MOSZKVA ÉS KELET-EURÓPA (A SZTALINIZMUS TÖRTÉNETE)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MOSZKVA ÉS KELET-EURÓPA (A SZTALINIZMUS TÖRTÉNETE)"

Átírás

1 1 MOSZKVA ÉS KELET-EURÓPA (A SZTALINIZMUS TÖRTÉNETE) ELŐLAP A szerzők ezt a könyvet a Föderáció archívjei ügynökség, az Orosz Föderáció Állami archívuma, az Orosz Állami szocinál-politikai történelemi archív és az Orosz Föderáció Elnöke archívumában található nyilvános és titkos dokumentumok alapján állították össze. Ha valakit érdekel, tulajdonomban van minden, az állam és egyház kapcsolatát érintő és ezekben az archívumokban található dokumentumok gyűjteménye ig. Fontosnak találtam a könyv e fejezetét lefordítani magyarra, hogy megismerhessük az abban az időben történteket a szovjet oldalról is. Budapest, 2012 december Borisz atya. (A SZTALINIZMUS TÖRTÉNETE) MOSZKVA ÉS KELET-EURÓPA HATALOM ÉS EGYHÁZ A TÁRSADALMI ÁTALAKULÁSOK IDEJÉBEN 4O-50-ES ÉVEK XX. SZÁZAD RÖVID TÖRTÉNELMI LEÍRÁS OROSZ TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZLAVISZTIKAI INTÉZET SZERZŐK: VOLKITINA T.V. MURASKO G.P. NOSZKOVA A.F. Kiadó: JELCIN B.N. Oroszország Első Elnökének Alapítványa ROSSPEN Moszkva, 2008

2 2 I rész. Hatalom és az ortodox egyházak a Szovjetunióban és a Kelet Európai országokban ( ) V. fejezet. Az ortodox egyház az állami hatalom vallási politikájában, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon és Albániában (a XX. Század es éveiben). 2.. Próbálkozások az ortodoxia konszolidálására a háború utáni Magyarországon. 2.. Próbálkozások az ortodoxia konszolidálására a háború utáni Magyarországon: a probléma politikai szempontjai. Magyarországon, egyértelműen katolikus országban (a lakóság 70% katolikus volt), az ortodoxia nagyon korlátozottan volt elterjedve. Midőn a Moszkvai Patriarchátusban volt egy erős meggyőződés, hogy ez a folyamat alapjában véve vegyes házasságokon keresztül jött létre és köszönhetően a szomszédságban elhelyezkedő ortodox országoknak. Az ortodoxia legfőképpen azoknak a kisebbségeknek volt hitvallása (szerbeknek, románoknak, görögöknek) akik az országban letelepedtek. A magyar ortodoxia sajátossága a multijuriszdikcionalitás, azaz különböző fennhatóság alá tartozó egyházmegyék és egyházközségek jelenléte. Az években történt egyes román és szerb területek valamint a Csehszlovákiához tartozó Kárpátaljának Magyarországhoz való csatolása után, az ortodoxok száma az országban lényegesen meg növekedett. Vladimir (Ricsa) szerb püspök, a Munkácsi és Pressói egyházmegye magyarországi ortodox egyházközségek kormányzó főpapjának áprilisi internálása után a magyar kormány arra a következtetése jutott, hogy kikerülhetetlen egy Magyar nemzeti ortodox egyház létrehozása. Annak érdekében, hogy a magyarok száma többségben legyen, a hivatalos hatóságok április 27-én kormányrendeletet adtak ki egy Magyar - Ruszin egyház megalakulásáról, mely egyesített 120 ezer hívőt (200 egyházközséget), de nem rendelték ennek befolyási szférája alá a román és a szerb ortodoxokat. Az új egyház fejévé a Konstantinápolyi patriarcha fennhatósága alá tartozó Szavvatiosz Prágai érsek lett kinevezve. Az érseki helytartó rezidenciája Huszt városában lett megszervezve, de 1941 végén Szavvatios érsek, a német hatóságoktól szorongatva (akiknek nem volt érdekük a magyarországi ortodoxia megszilárdítása), nem foglalkozott a magyar ügyekkel. Az így kialakult helyzetben a magyar kormány a magyar és ruszin ortodoxok lelki ellátásával egy emigránst, az orosz nemzetiségű volt tábori lelkészt, Popov N. protojerejt bízta meg, kinevezve őt az egyház adminisztrátorává (kormányzójává). Popov az elsőbbségi feladatok közé a Magyar Ortodox Egyház (MOE) hierarchiájának kialakítását sorolta, ennek érdekében meg akart nyitni Debrecenben egy ortodox Teológiai Akadémiát. Sikerült neki 80 hallgatót össze toborozni. A német budapesti nagykövetségből hírek érkeztek Berlinbe, miszerint Popov kész volt együttműködni néhány Szerbiában élő orosz

3 3 emigráns-pappal, és valószínűleg illegálisan szerette volna bejuttatni őket az ország területére tavaszán a magyar kormány arra a következtetésre jutott, hogy szükséges egyesíteni a románokat és a szerbeket is egy nagy ortodox egyházba. Úgy látszott, hogy erre a feladatra a szerény személyiségű, habár aktív Popov jelöltsége a hatóságokat nem elégítette ki, annál is inkább, hogy tevékenysége miatt az Határon túli Orosz Ortodox Egyház (HOOE) Szinódusa eltiltotta a papi szolgálattól. Szükség volt egy egyházilag tekintélyes személyre. A magyar oldal 1942-ben a HOOE fejéhez, Anasztászíj (Gribanovszkij) metropolitához fordult azzal az ajánlattal, hogy legyen ő személyesen az autokefál (!) MOE feje és költözzön át Budapestre a szinódussal együtt. Anasztászííj nem fogadta el ezt az ajánlatot. Sőt mi több, amint ezt az irodalom kimutatja, a HOOE szinódusa sohasem foglalkozott ezzel a kérdéssel. A kigondolt dolgokat a magyar hatóságoknak nem sikerült megvalósítani. Popov nyugdíjba vonulása után, Horthy diktátor parancsára, a ruszin egyházközségek fejévé Szabó T. László adminisztrátori minőségben, és a magyar egyházközségek fejéve pedig a Mekerek falu paróchusa Oláh János lett megtéve. A háború vége után megmaradt a magyar ortodoxiára jellemző a fennhatósági viszonyok sokszínűsége. Az ortodox egyházközségek legnagyobb része (a 40-es évek előtt) a Román és a Szerb egyházak fennhatósága alá tartozott, voltak bizonyos számban tiszta román egyházközségek, melyeket Mundrucu Péter protojerej vezetett és 6 szerb egyházközség Grigoríj (Zabukovics) Budai püspök vezetése alatt. Az ország területén működtek még görög egyházközségek melyek a Konstantinápolyi patriarcha alá tartoztak. A magyarnak tartott 4 egyházközség (Budapesten, Biharon, Békéscsabán és Gyulán) nemzeti összetevődés szerint nem volt homogén. Például Biharon és Békéscsabán többségben voltak a románok, Budapesten pedig a hívők 60% megkeresztelkedett zsidó volt. A magyar egyházközségeknek nem volt püspökvezetőjük, hanem az Oktatási és Kultusz Minisztérium alá tartoztak, amelynek megbízásából Oláh János protojerej, mint adminisztrátor vezette őket. Üröm faluban, Budapesttől nem messze, 1801 óta létezett egy orosz templom saját nyájával. A fővárosban is volt egy orosz emigráns templom mely nem egyszer változtatta meg fennhatósági hovatartozását. A képet még kitöltötték az ország déli részén egyedülálló kis népességű bolgár ortodox egyházközségek. A hivatalos magyar statisztikai adatok szerint az összes ortodoxhívők lélekszáma elérte a 35 ezret (19 ezer magyar, 10 ezer román, 6 ezer szerb). Az ortodox

4 4 egyházközségek elszigetelten működtek, a különböző nemzetiségek között szinte nem volt kommunikáció. Ezt figyelembe véve, a háború után, az ortodox egyházak konszolidációjának feladata nem az ortodoxhívők igényéből eredt, hanem a hivatalos a magyar hatóságokéból. Hivatalosan tisztán praktikus okokra hivatkoztak: a magyar Alkotmány szerint minden vallás jogosult volt állami anyagi támogatásra, amelyet a hatóságoknak sokkal egyszerűbb központi módon kiosztani, azaz egyesült egyházközségek egyedüli vezetőjével tárgyalni. De, nagy valószínűség szerint, voltak ennél sokkal jelentősebb okok is, elsősorban ortodox nemzeti kisebbségek csoportjai (románok és szerbek), akik ráadásul még az ország határ zónáiban helyezkedtek el. Az ország politikája, legalább is egy részükkel kapcsolatban nagyon határozott volt. Így, még 1942 tavaszán a német diplomaták közölték Budapestről Berlinbe a hatóságok szándékát, hogy magyar egyházi fennhatóság alá akarják helyezni az ortodox románokat, abból a célból, hogy de-nacionizálni tudják őket. Figyelembe véve az Erdély miatti, a háború után is fennmaradó feszültséget a magyar román viszonyokban, elfogadható az a feltevés, hogy a hivatalos Budapest nem mondott le arról a gondolatról, hogy kihasználja a vallási faktort a nemzetközi ellentmondások feloldása érdekében, ezek között is, hogy megakadályozza az ország határain belül egy potenciális 5. hadosztály képződését. Emellett szól az a tény is, hogy júliusától az Oktatási és Kultuszminisztérium munkatársai nem egyszer kezdeményeztek megbeszéléseket a szerb egyházközségek fejével, Georgíj püspökkel, felkérvén őt az ortodox egyház megszervezésére Magyarországon. Ezzel kapcsolatban fel lettek ajánlva a szervezés alapvető feltételi, amelyek szerint: az egyesült egyházi kerület a Budai püspök vezetése alatt magában foglal helynökségeket a nép által használt beszélt és liturgikus nyelv szerint. A helynökségi hozzátartozásnak megváltoztatása az egyikből másikba a közösségi közgyűlés szavazatainak 2/3-os többségével volt lehetséges. A közgyűlés határozatát a püspök ellenőrizte és hagyta jóvá. Ugyan ezeken az alapokon oldódott meg a kérdés a vegyes ajkú egyházközségek szervezeti hovatartozásról és a nyelvről, a liturgián pedig megengedett lett a kétnyelvűség. A helytartóságokat püspöki vikáriusok vezették archimandritai vagy protopresbiteri méltóságban és feloszthatók voltak esperesi kerületekre. A püspök mellett működött egy konzisztórium. Az irodavezetés nyelve kötelezően magyar volt. A helytartóságok konzisztóriumi nyelve a hívőközösség nemzetiségétől függően határozódott meg. A Magyarországi

5 5 egyházi kerület püspöke megkapta a Budai és egész Magyarország ortodox püspöke címet. Az állam deklarálta a püspöki vikariátusok vezetőinek anyagi eltartását. Az Egyetemes patriarchátus közösségei egyesültek az egyházi kerülethez autonómiai jogokkal, azaz szabadon gazdálkodtak tulajdonukkal, eldöntötték a liturgikus nyelvet és volt nekik saját adminisztrációjuk. Georgíj püspök negatívan reagált erre a projektre, megalapozván azzal, hogy a Magyarország által alulírandó Békeszerződés a határok megváltozásához vezethet, amely maga után vonhat lakósági cseréket, változtatási lehetőséget stb. vagyis az országban előállhat egy abszolút új vallási helyzet. Ezen kívül a MOE alakulási problémáit konkrét, praktikus szempontból elemezve, a püspök meg volt győződve arról, hogy a magyar liturgikus nyelv bevezetésének kanonikus legalizációja egy hosszú egyházjogi procedúrát vonna maga után ami nem megoldható egy felülről jövő paranccsal. Georgíj püspök visszautasítása azt erdményezte, hogy megalakítsanak egy speciális, egyházjogban jártas komissziót, amelytől a kormány ajánlataik megfogalmazását követelte. Tagjai lettek Berki Feriz, a minisztérium munkatársa, a román Popovics, teológia professzor és Dr. Jászenszkíj. A komisszió lépésenkénti haladást javasolt és, kezdetnek, egyesíteni a magyar egyházközségeket a görög alapítású magyar egyházközségekkel, melyeket óta a Nyugat és Kelet európai exarcha, Germán Fiatriszki metropolita vezetett (az exarchátus központja Londonban volt). Ez után pedig megkérték volna Konstantinápolyt, hogy ezen alapokon hozzon létre egy Magyar ortodox egyházat. De a kormányban azt gondolták, hogy ennek az elgondolásnak nincs perspektívája, mert az Egyetemes patriarcha a magyar ortodox egyház kérdésében nagyon erős nyomás alatt volt a Román és a Szerb autokefál egyházak részéről. Mindent egybevetve, a probléma gyors megoldására, amit a hatóságok akartak, nehéz volt számítani tavaszán, az érendő kormánykrízis idejében, amelyet a politikai erők át csoporttolódása okozott, miután 1945-ben az ellenzéki Kisgazda Párt (KGP) megnyerte a parlamenti választásokat, a hatalom előtt az a legnagyobb feladat állt, hogy biztosítsa a rezsim stabilitását. Nyílt levélben a papsághoz fordulva a kormány kijelentette: amilyent mértékben az egyház támogatja a demokratikus országot, olyan mértékben számíthat annak támogatására. Ezekből a pozíciókból, a hatalom közeledett az ortodox románok Békéscsaba és Bihar területén működő szervezeteinek azon reményéhez, hogy létre jöjjön egy független román egyházmegye.

6 6 Kezdeményezőként Mundrucu P. lépett fel, aki Gyulán szervezett egy konzisztóriumot. A Szerb és a Román ortodoxegyházak vezetői a MOE létrehozásával kapcsolatban ragaszkodtak, hogy ez az 1868 évi (IX. cikkely) törvénnyel összhangban történjék, kiterjesztve annak elveit a görög közösségekre is. Feltételezve ezzel kapcsolatban az összhangúságot a liturgikus nyelvi kérdéssel és az egyházközségek fennhatósági hovatartozásával, ez a magyar egyházközségek megsemmisítését jelentené, habár az Oktatási és Kultusz Minisztérium adatai szerint, nem kevesebb min a magyarországi ortodoxhívők fele a liturgiát csak magyar nyelven értette. Így, mint például Békésen voltak olyan román egyházközségek, ahol egyetlen egy hívő sem értett más nyelven, mint magyarul. Az ügy zsákutcába került és 1946-ban a magyar kormány elhatározta, hogy az Orosz ortodox egyházhoz fordul. Arra számítottak, hogy a Moszkvai patriarchátus meg tud majd egyezni a Román patriarchával a román egyházközségek leválasztásáról és átadásáról Magyarországon, a jövőbeli egységes MOE-nak. Analóg módon oldotta volna meg a problémát a Konstantinápolyi patriarchával az elmagyarosodott görög egyházközségek is számítottak fennhatóság váltásra. Ami a magyarok által alapított egyházközségeket illette, az ő sorsuk az adminisztrátortól a Moszkvai patriarchához benyújtandó kérésétől függött, hogy fogadja áttérésüket az ő fennhatósága alá. Következő logikus lépésnek tűnt az Oktatási é Kultuszminisztérium szerint, a Moszkvai patriarchátus fennhatóságát kiterjeszteni Magyarország egész területére, következésképen egy megfelelő szerződés megkötése az OOE és a magyar kormány között arról, hogy szükség esetén a Moszkvai patriarcha kész autokefaliát adományozni a MOE nak. Megtudva a magyar oldal készségét Moszkvában elhatározták mindenek előtt alaposan áttanulmányozni az egyházi szituációt az országban, és lépésenként haladva először az orosz egyházközségeket egyesíteni a Moszkvai patriarchátussal. Ebből a célból 1946 augusztusán érkezett Budapestre a Moszkvai patriarchátus delegációja az Uzsgorodi és Mukácsevói püspök, Nesztor (Szidoruk), vezetésével. A magyar vezetés nagy jelentőséget tulajdonított a delegáció érkezének, fogadta azt az oktatási és kultuszminiszter Keresztúri D., sok újság publikálta a Nesztor püspök interjúit és más anyagokat is pozitív hangnemben. Megbeszélések folytatódtak az egyházközségek vezetőségével, és augusztus 13-án Oláh I. és Varjú J. protojerejek saját nevükben megfogalmaztak és aláírtak egy kérvényt Alexíj patriarchához a Moszkvai patriarchátusba való felvételük

7 7 érdekében és hogy nevezzen ki nekik egy magyar püspököt. A felek azonnal megegyeztek abban, hogy, egy a püspöki méltóságnak megfelelő magyar kandidátus hiányában, az egyházat ideiglenesen egy orosz püspök vezeti, de őmellette ki lesz nevezve egy magyar segédpüspök. A fennhatósági iratok kidolgozására a felek megegyeztek egy egyházi delegáció meghívásáról Moszkvába. Azonnal összeállították a delegáció tagjainak névsorát: Péterfalvi János archimandrita, Oláh János protojerej, Mundrucu Péter protojerej. Ez utolsó jelenléte, aki a román egyházközségeket látta el, valószínűleg megengedett arra számítani, hogy meghúzódik egy afféle demarkációs vonal, kikerülve a nehézségeket a Román egyházzal októberében az OOE Szent szinódusa döntést hozott a magyar ortodox egyházközségek fennhatósága alá vételéről. Budapesten megalakult egy segédpüspöki katedra, amely az újonnan megalakult Moszkvai patriarchátus Közép-európai exarchátusához lett csatolva, amelyet Szergíj (Koroljov) érsek vezetett. A segédpüspöki katedrát Budapesti püspök címmel Péterfalvi János vezette, akinek még át kellett esni Moszkvában a kinevezési és felszentelési procedúrán. Az egyházközségek egy részének Moszkvával való egyesítése nem oldotta meg az ortodoxia konszolidációjának nehéz kérdését Magyarországon. Románok, szerbek és görögök nem akarták feladni pozícióikat, kiengedni az egyesítés iniciatíváját saját kezeikből és, ami még nagyon fontos volt, belegyezni a magyar nyelv liturgiába való bevezetésére. Az 1946-os év folyamán, a Szerb ortodox egyház (SZOE) Szinódusa kétszer is hivatalosan fordult a Moszkvai patriarchátushoz a Magyar egyház szervezésének ügyében. Megvádolva a magyar felet azzal a szándékkal, hogy le akarja választani a Szerb egyházat Magyarországon a Szerb patriarchátustól, átalakítván azt egy közönséges magyar egyházmegyévé, amelynek segítségével könnyebb lesz elmagyarosítani, ami szerbjeinket. A SZOE Szinódusa megkérte a Moszkvai patriarchátust hogy segítsen a Szerb egyháznak az ő magas presztízsével, ne tárgyaljon szélhámosokkal és ne támogassa őket egy valamiféle új ortodox egyház megalapításban Magyarországon, mert ez egy javíthatatlan kárt okozhatna úgy a Szerb egyháznak, mint az egész ortodoxiának. Ez a pozíció meg lett erősítve Nyikoláj metropolitának 1946 decemberében Belgrádban, a Pánszláv kongresszuson, amikor találkozott Gavriíl Szerb Patriarchával, aki kinyilvánította neki kívánságát, hogy ne siessenek a magyar ortodoxok kérdésével, akik történelmileg a SZOE -hoz

8 8 kötődnek. Tudtára adta, hogy szeretne megegyezni a magyar kormánnyal a szerb egyházmegye sérthetetlenségéről Magyarországon és a Moszkvához áttérni kívánkozó magyar egyházközségek kérdését pedig a SZOE püspöki szinódusa elé vinni. Maga a patriarcha előbb nem ellenezte, hogy a többi (nem szerb) ortodox egyházközséget, ha azok így kívánják, átadják az OOEnak, de később a Magyar egyház problémájának megoldását összekötötte azzal a szükségességgel, hogy személyesen találkozzon Alexíj patriarchával. A román egyházközségek is megerősítették kívánságukat megőrizni saját jurisdikciójukat decemberében tisztán kialakult Konstantinápoly hozzáállása is, amely, mint elismerték az OOE ügyeiért felelős Tanácsban, soha sem szűnt meg magát az egész magyar ortodoxia legfelsőbb fejének tartani és foglalkozni ennek sorsával. A budapesti görög egyházközség vezetője Hilárion Vaszdekas archimandrita, aki szoros kapcsolatban állt Konstantinápollyal, kijelentette annak szükségességét, hogy a magyar egyház fejére ki kell nevezni egy törvényes püspököt, értve ez alatt elsősorban saját személyét. Az december 13. Szmirnov A.P. protojerejnek írt levelében Vaszdekasz közölte, hogy amennyiben a Konstantinápolyi patriarchátus kinevezi őt (Vaszdekaszt) püspökké, én lennék, írja Vaszdekasz, a legalkalmasabb és a legmegfelelőbb személy mert kielégíteném mind a két egyház követelményét, amennyiben a Konstantinápolyi engem inkább görögnek tart, mint orosznak és a Moszkvaihoz inkább közelebb állok, születésemből és nevelésemből fakadóan, mint a göröghöz. De Konstantinápoly pozíciója, az iratokból ítélve, legkevésbé izgatta Moszkvát. Így az OOE ügyeiért felelős Tanács 1947 március 3., K.E. Vorosilov-hoz címzett beszámolójában, mérlegelve a helyzet nehézségét, írta: a Moszkvai patriarchátus nem szándékozik elrontani a Román és a Szerb egyházakkal kialakult jó kapcsolatokat, mert úgy gondolja, hogy arra a kérdésre az összes magyar ortodox egyházközséget egyesíteni Magyarországon, egy független ortodox egyházmegyébe, fején egy magyar püspökkel, az idő még nem érett meg. A patriarchátus a jelen időben előnyösnek tartja őket a saját nemzeti egyházaik jurusdikciójában tartani. Más szavakkal az 1946 októberében az OOE Szent szinódusának döntését, amiről már följebb írtunk, Moszkvában megváltoztatni nem akarták tavaszára a magyar ortodox egyházközségek vezetés nélkül maradtak: Péterfalvi Jánost, a szovjet hadsereg elleni kémkedés gyanúja

9 9 miatt letartóztatták, Oláh János protojerej pedig, akit az oradeai püspök megfosztott papi méltóságától, várta saját maga visszahelyezését a papi rendbe, miután benyújtotta az erre vonatkozó kérvényt. Kihasználva ezt a helyzetet Varjú János protojerej energikus lépéseket tett az ügyben, hogy megkapja az archimanritai méltóságot. Alexíj patriarcha azonban nem sietett ebbe beleegyezni, számon tartva a románok és a szerbek helyzetét. Ennek ellenére 1947 április 12-én a budapesti rádió tudósított Varjúnak a Magyar ortodox egyház adminisztrátorává való kinevezéséről január 19-én a magyarországi görög tradíciójú egyházközségek vezetősége a szovjet követhez, G.M. Puskinhoz fordult Budapesten azzal a kéréssel, hogy működjön közre a magyarországi püspöki kar létrehozásában A levélben aláhúzták, hogy készek magukat alávetni a nekik kinevezendő püspök fennhatóságának. Megfogalmazódott Varjú János kandidatúrája is a püspökségre. A magyarok kérésüket azzal motiválták, hogy ezzel megakadályozzák egy konstantinápolyi püspök kinevezését, amely ügyében mintha erősen dolgozott volna Vaszdekasz archimandrita, és ez két okból is nem lenne kívánatos. Először is ilyen kimenetben, mint írták a levél szerzői, a görög egyházközségek nem szabadulnak meg soha Konstantinápolyi patriarcha effektív hatalmától. Másodszor az elodázás miatt egy fontos ügy csúszik át a Moszkvai szinódus kezéből Konstantinápolyba. Ezzel a figyelmeztetéssel és a magyar egyház földaraboltsága elleni érvelésekkel, amit a katolikusok saját céljukká tettek, a szerzők ara számítottak, hogy a szovjet követ pozitívan reagál rájuk. Igen, mert már 1947-ben az ortodoxia konszolidációjára való törekvés a Moszkvai patriarchátus vezetése alatt és Vatikán elleni folyó harc felerősítése meghatározóvá vált a szovjet oldal tevékenységében a vallásügyi szférában. A magyar oldal számításai igaznak bizonyultak: G. M. Puskin közölte a Szovjet Külügyminisztériuma Balkáni Országok Osztályával, a magyarokkal való egyetértését. Javasolta kiküldeni az országba a Moszkvai patriarchátus egy képviselőjét a helyzet tanulmányozására és ellátni Varjú Jánost írásbeli felhatalmazással a magyar egyház vezetésére a kérdés végleges megoldásáig február 13-án V.A. Zorin, külügyminiszter helyettes, tudatta Puskin véleményét G. G. Karpovval. Az OOE ügyeinek Tanácsa villámgyorsan reagált. Már február 16-án értesítették a Szovjetunió Külügyminisztériumát, hogy a magyar ortodox egyházközségek felvétele a Moszkvai patriarchátusba és a püspöki kar kinevezése eltolódik abból kifolyólag, hogy érintődnek a Szerb, Román,

10 10 Bolgár és más autokefál egyházak érdekei, jurisdikciói és vagyona A kérdés elhalasztódik Gavriíl patriarcha érkezéséig Moszkvába. A figyelmesség megőrzése és a tapintat szükségessége, mondták a levélben, elkerülhetetlen első sorban az e nyáron tartandó találkozó érdekei miatt, amit a Moszkvai patriarcha hív össze, és amelyen szükséges megőrizni a Moszkvai patriarchátus egységét a többi balkáni országok egyházaival. G. M. Puskin azonban kitartott a saját nézőpontja mellett március 8-án V.A. Zorin az Sz.K Belisevhez írt levelében konstatálja: Puskin elvtárs célirányosnak és szükségesnek tartja felvenni a Moszkvai patriarcha fennhatósága alá a 8 magyarországi görögalapítású egyházközséget, mert ezen egyházközségeknek felvétele semmiképpen sem érinti a balkáni államok ortodox egyházainak érdekeit, különösképpen a Szerb ortodox egyházét melyhez a fenti 8 egyházközségnek semmi köze sincs. Ezzel együtt Puskin elvtárs fél, hogy ennek a kérdésnek a további elodázása annak a lehetőségnek elvesztéséhez vezethetne, hogy a görög egyházközségek egyesülhessenek a Moszkvai patriarchátushoz. Ezen kérdés megoldásának elodázásával kapcsolatban a magyar oldal megerősítette nyomását: 1948 áprilisában, Puskinnal folytatott beszélgetés közben, a miniszterelnök helyettes Rákosi M. közölte, hogy a magyar kormány a MOE fejeként egy SZU-ból származó püspököt szeretne látni. Pontosította, hogy ezzel együtt az egyház fejének Kárpátaljából kell származni, tökéletesen kell tudni magyarul és magyar vezetéknevének kell lenni. Az ortodox püspök feladata lett volna a magyar és a görög egyházközségek egyesítése, ezzel egy időben gondolták a román és a szerb egyházközségeket ideiglenesen az eddigi jurisdikciójukban hagyni. A szovjet vezetés és a Moszkvai patriarchátus nehéz helyzetbe kerültek. Ők az eddigiekhez hasonlóképpen gondolták, hogy lehetetlen megalapítani a jurisdikciót a Szerb és a Román egyházakkal történt előzetes megbeszélések nélkül, ezen kívül a magyar fél követelményeinek megfelelő jelöltjei az OOE vezetésének nem voltak. Ebben a szituációban Alexíj patriarcha szükségesnek tartotta lépéseket tenni, hogy megelőzzék az egyházközségek Konstantinápolytól való függőségének megerősödését, és előkészíteni a talajt az országban lévő ortodox egyházközségek szituációjával összefüggő kérdés elkövetkezendő megoldására. A patriarcha szándékával egyetértett az OOE ügyeivel foglalkozó Tanács is, melynek közbenjárására a Minisztertanács engedélyezte 1948 május 22-én az OOE delegációjának utazását Budapestre.

11 11 A magyar fővárosba újra elküldték Nesztor Uzsgorodi és Mukácsevói püspököt a Moszkvai patriarchátus titkára, L.N. Parijszkí kíséretében. A látogatás úgy volt beállítva, mint a magyar kezdeményező csoport kérésének elfogadása, akik mintha az minden ortodoxhívők és papság nevében tevékenykedtek, és akik szerették volna kánonilag helyes módon megalapítani a Magyar ortodox egyházat. A látogatás alatt a vendégek kétszer találkoztak az oktatási és kultuszminiszterrel, Ortutay Gy.-vel, aki a kormányban a Magyar Kisgazda Párt (MKG) bal szárnyát képviselte. A június 12. fogadáson a miniszter fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a Magyar ortodox egyház alapításának kérdése nem politikai, hanem tisztán vallási. Ismertette a vendégekkel a magyar kormány álláspontját, melyet a kabinet a látogatás előtti napon hagyott jóvá: a Minisztertanács kívánja: 1) az összes ortodox egyházközségek egyesítését egy Magyar ortodox egyházba a Moszkvai patriarcha jurisdikciója alatt; 2) hogy ennek az egyesítésnek elveit dolgozza ki a Moszkvai patriarchátus, és hogy ennek a megszervezésében és magvalósításában minél hamarabb, annál jobb, - a kezdeményezést vegye magára a Moszkvai patriarchátus, a Magyar kormány eltéríti magától a kezdeményezést ebben a kérdésben a szomszédos Romániával való konfliktus elkerülése okából (kurzív a szerzőké). A magyarok így a szovjet oldalnak hagyták a jogot, hogy szedjék le nekik a forró gesztenyéket a tűzről. Láthatólag Moszkvában előre éreztek valami ilyesmit, mert a delegáció elhárította magától a magyarok nyomatékos ajánlatát, hogy terjesszék elő írásban saját kívánságaikat a magyar kormánynak. Nesztor püspök kész volt ezt megtenni szóban, és a június 12. találkozón kijelentette a következőket: a patriarchákkal történő egyeztetésekig és az őáltaluk elfogadott megegyezésig kérjük a Magyar kormányt: 1) segíteni a kezdeményező csoportnak, melyet Varja (így a szövegben, a szerzők) pap vezet, mindenben ami lehetséges, különösen liturgikus könyvek és vallási irodalom kiadásában, kolostor és teológiai iskola megnyitásában ; 2) visszaadni az Orosz ortodox egyháznak az Üröm faluban lévő templomot kerttel, konyhakerttel, házakkal együtt, hogy az Orosz ortodox egyháznak legyen egy bázisa, a Magyar ortodox egyház megsegítésére; 3) megvédeni a Magyar ortodox egyházba belépni kívánó személyeket azoktól az akadályoktól, amelyek Oláh pap elé gördültek Gyulán. Ahol a román püspök képviselője, Modrecu (így a szövegben.- szerzők) pap és egy másik román pap megfenyegették Oláhot verésekkel és papi szolgálattól való eltiltással pusztán azért mert Oláh

12 12 meglátogatta Nesztor püspököt, aki azokban a napokban Gyulán volt. A delegációnak ez a kérése arra alapul, hogy utazván sok templom és pap meglátogatása közben és Erdei Mihály kommunista parlamenti képviselővel való találkozás során arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a hívek és a papok egy részének ténylegesen van kívánságuk megalapítani a Magyar ortodox egyházat a Moszkvai patriarcha jurisdikciója alatt. Megjegyezni való, hogy Nesztor püspök az egyházi helyzetbe való befolyás érdekében olyan eszköz kihasználását ajánlotta, mint a kongrua. Nem tud a kormány állami juttatásokat nyújtani azoknak a román papoknak, akik megfenyegetik veréssel és a papi szolgálattól való eltiltással a Magyar ortodox egyházba átlépni kívánókat. Ortutay egyetértett. Különböző anyagok tanúsítják, hogy a magyar oldalt főképp Varjú J. státusza érdekelte, különösen lehet-e őt a Moszkvai patriarcha képviselőjének tekinteni. Nesztor püspök közölte, hogy Varjút Moszkvában azoknak az magyar ortodoxok képviselőjeként tartják számon, akik szeretnének lelki vezetést kapni a Moszkvai patriarchától, de akinek Alexíjtől semmiféle hivatalos felhatalmazása nincsen. A Varjúról feltett kérdéskérdés nem volt véletlen, mert ő a magyar egyházközségek adminisztrátori posztjáról, idővel logikus módon a MOE elöljárójává válhatott volna. De az ő jelöltsége nem volt kérdésen kívüli. Az OOE ügyeivel foglalkozó Tanácsban elismerték Varjút min a legfőbb tevékenykedő embert a MOE szervezésében, észrevették az ő eszét, tapintatosságát, vigyázatosságát, pontosságát az egyházi statisztikák vezetésében, dicsvágyát, világos tendenciát az OOE-zal való egyesülésre. Ezzel együtt Varjú politikai álláspontját Moszkvában tisztázatlannak találták. A szovjet oldal különösebben szerette volna kideríteni Varjú kapcsolatait az angolokkal és Konstantinápoly jal. Külsőleg nincsenek mondták a Tanács egyik beszámolójában ő Moszkvai patriarchátusért és a Moszkvai patriarchátusnak dolgozik Konstantinápoly jogainak kicsinyítése érdekében. De ha az ő munkássága az Orosz, Görög, Román és Szerb egyházak összeveszéséhez vezet ez a Szovjet Oroszország ellenségeinek fog jól jönni. Más hangnemű volt Varjú személyi leírása a SZU. Külügyminisztériuma vonalán. Ez G. M. Puskin következtetéseire alapozódott, aki Varjút szélhámosnak tartotta, ráadásul még politikai szempontból nem megbízhatónak Ez a következtetés egybeesett az Oktatási és Kultuszminisztérium referensének, Berki F. véleményével, aki Varjúban egy nem tiszta kezű és az adminisztrátori posztra nem megfelelő embert látott

13 13 Varjú helyére egy sokkal hitelesebb papot szerettek volna a magyar papság képviselői is. De a magyar kormány nyíltan támogatta az adminisztrátor kandidatúráját. Az OOE ügyeivel foglalkozó Tanácsnak volt egy olyan információja, hogy Varjúnak ajándékoztak egy autót, hogy az őalá tartozó papságnak kongruát fizettek, sőt, valószínűleg Rákosi M. utasítására, felvették őt a kommunista pártba. Ennyire ellentmondó személyiség leírások nem csak azoknak szubjektív minősítéseiről tanúskodnak. Moszkvában értették, hogy Magyarországon vannak olyan erők, melyeknek érdekükben áll Varjú pozíciójának meggyöngítése, és hogy Varjú könnyen válhatott volna cselszövések és a hatalomért való küzdelem célpontjává. Minden valószínűség szerint éppen ezek az elképzelések lettek meghatározóak és Puskin tudomására hozva őket, kényszeríthették őt előző álláspontjainak némi korrigálására. A delegáció búcsúfogadásán G. M. Puskin beszélt azokról az intézkedésekről, melyeket véleménye szerint leggyorsabban meg kellene tenni annak az érdekében, hogy az ügy elmozdulhasson a holt pontról: 1. a Magyar ortodox egyházat támogatni kell. 2. VARJÚ JÁNOST meghagyni annak a kezdeményező csoport vezetőjének, akik szeretnék a magyar egyházközségek egyesítését a Moszkvai patriarcha jurisdikciója alatt, addig az ideig, amíg nem találnak egy alkalmasabb és minden szempontból tisztább személyt és gondosan megfigyelés alatt tartani az ő tevékenységét (a kurzív a mienk. szerzők). 3. Tanácsolni a kultuszminiszternek, hogy mozdítsa el posztjáról az ortodox egyházak ügyeinek referensét BERKIT, aki a Moszkvai patriarchátus ellen dogozik. 4. A kezdeményezést és a szervezést az összes magyar ortodox egyházközségek egy Magyar ortodox egyházba való egyesítéséről köteles magára venni nem a Moszkvai patriarchátus, akinek ebből szemrehányások és vádak származtak volna, hanem a magyar kormány. Ez utóbbinak be kell vetni miden rendelkezésre álló eszközét, az egyesítésre való törekvés ösztönözésére és fejlesztésére, például a magyar papok fizetési arányának megnövelésével. Puskin álláspontja lényegében megegyezett a Moszkvai patriarchátus törekvésével, elkerülni a konfliktusokat a Román és a Szer egyházakkal. Felajánlva a kezdeményező szerepet a magyar kormánynak, világosan megérttette azt, hogy ez a kérdés messze túllépi tisztán vallási dolog fogalmát, azonban a magyar oldal, mint már említettük, ennek ellenkezőjéről próbálta meggyőzni a szovjet oldalt. A következőkben a magyar vezetés kitartása, amely erőltetetten elérte MOE megalapításáról szóló kérdés megoldását, megmutatta, hogy a magyar oldal nem engedte ki látóköréből a

14 14 tisztán vallásügyi kérdés politikai jelentőségét sem. Például, 1949 január 28-án a SZU. Külügyminisztériuma jelentést tett a az OOE ügyeivel fogalakozó Tanácsnak, a magyarok soros petíciójáról a jurisdikció kérdésének sürgős megoldása ügyében, és az Alexíj patriarchával történt találkozó alatt, a magyar követ, Molnár, bedobott egy csalit: félreérthetetlenül tudomására adta, hogy a MOE megalakulása és következőleg a magyar uniátusok hozzácsatolása meggyengítené a Vatikán befolyását az országban. Az a számítás, hogy ez alkalommal szovjet vezetés helyesen fog reagálni, beigazolódott: 1949 áprilisában az OOE ügyeivel foglalkozó Tanács javasolta a Moszkvai patriarchátusnak megvizsgálni a Varjú János vezette magyar ortodox közösség kérését az ő felvételükről OOE jurisdikciójába. A Moszkvai patriarchátus pozitívan válaszolt, de egyidejűleg mérlegelve az egyházközségek fejéhez kapcsolódó kérdés összetettségét, javasolta a magyarországi ortodox egyházközségek esperesévé Iván Michajlocs Kopolovics protojerejt. Kopolovics, nemzetiség szerint orosz, Kárpátalján született, 1933 óta volt pap és beszélt magyarul és 1946 között, mint a Kárpátaljai Ukrajnai Tanács tagja részt vett a kárpátaljai terület Szovjet Ukrajnával való egyesítésében. Kopolovics kandidatúrája egyeztetve volt az OOE ügyeivel foglalkozó Tanáccsal, de át kellet esni a szovjet praktika összes stádiumán, beleértve a Külügyminisztériumot, az Állambiztonsági Minisztériumot és a külpolitikai osztály információs bizottságát. A bürokrácia gépezete azonban olyan lassan dolgozott, hogy Karpov-nak az ÖKP(b) (ősszovjet kommunista bolsevik párt) KB (Központi Bizottságának) külügyi osztályát vezető V.G: Grigorjanhoz kellett segítségért fordulni: Már eltelt öt hónap, a mi egyházi, de elsősorban állami érdekeink feltétlenül léteznek és a kérdést kívánatos és szükséges gyorsan megoldani. Lehetőségünk van egy egyházat kapni Magyarországon Moszkva jurisdikciója alatt, és ezt kérik barátaink Magyarországon. Közlik velem, hogy a magyar papok között voltak már próbálkozások felvenni a kapcsolatot az amerikaiakkal, átmenni egy másik jurisdikcióba, mondván: Úgy látszik Moszkvánál semmit sem érünk el október 26-án Karpov újra kérvényt adott be, de ez alkalommal a kormány és az ÖKP(b) KB Molotovhoz és Grigorjánhoz fordult és mellékelte egy Sztálin nevére szóló jegyzet szövegének piszkozatát. Valószínűleg argumentációként az OOE ügyeivel foglalkozó Tanács vezetője beleírta a Varjútól kapott távirat szövegét, melyszerit az ortodox egyházközségek helyzete egyenrangú az ortodoxia megsemmisítésével Magyarországon.

15 15 Végre Kopolovics kiküldetése Budapestre megoldódott, és 1949 november 29-én a magyar ortodox egyházközségek új esperese megérkezett szolgálati helyére. A magyar kormány, a megszokott rend szerint, 1949 december 16-án, egy külön ülésen vitatta meg a Kopolovics érkezésével egybefüggő kérdéseket és elfogadta az ortodox egyházközségek esperessé (magyar variánsban adminisztrátorrá) való kinevezését. Miután a kultuszminiszter december 19-én értesítette erről Kopolovicsot, ekkortól megkezdhette az istentiszteletek celebrálását és más ügyei intézését január 25-én benyújtotta első beszámolóját Alexíj patriarchának. Az Ortutay D. miniszterrel és Grigoríj (Zubkovics) püspökkel való találkozások és az első istentiszteletek a magyar és orosz ortodox egyházközségekben alapot adtak neki fontos és messzemenőkig nem optimista következtetésekre. Itt egy nagyon nehéz munka vár fejezte be Kopolovics, megjegyezve az idegi állapotot, egy igazi ortodox istentisztelet hiányát és ezzel kapcsolatban az egyházi körökben kialakult véleménnyel, hogy az ortodoxiában mindenki azt tehet, amit akar. A beszámoló szerint Kopolovicsnak sikerült eloszlatni Georgíj püspök bizalmatlan véleményét, aki az orosz esperes érkezését a szerb egyházközségek elleni támadásnak vette. De a püspök megmaradt a saját meggyőződésében, hogy minden ortodoxak Magyarországon, a románok kivételével, neki kell engedelmeskedni és, hogy az Orosz ortodox egyház beatvakozása a Magyarországon levő ortodox egyház ügyibe nem fér össze a szláv szolidaritással. A magyar hatóságok szóban felajánlották az esperesnek a magyar állampolgárság felvételét meghagyva neki a szovjet állampolgárság megtartását is. Ezen kívül a magyar kormány kifejezte kívánságát az Alexíj patriarcha által kiadott, a magyar ortodox egyházközségek ideiglenes vezetéséről szóló Rendelkezés kiegészítésére, miszerint a kiegészítésben biztosítani kell az államnak az egyház tevékenysége fölötti legmagasabb fokú ellenőrzési jogot. A törvényhozás és a gyakorlat értelmében felajánlották, hogy az ortodox egyház kössön szerződést (konkordátumot) Ilyen szerződések 1948-ban meg lettek kötve a református és a lutheránus egyházakkal, de ilyenek nem léteztek sem a római-katolikus sem pedig az ortodox egyházzal. Georgíj püspök készített egy ilyen dokumentum tervezetet, de ennek elfogadását fékezte a magyar ortodox egyházközségek helyzetének zavarossága. Kopolovics kérésére átadtak neki egy felsorolást ennek a konkordátumnak a nyolc alapvető (princípium) cikkelyeiből.

16 16 A szerződés feltételezte egy közös, egyházi és állami személyekből álló komisszió létrehozását a felmerülő problémák megoldására. Az állam kötelességet vállal a vallási élet szabadságáért, beleértve az istentiszteleteket, hitoktatást, vasárnapi iskolák működését, anyagi támogatást az egyháznak, azon feltétel mellett, hogy ez minden 5. évben 25%-kal csökken. A támogatás véglegesen megszűnik 1968 december 31-vel. Az egyház maga részéről kötelességet vállal az istentiszteletekben az állami vezetőkért és a népért imádkozni, ünnepélyes istentiszteleteket tartani az állami ünnepeken, beleegyezni az iskolák államosításába stb. Megismerkedve a beszámoló tartalmával, az OOE ügyeivel foglalkozó Tanács vetetője, Karpov, ahova eljutott ennek másolata, elrendelte egy sürgős kérelem beadását a SZU. Külügyminisztériumába az esperes által felvetett kérdések ügyében (magyar állampolgárság, anyagi támogatás konkordátum). Az iraton található megjegyzés szerint ilyen kérelem el lett készítve külügyminiszter helyettesi szintjén. Ezeknek a kérdéseknek megvitatása a hivatalos szervekben elhúzódott augusztus 4-én a Tanács egyik jelentésében rámutattak, hogy a magyar oldal (Rákosi elvtárs) kényszerült még egyszer emlékeztetni, hogy kívánatos lenne az esperesnek felvenni a magyar állampolgárságot, hogy általában sokkal szélesebben ki lehessen használni Kopolovicsot a katolikus reakció elleni vívott harcban, mint most. Ezen kívül a magyarok, mint a feljegyzésben látható, nem adták fel a gondolatot, az összes magyar ortodoxokat (ezek számát Rákosi 100 ezerre tett) a Moszkvai patriarchátus vezetése alatt összevonni, és ehhez szükséges, többek között, Kopolovics püspöki méltóságba helyezése. Rákosi említette mondják a feljegyzésben - hogy Kopolovics ideküldése egybefüggött az ő (Rákosi) kérésével, és a fent említett terv szerint történt. (Így a szövegben. szerzők). A magyar fél kívánata nem volt kivitelezhető, mert Kopolovics családos ember volt, így nem tudta felvenni a püspöki rendet. Kellett neki egy utódot találni, ellenkező esetben, mint alternatíva, fenntartották volna az esperességet az országban (akkor Kopolovics magyar állampolgárság felvételének lett volna értelme). Ebben a szellemben adott választ az OOE ügyeivel foglalkozó Tanács a SZU. Külügyminisztériumának év végére az ortodox egyház szituációja Magyarországon nehéz maradt. Megmaradt a feldaraboltság, az egyházközségek legnagyobb része (magyar és a orosz) továbbra is nyomorúságos helyzetben volt. A szovjet jugoszláv konfliktus, a Kominform novemberi (1949.) rezolúciója után, egy

17 17 kiélesedett fázisba került, és a Kopolovics lelki vezetése alatt álló és a szerb egyházközségek között megszakadt minden kapcsolat. Kopolovics utazásai alatt nem látogathatott meg egy szerb egyházközséget sem, akadályozta ebben Georgíj püspök és, mint mondták a Moszkvába küldött beszámolóban, Gavriíl patriarcha tiltása. A románok sem fagytak fel régi hozzáállásukkal, sőt törekedtek megerősíteni a Román egyház hatalmát és befolyását Magyarországon szeptemberében Jusztinian patriarcha közölte Mundrucu Péter vikáriussal, hogy szándékában áll megnyitni Magyarországon egy főpapi katedrát a román ortodoxok részére. Ez a kérés novemberben be lett nyújtva a magyar hatóságokhoz, ami kiváltotta Moszkva igen nagy aggodalmát, ahol a magyarországi ortodox románok kohézióját patriarchájuk körül, nem kívánságosnak tulajdonították. Az adott szituációban Moszkva befolyásának kiszélesítési lehetőségei kimerültek. Az ortodoxia Magyarországon való megerősítésének feladata, melyet a kormány nem vett le a napirendről, új megközelítést követelt. A hatalom figyelmét az uniátusok vonták magukra, kiknek száma 1950 őszén 248 ezer volt. A SZU. Külügyminisztériuma és az OOE. Ügyeivel foglalkozó Tanács közötti információváltás arra mutat, hogy őszén a szovjet külpolitikai osztályon világos hangsúlyt fektettek a magyar uniátusok közötti munkára, akiket le kellett szakítani a katolikusokról és egyesíteni az ortodox egyházzal.. A külügyminisztérium ajánlata szerint az uniátusokkal nagy elővigyázatossággal kell dolgozni, számítani kell arra, hogy a katolikus propaganda aktívan közöl tényeket az uniátus egyház tragikus végéről a SZU-ban. Az OOE ügyeivel foglalkozó Tanácsban meghallgatták ezeket a figyelmeztetéseket, és próbálkoztak az uniátus problémára egy új megközelítési módot kidolgozni Magyarországon: A nem tökéletesen sikerült Uzsgorodi unió felszámolása Csehszlovákiában, olyan taktikát követel mely nem hozza előtérbe a Moszkvai patriarchátust (kurzív a mienk szerzők). Ebből kifolyólag és megfontolva, egy részt a román egyházközségek számát, másrészt Georgíj szerb püspök könnyen előrelátható ellenkezését, a Tanács kész volt átadni a vezető szerepet a magyarországi uniátus probléma megoldásában a Román ortodox egyháznak. Gyakorlatilag ezt az ügyet úgy kell kezdeni, hogy ajánlatot tegyünk a Moszkvai patriarchának, hogy írásban kérje ki Jusztinian patriarcha hozzáállását egy Magyarországon kialakítandó (a jövőben) autokefál ortodox egyház megszervezéséhez és milyen gyakorlati segítséget tudna nyújtani ebben a

18 18 kérdésben a magyar ortodoxoknak. Egy Magyar autokefál ortodox egyház szükségességét meg lehet indokolni az előttünk álló missziós munkával a magyar görög katolikusok (uniátusok) között. Csak Jusztinian patriarcha érdemi válasza után lehet kidolgozni a gyakorlati lépéseket áll a beszámolóban, melyet a Tanács munkatársa V.SZ.Karpovics készített elő 1950 decemberében. Ezzel egyidejűleg, nem várva Jusztinán válaszára, terveztek egy magyar nyelvű ortodox magazin kiadását, mint az ortodox magyarok egyesülésének központját a békéért való küzdelem platformján. Első időben a magazin vezetésével a Moszkvai patriarchátus esperesét kellett volna megbízni, következőképpen neki kellett volna megszervezni szerkesztőbizottságot, magyar, román és szerb képviselőkből. Elgondolkozva a Moszkvai patriarchátus esperességének szervezeti megerősítésén és a jövőbeli püspök kandidatúrájáról, a Tanács munkatársai megállapodtak D.F. Berdjakov protojerei személyben. Ezek a tervek, mint már a közeli jövő megmutatta, papíron maradtak. A es évek határán történ változások idején a klerikális reakció elleni harcban Magyarországon, a népi-demokratikus hatalom a katolikus reakció -nak a progresszív protestáns egyházzal való szembeállítás taktikáját választotta így ez utóbbinak sikerült pozícióját komolyan megszilárdítani. Ezekben a körülményekben a magyar vezetés elvesztette érdeklődését a gyenge, szétdarabolt és legnagyobb mértékben nemzeti kisebbségek lelki ellátását végző ortodox egyház iránt. Hozzákapcsolódóan, az OOE ügyeivel foglalkozó Tanács véleménye szerint, érezhető volt valamiféle nemtörődömség és egyértelmű alulértékelés. Ennek tanúságára gyakran voltak esetek, hogy az ortodox papok kongruái késedelmesen lettek kifizetve, az orosz vezetés alatt álló egyházközségek tulajdonait állomosították, annak ellenére, hogy az február 17. törvény szerint az egyházi épületek nem kerülhettek állomosítás alá, ignoráltak az ortodox egyház képviselőit, kiket nem hívtak meg a hivatalos fogadásokra stb. Megjegyezzük, hogy nem volt szó semmiféle politikai diszkriminációról az ortodox egyházzal szemben, inkább a vele való szoros együttműködés szükségességének hiányáról. Ez összefüggött az uniátus kérdés érdektelenné válásával, melynek megoldására, mint Moszkvában kénytelenek voltak elkönyvelni, hogy Magyarországon, az 50-es években hiányoztak az előfeltételek. Igaz, helyenként az ortodox papság köreiben felmerültek kívánságok az uniátusok visszatérítésére az ortodox nyájba, de ezeket az országban lévő szovjet képviselők kalandorságnak minősítették, például, a

19 19 budapesti Szovjet követség utasítására Kopolovics szigorúan felszólította a debreceni ortodox papot, aki megpróbálta kiterjeszteni munkáját az uniátusokra. Ezzel kapcsolatban figyelmeztetést kapott a debreceni szovjet konzulátus is. Egyidejűleg a szovjet oldal próbálkozott meggyőzni a magyar vezetőséget hogy az ortodox egyház kevésbé veszélyes a hogy az elsőt kell támogatni, mert a magyar uniátusok Vatikántól való leszakításának problémája akármikor aktuálissá válhat (kurzív a mienk. Szerzők). A magyar uniátusok képzik a Csehszlovákiában, Romániában és a Szovjetunióban uniátusok a Vatikántól leszakított részét. Meghagyni a Vatikánnak Magyarországon az uniátusokat azt jelentené meghagyni neki egy hídfő lehetőségét Európa keleti részében hatással lenni az uniátusokra Csehszlovákiában, Romániában és a SZU-ban. A Vatikán nem tudhatja nem megérteni a Magyarországon megmaradt uniátusok ez az utolsó, ami az unióból megmaradt a népi demokratikus országok területén. Az uniátusok elszakítása Magyarországon a katolikusoktól nem egy helyi kérdés, ebben érdekeltek a szomszédos országok is, húzták alá az OOE ügyeivel foglalkozó Tanács jelentésében 1952 őszén. Azonban a magyar vezetőség, a MKP KB-ának agitprop helyettes vezetőjének, Lakatos E. -nek és az egyházügyi Tanács vezetőjének, Horváth J. nek személyében, 1952 augusztusában a szovjet diplomaták értésére adta: nem kívánatos ama elképzelés, hogy a MOE progresszívebb lenne, mint más egyházak. Moszkvában, nem alaptalanul, úgy értelmezték, hogy a magyarok ezen értékelése kiterjedt az ortodox egyház teljességére. Megoldatlan maradt a kérdés egy a SZU-ból származó püspök kinevezéséről. Az 1951 július 4-én kiadott rendelet után, miszerint a magasabb egyházi tisztségek elfoglalása csak a magyar kormány hozzájárulásával történhet, az egyházügyi Tanács, a szovjet követség értékelése szerint, teljesen közömbös módon viselkedett. A Moszkvai patriarchátus, Kopolovics értesülései szerint, munkálkodott a Ukrán Kárpátaljai Venjamin (Kerekes) archimandrita kandidatúráján, de Kopolovics ehhez való hozzáállása nagyon visszafogott volt. Azzal együtt, hogy Kopolovics időről időre felemelte a saját leváltásáról szóló kérdést Alexíj patriarchánál. Az OOE ügyeivel foglalkozó Tanács és a SZU. Külügyminisztériuma egyetértettek az ortodoxia Magyarországon történő fejlődési perspektívájának értékelésében: Az ortodox egyházközségekkel célszerű meghagyni a jelen helyzetet az ortodoxok egyesítésének semmi politikai jelentősége nincs augusztus 5-én a SZU.

20 20 Külügyminisztériumának osztályvezetője, M.J. Zimjánin Karpofhoz írt levelében a görög-katolikus egyház magyarországi helyzetével kapcsolatban konstatálta: Az uniátusok problémáját illetőleg, a jelen helyzetben megpróbálni elszakítani őket a Vatikántól, a katolikus klerikális reakció részéről semmi mást nem eredményezne, mint szükségtelen lármát, és ilyen módon az ortodox egyházról szóló kérdés, mint az uniátusok visszatérésének alapja az ortodox egyházba, ejtetik, legalább is a közel jövőben (kurzív a mienk. Szerzők). Ilyen módon az 50-es évek elején az ortodoxia Magyarországon három jurisdikció megőrzése mellett folytatta létezését A Moszkvai patriarchátus alá tartozó egyházközségek gyengesége, és hogy ez utóbbi nem akarta magát beleráncigáltatni a magyar-román nézeteltérésekbe, elrontani kapcsolatait a SZOE-zal és a ROE-zal, a Jugoszláviával történt szakítás ami hatással volt a szerb egyházközségekkel való kapcsolatokra Magyarországon, az uniátus probléma megoldásának szemmel látható elodázása az országban ezek és más körülmények ahhoz vezettek, hogy Moszkvában célszerűnek tartották megőrizni a magyar ortodoxiában kialakult status-quo -t megőrizni. A magyar oldal hozzáállását bemutató dokumentumok mutatják, az 50-es évek elején, ellentétben más szovjet blokkhoz tartozó országokkal, az uniátusok problémájának megoldásába nem volt hajlandó belekeverni az ortodox egyházat. Számítottak a katolikus püspökség az államnak való alárendelésére, mely a jövőre nézve, közvetített módon, meggyengíthette volna a görög-katolikus egyházat. Végső értelemben az ortodoxia megszilárdításának feladata Magyarországon az uniátus egyház sorsán kívül történt júliusában Alexíj patriarcha, a Szentháromság-Szt. Szergej kolostorban, pappá szentelte az összes magyarországi ortodox egyházközség esperesének kinevezett Berki F.-t évre ezeket az egyházközségeket a SZOE és a ROE beleegyezésével fennhatósága alá vette a Moszkvai patriarchátus.

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Tájékoztató a hit-és erkölcstan oktatásról a 2014-2015-ös tanévben

Tájékoztató a hit-és erkölcstan oktatásról a 2014-2015-ös tanévben Tájékoztató a hit-és erkölcstan oktatásról a 2014-2015-ös tanévben Kedves Szülők! A 2014-2015-ös tanévben a Kerék Általános Iskola és Gimnáziumban a következő egyházak tartanak hit-és erkölcstan oktatást:

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Előterjesztés 8. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Pályázat előkészítése és benyújtása az Európa a polgárokért testvérvárosi találkozók programra Az

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat támogatására.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat támogatására. BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2015. április 1-i ülésére Készítette: dr. Kozma Enikő alpolgármesteri jogi referens Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. a Cigány Kisebbségi Önkormányzat székhelyén, a III. emeleti irodában.

Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. a Cigány Kisebbségi Önkormányzat székhelyén, a III. emeleti irodában. Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. Ikt.sz.: /2008. J E G Y Z Ő K Ö N Y V (Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére, a jegyzőkönyv

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2012. 14. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2012. 14. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2012. 14. hét Erdély Önálló magyar vonal a MOGYE-n Elfogadta a kormány azt a határozatot, amely egy új kart hoz létre a magyar és angol tannyelvű szakok számára a Marosvásárhelyi

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 2/2015. számú jegyzőkönyv J E G Y Z Ő K Ö N Y V ÚJRÓNAFŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. február 16-án megtartott nyilvános testületi ülésről J E G Y Z Ő K Ö N Y V mely készült Újrónafő

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Román Nemzetiségi Önkormányzat 5665 Pusztaottlaka Felszabadulás 10. Tel. / Fax: 68/428-000 E-mail: ottlaka@freemail.hu JEGYZŐKÖNYV

Román Nemzetiségi Önkormányzat 5665 Pusztaottlaka Felszabadulás 10. Tel. / Fax: 68/428-000 E-mail: ottlaka@freemail.hu JEGYZŐKÖNYV Román Nemzetiségi Önkormányzat 5665 Pusztaottlaka Felszabadulás 10. Tel. / Fax: 68/428-000 E-mail: ottlaka@freemail.hu Iktatószám: 76-6/2014./Önk. JEGYZŐKÖNYV Készült: Pusztaottlaka Román Nemzetiségi Önkormányzat

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

MEDIÁCIÓ. A viták békés rendezésének útja.

MEDIÁCIÓ. A viták békés rendezésének útja. MEDIÁCIÓ A viták békés rendezésének útja. Ha megtanulunk a szívünkből beszélni, az asztalra tenni a különbségeinket, és kölcsönös tisztelettel és méltósággal párbeszédet folytatni, annak a konfliktus megoldása

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet TARTALOM Elõszó................................ 11 Érdekképviseleti lehetõség integrációs alku............ 17 1. Az MNSZ a magyar és a román történeti diskurzusban......... 17 2. A romániai magyarság kisebbségpolitikai

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Békéscsaba Megyei Jogú Város Román Kisebbségi Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. Ikt.sz.: /2009. J E G Y Z Ő K Ö N Y V /Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére, a jegyzőkönyv

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 28-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 28-i rendes ülésére 17. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 28-i rendes ülésére Tárgy: Kárpátaljai Csoma település támogatása Előterjesztő: Szabó

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 4.) Kezdeményezés német nyelvű helységtábla kihelyezésére Előadó: Czinki Ferenc elnök

M E G H Í V Ó. 4.) Kezdeményezés német nyelvű helységtábla kihelyezésére Előadó: Czinki Ferenc elnök Magyarszentmiklós község Német Kisebbségi Önkormányzat Elnöke M E G H Í V Ó 2009. szeptember 8-án (kedden)17.30 órakor ülést tart, melyre tisztelettel meghívom. Tervezett napirend: 1.) A 2009. I. félévi

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2014. augusztus 28-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2014. augusztus 28-i ülésére Tárgy: Ivóvízminőség-javító projekt konzorciumi megállapodás II. kiegészítése Előkészítette: Gál András osztályvezető Véleményező bizottság: Műszaki Osztály Pénzügyi Bizottság Sorszám: IV/6 Döntéshozatal

Részletesebben

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

AZ MDP KÖZPONTI VEZETŐSÉGE, POLITIKAI BIZOTTSÁGA ÉS TITKÁRSÁGA ÜLÉSEINEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI I. KÖTET

AZ MDP KÖZPONTI VEZETŐSÉGE, POLITIKAI BIZOTTSÁGA ÉS TITKÁRSÁGA ÜLÉSEINEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI I. KÖTET MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 18. AZ MDP KÖZPONTI VEZETŐSÉGE, POLITIKAI BIZOTTSÁGA ÉS TITKÁRSÁGA ÜLÉSEINEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI I. KÖTET 1948 1953 Magyar Országos Levéltár AZ MDP NAPIRENDI JEGYZÉKEI

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS J E G Y Z Ő K Ö N Y V

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS J E G Y Z Ő K Ö N Y V BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KISEBBSÉGI, ÉRDEKEGYEZTETŐ ÉS KÜLKAPCSOLATI BIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt.sz.:: I. 230-7/2009. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax:

Részletesebben

Jegyzőkönyv a Szegedi Szlovákok Egyesülete 2013. június 22 -én 15 órára ősszehívott közgyűléséről

Jegyzőkönyv a Szegedi Szlovákok Egyesülete 2013. június 22 -én 15 órára ősszehívott közgyűléséről Jegyzőkönyv a Szegedi Szlovákok Egyesülete 2013. június 22 -én 15 órára ősszehívott közgyűléséről Mellékletek: jelenléti ív meghívó Módosított alapszabály Közgyűlés helye: Szeged, Szent-Györgyi Albert

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata a módosított napirendet elfogadta.

Jegyzőkönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata a módosított napirendet elfogadta. Jegyzőkönyv Készült Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Kaposvár, Szent Imre u. 14. II/12. sz. alatti székhelyén 2013. február 19-én 10.00-kor megtartott üléséről. Jelen voltak:

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS J E G Y Z Ő K Ö N Y V

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS J E G Y Z Ő K Ö N Y V BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KISEBBSÉGI, ÉRDEKEGYEZTETŐ ÉS KÜLKAPCSOLATI BIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt.sz.:: I. 230-4/2009. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax:

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Szertartások és vallás! szokások az unitárius egyházban.

Szertartások és vallás! szokások az unitárius egyházban. Szertartások és vallás! szokások az unitárius egyházban. Keresztelés. 1 5-ik közlemény. Isten tisztelése és imádása nincsen sem helyhez, sem időhöz kötve, de az ember életének minden főbb mozzanata kapcsolatba

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

T á r g y s o r o z a t a

T á r g y s o r o z a t a 1 Nyírparasznya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 30-án megtartott rendes ülésének a, jegyzőkönyve b, tárgysorozata c, határozatai: 39/2011.(V. 30.) d, rendeletei: Iktatószáma: 1-30/2011.

Részletesebben

Konfrontációs levelek

Konfrontációs levelek Konfrontációs levelek Írta: Negyedik bővített változat 2016 Tartalomjegyzék Bevezetés 8. 1. Tisztelt Szerkesztőség! (2014.10.13) 8. 2. Nyílt levél a magyar titkosszolgálatok állományához! (2015.09.08)

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. 17/2008. (IX. 5.) MNÖ határozatot

JEGYZŐKÖNYV. 17/2008. (IX. 5.) MNÖ határozatot JEGYZŐKÖNYV Készült: A Veszprém Megyei Német Önkormányzat testületének 2008. szeptember 5-én 14 30 órai kezdettel Veszprémben, a Német Házban (Thököly u. 11.) megtartott nyilvános üléséről. Jelen voltak:

Részletesebben

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET!

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! 8441-1/2006. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról Budapest,

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007.

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. február) Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 16. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 16. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2015. 16. hét Erdély Újraválasztották Kelemen Hunort az RMDSZ élére Újabb négy évre Kelemen Hunort választotta elnökévé az RMDSZ pénteken, a szövetség Kolozsváron tartott 12.

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.17. C(2013) 9098 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alternatívbefektetésialapkezelők

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV a bizottság 2013. július 23-án megtartott üléséről

JEGYZŐKÖNYV a bizottság 2013. július 23-án megtartott üléséről SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGA 6/2013. JEGYZŐKÖNYV a bizottság 2013. július 23-án megtartott üléséről Határozatok száma: 31-34. TARTALOMJEGYZÉK 31/2013.(VII.23.)

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Dunaegyháza Község Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat 2014. március 27. napján megtartott üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Dunaegyháza Község Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat 2014. március 27. napján megtartott üléséről J E G Y Z Ő K Ö N Y V Dunaegyháza Község Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat 2014. március 27. napján megtartott üléséről DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG SZLOVÁK NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült:

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület! Orgovány Község Önkormányzata, Önkormányzat Polgármestere, Képviselő-testülete részére Tárgy: Bölcsődei Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzatának elfogadása Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Új napirendi pont 39. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS

Új napirendi pont 39. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Új napirendi pont 39. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 28-i rendes ülésére Tárgy: Az intézményfenntartó társulás keretében

Részletesebben

2014. július szeptember EPSA Hírlevél

2014. július szeptember EPSA Hírlevél Kedves Önérvényesítők! Ez az Önérvényesítők Európai Platformjának hírlevele. Az Önérvényesítők Európai Platformját röviden EPSA-nak hívják. Ebben a számban sok érdekes hírt szeretnénk megosztani veled.

Részletesebben

PUSZTASZABOLCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. SZEPTEMBER 11-I RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK

PUSZTASZABOLCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. SZEPTEMBER 11-I RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK Ikt.szám: 53-20/2013. PUSZTASZABOLCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. SZEPTEMBER 11-I RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE HATÁROZATOK SZÁMA: 557, 558, 559, 560/2013. (IX. 11.) 2 Jegyzőkönyv Készült

Részletesebben

LdU Aktuell június - július. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell június - július. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - MNOÖ Közgyűlés 2012. 07. 07. - Az MNOÖ-intézmények igazgatói pályázatainak nyertesei LdU LdU Aktuell Aktuell 2012. 2012. április június

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola 8000 Székesfehérvár, Koppány u. 2/a. SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. NOVEMBER 1 Általános rendelkezések Az Iskola Szülői Szervezete

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

Human Rights Implementation Centre

Human Rights Implementation Centre Human Rights Implementation Centre Jelentés a kínzás elleni ENSZ egyezmény Fakultatív Jegyzőkönyvének Magyarország általi ratifikációjáról, valamint a nemzeti megelőző mechanizmus kijelöléséről Készítette:

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Az elnökségi ülés helyszíne: Magyar Sport Háza (1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.), I. emeleti kocka tárgyaló

Jegyzőkönyv. Az elnökségi ülés helyszíne: Magyar Sport Háza (1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.), I. emeleti kocka tárgyaló Jegyzőkönyv a Fogyatékosok Országos Diák-, és Szabadidősport Szövetségének (a továbbiakban: FODISZ) 2014. szeptember 6-án megtartott elnökségi üléséről (a továbbiakban: ülés) Az elnökségi ülés helyszíne:

Részletesebben

Jegyzőkönyv. 1. napirendi pont (201. számú): Tájékoztató és vita új pályázati kiírásokról

Jegyzőkönyv. 1. napirendi pont (201. számú): Tájékoztató és vita új pályázati kiírásokról Jegyzőkönyv Készült: Jelen vannak: Napirendi pontok: 2009. január 20-án Etyek Község Önkormányzat Képviselő-testület Vállalkozói és Pályázati Bizottságának nyílt üléséről A mellékelt jelenléti ív szerint

Részletesebben

Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata

Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata Ezen utasítás továbbadása az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár írásos engedélye nélkül nem megengedett. TARTALOMJEGYZÉK 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA...

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Sissi Svédországi Magyar ők Szövetségének ALAPSZABÁLYA

Sissi Svédországi Magyar ők Szövetségének ALAPSZABÁLYA Sissi Svédországi Magyar ők Szövetségének ALAPSZABÁLYA 1. év A Sissi Svédországi Magyar Nők Szövetsége a Svédországban élő magyar anyanyelvü és a Szövetség alapszabályával egyetértő nők, pártpolitikailag

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

Az elsõ magyar ombudsman Gönczöl Katalin Kóthy Judit: Ombudsman, 1995 2001. Helikon kiadó. Budapest, 2002.

Az elsõ magyar ombudsman Gönczöl Katalin Kóthy Judit: Ombudsman, 1995 2001. Helikon kiadó. Budapest, 2002. KERTÉSZ IMRE Az elsõ magyar ombudsman Gönczöl Katalin Kóthy Judit: Ombudsman, 1995 2001. Helikon kiadó. Budapest, 2002. Az elsõ magyar ombudsman története divatos kifejezéssel élve sikersztori. Pedig igencsak

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

Bagod Község Önkormányzati Képviselőtestületének 7/2011.(IV.29.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Bagod Község Önkormányzati Képviselőtestületének 7/2011.(IV.29.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról Bagod Község Önkormányzati Képviselőtestületének 7/2011.(IV.29.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról Bagod község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 2013. február 5-én tartott nyilvános rendkívüli ülésének jegyzőkönyve

Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 2013. február 5-én tartott nyilvános rendkívüli ülésének jegyzőkönyve Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 2013. február 5-én tartott nyilvános rendkívüli ülésének jegyzőkönyve Határozatok: 17/2013. (II. 05.) 18/2013. (II. 05.) J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült:

Részletesebben

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel.

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. Bognárné Laposa Ilona (Zala Megyei Kórház) Intézetünk sikerrel pályázott a GYEMSZI

Részletesebben

Közoktatás és versenyképesség

Közoktatás és versenyképesség Varga Bálint Közoktatás és versenyképesség A 2007-es esztendő az oktatási rendszer szempontjából újdonságok sorával zárul: miközben az év folyamán a közbeszédet elsősorban a tandíj-vita uralta, valamint

Részletesebben

Debreczeni Arany-Keresztes Lovagok Egyesülete 4028 Debrecen, Nyíl utca 64. 2009. évi Közhasznúsági jelentése

Debreczeni Arany-Keresztes Lovagok Egyesülete 4028 Debrecen, Nyíl utca 64. 2009. évi Közhasznúsági jelentése Debreczeni Arany-Keresztes Lovagok Egyesülete 4028 Debrecen, Nyíl utca 64. i Közhasznúsági jelentése Debrecen, 2010. május 21. Békési Tibor kapitány 1 A Debreczeni Arany-Keresztes Lovagok Egyesülete Közhasznúsági

Részletesebben

A MAGYAR KORMÁNY SZÁMÁRA A KÍNZÁS ÉS EMBERTELEN VAGY EURÓPAI BIZOTTSÁG (CPT) MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSÁRÓL

A MAGYAR KORMÁNY SZÁMÁRA A KÍNZÁS ÉS EMBERTELEN VAGY EURÓPAI BIZOTTSÁG (CPT) MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSÁRÓL Fordítás angol nyelvről EURÓPA TANÁCS Titkos CPT/Inf (2004) 18 Strasbourg, 2003. november 18. JELENTÉS A MAGYAR KORMÁNY SZÁMÁRA A KÍNZÁS ÉS EMBERTELEN VAGY MEGALÁZÓ BÁNÁSMÓD VAGY BÜNTETÉSEK MEGELŐZÉSÉRE

Részletesebben

A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz

A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára Kritika és válasz Érdeklődéssel olvastuk Repárszky Ildikó és Dupcsik Csaba elemzését a történelem érettségi szerkezetében

Részletesebben