A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009)*

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009)*"

Átírás

1 2010/91 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal IV. évfolyam 91. szám október 13. A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009)* Tartalomból 1 Bevezető 1 A jövedelmi szegénységgel kapcsolatos indikátorok 3 Az anyagi depriváció 4 A társadalmi juttatások célzottsága 4 Nemzetközi összehasonlítás, Táblázat Bevezető A szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos mutatószámok listáját 2001-ben az Európai Unió laekeni ülésén fogadták el. Az akkor még jellemzően az egyes országok belső viszonyaihoz igazított, a jövedelmi szegénységre fókuszáló mutatók köre a évi jelentős kiegészítés eredményeként kibővült. Jelenleg négy területet fog át, melyek egyrészt a gazdasági, társadalmi és demográfiai változásokat mérik, továbbá a társadalmi befogadásra, a nyugdíjakra és az egészségügyi helyzetre vonatkoznak. Az elmúlt években a szegénység és a kirekesztődés sokdimenziós jellegének vizsgálatára vezették be az ún. anyagi deprivációra vonatkozó mutatókat. Az adatok alapján kirajzolódó főbb tendenciák (amelyekben a gazdasági krízis hatásai 1 még nem, vagy csak kis mértékben tükröződnek) az alábbiak: 2008-ban a szegénységi arány és a jövedelmi egyenlőtlenség lényegében nem változott. Az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken a szegénységi arány, illetve a szegénységi kockázat. Változatlanul a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, és relatív helyzetük feltehetően a családi pótlék reálértékének csökkenése miatt romlott, szegénységi kockázatuk 1,75-szorosa az országosnak. A tartós szegénységben élők (akik a vizsgált 4 év során legalább háromszor a szegénységi küszöb alatti szinten éltek) aránya átlagosan 2/3-át teszi ki a évi keresztmetszeti szegénységi aránynak. Az idősek körében az időszakosan és tartósan szegények aránya megegyezik (4 4%). Az anyagi depriváció mérésére szolgáló indikátor átlagos szintje (37%) sem változott egy év alatt, ugyanakkor a kezdődő gazdasági válság hatása néhány tételben, elsősorban a szegényeknél erőteljesen jelentkezett. A pénzügyi krízis leginkább a hiteltörlesztésekre és a lakással kapcsolatos hátralékokra volt negatív befolyással. A társadalmi juttatások szegénység csökkentésében játszott szerepét mérő hipotetikus mutató alapján a társadalmi juttatásoknak a jövedelmi szegénység csökkentésében játszott szerepe az unión belül Magyarországon a legerősebb (59%), míg az EU átlaga 32%-ot tesz ki. Az Európai Unióban 2008-ban a lakosság 17%-a, kb. 85 millió fő élt a relatív koncepció szerint megállapított jövedelmi szegénységi küszöb alatt. Az EU 2020-as stratégiája az elkövetkezendő 10 év során a szegények számának 20 millió fővel történő csökkentését tűzte ki célul. Szegénységi küszöb: a medián ekvivalens jövedelem 60%-a nemzeti valutában, euróban, továbbá vásárlőerő-egységben (PPS) kifejezve, az egyszemélyes háztartásokra és a két felnőttből és két gyermekből álló háztartásokra vetítve. Szegénységi arány: az adott csoportba tartozó szegények száma az adott csoportba tartozó összes személyhez viszonyítva. Szegénységi kockázat: az adott csoportba tartozó szegények aránya az országos átlaghoz viszonyítva. Az 1-nél nagyobb érték az adott kategóriákba tartozók szegénységi küszöb alá kerülésének az áltagosnál nagyobb, az 1-nél kisebb érték pedig az átlagosnál kisebb kockázatát jelenti. Anyagilag depriváltak: akik meghatározott 9 fogyasztási tétel közül legalább háromról anyagi okból lemondani kényszerültek: 1. váratlan kiadás fedezése, 2. évi egy hét üdülés, 3. részletek fizetése (lakbér, lakástörlesztés, közműszámlák, részletre vásárolt termékek), 4. megfelelő étkezés, 5. a lakás megfelelő fűtése, 6. mosógép, 7. színes TV, 8. telefon, 9. személygépkocsi. A jövedelmi szegénységgel kapcsolatos indikátorok A évi (jövedelmi szempontból 2008-as) felvétel szerint hazánkban a szegénységi arány és a jövedelmi egyenlőtlenség lényegében változatlan maradt, miközben a szegénységi küszöb forintban számolva 6,1%-os fogyasztóiár-index mellett 7,8%-kal emelkedett. A vásárlóerő-egységben (PPS-ben) kiszámított küszöbérték az egyszemélyes háztartások esetében 2008-ban 3993, 2009-ben 4174 PPS volt, tehát 4,5%-kal lett magasabb. A változás összefüggött a makrogazdasági folyamatokkal, a keresetek, a nyugdíjak, a családi pótlék stb. emelésének mértékével, továbbá azzal, hogy az adójóváírás változása miatt kb. 1,5 millió munkavállaló (a havi ezer forint keresetűek) esetében a nettó jövedelem akkor is nőtt, ha a bruttó változatlan maradt. * Az Eurostat az adatok érvényességét a felvétel évével jelzi. A gazdasági aktivitási és egyéb jellemzők a kikérdezés referenciaidejére vonatkoznak, míg a jövedelmi adatok esetében a referenciaév egy évvel korábbi. 1 A krízis hatásának felmérésére az Eurobarométer szegénységről és társadalmi kirekesztődésről szóló, 2009 augusztus szeptemberében végrehajtott kismintás felmérése szolgáltatott adatokat, melyek eredményét 2009 októberében publikálták. Ennek során az európaiak 84%-a (a magyarok 96%-a) értékelte úgy, hogy az elmúlt 3 évben országában nőtt a szegénységben élők száma. Magyarországon (64%), Lettországban (62%) és Görögországban (54%) a megkérdezettek több mint fele állította azt, hogy a szegénység határozottan nőtt.

2 2 A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009) Statisztikai tükör 2010/91 Az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken a szegénységi arány, illetve a szegénységi kockázat. Változatlanul a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, és relatív helyzetük feltehetően a családi pótlék reálértékének csökkenése miatt romlott, szegénységi kockázatuk 1,75-szorosa az országosnak. A évesek szegénységi aránya 1 százalékponttal emelkedett, míg a fiatal felnőtteké változatlan maradt. A 65 évesek és idősebbek között a szegények aránya feltehetően a női népesség arányának további növekedésére visszavezethetően 1 százalékponttal nőtt, miközben az idősebb nők relatív helyzete továbbra is az előző évivel megegyező mértékben kedvezőtlenebb a férfiakénál. A különbség részben abból adódik, hogy a nőknek rövidebb a szolgálati idejük és alacsonyabb a keresetük, ezért nyugdíjuk is elmarad a férfiakétól, másrészről tovább élnek, így körükben az idős kisnyugdíjas réteg nagyobb súlyt képvisel. Mindemellett közülük sok az egyedülálló, özvegy, ami további kockázatnövelő tényező. Jövedelmi szegénységi arány korcsoportok és nemek szerint, 2008, 2009 Korcsoport, éves Összesen férfi 3 3 nő tábla A lakosság más rétegeivel összehasonlítva az idősek relatív helyzete jónak mondható, közülük a férfiak szegénységi kockázata az országos átlag negyede, a nőké pedig annak 42%-a. 2. tábla Jövedelmi szegénységi kockázat (RISK) korcsoportok és nemek szerint, 2008, 2009 Korcsoport, éves Összesen 1,00 1, ,67 1, ,50 1, ,00 1, ,75 0, ,33 0,42 férfi 0,25 0,25 nő 0,42 0,42 A jövedelmi szegénységi kockázatot (RISK) leginkább a munkaerő-piaci kirekesztődés növeli. Ennek mérésére kétféle mutató, az ún. legjellemzőbb gazdasági aktivitás, valamint a munkaintenzitás szerinti mérőszám szolgál. Az előbbi az egyén oldaláról közelít, a 18 éves és idősebb személyeket a referenciaév nagyobb részében rájuk jellemző gazdasági aktivitás szerint csoportosítva. Az adatok alapján ahogyan az várható a dolgozók szegénységi aránya és kockázata a legkisebb. A nem dolgozók közül a legjobb helyzetben a nyugdíjasok, majd az egyéb inaktív keresők, a legrosszabban pedig a munkanélküliek vannak. A évi felvételből származó információk szerint az előző év III. negyedév végétől tapasztalható munkaerő-piaci válság hatására a foglalkoztatottak szegénységi aránya 5-ről 6%-ra emelkedett; a nem foglalkoztatottaké 15-ről 14%-ra, a nyugdíjasoké jelentősen, 7-ről 4%-ra csökkent. A munkanélküliek szegénységi aránya 47%, ez csaknem 4-szerese az országos átlagnak, illetve közel 8-szorosa a foglalkoztatottakénak. Jövedelmi szegénységi arány a legjellemzőbb gazdasági aktivitás szerint, 2008, 2009 Legjellemzőbb gazdasági aktivitás Foglalkoztatott 5 6 Nem foglalkoztatott munkanélküli nyugdíjas 7 4 egyéb tábla Szegénységi arány a háztartás munkaintenzitása szerint, 2008, 2009 Háztartástípus A háztartás összes munkaképes korú tagját számba vevő munkaintenzitási mutató (MI) értéke 0 és 1 közötti lehet (0, ha a háztartásban az adott évben nincs dolgozó, 1, ha minden munkaképes korú személy egész évben, teljes munkaidőben dolgozik). Az értelmezéshez a köztes állapotok vizsgálata érdemel további figyelmet, mivel jelentősen eltérő helyzeteket (időszakos munkanélküliséget, részmunkaidős foglalkoztatást stb.) tükröz. A nagyobb munkaintenzitási mutató a szegénységi kockázat csökkenésével jár együtt, de nem ez az egyetlen befolyásoló tényező. Az eltartottak eltérő száma miatt azonos munkaintenzitási mutató mellett a gyermekes háztartások szegénységi kockázata magasabb, mint a gyermekteleneké. Munkaintenzitás Gyermektelen háztartások MI = < MI < MI = Gyermekes háztartások MI = < MI < 0, ,5 < MI < MI = tábla A gazdasági aktivitás és a gyermekszám hatása együttesen tükröződik a háztartástípusonkénti szegénységi ráta alakulásában. Az OECD2 fogyasztási egységkulcs 2 használata ellenére (amely a gyermekek fogyasztását meglehetősen leértékeli) kiemelkedően magas a 2 felnőttből és a 3 vagy több eltartott gyermekből álló háztartások 29-ről 31%-ra emelkedett szegénységi aránya, hasonlóképpen az egyszülős háztartásban élőké, amely 26%-os. 2 OECD2 fogyasztási egységkulcs: az első felnőtt 1, minden további felnőtt 0,5, a 14 év alatti gyermekek pedig 0,3 egységet képviselnek.

3 Statisztikai tükör 2010/91 A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009) 3 5. tábla Jövedelmi szegénységi arány háztartástípusonként, 2008, 2009 Háztartástípus Gyermektelen háztartások összesen 8 7 Egyszemélyes háztartások, 65 év alatt Egyszemélyes háztartások, 65 éves és idősebb 8 9 Egyszemélyes háztartások, férfi Egyszemélyes háztartások, nő Kétszemélyes háztartások (mindkettő 65 év alatti) 9 8 Kétszemélyes háztartások (legalább az egyik 65 éves és idősebb) 3 3 Egyéb gyermektelen háztartás 5 4 Gyermekes háztartások összesen Egy szülő, gyermek(ek)kel Két felnőtt, egy gyermek Két felnőtt, két gyermek Két felnőtt, három és több gyermek Egyéb gyermekes háztartás Mindösszesen Az átlagosnál magasabb szegénységi kockázat jellemzi az egyszülős, továbbá a sokgyermekes háztartásokat, az előbbiekben 2,2-szeres, az utóbbiakban 2,6-szeres a szegénységi küszöb alá kerülés esélye, ami a nagycsaládosok esetében az előző évhez viszonyítva kismértékű romlást jelent. Emellett az egyszemélyes háztartások közül a 65 év alattiak, illetve az egyedül élő férfiak kockázata átlag feletti, miközben viszonylag alacsony az idősekből álló egy- és kéttagú háztartások, valamint a vegyes összetételű gyermektelen háztartások szegénységi kockázata. Jövedelmi szegénységi kockázat (RISK) háztartástípusonként, 2008, 2009 Háztartástípus Gyermektelen háztartások összesen 0,67 0,58 Egyszemélyes háztartások, 65 év alatt 1,83 1,58 Egyszemélyes háztartások, 65 éves és idősebb 0,67 0,75 Egyszemélyes háztartások, férfi 1,92 1,67 Egyszemélyes háztartások, nő 1,00 0,92 Kétszemélyes háztartások (mindkettő 65 év alatti) 0,75 0,67 Két személyes háztartások (legalább az egyik 65 éves és idősebb) 0,25 0,25 Egyéb gyermektelen háztartás 0,42 0,33 Gyermekes háztartások összesen 1,33 1,42 Egy szülő, gyermek(ek)kel 2,75 2,17 Két felnőtt, egy gyermek 0,92 0,83 Két felnőtt, két gyermek 1,33 1,33 Két felnőtt, három és több gyermek 2,42 2,58 Egyéb gyermekes háztartás 0,92 1,17 Mindösszesen 1,00 1,00 6. tábla Első alkalommal került sor az EU-SILC négyéves paneljét képező háztartások longitudinális adatai alapján a tartós szegénységi arány számítására. Azokat tekintjük tartós szegénységben élőknek, akik a vizsgált közötti időszakban legalább három évben a szegénységi küszöb szintje alatt éltek. A tartós szegénységben élők aránya (8%) átlagosan 2/3-át teszi ki a évi keresztmetszeti szegénységi aránynak. Az összes szegényhez viszonyított hányaduk a 18 24, illetve a éves munkaképes korúak esetében a legkisebb (annak kb. fele), míg a 65 évesek és idősebbek körében az időszakosan és tartósan szegények aránya megegyezik (4 4%). A szegénységi rés 2008 és 2009 között tovább szűkült, országos átlagban 17-ről 16%-ra. Jóllehet az idősebbek jövedelmi helyzete továbbra is kiegyenlítettebbnek mutatkozik, esetükben a szegénységi rés nagysága jelentősen, 10-ről 13%-ra nőtt, így már az országos átlag négyötödét teszi ki. Különösen nagy volt a növekedés a férfiaknál (10-ről 16%-ra), elérve az országos átlagot. Szegénységi rés: a szegények medián jövedelmének és a szegénységi küszöbnek a különbsége a szegénységi küszöb %-ában kifejezve. Azt méri, hogy a különböző csoportokba tartozó szegények medián jövedelme milyen távol van az országos szegénységi küszöbtől, tehát a szegénységből való kikerüléshez szükséges erőfeszítések nagyságát méri. Az anyagi depriváció Az indikátorok köre átdolgozás eredményeként bővült, a szegénység és kirekesztetődés sokdimenziós jellegének bemutatása céljával. Az ún. anyagi depriváció mérésére szolgáló indikátor azoknak az arányát adja meg, akik meghatározott 9 fogyasztási tétel közül legalább háromról anyagi okból lemondani kényszerültek. Ezek az adatok a felvétel idején (március április hóban) fennálló állapotot tükrözik, ezért a válság hatását erőteljesebben jelzik, mint a jövedelmi típusú indikátorok. A vizsgált két év adatainak összevetése alapján úgy tűnik, hogy a mutató elég stabil, és mivel minden kategóriában nagyobb hiányt jelez a szegények körében, összhangban áll az anyagi helyzettel, tehát releváns. Az országos deprivációs arány 2008-ban és 2009-ben is 37%-ot tett ki, a gazdasági válság hatása azonban az egyes tételeknél és elsősorban a szegények mutatóiban erőteljesen jelentkezett. A 7. tábla a mutató számítása során számba vett tételeket részletezi. Az anyagi depriváció mérésére szolgáló tételek, 2008, 2009 Depriváció mérésére szolgáló tételek szegény jövedelme alapján: nem szegény szegény népesség aránya 7. tábla nem szegény Hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék 36,3 13,7 51,4 18,1 Váratlan kiadások fedezetének hiánya 88,7 64,6 95,1 72,3 Anyagi okból nincs telefonja 7,3 1,4 14,0 3,4 Anyagi okból nincs színes TV-je 1,8 0,5 3,0 0,7 Anyagi okból nincs mosógépe 6,5 1,4 2,6 0,4 Anyagi okból nincs személygépkocsija 37,9 17,9 37,6 18,3 Évi egyhetes üdülés igénybevételének hiánya 89,5 63,3 90,7 62,3 Kétnaponta húsétel fogyasztás hiánya 45,4 23,3 47,2 23,6 Lakás megfelelő fűtésének hiánya 20,5 8,1 16,8 7,7

4 4 A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009) Statisztikai tükör 2010/91 Az anyagi depriváció mérésére szolgáló egyedi tételek nagyon eltérő jellegűek, így az abban mutatkozó hiány mértéke is jelentősen különbözik. A lakosság háromnegyede nem tud egy kb. 50 ezer forintos váratlan kiadást fedezni, és kétharmada anyagi okból nem engedheti meg magának az évi egyhetes üdülést. Ennél jóval kisebb arányban (17 27%) voltak kénytelenek a lakásuk fűtését mérsékelni, kedvezőtlenebbül táplálkozni, hiteltörlesztési vagy lakással kapcsolatos számlahátralékot felhalmozni, gépkocsit nélkülözni. Ami a telefont, tévét és mosógépet illeti, ezekből még a szegény háztartások ellátottsága is kielégítő. A pénzügyi krízis hatása a legerőteljesebben a hiteltörlesztéssel és a lakással kapcsolatos hátralékoknál jelentkezett, a szegények több mint felének okozott gondot, a korábbi 36% helyett. Ezenkívül 6 százalékponttal emelkedett körükben a váratlan kiadások fedezésére képtelenek aránya (89-ről 95%-ra). Bár a megfelelő minőségű étkezést illetően a romlás kisebb mértékű, elgondolkodtató, hogy a szegények csaknem fele nem tud kétnaponta húst fogyasztani (ez az arány a népesség többi rétegében is egynegyednyi volt). A társadalmi juttatások célzottsága A szegény háztartások jövedelmének jelentős részét az ún. társadalmi juttatások teszik ki. Ezek arra szolgálnak, hogy adott helyzetekből vagy eseményekből (pl. időskor, betegség, családban élő ellátandó gyermekek és gondozásra szoruló egyéb személyek, munkanélküliség, fogyatékosság stb.) következő terheket csökkentsék. A társadalmi juttatások jelentős része közvetlenül a háztartásoknak nyújtott pénz-beli vagy természetbeni transzferjövedelem. A jövedelmi szegénységet és társadalmi kirekesztődést mérő indikátorok közül a jövedelmi transzfereket megelőző relációt leírók az újraelosztás hatásának számszerűsítésére szolgálnak. 8. tábla Jövedelmi szegénységi arány társadalmi juttatások nélkül (de a nyugdíj figyelembevételével), korcsoport szerint, 2008, 2009 Korcsoport, éves Összesen A transzferek nélkül számított mutatók egyike a jövedelmek közül a nyugdíjakat figyelembe veszi, csak a többi juttatástól tekint el. Ennek a mutatószámnak az előző évihez viszonyított értéke 2009-ben minden korcsoport esetében kissé csökkent, országos szinten 29%-ot tett ki. Csak nyugdíjjal és munkajövedelemmel kalkulálva tehát a szegények aránya 2,4-szerese lenne a jövedelmek újraelosztását biztosító transzferek figyelembevételével számított aránynak. A mutató hasonló aránycsökkenést jelez a 0 17, illetve a évesek körében, ami arra utal, hogy a legidősebb korosztály kivételével a nyugdíjakon kívüli társadalmi juttatások azonos mértékben járulnak hozzá az egyes korosztályok jövedelméhez. Adataink szerint a társadalmi juttatásoknak a jövedelmi szegénység csökkentésében játszott szerepe az unión belül Magyarországon a legerősebb, 59%, míg az EU átlaga 32%-ot tesz ki. Jövedelmi szegénységi arány társadalmi juttatások nélkül, korcsoport szerint, 2008, 2009 Korcsoport, éves Összesen tábla A nemzetközi összehasonlító munkákban a szociális transzfereken belül elkülönítik a nyugdíjakat, mert ezeket csak részben lehet társadalmi juttatásnak tekinteni. Az egyes országoknak eltérő a nyugdíjrendszerük, de a nyugdíj összege még a felosztó-kirovó változatban sem szakad el teljesen az évek során befizetett járuléktól. A helyzet világos megítélését nehezíti az a tény, hogy az állam által évente nyugdíjra fordított összeget nemcsak az éves befizetésekből finanszírozzák, hanem azt az adókból is kiegészítik. Ez a körülmény indokolja, hogy a nyugdíjak megjelenjenek a társadalmi juttatások között. A nyugdíjak nélkül számított indikátor azt mutatja, hogy mindenféle szociális transzferjövedelem hiányában a népesség hány százaléka kerülne a jövedelmi szegénységi küszöb alá. (Természetesen az ilyen hipotetikus mutatókat fenntartással kell kezelni, mivel a társadalom tagjai az érvényben lévő nyugdíj- és támogatási viszonyok ismeretében alakították ki életstratégiájukat, azaz más feltételek mellett megtakarítási hajlandóságuk is változhatna.) Bár a társadalmi juttatások nélkül kalkulált szegénységi arány 2008-ról 2009-re 1 százalékponttal csökkent, összességében mintegy 4,3-szerese a transzferek figyelembevételével számítottnak. Az egyes korcsoportokat természetesen jelentősen eltérő mértékben érintené a juttatások, elsősorban a nyugdíj megvonása: a 65 évesnél fiatalabbak két korcsoportjában a szegények aránya 2,4, illetve 3,6-szeresére nőne, míg a legidősebbek szegénységi rátája az eddigi 5-ről 88%-ra emelkedne. Nemzetközi összehasonlítás, 2008 A jövedelmi szegénységi arányok nemzetközi összehasonlítását a relatív (nemzeti) koncepció alapján végezzük el. E szerint megegyezés alapján a szegényégi küszöb az országos ekvivalens nettó jövedelem mediánjának 60%-ával egyenlő. Ennek a relatív küszöbnek a használata azt feltételezi, hogy az ezt meghaladó jövedelemből az adott országban megfelelő szinten meg lehet élni. A használt szegénységi küszöbök jelentős eltéréseket mutatnak Európa-szerte. A vásárlóerő-paritáson az egyszemélyes háztartásokra kiszámított érték Romániában 1900, Bulgáriában 2800, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában 4000 PPS, míg a legmagasabb ( PPS) ez a küszöb Luxemburgban, de PPS feletti még további 9 tagországban is. Még egy módszertani megjegyzés: az összehasonlítás céljára csak egy évvel korábbi adatok állnak rendelkezésre, és jóllehet a magyar adatok már validáltak, de az eljárás valamennyi tagország esetében még nem történt meg. Az Európai Unióban 2008-ban a lakosság 17%-a, kb. 85 millió fő élt a relatív (nemzeti) koncepció szerint megállapított jövedelmi szegénységi küszöb alatt. A szegénységi arány meglehetősen stabil, az EU átlaga 2005 és 2009 között 16 17% között ingadozott, és ez jellemzi az országok többségét is. Ennek ellenére 2007 és 2008 között Lettországban a szegénységi arány 5 százalékponttal emelkedett, miközben Írországban és Romániában 2 2 százalékponttal csökkent.

5 Statisztikai tükör 2010/91 A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009) ban a legmagasabb jövedelmi szegénységi arányok Lettországban (26%), Romániában (23%), Bulgáriában (21%), Görögországban, Spanyolországban és Litvániában (20 20%) voltak, míg a legalacsonyabbat Csehországban (9%), Hollandiában és Szlovákiában (11 11%) mérték. A Magyarországra vonatkozó adat a dánnal, az osztrákkal, a szlovénnal és a svéddel volt azonos (12%). Korcsoportonként vizsgálva: megállapítható, hogy az unió legtöbb országában mind a gyermekek (0 17 évesek), mind az idősek (65 éves és idősebb személyek) átlagos jövedelmi szegénységi aránya meghaladta az össznépességét. A gyermekek jövedelmi szegénységi aránya az unió tagországainak átlagában 20%-os volt, és a 27 tagállam közül 20-ban meghaladta a népesség egészére jellemző mértéket. Ez a helyzet a gazdasági krízis hatására feltehetően még tovább romlik. Jövedelmi szegénységi arány korcsoportonként az EU tagállamaiban, 2008 Tagállamok Teljes népesség Gyermekek (0 17 éves) éves népesség 10. tábla Idősek (65 éves és idősebbek) EU Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia A gyermekek jövedelmi szegénységi aránya az unió tagországainak átlagában 20%-os volt, és a 27 tagállam közül 20-ban meghaladta a népesség egészére jellemző mértéket. Ez a helyzet a gazdasági krízis hatására feltehetően még tovább romlik. A gyermekek képezik a társadalom egyik legkiszolgáltatottabb szegmensét, ezért a szegénység elleni küzdelemben kiemelt jelentőségűek az őket szolgáló intézkedések. Ezek révén gyengíthető a szegénység generációk közötti átörökítésének mechanizmusa, miközben kedvező a hatása az átlagos szegénységi arányra is. Ezért az Európai Unió belga elnöksége célul tűzte ki, hogy 2010 végére konkrét lépéseket és európai szintű ajánlásokat dolgozzanak ki erre vonatkozóan. A gyermekek szegénységi rátája a dániai 9%-tól a bulgáriai 26%-on át a romániai 33%-ig terjed. A leghatékonyabb ellenlépés a szülők foglalkoztatási helyzetének javítása, az állam által nyújtott pénzbeli és természetbeni segítség, elsősorban a gyermekellátás biztosításával. Az utóbbinak különösen fontos szerepe van, ha egyedülálló szülőkről van szó, akik gyermekei esetében a mutató uniós átlaga 35%. Az idősekre vonatkozó átlagos jövedelmi szegénységi arány (19%) szintén meghaladta a népesség egészére kimutatott mértéket (17%). Itt még jelentősebb eltérések tapasztalhatók: a mutató Magyarországon (4%) és Luxemburgban (5%) volt a legalacsonyabb, míg Lettországban (51%) és Cipruson (49%) a legmagasabb, de 30% feletti arányt mértek az Egyesült Királyságban, Bulgáriában és Észtországban is. Az idős népesség relatív helyzetét több tényező befolyásolja, így a nyugdíjrendszer jellege, valamint az idős népesség kor és nem szerinti összetétele is. Általában az idős nők, továbbá a nagyon öregek szegénységi kockázata jóval nagyobb. A nyugdíjrendszer hatása mutatkozik meg, ha a 65 éves és idősebb korosztály mediánjövedelmét a 0 64 évesek mediánjövedelmével vetjük össze (relatív mediánjövedelmi arány). Ez az unió átlagát tekintve 85%, erős szórással: Lettországban és Cipruson 54, illetve 58%, míg Magyarországon 100%. A magas hazai adat magyarázatához tartozik, hogy az idős korosztály a rendszerváltás előtti időszakban a teljes foglalkoztatottságnak köszönhetően megszerezte a nyugellátáshoz szükséges szolgálati időt, és így relatív helyzete legalábbis az ellátás biztonságát illetően jóval kedvezőbb, mint a fiatalabb korosztályé. A 0 64 évesek relatív jövedelmi helyzetét ezenkívül a gyermekek magas szegénységi kockázata is rontja. A nemek szerinti vizsgálat azt mutatta ki, hogy a férfiak a nőkhöz viszonyítva átlagosan kedvezőbb helyzetben voltak. A legjelentősebb eltérést Lengyelországban és Romániában mérték (13 százalékpont), majd Litvánia, Portugália és Szlovénia következett (12 12 százalékpont). A szegénységet előidéző tényezők közül a legerősebb a munkaerő-piaci szerep hiányának a hatása. De önmagában a munkavállalás sem jelent biztosítékot: az alacsony végzettség, az elégtelen szakképzettség, a kevésbé biztos foglalkoztatotti státus (pl. szerződéses munkaviszony) és a kényszerből vállalt részmunkaidős foglalkoztatás ugyanis alacsony keresettel párosulhat. Mindezeken felül a háztartás többi tagjának gazdasági aktivitásával is számolni kell, különösen, ha nagy az eltartottak (elsősorban az eltartott gyermekek) száma ban az EU-27-ben a foglalkoztatottak 8%-a élt az országonként meghatározott szegénységi küszöbnél alacsonyabb jövedelemből, közülük a határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezők 5%-a, a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők 13%-a. A legrosszabb helyzetben a munkanélküliek voltak, esetükben ez az arány 44%-os volt, míg az egyéb inaktívak körében 27%. A magyar adatok a fentiekhez nagyon hasonlóan alakultak, bár összességében a foglalkoztatottak némileg kedvezőbb (5%), a munkanélküliek pedig kedvezőtlenebb (48%) jövedelmi viszonyok között éltek. A foglalkoztatottak jövedelmi szegénységi aránya Romániában (17%) volt a legmagasabb, majd Görögország (14%), továbbá Lengyelország és Portugália következett (12 12%), a legalacsonyabbnak pedig Csehországban (4%) mutatkozott, de hasonló mértékű (5%) volt további 7 tagállamban (Belgiumban, Dániában, Magyarországon, Máltán, Hollandiában, Szlovéniában, Finnországban). A társadalmi juttatásoknak a szegénység csökkentésében játszott szerepét egy hipotetikus mutató számszerűsíti. Ez a társadalmi juttatások figyelembevételével megállapított szegénységi küszöbhöz viszonyítja a társadalmi juttatások nélküli jövedelmet, és így méri a szegénységi arányt. Ha a társadalmi juttatások közé a nyugdíjakat is beszámítják, akkor az így nyert szegénységi arány az EU-27-re nézve 25%-ot tett ki (szemben a társadalmi juttatásokkal is kalkulálva kapott 17%-kal). Megállapítható tehát, hogy a nyugdíjakon kívüli társadalmi juttatások 32%-kal csökkentették a szegénységet. A társadalmi juttatások hatása Magyarországon volt a legerősebb, majd az északi államok (Svédország, Dánia és Finnország), valamint Csehország, Írország és Ausztria követ-

6 6 A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009) Statisztikai tükör 2010/91 kezett. Ezekben az országokban a korrekciós hatás mértéke meghaladta az 50%-ot. A társadalmi juttatások Görögországban, Lettországban, Spanyolországban és Olaszországban csökkentették a legkevésbé a szegénységi arányt, 20%-nál kisebb mértékben. Mindezek a mutatók a jövedelemeloszlás alsó szegmensére összpontosítottak, a különböző jellemzőkkel rendelkezők körében mérték a szegénységi arányt és kockázatot. A szegények helyzetének megítéléséhez jó támpontot ad azonban a felső ötödbe tartozók jövedelmének az alsó ötödbe tartozók jövedelméhez történő viszonyítása, az ún. S80/S20 arány is. Ez az EU-27-re vonatkoztatva 5,0 volt, vagyis a népesség leggazdagabb 20%-a átlagosan 5-ször annyi jövedelemmel rendelkezett, mint a legszegényebb 20%. Anyagi depriváció az EU tagállamaiban, 2008 EU tagállamai Anyagi depriváció Azok aránya, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy egy hétig fizetett üdülésen vegyenek részt lakásukat megfelelően fűtsék 2 naponta húst, halat egyenek 11. tábla személygépkocsit tartsanak EU Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia jövedelmi viszonyok következtében nagyon alacsony a szegénységi arány (és küszöb), így pusztán a szegénységi kockázat vizsgálata félrevezetheti a felhasználókat. Sok tekintetben reálisabb lehetne egy közös EU-s küszöb használata, de ez a régi tagállamokban szinte egyáltalán nem jelezne szegénységet, míg az újonnan csatlakozott államok többségében a lakosság zöme, egyes tagállamokban szinte teljes egésze a szegénységi küszöb alá kerülne. Ez a probléma ösztönözte az anyagi depriváció vizsgálatát, ami annak kimutatására irányul, hogy bizonyos általánosan elterjedt és elfogadott cikkek és szolgáltatások igénybevételét a népesség mekkora hányada nem engedheti meg anyagi okból magának. A minősítés így nem országonként eltérő szegénységi küszöb alapján történik, bár ez a mutató sem tudja kezelni a minőségi eltéréseket. A fenti gondolatmenetet követő számítás alapján az EU-27 tagállamaira a szegénységi aránnyal megegyező 17%-os anyagi nélkülözési arány volt jellemző. Éles választóvonal húzható a régi és az új tagállamok közé. Egyrészt Luxemburgban a népesség mindössze 4%-át sújtotta anyagi depriváció, és az arányszám 10% alatt maradt az északi országokban, Hollandiában, de Spanyolországban is. Másrészt 50%-ot vagy annál is magasabb arányt mértek Bulgáriában és Romániában, és 30% felettit Magyarországon, Lettországban és Lengyelországban. Az anyagi hiánynak általában inkább ki voltak téve a gyermekek, mint a népesség egésze, átlagosan 3 százalékponttal volt rosszabb a helyzetük. Természetesnek tekinthető, hogy az idősebbek többségét viszont az átlagosnál kevésbé érintette az anyagi depriváció, mivel életük során több lehetőségük volt megszerezni az alapvetőnek ítélt javakat, ha pedig mégsem tették, ennek elsősorban nem anyagi oka volt. Az európai gyakorlattal ellentétben Bulgáriában és Lettországban az idősek anyagi deprivációja jelentősen meghaladta az országos átlagot (az előbbiben 22 százalékponttal, az utóbbiban 15 százalékponttal). 1. ábra A gyermekek és az idősek anyagi deprivációban megnyilvánuló helyzete az EU tagállamaiban, 2008 A fenti arányszám Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában mutatkozott a legalacsonyabbnak (3,4), míg Romániában és Lettországban 7 feletti értéket vett fel (az utóbbiban a évben mért 6,3-ről 7,3-re emelkedett). A magyar arány 3,5 volt, ezzel a 6. legkevésbé egyenlőtlen jövedelemeloszlást mondhattuk magunkénak. Az utóbbi években egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a szegénység mérése nem oldható meg egyetlen mutatószámmal, mivel sokdimenziós jelenségről van szó. Ráadásul ahogy azt a nemzetközi összehasonlítás is igazolta a relatív koncepció alkalmazásával nyert arányszámokat fenntartással kell kezelni, mivel az újonnan csatlakozott tagállamok többségében a kiegyenlítettebb

7 Statisztikai tükör 2010/91 A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009) 7 TÁBLÁZAT Néhány fontosabb, a szegénységet és társadalmi kirekesztődést jellemző, jövedelmi típusú indikátor, 2008, 2009 Bontás Indikátor 1. szint 2. szint OECD2 fogyasztási egységskálák alkalmazásával Az ekvivalens jövedelem átlaga Szegénységi küszöb értéke Egyszemélyes háztartás Ft (illusztratív érték) EUR PPS felnőtt, 2 gyermekes háztartás Ft EUR PPS Szegénységi arány Összes Összes (társadalmi juttatások figyelembe- Férfi vételével) Nő kor és nem szerint 0 17 Összes Összes Férfi Nő Összes Férfi Nő Összes Férfi Nő Összes Férfi Nő Összes 9 8 Férfi 9 9 Nő Összes 4 5 Férfi 3 3 Nő 5 5

8 8 A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009) Statisztikai tükör 2010/91 Néhány fontosabb, a szegénységet és társadalmi kirekesztődést jellemző, jövedelmi típusú indikátor, 2008, 2009 (folytatás) Bontás Indikátor 1. szint 2. szint OECD2 fogyasztási egységskálák alkalmazásával Szegénységi arány a Összes Összes 5 6 legjellemzőbb gazdasági aktivitás, Férfi 6 7 kor és nem szerint (a) Dolgozik Nő 4 5 (d) Nem dolgozik Összes Összes Férfi Nő (e1) A nem dolgozókból: Összes Összes munkanélküli Férfi Nő (e2) A nem dolgozókból: Összes Összes 7 4 nyugdíjas Férfi 7 3 Nő 7 5 (f) A nem dolgozókból: Összes Összes egyéb inaktív Férfi Nő Szegénységi arány Gyermektelen háztartások összesen 8 7 a háztartások típusa szerint Egyszemélyes háztartás Férfi Egyszemélyes háztartás Nő Egyszemélyes háztartás< Egyszemélyes háztartás felnőtt, gyermek nélkül (mindkettő< 65) felnőtt, gyermek nélkül (legalább egy 65+) 3 3 Egyéb gyermektelen háztartás 5 4 Gyermekes háztartások összesen Egyszülős háztartás (legalább 1 gyemek.) felnőtt, 1 gyermekkel felnőtt, 2 gyermekkel felnőtt, 3 és több gyermekkel Egyéb gyermekes háztartás Szegénységi arány a a lakáshasználat jogcíme szerint (a) Tulajdonos Összes Összes (b) Bérlő Összes Összes Szegénységi arány Összes gyermektelen háztartás. MI = a háztartás munkaintenzitása 0 < MI < (MI) szerint MI = Összes gyermekes háztartás. MI = < MI < <= MI < MI = 1 4 4

9 Statisztikai tükör 2010/91 A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009) 9 Néhány fontosabb, a szegénységet és társadalmi kirekesztődést jellemző, jövedelmi típusú indikátor, 2008, 2009 (folytatás) Bontás Indikátor 1. szint 2. szint OECD2 fogyasztási egységskálák alkalmazásával Szegénységi arány Összes Összes kor és nem szerint Férfi társadalmi juttatások nélkül Nő (a) az összes transzfer nélkül 0 17 Összes Összes Férfi Nő Összes Férfi Nő (b) transzferek nélkül, de a nyug- Összes Összes díjak figyelembevételével Férfi Nő Összes Összes Férfi Nő Összes 10 9 Férfi 7 7 Nő Relatív szegénységi Összes Összes rés Férfi kor és nem szerint Nő Összes Összes Férfi Nő Összes Férfi Nő Jövedelemeloszlás egyenlőtlensége (S80/S20 jövedelmi ötödök aránya) 3,6 3,5 Gini-együttható 0,25 0,247 További Információk, adatok (linkek): Módszertan Elérhetõségek: Telefon: (+36-1) Információszolgálat Telefon: (+36-1) KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2010 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 Most is van lehetőség természetben nyújtani a családi pótlékot vagy a segély egy részét! Az utalvánnyal kötötté teszik a pénz felhasználását.

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2011*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2011* 2012/72 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 72. szám 2012. szeptember 21. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2011* Tartalomból

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

A szegénység hazai dimenziói és mérése. Szakanyag

A szegénység hazai dimenziói és mérése. Szakanyag 1 A szegénység hazai dimenziói és mérése Szakanyag dr. Borbély Szilvia 213 július-augusztus 2 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 Szegénységi kockázati és társadalmi kirekesztettségi ráta... 5 Szegénységi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában.

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában. AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában. Ha az Isten íródiák volna S éjjel nappal mozogna a tolla, Úgy se győzné, ő se, följegyezni,

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER J/'.251/1... É eze 2C12 '.!OV 2 Q, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER Iktatószám: NGM/23483 (2012) Válasz K/912S. számú írásbeli kérdésre»mit jelent a Miniszter Ur legújabb ötlete az önfinanszírozó

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon

A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon Kovács Katalin MTA, 2014. november 20. AZ MTA RKK 30. évfordulójára A magas munkanélküliséggel sújtott NUTS-3 régiók Európa 4 ország-csoportjában

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Születések és termékenység az Európai Unióban

Születések és termékenység az Európai Unióban 2011/38 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 38. szám 2011. június 14. A tartalomból 1 Bevezető 1 Élveszületések száma 1 Nyers élveszületési arányszám 2 Teljes termékenységi

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Bruttó hazai termék, IV. negyedév

Bruttó hazai termék, IV. negyedév Közzététel: 11. március 11. Sorszám: 43. Következik: 11. március 11., Fogyasztói árak, 11. február Bruttó hazai termék, 1. IV. Magyarország bruttó hazai terméke 1 IV. ében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK. MST, Balatonfüred 13.

TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK. MST, Balatonfüred 13. TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK SZOCIÁLIS VÉDELMI V RENDSZEREK MST, Balatonfüred 2006. október 12-13. 13. ÁLTALÁNOS MEGKÖZEL ZELÍTÉS A szociális védelem v meghatároz rozása Társadalmi szüks kségletek Nemzetközi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

Képzés és munkaerpiac. Galasi Péter BCE

Képzés és munkaerpiac. Galasi Péter BCE Képzés és munkaerpiac Galasi Péter BCE Oktatás és munkaer-piaci kimenetek Alapmutatók: Részvételi (aktivitási) ráta Foglalkoztatási ráta Mukanélküliségi ráta Inaktivitási ráta Részvételi ráta EU25 Holla

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Gábos András: A szegénység nemek közötti eltérései. nemzetközi összehasonlításban: a laekeni indikátorok elemzése

Gábos András: A szegénység nemek közötti eltérései. nemzetközi összehasonlításban: a laekeni indikátorok elemzése Gábos András: A szegénység nemek közötti eltérései nemzetközi összehasonlításban: a laekeni indikátorok elemzése (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Gábos

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.10. COM(2016) 85 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Módszertan. 1. Előzmények 2. A laekeni indikátorok köre és főbb tartalmi sajátosságai 3. Adatforrások az átmeneti időszak problémái

Módszertan. 1. Előzmények 2. A laekeni indikátorok köre és főbb tartalmi sajátosságai 3. Adatforrások az átmeneti időszak problémái Módszertan 1. Előzmények 2. A laekeni indikátorok köre és főbb tartalmi sajátosságai 3. Adatforrások az átmeneti időszak problémái 1. Előzmények 2001 decemberében az EU Bizottságának laekeni ülésén határozatot

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Lesz e újabb. nyugdíjreform?

Lesz e újabb. nyugdíjreform? Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlés Képviselőcsoport Gazdasági Kabinet Lesz e újabb 12 1 8 6 4 2-2 nyugdíjreform? Munkanélküliség 5,6 5,6 GDP 4,3 Infláció 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Részletesebben

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon 1 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. Foglalkoztatottság 4 2. Munkabér 6 3. Termelékenység 8 4. Végzettség 11 5. Regionális trendek 13 Mellékletek 16 3 Vezetői összefoglaló Stabil foglalkoztatottsági

Részletesebben

A K I. 300 Ft/kg. tonna

A K I. 300 Ft/kg. tonna PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I V. évfolyam/13. szám 7.12. 25/ BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési árai...

Részletesebben

Szolgáltatási kibocsátási árak, IV. negyedév

Szolgáltatási kibocsátási árak, IV. negyedév 213/28 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 28. szám 213. április 19. Szolgáltatási kibocsátási árak, 212. IV. negyedév A tartalomból 1 Bevezető 1 Összegzés 2 H Szállítás,

Részletesebben

A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Sisakné dr. Fekete Zsuzsanna Magyar Nemzeti Bank Statisztika Fizetésimérleg-statisztika

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Foglalkoztatottság és munkanélküliség, április június

Foglalkoztatottság és munkanélküliség, április június Közzététel: 2009. július 29. Sorszám: 118. Következik: 2009. július 29. Ipari termelői árak Foglalkoztatottság és munkanélküliség, 2009. április június 2009 II. negyedévében a 15 74 éves foglalkoztatottak

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Lakáspiaci árak, lakásárindex, III. negyedév január 29.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Lakáspiaci árak, lakásárindex, III. negyedév január 29. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. január 29. Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...1 Negyedéves tiszta árindex...2 A teljes tényezői a használtlakás-piacon...2 A használtlakás-forgalom

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2

Részletesebben

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben