Budapesti Gazdasági Főiskola. KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat. Export-import menedzsment szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola. KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat. Export-import menedzsment szakirány"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány MAGYARORSZÁG HELYZETE A NEMZETKÖZI BORPIACI KÖRNYEZETBEN AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSRA KÉSZÜLVE Készítette: Lóth Barbara Budapest, 2002.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés...5 I A BORPIACI KÖRNYEZET 1.1 A világ borpiaca A világ szőlőterülete A világ szőlőtermesztése A világ bortermelése A világ borfogyasztása A világ borexportja A világ borimportja A világ borpiacának bővülése Az Újvilág borpiacának rövid történeti áttekintése Ausztrália Dél-Afrika Argentína Chile Kalifornia Az EU borpiacának rövid jellemzése...15 II HAZÀNK BORTÖRTÈNELME ÈS JELENLEGI BORPIACI HELYZETE 2.1 A magyar bor és borkereskedelem történetének áttekintése A kezdetektől az utolsó Árpád-házi király uralkodásáig Róbert Károly uralkodásától a 18. század végéig A 19. század és a 20. század első felének bortörténelme Magyarországon A borágazat helyzete a szocializmus idején A magyar borgazdaság helyzete a rendszerváltozást megelőzően és azt követően A magyar borpiac Szőlőtermő területeink A magyar bortermelés

3 2.2.3 A magyar borexport A magyar borimport...36 III MAGYARORSZÀG ÈS AZ EURÒPAI UNIÒ KAPCSOLATA A BORGAZDASÀG TEKINTETÈBEN 3.1 Magyarország és az Európai Unió közötti bormegállapodás A borkereskedelmi megállapodás Az eredetvédelmi megállapodás A borpiac szabályozása Magyarországon, a hegyközségek és az eredetvédelmi rendszer rövid ismertetése Törvényi szabályozás A hegyközségek Az eredetvédelem Az eredetvédelmi rendszer alkotóelemei A termőhelykataszter Az ültetvénykataszter A borkataszter Az Európai Unió szőlészeti-borászati szabályozása Az Európai Unió új közös borpiaci rendtartásának termelési potenciált befolyásoló elemei A szőlőterület növekedésének megakadályozása A szőlőtermő-területek termelésből való végleges kivonásáért járó támogatások A szerkezet-átalakítás és átállítás támogatása Piacszabályozási intézkedések...51 Összefoglalás...53 A TÀBLÀZATOK ÈS ÀBRÀK JEGYZÈKE...55 IRODALOMJEGYZÉK...56 FÜGGELÉK

4 Bevezetés A magyarok számára a szőlőtermesztés és a borászat már a honfoglalás óta az egyik legfontosabb mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat. Minden országban, ahol szőlőt termesztenek, majd abból jó minőségű bort előállítanak, a nemzeti arculat kialakításában jelentős szerepet játszik a borgazdaság. Ennek megfelelően Magyarországon is fontos termék a bor, mind a belföldi értékesítés, mind pedig külgazdaságunk szempontjából, valamint jelentős szerepet játszik a foglalkoztatáspolitikában is, hiszen ezer ember megélhetését biztosítja. Fontos megemlíteni még a szőlő- és bortermelés gazdaságpolitikai, természetvédelmi, környezetvédelmi, tájvédelmi jelentőségét is. Ugyan az elmúlt évtizedek alatt a magyar bor hírneve jelentős mértékben megkopott, a jelen szakemberei hihetetlen lelkesedéssel és szeretettel próbálják visszaszerezni a magyar bor ismertségét, sőt elismertségét. A 90-es évek második felére olyan nagy méreteket öltött a borhamisítás Magyarországon, hogy az a termelők számára mintegy félmillió hektoliter szőlőbor értékesítését akadályozta meg. 3-4 milliárd forintra tehető a kár, amit ez az államnak okozott. Ezen túlmenően a magyar bor híre jelentősen csökkent, amit a külpiaci értékesítések adatai is tükröznek. Mivel a magyar bor tradícionálisan az egyik legjelentősebb exporttermékünk, a régi hírnevet szükségszerű visszaszerezni, hogy a magyar bor újra a régi fényében csilloghasson. Többek között ezért is választottam szakdolgozatom témájául a borpiaci helyzet áttekintését. A világ borászata és borpiaca az elmúlt évek, évtizedek során jelentős változásokon ment keresztül. Ezek a változások már a 60-as, 70-es években megfigyelhetők voltak, a 80-as években azonban felerősödve jelentkeztek. A változások okai többrétűek. Említhetjük közöttük az Európára jellemző bortúltermelést, a nem hagyományosan bortermelő országok térnyerését a nemzetközi borpiacon, valamint a borfogyasztási szokások is átalakuláson estek át. A magyar bor jövőjére nézve is fontosnak tartom a lehetséges versenytársak helyzetének ismeretét. Ennélfogva betekintést szeretnék nyújtani azoknak a borpiacon újonnan megjelent, tengerentúli országoknak a történetébe, amelyek a lehetőségek 5

5 maximális kihasználása mellett nagymértékben növelik külföldön értékesített boraik mennyiségét. A magyar borgazdaság jelenlegi nehéz helyzete igen sok okra vezethető vissza. A helyzet könnyebb megértéséhez bemutatom dolgozatomban a magyar bor és borkereskedelem történetét. A múlt eseményeiből lehetőségünk van ötleteket meríteni, a korábbi tapasztalatokra támaszkodva bővíteni ismereteinket. Dolgozatomban megvizsgálom, hogy mi okozhatta a magyar bor exportjának csökkenését. Az Európai Unió várhatóan néhány éven belül bővíti tagállamainak létszámát, melynek során valószínűleg Magyarország is csatlakozni fog az Unióhoz. Elengedhetetlen ezért, hogy áttekintsük az Unión belül érvényes szabályozásokat, amelyek a csatlakozást követően Magyarországra nézve is kötelezőek lesznek. Összefoglalva fel szeretném tárni a borpiaci környezet egyes elemeinek kapcsolatát, azok hatását a Magyarországon termelt bor értékesítési lehetőségeire, illetve fejlődésének útjára. 6

6 1.1 A világ borpiaca A szőlő- és bortermelés már évezredek óta fontos szerepet játszik az emberek életében, de a mai értelemben vett nemzetközi borpiac csak az ipari forradalmak után, a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan kezdett kialakulni. A fellendülés maga után vonta a nagyobb árupiac és a növekvő kereslet kialakulását is. A második nagyobb ugrást az expanzió felé a 2. világháború utáni időszak hozta el, amikor az életszínvonal emelkedése mellett a mennyiségi és főleg a minőségi igények jelentősen megnőttek. Erre az időszakra tehető a szállítás, szállítmányozás határainak kiszélesedése is, a technikai fejlődés következtében az áruszállítás körülményei ugyanis mind az anyagi, mind az idő viszonylatában kedvezőbbé vált. A világ bortermelése és ezzel párhuzamosan annak borpiaca az elmúlt évekhez képest átrendeződik. Új bortermelő államok jelennek meg, akikről eddig alig hallott a borszakma, illetve a korábbi hagyományos bortermelő országok veszítenek jelentőségükből. Ez a folyamat nem újkeletű, ám az elmúlt években nagymértékben felgyorsult. A magyar bortermelők és exportőrök számára is hangsúlyos ez a kérdés, hiszen a magyar bor egykori hírnevét visszaszerezni, a korábbi elismertségét feleleveníteni alapvetően ma a világban tapasztalható új tendenciák ismeretében lehet A világ szőlőterülete A 10 legnagyobb szőlőterülettel rendelkező ország a világ szőlőterületéből 66,3%-kal részesedik. Közülük az első három ország (Spanyolország, Franciaország és Olaszország) Európában található, és 3 millió hektárra tehető a szőlőterületük nagysága. Ez az összes szőlőterület 37,9%-a. Európa a világ szőlőterületéből összességében 68%- kal részesedik. A szőlőterület kb. 2 millió hektárral csökkent az elmúlt 20 év folyamán között a világ szőlőterületének átlaga 9,8 millió hektár volt, míg 2000-ben 7,9 millió hektárt tett ki. Összességében azonban elmondható, hogy a szőlőterületek nagysága inkább Európában csökkent, míg a világ más részein növekedett. Az újvilágban (Ausztrália, Egyesült Államok, Chile, Dél-Afrika) a szőlőterületek nagysága dinamikusan fejlődik, ám ez a folyamat pár év múlva várhatóan alább fog hagyni. A világ szőlőterületének csökkenése ellenére a bortermelésben nem figyelhető meg lényeges csökkenés, ami a termésátlagok növekedésével magyarázható. Ennek oka a 7

7 fajtaösszetétel javulására és a borágazati technológia színvonalának emelkedésére vezethető vissza. A szőlőterület változására ma is a csökkenő tendencia érvényes. 1. táblázat: A 10 legnagyobb szőlőterülettel rendelkező ország, 2000 Ország 1000 ha Részesedés % 1Spanyolország ,91 2Franciaország ,59 3Olaszország ,47 4Törökország 581 7,34 5Egyesült Államok 413 5,22 6Irán 270 3,41 7Portugália 261 3,30 8Kína 260 3,29 9Románia 248 3,14 10Argentína 209 2,65 Az első 10 összesen ,32 Világ összesen ,00 Forrás: Bor és Piac, Szám A világ szőlőtermesztése 2000-ben a világ szőlőtermése 62,4 millió tonna volt, amelyből a listavezető Olaszország 14,21%-kal részesedett. Az átlagtermés az utóbbi évek során jelentősen növekedett. Az elmúlt időszakra 5 t/ha, míg jelenleg 7,7 t/ha a jellemző. A szőlőtermelés a szőlőterületeknél jobban koncentrált, mivel itt megfigyelhető, hogy az első négy ország 48%-kal részesedik a világ össztermeléséből. 2. táblázat: A 10 legnagyobb szőlőtermelő ország, 2000 Ország 1000 t Részesedés % 1Olaszország ,21 2Franciaország ,22 3Egyesült Államok ,88 4Spanyolország ,64 5Törökország ,45 6Kína ,83 7Irán ,77 8Argentína ,51 9Chile ,04 10Németország ,10 Az első 10 összesen ,65 Világ összesen Forrás: Bor és Piac, Szám 8

8 1.1.3 A világ bortermelése A világon megtermelt bor mennyisége 1982 óta folyamatosan csökken, ám a 90-es évek végén emelkedés volt tapasztalható. Az utóbbi évekre jellemző az évi összesen 270 millió hl bortermelés, amely még a szőlőterületeknél is jobban koncentrált, tekintve az első három ország 54,6%-os részesedését. Ez 150 millió hl-t jelent. Európa adja a világ bortermelésének 73-75%-át. A bor világpiacán az elmúlt évtizedben a túltermelés állandóvá vált, különösen az Európai Unió bortermelő államaiban. A túltermelés csökkentését az Unió szigorú szabályozásokkal próbálja meg elérni, amire később fogok kitérni. 3. táblázat: A 10 legnagyobb bortermelő ország, 2000 Ország 1000 hl Részesedés % 1Franciaország ,93 2Olaszország ,78 3Spanyolország ,96 4Egyesült Államok ,04 5Argentína ,56 6Németország ,58 7Ausztrália ,13 8Dél-Afrika ,53 9Portugália ,43 10Chile ,43 Az első 10 összesen ,37 Világ összesen ,00 Forrás: Bor és Piac, szám A világ borfogyasztása A borfogyasztás 1982 óta 25%-kal csökkent a világon. 219 millió hl bort fogyaszt évente a világ lakossága, ami 1 főre levetítve 41 liternyi borfogyasztást jelent. A megtermelt és elfogyasztott bor mennyisége közötti különbség 2000-ben 55 millió hl volt. A fennmaradó mennyiség magyarázatára a későbbiek során fogok kitérni (ld. felesleg, lepárlás, egyéb piacszabályozási mechanizmusok). Nemzetközi kereskedelmi forgalomba a világon megtermelt összes bor 22-25%-a kerül évente. A borfogyasztási szokások átalakulóban vannak a világon, a kereslet egyre inkább a drága minőségi borok, elsősorban a vörösbor irányába tolódik el. Az közötti időszakot figyelembe véve például Németországban a vörösbor részaránya 33%-ról 43%-ra nőtt. Ez is alátámasztja azt, hogy a boriparnak az elkövetkezendő években nagyobb figyelmet kell szentelnie a kereslet alakulására, a kereslet és kínálat egymáshoz való közelítésére. 9

9 A legtöbb bort Európában, Észak- és Dél-Amerikában fogyasztják. Az egy főre jutó elfogyasztott bor mennyisége Luxemburgban a legmagasabb, ahol ez évenként átlagosan 70 l-t tesz ki. Olaszországban, Franciaországban és Portugáliában egyaránt a 60 l személyenkénti éves borfogyasztás a jellemző. Kiemelkedő Nagy-Britannia helye, mivel itt több mint 10%-kal növekszik a borfogyasztás évente. Ez a magyar bortermelők és borkereskedők számára is megfontolandó, hasznos lenne növelni az erre a piacra irányuló borexportunkat. A borfogyasztás növekedése szempontjából az ázsiai piac sem lenne elhanyagolható, hiszen Japánban pl. 10 év alatt megkétszereződött a borfogyasztás. 4. táblázat: A 10 legnagyobb borfogyasztó ország, 2000 Ország 1000 hl Részesedés % 1Franciaország ,00 2Olaszország ,04 3Egyesült Államok ,76 4Németország ,92 5Spanyolország ,61 6Argentína ,82 7Egyesült Királyság ,17 8Kína ,52 9Oroszország ,51 10Románia ,38 Az első 10 összesen ,73 Világ összesen Forrás: Bor és Piac, Szám A világ borexportja A borfogyasztás szoros összefüggésben áll a bor és bortermékek exportjával. 64,74 millió hl-tett ki 2000-ben a világon összesen exportált bor mennyisége, amelyből Európa részesedése 82%. A három legnagyobb borexportáló ország Olaszország, Franciaország és Spanyolország, amelyek az összes borexport 64%-át képviselik. Mindhárom ország borkivitelét tekintve növekedés tapasztalható az 1994-es adatokhoz képest. Rajtuk kívül a többi Európai Uniós szőlőtermelő állam, illetve a közép-, dél- és kelet-európai államok a legjelentősebb borexportőrök. Egyre inkább meghatározó szerephez jutnak a borexport területén az ún. Újvilág államai. 10

10 1.1.6 A világ borimportja A világ borimportja 2000-ben 60 millió hl volt. A két legnagyobb borimportőr ország Nagy-Britannia és Németország. Együttesen a két ország a világ borimportjának 35,5%-át teszi ki. Németország különleges helyet foglal el a világ borpiacán, hiszen jelen van mind bortermelőként, borexportőrként, mind pedig borimportőrként ben 12 millió hl bort importált. Abban az esetben a legnagyobb borimportőr Németország, ha kirívóan alacsony a szőlőtermés. A Nagy-Britanniába irányuló borkivitel legnagyobb hányadát Franciaország (32,5%), Olaszország (13,4%), Németország (12,0%) és Ausztrália (9,6%) biztosítja. Ezen államokon túl 3% feletti részarányt képvisel még Spanyolország, Dél-Afrika, Bulgária, az USA és Chile. Az USA és Kanada jelentős mennyiségben importál bort és borterméket. A kelet-európai államok közül érdemes kiemelni Lengyelországot, ill. a balti államokat. A megtermelt és elfogyasztott bor mennyisége között számottevő különbség tapasztalható a bor piacán. Évente millió hl borfelesleg keletkezik a világban, ebből mintegy 20 millió hl az Európai Unióban. A túlkínálat mérséklése vezérelte az uniós szakembereket, hogy a szőlő- és bortermelés szigorú szabályozás alá kerüljön. 5. táblázat: A borfelesleg alakulása a világon (millió hl) , , , , , A világ borpiacának bővülése Az elmúlt évtized során vonták magukra a világ figyelmét azok az országok, ahol korábban a bortermelés nem képviselt jelentős pozíciót. Ezek között az országok között az Újvilág borászata nagymértékű fejlődésen ment keresztül az elmúlt két évtizedben. Az Újvilág ebben az értelemben nem csupán Amerikát (USA, Kanada, Chile, Argentína) jelenti, hanem Ausztráliát, Új-Zélandot és Dél-Afrikát is. Az Európai Unióval ellentétben ezekben az országokban növelik a szőlő termőterületeit. Erre korlátozás nélkül van lehetőségük, mivel náluk nincsen bortörvény. Jelentős összegeket fordítanak boraik külpiaci értékesítésére, az arra irányuló marketingtevékenységre. Az agresszív marketingpolitika miatt is, de a világ borpiacán tapasztalható ízlésváltozás miatt is igen sikeresnek bizonyultak még a tengerentúli 11

11 piacokon is ezek az országok. Egyre keresettebbek a távoli, egzotikus ízvilágot tükröző borok, aminek az Újvilág borai teljes mértékben megfelelnek. Ezek a borok új stílust honosítottak meg. Az európai bortermelő országokkal ellentétben az éghajlati viszonyoknak megfelelően megbízhatóan meleg a nyár, így a borokat megbízható minőségben tudják előállítani. Az Újvilág borainak minőségére vonatkozóan az évi párizsi bírálat is elismerő esemény volt. Ekkor zajlott le a világban nagy port kavaró borverseny, amelyen a kaliforniai borok maguk mögött hagyták a francia borokat.tizenöt francia borkritikus hasonlított össze vakkóstoláson Kaliforniából és Franciaországból származó borokat, és a kaliforniai borok jobbnak bizonyultak. A francia felháborodás következtében meg kellett ismételni a versenyt, ahol azonban az elsőhöz hasonló eredmény született. Az 1980-as évek végén a borexport 85%-a négy államból származott: Franciaországból, Olaszországból, Portugáliából és Spanyolországból re ez a részesedés 72%-ra csökkent, jelenleg 70% alatti. Chile és Ausztrália borexportja ezzel szemben hihetetlen mértékben növekedett. Az elmúlt néhány év alatt Chile 400%-kal, Ausztrália 350%-kal növelte borexportját. 1. ábra: Az "Újvilág" EU-ba irányuló borkivitelének alakulása, ezer ECU Az Újvilág borainak térnyerését leginkább az Egyesült Királyság borpiaci változásaival tudjuk mérni, mivel ez az ország az egyik legnagyobb borimportőr a világon ben például 3-5%-kal csökkent a hagyományosan vezető szállítók közül Franciaország és Németország részesedése, míg Spanyolország és Olaszország 12

12 részesedése 6-7%-kal növekedett. Ezeket az arányokat összehasonlítva az Újvilág angol borpiaci részesedésével, lényeges eltéréseket kapunk. Chile ugyanis 7%-kal, az USA 16%-kal, Újzéland 19%-kal, Dél-Afrika és Ausztrália 21-21%-kal, Argentína pedig 28%-kal növelte piaci részesedését. Ausztrália tíz év alatt Franciaország után az Egyesült Királyság második legnagyobb borszállítójává vált. Az új borok azért is arattak ilyen rövid idő alatt sikert a külpiacokon, mert a címkéken egyértelműen feltüntették a szőlőfajtát, a bor származásának helye pedig csak másodrangú volt. 1.2 Az Újvilág borpiacának rövid történeti áttekintése Ausztráliába a szőlővesszőket az 1788-ban ideérkezett telepesek hozták magukkal. Kezdetben Sydney környékén létesítettek ültetvényt, azonban az itteni szubtrópusi klíma nem kedvezett a szőlőnek. Ennek következtében a hűvösebb Dél- Ausztráliai területekre települtek át a szőlőbirtokosok, Barossa Valleybe és Coonawarrába. A 19. század közepére tehető felívelésük, amelyben a német bevándorlók is szerepet játszottak. Azóta az ausztrál boroknak nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a világ borpiaci szakemberei, ám az elmúlt 20 évben üstökös-szerűen ívelt fel az ausztrál borok csillaga. Ez annak volt köszönhető, hogy a korábbiakkal ellentétben egyre inkább a minőségre helyezték a hangsúlyt a pincészetek, kimondvakimondatlanul azzal a céllal, hogy az Ó- és az Újvilág versenytársaival fel tudják venni a versenyt Dél-Afrikába az első holland telepesek juttattak el szőlőtőkéket a 17. század közepén. Az Európából Indiába tartó utazók számára pihenőállomást létesített a Tábla-hegy lábánál a Kelet-Indiai Társaság, ahova elsősorban a tengerészek kívánságára szőlőt telepített. Előbb a németek, majd a francia hugenotta menekültek révén fejlődött tovább a borkészítés Dél-Afrikában. Kezdetben Fokváros közelében alakult ki a borkészítés központja (Stellenbosch, Paarl), majd egyre inkább az ország belseje felé is kezdett élénkülni a szőlő- és bortermelés. Dél-Afrikában a bortermeléshez igen kedvezőek a feltételek, hiszen a világ minden fontosabb szőlőfajtájának megfelelnek az itteni körülmények. Egy bizonyos szőlőfajta, nevezetesen a Pinotage csak itt található meg, ezért is hívják a jóreménység borának is. A dél-afrikai borok fellendülését két 13

13 okra vezethetjük vissza. Egyrészt a világpiaci tendenciának megfelelően a fogyasztók körében egyre inkább előtérbe kerülnek a távoli, egzotikus vidékről származó borok, másrészt pedig az apartheid-politika felszámolásával az ország ismét bekerült a nemzetközi kereskedelmi vérkeringésbe Dél-Afrika mellett Argentína is rendelkezik egy szőlőfajtával, amely sehol máshol nem nevelhető fajtatisztán: a malbec szőlő. Korábban a criolla szőlő volt az uralkodó, ám az újabb szőlőtelepítések során az európai szőlőfajtákat részesítik előnyben. Ezzel párhuzamosan a minőségi borok élveznek nagyobb népszerűséget, míg a tömegbor termelése visszaszorulóban van Dél-Amerikában Chilébe érkezett először a szőlő a spanyol hódítókkal 1551-ben, ezt követően pedig Argentínába. Spanyolország csak megszorításokkal engedélyezte a dél-amerikai bortermelést, így próbálta megóvni a hazai termelőket az új versenytársaktól. A 19. század elejétől fogva, a Spanyolországtól való elszakadás után viszont már szabadon kibontakozhatott a bortermelés. Míg Chilében a francia, az Andok túloldalán, Argentínában inkább az olasz befolyás mutatkozott meg. A magas borkultúrával rendelkező országok hatására a szőlőtelepítésre a magas minőségi követelményrendszer volt jellemző. A 70-es évek közepén a borfogyasztás nagymértékben lecsökkent, fellendülés csak néhány évvel ezelőtt jelentkezett. Chilében a Pinochet-diktatúra után a gazdasági élet helyreállítása nyomán a borgazdaság is talpra állt, és 1992-ben a megtermelt 3 millió hektárnyi össztermelésből 1 millió került exportra A világ legnagyobb borüzeme Kaliforniában található, a Gallobirodalom, amely hektárnyi területen termett szőlőt dolgoz fel. Még kiaknázatlanok a San Francisco-i öböltől északra fekvő területek, ahol a Napa Valley is található. 14

14 1.3 Az EU borpiacának rövid jellemzése A világ borpiaci helyzetének áttekintése után Magyarország szűkebb környezetének, az Európai Unió borpiacának jellemzésére szeretnék kitérni. A magyar borok legfőbb felvevőpiaca az Európai Unió, ezért is fontos ismerni ennek részleteit. 2. ábra: A világ és az EU bortermelésének alakulása az elmúlt évtizedben (millió hl) Világ összesen Európai Unió Az Európai Unió a világ legnagyobb bortermelője. Az 1990-es évtizedben a világ bortermeléséből 60 és 67% közötti mértékben részesedett. Ez az arány természetesen ingadozó ben a világon összesen 284 millió hektoliter bort termeltek, ebből 177 milliót az EU, és ezen belül 59 milliót Franciaország, 58 milliót Olaszország és 36 milliót Spanyolország. E három ország a világ bortermelésének közel 54%-át adja. Megemlítendő, hogy Franciaországban az agrárbevételek 14%-át a borágazat adja ábra: A 3 legnagyobb bortermelő ország bortermelése (1000 hl) Franciaország Olaszország Spanyolország ben az EU szőlőterületei összesen 3,286 millió hektárt tettek ki, a szőlőtermő terület a céltudatos csökkentés következtében folyamatosan fogy ben még 3,394 millió hektár volt. A 90-es években 3,9 millió hektárról 3,3 millió hektárra 15

15 csökkent. A legnagyobb bortermelő ország, Franciaország bortermő területe csupán 865 ezer hektárt tett ki. Ezekből az adatokból már következtethetünk a jelentős hektáronkénti hozamkülönbségekre. Egyszer fejtett borban számolva Franciaország 61,4 hl/ha hozamot ért el 1999-ben, míg Spanyolország csak 27,6 hl/ha-t. A legmagasabb hozamok Németországban tapasztalhatók. Az Európai Unió átlaga 48 hl/ha volt, ahogy az a 4. mellékletben is látható. A borfogyasztásban szintén az EU a világelső, a világ borfogyasztásának 55 %- át adja. Közel 130 millió hektolitert fogyaszt az EU lakossága, ám ez a tendencia tartósan csökkenő: 1983-ban még 45 liter volt a személyenkénti borfogyasztás, ban azonban már csak 33,6 liter. Az exportált bor mennyiségét tekintve is az Európai Unió az első. Évente millió hektoliter bor alkotja az Unió exportját, ami a világ millió hektoliteres exportjából közel 20%-ot jelent. A legnagyobb borexportőr-országok az Unión belül Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Németország, Portugália és Ausztria. Ezek az adatok csupán a harmadik országokkal folytatott borkülkereskedelemre vonatkoznak. Az Európai Unió összes borexportjának valamivel több mint 70%-a az EU-n belül valósul meg: 1999-ben az EU teljes borexportja 49 millió hektoliter volt, ennek a mennyiségnek háromnegyede az Unión belül cserélt gazdát és csak egynegyedének célországa volt azon kívüli. 4. ábra: Az EU borimportjának megoszlása, 2001 Olaszország Franciaország Spanyolország Németország Ausztrália Portugália Chile USA Dél-Afrika Bulgária Egyéb Az Unió borimportja több mint 6 millió hektoliter. Ez az érték azonban csupán 40%-a a borexporténak. Az Unió harmadik országokból származó borimportja az évi 0,5%-ról 1999-re 2,6%-ra emelkedett és 1999 között az érték alapon számított Unión belüli borimport megduplázódott, míg a harmadik országokból származó borbevitel a tízszeresére nőtt. A mennyiség alapján számított borimport-növekedési 16

16 mutatók azonban ennél lényegesen alacsonyabbak: az intra-eur import indexe 137%, míg az extra-euré 392%. Az EU harmadik országbeli fő borszállítói a következők: Ausztrália, USA, Chile Dél-Afrika, Bulgária, Magyarország, Új-Zéland, Argentína, Macedónia és Románia. A Magyarország számára konkurenciát jelentő országokból származó Európai Uniós borimport-adatokat részletesebben a 6. melléklet mutatja be. Áttérve hazánk borpiaci helyzetének elemzésére, először Magyarország bortörténelmét mutatom be. 17

17 2.1 A magyar bor és borkereskedelem történetének áttekintése A kezdetektől az utolsó Árpád-házi király uralkodásáig Honfoglaló elődeink minden valószínűség szerint már találtak szőlőt a Kárpátmedencében, emellett azonban a vándorlások során ők maguk is megismerkedhettek a szőlővel és a borral. Erre utal az is, hogy a magyar bor szó török származású, nem pedig a latin vinum szóból eredeteztethető. Török eredetű szavunk még a szőlő, a szűr, a csiger is. Elődeink a Kaukázus vidékén török fajú népekkel kerültek kapcsolatba, rajtuk keresztül kerülhetett a magyarokhoz is a borkészítés tudománya. A Kárpát-medence területén már a Honfoglalás előtt is létezett szőlőtermesztés. Az itt talált szőlőterületek nagyrészt a rómaiaknak voltak köszönhetők. A meghódított provinciákban nem korlátozták a szőlőtermelést, bár akadtak ezzel ellentétes intézkedések is. Domitianus császár például megtiltotta, hogy új szőlőket telepítsenek az Alpok vonulatain túl, és a meglévő szőlőterület felére csökkentésére adott utasítást. Birodalma ugyanis szűkében volt a gabonának, így a szőlő egy részét gabonával akarta lecserélni. Az i.sz. 3. században uralkodó Probus császár neve azonban a magyar borászat történetében a nagyszabású szőlőtelepítésekkel kapcsolódott össze. A Duna menti római tartományokban ugyanis intézkedéseinek hatására fellendült a szőlőtermesztés, Pannónia és Dácia területén így Probus volt a szőlőtermelés újrateremtője. Visszatérve a Honfoglalás utáni időszakhoz elmondható, hogy ugyan a kalandozó magyarok előnyben részesítették a lovas rablóháborúkat a földműveléssel szemben, a Kárpát-medencében élő más néptöredékeknek köszönhetően azonban ezt az időszakot átvészelték a szőlőültetvények. A szőlőtermesztést és bortermelést I. István király uralkodása alatt már igen nagyra tartották. Erre oklevelekből és más dokumentumokból következtethetünk, pl. tizedet elsősorban a szőlő után kellett szolgáltatnia a lakosságnak. A Buda környéki dombokon II. Géza uralkodása alatt kiirtották az erdőket, helyüket pedig szőlővel ültették be, ekkor kezdődött meg ezen a vidéken a szőlőművelés. Az első szőlőhegyek Óbuda, Kis-Gellérthegy és Sashegy voltak. 18

18 Magyarországon a 12. század végén nem volt hiány borban és élelemben, így az országon átvonuló keresztes vitézek ellátása sem okozott gondot. Ebben az időszakban indult meg a borkereskedés is mind belföldön, mind külföldön. A tatárjárás súlyos pusztításokat okozott, a tatárok elvonulása után ezeknek a károknak a helyreállítása IV. Béla nevéhez fűződik. Külföldről hívott telepeseket az elnéptelenedett vidékek benépesítéséhez. Tokaj-Hegyaljára olaszok kerültek, akik szülőföldjükről hoztak magukkal szőlővesszőket: a bocca d orót, ami bakatorrá vált a magyar nyelvhasználatban, valamint a Campoformióból származó, a magyarban furmintként meghonosodott szőlővesszőt. Az olasz telepesek emlékét őrzik a következő helységnevek is: Olaszliszka, Bodrogolaszi. IV. Béla a telepeseket többnyire a fejlett szőlőkultúrájú országokból hívta, mivel a szőlőtermesztés, a borászat fejlesztése nagy jelentőségű volt politikájában. Várakat építtetett az újabb támadások megfékezésére, amelyek körül szőlőskertek létesültek, és ezek a területek lettek a minőségi borvidékek központjai (Somló, Csókakő, Gyöngyös, Eger, Pécs, Siklós, stb.). Már IV. Béla uralkodása alatt sikerült a kereskedelmet újra fellendíteni a tatárjárás pusztításai után, III. Endre pedig a Németország és Lengyelország irányába történő borkivitelt fejlesztette tovább Róbert Károly uralkodásától a 18. század végéig Az Árpád-ház kihalása után az örökösödés körül kialakult viták nem kedveztek a szőlő- és borgazdálkodás fejlődésének. Róbert Károly uralkodása alatt viszont ismét fellendült a bortermelés és -kereskedelem ben például már nagy piaca volt a magyar bornak Krakkóban, amit főként a Dunántúlról, azon belül pedig a Somlóról szereztek be. Nagy Lajos uralkodása alatt is kedvezőek voltak a feltételek a bortermeléshez és a borkereskedéshez, Zsigmond azonban nem szentelt nagy figyelmet a borkereskedelem fejlesztésére. Mátyás király idején az élet minden területére a fejlődés, virágzás volt jellemző, így volt ez a borászattal is. A korabeli emberek nagy mennyiségű bort fogyasztottak. Ennek magyarázata egyrészt a fűszeres ételekben keresendő, másrészt a rossz minőségű 19

19 ivóvízben, ami gyakran vérhast okozott. A bor kedveltségének jele az is, hogy Mátyás visegrádi palotájában ünnepi alkalmakkor a fehér és vörös márványból készült szökőkútból fehér- és vörösbor csorgott. A 15. században tehát már megjelent a vörösbor, a hagyományok szerint Mátyás király uralkodása alatt ültettek át szőlővesszőt Burgundiából (burgundi). A kadarka elterjedése is erre az időszakra tehető, bár a török hódoltság ideje alatt a törökök, és az előlük menekülő rácok is hoztak hazánkba kadarkát. A törökök által megszállt területekről a lakosság egyrésze elmenekült, másokat a törökök hurcoltak el, így nem volt ki dolgozzon a szőlőkben. A borkereskedelmet a törökök vették a kezükbe, ők azonban nem az addigi piacainkra vitték a bort, hanem a keleti területekre. Ennek következtében az osztrákok, németek és lengyelek borpiacán kialakuló űrt más borexportáló ország tölthette be. Azokon a területeken, ahova a törökök nem jutottak el, fellendült a szőlőművelés. Ez részben azért történt, mert a törökök elől menekülő szőlőművelők felfrissítették új otthonuk szőlőkultúráját, részben pedig a bor belföldi keresletének kielégítése miatt. Tudomásunk szerint az első borhamisítás is ebben az időszakban történt (1611), amikoris a borhamisítóra 100 márka pénzbírságot szabtak ki. Korabeli feljegyzések szerint előkelő asztali borok voltak a badacsonyi, pestkőbányai, somlói, neszmélyi, vaáli, moóri, villányi borok. Itt tehát még nemigen hallhatunk a tokaji bor hírnevéről. A feljegyzések szerint az 1650-es évekre tehető a Tokaji aszú születése. A hagyomány szerint 1650 őszén Sepsi Laczkó Máté, Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony udvari papja elrendelte, hogy a szokottnál később szüreteljenek, tartva a török martalócoktól. A kései szüret következtében a szőlőszemek egy része elkezdett töppedni, azaz aszúsodni. Sepsi Laczkó Máté húsvétra az aszúsodott szemekből előállított bort kínálhatta Lorántffy Zsuzsannának. Az évi országgyűlés el is rendelte az aszúszőlő különválasztását a tokaji borvidéken, ez is mutatja a bor különlegességét után, a törökök kiűzését követően a szőlőtermelés országszerte fellendült. A 18. század elején a magyar borkivitelnek négy fő iránya volt: 1. Bécsen keresztül a Duna vonalán Ausztriába és Németországba, 2. Pozsonyon át Sziléziába és Stettinbe, 20

20 3. Lengyelországba a Szepességen keresztül, ahová főként tokajit szállítottak, 4. Havasalföldre és Moldvába. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában is nagy szerepe volt a borkereskedelemnek. Legfőképpen a Lengyelországba kivitt bor adta meg a felkelés anyagi hátterét. Még külpolitikai eszköznek is megfelelt a tokaji bor, ugyanis a fejedelem gyakran küldött belőle XIV. Lajosnak, hogy ezzel is szilárdítsa a Napkirály támogatását. A szabadságharc leverését követő évtizedekben a szőlő- és bortermelést súlyos gondok súlytották. Nem csak a Habsburg-elnyomás, hanem a bor minőségének a romlása is problémát okozott. Egyre többször lehetett hallani borhamisításokról, ezért az 1723-as országgyűlés is foglalkozott a kérdés megoldásával. A Habsburg-udvarban ebben az időszakban több fiatal magyar nemes szolgált testőrként, általuk ismerte meg Mária Terézia a magyar bort. Ekkor vált hagyománnyá az udvarban a somlói bor fogyasztása a nászéjszakákon, mivel a közhiedelem szerint a somlói fiú utódok nemzését segíti elő. Innen származik a somlói bor másik elnevezése is: a nászéjszakák bora. A hírnév ellenére -vagy talán éppen azért- a Habsburgok korlátozni próbálták a magyar bor exportját, hogy ezzel is elősegítsék az osztrák bor versenytársának a piacról való kiszorítását. Különféle rendeletekkel akarták ezt elérni, így pl. az addig olcsónak számító dunai szállítást megdrágították, ill. előírták, hogy az a kereskedő, aki magyar bort külföldre akar szállítani, legalább ugyanannyi osztrák bort is köteles kivinni. Ez a rendelkezés azonban nem vezetett sikerre, mivel az oszták bor piaca így sem bővült. II. József uralkodása alatt felmérték a császárság és Magyarország szőlészeti és borászati helyzetét. Az ország szőlőterülete katasztrális hold ( ha) volt, az évi termés pedig 18 millió bécsi akót (kb. 9 millió hl) tett ki. A szőlőterület az összes terület 3,2 %-át adta. 21

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

Világtendenciák (szőlő-bor ágazat)

Világtendenciák (szőlő-bor ágazat) Világtendenciák (szőlő-bor ágazat) SZŐLŐTERMESZTÉS 1 A szőlőterület változása A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság

Részletesebben

A világ szőlő- és bortermelése

A világ szőlő- és bortermelése A világ szőlő- és bortermelése A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal összesen 71 bortermelő országot tart számon, de számottevő bortermelés csak 26, döntően európai országban folyik. (OIV, 2002.)

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR MAGYAR SZŐLŐ- ÉS BORÁGAZAT ÉRTÉKELÉSE ÉS LEHETŐSÉGEI AZ EU CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MARKETING SZEREPÉRE. Készítette: Trestyánszki

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

Borpiaci információk. Bor piaci jelentés. Hazai borpiaci információk. Borimport alakulása Magyarországon. 9. ábra: Borimport alakulása Magyarországon

Borpiaci információk. Bor piaci jelentés. Hazai borpiaci információk. Borimport alakulása Magyarországon. 9. ábra: Borimport alakulása Magyarországon A K I Borpiaci információk V. évfolyam / 1. szám 27. január 31. 2-3. hét Bor piaci jelentés Hazai borpiaci információk Borimport alakulása Magyarországon 1-2. táblázat, 1-8. ábra: Belföldi értékesítési

Részletesebben

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 23. szám november hét. Bor piaci jelentés

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 23. szám november hét. Bor piaci jelentés A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 23. szám 2006. 28. 45-46. hét Bor piaci jelentés Hazai borpiaci információk A vörös asztali borok árának alakulása néhány európai országban 1-2. táblázat, 1-8.

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A legújabb tendenciák a világ borpiacán

A legújabb tendenciák a világ borpiacán A legújabb tendenciák a világ borpiacán Dr. Sidlovits Diána Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, Budapest Dr. Kator Zoltán BCE Kertészettudományi Kar, Menedzsment és Marketing Tanszék Brazsil Dávid Hegyközségek

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

2012/7. Állományváltozás az első félévben Állománynövekedés Állománycsökkenés Állományváltozás

2012/7. Állományváltozás az első félévben Állománynövekedés Állománycsökkenés Állományváltozás 2012/7 A KSH adatai szerint a szarvasmarha-állomány júniusban 733 ezer egyed, 41 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. A tehénállomány 8 ezerrel haladja meg a tavaly júniusit, 335 ezer darab. E pozitív

Részletesebben

INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN TÁMOP-3.2.15.15-2015-00015. A Zempléni Múzeum..

INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN TÁMOP-3.2.15.15-2015-00015. A Zempléni Múzeum.. INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN TÁMOP-3.2.15.15-2015-00015 A Zempléni Múzeum.. TOKAJI BORVIDÉK KULTÚRTÁJ Résztvevők: Dr. Petercsák Tivadar

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 20. szám október hét. Bor piaci jelentés

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 20. szám október hét. Bor piaci jelentés A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 2. szám 26. 17. 39-4. hét Bor piaci jelentés Hazai borpiaci információk A magyar asztali és minségi borexport alakulása 26 els félévében 1-2. táblázat, 1-8. ábra:

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

SERTÉSPIAC 2015 Világ- és európai piaci tendenciák

SERTÉSPIAC 2015 Világ- és európai piaci tendenciák SERTÉSPIAC 2015 Világ- és európai piaci tendenciák Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériuma (USDA) szerint a sertéshús globális termelése 111,5 millió tonna volt 2015-ben, alig 1 százalékkal haladta

Részletesebben

A főbb növényi termékek

A főbb növényi termékek UDOVECZ GÁBOR A főbb növényi termékek világpiaci kilátásai NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 25 BUDAPEST A világ búzatermelésének legnagyobb termelő országok szerinti megoszlása 24-ben és 214-ben EU TERMELÉS:

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014 Megjelenik kéthetente május 7. Felelős szerkesztő

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem, Eger 2005. január 2629. A Felvidéki borrégió, mint lehetőség Gál Lajos mb. igazgató FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Eger VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A spot árak alakulása (erucent/liter, eurocent/kg

A spot árak alakulása (erucent/liter, eurocent/kg 213/7 Az unió országaiban a tejfelvásárlás az előre jelzetteknek megfelelően marad az előző év azonos időszakának szintjét még mindig nem éri el, bár a különbség csökken. Ez az egy éve fennálló állapot

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2010-ben

A magyar vegyipar* 2010-ben A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 22. szám 2006. november 16. 43-44. hét. Bor piaci jelentés

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 22. szám 2006. november 16. 43-44. hét. Bor piaci jelentés A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 22. szám 2006. 16. 43-44. hét Bor piaci jelentés Hazai borpiaci információk A fehér asztali borok árának alakulása néhány európai országban 1-2. táblázat, 1-8.

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Bormarketing konferencia Sopronban

Bormarketing konferencia Sopronban HAZAI KÖRKÉP Bormarketing konferencia Sopronban Az V. Magyarországi Bormarketing Konferenciát 2004. december 2 3. között rendezték meg a Bormarketing Műhely Kht. és a Sopron Borvidék Hegyközségi Tanács

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM KERPELY KÁLMÁN DOKTORI ISKOLA. Doktori Iskola vezető: Dr. Nagy János egyetemi tanár, az MTA doktora

DEBRECENI EGYETEM KERPELY KÁLMÁN DOKTORI ISKOLA. Doktori Iskola vezető: Dr. Nagy János egyetemi tanár, az MTA doktora DEBRECENI EGYETEM KERPELY KÁLMÁN DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Nagy János egyetemi tanár, az MTA doktora Témavezető: Dr. Nagy János egyetemi tanár, az MTA doktora A BORFOGYASZTÁS TRENDJE A

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM EGYESÜLT ÁLLAMOK KITERJESZTETTÉK A DDGS KIVITELÉT Az Egyesült Államok továbbra is jelentős mennyiségben exportálnak DDGS-t. (distiller s dried grains with solubles szárított

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

XVII. évfolyam, 17. szám, 2013. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVII. évfolyam, 17. szám, 2013. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVII. évfolyam, 17. szám, 2013 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVII. évfolyam, 17. szám, 2013 Megjelenik kéthetente 2013. szeptember 10.

Részletesebben

Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről. 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós

Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről. 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós A 2004. évi XVIII. Törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl *

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * Kunvári Árpád A jelenbõl a jövõ felé menve a legfõbb útmutatásokat a múlt tanulságai adják. Fõleg egy olyan helyzetben, mint amiben most az EU-hoz

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR - SZEPTEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR május 25. Zöldség, Gyümölcs és Bor 19- Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Isépy Anett isepy.anett@aki.gov.hu Varga Viktória

Részletesebben

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

VI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év

VI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év VI. évfolyam, 2. szám 215 Statisztikai Jelentések FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA 214. év Főbb termények és termékek alakulása Főbb termények és termékek alakulása VI. évfolyam, 2. szám 215

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

2009/19 Terménypiaci előrejelzések 2009-08-02, Vasárnap. Összefoglaló. A búza ára hamarosan csökkenni fog, igazodva a külpiachoz.

2009/19 Terménypiaci előrejelzések 2009-08-02, Vasárnap. Összefoglaló. A búza ára hamarosan csökkenni fog, igazodva a külpiachoz. Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 2009/19

Részletesebben

GABONA: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM

GABONA: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM GABONA: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM ERŐS KUKORICA KIVITEL OROSZORSZÁGNAK ÉS UKRAJNÁNAK Rekord globális kukorica fogyasztása, nagy exportálható készletek és kedvező valutaárfolyam támogatta Oroszország

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

20 éves a Tokaj Kereskedőház

20 éves a Tokaj Kereskedőház 20 éves a Tokaj Kereskedőház Készítette: Dr. Kiss István vezérigazgató Budapest, 2013.01.29. 2 Tartalom Szakágazati kitekintés Cégbemutató Szakágazati összehasonlítás Főbb adatok, jellemzők alakulása 3

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2011-ben

A magyar vegyipar* 2011-ben A magyar vegyipar* 2011-ben Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok¹ 2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011-ben a világgazdaság

Részletesebben

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA Éves jelentés CIB Befektetési Alapkezelő Rt. Forgalmazó, Letétkezelő: CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. 2004 1/9 1. Alapadatok 1.1. A CIB Ingatlan Alapok Alapja Megnevezése:

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45 Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. III. évfolyam / 13. szám július

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. III. évfolyam / 13. szám július A K I Borpiaci információk III. évfolyam / 13. szám 25. 2. 26- Bor piaci jelentés Borpiaci információk 1-4. táblázat, 1-8. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2. oldal 3-7. oldal Készítette:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A Duna Borrégió hungarikumai

A Duna Borrégió hungarikumai A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok szerepe a területi fejlődésben és fejlesztésben című konferencia A Duna Borrégió hungarikumai Készítette: Féja Fruzsina GTK-GVAM II.évfolyam 2014 Főbb pontok: Hungarikum

Részletesebben

A borpiac közös szervezése A támogatási programról szóló jelentés

A borpiac közös szervezése A támogatási programról szóló jelentés Tagállam: HU Időszak: 2009/2010. A benyújtás időpontja: 2011. március 1. Felülvizsgálat száma: 3 A borpiac közös szervezése A támogatási programról szóló jelentés A. Átfogó értékelés: A nemzeti támogatási

Részletesebben

Kecskés Gábor Berzence

Kecskés Gábor Berzence Kecskés Gábor Berzence 2013.09.27. Az előző eladásomban kitértem a NyugatEurópát sújtó esőzésekre és árvizekre, azóta sajnos túl vagyunk már egy igen száraz, aszályos időszakon is mely szintén nem segítette

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Hírlevél összefoglaló. A Fekete-tenger régiójában rendkívüli termés várható, mind Ukrajnában mind Oroszországban.

Hírlevél összefoglaló. A Fekete-tenger régiójában rendkívüli termés várható, mind Ukrajnában mind Oroszországban. Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t- online.hu www.zoldforras.hu 7. Hírlevél TERMÉNY

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

A Pannon Borrégió területi változásai

A Pannon Borrégió területi változásai Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés Konferencia A Pannon Borrégió területi változásai Dr. Máté Andrea PTE IGYFK GTI Eger, 2009.10.16. Régiók Magyarországon Magyarország 7 tervezési-statisztikai

Részletesebben

A szőlő-és bortermelés története

A szőlő-és bortermelés története A szőlő-és bortermelés története A szőlőtermesztés kialakulása és elterjedése Transzkaukázia (mai Törökország, Irán, Örményország területe) Ligeti szőlő (Vitis sylvestris) termesztésbe vétele kb. 6000

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE. Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után

A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE. Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után Miért kell változtatni? A támogatások 1/3-a lepárlásokra ment, A kivágások támogatásával

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben