BALKANOLÓGIA-1. Bevezetés a román őstörténet tanulmányozásába

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BALKANOLÓGIA-1. Bevezetés a román őstörténet tanulmányozásába"

Átírás

1 BALKANOLÓGIA-1. A románok eredete. * * [[ rövid utalásokkal a Kelet- és Közép-Balkán, továbbá e balkáni térséggel északról szomszédos területek, így a Kárpát-medence keleti fele és az Al-Duna teljes bal parti vízgyűjtőterülete, végül dél felől a Dél-Balkán közvetlenül szomszédos területsávja ó- és középkori etnogenetikai folyamataiban érintett más népekre is; B.S. ]] [[ Érettségiző és/vagy kezdő egyetemista körüli életkorú fiataloknak hasonló adottságúak által írt, könnyen olvasható - helyenként könnyed stílusú - az eredeti szöveg, amely a»történelem mindenkinek«honlap helyén található. Ebből jelen szöveg-változat és -válogatás, ill. a [ ] = kihagyások, a tördelés egy része, a kurziválásos és az aláhúzásos kiemelés, továbbá a kék színű szövegrész-betoldások, és valamennyi ide átvett térkép: Bolla S. kiegészítései.]] Bevezetés a román őstörténet tanulmányozásába A hivatalos román őstörténet bizonyos értelemben egyedülálló dolog a történettudományban, ugyanis - amellett, hogy központi szerepet játszik a[z al-dunai~moldovai, az innen a tatárjárás után a Kárpát-medencébe bevándorlók nép- majd nemzetrésszé válása okán továbbá a temesközi, a partiumi és az erdélyi ] román nemzeti identitástudatban, - szigorúan tudományos érvekkel könnyedén megcáfolható az összes eleme. Vagyis lényegében mesterségesen fabrikált és hamis teóriákról van szó, amelyek azonban [ az elmúlt 2 évszázadban ] már teljesen beépültek a románok önazonosság-tudatába, és jelentős részt a nemzetközi laikus közvéleménybe. Maga a téma tehát meglehetősen összetett. {{ A kései gótika, a humanizmus és a Kárpát-medencéig, majd innen pl. Lengyelhonba eljutott rinascimento/renaissance idején a Moldovában is térítő római katolikus misszionáriusok felismerték, hogy az ottani és az erdélyi vlach/ oláh népesség nyelve - a [ XIX. század közepi végi bukaresti román nyelvújítás gyomláló ~kicserélő erőfeszítéseiig ] még tömeges szláv kölcsönszó ellenére is - hasonlít a latinra, és annak mediterráneumi neolatin származékaira; { éspedig mai nyelvtudományi vizsgálatok alapján --- leginkább a dalmátra, [ az arumuń/vlach/mai román és a dalmát nyelvtudományi gyűjtőneve: keleti neolatin ág, mivel egyfelől egymáshoz sokban hasonlítanak, sőt több vonatkozásban azonosak, másfelől az összes többi neolatin nyelvtől sok igen lényeges vonásban eltérnek; ám e keleti ág -on belüli azonosságaik~hasonlóságaik mögött, valójában: alatt (!) nem nehéz felismerni a Római ( majd a dalmátra - az Adria-partot kivéve - kizárólag a Nyugat-Római, az arumuń/vlachra, így a mai román elődjére kizárólag a Kelet-Római ) Birodalom idejéből származó latin nyelvi hatás előtti ún. balkano- italicus ősnyelvi alapréteget!!! ]; [ az egymástól eltéréseik egyik fő oka pedig: amíg a dalmát mögött illűr/ illyr, addig az arumuń/vlach, így a mai román elődje mögött azonban K-balkáni thrák nyelvi előzmények vannak; e» thrákosságok«pedig több, egészen eltérő eredetű K-

2 és D-balkáni nyelv közös ún. balkáni Sprachbund*-jának okozói, *( Sprachbund = szó szerint: nyelv- szövetség ; több, eredetileg egymástól eltérő nyelv hordozóinak egyetlen - adott területen korábbi, és valamennyi jövevénytől eltérő - nyelv hordozói közé telepedéssel az őslakosok nyelvi asszimilálása, integrálása, és/vagy több, egymástól eredetileg eltérő nyelv hordozóinak tartós egymás mellett élése és kölcsönkapcsolatai során egymáshoz hasonulásuk mind a szókészlet egy részének cseréje, mind a nyelv szerkezete tekintetében ), amelyek oly erősen hatottak az arumuń/vlach-ra, így a mai román elődjére is, hogy ők is e balkáni Sprachbund belső (!) magjához tartoznak ]; --- neolatin(osodott ) nyelvként az arumuń/vlach/mai román [ és a dalmát ] még viszonylag közelebbről hasonlít 1./ az eredetileg egymástól eltérő gyökerű alpesi neolatin(osodott ) nyelvekre, [ ezek: egyfelől a K-svájci, szűkebb értelemben vett réto-roman čə, másfelől a D-tiroli, szűkebb értelemben vett ladin + a fr ia(ul)-i, azaz fur la(n); --- az arumuń/vlach/mai román ( és a dalmát ) nyelvi kapcsolata a földrajzi közelség okán is, az őseik közé korábban ékelődött ÉNY-balkáni közös donorok hatása okán is elsősorban a friaulival átfogóbb ]; továbbá 2./ az itáliai ős- és ókori umber szamni t oszk, azaz a K- és D-italicus ágból ( tehát nem a szűkebb értelemben vett latin, azaz nem a NY-i italicus ágból! ) Róma itteni hódításai után latin neolatin felül-rétegezéssel kifejlődött keleti déli* olaszra, *( = az északi és a déli olasz nyelvi sajátosságok határa Rimini ); --- távolabbról pedig az olasz egészére, az okszi tán-ra, a katalánra, a spanyolra, a portugálra, a francia egészére, stb. }. A latin nyelvű theológiát végzett középkori római katolikus misszionáriusok pedig megtanulták az ókori történelemből, hogy Traianus császár és hadserege átkelt az Al-Dunán, és attól É-ra a Római Birodalom Dacia provinciáját szervezte meg. ( Dacia provincia valós kiterjedése és etnikai viszonyai azonban ekkor - a középkorban - már és még ismeretlenek voltak ). (( részlet Traianusnak a dákok legyőzését megörökítő diadal-oszlopáról, Róma ))» Tehát az Al-Dunától északra a latinosnak tűnő nyelvűek nyilván az egykori itteni rómaiak túlélő utódai«. Az ókor-történelem középkor végi tanulmányozása során arra a másik téves következtetésre is eljutottak, hogy a rómaiak az összes dákot Dacia provinciába szervezték, akik ősi nyelvüket feladva rómaivá lettek. Végül mivel Kónsztantinopolisz/Konstantinápoly = az Új vagy II. Róma, és mivel a Kelet-Római Birodalom, majd a Bizánci Birodalom valamennyi lakosát, népét - valós nyelvétől függetlenül! ( tehát pl. még a görögöket is! ) - mind a Birodalmon belül, mind szerte a Közel-, Közép-, sőt a Távol-Keleten is mindenki római -nak = roman(osz)-nak nevezte --- az egykori Dacia provincia területén túlélőnek feltételezetteket ( és nyelvüket ) is római -nak = roman -nak kezdték nevezni. Legkorábban és szórványosan az említett misszionáriusok és a megfigyeléseiket átvevő, bár a helyszínen soha nem járt korabeli egyházi tisztségviselők és/vagy tudósok egy-egy csoportja. Majd a XVII./XVIII. századforduló után a vlach ( magyarosan: oláh ) görög-katolikus, utóbb a görög-keleti

3 ( = orthodox ) papság. Végül a Kárpát-koszorú külső ívén kívüli vlach/román államszerveződések közül az Oszmán-Török Birodalom adminisztrációjának 1829-es távozása után a felügyelettel megbízott Oroszországtól részleges önkormányzatot ( = autonómiát ) kapott Moldova Fejedelemség + V(a)lachia/Havasalföld Fejedelemség, ill. az oroszokat felváltó osztrák csapatok jelenlétében, de Párizsban engedélyezett egyesülésükből 1858-ban létrejött ún. Egyesült Fejedelemségek még nem, de az ebből 1861-ben Abdul Aziz oszmán-török szultán engedélyével, és még török névhasználattal (!) kinyilatkoztatott Rumélia Királyság, majd e nevet neolatinosítva: Román Királyság már hivatalosan is használta a román önmegnevezést, amely államban és területileg bármilyen kiterjedésű utódaiban állami dogma és kötelező tananyag lett a dáko-román folytonosság ( kontinuitás ) téveszméje. Az 1698-ban K-Magyarországon - az akkor még a vlachok közt is szláv (!) szertartásnyelvű - orthodoxiától leválasztott görög-katolikus egyház görög szertartásnyelve a Balkántól és K-Európától különállást, papjainak bécsi és/vagy római tanulmányai a latinitással ( = általában a római katolikussággal, különösen pedig a neolatin nyelvű olaszokkal ) létesített kapcsolat révén kezdettől a nemzeti öntudatra ébredésük csíráit eredményezte. Inocent(ius) Micu-Klein erdélyi görög-katolikus püspök saját szóhasználatában 1729-től cseréli le a vlach önmegnevezést a latin eredetűnek hirdetett rumuń -ra ( = az akkori kiejtés szerinti római -ra ). XIX. század közepiek az első, vlach/román értelmiségi körökben terjesztett Rumania -( = a románok lakta földek összessége, román föld -)feliratozású térképek: a Tisza főmedre teljes hosszától a Dnyeszterig, délen az Al-Duna bal partig, sőt, a Duna-deltán túl a jobb parton egészen Észak- Dobrudzsáig terjedő összterületet ábrázolják. Párhuzamosan terjesztett térképeken pedig területazonosan ( tendenciózusan meghamisítva! ) ábrázolták Dacia római kori provinciát A dáko-román folytonosságot jogfolytonosságként értelmezve, és Erdély + Temesköz + Partium együttes területének [ 1568-ban még csak ¼-nyi! ] 3 évszázadnyi idő alatt közel 50 %-os arányúvá duzzadt vlach/ oláh lakossága, népessége okán a ( Havaselvét és a Pruton inneni, tehát Nyugat-Moldovát magába foglaló ) Román Királyságban ( = a Regátban ) politikai programmá is vált a részben vlachok/románok lakta Erdély + Temesköz + Partium, [ + a Duna-delta jobb parttól délre az ókori Scythia Minor, újkori nevén a teljes Dobrudzsa, + a Prut bal parton túli, sőt a Dnyeszteren túli, 1812 óta használt nevén: Besszarábia, ez ma a Keleti ( a Szovjetunió szétesése óta önálló ) Moldova/Moldávia ] megszerzése, amelyhez a művelt Nyugaton óriási erőbedobással, szervezéssel szereztek támogatókat, miközben Bukarest a mindenkori fennhatósági területén a nyugati tőkének jelentős koncessziókat adott, még többet ígért. A román propagandával megdolgozott korabeli olasz és francia közvélemény már a XIX. század végétől latin testvér -ként üdvözölte a vlach/románokat. Az I. világháború végén a győztes nagyhatalmak által kikényszerített határmódosításokkal művileg létrehozott Nagy-Románia lakosságának kevesebb, mint a 2/3-a volt vlach/román, és több mint az 1/3-a volt nem román, közülük legnagyobb létszámban és arányban a hazája ősi földjén otthon maradt magyar. Trianon az 1000 éves Magyarországból összterületileg nagyobb zsákmányt adott Bukarestnek, mint amennyit meghagyott Csonka-Magyarországnak }} Létezik tehát egyrészt az ún. dáko-román kontinuitás*-elmélet, vagyis a Romániában axiómaként elfogadott őstörténet, amely láthatóan gondosabb utánajárást igényel, mivel igen összetett "bizonyítása" van. *[ ( etnikai ) folyamatosság, folytonosság ]

4 Emellett természetesen felmerül a kérdés, hogy ha ez az elmélet hibás, akkor a románok mégis honnan származnak? És végül az is egy érdekes problémakör, hogy hogyan tudott ez a fikció így elterjedni a román és részben a nemzetközi köztudatban. [ ] Nézzük először magát a kontinuitás-elméletet. Maga az elmélet nem egy szilárd valami, csak a végkövetkeztetése adott: a románok --- a dákok és az őket legyőző rómaiak utódai, akik mindig is ott éltek, ahol ma Románia területe van. Az ezt alátámasztó érvkészlet már kevésbé kőbe vésett. A részleteken román történész-körökben is vita van, ami nem meglepő, mert ez az állítás meglehetősen sok ellentmondás[ban van ] a forrás- és tényanyaggal [ ]. De dacára minden vitának - néhány embert leszámítva - magát a kontinuitást egyetlen [ romániai ] történész és/vagy román politikus sem meri megkérdőjelezni, ( vagy nem is akarja ). Az elmélet bizonyítékai sokrétűek: alapját azonban "logikus következtetések", azaz magyarán spekulációk és ezekből fabrikált axiómák képezik: "Erdély területén a dákok éltek, ma a románok élnek ott, tehát a románoknak a dákok leszármazottainak kell lenni[ük]". Természetesen, ha csak ennyi lenne az egész, akkor még nem vennék komolyan az eredetmondát külföldön, úgyhogy akadnak más bizonyítékok is: vannak [ román ] hivatkozások írott forrásokra, hivatkoznak régészeti leletekre is. Azonban, ha valaki veszi a fáradságot, és konkrétan utánajár minden egyes forrásnak, akkor az esetek nagyon nagy részében kiderül, hogy valami turpisság áll a dolgok mögött: források félremagyarázása, tudatos ferdítések, stb. A dolog trükkje azonban pont ebben van: a régészeti leletekhez külföldről meglehetősen nehéz hozzáférni, ( igaz, 1918-ig magyarok is kutattak Erdélyben; és az is igaz, hogy a román nacionalisták nem kevés leletet a dákoromán kontinuitás igazolására primitív módon meghamisítottak: pl. kerámia-töredékekre - ma már pl. mikroszkóppal, stb. kimutathatóan - utóbb keresztény jelképeket karcoltak... ), az írott források tanulmányozásához továbbá nyelvismeret szükségeltetik ( latin, és/vagy görög, mégpedig mindkettőjüknek mind az ókori, mind a középkori változási~fejlődési szintjein ). És mindezen miért rágná át magát az átlagember? A román őstörténet ugyanis csak a románok számára érdekes, egy külföldi csak utalás szinten fog foglalkozni a dologgal, ahhoz meg bőven elég, ha egy [ romániai ] összefoglaló műben néz utána. Nos, mint a fentiekből kiderülhet, ez az egész teória egy komplex rendszert képez: az elemei szervesen illeszkednek egymásba, de ha a szükség úgy kívánja, el is távolíthatóak, rugalmasan alakíthatóak. És ha a témáról vita folyik, akkor még azt is figyelembe kell venni, hogy az átlag románt a közoktatás arra kondicionálta, hogy mindezt axiómaként* fogadja el: nem egyszerűen tudományos vita alakul ki, ha velük vitatkozik az ember az őstörténetükről, hanem a részükről érzelmi is: beléjük van nevelve, hogy ők a dákok~rómaiak leszármazottai, ősi nép, amely sok dicső tettet vitt végbe. Mert pl. Erdélyben a románok = őslakók, mindenki más - főként a magyarok - : kései jövevény, jött-ment csavargó, románul: bozgor. Mindezt megkérdőjelezni egyet jelent a románok nemzeti identitásának megkérdőjelezésével. *[ axióma = igazolásra nem szoruló, azaz bizonyítást nem igénylő ún. alapigazság ]

5 A román nyelv, amely ( úgymond ) dáko-római, azaz dáko-román eredetük nyelvészeti bizonyítéka A román nyelv [ ] az egyik fő[ként hangoztatott ] bizonyítéka a kontinuitás-elméletnek. Az valóban nem vitakérdés, hogy a román nyelv alapjai [ az indogermán nyelvek ún. kentum ágán belül az italicus, ezen belül a keleti, azaz balkano- italicus, végül a Római Birodalom balkáni fennhatósága idején erre rétegeződött, viszonylag kései ] latin eredetűek, e nyelv [ ] a balkáni [ ún. nyelvszövetség = Sprachbund egyik komponensére rárétegeződött, szuperponálódott ] vulgáris [ = nem a római birodalmi~államigazgatási és/vagy az irodalmi, hanem az őshazájukban szomszédos dél-dalmát, vagy azzal igen szoros kapcsolatban lévő népi ] latin leszármazottja, amelynek legközelebbi rokona a [ jelenkorhoz képest kb. 1 évszázada még létezett, írott forrásokból is viszonylag jól ismert, mára azonban ] már kihalt dalmát nyelv volt. Ugyanakkor ez a tény önmagában még semmire nézve - főként e folyamatoknak pl. Erdélyben lejátszódására - nem bizonyító erejű: a Balkánt [ a Római Birodalom idején ] keresztül szelte a latin és a görög [ államigazgatási~hivatalos közéleti ] nyelv közötti határ, [ tehát a Balkánnak ] voltak latin [ államigazgatási ] nyelvű területei [ is ]: a kettő közötti határt szokás [ az illető kutató neve alapján ] Jireček-[ vagy újabban: Gerov-]vonalnak nevezni, ez [ a mai ] Észak-Albánián, Koszovón, Dél-Szerbián és a [ Magas-]Balkán-hegység [ nyugati részeit harántolva, annak a gerince mentén, majd az Al-Duna jobb partja közelében a Fekete-tengerig húzódó vonal ] választotta el a két [ államigazgatási~hivatalos közéleti ] nyelvterületet. Természetesen a pontos nyelvhatár viták kérdése, de a mi szempontunkból ez nem fontos: a vonal azt mutatja meg, hol lehetett az a terület, ahol a [ latin fő komponensűnek tartott ] román nyelv kialakult. A románok éppen ezért hivatkoznak a Jireček-[ Gerov-]vonalra előszeretettel, mivel ez megmutatja, hogy Dacia --- latin [ államigazgatási~hivatalos közéleti ] nyelvű provincia volt. Csakhogy nem ez volt az egyetlen: Közép- és DK-Európában az [ egész Közép- és ] Nyugat-Balkán, meg Pannonia, meg Noricum ( = a Keleti-Alpok egésze ) is az volt. Ha tovább beleássuk magunkat a nyelvészetbe, akkor egyre több ellentmondást találunk. Kezdjük a dák nyelv problematikájával. Itt rögtön két kérdés merül fel: az egyik maga a dák nyelv; ilyen nyelvű forrásunk alig van, maga a dák nyelv sem ismert kellő részletességgel és mélységben: 100-nál kevesebb szó, köztük pl. az indogermán nyelvek szatem ágába tartozó örménnyel azonos vagy rokon nyelvből átvett gyógynövény-nevek szójegyzéke ismert belőle; a dák nyelvtan nagyobbik hányada azonban gyakorlatilag ismeretlen. Ám - szemben az indogermán nyelvek kentum ágába tartozó italicus-sal, ezen belül pl. a latinnal, vagy a mai románnal - a dák nyelv az indogermánság ún. szatem-ágába tartozott, nem-örmény jövevény-szavai pedig a szomszédságból származó átvételek; és e szomszédok: 1./ az alapjaiban ugyancsak szatem, utóbb kelta, ill. germán felülrétegezés okán kentumosodó, eredetileg galíciai basztar nə ko szto bok/coisto boc(us), [ a ko szto bok ikernévből a 2. tag jelzi a Gáva-kultúrából É-ra vándorolt, ott az ún. Holihrad-kultúrát elterjesztő dák komponens egy részét, és mivel a ko szto bok népesség egy része Galíciából utóbb a Kárpát-medencén belüli dák törzsszövetség szállásterületeinek ÉK-i peremére: Máramarosba és Kárpátaljára ( a Tisza forrásvidéke, ill. legfelső szakasza és ottani mellékvizei vízgyűjtőterületére ) vándorolt ( = a kárpátaljai korabeli halomsírok/kurgánok régészeti kultúrája ), néha a dák nyelvűek közé sorolják be; sőt, mivel az antik szerzők a havaselvei együttélés, majd a Burebiszta-királyság ( arkhé ) ideje alatti és utáni géta/dák főhatalmi váltógazdálkodás okán gyakran azonosnak vették a dákokat a gétákkal: a basztarnákat, stb. gétának is mondják ]; 2./ a kentum alaprétegű, utóbb

6 kelta, ill. germán felül-rétegezés okán ugyan tovább kentumosodó, de körkörös szatem környezetének Sprachbund-hatása révén már ekkor el-szatemesedőben lévő, egyúttal a törökös alapnyelvű szkíták, majd a szatem, jelesül árja nyelvű szarmaták szomszédsági hatásának erősen kitett karp/carp(us); 3./ a szintén szatem, ekkor még Közép-Dnyeszter Prut Keleti-Kárpátok Al- Duna Duna-delta környéki szállásterületű albán, [ Hérodotosz - korabeli vezértörzsükről - neur(osz)-ként emlegeti őket, a Duna-deltában élt részük az antikvitás Peukə-/( népetimológiásan: leuke = szőke -)szigetének névadója; dauka nevű törzsüket Hellászban, majd Rómában a név hasonló hangzása miatt gyakran összetévesztették a dák törzsszövetség-vezetői névvel, ill. a szűkebb értelemben vett dákokkal; ismét másik albán törzs szállásterületei az Al-Duna, mint Iszter/ Isztr(osz) névadóié! ]; 4./ a dákkal szoros kölcsönkapcsolatú, É-i Közép- és ÉK-balkáni szatem möz ( moes, myz; az É-Balkánon, ill. NY-Kis-Ázsiában mára kihalt, ám ők a mai D- albán/toszk nyelvjárási sajátosságok fő okozói ); 5./ dák-szomszéd még a szatem - ekkor már és még balkáni ( és muškə-szubsztrátumú ) - dard an~fríg; 6./ az egyértelműen szatem K-balkáni thrák, [ és ennek a Havaselvére, utóbb részben Dobrudzsára is átterjedt géta változata ]; 7./ a срубная-kultúra peremterületéről érkezett, a Fekete-tenger É-i mellékén új elemekkel gazdagodott, Moldovából Erdélybe is behatoló szatem K-európai thrák, [ = utóbbiak Hérodotosz É-erdélyi budinjai, ill. a D-erdélyi aranyat kedvelő agathürsz(osz)-ok! ]; 8./ és 9./: végül az eurázsiai sztyepp fás- ( erdős -)sztyepp vidéket Belső-Ázsia egyes részeitől a Bécsi-medencéig uraló lovas-(fél-)nomád népek: a távoli Kína felől nyugatra, így a dákokhoz is a sárkány-motívumot elhozó, [ a sárkány a dákok között fő hadijelvénnyé vált! ], dominánsan türk/törökös alapnyelvű szkíta, majd a szatemindogermán, jelesül árja nyelvű szarma ta törzsek, törzsszövetségek alkotói. { A korántsem teljes lista a dákkal együtt 10 önálló népnevet/népnév-csoportot/nyelvet jelent. A középkorban, vagy a XIX. század közepi végi román ébredés idején még nem tudták, de ma már tudjuk [ régészeti leleteikből, korabeli itineráriumokból = földrajzi útleírásokból, stb. ], hogy e népek mindannyian laktak és/vagy előfordultak a mai Románia területén a római hódítást megelőzően és/vagy utána. Többségük a Nagy-Románia területének felét sem (!) elérő méretű, - a Tiszántúl zömére, a Havasalföld Olttól K-re eső nagyobbik részére + Dobrudzsára + Moldovára, Bukovinára és Besszarábiára ki sem terjedő -, és a római hódítók által önkényesen az egyikükről elnevezett Dacia provinciában is; továbbá: a latin civilizátor római hódítók kezdetben magukat a dákokat tűzzelvassal kiirtani elüldözni pacifikálni törekedtek. [ Az eleve a provincián kívül élők és a római gyarmatosítók szabadság-korlátozása elől Dacia provinciából hozzájuk menekülők kortárs (!) megnevezése: a szabad dákok ]. Ám még ha igaz lenne is Dacia provinciában a kereken 150 év alatti nyelvcsere, el-latinosodás, akkor is jogos a kérdés: miért éppen és miért csak a ( szatem ) dákok a ( kentum ) mai románok kinevezett ősei?! Maga a provincia-név ihlető dák törzs-csoport elitje a római hódítást közvetlenül megelőzően dinasztia-adó törzsszövetség(!)-vezető volt, majd - éppenséggel az akkor még csak szomszédos Római Birodalom mintáját követve - a föderációt alkotó törzsek önállóságát elfojtani igyekvő homogenizáló : a mai államnemzet hatalom-gyakorlói belpolitikai törekvéseinek ókori előképe }. {{ Az indogermán nyelvek közös ősének feltételezett eredeti szókincsében az őstörténetük során utóbb az egyes szavak kezdő mássalhangzójának kiejtése szisztematikusan ( nyelvi törvénnyé válva ) északon és nyugaton k -nak, délen és keleten pedig sz -nek hangzott. E kiejtési megoszláshoz számos, egymástól eltérő, ám a 2 ágon belül az illető ágra jellemzően szisztematikus

7 egyéb nyelvtani jelenség is társult. Az őstörténeti népmozgásokkal, népvándorlásokkal utóbb ez az észak-dél mintázat jelentősen módosult, Sprachbundok és egymásra rétegeződések révén már az ókorra - az írásbeliség elterjedésének idejére - mozaikossá vált, azonban pl. a 100 számnév megnevezésében is mindegyikük megőrizte az ősi kettéválás utáni ágbéli hovatartozás nyelvi emlékét: *kent um ( latinos átírással: cent um, pl. a germánban puhulva és számnév-képzőkkel kiegészülve Hunde rt, stb. ), ill. *sza(n)t em ( az orrhang kiesése után és ma is: pl. az árjában szat em, pl. a szlávban szto, cirill jelekkel írva: сто )}}. Az alap-dák eredendő rokonságot mutat a Kr.e. 4. sz. közepi hellenizálódása, egyúttal nyelvcserés el-görögösödése ( = ez által: végleges el-kentumosodása ) előtti szatem ős-makedón* nyelvvel. *{ Az eredendő - talán mindössze csak nyelvjárási szintű elkülönüléses - rokonságukat ( hosszabb szövegek híján ) főként néhány, pl. a dákkal azonos és/vagy közvetlenül rokon ős-makedón földrajzi név őrzi, mint pl. a dava = terep-kiemelkedésen álló körülkerített és/vagy fallal körülvett hely vár váralja /város. Nem nehéz felismerni benne az árják, majd révükön a törökségi népek által átvett, de a Transzkaukázusnak, az Eufrátesz felső szakasza vízgyűjtő területének és Iránnak egyes térségeiben a[z eredetileg főként chancelade, sőt, részben közép-turánias rasszú ] dákok makedónok egykori ősei, és helyben maradt rokonsága által használt pre-árja depe/tepe szót, amely manapság már főként a hajdani települések egymásra rétegeződött romjainak művi halmát, dombját jelenti }. Az ős-makedón nem azonos a jövevényszavak formájában Makedóniában általa felvett ún.»kentum-makedóniai«-val, azaz a»pelag ón«-nal, amely az ún. balkano- italicus nyelvek DK-i csoportja, és az eredetileg más nyelvcsaládba tartozó ős-vlach-ok nyelvi felül-rétegezője ( = szupersztrátuma ), sőt, az ős-vlachok nyelvcseréjének donora is, --- közel 1 évezreddel a Római Birodalom itteni hódításai, és a pelag ón-vlachokat érő latin hatás előtt! )]. A román nyelv autochton [[ értsd: Dacia provincia-beli ( tehát főképpen erdélyi ) őshonosságú ]] magvát illetően nem sikerült bizonyosságot teremteniük [[ a kutatóknak ]], aminek az az oka, hogy dák őseink nyelvéről jóformán semmit sem tudunk, s ezért nem áll módunkban megállapítani, hogy valójában mit is örököltünk tőlük --- írta 1940-ben Sextil Puşcariu román nyelvtudós. Ion I. Russu 1981-ben a jóformán semmit -tel szemben már csaknem 100 olyan szót sorol fel a mai román nyelvből, amely szerinte a római kort megelőző időkből származik, és eredetét tekintve nincs köze sem a göröghöz, sem a latinhoz, sem az albánhoz, sem a szlávhoz. Itt főleg a balkáni román albán kölcsönkapcsolat okán érdekes a dolog: ha e szavak egyike sem került át az albánba, ( vagy nem eredeztethető az albánból sem ), akkor e szavak mögötti fogalmakra a román albán kölcsönkapcsolat idején az albánoknak régóta használt saját szavuk volt, azaz nem volt szükségük e román-beli szavak átvételére sem praktikus, sem divat -okokból. Tehát itt valóban az arumuń/mai román nyelv olyan megőrzött szubsztrátumáról lehet szó, amelyet az az ősnép beszélt, amely csak utóbb balkano- italicus -osodott, majd latinosodott el: ez pedig az egész Balkánon az ókorban, a középkorban, sőt, a XIX. századig a vlach/ oláh-okra következetesen használt szinonim népnév, vagyis maga a vlach/ oláh! Tehát az eredetileg nem balkano- italicus és/vagy nem latin vlach/ oláh-ok olyan ősi szavairól lehet szó, amelyek részben eredetileg is a sajátjuk voltak, részben már ők is átvették a Balkán felső paleolitikus mezolitikus csiszolt kőkori korai fémkori többi őslakójától és/vagy jövevényétől, mielőtt a kései bronzkorban a balkano- italicus -ok pelagón része révén maguk is nyelvet cseréltek volna, s lettek az arumuń/mai román nyelv hordozóivá.

8 Szokás bizonyos ma használt román szavakat közvetlenül dák eredetűnek tartani, de ezeket rögtön elvethetjük, mindez csak spekuláció, ugyanis a dák nyelv kellően részletes ismeretének hiányában az ilyen állítások eléggé, khm, légből kapottak. De, ettől függetlenül is, nagyon-nagyon kevés az olyan szó, amely ebbe a kategóriába tartozhat, noha román szokás a [ ma még? ] meghatározhatatlan eredetűeket kivétel nélkül ide sorolni. Ez mindösszesen azért érdekes, mert ha a nyelv maga nem bizonyíték a dák leszármazásra, akkor lényegében semmi sem marad, ami ezt bizonyítaná. A [ dákoromán kontinuitás-]elmélet rugalmassága azonban kiállja ezt a próbát [ is ]: a hangsúly ugyanis inkább a latin hatáson van, tehát hogy valójában [ a románok a ] dákok és rómaiak leszármazottai. Ha kevés a dák nyelvi örökség, nem gond, ott a Dacia provincia-beli latin. [ Azonban ezzel is gondok vannak, és nemcsak az, hogy a 150 év ( valójában: a Kr. sz. után közötti 165 évnyi időtartam ) második felében mind a birodalmi katonaság, mind a telepesek túlnyomó többsége nem a latin nyelvi térségből, hanem a Birodalom K-i feléből származott Dacia provinciába. Azt már láttuk, hogy az arumuń/vlach/mai román és a dalmát nyelvtudományi gyűjtőneve: keleti neolatin ág, mivel egyfelől egymáshoz sokban hasonlítanak, sőt több vonatkozásban azonosak, másfelől az összes többi neolatin nyelvtől sok igen lényeges vonásban eltérnek. Ám e keleti ágon belül az arumuń/vlach/mai román nem csak sajátos, nem-latin szubsztrátumaival tér el nagyon még a dalmáttól is, hanem a formailag azonos(nak, így közös eredetűnek tűnő) balkano- italicus és/vagy latin szógyökök nem kis része a dalmátban és az összes többi neolatin nyelvben egészen más jelentésű/jelentés-körű, mint az arumuń/vlach/mai románban ( Ezért többnyire csak azonos alakúaknak tekinthetők ). Így a legújabb kori/jelenlegi latinista román nyelvtudomány a román nyelvbeli szavak latin gyökereinek etimológiai ( = szó-fejtési ) kutatása helyett a nyelvtan, a nyelvi struktúrák azonosságára, ill. hasonlóságára összpontosít. Csakhogy a nyelvtan, a nyelvi struktúrák azonossága és/vagy hasonlósága akár Sprachbund következménye is lehet! És egy ilyen helyzet nemcsak Dacia provinciában, hanem a Balkán bármelyik, latin államigazgatási/közéleti nyelvű provinciájában, ill. annak határán (!) is létrejöhetett ]. A másik fő probléma a dák nyelvvel, illetve az eltűnésével az, hogy Dacia kerekítve mindössze 150 évig volt római uralom alatt: Traianustól Aurelianusig. A birodalom történetét ismerve ennyi idő sehol nem volt elég a teljes [ = benne: nyelvi ] romanizációhoz, [ hiszen az ilyen másfélszáz év első fele el szokott telni a meghódításuk ellen rendre fellázadó őslakók pacifikálásával, és/vagy az infrastruktúra - úthálózat, birodalmi határőrizeti rendszer, városok, stb. megépítésével, az új termelési technikák~technológiák bevezetésével, stb. ], márpedig a románok nyelve [ főként a XIX. század közepi végi nyelvújítás óta, amikor a nem latin, pl. a szláv szavak jelentős részét a neolatin olaszból, franciából átvett szavakkal cserélték ki, amelyek a média és a népiskolai oktatás jóvoltából lassan a népnyelvbe is leszivárogtak ] minden kétséget kizáróan ( neo)latin [ jellegű, bár egyes - szigorúbb kritériumok alapján rendszerező - neolatin-os nyelvészek mégsem sorolják a római birodalmi latin leszármazottai közé ], minimális ( azaz inkább nulla ) dák elemmel. Persze azzal ez megmagyarázható, hogy ők elsősorban a betelepülő latinok leszármazottai, de akkor ugye felmerül a kérdés, hogy mi közük a dákokhoz. Ugyanis ha a románoknak tényleg közük lenne a dákokhoz, akkor nem csak dák szavaknak, hanem dák nyelvtani elemeknek, onnan átöröklődött speciális hangoknak is lennie kellene a román nyelvben. [ ] Az tehát, hogy a román tan szerint még Dacia provincia területén is létszámban többségi, őslakos dákok 150 év alatt teljesen beolvadtak volna a beköltöző, összességében kisebb létszámú, latin nyelvű hódítóikba [ = az első idők hadseregeit alkotókba és a korai telepesekbe, mert hogy a későbbi idők hadseregeit, ill. a betelepülőket a Római Birodalomnak

9 főként a keleti, nem latin nyelvű részeiről szervezték! ], és hogy az őslakos dákok páratlan gyorsasággal és teljesen elvesztették volna ősi nyelvüket, elképzelhetetlen. Pláne, mert a dákok egy jelentős része soha nem is került a latin nyelvet ide közvetítő római uralom alá, és Dacia provincia telepeseinek, azok leszármazottainak, és/vagy részben romanizálódott őslakosainak tervszerű evakuálásakor - a gótok megjelenésekor ( Kr. sz. után 271 ) - is léteztek még dák nyelvű dák törzsek: valószínűleg az egykori Dacia provincia főleg hegyvidéki peremterületein, még inkább - mozaikos település-mintázatban a többi ott élő nép között - a római birodalmi provinciába soha be nem tagolt környező területeken: a Körösöktől É-ra eső Tiszántúl nagy részén, továbbá a későbbi Szatmárban, Beregben, Máramarosban, [ e Kárpát-medencei szabad dák területeken keltákkal és szkítákkal is együtt élve, egymásra hatva ], és Bukovinában, ÉNY-Moldovában, ill. az Olttól K-re eső Havaselve Olt-közeli részein. A Dacia provincia-beli dák jelenlét mértékéről és jellegéről a hivatalos román tan -tól alapvetően tér el a szakemberek szaktudományos álláspontja, amelyek közül régészeti és földrajzi név-megőrzési oldalról a romanizáció kérdésének legtömörebb összefoglalása:» a feliratállítás minden provinciában a romanizáció jele Noricumban például 24 %, Pannoniában 33 % a bennszülött [[ értsd: a római hódítás előtti őslakosokra eredetileg jellemző ]] személynevek aránya, Daciában pedig 0 ( nulla ). Ha a daciai bennszülötteknek nincsenek felirataik ( oltáraik, reliefjeik ), akkor nem is romanizálódtak, nem tanulták el a latin nyelvet, nem vették át a római szokásokat, szóval egész habitusukban dákok maradtak. Ez esetben pedig nem beszélhetünk dák-római kontinuitásról. Dacia római személynévanyaga annak a látványos bizonyítéka, hogy [[ a provincia területén belül ]] számottevő bennszülött népességgel nem számolhatunk, de ha lett volna ilyen, akkor az nem latinul, hanem továbbra is dákul beszélt, s nem került kulturális, nyelvi és etnikai szimbiózisba a rómaiakkal. Ugyanennek a jele egyébként az is, hogy a római kori szobrászati emlékeken hiányoznak a bennszülött-ábrázolások, s ilyen lehet az is, hogy a bennszülött istenek [[ ábrázolásával, és/vagy valamely római istennel azonosításukkal = az interpretatio Romana-val ]] nem találkozunk Daciában. Daciában hiányoznak a települések folyamatosságára utaló nyomok, a jellegzetes IV. századi római temetők, a helységnevek pedig teljesen eltűntek. Amíg Pannoniában - ahol szintén nem maradt a romanizmusnak [[ mint életformának: kultúrának, latin és/vagy latinosodott nyelvnek nagyobb térségi/areális ]] nyoma - római városnevek sorát ismerjük ( Sirmium: Szerém, Srijem; Siscia: Sziszek, Sisak; Poetovio: Ptuj, Pettau, stb. ), addig Daciában nincs [[ fennmaradó, tovább élő ]] nyoma az Apulum, Napoca, Pota issa, stb. neveknek. Vagyis az egykori Dacia [[ provincia ]] területén nincsen olyan földrajzi név, amely bármilyen formában is őrizné a római kori elnevezéseket. Dacia kiürítése után nem maradtak olyan latin csoportok, amelyek e neveket továbbadták volna más népeknek.«( in: Vékony Gábor: Dákok, rómaiak, románok ( Bp , p.143, p.172, p.176, p ). Vagyis: pl. Pannoniában legalább pontszerűen - nagyobb településeken, kereskedelmi és/vagy keresztény egyház-szervezeti központokban, és élelmiszer-ellátó/-beszállító közvetlen környékükön - fennmaradtak földrajzi név-közvetítő embercsoportok; és amíg Pannoniában, pl. Keszthely tágabb körzetében a népvándorlás-kori régészeti leletekkel igazolhatóan még a gyümölcsés szőlő-termelés rómaiak honosította fajainak/fajtáinak termesztése, sőt, egyes eszközeinek formakincse, és/vagy pl. a birtokhatároknak a rómaiak által Arméniából Itálián át ideáig elhozott,

10 kizárólag hím ivarú jegenyenyár dugvánnyal jelöléses szokása is, ( s e gazdálkodók megőrizték és átadták utódaiknak pl. az antikvitás-korból már ismert Sala és Arrabo folyónevet is: ez a mai Zala és Rába ), addig az Al-Dunától É-ra eső Dacia provincia területén még a romanizált gazdálkodás anyagi jelenségei túlélésének sincs érdemi és tartamos nyoma a provincia kiürítése, feladása után. A Közép-Dnyeszter [ = az ógörög Hüpan(isz) középső szakasza ] Prut [= a szkíta Porata ] Keleti- Kárpátok Al-Duna [ Olt-toroktól lefelé eső szakasza ] Duna-delta környéki ősi szállásterületű albán törzsek a szkíta ( majd a szarmata ) honfoglalás idején a Havaselve Al-Duna közeli sávját átengedték e lovas ( fél-)nomádoknak, míg ők maguk a Déli-Kárpátok előhegyeibe, déli hegylábaira (( a mai földrajzban itt szerencsétlenül használt népnévvel: a Géta -dombvidékre )) is felhúzódtak. Hérodotosz - korabeli vezértörzsükről - neur(osz)-ként emlegeti őket. Más antik források szerint a Duna-deltában élt részük az antikvitás Peukə-/( népetimológiásan: leuke = szőke -)szigetének névadója, [ Iordanes: Getica. A gótok eredete és tettei. Bp XVI./91. szakasz: peucini ]; dauka nevű törzsüket Hellászban, majd Rómában a név hasonló hangzása miatt gyakran összetévesztették a dák törzsszövetség-vezetői névvel, ill. a szűkebb értelemben vett dákokkal, ugyanis Hellászban vagy Rómában nem tudhatták, hogy a dák nyelvben egyáltalán nincs kettőshangzó/diftongus, tehát a dákoknál pl. a névadásban is az -au kettőshangzó eleve elképzelhetetlen; a mai albánban 3, ereszkedő hangsúlyú kettőshangzó az -ua/-ue, az -ie és az -üe, de természetesen mindmáig megvan pl. az emelkedő hangsúlyú eu/(-au) is; ( és minden utólagos/tudálékos mű-etimológiától függetlenül ) ezek az au/-eu kettőshangzós nevű törzs(ek) áll(nak) a K-erdélyi erdős hegyvidék [ = a Keleti- Kárpátok ], utóbb - a gót-korban - pedig egész Erdélyre átvitt Kauka-föld ( Kauka land ) megnevezésének hátterében, hiszen már a Kr. sz. utáni I. században Kauko ens(oi) törzsi néven említik őket Dakia római kliens-állam, majd az I./II. századfordulón frissen szerveződő római Dacia provincia K-i peremén. Ismét másik albán törzs szállásterületei az Al-Duna, mint Iszter/ Isztr(osz) névadói által lakott földek! Hérodotosz tudósít arról is, hogy a Dareiosz-hadjárat előtt egy emberöltőnyi idővel természeti csapássorozat miatt a neur(osz)-ok egy része - kb. a Tatros-völgyén/Gyimesi-szoroson, a Békásszoroson és a Borgói-hágón át - behúzódott Erdélybe a [ nyugati! ]* budin(osz)-ok földjére; *[ Hérodotosz: A görög-perzsa háború, Bp , IV/105.; kizárólag ez a hely vonatkozik a nyugati budin-okra, minden más tudósítása a Dél-Urál DNY-i részei és előtere térségében élő [ keleti ] budin(osz)-okra értendő, akik a D-uráli gelon(osz)-ok ( nem hellén telepes ) alapnépével együtt a Poltavka-, majd a срубная-kultúra K-európai thrák nyelvű alkotói voltak, és a régészeti leletek összehasonlító elemzése alapján is láthatóan utódaikból szakadtak nyugatra a nyugati budinok, [ sőt, a D-erdélyi temesközi oltközi agathürsz(osz)-ok is ] A Ptolemaiosz-i leírású ( Dacia provincia korát megelőző ) kliens-dákia DK-i peremterületének határvidékén lokalizálható»kiagi(sz)/( latin átírásban )ciagis«törzsnév hordozóiban pedig a késő középkori É-albán»g eg«törzsszövetség-szervezők őseit kell látnunk. Hérodotosz az oltközi Amutri(on) földrajzi nevet mára csak a felső szakaszánál megőrző Motru-folyóról kapott hírt Tiar ant(osz)-ként rögzíti a Zsil-re; másolói az *Aluta lambdá -ját és tau -ját egyaránt ró -ra torzítják, így a ma ismert szövegekben az Oltra a nagyon eltorzított A r a r (osz) olvasható; a deltá -ból nű -re romlott N apari(sz) mögött egy eredeti *Dapari/Dibəri sejthető, amelyet a sokkal később ide telepedő szlávok ( dub = tölgy ) dubra va-( = tölgyes-)nek hallottak át, és a korabeli

11 orrhangos kiejtésükben ez az illető folyóra ( dumbra va ) dumbravnica-ként hangzott, amelyet a még későbbi jövevény vlach/románok dîmbovnic-ként vettek át, noha e név őse az egykor itteni szállásterületű dibra-albánok törzsnevéből keletkezett. Hérodotosz Ord essz(osz)-a az Argyas/Argeş, amelyben az š -hangot nem ismerő/általában nem jelölő görög időnként kettőzött szigmá -val jelezte, hogy itt nem sz -hangról van szó Hérodotosz a IV/118.-ban jelzi, hogy a Duna-deltáig lehúzódó szkíta szállásterület ott szomszédos a perzsa támadásnak kitett É-dobrudzsai Ludogorie-i géta szállásterületekkel. A törökös proto-bolgárok Ong al-ja, vagyis a későbbi szöglet ( bundzsák ) a hérodotoszi szkíta törzsek közül az *aliz on nevűeké volt, akiknek a ( Felső-)Türa(sz)/ ( Felső-)Dnyeszter Hüpani(sz)/Déli-Bug közti área-sávja ( a Dnyeszter forrásvidékét érintve ) a Vereckei-hágó és a Sárosi-kapu közti Kárpát-szakaszon - a Keleti-Beszkideken - át benyúlt a Kárpát-medence ÉK-i peremterületeire, jelesül Kárpátaljára: a Tisza legfelső vízgyűjtőterületére is, ( = Kustánfalvi-kultúra ). A törökös nyelvű aliz on- szkíták Belső-Ázsia ÉÉNY-i peremterületeiről hozott tipikus crômagnon-b bélyegösszlete a K-galíciai térség népeinek a hún kort követő elszlávosodása révén a Kárpát-koszorú ÉK-i ív-szakasza mentén kialakult ún. fehér horvátok, majd a korai avarok szövetségeseként a NY-Balkánra vándorolt horvátok egyik jellegzetes rasszát alkotja, [ a legújabb horvát őstörténet-kutatás intenzíven keresi a horvátság ősi törökös gyökereit is! ]; a Sárosi-kapun át a Kárpát-medence ÉÉK-i magas hegyvidéki részeire került kisebb fehér horvát néprész a középkor végétől el-szlovákosodott, így a crômagnon-b bélyegösszlet a mai K-szlovák nyelvjárásúak között sem ritka. A mai É-albániai ún.»puka«törzsben láthatjuk az egykori dákok utódait, amely dákok még az Al- Duna bal parti hazájukban és még sok-sok évszázaddal a szállásterületeik egy részére ( = Dacia provincia ) kiterjedő római hódítás előtt asszimiláltak Közép-Európába eljutott örmény nyelvű csoportokat is; [ ezért van az, hogy az igen csekély dák nyelvi szórvány egy része is örmény nyelvű gyógynövény-lista! ]; az albán nyelv dák/puka közvetítésű örmény adsztrátuma ( = jövevényszó rétege ) azonban korántsem jelenti azt, hogy az albán és az örmény nyelv egészének közös őse, a 2 nép többségének pedig valaha és valahol közös múltja lett volna! {{ Még izgalmasabb pl. 1./ a geg-albánok»dibra«nevű törzse által az É-i albán nyelvjárásokba közvetített etruszk (!) jövevényszavak őstörténete; vagy 2./ az albánok Al-Duna menti~scythia Minor-i ( = dobrudzsai, ahol korábban I. Dareiosz, majd Nagy Sándor is járt, s ahol a szkíták között valószínűleg maga Szt. András apostol is térített! ) és/vagy É-Erdély peremi eredetű szkíta identitás-tudata, [[ a görög Θ, θ = th ( théta ) hang, így az ógörögös szküthé(sz)= szkíta népnév th -ja is a K-Balkán, ill. a Fekete-tenger Ny-i és ÉNY-i partvidéke birodalmi latin kolóniáiban ( a később oda telepedő szlávok is így vették át ) f -nek hangzott, és ez az akkor még az Al-Duna tágabb térségében élő albánoknál p -vé, ( a szókezdő sz pedig š -sé ) változott: ez az albánok škipə ( mai albán átírásban: shqipe ) önmegnevezése, ( amelynek az albánban sas áthallása is van: shqipe tar = a sasok fiai, a sasok népe )]]; vagy 3./ az albánokat jellemző egyik, a Kárpátkanyar külső íve előtti térségből és az Al-Duna mellékéről a Balkánra magukkal hozott ún. keleti dinári küllemjelleg-(= rassz-)bélyegösszlet eredete; vagy 4./ az indogermán nyelvek kentum ága legkeletibb(!) tagjával, az eredetileg a Volga-könyök Volga-delta tágabb környékéről Belső-Ázsiába (!), a ( törökös nyelvű! ) szkíták és húnok szállásai szomszédságába elvetődött *togár ( tévesen: tokhár ) nyelvvel közös, ám el-szatemesedett/el-szatemesített(!) alap-(!)szókincse, és/vagy e

12 *togár-os szókincsnek a szatem balti ( lett, litván, és néhány mára kihalt nyelv ) és a kentum germán nyelvekbe eljutása, vagyis a»germán balti albán nyelvi kapcsolatok «őstörténeti háttere; vagy 5./ az Al-Dunától még É-ra létrejött basztar n + karp/carp(us) + albán + ( K-balkáni thrák nyelvváltozatú, havaselvei szállásterületeiről az Aluta-/Olt-nak nevet adó ) géta + a dák ( és a már korábban beleolvadt örmény, K-európai thrák, stb.) + az ( árja nyelvű ) szarmata, [ ők a szkíták kiszorítása révén a Kr. e. 3. századtól Volhínia Podólia K-Moldova területeit is megszállták, fokozatosan benyomultak a Havasalföld egyes részeire, majd a Krisztus születése körüli évtizedekben a Vaskapu felől behatoltak a Nagyalföldre is ] + a ( dobrudzsai és/vagy É-Erdély peremi, törökös alapnyelvű ) szkíta együttműködés, részvétel a Kr.e. 61-től uralkodó Bureb iszta/(gör./lat.: Boirebistas ) eredetileg D-moldovai - akkori basztar n + karp + albán + géta + Scythia Minori/dobrudzsai szkíta szállásterület-határon lévő!, de a Fekete-tenger parti görög és/vagy pontusi perzsa felségterülettől sem távoli - központú törzsszövetségi államában, amelynek hadseregei eljutottak mind a Száva, ill. a Dráva torkolatvidékéig, mind a Közép-Duna-kanyarig/a Gərań/ ( Plinius:) D ur[ν]ia Dur ia/garam torkolatáig, ( a jazüg/iazyg-szarmaták Vaskapu felőli bejövetele, és a Nagyalföld jó részének megszállása előtt kb. fél évszázadnyi időtartamra ezeknél nyugatabbra is, pl. a bal parti Bécsi-medence-részig, azaz a mai Morva-mezőig ) ; s amely középhatalom/birodalom a Kr.e. 50-es években a DNY-erdélyi Hátszeg tágabb környékén - a dák + a [ D-albán/toszk-alkotó ] möz + a géta érdekszférák hármashatárán, kelta várőrségeket alkalmazva - építette fel ( pontusi görög mesterek kőfaragó szaktudását is igénybe véve ) az É-moldovai, [ majd a Kr.e. 1. század utolsó évtizedeiben már havaselvei, és végül temesközi Tisza-menti Duna-Tiszaközi ] szarmatáktól*** védett/védhető új, mind államigazgatási, mind kultikus központjait; vagy 6./ a Bureb iszta által Kr.e. 61-ben megalapozott, Kr.e. 45-től a Koszo-dinasztia által tovább erősített, géta jellegű, Kr.e. 31-től már dák hegemóniájú É-balkáni Al-Duna-menti NY-pontusi és K-Kárpátmedencei középhatalom hogyan került konfliktusba a Mediterráneumban akkorra már nagyhatalommá vált Rómával, amely külpolitikai helyzet áldozata lett a Kr. sz. után 86-tól fővezér Dekeb al/decebal(us) és a kortárs dák vezető réteggel együtt a kelta dák möz géta albán karp szkíta fő népi komponensű, ám államigazgatását nem a törzsi szállásterületekre és/vagy a törzsi arisztokráciákra építő, hatalmi és ideológiai eszközökkel központosított közös kultuszú állam függetlensége; --- ám mindezek vizsgálata messze kívül esik egy a románok eredete gondolatsoron. Az azonban egyértelmű, hogy nem Bukarestben, hanem az albánok körében kell kiadni olyan népiskolai történelemkönyveket, amelyek így kezdődnek: őseink, [ köztük ] a dákok }}. *** [[ A Belső-Ázsia NYDNY-i peremvidéke és a Turáni-alföld KDK-i harmada tájairól származó szatem indogermán, ezen belül árja nyelvű, Európában szarma ta gyűjtőnevű törzsszövetségek az árja perzsa ( azok pedig a sémi asszír ) iskolákban tanulták el az agresszív imperializmust: az intoleráns, homogenizáló birodalom-szervezést. Szemben a Kr.e. 600 után megszervezett szkíta föderáció pusztán adófizetésre kötelezett, ám az interkontinentális kereskedelembe bekapcsolással komoly előnyökhöz is juttatott társult és/vagy meghódított népei megőrizhető/megőrzött sajátos kultúrájával, nyelvével --- bármelyik szarmata törzsszövetség 1-2 nemzedéknyi idő alatt a meghódítottak teljes anyagi kultúráját szarmatává homogenizálta, vezetőiket és valószínűleg a kereskedői rétegüket árja nyelvűekre cserélte ki, és/vagy ennek használatára kötelezte/ tette érdekeltté, így a szokásos társadalmi mimikri révén e törzsek alapnépessége is nagyjából egy évszázad alatt nyelvet cserélve el-árjásodott, legfeljebb az egykori törzsi nevét megtartva; tehát többnyire nemcsak politikai értelemben véve lett szarmata, szemben a sztyeppei birodalmak

13 egyes népei által ezt megelőzően és ezt követően megélt gyakorlattal. Olyan populáció-dinamikai folyamat - korabeli etnikai robbanás, majd invázió - ugyanis biológiai képtelenség, amit a szarmaták - pusztán a szarmata anyagi kultúra expanzióját térképre felrajzolva - a Kr.e. 4. sz. 2. fele vége és a Kr.e. 3. sz. közepe között Turánban és a sztyepp-, fás-( erdős -)sztyepp-övi K- Európában megvalósítottak. A szkíták túlélői is csak korábbi országuk peremterületein és/vagy egykori área-határaikon kívül tudták megőrizni valós identitásukat, míg a szarmata politikai áradat belső területén meghúzódók kevesebb mint egy évszázad múlva már pl. maszku tə-szarmata néven és már árja-szarmata nyelvűként, vagy pl. a Tárim-medencei Khotan-i szakák is nyelvileg teljesen elárjásodva, csak az egykori nevüket megtartva jelentek meg a kortárs forrásokban. A szkítaföderációs egykori társult népek közül az írott forrásoktól távoliak pedig - homogenizált szarmata birodalmi anyagi kultúrájuk okán - egészen szarmatának tűnnek a régészeti feltárásokból, mint pl. az Alsó- és Közép-Volga Szamara( Ilek-mente!) ÉNY-Kazakisztán Turgaj környékiek is. [ Ám a csontozatukból rekonstruált küllemjelleg-bélyegeik egészen mást mondanak!; ld. pl. dr. Tóth Tibor: A magyarság etnogenezise. In: Turán, 2009./1. p ; К. Ф. Смирнов: Сарматы нa Илеке. Moszkva ( A mai értelemben vett Európába átjőve a szarmaták 1. hódítása volt az itteni szauro mata - csak első hallásra hasonlóan hangzó, ám komponensei révén ikernevű, és ( ld. Hérodotosz tudósítása: a szkíta elit - срубнaя-kultúrából származó egy része - nyelvét akcentussal beszélő szatem indogermán ) eredendően nem árja nyelvű törzsszövetség annektálása. Már az ókorban is kísértett a 2 hasonlóan hangzó nevű, gyorsan egybeolvadt szauro mata és szarma ta nép eredetének összemosása ). ]. Burebiszta halála után már szóba sem kerülhetett géta dák tartós politikai térnyerés, netán expanzió a Kárpát-medence középső térségeiben: az idő közben oda is beköltöző szarmata népesség miatt. Továbbá: amíg pl. a Kárpát-medencében is a kelták vagy a szkíták sok-sok évszázad során, és anélkül adták át messziről hozott kultúrájukat az őslakóknak, hogy azokat identitásuk, nyelvük feladására kényszerítették volna, a Kárpát-medence népeit az el-szarmatásodástól/el-árjásodástól csakis a római provincia-szervezés, ill. a Sárosi-kapun át érkező germánok korai szállásterületfoglalása mentette meg --- mindaddig, amíg a Kr. sz. után IV. sz. közepétől végétől a nagyon sok tekintetben szkíta-utód húnok nem teremtettek új rendet Kelet- és Közép-Európában, meg a Balkán É-i szegélyén ]]. Érdemi őstörténeti magyarázatra szorul az az érdekes dolog, hogy nagyon sok [ több mint 1.000! ] a közös szó az albán és a román nyelvben. [ ] [ Ehhez bár nem az Al-Duna térségi albán tartózkodás idején, hanem utóbb, ám ] mindenképpen egymás mellett kellett élnie a két nyelvet beszélő közösségnek, [ ]. Ehhez kapcsolódóan van még egy érdekes jelenség a Balkánon. Az oda a VI. század elejétől beszivárogni kezdő, majd a korai avarok szövetségében 568, főként pedig 601/602 [ = Konstantinápoly al-dunai határvédelmének összeomlása ] után egyre tömegesebben beköltöző, hont foglaló D-szlávok jelentősebb mértékű nyelvi differenciálódása csak a X.-XI. században indult meg, de még ez sem vezetett alapvető különbségek kialakulásához pl. a szerb és a horvát nyelv között. Ugyanakkor a szerbekkel ( ma már ) szintén határos [ szláv-]bolgár nyelv [ a horvátnál ] jóval távolabb áll a szerbtől, és ez nem az eredetileg türk nyelvű [ névadó, államszervező proto-]bolgárok nyelvi hatása miatt van. Feltételezések szerint ez annak köszönhető, hogy a két D-szláv

14 nyelvterületet elválasztotta egymástól egy nem-szláv nyelvű övezet. Ez lehetett [ ] az a terület, ahol a románok és albánok egymás mellett éltek; éspedig É-on az albánok, ( = távol a görögöktől: ezért nincs az albánban közvetlenül a görögöktől átvett ógörög jövevényszó; D-en (!) a vlach/románok, akiknek a nyelvébe viszont - nyilván a hellenizálódott makedónok jóvoltából - átkerültek ógörög szavak is, továbbá az ún. balkanizmusok nem kis hányada is vagy közös, túlélő thrák donor(ok)tól, vagy a D-en velük szomszédos, már el-görögösödött nyelvű makedónok közvetítésével került a vlach/románba. Az albánba később (!) átkerült ógörög eredetű és mindössze néhány szó többségét éppenséggel a vlach/románok közvetítették: ez az albánba átkerült ógörög eredetű szavak vlachos formája alapján egyértelmű. A zavaró problémák ezzel azonban nem érnek véget. A következő probléma a germán eredetű szavak teljes hiányával van: tudjuk, hogy Erdély [ a Római Birodalom részéről államilag szervezett ] kiürítése [ = az Al-Duna bal parti Dacia lakosságának evakuálása, áttelepítése a jobb parti térségbe ] után a [ terület a germán nyelvű ] gótok uralma alá került, [ akik jelentős létszámban be is telepedtek ], majd a hún fennhatóság[ot elkerülendő ] ők továbbálltak, de jöttek a helyükre a [ szintén germán nyelvű ] gepidák, akik az avarok megjelenéséig [ sőt, az avar kor első felében is ] birtokolták [ a mai Partium, Erdély, a Temesköz, és az Oltköz ( = Olténia ) jelentős részét ]. Ez majdnem 300 év megszakítatlan germán jelenlétet jelent, ( ennek meglétét a románok sem tagadják ), tehát [ ha ők az Al-Duna bal parti területeken, azaz pl. Erdélyben maradtak volna ] lennie kellene germán eredetű szavaknak a nyelvükben, de nincs 150 év római uralom [ román állítás szerint alapvetően: nyelvcserére (! ) vezetően ] nagy hatást gyakorolt a dák-román nyelvre, de 300 év germán semmit sem?! És végül, a román köznyelv tele van D-szláv eredetű szavakkal, sőt, mi több, az egyházi nyelvük is [ = ez az óegyházi szláv, amelyet a szláv-macedonból alakítottak ki ]. A probléma ezzel csak az, hogy erdélyi tartózkodásukat feltételezve, nagyon rövid az az időszak, amikor [ Erdélyben ] szláv környezetben élhettek [ volna ]: gyakorlatilag csak az avar uralom alatt, ez is alig több mint 2 évszázadnyi lehetett maximum, [ 568-tól a VIII./IX. század fordulójáig ], de ráadásul a Kárpátmedence keleti részén igen gyér szláv lakosság élt, Erdély közepén pedig - régészeti leletek sorozatával is igazolhatóan - avar, azaz nem-szláv nyelvűek jelentős kiterjedésű szállásterülete is volt. [ Fontos továbbá, hogy míg Erdély viszonylag kis számú D-szlávos nevei szerb típusúak, addig a vlach/román nyelvbeli átvételek viszont bolgár-szláv típusúak, és ma már bizonyított tény, hogy a bolgár-szláv nyelvet a VIII. századig a Magas-Balkán-/Sztara planina-hegység gerincétől D-re (! ) használták; ettől É-ra ugyanis - a Vaskapu környéke [ = a Timok-folyóról elnevezett timoč an népesség ] és a Déli-Kárpátok nyugati szárnyának hegylábai + a Temesköz { = a törökös nyelvű hún (!) ősökből az el-szlávosodás kezdetén lévő brod ńik/[ latin átírásban: praede(nə)c- enti ] népesség, amely itt keveredett a szlovén szlavón térségből ide került, nyugati (!) szlávos nyelvi bélyegeket is őrző abodr it csoportokkal } igen gyér szláv lakosságát leszámítva - ekkor még elsősorban a törökös nyelvű proto-bolgárok, az ugyancsak törökös nyelvű szövetségeseik, ill. a közép avar kori nem-szláv honfoglalók utódai éltek: törökös kultúrájukat pl. valamennyijük e térségben fellelt saját rovásírásos (!) emlékei is jelzik, s akiknek az el-szlávosodása még éppen csak megindult; maga a bolgár-szláv nyelv csak a Bolgár Kánság/Cárság VIII. század leges legvégi IX. század legeleji jelentős

15 területi expanziójakor, a hadseregeibe verbuvált K-balkáni D-szlávok révén terjedt el a Magas- Balkántól É-ra is ]. Mindebből tehát a vlach/román nyelvben tapasztalható nagyon intenzív D-szláv, ezen belül jelesül bolgár-szláv hatás az Al-Dunától É-ra, sőt, a Magas-Balkán-hegység gerincétől É-ra nem magyarázható. Az egyházi szláv hatás pedig [ ] semennyire sem: a bolgárok 865-ben vették fel a kereszténységet, [ az Árpád nagyfejedelem vezette Hétmagyar honfoglalásig a bolgár felügyeletű Küküllő-torkolatvidéken Közép- és Alsó-Maros mentén + a Temesközben tehát mindössze legfeljebb ] 30 év lett volna arra, hogy a [ dáko-román tévtan szerint ott élő ] románok által használt egyházi nyelv ott el-d-szlávosodjon, pontosabban: el-bolgár-/macedon-szlávosodjon; [ ]. Egyébként a VIII. századig a Magas-Balkán-hegység gerincétől D-re beszélt bolgár-szláv, és a K- Balkán DNY-i részein, meg a D-Balkán csatlakozó területein beszélt, - a Kónsztantinosz/Cirill és Methódiosz által Thesszalóniké környékén alap-szinten kidolgozott óegyházi szláv népi alapját képező - macedon-szláv nyelv egyes rétegei a bolgár nyelvtudomány szerint csak nyelvjárás-szinten különböznek egymástól. A törzsszövetség-[ majd nép-]névadó, azaz tulajdonképpeni proto-bolgárok csak nyelvjárás-szinten különböző nyugati ( = az eurázsiai pusztai népek égtáj-jelzésében: fekete ), de ős-eredete és történelme okán időszakosan megkülönböztetett része volt a VII. század közepi É-pontusi - az Azovi-tengertől a Dnyeszterig terjedő - Ó-Bulgáriában is a *landor/nandor, šandor, stb. névváltozatú csoport. Az É-pontusi Ó-Bulgária orthodox keresztény uralkodója, Kuvrát a székhelyét is az Alsó-Dnyeper vidékére, s így a 2 fő proto-bolgár csoport szállásterületeinek határára építtette. A Dnyeper a Skandinávia és Konstantinápoly/Bizánc közötti kereskedelem fő ütőerének egyik legfontosabb szakasza volt, amelyen az áruk mellett az eszmék is terjedtek, így már az É-Pontus térségében a *landor/nandor, stb. névváltozatú, nyugati, azaz fekete proto-bolgárság körében terjedt el leginkább a kereszténység. Amikor a törökös nyelvű proto-bolgárok legnagyobb csoportja és szövetségeseik Kuvrát fia, Aszparukh/Iszperikh kán vezetésével 670/680-ban az Al-Duna mellé helyezték át törzsszövetségi központjukat, [ a Kelet-Római Birodalom korábbi limesén belülre - az Al-Duna jobb parti és dobrudzsai korábbi K-római felségterületre - is kiterjedő proto-bolgár államalapítást Konstantinápoly/Bizánc 681-ben ismerte el ], az eleve leginkább keresztény landor/nandor ( magyarul: nándor ), azaz nyugati részük itt is a Magas-Balkán nyugati szárnyának gerince és az Al-Duna Oltközt ( Olténiát ) is határoló szakaszának jobb partja között alakította ki a szállásterületeit. A landor/nándorok keresztény orthodoxiájukat a Bizánccal a proto-bolgár honfoglalás okán kialakult politikai katonai konfliktusok ellenére nemcsak megőrizték, hanem el is mélyítették. IX. X. századi kortárs, majd e kortársak feljegyzéseit felhasználó XI. századi mohamedán tájékoztatások, pl. Gardízi szerint:»[[ az Al-Duna bal parti/dny-i Kárpátok lábazati brod ńik-]]szlávok közelében van egy nép, amely a görögök közül való (( értsd: görög szertartásnyelvű! )) és keresztény, ezeket nəndər-eknek nevezik. Ezek a[[z alap-információ idején már etelközi szállásterületű ]] magyaroknál számosabbak ugyan, de gyengébbek«. A Duna Vaskapu, sőt a közép-balkáni Morava-folyó torkolata feletti szakasza jobb partjának vidékén a 670/680-as proto-bolgár közép-avar honfoglalás néphullámaival együtt érkező, szintén bizánci/orthodox keresztény, a környezetükhöz, szomszédságukhoz képest minden leírásban kihangsúlyozottan önálló nemzetiségű déli marót-okról ugyanezekben a forrásokban hasonló tudósítások olvashatók. Rúm a II. Rómát, azaz Konstantinápolyt/Bizáncot jelenti, a rúmiak vagy rúmok pedig a vegyes, de nem részletezett nemzetiségűekből álló bizánci hadsereget, és/vagy az É-Balkánon túlélő, ill. időnként rekonstruált bizánci ( római ) tartományi ( = thema-)államigazgatás

16 személyzetét, továbbá a görög nyelvű szertartásokat celebráló orthodox papságot. [ E közép-balkáni Morava alsó szakasza tágabb környéki, D-szláv hatásoknak kitett déli marótok egy jelentős csoportja a IX. században a Zsitva és a Garam közé ( is ) költözött: a későbbi közép-szlovák nyelvjárás délszlávossága az ő szubsztrátum-jelenlétüknek a következménye ]. A mai bolgár forráselemzések az al-dunai Bolgár Kánság Duna-deltától É-ra lévő felségterületei közül a bundzsák = szöglet nevű DK-moldovai rész *On g al nevére derítettek fényt, amely a mohamedán forrásokból a közép-volgai Bulgáriában is ismert * e szeg el-bolgár törzsnév egyik névváltozata; ám a bundzsáki proto-bolgár szállásterületen nem említenek keresztényeket; 930 körül áthallásos tévesztéssel Ibn Ruszta összekeveri őket a volgai Bulgáriában is ismert, az al-dunai Bulgária jobb parti magterületén pl. *bə-liszkə/p liszka (fő)város nevében is megőrzött, szkíta eredetű, el-proto-bolgárosodott *woszk əl/ aszk il törzsnévvel; ám sem az * e szeg el-bolgár, sem az * aszk il-bolgár törzs, ill. népcsoport neve nem azonos a szíkeľ-/székely-magyarok törzsszövetségi nevével. [[ A fenti szöveg».«között idézett, magyarázó kiegészítések nélkül részét ld. Gr. Kuun Géza: Keleti kútfők. In: A magyar honfoglalás kútfői, Bp p fejezet 169. oldalán. Újabb fordítása: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásai. Bp p.88.:» egy bizánciakhoz tartozó nép lakik. Mindannyian keresztények és w.n.n.d.r.-nak [[ wə-]] [ nándornak ] hívják őket. Többen vannak, mint a magyarok, de gyengébbek náluk.«az eredeti arab nyelvű szövegek magánhangzó-jelölésének hiányát jelzi a kipontozás. A név előtti fényes, ragyogó = *bə-/wə- az Óvilág igen tág térségeiben törzsnél népnél törzsszövetség-vezető jelző, embernél vagy mitológiai személynél pedig fő ( = főnök, vezető/fővezér ) értelmű ]]. Összefoglalva: a [ VII. ]IX. X. században az Al-Duna tágabb környékén [ ill. Erdélyben és/vagy tágabb környékén ] vlachokról/románokról és/vagy latinul/latinosan beszélőkről és/vagy más keresztényekről nincs említés a kortárs mohamedán forrásokban sem. Az már csak hab a tortán, hogy a[z avarok óta a Kárpát-kanyar tágabb környékén a Kárpátokon belül és kívül az Oszmán-Török Birodalom itteni hódításai előtt is folyamatos!!! ] pre-oszmán-török türk [ nyelvi ] hatás is minimális a román nyelvben, és ami van, az is [ főként ] a kunokhoz* kapcsolódik. *[ akiknek azonban a tatárjárás előtt egyetlenegy csoportja sem élt Erdélyben! ]. Márpedig, az avarok megjelenésétől kezdve Erdély ( nem is beszélve Moldováról és Havaselvéről ) folyamatosan és masszívan ki volt téve a türk nyelvű népek hatásának: először az avarok, majd a [ törökös nyelvű, al-dunai névadó és államszervező proto-]bolgárok és szintén törökös nyelvű szövetségeseik, pl. a bulakok uralták a területet a [ Hétmagyar ] honfoglalásig, ez már eleve [ sok-sok évszázadnyi ] türk uralmat [ és nyelvi hatást ] jelent[ett volna az esetleg itt élt vlach/románságra ], majd a későbbi Ó- Románia területe [ = a Kárpát-koszorú itteni részének külső íve előtti térség; ám valójában a XIX. sz. végén megalapított Román Királyságot megelőzően itt soha nem volt tartósan egyesített vlach/román államigazgatási egység, és ennek előd-komponenseire magát a román nevet sem használták! ] még évszázadok múlva is a törökös nyelvű besenyők, úzok és [ az előbb független, utóbb krími tatár irányítású ] kunok fennhatósága alá került a XIV. századig. [ Ha a vlach/románok tömegesen a Kárpátokon kívüli Ó-Románia és/vagy az Erdélyt, a Temesközt és a Partiumot Trianonnal annektált mai Románia területén éltek volna már a tatárjárás előtt is, akkor ] a VI.-XIV.

17 század között tehát 800 (!) évig részben vagy egészben türk környezetben kellett volna élniük, ez nagyon hosszú idő! És még sincs a román nyelvben komoly pre-oszmán-török türk hatás. [[ Ha összevonjuk a pre-oszmán-török és az oszmán-török nyelvi hatást, természetesen más a kép. Cioranescu szóstatisztikája szerint az al-dunai ( = havaselvei + moldovai + K-Kárpát-medencei ) román nyelvbe összesen 1900 türk/török jövevényszó került át, --- az 1200 albán, 4600 D-szláv és 1500 magyar (!) átvett jövevényszó mellé. Ide kívánkozik Viktor Hehn a jövevényszavak kapcsán emlegetett híres mondása: Viel entlehnt, viel gelernt, azaz sok jövevényszót vett át, tehát sokat tanult. ]] Tehát a nyelvészeti eredményeket összefoglalva: 1./: a dákok és románok közötti kapcsolat nyelvészetileg nem állapítható meg, és 2./: a különböző népek földrajzi tartózkodási helyét ismerve az is biztos, hogy a[z arumuń-nal, megleno-vlach-hal együtt értett ] román nyelvet ért idegen hatások nem az Al-Dunától északra érhették a román nyelvet. 3./ A vlach/román nyelven írt 1. összefüggő szövegemlék - a Neacşu-levél ben íródott ; minden, amit a vlach/román nyelv korábbi állapotáról állítanak, az jó esetben - számos társtudomány, mint a régészet, a szállásterületeikről szóló egykorú/kortárs(!) feljegyzések, a néprajz, a mitológia, a valószínűsíthető közvetlen és távolabbi szomszéd népek történetének hasonlóan sokrétű [ és pl. még a rasszizmusmentes rassz-antropológiával is kiegészített ] tanulmányozása, stb. bevonásával születő - tudományos munkahipotézis, rossz esetben fajsúlytalan képzelgés. Érdeklődőknek további olvasnivaló: És még néhány: Vékony Gábor: Dákok, rómaiak, románok ( Bp ) Lükő Gábor: Havaselve és Moldva népei a X.-XII. században. ( in: Ethnographia Népélet -, Bp p ) Rásonyi László: Hidak a Dunán. A régi török népek a Dunánál. ( Bp ) Dr. Ioan Ferenţ*: A kunok és püspökségük. ( magyarul Bp ) * között élt D-erdélyi román görög-katolikus szerzetes-történész, műve románul 1933-ban jelent meg Balázsfalván. Д. Косев, Хр. Христов, Д. Ангелов: Кратка истoрия на България. ( Szófia-1962.) André Du Nay: The Early History of the Rumanian Language. ( Lake Bluff-1977.) Catherine Durandin: A román nép története ( Bp ) Raffay Ernő: A vajdaságoktól a birodalomig. Az újkori Románia története. ( Szeged ) Korai magyar történeti lexikon ( század ); ( főszerk.: Kristó Gyula, szerk.: Engel Pál, Makk Ferenc, Bp ). Wass Albert: Igazságot Erdélynek! Dokumentumgyűjtemény. / Justice for Transylvania! A documentary. ( Pomáz )

18 A románok és a kereszténység --- újabb fehér foltok az elméletben, amelyek bizonytalanságot okoznak A kereszténység felvétele szintén homályba vész [ ]. Ma a románok vagy orthodoxok, vagy görögkatolikusok, [ utóbbiak a Trianon előtti Magyarország területén ] az orthodox egyházból váltak ki. [ Összefoglalóan: a románok ] tehát a keleti kereszténységgel kerültek kapcsolatba és ezt vették fel végül. [ Vagyis latinos nyelvük ellenére nem a latin-kereszténységet! ]. Azt, hogy pontosan mikor vették fel a kereszténységet, nem tudni. Nagyjából két elméleti lehetőség van, de mindezek előtt egy biztos: a [ ] [ korai avar és D-szláv ] népvándorlás [ befejezte ] a kereszténység [ felőrlését ] a[z Al-]Dunától északra [ lévő területeken is, ( a D-szláv honfoglalási hullámok pedig a Balkánon is )], a[z erdélyi ] régészeti leletekben sem található meg a nyoma tömbökben élő/túlélő keresztény népességnek. A [ dáko-]román [ kontinuitási ] magyarázatok tehát innentől kezdve [ e tekintetben is ] sánták. Egyrészt [ korábban ] a Balkánon a kereszténység a III. [ ] századra már elterjedt a városokban, és Daciában is [ megjelent, még annak ] kiürítése előtt, [ éspedig mind a latinkeresztény, mind a görög szertartási nyelvű orthodox-keresztény formája, sőt, a provincia rövid létének vége felé a Daciába vezényelt szíriai eredetű legionáriusok révén szír hatások is kimutathatók ]. Másrészt az Al-Dunától É-ra, így pl. az egykori Dacia provincia területén a 271 utáni, jelesül IV. század eleji - a germán gótok megtérése előtti időkből származó - kis számú keresztény szórvány(!)-lelet túlnyomó többsége a még pogány gótok balkáni keresztény területeken folytatott rabló-hadjárataiból származó eseti zsákmány. [ A mi XX. századunk technikai és szervezési szintjén a totalitárius hatalmak lokális és/vagy kistérségi népirtásai és/vagy totális célú kitelepítései rámutattak arra is, hogy - Istennek hála! - soha nem sikerültek 100 %-ban: mindig maradtak túlélők kis csoportjai az érintett helyszíneken is. Róma Dacia-kiürítése után is nyilván maradtak jelentéktelen - valamilyen mértékben romanizált - néptöredékek a többség, ill. a római államhatalom által felhagyott provinciában. Nyilván visszamaradtak elenyészően kis keresztény szórványok, itt-ott egykét család is ]. De egy nép/nemzet majdani kialakulásához szükséges minimális populáció folyamatos/kontinuus helyben maradásának és gazdálkodásának, ezen belül pl. tömbökben élő/túlélő, latinul vagy latinosan beszélő keresztény népességnek nincs semmi (!) nyoma. [ Erdély és környéke nem latin, hanem germán nyelvű keresztényei - a gótok, majd a gepidák - jelenlétének tárgyi bizonyítékai annyira az illető népre jellemzőek, hogy túlélő dáko-románnak minősítésüket ma már a legelfogultabb román régészek, történészek sem merészelik nemzetközi szakmai fórumokra vinni ]. [ Azonban ] a román egyházi nyelvezet jelentős részt D-szláv eredetű, vagyis az biztos, hogy a kereszténységet a D-szlávokon keresztül vehették fel, vagy legalábbis ha korábban is keresztények voltak, akkor jelentős D-szláv, ezen belül bolgár-/macedon-szláv hatás érte őket e tekintetben. Ez azonban Erdélyben, vagy az Al-Dunától északra nem történhetett: a[z ó-]bolgár uralkodók 865-ben vették fel a kereszténységet, 30 év múlva pedig a[z Al-Duna bal parti, tehát az Al-Dunától É-ra lévő ] térség legnagyobb részéből a Hétmagyar honfoglalást előkészítő magyarok [ kiszorították ] őket. Tehát [ ha már ekkor a mai Románia területén éltek volna a románok ], a kereszténységgel kapcsolatos szavaik jelentős részének vagy görögnek, vagy magyar közvetítésűnek kellene lennie. És ráadásul [ a magyarok közvetítő szerepe kapcsán, amiként majd a tatárjárás utáni, Moldovára is kiterjedő magyar ferences misszió révén is: latin rítusú római ] katolikusnak, [ ]. Visszatérve a kereszténység kérdésére: [ a vlachok ] áttérhettek a kereszténységre már a II.-IV. század folyamán is, ekkor még bőven [ a D-szlávok balkáni honfoglalási hullámai, ill. ] az 1054-es szkizma ( =

19 egyházszakadás ) előtt vagyunk, tehát a liturgia [ utóbb, D-szlávosra ] megváltozhatott. A másik lehetőség a balkáni, azaz D-szlávok megtérésével egy időben van: a VIII.-IX. században.[ ]. Mindkettő [ tehát a korábbi vagy a későbbi időpontbeli megkeresztelkedési ] esemény-változat csakis az Al-Dunától délre volt lehetséges a [ vlach/román szertartási nyelvben meglévő markáns ] K- balkáni D-szláv hatás miatt. Ráadásul ott van az egyházszakadás problémája: ezzel az eseménnyel [ ] gyakorlatilag államvallássá vált az 1054-es [ egyházkormányzati ] határok 2 oldalán [ vagy ] a [ latin szertartásnyelvű római ] katolicizmus, vagy a[z eleinte dominánsan görög, majd részben óegyházi szláv szertartásnyelvű ] orthodoxia --- függően az illető uralkodó választásától. Magyarország a [ római ] katolikus [ közösségbe ] került, annak ellenére, hogy az ország [ déli ] területén korábbi bizánci térítés hatására görög rítusú templomok és kolostorok is működtek, de [ utóbb ] mindegyik be lett tagolva az egységes [ római katolikus ] egyházszervezetbe, [ ]. Mivel Erdély ebben az időben [ Magyarország szerves része ] volt, az itt [ a dáko-román dogma alapján állítólag ] élő románokkal is ennek kellett volna történnie, azaz az egyházszakadással - azonnal vagy trend jelleggel - római katolikussá kellett volna lenniük. Mivel nem lettek, adódik a következtetés, hogy akkor ben - még nem éltek Magyarországon, tehát pl. sem Erdélyben, sem a Partiumban vagy a Temesközben vlach/ oláh/románok. És még egy dolog: nincs román legendárium a kereszténység felvételéről*, nincs közösségi emlékezetük olyan történelmi személyre vonatkozóan, aki ezt szervezte vagy elindította volna a körükben, ami egyszersmind azt is bizonyítja, hogy nem az akkori szomszédaiktól elkülönülten térítették meg őket. Ez pedig a többi ténnyel együtt szintén a balkáni áttérést feltételezi, mivel amennyiben mégis Erdélyben és mégis a magyarokkal együtt tértek volna át, akkor a fentiek alapján egyfelől római katolikusnak kellene lenniük, másfelől nekik is Árpád-házi Szent István királyra kellene emlékezniük! *[ Moldovában egy kolostorban találtak egyetlenegy ilyen legendáriumot, ám ennek legősibb rétege is a D-balkáni megkeresztelkedésükre, és tételes megfogalmazásban a római/latin rítussal szemben a bizánci orthodoxiához ragaszkodásukra vall!; B.S. ] Ha valakit bővebben érdekel e téma, angolul olvashat a kereszténység elterjedéséről, és ezen belül a Balkánról is: Vlachok, románok --- az írott források alapján Az írott források a történelmi elméletek egyik legfontosabb alapját képezik a régészeti leletek mellett. A dáko-román kontinuitás-elmélet alátámasztásaként is szerepeltetni szoktak néhányat, de ha lehet azt mondani, hogy létezik ilyen, akkor ez az alátámasztás az egész kontinuitás-elmélet leggyengébb pontja, ( bár a többi sem túl erős ). A szaktudományok mai magas szintjén összefoglalója a teljes dáko-román, ill. a Balkán felőli bevándorlás-problémának, egyúttal a leginkább hivatkozott forrásoknak: [ ] az írott források többsége a XII. század közepe utáni, amikortól is már nagy valószínűséggel éltek románok/vlachok az Al-Dunától északra, ( a Kárpát-medencében bő 2 generációnyi idővel későbbi: az első magyar forrás körül említi őket ), tehát ezek vagy olyan időszakról szólnak, amikor már vitán felül áll a vlach/román jelenlét, vagy ha a múlttal kapcsolatban írnak, az lehet

20 szimpla visszavetítés, projekció. Ugyanakkor a 271 [ = Dacia provincia lakosságának evakuálása az Al-Duna jobb partjára ]~1250 [ = a tatárok elől elköltöző, ill. a tatárjárásban elvérző moldovai~havaselvei kunok üresen maradt szállásterületeire, majd Magyarország DK-i részeire a Balkán É-i részei felől történő vlach/román beszivárgás, egyes helyekre pedig tömegesebb átköltözés kezdete ] közötti időszakból nagyon-nagyon kevés [ kortárs írott ] forrás szól a Balkánon és É-i szomszédságában latinokról, vlachokról, románokról, tehát ezek [ ] önmagukban is nagyon kevesek egy, a kontinuitás-elmélet szerint folyamatosan ott élő [neo]latin nyelvű keresztény nép jelenlétének bizonyítására, mivel más [ pl. régészeti ] bizonyíték sincs erre. És még az is könnyen belátható, hogy a hivatkozott források nem pontosan azt mondják, amit bele szeretnének magyarázni a román történészek. De nézzük szépen sorjában: X. század előtti források ( a wikipedia fentebb megadott oldalát fogom használni, ott szerepelnek a legfontosabb hivatkozások ): Procopius említ egy szlávot, aki latinul beszélt; [ s aki a nyelvet a mai Kelet-Moldova = Moldávia térségében tanulhatta ]. Ezzel a hivatkozással [ dáko-román vonatkozásban ] az a fő probléma, hogy nem Erdélyre vonatkozik. A Fekete-tenger partvidékén voltak [ görög és ] latin nyelvet használó lakosságú kolóniák, ( Olbia/Olvia volt a legnagyobb ), amelyek az V. században néptelenedtek el, de a latin[ul is beszélő ] lakosságuk egy része megmaradhatott [ a környéken ]. Van egy hivatkozás Elwangeni Emmerich levelére, amelyet St. Gallen apátjának, Grimadusnak írt. Ebben ő azt írja, hogy a Dunától északra dákok élnek, germánokkal, szarmatákkal és alánokkal együtt. Mindez 860-ból Nem kell nagy tudás ahhoz, hogy ebből levonjuk azt a következtetést, hogy több száz évvel azelőtti állapotot írt le Emmerich, és soha nem járt a környéken sem, ugyanis ha a dákokat kivesszük [ a felsorolásból ], sem germán, sem szarmata, sem alán népességgel nem találkozhatott arrafele akkor már évszázadok óta senki. Ezen kívül a románok hivatkoznak egy [ latinos átírásban ] Chorenatsi [ = Movszesz Khorenaci, azaz Khoren-i Mózes ] nevű örmény történészre és földrajztudósra, aki a blak-ok országáról beszél a Dunától északra, [ ]. És Gardízira is hivatkoznak még, aki szerintük valamelyik művében azt állítja, hogy "a magyarok, bolgárok és oroszok között keresztény latinok élnek, akik többen vannak, mint a magyarok". [ A pontos (!) forrás-megjelöléssel azonban adós marad a román kontinuitásirodalom ]. Mindez csak azért fura, mert a források nagy részének általában van hivatkozása, de pont ennek a kettőnek nincs. [ Nehogy ellenőrizhesse valaki?! ]. E két példához hasonlóan nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy sem Gardízi, sem Khorenaci/Chorenatsi nem pontosan ezt, és nem pontosan így állították. [[ Khorenaci blak-jai nem vlach-ok!, hanem a törökös nyelvű bulak nép itteni csoportját jelölik!!! Amiképpen Anonymus Gyalu nevű fejedelmének bulak-/b lak-jai is e törökös nyelvű nép egy másik csoportja, a magyarok ( ld. pl. helyneveinket ) őket nevezik valkó-nak (!), és ők sem vlachok/ oláhok!!! Gardízi pedig rúm -i, azaz kelet-római/bizánci/görög szertartásnyelvű keresztényekről ír, a latin szót sehol nem használja. A proto-bolgár landor/nándorokra - és nem a vlachokra - vonatkozó Gardízi-szövegrészt szó szerint idéztük fentebb»a román nyelv, amely ( úgymond ) dáko-római, azaz dáko-román eredetük nyelvészeti bizonyítéka «fejezetben ]]. És nagyjából [ mindössze ennyi ] a X.-XI. század előtt keletkezett források listája. Ez mindössze négy darab hivatkozás!, vagy ha hozzávesszük a Sztrategikon-t, amely a VI. század végi avar/szláv bizánci harcokról szól, és [ ] hogy délre menekülnek a latinok a Száva-folyó (!) környékéről. Tehát

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

2. A KÁRPÁT-MEDENCE É-i HARMADA

2. A KÁRPÁT-MEDENCE É-i HARMADA 2. A KÁRPÁT-MEDENCE É-i HARMADA - kapcsolatok Közép- ill. K-Európával és Turánnal - [ vázlatos etnogenézis(ek) a bronzkor ± közepétől az Árpád-korig ] [[ rövid kitekintések: --- Kárpátia és az Al-Duna

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996

SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 A Kárpátoktól az Altáj hegységig terjedt egykor a sztyeppevidéken élő szkíta műveltségű népek köre. Európában szkítáknak, Közép-Ázsiában szakáknak nevezték

Részletesebben

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege

Részletesebben

Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c.

Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c. Megjelent: KAPU 2015.04, 53-56. Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c. készülő könyvből Az embertani vizsgálatok helyzete

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

Tanóra / modul címe: A MAGYAR İSTÖRTÉNET PROBLÉMÁI

Tanóra / modul címe: A MAGYAR İSTÖRTÉNET PROBLÉMÁI Tanóra / modul címe: A MAGYAR İSTÖRTÉNET PROBLÉMÁI A tanóra célja: Az óra a őstörténet és az annak kutatásával kapcsolatos problémákra hívja fel a figyelmet. Az őstörténet fogalmának feltárásával összefüggésben

Részletesebben

II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI

II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI TERV ÉS MÓDSZER A lélektani sajátosságok mint az emberföldrajz vizsgálati tárgya. A közvetlen megfigyelés módszere a lélektani jelleg meghatározásában. Közvetett

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Schmidt József. A nyelv és a nyelvek

Schmidt József. A nyelv és a nyelvek Schmidt József A nyelv és a nyelvek Schmidt József A nyelv és a nyelvek Bevezetés a nyelvtudományba 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. ELŐSZÓ Ez a kis mű a művelt nagyközönség számára készült bevezetés a nyelvtudományba,

Részletesebben

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet.

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet. Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, 2.4.3. A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i.e. 500 k.:

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng.

Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Erdély története Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Megejt a rét, az illatos kaszáló Ezer virágból

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

Kelták Magyarországon

Kelták Magyarországon Kelták Magyarországon Ha a keltákról hallunk, manapság azonnal, az ír népzene, vagy az ír kocsmák, a pubok jutnak eszünkbe. Kelták azonban, nem csak a Brit-szigeteken éltek a bronz és vaskorban, hanem

Részletesebben

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE r r. f A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE IRTA: DARKÓ JENŐ dr. gy- n Y r «tanár BUDAPEST, 1 936. Ez a különlenyomat megjelent A Magyar Tanítók Könyvtára első»előadások * e. kötetében VIII. IDŐSZERŰ

Részletesebben

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka AZ ÓKORI KELET 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka A Nílus, mint közlekedési útvonal Az afrikai Nílus a Föld leghosszabb folyója. Hossza 6685 km. Neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. A kőkor óta alapvető

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM. Tízezer év ezer oldalról. SUB Göttingen 215 862 066

Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM. Tízezer év ezer oldalról. SUB Göttingen 215 862 066 Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM Tízezer év ezer oldalról SUB Göttingen 215 862 066 2003 A 5273 Oktatási segédkönyv Zűriek - Budapest 2002 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

HÓLYAGDUDA Az avar kor hangszere

HÓLYAGDUDA Az avar kor hangszere A hólyagduda a sztyeppei nagyállattartó rokonnépek találmánya. A hozzá való hólyagot korábban vizes vagy kumiszos-tömlőként használták (iszák), vagy levegővel fölfújva a gyerekeknek készítettek belőle

Részletesebben

Az év múzeuma 2010 pályázat

Az év múzeuma 2010 pályázat "Ahhoz, hogy el tudjuk helyezni magunkat a világmindenség óriási körforgásában - ebben az időtlen, végtelen folyamatban - ismernünk kell múltunkat, személyes gyökereinket, valamint történelmünket is. Ismernünk

Részletesebben

Ismerkedés a kontinensekkel és az ott élő emberek kultúrájával, életével

Ismerkedés a kontinensekkel és az ott élő emberek kultúrájával, életével Ismerkedés a kontinensekkel és az ott élő emberek kultúrájával, életével diákmelléklet ÉN ÉS A VILÁG 5. évfolyam 111 D1 Történetek a Földről Vasco da Gama A XIV XV. századi Európába sokféle kereskedelmi

Részletesebben

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE 96 IRINA NASTASĂ-MATEI A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE Ute Schmidt: Basarabia. Coloniştii germani de la Marea Neagră, Editura Cartier, Chişinău, 2014, 420 oldal Túlz ás nélkül állíthatjuk, hogy

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből

Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből A tigrisfog-talizmán Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből Kopál József 2014 Publio kiadó Minden jog fenntartva! 2006-ban a Múlt kor folyóirat kérdésére: Hová indulna ma útnak Stein Aurél?

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Múzeumi óra. I. Szabadon variálható feladatok. 1. Pannonok. A Kárpát-medence első ismert népei

Múzeumi óra. I. Szabadon variálható feladatok. 1. Pannonok. A Kárpát-medence első ismert népei Múzeumi óra Óra anyaga: A Kárpát-medence lakói a honfoglalás előtt Foglalkozás ideje: 2011. május Foglalkozás időtartama: 2x45 sec Foglalkozás résztvevői: 5. oszt. 25 fő Foglalkozás helye: Ripl - Rónai

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Ember és társadalom. Célok és feladatok

Ember és társadalom. Célok és feladatok Ember és társadalom Célok és feladatok Az ember és társadalom műveltségi terület a tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához ad gazdag lehetőséget. Középpontjában az ember

Részletesebben

V. A magyarországi írásbeliség kialakulása

V. A magyarországi írásbeliség kialakulása V. A magyarországi írásbeliség kialakulása I. A nyelvemlékekről általában I. A nyelvemlékekről általában A nyelvemlék fogalma I. A nyelvemlékekről általában A nyelvemlék fogalma minden olyan forrás, amely

Részletesebben

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Az ókori római állam Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma város,

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

A burgenlandi magyar népcsoport

A burgenlandi magyar népcsoport A burgenlandi magyar népcsoport Kelemen László közgazdász, intézményvezető Területfejlesztési Szabadegyetem Soproni Regionális Tudományi Műhely 2012. Március 7 Vázlat: a társadalmi környezet gyökerei,

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

1. Első feladatunk, hogy pontosan körülhatároljuk:

1. Első feladatunk, hogy pontosan körülhatároljuk: KIK A CSÁNGÓK ÉS HOL LAKNAK? 1. Első feladatunk, hogy pontosan körülhatároljuk: kikről lesz szó e könyvben. Célszerű ehhez abból kiindulni, ami a köztudatban a csángókról él. Általában hétfalusi, gyímesi,

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

(Wass Albert: Üzenet haza) Őseink nyomában

(Wass Albert: Üzenet haza) Őseink nyomában Üzenem a háznak, mely fölnevelt: - ha egyenlővé teszik is a földdel, nemzedékek őrváltásain jönnek majd újra boldog építők és kiássák a fundamentumot s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt,

Részletesebben

GAUGUIN : D où venons-nous? Que sommes-nous? Où allons-nous? Embermértékû idõ AVAGY A TÁVCSÕ MELYIK VÉGÉN NÉZZÜK MAGUNKAT?

GAUGUIN : D où venons-nous? Que sommes-nous? Où allons-nous? Embermértékû idõ AVAGY A TÁVCSÕ MELYIK VÉGÉN NÉZZÜK MAGUNKAT? TROGMAYER OTTÓ GAUGUIN : D où venons-nous? Que sommes-nous? Où allons-nous? Embermértékû idõ AVAGY A TÁVCSÕ MELYIK VÉGÉN NÉZZÜK MAGUNKAT? I. Közhely, hogy a távcső egyik vagy másik végén kukucskálva a

Részletesebben

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 1 3 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 1 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 2 3 Helyi autonómia

Részletesebben

Magyarország katonai felmérései

Magyarország katonai felmérései Jankó A nnamária Magyarország katonai felmérései 1763-1950 2007 TARTALOM E lő sz ó... 9 I. Az első katonai felmérés (1763-1787)... 13 1. 1. Az 1. katonai felmérés előzményei... 13 1. 2. Az 1. katonai felm

Részletesebben

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok

Részletesebben

Helyi terv - Újfehértó. Újfehértó rövid története, népessége, gazdasága

Helyi terv - Újfehértó. Újfehértó rövid története, népessége, gazdasága Helyi terv - Újfehértó Újfehértó rövid története, népessége, gazdasága A település a Nyírség Hajdúság felé tekintő peremén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-nyugati részén fekszik, két nagyváros, Debrecen

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

A magyarok genetikai gyökerei a szlovák genetikusok előadásában.

A magyarok genetikai gyökerei a szlovák genetikusok előadásában. A magyarok genetikai gyökerei a szlovák genetikusok előadásában. A The Genographic Project 2005-2012 próbálja összehangolni a genetikusok munkáját. A közölt eredmények sok helyen meglepték a tudósokat,

Részletesebben

Az ásatás és a feldolgozás eredményei

Az ásatás és a feldolgozás eredményei Beszámoló A római provinciális régészetünk egyik nagy adóssága volt és van is a tartomány védelmi rendszerének, a limes-vonalnak a rendszeres és szisztematikus kutatása, valamint a korábbi ásatások eredményeinek

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE MÓDSZEREK KÖZVETLEN Régészet Térképészet Térképészet 1526 előtt 1526 után ELŐTTE KEZDETLEGES TÉRKÉPEK Lázár deák Térképezési munkálatok Mikoviny Sámuel (1700-1750) legelső

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

Atudatunkban mintegy összetartozik

Atudatunkban mintegy összetartozik Cigányok és oktatásuk Svédországban Együtt a változás útján szemle A nemzetközi tapasztalatok szempontjából nem hagyható figyelmen kívül Svédország cigánysága sem. A svédországi cigányok tanulságos története,

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

OM: 035249. Készült: A 2011.évi köznevelési törvény szerint

OM: 035249. Készült: A 2011.évi köznevelési törvény szerint Szerb Antal Gimnázium Az iskola székhelye: 1164 Budapest, Batthyány Ilona utca 12. Az iskola postacíme: ugyanaz. (telefonszáma: 400-1814, 400-1662, 401-0550; fax: 401-0549) OM: 035249 Készült: A 2011.évi

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA. Doktori (PhD) értekezés tézisei

Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA. Doktori (PhD) értekezés tézisei Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA Doktori (PhD) értekezés tézisei Témavezető: Szörényi László az MTA doktora Bregano 2010 I. A

Részletesebben

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Kar: Történelem-Filozófia Egyetemi év:ii. Félév:I. I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Tantárgy neve: Nemzetközi

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

ÓH, SZENT ISTVÁN, DÍCSÉRTESSÉL

ÓH, SZENT ISTVÁN, DÍCSÉRTESSÉL Történelmünket, nyelvünket, kultúránkat és hagyományainkat koronként eltérően ítéljük meg, csakúgy, mint nemzetünk nagyjait is. Szent István személye körül évszázados a bizonytalanság; ki így, ki úgy ítéli

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

Besenyökröl. 1kikerics@gmail.com. 1kikerics@gmail.com

Besenyökröl. 1kikerics@gmail.com. 1kikerics@gmail.com 2 dolog (Hunicillin, 2010.01.07 01:06) 1. Kedves Raszputyin, A vérörökség/génörökség nagyságrendekkel fontosabb annál, mint arról Te most vélekedsz. A magyar mentalitást minden szaron összeveszőnek leírni

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

Mi történt, kedves István?

Mi történt, kedves István? There are no translations available. Az Arany Embertől Attiláig Történelmi Lovasút Kazaksztánból Magyarországra 2009. március szeptember Az íjfeszítő népek testvériségének gondolata ma, a XXI. század elején

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora

Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora 1. Melyik királynőre igazak az alábbi állítások? Írd az állítások betűjelét

Részletesebben

Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció

Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció Bevezetés Térségünkben a nemzeti eszméket a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió sem volt képes kiirtani. A kommunizmus hosszú évtizedei után térségünkben vajon

Részletesebben