A HARAGISTYA (AGGTELEKI-KARSZT) ERDEINEK TÖRTÉNETE. Tanács Eszter, Szmorad Ferenc, Keveiné Bárány Ilona

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HARAGISTYA (AGGTELEKI-KARSZT) ERDEINEK TÖRTÉNETE. Tanács Eszter, Szmorad Ferenc, Keveiné Bárány Ilona"

Átírás

1 A HARAGISTYA (AGGTELEKI-KARSZT) ERDEINEK TÖRTÉNETE Tanács Eszter, Szmorad Ferenc, Keveiné Bárány Ilona 1. Bevezetés A magyarországi karsztterületeken földrajzi elhelyezkedésük, ezen belül elsősorban a tengerszintfeletti magasság következtében a potenciális növénytakaró dominánsan az erdő. Bár a vegetációt évszázadok óta alapvetően befolyásolja az emberi tevékenység, az erdők aránya ezeken a területeken ma is magas. A növényzet kölcsönhatásban áll a karsztökológiai rendszer egyéb tényezőivel: a mikroklímával, a talajjal, és ezeken keresztül közvetve az egész rendszerrel; így fejlődése jelentős hatással van a karszt egészének fejlődésére (Kevei-Bárány 2004). Az Aggteleki-karszt területén található Haragistya karsztfennsíki erdőit az elmúlt évszázadokban jelentős emberi hatás érte. Az 1980-as évek végéig tartó viszonylag intenzív erdészeti kezelés azonban 1993-ban, a terület nagy részének erdőrezervátummá nyilvánításával gyakorlatilag megszűnt. Az erdőrezervátumok kialakításának egyik elsődleges célja volt, hogy teret biztosítsanak az erdei ökológiai rendszerek természetes folyamatainak megóvásához és megismeréséhez (Temesi 2002). A kihirdetés óta eltelt 13 év alatt megindult változások értelmezéséhez azonban a domborzat-talaj-növényzet rendszer átfogó ismerete mellett szükség van a korábbi területhasználati módok és az emberi beavatkozás mértékének ismeretére is. Kutatásunk alapvető célja így az volt, hogy megfelelő történeti hátteret biztosítsunk a Haragistya területén folyamatban lévő erdőszerkezeti és (közvetve) erdődinamikai vizsgálatoknak, vagyis megállapítsuk, a jelenlegi állapot alapján feltételezhető folyamatokat mennyire és milyen módon befolyásolhatja a korábbi területhasználat. A tanulmány a terület erdeinek vázlatos történetét mutatja be az 1700-as évek végétől napjainkig. 2. Anyag és módszer A területről rendelkezésre álló történeti adatokat térinformatikai rendszerbe integráltuk. Az adatbázis részét képezik a katonai térképek, melyek a területről rendelkezésre álló legrégebbi térbeli adatok. Ezek anyaga elsősorban az erdő kiterjedéséről nyújt fontos információt, valamint bizonyos objektumok (erdészház, utak, stb.) jelölésével utal a korabeli jellemző használatokra. A földrajzi nevek is hordozhatnak hasonló információt. A legfontosabb forrásnak az erdőt illetően az erdészeti üzemterveket, és a hozzájuk tartozó térképeket tekinthetjük. Az archív terveket (a területen tevékenykedő erdőgazdálkodó, az Északerdő Zrt. jóváhagyásával) az Állami Erdészeti Szolgálat Miskolci Igazgatósága bocsátotta rendelkezésünkre. A Haragistya területéről rendelkezésre álló legkorábbi üzemterv 1934-ben készült el. Az ehhez tartozó térkép az erdőrészletek akkori határai mellett sok földrajzi nevet is tartalmaz. Az 1944-ben készült ideiglenes üzemtervet, valamint a háború utáni első, az 1950-es években készült tervet nem sikerült megtalálni. A háború utáni első rendelkezésre álló adatforrás az 1961-es üzemterv, melyet az 1973 után tízévente elkészített tervek (1973, 1983, 1993) követnek. Az archív térképeket állaguk miatt nem scannerrel, hanem digitális fényképek készítésével digitalizáltuk, majd ERDAS Imagine 8.6 szoftver segítségével geokódoltuk. A geokódolás kezdetben polinomiális transzformációval történt, de az erős torzulások miatt az RMS hiba többnyire elérte a métert. Mivel az erdőrészlethatárokat sokszor völgyvonalak, illetve utak mentén húzzák meg, és a módosítások is többnyire a részletek összevonásával vagy szétvágásával történnek, úgy ítéltük meg, hogy kellő mennyiségű illesztőpont alkalmazásával az általunk kitűzött célnak a rubbersheet 1

2 módszerrel egymáshoz, illetve a topográfiai térképhez illesztett térképek felelnek meg legjobban. Az illesztés több száz (a részlethatárok töréseinél felvett) pont segítségével történt. A térképeket ezután ArcView GIS 3.3 szoftverrel digitalizáltuk, és az erdőrészletekhez kapcsoltuk az Excel táblákba vitt üzemtervi adatokat. Ezekből állítottuk elő a különböző időszakokra jellemző korosztály- és elegyarány-viszonyok térképeit. A hibák kiszűrése, és az ellenőrzés az üzemtervben feljegyzett terület és a poligonok területének összehasonlításával történt, az átlagos különbség 0.26 és 0.3 ha között mozog. Az erdészeti üzemtervek az erdők alapvető jellemzőire (termőhelyi adottságok, fafajösszetétel, átlagos magasság, átmérő stb.) vonatkozó adatok mellett tartalmazzák az elvégzett erdészeti munkák nyilvántartását, valamint némely esetben történeti adalékok, illetve a korábbi munkák kritikája is megtalálható bennük. A különböző időpontban készült tervek tartalma nem teljesen egységes, csak 1973 után tekinthető közel változatlannak az adatrögzítés metodikája. Az elemzést megnehezíti, hogy az erdőtervezés egysége az erdőrészlet, melynek mérete, határvonala üzemtervi ciklusonként változhat, mivel a részlethatárokat igyekeznek a termőhelyi tényezőkhöz, az elvégzett vágásokhoz, stb. igazodva kialakítani. Az adatok az erdőrészletre vonatkoznak, így a részleten belüli térbeli mintázatokról nem szolgáltatnak információt, ami a változatos karsztfennsíkon komoly információveszteséget jelent. A gyakorlat ennél is súlyosabb következménye, hogy a részlethatárok megváltoztatása esetén az idősorok felállítása ellehetetlenül. Az elemzés során a különböző évekből származó térképeket egyesítve megkaptuk azokat a poligonokat, amelyek története egységesen alakult és 1993 között a legtöbb részlet határaiban nem történt módosítás, így ezeken a területeken ebben az időszakban számszerűen nyomon követhetőek az elegyarány-változások. Ugyanakkor az elegyarány vizsgálatakor óvatos interpretációra van szükség, hiszen egy-egy korábban is előforduló, de az üzemtervben nem regisztrált fafaj (például a molyhos tölgy, vagy a vörösfenyő) felvétele jelentősen módosíthatja az adatokat anélkül, hogy tényleges változás következett volna be. Az adatok kiértékeléséhez kiegészítéséül használhatóak a különböző időpontokban készült légifotók, melyek közül a legrégebbiek 1952-ből származnak. Az archív fotókat az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság bocsátotta rendelkezésünkre. 3. Általános erdőtörténeti kitekintés A 16. századot megelőzően a térségben az erdőhasználat esetleges volt, a fakitermelés kisebb területeken, rendszertelen időközönként történt. Az ember felhasználta az erdőből kinyerhető javakat, de még nem volt szüksége arra, hogy a megújítást, fenntarthatóságot szem előtt tartsa. A 16. századtól azonban a fát egyre többféleképpen hasznosították, a kitermelés rendszeressé vált. A Sajó-völgyi vashámorok faszén-igényének kielégítésére nagyterületű fakitermeléseket végeztek, viszont a legeltetés, makkoltatás gátolta az erdők magról való felújulását. Mivel az erdő nem képviselt akkora értéket, mint a szántó, vagy a legelő, így ahol lehetett, a leromlott állományok kiirtása után a területeket mezőgazdasági művelés alá vonták. A megmaradt erdőkben szinte mindenütt a jól sarjadzó, rendkívül jó termőhely-megtartó képességgel rendelkező gyertyán újult fel. A legeltetés káros hatásait már a 16. században felismerték, de a folyamatos tiltás ellenére a gyakorlat a 20. századig jellemző volt (Járási 1997). Az épületfa-igény fedezésére, valamint a felújulás elősegítésére gyakran elszórtan meghagytak idősebb, vastagabb törzsű magfákat. Ez az ún. középerdő, amely a fiatal, sarjaztatott állományból és az idősebb, mageredetű hagyásfákból állt, a 20. századig általános volt a térségben (Járási 1998). Több helyen máig megtalálhatóak az egykori hagyásfák. A 19. század elején Magyarországon már komolyan felmerült az erdők fenntarthatóságának kérdése, és törvény is született a védelmükben (1807. évi XXI tc), de a joghézagok, illetve a végrehajtással megbízott nemesi vármegye ellenérdekeltsége folytán nem volt sok foganatja (Járási 1997). Az erdő ugyanis ebben az időszakban már a birtokosok 2

3 egyik legfőbb és legbiztosabb jövedelemforrását képezte. A vasútvonalak kiépítésével olyan területeken is megkezdődtek a tarvágások, ahol korábban nem volt gazdaságos a termelés. Az 1870-es években a kohászat áttért a kőszén használatára, azonban egy új erdei termékre, a cserkéregre jelentkező nagy kereslet betetőzte a korábbi kedvezőtlen gyakorlatot: a tölgyeseket éves vágásfordulóval vágták, és folyamatosan sarjaztatták. A sarjeredetű állományok egy idő után fokozatosan legyengültek, és ezeknek a helyén is előretört a gyertyán (Járási 1998). A sarjaztatással történő felújítás a jól sarjadó fajoknál is a genetikai változatosság beszűkülését eredményezte. A sokszorosan sarjaztatott egyedek egészségi állapota, minősége rosszabb, és általában a fatermése is elmarad a generatív eredetű vagy kevésszer sarjaztatott egyedekétől (Bartha 2001). A gyertyán uralomra jutása, bár fatermelési szempontból kedvezőtlen volt, sok helyen voltaképpen megakadályozta az erdők végleges kiirtását és a lejtők kopárosodását (Gencsi, Vancsura 1992). A 19. század végén a korábbi, őshonos állományok nagymértékű leromlása miatt többfelé így az Aggteleki-karszton is ültettek fenyveseket: főleg a véderdőkben próbálkoztak fekete- és erdeifenyő telepítésével. Ezek a próbálkozások hosszú távon többnyire nem jártak sikerrel (Járási 1997). A 20. század elejére hazánkban kidolgozták a fenntartható erdőgazdálkodást lehetővé tevő elveket, azonban a tulajdonosi szerkezet, és a gazdasági helyzet nem volt kedvező. Az 1879-es erdőtörvény a magánbirtokosoknak nagy szabadságot hagyott, noha meghatározta a véderdőket, valamint kötelezővé tette az állami tulajdonú erdőkben az üzemterv szerinti gazdálkodást (Járási 1997). A 20. század első felének háborús és gazdasági válságai megnövelték a fa iránti keresletet, és ellehetetlenítették a szabályozást vagy annak betartatását. A háborúk során kialakult fahiány miatt könnyen engedélyezték a rendkívüli kitermeléseket, s ez mind a mai napig érzékelhető az Aggtelek-vidéki erdők korosztályszerkezetén is. Trianonnal az ország elveszítette legfontosabb erdőterületeit, a fokozódó kereslet kielégítése a megmaradt erdőkre hárult, és a világgazdasági válság idején az erdőbirtokosoknak sok esetben nem volt más jövedelemforrása. Mindezen okok együttes következményeképpen a II. világháború és az újjáépítés végére a karsztvidék térségében szinte nem maradt kitermelhető erdő. A felújításra sokszor nem álltak rendelkezésre megfelelő források, ahol pedig sikeres volt, általában sarjról történt, vagy a korábbi őshonos fajokból álló, leromlott állapotú erdőket fenyvesekkel helyettesítették (Járási 1997, 1998). A második világháború utáni időszak jelentősebb szakmai feladatai voltak: az elmaradt erdősítések pótlása, gyorsan növő fajok (fenyőfélék, stb.) telepítése, és a sarjerdők átalakítása. Ennek megfelelően a II. világháború utáni első években szinte nem végeztek fakitermelést. Az 1945-ös földreform során minden 100 kat. holdnál nagyobb erdőterület állami tulajdonba került. Ez lehetővé tette, hogy alkalmazzák a fenntartható gazdálkodás alapelveit, és helyrehozzák a korábbi gazdálkodási hibákat (Járási 1997). Az 1950-es évektől fokozatosan előtérbe került a rendszeres, viszonylag kielégítő szakmai alapokon nyugvó erdőgazdálkodás, mely gyakorlatilag a karsztvidék természetvédelmi oltalom alá helyezéséig, illetve a rendszerváltásig meghatározta a terület sorsát. Az 1990-es évekre aztán fokozatosan előtérbe kerültek az erdő egyéb funkciói és a térség erdeinek kezelésében ma már a gazdasági szempontok mellett növekvő mértékben szerepet játszanak a természetvédelem és a turizmus szempontjai is. 4. A Haragistya erdeinek története A Haragistya karsztplató az Aggteleki Nemzeti Park szigorúan védett A zónájának az országhatár által körbeölelt csücskében található (1.a. ábra). Mintaterületünk lehatárolása e területen belül a rendelkezésre álló forrásmunkák által lefedett terület figyelembe vételével történt; az egykor Szádvárborsa (ma Silická Brezová), ma Aggtelek községhatárhoz tartozó erdőket vizsgáltuk. A terület a nagyobb részben Szlovákiához tartozó Szilicei-fennsík része, 3

4 m tengerszint feletti magasságon, igen változatos mikrodomborzattal (1.b. ábra) Wettersteini mészkő, dolomitos mészkő és dolomit építi fel, a dolomiton kialakult felszín jóval tagoltabb. A terület keleti részén több, É-D-i irányú, száraz, átöröklött karsztvölgy található, a nyugati és északi részeken azonban a vakon végződő völgyekben töbörsorok, másutt töbrökkel, uvalákkal sűrűn borított területek váltakoznak (Hevesi 1991). A jelenlegi vegetáció elsősorban gyertyános-tölgyes, a gerinceken száraz melegkedvelő tölgyes, a mélyedésekben, völgyekben bükkös, vagy bükkelegyes tölgyes, de kisebb-nagyobb foltokban ültetett fenyveseket és irtásréteket is találunk. A korosztályviszonyokat tekintve a területen a éves, vagyis a két világháború közötti időszakból származó erdők területi aránya a legmagasabb. Jelentős még a 20. század elején ( ) felújult idősebb erdők aránya. A.) B.) 1. ábra a.) Az Aggteleki Nemzeti Park (forrás: b.) A Haragistya domborzata A Haragistya közép- és újkori birtokviszonyait és jellemző erdőhasználati módjait Járási (1997, 1998) ismertette. A középkorban a terület a szádvári uradalom részét képezte, amely a kor szokásainak megfelelően gyakran cserélt gazdát, de tulajdonosainak többsége magánbirtokos volt. A legkorábbi, rendelkezésre álló térkép az között végzett első katonai térképezés során készült. Nagy (2003) feldolgozta a katonai térképezések teljes anyagát az Aggteleki Nemzeti Park területére vonatkozóan. Az általa előállított, az 1780-as évekbeli állapotot tükröző területhasználati térképeken a Haragistya területe kisebb részben erdőként, szántóként, illetve száraz gyepként, nagyobb részben fás legelőként szerepel. Az ugyanebből az időből származó országleírás szerint a szádvárborsai erdőségek ritkásak, és bokrosak; ez alátámasztja a fentieket. A leírásban szintén említésre kerül, hogy az erdőt ebben az időszakban főként tölgy (vélhetően kocsánytalan tölgy) és bükk alkotta. A jellemző használatok emlékét az 1934-es térképen és a mai topográfiai térképeken szereplő földrajzi nevek is őrzik: Káposztás-bérc, Juh-lápa, Pásztor-völgy, stb. Az egykori szántóföldi művelés maradványaként azonosíthatók a fennsík egyes részein felfedezhető (erősen lepusztult) agroterasz-nyomok, a kis lejtésű, tetőközeli területeken jelentkező 5-10 cm-es, erősen lepusztult termőrétegű foltok, valamint a részben ezekhez kötődő, igen lassan visszaerdősülő tisztások. A második katonai felmérés térképei alapján készült, az 1850-es évekbeli állapotokat tükröző területhasználati térkép (Nagy 2003) szerint ekkorra a visszaerdősülési folyamat már megkezdődött, illetve felerősödött, és azóta a területet néhány kisebb-nagyobb tisztás kivételével összefüggő erdő borítja. Érdekes, hogy az első és második katonai felmérés térképein már megjelenik a Haragistya mai, igen jellegzetes, háromszög alakú úthálózata. Itt váltak ugyanis szét az északkeleten Szilice, északnyugaton Szádvárborsa felé vezető szekérutak. Trianon eredményeképpen a terület periférikus helyzetbe került, a korábbi napi közlekedési útvonalak erdészeti feltáróutakká degradálódtak. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a 20. században a korábbi erőteljes antropogén hatás fokozatosan enyhült. 4

5 Az erdők 20. század eleji állapotára részben az 1934-es üzemterv adataiból, részben pedig a jelenlegi korosztályszerkezet és fafajösszetétel bizonyos sajátságaiból lehet következtetni. A faegyedek zöme sarj eredetű, ami jól mutatja, hogy a legutóbbi véghasználatokat követően (a 20. század első harmadában) még nem foglalkoztak az erdők szakszerű felújításával; a levágott erdők helyén jórészt spontán folyamatok (döntően sarjak) révén alakultak ki a mai erdők. A völgyekben ma is fellelhetőek az egykori boksák és mészégetőhelyek nyomai; a völgyaljakban a szénégetés nyomán pionír fafajok jelentek meg, például a savanyú kémhatású talajokat kedvelő nyír és a rezgőnyár. A nyír, rövid életű fa lévén, ma már eltűnőben van; szálanként megtalálható még a lombkoronaszintben, de holtfa formájában gyakrabban találkozhatunk vele ben a mintaterületet is magába foglaló birtok vásárlás útján a kincstár tulajdonába került, majd e területen jött létre a szini erdőhivatal (Járási 1997, 1998). Ebből az időből való a mintaterületet lefedő első részletes erdészeti üzemterv. Ennek az üzemtervnek a koradatai ellentmondásosak, illetve nehezen értelmezhetők, mivel számos erdőrészlet mellett két koradatot találunk: a margóra firkált ceruzás megjegyzések jóval magasabb korokat jelölnek, mint a táblázatok rovataiban feltüntetett korok. Feltételezéseink szerint az előbbiek a részletben megmaradt idősebb erdőfoltok korát jelölhetik, amelyeket az ezt követő háborús időszakban jórészt kitermeltek. Az erdőrészletek többségében azonban az erdők kora ben mindössze néhány év volt, különösen a Jósvafőhöz közeli, déli területek esetében. A fafajösszetételre vonatkozó adatok csak néhány fajt jelölnek; eszerint az erdő elsősorban gyertyán (Carpinus betulus) és kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) fafajokból állt, néhol rezgőnyárral (Populus tremula), valamint néhány délkeleti részletben bükkel (Fagus sylvatica) kiegészítve. (Ha összevetjük a bükk előfordulását 1934-ben a 18. századi országleírásban említettekkel, látható, hogy az eltelt időszakban meglepően háttérbe szorult.) Megjegyzésként további fajok is említésre kerülnek, több helyen például barkócaberkenye (Sorbus torminalis) hagyásfákra utal az üzemterv. Északnyugaton egy-két részletben a feketefenyő (Pinus nigra) is jelen volt, valószínűleg korábbi telepítések eredményeképpen (7.a. ábra). Fakitermelés (m3) , , , , , ,00, ábra Fakitermelés a területen Kitermelés Az adatok tanúsága szerint a fakitermelések ebben az időszakban főleg az északi és nyugati területekre koncentrálódtak, s a kitermelés alatt elsősorban tarvágás értendő. A felújítás sarjról történt, de felhasználták a természetes újulatot is (legalábbis erre utalnak az 5

6 1973-as erdészeti üzemterv bejegyzései) től a háborús faigény növekedése a terület fokozatosan növekedő kitermelési adataiban is nyomon követhető (2. ábra). Ebben szerepet játszhatott Kassa és Rozsnyó 1938-as visszacsatolása is; a városokat az első bécsi döntés értelmében erdők nélkül kaptuk vissza, és a megnövekedett tűzifa-igényt a meglévő erdőknek kellett fedeznie (Járási 1998) ban nem volt kitermelés; ez valószínűleg a háborús aktivitás fokozódása miatti munkaerőhiánynak köszönhető. Az 1944-es munkálatokról szóló bejegyzések a korábbi, írógéppel füzetbe gépelt adatokhoz képest ceruzával lapra firkált számok; az ekkor kitermelt fa nagyobb részét a helyi szükségletek kielégítésére fordították (iskola, szolgabíró illetménye, stb.). A haragistyai kitermelésekből biztosították például az aláíró erdőmérnök illetményfáját is. Az 1944-es ideiglenes üzemtervet és az 1950-es évek elején készült, a háború utáni első tervet egyelőre nem sikerült előkeríteni. Erről a korszakról az igen jó minőségű 1956-os légifotók (3.a. ábra) nyújtanak valamelyest információt. A képeken a terület nagy részén nyílt, ligetes erdő látható, amely az 1997-es légifotó (3.b. ábra) tanúsága szerint azóta vélhetően az erdei legeltetés visszaszorulása miatt csaknem teljesen záródott. Ezt alátámasztják a területen szinte minden erdőtípusban jelen lévő, kiszáradt borókák, melyek az egykori nyíltabb vegetációra utalnak. A Káposztás-bérc déli lejtőinek ligetes erdőiben még található néhány elszáradófélben lévő példány, míg a Hosszú-völgy keleti oldalának bükköseiben évtizedekkel korábban elpusztult egyedek jelzik a változást, az állományok bezáródását. 3. ábra A Haragistya északi része a.) 1956-ban b.) 1997-ben (forrás: ANPI archívum) A jósvafőiek elbeszélése alapján ebben időszakban (és később is, az 1970-es évekig) még működött a terület északnyugati részén található erdészház és virágzott a hozzá tartozó gazdaság. A ház környéki tisztásokon legeltetés folyt, ami erősen akadályozta a beerdősülést (ma ezt kisebb területen a nemzeti park rendszeres kaszálással éri el). Az erdészház környezetében érezhetően intenzívebb erdőgazdálkodási tevékenység folyt, mint az attól távolabb eső területeken. 6

7 Picea abies Pinus sylvestris Pinus nigra Quercus petraea Carpinus betulus Populus tremula Fagus sylvatica Other 4. ábra Fakitermelés (m 3 ) fafajonkénti megoszlásban Az évi fajösszetételt ábrázoló térképen (7.b. ábra) első látásra szembetűnő a részlethatárok jelentős módosulása a korábbiakhoz képest. Jóval több és kisebb részlet került kialakításra, mint korábban, valószínűleg azért, hogy a határok jobban igazodjanak a termőhelyi viszonyok, illetve a faállomány változatosságához. Az 50-es évek hiányzó adatai ellenére az 1961-es térképből sokat megtudhatunk a háború után végrehajtott munkálatokról. Ebben az üzemtervben már jóval több faj elegyaránya szerepel számszerűen. A terület északi, illetve északnyugati részén a kitermelt őshonos erdők helyén ültetett lucosok, erdeifenyvesek, valamint néhány esetben feketefenyvesek jelennek meg. A háború utáni újjáépítéskor fokozottan jelentkező faigény miatt a korszak jellemző törekvése volt a gyorsan növő, nagy hozamú fenyőfélék telepítése. Még az 1970-es években is a kitűzött célok között szerepelt a fenyőfélék arányának növelése a területen, bár ekkoriban fejeződött be az utolsó még ben megkezdett lucfenyves erdősítés. Egy másik feltűnő jelenség az elegyetlen kocsánytalan tölgy alkotta erdőrészletek viszonylag nagy száma. 10 részletben tapasztalható ez a jelenség, és a poligonok átlagos mérete (7,74 ha) jelzi, hogy nem csak korábbi részletek megosztásával létrejött kisebb foltokról van szó. Az 1973-as üzemtervben külön célként említik a gyertyán visszaszorítását is; ez a törekvés valószínűleg már korábban is jellemezte az erdészeti gyakorlatot, s igyekeztek visszaszorítani a gyertyánt, a tölgy javára végezve az állománynevelési munkákat. A bükk 1961-ben láthatóan nagyobb területen jelenik meg, mint 1934-ben. A bükk javára végzett fafajszelekció mellett ebben is szerepe lehet a részletek átalakításának, hiszen a bükk a területen általában a völgyekben, északi lejtőkön, foltokban található meg, s egy-egy nagyobb területű részletben az elegyaránya korábban elhanyagolható lehetett. Ugyanakkor 1961-ben egyértelműen megjelent olyan területeken is, ahol 1934-ben még nincs adata (ez a jelenség kizárólag a Haragistya délkeleti részén tapasztalható). Az 1960-as években a fakitermelés nem volt jelentős; nem voltak véghasználatok, a kitermelt fa a fiatal erdők tisztításából, valamint gyérítésekből származott. A legnagyobb mennyiséget kocsánytalan tölgyből, gyertyánból és bükkből termelték ki (4. ábra). Az as, 1970-es években a fiatal fenyőket karácsonyfaként értékesítették ban létrejött az Aggteleki Tájvédelmi Körzet, majd 1979-ben az Unesco MAB programjában a Haragistya egy részét (20-as erdőtag) bioszféra-rezervátum magterületté nyilvánították. Ugyanakkor az 1973-as üzemtervben a haragistyai erdőrészletek többsége mint a közeli Vass Imre-barlang felszíni védőterülete már mint védett, vagy szigorúan védett terület szerepel. Az adatok könnyebb kezelhetőségének szempontjai mellett talán ez lehetett az oka annak, hogy az erdőrészletek átlagos mérete ismét megnőtt (7,72 ha-ról 11,33 ha-ra). Ennek eredményeképpen az egyes részletek fajösszetétele látszólag változatosabb lett (7.c. ábra). A lucfenyő térhódítása a terveknek megfelelően 1961 és 1973 között folytatódott, és ebben az időszakban néhány részlettől eltekintve már szinte a Haragistya teljes északnyugati felén megjelennek az ültetett tűlevelű erdők. A fenyőerdősítések általában 7

8 őshonos fajokkal vegyesen történtek, elegyetlen lucosokat csak kis területeken (0,2-0,3 ha) ültettek. A fenyőfélék arányának növekedése többnyire a kocsánytalan tölgy rovására történt. A terület délkeleti részén a kocsánytalan tölgy, gyertyán és a bükk dominált, néhol rezgőnyárral. Az adatok alapján a bükk elegyaránya a részletek területének megnövelésével nem csökkent, tehát valószínűleg tovább nőtt az aránya a területen. Keleten néhány részletben megjelent a molyhos tölgy, amelyet korábban nem jelöltek (bár bizonyosan megvolt, csak nem különítették el) Picea abies Pinus sylvestris Pinus nigra Quercus petraea Carpinus betulus Populus tremula Fagus sylvatica 5. ábra A fakitermelés (m 3 ) fafajonkénti megoszlásban ( ) 1973 után a határokban csak kisebb módosulások történtek, így azokban a részletekben, melyeknek a területe nem változott, számszerűen is lehetett vizsgálni az elegyarány változásait. Elsősorban a kocsánytalan tölgy, gyertyán és a bükk arányának változását vizsgáltuk, mivel ezek a területen az uralkodó őshonos fajok, és fontos kérdés, hogy az erdőgazdálkodás felhagyásával arányuk hogyan módosul majd. Az es tervezési időszakban a kitermelt famennyiség továbbra is előhasználatokból származott, elsősorban gyérítésekből ban néhány részletben növedékfokozó gyérítést hajtottak végre; főleg kocsánytalan tölgy és gyertyán került nagyobb mennyiségben kitermelésre (5. ábra). A kocsánytalan tölgy aránya ebben az időszakban keveset változott (8.a. ábra). Néhány részletben ez kis mértékben (<10%) nőtt, többnyire más fafajok kitermelése hatására. Ezzel párhuzamosan a gyertyán aránya több helyen kis mértékben csökkent (8.b. ábra). A két faj elegyarány-változásai általában ellentétes irányúak: a gyertyánosodás a tölgyek visszaszorulását eredményezi, az általános erdőgazdálkodási gyakorlat pedig a gyertyán visszaszorítását, a kocsánytalan tölgy megsegítését célozza. A bükk aránya ebben az időszakban csak három részletben változott: a más fafajú kitermelések hatására minden esetben megnőtt (8.c. ábra) és 1992 között jelentősebb módosulásokat tapasztalhatunk ben és ban még voltak nagyobb volumenű kitermelések, de véghasználatra sehol sem került sor után komolyabb fakitermelés már csak a fenyvesekben zajlott, amiben szerepet játszhatott, hogy január 1.-től a Haragistya területe a tájvédelmi körzetből akkor megalakult Aggteleki Nemzeti Park részévé vált és 1992 között a terület jelentős részén a kocsánytalan tölgy elegyarányában csökkenés következett be (8.d. ábra), míg a gyertyán aránya megnőtt (8.e. ábra). A két faj változása ez esetben is kiegészíti egymást, kivéve azokat a területeket, ahol a bükk mindkettő rovására terjeszkedett. Mivel az os gyérítések során kitermelt faanyag nagy része kocsánytalan tölgy volt (6. ábra), arányának csökkenése az érintett területeken nem meglepő, legfeljebb az, hogy feladták a gyertyán visszaszorítására tett törekvéseket. Néhány részlet kivételével azonban a tendencia ott is érvényes, ahol ebben a periódusban nem történt kitermelés. A bükk aránya elsősorban a nyugatias kitettségű területeken nőtt meg, de van rá 8

9 példa, hogy egy délies kitettségű részletben 10 év alatt majdnem 20 %-kal több bükköt jelöl az üzemterv (8.f. ábra) Picea abies Pinus sylvestris Quercus petraea Carpinus betulus Populus tremula Fagus sylvatica 6. ábra Fakitermelés (m 3 ) fafajonkénti megoszlásban ( ) A lucosokban ebben az időszakban elvégzett gyérítési munkálatok leírásánál sok esetben szerepel, hogy egészségügyi okokból kellett végrehajtani, ami azt mutatja, hogy ezek az állományok nem túl stabilak. Az 1993-as üzemterv adatai alapján a területük arányában leginkább károsodott (10-50 %) erdőrészletekben mindenütt van fenyő ban a Haragistya nagy részét erdőrezervátummá jelölték, s ezzel a kijelölt magterületen minden erdőgazdálkodási tevékenység megszűnt. A védőzónában a nemzeti park igazgatóság az ültetett fenyvesek kitermelését, illetve egyes erdők gyérítését még engedélyezte. Az, hogy a kocsánytalan tölgy és a gyertyán aránya a továbbiakban hogyan fog változni, a látottak alapján kérdésesnek tűnhet. Ugyanakkor valószínű, hogy az erdőgazdálkodás fokozatos megszűnésével, a gyertyán visszaszorítására irányuló emberi hatások megszűnésével figyelembe véve a fafaj tulajdonságait a gyertyán aránya újra nőni, a kocsánytalan tölgy aránya csökkenni fog. A bükknek a század folyamán megfigyelhető folyamatos terjedése azt jelezheti, hogy miután hosszú időn át nem tudták hasznosítani, és igyekeztek visszaszorítani, az emberi beavatkozás mértékének csökkenésével elkezdte korábbi termőhelyeit fokozatosan visszahódítani. 9

10 7. ábra Az elegyarányok alakulása a mintaterület erdőrészleteiben ( ) 10

11 8. ábra A kocsánytalan tölgy, a bükk és a gyertyán elegyarány-változásai az között változatlan határú részletekben 11

12 5. Összefoglalás Az évszázadok során az Aggteleki-karszt területén található Haragistya erdőit jelentős emberi hatás érte. A korábbi részleges mezőgazdasági hasznosítást követően kialakult erdőborítás nagyjából az 1800-as évek eleje óta állandó. A 19. század végén és a 20. század elején jellemző kíméletlen fakitermelések, a sarjaztatás és az egyéb erdei haszonvételek nyomai a mai napig fellelhetőek a fajösszetételben és a faállomány szerkezetében. A 20. században az emberi hatás fokozatosan csökkent, a terület állami tulajdonba kerülésével megszűnt a korábbi rendszertelen és esetenként mértéktelen erdőhasználat. A század közepén az országos tendenciának megfelelően fenyvesek telepítésével próbálták intenzívebben hasznosítani a karsztfennsíkot. Az 1960-as évektől kezdve a fakitermelés volumene fokozatosan csökkent, eleinte azért, mert a korábbi használatok következtében nem maradtak kitermelésre alkalmas erdők, később a terület védetté nyilvánításával a termelést korlátozták. A 20. század első felében a területen az emberi hatás következtében szinte egyeduralkodó kocsánytalan tölgy és gyertyán aránya az északi részeken a fenyvesítés következtében csökkent, míg délkeleten a bükk terjedésével módosult a fajösszetétel. A területen az országos átlagnál kedvezőbb az idős erdők aránya, ami részben a két háború közötti időszakban, egyidőben végzett véghasználatoknak, részben a sarjeredet és a kedvezőtlen termőhely miatti gyenge növekedésnek köszönhető. 6. Köszönetnyilvánítás A kutatás a T sz. OTKA pályázat támogatásával zajlott. Köszönjük az Északerdő Zrt. (Miskolc) üzemtervi adatfeldolgozáshoz adott hozzájárulását, Bényei Sándor, az ÁESZ Miskolci Igazgatóság igazgató-helyettese segítségét, továbbá Szabados Zoltán szegedi geográfus hallgató munkáját! 7. Irodalom Bartha D. (2001): Veszélyeztetett erdőtársulások Magyarországon. (WWF füzetek 18.) WWF magyarország, Budapest ( Gencsi L.,Vancsura R. (1992): Erdészeti növénytan II. (Dendrológia). Mezőgazda Kiadó, Budapest. Járási L. (1997): Erdőgazdálkodás Bánkúttól Nagy-Milicig. Északerdő Rt., Miskolc. Járási L. (1998): Az erdőgazdálkodás múltja. In: Baross G. (szerk.): Az Aggteleki Nemzeti Park. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p Keveiné Bárány I. (2004): A karsztökológiai rendszer szerkezete és működése. Karsztfejlődés (BDF Természetföldrajzi Tanszék, Szombathely) 9: Nagy D. (2003): Tájtörténeti kutatások a Gömör-Tornai-karszton I. A történelmi táj rekonstrukciója az ANP környezetében az I-III Katonai Felmérések alapján ANP füzetek 2: Temesi G. (2002) Az erdőrezervátumok fenntartásának általános irányelvei. In: Horváth F., Borhidi A. (szerk.): A hazai erdőrezervátum-kutatás célja, stratégiái és módszerei. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, p n. n. (1973): Erdőgazdálkodási üzemterv. ÁESZ Miskolci Igazgatósága, Miskolc. 12

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

30 éves az Aggteleki Nemzeti Park

30 éves az Aggteleki Nemzeti Park 30 éves az Aggteleki Nemzeti Park Az Aggteleki Nemzeti Park jelenlegi területének a védelme 1940-től kezdődött... Hazánk nemzeti parkjai közül ez az első, amelyet hangsúlyozottan a földtani természeti

Részletesebben

Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben. Szmorad Ferenc (ANPI, 2009)

Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben. Szmorad Ferenc (ANPI, 2009) Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben Szmorad Ferenc (ANPI, 2009) Az Aggteleki Nemzeti Park rövid bemutatása Szempontok és lehetőségek az erdők kezelésében Az

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon csak néhány hektár Cedrus

Részletesebben

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők

Részletesebben

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: 2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65

Részletesebben

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya:

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya: Helység: 8024 Felsőcsatár Tag: 24 Részlet: F Ügyszám: XVIII-G-001/11439/2010 Oldal: Gazdálkodó: 3202589 Grundmann József Részlet területe: 4,75 ha Erdészeti táj: Pinka-fennsík Elsődleges rendeltetés: Talajvédelmi

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 343-359.

KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 343-359. KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 343-359. A KARSZTÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGOK ÉS AZ ERDŐGAZDÁL- KODÁS KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA AZ EGYES FAFAJOK TERMŐHELYI PREFERENCIÁI ALAPJÁN, AGGTELEKI PÉLDÁN TANÁCS

Részletesebben

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások Erdőtermészetesség: kihívások és realitások BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2010 Fontosabb kezdeményezések Az európai erdők védelmével foglalkozó,

Részletesebben

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

for a living planet "zöld energia"?

for a living planet zöld energia? for a living planet Mennyire zöld z a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2.

Részletesebben

Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein

Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TRANSECONET Határon átnyúló ökológiai hálózatok Közép-Európában www.transeconet.nyme.hu Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése

Részletesebben

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. 15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon. Formációk a Föld vegetációzónái legnagyobb klimatikus

Részletesebben

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár.

Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár. Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár. 2. A vizsgálatok nehézségei. Ismeretes, hogy a baktériumokhoz

Részletesebben

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XII. Szombathely, 2007. pp. 225-240.

KARSZTFEJLŐDÉS XII. Szombathely, 2007. pp. 225-240. KARSZTFEJLŐDÉS XII. Szombathely, 2007. pp. 225-240. A TALAJTULAJDONSÁGOK ÉS A FAÁLLOMÁNY KAPCSOLATA A HARAGISTYA-LÓFEJ ERDŐREZERVÁTUM TERÜLETÉN (AGGTELEKI KARSZT) 1 TANÁCS ESZTER 1 -BARTA KÁROLY 2 -JÁRMI

Részletesebben

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE #03. Az erdők természetességének vizsgálata Dr. Katona Krisztián SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A középeurópai természetes erdődinamika modellje TERMERD (BARTHA DÉNES, BÖLÖNI

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 29. (3) bekezdésében, 85. b)

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról

Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. tv. 24.

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Értékelés. alkalmazott szakszemélyzet képzettsége középfokú Bizonyítvány másolat 5 A beruházás keretében

Értékelés. alkalmazott szakszemélyzet képzettsége középfokú Bizonyítvány másolat 5 A beruházás keretében 1. számú melléklet a 144/008. (XI. 7.) FVM rendelethez Értékelés Értékelési szem megnevezése Értékelés/ellenőrzés módja Maximális szám Szakmai szemok Az erdőgazdálkodó vagy az felsőfokú Bizonyítvány másolat

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

12/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Kelemér-Serényfalva természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

12/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Kelemér-Serényfalva természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 12/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Kelemér-Serényfalva természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés

Részletesebben

Az erdőszerkezet tér- és időbeli mintázatainak vizsgálata a Haragistya-Lófej erdőrezervátum (Aggteleki-karszt) területén

Az erdőszerkezet tér- és időbeli mintázatainak vizsgálata a Haragistya-Lófej erdőrezervátum (Aggteleki-karszt) területén SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori (Ph.D.) értekezés Tézisek Az erdőszerkezet tér- és időbeli mintázatainak vizsgálata a Haragistya-Lófej erdőrezervátum (Aggteleki-karszt) területén

Részletesebben

Kilátópont a Bükk hegységre és a Bükkaljára

Kilátópont a Bükk hegységre és a Bükkaljára Település neve: Sály S 001 - K Kilátópont a Bükk hegységre és a Bükkaljára EOV koordináta: főbb 2.3.1. kilátópont; 2.3.2. egyedi látványkép; 2.1.3. gyep (legelő); 2.2.1.3.3. dombtető, gerinc A Geszti-

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba

A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba Üzemi tapasztalatok a Pilisi Parkerdőben Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Történeti áttekintés Erdőanyai Szálalóvágás a

Részletesebben

Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt

Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt Újabb módszerek az erdészeti termőhely minősítésben Rásó János Csiha Imre Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás Gyenge adottságú és szárazodó

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA. Molnár Marianna Témavezetők: Dr. Medzihradszky Zsófia Dr. Horváth Erzsébet

A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA. Molnár Marianna Témavezetők: Dr. Medzihradszky Zsófia Dr. Horváth Erzsébet A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA Molnár Marianna Témavezetők: Dr. Medzihradszky Zsófia Dr. Horváth Erzsébet Vázlat Kutatás célja Sárrét kutatása Mintavétel Kutatási eredmények Korábbi eredményekkel

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes Homokierdőssztyeppek speciális kérdései hatósági szempontból Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes Az erdészeti jogszabályi környezet 2009. évi XXXVII.

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Tovább gyarapodott a magyar erdővagyon az elmúlt évben. Az erdők területe 4 535

Részletesebben

A felsőtárkányi Vár-hegy erdőrezervátum faállományának korosztály viszonyai erdőtörténeti összefüggésben

A felsőtárkányi Vár-hegy erdőrezervátum faállományának korosztály viszonyai erdőtörténeti összefüggésben Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 347-357, 2009 A felsőtárkányi Vár-hegy erdőrezervátum faállományának korosztály viszonyai erdőtörténeti összefüggésben Mázsa Katalin 1, Horváth Ferenc 1, Balázs Borbála

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők. Bodonczi László Őriszentpéter

Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők. Bodonczi László Őriszentpéter Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők Bodonczi László Őriszentpéter Két szakmai vélemény Koloszár: A szálaló üzemmód bevezetésére a bükkösök területének 25 %-án, azaz erdőterületünk maximum 2 %-án nyílik

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

A TALAJTULAJDONSÁGO ÉS A FAÁLLOMÁNY APCSOLATA A HARAGISTYA-LÓFEJ ERDŐREZERVÁTUM TERÜLETÉN (AGGTELEI ARSZT) TANÁCS ESZTER 1, BARTA ÁROLY 2 JÁRMI RÓBERT 3, ISS MÁRTON 3, SAMU ANDREA 4, EVEINÉ BÁRÁNY ILONA

Részletesebben

Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje

Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet Általános Továbbképzése 2014.Október 21. Fahasználati műszaki átvételek

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008 Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia 2007-2008 2007 május Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés... 4 1.1. A térség elhelyezése a földrajzi térben... 4 1.1.1. Összegző megállapítások... 6 1.2. Környezeti

Részletesebben

FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag

FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI LÉTESÍTMÉNYEK (RÉGÉSZETI OBJEKTUMOK) FELDERÍTÉSE oktatási anyag (RÉGÉSZETI) É OBJEKTUM-FELDERÍTÉS (ALAPOK) TERMÉSZETES MESTERSÉGES ELLENTÉTBŐL KIINDULVA felismerés alakzat és struktúra

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban

Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program Jamniczky Zoltán (DINPI) Kelemen Kristóf (ELTE) Természetvédelmi tervezést

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI Készítette: Dr. Varga Tamás ERDÉSZETI IGAZGATÁS Erdőgazdálkodásunk az erdészeti hatóság szigorú ellenőrzése mellett folyik Részigazság Az erdészeti

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

Védett területek kezelése

Védett területek kezelése Védett területek kezelése 6. Előadás Erdőrezervátumok Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A hazai erdőrezervátum-hálózat 63 erdőrezervátum 49 terület erdőrezervátummá

Részletesebben

A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon

A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon Barna Tamás 1, KEFAG Rt. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon, a száraz termőhelyekre telepített feketefenyvesek

Részletesebben

A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon

A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarország száraz termőhelyeire telepített feketefenyvesek pusztulnak.

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter. rendelete

A vidékfejlesztési miniszter. rendelete A vidékfejlesztési miniszter /2010. ( ) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól

Részletesebben

Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén

Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén II. Országos Lepkésztalálkozó Huber Attila, Visnyovszky Tamás Aggteleki NPI Az Aggteleki Nemzeti Park

Részletesebben

WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása

WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása 1. Problémafelvetés A fajok és élőhelyek fenntartását, védelmét biztosító gazdálkodási előírások gyakorlati megvalósulását több probléma is nehezíti.

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, 2007. A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Szabadka város kapcsolatai a határ túl oldalára került agglomerációval. Ricz András Regionális Tudományi Társaság, Szabadka

Szabadka város kapcsolatai a határ túl oldalára került agglomerációval. Ricz András Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Szabadka város kapcsolatai a határ túl oldalára került agglomerációval Ricz András Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Földrajz helyzet Trianon előtt Szabadka a monarchia jelentős városi funkciókkal

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

A Holládi erdő (HUDD20061)

A Holládi erdő (HUDD20061) A Holládi erdő (HUDD20061) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET Csopak 2016. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth utca

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 40/2013. (II.12.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 40/2013. (II.12.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 40/2013. (II.12.) számú KÖZLEMÉNYE A fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások kifizetésének igényléséről Jelen közlemény az Európai Mezőgazdasági

Részletesebben

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! 1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése

Részletesebben

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

Ennyit ér a végtörlesztés? - Még többel tartoznak a családok

Ennyit ér a végtörlesztés? - Még többel tartoznak a családok Ennyit ér a végtörlesztés? - Még többel tartoznak a családok 2012. január 2. 15:33 Alaposan felkavarta a magyar lakossági hitelpiac állóvizét a devizahitelek kedvezményes végtörlesztése. A bankok 2004

Részletesebben

60/2013. (VII. 19.) VM rendelet

60/2013. (VII. 19.) VM rendelet - 1 - a 2013. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 1 144/00. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata

Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Készítette: Csókás Balázs csokas.balazs@emk.nyme.hu Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és

Részletesebben

létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge

létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Legelők létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Sok legelő esetén kockázatot jelent más földhasználati mód, vagy éppen a

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete. Tanyakutatás 2005-2006 Kutatási jelentések 10. füzet

MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete. Tanyakutatás 2005-2006 Kutatási jelentések 10. füzet MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete Tanyakutatás 2005-2006 Kutatási jelentések TANYATERVEZÉSI ALTERNATÍVÁK ÉS JOGI HÁTTERÜK Témavezető: Dr. Csatári Bálint Szerzők: Dr. Ónodi Gábor Kis Zsófia Megyery Zsófia

Részletesebben

Mit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban?

Mit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban? Mit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban? vegyestál (ön)kritikus fűszerezéssel Csóka György; Kámpel József; Keserű Zsolt; Rásó János és Szőcs Levente NAIK Erdészeti Tudományos

Részletesebben