Manapság üzletet nyit az, aki

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Manapság üzletet nyit az, aki"

Átírás

1 ÉLETKÉPEK, HÉTKÖZNAPOK Vásári szokások a középkori Magyarországon Hetivásár, sokadalom, vásári szabadság Manapság üzletet nyit az, aki el akar adni, és üzletbe megy, aki vásárol valamit. A középkori Magyarország lakóinak nagy része életében sohasem tette be a lábát olyan helyiségbe, amit mi boltnak nevezünk, a kiskereskedelem fõ színtere a heti- és az éves vásár volt. Még a szavak jelentése is más volt: piacon a 19. század elejéig csak épületekkel körülvett teret értettek, például azt, ahol a hetivásárokat tartották, az országos vásár pedig modern fogalom, amit a középkorban nem ismertek, a régi magyar nyelv az éves vásárokat sokadalomnak hívta. A hetivásár és a sokadalom A korai magyar vásárok mind hetivásárok voltak, az elsõ éves vásárokat csak a 13. századtól kezdve engedélyezték az uralkodók. Abban ugyanis a két vásártípus megegyezett, hogy csak a király hozhatta õket létre: királyi oklevél szabta meg a hétnek azt a napját, amelyiken a heti-, és azt az ünnepnapot, amelyiken az éves vásárt rendezte az adott helység. A hetivásár a hét bármelyik napjára eshetett, a kései középkorban már a vasárnapi munkavégzés tilalmán is túltették magukat a vásárengedélyhez folyamodók, és maguk a vásározók is. A hetivásár többnyire reggel kezdõdött és déltájban ért véget. A sokadalmak a nagyobb városokban több napig is eltarthattak, a falvakban azonban valószínûleg megelégedtek az egynapos vásárokkal. A Zsigmond kortól kezdve ugyanis már rendszeresen kaptak falvak is éves vásár tartására engedélyt. Az adományozó oklevélben szereplõ hivatalos nap csupán viszonyítási dátum volt, a vásárt többnyire az ünnepet megelõzõ vagy követõ napon, napokon tartották. A vásárok lefolyása A középkori kereskedelem a szokásokon alapult, e szokások azonban meglepõ egyöntetûséget mutattak; Európa legkülönbözõbb országainak vásárai hasonló elõírások szerint mûködtek. A vezérlõ elv az volt, hogy a város alapvetõ élelmiszerekkel történõ ellátása elsõbbséget élvezett minden más érdekkel szemben. A városi hatóságok a legkülönfélébb módszerekkel igyekeztek a gabona, a hús és a hal árát a lehetõ legalacsonyabban tartani, és a kereskedõket arra ösztönözni, sõt ha lehetõségük volt, arra kényszeríteni, hogy e cikkeket csak a városban adják el, onnan azonban ki ne vigyék. Élelmiszerárusok a hetipiacon. Illusztráció a Konstanzi Krónikában, 15. század Kereskedõk és vásárlóik. Miniatúra, 13. század A hetivásárok idejét két részre osztották: a vásár kezdetén csak a helybeliek vásárolhattak, és csak azután, hogy õk bevásároltak, volt szabad az idegeneknek is eladni a portékát. Sopronban és Pozsonyban, amíg a városházára ki volt tûzve a város zászlaja, csak a soproniak, illetve a pozsonyiak vásárolhattak. A középkori Sopronban délelõtt kilencig lobogott kinn a zászló. A szimbólumot mindenki értette, a kofáknak és a városba sereglõ árusító parasztoknak egyébként is szigorú bírság terhe alatt tiltották meg, hogy áthágják a szabályt, de azért a zászló ki- és bevételét kikiáltás is kísérte. A vásári zászló kitûzése a német városokban egészen a 19. század elejéig szokásban maradt. Budán más módszert eszeltek ki a tanácsosok. Ott a hetivásári napokon reggeltõl jó délig tetette ki a bíró a szabad vásár zászlaját. Ilyenkor a kofák nem árulhattak, hanem csak a városba jövõ parasztok, akik a hivatásos kofáknál olcsóbban kínálták árujukat. Az elõkelõ nemesekkel teli fõvárosban nem lehetett az idegeneket kitiltani a piacról, ezért 39

2 40 Árumegállító, avagy lerakodási/lerakati jog Az árumegállító joggal rendelkezõ városok megszakították az áru útját, és arra kényszerítették a kereskedõt, hogy az adott településen megálljon. Az ilyen kiváltsággal rendelkezõ településeket lerakó helyeknek, az árucsere helyének nevezik a források, ahol az idegen és hazai kereskedõk a kamaraispán, az érsek embere, a tárnokmester embere és mások tudtával szabadon kereskedhettek, azaz lehetõségük volt arra, hogy ne csak a kamara pénzeivel folytathassanak árucserét, mint ahogy azt egyéb helyeken elõírták. Ezek voltak azok a városok, ahol a vásároktól függetlenül mindennap folyhatott az árucsere. Az uralkodó által biztosított lerakodási jog természetes következménye volt, hogy e településeken lerakatok jöttek létre, mint ahogy vásárengedély esetén a településen piacteret alakítottak ki. E kereskedelmi forma a bel- és külkereskedelem szempontjából egyaránt fontos volt, hisz a külföldrõl származó áruk egy-egy gócpontban nagy tételben cserélhettek gazdát, a külföldi kereskedõ egy-egy ilyen helyen biztos vásárlóközönségre talált, az adott település kereskedõi a továbbértékesítésben elõnyhöz jutottak, a belkereskedelem így hazai kézben maradt. A lerakatok a középkori kereskedelem nélkülözhetetlen kellékei lettek, bár idõnként egy-egy kereskedõ (csoport) megpróbálta magát a kényszer hatálya alól kivonni. Ilyen esetekben a városok igyekeztek jogukat érvényesíteni, és e kereskedõkre rákényszeríteni. A Magyar Királyság területén kezdetben a külföldi kereskedelmi portékák ilyetén kereskedelme Nyugat-Európához hasonlóan spontán módon, önkéntes alapon jött létre. Jó példa erre Esztergom, ahol több tényezõ hatott együttesen: kedvezõ földrajzi fekvés, a 13. század közepéig királyi székhely, a középkorban a vármegye és a magyar egyház központja, a 11. században csak itt mûködött pénzverde, a külföldi kereskedõk csak itt válthatták be pénzüket, itt kaphattak kiviteli engedélyt. A 13. század második felétõl azonban Buda központi szerepének megszilárdulását követõen ezt a spontán módon kialakult, de kiváltságlevéllel nem megerõsített jogot Esztergom már nem tudta gyakorolni. Az elsõ kiváltságlevélben lefektetett lerakodási jog IV. Béla nevéhez kötõdik, aki november 24-én Pest összes kiváltságát írásba foglalva megemlékezett arról, hogy a leés felfelé közlekedõ hajók és révhajók áruikkal és szekereikkel térjenek be, és mint annak elõtte, mindennap vásárt tartsanak. Ez utóbbi nem a naponta megtartott piacot jelentette, hanem lehetõséget biztosított olyan mindennapi árusításra, ami a vásároktól függetlenül zajlott. A pesti polgárság nagy része egy újabb tatár betörés hírére a budai Kereskedelmi csarnok és bejárata az angliai Yorkban. Végleges formájában 1368-ban készült el Várhegyre települt, és magukkal vitték kiváltságukat. A lerakat-jog ezáltal Budára szállt át és élt tovább az egész középkoron át. Az Árpád-korban e két településen kívül Gyõr rendelkezett lerakodási joggal. Itt az Ausztria felõl jövõ vagy oda menõ kereskedõk áruinak kirakodását és cseréjét rendelte el 1271-ben V. István. A 14. századtól megjelenõ kiváltságlevelek mellett a városi rendelkezéseket is figyelembe véve rendszerezhetjük a lerakat-jog egyes típusait a Magyar Királyság területén. Az elsõ csoportba azokat a kiváltságokat sorolhatjuk, amelyek akkor léptek érvénybe, ha egy kereskedõ átment egy adott településen, illetõleg annak körzetén. Ebben az esetben két lehetõség állott fenn: vagy a városon túl már nem vihette áruját, vagy a lerakodást és az árusítást követõen távozhatott a településrõl, és folytathatta útját. Az elõbbi esetben a város jogát csak a bel- (Sopron, 1324) vagy csak a külföldi kereskedõkön érvényesíthette (Buda, ; Kassa, 1361; Szeben, 1382; Brassó, 1395), vagy az hatályos volt a bel- és külföldi kereskedõkre egyaránt (Buda, ; Kassa, 1399), esetenként ez belföldi kereskedõkre csak korlátozottan volt érvényben (Buda, 1402; Kassa, 1402). Ha a kereskedõ tovább vihette áruját, elõfordult, hogy meghatározták az ott eltöltendõ napok számát is. Ezzel találkozunk Lõcsén, ahol 1321-ben I. Károly két hétben állapította meg az ott árusítással töltendõ napok számát. Legtöbbször azonban erre nem került sor, csak azt tudjuk, hogy a kereskedõknek lehetõségük volt áruikat a településen túl is vinniük, a korlátozás pedig az árusok származására vonatkozott, azaz vagy a bel- és külföldi kereskedõkre egyaránt (Sopron 1402; Pozsony, 1402), vagy a külföldi és meghatározott belföldi kereskedõkre (Lõcse, 1402). A második nagyobb csoportba azokat a jogokat sorolhatjuk, amelyek egy adott területre történõ belépés esetében léptek érvénybe. Azok, akik a Szepességbe mentek, elsõként Lõcsén voltak kötelesek kereskedelmi porté- Nürnbergi kereskedõ, 1440 körül

3 káikat áruba bocsátani, akik pedig Sopron megyén keresztül jöttek az országba vagy azon keresztül akartak árut szállítani, Sopronban értékesítették áruikat. Buda városa pedig saját jogát úgy értelmezte, hogy az minden külföldi kereskedõre érvényes, aki az ország területére érkezik, sõt azok csak és kizárólagosan városukban rakhatják le, és azon túl már nem is szállíthatják portékáikat. Ez az igény a gyakorlatban nem valósult meg. Volt egy harmadik csoportja is a lerakat-jognak, amikor az csak egy meghatározott árutípusra, jelesül a külföldrõl származó sóra vonatkozott: ezt találjuk meg Szucsányban a lengyel só, Sopronban az Ausztriából származó só tekintetében. Buda általános megfogalmazású Árpád-kori jogának, mely szerint a le- és felfelé közlekedõ hajók és révhajók áruikkal és szekereikkel térjenek be, és mint annak elõtte mindennap vásárt tartsanak, pontosítására elsõként 1347 és 1359 között kerülhetett sor, amikor Buda azon joghoz jutott, melynek értelmében a külföldi kereskedõk már e városon túl nem mehettek az országban és 1365 között I. Lajos Buda jogát kiterjesztette a belföldi kereskedõkre is, akikre a külhoniakhoz hasonlóan nemcsak az áru lerakodása, de annak továbbszállításának tilalma is vonatkozott és 1402 között Zsigmond pontosan meghatározta azon kereskedõk körét, akikre a budai lerakodás kötelezettsége vonatkozott, így a Bécsbõl, Németföldrõl, Lengyel-, Cseh-, Orosz-, Poroszországból, Itáliából érkezõk, valamint azon kereskedõk, akik a német területek vagy Itália felé mentek, ha áruikat átszállították Budán, akkor azt ott el kellett adniuk és nem lehetett tovább vinniük októberében viszont már Zsigmond korlátozta ezt a jogot, és bár a külföldi kereskedõkre továbbra is érvényben hagyta, a belföldi kereskedõk esetében már akként nyilatkozott, hogy azok a vámok és a harmincad megfizetése ellenében áruikat akadálytalanul vihetik külföldre, kivéve az Erdélybõl érkezõket, akik ezután is kötelesek lerakodni Budán. Ennek ellenére a budaiak a továbbiakban is érvényesíteni próbálták jogukat az összes belföldi kereskedõ felett, így Zsigmond az évi dekrétumában újra mentesítette, már megszorítás nélkül a belföldi kereskedõket Buda lerakodási joga alól. A 15. század elején már több város is élt ezzel a joggal, így Buda szerette volna elérni, ha kiváltságuk minden olyan külföldi kereskedõre érvényes, aki átlépi az ország határát. A lerakat-jog azonban minden város számára fontos volt, így Buda a középkor folyamán sohasem tudta elérni azt, hogy kizárólagos lerakattal rendelkezzen. Az itt lezajló folyamat azonban tipikus: a városok jogukat elsõként csak a külföldi kereskedõkre igyekeztek kiterjeszteni, majd késõbb a belföldi kereskedõkre is, ami ellen azonban azok tiltakoztak, így az uralkodók hol engedélyezték, hol visszavonták a belföldi kereskedõkre vonatkozó passzusokat. A külföldi kereskedõk a lerakatokon kívül az éves vásárokon, sokadalmakon folytathattak árucserét, a hetivásárokon való részvételüket azonban igyekeztek tiltani a különbözõ rendelkezések. Míg a lerakatokban az árukat csak nagy tételben Buda látképe Hartmann Schedel krónikájában, 1493 értékesíthették, a sokadalmakon kis tételben is árusíthattak. A budai jogkönyv még azt is meghatározta, hogy a budai lerakatokból mely sokadalmakra szállíthatták el megmaradt áruikat a külföldi kereskedõk: így azt csak a budafelhévízi és az óbudai éves vásárokra vihették ki az árusok. A lerakatokban csak belföldi kereskedõk vásárolhattak, és míg Budán 1421 elõtt csak budaiaknak engedélyezik a lerakatokban a külföldi kereskedõktõl az áruátvételt, ezt követõen azonban kiterjesztik az összes belföldi kereskedõre. Az Árpád-korban Esztergom, Buda, Gyõr és feltehetõen Zágráb voltak azok a települések, ahol a külföldi kereskedõk nagyban értékesítették áruikat. A kereskedelemnek helyt adó árucsarnokok még nem épültek ki, az árucsere a kereskedõk szállásán, esetleg a harmincadszedõ helyen valósult meg. Buda és Zágráb az egész középkoron át lerakat-joggal rendelkezett. Az Anjou uralkodók újabb városoknak biztosították a lerakatok kiépítését: így Lõcse, Sopron, Kassa is a külkereskedelem központjaivá váltak. Azzal, hogy a kereskedõk Brassón és Szebenen túl már nem vihették áruikat, I. Lajos e két településen a késõbbiekben kialakult és kiváltsággal megerõsített lerakatok alapjait fektette le. Zsigmond uralkodása alatt újabb közösségek nyerték el e jogot, melyek közül Pozsony, Nagyszombat, Késmárk és Igló a késõbbi századokban is esetenként hosszabb-rövidebb ideig tartó kihagyással élvezték ennek elõnyeit, míg (Székes)Fehérvár, Trencsén és Keve esetében ez csak ideig-óráig fennálló kiváltságnak tekinthetõ. A középkor végén Beszterce bizonyosan, Karánsebes pedig feltételezhetõen megkapta a lerakat fenntartásának jogát. WEISZ BOGLÁRKA Mérlegelés az árulerakatban. Illusztráció a Prágai Missaléban,

4 E A T inkább a kínálatot szabályozták az árak féken tartása érdekében. A falvak, mezõvárosok többségének hetivásárain nem volt szükség ilyen szabályokra, a külföldiekhez képest még a nagyobb magyar városok sem hoztak sok, a helyi ellátást biztosító szabályt. Az ország nagy része ugyanis bõvében volt a húsnak és a gabonának, így itt nem volt szükség szigorú elõírásokra. Az éves vásárokon nem, vagy alig érvényesültek a helyi ellátást védõ elvek, mert sokkal inkább az volt a cél, hogy minél több árut el tudjanak adni. A sokadalmak kezdetét és végét harangszóval jelezték. Budán azt a harangot kondították meg, amivel a közelgõ viharfelhõket próbálták meg elûzni. Azt az árust, aki a harang meghúzásánál korábban kezdett el árulni, megbüntették. A vásárterek E S Z T E R G O M Garam F H, Szo, V Esztergom Visegrád J É R H O N T Szt. László-p. Ipoly Kajászó (Váli-víz) Duna P Benta I S L Óbuda Buda Sze, Szo Tétény Érd I Kevi K Pest K, Szo Sze Dömsöd Vác H, P H Isaszeg Szo Kóka Szecsô Pótharaszt Sze Szentlászló Vacs Sze Györk P E S T Y G N G I Z S Duna T E N Ó G R Á D Duna L O S Szilas Rákos-p. S O L T K U N O K Cs Galga Felsô-Tápió Alsó-Tápió P Kecskemét HEVES Cegléd Nagykôrös Hetivásár Sokadalom (éves vásár) Hetivásár és sokadalom A hetivásár napjai: H.: hétfô, K.: kedd, Sze.: szerda, Cs.: csütörtök, P.: péntek, Szo.: szombat, V.: vasárnap HETI- ÉS ÉVES VÁSÁROK PEST ÉS PILIS MEGYÉKBEN ÉS KÖRNYEZETÜKBEN A KÖZÉPKOR VÉGÉN J Á S Z O K K U Tarna KÜLSÔ- SZOLNOK O N Zagyva Tápió K Tisza Heti két vásári napra csak a komoly városokban került sor, e helyeken azonban a hét többi napján sem ürült ki a piac. A kofák nap mint nap kínálták portékáikat, a középkor kései századaiban a piac környékén több-kevesebb állandó üzlet is nyílt. Míg a heti kettõ vagy még több vásári nap a városiasodottság egyik legbiztosabb mutatója volt, az évi két sokadalom a középkor végére már a nagyobb falvakban is természetesnek számított. Heti két piaci nap sok városban csak az újkorban alakult ki. Az éves vásárok árui eltértek a hetiekétõl. Az utóbbiakon napi cikkeket lehetett beszerezni, az elõbbieken lovat, marhát, gabonát zsákszámra, valamint olyan kész fogyasztási cikkeket is lehetett adni-venni, amit egyébként csak a nagyobb városok lakói vásárolhattak meg. Az éves vásárok helyének szûk lett volna a hetivásár tere, ezért sok helyen az éves vásárok számára külön vásártereket jelöltek ki. Budán a szerdai hetivásárt a Szent György téren, a szombatit pedig a Mária Magdolna-templom elõtt tartották, az éves vásárokat azonban a Várhegyen kívül rendezték. Sátoraljaújhelyen a város fõutcájában volt a hetivásár, a sokadalmakra érkezõ vásározók azonban a korabeli mezõváros szélén, a Hecske téren rakodtak ki. A heti- és az éves vásár terének szétválasztása korántsem volt természetes, a Németrómai Birodalom városaiban általában a piacon volt az éves vásár is, ilyen alkalmakkor azonban a környezõ utcák is megteltek vásározókkal. Lehet, hogy magyar sajátossággal van dolgunk, amit a sokadalmakra felhajtott nagyszámú élõ marha elhelyezése tett szükségessé. A két tér elválasztása azonban Magyarországon sem volt teljesen általános. A soproni Erzsébet-napi vásárt a város közepén, azaz a piacon rendezték, a Szabolcs megyei Kisvárdán is ugyanott tartották a Tamás-napi sokadalmat, mint a pénteki hetivásárokat. A magyar városok egy része összetett város: alapításkor több részbõl állt össze vagy idõvel több település olvadt eggyé. Az ilyen helységekben az egyes városrészeknek saját hetivásári napjuk és saját terük volt. A német és magyar Kofák és kereskedõk árusítanak a hetipiacon. Francia miniatúra, 1394 A mai fõtér Sopronban a hajdani középkori piac helyén 42

5 nemzetiségû Budán a szerdai amit keddrõl tettek egy nappal késõbbre hetivásárt a város túlnyomórészt németek által lakott részén tartották, a szombatit azonban a magyarok plébániája körül. Szegednek is külön hetivásárai voltak: a szûkebb értelemben vett Szegednek a vár alatti piacon hétfõn, Felszegednek egy másik utcában csütörtökön, Alszegednek pedig a ferences templom elõtti téren szerdán. A vásári szabadság Szabad a vásár! kiáltotta a város hirdetõje az árusítás kezdetekor, és szabad vásár volt a magyarországi latinságban a vásár neve. De vajon miért volt szabad, vagy inkább mitõl volt szabad A középkorban a szabadság általában nem egy elvont fogalmat, hanem kiváltságot jelentett. A Kereskedõk és utazók a város falai alatt. Illusztráció Marco Polo útleírásából, 13. század vége szabad vásárt is egy privilégium tette szabaddá, azaz kiváltságossá, ez pedig a lefoglalás szokása alóli mentesítés volt. Bármiféle tartozásért joga volt bárkinek lefognia azt, aki a tartozását nem fizette meg, a nála talált holmikat pedig zálogképpen mindaddig magánál tartani, amíg a tartozást ki nem egyenlítette. Mi több, nemcsak az adóst, hanem abba a városba, faluba, vagy akár országba való utazót is el lehetett fogni és holmiját lefoglalni, aki az adós városában, falvában, országában lakott. Ma ezt túszejtésnek, önbíráskodásnak vagy egyszerûen közönséges rablásnak neveznénk, hiszen az efféle lefoglalások nehezen történhettek meg ellenállás nélkül, márpedig ilyenkor a lefoglaló erõszakot is alkalmazott. Az áruikkal vásárra igyekvõ kereskedõk lehettek a legkönynyebb célpontjai ennek a szokásnak, ez azonban a kereskedelmet lehetetlenné tette volna. Azért volt szükség uralkodói kiváltságra egy új vásár alapításakor, mert a király garantálta, hogy a vásárra igyekvõket útközben nem foghatják el, árujukat nem kobozhatják el. A hetivásárra menõk a Állandó üzletek a középkori Budán Valamikor az Árpád-kor végén jöhettek létre a fõvárosok elsõ állandó üzletei. Nem a pékek elárusítóhelyeirõl ezeket zsemleszékeknek hívták vagy a mészárszékekrõl van szó, hanem azokról a helyiségekrõl, amelyekben iparcikkeket és fûszereket árultak. A 15. század elején összeállított budai jogkönyv négyféle állandó üzletet és kereskedõt különböztetett meg. A legelõkelõbbek a boltos urak voltak, akik saját bolthajtásos üzleteikben árultak, melyeket nem tekintettek nyilvános helynek. A boltos urak elsõsorban nagyban kereskedtek: fûszereket csak egy márka érték fölött adhattak el, a szövetvégeket nem vághatták fel, hanem csak száz rõf fölött mérhették ki, egyedül a selymet, e nagyon drága holmit árulhatták kicsiben. Õket követték a posztómetõk vagy más néven kamarás urak, akik elsõsorban posztóval kereskedtek. Azért voltak metõk azaz metszõk, mert felvághatták a posztóvégeket, tehát kicsiben és nagyban is árulhattak. Üzlethelyiségeik, melyeket kamarának vagy kamrának hívtak, a mai Úri utca déli részén álltak, ez a középkorban a Posztómetõ vagy Nyírõ utca nevet viselte. A jogkönyv a boltosokat és kamarásokat hívta uraknak, õk voltak a drága áruval kereskedõ városi elit képviselõi. A harmadik csoportot a patikusok alkották, akiknek igencsak kevés közük volt a mai gyógyszerészekhez, valójában szatócsok, fûszeresek voltak, akik azonban gyógyszerként is használatos növényeket is árultak. Budán egész Patikáros sor állt rendelkezésükre, a mai Tárnok utcának a Duna felõli oldalán álltak házaik. A patikusokhoz hasonlóan kiskereskedõk Fûszerek, orvosságok, cukor a középkori patika polcain. 15. századi freskó a kasztíliai Issogne várában voltak a kalmárok. Igen vegyes árukészletük részben élelmiszerekbõl: fûszerekbõl, cukorból, porcukorból, továbbá kicsiben eladott szövetekbõl és készruhákból állt. Budán céhbe szervezték õket, többek közt e testületnek volt a feladata az idegen kereskedõk felügyelete. Üzleteik egymás melletti sorokba épültek, és egy egész háztömböt képeztek. A nyilvánosnak számító állandó üzletek mind a német városrész piacához kötõdtek. A hatalmas, háromszögletû Szent György tér a középkor végére fokozatosan épült be. Közepét a kalmárházak foglalták el, és erre néztek a posztómetõk és a patikusok házai. T. I. 43

6 Vándorkereskedõ drága portékát kínál. Illusztráció a Manesse-kódexben, 1300 körül vásár elõtti és utáni napon, az elõzõ nap delétõl a vásárt követõ nap deléig védelem alatt álltak. Az éves vásárokra messzirõl érkeztek kereskedõk és vevõk, ezért a nagyobb városok vásárai két-két hetes védelemben részesültek, a kisebb településeknél beérték a vásár napja elõtti és utáni egy-egy héttel is. Volt úgy, hogy nem szabtak ilyen határt, hanem a vásározók egyszerûen alkalmas napokig részesültek a védelemben. A 15. század második felében ez vált általánossá, a kora újkorban már szinte csak ilyen vásárkiváltságokkal találkozunk. A gyakorlatban ez úgy mûködött, hogy a vásározók szóban közölték az õket feltartóztatókkal, hogy vásárra mennek, és ilyenkor tovább kellett õket engedni. A király biztosította az utazók vásári szabadságát, a vásártér birtokosa pedig magáét a vásárét. A földesúrnak vagy a szabad királyi városnak kellett fenntartania a vásári rendet és megvédeni a vásározókat. Ily módon a vásárhelyek körül védelmi körzetek alakultak ki, amelyeken belül a vásárkiváltságban meghatározott idõszakban szabadon lehetett utazni. E védelmi körzetek egybeestek a települések piackörzetével, azzal a területtel, ahonnan a vásárt felkeresték. A lefoglalás a szokásjogban gyökerezett, így nehéz volt ellene tenni. A vásárra igyekvõ kereskedõk túlságosan könnyû prédának bizonyultak ahhoz, hogy egy egyszerû vásárkiváltság valódi védelmet kínálhatott volna nekik. Aki a vásárra utazókat feltartóztatta, az bûnt követett el, ennek ellenére ezrével ismerünk olyan eseteket, amikor a vásározók áruit valamilyen tartozás miatt lefoglalták, a lefoglaló pedig igazát hajtogatva védekezett, és általában haja szála sem görbült. A biztonságos, a lefoglalástól mentes kereskedést nem csak a vásári védelemmel próbálták elérni. A nemesi szabadságjogok egyik legfontosabbika az volt, hogy nemest és áruját hacsak nem kapták rajta bûntett elkövetésén, vagy hoztak ellene ítéletet nem lehetett letartóztatni és lefoglalni. Egyes városok örök idõkre tehát nemcsak a vásárok idõtartamára szóló mentesítést kaptak a királytól, hogy élelemszerzés végett útra induló polgáraik nem foghatók el. E kiváltságok sem tudták azonban a feltartóztatás jogát igazán kikezdeni. A vásár nemcsak szabad volt, hanem nyilvános is. A nyilvánosság egyrészt azt jelentette, hogy az árusítás csak nappal folyhatott, másrészt mindenki által megközelíthetõ téren történt. Nem véletlenül írták elõ a nyilvános árusítást a középkori piaci szabályzatok. Az áru minõségét, a pénz valódiságát, a mértékek és mérlegek helyességét csak világosban lehetett megállapítani, ráadásul vita esetén a többi vásározó tanúságot tehetett E számunk szerzõi Gabonakereskedõk kínálják árujukat Firenzében. Festmény, 14. század arról, hogy valamelyik fél kárt szenvedett-e vagy sem. A középkori szabad vásár kivételes alkalom volt. Hiába volt a vásári kiváltság, hiába a biztonságos kereskedést garantáló más privilégiumok, a lefoglalás nélküli, általánosan biztonságos kereskedést csak a természetjog elvei és az újkor gazdasági változásai hozták el. A középkori szabad piac nem volt a szabadpiac elõfutára. TRINGLI ISTVÁN ALFÖLDI LÁSZLÓ a földtud. doktora, egy. tanár (ELTE); BENKÕ LORÁND akadémikus, professor emeritus (ELTE); BEREND T. IVÁN akadémikus, egy. tanár (UCLA, USA); CSABA LÁSZLÓ akadémikus, egy. tanár (CEU); FARKAS ILDIKÓ PhD, tud. mts. (MTA TTI); GLATZ FERENC akadémikus, ig. (MTA TTI); HORNYÁK ÁRPÁD PhD, egy. adjunktus (PTE); PALÁDI-KOVÁCS ATTILA akadémikus, kutatóprofesszor (MTA NKI); PALÁNKAI TIBOR akadémikus, professor emeritus (Corvinus Egyetem); SIMAI MIHÁLY akadémikus, kutatóprofesszor (MTA VKI); TRINGLI ISTVÁN a tört. tud. kand., fõmts. (MTA TTI); VÁMOS GYÖRGY szerkesztõ; WEISZ BOGLÁRKA PhD, tud. mts. (MTA TTI) Rövidítések: CEU: Central European University, ELTE: Eötvös Loránd Tudományegyetem, egy.: egyetemi, ig.: igazgató, kand.: kandidátus, MTA: Magyar Tudományos Akadémia, mts.: munkatárs, NKI: Néprajzi Kutatóintézet, PTE: Pécsi Tudományegyetem, tört. tud.: történelemtudomány, TTI: Történettudományi Intézet, tud.: tudományos, UCLA: University of California, Los Angeles, VKI: Világgazdasági Kutatóintézet 44

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

1.2. l) frank uralkodó vagy császár ( ) vagy a középkori császári hatalom megteremtője összesen 12 pont

1.2. l) frank uralkodó vagy császár ( ) vagy a középkori császári hatalom megteremtője összesen 12 pont TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 6. OSZTÁLY 2012/2013 TERÜLETI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2010/2011 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2010/2011 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2010/2011 ISKOLAI FORULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhetı elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetőivel jelöltük.

Részletesebben

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl Kisapostag Község Polgármesteri Hivatala... önkormányzat megnevezése NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi rõl A nyilvántartás vezetése a 210/2009. (I.29.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

VEKOP kódszámú Mikro-, kis-, és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogramban résztvevő MFB Pontok listája

VEKOP kódszámú Mikro-, kis-, és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogramban résztvevő MFB Pontok listája VEKOP-1.2.3-16 kódszámú Mikro-, kis-, és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogramban résztvevő MFB Pontok listája Közép-Magyarország Budapest 1015 Budapest Hattyú utca

Részletesebben

KÉT HÍD EURÓPÁBA. -A Széchenyi-Lánchíd és az M1/M15 gyorsforgalmi út beruházások összehasonlítása-

KÉT HÍD EURÓPÁBA. -A Széchenyi-Lánchíd és az M1/M15 gyorsforgalmi út beruházások összehasonlítása- KÉT HÍD EURÓPÁBA -A Széchenyi-Lánchíd és az M1/M15 gyorsforgalmi út beruházások összehasonlítása- Készítette: Orosz Csaba (PhD) okleveles építőmérnök, egyetemi docens Princz-Jakovics Tibor okleveles építőmérnök,

Részletesebben

Szabad a vásár! múzeumpedagógiai forgatókönyv. írta: Geiszt Elina 2016.

Szabad a vásár! múzeumpedagógiai forgatókönyv. írta: Geiszt Elina 2016. Szabad a vásár! múzeumpedagógiai forgatókönyv írta: Geiszt Elina 2016. A múzeumi óra címe: Szabad a vásár! - forgatókönyv a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum állandó kiállításához Helyszín:

Részletesebben

3. (1) A rendelet területi hatálya a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - Budapest Főváros XIV. Kerület közigazgatási területére terjed ki

3. (1) A rendelet területi hatálya a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - Budapest Főváros XIV. Kerület közigazgatási területére terjed ki Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2011. (V.2.) önkormányzati rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről /Egységes szerkezetben a 44/2011. (IX.27.),

Részletesebben

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 2007 ŐSZ RABB PÉTER BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK FOGALOMMAGYARÁZAT PLÉBÁNIA: Olyan egyház, ahol az istentiszteletet nem a püspök, hanem egy pap végzi. Őt

Részletesebben

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl Kisapostag Község Polgármesteri Hivatala... önkormányzat megnevezése NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi rõl A nyilvántartás vezetése a 210/2009. (I.29.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

SZKA_210_10. A középkori városok költségvetési vitája

SZKA_210_10. A középkori városok költségvetési vitája SZKA_210_10 A középkori városok költségvetési vitája TANULÓI A KÖZÉPKORI VÁROSOK KÖLTSÉGVETÉSI VITÁJA 10. ÉVFOLYAM 131 10/1A HÁROM KÖLTSÉGVETÉS A) Országos költségvetés A központi költségvetés bevételei

Részletesebben

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl esrempehollós Önkormányzat... önkormányzat e NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi rõl A nyilvántartás vezetése a 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése alapján kötelezõ. A nyilvántartás

Részletesebben

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,

Részletesebben

Székelyszenterzsébet

Székelyszenterzsébet Nagy Emma Székelyszenterzsébet Séta térben és időben Szent Erzsébet Sancta Elisabeth Székelyszenterzsébet, így látom leírva a falu nevét a régi dokumentumokban, vagy a jelenlegi helységnévtáblán és máshol.

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Magyar Államkincstár családtámogatási ügyfélszolgálatok

Magyar Államkincstár családtámogatási ügyfélszolgálatok Magyar Államkincstár családtámogatási ügyfélszolgálatok (anyasági támogatás, családi pótlék, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás) Figyelem! Az összeállítás a 2011. augusztus 18-i aktuális

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl Kökény község Önkormányzat... önkormányzat e NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi rõl A nyilvántartás vezetése a 210/2009. (I.29.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése alapján kötelezõ. A nyilvántartás

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni.

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni. Előrejelzések a Február Harmadika kutatás sorozat adatainak a felhasználásával PROGNÓZIS Nr. 1. 2012-2018 tartó időszakban előreláthatóan 58.500 Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét

Részletesebben

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága II. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. TOTÓ

Részletesebben

Hollandia (2010. márc máj. 03.)

Hollandia (2010. márc máj. 03.) Hollandia (2010. márc.29-2010. máj. 03.) Az első napunk utazással telt. Hajnal ötkor találkoztunk és indultunk útnak. Este kilenc és tíz között érkeztünk és foglaltuk el a szállást. Cees, aki kinti dolgainkat

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938)

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Szakál Imre Témavezető: Dr. Pallai László DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye

Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye 2014. március hónapra tervezett sebességmérések Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye Március 01.(szombat) 07.00-09.00 Szada Pazsaki utca 09.30-12.00 Veresegyház Fő út 13.30-15.30 Galgamácsa

Részletesebben

EILC képekben. A városházán:

EILC képekben. A városházán: EILC beszámoló Név: Demeter Dóra Küldő intézmény: Óbudai Egyetem EILC kurzus helye (ország, város): Lengyelország, Nowy Sącz EILC kurzust szervező intézmény: Nowy Sacz School of Bussines-National Louis

Részletesebben

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl Tiszajenõi Közös Önkormányzati Hivatal Vezsenyi Kirendeltsége... önkormányzat e NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi rõl A nyilvántartás vezetése a 210/2009. (I.29.) Korm. rendelet 6. (1)

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2011. (V.2.) önkormányzati rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről /Egységes szerkezetben a 44/2011. (IX.27.)

Részletesebben

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 15. július 21. FŐVÉDNÖK: P. DR. NÉMET LÁSZLÓ SVD NAGYBECSKEREKI MEGYÉSPÜSPÖK A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 17. 2012.

Részletesebben

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 17/2011. (IV.8.) számú rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 17/2011. (IV.8.) számú rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 17/2011. (IV.8.) számú rendelete Lakitelek Nagyközség Képviselő-testületének 17/2011. (IV.08.) számú rendelete a 21/2011. (VI.03.), 10/2012. (III.02.), 20/2012. (V.04.), 39/2014.

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

BUDAPESTI UNITÁRIUS HÍRLEVÉL ABUDAPESTI NAGY IGNÁC UTCAI UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG HÍRLEVELE 2010. MÁRCIUS ÁPRILIS X. ÉVFOLYAM, 2.

BUDAPESTI UNITÁRIUS HÍRLEVÉL ABUDAPESTI NAGY IGNÁC UTCAI UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG HÍRLEVELE 2010. MÁRCIUS ÁPRILIS X. ÉVFOLYAM, 2. BUDAPESTI UNITÁRIUS HÍRLEVÉL ABUDAPESTI NAGY IGNÁC UTCAI UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG HÍRLEVELE 2010. MÁRCIUS ÁPRILIS X. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM PÜNKÖSDI ÜNNEPI ISTENTISZTELETEK 2010. MÁJUS 23. MÁJUS 24. Hagyományainknak

Részletesebben

Forgalomkorlátozások 2015. áprilisban

Forgalomkorlátozások 2015. áprilisban Forgalomkorlátozások 2015. áprilisban Figyelem! Az újságban megjelent adatokhoz képest egy plusz információ a keretben! (A nyomdába kerülés idején még nem állt rendelkezésünkre): Április 25. szombaton:

Részletesebben

TAKTAHARKÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. Polgármesteri Hivatal

TAKTAHARKÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. Polgármesteri Hivatal TKTHRKÁNY NGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZT Polgármesteri Hivatal NYILVÁNTRTÁS a működési engedéllyel rendelkező üzletekről nyilvántartás vezetése a ek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet

Részletesebben

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében

Részletesebben

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl Répcelaki Közös Önkormányzati Hivatal - Csánig... önkormányzat e NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi rõl A nyilvántartás vezetése a 210/2009. (I.29.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

Kezdő időpont 10:00 10:00 13:00. Dr. Veress E. u. 6. Szivárvány Gyermekház. 48-as tér 1. Közösségek Háza. Szabadság u. 4-6. Mohácsi ÖK Irodaháza

Kezdő időpont 10:00 10:00 13:00. Dr. Veress E. u. 6. Szivárvány Gyermekház. 48-as tér 1. Közösségek Háza. Szabadság u. 4-6. Mohácsi ÖK Irodaháza 2005.10.03 2005.10.05 2005.10.10 2005.10.14 Pályaorientációs és Nyílt 2005.10.17 2005.10.19 Napok Képzési, 2005.09.27 szolgáltatás és állásbörze melyik úton? 2005.10.14 2005.10.15 Komló 13:00 Pécs Pécs

Részletesebben

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl Ásványráró Község Önkormányzata... önkormányzat megnevezése NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi rõl A nyilvántartás vezetése a 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése alapján kötelezõ.

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

Időpont: december 8-9. (szombat-vasárnap) Utazás: különbusszal. Szállás: Znojmoban, panzióban, személyes szobákban.

Időpont: december 8-9. (szombat-vasárnap) Utazás: különbusszal. Szállás: Znojmoban, panzióban, személyes szobákban. Időpont: 2018. december 8-9. (szombat-vasárnap) Utazás: különbusszal Szállás: Znojmoban, panzióban, 2-3-4 személyes szobákban. Étkezés: étterem lehetőség Znojmoban és Pozsonyban. Felszerelés: esőkabát,

Részletesebben

KORSZER TECHNIKÁVAL A MOZGÁSKORLÁTOZOTT EMBEREKÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY

KORSZER TECHNIKÁVAL A MOZGÁSKORLÁTOZOTT EMBEREKÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY KORSZER TECHNIKÁVAL A MOZGÁSKORLÁTOZOTT EMBEREKÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY R ö v i d í t v e : K o r s z e r ű T e c h n i k a A l a p í t v á n y ( K T A ) A MEOSZ akadálymentesítési, közlekedési és technikai

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl Tiszajenõi Közös Önkormányzati Hivatal Vezsenyi Kirendeltsége... önkormányzat e NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi rõl A nyilvántartás vezetése a 210/2009. (I.29.) Korm. rendelet 6. (1)

Részletesebben

Fót vevőszám vásárlás időpont nyugtaszám 35 14/04/2014 5:54:00 PM 7117

Fót vevőszám vásárlás időpont nyugtaszám 35 14/04/2014 5:54:00 PM 7117 "Minden 35. vásárló visszanyeri vásárlása teljes összegét" játék nyertes nyugtaszámok Levásárlási határidő meghosszabbítva plusz 1 nappal! A nyertes sorszámú nyugta tulajdonosa legkésőbb 2014. április

Részletesebben

Bólyi Közös Önkormányzati Hivatal. NYILVÁNTARTÁS a 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet alapján a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységről

Bólyi Közös Önkormányzati Hivatal. NYILVÁNTARTÁS a 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet alapján a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységről Bólyi Közös Önkormányzati Hivatal NYILVÁNTARTÁS a 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet alapján a bejelentéshez kötött ről 1. Nyilvántartásba vétel száma: B-1/2009 2. A kereskedő neve, címe illetve Bólyi

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás

Részletesebben

2013. november 01.-30. között tervezett sebességellenőrző tevékenység

2013. november 01.-30. között tervezett sebességellenőrző tevékenység 1. oldal 2013. november 01.-30. között tervezett sebességellenőrző tevékenység Nap Időpont Helyszín 1 08.00-10.00 Bp. III. ker. Jeles u. péntek 08.00-10.00 Bp. IV. ker. Csíksomlyó u. 08.00-10.00 Bp. IX.

Részletesebben

Bűnbakok az európai és a magyar történelemben. (Zánka, 2012. augusztus 17-21.)

Bűnbakok az európai és a magyar történelemben. (Zánka, 2012. augusztus 17-21.) Bűnbakok az európai és a magyar történelemben (Zánka, 2012. augusztus 17-21.) Augusztus 17. 15.00 18.15 15.00 15.15 Köszöntés, technikai (Lengvári István, Vonyó József) 15.15 15.45 Pók Attila, kandidátus,

Részletesebben

Petelei István írásgyakorlatai (Média- és társadalomtörténeti elemzés)

Petelei István írásgyakorlatai (Média- és társadalomtörténeti elemzés) Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola Török Zsuzsa Petelei István írásgyakorlatai (Média- és társadalomtörténeti elemzés) Doktori értekezés tézisei Témavezető:

Részletesebben

(bérlet is kapható) ITON Kft. Viszonteladói pénztár (bérlet is kapható) Kamaraerdei utca 23. közért 6.00-19.00 7.00-14.00 ZÁRVA

(bérlet is kapható) ITON Kft. Viszonteladói pénztár (bérlet is kapható) Kamaraerdei utca 23. közért 6.00-19.00 7.00-14.00 ZÁRVA Nyitva tartás Település Cím Cégek Hétköznap Szombat Vasárnap Alsónémedi 8.00-16.00 Biatorbágy Baross Gábor út 5/a. 8.00-18.00 Kossuth Lajos utca 6. Budakeszi Autóbusz végállomás ITON Kft. Viszonteladói

Részletesebben

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.

Részletesebben

Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13.

Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13. Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13. A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető részeit, az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük. Az itemek már nem bonthatók fel részteljesítményekre,

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Bálint István, nyugalmazott újságíró, Magyar Szó, publicista, Belovai József, nyugalmazott történelemtanár, Szeged,, Nagybecskerek Beretka Katinka, okleveles jogász,

Részletesebben

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl Tiszajenõi Közös Önkormányzati Hivatal Vezsenyi Kirendeltsége... önkormányzat e NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi rõl A nyilvántartás vezetése a 210/2009. (I.29.) Korm. rendelet 6. (1)

Részletesebben

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke Szám: 318-2/2007. ELŐTERJESZTÉS A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági

Részletesebben

legénység felvételének feltételei is, megkötésekkel biztosítván a felvett személyek feltétlen megbizhatóságát.

legénység felvételének feltételei is, megkötésekkel biztosítván a felvett személyek feltétlen megbizhatóságát. Nyomozó alosztályok A csendőr nyomozó alakulatok felállítását megelőzően a testület illetékességébe tartozó minden bűncselekményt az őrs egyenruhás járőre nyomozott. A csendőrség akkor még nem rendelkezett

Részletesebben

Az ügyfélkapcsolati helyek nyitvatartási ideje és telefonszáma. T-Pont üzletek Cím Telefonszám Faxszám Nyitvatartási idő

Az ügyfélkapcsolati helyek nyitvatartási ideje és telefonszáma.  T-Pont üzletek Cím Telefonszám Faxszám Nyitvatartási idő Ügyfélkapcsolati helyek, valamint felügyeleti szervek elérhetősége Az ügyfélkapcsolati helyek nyitvatartási ideje és telefonszáma Lakossági ügyfelek részére Ügyfélszolgálat megnevezése Lakossági 1412 ügyfélszolgálat

Részletesebben

A MetLife szerzıdtetett vizsgálóorvosai

A MetLife szerzıdtetett vizsgálóorvosai A MetLife szerzıdtetett vizsgálóorvosai ALSÓNÉMEDI Dr. Tholt Mária Vizsgálat helye: 2351 Alsónémedi, Somogyi u. 1. Tel.: 29 / 337 104 Rendel: hétfı kedd csütörtök péntek 8-12 h, szerda 12-16 h BAJA Dr.

Részletesebben

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa MEGHÍVÓ

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa MEGHÍVÓ MEGHÍVÓ Vámosgálfalva Önkormányzata tisztelettel meghívja a Vámos Települések Szövetségének tag önkormányzatait és minden kedves érdeklődőt a 2010. június 4 6 án megrendezésre kerülő Vámos Települések

Részletesebben

Posta. (bérlet is kapható) Iton Kft. Viszonteladói pénztár (bérlet is kapható) Kamaraerdei utca 23. közért 6.00-19.00 7.00-14.

Posta. (bérlet is kapható) Iton Kft. Viszonteladói pénztár (bérlet is kapható) Kamaraerdei utca 23. közért 6.00-19.00 7.00-14. Nyitva tartás Település Cím Cégek Hétköznap Szombat Vasárnap Alsónémedi 8.00-16.00 Biatorbágy Baross Gábor út 5/a. 8.00-18.00 Kossuth Lajos utca 6. Budakeszi Autóbusz-végállomás 8.00-16.00 6.00-18.00 Kamaraerdei

Részletesebben

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL... önkormányzat e NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi rõl A nyilvántartás vezetése a 210/2009. (I.29.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése alapján kötelezõ.

Részletesebben

2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ NYILVÁNOS SORSOLÁS VI. KORCSOPORT. Budapest, 2015. január 09.

2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ NYILVÁNOS SORSOLÁS VI. KORCSOPORT. Budapest, 2015. január 09. 2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ NYILVÁNOS SORSOLÁS VI. KORCSOPORT Budapest, 2015. január 09. 1 2014/2015. TANÉVI KOSÁRLABDA DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ VI. KORCSOPORT Kaposvár, 2015. január 23-25. RÉSZTVEVŐK

Részletesebben

Összefoglaló a munka-és pihenőidő szabályainak. érvényesülése tárgyú célellenőrzés tapasztalatairól

Összefoglaló a munka-és pihenőidő szabályainak. érvényesülése tárgyú célellenőrzés tapasztalatairól 30083/2013-5440 Összefoglaló a munka-és pihenőidő szabályainak érvényesülése tárgyú célellenőrzés tapasztalatairól [2013. október 2 - október 18.] A munkaügyi hatóság a 2013. évi munkaterv szerint - a

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

SPANKY S Nyilvántartásba vétel száma: 2/2015. PRIMAGÁZ Nyilvántartásba vétel száma: 1/2015. MAGYAR POSTA Nyilvántartásba vétel száma: 2/2014

SPANKY S Nyilvántartásba vétel száma: 2/2015. PRIMAGÁZ Nyilvántartásba vétel száma: 1/2015. MAGYAR POSTA Nyilvántartásba vétel száma: 2/2014 Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenységek nyilvántartása A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése alapján SPANKY S Nyilvántartásba

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

JEGYÁRAK. "AZ OTTHON MELEGE". CSERÉPKÁLYHA-TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS 9022 Győr, Kiss János u. 9. Telefon: 06-20/967-6567, Fax: 06-96/310-731

JEGYÁRAK. AZ OTTHON MELEGE. CSERÉPKÁLYHA-TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS 9022 Győr, Kiss János u. 9. Telefon: 06-20/967-6567, Fax: 06-96/310-731 JEGYÁRAK GYŐR XÁNTUS JÁNOS MÚZEUM 9022 Széchenyi tér 5. Telefon: 96/310-588, 524-888 Fax: 96/310-731 IV. 1.-IX. 30: 10-18 óráig, (X. 1.-III. 31.:10-16 óráig) szünnap: hétfő Könyvtár: Kedd: 10-14 óráig,

Részletesebben

PIACCSARNOK Kft. (5052 Újszász, Kossuth út 43.) TULAJDONÁBAN LÉVŐ PIAC ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYZATA

PIACCSARNOK Kft. (5052 Újszász, Kossuth út 43.) TULAJDONÁBAN LÉVŐ PIAC ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYZATA PIACCSARNOK Kft. (5052 Újszász, Kossuth út 43.) TULAJDONÁBAN LÉVŐ PIAC ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYZATA A Piaccsarnok kft a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III.13) Korm. rendelet

Részletesebben

Nyilvántartási száma 1/2010

Nyilvántartási száma 1/2010 I. A kereskedő neve: címe: székhelye: Bakkancsos Istvánné 4534 Székely, Váci u. 13. 4534 Székely, Váci u. 13. Nyilvántartási száma 1/2010 cégjegyzékszám: statisztikai szám: 62198864 vállalkozói nyilvántartási

Részletesebben

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl Répcelaki Közös Önkormányzati Hivatal - Nick... önkormányzat e NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi rõl A nyilvántartás vezetése a 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl Önkormányzat Nick... önkormányzat e NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi rõl A nyilvántartás vezetése a 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése alapján kötelezõ. A nyilvántartás

Részletesebben

1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti

1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti 1. TOTÓ 1. Kire ismersz: ősiség eltörlése, Lánchíd, gőzhajó, kaszinó? 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos 2. Ebben az évben nyílik meg Magyarországon az első vasútvonal: 1. 1844 2.

Részletesebben

Barossosok az Európai Parlamentben (és egyéb helyeken)

Barossosok az Európai Parlamentben (és egyéb helyeken) Barossosok az Európai Parlamentben (és egyéb helyeken) A tények: Időpont: 2012. október 10 13. Helyszínek, látnivalók, programok: Dachau: koncentrációs tábor megtekintése Strasbourg: angolosok: részvétel

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

I. Mátyás ( ) az igazságos

I. Mátyás ( ) az igazságos I. Mátyás (1458-1490) az igazságos született: 1443 Kolozsvár meghalt: 1490 Bécs feleségei: Podjebrád Katalin (cseh) Aragóniai Beatrix (nápolyi) (eljegyezve Cillei Borbála és Garai Anna) - Edelpock Borbála

Részletesebben

DEVIZANEM AUD CAD CHF CNY CZK DKK EUR GBP HKD HRK HUF JPY NOK PLN RON RUB SEK TRY USD 2015. január 1. csütörtök X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

DEVIZANEM AUD CAD CHF CNY CZK DKK EUR GBP HKD HRK HUF JPY NOK PLN RON RUB SEK TRY USD 2015. január 1. csütörtök X X X X X X X X X X X X X X X X X X X AUD CAD CHF CNY CZK DKK EUR GBP HKD HRK HUF JPY NOK PLN RON RUB SEK TRY USD 2015. január 1. csütörtök X X X X X X X X X X X X X X X X X X X 2015. január 2. péntek X X X X X X 2015. január 3. szombat 2015.

Részletesebben

Kerekes Kollégium - Diákbizottsági Képzés Pályázat

Kerekes Kollégium - Diákbizottsági Képzés Pályázat Kerekes Kollégium - Diákbizottsági Képzés Pályázat Tervezett időpont: 2016. 02. 05-07. Helyszín: Szentendre A résztvevők bemutatása: A pályázók az ELTE Kerekes Kollégium Diákbizottsága, illetve a meghívott

Részletesebben

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013.(V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013.(V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013.(V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Az üzletek éjszakai nyitva tartási rendjéről szóló 16/2012. (IX.19.) önkormányzati rendelet módosításáról Demecser

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1992.(VII.1.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról (egységes szerkezetben a 17/1993. (V.1.) sz, és a 37/1993. (X.6.) számú

Részletesebben

MNL HEVES MEGYEI LEVÉLTÁRA LEVÉLTÁR-ISMERTETŐ

MNL HEVES MEGYEI LEVÉLTÁRA LEVÉLTÁR-ISMERTETŐ MNL HEVES MEGYEI LEVÉLTÁRA LEVÉLTÁR-ISMERTETŐ HEVES VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA A vármegye levéltára azt a hivatalt szolgálta ki, amely létrehozta iratait, tehát megőrző helyek, latinul conservatoriumok voltak.

Részletesebben

XXVIII. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó

XXVIII. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó XXVIII. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó MEGYEI BEMUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYE Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ Nonprofit Kft. szervező: Józsa Kata telefon: +36 30 3657966, e-mail:

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL - és vacsorára mit kapunk? - ez az idős hölgy cukorbeteg! - ha kérhetném, valami száraz hús legyen inkább, a Bakonyit már ismerjük. - van a csoportban két vegetariánus! - sertéshúst ne, mert mohamedánok.

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSI JOG ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HATVAN ÉVE (1937 1997) VÖLGYESI LEVENTE egyetemi docens (PPKE JÁK)

A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSI JOG ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HATVAN ÉVE (1937 1997) VÖLGYESI LEVENTE egyetemi docens (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare V. 2009/3. 109 136. A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSI JOG ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HATVAN ÉVE (1937 1997) egyetemi docens (PPKE JÁK) Bevezetés Az elmúlt esztendõben emlékeztünk meg

Részletesebben

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu A állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatainak elérhetősége és nyitva tartása Baranya Megyei Baranya Megyei Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Bács-Kiskun Megyei Békés Megyei Békés Megyei Békés Megyei Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

2016. december 19. (hétfő) december 20. (kedd) december 21. (szerda) december 22. (csütörtök) december 23.

2016. december 19. (hétfő) december 20. (kedd) december 21. (szerda) december 22. (csütörtök) december 23. M E N E T R E N D I T Á J É K O Z T A T Ó Tájékoztatjuk a Tisztelt Utazóközönséget, hogy a DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. által közlekedtetett menetrend szerinti helyi, elővárosi, regionális,

Részletesebben

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

Könnyű(?) testi sértés Szerző: dr. Szabó Szilvia

Könnyű(?) testi sértés Szerző: dr. Szabó Szilvia Könnyű(?) testi sértés Szerző: dr. Szabó Szilvia Szeged, 2015. július hó 23. napján I. Bevezetés A testi sértés az egyik legyegyszerűbb megítélésű és leggyakoribb bűncselekmény, ám e törvényi tényállás

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK 5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: szerv NAV Repülőtéri NAV 1. számú Repülőtéri NAV 2. számú Repülőtéri K, Cs:

Részletesebben