A HARAGISTYA (AGGTELEKI-KARSZT) ERDEINEK TÖRTÉNETE. Tanács Eszter, Szmorad Ferenc, Keveiné Bárány Ilona

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HARAGISTYA (AGGTELEKI-KARSZT) ERDEINEK TÖRTÉNETE. Tanács Eszter, Szmorad Ferenc, Keveiné Bárány Ilona"

Átírás

1 A HARAGISTYA (AGGTELEKI-KARSZT) ERDEINEK TÖRTÉNETE Tanács Eszter, Szmorad Ferenc, Keveiné Bárány Ilona 1. Bevezetés A magyarországi karsztterületeken földrajzi elhelyezkedésük, ezen belül elsősorban a tengerszintfeletti magasság következtében a potenciális növénytakaró dominánsan az erdő. Bár a vegetációt évszázadok óta alapvetően befolyásolja az emberi tevékenység, az erdők aránya ezeken a területeken ma is magas. A növényzet kölcsönhatásban áll a karsztökológiai rendszer egyéb tényezőivel: a mikroklímával, a talajjal, és ezeken keresztül közvetve az egész rendszerrel; így fejlődése jelentős hatással van a karszt egészének fejlődésére (Kevei-Bárány 2004). Az Aggteleki-karszt területén található Haragistya karsztfennsíki erdőit az elmúlt évszázadokban jelentős emberi hatás érte. Az 1980-as évek végéig tartó viszonylag intenzív erdészeti kezelés azonban 1993-ban, a terület nagy részének erdőrezervátummá nyilvánításával gyakorlatilag megszűnt. Az erdőrezervátumok kialakításának egyik elsődleges célja volt, hogy teret biztosítsanak az erdei ökológiai rendszerek természetes folyamatainak megóvásához és megismeréséhez (Temesi 2002). A kihirdetés óta eltelt 13 év alatt megindult változások értelmezéséhez azonban a domborzat-talaj-növényzet rendszer átfogó ismerete mellett szükség van a korábbi területhasználati módok és az emberi beavatkozás mértékének ismeretére is. Kutatásunk alapvető célja így az volt, hogy megfelelő történeti hátteret biztosítsunk a Haragistya területén folyamatban lévő erdőszerkezeti és (közvetve) erdődinamikai vizsgálatoknak, vagyis megállapítsuk, a jelenlegi állapot alapján feltételezhető folyamatokat mennyire és milyen módon befolyásolhatja a korábbi területhasználat. A tanulmány a terület erdeinek vázlatos történetét mutatja be az 1700-as évek végétől napjainkig. 2. Anyag és módszer A területről rendelkezésre álló történeti adatokat térinformatikai rendszerbe integráltuk. Az adatbázis részét képezik a katonai térképek, melyek a területről rendelkezésre álló legrégebbi térbeli adatok. Ezek anyaga elsősorban az erdő kiterjedéséről nyújt fontos információt, valamint bizonyos objektumok (erdészház, utak, stb.) jelölésével utal a korabeli jellemző használatokra. A földrajzi nevek is hordozhatnak hasonló információt. A legfontosabb forrásnak az erdőt illetően az erdészeti üzemterveket, és a hozzájuk tartozó térképeket tekinthetjük. Az archív terveket (a területen tevékenykedő erdőgazdálkodó, az Északerdő Zrt. jóváhagyásával) az Állami Erdészeti Szolgálat Miskolci Igazgatósága bocsátotta rendelkezésünkre. A Haragistya területéről rendelkezésre álló legkorábbi üzemterv 1934-ben készült el. Az ehhez tartozó térkép az erdőrészletek akkori határai mellett sok földrajzi nevet is tartalmaz. Az 1944-ben készült ideiglenes üzemtervet, valamint a háború utáni első, az 1950-es években készült tervet nem sikerült megtalálni. A háború utáni első rendelkezésre álló adatforrás az 1961-es üzemterv, melyet az 1973 után tízévente elkészített tervek (1973, 1983, 1993) követnek. Az archív térképeket állaguk miatt nem scannerrel, hanem digitális fényképek készítésével digitalizáltuk, majd ERDAS Imagine 8.6 szoftver segítségével geokódoltuk. A geokódolás kezdetben polinomiális transzformációval történt, de az erős torzulások miatt az RMS hiba többnyire elérte a métert. Mivel az erdőrészlethatárokat sokszor völgyvonalak, illetve utak mentén húzzák meg, és a módosítások is többnyire a részletek összevonásával vagy szétvágásával történnek, úgy ítéltük meg, hogy kellő mennyiségű illesztőpont alkalmazásával az általunk kitűzött célnak a rubbersheet 1

2 módszerrel egymáshoz, illetve a topográfiai térképhez illesztett térképek felelnek meg legjobban. Az illesztés több száz (a részlethatárok töréseinél felvett) pont segítségével történt. A térképeket ezután ArcView GIS 3.3 szoftverrel digitalizáltuk, és az erdőrészletekhez kapcsoltuk az Excel táblákba vitt üzemtervi adatokat. Ezekből állítottuk elő a különböző időszakokra jellemző korosztály- és elegyarány-viszonyok térképeit. A hibák kiszűrése, és az ellenőrzés az üzemtervben feljegyzett terület és a poligonok területének összehasonlításával történt, az átlagos különbség 0.26 és 0.3 ha között mozog. Az erdészeti üzemtervek az erdők alapvető jellemzőire (termőhelyi adottságok, fafajösszetétel, átlagos magasság, átmérő stb.) vonatkozó adatok mellett tartalmazzák az elvégzett erdészeti munkák nyilvántartását, valamint némely esetben történeti adalékok, illetve a korábbi munkák kritikája is megtalálható bennük. A különböző időpontban készült tervek tartalma nem teljesen egységes, csak 1973 után tekinthető közel változatlannak az adatrögzítés metodikája. Az elemzést megnehezíti, hogy az erdőtervezés egysége az erdőrészlet, melynek mérete, határvonala üzemtervi ciklusonként változhat, mivel a részlethatárokat igyekeznek a termőhelyi tényezőkhöz, az elvégzett vágásokhoz, stb. igazodva kialakítani. Az adatok az erdőrészletre vonatkoznak, így a részleten belüli térbeli mintázatokról nem szolgáltatnak információt, ami a változatos karsztfennsíkon komoly információveszteséget jelent. A gyakorlat ennél is súlyosabb következménye, hogy a részlethatárok megváltoztatása esetén az idősorok felállítása ellehetetlenül. Az elemzés során a különböző évekből származó térképeket egyesítve megkaptuk azokat a poligonokat, amelyek története egységesen alakult és 1993 között a legtöbb részlet határaiban nem történt módosítás, így ezeken a területeken ebben az időszakban számszerűen nyomon követhetőek az elegyarány-változások. Ugyanakkor az elegyarány vizsgálatakor óvatos interpretációra van szükség, hiszen egy-egy korábban is előforduló, de az üzemtervben nem regisztrált fafaj (például a molyhos tölgy, vagy a vörösfenyő) felvétele jelentősen módosíthatja az adatokat anélkül, hogy tényleges változás következett volna be. Az adatok kiértékeléséhez kiegészítéséül használhatóak a különböző időpontokban készült légifotók, melyek közül a legrégebbiek 1952-ből származnak. Az archív fotókat az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság bocsátotta rendelkezésünkre. 3. Általános erdőtörténeti kitekintés A 16. századot megelőzően a térségben az erdőhasználat esetleges volt, a fakitermelés kisebb területeken, rendszertelen időközönként történt. Az ember felhasználta az erdőből kinyerhető javakat, de még nem volt szüksége arra, hogy a megújítást, fenntarthatóságot szem előtt tartsa. A 16. századtól azonban a fát egyre többféleképpen hasznosították, a kitermelés rendszeressé vált. A Sajó-völgyi vashámorok faszén-igényének kielégítésére nagyterületű fakitermeléseket végeztek, viszont a legeltetés, makkoltatás gátolta az erdők magról való felújulását. Mivel az erdő nem képviselt akkora értéket, mint a szántó, vagy a legelő, így ahol lehetett, a leromlott állományok kiirtása után a területeket mezőgazdasági művelés alá vonták. A megmaradt erdőkben szinte mindenütt a jól sarjadzó, rendkívül jó termőhely-megtartó képességgel rendelkező gyertyán újult fel. A legeltetés káros hatásait már a 16. században felismerték, de a folyamatos tiltás ellenére a gyakorlat a 20. századig jellemző volt (Járási 1997). Az épületfa-igény fedezésére, valamint a felújulás elősegítésére gyakran elszórtan meghagytak idősebb, vastagabb törzsű magfákat. Ez az ún. középerdő, amely a fiatal, sarjaztatott állományból és az idősebb, mageredetű hagyásfákból állt, a 20. századig általános volt a térségben (Járási 1998). Több helyen máig megtalálhatóak az egykori hagyásfák. A 19. század elején Magyarországon már komolyan felmerült az erdők fenntarthatóságának kérdése, és törvény is született a védelmükben (1807. évi XXI tc), de a joghézagok, illetve a végrehajtással megbízott nemesi vármegye ellenérdekeltsége folytán nem volt sok foganatja (Járási 1997). Az erdő ugyanis ebben az időszakban már a birtokosok 2

3 egyik legfőbb és legbiztosabb jövedelemforrását képezte. A vasútvonalak kiépítésével olyan területeken is megkezdődtek a tarvágások, ahol korábban nem volt gazdaságos a termelés. Az 1870-es években a kohászat áttért a kőszén használatára, azonban egy új erdei termékre, a cserkéregre jelentkező nagy kereslet betetőzte a korábbi kedvezőtlen gyakorlatot: a tölgyeseket éves vágásfordulóval vágták, és folyamatosan sarjaztatták. A sarjeredetű állományok egy idő után fokozatosan legyengültek, és ezeknek a helyén is előretört a gyertyán (Járási 1998). A sarjaztatással történő felújítás a jól sarjadó fajoknál is a genetikai változatosság beszűkülését eredményezte. A sokszorosan sarjaztatott egyedek egészségi állapota, minősége rosszabb, és általában a fatermése is elmarad a generatív eredetű vagy kevésszer sarjaztatott egyedekétől (Bartha 2001). A gyertyán uralomra jutása, bár fatermelési szempontból kedvezőtlen volt, sok helyen voltaképpen megakadályozta az erdők végleges kiirtását és a lejtők kopárosodását (Gencsi, Vancsura 1992). A 19. század végén a korábbi, őshonos állományok nagymértékű leromlása miatt többfelé így az Aggteleki-karszton is ültettek fenyveseket: főleg a véderdőkben próbálkoztak fekete- és erdeifenyő telepítésével. Ezek a próbálkozások hosszú távon többnyire nem jártak sikerrel (Járási 1997). A 20. század elejére hazánkban kidolgozták a fenntartható erdőgazdálkodást lehetővé tevő elveket, azonban a tulajdonosi szerkezet, és a gazdasági helyzet nem volt kedvező. Az 1879-es erdőtörvény a magánbirtokosoknak nagy szabadságot hagyott, noha meghatározta a véderdőket, valamint kötelezővé tette az állami tulajdonú erdőkben az üzemterv szerinti gazdálkodást (Járási 1997). A 20. század első felének háborús és gazdasági válságai megnövelték a fa iránti keresletet, és ellehetetlenítették a szabályozást vagy annak betartatását. A háborúk során kialakult fahiány miatt könnyen engedélyezték a rendkívüli kitermeléseket, s ez mind a mai napig érzékelhető az Aggtelek-vidéki erdők korosztályszerkezetén is. Trianonnal az ország elveszítette legfontosabb erdőterületeit, a fokozódó kereslet kielégítése a megmaradt erdőkre hárult, és a világgazdasági válság idején az erdőbirtokosoknak sok esetben nem volt más jövedelemforrása. Mindezen okok együttes következményeképpen a II. világháború és az újjáépítés végére a karsztvidék térségében szinte nem maradt kitermelhető erdő. A felújításra sokszor nem álltak rendelkezésre megfelelő források, ahol pedig sikeres volt, általában sarjról történt, vagy a korábbi őshonos fajokból álló, leromlott állapotú erdőket fenyvesekkel helyettesítették (Járási 1997, 1998). A második világháború utáni időszak jelentősebb szakmai feladatai voltak: az elmaradt erdősítések pótlása, gyorsan növő fajok (fenyőfélék, stb.) telepítése, és a sarjerdők átalakítása. Ennek megfelelően a II. világháború utáni első években szinte nem végeztek fakitermelést. Az 1945-ös földreform során minden 100 kat. holdnál nagyobb erdőterület állami tulajdonba került. Ez lehetővé tette, hogy alkalmazzák a fenntartható gazdálkodás alapelveit, és helyrehozzák a korábbi gazdálkodási hibákat (Járási 1997). Az 1950-es évektől fokozatosan előtérbe került a rendszeres, viszonylag kielégítő szakmai alapokon nyugvó erdőgazdálkodás, mely gyakorlatilag a karsztvidék természetvédelmi oltalom alá helyezéséig, illetve a rendszerváltásig meghatározta a terület sorsát. Az 1990-es évekre aztán fokozatosan előtérbe kerültek az erdő egyéb funkciói és a térség erdeinek kezelésében ma már a gazdasági szempontok mellett növekvő mértékben szerepet játszanak a természetvédelem és a turizmus szempontjai is. 4. A Haragistya erdeinek története A Haragistya karsztplató az Aggteleki Nemzeti Park szigorúan védett A zónájának az országhatár által körbeölelt csücskében található (1.a. ábra). Mintaterületünk lehatárolása e területen belül a rendelkezésre álló forrásmunkák által lefedett terület figyelembe vételével történt; az egykor Szádvárborsa (ma Silická Brezová), ma Aggtelek községhatárhoz tartozó erdőket vizsgáltuk. A terület a nagyobb részben Szlovákiához tartozó Szilicei-fennsík része, 3

4 m tengerszint feletti magasságon, igen változatos mikrodomborzattal (1.b. ábra) Wettersteini mészkő, dolomitos mészkő és dolomit építi fel, a dolomiton kialakult felszín jóval tagoltabb. A terület keleti részén több, É-D-i irányú, száraz, átöröklött karsztvölgy található, a nyugati és északi részeken azonban a vakon végződő völgyekben töbörsorok, másutt töbrökkel, uvalákkal sűrűn borított területek váltakoznak (Hevesi 1991). A jelenlegi vegetáció elsősorban gyertyános-tölgyes, a gerinceken száraz melegkedvelő tölgyes, a mélyedésekben, völgyekben bükkös, vagy bükkelegyes tölgyes, de kisebb-nagyobb foltokban ültetett fenyveseket és irtásréteket is találunk. A korosztályviszonyokat tekintve a területen a éves, vagyis a két világháború közötti időszakból származó erdők területi aránya a legmagasabb. Jelentős még a 20. század elején ( ) felújult idősebb erdők aránya. A.) B.) 1. ábra a.) Az Aggteleki Nemzeti Park (forrás: b.) A Haragistya domborzata A Haragistya közép- és újkori birtokviszonyait és jellemző erdőhasználati módjait Járási (1997, 1998) ismertette. A középkorban a terület a szádvári uradalom részét képezte, amely a kor szokásainak megfelelően gyakran cserélt gazdát, de tulajdonosainak többsége magánbirtokos volt. A legkorábbi, rendelkezésre álló térkép az között végzett első katonai térképezés során készült. Nagy (2003) feldolgozta a katonai térképezések teljes anyagát az Aggteleki Nemzeti Park területére vonatkozóan. Az általa előállított, az 1780-as évekbeli állapotot tükröző területhasználati térképeken a Haragistya területe kisebb részben erdőként, szántóként, illetve száraz gyepként, nagyobb részben fás legelőként szerepel. Az ugyanebből az időből származó országleírás szerint a szádvárborsai erdőségek ritkásak, és bokrosak; ez alátámasztja a fentieket. A leírásban szintén említésre kerül, hogy az erdőt ebben az időszakban főként tölgy (vélhetően kocsánytalan tölgy) és bükk alkotta. A jellemző használatok emlékét az 1934-es térképen és a mai topográfiai térképeken szereplő földrajzi nevek is őrzik: Káposztás-bérc, Juh-lápa, Pásztor-völgy, stb. Az egykori szántóföldi művelés maradványaként azonosíthatók a fennsík egyes részein felfedezhető (erősen lepusztult) agroterasz-nyomok, a kis lejtésű, tetőközeli területeken jelentkező 5-10 cm-es, erősen lepusztult termőrétegű foltok, valamint a részben ezekhez kötődő, igen lassan visszaerdősülő tisztások. A második katonai felmérés térképei alapján készült, az 1850-es évekbeli állapotokat tükröző területhasználati térkép (Nagy 2003) szerint ekkorra a visszaerdősülési folyamat már megkezdődött, illetve felerősödött, és azóta a területet néhány kisebb-nagyobb tisztás kivételével összefüggő erdő borítja. Érdekes, hogy az első és második katonai felmérés térképein már megjelenik a Haragistya mai, igen jellegzetes, háromszög alakú úthálózata. Itt váltak ugyanis szét az északkeleten Szilice, északnyugaton Szádvárborsa felé vezető szekérutak. Trianon eredményeképpen a terület periférikus helyzetbe került, a korábbi napi közlekedési útvonalak erdészeti feltáróutakká degradálódtak. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a 20. században a korábbi erőteljes antropogén hatás fokozatosan enyhült. 4

5 Az erdők 20. század eleji állapotára részben az 1934-es üzemterv adataiból, részben pedig a jelenlegi korosztályszerkezet és fafajösszetétel bizonyos sajátságaiból lehet következtetni. A faegyedek zöme sarj eredetű, ami jól mutatja, hogy a legutóbbi véghasználatokat követően (a 20. század első harmadában) még nem foglalkoztak az erdők szakszerű felújításával; a levágott erdők helyén jórészt spontán folyamatok (döntően sarjak) révén alakultak ki a mai erdők. A völgyekben ma is fellelhetőek az egykori boksák és mészégetőhelyek nyomai; a völgyaljakban a szénégetés nyomán pionír fafajok jelentek meg, például a savanyú kémhatású talajokat kedvelő nyír és a rezgőnyár. A nyír, rövid életű fa lévén, ma már eltűnőben van; szálanként megtalálható még a lombkoronaszintben, de holtfa formájában gyakrabban találkozhatunk vele ben a mintaterületet is magába foglaló birtok vásárlás útján a kincstár tulajdonába került, majd e területen jött létre a szini erdőhivatal (Járási 1997, 1998). Ebből az időből való a mintaterületet lefedő első részletes erdészeti üzemterv. Ennek az üzemtervnek a koradatai ellentmondásosak, illetve nehezen értelmezhetők, mivel számos erdőrészlet mellett két koradatot találunk: a margóra firkált ceruzás megjegyzések jóval magasabb korokat jelölnek, mint a táblázatok rovataiban feltüntetett korok. Feltételezéseink szerint az előbbiek a részletben megmaradt idősebb erdőfoltok korát jelölhetik, amelyeket az ezt követő háborús időszakban jórészt kitermeltek. Az erdőrészletek többségében azonban az erdők kora ben mindössze néhány év volt, különösen a Jósvafőhöz közeli, déli területek esetében. A fafajösszetételre vonatkozó adatok csak néhány fajt jelölnek; eszerint az erdő elsősorban gyertyán (Carpinus betulus) és kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) fafajokból állt, néhol rezgőnyárral (Populus tremula), valamint néhány délkeleti részletben bükkel (Fagus sylvatica) kiegészítve. (Ha összevetjük a bükk előfordulását 1934-ben a 18. századi országleírásban említettekkel, látható, hogy az eltelt időszakban meglepően háttérbe szorult.) Megjegyzésként további fajok is említésre kerülnek, több helyen például barkócaberkenye (Sorbus torminalis) hagyásfákra utal az üzemterv. Északnyugaton egy-két részletben a feketefenyő (Pinus nigra) is jelen volt, valószínűleg korábbi telepítések eredményeképpen (7.a. ábra). Fakitermelés (m3) , , , , , ,00, ábra Fakitermelés a területen Kitermelés Az adatok tanúsága szerint a fakitermelések ebben az időszakban főleg az északi és nyugati területekre koncentrálódtak, s a kitermelés alatt elsősorban tarvágás értendő. A felújítás sarjról történt, de felhasználták a természetes újulatot is (legalábbis erre utalnak az 5

6 1973-as erdészeti üzemterv bejegyzései) től a háborús faigény növekedése a terület fokozatosan növekedő kitermelési adataiban is nyomon követhető (2. ábra). Ebben szerepet játszhatott Kassa és Rozsnyó 1938-as visszacsatolása is; a városokat az első bécsi döntés értelmében erdők nélkül kaptuk vissza, és a megnövekedett tűzifa-igényt a meglévő erdőknek kellett fedeznie (Járási 1998) ban nem volt kitermelés; ez valószínűleg a háborús aktivitás fokozódása miatti munkaerőhiánynak köszönhető. Az 1944-es munkálatokról szóló bejegyzések a korábbi, írógéppel füzetbe gépelt adatokhoz képest ceruzával lapra firkált számok; az ekkor kitermelt fa nagyobb részét a helyi szükségletek kielégítésére fordították (iskola, szolgabíró illetménye, stb.). A haragistyai kitermelésekből biztosították például az aláíró erdőmérnök illetményfáját is. Az 1944-es ideiglenes üzemtervet és az 1950-es évek elején készült, a háború utáni első tervet egyelőre nem sikerült előkeríteni. Erről a korszakról az igen jó minőségű 1956-os légifotók (3.a. ábra) nyújtanak valamelyest információt. A képeken a terület nagy részén nyílt, ligetes erdő látható, amely az 1997-es légifotó (3.b. ábra) tanúsága szerint azóta vélhetően az erdei legeltetés visszaszorulása miatt csaknem teljesen záródott. Ezt alátámasztják a területen szinte minden erdőtípusban jelen lévő, kiszáradt borókák, melyek az egykori nyíltabb vegetációra utalnak. A Káposztás-bérc déli lejtőinek ligetes erdőiben még található néhány elszáradófélben lévő példány, míg a Hosszú-völgy keleti oldalának bükköseiben évtizedekkel korábban elpusztult egyedek jelzik a változást, az állományok bezáródását. 3. ábra A Haragistya északi része a.) 1956-ban b.) 1997-ben (forrás: ANPI archívum) A jósvafőiek elbeszélése alapján ebben időszakban (és később is, az 1970-es évekig) még működött a terület északnyugati részén található erdészház és virágzott a hozzá tartozó gazdaság. A ház környéki tisztásokon legeltetés folyt, ami erősen akadályozta a beerdősülést (ma ezt kisebb területen a nemzeti park rendszeres kaszálással éri el). Az erdészház környezetében érezhetően intenzívebb erdőgazdálkodási tevékenység folyt, mint az attól távolabb eső területeken. 6

7 Picea abies Pinus sylvestris Pinus nigra Quercus petraea Carpinus betulus Populus tremula Fagus sylvatica Other 4. ábra Fakitermelés (m 3 ) fafajonkénti megoszlásban Az évi fajösszetételt ábrázoló térképen (7.b. ábra) első látásra szembetűnő a részlethatárok jelentős módosulása a korábbiakhoz képest. Jóval több és kisebb részlet került kialakításra, mint korábban, valószínűleg azért, hogy a határok jobban igazodjanak a termőhelyi viszonyok, illetve a faállomány változatosságához. Az 50-es évek hiányzó adatai ellenére az 1961-es térképből sokat megtudhatunk a háború után végrehajtott munkálatokról. Ebben az üzemtervben már jóval több faj elegyaránya szerepel számszerűen. A terület északi, illetve északnyugati részén a kitermelt őshonos erdők helyén ültetett lucosok, erdeifenyvesek, valamint néhány esetben feketefenyvesek jelennek meg. A háború utáni újjáépítéskor fokozottan jelentkező faigény miatt a korszak jellemző törekvése volt a gyorsan növő, nagy hozamú fenyőfélék telepítése. Még az 1970-es években is a kitűzött célok között szerepelt a fenyőfélék arányának növelése a területen, bár ekkoriban fejeződött be az utolsó még ben megkezdett lucfenyves erdősítés. Egy másik feltűnő jelenség az elegyetlen kocsánytalan tölgy alkotta erdőrészletek viszonylag nagy száma. 10 részletben tapasztalható ez a jelenség, és a poligonok átlagos mérete (7,74 ha) jelzi, hogy nem csak korábbi részletek megosztásával létrejött kisebb foltokról van szó. Az 1973-as üzemtervben külön célként említik a gyertyán visszaszorítását is; ez a törekvés valószínűleg már korábban is jellemezte az erdészeti gyakorlatot, s igyekeztek visszaszorítani a gyertyánt, a tölgy javára végezve az állománynevelési munkákat. A bükk 1961-ben láthatóan nagyobb területen jelenik meg, mint 1934-ben. A bükk javára végzett fafajszelekció mellett ebben is szerepe lehet a részletek átalakításának, hiszen a bükk a területen általában a völgyekben, északi lejtőkön, foltokban található meg, s egy-egy nagyobb területű részletben az elegyaránya korábban elhanyagolható lehetett. Ugyanakkor 1961-ben egyértelműen megjelent olyan területeken is, ahol 1934-ben még nincs adata (ez a jelenség kizárólag a Haragistya délkeleti részén tapasztalható). Az 1960-as években a fakitermelés nem volt jelentős; nem voltak véghasználatok, a kitermelt fa a fiatal erdők tisztításából, valamint gyérítésekből származott. A legnagyobb mennyiséget kocsánytalan tölgyből, gyertyánból és bükkből termelték ki (4. ábra). Az as, 1970-es években a fiatal fenyőket karácsonyfaként értékesítették ban létrejött az Aggteleki Tájvédelmi Körzet, majd 1979-ben az Unesco MAB programjában a Haragistya egy részét (20-as erdőtag) bioszféra-rezervátum magterületté nyilvánították. Ugyanakkor az 1973-as üzemtervben a haragistyai erdőrészletek többsége mint a közeli Vass Imre-barlang felszíni védőterülete már mint védett, vagy szigorúan védett terület szerepel. Az adatok könnyebb kezelhetőségének szempontjai mellett talán ez lehetett az oka annak, hogy az erdőrészletek átlagos mérete ismét megnőtt (7,72 ha-ról 11,33 ha-ra). Ennek eredményeképpen az egyes részletek fajösszetétele látszólag változatosabb lett (7.c. ábra). A lucfenyő térhódítása a terveknek megfelelően 1961 és 1973 között folytatódott, és ebben az időszakban néhány részlettől eltekintve már szinte a Haragistya teljes északnyugati felén megjelennek az ültetett tűlevelű erdők. A fenyőerdősítések általában 7

8 őshonos fajokkal vegyesen történtek, elegyetlen lucosokat csak kis területeken (0,2-0,3 ha) ültettek. A fenyőfélék arányának növekedése többnyire a kocsánytalan tölgy rovására történt. A terület délkeleti részén a kocsánytalan tölgy, gyertyán és a bükk dominált, néhol rezgőnyárral. Az adatok alapján a bükk elegyaránya a részletek területének megnövelésével nem csökkent, tehát valószínűleg tovább nőtt az aránya a területen. Keleten néhány részletben megjelent a molyhos tölgy, amelyet korábban nem jelöltek (bár bizonyosan megvolt, csak nem különítették el) Picea abies Pinus sylvestris Pinus nigra Quercus petraea Carpinus betulus Populus tremula Fagus sylvatica 5. ábra A fakitermelés (m 3 ) fafajonkénti megoszlásban ( ) 1973 után a határokban csak kisebb módosulások történtek, így azokban a részletekben, melyeknek a területe nem változott, számszerűen is lehetett vizsgálni az elegyarány változásait. Elsősorban a kocsánytalan tölgy, gyertyán és a bükk arányának változását vizsgáltuk, mivel ezek a területen az uralkodó őshonos fajok, és fontos kérdés, hogy az erdőgazdálkodás felhagyásával arányuk hogyan módosul majd. Az es tervezési időszakban a kitermelt famennyiség továbbra is előhasználatokból származott, elsősorban gyérítésekből ban néhány részletben növedékfokozó gyérítést hajtottak végre; főleg kocsánytalan tölgy és gyertyán került nagyobb mennyiségben kitermelésre (5. ábra). A kocsánytalan tölgy aránya ebben az időszakban keveset változott (8.a. ábra). Néhány részletben ez kis mértékben (<10%) nőtt, többnyire más fafajok kitermelése hatására. Ezzel párhuzamosan a gyertyán aránya több helyen kis mértékben csökkent (8.b. ábra). A két faj elegyarány-változásai általában ellentétes irányúak: a gyertyánosodás a tölgyek visszaszorulását eredményezi, az általános erdőgazdálkodási gyakorlat pedig a gyertyán visszaszorítását, a kocsánytalan tölgy megsegítését célozza. A bükk aránya ebben az időszakban csak három részletben változott: a más fafajú kitermelések hatására minden esetben megnőtt (8.c. ábra) és 1992 között jelentősebb módosulásokat tapasztalhatunk ben és ban még voltak nagyobb volumenű kitermelések, de véghasználatra sehol sem került sor után komolyabb fakitermelés már csak a fenyvesekben zajlott, amiben szerepet játszhatott, hogy január 1.-től a Haragistya területe a tájvédelmi körzetből akkor megalakult Aggteleki Nemzeti Park részévé vált és 1992 között a terület jelentős részén a kocsánytalan tölgy elegyarányában csökkenés következett be (8.d. ábra), míg a gyertyán aránya megnőtt (8.e. ábra). A két faj változása ez esetben is kiegészíti egymást, kivéve azokat a területeket, ahol a bükk mindkettő rovására terjeszkedett. Mivel az os gyérítések során kitermelt faanyag nagy része kocsánytalan tölgy volt (6. ábra), arányának csökkenése az érintett területeken nem meglepő, legfeljebb az, hogy feladták a gyertyán visszaszorítására tett törekvéseket. Néhány részlet kivételével azonban a tendencia ott is érvényes, ahol ebben a periódusban nem történt kitermelés. A bükk aránya elsősorban a nyugatias kitettségű területeken nőtt meg, de van rá 8

9 példa, hogy egy délies kitettségű részletben 10 év alatt majdnem 20 %-kal több bükköt jelöl az üzemterv (8.f. ábra) Picea abies Pinus sylvestris Quercus petraea Carpinus betulus Populus tremula Fagus sylvatica 6. ábra Fakitermelés (m 3 ) fafajonkénti megoszlásban ( ) A lucosokban ebben az időszakban elvégzett gyérítési munkálatok leírásánál sok esetben szerepel, hogy egészségügyi okokból kellett végrehajtani, ami azt mutatja, hogy ezek az állományok nem túl stabilak. Az 1993-as üzemterv adatai alapján a területük arányában leginkább károsodott (10-50 %) erdőrészletekben mindenütt van fenyő ban a Haragistya nagy részét erdőrezervátummá jelölték, s ezzel a kijelölt magterületen minden erdőgazdálkodási tevékenység megszűnt. A védőzónában a nemzeti park igazgatóság az ültetett fenyvesek kitermelését, illetve egyes erdők gyérítését még engedélyezte. Az, hogy a kocsánytalan tölgy és a gyertyán aránya a továbbiakban hogyan fog változni, a látottak alapján kérdésesnek tűnhet. Ugyanakkor valószínű, hogy az erdőgazdálkodás fokozatos megszűnésével, a gyertyán visszaszorítására irányuló emberi hatások megszűnésével figyelembe véve a fafaj tulajdonságait a gyertyán aránya újra nőni, a kocsánytalan tölgy aránya csökkenni fog. A bükknek a század folyamán megfigyelhető folyamatos terjedése azt jelezheti, hogy miután hosszú időn át nem tudták hasznosítani, és igyekeztek visszaszorítani, az emberi beavatkozás mértékének csökkenésével elkezdte korábbi termőhelyeit fokozatosan visszahódítani. 9

10 7. ábra Az elegyarányok alakulása a mintaterület erdőrészleteiben ( ) 10

11 8. ábra A kocsánytalan tölgy, a bükk és a gyertyán elegyarány-változásai az között változatlan határú részletekben 11

12 5. Összefoglalás Az évszázadok során az Aggteleki-karszt területén található Haragistya erdőit jelentős emberi hatás érte. A korábbi részleges mezőgazdasági hasznosítást követően kialakult erdőborítás nagyjából az 1800-as évek eleje óta állandó. A 19. század végén és a 20. század elején jellemző kíméletlen fakitermelések, a sarjaztatás és az egyéb erdei haszonvételek nyomai a mai napig fellelhetőek a fajösszetételben és a faállomány szerkezetében. A 20. században az emberi hatás fokozatosan csökkent, a terület állami tulajdonba kerülésével megszűnt a korábbi rendszertelen és esetenként mértéktelen erdőhasználat. A század közepén az országos tendenciának megfelelően fenyvesek telepítésével próbálták intenzívebben hasznosítani a karsztfennsíkot. Az 1960-as évektől kezdve a fakitermelés volumene fokozatosan csökkent, eleinte azért, mert a korábbi használatok következtében nem maradtak kitermelésre alkalmas erdők, később a terület védetté nyilvánításával a termelést korlátozták. A 20. század első felében a területen az emberi hatás következtében szinte egyeduralkodó kocsánytalan tölgy és gyertyán aránya az északi részeken a fenyvesítés következtében csökkent, míg délkeleten a bükk terjedésével módosult a fajösszetétel. A területen az országos átlagnál kedvezőbb az idős erdők aránya, ami részben a két háború közötti időszakban, egyidőben végzett véghasználatoknak, részben a sarjeredet és a kedvezőtlen termőhely miatti gyenge növekedésnek köszönhető. 6. Köszönetnyilvánítás A kutatás a T sz. OTKA pályázat támogatásával zajlott. Köszönjük az Északerdő Zrt. (Miskolc) üzemtervi adatfeldolgozáshoz adott hozzájárulását, Bényei Sándor, az ÁESZ Miskolci Igazgatóság igazgató-helyettese segítségét, továbbá Szabados Zoltán szegedi geográfus hallgató munkáját! 7. Irodalom Bartha D. (2001): Veszélyeztetett erdőtársulások Magyarországon. (WWF füzetek 18.) WWF magyarország, Budapest (http://www.wwf.hu/wwffuzetek.php) Gencsi L.,Vancsura R. (1992): Erdészeti növénytan II. (Dendrológia). Mezőgazda Kiadó, Budapest. Járási L. (1997): Erdőgazdálkodás Bánkúttól Nagy-Milicig. Északerdő Rt., Miskolc. Járási L. (1998): Az erdőgazdálkodás múltja. In: Baross G. (szerk.): Az Aggteleki Nemzeti Park. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p Keveiné Bárány I. (2004): A karsztökológiai rendszer szerkezete és működése. Karsztfejlődés (BDF Természetföldrajzi Tanszék, Szombathely) 9: Nagy D. (2003): Tájtörténeti kutatások a Gömör-Tornai-karszton I. A történelmi táj rekonstrukciója az ANP környezetében az I-III Katonai Felmérések alapján ANP füzetek 2: Temesi G. (2002) Az erdőrezervátumok fenntartásának általános irányelvei. In: Horváth F., Borhidi A. (szerk.): A hazai erdőrezervátum-kutatás célja, stratégiái és módszerei. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, p n. n. (1973): Erdőgazdálkodási üzemterv. ÁESZ Miskolci Igazgatósága, Miskolc. 12

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben. Szmorad Ferenc (ANPI, 2009)

Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben. Szmorad Ferenc (ANPI, 2009) Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben Szmorad Ferenc (ANPI, 2009) Az Aggteleki Nemzeti Park rövid bemutatása Szempontok és lehetőségek az erdők kezelésében Az

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon csak néhány hektár Cedrus

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 343-359.

KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 343-359. KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 343-359. A KARSZTÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGOK ÉS AZ ERDŐGAZDÁL- KODÁS KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA AZ EGYES FAFAJOK TERMŐHELYI PREFERENCIÁI ALAPJÁN, AGGTELEKI PÉLDÁN TANÁCS

Részletesebben

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások Erdőtermészetesség: kihívások és realitások BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2010 Fontosabb kezdeményezések Az európai erdők védelmével foglalkozó,

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya:

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya: Helység: 8024 Felsőcsatár Tag: 24 Részlet: F Ügyszám: XVIII-G-001/11439/2010 Oldal: Gazdálkodó: 3202589 Grundmann József Részlet területe: 4,75 ha Erdészeti táj: Pinka-fennsík Elsődleges rendeltetés: Talajvédelmi

Részletesebben

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati

Részletesebben

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE #03. Az erdők természetességének vizsgálata Dr. Katona Krisztián SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A középeurópai természetes erdődinamika modellje TERMERD (BARTHA DÉNES, BÖLÖNI

Részletesebben

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 29. (3) bekezdésében, 85. b)

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Értékelés. alkalmazott szakszemélyzet képzettsége középfokú Bizonyítvány másolat 5 A beruházás keretében

Értékelés. alkalmazott szakszemélyzet képzettsége középfokú Bizonyítvány másolat 5 A beruházás keretében 1. számú melléklet a 144/008. (XI. 7.) FVM rendelethez Értékelés Értékelési szem megnevezése Értékelés/ellenőrzés módja Maximális szám Szakmai szemok Az erdőgazdálkodó vagy az felsőfokú Bizonyítvány másolat

Részletesebben

12/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Kelemér-Serényfalva természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

12/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Kelemér-Serényfalva természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 12/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Kelemér-Serényfalva természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés

Részletesebben

Az erdőszerkezet tér- és időbeli mintázatainak vizsgálata a Haragistya-Lófej erdőrezervátum (Aggteleki-karszt) területén

Az erdőszerkezet tér- és időbeli mintázatainak vizsgálata a Haragistya-Lófej erdőrezervátum (Aggteleki-karszt) területén SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori (Ph.D.) értekezés Tézisek Az erdőszerkezet tér- és időbeli mintázatainak vizsgálata a Haragistya-Lófej erdőrezervátum (Aggteleki-karszt) területén

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XII. Szombathely, 2007. pp. 225-240.

KARSZTFEJLŐDÉS XII. Szombathely, 2007. pp. 225-240. KARSZTFEJLŐDÉS XII. Szombathely, 2007. pp. 225-240. A TALAJTULAJDONSÁGOK ÉS A FAÁLLOMÁNY KAPCSOLATA A HARAGISTYA-LÓFEJ ERDŐREZERVÁTUM TERÜLETÉN (AGGTELEKI KARSZT) 1 TANÁCS ESZTER 1 -BARTA KÁROLY 2 -JÁRMI

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

A felsőtárkányi Vár-hegy erdőrezervátum faállományának korosztály viszonyai erdőtörténeti összefüggésben

A felsőtárkányi Vár-hegy erdőrezervátum faállományának korosztály viszonyai erdőtörténeti összefüggésben Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 347-357, 2009 A felsőtárkányi Vár-hegy erdőrezervátum faállományának korosztály viszonyai erdőtörténeti összefüggésben Mázsa Katalin 1, Horváth Ferenc 1, Balázs Borbála

Részletesebben

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Tovább gyarapodott a magyar erdővagyon az elmúlt évben. Az erdők területe 4 535

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon

A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon Barna Tamás 1, KEFAG Rt. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon, a száraz termőhelyekre telepített feketefenyvesek

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A TALAJTULAJDONSÁGO ÉS A FAÁLLOMÁNY APCSOLATA A HARAGISTYA-LÓFEJ ERDŐREZERVÁTUM TERÜLETÉN (AGGTELEI ARSZT) TANÁCS ESZTER 1, BARTA ÁROLY 2 JÁRMI RÓBERT 3, ISS MÁRTON 3, SAMU ANDREA 4, EVEINÉ BÁRÁNY ILONA

Részletesebben

A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon

A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarország száraz termőhelyeire telepített feketefenyvesek pusztulnak.

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Város Polgármestere. Tájékozató. az önkormányzati tulajdonú erdő művelési ágú ingatlanokról

Város Polgármestere. Tájékozató. az önkormányzati tulajdonú erdő művelési ágú ingatlanokról Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/124, 125, 133 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: beruhazas@pmh.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Iktatószám: Tárgy: Ügyintéző:

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter. rendelete

A vidékfejlesztési miniszter. rendelete A vidékfejlesztési miniszter /2010. ( ) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Mit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban?

Mit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban? Mit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban? vegyestál (ön)kritikus fűszerezéssel Csóka György; Kámpel József; Keserű Zsolt; Rásó János és Szőcs Levente NAIK Erdészeti Tudományos

Részletesebben

Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére

Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató az erdőterületek állapotáról, az erdőterületek fejlesztéséről, fenntartásáról, a közmunkaprogram

Részletesebben

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! 1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése

Részletesebben

Az akácgazdálkodás biológiai alapjai. Borovics Attila Cseke Klára Csiha Imre Keserű Zsolt Koltay András Rédei Károly

Az akácgazdálkodás biológiai alapjai. Borovics Attila Cseke Klára Csiha Imre Keserű Zsolt Koltay András Rédei Károly Az akácgazdálkodás biológiai alapjai Borovics Attila Cseke Klára Csiha Imre Keserű Zsolt Koltay András Rédei Károly Az akác ellentmondásos megítélése akác nagyhatalom vagyunk nincs még egy olyan fafajunk,

Részletesebben

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, 2007. A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi

Részletesebben

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Új erdőtörvény Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti erdőprogram 2006-2015 A Nemzeti Erdőprogram egy országosan elfogadott, az ágazatok közötti tervezési folyamat eredményeként

Részletesebben

Az erdő módosító hatása az értékelésre

Az erdő módosító hatása az értékelésre Az erdő módosító hatása az értékelésre Mizseiné dr. Nyiri Judit GISOPEN Konferencia 2007. Március 12-14. Településrendezés - Birtokrendezés 1 Magyarország földterülete művelési ágak szerint 2 Alapfogalmak

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

ERDÔREZERVÁTUMOK: A TERMÉSZETES ERDÔFEJLÔDÉS MINTATERÜLETEI

ERDÔREZERVÁTUMOK: A TERMÉSZETES ERDÔFEJLÔDÉS MINTATERÜLETEI ERDÔREZERVÁTUMOK: A TERMÉSZETES ERDÔFEJLÔDÉS MINTATERÜLETEI Mázsa Katalin 1, Horváth Ferenc, Bölöni János és Balázs Borbála 2 Kivonat Az erdôrezervátumok a természetes erdôfejlôdés referencia területei,

Részletesebben

AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE

AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Erdészeti Tudományos Intézet Ökonómiai Osztály - Sopron AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Kor, kor, vágáskor(kár?). Nagy I. Marosi Gy. Juhász I. Vizsgálat célja A tervezett vágáskoroknak legalább a

Részletesebben

Az erdőgazdálkodás jellemzői

Az erdőgazdálkodás jellemzői 2013/96 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 95. szám 2013. november 18. Az erdőgazdálkodás jellemzői 1. ábra A tartalomból Bevezetés 1 Erdőterület, erdősültség 1 Az erdőterület

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Erdőtüzek Magyarországon

Erdőtüzek Magyarországon Debreceni Péter: Erdőtüzek Magyarországon FIRELIFE projekt LIFE13 INF/HU/000827 Erdőtűz-megelőzési és képzési program Magyarországon Az erdőtűz az egyetlen abiotikus erdőkár, ami ellen már rövid távon

Részletesebben

ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN

ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN ADarányi Ignác Terv a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 végrehajtási programja. A

Részletesebben

ERDÉSZET. 3. 2. Erdőtelepítés

ERDÉSZET. 3. 2. Erdőtelepítés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú

Részletesebben

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 1 Feltételek Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei NY. SZ.: 1-12318/01 erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 2 2 erdotuz feltetel.qxd

Részletesebben

Új erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig

Új erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig Új erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig Kőszeg, 2010. december 2. Bakó Csaba erdőgazdálkodási igazgató Vas megye területe: 333.620 ha

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Erdészeti és ültetvény eredetű fás szárú energetikai biomassza Magyarországon

Erdészeti és ültetvény eredetű fás szárú energetikai biomassza Magyarországon Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont Budapesti Corvinus Egyetem Erdészeti és ültetvény eredetű fás szárú energetikai biomassza Magyarországon Kutatásvezető: Dr. Szajkó Gabriella A tanulmány elkészítésében

Részletesebben

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18.

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18. BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Gazdálkodási terv Pápa, 2014. január 18. Tartalomjegyzék 1. Összefoglalás... 3 1.1. Cégbemutató... 3 1.2. A gazdálkodás céljai... 4 1.3.

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER JGF/431/3/2015. TERVEZET

FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER JGF/431/3/2015. TERVEZET FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER JGF/431/3/2015. A 2011. évi CXII. törvény 27. (5) bekezdése szerint NEM NYILVÁNOS Készült 2015. június 19-én TERVEZET a 2015. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről,

Részletesebben

A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Csépányi Péter. termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt.

A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Csépányi Péter. termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt. A tölgy és a folyamatos erdőborítás Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt. 1. Bevezetés A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek bevezetésének

Részletesebben

IT megoldások a 4F rendszerben

IT megoldások a 4F rendszerben IT megoldások a 4F rendszerben Speiser Ferenc 1, Vass József 1, Gaál Zoltán 1, Nikl István 2 1 Pannon Egyetem, Automatizálás Tanszék 2 InterMap Kft. Bemutatkozás D-e-Meter labor fejlődése 2001-óta Hardver

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XI. Szombathely, 2006. pp. 235-251. TALAJVIZSGÁLATOK A HARAGISTYA-LÓFEJ ERDŐREZERVÁTUM TERÜLETÉN 1

KARSZTFEJLŐDÉS XI. Szombathely, 2006. pp. 235-251. TALAJVIZSGÁLATOK A HARAGISTYA-LÓFEJ ERDŐREZERVÁTUM TERÜLETÉN 1 KRSZTFEJLŐDÉS XI. Szombathely, 2006. pp. 235-251. TLJVIZSGÁLTOK HRGISTY-LÓFEJ ERDŐREZERVÁTUM TERÜLETÉN 1 TNÁCS ESZTER 2 -BRT KÁROLY 3 2 SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, 6722 Szeged, Egyetem u.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/52/2008. Tervezet a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Zirci

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

A jelű területegység. kód: 12/8/12/4 törzsátmérő/magasság/korona átmérő/kor. A-013-020 hrsz. 095/1. A-002-009, 010 hrsz. 295/1. A-026 hrsz.

A jelű területegység. kód: 12/8/12/4 törzsátmérő/magasság/korona átmérő/kor. A-013-020 hrsz. 095/1. A-002-009, 010 hrsz. 295/1. A-026 hrsz. A-002-009, 010 Salix alba Tristis Fehér fűz fasor 15-30/4-10/6-10/3 ok A-013-020 hrsz. 095/1 Tilia cordata Kislevelű hárs fasor 25-35/7-12/4-6/3 A-021-024 Betula pendula Bibircses nyír csop. 17-30/11-12/3-4/3

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Dr. Varga Tamás igazgató Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Környezetünk legösszetettebb

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 110. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 110. szám MAGYAR KÖZLÖNY 110. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. július 28., kedd Tartalomjegyzék 46/2015. (VII. 28.) BM rendelet A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz

Részletesebben

5.3.2.2.4. Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás

5.3.2.2.4. Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás 5.3.2.2.4. Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás A támogatás jogalapja: Az 1698/2005/EK rendelet 36. (b) (iv), 42. és 46. cikke. Az 1974/2006/EK rendelet 30.

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302 Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés I. A légifotók tájolása a térkép segítségével: a). az ábrázolt terület azonosítása a térképen b). sztereoszkópos vizsgálat II. A légifotók értelmezése:

Részletesebben

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A közbenső véleményezési eljárás során 8 államigazgatási szerv tett véleményezési

Részletesebben

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau. Lehoczki Róbert Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.hu +Spatial analyst $/. $/ 0$= É 6$, 7%(5#hD/ (7( %. 2UV]iJRV9DGJD]GiONRGiVL$GDWWiU

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Készült a Központi Alap Célelőirányzat (KAC) támogatásával

Készült a Központi Alap Célelőirányzat (KAC) támogatásával Legnagyobb megbecsülés illeti azokat az erdészeket, akik az erdőnek, mint nemzeti vagyonunk egy fontos részének a kezelését a gazdasági és társadalmi elvárásoknak egyaránt megfelelő módon végzik, és azokat

Részletesebben

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Gazdasági kényszer : ipar, bányászat; energiatermelés; erdőgazdaság; folyószabályozás; stb. Felhagyás bolygatott, degradált állapot megbolygatott

Részletesebben

Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata

Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Készítette: Csókás Balázs csokas.balazs@emk.nyme.hu Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet. az Erdőrendezési Szabályzatról

88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet. az Erdőrendezési Szabályzatról 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet az Erdőrendezési Szabályzatról Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: tv.) 106. -ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ -gazdálkodás Nagy Gábor területi osztályvezető Mi is az erdő? Olyan szárazföldi környezeti rendszer, amelyben egymásra is tartós hatást gyakorló fák, cserjék, egyéb

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

9. Vitalitás csökkenésének visszamenőleges vizsgálata távérzékelési alapokon, vegetációs indexek felhasználásával

9. Vitalitás csökkenésének visszamenőleges vizsgálata távérzékelési alapokon, vegetációs indexek felhasználásával 9. Vitalitás csökkenésének visszamenőleges vizsgálata távérzékelési alapokon, vegetációs indexek felhasználásával Készítette: dr. Illés Gábor NAIK-ERTI 9.1. A távérzékelés szerepe az Éghajlatváltozási

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben