S TUDIA CAROLIENSIA SZÁM Oriental Music, Oxford University Press, 1999.
|
|
- Domokos Fülöp
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 S TUDIA CAROLIENSIA SZÁM PÁVICH ZSUZSANNA AZ ÉNEK ÉS ZENE SZEREPE AZ ÓSZÖVETSÉG NÉPÉNEK ÉLETÉBEN ÉS AZ ISTENTISZTELETBEN Az Ószövetség népének életében lazábban vagy szorosabban összefonódva mindenkor megtaláljuk a beszéd és az ének, olykor ritmikus mozgás egységét. Így volt ez már a legősibb emberi nagykultúrákban is: az emberi beszéd elsősorban az ünnepi megnyilatkozásokban jellegzetes, szinte elválaszthatatlan egységet alkot a sokkal ősibb dallammal és a ritmikus mozgással. Ez a hármas egység annak az emberi közösségnek a szolgálatában áll, amelynek fennmaradását, egységét, közös vállalkozásait az előbb kezdetleges, majd egyre differenciáltabb vallási kultusz biztosította. Csomasz Tóth Kálmán megállapítása szerint nem véletlen, hogy minden emberi művelődési forma, a maga módján vallásos és kultuszi természetű a Református gyülekezeti éneklésről írott könyvének kezdetén az emberi művelődés egyik princípiumára mutat: a kultusz közösségformáló erejére. 1 Az emberi művelődés szinte minden jelenségénél döntően fontos, hogy milyen gyökerekből táplálkozik, hogyan, milyen formában él tovább a gondolkodásban, a művészetben, az emberi lélekben. Ezeknek a szálaknak a kibontása meglehetősen nehéz, de döntően fontos a Kr. e. I. évezred Közel- Kelete zenélésének vonatkozásában. A gyökerek a melodikát, a zenei megformálást, az ethoszt illetően az emberi kultúra bölcsője, Mezopotámia felé mutatnak. A New Oxford History of Music Ancient and Oriental Music c. I. kötetében Henry George Farmer 2 a Mezopotámiáról szóló fejezet végén megállapítja: nem valószínűtlen, hogy mai zeneelméleti rendszerünk kiinduló pontja Mezopotámia volt. Ha népei nem is gyakoroltak állandó hegemóniát a nyugati Mediterránum fölött, kultúrájuk uralkodott a szír-föníciai-hettita földeken és átszivárgott Hellaszba és Egyiptomba, s így válhatott a Nyugat intellektuális fejlődésének magvává. A vallási szférában is felismerhetők a mi vallásos szertartásaink halvány nyomai: nemcsak a liturgiában, az előénekesben, a bűnbánati zsoltárban, az antifonában, a tömjénben, hanem a mater dolorosaban is. A mezopotámiai templomok befolyással voltak a késő judaizmusra és a korai keresztyénségre. Így a héber seminith és a nyolcadik tónus közötti összefüggés, a mai római plain-chant elnevezései, a Primus gravis, Secundus tristis, Tertius mysticus mindezek ethoidális relikviái a mintegy 6000 éves mezopotámiai ősi kultúrának. George 1 Csomasz Tóth Kálmán: Dicsérjétek az Urat, Budapest, Henry George Farmer: The Music of Ancient Mesopotamia In: Egon Wellesz: Ancient and Oriental Music, Oxford University Press,
2 P ÁVICH ZSUZSANNA Farmer hipotézisét igazolja Anne Draffkorn Kilmer jelentős felfedezése, egy Ugaritból származó hurri nyelvű szertartási éneknek és dallamának megfejtése; a dallam a diatonikus hétfokúságot hagyományozta a későbbi zenei művelődésre. Az ószövetségi zene az elsősorban instumentális beállítottságú görögöktől eltérően vokális fogantatású. A vokális terminusok meghaladják a hangszereseket, legalább egy tucatnyi héber szó van a különböző énektípusok, hangok és vokális előadásmódok jelölésére. Bár már a nomád periódusból fennmaradtak olyan töredékek, amelyek a hangszeres praxisra utalnak (pl. Ex. 15:21, Mirjam Vöröstengeri éneke), úgy tűnik, hogy az első jól készült hangszerek Egyiptomból jöttek. Az instrumentális zene szerepének, istentiszteleti funkciójának vizsgálatánál így elsősorban az egyiptomi fogantatású inspirációkat kell szemügyre vennünk. Egyiptom ősi történetében maga a modulált hang Mezopotámiához hasonlóan arcanum: szent titok volt, a hang hangoztatásának mágikus erőt tulajdonítottak. Az Óbirodalomban és a Közép-Birodalomban pedig már a vallásos élet és gyakorlat miden területén döntően fontos szerepe volt a zenének és a hangszereknek, még a görög és a római periódusban is, különösen a termékenységkultusz ünnepségeiben. Az egyiptomi zeneelmélet kiindulópontja a későbbi ethosz-tanban igen fontos szerepet játszó felfogás: a zene nem más, mint heka = bűbáj, varázslás. Ezekből a gyökerekből táplálkozva készül el Szíria-Kánaánban az a zenei nyelv, amely majd zsinagógai és bizánci közvetítéssel, ellatinosodva a gregorián korálisban illetve a gregorián ihletésű népzenében termékenyíti meg az európai zenekultúrát. Az Ószövetség első zenei vonatkozású utalása Jubál mitikus eredetmondája, a Gen. 4:21 szerint ő volt minden lantosnak és síposnak atyja. Hanoch Avenary a Musik in Geschichte und Gegenwart VII. kötetében Lámek három fia, Jábál, Jubál és Tubalkain foglalkozását összevetve megállapítja, hogy a kis nomád törzseknél igen jellemző a vándorélet, a fémművesség és a zenei gyakorlat összekapcsolódása. 3 [3] Erről egy régi egyiptomi freskó mellett az Arábiaifélsziget egyes törzseinek egészen a legutóbbi időkig fennálló életfolytatása is tanúskodik. Az elő-ázsiai beduin kultúrákban a múlt átörökítésében fontos szerepet kapott az ének. Különösen a Pentateuchos és Józsué könyve őrzött meg ilyen jellegű ősemlékeket, mint a Kút-ének (Num. 21:17-18), a Lámek-ének (Gen. 4:23-24), a Harci-ének, amelyet a szent láda elindítása és megállítása idején mondottak (Num. 10:35-36). Ide tartozik még Mirjam Vöröstengeri éneke (Ex. 15:21), amelyről azt is tudjuk, hogy az éneket ütőhangszerek és ritmikus 3 Hanoch Avenary: Jüdische Musik In: Die Musik in Geschichte und Gegenwart Allgemeine Enzyklopädie der Musik VII. p. 255., Kassel,
3 AZ ÉNEK ÉS ZENE SZEREPE AZ ÓSZÖVETSÉG NÉPÉNEK ÉLETÉBEN testmozgások kísérték. Az ároni áldás (Num. 6:24-26) formai jegyei is arra mutatnak, hogy a papok éneklő hangon mondották. A korai kánaáni korszak jellemző emlékei háborús jellegűek, mint Deborah éneke (Bír. 5:19-21). Erről a korszakról találóan állapítja meg Curt Sachs a Die Musik der Alten Welt-ben, hogy a patriarchák és a bírák kora egy olyan ősi stádiumot képvisel, amelyet a melódia és a ritmikus formák szabad áramlása jellemez. 4 Az óizraeli dal művészi formája a váltakozó ének, amelynek legjellegzetesebb stílusjegye a parallelizmus membrorum és rokon a Kr. e körül Ugaritban (Ras-esh-Shamra) virágzó kánaáni költészettel. Ilyen jellegű Sámson győzelme a filifszteusok fölött (Bír. 15:16), Saul és Dávid győzelme (1. Sám. 18:17), egyes gyászdalok, mint a Széfer hajjasarból Dávid siralma Saul és Jonatán fölött. Ezek közül az egyik legjellemzőbb példa 1 Sám. 18:7, amikor a filiszteusokon aratott győzelemből visszatér Dávid és Saul, az asszonyok táncolva, hangszerrel kísért váltakozó énekkel fogadják őket: Megölt Saul ezer embert / Dávid meg tízezer embert!. A Bibliában több illusztráció utal a zene mágikus eredetére, pl. Józs. 6:4, 8, 15, 20. vers, amely hasonlóságot mutat a thebai Amphion görög legendájával, vagy Ex. 28:34-36, amely arra utal, hogy a csengők hatalma a gonosz szellemeket elűzi a Szentek Szentje küszöbe alól; a 2 Kir. 3:15-ben az árokásás csodája; végül a legismertebb, Dávid hárfajátéka Saul előtt (1 Sám. 10:5 köv. uo. 16:16-23). A zenének az emberi lélekre gyakorolt hatása, amelyet a görögök később az ethosz-tanban ragadnak meg, a Bibliában még közvetlen tapasztalat. Az ún. eksztatikus prófétacsoportok a zenei ritmus és a különféle instrumentumok hatására kerülnek a prófétálás állapotába, ahogyan azt 1 Sám. 10:5 megőrizte. 5 Hivatásos muzsikusokról ebből a korai periódusból nem értesülünk. Kánaánban bizonyára szintén találtak a héberek munka-, pásztor-, szerelmi- és ifjúságról szóló énekeket, amelyek egyes hangszerneveikkel együtt a zsoltárokban jelentkeznek. Említésre méltó, hogy különösen ebben a korai időszakban az ének, a hangszeres zene és a tánc hármas egységét legtisztábban a nők képviselik. A korábban említett Ex. 15 és 1 Sám. 18:6-7 mellett jellemző Jefta leányának és kíséretének a viselkedése Bír. 11:34-ben. Ez a gyakorlat évezredeken keresztül fennmaradt az elzártan élő közösségekben. A királyi udvarok zenei professzionalizálása elhalványította a női éneket és vele a keleti zene egyik érdekes részét. Ezután tanult énekesek és hangszeresek vették át a vezető szerepet. 4 Curt Sachs: Die Musik der alten Welt, Akademie-Verlag, Berlin, Hornyánszky Aladár: A prófétai ekstasis és a zene In: Keleti könyvtár, Budapest,
4 P ÁVICH ZSUZSANNA A monarchia bevezetésével Izrael megszilárdította a maga helyét az ősi Közel-Kelet letelepedett népei között. A templomi kultusz mellett a királyi udvarban is pontosan meghatározott szerepe volt a zenélésnek. Az élet speciális alkalmai megfelelő muzsikát igényeltek és termettek, így a trónra lépés, a Biblia király-zsoltárai stb. Nehéz meghatározni az ének intézményes kezdetét, a korai híradások nem említik a szervezett zenét. De megbízható krónikákban szerepel Aszáf, a Dávid által rendelt éneklő mester (1 Krón. 15:16 köv.), akinek 12 zsoltár szerzőségét tulajdonítják. Neh. 12:45-46, Ezsd. 3:10, 8:20, 1 Krón 25 és némely definitive ősi zsoltár nem hagy kétséget afelől, hogy a liturgikus zene valamelyes szervezete fennállott vagy Salamon templomának építése előtt vagy azután. Mindenesetre a hivatásos zenészek beállítása elválaszthatatlan a jeruzsálemi templomtól. A templom zenéjét a későbbi szerzők különösen dicsőítették. A képzett zenészek értékelését bizonyítja a Taylor-prizma egyik feljegyzése: Sennacherib Ezékiástól férfi és női zenészeket vitt fogságba. A 137. zsoltár tudósít arról, hogy a fogság alatt a babiloniak Sion énekeit kérték. A hellenisztikus kor tetőfokán Strabon a nagykereskedőknek ajánlja, hogy ajándékozzanak hangszereket és palesztinai vagy alexandriai énekes leányokat az indiai hercegeknek. Az apokrif Tamás-evangéliumban ezt olvassuk: ez a fuvoláslány faj szerint héber volt. A templom zenéjének dicsőségéről Josephus Flavius, sőt Chrysostomos, a zsidók ellensége csakúgy, mint a Salamon bölcsessége (18:9) ezt mondja: már atyáink vezettek a szent dicséretek éneklésében. A fogságból visszatértek között Ezsd. 2:65 szerint 200, Neh. 7:67 szerint 245 énekes férfi és asszony volt. A mindennapi templomi zenére vonatkozó talmudi utalásokból biztosan tudjuk, hogy a templomi kultuszban nagy szerepet játszottak a hangszerek. Az Írás szövege a hangszerek nevén kívül csak néhány megjegyzéssel szolgál. A továbbiakban a filológiára, az archeológiára és a muzikológiára vagyunk utalva, ha tiszta képet akarunk nyerni a héber hangszeres forráskészletről. Legtöbbjüket az egész Közel-Kelet ismerte és használta. Mivel ábrázolásuk tiltva volt, a legkorábbi rajzok a makkabeusi korból maradtak fenn. N. Glueck Akkabában kiásott egy fúvókát és egy darabot a halilból, ez szerinte a Kr. e. 5. századból való. Ez a lelet azonban szinte egyedi eset. Valószínű, hogy Izrael instrumentális zenéjét elsősorban Egyiptom ihlette. Egy ősi héber legenda Salamonnak a fáraó leányával kötött házassága kapcsán 1000 instrumentumot említ. Theodoretosz egyházatya (kb ) szerint Isten azért engedte, hogy a zsidók a zenét az egyiptomiaktól tanulják, hogy e kisebbik rosszal helyettesítse a nagyobbat, az idolatriát. A hangszerek használatánál a héberek bizonyos megkülönböztetésekkel éltek, nem annyira zenei, mint etikai-rituális szempontból. A tiszta-tisztátalan megkülönböztetés valószínűleg az elveszett lévita hagyományi titkok közé tartozik. 88
5 AZ ÉNEK ÉS ZENE SZEREPE AZ ÓSZÖVETSÉG NÉPÉNEK ÉLETÉBEN A hangszertípusok vonatkozásában pusztán a Bibliában alkalmazott elnevezésekre vagyunk utalva, valamint az egykori orientális kultúrák valószínű analógiáira. A hangszereknek három fő típusa volt: az ütő-, a fúvós és a húros hangszerek. 6 Ütőhangszerek: Tof (timbrel, tabret, arab: duff, görög: tympanon) kis kézi dob vagy tamburin. Örömöt fejezett ki (Zsolt. 81:3, Ex. 15 stb.), főleg nők használták. Curt Sachs szerint a női termékenységhez kapcsolták. Meciltayim (görög: kymbala) a duális forma páros hangszert sejtet. Más neve shalishim, triangulumfélét jelent. Az első templomban Aszáf hivatásos mestere volt (1 Krón. 16:6). Mena nim csak a 2 Sám. 6:5-ben van róla szó. A Vulgata helyesen sistranak fordítja: ősi egyiptomi hangszer, hangos fém csörgő volt, Sachs szerint elűzi a sötétséget és a halált. Dávid után fokozatosan eltűnt, ebben az ütőhangszereknek a mezopotámiai bálványkultuszokban játszott szerepe is részes lehetett: rituálisan tisztátalanok lettek. Fúvós hangszerek: Halil (asszír: hallalu, jelentése perforált, lyuggatott, görög: aulosz) primitív oboaféle, az egyiptomi és késő-júdai ábrázolások szerint. A Bibliában csak hatszor esik szó róla, de annál többet szerepel a posztbiblikus irodalomban. Mint görög megfelelőjének, orgiasztikus, dionüzoszi jellege volt; örömünnepek, prófétai elragadtatás, olykor azonban gyász kifejezője volt az emocionális végleteké. Ezért a második templomban évenként csak 12-szer szombaton egyáltalán nem volt megengedve, mert nem volt az a szent karaktere, mint a kinnornak vagy a nebelnek. Ugab az előzőhöz hasonló fúvós hangszer, az Írásban négyszer fordul elő, de csak a Zsolt. 150:4-ben szent alkalom kapcsán. Neve az ogobból vezethető le, ami szenvedélyes szerelmet jelent. Symphonia (szünfonia) mint neve is mutatja, nem sémi hangszer. Curt Sachs szerint nem is hangszer volt; előfordulása (Dániel 3:5, 10, 15) az együttes játékát jelzi, miután minden hangszerjátékos eljátszotta a maga szólóját. Jelentése azonos a török-arab bashravéval. Keren (görög: keras, latin: cornu, angol-német: corn) mind indoeurópai, mind sémi értelemben prehisztorikus eredetű. Trombitaszerű hangszert 6 Grove s Dictionary of Music and Musicians Vol. 4. pp (Jewesh Music), The Macmillan Press, London,
6 P ÁVICH ZSUZSANNA jelenthetett, mert mind a sófárt, mind a fémből készült haccócrát felcserélik vele. A sófár és a keren ökör- vagy kosszarvból készült, csak néhány bizonytalan intonációjú hangot adott, inkább csak jelző vagy alarmírozó eszköznek számított, de a sófárt egyúttal mágikus hangszernek tekintették. Haccócrot (trombiták) igen korán már a papok jelvényei voltak. Első említésük (Num. 10:10) az istentiszteleti szolgálathoz kapcsolja őket. Egyiptomban, Asszíriában és Hellászban ugyanazokat a trombita-típusokat használták. A Bibliában kettős funkcióban jelentkeznek: alarm, harci jel (Num. 31:16), illetve fanfár a rendes templomi szolgálatban (2 Krón. 5:12-14, Zsolt. 98:6). A királyi zenekarban is fontos szerepük volt (2 Kir. 11:14). Húros hangszerek: Minnim (húrok, hajszálak) egyetlen előfordulása a Zsolt. 150:4 a húros hangszerek egész családját jelöli. Ezeket nemesebbeknek és templomi szolgálatra alkalmasabbnak tartották minden másnál. Ennek alapja a tiszta hangolás, vagy az ének kíséretére alkalmas voltuk, vagy kozmológikus-mágikus ok is lehetett. Ez a húrok számában is kifejeződhetett 12 törzs. Minden ősi civilizációban a líra és a hárfa tipikusan maszkulin hangszer (Dávid, Orfeusz, Apollón). Kinnor (kithara) messze a legkedveltebb bibliai hangszer. Ma úgy tudjuk, hogy líra volt, semmi esetre sem hárfa. A 20. századi ásatások néhány gyönyörű darabot hoztak felszínre Ur-ban, egyiptomi sírokban, valamint sok képes ábrázolást. Határozottan rokon a görög kitharával. Curt Sachs kétségen felül bebizonyította, hogy egyfajta líra volt különböző alfajokkal, mint ferde és szimmetrikus típus. A legkülönbözőbb házi és templomi alkalmakon használták. Későbbi ábrázolásokon egyre hasonlóbbá vált a hellenisztikus kor nagy kitharájához. 7 Nebel (görög: nabla) a hárfa-családhoz tartozik, egyiptomi származék. Josephus Flavius 12 húrról tud. A LXX és az egyházatyák vagy a görög nabla vagy a psalterion szóval fordítják: az előbbi sémi jövevényszó a görögben, az utóbbi pedig psantrin formában az arámban fordul elő. Ebben az alakban tehát egy görög hangszer semitizált elnevezése. A Bibliában csak a hellenisztikus korban leírt Dániel könyvében szerepel. 7 Curt Sachs: The History of Musical Instruments, London, Alfred Sendrey: Musik in Alt-Israel, Deutscher Verlag für Musik, Leipzig,
7 AZ ÉNEK ÉS ZENE SZEREPE AZ ÓSZÖVETSÉG NÉPÉNEK ÉLETÉBEN Sabcha (görög: szambüké, latin: sambucca) szintén csak Dán. 3-ban fordul elő a babiloni zenekar felsorolásában. Nehéz eldönteni, hogy sémi vagy görög eredetű. 8 A templom zenéje elsősorban járulékos volt az istentisztelet áldozati jellegével szemben. Amikor a második templom lerombolása után (70) az áldozatok megszűntek, a hangszeres zene századokon át szünetelt. Az izraeli zene terminológiája és szerkezete legtöbb nyomát a Zsoltárok könyve szolgáltatja. A bibliai zsoltárok jó része nem a magán-, hanem a nyilvános áhítatot szolgálta és különféle műfaji típusokat tartalmazott. A Bibliában határozott különbség van a spontán inspirációjú alkalmi himnusz és a többé-kevésbé népi éneklés, a liturgikus tune illetve chant között. Az egyes zsoltárok feliratai nótajelzések népszerű dallamokra (22, 45 stb. vö. Ézs. 45:8). Ez ősi gyakorlat a liturgia és a zene történetében, a hettitáktól napjainkig a contrafactum nagy szerepet játszik a népszerű zenegyakorlatban. A dallamok, amelyekre utalás történik, valószínűleg az ókori Keleten mindenütt fellelhető dallammodellek (nomos, raga, hirmos, modus, maqam stb.) variációi lehettek. A zsoltárszövegek gyakran zenei formákat árulnak el: egyszerű refrén (Zsolt. 8, 43:5, 46, 59 stb.), liturgikus ismétlések (Zsolt. 118, 135), soronkénti válaszok (Zsolt. 136), akrosztikus versszakok (Zsolt. 119), nyitó és záró akklamációk (Hallelujah, Amen, Hosanna), utalások közjátékra (Szelah), előadásmódra, hangszerfajtákra, a darab oktató jellegére (maszkil), a nyolcadik hangra (Has e minit, Zsolt. 1, 8, 81, 84). A legfontosabb formai elem maga a héber költészet stílusa. Alapvető alkati egysége vagy egy sorpár vagy egy gyenge vagy erős cezúrával felezett költői sor. A két fél tartalmilag is párhuzamos parallelizmus membrorumban jelentkezik, amely megfelelő zenei interpretációt kíván: a költői parallelizmus zenei megfelelője az antifona. A váltakozó ének klasszikus példája Mirjam dicsérő éneke Ex. 15-ben, amelyről Philon is megemlékezik. Nyilvánvalóan antifonális előadást őrzött meg 1 Sám. 18:7, ahol a magyar szövegben éneklésnek fordított ānāh megfelelője az eredeti szövegben a ráfelelni, válaszolni, rázendíteni. Basilius ( ) egyik levelében védelmébe veszi a zsoltárok responsorikus éneklését Egyiptomra, Líbiára, Palesztinára, Arábira, Föníciára és az Eufrátesz környékére hivatkozva, amiből arra következtethetünk, hogy az antifonális és responsorikus éneklés Líbiától Mezopotámiáig mindenütt jelen volt. Az egyszerű szóló-psalmodiában (Zsolt. 3, 5) egy imádkozó énekel. A responsorikus zsoltárban a kar felel a szólistának (Zsolt. 8, 56), az antifonális 8 Pávich Zsuzsanna: Az ószövetségi zene vallástörténeti és művelődéstörténeti jelentősége In: Theologiai Szemle pp
8 P ÁVICH ZSUZSANNA zsoltárban két kar váltakozva énekel, olykor refrénnel összekötve. A zenei liturgia négy formája egyszerű psalmodia, responsio, antifona, litánia egyformán mintává lett a zsinagóga és az egyház gyakorlatában. A fogság után, a 4. században a zene nagyobb szerepet játszott a templomi istentiszteletben, mint korábban. A vokális és hangszeres zene előadói hivatásos zenészek, céhek és családok, akiknek származását Héman, Aszáf, Jeduthun, Korah végeredményben a Lévi törzse nevei jelzik. Megbízásukat még Dávidtól nyerték (1 Krón. 6:12-32, 15:16-24, 16:41-42, 2 Krón. 20:19, 25:5). Számukat 1 Krón. 23:5 négyezerre teszi, másutt (1 Krón. 25) 12, egyenként 24 személyből álló csoportról van szó, vezetőjük az énekmester. Az egyes zsoltárok ilyen utalásai azonban kétesek. A már idézett hangszerek nagy számban használatosak voltak amint azt a Mishnából tudjuk, de nem feltételezhetjük, hogy zenekart alkottak. A vokális és hangszeres zenének megvolt a pontos helye az istentiszteleti rendben, de a 2 Krón. 29:20-30-ban található leírások csak azt jelzik, hogy a zenei rész a szakrificiális után következett, legteljesebb mishnai leírása a Tamid traktátus 5:6-ban található. Az istentiszteleti rend fejlődésével kikerülhetetlen volt a zenei propriumok kijelölése a naponkénti és az ünnepi alkalmakra, ez tükröződik pl. a 30. és a 90. zsoltárban. A zsoltárokban a gyülekezet valószínűleg csak refrének éneklésével szerepel, mint a bizony örökké való az Ő kegyelme (Zsolt. 136, Jer. 33:11, 2 Krón. 7:3), vagy doxológiákkal (Zsolt. 41:13, 72:18-19, 118:36, 89:52, 106:48, vagy 1 Krón. 16:36). A zenész-céhek felállítása nemcsak az előadás, hanem a kompozíció tekintetében is fontos volt, így a fogság utáni időben keletkezett bibliai Zsoltárok könyve anyagának nagyobb része. A címek, pl. Grádicsok énekei ( ), részben a rendeltetésre utalnak, részben mint a 22, a 45, az 56 és az 57. zsoltár esetében nótajelzések. Nagy Sándor győzelme után új hatások érvényesültek Júda földjén is. Dániel a pogány szertartások leírása során (Dán. 3:5, 7, 10, 15. vers) a régiek mellett új hangszerek nevét is adja, ezek közül legalább három görög elnevezés, így a kitharos, pesanterin, sümfonijah. A Talmud és a Midrash visszhangozzák az ellenállást a görög zenével szemben, amely fokozódott a második templom lerombolása után, ekkor a vezetők minden fajta, még a vallási hangszeres zenét is megtiltottak. Ebben az összefüggésben fontosnak tűnik, hogy a bibliai lírát komoly tisztelet övezte (Sir. 44:5), és hogy a görög és római periódusban is folytonosan keletkeztek lírai alkotások, főleg a régebbi kompozíciók reminiszcenciáiként. Ezekre elszórt példák vannak a prófétai könyvekben, pl. Sir. 51, Judit 16, Tobit 13. A három ifjú éneke görög toldalék Dániel könyvéhez, a Manassé énekét egy görög zsidó írhatta. A Holt-tengeri anyag további főleg hálaadó zsoltárokat és más liturgikus anyagot is tartalmaz. Ezek az Ószövetség költői iratait imitálják, de 92
9 AZ ÉNEK ÉS ZENE SZEREPE AZ ÓSZÖVETSÉG NÉPÉNEK ÉLETÉBEN egy, a Kr. e. 1. és Kr. u. 1. századi zsidó szekta szellemét örökítik tovább. Ezekből megismerhetünk valamit egy olyan zsidó csoport zenéjéből és liturgiájából, amelynek különleges eszkatologikus reménységei voltak. A későbbi zsinagógai gyakorlatban a zene szerepe nincs tisztázva, de feltehető, hogy direkt vagy indirekt formában a templomihoz kapcsolódik. A szolgálat főbb alapelemei a hitvallásos shema és az imádság, a tephillah. Bizonyos zsoltárok, így a Hallel responsorikus éneklése föltehető. A diaszpóra zsidó gyülekezetei a görög fordítást is használták, hogy himnuszaikat és zsoltáraikat az ősi dallamok vagy a görög modusok szerint énekelték-e? sajnos nem tudjuk. A zsinagógai éneklés mind otthon, mind a szétszórtságban kizárólag vokális volt. De hogy ezt mennyire komolyan vették, bizonyítja a következő talmudi szabály: Aki az Írást kantálás nélkül olvassa, arra érvényes az ige: törvényeket adtam nekik, és nem tartották meg őket. (Megilla 32a). A rabbinikus irodalom bővelkedik intelmekkel, hogy az Írást énekelni, nem egyszerűen olvasni kell. Rabbinikus források a zsinagógák hangszer-tilalmát a templom és a haza elvesztésével magyarázták, de Eric Werner 9 úgy látja, hogy komoly ellenszenv mutatkozott a hangszeres zenével szemben, már jóval a templom eleste előtt. Ez talán védekezés volt a zenei-orgiasztikus misztérium-kultuszok ellen, amelyekben a mezopotámiai zsidók is nem ritkán részt vettek. Az ókori keleti nagykultúrák zenéjében csaknem mindenütt fellelhető az ethosztan. Az ethosz-fogalom lényege a modusok karakterének bizonyos tartalmi képzetekkel való társítása, amelyeket időhöz, alkalomhoz és helyhez kapcsoltak. A hangsorok etikus értelmezése elméletileg Egyiptomhoz kapcsolódik. Az ősi Egyiptomban kettős hatást tulajdonítottak a zenének: egyrészt fizikai érzetet, másrészt varázserőt. Az utóbbit jelentő heka (varázslás) késői utóda a latin cantare incantare, a francia chanter enchanter vagy az angol spell kettős jelentése: Énekelni és zenélni évezredeken át minden műveltségi fokon és minden körzetben azt jelenti, hogy varázsolni, elbűvölni, ráolvasni. 10 Az a gondolat, hogy a zene esztétikailag szép lehet, idegen a bibliai irodalomtól. A zene dicsérő epithetonja az akkád nigutu vagy ningutu ill. alalu, vagy az egyiptomi világi zenét jelentő hi = öröm, vidámság, örömszerzés jelentéssel szemben a Bibliában nem a szép, a yafe, hanem a kellemes, a na im az esztétikum és az etikum határjelző szava (Zsolt. 145:3). Az Ószövetség az emberi hang vagy a hangszer akusztikus szépségét az édes, kellemes vagy az erős jelzőkkel említi, leggyakoribb az édes használata. A szent szomszédságában az Írás gondosan kerüli a szépet, ez csak szekuláris értelemben, a vizuális szépség vonatkozásában és a rút ellentéteként fordul elő. A görögben annyira fontos szép rút antinómiával ellentétben a 9 Eric Werner: The Sacred Bridge, London, Szabolcsi Bence: A zene története p. 16., Zeneműkiadó, Budapest,
10 P ÁVICH ZSUZSANNA Biblia a szent profán ellentétet hangsúlyozza, amely a keresztyén művelődéstörténetre is jellemző. A Közép-Kelet és Hellasz uralkodó ideológiája megegyezik abban, hogy a zene nem szépség dolga, hanem etikai tényező. A 19. és 20. századi felfedezések szerint valószínűleg a bizánci gregorián és örmény zene ősrétegeit mindenestül zsinagógai minták adaptációinak kell tekinteni. Ezek után az egyház éneke függetlenítette magát a zsidó modellektől és saját elvei szerint bővült tovább, amelyeket főképp liturgiai koncepciók határoztak meg. A zsidó származás döntő bizonyítékai maguk a formatípusok, amelyek eredeti tisztaságukban őrződtek meg olyan zsidó csoportoknál, pl. Jemenben, amelyek sohasem kerültek érintkezésbe a keresztyénekkel. Még meggyőzőbbek a különböző hasonlóságok a kétfajta kantilláció modusai, zsoltárai és tractatusai között. A melizmatikus ének szintén határozott analógiákra mutat: egész dallam-minták egyformán szerepelnek mindegyikben. A zsidó és keresztyén éneklésnek ez az interrelációja főleg a római, bizánci és örmény egyházakat érintette, csaknem az első évezred végéig. E korban a zsinagóga volt a kölcsönadó és az egyház a kölcsönvevő. A Kr. e körül létrejött nagykultúrák Egyiptomban, Mezopotámiában, Indiában és Kínában megalapozták az emberi műveltséget, és olyan kitörölhetetlen kulturális nyomokat hagytak, melyek a történelem folyamán még ma is újra meg újra előbukkannak. 11 A szíriai-mezopotámiai és egyiptomi gyökerekből táplálkozó ősi héber zene görög teóriák és rendszerek közvetítésével Bizáncon és a gregoriánon át zenei világnyelvünk egyik fundamentuma. A zsidó kantilláció, a görög nomosz, a bizánci ekhosz, az ókori keleti trichord- majd tetrachord-rendszerek találkoznak a gregoriánumban, az ókor klasszikus dallamkultúrájának ebben a végső összefoglalásában. Az izraeli dallamosság nem az egyre több idegen hatást magába olvasztó zsinagógai zenei praxisban, hanem sokkal inkább az archaikus korálisban, a lekciók, orációk, zsoltártónusok hangjában, az Introitusok zsoltár- és antifonamelódiáiban, a Graduálék és Versusok prózaénekeiben él tovább. 12 Az ószövetség zenei anyaga fejlődő formájában és karakterében híd gyanánt szolgál az ókori Kelettől a középkoron át a nyugati világ zenekultúrája felé Györgyiné Koncz Judit: Az ókor zenei nevelése. In: Studia Caroliensia, Szabolcsi Bence: A melódia története, vázlatok a zenei stílus múltjából p. 39., Zeneműkiadó, Budapest, Pávich Zsuzsanna: Der biblische Hintergrund des kirchlichen Singens In: Internationale Arbeitsgemeinschaft für Hymnologie, Bulletin pp. 3 8., Groningen,
A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról
A Biblia rövid áttekintése Alapvető információk a Bibliáról Áttekintés a Bibliáról A Biblia Isten szava A Biblia Isten üzenetét tartalmazza. A Szentírás megírásában kb. 1500 év leforgása alatt mintegy
RészletesebbenH E L Y I T A N T E R V H I T T A N 9-1 2. É V F O L Y A M
H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 9-1 2. É V F O L Y A M H I T T A N 9. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével)
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL
ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL 2014 REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás Huszonnégy
RészletesebbenAz Ószövetségi történelem kronológiája
Az Ószövetségi történelem kronológiája Cél 2. Az óra célja az, hogy az Ószövetség által elmondott történetek időpontját - lehetőség szerint - a legpontosabban tudjuk meghatározni. A vizsgált korszak időbeli
Részletesebbeninterperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és
BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz
RészletesebbenA SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma
A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma
RészletesebbenÓkori közel-keleti kultúrák diszciplináris minor a 2019-től fölvett hallgatóknak
Ókori közel-keleti kultúrák diszciplináris minor a 2019-től fölvett hallgatóknak A minorokat elsődlegesen az ELTE BTK hallgatóinak hirdetjük meg, az előírt bemeneti követelmények figyelembevételével. A
RészletesebbenAz ószövetségi zene gyökerei, szakrális és világi kibontakozása, hatása az európai művelődésre
Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Pávich Zsuzsanna Az ószövetségi zene gyökerei, szakrális és világi kibontakozása, hatása az európai művelődésre PhD disszertáció tézisei Témavezető professzor:
RészletesebbenH E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M
H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M H I T T A N 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével)
RészletesebbenTömbösített tanmenet 5.o
Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális
RészletesebbenS TUDIA CAROLIENSIA 2007.4. SZÁM 93 102.
S TUDIA CAROLIENSIA 2007.4. SZÁM 93 102. PÁVICH ZSUZSANNA AZ ÓSZÖVETSÉG ZENÉJÉNEK GYÖKEREI AZ EGYIPTOMI ZENE A Nílus völgyében a Kr. e. 2900 körül megindult politikai, társadalmi és gazdasági fejlődés
RészletesebbenTematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)
Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak
RészletesebbenSokszínű húsvét Sokszínű tár
2012/04/02-2012/06/15 [1] Mini tárlatunkon ezúttal a húsvét sokszínűségéhez kapcsolódva mutatunk be néhány dokumentumot a sokszínű Plakát- és Kisnyomtatványtár anyagából szemezgetve, és kívánunk minden
Részletesebben- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?
MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban
RészletesebbenHelyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című
RészletesebbenTartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119
Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27
RészletesebbenH I T T A N. 7-8. é v f o l y a m
Hittan H I T T A N 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével) bemutatjuk, hogy a Krisztus előtti zsidóság
RészletesebbenA keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz
KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL
ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás
RészletesebbenMindennapi közös imádságok
Mindennapi közös imádságok A mindennapi istentiszteletek rendje Zsoltározó istentiszteletet bárhol tarthatunk: otthoni magányban, családi körben, munkahelyen, iskolai közösségben, táborokban és természetesen
RészletesebbenHanukka és Karácsony
Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger
RészletesebbenTisztségek az Ószövetség idején
Tisztségek az Ószövetség idején Induljunk el egy értelmező meghatározásból. A tisztség egy olyan munkakört jelent, amellyel megbíznak, amelyre elhívnak, vagy amelyre kineveznek valakit. A felkérés értelmében,
RészletesebbenHelyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY
Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY A német két tannyelvű oktatás szerves részét képezi a művészeti nevelés, mely műveltségi terület többek között az ének-zene
RészletesebbenBibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére
Bibliaismeret Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére A tantárgy órakerete: Évfolyam Hetek száma Heti órakeret Évi órakeret 9. 36 1 36 10. 36 1 36 11. 36 1 36 12. 32 1
RészletesebbenCigány népismeret. (Minden oktatási forma számára) Részletes követelmények a 4. évfolyam végén. (A példákat dőlt betűvel szedtük)
Cigány népismeret (Minden oktatási forma számára) Részletes követelmények a 4. évfolyam végén (A példákat dőlt betűvel szedtük) Tananyag Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmény Ajánlott műveltségi
RészletesebbenBibliaolvasó vezérfonal a évre
Bibliaolvasó vezérfonal a 2019. évre Abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk Őáltala. (1Jn 4,9) KÖZÖS IMÁDSÁGAINK TÉMÁI AZ EGYES NAPOKRA
RészletesebbenNÉPZENÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN A) KOMPETENCIÁK
NÉPZENÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN A népzenész ismeretek ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi
RészletesebbenTÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ. TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ Szerző:Szöveg: S. Temple ford.: ifj. Kulcsár Tibor Zene: S. Temple, N. Warren
TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ Szerző:Szöveg: S. Temple ford.: ifj. Kulcsár Tibor Zene: S. Temple, N. Warren 1. Tégy engem békeköveteddé, Hogy hinthessem az igemagvakat. Ó, Szentlelked
RészletesebbenMessiási jövendölések IV.évf./2.félév. A Messiás helyettes áldozati halálára vonatkozó jövendölések
I.Igehelyek Messiási jövendölések IV.évf./2.félév A Messiás helyettes áldozati halálára vonatkozó jövendölések a.) Nagyobb, egybefüggő szakaszok - 22. Zsoltár - 69. Zsoltár - Ézsa. 52:13-53:12 b.) Rövidebb
RészletesebbenA tanévzáró istentisztelet felépítése
A tanévzáró istentisztelet felépítése HÁLAADÓ ÉNEK BEVEZETÉS BEVEZETÕ ZSOLTÁR (INTROITUS) A NAP IMÁDSÁGA (KOLLEKTA) IGEOLVASÁS IGEHIRDETÉS TE DEUM-ÉNEK ÁLTALÁNOS KÖNYÖRGÕ IMÁDSÁG, KYRIE, MIATYÁNK ÁLDÁS
RészletesebbenSalamon, a bölcs király
A Biblia gyermekeknek bemutatja Salamon, a bölcs király Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Lazarus Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Átírta : Ruth Klassen 60/22. Történet www.m1914.org Bible for Children,
RészletesebbenSZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA
SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA A versenyzők előre elkészített kártyákat húznak az alábbi feladatokból: LAPRÓLOLVASÁSI KÉSZSÉGET MÉRŐ FELADAT: I. korcsoport Egyszólamú tonális dallam lapról éneklése max.
RészletesebbenA héber Biblia margójára 1. Suhai György 2012.03.08.
A héber Biblia margójára 1 Suhai György 2012.03.08. Ha kinyitjuk a héber Bibliát, 2 egy hihetetlenül érdekes, izgalmas világ tárul elénk. A nyugati ember számára teljesen idegen ősi írásjelek (a Szent
RészletesebbenZsoltáros magyarok. Az eredet
Zsoltáros magyarok A fenti szép címet némileg pontosítanom kell. Nem általában lesz most szó zsoltárt forgató eleinkről, hanem csak a református magyarokról. Igaz számukra talán még fontosabbak voltak
RészletesebbenHit és erkölcstan 1-4. osztály
Hit és erkölcstan 1-4. osztály 1. évfolyam Tankönyv: Lacknerné Puskás Sára: Isten hozott 1. félév Tudja, hogy Isten, teremtő ereje által, minden, ami a világ része, Isten munkája során jött létre. A Teremtéstörténet
Részletesebben1. osztály. A tanév során tanult énekek közül 5 ifjúsági és 5 református énekeskönyvi ének ismerete.
1. osztály Külső jegyek alapján a református templom sajátosságainak felismerése. A bibliai teremtéstörténetének korosztályi szintű ismerete. Noé és a vízözön történetének ismerete. Az elveszett bárány
RészletesebbenHittan tanmenet 2. osztály
Hittan tanmenet 2. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 Az Isten szava című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek
RészletesebbenJézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3.
10. tanulmány Jézus Jeruzsálemben május 28 június 3. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Zakariás 9:9; Máté 21:1-46; 22:1-15; Apostolok cselekedetei 6:7; Róma 4:13-16; Jelenések 14:7-12 Sohasem olvastátok
RészletesebbenA Selyemút kultúrái diszciplináris minor
A Selyemút kultúrái diszciplináris minor A minorokat elsődlegesen az ELTE BTK hallgatói részére hirdetjük meg, az előírt bemeneti követelmények figyelembevételével. A fennmaradó oktatói kapacitás függvényében,
RészletesebbenKözépméretű énekeskönyv
Az egyházi ének tanításához ajánlott énekeskönyvek és kórusgyűjtemények 1./ A Református énekeskönyv Magyarországon, 1948- ban jelent meg. Kiadja a Magyarországi Református Egyház. Több kiadást ért meg.
RészletesebbenTartalomjegyzék 1. Az élet virága 2. Szakrális geometria 3. Az élet tojása
5 Tartalomjegyzék 1. Az élet virága 7 A világon mindenütt 10 Az élet virágának titkai 13 Története 15 Thot 18 2. Szakrális geometria 23 A misztériumiskolák 24 Ehnaton 27 Szakrális geometria 30 Az ősok
RészletesebbenHusz János és a huszitizmus hatása a magyarországi művelődésben
Husz János és a huszitizmus hatása a magyarországi művelődésben 2015/11/09-2015/11/10 2015/10/30 Több kulturális intézmény közös szervezésében, Husz János halálának 600. évfordulója alkalmából, tudományos
RészletesebbenA KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA
A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA GIOTTO di Bondone: Feszület(1290-1300) Santa Maria Novella, Firenze Kezdete: a Római Birodalom bukása (476) Vége: a a nagy földrajzi felfedezések időszaka (konkrét évszámként 1492,
RészletesebbenA MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI
A magyar népzene alapjai emelt szint 0802 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 28. A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenELŐTANULMÁNYI REND SOLA SCRIPTURA TEOLÓGIAI FŐISKOLA TEOLÓGIA SZAK (alapképzés) 2015/2016-os tanévtől kifutó
KÓD 1 TANEGYSÉG OKTATÓ KREDI T A FELVÉTEL FELTÉTELE 2 SZÁMONKÉRÉS MEGJEGYZÉS TKÓ1 Genezis Dr. Reisinger János _ TKÓ2 Az Ószövetség világa Nagy Viktória Izrael története TKÓ3 Nagy prófétai könyvek 1. (Dániel)
Részletesebben1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska
1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben
RészletesebbenA SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
RészletesebbenKelet-ázsiai kultúrák diszciplináris minor a 2017-től fölvett hallgatóknak
Kelet-ázsiai kultúrák diszciplináris minor a 2017-től fölvett hallgatóknak A minorokat elsődlegesen az ELTE BTK hallgatóinak hirdetjük meg, az előírt bemeneti követelmények figyelembevételével. A fennmaradó
RészletesebbenSamuel Scheidt vokális és billentyűs Magnificat-feldolgozásai
Magyar Egyházzene XX (2012/2013) 331 335 MESTERMŰVEK Varga László Varga László (1970) orgonaművész, egyházzenész 1970-ben Miskolcon született. Miskolcon végezte alapfokú zenei tanulmányait, majd ugyanitt
RészletesebbenKiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez
Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Az ókori római állam Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma város,
RészletesebbenJellege: 8 osztályos általános iskola. órakeret órakeret 5. 2 72 64 8 6. 2 72 64 8 7. 2 72 65 7 8. 2 72 58 14
A hit- és erkölcstan tantárgy helyi tanterve (5-8. évfolyam) Tánc és dráma kapcsolópontokkal KÓD: ÁLT04. Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc Általános Iskola Jellege: 8 osztályos általános iskola
RészletesebbenSZÁRMAZÁS, HATALOM, TÖRTÉNELEM. Szerkesztette: Szalay Gábor
SZÁRMAZÁS, HATALOM, TÖRTÉNELEM Szerkesztette: Szalay Gábor Ádám és utódainak neve a sumer mondákban: Ádám= Eridui Alulim Széth=Alalgas Enos=Enmenluanna Káin= Emmengalama Mahalael=Dumuzid, a Pásztor Járed=
RészletesebbenTartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK
Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeş-Bolyai Tudományegyetem intézmény 1.2 Kar Református Tanárképző Kar 1.3 Intézet Református Tanárképző és Zenepedagógia Intézet 1.4
RészletesebbenMűvészettörténeti fejtegetések
Művészettörténeti fejtegetések A tanulmány-trilógiám harmadik fejezete nem ténykérdéseket tárgyal, hanem művészettörténeti dolgokra akarja felhívni a figyelmet. Azonban az, hogy a harmadik részt megérthessék,
Részletesebbena 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Ókori és keleti filológia képzési ág Keleti nyelvek és kultúrák alapszak, iranisztika szakirány a 2015-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati
Részletesebben938. szám 2013. május 19.
A SZEGED-FELSŐVÁROSI SZENT MIKLÓS PLÉBÁNIA LAPJA 938. szám 2013. május 19. Pünkösdvasárnap Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek ApCsel 2,1-11 Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan
RészletesebbenVALLÁSTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZETEK: Ókortudományi Intézet, Filozófia Intézet
VALLÁSTUDOMÁNY (MA) TANEGYSÉGLISTA (2015) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv =
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza
RészletesebbenInterkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban
Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi
RészletesebbenHitéleti alkalmaink a as tanévben
Hitéleti alkalmaink a 2017-2018-as tanévben Intézményünk vezérigéje a 2017-2018-as tanévben: "A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, és a Szentnek megismerése ad értelmet." (Példabeszédek könyve 9,10)
RészletesebbenKutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.
Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,
RészletesebbenÉNEK-ZENE. A továbbhaladás feltételei évfolyamonként: 7. évf (hat osztályos) Éneklés
ÉNEK-ZENE osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 45 p. 10 p. aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 60%-tól közepes (3) 45%-tól elégséges(2) javító vizsga írásbeli
RészletesebbenSZKB_105_09. Most már megy?
SZKB_105_09 Most már megy? SZOCKOMP_B_105_diak_book.indb 85 2007. 07. 24. 16:23:22 SZOCKOMP_B_105_diak_book.indb 86 2007. 07. 24. 16:23:22 tanulói Most már megy? 5. évfolyam 87 D1 Összekevert mondatok
RészletesebbenBIBLIAOLVASÁSI KALAUZ
BIBLIAOLVASÁSI KALAUZ Az alábbi táblázat segítséget nyújt Önnek, hogy két vagy akár egy év alatt elolvassa a teljes bibliát. A táblázat első oszlopát akkor kövesse, ha egy év alatt szeretné a bibliát elolvasni.
RészletesebbenA KING JAMES BIBLIA 1611 APOKRIF IMÁDSÁG és AZARIAH dal három zsidó. A dal, a három zsidók és Azariah ima
www.scriptural-truth.com Az ima Azariah A KING JAMES BIBLIA 1611 APOKRIF IMÁDSÁG és AZARIAH dal három zsidó A dal, a három zsidók és Azariah ima 1:1 és mentek a tűz közepén dicsérő Isten, és az áldás az
RészletesebbenNépdaltanítás szerepe a tanítóképzésben
Várszeginé Gáncs Erzsébet Népdaltanítás szerepe a tanítóképzésben A tanítóképzés feladatai között kiemelt szerepet kap a tanítójelöltek zenei műveltségének szélesítése, elmélyítése. Kodály Zoltán szavait
RészletesebbenTANTERV - MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Hónap S Z E P T E M B E R TANTERV - MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Művelődési sztenderd 4. osztály Törzsanyag és követelményrendszer Hét A-szint / minimum B-szint / átlag C-szint / optimum 1. Ismerkedés az új
RészletesebbenEgy év alatt végig a Biblián 1
Egy év alatt végig a Biblián 1 I. 1. 1Móz 1 2 Zsolt 8 Mk 1,1 20 I. 2. 1Móz 3 5 Mk 1,21 45 I. 3. 1Móz 6 8 Zsolt 43 Mk 2,1 17 I. 4. 1Móz 9 10 Zsolt 9 Mk 2,18 28 I. 5. 1Móz 11 13 Mk 3,1 19 I. 6. 1Móz 14 16
RészletesebbenKÉPTÁR. Őskor, Ókori Egyiptom, Ókori Mezopotámia 22 dia tartalomjegyzékkel. oktatási segédanyag, 2014
KÉPTÁR Őskor, Ókori Egyiptom, Ókori Mezopotámia 22 dia tartalomjegyzékkel oktatási segédanyag, 2014 Vetési Albert Gimnázium, Veszprém Összeállította: Bánlaki Ildikó ŐSKOR 1. Stonehenge bronzkor ŐSKOR 2.
RészletesebbenTeológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12.
SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete u. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 Teológia alapszak
RészletesebbenSzalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia
Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők
RészletesebbenOsztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia
Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek A.1. Bibliák, bibliai részletek A.2. Konkordanciák A.3. Bibliai lexikonok, fogalmi szókönyvek A.4. Bibliai atlaszok A.5. Bibliai nyelvek A.5.1. Héber és arám
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Elıszó a magyar kiadáshoz 13 Elıszó az angol kiadásokhoz 15 Rövidítések 18. 1. Bevezetés 21 2. Az Ószövetség ihletettsége 29
TARTALOMJEGYZÉK Elıszó a magyar kiadáshoz 13 Elıszó az angol kiadásokhoz 15 Rövidítések 18 1. Bevezetés 21 2. Az Ószövetség ihletettsége 29 ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS 3. A héber kéziratok és a korai
RészletesebbenKrisztus és a mózesi törvény
április 5 11. Krisztus és a mózesi törvény A lecke rövid áttekintése ALAPIGE: János 5:46 A TANULÓ CÉLJA: Tudni: Ismerjük fel, hogy Jézus adta Mózesnek a törvényeket a Sínaihegyen! Érezni: Tartsuk a törvényt
RészletesebbenMárványos Tamburazenekar
Márványos Tamburazenekar MŰSORAINK "Húzzad édes muzsikásom" - Magyar népi hangszerek, hangadó játékszerek bemutatója: Az interaktív előadás során a magyar népzene hangszereit mutatjuk be. Egy műsoron belül
RészletesebbenSZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.
SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00
RészletesebbenAz i.e. XV. Századtól az i.sz. III. századig IZRAEL MŰVÉSZETE
Az i.e. XV. Századtól az i.sz. III. századig IZRAEL MŰVÉSZETE Olajfák hegyén álló Könnycsepp templom belseje Judaizmus A judaizmus több mint 4000 éve keletkezett a Közel- Keleten. Az első zsidók egy héber,
Részletesebbena 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Ókori és keleti filológia képzési ág Keleti nyelvek és kultúrák alapszak, török szakirány a 2015-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
Részletesebbenhadzs (ar.) zarándoklás Mekkába, a muzulmánok szent helyére a Kábához, v. Medinába, Mohamed sírjához
H hadzs (ar.) zarándoklás Mekkába, a muzulmánok szent helyére a Kábához, v. Medinába, Mohamed sírjához hadzsi (ar.) Mekkába v. Medinába zarándokló vagy ilyen zarándokutat megtett muzulmán háfiz (ar.) az
RészletesebbenÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET
ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ Immár hoz hasznos magvakat, díszíti ékes,
RészletesebbenAz idő története múzeumpedagógiai foglalkozás
Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás 2. Ismerkedés a napórával FELADATLAP A az egyik legősibb időmérő eszköz, amelynek elve azon a megfigyelésen alapszik, hogy az egyes testek árnyékának hossza
RészletesebbenA szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit
A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege
Részletesebben2012. szeptemberétől. Heti kontakt. Félévi Kredit. Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Ionescu Klára X
Történelem alapszak Idegenvezető szakirány mintatanterve 2012. szeptemberétől Tantágy neve felelős Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Ionescu Klára Filozófiatörténet AIB1002 2 0 K 2 TR Dr. Trembeczki István
RészletesebbenOROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida
OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK Készítette: Dobi Frida JÖVEVÉNYSZAVAK A jövevényszavak és az idegen szavak között a határt nem lehet megvonni. Jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvből jött szavakat nevezzük, melyek
RészletesebbenMessiási próféciák IV. évfolyam. I. félév
Messiási próféciák IV. évfolyam I. félév Tematika: 1. Bevezetés: A messiási jövendölések fogalma, jellegzetességeik, tanulmányozásuk, haszna, jelentősége. Két alapvető messiási jövendölés: Az ősevangélium
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ. Ünnepek és hétköznapok a régi Magyarországon sétálókoncertek a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításában
Pályázati Azonosító: 3808/02433 SZAKMAI BESZÁMOLÓ Ünnepek és hétköznapok a régi Magyarországon sétálókoncertek a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításában A Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom és Ismeretterjesztés
RészletesebbenVendégünk Törökország
2014/04/23-2014/05/31 1. oldal (összes: 9) 2. oldal (összes: 9) [1]2014. április 23. és május 31. között tekinthető meg a modern Törökországot és a modern török irodalom egy-egy darabját bemutató kamarakiállítás
RészletesebbenOsztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam
Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból 9. évfolyam 4-5 mű éneklése tiszta intonációval a következő kategóriák mindegyikéből: gregorián, reneszánsz, barokk, bécsi klasszikus Magyar népzene és történeti
RészletesebbenREFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország
REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak
RészletesebbenNépi játékok foglalkozások
Népi játékok foglalkozások Szélkakas népi játszópark (Kosaras körhinta, népi játékok) A népi játékok, nem csupán látványos népművészeti alkotások, hanem fejlesztő hatású kreatív, embert próbáló ügyességi
RészletesebbenAZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE. Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel
AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel kell rendelkeznie: o biztos kottaolvasási készség hat hangterjedelemben; o abszolút hangok ismerete kis
Részletesebben[Erdélyi Magyar Adatbank] A KÉT KIRÁLYGYERMEK BALLADAMOTÍVUMAI EGY KIBÉDI NÉPMESÉBEN
RÁDULY JÁNOS A KÉT KIRÁLYGYERMEK BALLADAMOTÍVUMAI EGY KIBÉDI NÉPMESÉBEN 1. 1865-ben jelent meg első ízben a Fővárosi Lapokban Kriza János egyik legkiválóbb munkatársának, Gálfi Sándornak a balladagyűjtése
RészletesebbenVlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet.
Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, 2.4.3. A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i.e. 500 k.:
RészletesebbenMIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?
MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm
Részletesebben1 2. évfolyam. 1. Zenei reprodukció
ÉNEK-ZENE A művészi tevékenység, a művészetek hatása semmivel nem pótolható szerepet játszik személyiségünk fejlődésében, az ízlés, a kreativitás, az érzések árnyalt kifejezésének fejlesztésében. A műalkotások
RészletesebbenTEMPLOM, KÖZÖS IMÁINK
TEMPLOM, KÖZÖS IMÁINK Templomunk-iskolánk nevelési helyszíne Nagy előnye iskolánknak, hogy földrajzilag is közel áll hozzánk fenntartó gyülekezetünk temploma. Hagyományosan minden tanévet itt kezdünk,
RészletesebbenGYÖRGYINÉ KONCZ JUDIT AZ ÓKOR ZENEI NEVELÉSE. Az előzmények
S TUDIA CAROLIENSIA 2004. 2. SZÁM 78-108. GYÖRGYINÉ KONCZ JUDIT Az előzmények AZ ÓKOR ZENEI NEVELÉSE Hat-hétezer évvel ezelőtt, szinte egy időben, földrajzilag jól behatárolható térségben, a Sárga-tengertől
RészletesebbenA vezetőket jelölő negyven szó
1. fejezet A vezetőket jelölő negyven szó Elpusztítja a nemzet minden vezetőjét: a hőst és a katonát, a bírót és a prófétát, a varázslót és a véneket, a hadnagyot és a főrendűt, a tanácsost, az ügyes mestert
Részletesebben