oktatási segédlet (vázlatok és illusztrációk) A Területfejlesztési törekvések Magyarországon című tárgyhoz Első rész: a történeti előzmények

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "oktatási segédlet (vázlatok és illusztrációk) A Területfejlesztési törekvések Magyarországon című tárgyhoz Első rész: a történeti előzmények"

Átírás

1 Dr. Csüllög Gábor ELTE TTK Környezet- és tájföldrajzi Tanszék oktatási segédlet (vázlatok és illusztrációk) A Területfejlesztési törekvések Magyarországon című tárgyhoz Első rész: a történeti előzmények ELTE TTK FÖLDRAJZI ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET BSC képzés 2007/2008 első félév I. Kötelező irodalom a Területfejlesztési törekvések Magyarországon című tárgy első részéhez (történelmi előzmények) Süli-Zakar István Csüllög Gábor: A regionalizmus történelmi előzményei Magyarországon. In: Süli-Zakar István (szerk.) A terület-és településfejlesztés alapjai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2003 pp Csüllög Gábor: A középkori Magyarország térszerkezete. Földrajzi Közlemények szám pp Enyedi Gy. Horváth Gy. (szerk.): Táj, település, régió: Települések: pp , Regionalizmus és régiók: pp Magyar Tudománytár Második kötet. Budapest, MTA-Kossuth Kiadó, 2002 Kötelező névanyag: Az oktatási segédlet következő lapjai: A Kárpát-medence és Magyarország történeti földrajzi névanyaga (válogatás) 1

2 II. vázlatok és illusztrációk A Területfejlesztési törekvések Magyarországon című tárgy első részéhez (történeti előzmények) Az állam területi szerveződésének meghatározó korszakai 1. Az állami szerveződés folyamatának kezdete a században 2. A nagymedencei térszerkezet század közötti kialakításának korszaka 3. A török hódoltság időszaka a században 4. A nagymedencei térhasználat gazdasági, társadalmi változásokhoz és az európai folyamatokhoz igazodó egységesítése a században 5. A centrális gyűrűs térszerkezet erővonalainak és központjainak kialakítása a19. század második felében 6. A nagymedencei térszerkezet felbontása, majd részleges regenerálódása 1920-tól a nyolcvanas évekig 2

3 A regionális folyamatok szintjei Regionalitás A lokális társadalmi csoportok térkapcsolataiból kiinduló alulról szerveződő megtelepedési gazdálkodási migrációs térformáló folyamat, amelynek nagy szerepe van a népesség etnikai, kulturális és vallási különbségek szerinti térbeli elrendeződésében is Regionalizmus A regionális identitást, kapcsolódást és irányítást összefogó rendszer Regionalizáció A társadalom politikai erőviszonyaiból és csoportjainak érdekérvényesítéséből fakadó, az állam irányából felülről szerveződő, igazgatási téregységeket is kialakító - lehatároló, térfelosztó, keretet és nevet adó - területi szabályozás Az erőtereket állami területté szervező regionalizáció összetevői korábbi térstruktúrák érvényesülése külső hatásirányok beépülése a társadalom térnyerési érdekeltsége és szervezési képessége az állami működés intézmény-rendszereinek területi elosztása, a közigazgatás szintjeinek és téregységeinek kialakítása a szakrális egység megjelenítése 3

4 Téregységek felépítése Környezet táj Lokális helyek A lokális helyek közötti térszervező irányok környezetükből merítő centrális irányok a környezetükre irányuló hatásirányok A lokális helyek hierarchizálódó kapcsolatából kialakuló központok A térszervező irányok domináns irányaiból szerveződő áramlási pályák szerkezeti vonalak Folyamatos téraktivitást mutató centrum térségek Gyenge téráramlást és térhasznosítást mutató perifériák belső perifériák erővonalak között határ perifériák Régió típusok valós régiók rögzülő térbeli elkülönülések TÁJI RÉGIÓK homogén táji régiók érintkezési táji régiók KULTURÁLIS RÉGIÓK nyelvi etnikai néprajzi vallási FUNKCIÓTEREKBŐL FELÉPÜLŐ TÉRKAPCSOLATI RÉGIÓK gazdasági régiók A REGIONALIZÁCIÓ ÁLTAL KIALAKÍTOTT RÉGIÓK jogilag rögzített, konkrétan lehatárolt téregységek statisztikai régiók közigazgatási régiók TÖRTÉNETI RÉGIÓK hosszabb időtartamon keresztül egyszerre jelenítik meg a fenti típusokat 4

5 A regionális folyamatok eredményei Azonosságok és elkülönülések a területi folyamatokban külső és belső tér elkülönülése homogenitás kifelé tagolódás - befelé a belső tér tagolódása felépítési különbségek funkcionális különbségek hierarchizálódás erőtéri különbségek azonosság és különbözőség tudatosulása - területi identitás az elkülönülő homogén téregységek érintkezése aktív határok passzív határok Államszerveződési előzmények a Kárpátmedencében a magyar állam előtt 5

6 Államszerveződési előzmények a Kárpát-medencében a magyar állam előtt A Kárpát medence átalakuló és eltérő társadalmi irányultsággal újra szerveződő térstruktúrájába a regionális tagolódás szempontjából meghatározóan beépült a korábbi folyamatok által kialakított térfelhasználás igen sok eleme (földhasznosítási formák, érintkezési pontok, útvonal használatok, központok, stb.) és azok szervező hatása: A Száva és Dráva mentén (és a Dél-Dunántúl egy részén) kimutatható a késő római struktúra (városok, útvonalak, vonzásirányok, helyi illír-szláv népesség keresztény kultúrája) folyamatossága. A stagnáló és leépülő késő római struktúra felélesztési kísérletei Ilyen volt a frank-morva Pannonia rekonstrukció, a IX. század elején az Oriens tartományhoz ( ) tartozó Pannonia Inferior és Superior megszervezése, vagy a bolgárok részéről az Erdély belsejébe nyúló Bolgár végek kialakítása. A nagytérség többi részén az egész medencére irányuló szláv terjedés jelenik meg, keveredve egyes korábbi népek feltételezhető maradványaival, alapvetően köztes helyzetben, nagytérségi működést kialakító térstruktúra szintjei és valós centrumok nélkül. Az eddigi folyamatoktól jelentős eltérést hoz az avarok megjelenése, amely sajátos kettős funkcióval szervezi területiségét. Tömeges megtelepedései a centrumok nélküli területek folyó-térszínek területére esett. Ugyanakkor katonai szerveződéshez kapcsolódóan folyamatos törekvése volt a kiépültebb nyugat-dunántúli, Vág és Nyitra, valamint a Száva menti térségek tartós betelepítésére, illetve katonai érdekei biztosítására. Az avar államnál mutatkozik először meg az egységes kárpát-medencei területi szerveződésre való törekvés. 6

7 A honfoglalás korának területi szerveződése század A kárpát-medence domborzatának jellemzői 1. Nagymedencei jelleg peremhegységek köztes választóhegységek 3 eltérő jellegű belső medence Kis-alföld Nagy-alföld Erdélyi-medence 2. A peremhegységek erőteljesen tagolt domborzatúak magas hegységek középhegységek belső medencék félmedencék széles átmenő völgyek keskeny belső völgyek 3. A belső medencék domborzata kevésbé tagolt részben tagolt domborzatú dombságok (Erdély) és hegylábi felszínek döntően sík felszínű hordalékkúp síkságok feltöltődő alacsony helyzetű síkságok 4. A peremhegységek és a belső medencék találkozásánál egy erőteljes domborzati perem jött létre, amelyen igen összetett futású és jellemző völgykapukkal tagolt 7

8 A magyarság századi területi elhelyezkedése a Kárpát medencében több térhasznosítási funkció szerint szerveződött: Stratégiai/politikai: A korábbi hatalmi struktúrák betagozható területeinek leszakítása, külső védelmi rendszerek kiépítése, a hadi felvonulási utak biztosítása. A medencét keretező hegyvidék külső gyepűvé szervezése Hadszervezeti/katonai: A katonai/törzsi központok védett és a felosztott katonai funkcióknak megfelelő, politikailag kiegyenlített elrendeződése, valamint hadi utánpótlási bázis területek biztosítása a belső gyepűk rendszere. Közigazgatási: A területi egységet kifejező és a működést fenntartó sajátosan osztott törzsi szállásterületek és központok kiépítése. Gazdálkodási: A különböző funkciók ló és szarvasmarhatartás, földművelés, só és fém bányászat, vasipar, hadellátó koncentrált kézművesség, szolgáltatás népességcsoportjainak a funkciókra alkalmas térszínekre való telepítése és megfelelő arányú területi elosztása. Védettségi: A lakóhely és a térhasznosítás környezetének megfelelő védhetőségének biztosítása. Közlekedési: Először katonai útvonalak, a fejedelmi/királyi udvari ellátási útvonalai, majd később a települések elérhetőségének útvonalai váltak fontossá. Révek, kapuk, gázlók működtetése. 8

9 A magyarság területfoglalása a b 1 2 e 4 c d 3 1. medencei struktúra: a) a Duna baloldali mellékfolyói a Morva és az Ipoly között b) a Tisza jobboldali mellékfolyói c) a Tisza baloldali mellékfolyói a Szamos és a Maros között 2. pannóniai struktúra 3. Erdőntúl (Erdőelve, Erdély d) 4. köztes térség: d) a Duna, Tisza és Maros közti bolgár uralmú térség e) a Duna és Tisza közötti folyóköz Az államalapítás és a középkori állam területi szerveződése 9

10 A 10. század végére kialakuló regionális működési rendszer több tényező alapján szerveződő és különböző területi funkciót ellátó téregységekből állt A külső (hegyvidéki) és belső (egyes folyó-térszíni és Duna- Tisza közi) gyepük. Az őrvidékek - Alpok alja, Morva mente, Északkeleti-Kárpátok, Dél- Erdély, Duna-Száva köz. A dukátusok kiemelt szerveződésű területei. Erdély és a (Szlavón) Délvidék elkülönülő térségei. Elsősorban a Felső-Tiszavidék és a Bécsi-medence közti útvonal betorkoló folyóvölgyi kapuinál kialakuló köztes szállásterületek A Garam torkolata és a Csepel-sziget között a Duna, valamint a ráhordó összekötő vonalak mentén a Pilishez szerveződő fejedelmi központ. Magyarország korai térstruktúrájának regionalizációs téregységei a században d 1 2 e f g h 4 I. II. 3 Süli-Zakar - Csüllög a) erdős hegyvidékek (erdő-térszín) b) állandóan, vagy időszakosan vízzel borított síkság (folyó-térszín c) megtelepedésre kedvező síkság és dombvidék (település-térszín) d) külső gyepű e) dukátusok: 1. Nyitrai 2. Bihari 3. Temesi 4. Somogyi g) a korai várispánságok h) fejedelmi-királyi központi térség tartományok: I. Erdélyi vajdaság II. Szlavónia 10

11 A megtelepedés: a regionalizmus folyamata 11

12 A középkori Magyarország megtelepedési sűrűsége 1. erős 2. közepes 3. ritka 4. gyenge Az állami tér: a regionalizáció folyamata és téregységei 12

13 Az erőtereket állami területté szervező regionalizáció összetevői korábbi térstruktúrák érvényesülése külső hatásirányok beépülése a társadalom térnyerési érdekeltsége és szervezési képessége az állami működés intézmény-rendszereinek területi elosztása, a közigazgatás szintjeinek és téregységeinek kialakítása a szakrális egység megjelenítése Területszervezési/fejlesztési szintek a századokban lokális rögzítés, feldolgozás települési térhasználati regionális kitöltés, összekapcsolás, hierarchizálás közigazgatási megyék, székek gazdasági piaci vonzáskörzet áramlási kereskedelmi útvonalak térségi kiemelés, biztosítás közigazgatási, gazdasági-, hatalmi-terek országos politikai katonai szakrális 13

14 A lokális szint A középkori településsűrűség eltérései a Berettyó és a Körösök mentén (Jakó Zs. Maksai F. Győrffy Gy. alapján) a) folyó-térszín b) település-térszín c) erdő-térszín 14

15 folyóvízhez kötődő települések 1. településnyom 2. révtelepülés 3. településhalmaz 4. fürtszerű település csoportok 5. település-láncolatok folyóvízhez nem kötődő települések 6. településszigetek 7. vártelepülések 8-9. szórt erdőtelepülések 10. pásztor-települések Megtelepedési és térülethasznosítási (aktivitási) térszínek A századi Magyarországon 1. ERDŐ-TÉRSZÍN nagyon ritka településhálózat - kevés település. Erdős hegyvidékek a folyóvízhez szorosan kapcsolódó, előre jelzett, kötött helyzetű völgyi települések a hátterükben nagykiterjedésű, valódi települések nélküli térségek (csak szórt erdő és pásztor telepek) 2. FOLYÓ-TÉRSZÍN Alacsony hordalékkúp-síkságok vízjárta és vízmentes felszínekhez igazodó, belső és külső ártérperemekre rögzülő, de folyamatosan igazodó helyzetű, többségében gyenge település sűrűségű térségek 15

16 3. TELEPÜLÉS-TÉRSZÍN Magasabb helyzetű, ármentes hordalékkúp-síkságok, hegylábi felszínek, belső kismedencék előnyök és hátrányok alapján választott, folyóvizekhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó település helyzetek Kiegyenlített vízrajzi és domborzati tagoltság Összetett hasznosítási tér Víz és erdőperemek közelsége Domborzat és vízjárás alapján az év nagy részében átjárható folyók A medence belsejébe nyíló völgykapukban, azok előterében, a kedvező adottságok következtében a legsűrűbb települési zóna jön létre A folyók által a medence belsejébe irányuló téráramlások itt összegződnek a belső domborzati peremmel párhuzamos, a folyókat keresztező téráramlásokkal. A fontosabb térszerkezeti központok kialakulásának zónája Magasabb tagolt dobságok, alacsony hegyvidékek folyóvízhez szorosan kapcsolódó, előre jelzett, kötött helyzetű völgyi települések Előnyöket csak a völgytalp kínál - lánc és fürtszerű csoportosulásban a folyók mentén közepes sűrűség A középkori településhálózat településformái szállások rögzült falvak monostorok bírtok központok várak városok 16

17 A középkori falvak elhelyezkedése az összetett agrár térhasznosítás tájakon jelennek meg nagyobb számban település-térszín ártérperemek kisebb számban speciális térhasznosításra települnek katonai - őrvidékek montán ipari erdő-térszín átkelés - folyók folyókhoz igazodnak folyóhátak magaspartok szűk árterek fölé mellékfolyó torkolatok egyoldali megtelepedés nagyobb folyók két oldali megtelepedés kisebb folyók, patakok útvonalakhoz igazodnak útvonalakra útkereszteződésekre útvonalak oldalsó zónáiba gyakran a két utóbbi (folyó, út) együtt jelenik meg A középkori falvak fejlődése korai formáikban szálláshelyek településnyomok a században a térhasználatot követő áthelyeződés a jellemző laza jellegű beépítés, szabálytalan elhelyezkedés a században folyamatos a falvak funkcióinak és településhálózati szerepének a megszilárdulása királyi szolgáltató falvak egyházi kolostori bírtok falvak várispáni falvak várbirtok falvak székely jász kun falvak telepes falvak szász falvak a században történik a telkes jobbágyság elterjedéséhez, új agrárterületek használatba vételéhez, betelepítésekhez kapcsolódóan a falvak birtokokhoz kötődő jogi, írásos rögzítése oklevelek ekkortól terjednek el a térben végelegesen rögzült szabályosabb alaprajzú telkes falvak a legnagyobb számú településforma a 15/16. században kb (Szlavónia nélkül) 17

18 A monostorok teklepüléshálózati jellemzői a középkori Magyarországon Középkori szerzetesrendek Magyarországon: BENCÉSEK BAZILITÁK CISZTERCIEK PREMONTREIEK KARTHAUZIAK TEMPLOMOSOK JOHANNITÁK STEFANITÁK FERENCESEK DOMOMKOSOK PÁLOSOK megjelenésük magános településként várak, városok településrészekén összetett település funkciók jellemzik gazdálkodási földművelés, kertgazdálkodás élelmiszer feldolgozás gyógyszergyártás kézműipari tevékenység vallási, egyházi kulturális migrációs közigazgatási hiteles helyek (oklevelek) egyedi/önálló területi működés központként való működés szerzetesrendi központ kulturális központ migrációs központ közigazgatási központ A várak térbeli elrendeződése Magyarországon a 14. század végén és a 15.. század elején 18

19 A várak a településhálózat részeként A sűrű településhálózatban kiegészítőként, a ritka településsűrűségű erdő-térszíneken uralkodó formaként jelennek meg. Összetett és speciális településfunkciókkal és egyedi vonzásterükkel a téráramlási vonalakhoz kötődnek. Sokszor központi, vagy részleges központi szerepkörük, sajátosan keveredik a városi funkciókkal, sokszor helyettesíti a városokat, néhol pedig azonossá válik velük. A XVII. század végéig meghatározó részei maradnak a településhálózatnak A városi szerepkört alakító tényezők jogállás kiváltságok valamilyen formája - az önállóság különböző szintjein királyi földesúri - egyházi funkció gazdálkodási ipari kereskedelmi piaci közigazgatási központi királyi megyei egyházi gazdasági - vásár védhetőség váras helyek városfal 19

20 A magyarországi városfejlődés korszakai 1. Korai korszak a 13. század közepéig - városhiány a király földbirtokosi, gazdasági, politikai szerepe meghatározó a társadalmi átrétegződés még nem zajlott le a közösségi, nemzetségi tulajdon még dominál a természeti gazdálkodás a meghatározó nem alakult ki mélyreható társadalmi és területi munkamegosztás és árucsere a belső árucsere szűk az agrár és kézműipari kereskedelem még nem különült el a termeléstől egyes falvak egy-egy mesterségre specializálódása nem árucsere, hanem feudális szolgáltatás volt vendég népek csak kis számban kerülnek letelepítésre a város gazdasági, közigazgatási, központi funkcióit a váras települések látják el civitas - elnevezés alatt várakat értenek- nem a territoriális autonómia, szabad polgárok lakhelye -csak központ királyi székhelyek megyeszékhelyek egyházi központok» törvénynapok» vásárok csak Esztergom és Székesfehérvár mutatott városi formát és tartalmat árumegállító jog királyi pénzverő és pénzváltó kereskedőházak kézműves központ az ország legjelentősebb vására 2. A középkori város kifejlődésének és elterjedésének korszaka 13. század közepétől a 16. század elejéig befejeződik a társadalom tagolódása, eltűnnek a rab helyzetű csoportok, kialakul a jogilag szabályozott köznemesi és a szabad helyzetű jobbágy réteg telkes jobbágy birtokok az agrártermelés bővülése új technológiák paraszti tömegárúk is piacra kerülnek a tatárjárás után felerősödik a falak védelmi szerepének fontossága a királyi birtok adományozás» várak építésére» fallal védett városok építésre» lakatlan területek benépesítésére - hegyvidéki erdőterületeken stratégiai, gazdasági és királyi jövedelemszerzési céllal - Északi- Kárpátok medencéiben, völgyeiben - Erdélyben megnő a betelepítettek, főleg a szászok száma 20

21 kialakul a pénzforgalom a pénzforrások (vámok, vásárjövedelmek pénzverés haszna) gyarapítása igényli a kereskedelem a vásártartás, a kézművesség, a városiasodás ösztönzését, mind a király, mind a birtokosok és az egyház részéről már 13. századadban nyertek királyi városi jogot (ennek megtartása később változhatott) Pest, Buda, Sopron, Győr, Pozsony, Nagyszombat, Selmecbánya, Nyitra, Zólyom, Késmárk, Eperjes, Szeged, Zágráb a 14. században a városodás legfontosabb forrásai a távolsági kereskedelem (Nagyszombat, Sopron, Brassó) bor termelés és kereskedelem (Buda, Kassa, Patak, Újhely, nemesfémbányászat (felső- és alsó-magyarországi bányavárosok) sóbányászat (Sóvár, Torda, Dés, Szováta) céhes kézműipar egy-egy városban legalább 20 iparág, a lakosok 25-30%-a iparos a távolsági kereskedelem mellett fontos regionális vonzáskör jön létre regionális és helyi piacközpontok Mezővárosok a Században a 14. században olyan város van amely kiemelkedik a szabadfalvak státuszából, de nem rendelkezik teljes kiváltsággal de városi szerepkörrel igen a civitas-ok lesüllyedésével és a szabad jobbágyfalvak felemelkedésével jöhettek létre magyar nevük arra utal, hogy nem volt joguk fallal körülkeríteni magukat, ezért mezők vették őket körül, néhányat néha civitasnak neveztek, de a többséget latinul oppidumnak, németül marktnak hívták földrajzi eloszlásuk sokkal egyenletesebb volt mint a civitas-oké 21

22 A városhálózat jellemzői városként értelmezhetők a században teljes jogú királyi városok (személynöki, tárnoki, korona, bánya, szász) részleges jogú (esetleg volt királyi) földesúri, egyházi városok gazdaságilag (bányászat, kereskedelem, piacközpont) városi szerepkörű városok oppidumként megnevezett mezővárosok Nyugat-Európához képest ritka, Kelet-Európához képest sűrű egyenlőtlen elrendeződés bizonyos térségekre koncentrálódik Duna vonala: Pesttől Pozsonyig a Kis Alföld északi és déli pereme a Garam mente a Sajó és Hernád mente Szepesség Felső-Tisza-vidék Szászföld A regionális szint ( század) 22

23 1. regionális szint: vármegyék A korai vármegyék területe Szent István korában (Kristó Gy. nyomán) A korai vármegyék kialakulása együtt ment végbe a királyi tisztségek megjelenését hozó társadalmi átalakulásokkal. Számukat és tényleges kiterjedésüket a felhasználható források alapján nehéz pontosan meghatározni, korábban 39-re, ma 48-ra teszik. A királyi megyék területi megjelenése szoros összefüggésben volt a népesség letelepedési sűrűségével, a védhető és hasznosítható térségek kiterjedésével, a mozgási útvonalak, vízhálózathoz kötődő elrendeződésével, a központ elérhetőségének mértékével. A Szent István által létrehozott korai rendszert sok tekintetben meghatározták a korábbi térstruktúrák, a dukátusi rendszer és a törzsi/nemzetségi felosztás területi sajátosságai. Kiterjedésük sokban kötődött a stratégiai útvonalak csomópontjainál kialakított ispánsági központokhoz, amelyek megyeszervező szerepét a bevonható népesség- és településszám, valamint a központtól való elérhetőség szabta meg. felépítése vár várispáni székhely várjobbágytelepek ellátó települések territórium hasznosítható térségek, útvonalak A hegyvidékeken átvezető útvonalak fontossága és a folyó- térszíni védelmi szerep, ha eltérő formában is, de a megyék többségének szerveződését erőteljesen a vízhálózathoz kötötte, ezek többsége határvármegye marchia - volt. 23

24 A földrajzi felépítésében és társadalmi térhasznosításában összetett Kárpát medence szakrális egységét a királyi korona alá foglalt nevesített területek, az ezt képviselő királyi hivatali rendszer és a területekkel is összefüggő tisztségek képviselték. a szakrális egység belső összefogója és külső kifejezője az egyházmegyei rendszer legfontosabb közigazgatási formák és szintek közvetlen a király alá tartozó király földje királyi vármegye (13. századig) királyi jogálláshoz tartozó székely székek jász és kun székek szász jogú területek (szászok földje) szabad királyi városok bánságok nemesi jogálláshoz tartozó nemesi vármegyék (13. századtól) nemesi jogállás alátartozó részleges városi kiváltságok Összefüggő rendszer szerinti működését a legfontosabb és legtartósabb regionalizációs forma, a nagytérség lakott térszíneit átfogó királyi, majd nemesi vármegyerendszer teremtette meg. Egyházmegyék 1050-ben (Kristó Gy. nyomán) 24

25 forrás: Frisnyák S Borsova vármegye a 11. században 25

26 Gömör vármegye a 11. században forrás: Frisnyák S Gömör vármegye a 14. században 26

27 forrás: Frisnyák S Fejér vármegye a 13. században Csongrád vármegye a 14. században 27

28 Békés vármegye a 14. században forrás: Győrffy Gy

29 2. regionális szint: piaci vonzáskörzetek forrás: Frisnyák S

30 30

31 A térségi szint Térkapcsolati régiók és köztes térségek a században a) erdő-térszín b) folyó-térszín c) település-térszín d) külső-térszín Teljes szerkezetű régiók: 1. Tiszántúl 2. Temesi délvidék és Maros folyosó 3. Kelet-Tiszáninnen 4. Nyugat-Tiszáninnen 5. Dunáninnen Hiányos felépítésű régiók: 6. Erdély 7. Nyugat-Dunántúl 8. Dél-Dunántúl 9. Duna-Száva menti délvidék 10. Szlavón délvidék Köztes térségek: 11. Nagyalföldi köztes térség 12. Felvidéki köztes térség 31

32 32

33 Tartományurak hatalmi területe a 14. század elején (Kristó Gyula nyomán) 33

34 Az országos szint CENTRUMTÉRSÉGEK A SZÁZADBAN e f a) erdős hegyvidékek (erdő-térszín) b) állandóan, vagy időszakosan vízzel borított síkság (folyó-térszín) c) megtelepedésre kedvező síkság és dombvidék (település-térszín) d) kűlső térség e) centrumtérség f) kűlső gyepü 34

35 e Centrumtérségek a században a) erdő-térszín b) folyó-térszín c) település-térszín d) külső-térszín e) centrumtérség e g f h Térszerkezeti vonalak a századi Magyarországon a) erdő-térszín b) folyó-térszín c) település-térszín d) külső-térszín e) többfunkciós központok f) központok g) bányászati központok h) egyházi központok 1. térszerkezeti vonalak 2. térszervező vonalak 3. közvetítő vonalak 4. összekötő útvonalak 35

36 A hódoltság kora század 36

37 I e g f h A török területfoglalás és a 16. századi térszerkezet a) erdő-térszín b) folyó-térszín c) település-térszín d) külső-térszín e) többfunkciós központok f) központok g) bányászati központok h) egyházi központok 1. térszerkezeti vonalak 2. térszervező vonalak 3. közvetítő vonalak 4. összekötő útvonalak 5. a hódoltsági terület. 37

38 Süli-Zakar - Csüllög Elnéptelenedő és aktivizálódó térségek a 17. században 1. centrumtérségek a Magyar Királyságban és az Erdélyi fejedelemségben 2. elnéptelenedő és pusztuló területek 3. mezővárosokba koncentrálódó népesség és aktivizálódó térhasználat 4. a hódoltsági terület határa 5. Királyi és fejedelemségi központok 6. török birodalmi központok 38

39 Közép- és Dél-Kelet-Európa 1660 és 1880 között 39

40 1. folyó-térszín: a) ritka településhálózatú, tartósan vízzel borított felszínek b) ritka településhálózatú, időszakosan vízzel borított felszínek 2. település-térszín: c) ritkább településhálózatú, ármentes síkságok d) sűrű településhálózatú ármentes síksági felszínek e) völgyi településhálózatú dombsági felszínek 3. erdő-térszín ritkább, völgyi településhálózatú hegyvidéki felszínek 4. a Felső-Tisza-vidék centrumtérsége 5. az aktivizálódó alföldi mezővárosi zóna 6. a pusztítások következtében tartósabban elnéptelenedő területek 7. királyi város 8. hajdúváros 9. mezőváros 10. vilajet székhely 11. határ A) a Magyar Királyság területe B) az Erdélyi Fejedelemség területe C) a Török Birodalom területe Az abszolutizmus területfejlesztése század 40

41 Területszervezési/fejlesztési szintek a századokban lokális és regionális szint: központi (uralkodói/kormányzati) területfejlesztés irányítással elnéptelenedett, pusztásodott területek aktivizálása betelepítések falvak, mezővárosok nagybirtok rendszer kialakítása - birtokadományozások gazdasági fejlesztések agrár, ipari ellátás, hadsereg térségi szint: funkcióterek kialakítása határőrvidékek, Temesi Bánság közigazgatási struktúra fejlesztése kerületek kialakítása országos szint: az ország Habsburg tartományok közé szervezése politikai katonai gazdasági Következmény:a korábbitól eltérő és nagyobb mértékű regionális fejlettségi különbségek kialakulása A REGIONALIZÁCIÓS FOLYAMATOK FUNKCIÓTEREI 1718-ban Erdély 2. Temesi Bánság 3. Katonai határőrvidékek 4. Centrumtérségek 5. Betelepítési térségek 41

42 Regionális különbségeket alakító folyamatok a 18. század elejétől a 19. Század közepétől 1. megtelepedési 2. népsűrűség változási 3. városfejlődési 4. funkcionális térhasználati 5. gazdasági szerkezeti 6. közigazgatási 1. megtelepedési Pusztásodott térségek betelepítése nagybirtok rendszer bővülése Dél-Dunántúl Bácska Temes vidék Maros Körös vidék Bihar belső áttelepülés - Felvidékről szlovákok -Erdélyből románok külső betelepítés német nyelvűek 42

43 2. népsűrűségi 1720 forrás: Beluszky P városfejlődési 43

44 4. funkcionális térhasználati 5. közigazgatási A hódoltság előtti közigazgatás visszaállítása vármegyék kiváltságolt területek kiváltságolt városok Új határőrvidék szervezése a délvidéken katonai határőrvidék Temesi Bánság II. József kerület reformja 44

45 45

46 A dalizmus kora Ausztria és Magyarország

47 Területszervezési/fejlesztési szintek a a dualizmus korában ( ) lokális szint: a gazdasági növekedéssel öszefüggő modernizáció területileg erőssen szelektált falusi térségek agrárgazdaságának átalakulkása- falvak differenciálódása modern ipari térségek kialakulása ipari falvak és városok funkcionális központok kialakulása/kialakítása a városhálózatban regionális szint: közigazgatási egységesítés megyék, törvényhatósági jogú városok, járások, községek kettős modernizációs folyamat (kormányzati, gazdasági) térségi szint: politikailag háttérbeszorul etnikai kultúrák erösödése országos szint: egyenlő rangú az osztrák tartományokkal társország kedvező térfolymatok azonosságok - különbségek Következmény: gyorsan fejlődő centrumtérségek lassan növekvő köztestérségek a regionális fejlettségi különbségek megmaradnak Magyarország területi közigazgatási szintjei között Közös állam (az uralkodó személyén keresztül) az Osztrák Császársággal Megszűnik Erdély önállósága Horvát Szlavónország részben önálló közigazgatást kap, de a Magyar Királyságon belül, ugyanazon a rendszerrel Székesfőváros Budapest (1873 egyesül Pest, Buda és Óbuda) Vármegyék teljesen lefedik az országot - megszünnek a kiváltságos területek tól 1886-ig 64 vármegye A vármegyékkel egyenrangú törvényhatósági jogú városok től a királyi jogú városokból és a kiváltságolt mezővárosokból 25 Magyarországon és 4 Horvát-Szlavónországban A megyéket egységes elvek szerinti Járásokra tagolják tól, ezek választott testületekkel nem rendelkeztek A járások alá nem tartozó rendezett tanácsú városok (többségük járási székhely lesz) 1871-tól a megyéknek alárendelve működnek Nagyközségek Falvak 47

48 Változó terek a dualizmus korában etnikai-tér agrár-tér ipari-tér városi-tér áramlási-tér modernizációs- tér 48

49 Etnikai tér Magyarország népességszám változása 1000 és 1910 között 49

50 50

51 Agrár tér 51

52 A kenyérgabona vetésterületének részesedése a szántóföldi vetésterületből Frisnyák S. nyomán 52

53 Tanyás vidékek az Alföldön a 20. század elején forrás: Beluszky P Ipari tér 53

54 Az ipar területi szerkezete és központjai 1910-ben Városi tér 54

55 A városhálózat szintjeinek átalakulása 1867-ben a kiegyezéskor 888 település rendelkezett városi ranggal 88 szabad királyi város 81 rendezett tanácsú város 719 mezőváros a kiegyezés után összesen 131 város a városok két jogi szintjét hozták létre törvényhatósági jogú városok teljes önállóság, választott testületekkel, a megyékkel egyenrangúan 25 törvényhatósági jogú város Magyarország területén (4 törvényhatósági jogú város Horvát-Szlavónország területén) rendezett tanácsú város részleges önállósággal megyéktől függés, választott testületek 106 rendezett tanácsú város Magyarország területén Az ún. községi törvények (1870:42.tc., 1871:18.tc. és 1886:22.tc.) alapján A szabad királyi városokból 23 lett törvényhatósági jogú város 58 lett rendezett tanácsú város 7 elveszítette városi rangját (pl. a Hont megyei Bakabánya A mezővárosokból 2 lett törvényhatósági jogú város 48 lett rendezett tanácsú város a többiek pedig százával süllyedtek a nagyközség kategóriába 55

56 A városodottság mértéke vármegyénkénta 20. század elején forrás: Beluszky BELUSZKY P P. 56

57 A városi népesség száma és aránya 1870-ben és 1910-ben (Horvát-Szlavónország nélkül) A népesség lakóhely száma fő aránya % száma fő aránya % Budapest , ,8 Városok , ,6 Községek , ,6 Összesen , ,0 Települési térhasználat és településhálózat változás a 18. századtól a 20. század elejéig erőteljes részleges Csüllög 57

58 Városi funkciók és városhierarchia a dualizmus korában 1. igazgatási funkció főváros megyeszékhely járási székhely főispáni hivatalok, alispáni hivatalok, szolgabírói hivatalok, bíróságok, adóhivatalok, pénzügyőrség, csendőrség, rendőrség, tisztiorvosi hivatalok, tankerületei igazgatóságok, postaigazgatóságok - különböző szintjei igazgatáshoz kötődő egyéb közhivatali funkciók iskolák, kórházak, napi és heti sajtó, ügyvédi testületek igazgatáshoz kötődő gazdasági funkciók kereskedelmi testületek pénzügyi intézmények egyéb szolgáltató intézmények Városi funkciók és városhierarchia a dualizmus korában 2. gazdasági funkciók termelési központ gyáripar kisipar kereskedelmi központ fogyasztási központ a város működése és a tisztviselő réteg 3. közlekedési központ vasúti csomópont 58

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András Közlekedésföldrajz Összeállította: Sallai András 1. Ausztria (1995) 2. Belgium (1957) 3. Bulgária (2007) 4. Ciprus (2004) 5. Csehország (2004) 6. Dánia (1973) 7. Egyesült Királyság (1973) 8. Észtország

Részletesebben

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Árlista. Irodai térképek. Magyaroszág tematikus térképek. Érvényes: 2008. február 15-től

Árlista. Irodai térképek. Magyaroszág tematikus térképek. Érvényes: 2008. február 15-től tiefel Eurocart Kft. outh-east Europe X (70 50 cm) () M (120 80 cm) (140 100 cm) X () Magyaroszág tematikus térképek M X cikkszám 8782787 3860 878877 41227 440407 487717 453107 112103 440417 440427 453117

Részletesebben

Árlista. Irodai térképek. Magyaroszág tematikus térképek. Érvényes: 2009. augusztus 15-től

Árlista. Irodai térképek. Magyaroszág tematikus térképek. Érvényes: 2009. augusztus 15-től tiefel Eurocart Kft. outh-east Europe X (70 50 cm) () M (120 80 cm) (140 100 cm) X () Magyaroszág tematikus térképek M X cikkszám 8782787 3870 3860 878877 41227 440407 487717 453107 112103 440417 440427

Részletesebben

MEGJELENT. Horváth Gyula (szerk.): Regionális fejl ődés és politika az átalakuló Oroszországban

MEGJELENT. Horváth Gyula (szerk.): Regionális fejl ődés és politika az átalakuló Oroszországban REGIONÁLIS FEJLŐDÉS ÉS POLITIKA Horváth Gyula (szerk.): Regionális fejl ődés és politika az átalakuló Oroszországban (MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2008. 466 o. Régiók Európája, 3. kötet) Az

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Kocsis Károly A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 10. Fórum Az erdélyi magyar tudomány a rendszerváltás után Kolozsvár, 2011 A Kárpát-medence mint magyar geopolitikai

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról (a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 62/A. (1) bekezdése szerint)

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200 Sürgősségi fogamzásgátlási ambulanciák Bács-Kiskun megye: Bajai Városi Kórház Cím: 6500 Baja, Rókus u. 10. Tel.: (79) 422-233, (79) 422-328, (79) 423-373, (79) 425-575, (79) 428-452 Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

Diákhitel Központ Zrt.

Diákhitel Központ Zrt. Diákhitel Központ Zrt. Éves kiadvány Statisztikai melléklet 2005/2006. tanév Országos statisztikai adatok a Diákhitelben részesülő ügyfelekről Budapest, 2006. augusztus 31. TARTALOM: 1.1. Országos statisztikai

Részletesebben

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO 1 Tesco Veszprém Ajka 8400 Ajka, Fő út 66. 2 Tesco Bács-Kiskun Baja 6500 Baja, Gránátos u. 11. 3 Tesco Nógrád Balassagyarmat 2660 Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán u.

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. VÁZLATOK VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc AUSZTRIA Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. Határai: É: Németország, Csehország K: Szlovákia, Magyarország

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja A NYUGAT-BALKÁN SZEREPE AZ EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI TÉRBEN csomópont (hub)

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

A Kárpát-medence régiói 13.

A Kárpát-medence régiói 13. A Kárpát-medence régiói 13. DÉL-PANNÓNIA Szerkesztette: Hajdú Zoltán és Nagy Imre Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete - Dialóg Campus

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ Cím 1117 Budapest, Prielle Kornélia utca

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

Miért építünk autópályákat?

Miért építünk autópályákat? Miért építünk autópályákat? Uniós források magyar történetek Konferencia a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, 2008. november 19. Németh Nándor, MTA KTI 2003. évi CXXVIII. törvény pán-európai

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: szerv NAV Repülőtéri NAV 1. számú Repülőtéri NAV 2. számú Repülőtéri K, Cs:

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Tisztelt Ügyfeleink! A kísérőokmánynak formanyomtatványa nincs, adattartalmának az e-tko adatelemekkel kell megegyeznie.

Tisztelt Ügyfeleink! A kísérőokmánynak formanyomtatványa nincs, adattartalmának az e-tko adatelemekkel kell megegyeznie. FELHÍVÁS a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által elrendelet, 2014. április 11-én 14.00 órától előreláthatólag 2014. április 14-én 8.00 óráig tartó teljes üzemszüneti eljárás idejére az EMCS-t érintő vámhatósági

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek

Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek 1. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: 1.1. Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamara 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. bkmkik@mail.datanet.hu Tel.: 76/501-500 www.iparkamara.hu

Részletesebben

Új struktúrák, új kihívások

Új struktúrák, új kihívások Információs Társadalom Parlamentje Új struktúrák, új kihívások Marekné dr. Pintér Aranka 2013. június 13. Az átalakítás célja: A köznevelési rendszer minőségi oktatás és fenntarthatóság az emberi erőforrások

Részletesebben

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról (a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 62/A. -a szerint) I. Személyi

Részletesebben

Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának kirendeltségei:

Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának kirendeltségei: Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának kirendeltségei: Budapest, III. Heltai Jenő tér 7. Budapest, XXI. Mansfeld Péter utca 1. Budapest, IX. Ráday utca 42-44. Dr. Nyitrai Károly egyéni

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A nagyvárosok a magyar városhálózatban

A nagyvárosok a magyar városhálózatban A nagyvárosok a magyar városhálózatban Berkes Judit, PhD hallgató Széchenyi István Egyetem - Regionális- és gazdaságtudományi Doktori Iskola Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális-

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet. A 2008.10.11. óta hatályos szöveg

Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet. A 2008.10.11. óta hatályos szöveg Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet az önkormányzati miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga ekről A 2008.10.11.

Részletesebben

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS IDENTITÁS: történelmi tényező a települések életében Jankó Ferenc NYME KTK Kérdésfeltevés előtt: mi a történelem? Azaz: mit értünk a történelem szerepe alatt? Definíciók helyett: az

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL 35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Településmérnök MSC TELEPÜLÉSTÖRTÉNET. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens

Településmérnök MSC TELEPÜLÉSTÖRTÉNET. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Településmérnök MSC TELEPÜLÉSTÖRTÉNET Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék Építőmérnöki Tanszék A Kárpát-medence településtörténete 4. A településállomány

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

Munkalap1 A MINDIG TV ÉS MINDIG TV EXTRA DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI SZOLGÁLTATÁSOK VÉTELI LEHETŐSÉGEI MINDIG TV INGYENES KÖZSZOLGÁLATI CSATORNÁK

Munkalap1 A MINDIG TV ÉS MINDIG TV EXTRA DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI SZOLGÁLTATÁSOK VÉTELI LEHETŐSÉGEI MINDIG TV INGYENES KÖZSZOLGÁLATI CSATORNÁK A MINDIG TV ÉS MINDIG TV EXTRA DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI SZOLGÁLTATÁSOK VÉTELI LEHETŐSÉGEI Nagy- és közepes teljesítményű adók (31 telephely) Megye "A" MULTIPLEX "B" MULTIPLEX "C" MULTIPLEX MINDIG TV INGYENES

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 69. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet 2 A MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról

263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról A Kormány az Alkotmány 35 -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40 -ának (3) bekezdésében

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: szerv NAV Repülőtéri NAV 1. számú Repülőtéri NAV 2. számú Repülőtéri K, Cs:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az ömlesztett ásványolaj beszerzésére és szállítására vonatkozó bejelentési kötelezettségről

TÁJÉKOZTATÓ az ömlesztett ásványolaj beszerzésére és szállítására vonatkozó bejelentési kötelezettségről TÁJÉKOZTATÓ az ömlesztett ásványolaj beszerzésére és szállítására vonatkozó bejelentési kötelezettségről Tisztelt Ügyfeleink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2012. január 1-jén módosul a jövedéki adóról és

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden

Részletesebben

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök

Részletesebben

Pest megye. Név cím telefonszám Budapet

Pest megye. Név cím telefonszám Budapet Név cím telefonszám Budapet 1047 Budapest Váci u. 61-63. 1/272-1150 1103 Budapest Gyömrői u. 1-5. 1/357-6660 1083 Budapest Práter u. 44-48. 1/299-0377 1164 Budapest Vidám vásár u. 36. 1/402-3990 Fogarasi-Buda

Részletesebben

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu A állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatainak elérhetősége és nyitva tartása Baranya Megyei Baranya Megyei Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Bács-Kiskun Megyei Békés Megyei Békés Megyei Békés Megyei Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

Ilyen volt ilyen lett Az OTK szerepe Szentlőrinc és Tapolca fejlődésében

Ilyen volt ilyen lett Az OTK szerepe Szentlőrinc és Tapolca fejlődésében Mohos Mária Keczeli Lajos Ilyen volt ilyen lett Az OTK szerepe Szentlőrinc és Tapolca fejlődésében A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia Pécs, 2014. március 18. 2 3 Funkciók Tapolca történelmi

Részletesebben

Településföldrajz. 2. Elıadás. Településhierarchia, vonzáskörzetek. Vázlat

Településföldrajz. 2. Elıadás. Településhierarchia, vonzáskörzetek. Vázlat Településföldrajz 2. Elıadás Településhierarchia, vonzáskörzetek Vázlat Településhierarchia, falu és város, a központi funkciók. Vonzáskörzetek lehatárolásának módszerei: Beluszky modellje, agglomerációs

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011-2012.

Részletesebben

Kimutatás. a 2012. augusztus 27-én tartott kommunikációs gyakorlatról

Kimutatás. a 2012. augusztus 27-én tartott kommunikációs gyakorlatról 1 Kimutatás a 2012. augusztus 27-én tartott ról 36522 9:30:24 9:30:54 0 nap, 0 ó. 0 p. 29 mp. 36522 9:30:24 9:31:25 0 nap, 0 ó. 1 p. 1 mp. 36522 9:30:24 9:30:57 0 nap, 0 ó. 0 p. 32 mp. 36522 9:30:24 9:48:12

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

Dél-Magyarországon vonattal

Dél-Magyarországon vonattal Dél-Magyarországon vonattal a határközi kapcsolatok tekintetében is Háry Márk elnökségi tag, Magyar Közlekedési Klub Környezet-és Természetvédelmi Szervezetek 22. Országos Találkozója Kiskunhalas, 2012.

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Cím: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Cím: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Fax: 06-72-507-152 Fax: 06-76-501-538

Cím: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Cím: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Fax: 06-72-507-152 Fax: 06-76-501-538 Vevői reklamációk kezelése Amennyiben bármely áruházunkkal vagy az ott forgalmazott termékeinkkel kapcsolatosan panasszal kíván élni, úgy azt az alábbi elérhetőségeken teheti meg : Élésker Kereskedelmi

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

KOVÁSZNA MEGYE TANÁCSA KÜLKAPCSOLATOK TEVÉKENYSÉGI BESZÁMOLÓ 2011

KOVÁSZNA MEGYE TANÁCSA KÜLKAPCSOLATOK TEVÉKENYSÉGI BESZÁMOLÓ 2011 KOVÁSZNA MEGYE TANÁCSA KÜLKAPCSOLATOK TEVÉKENYSÉGI BESZÁMOLÓ 2011 KAPCSOLATAINK Magyarország Baranya Békés Heves Veszprém Zala Jász-Nagykun-Szolnok Csongrád Franciaország Svédország Maine-et-Loire Värmland

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Erdély változó társadalmigazdasági. Benedek József BBTE, Földrajz Kar

Erdély változó társadalmigazdasági. Benedek József BBTE, Földrajz Kar Erdély változó társadalmigazdasági térszerkezete Benedek József BBTE, Földrajz Kar Elméleti háttér strukturalista elméletek (polarizációs, függőségi elméletek): makrogazdasági és a makropolitikai tényezők,

Részletesebben

Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat

Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat Településföldrajz 4. Elıadás Városföldrajzi alapfogalmak 1 Vázlat Városföldrajzi alapfogalmak, város fogalma, funkciói, típusai, szerepkörök, alaprajzi jellemzık. 2 1 A VÁROS FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE Történelmi

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik)

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Csíki Tamás Cím, kód Paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Országos Rendőrfőkapitányság

Országos Rendőrfőkapitányság Országos Rendőrfőkapitányság Határrendészeti Helyzetkép 215.VII. Magyar III./ 1. Határrendészeti szakterület intézkedéseinek összetétele III./ 2. Illegális migrációhoz kapcsolódó cselekmények III./ 3.

Részletesebben