Nonprofit szervezetek joga DemNet könyvek 6.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nonprofit szervezetek joga DemNet könyvek 6."

Átírás

1 DemNet könyvek 6. Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány Budapest 2006

2 Második, javított kiadás Szerzők: Csanády Dániel Harangozó Attila Nemes András Rixer Ádám Tóth Judit Virág Mária Szerkesztette: Tóth Judit Lektorálta: Rixer Ádám ISBN ISSN Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány, valamint a szerzők, 2006 A kiadvány elkészítését a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, valamint az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Civil Kapcsolatok Főosztályának Nonprofit tankönyvfejlesztési pályázata támogatta. Köszönet illeti továbbá a brit Charities Aid Foundation-t Az állam és a civil társadalom kapcsolatai Magyarországon című program keretében nyújtott támogatásért. 2 Kiadja a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány, Budapesten. Készült a Csákberényi Teleházban.

3 Tartalomjegyzék * TARTALOMJEGYZÉK... 3 ELŐSZÓ... 7 I. FEJEZET: A HAZAI CIVIL SZEKTOR RÖVID TÖRTÉNETE AZ EGYHÁZ, AZ ARISZTOKRATA ÉS MÓDOS POLGÁR SZERVEZETEI REFORMKOR A CIVIL SZERVEZŐDÉSBEN IS A CIVIL SZEKTOR FEJLŐDÉSÉNEK AKADÁLYAI AZ ÁLLAMI ÉS A MAGÁNJÓTÉKONYSÁG KIEGYEZÉSE A VILÁGHÁBORÚS ÉS A POLITIKAI KÁROK A CIVIL SZEKTOR ÚJJÁSZÜLETÉSE II. FEJEZET AZ EGYESÜLÉSI SZABADSÁG TÖRTÉNETÉRŐL ÉS MAI TARTALMÁRÓL A SZABADSÁG ÉS KORLÁTAI A POLGÁRI DEMOKRÁCIÁKBAN NÉHÁNY SAJÁTOSSÁG A XX. SZÁZADBAN AZ EGYESÜLÉS ÉS A CIVIL SZERVEZŐDÉS A MAGYAR JOGFEJLŐDÉSBEN AZ EGYESÜLÉSI JOG KORLÁTJAI A JOGÁLLAMBAN III. FEJEZET A CIVIL SZEKTOR FOGALMA ÉS NÉHÁNY JELLEMZŐJE A CIVIL SZERVEZETEK JELLEMZŐI A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE AZ EURÓPAI JOGI TRADÍCIÓK A VAGYONNÖVELÉS ÉS VÁLLALKOZÁS A KÖZHASZNÚSÁG KÖZCÉLÚ, DE NEM KÖZHASZNÚ CIVIL SZERVEZETEK IV. FEJEZET A CIVIL SZERVEZETEK TÍPUSAI, MEGALAKULÁSUK ÉS MEGSZŰNÉSÜK A SZERVEZET FOGALMA A NON-PROFIT SZERVEZETEK TÍPUSAI A TÁRSADALMI SZERVEZETEK MEGALAKULÁSÁNAK ÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A MEGALAKULÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI Az egyesület A sportegyesület Az országos sportági szakszövetség A köztestület A politikai párt A szakszervezet

4 A szövetkezet A szövetkezeti szövetség Az alapítvány A pártalapítvány A közalapítvány A közhasznú társaság A MEGSZŰNÉS ÉS MEGSZÜNTETÉS SAJÁTOS SZABÁLYAI A sportegyesület megszűnése A politikai párt megszűnése Az alapítvány megszűnése A közalapítvány megszűnése A közhasznú társaság megszűnése V. FEJEZET A KÖZHASZNÚ SZERVEZETEK A KÖZHASZNÚ SZERVEZETEKRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY MEGSZÜLETÉSE A KÖZHASZNÚ SZERVEZET FOGALMA A KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ SZERVEZETEK A KÖZHASZNÚSÁGI NYILVÁNTARTÁS A KÖZHASZNÚ SZERVEZET MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA A KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ VI. FEJEZET A CIVIL SZERVEZETEK KÖLTSÉGVETÉSI KAPCSOLATAI ÉS GAZDÁLKODÁSA AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS REFORMJA AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS CIVIL KAPCSOLATAI A KÖZVETLEN ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK A költségvetési előirányzatokban szereplő támogatások A pályázati úton elnyerhető támogatások Az állami feladatok átvállalása A normatív támogatások A civil szektor általános fejlesztését szolgáló támogatások A KÖZVETETT ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK Az alapkedvezmények A közhasznú szervezetek kedvezményei Meghatározott közcélú kedvezmények FOGLALKOZTATÁS ÉS ÖNKÉNTES MUNKA AZ EGYES SZERVEZETI FORMÁKRA VONATKOZÓ GAZDÁLKODÁSI ÉS KEDVEZMÉNYEZÉSI SZABÁLYOK Egyesületek Alapítványok Közhasznú társaságok Politikai pártok gazdálkodása VII. FEJEZET A NONPROFIT SZERVEZETEK FELETTI TÖRVÉNYESSÉGI KONTROLL AZ ÜGYÉSZSÉG BÜNTETŐJOGON KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGE...188

5 2. A NONPROFIT SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS ÜGYÉSZI JOGOSÍTVÁNYOK FELLEBBEZÉSI JOG A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELLEL KAPCSOLATOSAN A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET Az ügyészi törvényességi felügyelet módszerei Az ügyészi intézkedések AZ EGYES NONPROFIT SZERVEZETEK TÖRVÉNYES MŰKÖDÉSÉNEK ALAPFELTÉTELEI Társadalmi szervezetek Köztestületek Alapítványok és közalapítványok Sportági szakszövetségek Közhasznú szervezetek AZ ÜGYÉSZI KERESETINDÍTÁS BÍRÓSÁGI NEMPERES ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSE VIII. FEJEZET A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME ÉS A KÖZÉRDEKŰ ADATOK NYILVÁNOSSÁGA A CIVIL SZEKTORBAN ALAPJOGI KÉRDÉSEK ADATVÉDELMI ALAPFOGALMAK TUDOMÁNYOS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ADATOK A KÖZÉRDEKŰ ADATOK NYILVÁNOSSÁGA A CIVIL SZERVEZETEK ADATKEZELÉSÉNEK NÉHÁNY SAJÁTOSSÁGA AZ ADATVÉDELMI BIZTOS IX. FEJEZET CIVILEK SZEREPE A JOGVÉDELEMBEN, IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN MILYEN SZEREPBEN LEHETNEK A CIVILEK? ÜGYFÉLI JOGKÖRÖK KÉPVISELET ÉS MEGHATALMAZÁS JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS JOGVÉDŐ SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON A BÍRÓSÁGI ÜLNÖKI RENDSZER EGYÉB TEVÉKENYSÉGI FORMÁK X. FEJEZET CIVILEK RÉSZVÉTELE A JOGALKOTÁSBAN A NYITOTT JOGALKOTÁS ÉS ALKOTMÁNYOS ALAPJAI MELYEK A NEM-KORMÁNYZATI SZERVEZETEK ESZKÖZEI A JOGBAN? HELYI SZINTŰ ESZKÖZÖK REGIONÁLIS SZINTEN LÉTREHOZANDÓ ESZKÖZÖK ESZKÖZÖK ORSZÁGOS SZINTEN A JOGSZABÁLYALKOTÁS NYILVÁNOSSÁGA AZ ÉRDEKKIJÁRÁS ÚJ ÚTJA ESZKÖZÖK A NEMZETKÖZI SZÍNTÉREN ÁTTEKINTÉS

6 XI. FEJEZET NONPROFIT SZERVEZETEK A NEMZETKÖZI SZÍNTÉREN A SZABÁLYOZÓ NORMÁK EREDETE A CIVILEK FELLÉPÉSÉNEK FŐBB IRÁNYAI A SZABÁLYOZÁS TARTALMI ELEMEI FÜGGELÉK POLGÁRI JOGI ALAPFOGALMAK AZ EGYESÜLÉSI JOG TÖRTÉNETÉRŐL A SPORT KÖRÉBEN PÉLDA AZ ALAPÍTVÁNYI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE JELENTŐSEBB JOGVÉDŐ SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON KÖZALAPÍTVÁNYOK LISTÁJA DOKUMENTUMOK A CIVIL SZERVEZETEK VILÁGÁBÓL Támogatási szabályzat Kiemelten közhasznú szervezetként bejegyzés Kiemelten közhasznú alapítvány alapító okirata Alapítvány alapító okirata módosítása Alapító okirat módosításáról végzés Tartós adományozási szerződés Ügyészi fellebbezés közhasznú szervezetté minősítés ellen

7 Előszó * Szerkesztőként és a kötet kiadásának szorgalmazójaként hangsúlyozni kell, hogy a kiadvány a jogászképzésben vállalkozik a non-profit szektorra vonatkozó legfontosabb szabályok és intézményi összefüggések áttekintésére. Célunk, hogy a leendő jogászokat nyitottá, érzékennyé tegyük a fokozatosan differenciálódó, jogászi segítség nélkül egyre kevésbé működőképes civil szervezeti működésre, ezért is került be a Szegedi Tudományegyetemen folyó jogi oktatásba önálló, féléves tárgyként a non-profit szervezetek joga, amelyhez tankönyvként szolgál a jelen kiadvány. Másfelől, a civil szektorban ma tevékenykedőknek, esetleg a témával most ismerkedőknek és a napi szervezési ügyekkel foglalkozóknak egyaránt használható, átfogó jogi ismereteket szeretnénk kínálni. A meglévő kiadványok csak jogi részkérdésekre szorítkoznak, sokszor nem didaktikusak, esetleg mellőzik a több jogágra való kitekintést. Mivel a szektorban a jogi dogmatikai alapok és főként az oktatási hagyományok hiányoznak, a kitűzött cél igen ambiciózus. Igyekeztünk jól használható, tankönyvszerűen építkező, ugyanakkor az érdeklődőknek kiegészítő információkat is tartalmazó, fogalmakat magyarázó, sőt a gyakorlatot kritikusan bemutató kiadványt készíteni. Mindezt figyelembe véve, a 2005-ben kiadott kiadványt az időközi változásokra és oktatási tapasztalatainkra tekintettel, most második, javított változatban bocsátjuk útjára. A nyomdailag is megkülönböztethető adatok, jogesetek, a függelékben olvasható dokumentumok a képzeletünkben élő szélesebb olvasótábor különböző tagjaihoz egyaránt szólni akarnak. Ugyanakkor tudjuk, hogy a szerkesztés rendje hozzájárul valamilyen hagyomány kialakításához, a civil szektorral kapcsolatos jogászi gondolkodás formálásában tehát úttörő szerepet vállaltunk. Ezért is fogadjuk a jövőben is a javaslatotokat, kritikákat, hogy a szerző gárda, amely elméleti vagy a jogot naponta alkalmazó munkatársakból állt össze, bíróként, ügyészként, ügyvédként, egyetemi oktatóként tovább tudja fejleszteni e tankönyvet. A kötet hasznosságának mértéke az lesz, ha hallgatóink egyre érzékenyebbé válnak a harmadik szektor sajátosságaira a közhatalmi és a piaci szféra mellett. Ez persze nehezen mérhető, de ha erősödik a szabályoknak és a joggyakorlatnak a civil öntevékenységre, autonómiára alapozó jellege, akkor abban egy kicsit részesek lehetünk. Szeged, november hó Tóth Judit szerkesztő 7

8 I. fejezet: A hazai civil szektor rövid története I. fejezet: A hazai civil szektor rövid története * Tóth Judit A magyarországi, nem profitszerzésre alakult, öntevékeny, az államtól független szerveződések, autonóm szervezetek teljes történetét ma még csak részleteiben ismerjük, ám a tanulságok levonására már vannak bizonyos alapok. A teljességre tehát nem törekszünk, már csak azért sem, mert a könyv arányait és célkitűzését szem előtt tartjuk. Így a következő oldalakon elsősorban a mindig létező, ám jellegében, a gazdasági és társadalmi mozgásokkal együtt, történetileg változó szegénység enyhítését, esetenként a rászorultság okainak felszámolását is célzó civil kezdeményezésekre összpontosítunk. A másféle célokért fellépő nonprofit szervezetek története máshol keresendő. 1. Az egyház, az arisztokrata és módos polgár szervezetei A Magyar Királyság alapítását követően a rászorultak gondozását - hasonlóan a többi európai országhoz - az egyház végezte. A katolikus egyháznak, szerzetesrendeknek a pogány lázadóktól elkobzott javak átadása révén - a modern értelemben vett tartós, közérdekű célra rendelt vagyon átengedésével, amelyet vissza nem vonhatott, ám a vagyonból származó jövedelem felhasználásába való beleszólási jog fenntartásával, azaz alapítvány létrehozásával - biztosítottak. István király első törvénykönyvében arra kötelezte az egyházat, hogy az özvegyekről, árvákról gondoskodjon. Második törvénykönyve szerint pedig, a püspöki vagyonok negyedelésének elrendelésével, felosztották a jövedelmeket. Egy-egy negyed rész illette a püspököt, a papságot, a templomokat, valamint a szegényeket. Eredeti szándéka szerint a papi tized a szegények szükségleteit lett volna hivatott kielégíteni. Már az első kolostorokban működtek ispotályok, gyógyítást és bizonyos szegényellátást nyújtva. A johanniták minden rendházban kórházat és gyámházat tartottak fenn, és fel is keresték a rászorulókat. A kórházakban tulajdonképpen zárt szegénygondozás folyt, és a polgárság megjelenése előtt 8

9 I. fejezet: A hazai civil szektor rövid története csak az egyház foglalkozott a szegények ügyével. A szerzetesrendek világi személyektől is kaptak természetbeni kisebb felajánlásokat (obláció), miként az ispotályban ápoltak is gyűjtöttek alamizsnát a környező településeken. A lovagrendek bár folytattak jótékonysági munkát a közjó szolgálatában, ám elsősorban saját tagjaik támogatását biztosították. Például a Szent György Társulat 1326-ban ötven lovag alapításában jött létre, hogy védelmezze a királyt és az országot, miközben a tagok egymás kölcsönös segítésére is fogadalmat tettek. Nem csak a nemesség szervezte meg hasonló célú szervezeteit, hanem a különböző szakmákhoz vagy településhez kötődő iparosok, polgárok. Például az 1372-ben Nagyszebenben létesített Corpus Christi Társaság magára vállalta a szegények eltemettetését, ha családjuknak ehhez nem volt elég pénze, oltárt adományozott a templomnak, sőt fizetett egy káplánt, aki tagjainak lelki üdvéért misézett. A vallási alap a céhekben sokáig jellemző volt, kötődve védőszentjükhöz, miközben megszervezték tagjaik kölcsönös megsegítését, a közösségek érdekében szükséges közszolgáltatásokat. Tagjaiknak szigorúan előírták a kötelező viselkedési normákat, amelybe beletartozott a tagtársak és családtagjaik segítése, a betegek ápolása, az elhaltak eltemettetése, az özvegyek és árvák gyámolítása. Számos céh a jótékonykodást is részletesen szabályozta, amelynek fedezete volt a tagoktól beszedett büntetési pénz vagy éppen a minőségi követelményeknek meg nem felelő árucikk is. (Például Pozsonyban a pékek 1376-ban elfogadott céhszabályzata szerint a méreten aluli süteményeket ingyenesen át kellett adni a kórházban ápolt szegényeknek.) A mesterlegények egyesülete inkább érdekvédelmi célokat szolgált, de segélypénztárakat is létrehoztak a munka nélkül lévők megsegítésére vagy az idegenből jött legények elszállásolására. Néhány arisztokrata és módos polgár betegápolást és idős-gondozást nyújtó ispotályokat állított fel. Például 1529-ben alapította a debreceni Boncz László a Szent Erzsébet Ispotályt. Végrendeletében azt a városra hagyta, és azt kívánta, hogy az intézmény vezetésére a város bírája és a tanácsosok közösen válasszanak egy derék férfiút saját körükből, miközben a betegek lelki gondozására pap alkalmazását rendelte el. A magánjótékonykodás kizárólagos, egyházi, vallási szervezeti keretei lassan megszűntek, és a városi igazgatás, a hatóságok beleszólását, ellenőrzését is biztosítani akarták az adományozók. Az így létrejött intézmények köztes formát jelentettek, mert az alapítók jóvoltából rendelkeztek bizonyos alaptőkével, vagyonukat gyakran hagyatékok és meghatározott célú felajánlások gyarapították, de városi 9

10 I. fejezet: A hazai civil szektor rövid története támogatásban (pl. privilégiumok, malomjog, piaci jog átengedése, az intézmény vezetői a fizetésüket a várostól kapták) is részesültek, míg az érdemi munkát főként önkéntesek végezték a kórházban, ispotályban. Nem volt ritka, hogy e városi szolgáltató szervezettel, intézménnyel a céhek megállapodtak: jelentős támogatás fejében tagjaik jogosulttá váltak egyes szolgáltatások igénybe vételére. A fentiekben felsoroltak jelzik, hogy a XVI. századig a magyar gazdaság és társadalom - és benne a jótékonysági és önkéntes szerveződések - fejlődési útja lényegében nem különbözött a többi európai országétól. Ekkor azonban az európai világgazdaság kialakulása a kelet-európai országokat perifériára szorította, s ennek a civil szervezetek sorsára is komoly hatása volt az elkövetkező két évszázadban. Néhány céh, a hozzájuk kapcsolódó önsegélyző egyesületek, alapítványok átvészelték a megpróbáltatásokat, de egészében a társadalmi öntevékenység feltételei hiányoztak. A XVIII. században a központi hatalom kiterjesztette felügyeleti jogát a jelentősebb vagyonnal rendelkező alapítványokra. Például Mária Terézia 1768-ban kiadott utasításában a szegénygondozó alapítványokat a főispánoknak fel kellett mérni, hogy van-e remény az elveszett tőkék vagy alapítványi javak visszaszerzésére. A jezsuita rend feloszlatásakor a vagyon egy részét maga az uralkodó tette alapítvánnyá 1773-ban, oktatási céllal. A felvilágosult abszolutizmusba a közjó szolgálata éppúgy belefért, miként a nemzeti érzületet sértő központosítás. Ennek ellenhatásaként, 1790-től jöttek létre az olvasókörök, amelyek az olvasás és művelődés formális erősítése mellett valójában az osztrák gyarmatosítás ellen küzdöttek. Nem csoda, ha az osztrák titkosrendőrség élénken figyelte működésüket. Hajnóczy József és Szentmarjay Ferenc a Budai Olvasókör alapító tagjai voltak, és a magyar jakobinus mozgalom leleplezése, a Martinovics összeesküvésben való részvételük miatti 1799-es kivégzésük után, még az olvasóköröket, sőt diáktársaságokat is betiltotta az udvar. A közkönyvtárak bezáratásának pedig csak 1811-től lett vége, a polcokon csak szigorúan cenzúrázott, inkább német könyvek kaphattak helyet. Császári rendelet mondta ki, hogy az újonnan felállítandó kölcsönkönyvtárak sem nyilvános olvasóteremmel, sem pedig tudományos egyesülettel nem kapcsolhatók össze. 10

11 I. fejezet: A hazai civil szektor rövid története 2. Reformkor a civil szerveződésben is A reformkorban a polgári élet látványos szerveződése indult meg, egyletek és egyesületek sokasága adott lehetőséget a honpolgári aktivitásra. Ezek nem politikai szerveződések voltak, de a mindent átható politizálás légköréből nem vonhatták ki magukat. Az 1830-as években írta Horváth Mihály, a kortárs történetíró: Egyesüljünk! E szó korunk jelszava, mióta azt a nemes lelkű gróf Széchenyi István kimondta. S e szócska, mely a hon állapotának javulására varázserővel hat, az egyenlőség gyarapodásának is egyik leghatalmasabb eszköze. [ ] Egy évtized óta mindennemű tudományos, művészeti, emberiségi és anyagi célok elérésére számos, naponként szaporodó társaságok és egyesületek alakulnak közöttünk, melyek minden osztályúakat egyesítenek kebelünkben; e társulatok kizárólag egyenlőségi elven alapulnak. Szaporodtak az arisztokrácia és a köznemesség tagjait tömörítő kaszinók (1827. Pest, Kolozsvár, Sátoraljaújhely, Eger, Kecskemét, Marosvásárhely), a művelődési egyesületek (pl ban a Kisfaludy Társaság), a gazdaság fejlesztését hazafias célokkal vegyítő egyesületek (Iparegylet, Védegylet), nem is szólva a jótékonysági szervezetekről. A társadalmi nyilvánosság megerősödött, különösen a lapok, folyóiratok és a már említett társasági szerveződések révén. A létrejövő szervezetek tevékenysége sokrétű volt. Például a Szeged-Belvárosi Kaszinó között megszervezett egy önkéntes színjátszó társulatot, egy zenekart, egy kisdedóvót, sőt fürdő létrehozását is kezdeményezte. Az 1844-ben nemesi kezdeményezésre létrejött Honi Iparvédegylet polgárokat, iparosokat, céhlegényeket és parasztokat egyformán vonzott, noha vezetője gr. Batthyány Kázmér volt. A tagok kötelezték magukat, hogy akkor is a hazai ipar termékeit vásárolják, ha az az importnál drágább. A megalakulást követő évben már 138 regionális szervezettel rendelkezett, igazi civil mozgalomként. A korszak jellemzője, hogy a radikalizálódó, határozottan politikai karakterű diáktársaságokat az uralkodó 1836-ban, majd 1845-ban ismét betiltotta. Ez azonban csak olaj volt a tűzre: a második betiltás ellen tiltakozott több protestáns iskolafenntartó, az egyházkerületek, a vármegyék zöme, a diákságon túl. A városi polgárság lassan-lassan hozta csak létre saját segélyintézményeit. A szociális munka kezdetét két civil kezdeményezés jelentette, a Pesten és Budán megalakult Jóltevő Asszonyi Egyesület. A két jótékony szervezet adományokat gyűjtött, és inkább a helyi polgárok elszegényedett feleségeinek 11

12 I. fejezet: A hazai civil szektor rövid története és leányainak akart segítséget adni. Mintaként a bécsi nemes asszonyok kis társasága szolgált, de az ben mintegy ötvenezer áldozatot követelő éhínség (Szatmár, Bereg, Bihar és Krassó megyében) láttán József főherceg felesége, Hermina főhercegnő nem csak az alapszabályt fordíttatta le magyarra, hanem a királynál közbenjárt az egylet alakításához szükséges engedély megszerzésében is. A Budai Egyesület (neve többször változott) legfőbb döntéshozó szerve a 20 főből álló választmány volt, amelyet a közgyűlés választott meg három évre. Szintén a közgyűlés választotta meg a legfőbb tisztségviselőket (elnök, alelnökök, titkár, orvos, pénztáros). Az első három évben befolyt támogatásokat csak a nyomor enyhítésére használták fel. Az alapító főhercegnő, más arisztokraták és a budai polgárok adományaiból segélyeket folyósítottak a rászorulóknak, pénzt adtak, hogy a zálogházból kiválthassák legfontosabb holmijaikat. A szervezethez kötődik a Vakok Intézetének megalapítása, ápolda és óvoda létesítése (1828-ban Brunszvik Teréz grófnő elképzelései alapján). A Duna másik oldalán létrejött Pesti Egyesület alapítói közt sokkal kevesebb arisztokrata és jóval több polgárasszony szerepelt. Céljuk a tömeges nyomor enyhítése, például megélhetést biztosító intézetek ( keresetintézet ) megalapításával. Az egyesület pontosan rögzítette, ki vehető fel az intézménybe, milyen magatartási szabályokat köteles betartani (rendtartás). Segédkeztek a koldusok összeírásában (1830), és a város vezetésével közösen létrehoztak egy bizottságot. Segítségével két csoportra osztották a koldusokat: az idegeneket kitiltották a városból, míg a helybeliek közül kiválasztották a rászorulókat. Őket az Egyesület saját ellátó intézményeiben helyezték el, ahol szoros felügyeletüket, munkára fogásukat és támogatásukat egyszerre biztosították. Az egyesületeken kívül, az alapítványok működéséről és az állam kapcsolatáról csak egy rövid példát idézünk. Mack Ignácz a Temesváron építendő lyceumnak alapítására 10,000 p. ftkat - a nemzetnek szabad rendelkezése szerint kijelelendő valamelly hazai közhasznú czélra pedig 5000 pengő ftkat nagylelküen ajánlván, s ezen utóbbi sommát az Ország Rendei, Ő Felségének kegyelmes megegyezésével a pesti vakok intézete gyarapítására kivánván fordítani, ezen nemes adakozásának emléke törvénybe olly hozzáadással iktattatik: hogy a pesti vakok intézetében két nevendékek számára a fentebb érintett sommával alapítandó helyek Mack-alapítványnak neveztessenek. (1840. évi LV. törvénycikk Mack Ignácz alapítványáról 12

13 I. fejezet: A hazai civil szektor rövid története 3. A civil szektor fejlődésének akadályai A szabadságharc bukása után a civil szférára állandó zaklatás, megfélemlítés várt, bár jogilag nem tiltották be a különböző szervezeteket. A rendőrség, a Helytartótanács ellenőrzése, adózási megszorítások ellenére az 1848 előtt létrehozott egyesületek fele túlélte a nehéz önkényuralmat és abszolutizmust, sőt a tiltások ellenére újjászerveződött ben az MTA Statisztikai Bizottsága elvégezte az egyesületek első hivatalos összeírását. A történeti források szerint a forradalom kitörésekor mintegy 600 egylet működött, míg a felmérés 579 szervezetet talált. A magyar társadalom komoly erőfeszítéseket tett az önkéntes szervezetek életben tartására, és amint a politikai légkör enyhült, újra egyesületek szervezésébe fogott. A kiegyezést követően a civil szféra erősödni kezdett, különösen a céhek es feloszlatását követő tömeges iparegylet-létesítési lázban. A Statisztikai Hivatal 1878-as felmérésekor az egyesületek egyharmada már ebbe a kategóriába tartozott, amely nem valamiféle alulról jövő kezdeményezés, hanem egyszerűen a kormányzat szabályozási döntése nyomán alakult így. Másként fogalmazva, a spontán, öntevékeny társadalmi szerveződést egyre gyakrabban befolyásolták külső, jogi eszközökkel. 1. tábla Az egyesületek száma és megoszlása az alapításuk éve szerint (1878) Alapítás ideje Az egyesületek száma Megoszlása (%) 1800 előtt 55 1, , , , , , , , ,1 Összesen

14 I. fejezet: A hazai civil szektor rövid története 4. Az állami és a magánjótékonyság kiegyezése 1867-ben hozta létre tíz asszony a Pesti Izraelita Nőegyletet, amely fizetett titkára segítségével, körzetekre osztotta a várost, hogy felkutassák a szegény, de helyzetüket szégyenlő özvegyeket, árvákat. Az egyesületi tagok személyesen ellenőrizték a segélyért folyamodók családi viszonyait, továbbá adományokat gyűjtöttek, amelyből étkeztetést nyújtottak (tápintézet, népkonyha), árvaházakat szerveztek, a szegedi nagy árvíz hajléktalanjainak szállást biztosítottak. Tevékenységük bővülésével négy szakosztályban gyűltek össze hetente a választmányi tagok és a szakosztály elöljárója, hogy megvitassák a tennivalókat. Nem lehetett azonban bárki választmányi tag, csak az, aki legalább 150 forintot adományozott az egyletnek. Az 1904-ben létrejött Általános Közjótékonysági Egyesület a főváros egyes kerületeiben foglalkoztató műhelyeket, népkonyhákat, munkásotthonokat, melegedő szobákat működtetett a nyomor enyhítésére, együttműködve a többi hasonló célú szervezettel. Alapszabályukban rögzítették, hogy a választmány 60 férfiból és 60 nőből áll, azaz komolyan vették az emancipációt. Pest városa lassan átvette az asszonyi egyesületektől a feladatok jó részét. Pest és Buda szegényeinek ellátása 1833 után közigazgatási feladattá vált, noha annak jogi szabályozása (első községi törvény 1871-ben, 1905-ben az első fővárosi szegényügyi szabályrendelet stb.) csak később indult meg. Természetesen nem csak a fővárosban, de a felső társadalmi körökből kiinduló civil kezdeményezések az ország többi részén is jelen voltak. Hasonlóan indult a gyermekek védelmét, az árvák, lelencek nevelését, ellátását nyújtó intézmények sorsa is: 1870-ben két arisztokrata (gróf Károlyi Istvánné és menye) alapította meg az első pesti gyermekmenhelyet, ám hamarosan egy egyezmény révén azt a főváros tanácsa is támogatta. Az ben alakult Országos Gyermekvédő Egyesület ugyan nem érte el célját: a gyermekmenhelyeken csak kevés elhagyott, csavargó gyermeket tudott taníttatni, úgymond rendes emberré nevelni. Az Országos Pártfogó Egyesület 1910-es megalakulásakor egyszerűen az ember- és nemzetmentést nevezte meg feladataként, megállítva például a kivándorlási hullámot. A filantróp szervezet kezdettől állami támogatást igényelt. A civil kezdeményezések, alapítványok, egyesületek abban is nagy szerepet játszottak, hogy 1901-ben megszületett a gyermekvédelmi törvény, így az elhagyott, árva gyerekekről való gondoskodás állami feladat lett. Ugyanakkor 14

15 I. fejezet: A hazai civil szektor rövid története a felelős miniszter kezdettől hangsúlyozta (gr. Andrássy Gyula belügyminiszter), hogy az állami feladatok ellátásában nem állami szervezetek is vegyenek részt. Az egyesületek száma a kiegyezés és a második világháború közötti időben rendkívül dinamikusan nőtt. A trianoni békeszerződés sokkja a civil szféra számait figyelve nem érzékelhető, bár az államnak a nonprofit szervezetekhez való viszonya mindvégig ambivalens volt: a szabályozás szigorodott, bár nem volt törvényileg egységes. A szerveződések tevékenysége, szerepköre és az abban résztvevők száma folyamatosan bővült. A társadalmi és gazdasági differenciálódás, a megkésett polgárosodás az önszerveződésben is megmutatkozott. Önkéntes szervezeteket alakítottak, érdekvédelmi tevékenységet végző egyesületekbe léptek be munkások, kézművesek, falusiak, hogy szociális, kulturális, szabadidős tevékenységet szervezzenek re az egyesületeknek csak 27 százaléka kötődött a 11 legnagyobb városhoz, a többit kisebb településeken és falvakban működtették. Viszonylag csekély szerepet játszottak ebben az időszakban az egyesületek a szolgáltatások terén. Az egészségügyi és szociális szférában 1932-ben az összes egyesület 20 százaléka tevékenykedett, de ezek főleg önsegélyző egyletek voltak. A valódi jótékonysági szervezetek (városi szegényeket megsegítők) aránya alig érte el a 6 százalékot. Ugyanakkor az alapítványok a jótékonysági feladatokból nagyobb szerepet vállaltak, gyakran az állami intézményekkel együttműködve. Így a közkórházakban működtek alapítványi ágyak, az iskolákban, árvaházakban, menhelyeken léteztek alapítványi helyek. A kormányzat anyagi eszközökkel, telekkel, épülettel járult hozzá a közjótékonyságot szolgáló magánalapítványok tevékenységéhez. További jelentőségük az újfajta jóléti intézmények vagy azok működtetésének reformálásában, fejlesztésében volt (pl. tbc-szanatórium, nőnevelési intézmények, kiállítótermek, munkaerőközvetítő irodák a civil szférában jöttek elsőként létre), majd az intézmények vezetőinek sikerült a kormányzatot meggyőzni, hogy az államnak részt kell vennie a fenntartásban. Az iparosítással előtérbe került a munkások szociális biztonsága (pl évi XIV. tc. a biztonságos és egészséges munkafeltételekről rendelkező ipartörvény). Így a munkások önsegélyezése egyesületi alapon szerveződött meg. Például 1854-ben a bányatársládák jelentettek minimális biztosítékot a veszélyes helyen dolgozó bányászoknak. A megbetegedés, rokkantság esetén való segítségnyújtásra elsőként a magyarországi Könyvnyomdászok és 15

16 I. fejezet: A hazai civil szektor rövid története Betűöntők Segélyező Egyesülete alakult meg 1848-ban. Az 1870-ben létrejött Általános Munkásbetegsegélyző és Rokkant Pénztár 15 év alatt a munkások 40 százalékát tömörítette. Hasonlóan tehát a céhek segélypénztáraihoz, ezek az egyesületek is saját tagjaik számára adtak bizonyos támogatást (kölcsönös hasznú szervezeteknek nevezhetnénk őket mai kifejezéssel, hiszen mások, kívülállók számára nem nyújtottak ellátást). A szegénygondozás láthatóbb aktivistái a társadalmi karitatív egyesületek voltak, a XX. század elején egylet foglalkozik nyílt segélyezéssel. A felekezeti szervezetek közül kiemelendő az 1908-ban alakult katolikus Szociális Missziótársulat, az 1891-ben létesített református Lórántffy Zsuzsanna Egyesület és a számos izraelita nőegylet, valamint a Chevra Kadisa. Nem elhanyagolható a világi, benne a szabadkőműves hátterű szervezetek szerepe sem, pl. a Magyar Vöröskereszt Egylet (1879), a Budapesti Általános Közjótékonysági Egyesület (1908). Az első világháborút követő évtizedben a községi illetőség alapján álló szegénygondozás, bár településenként eltérő mértékű ellátást nyújtott, abban egységes volt, hogy a közsegélyeken mindenütt takarékoskodni akartak. Mivel sem a községek, sem az állam nem vállalta fel az egyre növekvő számú nincstelent, a társadalmi segítségért maguk könyörögtek az emberek. A koldusok száma már a polgárok nyugalmát zavaró tényezővé vált, noha kihágásként büntették a hatósági engedély nélküli koldulást (1879.évi XL. tc. 66. ). Oslay Oswald ferences szerzetes és Pálos Károly szociálpolitikus okfejtése nyomán Egerben új forma született a kérdés kezelésére decemberében a polgármesteri hivatalban megtartott értekezleten megalakult a Szegénygondozó Bizottság, amelynek tagjai a társadalom minden rétegéből képviseltették magukat, és amely a hatóság, a társadalom és a felekezetek összefogásának a színtere lett. A Bizottság elnöke a polgármester volt, a tagok közt szerepelt a szegényügyi előadó, a jótékonysági egyesületek, a felekezetek képviselői, a rendőrkapitányság vezetője, a városi tisztiorvos, a városi képviselő-testület néhány tagja és a szegényügy iránt érdeklődő néhány polgár. A negyedévenként összeülő, a programokat megbeszélő Bizottság dolga, hogy megkülönböztetés nélkül gondoskodjék a szükséges anyagi eszközök összegyűjtéséről, a szegénykataszter összeállításáról, a rászorulók kiválogatásáról, valamint a szegények segélyezéséről. Ennek végrehajtására felállították a Szegénygondozói Hivatalt, amelynek adminisztrációs költségeit a város viselte, míg a befolyt adományokat a támogatásra fordították. A páter 16

17 I. fejezet: A hazai civil szektor rövid története szegénygondozó nővéreket toborzott, akik a városban felkutatták az ínségeseket, vagy a támogatásra jelentkezőknél környezettanulmányt végeztek. Ebből összeállt a későbbi szegénykataszter. A Bizottság gyűjtést indított, 24 kerületre osztva a várost. A gyűjtést 44 polgárasszony önkéntesként végezte, és mert megszűnt a városban a (látványos, zaklató) koldulás, a polgárok szívesen adakoztak. A Szegénygondozó Hivatal látta el a szükséges hatósági munkát, fizette a tisztviselőket, vezette a támogatásra szorulók törzskönyvét, nyilvántartotta a személyi adatokat, elvégezte az elszámolásokat, jelentéseket írt. Másrészt kapcsolatot tartott a rászorulókkal is. Ezt a modellt ( egri norma ) később 12 városban vezették be Újpesttől Pécsig, ahol dolgozni kellett a segélyért az egykori koldusoknak, sőt az országos szociálpolitikában is átvételre ( magyar norma, ld. a belügyminiszter /1936.rendeletét), továbbfejlesztésre javasolták, noha a munkanélküliek gondjaira ez aligha nyújtott orvoslást. Az 1942-es Karitász Almanach írásaiból is kiviláglik, hogy a magán-egyesületi-civil szférából áttevődik a hangsúly a szociális munkában az állami intézményekre, ám azzal, hogy a magánkezdeményezéseknek igen nagy tér marad a csak az érdemesekre összpontosító állami szegényellátás mellett. 2.tábla Az egyesületek megoszlása tevékenységi terület szerint (%) Tevékenység 1932 (N=14365) 1970 (N=8886) 1982 (N= 6570) 1989 (N=8514) Kultúra, vallás 12,6 0,2 1,4 3,9 Sport 6,6 51,5 45,9 36,3 Szabadidős 32,6 16,1 26,3 23,8 Oktatás, kutatás 0,7 1,1 1,8 1,6 Egészségügy, szociális 19,8 0,1 0,2 6,7 Tűzoltás 9,3 30,4 22,5 13,9 Szakmai 16, ,6 Egyéb 2,0 0,6 1,9 6,2 Összesen A sorsjátékok, különböző nyerési lehetőséget biztosító sorsolások az elszegényedés időszakában terjednek. Ugyanakkor az ily módon létrejött pénzalapok alkalmasak a szegények támogatására is, állami felügyelet és közreműködés mellett. Íme, egy példa. Az évi XII. törvénycikk a hadsegítési és népjóléti célokra engedélyezendő nyereménykölcsönről rendelkezett. A nyereménykölcsön készpénz eredményéből 3.500,000 K az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak a tüdővész elleni védelmére az Országos Munkásbetegsegélyző és 17

18 I. fejezet: A hazai civil szektor rövid története Balesetbiztosító Pénztár által - közegészségügyi tekintetben a belügyminiszter részéről jóváhagyott terveknek megfelelően - létesítendő intézmények céljaira az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár rendelkezésére bocsátandó, 2.000,000 K a magyar közművelődési egyesületeknek támogatására fordítandó olyképen, hogy ennek a vallás- és közoktatásügyi miniszter által alapítványszerűen kezelendő összegnek kamatai az említett egyleteknek az Országos Közművelődési Tanács című egyesület felterjesztései alapján a nevezett miniszter által évenként jóváhagyandó tervei szerint használandók fel, továbbá 1.500,000 K a Budapesti Poliklinikai Egyesület által létesítendő kórház építési és felszerelési költségeire a nevezett egyesület rendelkezésére bocsátandó, míg a nyereménykölcsön készpénzeredményének ezek után fennmaradó összege a pénzügyminiszter által megállapítandó felosztás szerint részben hadsegítési célokra a Magyar Magyar Korona Országainak Vöröskereszt Egylete, részben pedig a hadigondozás céljaira az Országos Hadigondozó Hivatal, illetve a rokkant honvédtisztek alapjának gyarapítására a honvédelmi miniszter rendelkezésére bocsátandó. A két háború közötti időszakban az alapítványi vagyon szociális és kulturális célokat egyaránt szolgált. Az alábbi idézet, amely az évi XXXIII. törvénycikkből való és a Nemzeti Közművelődési Alapítványról rendelkezik, bepillantást enged a szabályozásba, a tulajdoni viszonyok sajátosságaiba és az állami politikába. Az alapítvány vagyona 1. (1) Gróf Károlyi Mihálynak vagyona, amely az 1915:XVIII. tc. rendelkezése alapján a m. kir. Kúria P. I /54. szám alatt hozott, valamint ezt követően a budapesti kir. törvényszéknek 4. H. 36,537/ szám alatt hozott ítélete folytán az államra szállott, valamint a néhai gróf Károlyi György által alapított első számú hitbizományi vagyonnak az a része, mely az idézett törvénycikk és az e törvénycikket kiegészítő évi XLIII. tc. rendelkezése alapján a fentebb említett bírói ítéletek folytán az államra szállott át, végül a fentebb idézett törvénynek értelmében zárlati kezeléséből eredő jövedelme Nemzeti Közművelődési Alapítvány néven alapítványul rendeltetik. (2) A Nemzeti Közművelődési Alapítvány céljára jövőben még rendelendő egyéb adományokat és hagyományokat az alapítvány törzsvagyonának állagához kell csatolni. (3) Az alapítványi vagyonhoz tartozó ingatlanok tulajdonjogát a Nemzeti Közművelődési Alapítvány, mint jogi személy javára kell bejegyezni. 2. Az alapítvány célja a nemzeti közművelődés előmozdítása s ehhez képest egész jövedelmét nemzeti közművelődési célokra kell fordítani. E célok közelebbi megjelölése külön bizottság feladata, amelynek működéséről a kormány az országgyűlésnek jelentést tesz. A bizottság tagjait a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának javaslata alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőleg a miniszterelnök nevezi ki. 3. Az alapítvány főfelügyeleti hatósága a vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki e jogkörét a miniszterelnökkel egyetértőleg gyakorolja. 18

19 I. fejezet: A hazai civil szektor rövid története A Nemzeti Közművelődési Alapítvány szervei: 1. az alapítványi főgondnok, aki az alapítvány intéző szerve; 2. az alapítványi tanács. [ ] Az alapítvány szervezetét és az alapítvány szerveinek hatáskörét egyebekben a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőleg a miniszterelnök állapítja meg. 5. A világháborús és a politikai károk A második világháború a nonprofit szervezeteknek is komoly kárt okozott. Az emberveszteség érintette a civil szervezetekben a tagságot és a vezetők jelentős részét, valamint annak a zsidó polgárságnak a zömét, amely a jótékonysági intézményekben számarányánál lényegesen nagyobb szerepet játszott. Számos öntevékeny csoport és mozgalom ugyanakkor a szélsőséges, faji politikával való összefonódása miatt kompromittálódott. A faji törvények egyik folyománya volt, hogy a zsidóüldözés áldozatait a Nemzetgyűlés megkövette, és káruk enyhítésére az elhagyott javakból, ha az örökös nem volt sehol sem feltalálható, egy önálló alapot képeztek. Az alap rendeltetése az izraelita vallásuk, illetőleg zsidó származásuk címén üldözött, és ennek következtében segítségre utalt személyek, valamint az ily személyek javára szolgáló intézmények támogatása volt. Az alap jogi személyiséggel bírt, felügyeletét a Kormány látta el. Képviseletét, kezelését és felhasználását intézőbizottság végezte, amelynek elnökét és elnökhelyettesét a miniszterelnöknek a Magyar Izraeliták Országos Irodája és a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitfelekezet Központi Irodája javaslata alapján tett előterjesztésére, a köztársasági elnök nevezte ki. Az intézőbizottság tagjainak egyharmad részét a miniszterelnök, kétharmad részét pedig a magyarországi izraelita hitfelekezet említett törvényes képviseleti szervei jelölték ki. Az alap szervezetének és működésének részletes szabályait, valamint az alap egyéb bevételi forrásait rendeletben határozták meg évi XXV. törvénycikk A magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről 1. (1) Magyarország Nemzetgyűlése ünnepélyesen megállapítja, hogy a letűnt uralmi rendszernek idegen befolyáson alapuló mindazok a rendelkezései és intézkedései, amelyek az ország lakosságának egy részét izraelita vallása, illetőleg zsidó származása címén jogaitól 19

20 I. fejezet: A hazai civil szektor rövid története megfosztották, emberi méltóságában meggyalázták és végeredményben többségének - nagyobbrészt külföldi táborokban való - megsemmisítésére vezettek: ellenkeznek az emberiség örök eszményeivel, a magyar nép erkölcsi felfogásával és a magyar jog szellemével. A Nemzetgyűlés mélységes megvetéssel bélyegzi meg ezeket a rendelkezéseket és intézkedéseket. (2) Megemlékezve a demokratikus kormányoknak azokról a rendeleteiről, amelyek a faji üldözésnek hamis indokolásra támaszkodó, a lakosság egy értékes és hazafias részét méltatlanul sújtó, idegen eredetű összes barbár szabályait hatályon kívül helyezték, a jogegyenlőséget visszaállították és ezzel a jóvátétel jogi feltételeit megteremtették: a Nemzetgyűlés egyszersmind a magyar nép elismerését és háláját nyilvánítja mindazoknak, akik a külső és belső megfélemlítéssel bátran dacolva, önzetlenül és áldozatkészen álltak üldözött embertársaik mellé és ezzel sokezer emberi életet mentettek meg a pusztulástól. Ezzel kifejezésre jutott a magyar nép egyetemének ellenállása, amely a reakciós rendszerrel szemben is mindaddig megakadályozta a faji üldözés nemzeti szocialista brutalitásainak maradéktalan érvényesülését, amíg a német megszállás és hatalmi erőszak teljessé válása be nem következett. Ez az ellenállás világossá tette, hogy a magyar nép nem azonosítja magát a faji üldözéssel. 2. (1) Az állam mindazokat a hagyatékokat, amelyeket örökös hiányában a (2) bekezdésben említett személyek hagyatékaként megszerzett vagy megszerez, az alábbi rendelkezések szerint létesítendő külön alapnak engedi át. (2) A jelen rendelkezései azoknak a személyeknek akár Magyarország területén, akár külföldön levő hagyatékaira terjednek ki, akik az izraelita vallásuk vagy zsidó származásuk címén ellenük folytatott üldözés folytán vagy az üldözéssel okszerű kapcsolatban szerzett sebesülés, sérülés vagy más egészségromlás következtében az évi június hó 26. napja és az évi december hó 31. napja között életüket vesztették. Holtnak nyilvánítás esetében az előbbi rendelkezést annak az örökhagyónak a hagyatékára kell alkalmazni, aki a holtnak nyilvánítás tárgyában hozott bírói határozat szerint az említett időközben tűnt el, tekintet nélkül arra, hogy ez a határozat a halál idejéül milyen időpontot állapít meg. Azt, hogy valamely hagyaték a jelen rendelkezései értelmében az államot vagy az alapot illeti-e, az alap intézőbizottságának meghallgatása után háromtagú bizottság állapítja meg. A bizottság elnökét a közigazgatási bíróság ítélőbírái sorából annak elnöke, egy-egy tagját pedig a pénzügyminiszter és az alap intézőbizottsága jelöli ki. (3) Az alapra szállnak át hazahozataluk esetében a külföldre hurcolt azok a vagyontárgyak is, amelyek az izraelita vallásúak, illetőleg zsidó származásuk miatt üldözött személyek birtokából az elmúlt uralmi rendszer intézkedései következtében jogtalanul kikerültek, feltéve, hogy jogszerű tulajdonosuk a minisztérium által kibocsátandó rendelet rendelkezései szerint nem állapítható meg. A nehézségeket túlélt alapítványok, egyesületek a népi demokrácia hivatalos, félhivatalos és jogon kívüli zaklatásának lettek kitéve (pl. az egyházi szervezeteket megszűntnek nyilvánították, az olvasóköröket és más civil szervezeteket betiltottak, másokat feloszlattak, az Államvédelmi Hatóság a nyilvántartásból 20

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal A 2003-ra vonatkozó nonprofit-adatgyűjtés legfontosabb megállapításai A Központi Statisztikai Hivatal 2004-ben, három év után ismét teljes körű adatgyűjtést hajtott végre

Részletesebben

Táblázatok. 1. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2005

Táblázatok. 1. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2005 TÁBLÁK JEGYZÉKE 1. A nonprofit szervezetek és megoszlása településtípus szerint, 2005 2. A nonprofit szervezetek és megoszlása tevékenységcsoportok szerint, 2005 3. A nonprofit szervezetek és megoszlása

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

mint Alapító, létrehozta a Nyomdász Támasz Alapítványt, melyet a Fővárosi Bíróság 1189. szám alatt vett nyilvántartásba.

mint Alapító, létrehozta a Nyomdász Támasz Alapítványt, melyet a Fővárosi Bíróság 1189. szám alatt vett nyilvántartásba. A L A P Í T Ó O K I R A T /a 2010. április 10.illetve május 27. napján elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/ A Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete /NYDSZ/ /1068 Budapest, Benczúr utca 37./,

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Non-profit vállalkozások. Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta

Non-profit vállalkozások. Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta Non-profit vállalkozások Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta A nonprofit szektor Politikai pártok A szektor statisztikai f ogalma Alapítványok Közalapítványok Egyesületek Köztestületek

Részletesebben

Az önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata

Az önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata Az önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata Tamási 2010. május 4. Kell-e törvényi szabályozás? 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 60.

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Alulírott alapítók a PTK-ban meghatározottak szerint tartós közérdekû célra ALAPÍTVÁNYT hozunk létre az alábbi feltételek szerint:

ALAPÍTÓ OKIRAT. Alulírott alapítók a PTK-ban meghatározottak szerint tartós közérdekû célra ALAPÍTVÁNYT hozunk létre az alábbi feltételek szerint: ALAPÍTÓ OKIRAT Alulírott alapítók a PTK-ban meghatározottak szerint tartós közérdekû célra ALAPÍTVÁNYT hozunk létre az alábbi feltételek szerint: 1. Az alapítvány neve: Simonyi Károly Szakközépiskola és

Részletesebben

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKTARISZNYA ALAPÍTVÁNY MONOR ALAPÍTÓ OKIRAT 2 Ezen alapító okirat azért készült, hogy az 1. pontban megnevezett alapító az 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014.február 13-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014.február 13-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014.február 13-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 30/2014.(II.13.) határozat a Alapító Okiratának módosításáról 1.) Kunszentmárton

Részletesebben

2003. évi CXXV. törvény

2003. évi CXXV. törvény 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében A Közhasznú Alapítvány alapítója a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet általános jogutódjaként az Ajkai Szakképző Iskola és Kollégium a közhasznú jogállás megszerzése érdekében

Részletesebben

Szociális Otthoni Idősekért Alapítvány 1173 Budapest, Pesti út 117. Alapító okirat. (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt)

Szociális Otthoni Idősekért Alapítvány 1173 Budapest, Pesti út 117. Alapító okirat. (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) Szociális Otthoni Idősekért Alapítvány 1173 Budapest, Pesti út 117. Alapító okirat (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) 2013 A Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona (1173 Bp., Pesti út 117.) jelen

Részletesebben

Beszámoló a Soroksár Sportjáért Közalapítvány évi működéséről, javaslat közhasznúsági melléklet elfogadására

Beszámoló a Soroksár Sportjáért Közalapítvány évi működéséről, javaslat közhasznúsági melléklet elfogadására Soroksár Sportjáért Közalapítvány Kuratóriuma 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Beszámoló a Soroksár Sportjáért Közalapítvány 2016. évi működéséről, javaslat közhasznúsági

Részletesebben

Kapolcs Vigántpetend Egészségügyi Alapítvány

Kapolcs Vigántpetend Egészségügyi Alapítvány Kapolcs Vigántpetend Egészségügyi Alapítvány ALAPÍTÓ OKIRAT A 2011. július 18-i módosítással egységes szerkezetbe foglalva. Az alapító okirat módosítását a Kapolcs-Vigántpetend Egészségügyi Alapítvány

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

Előterjesztő: Szitka Péter polgármester. Készítette: Dr. Battyányi Anita jogi szakreferens

Előterjesztő: Szitka Péter polgármester. Készítette: Dr. Battyányi Anita jogi szakreferens Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: Dr. Battyányi Anita jogi szakreferens Tárgy: Javaslat a Kazincbarcikai Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete Alapító Okiratának módosítására Tisztelt

Részletesebben

S/_2M/ 501 U*o. BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE. Tárgy: Javaslat a Reménysugár Alapítvány helyzetének rendezésére.

S/_2M/ 501 U*o. BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE. Tárgy: Javaslat a Reménysugár Alapítvány helyzetének rendezésére. BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE '' ' l,; >, - \, ki-rület Kőbányai '. vj,: ««']'')-testülct ülése S/_2M/ 501 U*o. Tárgy: Javaslat a Reménysugár Alapítvány helyzetének rendezésére.

Részletesebben

KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) Kapuvár Lakosainak Egészségért Közalapítvány jogi személyiséggel rendelkező, közfeladatok biztosítása céljából határozatlan időre létrehozott

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 28-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 28-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 06. január 8-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/06.(I.8.) határozat a Kunszentmártoni Szociális Ellátási Központ Alapító Okiratának

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/180-6/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. május 29-i rendkívüli nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

Új szabályok a civil szférában

Új szabályok a civil szférában Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

Segédlet a non-profit szervezetek joga című tárgy tanulásához (2015. november) Készítette: Tóth Judit (Alkotmányjogi tanszék) Tartalom

Segédlet a non-profit szervezetek joga című tárgy tanulásához (2015. november) Készítette: Tóth Judit (Alkotmányjogi tanszék) Tartalom Segédlet a non-profit szervezetek joga című tárgy tanulásához (2015. november) Készítette: Tóth Judit (Alkotmányjogi tanszék) Tartalom 1. Alapfogalmak 2 2. Az egyesülési jog rövid története 5 3. A civil

Részletesebben

CIVIL FÓRUM. Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3.

CIVIL FÓRUM. Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3. CIVIL FÓRUM Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3. 2015.február 9. Pakod Mit jelent a közhasznúság a törvény szerint? Érdemese-e

Részletesebben

A Ceglédiek a Ceglédiekért Közalapítvány számú módosításaival egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRATA

A Ceglédiek a Ceglédiekért Közalapítvány számú módosításaival egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRATA A Ceglédiek a Ceglédiekért Közalapítvány 1 15. 1 számú módosításaival egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRATA Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 117/1995. (V. 4.) számú határozatával

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös

Részletesebben

Az önkormányzati vagyon

Az önkormányzati vagyon Murakeresztúr Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2004. (IV. 16.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

DUNASZIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL. Alapító okirat

DUNASZIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL. Alapító okirat - 1 - DUNASZIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL Alapító okirat Dunasziget Község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére

E l ő t e r j e s z t é s. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére Lengyeltóti Város Önkormányzatának Polgármestere 8693 Lengyeltóti Zrínyi utca 2. Ügyiratszám: 3298/2014 E l ő t e r j e s z t é s Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én

Részletesebben

Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED

Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED Alapító Okirat Ezen Alapító Okirat a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi törvény IV.74/A paragrafusa alapján, önálló jogi személyként működő alapítvány létrehozása

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE MOZGÁSSÉRÜLTEK VESZPRÉM MEGYEI EGYESÜLETE (8200 Veszprém, Budapest út 16.) KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2011. december 31. Kelt: Pápa, 2012. május 4. Glück Ferenc György gazdálkodó képviselője A közhasznú szervezetről

Részletesebben

A nemzetiségi önkormányzatok támogatásai

A nemzetiségi önkormányzatok támogatásai 9. melléklet a 2019. évi. törvényhez A nemzetiségi önkormányzatok támogatásai I. Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása A központi költségvetés költségvetési támogatást biztosít a

Részletesebben

ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/

ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/ ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/552-022 Tárgyalja:- Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Ügyrendi Bizottság E L Ő T E R J E S Z T É S Újszász Város Képviselő-testületének

Részletesebben

3) A költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartási száma: a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény

3) A költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartási száma: a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Turai Polgármesteri Hivatal Alapító Okirata 1 (módosításokkal egységes szerkezetben) 2 Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Polgármesteri Hivatal 7/2008.(I.30.) határozattal elfogadott Alapító

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. március 26-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. március 26-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. március 26-i ülésére Tárgy: A Szent Flórián Tűzvédelmi Alapítványban való részvétel Az előterjesztést készítette: Bartha Erika

Részletesebben

Határidő: március 31. Módosító okirat

Határidő: március 31. Módosító okirat 68/2016. (II.25.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elrendeli az Egri Szociális Szolgáltató Intézmény alapító okiratának módosítását, egyben felhatalmazza Eger Megyei

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2009.

Közhasznúsági jelentés 2009. Adószám: 18687350-2-13 Bejegyző szerv: Pest Megyei Bíróság Regisztrációs szám: 4.Pk.60044 2600 Vác, Katona L. utca 17. 2009. Fordulónap: 2009. december 31. Beszámolási időszak: 2009. január 01. - 2009.

Részletesebben

Előterjesztés A Biatorbágyi Diákokért Közalapítvánnyal kapcsolatos ügyekről

Előterjesztés A Biatorbágyi Diákokért Közalapítvánnyal kapcsolatos ügyekről Tisztelt Képviselő-testület! Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

14. NAPIREND Ügyiratszám: 1/314-2/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. szeptember 26-i nyilvános ülésére

14. NAPIREND Ügyiratszám: 1/314-2/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. szeptember 26-i nyilvános ülésére 14. NAPIREND Ügyiratszám: 1/314-2/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. szeptember 26-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: A dr. Burján

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/36/2/2016. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. február 24-i ülésére Tárgy: Eplényi Napköziotthonos Óvoda

Részletesebben

Habis László Polgármester Dr. Kovács Luca Jegyző megbízásából Dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető Humán Szolgáltatási Iroda.

Habis László Polgármester Dr. Kovács Luca Jegyző megbízásából Dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető Humán Szolgáltatási Iroda. 303/2016. (VI. 30.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elrendeli az Egri Kulturális és Művészeti Központ alapító okiratának módosítását, egyben felhatalmazza Eger Megyei

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2012. április 26-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2012. április 26-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 26-i rendes ülésére Tárgy: A Hamulyák Közalapítvány tartozásainak rendezése Előterjesztő:

Részletesebben

4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 26-i rendes ülésére

4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 26-i rendes ülésére 4. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2017. január 26-i rendes ülésére Tárgy: A Dombóvári Polgárőr Egyesület beszámolója a 2016. évi

Részletesebben

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya Takácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2013. (II. 19.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról

Részletesebben

NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET?

NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET? NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET? Önkéntes céllal tevékenykedő szervezet egyszerre lehet: - Nonprofit - Civil - Egyéb Nonprofit szervezet: - 2007. júl. 1-től alapítható np. gazdasági társaság, - jelenleg

Részletesebben

Az államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás

Az államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás Az államigazgatás Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás A., Központi államigazgatás I. A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll 1. A kormány megalakulása a., a választások után

Részletesebben

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk. Éves beszámoló 2010 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2010. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatást érintő együttműködési megállapodás. 1 db Határozati javaslat

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatást érintő együttműködési megállapodás. 1 db Határozati javaslat Előterjesztő: Polgármester Iktatószám: 8476-23/2011. Tárgy: Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatást érintő együttműködési megállapodás Melléklet: 1 db Határozati javaslat Készítette: Szociális, Családvédelmi

Részletesebben

- 1 - 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo

- 1 - 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo A PELIKÁN SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA - 1-1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo természetes személyek által kialakított közösségeknek,

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

az Önkormányzat művelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

az Önkormányzat művelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Albertirsa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/1999.(X.29.) rendelete, a 16/2004.(IV.30.), az 5/2009. (III.02.), a 22/2017.(IX.29.) és a 7/2019.(III.29.) önkormányzat rendeletekkel egységes

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, június 25-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, június 25-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. június 25-i ülésére Tárgy:Fejlesztő pedagógus alkalmazása Az előterjesztést készítette: Hum József oktatási referens Előterjesztő: dr. Kelemen

Részletesebben

Civilek, nonprofitok, önkéntesek? Kik ők? Civil szervezetek a XX. századi történelemben -- Mire jók a civilek? Miért van rájuk szükség?

Civilek, nonprofitok, önkéntesek? Kik ők? Civil szervezetek a XX. századi történelemben -- Mire jók a civilek? Miért van rájuk szükség? Civilek, nonprofitok, önkéntesek? Kik ők? Civil szervezetek a XX. századi történelemben -- Mire jók a civilek? Miért van rájuk szükség? Háttéranyag a NIOK Alapítvány oktatási segédanyagához pedagógusok

Részletesebben

2014. május 29-i rendes ülésére

2014. május 29-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség (mindhárom határozati javaslat) ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzati közalapítványok

Részletesebben

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása Öttevény Községért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása 1. Az alapító okirat preambuluma a következő bekezdéssel egészül ki: A létrehozott közalapítvány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S 134/2015. (XI.26.) sz. előterjesztés Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. november 26-ai rendes ülésére Tárgy: Javaslat a Budakalászi Bölcsőde, a Nyitnikék

Részletesebben

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról Ostrogorski - szerinte a szervezett párt megjelenése teljesen átalakította a hatalmi viszonyokat, így amit eddig a politikáról tudtunk, azt el

Részletesebben

A BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLA SZOCIÁLPOLITIKAI ALAPÍTVÁNYÁNAK A L A P Í T Ó O K I R A T A

A BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLA SZOCIÁLPOLITIKAI ALAPÍTVÁNYÁNAK A L A P Í T Ó O K I R A T A A BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLA SZOCIÁLPOLITIKAI ALAPÍTVÁNYÁNAK A L A P Í T Ó O K I R A T A 2 A Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola tartós, közérdekű célt szolgáló szociálpolitikai Alapítványt

Részletesebben

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

VEGYÉSZ KASSZA ALAPVÍTVÁNY. (székhely: 1068 Budapest, Benczúr u. 45.) ALAPÍTÓ OKIRATA

VEGYÉSZ KASSZA ALAPVÍTVÁNY. (székhely: 1068 Budapest, Benczúr u. 45.) ALAPÍTÓ OKIRATA VEGYÉSZ KASSZA ALAPVÍTVÁNY (székhely: 1068 Budapest, Benczúr u. 45.) ALAPÍTÓ OKIRATA A Fővárosi Bíróság által a Pk.66.371 sz. ügyszámmal ellátott és 1991. augusztus 8. napján hozott 1. sorszámon hozott

Részletesebben

A Heves Megyei Bíróság Pk. 60.145/1990/4.számú végzésével nyilvántartásba vett. VÉRADÓ MOZGALOMÉRT Alapítvány ALAPÍTÓ OKIRATA

A Heves Megyei Bíróság Pk. 60.145/1990/4.számú végzésével nyilvántartásba vett. VÉRADÓ MOZGALOMÉRT Alapítvány ALAPÍTÓ OKIRATA A Heves Megyei Bíróság Pk. 60.145/1990/4.számú végzésével nyilvántartásba vett VÉRADÓ MOZGALOMÉRT Alapítvány 2014. május 14-i módosításokkal (dőlt) egységes szerkezetbe foglalta ALAPÍTÓ OKIRATA A Polgári

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2012

Közhasznúsági melléklet 2012 Törvényszék: 09 Debreceni Törvényszék Bejegyző határozat száma: PK 62715 /2003/ Nyilvántartási szám: 09/2715 Református Diakóniai Intézmények Egyesülete 4026 Debrecen, Kálvin tér 17. 2012 -1-1. Tárgyévben

Részletesebben

11-3/2014. E L Ő T E R J E SZ T É S az Alsó- Tisza-menti Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa február 05. napján tartandó ülésére

11-3/2014. E L Ő T E R J E SZ T É S az Alsó- Tisza-menti Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa február 05. napján tartandó ülésére Alsó- Tisza-menti Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa E l n ö k é t ő l 6647 Csanytelek, Volentér János tér 2 Tel.: 63 / 578 510 Fax: 63 / 578-517, e-mail: atmot@csanytelek.hu 11-3/2014. E L Ő T E

Részletesebben

Társasági szerződés módosítása

Társasági szerződés módosítása Társasági szerződés módosítása A kiemelten közhasznú Bárka Józsefvárosi Színházi- és Kulturális Nonprofit Gazdasági Társaság (1082 Budapest, Üllői út 82.), a taggyűlés.. sz. határozata értelmében, a gazdasági

Részletesebben

Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 26/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete

Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 26/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete és az ezt módosító 29/2018.(XII.14.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglal szövege Gödöllő Város

Részletesebben

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete június 25-én 16 órakor megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete június 25-én 16 órakor megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből. K I V O N A T Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. június 25-én 16 órakor megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Kastélykerti Óvoda Alapító Okiratának módosítása. Tura Város

Részletesebben

Alapszabály. (Módosítva: június 22.)

Alapszabály. (Módosítva: június 22.) Alapszabály (Módosítva: 2007. június 22.) 1. Az egyesület neve: Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesület 2. Az egyesület székhelye: Hajdúnánás, Kazinczy u. 19. sz. 3. Az egyesület címe: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság

Részletesebben

Civilek, nonprofitok, önkéntesek? Kikők? Civil szervezetek a XX. századi történelemben

Civilek, nonprofitok, önkéntesek? Kikők? Civil szervezetek a XX. századi történelemben Civilek, nonprofitok, önkéntesek? Kikők? Civil szervezetek a XX. századi történelemben - Mire jók a civilek? Miért van rájuk szükség? Háttéranyag a NIOK Alapítvány oktatási segédanyagához pedagógusok számára.

Részletesebben

Ramocsaháza/Nyíribrony/Nyírkércs Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2012. (XII.) H a t á r o z a t a

Ramocsaháza/Nyíribrony/Nyírkércs Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2012. (XII.) H a t á r o z a t a Ramocsaháza/Nyíribrony/Nyírkércs Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2012. (XII.) H a t á r o z a t a A Ramocsaházi Közös Önkormányzati Hivatal alapító okiratáról A Képviselő-testület: 1. A Ramocsaházi

Részletesebben

Szociális Szolgálat ALAPÍTÓ OKIRATA. Módosítása

Szociális Szolgálat ALAPÍTÓ OKIRATA. Módosítása Okirat nyilvántartási száma: 1/ /2012. Szociális Szolgálat ALAPÍTÓ OKIRATA Módosítása A bevezető szövegrész helyébe A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény és

Részletesebben

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete november 26-án (szerda) 16 órakor megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete november 26-án (szerda) 16 órakor megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből. K I V O N A T Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. november 26-án (szerda) 16 órakor megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Kastélykerti Óvoda Alapító Okiratának módosítása

Részletesebben

POLGÁRMESTERE Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28) , Fax: (28)

POLGÁRMESTERE Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28) , Fax: (28) 10 KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133, Fax: (28)-470-357 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Városi Óvoda

Részletesebben

Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-ai ülésére

Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-ai ülésére Döntéshozatal: minősített többség V-3/2014. Nyü. Ügyiratszám: /2014. E L Ő T E R J E S Z T É S Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-ai ülésére Tárgy: A Városi Könyvtár

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

Magyar joganyagok - 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet - a statisztikai számjel elemeirő 2. oldal 2. melléklet a 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelethez1 A ga

Magyar joganyagok - 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet - a statisztikai számjel elemeirő 2. oldal 2. melléklet a 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelethez1 A ga Magyar joganyagok - 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet - a statisztikai számjel elemeirő 1. oldal 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról A statisztikáról szóló

Részletesebben

Oroszlány Város Önkormányzata Képviselő-testületének../2015. (V.26.) Kt. határozata

Oroszlány Város Önkormányzata Képviselő-testületének../2015. (V.26.) Kt. határozata határozati javaslatok: Oroszlány Város Önkormányzata Képviselő-testületének../2015. (V.26.) Kt. határozata a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és a Gárdonyi Géza Városi Könyvtár intézmények összeolvadásával

Részletesebben

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság!

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság! Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Fõosztály 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel:72/ 533-800 Ügyiratszám:07-7/182-6/2011. Üi.: Dr.Takácsné Jászberényi Katalin Tárgy: Dél-Dunántúli Önkormányzati

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

12. számú előterjesztés Minősített többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. október 31-i rendes ülésére

12. számú előterjesztés Minősített többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. október 31-i rendes ülésére 12. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. október 31-i rendes ülésére Tárgy: A Dombóvári Fiatal Értelmiségért Közalapítvány megszüntetésének

Részletesebben

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Öttevény Község Polgármesterétől Öttevény, Fő u. 100. 5. napirend Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Tisztelt Képviselő-testület! Az Öttevényi

Részletesebben

Előterjesztés a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés március 7-ei ülésére

Előterjesztés a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés március 7-ei ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E l n ö k e Előterjesztés a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2014. március 7-ei ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítása

Részletesebben

21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet. a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról

21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet. a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 26. (4) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a kormányhivatalokat

Részletesebben

Enying Város Önkormányzat Képviselő-testületének 73/2002. (IV. 24.) számú határozata

Enying Város Önkormányzat Képviselő-testületének 73/2002. (IV. 24.) számú határozata Enying Város Önkormányzat Képviselő-testületének 73/2002. (IV. 24.) számú határozata A POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATÁRÓL Enying Város Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT amellyel Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Dombóvári Szivárvány Óvoda és Bölcsőde 2013. június 21. napján kelt, 2013. július 1-től hatályos alapító

Részletesebben

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál A MÚLT ALAPÍTVÁNY Jogi személyiséggel felruházott célvagyon Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál Ie.387 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 2 SZABÁLYOZÁSA JOGI STÁTUSZA 2011. évi CLXXV.

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzat Polgármesterétől Képviselő-testület február hónap 18. napján tartandó ülésére

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzat Polgármesterétől Képviselő-testület február hónap 18. napján tartandó ülésére Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzat Polgármesterétől Képviselő-testület 2016. február hónap 18. napján tartandó ülésére Tárgy: A Hajdúhadházi Mikrotérségi módosításának jóváhagyása Szociális Gondozási

Részletesebben

Nagy Szilárd polgármester

Nagy Szilárd polgármester KENGYEL KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL Előterjesztés A Képviselő-testület 2015. január 5-i ülésére A Napsugár Művészeti Óvoda alapító okiratának módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! Legutóbb 2014. novemberében

Részletesebben