A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009)*

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009)*"

Átírás

1 2010/91 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal IV. évfolyam 91. szám október 13. A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009)* Tartalomból 1 Bevezető 1 A jövedelmi szegénységgel kapcsolatos indikátorok 3 Az anyagi depriváció 4 A társadalmi juttatások célzottsága 4 Nemzetközi összehasonlítás, Táblázat Bevezető A szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos mutatószámok listáját 2001-ben az Európai Unió laekeni ülésén fogadták el. Az akkor még jellemzően az egyes országok belső viszonyaihoz igazított, a jövedelmi szegénységre fókuszáló mutatók köre a évi jelentős kiegészítés eredményeként kibővült. Jelenleg négy területet fog át, melyek egyrészt a gazdasági, társadalmi és demográfiai változásokat mérik, továbbá a társadalmi befogadásra, a nyugdíjakra és az egészségügyi helyzetre vonatkoznak. Az elmúlt években a szegénység és a kirekesztődés sokdimenziós jellegének vizsgálatára vezették be az ún. anyagi deprivációra vonatkozó mutatókat. Az adatok alapján kirajzolódó főbb tendenciák (amelyekben a gazdasági krízis hatásai 1 még nem, vagy csak kis mértékben tükröződnek) az alábbiak: 2008-ban a szegénységi arány és a jövedelmi egyenlőtlenség lényegében nem változott. Az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken a szegénységi arány, illetve a szegénységi kockázat. Változatlanul a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, és relatív helyzetük feltehetően a családi pótlék reálértékének csökkenése miatt romlott, szegénységi kockázatuk 1,75-szorosa az országosnak. A tartós szegénységben élők (akik a vizsgált 4 év során legalább háromszor a szegénységi küszöb alatti szinten éltek) aránya átlagosan 2/3-át teszi ki a évi keresztmetszeti szegénységi aránynak. Az idősek körében az időszakosan és tartósan szegények aránya megegyezik (4 4%). Az anyagi depriváció mérésére szolgáló indikátor átlagos szintje (37%) sem változott egy év alatt, ugyanakkor a kezdődő gazdasági válság hatása néhány tételben, elsősorban a szegényeknél erőteljesen jelentkezett. A pénzügyi krízis leginkább a hiteltörlesztésekre és a lakással kapcsolatos hátralékokra volt negatív befolyással. A társadalmi juttatások szegénység csökkentésében játszott szerepét mérő hipotetikus mutató alapján a társadalmi juttatásoknak a jövedelmi szegénység csökkentésében játszott szerepe az unión belül Magyarországon a legerősebb (59%), míg az EU átlaga 32%-ot tesz ki. Az Európai Unióban 2008-ban a lakosság 17%-a, kb. 85 millió fő élt a relatív koncepció szerint megállapított jövedelmi szegénységi küszöb alatt. Az EU 2020-as stratégiája az elkövetkezendő 10 év során a szegények számának 20 millió fővel történő csökkentését tűzte ki célul. Szegénységi küszöb: a medián ekvivalens jövedelem 60%-a nemzeti valutában, euróban, továbbá vásárlőerő-egységben (PPS) kifejezve, az egyszemélyes háztartásokra és a két felnőttből és két gyermekből álló háztartásokra vetítve. Szegénységi arány: az adott csoportba tartozó szegények száma az adott csoportba tartozó összes személyhez viszonyítva. Szegénységi kockázat: az adott csoportba tartozó szegények aránya az országos átlaghoz viszonyítva. Az 1-nél nagyobb érték az adott kategóriákba tartozók szegénységi küszöb alá kerülésének az áltagosnál nagyobb, az 1-nél kisebb érték pedig az átlagosnál kisebb kockázatát jelenti. Anyagilag depriváltak: akik meghatározott 9 fogyasztási tétel közül legalább háromról anyagi okból lemondani kényszerültek: 1. váratlan kiadás fedezése, 2. évi egy hét üdülés, 3. részletek fizetése (lakbér, lakástörlesztés, közműszámlák, részletre vásárolt termékek), 4. megfelelő étkezés, 5. a lakás megfelelő fűtése, 6. mosógép, 7. színes TV, 8. telefon, 9. személygépkocsi. A jövedelmi szegénységgel kapcsolatos indikátorok A évi (jövedelmi szempontból 2008-as) felvétel szerint hazánkban a szegénységi arány és a jövedelmi egyenlőtlenség lényegében változatlan maradt, miközben a szegénységi küszöb forintban számolva 6,1%-os fogyasztóiár-index mellett 7,8%-kal emelkedett. A vásárlóerő-egységben (PPS-ben) kiszámított küszöbérték az egyszemélyes háztartások esetében 2008-ban 3993, 2009-ben 4174 PPS volt, tehát 4,5%-kal lett magasabb. A változás összefüggött a makrogazdasági folyamatokkal, a keresetek, a nyugdíjak, a családi pótlék stb. emelésének mértékével, továbbá azzal, hogy az adójóváírás változása miatt kb. 1,5 millió munkavállaló (a havi ezer forint keresetűek) esetében a nettó jövedelem akkor is nőtt, ha a bruttó változatlan maradt. * Az Eurostat az adatok érvényességét a felvétel évével jelzi. A gazdasági aktivitási és egyéb jellemzők a kikérdezés referenciaidejére vonatkoznak, míg a jövedelmi adatok esetében a referenciaév egy évvel korábbi. 1 A krízis hatásának felmérésére az Eurobarométer szegénységről és társadalmi kirekesztődésről szóló, 2009 augusztus szeptemberében végrehajtott kismintás felmérése szolgáltatott adatokat, melyek eredményét 2009 októberében publikálták. Ennek során az európaiak 84%-a (a magyarok 96%-a) értékelte úgy, hogy az elmúlt 3 évben országában nőtt a szegénységben élők száma. Magyarországon (64%), Lettországban (62%) és Görögországban (54%) a megkérdezettek több mint fele állította azt, hogy a szegénység határozottan nőtt.

2 2 A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009) Statisztikai tükör 2010/91 Az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken a szegénységi arány, illetve a szegénységi kockázat. Változatlanul a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, és relatív helyzetük feltehetően a családi pótlék reálértékének csökkenése miatt romlott, szegénységi kockázatuk 1,75-szorosa az országosnak. A évesek szegénységi aránya 1 százalékponttal emelkedett, míg a fiatal felnőtteké változatlan maradt. A 65 évesek és idősebbek között a szegények aránya feltehetően a női népesség arányának további növekedésére visszavezethetően 1 százalékponttal nőtt, miközben az idősebb nők relatív helyzete továbbra is az előző évivel megegyező mértékben kedvezőtlenebb a férfiakénál. A különbség részben abból adódik, hogy a nőknek rövidebb a szolgálati idejük és alacsonyabb a keresetük, ezért nyugdíjuk is elmarad a férfiakétól, másrészről tovább élnek, így körükben az idős kisnyugdíjas réteg nagyobb súlyt képvisel. Mindemellett közülük sok az egyedülálló, özvegy, ami további kockázatnövelő tényező. Jövedelmi szegénységi arány korcsoportok és nemek szerint, 2008, 2009 Korcsoport, éves Összesen férfi 3 3 nő tábla A lakosság más rétegeivel összehasonlítva az idősek relatív helyzete jónak mondható, közülük a férfiak szegénységi kockázata az országos átlag negyede, a nőké pedig annak 42%-a. 2. tábla Jövedelmi szegénységi kockázat (RISK) korcsoportok és nemek szerint, 2008, 2009 Korcsoport, éves Összesen 1,00 1, ,67 1, ,50 1, ,00 1, ,75 0, ,33 0,42 férfi 0,25 0,25 nő 0,42 0,42 A jövedelmi szegénységi kockázatot (RISK) leginkább a munkaerő-piaci kirekesztődés növeli. Ennek mérésére kétféle mutató, az ún. legjellemzőbb gazdasági aktivitás, valamint a munkaintenzitás szerinti mérőszám szolgál. Az előbbi az egyén oldaláról közelít, a 18 éves és idősebb személyeket a referenciaév nagyobb részében rájuk jellemző gazdasági aktivitás szerint csoportosítva. Az adatok alapján ahogyan az várható a dolgozók szegénységi aránya és kockázata a legkisebb. A nem dolgozók közül a legjobb helyzetben a nyugdíjasok, majd az egyéb inaktív keresők, a legrosszabban pedig a munkanélküliek vannak. A évi felvételből származó információk szerint az előző év III. negyedév végétől tapasztalható munkaerő-piaci válság hatására a foglalkoztatottak szegénységi aránya 5-ről 6%-ra emelkedett; a nem foglalkoztatottaké 15-ről 14%-ra, a nyugdíjasoké jelentősen, 7-ről 4%-ra csökkent. A munkanélküliek szegénységi aránya 47%, ez csaknem 4-szerese az országos átlagnak, illetve közel 8-szorosa a foglalkoztatottakénak. Jövedelmi szegénységi arány a legjellemzőbb gazdasági aktivitás szerint, 2008, 2009 Legjellemzőbb gazdasági aktivitás Foglalkoztatott 5 6 Nem foglalkoztatott munkanélküli nyugdíjas 7 4 egyéb tábla Szegénységi arány a háztartás munkaintenzitása szerint, 2008, 2009 Háztartástípus A háztartás összes munkaképes korú tagját számba vevő munkaintenzitási mutató (MI) értéke 0 és 1 közötti lehet (0, ha a háztartásban az adott évben nincs dolgozó, 1, ha minden munkaképes korú személy egész évben, teljes munkaidőben dolgozik). Az értelmezéshez a köztes állapotok vizsgálata érdemel további figyelmet, mivel jelentősen eltérő helyzeteket (időszakos munkanélküliséget, részmunkaidős foglalkoztatást stb.) tükröz. A nagyobb munkaintenzitási mutató a szegénységi kockázat csökkenésével jár együtt, de nem ez az egyetlen befolyásoló tényező. Az eltartottak eltérő száma miatt azonos munkaintenzitási mutató mellett a gyermekes háztartások szegénységi kockázata magasabb, mint a gyermekteleneké. Munkaintenzitás Gyermektelen háztartások MI = < MI < MI = Gyermekes háztartások MI = < MI < 0, ,5 < MI < MI = tábla A gazdasági aktivitás és a gyermekszám hatása együttesen tükröződik a háztartástípusonkénti szegénységi ráta alakulásában. Az OECD2 fogyasztási egységkulcs 2 használata ellenére (amely a gyermekek fogyasztását meglehetősen leértékeli) kiemelkedően magas a 2 felnőttből és a 3 vagy több eltartott gyermekből álló háztartások 29-ről 31%-ra emelkedett szegénységi aránya, hasonlóképpen az egyszülős háztartásban élőké, amely 26%-os. 2 OECD2 fogyasztási egységkulcs: az első felnőtt 1, minden további felnőtt 0,5, a 14 év alatti gyermekek pedig 0,3 egységet képviselnek.

3 Statisztikai tükör 2010/91 A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009) 3 5. tábla Jövedelmi szegénységi arány háztartástípusonként, 2008, 2009 Háztartástípus Gyermektelen háztartások összesen 8 7 Egyszemélyes háztartások, 65 év alatt Egyszemélyes háztartások, 65 éves és idősebb 8 9 Egyszemélyes háztartások, férfi Egyszemélyes háztartások, nő Kétszemélyes háztartások (mindkettő 65 év alatti) 9 8 Kétszemélyes háztartások (legalább az egyik 65 éves és idősebb) 3 3 Egyéb gyermektelen háztartás 5 4 Gyermekes háztartások összesen Egy szülő, gyermek(ek)kel Két felnőtt, egy gyermek Két felnőtt, két gyermek Két felnőtt, három és több gyermek Egyéb gyermekes háztartás Mindösszesen Az átlagosnál magasabb szegénységi kockázat jellemzi az egyszülős, továbbá a sokgyermekes háztartásokat, az előbbiekben 2,2-szeres, az utóbbiakban 2,6-szeres a szegénységi küszöb alá kerülés esélye, ami a nagycsaládosok esetében az előző évhez viszonyítva kismértékű romlást jelent. Emellett az egyszemélyes háztartások közül a 65 év alattiak, illetve az egyedül élő férfiak kockázata átlag feletti, miközben viszonylag alacsony az idősekből álló egy- és kéttagú háztartások, valamint a vegyes összetételű gyermektelen háztartások szegénységi kockázata. Jövedelmi szegénységi kockázat (RISK) háztartástípusonként, 2008, 2009 Háztartástípus Gyermektelen háztartások összesen 0,67 0,58 Egyszemélyes háztartások, 65 év alatt 1,83 1,58 Egyszemélyes háztartások, 65 éves és idősebb 0,67 0,75 Egyszemélyes háztartások, férfi 1,92 1,67 Egyszemélyes háztartások, nő 1,00 0,92 Kétszemélyes háztartások (mindkettő 65 év alatti) 0,75 0,67 Két személyes háztartások (legalább az egyik 65 éves és idősebb) 0,25 0,25 Egyéb gyermektelen háztartás 0,42 0,33 Gyermekes háztartások összesen 1,33 1,42 Egy szülő, gyermek(ek)kel 2,75 2,17 Két felnőtt, egy gyermek 0,92 0,83 Két felnőtt, két gyermek 1,33 1,33 Két felnőtt, három és több gyermek 2,42 2,58 Egyéb gyermekes háztartás 0,92 1,17 Mindösszesen 1,00 1,00 6. tábla Első alkalommal került sor az EU-SILC négyéves paneljét képező háztartások longitudinális adatai alapján a tartós szegénységi arány számítására. Azokat tekintjük tartós szegénységben élőknek, akik a vizsgált közötti időszakban legalább három évben a szegénységi küszöb szintje alatt éltek. A tartós szegénységben élők aránya (8%) átlagosan 2/3-át teszi ki a évi keresztmetszeti szegénységi aránynak. Az összes szegényhez viszonyított hányaduk a 18 24, illetve a éves munkaképes korúak esetében a legkisebb (annak kb. fele), míg a 65 évesek és idősebbek körében az időszakosan és tartósan szegények aránya megegyezik (4 4%). A szegénységi rés 2008 és 2009 között tovább szűkült, országos átlagban 17-ről 16%-ra. Jóllehet az idősebbek jövedelmi helyzete továbbra is kiegyenlítettebbnek mutatkozik, esetükben a szegénységi rés nagysága jelentősen, 10-ről 13%-ra nőtt, így már az országos átlag négyötödét teszi ki. Különösen nagy volt a növekedés a férfiaknál (10-ről 16%-ra), elérve az országos átlagot. Szegénységi rés: a szegények medián jövedelmének és a szegénységi küszöbnek a különbsége a szegénységi küszöb %-ában kifejezve. Azt méri, hogy a különböző csoportokba tartozó szegények medián jövedelme milyen távol van az országos szegénységi küszöbtől, tehát a szegénységből való kikerüléshez szükséges erőfeszítések nagyságát méri. Az anyagi depriváció Az indikátorok köre átdolgozás eredményeként bővült, a szegénység és kirekesztetődés sokdimenziós jellegének bemutatása céljával. Az ún. anyagi depriváció mérésére szolgáló indikátor azoknak az arányát adja meg, akik meghatározott 9 fogyasztási tétel közül legalább háromról anyagi okból lemondani kényszerültek. Ezek az adatok a felvétel idején (március április hóban) fennálló állapotot tükrözik, ezért a válság hatását erőteljesebben jelzik, mint a jövedelmi típusú indikátorok. A vizsgált két év adatainak összevetése alapján úgy tűnik, hogy a mutató elég stabil, és mivel minden kategóriában nagyobb hiányt jelez a szegények körében, összhangban áll az anyagi helyzettel, tehát releváns. Az országos deprivációs arány 2008-ban és 2009-ben is 37%-ot tett ki, a gazdasági válság hatása azonban az egyes tételeknél és elsősorban a szegények mutatóiban erőteljesen jelentkezett. A 7. tábla a mutató számítása során számba vett tételeket részletezi. Az anyagi depriváció mérésére szolgáló tételek, 2008, 2009 Depriváció mérésére szolgáló tételek szegény jövedelme alapján: nem szegény szegény népesség aránya 7. tábla nem szegény Hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék 36,3 13,7 51,4 18,1 Váratlan kiadások fedezetének hiánya 88,7 64,6 95,1 72,3 Anyagi okból nincs telefonja 7,3 1,4 14,0 3,4 Anyagi okból nincs színes TV-je 1,8 0,5 3,0 0,7 Anyagi okból nincs mosógépe 6,5 1,4 2,6 0,4 Anyagi okból nincs személygépkocsija 37,9 17,9 37,6 18,3 Évi egyhetes üdülés igénybevételének hiánya 89,5 63,3 90,7 62,3 Kétnaponta húsétel fogyasztás hiánya 45,4 23,3 47,2 23,6 Lakás megfelelő fűtésének hiánya 20,5 8,1 16,8 7,7

4 4 A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009) Statisztikai tükör 2010/91 Az anyagi depriváció mérésére szolgáló egyedi tételek nagyon eltérő jellegűek, így az abban mutatkozó hiány mértéke is jelentősen különbözik. A lakosság háromnegyede nem tud egy kb. 50 ezer forintos váratlan kiadást fedezni, és kétharmada anyagi okból nem engedheti meg magának az évi egyhetes üdülést. Ennél jóval kisebb arányban (17 27%) voltak kénytelenek a lakásuk fűtését mérsékelni, kedvezőtlenebbül táplálkozni, hiteltörlesztési vagy lakással kapcsolatos számlahátralékot felhalmozni, gépkocsit nélkülözni. Ami a telefont, tévét és mosógépet illeti, ezekből még a szegény háztartások ellátottsága is kielégítő. A pénzügyi krízis hatása a legerőteljesebben a hiteltörlesztéssel és a lakással kapcsolatos hátralékoknál jelentkezett, a szegények több mint felének okozott gondot, a korábbi 36% helyett. Ezenkívül 6 százalékponttal emelkedett körükben a váratlan kiadások fedezésére képtelenek aránya (89-ről 95%-ra). Bár a megfelelő minőségű étkezést illetően a romlás kisebb mértékű, elgondolkodtató, hogy a szegények csaknem fele nem tud kétnaponta húst fogyasztani (ez az arány a népesség többi rétegében is egynegyednyi volt). A társadalmi juttatások célzottsága A szegény háztartások jövedelmének jelentős részét az ún. társadalmi juttatások teszik ki. Ezek arra szolgálnak, hogy adott helyzetekből vagy eseményekből (pl. időskor, betegség, családban élő ellátandó gyermekek és gondozásra szoruló egyéb személyek, munkanélküliség, fogyatékosság stb.) következő terheket csökkentsék. A társadalmi juttatások jelentős része közvetlenül a háztartásoknak nyújtott pénz-beli vagy természetbeni transzferjövedelem. A jövedelmi szegénységet és társadalmi kirekesztődést mérő indikátorok közül a jövedelmi transzfereket megelőző relációt leírók az újraelosztás hatásának számszerűsítésére szolgálnak. 8. tábla Jövedelmi szegénységi arány társadalmi juttatások nélkül (de a nyugdíj figyelembevételével), korcsoport szerint, 2008, 2009 Korcsoport, éves Összesen A transzferek nélkül számított mutatók egyike a jövedelmek közül a nyugdíjakat figyelembe veszi, csak a többi juttatástól tekint el. Ennek a mutatószámnak az előző évihez viszonyított értéke 2009-ben minden korcsoport esetében kissé csökkent, országos szinten 29%-ot tett ki. Csak nyugdíjjal és munkajövedelemmel kalkulálva tehát a szegények aránya 2,4-szerese lenne a jövedelmek újraelosztását biztosító transzferek figyelembevételével számított aránynak. A mutató hasonló aránycsökkenést jelez a 0 17, illetve a évesek körében, ami arra utal, hogy a legidősebb korosztály kivételével a nyugdíjakon kívüli társadalmi juttatások azonos mértékben járulnak hozzá az egyes korosztályok jövedelméhez. Adataink szerint a társadalmi juttatásoknak a jövedelmi szegénység csökkentésében játszott szerepe az unión belül Magyarországon a legerősebb, 59%, míg az EU átlaga 32%-ot tesz ki. Jövedelmi szegénységi arány társadalmi juttatások nélkül, korcsoport szerint, 2008, 2009 Korcsoport, éves Összesen tábla A nemzetközi összehasonlító munkákban a szociális transzfereken belül elkülönítik a nyugdíjakat, mert ezeket csak részben lehet társadalmi juttatásnak tekinteni. Az egyes országoknak eltérő a nyugdíjrendszerük, de a nyugdíj összege még a felosztó-kirovó változatban sem szakad el teljesen az évek során befizetett járuléktól. A helyzet világos megítélését nehezíti az a tény, hogy az állam által évente nyugdíjra fordított összeget nemcsak az éves befizetésekből finanszírozzák, hanem azt az adókból is kiegészítik. Ez a körülmény indokolja, hogy a nyugdíjak megjelenjenek a társadalmi juttatások között. A nyugdíjak nélkül számított indikátor azt mutatja, hogy mindenféle szociális transzferjövedelem hiányában a népesség hány százaléka kerülne a jövedelmi szegénységi küszöb alá. (Természetesen az ilyen hipotetikus mutatókat fenntartással kell kezelni, mivel a társadalom tagjai az érvényben lévő nyugdíj- és támogatási viszonyok ismeretében alakították ki életstratégiájukat, azaz más feltételek mellett megtakarítási hajlandóságuk is változhatna.) Bár a társadalmi juttatások nélkül kalkulált szegénységi arány 2008-ról 2009-re 1 százalékponttal csökkent, összességében mintegy 4,3-szerese a transzferek figyelembevételével számítottnak. Az egyes korcsoportokat természetesen jelentősen eltérő mértékben érintené a juttatások, elsősorban a nyugdíj megvonása: a 65 évesnél fiatalabbak két korcsoportjában a szegények aránya 2,4, illetve 3,6-szeresére nőne, míg a legidősebbek szegénységi rátája az eddigi 5-ről 88%-ra emelkedne. Nemzetközi összehasonlítás, 2008 A jövedelmi szegénységi arányok nemzetközi összehasonlítását a relatív (nemzeti) koncepció alapján végezzük el. E szerint megegyezés alapján a szegényégi küszöb az országos ekvivalens nettó jövedelem mediánjának 60%-ával egyenlő. Ennek a relatív küszöbnek a használata azt feltételezi, hogy az ezt meghaladó jövedelemből az adott országban megfelelő szinten meg lehet élni. A használt szegénységi küszöbök jelentős eltéréseket mutatnak Európa-szerte. A vásárlóerő-paritáson az egyszemélyes háztartásokra kiszámított érték Romániában 1900, Bulgáriában 2800, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában 4000 PPS, míg a legmagasabb ( PPS) ez a küszöb Luxemburgban, de PPS feletti még további 9 tagországban is. Még egy módszertani megjegyzés: az összehasonlítás céljára csak egy évvel korábbi adatok állnak rendelkezésre, és jóllehet a magyar adatok már validáltak, de az eljárás valamennyi tagország esetében még nem történt meg. Az Európai Unióban 2008-ban a lakosság 17%-a, kb. 85 millió fő élt a relatív (nemzeti) koncepció szerint megállapított jövedelmi szegénységi küszöb alatt. A szegénységi arány meglehetősen stabil, az EU átlaga 2005 és 2009 között 16 17% között ingadozott, és ez jellemzi az országok többségét is. Ennek ellenére 2007 és 2008 között Lettországban a szegénységi arány 5 százalékponttal emelkedett, miközben Írországban és Romániában 2 2 százalékponttal csökkent.

5 Statisztikai tükör 2010/91 A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009) ban a legmagasabb jövedelmi szegénységi arányok Lettországban (26%), Romániában (23%), Bulgáriában (21%), Görögországban, Spanyolországban és Litvániában (20 20%) voltak, míg a legalacsonyabbat Csehországban (9%), Hollandiában és Szlovákiában (11 11%) mérték. A Magyarországra vonatkozó adat a dánnal, az osztrákkal, a szlovénnal és a svéddel volt azonos (12%). Korcsoportonként vizsgálva: megállapítható, hogy az unió legtöbb országában mind a gyermekek (0 17 évesek), mind az idősek (65 éves és idősebb személyek) átlagos jövedelmi szegénységi aránya meghaladta az össznépességét. A gyermekek jövedelmi szegénységi aránya az unió tagországainak átlagában 20%-os volt, és a 27 tagállam közül 20-ban meghaladta a népesség egészére jellemző mértéket. Ez a helyzet a gazdasági krízis hatására feltehetően még tovább romlik. Jövedelmi szegénységi arány korcsoportonként az EU tagállamaiban, 2008 Tagállamok Teljes népesség Gyermekek (0 17 éves) éves népesség 10. tábla Idősek (65 éves és idősebbek) EU Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia A gyermekek jövedelmi szegénységi aránya az unió tagországainak átlagában 20%-os volt, és a 27 tagállam közül 20-ban meghaladta a népesség egészére jellemző mértéket. Ez a helyzet a gazdasági krízis hatására feltehetően még tovább romlik. A gyermekek képezik a társadalom egyik legkiszolgáltatottabb szegmensét, ezért a szegénység elleni küzdelemben kiemelt jelentőségűek az őket szolgáló intézkedések. Ezek révén gyengíthető a szegénység generációk közötti átörökítésének mechanizmusa, miközben kedvező a hatása az átlagos szegénységi arányra is. Ezért az Európai Unió belga elnöksége célul tűzte ki, hogy 2010 végére konkrét lépéseket és európai szintű ajánlásokat dolgozzanak ki erre vonatkozóan. A gyermekek szegénységi rátája a dániai 9%-tól a bulgáriai 26%-on át a romániai 33%-ig terjed. A leghatékonyabb ellenlépés a szülők foglalkoztatási helyzetének javítása, az állam által nyújtott pénzbeli és természetbeni segítség, elsősorban a gyermekellátás biztosításával. Az utóbbinak különösen fontos szerepe van, ha egyedülálló szülőkről van szó, akik gyermekei esetében a mutató uniós átlaga 35%. Az idősekre vonatkozó átlagos jövedelmi szegénységi arány (19%) szintén meghaladta a népesség egészére kimutatott mértéket (17%). Itt még jelentősebb eltérések tapasztalhatók: a mutató Magyarországon (4%) és Luxemburgban (5%) volt a legalacsonyabb, míg Lettországban (51%) és Cipruson (49%) a legmagasabb, de 30% feletti arányt mértek az Egyesült Királyságban, Bulgáriában és Észtországban is. Az idős népesség relatív helyzetét több tényező befolyásolja, így a nyugdíjrendszer jellege, valamint az idős népesség kor és nem szerinti összetétele is. Általában az idős nők, továbbá a nagyon öregek szegénységi kockázata jóval nagyobb. A nyugdíjrendszer hatása mutatkozik meg, ha a 65 éves és idősebb korosztály mediánjövedelmét a 0 64 évesek mediánjövedelmével vetjük össze (relatív mediánjövedelmi arány). Ez az unió átlagát tekintve 85%, erős szórással: Lettországban és Cipruson 54, illetve 58%, míg Magyarországon 100%. A magas hazai adat magyarázatához tartozik, hogy az idős korosztály a rendszerváltás előtti időszakban a teljes foglalkoztatottságnak köszönhetően megszerezte a nyugellátáshoz szükséges szolgálati időt, és így relatív helyzete legalábbis az ellátás biztonságát illetően jóval kedvezőbb, mint a fiatalabb korosztályé. A 0 64 évesek relatív jövedelmi helyzetét ezenkívül a gyermekek magas szegénységi kockázata is rontja. A nemek szerinti vizsgálat azt mutatta ki, hogy a férfiak a nőkhöz viszonyítva átlagosan kedvezőbb helyzetben voltak. A legjelentősebb eltérést Lengyelországban és Romániában mérték (13 százalékpont), majd Litvánia, Portugália és Szlovénia következett (12 12 százalékpont). A szegénységet előidéző tényezők közül a legerősebb a munkaerő-piaci szerep hiányának a hatása. De önmagában a munkavállalás sem jelent biztosítékot: az alacsony végzettség, az elégtelen szakképzettség, a kevésbé biztos foglalkoztatotti státus (pl. szerződéses munkaviszony) és a kényszerből vállalt részmunkaidős foglalkoztatás ugyanis alacsony keresettel párosulhat. Mindezeken felül a háztartás többi tagjának gazdasági aktivitásával is számolni kell, különösen, ha nagy az eltartottak (elsősorban az eltartott gyermekek) száma ban az EU-27-ben a foglalkoztatottak 8%-a élt az országonként meghatározott szegénységi küszöbnél alacsonyabb jövedelemből, közülük a határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezők 5%-a, a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők 13%-a. A legrosszabb helyzetben a munkanélküliek voltak, esetükben ez az arány 44%-os volt, míg az egyéb inaktívak körében 27%. A magyar adatok a fentiekhez nagyon hasonlóan alakultak, bár összességében a foglalkoztatottak némileg kedvezőbb (5%), a munkanélküliek pedig kedvezőtlenebb (48%) jövedelmi viszonyok között éltek. A foglalkoztatottak jövedelmi szegénységi aránya Romániában (17%) volt a legmagasabb, majd Görögország (14%), továbbá Lengyelország és Portugália következett (12 12%), a legalacsonyabbnak pedig Csehországban (4%) mutatkozott, de hasonló mértékű (5%) volt további 7 tagállamban (Belgiumban, Dániában, Magyarországon, Máltán, Hollandiában, Szlovéniában, Finnországban). A társadalmi juttatásoknak a szegénység csökkentésében játszott szerepét egy hipotetikus mutató számszerűsíti. Ez a társadalmi juttatások figyelembevételével megállapított szegénységi küszöbhöz viszonyítja a társadalmi juttatások nélküli jövedelmet, és így méri a szegénységi arányt. Ha a társadalmi juttatások közé a nyugdíjakat is beszámítják, akkor az így nyert szegénységi arány az EU-27-re nézve 25%-ot tett ki (szemben a társadalmi juttatásokkal is kalkulálva kapott 17%-kal). Megállapítható tehát, hogy a nyugdíjakon kívüli társadalmi juttatások 32%-kal csökkentették a szegénységet. A társadalmi juttatások hatása Magyarországon volt a legerősebb, majd az északi államok (Svédország, Dánia és Finnország), valamint Csehország, Írország és Ausztria követ-

6 6 A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009) Statisztikai tükör 2010/91 kezett. Ezekben az országokban a korrekciós hatás mértéke meghaladta az 50%-ot. A társadalmi juttatások Görögországban, Lettországban, Spanyolországban és Olaszországban csökkentették a legkevésbé a szegénységi arányt, 20%-nál kisebb mértékben. Mindezek a mutatók a jövedelemeloszlás alsó szegmensére összpontosítottak, a különböző jellemzőkkel rendelkezők körében mérték a szegénységi arányt és kockázatot. A szegények helyzetének megítéléséhez jó támpontot ad azonban a felső ötödbe tartozók jövedelmének az alsó ötödbe tartozók jövedelméhez történő viszonyítása, az ún. S80/S20 arány is. Ez az EU-27-re vonatkoztatva 5,0 volt, vagyis a népesség leggazdagabb 20%-a átlagosan 5-ször annyi jövedelemmel rendelkezett, mint a legszegényebb 20%. Anyagi depriváció az EU tagállamaiban, 2008 EU tagállamai Anyagi depriváció Azok aránya, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy egy hétig fizetett üdülésen vegyenek részt lakásukat megfelelően fűtsék 2 naponta húst, halat egyenek 11. tábla személygépkocsit tartsanak EU Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia jövedelmi viszonyok következtében nagyon alacsony a szegénységi arány (és küszöb), így pusztán a szegénységi kockázat vizsgálata félrevezetheti a felhasználókat. Sok tekintetben reálisabb lehetne egy közös EU-s küszöb használata, de ez a régi tagállamokban szinte egyáltalán nem jelezne szegénységet, míg az újonnan csatlakozott államok többségében a lakosság zöme, egyes tagállamokban szinte teljes egésze a szegénységi küszöb alá kerülne. Ez a probléma ösztönözte az anyagi depriváció vizsgálatát, ami annak kimutatására irányul, hogy bizonyos általánosan elterjedt és elfogadott cikkek és szolgáltatások igénybevételét a népesség mekkora hányada nem engedheti meg anyagi okból magának. A minősítés így nem országonként eltérő szegénységi küszöb alapján történik, bár ez a mutató sem tudja kezelni a minőségi eltéréseket. A fenti gondolatmenetet követő számítás alapján az EU-27 tagállamaira a szegénységi aránnyal megegyező 17%-os anyagi nélkülözési arány volt jellemző. Éles választóvonal húzható a régi és az új tagállamok közé. Egyrészt Luxemburgban a népesség mindössze 4%-át sújtotta anyagi depriváció, és az arányszám 10% alatt maradt az északi országokban, Hollandiában, de Spanyolországban is. Másrészt 50%-ot vagy annál is magasabb arányt mértek Bulgáriában és Romániában, és 30% felettit Magyarországon, Lettországban és Lengyelországban. Az anyagi hiánynak általában inkább ki voltak téve a gyermekek, mint a népesség egésze, átlagosan 3 százalékponttal volt rosszabb a helyzetük. Természetesnek tekinthető, hogy az idősebbek többségét viszont az átlagosnál kevésbé érintette az anyagi depriváció, mivel életük során több lehetőségük volt megszerezni az alapvetőnek ítélt javakat, ha pedig mégsem tették, ennek elsősorban nem anyagi oka volt. Az európai gyakorlattal ellentétben Bulgáriában és Lettországban az idősek anyagi deprivációja jelentősen meghaladta az országos átlagot (az előbbiben 22 százalékponttal, az utóbbiban 15 százalékponttal). 1. ábra A gyermekek és az idősek anyagi deprivációban megnyilvánuló helyzete az EU tagállamaiban, 2008 A fenti arányszám Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában mutatkozott a legalacsonyabbnak (3,4), míg Romániában és Lettországban 7 feletti értéket vett fel (az utóbbiban a évben mért 6,3-ről 7,3-re emelkedett). A magyar arány 3,5 volt, ezzel a 6. legkevésbé egyenlőtlen jövedelemeloszlást mondhattuk magunkénak. Az utóbbi években egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a szegénység mérése nem oldható meg egyetlen mutatószámmal, mivel sokdimenziós jelenségről van szó. Ráadásul ahogy azt a nemzetközi összehasonlítás is igazolta a relatív koncepció alkalmazásával nyert arányszámokat fenntartással kell kezelni, mivel az újonnan csatlakozott tagállamok többségében a kiegyenlítettebb

7 Statisztikai tükör 2010/91 A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009) 7 TÁBLÁZAT Néhány fontosabb, a szegénységet és társadalmi kirekesztődést jellemző, jövedelmi típusú indikátor, 2008, 2009 Bontás Indikátor 1. szint 2. szint OECD2 fogyasztási egységskálák alkalmazásával Az ekvivalens jövedelem átlaga Szegénységi küszöb értéke Egyszemélyes háztartás Ft (illusztratív érték) EUR PPS felnőtt, 2 gyermekes háztartás Ft EUR PPS Szegénységi arány Összes Összes (társadalmi juttatások figyelembe- Férfi vételével) Nő kor és nem szerint 0 17 Összes Összes Férfi Nő Összes Férfi Nő Összes Férfi Nő Összes Férfi Nő Összes 9 8 Férfi 9 9 Nő Összes 4 5 Férfi 3 3 Nő 5 5

8 8 A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009) Statisztikai tükör 2010/91 Néhány fontosabb, a szegénységet és társadalmi kirekesztődést jellemző, jövedelmi típusú indikátor, 2008, 2009 (folytatás) Bontás Indikátor 1. szint 2. szint OECD2 fogyasztási egységskálák alkalmazásával Szegénységi arány a Összes Összes 5 6 legjellemzőbb gazdasági aktivitás, Férfi 6 7 kor és nem szerint (a) Dolgozik Nő 4 5 (d) Nem dolgozik Összes Összes Férfi Nő (e1) A nem dolgozókból: Összes Összes munkanélküli Férfi Nő (e2) A nem dolgozókból: Összes Összes 7 4 nyugdíjas Férfi 7 3 Nő 7 5 (f) A nem dolgozókból: Összes Összes egyéb inaktív Férfi Nő Szegénységi arány Gyermektelen háztartások összesen 8 7 a háztartások típusa szerint Egyszemélyes háztartás Férfi Egyszemélyes háztartás Nő Egyszemélyes háztartás< Egyszemélyes háztartás felnőtt, gyermek nélkül (mindkettő< 65) felnőtt, gyermek nélkül (legalább egy 65+) 3 3 Egyéb gyermektelen háztartás 5 4 Gyermekes háztartások összesen Egyszülős háztartás (legalább 1 gyemek.) felnőtt, 1 gyermekkel felnőtt, 2 gyermekkel felnőtt, 3 és több gyermekkel Egyéb gyermekes háztartás Szegénységi arány a a lakáshasználat jogcíme szerint (a) Tulajdonos Összes Összes (b) Bérlő Összes Összes Szegénységi arány Összes gyermektelen háztartás. MI = a háztartás munkaintenzitása 0 < MI < (MI) szerint MI = Összes gyermekes háztartás. MI = < MI < <= MI < MI = 1 4 4

9 Statisztikai tükör 2010/91 A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009) 9 Néhány fontosabb, a szegénységet és társadalmi kirekesztődést jellemző, jövedelmi típusú indikátor, 2008, 2009 (folytatás) Bontás Indikátor 1. szint 2. szint OECD2 fogyasztási egységskálák alkalmazásával Szegénységi arány Összes Összes kor és nem szerint Férfi társadalmi juttatások nélkül Nő (a) az összes transzfer nélkül 0 17 Összes Összes Férfi Nő Összes Férfi Nő (b) transzferek nélkül, de a nyug- Összes Összes díjak figyelembevételével Férfi Nő Összes Összes Férfi Nő Összes 10 9 Férfi 7 7 Nő Relatív szegénységi Összes Összes rés Férfi kor és nem szerint Nő Összes Összes Férfi Nő Összes Férfi Nő Jövedelemeloszlás egyenlőtlensége (S80/S20 jövedelmi ötödök aránya) 3,6 3,5 Gini-együttható 0,25 0,247 További Információk, adatok (linkek): Módszertan Elérhetõségek: Telefon: (+36-1) Információszolgálat Telefon: (+36-1) KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2010 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 Most is van lehetőség természetben nyújtani a családi pótlékot vagy a segély egy részét! Az utalvánnyal kötötté teszik a pénz felhasználását.

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2011*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2011* 2012/72 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 72. szám 2012. szeptember 21. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2011* Tartalomból

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

Módszertan. 1. Előzmények 2. A laekeni indikátorok köre és főbb tartalmi sajátosságai 3. Adatforrások az átmeneti időszak problémái

Módszertan. 1. Előzmények 2. A laekeni indikátorok köre és főbb tartalmi sajátosságai 3. Adatforrások az átmeneti időszak problémái Módszertan 1. Előzmények 2. A laekeni indikátorok köre és főbb tartalmi sajátosságai 3. Adatforrások az átmeneti időszak problémái 1. Előzmények 2001 decemberében az EU Bizottságának laekeni ülésén határozatot

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában.

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában. AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában. Ha az Isten íródiák volna S éjjel nappal mozogna a tolla, Úgy se győzné, ő se, följegyezni,

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon

A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon Kovács Katalin MTA, 2014. november 20. AZ MTA RKK 30. évfordulójára A magas munkanélküliséggel sújtott NUTS-3 régiók Európa 4 ország-csoportjában

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Képzés és munkaerpiac. Galasi Péter BCE

Képzés és munkaerpiac. Galasi Péter BCE Képzés és munkaerpiac Galasi Péter BCE Oktatás és munkaer-piaci kimenetek Alapmutatók: Részvételi (aktivitási) ráta Foglalkoztatási ráta Mukanélküliségi ráta Inaktivitási ráta Részvételi ráta EU25 Holla

Részletesebben

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon 1 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. Foglalkoztatottság 4 2. Munkabér 6 3. Termelékenység 8 4. Végzettség 11 5. Regionális trendek 13 Mellékletek 16 3 Vezetői összefoglaló Stabil foglalkoztatottsági

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Első számú prioritás a megfelelő és fenntartható nyugdíjjövedelem. Nem létezik egyetlen ideális nyugdíjrendszer modell

Első számú prioritás a megfelelő és fenntartható nyugdíjjövedelem. Nem létezik egyetlen ideális nyugdíjrendszer modell 2010. Október 18. Első számú prioritás a megfelelő és fenntartható nyugdíjjövedelem Nem létezik egyetlen ideális nyugdíjrendszer modell A népesség idősödése a korábban vártnál gyorsabb ütemben következett

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A szabadban dolgozók és ennek egészségügyi kockázata

A szabadban dolgozók és ennek egészségügyi kockázata 2010/81 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 81. szám 2010. július 16. A szabadban dolgozók és ennek egészségügyi kockázata A szabadban dolgozók számára nagy és növekvő

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Pályázati felhívás KARI KIUTAZÁSI TÁMOGATÁS

Pályázati felhívás KARI KIUTAZÁSI TÁMOGATÁS Pályázati felhívás KARI KIUTAZÁSI TÁMOGATÁS Az ELTE ÁJTK a (a továbbiakban: KÖB) pályázatot ír ki Kari Kiutazási Támogatás elnyerésére. I. A pályázat célja Azon hallgatók előfinanszírozott, egyszeri Kari

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Munkanélküli segély Magyarorsz{gon és Európ{ban

Munkanélküli segély Magyarorsz{gon és Európ{ban Munkanélküli segély Magyarorsz{gon és Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai elemzése a munkanélküli juttat{sok rendszeréről Magyarorsz{gon és az Európai Unió tag{llamaiban 2011. április Vezetői összefoglaló

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok)

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) Éltető Ödön Havasi Éva Az 1963-88 években végrehajtott jövedelmi felvételek főbb jellemzői A minták területi

Részletesebben

Létminimum, 2009. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu

Létminimum, 2009. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Létminimum, 2009 Tartalom Létminimum, 2009...2 A létminimumértékek meghatározása...2 Létminimumértékek a különböző háztartástípusokban...4

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

2015/78 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/78 STATISZTIKAI TÜKÖR 215/78 STATISZTIKAI TÜKÖR 215. október 3. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 215. II. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2 A teljes

Részletesebben

KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK. 2012. november 6.

KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK. 2012. november 6. KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK 2012. november 6. Tartalom Általános helyzetértékelés A következő időszak elmozdulásának főbb irányai Biztonsági háló közelében Általános helyzetértekelés Magyarországon az államháztartási

Részletesebben

Létminimum, 2012. A létminimumértékek meghatározása

Létminimum, 2012. A létminimumértékek meghatározása 2013/53 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 53. szám 2013. július 10. Létminimum, 2012 A tartalomból 1 Bevezető 1 Létminimum, 2012 1 A létminimumértékek meghatározása

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Megjelent a GAZDASÁG & TÁRSADALOM. 2010/1 számában. A nyugdíjasok és a munkaképes korú népesség arányának alakulása az EUROSTAT adatbázisa alapján

Megjelent a GAZDASÁG & TÁRSADALOM. 2010/1 számában. A nyugdíjasok és a munkaképes korú népesség arányának alakulása az EUROSTAT adatbázisa alapján Megjelent a GAZDASÁG & TÁRSADALOM 2010/1 számában A nyugdíjasok és a munkaképes korú népesség arányának alakulása az EUROSTAT adatbázisa alapján Készítette: Hablicsekné Richter Mária biztosításmatematikus

Részletesebben

A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek

A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek Vargha Lili (NKI, PTE Demográfiai Doktori Iskola) vargha@demografia.hu FÓKUSZBAN A CSALÁD KONFERENCIA, PÉCS 2015. május 14. Fogyasztás

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Az árszínvonal összehasonlítása az európai országok között (a 2010-re vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások alapján)

Az árszínvonal összehasonlítása az európai országok között (a 2010-re vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások alapján) Az árszínvonal összehasonlítása az európai országok között (a 2010-re vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások alapján) Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Bevezetés... 2 A fogyasztási kiadások

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

TÁRKI unicredit Európai Társadalmi Jelentés 2008

TÁRKI unicredit Európai Társadalmi Jelentés 2008 TÁRKI unicredit Európai Társadalmi Jelentés 2008 Budapest, 2008 Vezetői összefoglaló vezetõi összefoglaló 7 E tanulmány célja, hogy Magyarország társadalmi-gazdasági helyzetét az egységesülő Európa kontextusában

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Létminimum, 2008. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7

Létminimum, 2008. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7 Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7 Létminimum, 2008 Tartalom Létminimum, 2008...2 A létminimumértékek meghatározása...2 Létminimumértékek a

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör:

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Az árszínvonal összehasonlítása az európai országok között (2008-ra vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások alapján)

Az árszínvonal összehasonlítása az európai országok között (2008-ra vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások alapján) Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. szeptember Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-265-7 Az árszínvonal összehasonlítása az európai országok között (2008-ra vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

INFORMÁCIÓKÉRÉS A CSALÁDI JUTTATÁSOKRA VALÓ JOGOSULTSÁGRÓL A CSALÁDTAGOK LAKÓHELYE SZERINTI TAGÁLLAMBAN

INFORMÁCIÓKÉRÉS A CSALÁDI JUTTATÁSOKRA VALÓ JOGOSULTSÁGRÓL A CSALÁDTAGOK LAKÓHELYE SZERINTI TAGÁLLAMBAN MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 4. oldalon E 411 ( 1 ) INFORMÁCIÓKÉRÉS A CSALÁDI JUTTATÁSOKRA VALÓ JOGOSULTSÁGRÓL A CSALÁDTAGOK LAKÓHELYE

Részletesebben