MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET

Átírás

1 MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: KSH: Cg.: Honlap: ELŐTERJESZTÉS AZ 1. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló a Magyar Vidék Hitelszövetkezet évi helyzetéről Kelt: Pécs, május 15.

2 Tartalomjegyzék 1. MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET A MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET ÉVI ÜZLETI TEVÉKENYSÉGE EREDMÉNY, JÖVEDELMEZŐSÉG, MUTATÓSZÁMOK MÉRLEGSZERKEZET Források Eszközök A MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET BELSŐ ÜZLETVITELÉNEK ALAKULÁSA SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK EMBERI ERŐFORRÁSOK BERUHÁZÁSOK... 8 Előterjesztés az 1. napirendi ponthoz 2

3 1. MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET 2014-ban a magyar gazdaság kibocsátása a várakozások fölötti ütemben 3,5%-kal növekedett. A tavalyi év gazdasági teljesítményét ismét kedvező irányban befolyásolta a mezőgazdaság kibocsátásának növekedése, de az előző évtől eltérően bővült a lakossági fogyasztás, az állami-, és magánberuházások, valamint az export mértéke is. A várakozásoktól eltérően az előző évben elindult növekedési fordulat nem fékeződött le a beruházások és a fogyasztás területén sem, bár negyedév alapon a bővülés már csökkenő ütemet mutatott. A magyar gazdaság állapotát jelző fontosabb mutatószámok: GDP (%) 1,6-1,7 1,1 3,5 Infláció (%) 3,9 5,7 1,7-0,2 Munkanélküliség (%) 10,9 10,9 10,2 7,1 Költségvetési egyenleg (%) 4,2-2,1-2,3-2, ban az éves átlagos infláció -0,2%-ra csökkent, ami a 2012 év végén elindult, ban folytatódó dezinflációs (deflációs) folyamat gyorsulásának a következménye. Az infláció jelentős lassulását döntően egyszeri tényezők, hazai adminisztratív intézkedések (jórészt a rezsicsökkentés további folytatása) hajtották, de az év második felében a nemzetközi energiaárak drasztikus zuhanása is kifejtette jótékony hatását. A jegybanki alapkamat a 2012 augusztusában elkezdett kamatcsökkentési sorozat hatására végére 2,10%-ra csökkent. A kamatcsökkentést a mérséklődő inflációs kockázatok mellett a stabilitási kockázatok meredek csökkenése tették lehetővé. A rövid lejáratú pénz- és tőkepiaci hozamok jelentősen csökkentek az MNB folytatódó kamatcsökkentéseinek köszönhetően, de a kedvező nemzetközi környezet hatására ez nem érte el azt a szintet, mely a portfóliók nagyobb mértékű kivonását és így forint drasztikus mértékű leértékelését okozhatta volna. Az apadó kamatfelárnak azonban minden bizonnyal szerepe volt a devizapiaci mozgásokban, így a forint árfolyamának gyengülésében az év utolsó hónapjaiban a főbb régiós devizákkal szemben. 2. A MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET ÉVI ÜZLETI TEVÉKENYSÉGE A Hitelszövetkezet az üzleti aktivitásban bekövetkezett jelentős visszaesés következtében 2014-ban nem tudott az előző évhez viszonyítva jobb eredményt elérni. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy év közepén a külső működési környezetben beállt váratlan és kedvezőtlen hatású fejlemények teljesen ellehetetlenítették a továbbműködéshez elengedhetetlen tőke-, és forrásbevonó képességet, ami párosulva a előtti vezetés időszakában kihelyezett hitelek utáni értékvesztések korábban elhalasztott megképzésével járó tőkevesztéssel, megkérdőjelezte a Hitelszövetkezet további működésének lehetőségét. Előterjesztés az 1. napirendi ponthoz 3

4 A Magyar Vidék Hitelszövetkezet gazdálkodását jellemző mutatók alakulása 2014-ben: Index (%) Mérlegfőösszeg ,81 Saját tőke ,34 Adózás utáni eredmény ,44 Követelések ,45 Kötelezettségek ,84 Statisztikai átlag létszám (fő) 10,41 6,50 62, EREDMÉNY, JÖVEDELMEZŐSÉG, MUTATÓSZÁMOK A Hitelszövetkezet adózás utáni vesztesége 2014-ban 86,261 millió Ft volt, amely magasabb az előző évi veszteségnél (79,542 millió Ft). A bevételek jelentősen csökkentek 2014-ben, ezzel azonban nem tudott lépést tartani a költségek mérséklődése valamint a további céltartalék-, és értékvesztés igények megjelenése is eredményrontó hatással bírt. Az sem javított az eredményességen, hogy az MNB a év során minden pénzintézetre kiterjedő fogyasztóvédelmi vizsgálat megállapításainak következtében összességében 2 millió Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, valamint 297 ezer Ft-nyi díj fogyasztók részére történő visszafizetésére kötelezte a Hitelszövetkezetet. A Hitelszövetkezet évi tevékenysége eredményessége szempontjából döntő fontossággal bírt az MNB március 28-i keltezésű határozata, amely megállapította a tőkehiányt és intézkedéseket írt elő ennek orvoslására. A határozat nyomán (részben a tőkehelyzet rendezése céljából) május 23-ra összehívott közgyűlés elvetette a tagok vagyoni hozzájárulása 30 %-át kitevő mértékű pótbefizetés elrendelését, és a helyzet megoldását célzó egyéb opciók mellé tette le voksát. Mivel a más szövetkezeti hitelintézetbe való esetleges beolvadást célzó tárgyalások az elhatározott határidőig eredményre nem vezettek, így az igazgatóság a tevékenység lezárásához szükséges (a közgyűlés által jóváhagyott) egyéb intézkedéseket hozta meg. Ennek keretében július 31. napján a még könyvekben maradt mindössze 37 db (együttesen 200 millió Ft bruttó tőkeértéket alig meghaladó, jó részt nem teljesítő) hitel átruházásával kapcsolatos megállapodás a MECSEK Takarékszövetkezettel aláírásra került, így az ellentételezés gyanánt kapott összeg lehetővé tette a kezelt ügyfél-betétállomány teljes körű rendezését. Még ugyanezen a napon a közgyűlési döntésnek megfelelően az MNB tájékoztatása megtörtént arról, hogy a Hitelszövetkezet a piacról történő irányított kivonulás céljából az elhatározott intézkedéseket megtette, és érdemi üzleti tevékenység hiányában indokolt lenne mielőbb a végelszámoláshoz elvezető felügyeleti intézkedéseket meghozni. Mindezen lépések ellenére az MNB csak december 19. napján vonta vissza a működési engedélyt, így gyakorlatilag bevételszerző képesség hiányában szinte a teljes tavalyi évet végig kellett csinálni, egy csak papíron működő pénzintézettel, viszont az ehhez kapcsolódó összes jelentős költségtényező vállalása mellett! Az egyéb bevételek soron a legjelentősebb tétel a MECSEK Takarékszövetkezettől az engedményezett követelésekre kapott vételár (118,118 millió Ft), illetve az ezen hitelek kapcsán felszabadított értékvesztés összege (42,709 millió Ft). A működési költségek összege (58,170 millió Ft) mindössze 52%-a a évi értéknek, ami mutatja a körülményekre tekintettel megkérdőjelezhetetlenül indokolt takarékos Előterjesztés az 1. napirendi ponthoz 4

5 gazdálkodásra törekvést. A személyi jellegű költségek 32,76%-kal, valamint az anyag jellegű ráfordítások is hasonló mértékben mérséklődtek, ha figyelembe vesszük a évben egyszeri költségként jelentkező, az MNB által megfizettetett NHP rendelkezésre tartási jutalék hatását. Az egyéb ráfordítások tartalmazzák meghatározó tételként a kivezetésre került ügyfélkövetelések bruttó könyv szerinti értékét (207,154 millió Ft), valamint a korábban 0-ás számlaosztályban nyilvántartott nem megfizetett kamatokra és költségekre képzett 100 %-os mértékű értékvesztést, tekintve hogy ezeket a tételeket most bevételként elszámolni volt szükséges. Ezen túl itt szerepel a hitelekre tavaly még megképezni indokolt értékvesztés is (a két tétel együttesen 59,905 millió Ft). Az értékvesztés- és céltartalék-elszámolások eredményhatása 2014-ban -28,118 millió Ft volt (2013: -28,328 millió Ft). Ez több tényezőből áll össze: a deviza alapú valamint a forint hiteleket érintő elszámolási törvény hatásaira felkészülvén az ügyfelek felé várhatóan visszafizetendő összeg kapcsán 8,5 millió Ft-os céltartalékot kellett megképezni, a tavalyi évben felszámolás alá került Széchenyi Hitelszövetkezetben lévő részesedésre 100 %-os mértékre kiegészíteni az értékvesztést (3,453 millió Ft növekmény), a különbség pedig a hitelek kapcsán lett elszámolva. Az egyéb ráfordításokban kerültek elszámolásra a Hitelszövetkezet különféle adófizetési kötelezettségei is: helyi iparűzési adó (1,219 millió Ft) mellett a hitelintézeti járadék, a bankadó (2,894 millió Ft) és a tranzakciós illeték (1,206 millió Ft) is itt szerepel. Ezen túl a pénzintézeti működésből fakadóan különféle egyéb díjakat (OBA, Szanálási Alap, bankfelügyeleti díj, SZHISZ tagdíj stb) is fizetni kellett, összesen cca. 2,2 millió Ft összegben. A pénzügyi műveletek bevételei között a legjelentősebb tételként a kapott kamatokat kellett elszámolni (103,451 mio Ft.), köztük a korábban már említett 0-ás számlaosztályban nyilvántartott be nem folyt kamatokat és költségeket. A pénzügyi műveletek ráfordításai között a betétek és refinanszírozási hitelek után fizetett kamatok (6,916 millió Ft) és a deviza alapú hiteleket érintő árfolyam veszteség (5,308 millió Ft) a meghatározó. A Magyar Vidék Hitelszövetkezet gazdálkodásának alakulása: Index (%) Egyéb bevételek ,66 Személyi jellegű ráfordítások ,25 Anyag jellegű ráfordítások ,05 Működési költségek összesen ,08 Értékcsökkenési leírás ,73 Egyéb ráfordítás ,86 Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye ,15 Pénzügyi műveletek eredménye ,60 Adózás előtti eredmény ,88 Társasági adó 316 Adózás utáni eredmény , MÉRLEGSZERKEZET A Hitelszövetkezet mérlegfőösszege év végén 626,583 millió Ft-tal volt alacsonyabb az előző évhez viszonyítva (2014: 229,565 millió Ft, 2013: 856,148 millió Ft,). A csökkenés Előterjesztés az 1. napirendi ponthoz 5

6 forrásoldalon főként abból adódik, hogy a kötelezettségállomány drasztikusan mérséklődött (550,698 millió Ft-tal) ami az ügyfelek részéről elhelyezett betétállomány visszafizetésével és refinanszírozott hitelek megszűnésével állt elő. Ezen túl számottevő tétel még a saját tőke fogyása is. A mérleg eszközoldalán pedig a követelések csökkenése (386,719 millió Ft-tal) az ügyfélhitelek visszafizetésével illetve eladásával, valamint az értékpapír-állomány súlyának a mérséklődése (256,422 millió Ft) volt a jelentős tényező: ezek tették lehetővé az ügyfélbetétek saját erőből történő rendezését. Ezek a folyamatok összhangban voltak azzal a közgyűlési döntéssel, hogy a piacról történő irányított kivonulás legyen válasz az MNB által megállapított tőkehiány orvoslására Források A Hitelszövetkezet saját tőkéjének szerkezetét az alábbi táblázat mutatja: Index (%) Jegyzett tőke ,00 Tőketartalék 0 - Eredménytartalék ,73 Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény ,45 Összesen: ,34 A Hitelszövetkezet saját tőkéje 86,261 millió forinttal csökkent 2014-ben, ami a tárgyévi mérleg szerinti veszteség összegével egyezik meg. A forrás oldali céltartalékok a következőképpen alakultak: adatok millió Ft-ban Nyitó Képzés Felhasználás Záró Céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre KC. Függő és biztos jövőbeni kötelezettségek Általános kockázati céltartalék Egyéb céltartalék visszafizetési kötelezettség miatt Összesen A Hitelszövetkezet a fogyasztói kölcsönökkel kapcsolatos elszámolási törvények alapján, az ügyfelek felé várható visszafizetési kötelezettségek miatt képzett 8,500 millió Ft-nyi céltartalékot, az előzetesen elvégzett számítások alapján. A Hitelszövetkezet idegen forrásainak állományát a következő táblázat mutatja be: Index (%) Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek ,62 Passzív elhatárolások ,74 Összesen ,30 A Hitelszövetkezet idegen forrásainak döntő részét a kilépett tagokkal szembeni, a részjegyük visszafizetése kapcsán beállított kötelezettség (38,354 millió Ft) és a szállítóállomány (563 ezer Ft) teszi ki. Előterjesztés az 1. napirendi ponthoz 6

7 2.2.2 Eszközök A befektetett eszközök alakulását mutatja a következő táblázat: Index (%) Immateriális javak ,54 Tárgyi eszközök ,76 Befektetett pénzügyi eszközök ,60 Összesen ,79 Terven felüli értékcsökkenés 2014-ban elszámolásra nem került. A befektetett pénzügyi eszközök soron a csökkenést a Széchenyi Hitelszövetkezetben nyilvántartott részesedés már korábban említett leértékelése és a Takarékbankos Ft-os részvény nyilvántartási értéke névértékre történő korrekciója (15 ezer Ft) okozta. A Hitelszövetkezet részesedései után 10,643 millió Ft (2013: 7,190 millió Ft) értékvesztés van a könyvekben elszámolva. Az értékvesztés 60 e Ft (2013: 60 e Ft) értékben a felszámolás alatt álló Általános Közlekedési Hitelszövetkezetben, 710 e Ft (2013: 710 e Ft) értékben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben és 9,873 millió Ft (2013: értékben 6,420 millió Ft) pedig a Széchenyi István Hitelszövetkezetben lévő részesedéseket érinti. A készletek között kimutatott tételek alakulását a következő táblázat szemlélteti: Index (%) Hitelfedezetként bekerült ingatlanok Ingatlanok után elszámolt értékvesztés Összesen A követelések állományát a következő táblázat mutatja: Index (%) Követelések ,45 A követelések között a legnagyobb tétel a kilépett tagokkal szemben nyilvántartott kötelezettség (38,838 millió Ft), illetve a MECSEK Takarékkal szembeni a már tavalyi év során átadott hitelek kapcsán esedékes követelés (6,488 millió Ft), valamint a még könyvekben maradt nyolc darab hitel nettó nyilvántartási értéke. Az értékpapírok állományát az alábbi táblázat mutatja: Index (%) Értékpapírok ,37 Előterjesztés az 1. napirendi ponthoz 7

8 A csökkenés a piacról történő kivezetéshez szükséges, az ügyfélbetétek és refinanszírozási források visszafizetését tette lehetővé. Az év végén fennálló tétel egy a Takarékbanknál elhelyezett diszkont kincstárjegyet testesített meg. A pénzeszközök alakulását a következő táblázat mutatja: Index (%) Pénzeszközök ,27 A Hitelszövetkezet pénzeszközeiben beállt növekedést a végelszámolásra történő felkészülés indukálta: vagyis törekvés a vagyon minél nagyobb arányú likvid formában történő átadására a folyamatot levezénylő szervezetnek. 3. A MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET BELSŐ ÜZLETVITELÉNEK ALAKULÁSA 3.1. SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK A Hitelszövetkezet szervezeti életében a évi CXXXV. (integrációs) törvény életbe lépése és az abból a Hitelszövetkezetre háruló következmények komoly változásokat hoztak. A tavalyi év elején látszott, hogy a tőkehelyzet problémái az önálló működés feltételeit megkérdőjelezik. Erre reagálván az igazgatóság tevékenységét az motiválta, hogy az esetleges beolvadásig, vagy végelszámolásig csak az elengedhetetlenül szükséges szervezet tartsa fenn a költségek mérséklésének szándékával. Ezért nem lett betöltve a felügyeleti felszólítás ellenére sem a második ügyvezetői pozíció, került megszüntetésre a portfólió leépítése után a kockázatkezelési igazgatói státusz, illetve szűntek meg finanszírozói pozíciók EMBERI ERŐFORRÁSOK A statisztikai átlaglétszám tavaly 6,5 fő volt, amely 4 fővel alatta marad évinek. Az év előrehaladásával határozott és tudatos elmozdulás történt a részmunkaidős foglalkoztatás irányába. Bár az üzemméret csökkenése magával hozta a feladatok mérséklődését, amíg működési engedéllyel bírt a Hitelszövetkezet bizonyos munkaköröket a törvényi előírások miatt nem lehetett megszüntetni (belső ellenőr; pénztáros), illetve a havi rendszerességgel, az MNB által szigorúan elvárt jelentési kötelezettségek, valamint az adósmentés várható évi feladataira tekintettel is speciális tudású és tapasztalatú munkavállalók alkalmazását követelték meg. Erre a kihívásra munkakörök összevonásával és csak a legszükségesebb dolgozók megtartásával igyekezett az ügyvezetés költségtakarékos választ adni BERUHÁZÁSOK 2014-ban a Hitelszövetkezet egyáltalán nem hajtott végre beruházást. Előterjesztés az 1. napirendi ponthoz 8