oktatási segédlet (vázlatok és illusztrációk) A Területfejlesztési törekvések Magyarországon című tárgyhoz Első rész: a történeti előzmények

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "oktatási segédlet (vázlatok és illusztrációk) A Területfejlesztési törekvések Magyarországon című tárgyhoz Első rész: a történeti előzmények"

Átírás

1 Dr. Csüllög Gábor ELTE TTK Környezet- és tájföldrajzi Tanszék oktatási segédlet (vázlatok és illusztrációk) A Területfejlesztési törekvések Magyarországon című tárgyhoz Első rész: a történeti előzmények ELTE TTK FÖLDRAJZI ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET BSC képzés 2007/2008 első félév I. Kötelező irodalom a Területfejlesztési törekvések Magyarországon című tárgy első részéhez (történelmi előzmények) Süli-Zakar István Csüllög Gábor: A regionalizmus történelmi előzményei Magyarországon. In: Süli-Zakar István (szerk.) A terület-és településfejlesztés alapjai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2003 pp Csüllög Gábor: A középkori Magyarország térszerkezete. Földrajzi Közlemények szám pp Enyedi Gy. Horváth Gy. (szerk.): Táj, település, régió: Települések: pp , Regionalizmus és régiók: pp Magyar Tudománytár Második kötet. Budapest, MTA-Kossuth Kiadó, 2002 Kötelező névanyag: Az oktatási segédlet következő lapjai: A Kárpát-medence és Magyarország történeti földrajzi névanyaga (válogatás) 1

2 II. vázlatok és illusztrációk A Területfejlesztési törekvések Magyarországon című tárgy első részéhez (történeti előzmények) Az állam területi szerveződésének meghatározó korszakai 1. Az állami szerveződés folyamatának kezdete a században 2. A nagymedencei térszerkezet század közötti kialakításának korszaka 3. A török hódoltság időszaka a században 4. A nagymedencei térhasználat gazdasági, társadalmi változásokhoz és az európai folyamatokhoz igazodó egységesítése a században 5. A centrális gyűrűs térszerkezet erővonalainak és központjainak kialakítása a19. század második felében 6. A nagymedencei térszerkezet felbontása, majd részleges regenerálódása 1920-tól a nyolcvanas évekig 2

3 A regionális folyamatok szintjei Regionalitás A lokális társadalmi csoportok térkapcsolataiból kiinduló alulról szerveződő megtelepedési gazdálkodási migrációs térformáló folyamat, amelynek nagy szerepe van a népesség etnikai, kulturális és vallási különbségek szerinti térbeli elrendeződésében is Regionalizmus A regionális identitást, kapcsolódást és irányítást összefogó rendszer Regionalizáció A társadalom politikai erőviszonyaiból és csoportjainak érdekérvényesítéséből fakadó, az állam irányából felülről szerveződő, igazgatási téregységeket is kialakító - lehatároló, térfelosztó, keretet és nevet adó - területi szabályozás Az erőtereket állami területté szervező regionalizáció összetevői korábbi térstruktúrák érvényesülése külső hatásirányok beépülése a társadalom térnyerési érdekeltsége és szervezési képessége az állami működés intézmény-rendszereinek területi elosztása, a közigazgatás szintjeinek és téregységeinek kialakítása a szakrális egység megjelenítése 3

4 Téregységek felépítése Környezet táj Lokális helyek A lokális helyek közötti térszervező irányok környezetükből merítő centrális irányok a környezetükre irányuló hatásirányok A lokális helyek hierarchizálódó kapcsolatából kialakuló központok A térszervező irányok domináns irányaiból szerveződő áramlási pályák szerkezeti vonalak Folyamatos téraktivitást mutató centrum térségek Gyenge téráramlást és térhasznosítást mutató perifériák belső perifériák erővonalak között határ perifériák Régió típusok valós régiók rögzülő térbeli elkülönülések TÁJI RÉGIÓK homogén táji régiók érintkezési táji régiók KULTURÁLIS RÉGIÓK nyelvi etnikai néprajzi vallási FUNKCIÓTEREKBŐL FELÉPÜLŐ TÉRKAPCSOLATI RÉGIÓK gazdasági régiók A REGIONALIZÁCIÓ ÁLTAL KIALAKÍTOTT RÉGIÓK jogilag rögzített, konkrétan lehatárolt téregységek statisztikai régiók közigazgatási régiók TÖRTÉNETI RÉGIÓK hosszabb időtartamon keresztül egyszerre jelenítik meg a fenti típusokat 4

5 A regionális folyamatok eredményei Azonosságok és elkülönülések a területi folyamatokban külső és belső tér elkülönülése homogenitás kifelé tagolódás - befelé a belső tér tagolódása felépítési különbségek funkcionális különbségek hierarchizálódás erőtéri különbségek azonosság és különbözőség tudatosulása - területi identitás az elkülönülő homogén téregységek érintkezése aktív határok passzív határok Államszerveződési előzmények a Kárpátmedencében a magyar állam előtt 5

6 Államszerveződési előzmények a Kárpát-medencében a magyar állam előtt A Kárpát medence átalakuló és eltérő társadalmi irányultsággal újra szerveződő térstruktúrájába a regionális tagolódás szempontjából meghatározóan beépült a korábbi folyamatok által kialakított térfelhasználás igen sok eleme (földhasznosítási formák, érintkezési pontok, útvonal használatok, központok, stb.) és azok szervező hatása: A Száva és Dráva mentén (és a Dél-Dunántúl egy részén) kimutatható a késő római struktúra (városok, útvonalak, vonzásirányok, helyi illír-szláv népesség keresztény kultúrája) folyamatossága. A stagnáló és leépülő késő római struktúra felélesztési kísérletei Ilyen volt a frank-morva Pannonia rekonstrukció, a IX. század elején az Oriens tartományhoz ( ) tartozó Pannonia Inferior és Superior megszervezése, vagy a bolgárok részéről az Erdély belsejébe nyúló Bolgár végek kialakítása. A nagytérség többi részén az egész medencére irányuló szláv terjedés jelenik meg, keveredve egyes korábbi népek feltételezhető maradványaival, alapvetően köztes helyzetben, nagytérségi működést kialakító térstruktúra szintjei és valós centrumok nélkül. Az eddigi folyamatoktól jelentős eltérést hoz az avarok megjelenése, amely sajátos kettős funkcióval szervezi területiségét. Tömeges megtelepedései a centrumok nélküli területek folyó-térszínek területére esett. Ugyanakkor katonai szerveződéshez kapcsolódóan folyamatos törekvése volt a kiépültebb nyugat-dunántúli, Vág és Nyitra, valamint a Száva menti térségek tartós betelepítésére, illetve katonai érdekei biztosítására. Az avar államnál mutatkozik először meg az egységes kárpát-medencei területi szerveződésre való törekvés. 6

7 A honfoglalás korának területi szerveződése század A kárpát-medence domborzatának jellemzői 1. Nagymedencei jelleg peremhegységek köztes választóhegységek 3 eltérő jellegű belső medence Kis-alföld Nagy-alföld Erdélyi-medence 2. A peremhegységek erőteljesen tagolt domborzatúak magas hegységek középhegységek belső medencék félmedencék széles átmenő völgyek keskeny belső völgyek 3. A belső medencék domborzata kevésbé tagolt részben tagolt domborzatú dombságok (Erdély) és hegylábi felszínek döntően sík felszínű hordalékkúp síkságok feltöltődő alacsony helyzetű síkságok 4. A peremhegységek és a belső medencék találkozásánál egy erőteljes domborzati perem jött létre, amelyen igen összetett futású és jellemző völgykapukkal tagolt 7

8 A magyarság századi területi elhelyezkedése a Kárpát medencében több térhasznosítási funkció szerint szerveződött: Stratégiai/politikai: A korábbi hatalmi struktúrák betagozható területeinek leszakítása, külső védelmi rendszerek kiépítése, a hadi felvonulási utak biztosítása. A medencét keretező hegyvidék külső gyepűvé szervezése Hadszervezeti/katonai: A katonai/törzsi központok védett és a felosztott katonai funkcióknak megfelelő, politikailag kiegyenlített elrendeződése, valamint hadi utánpótlási bázis területek biztosítása a belső gyepűk rendszere. Közigazgatási: A területi egységet kifejező és a működést fenntartó sajátosan osztott törzsi szállásterületek és központok kiépítése. Gazdálkodási: A különböző funkciók ló és szarvasmarhatartás, földművelés, só és fém bányászat, vasipar, hadellátó koncentrált kézművesség, szolgáltatás népességcsoportjainak a funkciókra alkalmas térszínekre való telepítése és megfelelő arányú területi elosztása. Védettségi: A lakóhely és a térhasznosítás környezetének megfelelő védhetőségének biztosítása. Közlekedési: Először katonai útvonalak, a fejedelmi/királyi udvari ellátási útvonalai, majd később a települések elérhetőségének útvonalai váltak fontossá. Révek, kapuk, gázlók működtetése. 8

9 A magyarság területfoglalása a b 1 2 e 4 c d 3 1. medencei struktúra: a) a Duna baloldali mellékfolyói a Morva és az Ipoly között b) a Tisza jobboldali mellékfolyói c) a Tisza baloldali mellékfolyói a Szamos és a Maros között 2. pannóniai struktúra 3. Erdőntúl (Erdőelve, Erdély d) 4. köztes térség: d) a Duna, Tisza és Maros közti bolgár uralmú térség e) a Duna és Tisza közötti folyóköz Az államalapítás és a középkori állam területi szerveződése 9

10 A 10. század végére kialakuló regionális működési rendszer több tényező alapján szerveződő és különböző területi funkciót ellátó téregységekből állt A külső (hegyvidéki) és belső (egyes folyó-térszíni és Duna- Tisza közi) gyepük. Az őrvidékek - Alpok alja, Morva mente, Északkeleti-Kárpátok, Dél- Erdély, Duna-Száva köz. A dukátusok kiemelt szerveződésű területei. Erdély és a (Szlavón) Délvidék elkülönülő térségei. Elsősorban a Felső-Tiszavidék és a Bécsi-medence közti útvonal betorkoló folyóvölgyi kapuinál kialakuló köztes szállásterületek A Garam torkolata és a Csepel-sziget között a Duna, valamint a ráhordó összekötő vonalak mentén a Pilishez szerveződő fejedelmi központ. Magyarország korai térstruktúrájának regionalizációs téregységei a században d 1 2 e f g h 4 I. II. 3 Süli-Zakar - Csüllög a) erdős hegyvidékek (erdő-térszín) b) állandóan, vagy időszakosan vízzel borított síkság (folyó-térszín c) megtelepedésre kedvező síkság és dombvidék (település-térszín) d) külső gyepű e) dukátusok: 1. Nyitrai 2. Bihari 3. Temesi 4. Somogyi g) a korai várispánságok h) fejedelmi-királyi központi térség tartományok: I. Erdélyi vajdaság II. Szlavónia 10

11 A megtelepedés: a regionalizmus folyamata 11

12 A középkori Magyarország megtelepedési sűrűsége 1. erős 2. közepes 3. ritka 4. gyenge Az állami tér: a regionalizáció folyamata és téregységei 12

13 Az erőtereket állami területté szervező regionalizáció összetevői korábbi térstruktúrák érvényesülése külső hatásirányok beépülése a társadalom térnyerési érdekeltsége és szervezési képessége az állami működés intézmény-rendszereinek területi elosztása, a közigazgatás szintjeinek és téregységeinek kialakítása a szakrális egység megjelenítése Területszervezési/fejlesztési szintek a századokban lokális rögzítés, feldolgozás települési térhasználati regionális kitöltés, összekapcsolás, hierarchizálás közigazgatási megyék, székek gazdasági piaci vonzáskörzet áramlási kereskedelmi útvonalak térségi kiemelés, biztosítás közigazgatási, gazdasági-, hatalmi-terek országos politikai katonai szakrális 13

14 A lokális szint A középkori településsűrűség eltérései a Berettyó és a Körösök mentén (Jakó Zs. Maksai F. Győrffy Gy. alapján) a) folyó-térszín b) település-térszín c) erdő-térszín 14

15 folyóvízhez kötődő települések 1. településnyom 2. révtelepülés 3. településhalmaz 4. fürtszerű település csoportok 5. település-láncolatok folyóvízhez nem kötődő települések 6. településszigetek 7. vártelepülések 8-9. szórt erdőtelepülések 10. pásztor-települések Megtelepedési és térülethasznosítási (aktivitási) térszínek A századi Magyarországon 1. ERDŐ-TÉRSZÍN nagyon ritka településhálózat - kevés település. Erdős hegyvidékek a folyóvízhez szorosan kapcsolódó, előre jelzett, kötött helyzetű völgyi települések a hátterükben nagykiterjedésű, valódi települések nélküli térségek (csak szórt erdő és pásztor telepek) 2. FOLYÓ-TÉRSZÍN Alacsony hordalékkúp-síkságok vízjárta és vízmentes felszínekhez igazodó, belső és külső ártérperemekre rögzülő, de folyamatosan igazodó helyzetű, többségében gyenge település sűrűségű térségek 15

16 3. TELEPÜLÉS-TÉRSZÍN Magasabb helyzetű, ármentes hordalékkúp-síkságok, hegylábi felszínek, belső kismedencék előnyök és hátrányok alapján választott, folyóvizekhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó település helyzetek Kiegyenlített vízrajzi és domborzati tagoltság Összetett hasznosítási tér Víz és erdőperemek közelsége Domborzat és vízjárás alapján az év nagy részében átjárható folyók A medence belsejébe nyíló völgykapukban, azok előterében, a kedvező adottságok következtében a legsűrűbb települési zóna jön létre A folyók által a medence belsejébe irányuló téráramlások itt összegződnek a belső domborzati peremmel párhuzamos, a folyókat keresztező téráramlásokkal. A fontosabb térszerkezeti központok kialakulásának zónája Magasabb tagolt dobságok, alacsony hegyvidékek folyóvízhez szorosan kapcsolódó, előre jelzett, kötött helyzetű völgyi települések Előnyöket csak a völgytalp kínál - lánc és fürtszerű csoportosulásban a folyók mentén közepes sűrűség A középkori településhálózat településformái szállások rögzült falvak monostorok bírtok központok várak városok 16

17 A középkori falvak elhelyezkedése az összetett agrár térhasznosítás tájakon jelennek meg nagyobb számban település-térszín ártérperemek kisebb számban speciális térhasznosításra települnek katonai - őrvidékek montán ipari erdő-térszín átkelés - folyók folyókhoz igazodnak folyóhátak magaspartok szűk árterek fölé mellékfolyó torkolatok egyoldali megtelepedés nagyobb folyók két oldali megtelepedés kisebb folyók, patakok útvonalakhoz igazodnak útvonalakra útkereszteződésekre útvonalak oldalsó zónáiba gyakran a két utóbbi (folyó, út) együtt jelenik meg A középkori falvak fejlődése korai formáikban szálláshelyek településnyomok a században a térhasználatot követő áthelyeződés a jellemző laza jellegű beépítés, szabálytalan elhelyezkedés a században folyamatos a falvak funkcióinak és településhálózati szerepének a megszilárdulása királyi szolgáltató falvak egyházi kolostori bírtok falvak várispáni falvak várbirtok falvak székely jász kun falvak telepes falvak szász falvak a században történik a telkes jobbágyság elterjedéséhez, új agrárterületek használatba vételéhez, betelepítésekhez kapcsolódóan a falvak birtokokhoz kötődő jogi, írásos rögzítése oklevelek ekkortól terjednek el a térben végelegesen rögzült szabályosabb alaprajzú telkes falvak a legnagyobb számú településforma a 15/16. században kb (Szlavónia nélkül) 17

18 A monostorok teklepüléshálózati jellemzői a középkori Magyarországon Középkori szerzetesrendek Magyarországon: BENCÉSEK BAZILITÁK CISZTERCIEK PREMONTREIEK KARTHAUZIAK TEMPLOMOSOK JOHANNITÁK STEFANITÁK FERENCESEK DOMOMKOSOK PÁLOSOK megjelenésük magános településként várak, városok településrészekén összetett település funkciók jellemzik gazdálkodási földművelés, kertgazdálkodás élelmiszer feldolgozás gyógyszergyártás kézműipari tevékenység vallási, egyházi kulturális migrációs közigazgatási hiteles helyek (oklevelek) egyedi/önálló területi működés központként való működés szerzetesrendi központ kulturális központ migrációs központ közigazgatási központ A várak térbeli elrendeződése Magyarországon a 14. század végén és a 15.. század elején 18

19 A várak a településhálózat részeként A sűrű településhálózatban kiegészítőként, a ritka településsűrűségű erdő-térszíneken uralkodó formaként jelennek meg. Összetett és speciális településfunkciókkal és egyedi vonzásterükkel a téráramlási vonalakhoz kötődnek. Sokszor központi, vagy részleges központi szerepkörük, sajátosan keveredik a városi funkciókkal, sokszor helyettesíti a városokat, néhol pedig azonossá válik velük. A XVII. század végéig meghatározó részei maradnak a településhálózatnak A városi szerepkört alakító tényezők jogállás kiváltságok valamilyen formája - az önállóság különböző szintjein királyi földesúri - egyházi funkció gazdálkodási ipari kereskedelmi piaci közigazgatási központi királyi megyei egyházi gazdasági - vásár védhetőség váras helyek városfal 19

20 A magyarországi városfejlődés korszakai 1. Korai korszak a 13. század közepéig - városhiány a király földbirtokosi, gazdasági, politikai szerepe meghatározó a társadalmi átrétegződés még nem zajlott le a közösségi, nemzetségi tulajdon még dominál a természeti gazdálkodás a meghatározó nem alakult ki mélyreható társadalmi és területi munkamegosztás és árucsere a belső árucsere szűk az agrár és kézműipari kereskedelem még nem különült el a termeléstől egyes falvak egy-egy mesterségre specializálódása nem árucsere, hanem feudális szolgáltatás volt vendég népek csak kis számban kerülnek letelepítésre a város gazdasági, közigazgatási, központi funkcióit a váras települések látják el civitas - elnevezés alatt várakat értenek- nem a territoriális autonómia, szabad polgárok lakhelye -csak központ királyi székhelyek megyeszékhelyek egyházi központok» törvénynapok» vásárok csak Esztergom és Székesfehérvár mutatott városi formát és tartalmat árumegállító jog királyi pénzverő és pénzváltó kereskedőházak kézműves központ az ország legjelentősebb vására 2. A középkori város kifejlődésének és elterjedésének korszaka 13. század közepétől a 16. század elejéig befejeződik a társadalom tagolódása, eltűnnek a rab helyzetű csoportok, kialakul a jogilag szabályozott köznemesi és a szabad helyzetű jobbágy réteg telkes jobbágy birtokok az agrártermelés bővülése új technológiák paraszti tömegárúk is piacra kerülnek a tatárjárás után felerősödik a falak védelmi szerepének fontossága a királyi birtok adományozás» várak építésére» fallal védett városok építésre» lakatlan területek benépesítésére - hegyvidéki erdőterületeken stratégiai, gazdasági és királyi jövedelemszerzési céllal - Északi- Kárpátok medencéiben, völgyeiben - Erdélyben megnő a betelepítettek, főleg a szászok száma 20

21 kialakul a pénzforgalom a pénzforrások (vámok, vásárjövedelmek pénzverés haszna) gyarapítása igényli a kereskedelem a vásártartás, a kézművesség, a városiasodás ösztönzését, mind a király, mind a birtokosok és az egyház részéről már 13. századadban nyertek királyi városi jogot (ennek megtartása később változhatott) Pest, Buda, Sopron, Győr, Pozsony, Nagyszombat, Selmecbánya, Nyitra, Zólyom, Késmárk, Eperjes, Szeged, Zágráb a 14. században a városodás legfontosabb forrásai a távolsági kereskedelem (Nagyszombat, Sopron, Brassó) bor termelés és kereskedelem (Buda, Kassa, Patak, Újhely, nemesfémbányászat (felső- és alsó-magyarországi bányavárosok) sóbányászat (Sóvár, Torda, Dés, Szováta) céhes kézműipar egy-egy városban legalább 20 iparág, a lakosok 25-30%-a iparos a távolsági kereskedelem mellett fontos regionális vonzáskör jön létre regionális és helyi piacközpontok Mezővárosok a Században a 14. században olyan város van amely kiemelkedik a szabadfalvak státuszából, de nem rendelkezik teljes kiváltsággal de városi szerepkörrel igen a civitas-ok lesüllyedésével és a szabad jobbágyfalvak felemelkedésével jöhettek létre magyar nevük arra utal, hogy nem volt joguk fallal körülkeríteni magukat, ezért mezők vették őket körül, néhányat néha civitasnak neveztek, de a többséget latinul oppidumnak, németül marktnak hívták földrajzi eloszlásuk sokkal egyenletesebb volt mint a civitas-oké 21

22 A városhálózat jellemzői városként értelmezhetők a században teljes jogú királyi városok (személynöki, tárnoki, korona, bánya, szász) részleges jogú (esetleg volt királyi) földesúri, egyházi városok gazdaságilag (bányászat, kereskedelem, piacközpont) városi szerepkörű városok oppidumként megnevezett mezővárosok Nyugat-Európához képest ritka, Kelet-Európához képest sűrű egyenlőtlen elrendeződés bizonyos térségekre koncentrálódik Duna vonala: Pesttől Pozsonyig a Kis Alföld északi és déli pereme a Garam mente a Sajó és Hernád mente Szepesség Felső-Tisza-vidék Szászföld A regionális szint ( század) 22

23 1. regionális szint: vármegyék A korai vármegyék területe Szent István korában (Kristó Gy. nyomán) A korai vármegyék kialakulása együtt ment végbe a királyi tisztségek megjelenését hozó társadalmi átalakulásokkal. Számukat és tényleges kiterjedésüket a felhasználható források alapján nehéz pontosan meghatározni, korábban 39-re, ma 48-ra teszik. A királyi megyék területi megjelenése szoros összefüggésben volt a népesség letelepedési sűrűségével, a védhető és hasznosítható térségek kiterjedésével, a mozgási útvonalak, vízhálózathoz kötődő elrendeződésével, a központ elérhetőségének mértékével. A Szent István által létrehozott korai rendszert sok tekintetben meghatározták a korábbi térstruktúrák, a dukátusi rendszer és a törzsi/nemzetségi felosztás területi sajátosságai. Kiterjedésük sokban kötődött a stratégiai útvonalak csomópontjainál kialakított ispánsági központokhoz, amelyek megyeszervező szerepét a bevonható népesség- és településszám, valamint a központtól való elérhetőség szabta meg. felépítése vár várispáni székhely várjobbágytelepek ellátó települések territórium hasznosítható térségek, útvonalak A hegyvidékeken átvezető útvonalak fontossága és a folyó- térszíni védelmi szerep, ha eltérő formában is, de a megyék többségének szerveződését erőteljesen a vízhálózathoz kötötte, ezek többsége határvármegye marchia - volt. 23

24 A földrajzi felépítésében és társadalmi térhasznosításában összetett Kárpát medence szakrális egységét a királyi korona alá foglalt nevesített területek, az ezt képviselő királyi hivatali rendszer és a területekkel is összefüggő tisztségek képviselték. a szakrális egység belső összefogója és külső kifejezője az egyházmegyei rendszer legfontosabb közigazgatási formák és szintek közvetlen a király alá tartozó király földje királyi vármegye (13. századig) királyi jogálláshoz tartozó székely székek jász és kun székek szász jogú területek (szászok földje) szabad királyi városok bánságok nemesi jogálláshoz tartozó nemesi vármegyék (13. századtól) nemesi jogállás alátartozó részleges városi kiváltságok Összefüggő rendszer szerinti működését a legfontosabb és legtartósabb regionalizációs forma, a nagytérség lakott térszíneit átfogó királyi, majd nemesi vármegyerendszer teremtette meg. Egyházmegyék 1050-ben (Kristó Gy. nyomán) 24

25 forrás: Frisnyák S Borsova vármegye a 11. században 25

26 Gömör vármegye a 11. században forrás: Frisnyák S Gömör vármegye a 14. században 26

27 forrás: Frisnyák S Fejér vármegye a 13. században Csongrád vármegye a 14. században 27

28 Békés vármegye a 14. században forrás: Győrffy Gy

29 2. regionális szint: piaci vonzáskörzetek forrás: Frisnyák S

30 30

31 A térségi szint Térkapcsolati régiók és köztes térségek a században a) erdő-térszín b) folyó-térszín c) település-térszín d) külső-térszín Teljes szerkezetű régiók: 1. Tiszántúl 2. Temesi délvidék és Maros folyosó 3. Kelet-Tiszáninnen 4. Nyugat-Tiszáninnen 5. Dunáninnen Hiányos felépítésű régiók: 6. Erdély 7. Nyugat-Dunántúl 8. Dél-Dunántúl 9. Duna-Száva menti délvidék 10. Szlavón délvidék Köztes térségek: 11. Nagyalföldi köztes térség 12. Felvidéki köztes térség 31

32 32

33 Tartományurak hatalmi területe a 14. század elején (Kristó Gyula nyomán) 33

34 Az országos szint CENTRUMTÉRSÉGEK A SZÁZADBAN e f a) erdős hegyvidékek (erdő-térszín) b) állandóan, vagy időszakosan vízzel borított síkság (folyó-térszín) c) megtelepedésre kedvező síkság és dombvidék (település-térszín) d) kűlső térség e) centrumtérség f) kűlső gyepü 34

35 e Centrumtérségek a században a) erdő-térszín b) folyó-térszín c) település-térszín d) külső-térszín e) centrumtérség e g f h Térszerkezeti vonalak a századi Magyarországon a) erdő-térszín b) folyó-térszín c) település-térszín d) külső-térszín e) többfunkciós központok f) központok g) bányászati központok h) egyházi központok 1. térszerkezeti vonalak 2. térszervező vonalak 3. közvetítő vonalak 4. összekötő útvonalak 35

36 A hódoltság kora század 36

37 I e g f h A török területfoglalás és a 16. századi térszerkezet a) erdő-térszín b) folyó-térszín c) település-térszín d) külső-térszín e) többfunkciós központok f) központok g) bányászati központok h) egyházi központok 1. térszerkezeti vonalak 2. térszervező vonalak 3. közvetítő vonalak 4. összekötő útvonalak 5. a hódoltsági terület. 37

38 Süli-Zakar - Csüllög Elnéptelenedő és aktivizálódó térségek a 17. században 1. centrumtérségek a Magyar Királyságban és az Erdélyi fejedelemségben 2. elnéptelenedő és pusztuló területek 3. mezővárosokba koncentrálódó népesség és aktivizálódó térhasználat 4. a hódoltsági terület határa 5. Királyi és fejedelemségi központok 6. török birodalmi központok 38

39 Közép- és Dél-Kelet-Európa 1660 és 1880 között 39

40 1. folyó-térszín: a) ritka településhálózatú, tartósan vízzel borított felszínek b) ritka településhálózatú, időszakosan vízzel borított felszínek 2. település-térszín: c) ritkább településhálózatú, ármentes síkságok d) sűrű településhálózatú ármentes síksági felszínek e) völgyi településhálózatú dombsági felszínek 3. erdő-térszín ritkább, völgyi településhálózatú hegyvidéki felszínek 4. a Felső-Tisza-vidék centrumtérsége 5. az aktivizálódó alföldi mezővárosi zóna 6. a pusztítások következtében tartósabban elnéptelenedő területek 7. királyi város 8. hajdúváros 9. mezőváros 10. vilajet székhely 11. határ A) a Magyar Királyság területe B) az Erdélyi Fejedelemség területe C) a Török Birodalom területe Az abszolutizmus területfejlesztése század 40

41 Területszervezési/fejlesztési szintek a századokban lokális és regionális szint: központi (uralkodói/kormányzati) területfejlesztés irányítással elnéptelenedett, pusztásodott területek aktivizálása betelepítések falvak, mezővárosok nagybirtok rendszer kialakítása - birtokadományozások gazdasági fejlesztések agrár, ipari ellátás, hadsereg térségi szint: funkcióterek kialakítása határőrvidékek, Temesi Bánság közigazgatási struktúra fejlesztése kerületek kialakítása országos szint: az ország Habsburg tartományok közé szervezése politikai katonai gazdasági Következmény:a korábbitól eltérő és nagyobb mértékű regionális fejlettségi különbségek kialakulása A REGIONALIZÁCIÓS FOLYAMATOK FUNKCIÓTEREI 1718-ban Erdély 2. Temesi Bánság 3. Katonai határőrvidékek 4. Centrumtérségek 5. Betelepítési térségek 41

42 Regionális különbségeket alakító folyamatok a 18. század elejétől a 19. Század közepétől 1. megtelepedési 2. népsűrűség változási 3. városfejlődési 4. funkcionális térhasználati 5. gazdasági szerkezeti 6. közigazgatási 1. megtelepedési Pusztásodott térségek betelepítése nagybirtok rendszer bővülése Dél-Dunántúl Bácska Temes vidék Maros Körös vidék Bihar belső áttelepülés - Felvidékről szlovákok -Erdélyből románok külső betelepítés német nyelvűek 42

43 2. népsűrűségi 1720 forrás: Beluszky P városfejlődési 43

44 4. funkcionális térhasználati 5. közigazgatási A hódoltság előtti közigazgatás visszaállítása vármegyék kiváltságolt területek kiváltságolt városok Új határőrvidék szervezése a délvidéken katonai határőrvidék Temesi Bánság II. József kerület reformja 44

45 45

46 A dalizmus kora Ausztria és Magyarország

47 Területszervezési/fejlesztési szintek a a dualizmus korában ( ) lokális szint: a gazdasági növekedéssel öszefüggő modernizáció területileg erőssen szelektált falusi térségek agrárgazdaságának átalakulkása- falvak differenciálódása modern ipari térségek kialakulása ipari falvak és városok funkcionális központok kialakulása/kialakítása a városhálózatban regionális szint: közigazgatási egységesítés megyék, törvényhatósági jogú városok, járások, községek kettős modernizációs folyamat (kormányzati, gazdasági) térségi szint: politikailag háttérbeszorul etnikai kultúrák erösödése országos szint: egyenlő rangú az osztrák tartományokkal társország kedvező térfolymatok azonosságok - különbségek Következmény: gyorsan fejlődő centrumtérségek lassan növekvő köztestérségek a regionális fejlettségi különbségek megmaradnak Magyarország területi közigazgatási szintjei között Közös állam (az uralkodó személyén keresztül) az Osztrák Császársággal Megszűnik Erdély önállósága Horvát Szlavónország részben önálló közigazgatást kap, de a Magyar Királyságon belül, ugyanazon a rendszerrel Székesfőváros Budapest (1873 egyesül Pest, Buda és Óbuda) Vármegyék teljesen lefedik az országot - megszünnek a kiváltságos területek tól 1886-ig 64 vármegye A vármegyékkel egyenrangú törvényhatósági jogú városok től a királyi jogú városokból és a kiváltságolt mezővárosokból 25 Magyarországon és 4 Horvát-Szlavónországban A megyéket egységes elvek szerinti Járásokra tagolják tól, ezek választott testületekkel nem rendelkeztek A járások alá nem tartozó rendezett tanácsú városok (többségük járási székhely lesz) 1871-tól a megyéknek alárendelve működnek Nagyközségek Falvak 47

48 Változó terek a dualizmus korában etnikai-tér agrár-tér ipari-tér városi-tér áramlási-tér modernizációs- tér 48

49 Etnikai tér Magyarország népességszám változása 1000 és 1910 között 49

50 50

51 Agrár tér 51

52 A kenyérgabona vetésterületének részesedése a szántóföldi vetésterületből Frisnyák S. nyomán 52

53 Tanyás vidékek az Alföldön a 20. század elején forrás: Beluszky P Ipari tér 53

54 Az ipar területi szerkezete és központjai 1910-ben Városi tér 54

55 A városhálózat szintjeinek átalakulása 1867-ben a kiegyezéskor 888 település rendelkezett városi ranggal 88 szabad királyi város 81 rendezett tanácsú város 719 mezőváros a kiegyezés után összesen 131 város a városok két jogi szintjét hozták létre törvényhatósági jogú városok teljes önállóság, választott testületekkel, a megyékkel egyenrangúan 25 törvényhatósági jogú város Magyarország területén (4 törvényhatósági jogú város Horvát-Szlavónország területén) rendezett tanácsú város részleges önállósággal megyéktől függés, választott testületek 106 rendezett tanácsú város Magyarország területén Az ún. községi törvények (1870:42.tc., 1871:18.tc. és 1886:22.tc.) alapján A szabad királyi városokból 23 lett törvényhatósági jogú város 58 lett rendezett tanácsú város 7 elveszítette városi rangját (pl. a Hont megyei Bakabánya A mezővárosokból 2 lett törvényhatósági jogú város 48 lett rendezett tanácsú város a többiek pedig százával süllyedtek a nagyközség kategóriába 55

56 A városodottság mértéke vármegyénkénta 20. század elején forrás: Beluszky BELUSZKY P P. 56

57 A városi népesség száma és aránya 1870-ben és 1910-ben (Horvát-Szlavónország nélkül) A népesség lakóhely száma fő aránya % száma fő aránya % Budapest , ,8 Városok , ,6 Községek , ,6 Összesen , ,0 Települési térhasználat és településhálózat változás a 18. századtól a 20. század elejéig erőteljes részleges Csüllög 57

58 Városi funkciók és városhierarchia a dualizmus korában 1. igazgatási funkció főváros megyeszékhely járási székhely főispáni hivatalok, alispáni hivatalok, szolgabírói hivatalok, bíróságok, adóhivatalok, pénzügyőrség, csendőrség, rendőrség, tisztiorvosi hivatalok, tankerületei igazgatóságok, postaigazgatóságok - különböző szintjei igazgatáshoz kötődő egyéb közhivatali funkciók iskolák, kórházak, napi és heti sajtó, ügyvédi testületek igazgatáshoz kötődő gazdasági funkciók kereskedelmi testületek pénzügyi intézmények egyéb szolgáltató intézmények Városi funkciók és városhierarchia a dualizmus korában 2. gazdasági funkciók termelési központ gyáripar kisipar kereskedelmi központ fogyasztási központ a város működése és a tisztviselő réteg 3. közlekedési központ vasúti csomópont 58

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Tantárgyi követelmény

Tantárgyi követelmény Tantárgyi követelmény FDB 1403 Történeti földrajz II. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) Elsajátítandó tananyag: A hazai történeti geográfia eredményei és feladatai. A Kárpát-medencében élő társadalmak

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI? Eger, 2015. november 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az OTKA (NK 104985) Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején kutatási projekt támogatja. KISVÁROSOK

Részletesebben

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 5 TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 BEVEZETŐ 51 SZÉKELYFÖLD FÖLDRAJZA ÉS KÖZIGAZGATÁSA (Elekes Tibor) 55 Természetföldrajzi adottságok és hasznosítható

Részletesebben

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András Közlekedésföldrajz Összeállította: Sallai András 1. Ausztria (1995) 2. Belgium (1957) 3. Bulgária (2007) 4. Ciprus (2004) 5. Csehország (2004) 6. Dánia (1973) 7. Egyesült Királyság (1973) 8. Észtország

Részletesebben

BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI

BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VÁNDORGYŰLÉSE GÖDÖLLŐ, 2008. DECEMBER 11-12. BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI A HAZAI RÉGIÓK KOMPLEX FEJLETTSÉGI SZINTJE 1990 ÉS 2007

Részletesebben

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz

Részletesebben

Budapest geopolitikai helyzete

Budapest geopolitikai helyzete Budapest geopolitikai helyzete Miért éppen itt? A Kárpát-medence legenergikusabb pontja. Medence-közepi fekvés, a centrális úthálózat központja A Duna vízi útja. Ideális dunai átkelőhely a nemzetközi utakat

Részletesebben

A DUDVÁG KISTÉRSÉG BEMUTATÓJA. - Horváth Judit -

A DUDVÁG KISTÉRSÉG BEMUTATÓJA. - Horváth Judit - A DUDVÁG KISTÉRSÉG BEMUTATÓJA - Horváth Judit - - Történelmi áttekintés, - Szlovákia adminisztratív felosztása, - Kistérség és Diószeg városának bemutatása, - Kistérség és Diószeg városának turisztikai

Részletesebben

Árlista. Irodai térképek. Magyaroszág tematikus térképek. Érvényes: 2008. február 15-től

Árlista. Irodai térképek. Magyaroszág tematikus térképek. Érvényes: 2008. február 15-től tiefel Eurocart Kft. outh-east Europe X (70 50 cm) () M (120 80 cm) (140 100 cm) X () Magyaroszág tematikus térképek M X cikkszám 8782787 3860 878877 41227 440407 487717 453107 112103 440417 440427 453117

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

Ütközőterek a Balkán történeti térszerkezetében I. Csüllög Gábor 1

Ütközőterek a Balkán történeti térszerkezetében I. Csüllög Gábor 1 Ütközőterek a Balkán történeti térszerkezetében I. Csüllög Gábor 1 1. A Balkán-félsziget az európai térben A Balkán-félsziget a 20. századi politikai köztudatban elveszítette földrajzi vonatkozását és

Részletesebben

Településhálózati kapcsolatrendszerek

Településhálózati kapcsolatrendszerek Nemzedékek találkozása I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia Szeged, 2010. április 15. Településhálózati kapcsolatrendszerek BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI Közép-dunántúli

Részletesebben

Csongrád megye. Megyeszékhely: Szeged. Honlap: Adatbázis:

Csongrád megye. Megyeszékhely: Szeged. Honlap:  Adatbázis: Csongrád megye Megyeszékhely: Szeged Honlap: http://nemzetiegyseg.com/csongradmegye.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/csongrad0.xls Honlap: http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?pid=7898&fullsize=

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Árlista. Irodai térképek. Magyaroszág tematikus térképek. Érvényes: 2009. augusztus 15-től

Árlista. Irodai térképek. Magyaroszág tematikus térképek. Érvényes: 2009. augusztus 15-től tiefel Eurocart Kft. outh-east Europe X (70 50 cm) () M (120 80 cm) (140 100 cm) X () Magyaroszág tematikus térképek M X cikkszám 8782787 3870 3860 878877 41227 440407 487717 453107 112103 440417 440427

Részletesebben

Tantárgy neve. Magyarország társadalomföldrajza I-II. Meghirdetés féléve 3-4 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0

Tantárgy neve. Magyarország társadalomföldrajza I-II. Meghirdetés féléve 3-4 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Tantárgy neve Magyarország társadalomföldrajza I-II. Tantárgy kódja FDB1603; FDB1604 Meghirdetés féléve 3-4 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi

Részletesebben

1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT

1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT Tartalom 1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT 2. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK MEGOSZLÁSA ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT 3. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK VÁLASZTÁSI FÜZETEK 175. HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA 2010. október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

MEGJELENT. Horváth Gyula (szerk.): Regionális fejl ődés és politika az átalakuló Oroszországban

MEGJELENT. Horváth Gyula (szerk.): Regionális fejl ődés és politika az átalakuló Oroszországban REGIONÁLIS FEJLŐDÉS ÉS POLITIKA Horváth Gyula (szerk.): Regionális fejl ődés és politika az átalakuló Oroszországban (MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2008. 466 o. Régiók Európája, 3. kötet) Az

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. XII. Országos Gyermek és Ifjúsági Népi Kézműves Pályázat

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. XII. Országos Gyermek és Ifjúsági Népi Kézműves Pályázat PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Debreceni Művelődési Központ, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, a Hagyományok Háza - együttműködve a Kézműves Alapítvánnyal - a népművészeti hagyományok továbbéltetése, a fiatalok

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Területi Kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szervezeti egységeinek elérhetőségei:

Területi Kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szervezeti egységeinek elérhetőségei: Fogyasztóvédelmi szervek [1] Területi Kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szervezeti egységeinek elérhetőségei: Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei

Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Pest Megyei Kormányhivatal...

Részletesebben

ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Kocsis Károly A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 10. Fórum Az erdélyi magyar tudomány a rendszerváltás után Kolozsvár, 2011 A Kárpát-medence mint magyar geopolitikai

Részletesebben

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Település- és térségfejlesztés 2016/17. őszi félév Regionális gazdaságtan, BKH nappali

Település- és térségfejlesztés 2016/17. őszi félév Regionális gazdaságtan, BKH nappali Település- és térségfejlesztés 2016/17. őszi félév Regionális gazdaságtan, BKH nappali Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Területfejlesztés A területfejlesztés az országra, valamint térségeire

Részletesebben

Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képe

Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képe Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képe Dr. habil Szabó Pál adjunktus Farkas Máté PhD hallgató Eötvös Loránd Tudományegyetem Regionális Tudományi tanszék Térszerkezet A kép alkotásához kell a térszerkezet

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

- Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal (székhelye: 1054 Budapest, Széchenyi u. 2.)

- Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal (székhelye: 1054 Budapest, Széchenyi u. 2.) A Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) 2011-től új szervezetben működik - A NAV vámszervei - Nettó BÉRKALK A Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) 2011-től új szervezetben működik - Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal,

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térfejlődés és térszerkezet a globalizáció korában 1. A huszonegyedik század a globalizációnak, a különböző értékeket, értékrendszereket

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,

Részletesebben

Közigazgatási szféra

Közigazgatási szféra Regionális gazdaságtan Járások szerepe a területi (regionális) gazdaságtanban Urbánné Malomsoki Mónika SZIE GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet 2016/2017. tanév őszi félév Urbanne.monika@gtk.szie.hu

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett

Részletesebben

Diákhitel Központ Zrt.

Diákhitel Központ Zrt. Diákhitel Központ Zrt. Éves kiadvány Statisztikai melléklet 2005/2006. tanév Országos statisztikai adatok a Diákhitelben részesülő ügyfelekről Budapest, 2006. augusztus 31. TARTALOM: 1.1. Országos statisztikai

Részletesebben

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO 1 Tesco Veszprém Ajka 8400 Ajka, Fő út 66. 2 Tesco Bács-Kiskun Baja 6500 Baja, Gránátos u. 11. 3 Tesco Nógrád Balassagyarmat 2660 Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán u.

Részletesebben

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200 Sürgősségi fogamzásgátlási ambulanciák Bács-Kiskun megye: Bajai Városi Kórház Cím: 6500 Baja, Rókus u. 10. Tel.: (79) 422-233, (79) 422-328, (79) 423-373, (79) 425-575, (79) 428-452 Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. VÁZLATOK VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc AUSZTRIA Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. Határai: É: Németország, Csehország K: Szlovákia, Magyarország

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja A NYUGAT-BALKÁN SZEREPE AZ EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI TÉRBEN csomópont (hub)

Részletesebben

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról (a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 62/A. (1) bekezdése szerint)

Részletesebben

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt

Részletesebben

A globális világgazdaság fejlődése és működési zavarai TVB1326(L) és A világgazdaság fejlődése és működési zavarai FDM1824

A globális világgazdaság fejlődése és működési zavarai TVB1326(L) és A világgazdaság fejlődése és működési zavarai FDM1824 A globális világgazdaság fejlődése és működési zavarai TVB1326(L) és A világgazdaság fejlődése és működési zavarai FDM1824 A szorgalmi időszak utolsó hetében, december 19-én írásbeli elővizsga tehető.

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

Minden szakirány számára közös tételek

Minden szakirány számára közös tételek ELTE TTK Geográfus mesterszak (MSc) szóbeli felvételi vizsgatételek (Módosítva 2012. májusában) A felvételi vizsga során 1 általános és 1 szakirány szerinti tételből kell vizsgázni. Minden szakirány számára

Részletesebben

Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei

Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ Cím 1117 Budapest, Prielle Kornélia utca

Részletesebben

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18. PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

Miért építünk autópályákat?

Miért építünk autópályákat? Miért építünk autópályákat? Uniós források magyar történetek Konferencia a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, 2008. november 19. Németh Nándor, MTA KTI 2003. évi CXXVIII. törvény pán-európai

Részletesebben

Tisztelt Ügyfeleink! A kísérőokmánynak formanyomtatványa nincs, adattartalmának az e-tko adatelemekkel kell megegyeznie.

Tisztelt Ügyfeleink! A kísérőokmánynak formanyomtatványa nincs, adattartalmának az e-tko adatelemekkel kell megegyeznie. FELHÍVÁS a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által elrendelet, 2014. április 11-én 14.00 órától előreláthatólag 2014. április 14-én 8.00 óráig tartó teljes üzemszüneti eljárás idejére az EMCS-t érintő vámhatósági

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

A Kárpát-medence régiói 13.

A Kárpát-medence régiói 13. A Kárpát-medence régiói 13. DÉL-PANNÓNIA Szerkesztette: Hajdú Zoltán és Nagy Imre Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete - Dialóg Campus

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: szerv NAV Repülőtéri NAV 1. számú Repülőtéri NAV 2. számú Repülőtéri K, Cs:

Részletesebben

VEKOP kódszámú Mikro-, kis-, és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogramban résztvevő MFB Pontok listája

VEKOP kódszámú Mikro-, kis-, és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogramban résztvevő MFB Pontok listája VEKOP-1.2.3-16 kódszámú Mikro-, kis-, és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogramban résztvevő MFB Pontok listája Közép-Magyarország Budapest 1015 Budapest Hattyú utca

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Nevezési lap. Katolikus iskolák XIII. országos Takáts Sándor történelemversenye 2016/2017. A csapat neve:... A csapattagok névsora (4 fő):

Nevezési lap. Katolikus iskolák XIII. országos Takáts Sándor történelemversenye 2016/2017. A csapat neve:... A csapattagok névsora (4 fő): Nevezési lap Katolikus iskolák XIII. országos Takáts Sándor történelemversenye 2016/2017 A csapat neve:... A csapattagok névsora (4 fő):... A felkészítő tanár neve:... A versenyző iskola neve és címe:...

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

H/18068/64. Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. a j á n l á s a

H/18068/64. Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. a j á n l á s a H/18068/64. Az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottságának a j á n l á s a az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló H/18068. számú törvényjavaslat z á r ó v i t á j á h o z (Együtt kezelendő

Részletesebben

Tóth József helye a magyar földrajz Pantheonjában. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia, Pécs, Kocsis Károly

Tóth József helye a magyar földrajz Pantheonjában. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia, Pécs, Kocsis Károly Tóth József helye a magyar földrajz Pantheonjában A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia, Pécs, 2014.03.18. Kocsis Károly Tóth József életpályájának tagolása legfontosabb munkahelyei szerint

Részletesebben

Új struktúrák, új kihívások

Új struktúrák, új kihívások Információs Társadalom Parlamentje Új struktúrák, új kihívások Marekné dr. Pintér Aranka 2013. június 13. Az átalakítás célja: A köznevelési rendszer minőségi oktatás és fenntarthatóság az emberi erőforrások

Részletesebben

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek

Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek 1. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: 1.1. Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamara 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. bkmkik@mail.datanet.hu Tel.: 76/501-500 www.iparkamara.hu

Részletesebben

Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja

Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja Szűcs Mihály főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Előadásvázlat MMK tanulmány Mi a Duna Régió Stratégia? Magyarország DRS szerepe,

Részletesebben

Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának kirendeltségei:

Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának kirendeltségei: Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának kirendeltségei: Budapest, III. Heltai Jenő tér 7. Budapest, XXI. Mansfeld Péter utca 1. Budapest, IX. Ráday utca 42-44. Dr. Nyitrai Károly egyéni

Részletesebben

A szolgáltató szektor regionális különbségei Közép- és Kelet-Európa régióiban. Kovács Sándor Zsolt

A szolgáltató szektor regionális különbségei Közép- és Kelet-Európa régióiban. Kovács Sándor Zsolt A szolgáltató szektor regionális különbségei Közép- és Kelet-Európa régióiban Kovács Sándor Zsolt Tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete MRTT Vándorgyűlés Eger, 2015. november

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról

263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról A Kormány az Alkotmány 35 -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40 -ának (3) bekezdésében

Részletesebben

A nagyvárosok a magyar városhálózatban

A nagyvárosok a magyar városhálózatban A nagyvárosok a magyar városhálózatban Berkes Judit, PhD hallgató Széchenyi István Egyetem - Regionális- és gazdaságtudományi Doktori Iskola Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális-

Részletesebben

INSTITUTUM GEOGRAPHIÆ UNIVERSITATIS DEBRECENIENSIS

INSTITUTUM GEOGRAPHIÆ UNIVERSITATIS DEBRECENIENSIS INSTITUTUM GEOGRAPHIÆ UNIVERSITATIS DEBRECENIENSIS STUDIA GEOGRAPHICA 18 DEBRECEN, 2007 STUDIA GEOGRAPHICA A Debreceni Egyetem Földrajzi Tanszékeinek kiadványa Alapította: Pinczés Zoltán Főszerkesztő:

Részletesebben