Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül

Átírás

1 TÁMOP / Sportmenedzsment és -szervezési jó gyakorlatok Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül Magyar Sportmenedzsment Társaság Magyar Sporttudományi Társaság A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása TÁMOP-6.1.2/11/ kódszámú projekt A lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése célú konstrukció A projekt eredményei megtekinthetők a honlapon

2 Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül Szerző: Dr. Géczi Gábor Projekt szakmai vezető, szerkesztő: Dr. Farkas Judit Grafikus, műszaki szerkesztő: Sütő Dávid Zsolt A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása, TÁMOP-6.1.2/11/ kódszámú projekt A projektben sor kerül a sport nemzetközi - különösen európai - dimenzióinak megfelelő hazai tartalmak feltárására. Tudományos alapossággal megtörténik a szabadidős célú fizikai aktivitásban rejlő egészségfejlesztő, sportszociológiai, oktatáspolitikai, a társadalmi felelősségvállalás és kohézió erősítését szolgáló értékek magyarországi kiteljesítési lehetőségeinek azonosítása. Nemzetközi kitekintésben is bemutatásra kerül a jelenlegi és a célokat szolgáló ideális jogi/szakpolitikai eszközrendszer, humán-erőforrás és szervezeti adottságok, és a sportágazat elemzett célcsoportjaira jellemző országos felmérésekkel nyert adatok. Budapest, 2014 Magyar Sportmenedzsment Társaság Magyar Sporttudományi Társaság Elérhetőségeink: Magyar Sportmenedzsment Társaság 1123 Budapest, Alkotás utca 44. Tel: +36 (1) sportmenedzsment@gmail.hu mst@sportmendzsment.hu Konzorciumi partnerünk elérhetőségei: Magyar Sporttudományi Társaság Magyar Sport Háza 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel: +36 (1) mstt@sporttudomany.hu A projekt eredményei megtekinthetők a honlapon

3 Tartalom: A Projektről általában 4 Önkéntesség és a sport 6 A sporthoz kapcsolódó önkéntes tevékenységek típusai 10 Az önkéntesek kapcsolódási pontjai a sportban 11 Az önkéntesek bevonhatósága a sportba 11 Szabályozás, jogszabályi háttér 12 Módszerek 13 A kutatás eredményei 15 Egyénre vonatkozó kérdések 15 Intézményekre vonatkozó kérdések 26 Cselekvési iránymutatások az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzésére a sporton keresztül 28 Felhasznált irodalom 34 Táblázatok jegyzéke 39

4 A Projektről általában A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása című, a Magyar Sport tu dományi Társaság és a Magyar Sportmenedzsment Társaság konzorciuma által megvalósított TÁMOP-6.1.2/11/ kódszámú projekt Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok c. pályázati felhívás, a lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése célú konstrukció keretében valósul meg. A projekt célja, hogy olyan objektív, mérhető és aktuális eredményekkel, ösztönzőkkel szolgáljon a döntéshozók és szolgáltatók számára államháztartáson belül és kívül, amely egyrészt hivatkozhatóvá válik a stratégiaalkotási, döntéshozási folyamatokban, másrészt megerősíti a testmozgás, a fizikai aktivitás és a sport, mint jelentős nemzetgazdasági ágazat pozícióját a 2014 és 2020 közötti pénzügyi, tervezési és programozási időszakban. A fejlesztés célja, hogy a fizikai aktivitás és a sport magyarországi társadalmi és jogi környezethez illeszkedő tudományos és sportmenedzsment tartalmait és eszközeit feltárja. A fejlesztés célja ezen túlmenően, hogy elősegítse a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiában a sporttudomány, a diák- és a szabadidősport kapcsán megfogalmazott célok és beavatkozások megvalósítását, preventív jellegű válaszokat adjon a célcsoportra (is) egyre inkább jellemző közegészségügyi kihívásokra, mint például az egyre gyakoribb elhízásra, korai diabéteszre, és a kardiovaszkuláris betegségekre, figyelembe vegye a célcsoportba tartozók eltérő környezeti, szocio-kulturális, ill. korcsoportra jellemző adottságait, érdeklődését, valamint motivációjának lehetőségeit. A projekt legmeghatározóbb eredményeiként azon hiánypótló elemzések, ismeretanyagok, iránymutatások, ajánlások megszületése jelölhető meg, melyek az egészségfejlesztési célkitűzésekhez kapcsolhatók, közérthetőek, és sportszervezési szemszögből mutatják be elsősorban a sport- és a társadalomtudományok, a sportegészségügy, a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás, valamint a közigazgatás és a sportszolgáltatások területén fennálló helyzetet, kitörési pontokat. Cél továbbá, hogy e tartalmakkal és ismeretekkel a helyi önkormányzati, vagy területi államigazgatási feladatokat ellátó döntéshozók (pl. megyei önkormányzati képviselők, köz- és kormánytisztviselők, költségvetési intézményekben dolgozó közalkalmazottak) és a sportélet gyakorlati szervezésében részt vevő szakemberek megismerkedjenek, azokat elsajátítsák, és képessé váljanak azok átadására, személyes készségeikbe, illetőleg a szervezeti kompetenciákba építésére. 4-5

5 Kutatási tématerületek 1. Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása. 2. Társadalmi befogadás a sportban és a sport által: hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők és nők sportja. 3. Oktatás, képzés és képesítések a sportban és sportolói kettős karrier a köz- és felsőoktatásban. 4. Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül. 5. Jó kormányzás a sportban. 6. Jó gyakorlatok a sportszervezés és sportmenedzsment területén. 7. Innovatív és kreatív kommunikációs, média- és marketing tartalmak az egészségfejlesztést szolgáló fizikai aktivitás fokozásának szolgálatában. A projekt keretében a fenti hét téma mellett sor került egy átfogó adatgyűjtésre a diák-, hallgatói és szabadidősport területén: sportlétesítmények, szervezeti és humán (sportszakember) adatok felmérése. a módszertani eredmények ismertetésére és tudatosítását szolgáló érzékenyítő és szemléletformáló rendezvények szervezésére a megyei és fővárosi szintű döntéshozók-vezetők, igazgatási szakemberek számára. egy önálló adatbázis alapú szabadidősport portál kifejlesztésére címen amely tájékoztatást nyújt az egészségfejlesztő testmozgással összefüggő aktuális magyar adatokról, sportmenedzsment, sportszervezési és sporttudományi szempontból releváns információkról.

6 Önkéntesség és a sport Az önkéntesség a sport alapját képezi, és nemcsak a sportoló részéről, hanem a benne dolgozók részéről is értelmezhető. Értéket teremt, és egyéb előnyökkel kecsegtet, gondoljunk csak a kapcsolati tőkére, amelyet az önkéntes munka során lehet kiépíteni. Meghatározó dokumentum a sport és az önkéntesség szempontjából a Lisszaboni Szerződés sportról szóló 165-ös cikke, amely a következőket mondja ki: Az Unió a sport sajátos természetére, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságaira, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére tekintettel hozzájárul az európai sport előmozdításhoz. Az Európai Bizottság által kiadott Fehér könyv sportról (2007) a következő megállapításokat teszi: Az európai intézmények elismerték a sport európai társadalomban betöltött szerepének sajátosságát az önkéntességen alapuló struktúrákban, az egészségügy, az oktatás, a társadalmi integráció és a kultúra területén. Közelebbről megvizsgálva a kérdést megállapítható, hogy a sport és az önkéntesség kapcsolata kettős természetű. Jóllehet egy nagyszabású sportesemény megrendezése napjainkban elképzelhetetlen önkéntesek részvétele nélkül, azonban ehhez az evidenciához nem társultak olyan kialakult mechanizmusok, amelyek lehetőséget biztosítanának az ebben rejlő potenciál maximális kihasználására. A évi LXXXVIII. törvény preambulumában a közérdekű önkéntes tevékenységről a következő olvasható: Az Országgyűlés elismeri a társadalom tagjainak szolidaritásán alapuló, az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a személyeknek és közösségeiknek más vagy mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységét. Annak érdekében, hogy e jelentős társadalmi erőforrás a közcélok elérése érdekében is mind hatékonyabban mozgósíthatóvá váljon, az Országgyűlés a jelen törvény megalkotásával meghatározza a közérdekű önkéntes tevékenység alapvető szabályait, továbbá kedvezmények és garanciák biztosításával ösztönözni kívánja az állampolgárok és szervezeteik részvételét a társadalom előtt álló feladatok megoldásában, a közcélok elérésében. Az EU-ba való belépéssel és az önkéntességről szóló törvény megjelenésével Magyarországon az elmúlt években komoly fejlődés valósult meg a sport és az önkéntesség területén egyaránt. Ezeket a folyamatokat erősítette a mindennapos testnevelés bevezetése, a sportfinanszírozás megváltozása (TAO-s sportágak, Kiemelt sportágak), és ezekkel egy időben a grassroot a sportszövetségek életében jelentős szerepet kapott. Szintén pozitív változás volt, hogy létrejöttek megyei önkéntes centrumok Európai Uniós támogatással, valamint helyi önkéntes pontok hálózatának kialakítására is sor került azért, hogy a viszonylag fejlett településektől távolabb eső térségekben élő állampolgárok is megismerkedjenek az önkéntesség által biztosított élményekkel és esetleges előnyökkel, a környezetükben található szervezetek által felkínált lehetőségekkel, és könnyebben tudjanak csatlakozni önkéntes programokhoz. Vannak olyan önkéntesek, akik e tevékenységüket összekötik a turizmusban rejlő izgalmakkal is (Jarvis and Blank, 2011). Az önkéntesség és a sport összefonódik, a sportipar önkéntesek nélkül nem tudna működni (Doherty, 2006), gondoljunk csak az önkéntesség szerepére a civil szervezetek döntéshozó vagy javaslattevő testületeinek működésében, ahol a hosszú távú, stratégiai gondolkodásnak kell jelen lennie, ugyanakkor egyensúlyozni kell a szokások, a szabályzatok és a pozíciók között, mely folyamat önkéntes alapon bizonytalan lehet (Shilbury and Ferkins, 2011). Ezzel cseng össze Adams és Deane (2009) megállapítása, miszerint az önkéntes területen felállított struktúrák és ügynökségek nagyban járulnak hozzá a sport működtetéséhez. Az EuroBarometer 2010-es kutatásának önkéntességre vonatkozó adatai is rávilágítanak arra, hogy a sportnak milyen fontos szerepe van az Európai Unióban a közösségi élet alakítása szempontjából. A megkérdezettek 7%-a mondta azt uniós szinten, hogy önkéntesként segíti a helyi sportszervezeteket, sporteseményeket. Ez az arány az utóbbi években növekvő tendenciát mutat. Az önkéntesség szempontjából a skandináv országok állnak az élen. Ezen a területen is azok az országok teljesítenek a legrosszabbul, amelyekben a sportolás nem élvez prioritást. Magyarországon ez az arány 6%, amiből jól látszik, hogy közelít az uniós átlaghoz, ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az élenjáró országokhoz képest még jelentős a lemaradásunk. A tématerület a fontossága ellenére tudományosan jelenleg még nem megfelelően megalapozott hazánkban, az önkéntességgel, mint területtel foglalkozó felmérések ellenére, az EU alapok felhasználása során a sportszektorra fókuszáló fejlesztési elemeket nem lehet felfedezni. Ez elsősorban egy szakpolitikai jellegű eldöntendő kér- 6-7

7 dés miatt alakult így ki, mely így hangzik: vajon hol található a szabadidős és a versenysport határa? Ebből a megközelítésből vizsgálva a sportot megállapíthatjuk, hogy a sportolás Magyarországon alapvető emberi jog, mely Magyarország Alaptörvényében (2011) is nevesítve van. A sporttevékenység végzése értelmezhető menedzsment szempontból szolgáltatásként is, amelyben a szolgáltatás igénybevevői pénzt adnak azért, hogy maga a sportolás létrejöjjön. A csere tárgya szerint a sportszolgáltatás lehet szabadidősport- és látványsport-szolgáltatás. Szabadidősportnak nevezzük azt a területet a sporton belül, ahol a csere tárgya a sportolás lehetősége, a sportban való részvétel, azaz a gazdasági értelemben vett fogyasztó azért ad pénzt, hogy a sporttevékenységet maga végezhesse. A szabadidősport alapjának számító sportegyesületek esetében az önkéntesek aránya az EU-n belül komoly részaránnyal bír, például Ausztriában 14% a fizetett alkalmazott és 86% volunter; Franciaországban majdnem 80% az önkéntes tevékenység; Hollandiában 1 az alkalmazott és 87% önkéntes dolgozik a sportban a Study on Volunteering in the European Union kiadvány szerint (2010). Ha a gazdasági szempontból nézzük, akkor a szabadidősport kategóriába tartozik a látvány sportok elitképző utánpótlás rendszere itthon és külföldön is (Kim et al., 2010). A látványsportban a közgazdasági megközelítésben a csere tárgya mások sportolásának megtekintése, vagyis a különböző fogyasztói csoportok fizetnek azért, hogy a sporteseményt láthassák (helyszíni sportfogyasztók, médiafogyasztók), közvetíthessék (média), marketingeszközként (szponzorok) felhasználhassák. Ennek az üzleti működésnek a lényege az elsődleges fogyasztói érdeklődés kiváltása és fenntartása, ami generálja a helyszíni nézőktől érkező (jegy-, bérletbevétel, helyszíni fogyasztás) és a merchandising-bevételeket, kiváltja a helyi szponzorok és a média érdeklődését. Az elsődleges fogyasztók számára a verseny, a mérkőzés elsősorban szórakozást jelent, amelyben fontos szerep jut a látványosságnak, a küzdelemnek, a társasági élménynek, amelyet összefoglalóan harmadik otthonnak nevez az amerikai irodalom. A szolgáltatások piacán kialakult erős verseny és a fogyasztói kereslet folyamatos bővülése következtében a szolgáltatások minősége alapvető faktorrá vált a fogyasztói elégedettség meghatározásakor (Sterbenz és Géczi, 2012). Ha a sportot, mint szolgáltatást értelmezzük ez esetben is a legmeghatározóbb tényező a minőség, és az, hogy ezzel, milyen elégedettségi szintet érhetünk el a fogyasztóknál. Ehhez a minőséghez járul hozzá sok esetben az önkéntes munkavégzés is, bár egyes kutatások szerint ez nem minden esetben valósul meg, a szociálisgazdasági státusznak erős befolyása lehet az önkéntes tevékenységre (Chang et al., 2011; Vézina and Crompton, 2012). A szabadidősport esetében a szolgáltatásnak az előállításának folyamata alapján - alapvetően két fajtáját: az egyesületi és az üzleti alapon történő előállítást különböztethetjük meg. A kettő közötti fő különbség a szolgáltatás nyújtójának céljában ragadható meg. Az üzleti alapú szolgáltatás esetében a tulajdonos jól azonosítható célja a profit maximalizálása. Ennek érdekében számára elsődleges, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtson, mely fogyasztói igényeket elégít ki a nyereség realizálása mellett. Az egyesületi alapon működő szolgáltatások esetében a tagok hasznának maximalizálása és a tranzakciós költségek csökkentése a cél, melyben komoly tényező az ingyenes munkaerő jelenléte, azaz az önkéntes tevékenység, mint aktív polgárság egyik megjelenési formája. A fogyasztókért és az erőforrásokért való növekedő verseny, már az egyesületi alapon működő szolgáltatók esetében is egyre inkább megköveteli a fogyasztó-orientált szemlélet, azaz a fogyasztói igények maximális kielégítésének előtérbe kerülését. A szabadidősport működését, szereplőinek viselkedését, azok alapvető vonásait nagyban befolyásolja gazdasági és társadalmi környezete és az ahhoz való viszonya. Egyes kutatások arra fókuszálnak, hogy melyek azok a menedzsment eszközök, amelyeket bevetve a szervezetek toborozni tudják, illetve a későbbiekben melyek azok a speciális szempontok, amelyek mentén, hosszú távon is számítani tudnak az egyénekre (Warner et al., 2011). Szabadidősport esetében fontos érintett az állam, maguk a fogyasztók és egyéb érintettek, melybe az önkéntesek is beleértendők. Mint az Bartal és Kmetty (2010) felméréséből kiderül a sport és szabadidős önkéntesek számára az önkéntességben a téma (pl. a sport) melletti elköteleződés, valamint az elismertség és az önkéntesség nyújtotta közösség a domináns motiváló erő.

8 Az Európai Sport Charta szerint a sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok természetes vagy különböző szintű versenyeken elérendő eredmények céljából. 3 évvel korábban. Hazánk itt is, hasonlóan a 2009-es felméréshez az átlag alatti értéket mutatott 6%-al. 1. ábra. Az önkéntesség aránya 2009-ben és 2014-ben az EU-ban A 2007-es Sportról szóló Fehér Könyv az alábbiakat rögzíti a témában: Egy csapathoz való tartozás, a tisztességes verseny, szabályok betartása, mások tisztelete, a szolidaritás és fegyelem elvei, valamint a nonprofit klubokban szerveződő amatőr sport és az önkéntesség erősítik az aktív polgárságot. Az önkéntesség a sportszervezetekben számos alkalmat teremt a nem formális oktatásra, amelyet szükséges elismerni és erősíteni (Sterbenz és Géczi, 2012). A sport szintén vonzó lehetőségeket kínál a fiatalok számára a társadalmi integrációra és előnyös hatása lehet, hogy segít a bűnözéstől eltéríteni az embereket. Az Európai Bizottság az alulról szerveződő sportot támogatja az Európa a polgárokért programon keresztül. A Bizottság javasolta továbbá a Cselekvő ifjúság program keretében a fiatalok önkéntességének ösztönzését a sportban, például az ifjúsági csere és a sporteseményeken való önkéntes szolgáltatási tevékenységek területén. A Bizottság továbbfejleszti az információ és legjobb gyakorlatok cseréjét az önkéntes tevékenységgel kapcsolatban, a sportban a tagállamok, sportszervezetek és helyi hatóságok bevonásával, annak érdekében, hogy az önkéntes sport sajátos szükségleteit a nemzeti és európai politikák alakításában jobban figyelembe tudják venni. Látható az EU-s dokumentumokból, hogy az uniós szóhasználat az önkéntességet sohasem önmagában, hanem az aktív polgárság kapcsolatában tárgyalja. A Fehér Könyv idézett kitörési pontjait értelmezve azt mondhatjuk, hogy a sport és az önkéntesség hangsúlyos kérdéseire ebben a tanulmányban kívánunk reagálni az ifjúsági csere és a sportban való önkéntes tevékenységek ösztönzése szempontjából. A következő oldalakon a Special Eurobarometer Sport And Physical Activity (2014) adatait mutatják a sportban lévő önkéntességgel kapcsolatban az EU tagországait illetően. Az 1. ábrán a 2009-es (belső kör) és a 2014-es felmérések (külső kör) eltérését lehet látni, ahol, igazán az EU-s átlag nem változott, ugyanúgy 7%-ot mutat, mint igen nem nem tudja Az EU-s felmérés következő kérdése az önkéntes tevékenységgel eltöltött időtartamra kérdezett rá mindkét kérdőív esetében, és a válaszokból kiderült, hogy ugyan a 40+ órát vállalók százalékos arány nem változott és nőtt a órát önkéntes munkát végzők aránya 1 %-al, de a kisebb időtartamban segítők aránya csökkent (2. ábra). 2. ábra. Mennyi időt tölt önkéntes munkával a sportban? csak ritkán, rendszertelenül havonta 1-5 óra havonta 6-20 óra havonta óra havonta 6-20 óra havonta több mint 40 óra A hazai adatok azonban örvendetesen változtak, a 6-20 órás időtartam 15%-os növekedése nagy eredmény, melyet a 3. ábrán lehet olvasni. 8-9

9 3. ábra. A hazai önkéntes adatok az időtartammal kapcsolatban az Eurobarometerek alapján A 4. ábra a sportban lévő önkéntes feladatokról ad információt, melyben a hazai felméréseinkhez hasonlóan az eseményszervezés volt a legnépszerűbb önkéntes tevékenység a maga 35%-ával. Az itthon mért eredmény 47% volt a felmérés alapján. 4. ábra. Az önkéntesek választása a feladatok közül A szolgáltatások piacán kialakult erős verseny és a fogyasztói kereslet folyamatos bővülése következtében a szolgáltatások minősége alapvető faktorrá vált a fogyasztói elégedettség meghatározásakor. Ha a sportot, mint szolgáltatást értelmezzük ez esetben is a legmeghatározóbb tényező a minőség, és az, hogy ezzel, milyen elégedettségi szintet érhetünk el a fogyasztóknál és ebből a szempontból mindegy, hogy fizetett vagy önkéntes hozta létre azt. Az Ifjúságügyi módszertani kézikönyv (Mobilitás-ISZT, 2010) szerint a formális oktatás és a fizetett munka között a fiatalok önkéntessége híd szerepet tölt be. Az önkéntesen végzett tevékenység része a fiatalok önéletrajzának, tükrözi az az élethosszig tartó tanulási folyamat kezdeti lépéseit, valamint olyan kapcsolati tőkét jelenthet, amely később az egyén számára lehetővé teszi a beilleszkedést a munka világába. Az önkéntesség egyszerre kínálja a társadalmi tudatosság elsajátítását, a személyes fejlődés lehetőségét, a készségek és a gyakorlati tapasztalat fejlődését. Az önkéntes tevékenységhez tartozó egyértelmű határok, a szervezett keretek biztonságot adhatnak a fiataloknak. Az önkéntes munka lehetőséget ad a próbálkozásra, nem jelent végleges elköteleződést, így az érdeklődési körök felfedezését, valamint a személyiség alaposabb megismerését is segíti, a munkaerő-piacon általában megfizetendő tanulópénz nélkül. A közösségi, társadalmi hasznosság a munkájával közössége fejlődését segítő, tudatos, felelős és aktív állampolgárok önkéntessége által jelenik meg.

10 A sporthoz kapcsolódó önkéntes tevékenységek típusai Sporteseményekhez köthető önkéntes munka A legnagyobb számban ezen a területen tevékenykednek önkéntesek a sportban, hiszen egy komoly nagy rendezvényen segíteni a szervezők munkáját csábítóan hat sok magánszemélyre (Downward and Ralston, 2006). Az önkéntes segítő ingyenesen vehet részt az eseményen, ingyenes ellátást és az általában az esemény után megtarthatja a megkülönböztető ruházatot. Az önkéntes közel kerülhet nagy sportolókhoz, megismerheti őket közelebbről, ami szintén jelentős motivációs bázist jelenthet számára. Diákok önkéntessége A közoktatásban tanuló diákok önkéntes tevékenysége a későbbi aktív polgárság kialakításában fontos, az otthoni hatások erősítését vagy kiküszöbölését is segítheti (Andolina et al., 2003). Ezt segíti elő 2016 évtől kezdődően az érettségi vizsga letételéhez nélkülözhetetlen 50 óra közösségi szolgálat jogszabályban rögzítése (2011. évi CXC. törvény). A tevékenységnek azért nem lehet a neve önkéntes, mivel kötelező jelleggel bír, ugyanakkor a mögöttes tartalma az önkéntes tevékenységre nevelés. Sportra vetítve az iskolai, a helyi, a regionális és az országos versenyek lebonyolításában értelmezhető leginkább. Az iskolai sportkörök és diáksport egyesületek a megvalósulás legnagyobb részben elterjedt színterei és a testnevelő tanár, illetve más szakos, sportos tanárok vezetésével valósul meg. Szintén diák önkéntesség a sport területén a társaknak való segítés (pl. egy jó tornász segíti az atlétát egy tornagyakorlat tanulása során). A felsőoktatásban részt vevők önkéntessége A felsőoktatás sportjában a hallgatók egyrészről az intézményük által irányítva végezhetnek önkéntes feladatokat, vagy önszerveződő módon szervezhetnek akciókat, melyeknél az egyéni érdeklődést és az egyénhez köthető akadályozó, korlátozó tényezőket is figyelembe kell venni (Mirsafian and Mohamadinejad, 2012). Megjegyzem ugyanakkor, hogy Szerbiában a sportfakultáson tanulókat érdekes módon kevésbé tudták bevonni az önkéntes tevékenységbe a sport területén, mint a más témát tanuló hallgatókat (Mihajlovic et al., 2010). Az önkéntes tevékenységnek klasszikus színtere az egyetemi házi bajnokságok megszervezése, illetve az intézmények közötti sportesemények rendezése. A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) által kiírt bajnokságok is nagyszámú önkéntes munkájának eredményeképpen zajlik le. Az élsportolók önkéntessége Az elit szinten sportolóknak, már nem túl sok szabadidejük marad az önkéntes munkára, azonban jellemzően egy-egy akció keretében, például utánpótláskorú versenyzőknek kiírt versenyeken jelennek meg, iskolákba mennek el a sportágat megismertetni a fiatalokkal, vagy kórházakban személyes jelenlétükkel örvendeztetik meg a beteg gyerekeket. Ide tartozó önkéntes tevékenység a sportolói jótékonykodás speciális sportban ismert formája, gondoljunk csak a teniszező Roger Federer vagy Rafael Nadal alapítványára, amelyek a sportolók önkéntesen vállalt jótékonysági mérkőzésein befolyt összeget rászorulóknak juttatnak el. Vagy szintén jó példaként megemlítendő a felnőtt jégkorong válogatott, akiknek egyes mérkőzésein macidobálást szerveznek, ahol jelre, például az első magyar gólnál, vagy a mérkőzés végén a nézők bedobálják az otthon megunt plüss állataikat, majd ezeket összeszedve a csapat tagjai gyermekkórházak részére elviszik és átadják a macikat az ottani kis betegeknek. Mint azt a fenti példa is mutatja, egy sportcsapat egésze is tud önkéntesen tevékenykedni, melynek a segítségadáson túl az élsportban a csapatépítés szempontjából is komoly értéke van (Socci, 2012; vlv.hu, 2013). Szenior önkéntesség Az élsport befejezése után sok volt sportolóból válik kiváló edző, sportszervező, akik jellemzően először önkéntes alapon kezdenek el visszasegíteni a sportágnak. Szintén ezekből a szeniorokból lehetnek a későbbi sportvezetők, akik szerencséjük, vagy éppen rátermettségük okán különböző szinteken tudják segíteni szeretett sportáguk fejlődését. A sportban a szenior önkéntesség azonban az 10-11

11 idősebb volt sportolóknak megfelelő, hasznos elfoglaltságot tud teremteni, melynek segítségével a társadalom értékes tagjának érezhetik továbbra is magukat és a nélkülözöttség miatt kialakuló depressziót is megelőzhetik (Kasprzak, 2011; Musick and Wilson, 2003). Fogyatékkal élők integrációját elősegítő önkéntesség A társadalmi elfogadás részeként értelmezhető, hogy a sérült, fogyatékkal élő emberek is sportolhassanak (Surujlal, 2010; Du, 2010), akár az épekkel együtt. Az egészséges és fogyatékos emberek együttes sportolása humanitárius, és pozitív tevékenység, melyben általában a fogyatékos sportolókkal foglalkozó edzők, vezetők ingyen, azaz önkéntes alapon dolgoznak. Az együtt sportolás az épekben tiszteletet ébreszt a fogyatékkal élővel szemben, hiszen az együttes erőfeszítések közben az ép ember le tudja mérni a fogyatékkal élő teljesítményét, amely nem ritkán jobb, mint az épeké. Az önkéntesek kapcsolódási pontjai a sportban Edzői tevékenység Az elitsportban idehaza igazán nincs létjogosultsága - bár gyakran előfordul -, mivel a sportoló fiatalok összlétszáma nagyon kevés, emiatt a legkisebb kortól kezdve jól felkészült és a feladatra fókuszáló szakembereknek kellene foglalkozniuk a sportolókkal (Wiersma and Sherman, 2005; Géczi et al., 2013). A szabadidősport, a rekreációs sport területén az edzői tevékenység lehet önkéntes a fiatalok esetében, még akár a felnőtteknél is. Az önkéntes edzői tevékenység esetében is meg kell azonban tanulni az edzői szakma alapjait, nehogy komoly sérüléshez vezessen a nem megfelelő szakmai hozzáértés (Callary, 2012). Orvosi, fizioterapeuta munka Általában érintettek, azaz például az utánpótláskorú sportolók szülei szoktak ilyen jellegű tevékenységet végezni, hiszen az edzéseken, versenyeken többnyire amúgy is részt vesznek, így önkéntesen tudnak segíteni a sportszervezetnek az orvosi tevékenység végzésével. Szervezési feladatok, kapcsolati tőke biztosítása és lobbi tevékenység Ebben a feladatkörben szintén inkább szülei, nagyszülők szoktak ilyen jellegű rendszeresen részt venni, a saját kapcsolati tőkéjüket felhasználva oldják meg a különböző szintű feladatokat. Fizikai munka (jegyszedés, takarítás, berendezés stb.) Fizikai munka elvégzésénél mind a sportolók, mind a szüleik, nagyszüleik munkájára szükség lehet, hiszen jelentős összegeket tud megspórolni a sportszervezet, ha önkéntes alapon történik ezeknek a feladatoknak a megvalósítása (Géczi et. al., 2013). Az ilyen jellegű munka a pedagógiai nevelő hatása sem jelentéktelen az önkéntesek esetében. A sportban végzett önkéntes tevékenység megnöveli a szociális összetartozást és részvételt, a helyi közösség erejére pozitívan hat, valamint az egészségre is jelentős hatással van. Az önkéntesek bevonhatósága a sportba Az önkéntesség tehát az eddigiek alapján olyan társadalmi cselekvés, amelynek minőségét és megjelenését egy adott társadalomban erőteljesen befolyásolja a történelmi hagyomány, a kultúra színvonala, a politika támogatása és támogatottsága, valamint civil társadalom által elfogadott nézetek az államról és annak feladatairól (Bartal, 2009). Az önkéntesek sportba történő bevonásának módja kulcskérdés. A megfelelő légkör kialakítása, a valahova tartozás érzésének megfelelő propagálása a legjobb eszköz az önkéntesek toborzásában (Bognár et al., 2006). Az önkéntesek elkötelezettségének mérését három aspektusból érdemes megvizsgálni: a szervezet, az önkéntes csoportok és az önkéntes szerep szempontjából a jobb érthetőség végett (Engelberg et al., 2012). Az utánpótlássportban elsősorban a szülők, nagyszülők bevonásával lehet találkozni, míg a felnőttek esetében jobbára az eseményekhez kötődő önkéntes munka a jellemző. A külső motiváció is jelentős az önkéntes tevé-

12 kenység esetében, a rang (pl. egyesületi elnök), az egyéb kapcsolódó szolgáltatások, természetbeni juttatások (pl. ruházat, felszerelés) szintén fontos tényezők. Nem utolsósorban az elvégzett önkéntes tevékenység jól mutat az önéletrajzban, sokszor emiatt juthatnak munkához az álláskeresők. A célszemélyeket elsősorban személyes ismeretség alapján keresik meg, azonban előfordulnak a médián keresztül vagy internetes hirdetésekben megjelenő lehetőségek az önkéntesek körébe való bekapcsolódásra. Az önkéntesség a modern társadalom szempontjából fontos tevékenység, a sportmenedzsment területén szinte nélkülözhetetlen. Vannak olyan dolgok az ember életében, amelyeket nem tudnak megfizetni, ezeket belső motiváció alapján végzi el az önkéntes. Az anyagi elismerés fontos, azonban az erkölcsi elismerés, a tettem valamit érzése a harmonikus személyiségfejlődés fontos összetevője. Ezek miatt már egészen kis kortól kezdve meg kell ismertetni az önkéntes tevékenységgel a fiatalokat, hogy felnőttkorukra már teljesen természetessé váljanak az önkéntesség alapelvei, és érdemben tegyenek a saját környezetük segítésére. Európai Unió (EU) Az Európai Unió-s szinten a témakörben az első dokumentum 2003-ban az Aarhus Declaration on Voluntary Work in Sport volt, melyben az akkori 15 sportminiszter elismerte az önkéntes munka sportban meghatározó szerepét. Ebből a kezdeményezésből állt össze végül a Fehér könyv a sportról 2007-ben ben jelent meg az Európai Bizottság az 568-as számú kiadványa az önkéntességről, melyben egy részt a sportban lévő önkéntes munkának szentel és a 2008 évi Európa Tanács 2008/C 319/03 számú ajánlását is figyelembe veszi, mely a fiatalok önkéntes tevékenységét segíti pán-európai módon. EU tagállamok Áttekintve az elérhető dokumentációkat, megállapítható, hogy a szabályozás néhol hiányzik, néhol hiányosnak mondható az EU-n belül. Az egyes országok szabályozásainak leírásánál Hadzi-Miceva (2007) írását vettem figyelembe és egészítettem ki az azóta történt változásokkal. Szabályozás, jogszabályi háttér Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ UN) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése ben határozatban fogadta el az önkéntes tevékenység támogatásának alapelveit. Ez ugyan nem minősül jogszabálynak, de a világ összes országában figyelembe veszik az önkéntes terület szabályozásának megalkotásánál, már ahol létezik ilyen. Amerikai Egyesült Államok (USA) Az önkéntességet az USA-ban Bill Clinton Elnök az ben hozott jogszabállyal szabályozta, az addig helyzethez képest előre mutató módon. A jogszabály az S Volunteer Protection Act of 1997 néven fut, és a nonprofit és az állami szervek és az önkéntesek felelősségének szabályzása. Csehország 2002-ben fogadta el a Volunteer Services Act szabályozást, azonban csak néhány elemét ismeri el az önkéntes munkának. Horvátország 2007-ben adták ki a jogszabályt Law on Volunteering néven, melyben a többi ország szabályozását is figyelembe vették. Lettország 2003-ban elfogadta a lett parlament a Law on Associations and Foundations jogszabályt, melyben az önkéntesség fogalma szerepel, és egyben leírja az általános szabályait, a felelősségét és az elfogadható költségeit az önkéntes tevékenységnek. Luxemburg 1999-ben szabályozták a terület működését a mini-államban a Law on Youth Voluntary Service jogszabállyal. A non-profit szervezetek esetében akkreditációhoz is kötötték a tevékenységet, és 6-12 hónap időtartamot is előírtak a tevékenység végzésére, ettől eltérni csak engedéllyel lehet. Egyénre vonatkozó szabályozás nincs