Vezetői jelentés. Lokálistól a globálisig téradat-infrastruktúrák: intézkedési javaslatok

Átírás

1 Térinformációs hálózat Európában: a GINIE projekt IST Vezetői jelentés Lokálistól a globálisig téradat-infrastruktúrák: intézkedési javaslatok D5.6.2 (a) jelentés január Projektkoordinátor: Sheffieldi Egyetem - USFD Résztvevők: Európai Térinformatikai Ernyőszervezet - EUROGI Az Európai Bizottság Egyesített Kutatóközpontja - JRC Open GIS Konzorcium (Európa) - OGCE

2 Előzmények Egyre növekvő mértékben ismerik fel, hogy a modern társadalom legfőbb kihívásai, mint a környezetvédelem, a fokozott biztonság és a jobb közlekedés megteremtése, a társadalmilag igazságos fejlesztés és az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások tökéletesítése megköveteli a döntéshozóktól, hogy azonosítsák, mire van a legnagyobb szükség, és milyen eszközök kellenek a hatékony, célzott beavatkozáshoz, kísérjék figyelemmel az eredményeket, és előre mérjék fel azok hatásait. Mindezen feladatok elvégzéséhez döntő fontosságú a térinformáció. Az ilyen információnak nemcsak léteznie kell, hanem az is legyen könnyen kideríthető, hogy kinél áll rendelkezésre, megfelel-e az adott célnak, hogyan érhető el, és össze lehet-e kapcsolni másféle információval. Minthogy Európa gazdaságilag és társadalmilag egyre jobban integrálódik, és az a felismerés is egyre erősödik, hogy némely ügyek, melyeket páneurópai szinten kell rendezni, mint a környezet változásai, a biztonság, a közlekedés, a társadalmi összefogás, olyan Európa-méretű téradat-szerkezeteket kíván, amelyek az összes országban alkalmazhatók, és legalább minimális mennyiségű közös nevezőt tartalmaznak. A kormányok, miközben kidolgozzák és megvalósítják politikájukat, egyre inkább elvárják, hogy mindazokkal, akik igénylik, akadálytalanul megoszthassák az információikat, legyenek azok helyi, tartományi, országos, regionális vagy globális szintűek. Az állami szektorban ezt a célt segítik az e-kormányzati programok, amelyeket megfelelően kifejlesztettek csaknem az összes európai országban, és amelyek a téradat-infrastruktúra megvalósításának alapjait néhány építőkővel erősítik. Az állami szektorban tekintélyes adatmennyiséget tárolnak, gyűjtenek, frissítenek és alkalmaznak helyi szinten azon szolgáltatások céljára, melyekért a helyi szervek felelősek, illetve amelyeket a regionális vagy országos kormányok nevében látnak el. Ezek a szolgáltatások különfélék az országokon belül, illetve az EU tagországok között az illető kormányok felépítésének megfelelően. Az állami szektor szerkezete jelentősen eltér szerte Európában, nemcsak a szintek számát, hanem a bevont intézmények számát illetően is. Feltéve, hogy Európában több mint helyi önkormányzati szervezet működik, valamint más állami és magánintézmények ezrei, melyek a helyi szolgáltatások teljesítésében és területszervezésben érdekeltek, a kép a különböző országokat, régiókat és településeket tekintve, de akár ugyanazon országon belül is rendkívül heterogén. Az egyes önkormányzati szervezetek mérete igen változatos a választókörzet nagysága, az általuk kiszolgált földrajzi terület, az alkalmazottak száma és szakképzettsége, az általuk nyújtott szolgáltatások tekintetében. E szolgáltatások ellátásában a helyi önkormányzati szervek nemcsak az állami szektor más intézményeivel dolgoznak együtt partnerként, hanem a saját földrajzi egységükön belül a magánszektorral és önkéntesekkel is. Ez a heterogenitás valódi kihívást jelent nemcsak az e-kormányzás megvalósításával, hanem a téradat-infrastruktúrák létrehozásával és fenntartásával összefüggésben is. 2

3 A helyi szint döntő fontosságát különös tekintettel az önkormányzatokra felismerték az INSPIRE 1 (Infrastruktúrát az európai téradatoknak) kezdeményezésben is, melyben az ötből három politikai alapelv emeli ki a helyi szint szerepét és fontosságát a téradat-infrastruktúrában, különös tekintettel az önkormányzatokra. E három alapelv a következő: A téradatokat egyszer kell összegyűjteni és azon a szinten karban tartani, ahol ez a leghatékonyabban elvégezhető; Lehetővé kell tenni, hogy a különböző forrásokból származó térinformációt folytonosan összekapcsolhassák, és az megosztható legyen sok felhasználó és alkalmazás között; Lehetővé kell tenni, hogy az egyetlen kormányzati szinten összegyűjtött információ megosztható legyen az összes kormányzati szint között. Mivel az INSPIRE célja az európai téradat-infrastruktúra létrehozását alátámasztó jogi keretek kidolgozása, nyilvánvaló, hogy értékelnie kell az európai téradatinfrastruktúrák haladását, és azonosítania kell a legfőbb megoldandó problémákat, melyek a téradat-infrastruktúra folyamatos horizontális és vertikális működésének biztosítását akadályozhatják. E célból a GINIE 2 két szakértői találkozót szervezett a téradat-infrastruktúrák témájában. Az első szakértői találkozóra Isprában, Olaszországban, az Európai Bizottság Egyesített Kutatóközpontjában (EU JRC) májusában került sor. 13 európai ország és az USA vett részt; az egyes országok tapasztalatait kiértékelő jelentés megtalálható a GINIE honlapján. A második találkozót a Római Egyetem szervezte a LABSITÁ-ban (Laboratorio per I sistemi informative Territoriali e Ambientali) márciusában. 12 európai ország volt jelen, első sorban a szövetségi vagy a hagyományos berendezkedésű államok, melyek aktívan foglalkoznak a helyi információ regionális, szövetségi állami és országos téradat-infrastruktúrává integrálásával. Részt vettek szakértők a rokon statisztikai területről, illetve a világ más részeiből is. A szakértők három szempontból vitatták meg a lokálistól a globálisig koncepciót: adatelőállítás, adatterjesztés és adatfelhasználás. Az egyes országoknak a találkozón előadott tapasztalatait értékelő jelentés megtalálható a GINIE honlapján ( A római szakértői találkozó legfontosabb megállapításait és ajánlásait a következőkben összegezzük. 1 Az INSPIRE célja releváns, harmonizált és minőségi térinformáció előállítása a területi kiterjedéssel és hatásokkal kapcsolatos Közösségi politikai megfogalmazásának, megvalósításának, nyomon követésének és kiértékelésének támogatására. 2 A GINIE egy, az Európai Unió Információs Társadalom Technológiai Programja által támogatott projekt, melynek célja európai szintű, egységes térinformatikai stratégia kidolgozása. A projekt közreműködői: az EUROGI (Európai Térinformatikai Ernyőszervezet), az OGCE (Open GIS Konzorcium), a JRC (az Európai Bizottság Egyesített Kutatóközpontja) és a Sheffieldi Egyetem. 3

4 A megállapítások összefoglalása 1. Az adatmegosztás előnyeinek tudatosítása Tekintve, hogy a helyi hatóságok számos stratégiai téradat-állomány gondozói, döntő szerepet játszanak bármely nemzeti téradat-infrastruktúra kidolgozásában. A helyi és az országos, illetve a kormányzás magasabb szintjei közötti adatmegosztást célzó kezdeményezések hiánya gyakran annak tulajdonítható, hogy a koordináló szervek nincsenek tudatában a helyi szint fontosságának, míg a helyi hatóságok képviselői sok esetben nem tudnak a nemzetközi fejlesztésekről. Európai szinten sok olyan fontos politikai terület van, amely jó példákat adhat arra, milyen előnyös, ha van, vagy ellenkezőleg, mibe kerül, ha nincs téradatinfrastruktúránk. E példákban szerepel a kockázatkezelés, a környezetirányítás és a közlekedés. Nagyon lényeges, hogy a példák felsorolják a helyi előnyöket, és azokat kézzel foghatóan bemutatják. A helyi szintű téradat-infrastruktúrák alulfejlettségével kapcsolatos gondok csökkentésének egyik módja, hogy megismertetjük az embereket (a téradatok előállítóit, a felhasználókat és az érintett politikusokat is) a téradat-infrastruktúra elmélet jellegével és értékével általánosságban, mindezt tudatosítjuk, illetve részletesen ismertetjük a téradat-infrastruktúra különböző szintjei közötti összefüggéseket. 2. Műszaki és szemantikai interoperabilitás Bármelyik téradat-infrastruktúra hatékony működéséhez feltétlenül fontos, hogy magas szintű interoperabilitás jellemezze. Ez mind műszaki (vagyis képes legyen megosztott interfészeken, különböző helyeken lévő feldolgozó rendszerekkel, valós időben kommunikálni), mind szemantikai (vagyis képes legyen értelmezni az adat tartalmát, minőségét és jelentését) szempontokra érvényes. Azonban a helyi hatóságok álláspontjai az interoperabilitással kapcsolatban nagyon változatosak. A központi helyeken létezik az információáramok interoperabilitása a bürokrácia függőleges siló -iban, ahol a központi kormányzat állapítja meg a szabványokat és eljárásokat, azután a helyi hatóságoktól megköveteli, hogy azoknak megfelelően járjanak el; vagyis gyűjtsék össze a vonatkozó információt, és küldjék fel hivatali láncolaton keresztül. Az ilyen típusú interoperabilitás csak a saját csatornán érvényesül jól, de teljesen eredménytelen, amint az információt különféle csatornák vagy információs közösségek között akarjuk megosztani. Ezért sok munkába kerül majd az ilyen akadályok leküzdése. A statisztika szerint sok idő is kell hozzá. A teljesen nemzeti szintről egy európai statisztikai rendszerig eljutni kb. 50 évbe telik; jelentős erőfeszítéseket kell tenni egy olyan koordinációs ügynökség, mint az EUROSTAT létrehozása érdekében, és kellenek hozzá erős törvényi keretek is. Egy olyan, tökéletesen működőképes téradat-infrastruktúra felépítése, mely összekapcsolja az érintetteket mind függőlegesen (lokálistól a globálisig), mind vízszintesen (a különféle szektorokban) hosszú ideig tart. A kezdetektől magas fokú interoperabilitásra kell törekedni, de ezzel párhuzamosan újra kell gondolni a munkafolyamatokat is, a kapacitást bővíteni mind a műszaki, mind az irányítói szinteken, és biztosítani a teljes eljárás jó koordinációját. 4

5 3. Adatelőállítás Nyilvánvaló, hogy egy téradat-infrastruktúra működése az előállított adattól függ, és attól, hogyan teszik az adatokat elérhetővé az infrastruktúrában. Ebből következik, hogy amire szükség van, az egy fenntartható adatelőállító keretmű (szerződések, szabályzatok, műszaki előírások, szabványok), amely függetlenül attól, hogy éppen ki állítja elő az adatot biztosítja, hogy az adatok költséghatékony módon, meghatározott minőségben, megadott időn belül, a célnak megfelelően elkészüljenek. A térinformáció előállítása legyen alkalmazkodó olyan értelemben, hogy a végtermék minőségére koncentrál, és arra, hogy az adatelőállítás keretei további használat alapjául is szolgáljanak. Az adatfelhasználást rövid, közép és hosszú távra, lokálistól a globálisig kell elképzelni, hogy garantálható legyen a használat legjobb eredménye és a leghatékonyabb termelési eljárás. A téradat-infrastruktúrák kialakításában az adatelőállítók és a szakosodott felhasználók játsszák a főszerepeket. Ezért ezek kategorizálását nagyon alaposan át kell gondolni, hogy a legjobb végeredményhez jussunk. Sőt, ha figyelembe vesszük a jelentős beruházást, ami a többszöri felhasználásra készülő adatok előállításához szükséges, világossá kell tennünk az üzleti előnyöket és/vagy a társadalmi küldetést, amely igazolja a költségeket: A központi, területi vagy helyi állami szervek számára korrekt okokat kell felsorolnunk, miért szükséges finanszírozniuk az adatelőállítást; Meg kell győznünk a helyi hatóságokat, hogy működjenek együtt más forrásokkal, és használják az egyéb forrásból származó adatokat is; Készüljenek korrekt törvényi szabályozások; Biztosítsuk a térinformáció elérését, amely az állami szektor információinak részét képezi, és Szükség esetén megfelelő adatköltségeket állapítsunk meg. 4. A felhasználói igények és téradat-infrastruktúra alapelvei Minthogy a téradat-infrastruktúra célja helyi/regionális/nemzeti szinten az, hogy a térinformáció megnövelt felhasználása útján fokozza a döntéshozás minőségét, az állampolgári részvételt és a piacfejlesztést, a fenntartható téradat-infrastruktúra kialakítása közben elengedhetetlen a bizalmi kapcsolatok kiépítése és fenntartása az összes szereplő (állampolgárok, állami szektor, magánszektor, önkéntesek) között. A bizalom megköveteli a világos titkos ügykezelési szabályokat, a monopolhelyzetekkel való vissza-nem-élést, a tisztességes kereskedést és piacszabályozást. A felhasználókat kell a téradat-infrastruktúra felépítésének középpontjába helyezni. Például: figyelembe véve a legfőbb ügyfeleket, a másodlagos és harmadlagos felhasználók az igényeikkel együtt felhasználói szinten segíthetnek a szerepek meghatározásában, felismerésében, az érdekkonfliktusok elkerülésében, és az adatelérés maximalizálásában a szolgálati platformokon. 5

6 5. Jogszabályi keretek Egy téradat-infrastruktúrához általában szükség van jogszabályi keretekre, hogy egyenlő feltételeket biztosíthassunk a felhasználók azonos kategóriáin (kormányzati, oktatási, magánszektor) belül, és ne legyen megkülönböztetés. Előfordulhat, hogy egy téradat-infrastruktúra kialakításának nem az állami hatóságok jogszabályi keretei képezik a kiinduló pontját, hanem ez a folyamat vége, amikor már beépítettek sok legjobb gyakorlatot és tesztet. Ez nem jelent problémát, ha az információ integrációjával és harmonizálásával a téradat-infrastruktúra egyébként a szereplők/felhasználók megegyezésén, együttműködésén és koordinációján alapul. 6. Adatterjesztés Az európai térinformáció általános helyzete, mellyel az INSPIRE kezdeményezés foglalkozik, az adatállományok és adatforrások elaprózódásával, az elérhetőség hiányával, a különféle méretarányú adatállományok harmonizációjának hiányával és az adatgyűjtés párhuzamosságával jellemezhető. Ez nemcsak páneurópai szinten fordul elő, hanem országos és helyi szinteken is. Ezek a problémák megnehezítik az adatok azonosítását, elérését és felhasználását. Világos igény fogalmazódott meg az összes kormányzati szint együttműködésére, főként a központi és a helyi kormányzatok között, és vízszintesen a térinformáció előállításában, terjesztésében és felhasználásában, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokban érdekeltek között. Aggodalomra ad okot, hogy a téradatinfrastruktúrával kapcsolatos tárgyalások magasabb, gyakran országos szinten folynak, és ritkán ismerik el a helyi hatóságok közreműködését. Pedig ez utóbbiaknak kulcsfontosságú szerepe van: ezért azonosítani kell a kapacitásnöveléshez szükséges forrásokat, támogatni és felhasználni a helyi erőfeszítéseket annak érdekében, hogy egy valóban befogadó és polgár-központú téradat-infrastruktúra jöjjön létre. További információ található a GINIE projekt honlapján: 6