A lakossági megtakarítások mértéke, formái és becslések a regionális eloszlásáról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A lakossági megtakarítások mértéke, formái és becslések a regionális eloszlásáról"

Átírás

1 A lakossági megtakarítások mértéke, formái és becslések a regionális eloszlásáról Készült a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány között létrejött kutatási támogatási szerzıdés keretében Átdolgozott változat Készítették: Matheika Zoltán Palócz Éva Nagy Katalin Nagy Ágnes A munkacsoportot vezette: Palócz Éva Lezárva: Budapest, december 8.

2 KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány Budapest, Nagymezı utca Telefon: , Fax:

3 Tartalomjegyzék Vezetıi összefoglaló A lakosság pénzügyi megtakarításainak állománya és változása az elmúlt években A megtakarítások várható alakulásának becslési módszere A statisztikai összefüggésrendszer leírása Jövedelembecslés A háztartások fogyasztásának és megtakarításának becslése A háztartások fogyasztásával és megtakarításával kapcsolatos elméleti megfontolások A háztartások nettó pénzügyi vagyona és megtakarításai az EU-országokban a 2000-es évtizedben Állományok A háztartások (folyó) megtakarításai (flow) A magánfogyasztás és megtakarítás elırejelzése 2011-ig Jövedelemprognózis A fogyasztási kiadások és a pénzügyi megtakarítás prognózisa A bruttó megtakarítások szerkezete A regionális különbségek becslése a jövedelmek és a megtakarítások vonatkozásában Növekedési és foglalkoztatási regionális különbségek Területi jövedelmi különbségek A jövedelemeltitkolás becsült területi különbségei A számított regionális jövedelmi adatok alapján készített regionális megtakarítási becslés Melléklet: A háztartások megtakarításainak alakulása az EU-országokban a 2000-es években Melléklet: Regionális eltérések...53 M Módszertani magyarázat a területi adatok értelmezéséhez...53 M Az egy lakosra jutó SzJA alap között kistérségenként...55 M.2.3. Kiegészítı megjegyzések a jövedelem-eloszlás kistérségi adatainak változása alapján

4 Vezetıi összefoglaló A magyar háztartások bruttó megtakarításai (pénzügyi eszközeinek állománya) 2008-ban megközelítette a GDP 100%-át, ami az EU régi tagországaival összehasonlítva viszonylag alacsony, a visegrádi országokhoz képest azonban kifejezetten magasnak mondható. Ugyanakkor pénzügyi kötelezettségei (tartozás) is viszonylag magasak, fıként az elmúlt években bekövetkezett viharos növekedés következtében: a háztartások tartozásai a GDP-ben mérve a évi 10% alatti szintrıl mintegy 40%-ra emelkedtek. A követelések és kötelezettségek majdnem folyamatos növekedése mögött az elmúlt két évtizedben a háztartások erısen változó megtakarítási hajlandósága áll. Míg a rendszerváltás utáni évek jelentıs reáljövedelem-csökkenését a megtakarítási hajlandóság számottevı erısödése kísérte (ez volt az akkor megtakarítási csodának nevezett jelenség), a kilencvenes évek második felétıl egészen 2002-ig viszonylag kiegyensúlyozott megtakarítási folyamatoknak lehettünk tanúi tıl azonban a reáljövedelem hirtelen és számottevı növekedése a megtakarítási attitőd zuhanásszerő romlásával járt együtt. A magyar háztartások bruttó megtakarításai (a jövedelem arányában) jelentısen visszaestek, míg hitelfelvétele (pénzügyi kötelezettség-vállalása) a válság kitöréséig rohamosan növekedtek ban a nettó lakossági megtakarítások (a folyó megtakarítások és a hitelfelvételek egyenlege) egyenesen lenullázódott, amire korábban egyetlen évben sem volt példa. A megtakarítási magatartás ilyen hektikus változásait elsısorban a gazdaságpolitika kiszámíthatatlan változásai idézték elı. A reáljövedelem hol ugrásszerően emelkedett, hol pedig hirtelen zuhant, a megtakarításokat hol kedvezményekkel ösztönözték, hol pedig adókkal sújtották, az adóráták hektikusan változtak, és a kamat, illetve árfolyam-politika sem segítette a háztartásokat jövıbeli várható pénzügyi helyzetük elırelátásában. Ilyen körülmények között rendkívül nehéz a megtakarításokra vonatkozó elırejelzést készíteni, mivel nem állnak rendelkezésre olyan múltbéli tapasztalatok, kiegyensúlyozott és átlátható idısorok, amelyek (korrigált) extrapolációjával az elırejelzés elvégezhetı lenne. A nehézséget tovább fokozza, hogy a világmérető pénzügyi válság következményei ma még beláthatatlanok, akár a lakossági reakciókra, akár a bankok betétgyőjtési és hitelezési politikájának változására gondolunk elsı félévében a háztartások a válság hatására több mint 100 milliárd forint értékben fizettek vissza tartozásokat (devizahiteleket), és bruttó megtakarításaik (pénzügyi eszközök képzése) is történelmi mélypontra süllyedt. Tanulmányunk elsı fejezetében bemutatjuk a háztartások pénzügyi követeléseinek és kötelezettségeinek nagyságát, szerkezetét, múltbeli megtakarítási magatartásának (változó) jellemzıit. A második fejezetben a megtakarítások elırejelzésének módszerét írjuk le. A jövedelem, fogyasztás, felhalmozás, megtakarítás várható alakulásának becslésére szolgáló összefüggések (közérthetı) képletekkel való leírásával alapozzuk meg a késıbbi fejezetekben való tényleges elırejelzés magyarázatát. A harmadik fejezet a magyar háztartások megtakarításainak állományát és változását az EUországokkal hasonlítja össze, megállapítva, hogy a magyar lakosság nettó eladósodása nem öltött még súlyos mértéket, mivel követeléseik állománya is viszonylag magas, és a magyar háztartások banki-pénzügyi integráltságának szintje is meghaladja a környezı országokban tapasztaltat. A negyedik fejezetben kerül sor a háztartások évi megtakarításainak elırejelzésére, a második pontban leírt módszer alapján. Az elırejelzés a gazdaság teljesítményének és ezzel összefüggésben a jövedelmek várható alakulásának prognózisán alapul. Ezt követıen a nettó nominális jövedelem várható becsült értékeit osztjuk szét fogyasztásra, felhalmozásra (beruházásra) 4

5 és megtakarításra, figyelembe véve a lakosság korábbi magatartását, a válságra történı reakcióit és a megtakarítási elméletek fıbb megállapításait. Becslésünk szerint a háztartások bruttó megtakarításainak összege 2009-ben az elızı évi 1646 milliárdról 870 milliárdra csökken, mivel a háztartások a reáljövedelmek jelentıs csökkenésére megtakarításaik felélésével reagálnak, ílymódon próbálják meg simítani fogyasztásukat. A 870 milliárd forint bruttó megtakarítás is meglehetısen optimista elırejelzés, mivel azt feltételezi, hogy az elsı félévi óriási visszaesés után a második félévben a megtakarítási folyamatok helyreállnak, és az elızı évihez hasonló megtakarítás képzıdik ben már a évinél valamivel magasabb (1.660 milliárd forint) lakossági megtakarítást prognosztizálunk, 2011-ben pedig további növekedést várunk. A háztartások bruttó megtakarításai átléphetik a 2000 milliárd forintot. Ez a megtakarítási pálya természetesen feltételezi, hogy mind a háztartások, mind a bankok racionálisan viselkednek, emellett az utóbbiak betartják a banki magatartás kódex és a háztartások hitelezésérıl hozott törvény elıírásait. Ezek a feltételek jelentısen korlátozhatják a lakossági hitelezés banki gyakorlatát. Az ílymódon becsült teljes bruttó megtakarítást szétosztjuk az egyes pénzügyi eszközökre, részben a korábbi adatok trendje, részben a válság kitörése óta bekövetkezett változások figyelembe vételével. Az ötödik fejezet az elızı fejezetben kiszámított, a gazdaság egészében keletkezett várható megtakarítások összegét szétosztja régiókra, mégpedig a fıbb pénzügyi eszközök szerint. Ehhez elıbb megvizsgálja a regionális jövedelmi különbségek alakulását az elmúlt években. Megállapítja, hogy a regionális jövedelmi különbségek Magyarországon az elmúlt évtizedben nem hogy nem csökkentek, hanem éppenséggel még növekedtek is. Az SzJA befizetések alapján számított regionális jövedelmi különbségek historikus adatain kívül figyelembe vesszük a feketegazdaság regionális eltéréseire vonatkozó felmérések eredményeit is, ami tovább növeli a közép-magyarországi régió túlsúlyát, mivel az említett felmérés szerint a feketegazdaság aránya is ebben a régióban a legmagasabb. Eszerint a magyarországi lakossági (hivatalos és nem-hivatalos) jövedelmek több mint 38%-a a közép-magyarországi régióban képzıdik, miközben a dél-dunántúli régióra alig több, mint 8% jut. A többi régió részaránya körül ingadozik. A várható háztartási megtakarításokat a idıszakra, a feketegazdaság indexével korrigált regionális jövedelmi különbségek alapján osztjuk szét régiók szerint. Ehhez felhasználjuk a Tárki Háztartás Monitor adatfelvétel eredményeit, amelyek információkat szolgáltatnak az egyes régiókban élı háztartások különbözı pénzügyi eszközökben tartott megtakarításainak a tényérıl (nem az összegérıl). A becslés alapját tehát a jövedelmi különbségek adják, a Háztartás Monitor adatai csupán korrekciós tényezıként szolgálnak. A számítások eredményeit szintetizáló táblázatból kitőnik, hogy 2009-ben az egész évre becsült 870 milliárd forint körüli bruttó megtakarítás mintegy 40%-a a közép-magyarországi régióban keletkezik, s itt az értékpapírokban tartott megtakarítások visszaesése kisebb, mint a többi régióban. A biztosítási díjtartalék a legmegbízhatóbb megtakarítási forma, ez stabilan 550 milliárd forint körüli összeget tesz ki országosan, s jórészt azt inflációval azonos mértékben emelkedik. Közép- Magyarországon mintegy 200 milliárd forint, a többi régióban milliárd forint biztosítási díjtartalék keletkezik a következı években. A számítások eredményét szintetizáló 14. táblázat adatai azonban természetesen csak nagyságrendek érzékeltetésére alkalmasak, és nem tekinthetık pontos elırejelzésnek. Mindazonáltal értékes információkkal szolgálhatnak a háztartások várható regionális megtakarítási adatairól, és azok szerkezetérıl. 5

6 A lakossági megtakarítások mértéke, formái és becslések a regionális eloszlásáról 1. A lakosság pénzügyi megtakarításainak állománya és változása az elmúlt években A lakosság pénzügyi vagyonának alakulásáról, illetıleg az azt meghatározó tényezıkrıl (megtakarítási és hitelfelvevıi aktivitás, vagyon-átértékelıdés) az MNB által közölt pénzügyi számlák adatai részletes és viszonylag friss információt nyújtanak, negyedéves bontásban. A háztartások bruttó pénzügyi vagyona (azaz pénzügyi eszközeinek összessége) töretlenül nıtt a 2000-es években, nem csak nominális értékét, hanem Háztartások bruttó és nettó pénzügyi a GDP-hez viszonyított arányát illetıen is. Mostanra vagyona (GDP %-ában) a háztartások birtokában lévı pénzügyi eszközök állományának (bruttó pénzügyi vagyonának) az értéke 120% az éves GDP értékével vetekszik, miközben a 2000-es 100% évek elején ez az arány nem sokkal haladta meg a 80% 60%-ot. A bruttó pénzügyi vagyon gyarapodásában nincs semmi meglepı valójában a vagyon stagnálása is abnormális, hiszen azt jelentené, hogy a háztartások egyáltalán semmit nem tesznek hozzá a korábban felhalmozódott vagyonhoz (nem takarítanak meg), vagy pedig vagyonpusztulásra (vagy -leértékelıdésre) került sor, amelynek mértéke elérte vagy meghaladta a háztartások folyó megtakarításainak értékét. Ez 60% 40% 20% 0% 2000Q1 2000Q3 2001Q1 2001Q3 2002Q1 2002Q3 2003Q1 2003Q3 2004Q1 2004Q3 2005Q1 2005Q3 2006Q1 2006Q3 2007Q1 2007Q3 2008Q1 2008Q3 2009Q1 Pü. eszk. Kötelezettségek Nettó pü. vagyon egészen kivételes helyzet. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a fejlett országokban ennél jóval nagyobb tud lenni a pénzügyi eszközök GDP-hez viszonyított aránya Franciaországban pl ban a megfelelı arány 167% volt tehát jelentıs tere van még a további növekedésnek. Másfelıl viszont a háztartások nettó pénzügyi vagyona (a követelések és kötelezettségek egyenlege) lényegében stagnált a 2000-es években. Ennek az az oka, hogy a pénzügyi eszközökkel párhuzamosan a háztartások kötelezettségállománya is töretlenül nıtt. Mostanra a kötelezettségállomány GDP-hez viszonyított aránya túlszárnyalta a 40%-ot, ami jókora növekedés a 2008 elején mért 28%-tól igaz, az euróövezetben jellemzı 60% körüli arányhoz képest 1 még mindig viszonylag alacsony. Ugyanakkor a háztartások törlesztési terheinek a hozzáférhetı jövedelemhez viszonyított aránya már 2007 végén valamelyest meghaladta az euróövezetben akkoriban mért értéket (10-11%), 2009 elsı negyedévében pedig érzékelhetıen, 13% fölé ugrott. A háztartások pénzügyi eszközeinek az összetétele viszonylag stabil maradt az elmúlt évtized folyamán, habár egy-két trend mégiscsak kivehetı. A készpénznek és a betéteknek a pénzügyi eszközökben való részesedése, ha bizonyos mértékő ingadozással is, de nagyjából a 40%-os arány közelében maradt. (Ez az ingadozás túlnyomó részben a betéteknek köszönhetı, a készpénz aránya stabilan 8-9%-os.) 1 MNB Jelentés a pénzügyi stabilitásról, április 6

7 Pénzügyieszközököszetétele(%) Pénzügyi eszközök összetétele (%) 10% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 20Q1203Q1205Q1207Q1 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2000Q1 2003Q1 2005Q1 2007Q1 2009Q1 Egyéb követelések Biztosítástechnikai tartalékok Részvények és részesedések Nem részvény értékpapírok Készpénz és betétek A részvények és részesedések (ez utóbbi kategóriába tartoznak az üzletrészek és a befektetési jegyek) aránya 35% körüli maradt, és a belsı arányokat tekintve is csak mérsékelt mozgás volt megfigyelhetı. (A részvények részesedése némileg csökkent, az amúgy is jelentısebb összértékő üzletrészek részesedése nıtt, a befektetési jegyeké 2007-ig nıtt, utána csökkent.). A nem részvény értékpapírok (e kategória legfontosabb összetevıjét az állampapírok jelentik) jelentısége némileg csökkent a pénzügyi eszközökön belül, miközben a biztosítástechnikai tartalékok részesedése stabilan növekvı trendet mutat igaz, ez a trend 2008-ban megszakadt a nyugdíjpénztári díjtartalékok jelentıs értékvesztése következtében. A pénzügyi vagyon állományában végbemenı aránymódosulások csakúgy, mint a bruttó vagyon összértékének változása mögött többféle tényezı áll. A változást elıidézhetik a háztartások pénzügyi tranzakciói, vagyis (a bruttó pénzügyi vagyonelemek vonatkozásában) a háztartások folyó megtakarításai. Másrészt a pénzügyi eszközök állományára hatnak az átértékelıdések (valamint az ún. egyéb volumenváltozás, de ez utóbbi jelentısége marginális 2 ). A tranzakciók, illetıleg az átértékelıdések erısíthetik egymást, vagy éppenséggel lehetnek ellentétes irányúak is valamely idıszak folyamán Vagyonváltozás összetevıi (Mrd Ft) A 2000-es években egészen 2007-ig bezárólag a pénzügyi eszközök összességükben felértékelıdtek, Tranzak-ciók Átértéke-lıdések Egyéb vol. változás így az eszközök értéknövekedése hozzá- adódott a tranzakciók okozta értéknövekedéshez ban azonban a háztartások pénzügyi eszközei jelentısen leértékelıdtek. Mindenekelıtt az ún. biztosítástechnikai tartalékok (vagyis döntıen az életbiztosítási díjtartalékok és a nyugdíjpénztári díjtartalékok 3 a csökkenés fıleg ez utóbbiakat érintette), a tızsdei részvények és a befektetési jegyek veszítettek értékükbıl. Ez okozta a biztosítástechnikai tartalékok részesedésének korábban már említett csökkenését az eszközállományon belül elsı negyedévében a leértékelıdésnek vége szakadt, de ez nem a korábbi trendek végét jelentette: a biztosítástechnikai tartalékok leértékelıdése folytatódott, csak 2 Az egyéb volumenváltozás rovatba sorolják a különleges okok (pl. statisztikai átsorolások) miatt bekövetkezı volumenváltozásokat. 3 Ezek durván a nyugdíjpénztárba vagy életbiztosítóba történt felhalmozott biztosítotti befizetéseket takarják, a jóváírt hozamokkal növelten, és a különféle díjtételekkel csökkentetten I

8 éppen az elsı negyedévben ezt ellensúlyozta a valutakészleteknek és a devizabetéteknek a forintgyengülésbıl adódó felértékelıdése. Ami a pénzügyi eszközöket illetı tranzakciókat tehát lényegében a háztartások folyó megtakarításait illeti, ezek mennyisége és összetétele értelemszerően erısebben ingadozik, mint a pénzügyi eszközök összessége vagyis lényegében a megelızı idıszakokban felhalmozódott megtakarítás-állomány. A pénzügyi eszközök összetételében mutatkozó, korábban említett két változási tendencia a nem részvény értékpapírok visszaszorulása, illetıleg a biztosítástechnikai tartalékok térnyerése egyaránt elsısorban a tranzakcióknak tudható be. Ugyanakkor a biztosítástechnikai tartalékoknál 2008-tól regisztrált fordulat a leértékelıdés következménye a tranzakciókban való részesedés 2007 és 2009 között tovább nıtt, tehát az állományi csökkenés a 2008-ban végbement nagyarányú értékvesztés miatt következett be. 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% 2000 Háztartások pü. tranzakciói a GDP %-ában Pü. eszközök Nettó pü. eszk Tartozások A háztartások megtakarítói viselkedését a tranzakciók alakulása tükrözi. A tranzakciók egyenlege tehát lényegében 4 a folyó megtakarítások és az idıszaki nettó hitelfelvételek 5 egyenlege határozza meg a háztartások nettó finanszírozási képességét, amely a nemzetgazdaság összesített finanszírozási pozíciójának fontos tényezıje. Amint az ábrából látható, a folyó megtakarítások, illetıleg a folyó hitelfelvételek GDP-hez viszonyított aránya nem az állományoknál látott stabil trendekhez hasonlóan alakul ellenkezıleg, az arányok viszonylag hektikusan ingadoznak. Miközben az idıszak egészére igaz a korábbi megállapítás, hogy mind a pénzügyi eszközök, mind pedig a kötelezettségek állománya folyamatosan nıtt tehát a háztartások folyó megtakarításai és folyó hitelfelvételi egyenlege egyaránt pozitív volt mindvégig a kettı közti arányok folyamatosan változtak. A hitelfelvételi aktivitásban két hullámhegy volt. Az elsı, az államilag támogatott lakáshitelek által gerjesztett felfutás 2003-ban tetızött, a második, a devizahitelek megugrása 2007-ben. Figyelemre méltó, hogy a hitelfelvételi aktivitásnak ezek a megélénkülési fázisai egybeestek a folyó bruttó megtakarítások GDP-arányos szintjének mérséklıdésével, így a folyó nettó megtakarítások mindkét esetben jelentısen visszaestek, 2003-ban lényegében lenullázódtak. A hitelfelvételek elsı tetızése idején az ingatlanhitel-felvételek váltak dominánssá egy rövid idıre. Késıbb azonban az egyéb hitelek (vagyis gyakorlatilag a fogyasztási célú hitelek) kerültek túlsúlyba. A hitelfelvételek évi újabb tetızése már fıként fogyasztásvezérelt volt. Ennek értékeléséhez figyelembe kell venni, hogy 2007 már a stabilizáció jegyében telt el, és ebben az évben a háztartások reáljövedelme visszaesett. A magánfogyasztás volumene szintén csökkent, de a jövedelmekénél kisebb mértékben. Tehát 2007-ben a hitelfelvételek további növekedése és a bruttó megtakarítások csökkenése csökkenı jövedelemszint mellett ment végbe, és ebben nyilvánvalóan szerepet játszott a lakosságnak az a törekvése, hogy fogyasztási szintjét a nehezedı jövedelmi viszonyok közepette is lehetıség szerint fenntartsa. A romló körülmények tehát nem indították be a lakosság óvatossági reflexeit, nem ösztönözték ıket a megtakarítások fokozására. Így aztán a q2.08-q Nem teljesen, mivel a pénzügyi eszközökön belül az ún. egyéb követelések változása lényegében független a háztartások megtakarítói döntéseitıl, ahogy a kötelezettségeken belül az ún. egyéb tartozások változása független a háztartások nettó hitelfelvételi döntéseitıl. 5 A nettó hitelfelvételek avagy a hitelfelvételi egyenleg az idıszak során felvett és visszafizetett hitelek egyenlege. 8

9 megtakarítások és a háztartási beruházások (felhalmozás) együttes részesedése az összes jövedelembıl 2007-ben csökkent, nem pedig nıtt. 100% Háztartások jövedelmének felhasználása 1600 Ingatlanhitel- és egyéb hitelfelvételek (Mrd Ft) 80% 60% Felhalmozás és nettó megt % 20% Rezidens háztartások fogyasztása % Egyéb hitel Ingatlanhitel q elsı három negyedévében a háztartások reáljövedelmei nıttek, ám a bruttó megtakarítások összesített nominális értéke e három negyedévben is alatta maradt az egy évvel korábbi értéknek, miközben a hitelfelvételek összesített értéke valamelyest tovább nıtt. A negyedik negyedévben beállt a változás, legalább részlegesen. A 2008 ıszén kitört pénzügyi válság tovább rontott a helyzeten a háztartások megtakarítói viselkedését illetıen, ugyanakkor elhozta a régóta várt alapvetı fordulatot a lakosság hitelfelvevıi aktivitásában is A háztartások pénzügyi tranzakciói (Mrd forint, 12-havi görgetett adatok) 2004Q4 2005Q1 2005Q2 2005Q3 2005Q4 2006Q1 2006Q2 2006Q3 2006Q4 2007Q1 2007Q2 2007Q3 2007Q4 2008Q1 2008Q2 2008Q3 2008Q4 2009Q1 Pénzügyi eszközök Nettó fin. képesség Kötelezettségek 2008 utolsó negyedévében és az idei elsı negyedévben, a bruttó pénzügyi megtakarítások nominálisan is alatta maradtak az egy évvel korábbi értéknek. Mindkét negyedévben olyan alacsony értékő volt a megtakarítás, amihez hasonlót utoljára 2004 azonos idıszakában mértek (holott akkoriban a háztartási jövedelmek nominális folyó áron mért értéke durván 15%-kal volt alacsonyabb). Ugyanakkor a hitelfelvételek terén a törés még ennél is drasztikusabb volt utolsó negyedévében a háztartások hitelfelvételi egyenlege (vagyis a bruttó hitelfelvétel és a hitel-visszafizetés egyenlege) erıteljesen visszaesett, 2009 elsı negyedévében pedig a hitelfelvételi egyenleg negatívba fordult, amire 1992 óta nem volt példa. Érdemes megjegyezni, hogy a csökkenés elsısorban a nem banki jellegő hitelintézeteknél 6 ment végbe ezek szerepe hagyományosan alárendelt a teljes hitelfelvételen belül. A csökkenésben a nem ingatlanjellegő devizahitelek jártak az élen, tehát a hitellehetıségek összeszőkülésével 6 Ezek az ún. pénzügyi vállalkozások, amelyek nem győjthetnek betéteket, viszont hiteleket nyújtanak. A hitelnyújtáshoz szükséges forrásokat rendszerint bankoktól szerzik, és gyakran valamely bankhoz kapcsolódó cégcsoport részét képezik. 9

10 elsısorban a fogyasztás szintjének hitelbıl való fenntartására irányuló törekvések lehetetlenültek el. Érdemes felfigyelni arra, hogy míg 2009 elsı negyedévében mind a hitelfelvételi egyenleg, mind pedig az egyéb kötelezettségek tranzakcióinak értéke negatív volt, a kötelezettségek piaci értéken mért állománya mégis tovább nıtt. Ez a devizahitelek körében a forintgyengülés nyomán végbement, nagyarányú felértékelıdésnek tudható be. Szemben a pénzügyi eszközökkel, ahol a forint gyengülése pozitív hatású (a háztartások devizaeszközei felértékelıdnek a forintgyengülés hatására), a kötelezettségek esetében a forintgyengülés kedvezıtlen, mivel a devizatartozások felértékelıdésével járnak. Márpedig a pénzügyi eszközökön belül a devizaeszközök súlya 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 120% 100% 80% 60% 40% 20% -20% 2000Q1 Hitelállomány szerkezete (%) 2001Q1 2002Q1 2003Q1 Forinthitelek részesedése 0% 2000Q1 2004Q1 2005Q1 2006Q1 2007Q1 2008Q1 2009Q1 Devizahitelek részesedése Hiteltranzakciók szerkezete (%) 2001Q1 2002Q1 2003Q1 2004Q1 2005Q1 2006Q1 2007Q1 2008Q1 2009Q1 csekély (6%). Egészen más a helyzet viszont a háztartások tartozásait illetıen elején a devizahitelek részesedése a háztartások hitelállományán belül még elenyészı, mindössze 4%-os volt. Ez a részesedés azonban folyamatosan nıtt különösen 2004-tıl kezdve ütemesen és 2009 elsı negyedévében a devizahitelek részesedése felülmúlta a 70%-ot is. A tranzakcióknál ez az arányváltozás nem ilyen folyamatosnak, hanem inkább törésszerőnek mutatkozik: 2004-ig az új hitelfelvételeken belül a forinthitelek domináltak, majd gyakorlatilag átmenet nélkül a hitelfelvétel áttevıdött a devizahitelekre, és egészen 2009 I. negyedévéig folyamatosan teljes volt a devizahitelek dominanciája. Jó pár olyan negyedév volt, amikor a forinthitel-felvétel egyenlege negatív volt, tehát a háztartások leépítették forinthitel-tartozásaikat. Ennek fényében kell értékelni a 2008 utolsó negyedévétıl végbement forintgyengülést. Mivel a devizatartozások az összes tartozás mintegy 70%-át teszik ki, a forintgyengülés jelentısen növelte a tartozások forintértékét, még annak ellenére is, hogy az idei elsı negyedévben a devizahitel-felvétel értéke negatívba fordult. Ez kihat a háztartások törlesztési terheire is. Forinthitelek részesedése Devizahitelek részesedése (A forinthitel-felvétel ugyanakkor csekély értékő, de pozitív volt. A deviza- és forinthitelek tranzakcióinak arányára vonatkozó ábra tehát a 2009-es év elsı negyedévét tekintve félrevezetı: szemben egy sor korábbi negyedévvel, itt a forinthitelek hozzájárulása azért mutatkozik negatívnak, mivel az összes hitelfelvétel negatív volt, tehát a pozitív összegő forinthitelek a negatív értékő összhitelfelvétel negatív értékét csökkentették.) 10

11 2. A megtakarítások várható alakulásának becslési módszere 2.1. A statisztikai összefüggésrendszer leírása A háztartások megtakarításainak elırejelzése részét képezi egy általánosabb feladatnak, a háztartások jövedelmének felhasználásával kapcsolatos elırejelzésnek. A jövedelemnek (avagy pontosabban a kiindulópontként szolgáló kategóriának: a rezidens háztartások összes, korrigált, rendelkezésre álló pénzjövedelmének) elvben háromféle felhasználási módja lehetséges: a fogyasztás, a felhalmozás (beruházás), illetıleg a nettó hitelnyújtás (az egyéb gazdasági szektorok felé) A valóságban e három felhasználási mód KSH által feltüntetett összege 7 nem adja ki pontosan az összes korrigált jövedelmet (hanem meghaladja azt), mivel két további kisebb tétel a nyugdíjpénztári korrekció és az állami tıkejuttatások szintén felhasználhatóak a háztartások számára, miközben nem számítanak jövedelemnek. Ez a két korrekciós jellegő bevételi tétel azonban együttesen is csupán a jövedelem kb. 3%-át teszi ki, így a továbbiakban nem foglalkozunk velük. (A magánnyugdíj-pénztári korrekció esetében élhetünk az egyszerőség kedvéért a reálérték állandóságának a feltevésével, a tıkejuttatások esetében pedig a nominális érték állandóságának a feltevésével.) Az összefüggés tehát a jövedelmek keletkezése oldalán így írható le: Nettó pénzügyi megtakarítások értéke az MNB és a KSH szerint (Mrd Ft) MNB KSH Különbség 2008 PDI= BN_COMP + FTRAN + NPI + OPI PTAX (1) ahol PDI: a háztartások rendelkezésére álló nominális jövedelem BN_COMP: a háztartások bruttó nominális keresete FTRAN: a háztartásoknak utalt pénzügyi transzferek NPI: tulajdonosi (pl. kamat-)jövedelmek egyenlege OPI: egyéb kapott jövedelmek, elsısorban a háztartások vállalkozási jövedelmei PTAX: személyi jövedelemadó és járulékok A háztartások rendelkezésre álló jövedelmének felhasználási oldala a következı képlettel írható le: PDI= C + S + I (2) Ahol C: fogyasztási kiadások S: nettó megtakarítás (nettó hitelnyújtás) I: felhalmozás (beruházás), elsısorban lakásépítés. A lakossági megtakarítások (annak is lényegében csupán az egyik oldala, az. ún. bruttó - a 7 Ld. 11

12 hitelfelvételek nélkül számított megtakarítások) elırejelzéséhez tehát a fenti tételek várható alakulását egyenként illetve az egyes tényezık közötti összefüggéseket kell figyelembe venni. S= B_S HITEL (3) Ahol: B_S: a háztartások folyó (rendelkezésre álló) pénzjövedelmébıl megtakarított összeg, az ún. bruttó megtakarítás HITEL: a háztartások hitelfelvételi egyenlege A pénzügyi megtakarítások elırejelzéséhez tehát elıször a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének várható alakulásáról (PDI) kell becslést készíteni [az (1) képlet elemei alapján], majd ennek alapján következtetni arra, hogy hogyan alakul a felhasználási módok egymáshoz való viszonya. Elvben úgy kell a prognózist kialakítani, hogy az egyes felhasználási módoknál becsült növekmény együttesen megfeleljen a jövedelem becsült növekményének. A gyakorlatban azonban ennek az elvnek az érvényesítése nehézségekbe ütközik. A háztartási jövedelmekrıl és azok felhasználásáról szóló adatok amelyeket a nemzetiszámla-statisztikán belül közölnek és ezen belül a nettó hitelnyújtás ezekkel konzisztens adatai csak jelentıs késéssel állnak rendelkezésre. A pénzügyi megtakarítással kapcsolatos (a pénzügyi számlák részét képezı) MNB-adatok ugyanakkor, amelyek viszonylag naprakészek, részletesek, és így szükségképpen a megtakarítással kapcsolatos elemzések és prognózisok alapját képezik, nem konzisztensek az említett KSH-féle nettó hitelnyújtás adattal. 8 Ami még rosszabb, a KSH-féle nettó hitelnyújtás és az MNB-féle nettó finanszírozási képesség közti különbség nagysága is viszonylag változékony. Így aztán mivel nem lehet elıre tudni az MNB-adatok alapján, hogy a KSH több mint egy éves késéssel mekkora értéket fog rendelni a tárgyévi nettó hitelnyújtáshoz, a jövedelem és a felhasználási módok közti mennyiségi konzisztencia követelményét csak oly módon próbálhatjuk meg érvényesíteni, ha valamilyen többé-kevésbé önkényes feltevésre hagyatkozunk pl. feltesszük, hogy az MNB és a KSH nettó megtakarítási adata közti különbség idıben állandó marad a jövıben Jövedelembecslés A háztartások rendelkezésére álló jövedelmének és azok elemeinek nominális nagyságára vonatkozó legfrissebb KSH-adat 2007-es, azóta lényegében csak növekedési indexek állnak rendelkezésre. A becslés folyamatában elsısorban a változások indexének elırejelzése történik, számos ponton figyelembe véve a jövedelemszintek historikus adatait. Az alábbi leírás a jövedelmek várható szintjének számítására vonatkozik, de értelemszerően ezek változási indexekben jelennek meg Bruttó nominális átlagkeresetek és keresettömeg (BN_COMP) A háztartások bruttó pénzjövedelmében (amin itt a fizetett folyó transzferek levonása elıtti, munkáltatói TB-hozzájárulás nélkül vett pénzjövedelmet értjük) a meghatározó súlyt, több mint 51%-ot a bruttó keresetek (BN_COMP) képviselik. Ez az egyik oka annak, hogy a keresetek elırejelzése a rendelkezésre álló jövedelmek elırejelzésében kiemelt szerepet játszik. A másik ok az, hogy a keresetek alakulásáról viszonylag friss, havonkénti adatok állnak rendelkezésre, szemben más jövedelemtételekkel. Így a jövedelemalakulás becslésében kiemelt szerep jut a kereseti 8 A KSH-adat reziduális jellegő (tehát a KSH elıbb a jövedelemre, fogyasztásra stb. vonatkozó adatokat állítja elı, és a nettó hitelnyújtás rovatba mintegy a maradékot sorolják. 12

13 folyamatokra vonatkozó becslésnek. Az átlagos béralakulást erısen eltérı tényezık befolyásolják az egyes intézményi szektorokban: a versenyszférában, a költségvetési szektorban és a nonprofit szektorban. Ám ez utóbbiban alkalmazottak a teljes alkalmazotti kör alig több mint 2%-át teszik ki, ráadásul az ı béralakulásukra nézve a KSH nem közöl külön adatokat, így a bérprognózisnál figyelmen kívül hagyhatók. A megmaradt két szektor súlya sem azonos: a versenyszféra alkalmazottainak száma jóval több, mint a dupláját teszi ki a közszféra alkalmazotti létszámának. Így aztán (ha figyelmen kívül hagyjuk a nonprofit szférát) a nemzetgazdasági béralakulásra vonatkozó becslés felírható a következıképpen: BN_COMP = l pr *BN_COMP pr + l pu *BN_COMP pu (4) ahol BN_COMP: versenyszektor bruttó nominális keresete l pr : versenyszféra alkalmazotti létszámának relatív súlya BN_COMP pu : költségvetési szektor bruttó nominális keresete l pu : költségvetési szektor alkalmazotti létszámának relatív súlya A tárgyévvel kapcsolatos elsı adatok befutását megelızıen a fı támpontot a versenyszférában egyrészt az általános konjunkturális helyzet (a GDP várható növekedése), másrészt az OÉTtárgyalásokon megszületett bérajánlás jelenti. Bizonyos esetekben az elızetesen ismert kormányzati adómódosítási tervek is figyelembe veendık, mivel közvetve ezek is befolyásolhatják a bruttó béremelések mértékét is. A évi versenyszférabeli bruttó bérnövekedési prognózisát például minden bizonnyal befolyásolja a meghirdetett adókönnyítés ennek nyomán ugyanis a cégek inflációnál kisebb nominális béremelése mellett is nıhetnek a nettó reálkeresetek, és ezt a vállalatok minden bizonnyal ki is használják majd. A költségvetési szektorban pedig a közszféra szakszervezeteinek konföderációjával kötött megállapodás az irányadó. Különösen a közszférában jelentıs lehet az egyszeri kifizetésekkel kapcsolatos változások (mint az idén a 13. havi bérek fizetésének eltörlése) hatása. Utólag mindkét szektorban (de különösen a versenyszférában) a tényleges bérdinamika kisebb-nagyobb mértékben eltérhet az elızetesen becsülhetıtıl, de a keresetek esetében ezek év közbeni korrekcióját megkönnyíti a havi bérstatisztika Noha ebben a fázisban még a nominális keresetek elırebecslése zajlik, a várható nominális béremelések mértékének becslésekor is mindenképpen figyelembe kell venni az inflációs várakozásokat, mivel mind a vállalati, mint az OÉT bértárgyalása jórészt a fogyasztói árindex elırejelzésen alapul: a bértárgyalások ugyanis elsısorban a reálkeresetek meghatározására irányulnak. Az inflációs elırejelzés tehát már a béremelési fázisba is beépül. A reálbérek elırejelzése emellett azért is fontos lépése a prognózisnak, mivel a bérek alakulása nem független a várható gazdasági teljesítménytıl, ami szintén reál-index formájában kerül meghatározásra. Tehát: BN_COMP = BR_COMP * P F (5) ahol BR_COMP: bruttó átlagos reálkereset-index P F : fogyasztói árindex Azonban a háztartási reáljövedelemnek közvetlenül nem az egy fıre jutó keresetek, hanem a 13

14 keresettömeg képezi fontos komponensét. Ez utóbbinak a becsléséhez az alkalmazotti létszám növekedési indexét is figyelembe kell venni ennek megfelelıen a keresettömeg növekedési üteme lehet gyorsabb és lassabb is, mint az átlagos reálkereseteké. BN_COMP = BN_COMP átlag * L (6) ahol BN_COMP: nemzetgazdasági bruttó kereset(tömeg) BN_COMP átlag : bruttó nominális átlagkereset L: alkalmazotti létszám (illetve változása) A KSH a nemzetközi elıírásoknak megfelelıen a bruttó voltaképpen szuperbruttó jövedelmen belül külön sorban feltünteti a munkáltatói társadalombiztosítási hozzájárulások értékét. A makroszintő jövedelemstatisztikában a bruttó keresettömeg és a munkáltatói hozzájárulások együtt teszik ki az ún. munkajövedelmet. Ám a munkáltatói hozzájárulások utóbb teljes egészében kinettózódnak mivel a fizetett transzferek rovatban is szerepeltetik ıket. Tehát ebbıl a rovatból egyetlen forint sem kerül át a hozzáférhetı jövedelembe, így a jövedelemprognózis szempontjából teljesen közömbös, a továbbiakban nem foglalkozunk vele Pénzbeni társadalmi jövedelmek A háztartásoknak utalt transzfereket nagyobbrészt az ún. társadalmi jövedelmek, kisebb részben pedig az olyan egyéb transzferek teszik ki, mint a biztosítási kártérítések, valutabevételek, külföldrıl érkezı transzferek. Ez utóbbi csoportról (az egyéb transzferekrıl) nincs érdemi információ. Ami a társadalmi jövedelmeket illeti, ezek fıbb elemei: a nyugdíj és nyugdíjszerő ellátások, családi és gyermektámogatások, munkanélkülii segély és táppénz, valamint az önkormányzati segélyek. Ezek kisebb részénél léteznek normatív, elıre kalkulálható szabályok (pl. a nyugdíjak emelésének algoritmusa), azonban ezek is idırıl-idıre változnak. A társadalmi juttatások nagyobbik részénél azonban még ilyen szabályok sem léteznek, az elırejelzés legfontosabb forrását a költségvetés (illetve annak tervezete) jelenti. A PM havonta közöl adatokat a társadalombiztosítási juttatásokról, illetıleg a központi költségvetés által fizetett családi és szociális támogatásokról. Ez nem fedi le a teljes spektrumot (így pl. a munkanélküli segélyek és az önkormányzatok által fizetett transzferek itt nem szerepelnek), de 2006-ben (az utolsó olyan évben, amelyre makroszintő adatok rendelkezésre állnak a társadalmi jövedelmekkel kapcsolatban) az említett jövedelemtípusok a háztartások által kapott társadalmi jövedelmek 87%-át lefedték, tehát a lefedettség meglehetısen magas. Az elızetes becslést segíti, hogy az említett jövedelemtípusok esetében a költségvetési törvény éves elıirányzatokat tartalmaz a kifizetések várható teljes összegérıl. (A tényleges teljesítés természetesen eltérhet az elıirányzattól, de az eltérés ritkán drasztikus 9, és az eltérés iránya jó esetben az év folyamán halmozódó havi adatokból kirajzolódik.) E költségvetési elıirányzatok inkább irányadónak tekinthetıek, mint mondjuk az egy fıre jutó nyugdíjemelés vagy a családi pótlék átlagos emelésével kapcsolatos információk. Az így kapott részleges információkon alapuló becslés nézetünk szerint többnyire megfelelı proxyt jelent a teljes kapott transzferekre nézve az eredmény azonban esetlegesen módosítható, ha ezt pótlólagos információk indokolttá teszik. Így pl. a 2010-es évre vonatkozó, költségvetési tervre támaszkodó becslést indokolt lesz valamelyest lefelé korrigálni, mivel az önkormányzatok 9 Az érdemi tételek közül leginkább a táppénz-kiadások hajlamosak eltérni a tervezettıl. 14

15 költségvetési támogatása jelentısen csökken, így az általuk fizetett transzferek összege is csökkenni fog. A fenti jövedelemkategóriák a munkajövedelmek, illetıleg a társadalmi jövedelmek tehát a viszonylag jól prognosztizálható jövedelemfajták. Ezek kiteszik a bruttó háztartási jövedelmek majdnem kétharmadát, illetıleg a bruttó pénzjövedelmek több mint háromnegyedét. (A évi adatok alapján.) Egyéb jövedelmek Az egyéb jövedelemtípusok közül korábban nevesítettük a tulajdonosi jövedelmek (NPI) egyenlegét. Ezen túl megemlítendı a vegyes jövedelem (OPI), amely egyrészt az egyéni vállalkozói jövedelmeket, másrészt a saját fogyasztásra történı termelés jövedelmét tartalmazza, illetıleg az ún. mőködési eredmény, amely a saját tulajdonú lakások után elszámolt imputált jövedelem. Egyrészt miután ezekrıl nincs naprakész információ, másrészt mivel a bruttó jövedelmeknek csak mintegy egyharmadát teszik, ki, ezek becslési eljárását érdemes olyan egyszerőre redukálni, amilyenre csak lehetséges, noha e jövedelmek többnyire több hatás eredıjeképpen alakulnak. A vállalkozói jövedelmek ( vegyes jövedelem ) alakulása elvben a konjunktúra állásától, a béralakulástól, illetıleg az egyéni vállalkozók adóterheinek változásától (pl. EVA feltételeinek módosulása) függ. E hatások relatív jelentıségét azonban nehéz kvantifikálni. A becslés itt a múltbeli összefüggések extrapolálásán alapul, azaz egy egyszerő algoritmus alapján megnézzük, hogy a vegyes jövedelmek volumenindexei az elmúlt öt év átlagában mennyivel tértek el (tipikusan lefelé) a GDP növekedési indexétıl, és ezt az átlagértéket a GDP-prognózisunkkal összevetve becsüljük a vegyes jövedelmek volumennövekedését. A mőködési eredmény esetében egyszerően a legutóbbi ismert öt év volumenindexének az átlagát vesszük. A tulajdonosi jövedelmek (tehát valójában a kapott és fizetett tulajdonosi jövedelmek egyenlege) szintén szövevényes hatásoknak engedelmeskedik. Ezek közé tartozik a várható vállalati nyereségesség (mivel ez hat a kifizetett osztalék tömegére, akár részvénytulajdonról, akár közvetlen cégtulajdonról van szó), a betéti és hitelkamatláb várható alakulása (a kapott és fizetett kamat miatt), a háztartások eladósodottságának szintje (fizetett kamatok), a kamatadó léte és mértéke, illetıleg a forintárfolyam várható alakulása (a kapott és fizetett kamatok forintértékére gyakorolt hatás miatt). Ugyanakkor az egész tétel a bruttó pénzjövedelem 3,5%-át tette ki 2007-ben, így aligha érdemes e tényezık mindegyikét hosszasan vizsgálni és az ellentétes hatásokat mérlegelni. Ezért itt is érdemes lehet az elmúlt néhány év mozgóátlagát alapul venni, és esetlegesen azt korrigálni, ha valamilyen aktuális és drasztikus hatás adódik. Így idén nyilván figyelembe kell venni a forint gyengülésébıl és a banki hitelkamat-emelésbıl adódó kamatteher-növekedés negatív hatását, mivel a jelentısen megnövekedett törlesztési és kamatfizetési kötelezettségek számottevıen befolyásolják a háztartások rendelkezésére álló pénzjövedelem változását. A fenti jövedelemelemekre becsült dinamikát súlyozva (a mindenkori legfrissebb, tehát jelenleg évi súlyokkal) eljutunk a (munkáltatói hozzájárulások nélkül értelmezett) háztartási bruttó nominális jövedelem becsült növekedési indexéhez. 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Jövedelemelemek 2007-ben (a bruttó pénzjövedelem %-ában) Kereset Kapott folyó transzf Tulajdonosi jöv Mőködési +vegyes jöv 15

16 2.2.4 Háztartások által fizetett transzferek Ide tartoznak a háztartások által fizetendı adók és járulékok, de a fizetett biztosítási díjak és a valutakiadások is. 10 Véleményünk szerint a transzferek alakulásának megfelelı proxyját képezik a kötelezı munkavállalói TB-járulékok és az SZJA. (Habár nem az SZJA az egyetlen, háztartások által fizetendı adónem, 2008-ban a lakossági adóbefizetések több mint 92%-át tették ki az SZJAbefizetések 11, így megfelelı reprezentáns -nak tekinthetjük.) Voltaképpen azt kell itt megbecsülni, hogy az adó- és járulékterhelés nı-e vagy csökken, és milyen mértékben. Amennyiben a munkavállalói TB-járulékkulcsok nem változnak, a járulékterhet tekinthetjük változatlannak. A munkavállalókat terhelı TB-járulékokra és az SZJA-ra vonatkozó szabályok változásának ismeretében (illetıleg, ha ezek még nem tudhatóak, a várható szabályváltozásokra vonatkozó feltevések révén) hozzávetılegesen becsülhetı, hogy a nettó keresetek dinamikája hány százalékponttal lesz kisebb vagy nagyobb a bruttó keresetekénél. Ez a becslés értelemszerően egyszerőbb a járulék változása esetén amelyik univerzálisan érvényes valamennyi alkalmazottra mint az adósáv-határ vagy adókulcs-változásnál, amely eltérı mértékben érinti a különbözı bérszinteket. Az SZJA esetében néha nem csupán a terhelés változásának a mértéke, hanem annak iránya sem egyértelmő (ha pl. valamelyik adókulcs emelkedése párosul az adósáv-határ emelkedésével). Sıt, az SZJA esetében nemcsak a szabályok változtatása, hanem változatlansága is az adóteher változásához vezethet, ha például az adóalapot képezı sávhatárok nem módosulnak, ezért a bruttó bérek emelkedése miatt egyre több adófizetı csúszik át magasabb adósávba. Mivel az SZJA-fizetık tételes kereseti adatai nem állnak rendelkezésre, az APEH által közölt jövedelmi csoportok alapján lehet közelítı becslést készíteni az adóváltozások várható hatásáról. A havi bérstatisztikára támaszkodva e becslés év közben finomítható. A becslés eredményeképpen juthatunk el a nettó nominális pénzjövedelem-indexhez. Ez az adó- és járulékterhelés növekedésétıl vagy csökkenésétıl függıen kisebb vagy nagyobb lesz a bruttó jövedelemindexnél. A javasolt becslési módszer: 10 elıször megbecsülni a bruttó jövedelemnövekedés ceteris paribus hatását: vagyis hogy hány százalékponttal nı (csökken) a nettó jövedelem lassabban, mint a bruttó jövedelem, ha az SZJA-paraméterek nem változnak. Ennek egzakt becslése önmagában véve jelentıs apparátust igényel, elvben szükség lenne hozzá a jövedelmi rétegzıdés pontos ismeretére. Elvégre eltérı jövedelmi szintek relatív adóterhelése eltérı mértékben változik vagy másképp fogalmazva, a bruttó és nettó jövedelemdinamika közti különbség eltérı lesz, azonos bruttó nominális jövedelemnövekedési ütem mellett. Jövedelemnövekedés esetén a legnagyobb adóterhelés-növekedés azoknál lép fel, akiknek adóköteles bruttó jövedelmük éppen az adósávhatárnak felel meg a bázisidıszakban. Így az egyszerőség kedvéért lehet az ezen a szinten fellépı tehernövekedést (bruttó és nettó jövedelemnövekedés közti százalékpontos különbséget a becslés felsı határának tekinteni, és a várható tehernövekedést e felsı határ alá becsülni nagyjából az intuíciónak megfelelı mértékben. ha az adott évben változnak az SZJA-paraméterek, a második lépés megbecsülni, hogy változatlan bruttó jövedelem mellett az új terheléssel hány százalékkal nıne vagy csökkenne a nettó jövedelem. az elıbbi két lépésben becsült két, gyakran ellentétes elıjelő, százalékpontban mért (bruttó és nettó jövedelemváltozási ütem közti) különbség egyszerő összege révén becsülhetı a kétféle hatás eredıje. Valójában e rovat a munkáltatói TB-hozzájárulásokat is tartalmazza, de csak egyenlegezésképpen ( kinettózásképpen ), így ez utóbbi tételnek a nagysága a hozzáférhetı jövedelem szempontjából teljesen közömbös, nem kell foglalkoznunk vele

17 2.3. A háztartások fogyasztásának és megtakarításának becslése A jövedelemre vonatkozó prognózis ismeretében a feladat immár az, hogy megbecsüljük, hogy a jövedelemnövekedésbıl (vagy visszaesésbıl) milyen arányban részesedik egyrészt a fogyasztás (azon belül is a téma szempontjából releváns fogyasztási kiadások), másrészt a kétféle megtakarítási mód: a pénzügyi megtakarítás, illetıleg a felhalmozás (beruházás). Ami az utóbbit illeti, erre nézve csak több éves késéssel áll rendelkezésre adat, így csupán a lakásépítéssel kapcsolatos adatokra támaszkodva lehet becslést készíteni ennek várható alakulásáról. Ennek információs forrása a kormány lakásépítési támogatásokkal kapcsolatos szabályozása, illetve annak változása, valamint a hitelfeltételek változása (hitelhez jutás feltételei, illetve a kamatok várható alakulása. Rátérve a másik két jövedelem-felhasználási opcióra: ha egy adott idıszakban a fogyasztás áll a háztartások preferencialistájának az élén, akkor a fogyasztás volumennövekedése felülmúlja a reáljövedelem növekedését (illetıleg a fogyasztáscsökkenés kisebb lesz, mint a jövedelem visszaesése), miközben a nettó megtakarítási pozíció romlik. Ellenkezı esetben a viszony megfordul. A folyamatok irányának a becsléséhez egyrészt magukkal a jövedelem-felhasználási módokkal kapcsolatos újabb trendek adják a támpontot, másrészt a háztartások helyzetmegítélésére, várakozásaira vonatkozó információk. Ez utóbbira nézve többféle, a háztartások körében végzett rendszeres felmérés létezik, az MNB pedig a bankokat kérdezi meg (egyebek mellett) a háztartások hitelfelvevıi viselkedésének várható alakulásáról. Mind a magánfogyasztás, mind pedig a pénzügyi megtakarítás adatai negyedéves bontásban hozzáférhetıek (a GDP-statisztika, illetıleg az MNB által összeállított pénzügyi számlák keretében). Ezenfelül, habár korlátozottan, de a havi bontású kiskereskedelmi adatok alkalmasak azon hónapok fogyasztási dinamikájának az elıbecslésére, amelyekre nézve még nincs GDP szerinti fogyasztási adat. Mivel a fogyasztás és megtakarítás ugyanannak az összjövedelemnek a két alternatív felhasználási módja, e kettı prognózisa elvileg teljesen szétválaszthatatlan: adott jövedelemdinamika feltételezése mellett ha az egyik a jövedelemnél gyorsabban növekszik, akkor ennek tükrözıdnie kell a másik lassúbb növekedésében (vagy éppen csökkenésében). A konzisztencia biztosítható pl. a volumenindexek összhangja révén: NR_PDI t/t-1 = c t-1 * C t/t-1 + s t-1 * S t/t-1 + i t-1 * I t/t-1 (7) ahol NR_PDI t/t-1 : nettó reáljövedelem növekedési indexe c t-1 : fogyasztási kiadások részaránya a teljes jövedelem-felhasználáson belül a bázisidıszakban C t/t-1 : fogyasztási volumen növekedési indexe s t-1 : nettó pénzügyi megtakarítások (avagy nettó hitelnyújtás) részaránya a teljes jövedelemfelhasználáson belül a bázisidıszakban S t/t-1 : nettó pénzügyi megtakarítások volumenének növekedési indexe i t-1 : háztartási beruházások részaránya a teljes jövedelem-felhasználáson belül a bázisidıszakban I t/t-1 : háztartási beruházások volumenének növekedési indexe (c + s + i = 100) A fenti képlet volumenindexeket használ, de a megtakarítások prognózisa nominális megtakarítási értékek becslését is magában foglalja (hiszen erre szükség van a megtakarítási hányad számolásához). Ehhez a bázisidıszaki megtakarítási adatokat felszorozhatjuk a volumenindex és egy megfelelı inflátor (akár a tárgyidıszakra vonatkozó prognosztizált inflációs ráta, akár a 17

18 prognosztizált jövedelem-deflátor) szorzatával. 12 E konzisztencia-feltétel tehát elvben biztosítja, hogy amennyiben a jövedelemdinamika prognózisát adottnak vesszük az egyik felhasználási módozat növekedési ütemét csak valamelyik másik módozat kárára növelhetjük a prognózisban. A gyakorlatban azonban, amint már utaltunk rá, nem egészen ez a helyzet. A teljes konzisztencia azért illuzórikus, mert a jövedelemre, a fogyasztásra és a háztartási beruházásokra vonatkozó prognózishoz a bázisadatokat a KSH nemzetiszámla-statisztikájából vesszük, miközben a pénzügyi megtakarítási adatok forrása az MNB. A KSH jövedelemre és fogyasztásra vonatkozó adataival csak a KSH nettó hitelnyújtási adata konzisztens, ez azonban csak kétéves késéssel jelenik meg, és a megtakarítási ráta számításához nem ez az adat a mérvadó. Mivel az MNB és a KSH nettó megtakarítási adata közti nominális különbség sem állandó (a jelen évtized tapasztalata szerint a 0-tól a több mint +500 Mrd Ft-ig 13 bármilyen értéket felvehet, ezért a gyakorlatban a (2) képletben jelzett konzisztencia-kritérium a prognózis során bizonyos fokig szabadon kezelhetı. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az MNB által jelzett bruttó megtakarítási és hitelfelvételi folyamatok alapján plauzibilis nettó megtakarítási prognózis nem teljesen látszik konzisztensnek a (fıleg GDP-adatokra támaszkodó fogyasztási prognózissal és a meglévı jövedelmi prognózissal), akkor ez az inkonzisztencia bizonyos mértékig tolerálható Lehetséges fordított módon is eljárni. Ekkor nem a (8)-as, hanem a (2)-es képletbıl indulunk ki, a fogyasztási kiadások, a jövedelem és a megtakarítások nominális értékét becsüljük, majd ezekbıl számolunk az infláció vagy más deflátor segítségével volumenindexeket. Tipikusan az MNB-statisztikában szereplı nettó finanszírozási képesség értéke magasabb, mint a KSH-féle nettó hitelnyújtásé. 18

19 2.4. A háztartások fogyasztásával és megtakarításával kapcsolatos elméleti megfontolások Miután a fogyasztás és a megtakarítás ugyanazon a jövedelmen osztozik, logikusnak tőnik a feltevés, hogy a fogyasztás elmélete egyben a megtakarítás elmélete is, és viszont, tehát egyazon mögöttes okok határozzák meg mindkettıt. E mögöttes ok mibenléte azonban nem evidens. A Keynes elıtti neoklasszikus elméletben a megtakarítások (tehát egyben a fogyasztás) volumenét jellemzıen a kamatlábtól, nem pedig a jövedelemtıl tették függıvé. Eszerint a magasabb kamatláb magasabb megtakarítási aktivitást (és alacsonyabb fogyasztást) eredményez. 14 A (reál)kamatszintnek a megtakarítási hajlandóság alakulásában meghatározó szerepét az a megfontolás indokolja, miszerint a megtakarítás nem más, mint a jelenlegi fogyasztásról való lemondás a jövıbeni fogyasztás érdekében. Ennek következtében a jövedelemtulajdonos akkor fog lemondani jelenlegi fogyasztásáról, ha a keletkezett jövıbeli fogyasztás legalább akkora lesz (a kapott kamat/hozam legalább fedezi az inflációt), vagy annál nagyobb (pozitív reálkamatok esetén). A kamat ebben az értelemben az infláció kompenzálásán túl a jelenlegi fogyasztásról való lemondás ára. Másként fogalmazva: a kamat egy része az infláció kompenzálását, másik része, a reálkamat, a jelenlegi fogyasztásról való lemondás árát szolgálja. 11,0 10,0 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 Lekötött betétek kamatlábai és bruttó megtakarítások (görgetett 12 havi értékek, Mrd Ft) Q1 Q3 2001Q1 Q3 2002Q1 Q3 2003Q1 Q3 2004Q1 Q3 2005Q1 Q3 2006Q1 Q3 2007Q1 Q3 2008Q1 Q3 2009Q1 Kamatláb Bruttó megt. (jobb tengely) A tapasztalat szerint azonban a kamatlábak változása inkább a pénzügyi megtakarítások szerkezetére, mint nagyságára van hatással. Amint a mellékelt ábrából kitőnik, a es évek magyar bruttó megtakarításainak értéke éppenséggel gyakrabban mozgott a betéti kamatlábakkal ellentétesen, mint azokkal egy irányba. (Az ábrán a lekötött forintbetétek átlagos kamatlábát tüntettük fel. A látra szóló betétek kamatlábának a mozgása nagyjából követte a lekötött betétekét, csak sokkal kisebb kilengésekkel.) Keynes óta a legközkeletőbb feltevés szerint a fogyasztás és megtakarítás volumene a jövedelem nagyságától függ bár ez az összefüggés nem okvetlenül lineáris így a modellekben gyakran egy adott jövedelemszinthez egy egyértelmően meghatározott fogyasztási és megtakarítási szintet, az indexekhez pedig egy adott megtakarítási vagy fogyasztási koefficienst rendelnek. Ez azonban feltételezi, hogy a jövedelem B ruttó megtakarítási hányad (% ) és fogyasztás/megtakarítás közti függvényszerő 18% kapcsolat idıben viszonylag állandó. 16% Amint az MNB szerinti bruttó pénzügyi megtakarításoknak a KSH szerinti korrigált háztartási jövedelmekhez viszonyított arányát (tehát a bruttó megtakarítási hányadot) mutató ábrából látható, Magyarországon a rendszerváltást követı korszakban a jövedelem és a megtakarítás közti kapcsolat nem mondható állandónak inkább a megtakarítási hányad trendszerő csökkenése figyelhetı meg. Mármost önmagában a megtakarítási hányad idıbeni változása nem mond ellent a jövedelem és a 14% 12% 10% 8% 6% Ld. Harris (1985), 153. old. 19

20 fogyasztás/megtakarítás közti közel-függvényszerő kapcsolat hipotézisének. Csakhogy az idevágó tipikus elméleti elıfeltevés a jövedelmek emelkedésével a megtakarítási hányad növekedését, nem pedig csökkenését irányozza elı. Eszerint az ún. csökkenı fogyasztási határhajlandóság miatt a reáljövedelem növekedésével a háztartások jövedelemnövekményük egyre kisebb hányadát fordítanák fogyasztásnövelésre, és egyre nagyobb hányadát megtakarítás-állományuk növelésére. Magyarországon ez az elmélet az elmúlt években nem mőködött. Ez a látszólag paradox összefüggés természetesen nem azt jelzi, hogy a magyar háztartásoknak stabil, ám a közkelető feltevéssel ellentétes irányú fogyasztási függvényük van, hanem egyszerően csak azt, hogy a tényleges összefüggések bonyolultabbak. Elıször is, a jövedelem és a megtakarítás nagysága 20 15% 14% 13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% Reáljövedelem és megtakarítási hányad Megt. hányad a jövedelem %-ában Reáljövedelem (jobb tengely, 2002=100%) között tényleg mutatkozik bizonyos trendszerő összefüggés, amint az a nominális értékeket párhuzamba állító ábrából látható. Elsı közelítésként tehát nem irracionális abból a feltevésbıl kiindulni, hogy a fogyasztás és a megtakarítás Nominális jövedelem és megtakarítás (Mrd Ft) megközelítıleg a jövedelemmel párhuzamosan nı vagy csökken. Az is látható ugyanakkor, hogy az ezredfordulótól kezdve a megtakarítások értéke ismételten elszakadt a jövedelmek által kijelölt trendtıl, méghozzá lefelé. Tehát az elmúlt évtized 8000 folyamán fontos szerep jutott olyan tényezıknek, 6000 amelyek jelentısen eltérítették a megtakarításokat az amúgy létezı összefüggés alapján prognosztizálható 2000 értéktıl. Nem meglepı módon, az eltérés azokban az 0 0 években volt a legnagyobb, amelyekben a megtakarítási hányad jelentıs esését regisztrálták Jövedelem Megtakarítás (jobb tengely) (2003-ban és 2007-ben). A megtakarítással kapcsolatos rövid távú elırejelzésnek tehát mindenekelıtt ezeket az eltérítı faktorokat kell számításba vennie Elvben ilyen eltérítı tényezıként szerepel a közgazdasági elméletben a vagyonhatás. A feltevés szerint a vagyonnövekedés a háztartásokat mindenekelıtt a fogyasztás növelésére ösztönzi, a vagyoncsökkenés viszont óvatosságot szül, a vagyonvesztés pótlólagos felhalmozással való ellensúlyozására buzdít. Vagyis a meglévı vagyonnal kapcsolatos pozitív vagy negatív hatások változatlan folyó jövedelem mellett is megváltoztathatják a háztartások fogyasztási/megtakarítási viselkedését. 15 Magyarországon azonban egyelıre úgy tőnik, nem a vagyonhatás az a tényezı, amely a jövedelemmegtakarítás kapcsolatot megzavarja. A vonatkozó elméleti feltevések a vagyonhatásba beleértik a részvények árfolyamának változásából adódó hatásokat is, ez azonban a magyar háztartások 15 Megjegyzendı, hogy a jövedelem és vagyon közti viszony részben definíció kérdése is: létezik olyan megközelítés (Hicks nyomán), amely szerint egy adott idıszak jövedelme nem egyéb, mint az adott idıszakban végbement vagyonváltozás, mínusz az adott idıszak fogyasztása. E megközelítés szerint tehát mondjuk a lakásvagyon leértékelıdése maga is jövedelemnek természetesen negatív jövedelemnek számít. Ebben az esetben természetesen a jövedelmi folyamatoknak és a vagyonhatásnak az elméleti szétválasztása értelmetlen lenne. 130% 125% 120% 115% 110% 105% 100% 95% 90% 85% 80%

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE Kötelező Öngondoskodás Figyelő Heti Válasz Konferencia 2010. november 24. Vízkeleti Sándor I. A háztartások megtakarításai nőni kezdtek 12,0 10,0 8,0 Háztartások nettó finanszírozási

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

MTA Nyelvtudományi Intézet 2011. évi szöveges beszámoló

MTA Nyelvtudományi Intézet 2011. évi szöveges beszámoló MTA Nyelvtudományi Intézet 2011. évi szöveges beszámoló Szervezeti változások 2011. évben szervezeti változás az Intézetben nem volt. Gazdálkodási környezet alakulása, pozitív, negatív hatások Az Intézet

Részletesebben

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 21.12.2. COM(21) 774 végleges A. melléklet/24 B. fejezet A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Az árszínvonal emelkedés Infláció

Az árszínvonal emelkedés Infláció Az árszínvonal emelkedés Infláció Pénzügytan. Onyestyák Nikolett Infláció Az infláció a = árszínvonal tartós emelkedése. Defláció = Az árszínvonal csökkenése Árstabilitás = az árak változatlansága, egy

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója 2013. november Alapadatok a Társaságról A Társaság cégneve: VISONKA Takarmánykeverı Szolgáltató

Részletesebben

A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában

A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában 2009.03.17. 10:22 A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában Pénztárkonferencia 2006. november 8-9. PSZÁF Előadó: dr. Csányi Sándor Elnök-vezérigazgató OTP Bank Magyarország a lakossági megtakarítási

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS TEST-VÉR MAGÁNBIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2009.

ÜZLETI JELENTÉS TEST-VÉR MAGÁNBIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2009. ÜZLETI JELENTÉS TEST-VÉR MAGÁNBIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2009. TARTALOMJEGYZÉK 1. A PÉNZTÁR VAGYONI, PÉNZÜGYI, JÖVEDELMI HELYZETE, VÁRHATÓ FEJLŐDÉS... 3 2. A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató 12. a) sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Tájékoztató a Pannónia Nyugdíjpénztár 2012-2013. évi tevékenységéről, a Pénztár előtt álló 2013-2014.évi feladatokról

Részletesebben

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14.

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14. Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz Bizalom Nyugdíjpénztár Budapest, 2009. március 14. 2 Bevezetı A Bizalom Önkéntes Kölcsönös Kiegészítı Nyugdíjpénztár az 1994. május 16-i alakuló közgyőlésén

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

Tájékoztatás. Fehér László Sk. Polgármester

Tájékoztatás. Fehér László Sk. Polgármester Tájékoztatás Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII tv. 50/A (4) szerint az alábbi jelentést teszem közzé a Celldömölk Város Önkormányzatának vagyoni és pénzügyi helyzetérıl, valamint a képviselı-testület

Részletesebben

A magyar gazdaság növekedési kilátásai

A magyar gazdaság növekedési kilátásai A magyar gazdaság növekedési kilátásai Önfinanszírozás - a megtakarítások szerepe Palotai Dániel ügyvezető igazgató, vezető közgazdász VI. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia 2015. október 14. Miért

Részletesebben

1. Az adósság és az önkormányzat által nyújtott hitelek állományának kimutatása

1. Az adósság és az önkormányzat által nyújtott hitelek állományának kimutatása BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2006.(II. 17.) KT számú rendelete az önkormányzat költségvetésének elıterjesztésekor, illetıleg a zárszámadáskor a képviselı-testület részére tájékoztatásul bemutatandó

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS TEST-VÉR MAGÁNBIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2010.

ÜZLETI JELENTÉS TEST-VÉR MAGÁNBIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2010. TEST-VÉR Egészségpénztár Cím: 1119 Budapest, Hengermalom út 6/C, 2/39. Tel: (1) 361-4901 Tel/fax: (+ 36 1) 385-8586 Levelezési cím: 1509 Bp., Pf.5. Ingyen hívható: (+36 80) 20 44 73 Honlap: www.tvep.hu

Részletesebben

KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz

KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz Biztonság 2014 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Cégjegyzék száma 8500 Pápa, Második utca 25. 1 9 0 9 5 1 0 0 3 5 KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz Általános összefoglalás A kiegészítı melléklet

Részletesebben

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS A CIB Elemzés összes publikus anyaga a következı internetes címen is elérhetı: http://www.cib.hu/maganszemelyek/aktualis/elemzesek/index Továbbra is lehetséges a magyar

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében

A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) Küldöttgyőlése 2009. év február hó 28-i ülésén egyhangú

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

HOZAMFELOSZTÁSI SZABÁLYZAT. CIB Nyugdíjpénztár

HOZAMFELOSZTÁSI SZABÁLYZAT. CIB Nyugdíjpénztár HOZAMFELOSZTÁSI SZABÁLYZAT CIB Nyugdíjpénztár 2011 Hozamfelosztási Szabályzat Ezen szabályzat célja az, hogy egyértelmően és világosan meghatározza a Pénztár által elért hozamoknak a tagok egyéni, illetve

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

Beszámoló a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési. Alapítvány 2008. évi gazdálkodásáról. Székesfehérvár, 2009. április 20.

Beszámoló a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési. Alapítvány 2008. évi gazdálkodásáról. Székesfehérvár, 2009. április 20. Beszámoló a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. évi gazdálkodásáról Székesfehérvár, 2009. április 20. A Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008.

Részletesebben

Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el. előtakarékossági piacon

Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el. előtakarékossági piacon MOTTÓ: MAGUNK FORMÁLJUK SZERENCSÉNKET, S ÚGY HÍVJUK SORS... Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el előtakarékossági piacon Előadó: dr. Hardy Ilona Előadó: az Aranykor

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

Makroökonómia - 3. elıadás

Makroökonómia - 3. elıadás Makroökonómia - 3. elıadás A makrogazdaság árupiaci egyensúlya 1 IM Y A makrogazdaság összjövedelme TERMELÉS termékek, szolgáltatások Fogyasztási javak Termelési célú javak Jövıbeli termeléshez Jelen termelésben:

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

CÉLTARTALÉK KÉPZÉSI SZABÁLYZAT. CIB Nyugdíjpénztár

CÉLTARTALÉK KÉPZÉSI SZABÁLYZAT. CIB Nyugdíjpénztár CÉLTARTALÉK KÉPZÉSI SZABÁLYZAT CIB Nyugdíjpénztár 2011 Bevezetés Jelen céltartalék képzési szabályzat célja, hogy szabályozza a CIB Önkéntes és Kölcsönönös Nyugdíjpénztár esetében a céltartalékképzésre

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Kadarkút Város Önkormányzatának. 3/2006.(II. 13.) rendelete

Kadarkút Város Önkormányzatának. 3/2006.(II. 13.) rendelete Kadarkút Város Önkormányzatának 3/2006.(II. 13.) rendelete az önkormányzat költségvetésének elıterjesztésekor, illetıleg a zárszámadáskor a képviselı-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek

Részletesebben

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

KÉRDİÍV. A Raiffeisen Bank Zrt. 2007. évi CXXXVIII. törvényben foglalt tájékozódási kötelezettsége alapján, ügyfelei

KÉRDİÍV. A Raiffeisen Bank Zrt. 2007. évi CXXXVIII. törvényben foglalt tájékozódási kötelezettsége alapján, ügyfelei KÉRDİÍV Ügyfél neve:... Számlaszáma (bankszámlaszám vagy értékpapír számlaszám):.......... Adóazonosító jele:........... Állandó lakcím:.. Ügyfél MIFID alapbesorolása: LAKOSSÁGI A Raiffeisen Bank Zrt.

Részletesebben

A lakossági megtakarítások mértéke, formái és becslések a regionális eloszlásáról előrejelzések 2010-2012-re

A lakossági megtakarítások mértéke, formái és becslések a regionális eloszlásáról előrejelzések 2010-2012-re A lakossági megtakarítások mértéke, formái és becslések a regionális eloszlásáról előrejelzések 2010-2012-re 2009. évi tanulmány frissítése Készült a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a Kopint Konjunktúra

Részletesebben

MTA Nyelvtudományi Intézet 2012. évi szöveges beszámoló

MTA Nyelvtudományi Intézet 2012. évi szöveges beszámoló MTA Nyelvtudományi Intézet 2012. évi szöveges beszámoló Szervezeti változások 2012. évben szervezeti változás az Intézetben nem volt. Gazdálkodási környezet alakulása, pozitív, negatív hatások Az Intézet

Részletesebben

BEFEKTETİI HÍRLEVÉL NEMZETKÖZI KÖRKÉP. Az egyszerőség diadala? TOP FINANCE & CONSULTING KFT. 2013. 8. HÉT. Az USA és az EU más-más pályán mozog

BEFEKTETİI HÍRLEVÉL NEMZETKÖZI KÖRKÉP. Az egyszerőség diadala? TOP FINANCE & CONSULTING KFT. 2013. 8. HÉT. Az USA és az EU más-más pályán mozog BEFEKTETİI HÍRLEVÉL NEMZETKÖZI KÖRKÉP Az USA és az EU más-más pályán mozog Az egyszerőség diadala? Nem volt igazán eseménydús az elmúlt néhány nap a nemzetközi politikában, egyedül a G20 találkozót mondhatnánk

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján)

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktızsde számára 2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Heti piaci összefoglaló Táblázatos makrogazdasági, árfolyam- és kamatelırejelzések Makrogazdasági kitekintés a jövı hétre

TARTALOMJEGYZÉK. Heti piaci összefoglaló Táblázatos makrogazdasági, árfolyam- és kamatelırejelzések Makrogazdasági kitekintés a jövı hétre CIB HETI TARTALOMJEGYZÉK Heti piaci összefoglaló Táblázatos makrogazdasági, árfolyam- és kamatelırejelzések Makrogazdasági kitekintés a jövı hétre HETI PIACI ÖSSZEFOGALÓ Magyarország MNB kamatdöntés: változatlan

Részletesebben

FirstFund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap. Féléves jelentés 2010.

FirstFund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap. Féléves jelentés 2010. FirstFund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap Féléves jelentés 2010. Alapkezelı: FirstFund Közép-Európai Befektetési Alapkezelı Zrt. Letétkezelı: ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe PSZÁF engedély száma:

Részletesebben

A LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÉS ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT HITELEK H I R D E T M É N Y E

A LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÉS ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT HITELEK H I R D E T M É N Y E A LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÉS ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT HITELEK H I R D E T M É N Y E Kihirdetve: 2012. december 01-én Hatályos: 2012. december 01-tıl Otthonteremtési kamattámogatott lakáshitelek 2012. december

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. 26. évi konszolidált beszámolója az összevont konszolidált tevékenység összegzését tartalmazza,

Részletesebben

2009. évi üzleti jelentés

2009. évi üzleti jelentés Vértes Takarékszövetkezet 2060 Bicske, Kossuth tér 20. 2009. évi üzleti jelentés 1. A 2009. évi gazdálkodás értékelése, elemzése és a 2010. évi célkitőzések megfogalmazása 2009. évi tevékenységünk fı célja

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron)

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) 279-302_Szakolczay_tablak.qxd 2009.06.16. 20:06 Page 279 A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) A/1. táblázat Év Bruttó Export

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Heti piaci összefoglaló Táblázatos makrogazdasági, árfolyam- és kamatelırejelzések Makrogazdasági kitekintés a jövı hétre

TARTALOMJEGYZÉK. Heti piaci összefoglaló Táblázatos makrogazdasági, árfolyam- és kamatelırejelzések Makrogazdasági kitekintés a jövı hétre CIB HETI TARTALOMJEGYZÉK Heti piaci összefoglaló Táblázatos makrogazdasági, árfolyam- és kamatelırejelzések Makrogazdasági kitekintés a jövı hétre HETI PIACI ÖSSZEFOGALÓ Magyarország Infláció: folytatódó

Részletesebben

Pannon-Váltó Nyrt. Idıszaki vezetıségi beszámoló

Pannon-Váltó Nyrt. Idıszaki vezetıségi beszámoló Pannon-Váltó Nyrt. Idıszaki vezetıségi beszámoló 2009. I-IX. hónap A Pannon-Váltó Nyrt. a Tıkepiacról szóló törvény 54. -nak megfelelıen, amely a nyilvánosan mőködı részvénytársaságok rendszeres tájékoztatási

Részletesebben

MTA Nyelvtudományi Intézet 2009. évi szöveges beszámoló

MTA Nyelvtudományi Intézet 2009. évi szöveges beszámoló MTA Nyelvtudományi Intézet 2009. évi szöveges beszámoló Szervezeti változások 2009. évben szervezeti változás az Intézetben nem volt. A gazdasági vezetı személyében történt változás. Az elızı gazdasági

Részletesebben

2006. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. 1.1. A fejezet felügyeletét ellátó szerv neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe

2006. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. 1.1. A fejezet felügyeletét ellátó szerv neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe 2006. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. A fejezet felügyeletét ellátó szerv neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe Költségvetési szerv megnevezése:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl 1. oldal, összesen: 8 A jogszabály mai napon hatályos állapota 7/2001. (II. 22.) PM rendelet a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl A biztosítóintézetekrıl és a biztosítási

Részletesebben

Beszámoló: megbízható, valós képet ad a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi

Beszámoló: megbízható, valós képet ad a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi A mérlegelmezés A mérleg szerepe a vállalkozás számviteli rendszerében Beszámoló: megbízható, valós képet ad a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérıl az érdeklıdık számára. Tulajdonos Potenciális

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 00 januárjában Az Európai Központi Bank módszertanának megfelelően 00. januártól az MNB megváltoztatta a háztartási és a nem pénzügyi

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 81 MOSOLYGÓ ZSUZSA LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ A közgazdasági elméletek egyik alapvetõ témája a lakossági megtakarítások vizsgálata.

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

A BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP IGAZGATÓSÁGÁNAK

A BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP IGAZGATÓSÁGÁNAK Nyilvános A BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP IGAZGATÓSÁGÁNAK 24/2010. (XI. 4.) számú határozata A Beva igazgatósága megvitatta a kockázatarányos díjrendszer bevezetésére vonatkozó döntés nyomán elkészített előterjesztést,

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

KSH:10045655-6419-122-15 Cg.:15-02-050265 TiszavasváriTakarékszövetkezet

KSH:10045655-6419-122-15 Cg.:15-02-050265 TiszavasváriTakarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2009.év 2010.év a. b. c. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 568 996 551 705 02. 2.Állampapírok 1 619 269 1 386 999 03. a) forgatási célú 1 545

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA

HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA Statisztikai számjel: 10044393641912208 Téti Takarékszövetkezet vállalkozás megnevezése 9100 Tét, Fı u. 86. címe 96/561-240 telefonszáma HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések ERGO TGR Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítás Különös Feltételei (alapbiztosítás) 1. sz. melléklet Kondíciós lista az ERGO Thébé és ERGO Io befektetési egységekhez kötött életbiztosításhoz Általános

Részletesebben

Adókhoz kapcsolódó feladatok

Adókhoz kapcsolódó feladatok Adókhoz kapcsolódó feladatok Az adórendszer általános jellemzıi 1. feladat A gazdaságirányítás milyen feladatokat tölthet be a piacgazdaságokban: 2. feladat Kik a gazdaságirányítás szereplıi? 3. feladat

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság iránti kérelem

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság iránti kérelem Várvölgy Község Jegyzıjének Várvölgy Kossuth u. 67. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság iránti kérelem Alulírott.. (születési név:.. Szül. hely:.. szül. idı:.. an.:.. családi állapot:..) Várvölgy,

Részletesebben