánosmajor-2) a szénhidrogénföldtani jelentések alapján (Márton et al., 2011; Velledits et al., 2013). 8. ábra A terület neogén és kvarter üledékei illetve a szénhidrogén rendszer elemei (Saftic et al., 2003 alapján) 14

16 A második megaciklus a késő-miocént foglalja magában, amikor termális süllyedés jellemezte a Pannon-medencét. Az üledékes kitöltés litorális mészkővel és hemipelágikus márgákkal (Endrődi Márga Formáció) kezdődik, a mélymedencékben turbidittestek és csatornák figyelhetőek meg (Szolnoki Formáció). Ezt fedik az agyagos selflejtő (Algyői Formáció), a homokos deltafront (Újfalui Formáció) és a parti síkság (Zagyvai Formáció) üledékei (8. ábra). A Dráva-medence északi részén ezek az üledékek egészen feltöltötték a Pannon-tavat, így itt fluviális környezet volt jellemző a ciklus vége felé (Saftic et al., 2013). A második megaciklus képződményeinek mindegyike megfigyelhető a vizsgálati területen (7. ábra). A harmadik megaciklus a pliocén és kvarter folyamán keletkezett képződményeket foglalja magában. A medence inverziója a mélyebb részeken nagymértékű süllyedést, míg a magasabb topográfiai területeken kiemelkedést és eróziót okozott. Ekkora már csak a medence déli részein volt vízzel fedett terület, ahol folyóvízi üledékek rakódtak le (7. ábra) (Saftic et al., 2013) Szénhidrogénföldtani áttekintés A szénhidrogén rendszer elemei Baric et al. (1998) szerint a Dráva-medence nyugati részén a kora-miocéntől a bádeni-ig rakódtak le agyagos, karbonátos és márgás anyakőzetek, amiből a vizsgálati területen többnyire csak a bádeniek jelennek meg (8. ábra). Ezek az anyakőzetek ma kb m mélyen vannak (7. ábra). Ezen kívül előfordulnak pannóniai korú (8. ábra) és mezozoos pélitek, melyeknek anyakőzet minőségük alacsonyabb. A szerves anyag eredete többnyire terrigén, így a kerogének III. típusúak. Egyes szénhidrogénipari zárójelentésekben a bádeni anyakőzeteket II. típusú kerogénnel is jellemzik (Horváth et al., 2000; Horváth, 2011), ezt támasztja alá Lucic et al. (2001) is. Az olajablak m körül kezdődik a területen, míg a gázkondenzátum ablak mélysége kb m. A képződmények TOC értékei 0,45-1,8 %-ig váltakoznak, a hidrogén indexek pedig 147 és 553 mghc/gtoc közöttiek. Ezen értékek közül általában a mélyebb helyzetű anyakőzetek jellemezhetők a nagyobb számokkal. A pannóniai anyakőzetek jelenleg az olajablak zónájában lehetnek, a bádeni kőzetek kb. 6 millió évtől kedve, míg a mélyebben elhelyezkedő kora- és középső-miocén korú anyakőzetek 10,2 és 5,9 Ma év között lehettek az olajképződés zónájában. Az utóbb említett rétegek jelenleg túlnyomásos zónában találhatóak a pannóniai üledékek alatt. Az éréstörténeti 15

17 modellezések alapján a terület nagy részén a gáz és gázkondenzátum telepek anyakőzete nagyon érettek vagy túlérettek (Baric et al., 1998). A migrációs útvonalak fő trendje északnyugatról kelet-délkelet felé valószínűsíthető, a rezervoár rétegek anizotrópiája, a nyomásértékek és a Horvátországban található Molve-Kalinovac-StariGradac felhalmozódások szénhidrogén eloszlása alapján (Baric et al., 1998). Habár a Görgeteg-Babócsa kutatási terület zárójelentésében D-DNy-i irányból érkező szénhidrogéneket feltételeztek, hiszen az ÉNy-DK csapású aljzati hát északi oldalán nincsenek telepek (Tormássy et al., 1975). Saftic et al. (2003) szerint a migráció főként a kiterjedt unkonformitások és vetőzónák mentén zajlott. Sokszor az is előfordul, hogy a keletkezett szénhidrogén helyben csapdázódik, vagy csak elsődleges migrációban vesz részt, tehát nem jut el sekélyebb mélységű tárolókig. Ilyen telepeket képviselnek egyes helyeken a bádeni korú üledékekben található felhalmozódások (Tormássy et al., 1975; Dank, 1988; Saftic et al., 2003). Baric et al. (1998) szerint a migráció főleg horizontális lehetett a felsőbb telepek esetében, ahol a szerzők a pannóniai péliteket veszik anyakőzetnek. A bádeni korú anyakőzetekből a keletkezett szénhidrogén egy része lefelé migrálhatott, majd horizontális mozgás után jutott el az aljzat mállott zónáiba, ahol felhalmozódott. A Dráva-medencében több szintben azonosítottak rezervoár rétegeket. Legalsó szint az aljzat mállott zónája, felette következnek a bádeni durvatörmelékes rétegek és lithothamniumos mészkő, ezek többnyire másodlagos porozitással rendelkeznek. A felsőbb rétegekben a pannóniai homokkövek több szintben is jó rezervoártulajdonságokkal bírnak. A legtöbb tárolókőzet az első és második megaciklusban található (8. ábra). A pannóniaiban található rezervoárok lehetnek turbidittestek, homoklencsék, csuszamlások, delta előtéri torkolati zátonyok és deltasíksági csatornák. (Saftic et al., 2003). A pannóniai homoktestek permeabilitása általában csak a felsőbb rétegekben éri el a 100 md-t (Tormássy et al., 1975). A terület szénhidrogén felhalmozódásaival sokszor azonosítható nagy mennyiségű CO 2 és H 2 S. Ezek jelenléte a rezervoár kőzetek ásványtani összetételével magyarázható, valamint a CO 2 az érés közben is termelődik (Baric et al., 1998). A vetők és unkonformitások mentén migráló szénhidrogének az aljzati kiemelkedéseken és azok felett kialakult antiklinálisokban halmozódnak fel. Ezen kívül a területen megjelennek sztratigráfiai csapdákhoz kötött telepek is, főleg a pannóniai homokos üledékekben. Az aljzatban és a bádeniben található helyben felhalmozódott 16

18 sztratigráfiai csapdákat nehéz megtalálni, így ebből kevés van a területen. Előfordulnak még sztratigráfiai és szerkezeti csapdák együttesen is, ahol a felhalmozódást vető zárja le (Tormássy et al., 1975; Saftic et al., 2003). A felhalmozódások létrejöttéhez megfelelő zárókőzetre is szükség van. Ezt a területen a mélyebb rezervoárok esetében a kora- és középső-miocén korú agyagos és márgás képződmények jelentik, melyek egyben anyakőzetek is lehetnek. A felsőbb pannóniai homoktestek esetében nem beszélhetünk összefüggő regionális záróképződményről, itt a deltalebenyek és csatornák közötti agyagos képződmények említhetőek (8. ábra). Sokszor előfordul, hogy a csatornakitöltések homoktesteit és a selflejtőn kialakult rezervoárokat nem fedi megfelelő minőségű záró, így azok nem tartalmaznak szénhidrogén telepeket (Saftic et al., 2003) A területen és környezetében található szénhidrogén telepek Az általam vizsgált terület a Dráva-medencén belül a Vízvár-Babócsai magas rögvonulathoz kapcsolódik. A vizsgálati területhez közel eső szénhidrogénkutatási területeket a 9. ábrán láthatjuk. A kutatási területhez szorosan kapcsolódó mezők a következők: Görgeteg-Babócsa-Kelet, Szulok, Darány, Istvándi (10. ábra). Ezeken kívül számos szénhidrogén telep található a Dráva-medencében, melyek a 10. ábrán láthatók. A Dráva-medence területére a magyar kincstár 1915-ben terjesztette ki a kutatási tevékenységet és Bányaváron tárták fel az első olajmezőt ban megindult az EUROGASCO kutatása, aminek eredményeként 1935-ben megkezdték Görgetegen a mélyfúrási tevékenységeket, majd 1936-ban Inkén folytatták a kutatást. Tudománytörténeti érdekesség, hogy a Magyarország területén készített első karotázsmérés a Görgeteg-1-es fúrásban történt. A mérést a Schlumberger vállalat kivitelezte december 21-én. Ezekről az eseményekről Barabás Kálmán jelentése számol be. Ezen kutatásokat több éves szünet követte a Zalai-medencében elért sikeres eredmények miatt. A medence északi részeinek nagyobb mértékű feltérképezése kőolajföldtani szempontból az 1960-as években indult meg. A következőkben röviden összefoglalom a vizsgálati területhez legközelebb eső kutatási területek olajipari eredményeit (Kőrössy, 1989). 17

19 9. ábra A korábbi szénhidrogén kutatási területek elhelyezkedése Horváth és Gyuricza (2012) alapján, a piros keret jelzi a Dráva (leendő) koncessziós területet, a sárga színű háttér pedig a szénhidrogén kutatási területeket (Pétervására név alatt említik a Péterhida területet) Időrendben az első mező a görgetegi, itt Eötvös-ingás és graviméteres mérésekkel sikerült kimutatni a pozitív anomáliát okozó aljzati kiemelkedést, az anomália kelet felé fokozatosan csökken. A területen szeizmikus méréseket is végeztek, először 1936-ban, ami a rétegek DNy-i dőlését mutatta ki. Ezen kívül felszíni geológiai térképezés és mágneses mérések is történtek ig három kutat mélyítettek le az aljzati magaslat felett, melyek mindegyikében mutatkoztak szénhidrogén nyomok, de telepet nem találtak. A pannóniai rétegekben gáznyomokat, míg a bádeniben olajnyomokat észleltek a rétegvizsgálatok során (Kőrössy, 1989). A Görgeteg-Babócsa területen a kutatás folyamatosan zajlott az 1950-es évek óta. Az első fúrást, GB-1, 1954 februárjában mélyítették, ami az alsóbb helyzetű pannóniai rétegekben bíztató kőolaj- és földgáznyomokat talált. A GB-2 jelű fúrás ipari értékű földgázt és párlatot adott. A területen 29 db GB és 7 db GB-Felső jelű fúrást mélyítettek le, melyekből 16 db gáztermelő és 2 db olajtermelő kútként üzemelt (10. ábra). A területen egy kőolajmezőt azonosítottak a fiatalabb pannóniai rétegekben, míg a maradék egy kőolajtelep és 13 db földgáztelep az idősebb pannóniai rétegekhez kapcsolódik. A csapdák többnyire szerkezetekhez kötöttek vagy lencsés kifejlődésű 18

20 homoktestek. A legjobb tárolók porozitása 100 md. Az aljzati boltozat északi szárnyán nincsenek telepek (Tormássy et al., 1975; Kőrössy, 1989). A Szulok kutatóterületen a geofizikai mérések a Görgeteg-Babócsa terület kutatásával egy időben zajlott. Négy kutatófúrást mélyítettek, melyek az aljzati rögvonulathoz kapcsolódva helyi kőolaj felgyülemlést találtak (Szu-1 kút) az idős pannóniai rétegekben, ezen kívül a bádeni rétegek mutattak vizes-gázos kőolajnyomokat (10. ábra) (Kőrössy, 1989). A Görgeteg-Babócsa-Kelet terület a már korábban említett Görgeteg-Babócsa rögvonulat folytatása kelet felé. A területen a geofizikai kutatások 1958-ban mutatták ki az aljzati kiemelkedést. A kutatóterületen ben 9 db felderítő kutatófúrást mélyítettek. A fúrások eredményeképp két kisebb földgáztelepet fedeztek fel (10. ábra), melyből az alsóbb helyzetű az idősebb pannóniai rétegek egy homoktestében található. Ezt a telepet a GBK-2 jelzésű fúrás m között harántolta. A magasabb helyzetben lévő tárolót a GBK-1, -2, -4, -7, -8, -9 jelzésű kutak találták kvarchomokkőben (Tormássy et al., 1975; Kőrössy, 1989). A komlósdi kutatóterületen a geofizikai méréseket az előzőekben említett Görgeteg-Babócsa területtel együtt végezték el. A Komlósd-1 jelzésű fúrást 1966-ban mélyítették le. Kőrössy (1989) arról számol be, hogy a lemélyített fúrás nem talált biztató szénhidrogén nyomokat, de a kőolajföldtani elképzelés alapján valószínűsíthető, hogy a területen lehet csapdaszerkezet és a migráció is megtörténhetett, de a telepet nem találták meg. A komlósdi területen a MOL napjainkig kutatási és termelési tevékenységet végez (9. ábra). A 76. számú Komlósdi terület kutatási zárójelentése (Horváth et al., 2000) a következőkről számol be: A területen biogén és termogén gázelőfordulásokat is találtak, sőt a kettő keveréke is előfordult. A tárolók a prekambriumi csillámpalák, gneiszek felső mállott zónái illetve az alsó-triász dolomitok. Ezen kívül a medencekitöltő üledékek alsó szakaszában tárolók a középsőmiocén durvatörmelékes képződmények és a pannóniai idősebb homokkövek. A telepek főleg tektonikusan árnyékolt szerkezeti és sztratigráfiai csapdákban találhatóak (Horváth et al., 2000). 19

21 10. ábra A terület szénhidrogén előfordulása az IHS Inc. adatbázisa alapján, a fekete sokszög jelzi a 3D szeizmika körvonalát A Darány kutatóterületen szintén végeztek geofizikai kutatási tevékenységeket az 1935-ös évtől kezdve. A kutatófúrásokat között mélyítették, 5 db Dar jelzésű, 1 db Dar-K és 2 db Dar-Ny jelzésű kutat fúrtak. Ezekből a Dar-1 fúrásban az idősebb pannóniai rétegekben egy földgáz ( m) és két kis olajtelepet ( m és ,5 m) azonosítottak. Az alsóbb helyzetű olajtelepből napi 6 m 3 kőolaj volt termelhető. A Dar-2, -3, -4 fúrás a bádeni rétegekben talált olaj- és gáznyomokat. A Dar-Ny jelzésű kutak szintén mutattak olaj- és gáznyomokat a pannóniai üledékek alsó szakaszában (Kőrössy, 1989). Barcs kutatóterületen az első geofizikai méréseket szintén 1935-ben végezték, majd ig szeizmikus méréseket végeztek között öt fúrás mélyült a Barcs-Ny kutatóterületen, és a kedvező eredményeknek köszönhetően az országhatár másik oldalán (Horvátország) is több kutatófúrást végeztek (10. ábra). Az aljzati lapos felboltozódás mállott zónájában és a felette lévő bádeni üledékekben kis gázkondenzátum telepet azonosítottak (Kőrössy, 1989) ig összesen 9 kutat fúrtak, amiből 5 meddő lett. A telepek szerkezeti csapdákhoz kötött halmaztelepek az aljzatban és a felett elhelyezkedő durvatörmelékes miocén összletben (Tormássy és Paulik, 1987). A Barcs kutatási területen 1999-től a Magyar Horizont Energia Kft. végzett kutatási tevékenységet. A tevékenység során 3D szeizmikus mérések történetek (260 km 2 ) és 7 db kutatófúrás lett lemélyítve, melyből 4 db sikeresnek minősült. A fúrások összesen öt 20

22 tárolót fedeztek fel, ebből három idős pannóniai (alsó-pannónaiai) korú rétegcsoportokhoz, egy bádeni karbonátos platformhoz és egy paleozoos korú összlethez kötött. A kutatási területen azonosított mezők Istvándi és Darány néven azonosíthatóak (9. és 10. ábra) (Márton et al., 2011). A MOL Nyrt es zárójelentés a 212. számú Péterhida területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről dokumentuma számol be a Babócsa I., II., III., Komlósd, Somogytarnóca I. és Barcs I. számú bányatelkek kutatási tevékenységéről. A kutatási tevékenység során csak egy kút került lemélyítésre Péterhida-1 jelzéssel, között. Az előzőekben felsorolt telepektől eltérő felhalmozódást nem azonosítottak (Horváth, 2011). A területen jelenleg nem folyik aktív kutatás, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal felosztása szerint két új koncessziós területet terveznek itt: Dráva (9. ábra) és Mecsek-Nyugat (Sellye és Lakócsa). Ezen területekről készült komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentések összefoglalják a terület földtani, vízföldtani, tektonikai jellemzőit és megkutatottságának mértékét (Dráva Horváth és Gyuricza, 2012; Mecsek-Nyugat Kovács és Gyuricza, 2014). 21

23 3. Felhasználta adatok és módszerek Diplomamunkám írása során a Magyar Horizont Energia Kft. és a MOL Magyar Olaj és Gázipari Nyrt. biztosított számomra egy 262 km 2 3D szeizmikus adattömböt, 4 db 2D szeizmikus szelvényt, számos fúrás koordinátáit, rétegsorát és néhány esetben karotázsgörbéit is (11. ábra). A 3D adattömböt a Magyar Horizont Energia Kft. mérte 2008-ban. A szeizmikus mérést a GES Geofizikai Szolgáltató Kft. végezte geofon ponttal és vibrátor ponttal (Márton et al., 2011). 11. ábra A felhasznált szeizmikus adatok és fúrások, a kék sokszög jelzi a 3D szeizmikus adattömb helyét, a fekete vonalak pedig a 2D szeizmikus vonalakat Azon fúrások rétegsorát, melyeknek csak a koordinátája volt elérhető számomra, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárában kerestem ki. Szintén az adattárban sikerült hozzájutnom számos a területtel átfedő vagy annak környezetében elhelyezkedő kutatási terület zárójelentéséhez is (Görgeteg-Babócsa, OKGT Tormássy et al., 1975; Barcs Nyugat, OKGT Tormássy és Paulik, 1987; Komlósd, MOL Nyrt. Horváth et al., 2000; Péterhida, MOL Nyrt. Horváth, 2011; Barcs, Magyar Horizont Energia Kft. Márton et al., 2011). 22

24 A 3D szeizmikus adattömbre többféle attribútum-tömböt készítettem a Petrel nevű szeizmikus értelmező programmal. Az attribútum Sheriff (1991) szerint szeizmikus adatokból származó mérés, melyet arra használhatunk, hogy kiemeljünk egy adott tulajdonságot. A kiemelés többnyire vizuális vagy számszerű megjelenítést eredményez. Egy jó szeizmikus attribútum vagy közvetlenül érzékeny egy adott geológiai paraméterre, rezervoár tulajdonságra, vagy segít megállapítani a szerkezeti, lerakódási környezetet, amivel elősegíti a kőzet egyes tulajdonságainak meghatározását. Az első attribútumokat az 1970-es években használták, a módszer mára már elterjedt módja lett a tárolókőzetek litológiai és petrofizikai tulajdonságainak előrejelzésében. Az attribútum-tömbök elkészítése során a tulajdonságok kiemelésével geológiai és sztratigráfiai vonásokat jelenítünk meg, melyek hasznosak lehetnek az értelmezés során. Ezek az adattömbök többnyire csak megerősítésként szolgálnak az eredeti amplitúdó tömb értelmezése mellett, illetve számszerűsítik a már észlelt paramétereket (Chopra és Marfurt, 2007). A munkám során elkészült a StructuralSmooth, annak felhasználásával a Chaos, és annak felhasználásával pedig az Anttrack nevű attribútum-tömb. Az első lépés eredménye a StructuralSmooth tömb, mely a reflexiók folytonosságát növeli és futtatása után a horizontális elemek jobban láthatóak lesznek a szeizmikus képen. Ilyen horizontális elem lehet a fluidumok érintkezésének felszíne. A második lépés eredménye a Chaos tömb, mely a rendezettség hiányát méri a dőlés és irányszög mentén. Az adattömb kiemeli a vetőket és diszkontinuitásokat. A folyamat végeredményeként kapjuk meg az Anttrack attribútumot, mely nagymértékben segíti a szerkezeti értelmezést, hiszen nagy felbontásban és élességgel ábrázolja a vetőzónákat (12. ábra). A módszer azon alapul, hogy a már elkészült Chaos tömbön, ami kiemeli a diszkontinuitásokat, az elektronikus hangyák követik azok erősségét és orientációját. Az említett attribútumokon kívül készítettem még egy Variance adattömböt, amely a szeizmikus jelek helyi változékonyságát érzékeli, és így a horizontokban keletkezett amplitúdó diszkontinuitások megjelenítésére alkalmas, a Chaoshoz hasonlóan. Főleg sztratigráfiai értelmezéshez használják, mert az üledékképződési környezeteket lehet szépen kimutatni vele, mint a zátonyokat, csatornákat és kiékelődéseket (Chopra és Marfurt, 2007; Schlumberger Petrel 2011). 23

25 12. ábra A szeizmikus adattömb anttrack attribútum elkészítésnek menete és a köztes lépésekkel kapott attribútumok megjelenése, A eredeti, B StructuralSmooth, C Chaos, D Anttrack 24

26 A 3D és 2D szeizmikus adatok földtani értelmezéséhez az IHS Kingdom 8.8 szoftvert használtam. A szelvényeken elsődlegesen az aljzatot és a vetőket értelmeztem, valamint a fő unkonformitási felszíneket. Ezután a munka menetével együtt haladva a további szükséges horizontokat is kitérképeztem. Az aljzati vetők esetében, melyek nagymértékű elvetéssel jellemezhetőek, vetőpoligonokat alkalmaztam. A rétegtani szintek azonosításában segítségemre voltak a kútkönyvek adatai és a karotázsgörbék. Ezen adatok alapján formáció tetőket vittem be a programba, mely a kutak mentén adja meg, hogy milyen mélységben található az adott formáció. 13. ábra A dolgozatban megjelenő szelvények nyomvonala és az azokat megjelenítő ábrák száma A dolgozatban megjelenő szelvények a szerkezeti elemekre merőlegesek. Mivel az aljzatban megjelenő szerkezeti elemek csapása általában ÉNy-DK-i, így ezek esetében többnyire DNy-ÉK csapású szelvényeket használtam a bemutatás során. A fiatalabb üledékekben található szerkezeti elemek lefutása általában É-D-i vagy ÉÉNy- DDK-i, így ezekben az esetekben többnyire Ny-K, illetve KÉK-NyDNy csapású szelvényeket használtam (13. ábra). A munka során készült egy az egész területet bemutató szelvény is melynek nyomvonala szintén a 13. ábrán látható (rózsaszínnel 25

27 jelölt 15 és 45 címmel). Ebben az esetben a szelvény csapása többször változik, hogy minden szerkezeti elemet megfelelően be lehessen mutatni. Ez a szelvény nem csak a 3D adattömbön halad át, de a B jelzésű 2D szelvényt is magába foglalja (13. ábra). A szelvényeken kívül többször használtam a szerkezeti elemek működésének korbeli lehatárolására a szelvények értelmezett horizontokra való kiegyenesítését. Dolgozatomban többször mutatok be időszeleteket (timeslice), melyek a 3D szeizmikus tömb sík horizontális elmetszései. Ilyen szelvényeket mind a normál amplitúdó, mind pedig a már említett attribútum-tömbökre készítettem. Előfordul olyan időszelet is, melyet a szeizmikus adattömb egy horizontra való kiegyenesítése után hoztam létre. Ez azért hasznos, hogy az időszelet ténylegesen az egy időben lerakódott rétegeket mutassa az egyes területeken az aljzati topográfia hatásától mentesen. 26

28 4. Szeizmikus értelmezés 4.1. Aljzati megfigyelések 14. ábra A terület prekainozoos aljzattérképe és az értelmezett földtani szelvény nyomvonala (Haas et al., 2010 alapján), a térkép jelmagyarázata az 3. ábrán a fejezetben található A szeizmikus szelvények kiértékelését az aljzat értelmezésével kezdtem. Ide tartozik a vetők lefutásának követése és kinematikájának meghatározása, valamint a medence kristályos aljzatának felszíni kitérképezése. Ezen kívül a szakirodalom és a szeizmikus fácies alapján megpróbáltam elkülöníteni a különböző prekainozoos egységeket. Munkám során Haas et al. (2010) Magyarország prekainozoos földtani térképét vettem alapul, amelynek alapján a területen főleg variszkuszi metamorfitok és felsőkarbon molasz összlet fordul elő (14. ábra). Ennek a két képződménynek a határa nagyon jól követhető a szeizmikus adattömbön, hiszen a késő-karbon molasz összlet könnyen azonosítható a jó rétegzettsége miatt (15. ábra) (Márton et al., 2011). Az aljzati reflexiók a kristályos kőzetek esetében nehezen követhetőek, hiszen azok homogén mivolta miatt az akusztikus impedancia kontraszt kicsi. A terület déli részén Haas et al. (2010) mezozoos metamorf képződményeket és karbonátokat azonosított. Ezen képződmények elkülönítése már nem olyan egyszerű, mint a molasz esetében. Reflexiós képük a variszkuszi metamorfitokhoz hasonlóan szinte reflexiómentes. Az egységeket csak a határoló vetők követése alapján lehet elkülöníteni (15. ábra). 27

29 15. ábra Egy a területen áthaladó szelvény és szeizmikus értelmezésének eredménye a megjelenő képződményekkel és szerkezeti elemekkel, a szelvény nyomvonal az 14. ábrán található 28

30 Az alzati tetőzóna mind a kristályos és a karbonátos, mind pedig a molasz esetében jól követhető amplitúdó anomáliát produkál (15. ábra). A 16. ábrán az aljzat mélység térképét láthatjuk. Jól szembetűnik, hogy egymás mellett nagyon különböző mélységben helyezkedik el a horizont. A Görgeteg-Babócsa feltolódás ÉNy-DK csapása jól reprezentált a térképen a sűrű kontúrvonalak által. A terület északi részén a molasz összlethez kapcsolódó feltolódások hasonló csapásiránya is kivehető, azonban ezek már enyhébb kontúrsűrűséggel jellemezhetőek, mivel a kapcsolódó aljazati térszín jóval kiegyenlítettebb (16. ábra A). 16. ábra A kitérképezett aljzat tetőnek a kontúros mélységtérképe (A) és a megjelenő aljzati magaslatok elhelyezkedése (B) 29

31 Az aljzat mélységtérképének nyugati részén jelenik meg a Görgeteg-Babócsa aljzati rög keleti elvégződése és ettől délkeletre egy újabb, habár az előzőnél kisebb mértékű hát figyelhető meg. Ezen a laposabb kiemelkedésen találhatók a Görgeteg- Babócsa-Kelet jelzésű fúrások és szénhidrogén telepek. Délkelet felé tovább haladva találhatjuk a Darányi-hátat. Ezen vonulattól északra egy süllyedék található, mely északnyugaton a legmélyebb helyzetű. A terület északkeleti része felé a süllyedéktől távolodva fokozatos sekélyedése figyelhető meg az aljzatnak, ez a Kálmáncsai-magaslat (16. ábra B). Ezen a területen találhatók az Istvándi szénhidrogén telepek. Az aljzat délnyugat felé fokozatosan mélyül a Dráva-medence horvát oldalon található legmélyebb része felé. A területen követhető tektonikai határok csapása ÉNy-DK-i és rátolódásos kinematikával jellemezhetőek (15. ábra). Ezek a határok a triász képződményeket is érintik. A tektonikus kontaktusok esetében sokszor megfigyelhető a területen, hogy a szeizmikus mérések a vetők felületét is leképezték ezek az úgynevezett vetőreflexiók. Az ilyen jelenségek nagyban megkönnyíthetik a szeizmikus értelmezést. Mint már említettem a felső-karbon molasz összletet könnyű elkülöníteni a szeizmikus fáciese alapján. A reflexiók többnyire erősek és folytonosak, habár az aljzat tetejéhez közelítve a folytonosság és az erősség is gyengébben mutatkozik. Az összlet jól rétegzett és ezek a rétegek a feltolódásokra merőleges szelvényeken szinform geometriát mutatnak (15. ábra). Éppen a jól elkülöníthető szeizmikus fáciese miatt viszonylag könnyű kitérképezni az összletet határoló tektonikus vonalakat is. A molasz a terület nagyjából felén követhető, és mind a dél-délnyugati, mind az északkeleti oldalról feltolódásokkal határolt. A 17. ábrán jól látható hogy a variszkuszi metamorf kőzetekkel jelenlegi irányok szerint D-DK-i vergenciájú feltolódás mentén érintkezik. Ezzel ellentétes irányban szintén a variszkuszi képződményekkel érintkezik tektonikai kontaktus mentén. Magán a molasz összleten belül is megfigyelhető egy tektonikai határ, mely szintén rátolódásos kinematikával jellemezhető, és két részre választja a felső-karbon képződményt (17. ábra). A tektonikai kontaktus a terület nagy részén vetőreflexióként jelenik meg, így többnyire jól követhető. 30

32 17. ábra A késő-karbon molasz rátolódása a variszkuszi metamorfitokra DK-i vergenciával; a kék vonal az aljzat tetejét jelzi, a szelvény nyomvonala a 13. ábrán található A déli részen található variszkuszi dolomitot és mezozoos korú egységeket sokkal nehezebb elkülöníteni egymástól és a variszkuszi metamorfitoktól. A határokat itt is feltolódások képviselik (15. ábra), melyek lefutása azonban egyes területeken nehezen követhető. Sokszor az sem egyértelmű, hogy a tektonikus kontaktus melyik irányba dől, néhol viszont szerencsésen vetőreflexiók formájában követhetjük az egységek határait. Az előbb felsorolt okok miatt ezeket a tektonikai kontaktusokat nem sikerült kitérképeznem a területen. A mezozoos képződmények szeizmikus megjelenése kis 31

33 erősségű, és nem folytonos reflexiókkal jellemezhető. A metamorf és karbonátos képződmények közötti térrészben megfigyelhető a reflexiók felboltozódása. Ez a geometriai jelenség nem követhető végig, csak azon részeken figyelhető meg, ahol a különböző megjelenésű mezozoos egységeket elhatároló vető is jól kirajzolódik. Haas et al. (2010) térképén látható egy permi riolit előfordulás a terület északi határán, 17-es számmal jelzett (14. ábra). A B jelzésű 2D vonal áthalad az említett vulkanit testen, de a szeizmikus reflexiók megjelenésében nem látható változás a környezetéhez képest (15. ábra). A permi riolitot a szeizmika alapján nem sikerült azonosítani a területen Medencekitöltő üledékekben megfigyelt jelenségek 18. ábra A középső-miocén tetejét jelző unkonformitás mélységtérképe A medencét feltöltő üledékek vizsgálata alapvető része a dolgozatomnak. A célom megvalósításához elengedhetetlen ezen képződmények szerkezeti és részben sztratigráfiai megfigyeléseinek összefoglalása. Amint azt a fejezetben leírtam, a szénhidrogén rendszer elemei szinte egytől egyig a medence kitöltő üledékekben találhatóak. Munkám során kitérképeztem a fontosabb horizontokat és a deformációs jelenségeket. A medencekitöltő üledékek vastagsága a szeizmikus és karotázs adatok alapján körülbelül 3-4 km. 32

34 A medence kitöltése kárpáti és bádeni korú üledékekkel kezdődik, ezek többnyire állandó vastagságot mutatnak a terület nagy hányadán, de az északi részen kiékelődnek. A bádenire néhol szarmata üledékek rakódtak, melyek szeizmikus elkülönítése kis vastagságuk miatt nem lehetséges. A szarmata jelenléte csak egy-két kútból bizonyított mikropaleontológiai adatok alapján (Kálmáncsa-1, -2 és Jánosmajor-2) (Velledits et al., 2013). Munkám során kitérképeztem a pannóniai üledékek alját reprezentáló unkonformitást, melynek mélységtérképe a 18. ábrán látható. Ezen kívül követtem egy jól azonosítható horizontot a lejtő alatt és a lejtő felett is. Ezeket a horizontokat később a deformáció korának meghatározására használta. A lejtőben szintén kitérképeztem egy erős reflexiót, ami pedig a selfprogradáció irányának azonosításában segített. A területen nagyon jól követhető a pliocén unkonformitás is melynek kontúros mélység térképe az 19. ábrán látható. Ez a felület 5,3 millió éves (Saftic et al., 2013). A térképen megfigyelhető, hogy a felület az északkeleti régióban már nem térképezhető ki, hiszen kifut a felszínre. 19. ábra A pliocén-kvarter határt jelző unkonformitás mélységtérképe Az 15. ábrán látható földtani szelvényen különböző színekkel vannak jelölve az eltérő üledékképződési környezeteket reprezentáló formációk. A formációk tetejének meghatározásában a szeizmikus képükön kívül segítségemre voltak a kútkönyvek és karotázsgörbék. A területen a felső-miocén üledékeket sziliciklasztos képződmények 33

35 reprezentálják, melyek egy tipikus feltöltődött medence rétegsorát képviselik. A rétegsor a következő, melyet már ismertettem a es fejezetben: mélyvízi selflejtő deltasíkság alluviális síkság üledékei. 20. ábra A selflejtő klinoform alakja; az értelmezett szelvényen a kék vonal az aljzat teteje, a rózsaszín vonal egy selflejtő refelxió, a fekete vonalak a vetőket reprezentálják, a nyomvonal a 13. ábrán 34

36 A középső-miocén képződmények általában kis akusztikus impedancia kontraszttal jellemezhetőek. A reflexiók erőssége kicsi és nem folytonosak, habár néhány aljzat feletti mélyedésben megfigyelhető jól rétegzettségük. A felettük található felső-miocén márga szintén csak néhány helyen jól rétegzett. Reflexiói többnyire gyengék és kevéssé folytonosak. Ezzel ellentétben a Szolnoki Formáció jól reflektáló párhuzamos rétegekkel és a turbitidekre jellemző lebenyekkel jelenik meg. A rétegek általában folytonosak, de a megjelenő áthalmozott testek miatt többször figyelhető meg a reflexiók elvégződése (15. ábra). Az Algyői Formációt képviselő reflexiók klinoformokként jelennek meg, mely tipikus a selflejtő környezetre. A hajló rétegek miatt ez az egység jól elkülöníthető az alatta és felette található homokos képződményektől. A lejtő épülése is látható a klinoformok alakjából és rétegek dőléséből. A formációt reprezentáló reflexiók gyengék, de akadnak kierősödő reflexiócsomagok. Az erősebb rétegeket folytonossága nagy, míg a gyengébben reflektáló rétegeké kicsi (20. ábra). A lejtő felett található homokos képződmény szintén jól rétegzett erős, folytonos reflexiókkal írható le, melyek többnyire párhuzamosak. A feltöltődést jelző képződmények utolsó formációja már folyóvízi környezetet képvisel. A Zagyvai Formáció reflexiói kevésbé erőteljesek, de a párhuzamos rétegzettség itt is megfigyelhető. Az egységben folytonos és kevésbé folytonos reflexió csomagok váltakoznak, melyek erőssége is alterál. A pliocén unkonformitás felett található kvarter üledékek felfelé haladva a szeizmikus tömbben egyre kisebb erősségű reflexiókkal jellemezhetőek. Ez a szeizmikus felvétel sekély mélységben való kisebb felbontóképessége miatt lehet. A reflexiók folytonosságánál is ugyan ez a trend figyelhető meg, hogy a felszín felé haladva egyre kevésbé követhetőek az egyes reflexiók (15. ábra). A medence neogén és kvarter üledékeiben leginkább töréses deformációval lehet találkozni, melyek többnyire extenziósak. Ilyen normálvetőkből 80 db-ot sikerült korrelálnom a területen, és ezen kívül 11 db-ot azonosítottam a 2D vonalakon, melyeket nem tudtam korrelálni. A vetők nagy része lehatol az aljzatig, de tovább nem követhető. Néhány törés csak a selflejtőig térképezhető ki, és ott a pélites üledékekben lecsatolódnak. A vetők felfelé általában a selflejtőig vagy a pliocén-kvarter határig követhetőek. Sok esetben azonban előfordul, hogy akár a felszínig is felhatolnak a törések. Az ellentétes dőlésű normálvetők sokszor egymásba csatlakoznak, és virágszerkezeteket alkotnak (21. ábra). Ha közelebbről tekintjük meg a selflejtő 35

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.

Részletesebben

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Visnovitz Ferenc ELTE, Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető:

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI KŐSZÉNTELEPES ÖSSZLET SZEKVENCIA SZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATA, KORA, ŐSFÖLDRAJZI VISZONYAI TÉMAVEZETŐ:

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI KŐSZÉNTELEPES ÖSSZLET SZEKVENCIA SZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATA, KORA, ŐSFÖLDRAJZI VISZONYAI TÉMAVEZETŐ: EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA VEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS FÖLDTAN-GEOFIZIKA DOKTORI PROGRAM PROGRAMVEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis Akadémiai doktori értekezés tézisei HORVÁTH FERENC Budapest 2007 I. A kutatás célja és tematikája A kutatásokat összefoglaló

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 7 V. A TiSiA 1. A TiSiA-ElmÉlET EREDETi ÉS mai FORmÁJÁBAN Az eredeti Tisia-elmélet A XX. sz. 20-as éveinek végén Prinz Gyula kolozsvári földtan-professzor alkotta meg:

Részletesebben

ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8

ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8 Sztanó Orsolya & Csontos László ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8 Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 1. A földtan tárgya, célja, eszközei. Az elemzés alapelvei: aktualizmus, anyag-alak-folyamat.

Részletesebben

Magyarország prekainozoos medencealjzatának földtana

Magyarország prekainozoos medencealjzatának földtana Magyarország prekainozoos medencealjzatának földtana Magyarázó Magyarország pre-kainozoos földtani térképéhez (1:500 000) Szerkesztette: HAAS János, BUDAI Tamás Írta: HAAS János, BUDAI Tamás, CSONTOS László,

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 9 X. A magyarországi PAlEOgÉN ÉS legalsó-miocén 1. BEVEZETÉS Magyarországon paleogén és legalsó-miocén képződmények két egymástól elkülönülő területen, és két különböző

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

TERMÉSZETI KÖRNYEZET

TERMÉSZETI KÖRNYEZET TERMÉSZETI KÖRNYEZET Geofizika Geodinamika A lemeztektonikai elmélet egyik legfontosabb hazai alkalmazása volt a Pannon (Kárpát)-medence kialakulásának magyarázata. Eszerint a medence az alpi orogénen

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Üledékképződés és tektonikai fejlődéstörténet

Üledékképződés és tektonikai fejlődéstörténet A FELSŐ-KRÉTA ÉS A MIOCÉN ILLETVE A KÖZÉPSŐ- ÉS FELSŐ-MIOCÉN ÜLEDÉKEK KÖZTI DISZKORDANCIÁK MENTÉN ERODÁLT VASTAGSÁGOK SZIMUÁCIÓJA SZEIZMIKUS ÉS TERMIKUS ÉRETTSÉG ADATOK ALAPJÁN A DUNA-TISZA KÖZÉN A FELSŐ-KRÉTA

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata

Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Készítette: Ormándi Szilva Környezettan BSc Témavezető: Dr. Józsa Sándor egyetemi adjunktus 1 1.Cél Munkám célja: a felszínen keletkező kozmogén

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni

Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni Földtani Társulat Ifjúsági Bizottsága, Orfű, 2011. augusztus

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -

Részletesebben

EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA

EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA Általános adatok Területe: 10,5 millió km2 Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta,

Részletesebben

Dráva terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentés tervezete (szénhidrogén)

Dráva terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentés tervezete (szénhidrogén) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Dráva terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentés tervezete (szénhidrogén) készült az ásványi nyersanyag

Részletesebben

Elektromágneses módszer (magnetotellurika), impedancia tenzor: A felszínen mért elektromos (E) és mágneses (H) térkomponensek kapcsolata.

Elektromágneses módszer (magnetotellurika), impedancia tenzor: A felszínen mért elektromos (E) és mágneses (H) térkomponensek kapcsolata. Page 2 Elektromágneses módszer (magnetotellurika), impedancia tenzor: E x Z xxzxy Hx E y Z yxzyy Hy Z Z Z xx yx Zxy Z yy A mérés sematikus ábrája A felszínen mért elektromos (E) és mágneses (H) térkomponensek

Részletesebben

EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN

EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN HÁGEN ANDRÁS 1 A b s z t r a k t Ezen tanulmány a földtudományi természetvédelem egy lehetséges célpontjáról íródott és alapvetően

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 5 V. A DÉl-AlPOK ÉS A DNARDÁK ÉSZAK-mAgYARORSZÁg FOlYTATÁSA (BÜKK, UPPONY- ÉS Szendrői-EgYSÉg) 1. AZ ÉSZAK-mAgYARORSZÁg PAlEOZOOS RÖgÖK (UPPONY- ÉS Szendrői-g.) Nagyszerkezeti

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

BATTONYA PUSZTAFÖLDVÁR TERÜLET SZÉNHIDROGÉN KONCESSZIÓS JELENTÉSE

BATTONYA PUSZTAFÖLDVÁR TERÜLET SZÉNHIDROGÉN KONCESSZIÓS JELENTÉSE Magyar Bányászati és Földtani Hivatal BATTONYA PUSZTAFÖLDVÁR TERÜLET SZÉNHIDROGÉN KONCESSZIÓS JELENTÉSE Budapest, 2012. január Battonya Pusztaföldvár terület szénhidrogén koncessziós jelentése. 2012. január

Részletesebben

A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR

A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Vízszintváltozási ciklusok és kialakulásuk okai a későmiocén Pannon-tó egyes részmedencéiben

Vízszintváltozási ciklusok és kialakulásuk okai a későmiocén Pannon-tó egyes részmedencéiben EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA FÖLDTAN GEOFIZIKA DOKTORI PROGRAM UHRIN ANDRÁS Vízszintváltozási ciklusok és kialakulásuk okai a későmiocén Pannon-tó egyes részmedencéiben DOKTORI

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg

Részletesebben

lvíztestek re Regisztrációs szám: HURO/0901/044/2.2.2 A KUTATÁSI PROJEKT HIDROGEOLÓGIAI GIAI

lvíztestek re Regisztrációs szám: HURO/0901/044/2.2.2 A KUTATÁSI PROJEKT HIDROGEOLÓGIAI GIAI Kutatási program a Hajdú-Bihar Bihar-Bihor Bihor Eurorégi gió terület letén átnyúló termálv lvíztestek hidrogeológiai giai viszonyainak és állapotának megismerésére re Regisztrációs szám: HURO/0901/044/2.2.2

Részletesebben

Megvalósíthatósági tanulmány

Megvalósíthatósági tanulmány Megvalósíthatósági tanulmány Város geotermikus energiafelhasználási lehetőségeire vonatkozóan Az ENergy Efficiency and Renewables - SUPporting Policies in Local level for EnergY ENER-SUPPLY Energiahatékonyság

Részletesebben

Bevezetés a földtörténetbe

Bevezetés a földtörténetbe Bevezetés a földtörténetbe 5. hét (hosszabbítás: még egy kicsit a lemeztektonikáról) İskörnyezet és ısföldrajz Japán, 2011. 03. 11.: Honshu keleti partjainál 8,9-es erısségő földrengés és cunami Japán,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Magyarország földtana Budaii Tamás Konrrád Gyulla Egyetemi jegyzet földtudományi, geográfus és környezettudományi szakos hallgatók számára Dr. Budai Tamás egyetemi tanár Dr. Konrád Gyula egyetemi docens

Részletesebben

Dráva terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentése (szénhidrogén)

Dráva terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentése (szénhidrogén) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Dráva terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentése (szénhidrogén) készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus

Részletesebben

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét

Részletesebben

A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján

A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények

Részletesebben

Szerkezeti földtan és lemeztektonika

Szerkezeti földtan és lemeztektonika Szerkezeti földtan és lemeztektonika Globális tektonika Globális tektonika: az egész litoszférára kiható szerkezeti mozgásokat és jelenségeket foglalja össze, például óceáni medencék keletkezése, hegységek

Részletesebben

MÁZA-DÉL MIOCÉN (FELSZÍN)FEJLŐDÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA

MÁZA-DÉL MIOCÉN (FELSZÍN)FEJLŐDÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA MÁZA-DÉL MIOCÉN (FELSZÍN)FEJLŐDÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA A terület felszínfejlődésének rekonstrukciója során 4 módszert alkalmaztunk: (1) litológiai alapon három fő üledékképződési periódust különítettünk

Részletesebben

Földtani térképszerkesztés kvarter felszínek és idősebb szintek szerkesztése. Földtani szelvények és metszetek szerkesztése 3D térben

Földtani térképszerkesztés kvarter felszínek és idősebb szintek szerkesztése. Földtani szelvények és metszetek szerkesztése 3D térben Földtani térképszerkesztés kvarter felszínek és idősebb szintek szerkesztése. Földtani szelvények és metszetek szerkesztése 3D térben Balla Zoltán Bevezetés Az Üveghutai-telephely kutatása során keletkezett

Részletesebben

GALICZ GERGELY Id. ŐSZ ÁRPÁD A PALEOGÉN-MEDENCE A KUTATÁS TÖRTÉNETE

GALICZ GERGELY Id. ŐSZ ÁRPÁD A PALEOGÉN-MEDENCE A KUTATÁS TÖRTÉNETE Szolnoki Tudományos Közlemények XII. Szolnok, 2008. GALICZ GERGELY Id. ŐSZ ÁRPÁD MAGFÚRÁSI TAPASZTALATOK A PALEOGÉN-MEDENCÉBEN A PALEOGÉN-MEDENCE A Paleogén-medence kutatási területei földrajzilag, közigazgatásilag

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 4 V. A PElSO BlOKK geológiája 1. A PElSO BlOKK Nagyszerkezeti helyzet: A Pelso blokk a Rába-, Diósjenő- és Balaton-vonalak által határolt terület (4.1. ábra), mely a

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Rotárné Szalkai Ágnes, Tóth György, Gáspár Emese, Kovács Attila, Gregor Goetzl, Stefan Hoyer, Fatime Zekiri,

Részletesebben

Battonya geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Battonya geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Környezetügyi Intézet Battonya geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati

Részletesebben

Földtani alapismeretek

Földtani alapismeretek Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a

Részletesebben

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)

Részletesebben

MTA Energiatudományi Kutatóközpont

MTA Energiatudományi Kutatóközpont MTA Energiatudományi Kutatóközpont A szén-dioxid biztonságos felszín alatti tárolását befolyásoló rövid és hosszú távú ásványtani-geokémiai átalakulások vizsgálata és a felszínre kerülés monitorozása Breitner

Részletesebben

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében Juhász Ágoston tudományos

Részletesebben

ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN

ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN SZAKDOLGOZAT Készítette: VISNOVITZ FERENC KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Környezetfizika-környezetföldtan szakirány Témavezető: Mádlné Dr.

Részletesebben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey

Részletesebben

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig Péntek Csilla Környezettudomány 2011. június 1. Vázlat Célkitűzések Módszerek A terület bemutatása Archív

Részletesebben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE OTKA-043100

MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE OTKA-043100 MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE 1:500000 méretarányú országos gravitációs térképet először Szabó Zoltán készített 1978-ban, majd Szabó Zoltán és Sárhidai Attila 1984-ben. 1996-ban Kovácsvölgyi

Részletesebben

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt

Részletesebben

Kecskemét geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

Kecskemét geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Kecskemét geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási

Részletesebben

- Szekvenciasztratigráfia alapjai. - Szénhidrogén-kutatás: - csapdatípusok - CH-indikátorok

- Szekvenciasztratigráfia alapjai. - Szénhidrogén-kutatás: - csapdatípusok - CH-indikátorok Szeizmikus értelmezés Tematika - Szerkezetföldtani értelmezés: - szerkezetek kijelölése szeizmikus szelvényeken - gyakorlatok: a főbb tektonikai stílusokhoz tartozó szerkezetek azonosítása - 2D/3D értelmezés

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes

Részletesebben

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Zárójelentés a T 42799 számú OTKA-kutatásról

Zárójelentés a T 42799 számú OTKA-kutatásról Zárójelentés a T 42799 számú OTKA-kutatásról A Vértes és előtereinek szerkezetfejlődése és annak kapcsolata a kainozoos üledékképződéssel és ősföldrajzzal 2003 2007 Témavezető: dr. Fodor László Imre Bevezetés

Részletesebben

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz

Részletesebben

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA TANSZÉK 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel.: 463-2043 http://www.epito.bme.hu/geotechnika-es-mernokgeologia-tanszek Mérnökgeológiai

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM. A Nyugat-Mecsek és környezete tektonikus geomorfológiai elemzése

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM. A Nyugat-Mecsek és környezete tektonikus geomorfológiai elemzése PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Földtudományok Doktori Iskola Természeti földrajz és földtan Doktori Program A Nyugat-Mecsek és környezete tektonikus geomorfológiai elemzése Doktori értekezés Készítette: Sebe Krisztina

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

Hidraulikus rétegrepesztés passzív szeizmikus monitorozása

Hidraulikus rétegrepesztés passzív szeizmikus monitorozása Hidraulikus rétegrepesztés passzív szeizmikus monitorozása Készítette: Straub Ágoston ELTE TTK Környezettan BSc geofizikai szakirány Konzulens: Sebe István MOL Belső konzulens: Drahos Dezső 2014.01.29

Részletesebben

Harmadkori vulkáni horizontok korrelálása paleomágneses mérésekkel Észak-Magyarországon

Harmadkori vulkáni horizontok korrelálása paleomágneses mérésekkel Észak-Magyarországon Harmadkori vulkáni horizontok korrelálása paleomágneses mérésekkel Észak-Magyarországon Zárójelentés az OTKA T043737 sz. kutatásokról A miocén folyamán Észak-Magyarországon két, jelentős regionális rotációval

Részletesebben

3D szerkezetmodellezés geofizikai szelvények alapján Máza-Dél Váralja-Dél területén térinformatikai szoftverekkel

3D szerkezetmodellezés geofizikai szelvények alapján Máza-Dél Váralja-Dél területén térinformatikai szoftverekkel 3D szerkezetmodellezés geofizikai szelvények alapján Máza-Dél Váralja-Dél területén térinformatikai szoftverekkel Kovács Zsolt 1 - Kovács Zoltán 2 1 II. Geográfus (MSc) hallgató, DE-TTK Ásvány- és Földtani

Részletesebben

A VÁRALJA KUTATÁSI TERÜLETEN VÉGZETT NAGYFELBONTÁSÚ 2D-S SZEIZMIKUS MÉRÉS ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK BEMUTATÁSA

A VÁRALJA KUTATÁSI TERÜLETEN VÉGZETT NAGYFELBONTÁSÚ 2D-S SZEIZMIKUS MÉRÉS ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK BEMUTATÁSA A VÁRALJA KUTATÁSI TERÜLETEN VÉGZETT NAGYFELBONTÁSÚ 2D-S SZEIZMIKUS MÉRÉS ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK BEMUTATÁSA Bujdosó Éva, Tóth Izabella Tartalom I.UCG II.MFGI az UCG kutatásban III.Előzmény: 3D-s mérés IV.2D

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 10 X. A magyarország NEOgÉN ÉS negyedidőszak 1. A magyarország NEOgÉN EmElETBEOSZTÁSA Az oligocén elejétől Magyarország területe a Középső Paratethys része volt, mely

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ

A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES M ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ EURÓPAI RÉGIR GIÓRA Wittmann Géza, Ph.D. PhD eredmények a magyar geofizikában Magyar Tudományos Akadémia 2005. október 28. Mesterséges holdak

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

1. TARTALOMJEGYZÉK DÉLI PEREME... 30

1. TARTALOMJEGYZÉK DÉLI PEREME... 30 1. TARTALOMJEGYZÉK 1. TARTALOMJEGYZÉK... 1 2. BEVEZETÉS... 3 3. KÉRDÉSFELVETÉS A DOLGOZAT CÉLJÁNAK MEGJELÖLÉSE... 4 4. ÁTTEKINTÉS... 6 4.1. A VIZSGÁLT TERÜLET ELHELYEZKEDÉSE... 6 4.2. KUTATÁSTÖRTÉNETI

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A dél-alföldi permo-mezozoos képződmények: a diagenezistörténet jellemzése és előzetes regionális korreláció kőzettani és geokémiai eredmények alapján

A dél-alföldi permo-mezozoos képződmények: a diagenezistörténet jellemzése és előzetes regionális korreláció kőzettani és geokémiai eredmények alapján Varga A., Pál-Molnár E., Raucsik B., Schubert F., Garaguly I., Lukács R., Kiss B. (2015): A dél-alföldi permo-mezozoos képződmények: a diagenezistörténet jellemzése és előzetes regionális korreláció kőzettani

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések

Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes

Részletesebben

Első Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés 2010. június 11-13, Gárdony

Első Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés 2010. június 11-13, Gárdony Első Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés 2010. június 11-13, Gárdony PROGRAM 1. nap (2010. június 11.) 9:00-10:00 Érkezés, regisztráció, kávé 10:00-10:10 Harangi Sz. és Lukács R.: Bevezető 10:10-10:35

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN H BÁNYÁSZATI LEHET SÉGEK ÉS H SZONDAVIZSGÁLATOK Dr. Kozák Miklós Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék A Földünkön

Részletesebben

A Mura Zala-medence vízföldtani elemzést szolgáló földtani-szerkezetföldtani modellje

A Mura Zala-medence vízföldtani elemzést szolgáló földtani-szerkezetföldtani modellje A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2011 47 A Mura Zala-medence vízföldtani elemzést szolgáló földtani-szerkezetföldtani modellje Geological and structural model of the Mura Zala Basin and

Részletesebben