ÚJABB ADATOK A CRYPHONECTRIA PARASITICA (MURR.) BARR MEGJELENÉSÉRŐL MAGYARORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA TERÜLETÉN

Átírás

1 ÚJABB ADATOK A CRYPHONECTRIA PARASITICA (MURR.) BARR MEGJELENÉSÉRŐL MAGYARORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA TERÜLETÉN Tarcali Gábor¹ Radócz László¹ - Gabriela Juhásová² - Katká Adamčiková² - Dávid István¹ - Marek Kobza² - Jenei Adrienn¹ - Kósa Judit¹ ¹ Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növényvédelmi Tanszék, Debrecen ² Szlovák Tudományos Akadémia, Erdészeti és Ökológiai Kutató Intézet, Dendrobiológiai Osztály, Nyitra, Szlovákia A Cryphonectria parasitica (Murr.) Barr [syn.: Endothia parasitica (Murr.) Anderson] (anamorf: Endothiella sp.) gombafaj a szelídgesztenye (Castanea spp.) kéregrákosodásos megbetegedését okozó gombafajként vált ismertté az elmúlt évszázadban szerte a világon. Az Amerikai Egyesült Államok keleti területeiről kiinduló kórokozó az évszázad közepén bekerült Európába, majd az 1960-as években a Kárpát- medencét is elérte. Először a nyugati területeken kezdett pusztítani, majd folyamatosan haladt tovább keleti irányba, s ez irányú terjeszkedése jelenleg is tart. Mára az is világossá vált, hogy a szelídgesztenye nem az egyetlen gazdanövénye a kórokozónak. A gomba megfertőzheti a Bükkfafélék családjába tartózó más fafajokat: a tölgyeket és a bükköt is. Ezt igazolja, hogy 1998-ban a betegséget Zengővárkony térségében megtalálták kocsánytalan tölgyeken is. A tölgy fajok fogékonysága a kórokozóval szemben (az eddigi ismereteink alapján) az európai szelídgesztenyéhez képest mérsékeltebbnek mondható. Fertőződés jelenleg elsősorban fiatal tölgyfákon, s általában fertőzött szelídgesztenyések közvetlen környezetében jelentkezik, de a gomba kártétele a jövőben akár súlyosabbá és tömegessé is válhat. Emiatt a C. parasitica a korábbinál is fokozottabb potenciális veszélyt jelent erdeinkre. A problémát tovább növeli, hogy a betegség elleni védekezés nem könnyű feladat, hagyományos eljárásokkal nem megoldható. Irodalmi áttekintés A gombabetegség a XX. század elején vált ismertté az Amerikai Egyesült Államokban, ahol néhány évtized alatt szinte teljesen megsemmisítette az amerikai szelídgesztenye [Castanea dentata (Marsh.) Borkh.] állományokat, közel 4 millió ha-on. Az évszázad közepére a kórokozót behurcolták Európába is (Biraghi, 1946). Megfertőzte és pusztítani kezdte az európai szelídgesztenye Castanea sativa (Mill.) ültetvényeket is, és továbbterjedt a kontinens szinte minden jelentős szelídgesztenye termő körzetére. A kórokozót Közép-Európa térségében először Ausztriában fedezték fel európai szelídgesztenyén (Donaubauer, 1964) ben megtalálták Magyarországon is (Körtvély, 1970), 1976-ban pedig Szlovákiában is leírták (Juhásová, 1976) ban Romániában is észlelték tüneteit (Florea és Popa, 1989), majd Ukrajna kárpátaljai területein is megtaláltuk szelídgesztenyén (Radócz, 2001). A C. parasitica által előidézett kéregrákos megbetegedés pontos magyarországi felmérését 1970-ben kezdték meg a MÉM Gesztenyevédelmi Laboratóriumának szakemberei re a kórokozót szinte valamennyi nagyobb hazai szelídgesztenye állományban megtalálták, és fellelték több szaporítóanyag-előállító telepen is (Eke és Gál, 1975) ben a gombát hazánkban is karantén kórokozóvá nyilvánították. Szakértők a betegség terjedésének jelenlegi frontországaiként tartják nyilván a közép-kelet európai régiót. E területekre napjainkban érkezik, vagy éppen már ott van a kórokozó, illetve az általa okozott betegség. A Cryphonectria parasitica megfertőzheti a Bükkfafélék családjába tartozó más fafajokat, így a tölgyeket és a bükköt is ban az Amerikai Egyesült Államok Virginia államában 51

2 kéregrák fertőzésre utaló tüneteket találtak egy olasz tölgy (Quercus virgiliana) kérgén, majd az ország számos egyéb területének tölgyeseiben észleltek hasonló tüneteket. Később bíbor tölgyön (Quercus coccinea) is beazonosították a betegséget az USA-ban (Torsello et al., 1994). Svájci kutatók is találtak kéregrákos megbetegedésre utaló tüneteket Weggis környéki kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) európai szelídgesztenyével elegyes állományában, fiatal tölgyfákon. A kérgen narancsszínű piknídiumok, a kéreg alatt sárga micélium jelezte azt, hogy a fákat megfertőzte a kórokozó. Megállapították, hogy a Cryphonectria parasitica-val erősen fertőzött szelídgesztenye állományokban a kocsánytalan tölgy is veszélyeztetett (Bissegger és Heiniger, 1991). Dél-Olaszországban is azt tapasztalták a kutatók, hogy a C. parasitica képes megfertőzni tölgyeket is. Elsősorban molyhos tölgyön (Quercus pubescens) figyeltek meg tüneteket, de találtak fertőzött magyar tölgy (Quercus frainetto) és magyal tölgy (Quercus ilex) egyedeket is (Dallavalle és Zambonelli, 1999). A C. parasitica magyarországi megjelenését tölgy fajokon először 1998-ban fedeztük fel egy zengővárkonyi szelídgesztenyés területen, elegyes, 1-2 éves kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) magoncokról, amelyeket a kórokozó EU-3 és EU-11 jelű VC csoportja támadott meg. Később Kőszeg térségében is megfigyeltük fiatal kocsánytalan tölgyeken a kórokozó tüneteit (Radócz és Holb, 2002). További fertőzéseket észleltek Zala, Somogy, Baranya és Győr-Moson-Sopron megyékben is (Gáncs, 2002). A Kárpát-medence határainkon túli területein is találtak kéregrákos tölgyeket. Szlovákiában 1996-ban írták le a betegséget kocsánytalan tölgyön (Juhásová és Leontovyč, 1996) ben felfedezték a kórokozó tüneteit néhány fiatal tölgyön Modry Kamen (Kékkő) térségében, a nógrádi országhatártól néhány km távolságra (Juhásová és Kulcsarová, 2002) ben a romániai Nagybánya környékén is megtaláltuk a C. parasitica tüneteit szelídgesztenyével elegyes kocsánytalan tölgyeken (Tarcali és Radócz, 2006). A kórokozó már Ukrajna kárpátaljai területein is jelen van szelídgesztenyén, de fertőzött tölgyet ott napjainkig még nem találtunk (Tarcali, 2007). Anyag és módszer Munkánk célja volt szelídgesztenyéről és tölgy fajokról begyűjtött izolátumok laboratóriumi vizsgálatával a Cryphonectria parasitica gomba magyarországi és szlovákiai elterjedtségének pontos felmérése, a vegetatív kompatibilitási csoportok (VCG-k) beazonosítása Magyarország és Szlovákia szelídgesztenye és tölgy állományain, és a korábbi tudományos eredményeket is figyelembe véve egy a két ország teljes területére kiterjedő naprakész fertőzöttségi adatbázis elkészítése. További célunk volt magyarországi és szlovákiai hipovirulens törzsek identifikálása, hazai és néhány fontosabb külföldi (szlovákiai) hipovirulens törzs átalakító (konvertáló) kapacitásának meghatározása és a szabadföldi védekezési eljárásokban való alkalmazhatóságuknak vizsgálata laboratóriumi körülmények között. A szabadföldi mintavételek során begyűjtöttük a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges kéregmintákat. A laboratóriumi vizsgálatainkhoz burgonya-dextróz-agar (BDA), dúsított burgonya-dextróz-agar (BDAmb), valamint Powel táptalajt alkalmaztunk. A kéregmintákat petricsészékbe töltött BDA-táptalaj felületére helyeztük, és klímaszekrényben szobahőmérsékleten (23-25 C) 7 napig inkubáltuk, majd a fejlődő micéliumot BDAmb táptalajra átoltottuk, az eredményt 10 nap múlva értékeltük. A vegetatív kompatibiltási tesztek során az izolátumokat először egymással, majd a DE AMTC Növényvédelmi Tanszékének törzsgyűjteményében található teszter törzsekkel (EU-1 EU-31) párosítottuk Powell táptalajon. A tesztek értékelése a micéliumok érintkezési zónájának vizuális vizsgálatával történt. Az egymással kompatíbilis tenyészetek azonos VCG-be kerülnek. Az inkompatibilis izolátumok növekvő micéliumainak érintkező határvonala élesen kirajzolódik, az érintkező hifák nekrotizálódnak, s a telepek határvonalain nagy számban termőtestek jelennek meg, amelyek vizuálisan is jól megfigyelhető u.n. barrage-t (szegély) képeznek. 52

3 Eredmények Magyarországi vizsgálati eredmények Magyarországi vizsgálatainkat a Dél-Dunántúli és Nyugat-Dunántúli szelídgesztenye termő területeken, illetve a Dunakanyar körzetében, Gödöllőn és Budapesten végeztük. Cryphonectria parasitica fertőzést szelídgesztenye esetében 24 termőhelyen tudtunk kimutatni. A szabadföldi vizsgálatok alkalmával a különböző helyekről begyűjtött kéregmintákból a laboratóriumi vizsgálatok során a kórokozó összesen 18 VC csoportját tudtuk azonosítani. 10 termőhely esetében felvételezési helyenként 1 VC csoportot tudtunk azonosítani. További 11 termőhelyen már 2 különböző törzsét találtuk meg a gombának. 3 helyszínen 2-től több különböző VC csoport egyidejű jelenlétét tapasztaltuk, közülük is kiemelkedik Zengővárkony térsége, ahol 5 kórokozó törzset regisztráltunk (1. táblázat). A Magyarország területén beazonosított 18 kórokozó törzsből vizsgálataink eredményei szerint a legelterjedtebbnek az EU-12, -13 és -16-os törzsek bizonyultak. A vizsgált 24 helyszínből 19-ben csak virulens gomba törzseket azonosítottunk, hipovirulens törzseket 5 vizsgálati helyen találtunk. A C. parasitica magyarországi megjelenését tölgy fajokon dél-dunántúli és a Dunakanyar térségében található szelídgesztenyével elegyes állományokban vizsgáltuk. Zengővárkony térségében, ahol Magyarországon elsőként sikerült kéregrákos tüneteket diagnosztizálni kocsánytalan tölgyön (Q. petraea) két kórokozó törzs (EU-3, -11) egyidejű jelenlétét mutattuk ki. A Mecsekben található Hetvehelyi Erdészet területén a Bakonya 16-I jelölésű szelídgesztenye hagyásfákkal elegyes kb. 15 éves korú kocsánytalan tölgy ültetvényben szabad szemmel is egyértelműen érzékelhetően több kéregrákos tölgyet találtunk. A megbetegedés tünetei jól láthatóak voltak a lombkoronában, a törzseken, ágakon, sőt néhány fa esetében a kórokozó termőtesteit is megtaláltuk. A beteg, illetve gyanús tüneteket mutató fákról kéregmintákat gyűjtöttünk, amelyeket laboratóriumban megvizsgáltuk. A minták többségéből ki tudtuk tenyészteni a C. parasitica virulens képleteit. Az EU-teszter törzsekkel (EU 1-31) történő párosítások eredményei szerint a bakonyai kocsánytalan tölgyekről származó izolátumok többsége az EU-11 VCG-vel volt kompatibilis, vagyis ez a kórokozó törzs támadja a fiatal tölgyeket. Egy izolátum esetében (a BAK-16I/80-as tölgyfa) az EU-9-es VC csoporttal mutattunk ki kompatibilitást, amely törzs a terület szelídgesztenyéit is támadja. Meg kell említeni, hogy a fertőzöttnek talált kocsánytalan tölgy egyedek mellett a terület egy csertölgyéről (BAK-16I/86 jelű fa) származó izolátumából is kimutattuk a C. parasitica EU- 11-es VC csoportjába tartozó virulens törzset. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy a vizsgált kocsánytalan tölgyekről származó izolátumok között voltak olyan minták (Bak-20, -62, -67, - 87, -89, -96, -118), amelyek nem bizonyultak kompatibilisnek az EU 1-31 törzsek egyikével sem. További dél dunántúli termőhelyeken (Pogányszentpéter, Iharos) a kórokozó 1-1 virulens törzsének jelenlétét tudtuk kimutatni (3. táblázat). További terepi vizsgálatokat végeztünk a Dunakanyar térségében, valamint a Dunántúl északi szelídgesztenye termő területein tölgyekkel elegyes állományokban, de ezeken a helyeken nem találtunk kéregrákkal fertőzött tölgyeket. A szlovákiai vizsgálatok eredményei Szlovákia 23 szelídgesztenye állományában találtunk C. parasitica tüneteket. A begyűjtött kéregmintákból a laboratóriumi vizsgálatok során minden esetben virulens kórokozó törzset sikerült kimutatnunk, vagyis Szlovákiában természetes úton kialakult hipovirulens törzset eddig nem azonosítottunk. A kórokozó összesen 10 vegetatív kompatibilitási csoportját regisztráltuk. A vizsgált 23 termőhelyből 7-ben egy kórokozó törzset azonosítottunk, a többi 53

4 állományban pedig legalább 2-t, de volt olyan helyszín (A. Mlyňany), ahol 6 VCG egyidejű jelenlétét tapasztaltuk (2. táblázat). Szlovákiában tölgyeken 4 állományban találtunk C. parasitica fertőzést, az esetek többségében szelídgesztenyével elegyes kocsánytalan tölgy populációkban. 3 helyszínen a kórokozó EU- 13-as VC csoportját azonosítottuk (3. táblázat). Duchonka térségében kocsányos tölgyről (Quercus robur) izoláltunk virulens kórokozó törzset (EU-12 VCG). Összefoglalás Európai szelídgesztenyén (Castanea sativa) végzett kutatásaink eredményei szerint Magyarország 24 termőhelyén a Cryphonectria parasitica 18 vegetatív kompatibilitási csoportba tartozó virulens törzsei vannak jelen. Hipovirulens törzsek jelenlétét 5 termőhelyről tudtuk kimutatni. Vizsgálataink eredményei egyértelműen mutatják, hogy a mára a tölgyeket is komolyan veszélyezteti a kéregrákos megbetegedés a Kárpát-Medencében is.. Magyarországon 4 kórokozó törzset sikerült tölgyekről kimutatnunk 4 vizsgálati helyszínen. Szlovákiában szelídgesztenyén 23 állományban 10 VCG jelenlétét azonosítottuk, tölgy fajokon pedig 4 területről 2 VC csoportot regisztráltunk. Köszönetnyilvánítás Jelen publikáció az SK-04/2006. számú Magyar-Szlovák kormányközi TÉT program keretében végzett 2 éves közös kutató munka eredményeinek az összegzése. Köszönet az alap támogatásáért! 54

5 1. táblázat: Szelídgesztenyén végzett vizsgálatok eredményei Magyarországon VIZSGÁLATI HELYEK Izolátumok EU TESZTER TÖRZSEK VCGk száma V HV száma 1. Ágfalva Brennbergbánya Bánfalva Fáber rét Fertőszentmiklós Cák Csepreg Csipkerek Velem Szombathely Rezi Nemeshetés Zalaegerszeg Sand Iharosberény Iharos Pogányszentpéter Zengővárkony Pécsvárad Pécsbánya Bakonya Gödöllő Nagymaros Budapest

6 2. táblázat: Szelídgesztenyén végzett vizsgálatok eredményei Szlovákiában VIZSGÁLATI HELYEK Izolátumok EU TESZTER TÖRZSEK VCGk száma V HV száma 1. H. Plachtince S. Plachtince M. Kameň Príbelce Lipovnik Duchonka Radošina Bojná Podhradie H. Lefantovce Nitra Párovski Háje Štitáre A. Mlyňany Hlohovec Senec Bratislava Rača Sv. Jur Grinava Pezinok Modra Limbach

7 3. táblázat: A Magyarországon és Szlovákiában tölgy fajokon végzett vizsgálatok eredményei VIZSGÁLATI Izolátumok EU TESZTER VCGk HELYEK szám TÖRZSEK V HV száma 1. Zengővárkony (HU) Bakonya (HU) Pogányszentpéter (HU) Iharos (HU) Duchonka (SK) Modra (SK) Modra Sebreky (SK) Bratislava (SK) Modry Kamen (SK) Irodalom Biraghi, A. (1946): Il cranco del castagno causato da Endothia parasitica. Ital. Agric. 7. p Bissegger, M., Heiniger, U. (1991): Chestnut blight (Cryphonectria parasitica) north of the Swiss Federal Institute for Forest, Snow and Landscape Research (WSL), Birmensdorf, Switzerland. p Dallavalle, E., Zambonelli, A. (1999): Epidemiological role of strains of Cryphonectria parasitica isolated from hosts other than chestnut. Eur. J. For. Path., 29. p Donaubauer, E. (1964): Untersuchungen über den die Variation der Krankheitsanfälligkeit verschiedener Pappeln. Mitt. FBVA. Maria Brunn. p Eke I., Gál T. (1975): Az Endothia parasitica (Murr.)Anderson elterjedése Magyarországon és a védekezés lehetőségei. Növényvédelem. 11. p Florea, S., Popa, I. (1989): Diseases of the edible chestnut reported in the fruit growing area of Baia Mare. In: Cercetarea stiintifica in sluiba productiei pomicole Bucuresti, Romania, p Gáncs V. (2002): A szelídgesztenye kéregrákját okozó Cryphonectria parasitica előfordulása és patogenitása tölgyeken. Diplomamunka. NYME, Erdőmérnöki Kar, Erdő- és Faanyagvédelmi Intézet, Sopron. Juhásová, G. (1976): A summary of knowledge of fungal diseases of Spanish chestnut in Slovakia. Forestry 38. p Juhásová, G., Kulcsarová, K. (2002): A Cryphonectria parasitica (Murill) Barr előfordulása tölgyeken. 48. Növényvédelmi Tudományos Napok. Összefoglalók. Budapest, március 6-7: p. 79. Juhásová, G., Leontovyč, R. (1996): Rakovina kôry gaŝtana jedlého a dubov [Chestnut blight diseases on chestnuts and oaks]. Les., 8: Körtvély A. (1970): A gesztenye endotiás kéregelhalása. Növényvédelem. 6. p Radócz L. (2001): Study of subpopulations of the chestnut bligh (Cryphonectria parasitica) fungus in the Carpathian-basin. For. Snow Landsc. Res. 76(3): p Radócz L., Holb I. J. (2002): Detection of natural infection of Quercus spp. by the chestnut blight fungus (Cryphonectria parasitica) in Hungary. International Journal of Horticultural Science 8 (2): p Tarcali G. (2007): A Cryphonectria parasitica (Murrill) M.E. Barr kárpát-medencei szubpopulációinak vizsgálata. Doktori (PhD) értekezés. DE ATC, Debrecen, pp

8 Tarcali G., Radócz L. (2006): Identification of natural infection of Quercus spp. by the chestnut blight fungus in North-Romania, near Baie Mare, Proceedings of The 4-th International Symposium Natural Resources and Sustainable Development, October, Oradea, Romania, p Torsello, M.L., Davis, D.D., Nash, B.L. (1994): Incidence of Cryphonectria parasitica cankers on scarlet oak (Quercus coccinea) in Pennsylvania. Plant Dis., 78: NEW DATA OF THE APPEARANCE OF CRYPHONECTRIA PARASITICA (MURR.) BARR FUNGUS IN HUNGARY AND IN SLOVAKIA G. Tarcali¹, L. Radócz¹, G. Juhásová², K. Adamčiková², I. Dávid¹, M. Kobza², A. Jenei¹, J. Kósa¹, ¹ Department of Plant Protection, University of Debrecen, Debrecen, Hungary ² Branch of Woody Plants Biology Nitra, Institute of Forest Ecology SAS Zvolen, Slovakia Summary Chestnut blight disease caused by the Cryphonectria parasitica (Murr.) Barr [syn: Endothia parasitica (Murr.) And.] causes big damages of the chestnut stands throughout the World. In the middle of the last century the pathogen was transferred into Europe from the USA, and infected the European chestnut (Castanea sativa) populations in the West-European countries. Then the disease spread towards to Central Europe, and arrived to the Carpathian-Basin. Chestnut blight symptoms were reported first on chestnut in Hungary in Until 1998 the fungus was only detected on chestnut in the Carpathian-Basin. Then blight symptoms were also detected on some young sessile oak (Quercus petraea) trees in South-Transdanubie and in Slovakia. Main goals of our studies were to estimate damages caused by Cryphonectria parasitica in Hungary and in Slovakia on chestnut and on oaks 18 different VC types of the fungus in Hungary and 10 in Slovakia were detected until now. 4 different VCGs in Hungary and 2 VCGs in Slovakia were identified among the virulent fungal strains were isolated from oaks. 58