FCC-BENZINEK MINSÉGJAVÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FCC-BENZINEK MINSÉGJAVÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA"

Átírás

1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS FCC-BENZINEK MINSÉGJAVÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok Doktori Iskola keretében Készítette: Magyar Szabolcs okl. vegyészmérnök Témavezet: Dr. Hancsók Jen okl. vegyészmérnök, Eur. Ing., PhD egyetemi docens Pannon Egyetem Mérnöki Kar Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézet Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék Veszprém 2007

2 FCC-BENZINEK MINSÉGJAVÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Magyar Szabolcs Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok doktori iskolája keretében Témavezet: Dr. Hancsók Jen, PhD, egyetemi docens Elfogadásra javaslom (igen / nem) (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton... % -ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen /nem. (aláírás) Bíráló neve:......) igen /nem. (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el Veszprém,. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minsítése... Az EDT elnöke

3 TARTALOMJEGYZÉK KIVONAT... 4 ABSTRACT... 5 AUSZUG... 6 JELÖLÉSEK ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE... 7 BEVEZETÉS IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ FCC-benzinek kén- és nitrogéntartalom-csökkentésének jelentsége, szükségessége FCC-benzinek kén- és nitrogéntartalmú vegyületei FCC-benzinek kén- és nitrogéntartalom-csökkentésének fbb lehetségei FCC-alapanyag hidrogénezése vagy enyhe hidrokrakkolása FCC-katalizátoradalékok FCC-benzinek kén- és nitrogénmentesítése FCC-benzinek kén- és nitrogénmentesítésének korszer megoldásai FCC-benzinek szelektív hidrogénez kéntelenítése FCC-benzinek minségjavítása katalitikus desztillációval FCC-benzinek mély, nem szelektív kéntelenítése utólagos oktánszámnöveléssel FCC-benzinek kéntelenítése reaktív adszorpcióval Könny FCC-benzinek merkaptánmentesítése tökéletesített lúgos extrakcióval FCC-benzinek tioféntartalmának alkilezése FCC-benzinek kéntelenítése szelektív adszorpcióval FCC-benzinek kéntelenítése membránszeparációval FCC-benzinek kéntelenítése extraktív desztillációval FCC-benzinek kéntelenítése oxidációval és azt követ elválasztással FCC-benzinek kéntelenítése ionos folyadékokkal Következtetések a szakirodalmi közlemények alapján CÉLKITZÉSEK KÍSÉRLETI RÉSZ Felhasznált anyagok FCC-benzinek Kénvegyületek Katalizátorok Gázok Kísérleti berendezés Kísérleti módszer Vizsgálati és számítási módszerek Alapanyag- és termékvizsgálati módszerek... 56

4 Technológiai számítások Motorbenzin-keverési számítások módszere EREDMÉNYEK Teljes FCC-benzinek minségjavítása PtPd/USY katalizátoron PtPd/USY katalizátor alkalmazhatósága teljes FCC-benzinek minségjavítására FCC-benzinben lév egyedi olefinek átalakulásának vizsgálata Az alapanyag kéntartalmának hatása az olefinek átalakulására PtPd/USY és CoMo/Al 2 O 3 katalizátorok összehasonlítása (teljes FCC-benzin) PtPd/USY és CoMo/Al 2 O 3 katalizátorok teljesítképességnek összehasonlítása Egyedi olefinek reakcióképessége PtPd/USY és újgenerációs CoMo/Al 2 O 3 katalizátoron Nehéz FCC-benzin minségjavítása PtPd/USY katalizátoron PtPd/USY és CoMo/Al 2 O 3 katalizátorok összehasonlítása (nehéz FCC-benzin) Pirolízisbenzin és nehéz FCC-benzin elegy minségjavítása PtPd/USY és CoMo/Al 2 O 3 katalizátorokon A CoMo/Al 2 O 3 és a PtPd/USY katalizátorok minségjavító hatásának összefoglalása különböz összetétel FCC-benzinek esetében Motorbenzin-keverési számítások eredményei ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK

5 FCC-BENZINEK MINSÉGJAVÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA MAGYAR SZABOLCS PANNON EGYETEM ÁSVÁNYOLAJ- ÉS SZÉNTECHNOLÓGIAI TANSZÉK, VESZPRÉM 8201, Pf KIVONAT A szerz a disszertációban különböz forráspont-tartományú, kéntartalmú és összetétel fluidkatalitikus krakkbenzinek hidrogénez heterogén katalitikus minségjavítási lehetségét tanulmányozta PtPd/USY katalizátoron, amelyrl a szakirodalomban még nem számoltak be. Vizsgálta a PtPd/USY katalizátor teljesítképességét (cseppfolyós termékhozam, HDS, HDN, HDA és olefintelít aktivitás) valamint a mveleti paraméterek (hmérséklet, nyomás, LHSV) hatását. A PtPd/USY katalizátoron elállított termékek tulajdonságait összehasonlította egy hagyományos kereskedelmi CoMo/Al 2 O 3 katalizátoron, valamint egy FCC-benzinek szelektív kéntelenítésére ipari méretben is alkalmazott új generációs CoMo/Al 2 O 3 katalizátoron elállított termékekéivel. Bemutatta az alapanyag kéntartalmának a vizsgált PtPd/USY katalizátor olefinhidrogénez és kéntelenít aktivitására gyakorolt hatását. Tanulmányozta az FCCbenzinben lév egyes olefinek HDS körülmények közötti reakcióképességét azok szerkezetének és szénatomszámának függvényében. A kísérleti eredmények alapján megállapította, hogy a vizsgált PtPd/USY katalizátoron az mg/kg kéntartalmú, 10-25% olefintartalmú, 50 mg/kg-nál kisebb nitrogéntartalmú FCC-benzinekbl a kb. 10 mg/kg kéntartalmú, gyakorlatilag nitrogénmentes termékek célirányosan kiválasztott mveleti paraméterek alkalmazásával kisebb oktánszám-veszteséggel állíthatók el, mint a hagyományos CoMo/Al 2 O 3 katalizátoron. Ennek oka az, hogy a PtPd/USY katalizátor esetében az alapanyagban lév kénvegyületek és az azokból keletkez kén-hidrogén gátolja az olefinek oktánszám-csökkenéssel járó hidrogénezését. Bemutatta, hogy a PtPd/USY katalizátorral a mg/kg kéntartalmú, 50 mg/kg-nál kisebb nitrogéntartalmú, 50%-nál nagyobb aromástartalmú nehéz FCC-benzinek aromástartalma 6-15 abszolút %-kal csökkenthet, de ekkor azok kísérleti oktánszáma 6,5-11,5 egységgel csökken. Megállapította, hogy FCC-benzinek PtPd/USY vagy CoMo/Al 2 O 3 katalizátoron való hidrogénezése során annál könnyebben hidrogénezhet az FCC-benzinmátrixban lév n- olefin, minél kisebb annak szénatomszáma; az egyre nagyobb szénatomszámú olefinek konverziója közötti különbség a szénatomszám növekedésével csökken. Az egyenes láncú és elágazó α-olefinek kettskötés-izomerizációval gyorsan β-olefinekké alakulnak át, de a β- olefinek sokkal nagyobb mértékben hidrogénezdnek, mint az α-olefinek. PtPd/USY katalizátor esetében az olefinek kettskötés-izomerizációját az alapanyag kéntartalma 300 mg/kg koncentrációig nem gátolja. A ciklopentének és alkil-ciklopentének hidrogénezhetsége sorrendben a következ: ciklopentén > 3-metil-ciklopentén > 1-metil-ciklopentén > dimetilciklopentének > trimetil-ciklopentének. Motorbenzin-keverési számítások eredményei alapján megállapította, hogy a PtPd/USY katalizátoron elállított termékek a keverési recepturák módosítása, illetve a benzinkészlet oktánszámának növelése nélkül is alkalmasak szabványos minség, 10 mg/kg-nál kisebb kéntartalmú ESZ-95 és ESZ-98 motorbenzinek elállítására. 4

6 INVESTIGATION OF THE UPGRADING OF FCC GASOLINES SZABOLCS MAGYAR PANNON UNIVERSITY DEPARTMENT OF HYDROCARBON AND COAL PROCESSING, H-8201 VESZPRÉM, P.O. BOX. 158., HUNGARY ABSTRACT Possibility of the heterogeneous catalytic hydro-upgrading of various fluid catalytic cracked naphtha fractions with different boiling range was investigated over PtPd/USY catalysts, which has not been published so far. Performance of PtPd/USY (yield of liquid product, HDS, HDN, HDA and olefin hydrogenating activity) and the effect of process parameters (temperature, pressure, LHSV) was evaluated. Characteristics of the products obtained over PtPd/USY were compared with those produced over a conventional (commercial) CoMo/Al 2 O 3 and a new generation CoMo/Al 2 O 3 catalyst, which is currenly applied for the selective hydrodesulfurization of FCC gasolines on industrial scale. The influence of feed sulfur concentration on the olefin hydrogenating and HDS activity of PtPd/USY was explained. Effect of olefin structure and carbon number on the reactivity of several individual olefin compounds contained the FCC gasoline feed was studied under HDS conditions. On the basis of the experimental results it was found that by using the studied PtPd/USY catalyst and expediently selected process conditions, the loss of octane number is lower when practically nitrogen-free products of ca. 10 mg/kg sulphur content are produced than by using conventional CoMo/Al 2 O 3 catalyst. The reason of this is that in case of PtPd/USY catalyst the sulphur compounds present in the feedstock together with the hydrogen sulphide formed from them inhibit the hydrogenation of olefins, which is accompanied by octane loss. It was revealed that PtPd/USY is able to reduce the aromatics content of heavy FCC gasoline feeds containing mg/kg sulphur, less than 50 mg/kg nitrogen and more than 50% aromatics by 6-15 absolute %, however, their research octane number decreases by units. It was found that the higher the carbon number of the n-olefin contained in FCC gasoline matrix, the easier it is to hydrogenate during the HDS of FCC gasoline over PtPd/USY or CoMo/Al 2 O 3 catalyst; the conversion difference between the neighbouring n-olefin homologues decreases with carbon number. Linear and branched α-olefins are readily converted to β-olefins through double bond isomerization but hydrogenation rate of β-olefins is significantly higher than that of α-olefins. Double bond isomerization of olefins over PtPd/USY catalyst is not inhibited by the sulphur content of the feed up to 300 mg/kg. The order of hydrogenation rate of cyclopentenes and alkyl cyclopentenes is the following: cyclopentene > 3- methyl cyclopentene > 1-methyl cyclopentene > dimethyl cyclopentenes > trimethyl cyclopentenes. Gasoline blending calculations confirmed that the products obtained with PtPd/USY catalyst are suitable to produce standard grade RON 95 and RON 98 engine gasolines of lower than 10 mg/kg sulphur content even without the modification of blending recipes or the increase of octane pool. 5

7 PRÜFUNG DER QUALITÄTSVERBESSERUNG DER FCC-BENZINEN SZABOLCS MAGYAR UNIVERSITÄT PANNON, LEHRSTUHL FÜR MINERALÖL UND KOHLEVERARBEITUNG, VESZPRÉM H-8201, POSTFACH 158., UNGARN AUSZUG Die Dissertation stellt die Möglichkeiten der hydrierenden, heterogen-katalytischen Qualitätsverbesserung von fluidkatalytischen Krackbenzinen vor, deren Siedepunktsbereich, Schwefelgehalt und Zusammensetzung verschieden waren. Die Qualitätsverbesserung von fluidkatalytischen Krackbenzinen wurde auf dem PtPd/USY-Katalysator untersucht, worüber noch keine Beschreibungen in der Fachliteratur vorgelagen sind. Die Leistungsfähigkeit (flüssige Produktausbeute, HDS, HDN, HDA und olefinsättigende Aktivität) des PtPd/USY-Katalysators sowie der Effekt von technologischen Parametern (Temperatur, Druck, LHSV) wurden untersucht. Die Eigenschaften der auf dem PtPd/USY-Katalysator hergestellten Produkte wurden mit den Eigenschaften der auf einem traditionellen, handelsmäßigen CoMo/Al 2 O 3 -Katalysator hergestellten Produkte sowie mit den Eigenschaften der auf einem, für die selektive Entschwefelung von FCC- Benzinen auch in industrieller Größe angewandten Neugenerations- CoMo/Al 2 O 3 - Katalysator hergestellten Produkte verglichen. Der Effekt des Schwefelgehalts der FCC-Benzinen wurde, auf die olefinhidrierende Aktivität und Entschwefelungsaktivität des untersuchten PtPd/USY-Katalysators vorgestellet. Schließlich wurde die Reaktionsfähigkeit der einzelnen Olefine im FCC-Benzin unter HDS-Bedngungen in Abhängigkeit ihren Struktur und Kohlenstoffatomzahl dargestellt. Anhand der Versuchsergebnissen wurde festgestellt, dass die etwa 10 mg/kg schwefelhaltigen, praktisch stickstofffreien Produkte aus den mg/kg schwefelhaltigen, 10-25% olefinhaltigen und weniger als 50 mg/kg stickstoffhaltigen FCC-Benzinen durch die Anwendung der ausgewählten technologischen Parameter mit wenigeren Oktanzahlverlust auf dem erforschten PtPd/USY Katalysator hergestellt werden können, als auf dem traditionellen CoMo/Al 2 O 3 Katalysator. Der Grund ist dafür, dass die Schwefelverbindungen im Grundstoff und aus diesen entstehenden Schwefelwasserstoff die mit Oktanzahlverlust verlundene Hydrierung der Olefinen im Fall des PtPd/USY Katalysator behindert. Es wurde dargestellt, dass der Aromatgehalt der mg/kg schwefelhaltigen, weniger als 50 mg/kg stickstoffhaltigen, mehr als 50% aromathaltigen schweren FCC-Benzinen mit 6-15 absolut % vermindert werden kann, aber ihre Versuchsoktanzahlen sich mit 6,5-11,5 Einheit verringern. Es wurde festgestellt, dass die im FCC-Benzinmatrix mit wenigeren Kohlenstoffatomzahl befindende n-olefine im Laufe der Hydrierung der FCC-Benzinen auf dem Pt/Pd/USY-Katalysator oder auf dem CoMo/Al 2 O 3 Katalysator leichter hydrierbar sind. Der Unterschied zwischen den Konversionen der mit immer gröeren Kohlenstoffatomzahl verfügenden Olefinen vermindert sich mit der Zunahme der Kohlenstoffatomzahl. Die -Olefinen von linearer und verzweigender Kohlenkette verwandeln sich schnell mit der Isomerisation der Doppelbindung zu -Olefinen, aber die -Olefinen werden in gröerem Mae hydriert, als die -Olefinen. Im Falle des PtPd/USY-Katalysator wird die Isomerisierung der Doppelbindung der Olefinen durch den Schwefelgehalt des Grundstoffes bis 300 mg/kg nicht inhibitiert. Die Hydrierungsfähigkeit der Zyklopentenen und Alkyl-Zyklopentenen veränderte sich folgendermaen: Zyklopenten > 3-Methyl-Zyklopentenen > 1-Methyl-Zyklopentenen > Dimethyl- Zyklopentenen > Trimethyl-Zyklopentenen. Auf Grund der Ergebnissen der Mischungsrechnungen der Motorbenzinen wurde festgestellt, dass die auf dem PtPd/USY-Katalysator hergestellten Produkte ohne Veränderung der Mischungsrezepturen bzw. ohne Steigerung der Oktanzahl des Benzinvorrats sind zur Erzeugung dem geltenden europäischen Norm entsprechenden ESZ-95 und ESZ-98 Motorbenzinen geeignet, derer Schwefelgehalt weniger als 10 mg/kg ist. 6

8 JELÖLÉSEK ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE % tömegszázalék (ha koncentrációra vonatkozik) v/v% térfogatszázalék ftf% folyadéktérfogat százalék ACEA Európai Autógyártók Szövetsége (Association des Constructeurs Européens d' Automobiles) BTX benzol, toluol, xilolok CARB Californian Air Resources Board CDTECH Catalytic Distillation Technologies 4,6-DMDBT 4,6-dimetil-dibenzotiofén E70 a motorbenzin 70 C-ig átdesztilláló része, folyadék v/v% E100 a motorbenzin 100 C-ig átdesztilláló része, folyadék v/v% E150 a motorbenzin 150 C-ig átdesztilláló része, folyadék v/v% ECE 15 európai fékpadi emisszióvizsgálat (European Cycle Emission) ETBE etil-tercier-butil-éter EUDC európai fékpadi motorvizsgálat (European Driving Cycle) FCC fluidkatalitikus krakkolás (Fluid Catalytic Cracking) GTC Glitsch Technology Corporation HC szénhidrogének (hydrocarbons) HCN nehéz FCC-benzin (heavy cracked naphtha) HDA aromástartalom csökkentése hidrogénezéssel (hydrodearomatization) HDN hidrogénez nitrogénmentesítés (hydrodenitrogenation) HDS hidrogénez kéntelenítés (hydrodesulfurization) HT hidrotalcit (alumínium- és magnézium hidroxikarbonát) HYD olefintelítés mértéke KOSZ kísérleti oktánszám KOSZ kísérleti oktánszámváltozás (KOSZ termék -KOSZ alapanyag ) LCO könny ciklusolaj LCN könny FCC-benzin (light cracked naphtha) LHSV folyadékterhelés (liquid hourly space velocity) MDEA metil-dietanol-amin 7

9 2M1B 2-metil-1-butén 2M2B 2-metil-2-butén 3M1B 3-metil-1-butén 2MB 2-metil-bután MEDF módosított egyensúlyi impregnálás és szrés (modified equilibrium-depositionfiltration) MCM mezopórusos katalizátorhordozó (mesoporous catalytic material) MCN FCC-benzin középfrakciója (medium cracked naphtha) MOR mordenit MOSZ motoroktánszám MOSZ motoroktánszám-változás (MOSZ termék -MOSZ alapanyag ) NPRA Nemzeti Kolajfinomító- és Petrolkémiai Szövetség, USA (National Petrochemical and Refiners Association) NSR nitrogén-oxid tároló/redukáló katalizátor (NO x storage/reduction catalyst) OATS tiofének kénatomján akalkilezése olefinekkel (Olefinic Alkylation of Thiophenic Sulphur) OSZ oktánszám PIMS folyamatmodellez rendszer (Process Industry Modelling System) PIONA teljes szénhidrogén összetétel (n-paraffinok, i-paraffinok, olefinek, naftének, aromások) ppm milliomodrész (a dolgozatban mg/kg értelemben) RFG új összetétel motorbenzin, USA (Reformulated Gasoline) SAPO szílícium-alumínium foszfát (silico-alumino-phosphate) SULEV szuper ultra kis kibocsátású gépjárm (Super Ultra Low Emission Vehicle) TReND transzport reaktort alkalmazó benzinkéntelenít módszer (Transport Reactor Naphtha Desulphurization) TWC háromfunckiós utóátalakító katalizátor (Three Way Catalyst) TBP valódi forráspont görbe (True Boiling Point) TCN teljes (forráspont-tartományú) FCC-benzin (total cracked naphtha) (LCN+MCN+HCN) WWFC Globális Motorhajtóanyag Karta (Worldwide Fuel Charter) ZSM Socony Mobil által elállított zeolit (Zeolite Socony Mobil) 8

10 BEVEZETÉS Világméret törekvés a gépjármvek károsanyag-kibocsátásának (szén-monoxid, szénhidrogének, nitrogén-oxidok, kén-oxidok) csökkentése. Ez benzinüzem gépjármvek esetében korszer, nemesfémtartalmú, gyorsan felmeleged utóátalakító katalizátorok alkalmazásával valósítható meg a leghatékonyabban, amelyek azonban érzékenyek a motorhajtóanyagban lév kénvegyületekre. Ezért világszerte különösen a fejlettebb országokban a nagyon kis, mg/kg vagy annál kisebb kéntartalmú motorbenzinek elállítását és felhasználását sürgetik, illetleg valósítják meg. Az Európai Unióban 2009-tl válik kötelezvé a gyakorlatilag kénmentes ( 10 mg/kg) motorbenzinek forgalmazása, de ezek adóterhelése már 2005-tl kisebb lehet. A fluidkatilitikus krakkolással elállított benzinek (FCC-benzinek) kéntartalma adja a benzinkészlet kénvegyület-mennyiségének több mint 70-90%-át, az egyéb keverkomponensek kéntartalmától függen. A nagy olefintartalmú (20-30%) FCC-benzinek hagyományos CoMo/γ-Al 2 O 3 katalizátoron való kéntelenítése a nagy oktánszámveszteség (kb. 5-15) és a jelents H 2 -fogyasztás következtében gazdaságtalan. Ezért más mszaki megoldásokat kellett keresni, ami egy-másfél évtizeddel ezeltt intenzív kutató-fejleszt tevékenységet indított el. A szakirodalomban számos közlemény foglakozik az FCC-benzinek kis oktánszámveszteséggel, mérsékelt H 2 -fogyasztással járó vagy anélküli kéntelenítésének megvalósítási lehetségeivel. Számtalan új kéntelenít módszert (módosított heterogén katalitikus hidrogénezés, adszorpció, extraktív desztilláció, membránszeparáció stb.) fejlesztettek ki, a legkülönbözbb vegyipari mveleteket felhasználva. A kolajfinomítók azonban továbbra is a jól bevált hidrogénez technológiákat részesítik elnyben, ezek közül is a módosított CoMo/γ- Al 2 O 3 katalizátorokon történ szelektív kéntelenítés a legsikeresebb. Ismert, hogy egyes zeolithordozós katalizátoroknak nagy a kéntelenít aktivitása, FCCbenzinek minségjavítására való alkalmazhatóságukat azonban még nem vizsgálták. 9

11 Ph.D. tevékenységem keretében végzett kutatómunkám egyik célja a tématerület fontosabb szakirodalmi közleményeinek fbb megállapításait összefoglaló, azokat kritikailag értékel irodalmi áttekintés elkészítése volt. Kísérleti munkám célja javított minség (10 mg/kgnál kisebb kéntartalmú, nagy oktánszámú, ugyanakkor lehetség szerint csökkentett aromásés olefintartalmú, nitrogénmentes) FCC-benzinek (teljes forráspont-tartományú és nehéz krakkbenzinek) hidrogénez kéntelenítéssel való elállítása és azok felhasználási lehetségének vizsgálata volt. Ennek keretében célom volt egy fejlesztési fázisban lév nemesfém/zeolit katalizátor FCC-benzinek minségjavítására való alkalmazhatóságának vizsgálata, valamint teljesítképességének hagyományos és módosított CoMo/Al 2 O 3 katalizátorokkal való összehasonlítása. 10

12 1. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ Doktori értekezésem irodalmi részében összefoglalom a fluidkatalitikus krakkbenzinek kéntelenítésének jelentségét, az azokban elforduló kén- és nitrogéntartalmú vegyületek leírását és ezek megoszlását, rámutatok az FCC-benzinek kéntelenítésének mszaki kihívásaira (oktánszámveszteség, H 2 -fogyasztás stb.), valamint bemutatom a szakirodalomban javasolt fontosabb kéntelenítési lehetségeket, és azokat kritikailag értékelem FCC-benzinek kén- és nitrogéntartalom-csökkentésének jelentsége, szükségessége A világ antropogén károsanyag-kibocsátásának egy jelents része a közúti, vasúti, vízi és légi jármvekbl származik. A közúti közlekedésben résztvev gépjármvek károsanyag kibocsátását a környezetterhelés csökkentése és az emberi egészség megóvása érdekében az illetékes hatóságok egyre szigorúbb emissziós elírások bevezetésével igyekeznek csökkenteni. Az 1. táblázatban példaképpen bemutatom az Európai Unió tagországaiban a benzinüzem személygépjármvekre vonatkozó kibocsátási határértékeket [1-3]. Kaliforniában, az ún. Super Ultra Low Emission Vehicle (SULEV) kategória a még csak tervezet formájában létez EURO 5 kategóriánál is szigorúbb emissziós határértékeket például legfeljebb 0,006 g szénhidrogén/km vagy 0,012 g NO x /km ír el [4]. 1. táblázat Benzinmotoros személygépjármvek emissziójának határértékei (EU) Fokozat Év Kibocsátás, g/km (ECE 15 + EUDC vizsgálat) CO szénhidrogének NO x szénhidr. + NO x részecske EURO , ,97 - EURO , ,5 - EURO ,3 0,20 0, EURO ,0 0,10 0, EURO 5 3-1,0 0,075 0,06-0, Futásteljesítmény: legalább km vagy 5 év 2 Futásteljesítmény: legalább km vagy 5 év 3 Elírás-tervezet; futásteljesítmény: legalább km 4 A részecske-kibocsátási határérték csak olyan jármvekre vonatkozik, amelyek közvetlen befecskendezéses motorai részben vagy teljesen szegény keverékkel üzemelnek 11

13 A károsanyagok kibocsátását a kipufogógáz áramába elhelyezett korszer utóátalakító rendszerekkel igyekeznek csökkenteni. Az utóátalakító rendszerek egyik legfontosabb eleme az ún. háromfunkciós katalizátor vagy az angolszász nevezéktan alapján TWC (three way catalyst). Ezek általában nagy porozitású, méhsejt szerkezeten lév Al 2 O 3 hordozóból és az arra felvitt nemesfémekbl (platina, palládium, ródium) állnak. A motort elektronikus szabályozással a sztöchiometrikusnak megfelel arányú leveg/motorbenzin keverékkel üzemeltetve egy korszer TWC képes mind a szénhidrogének és a szén-monoxid oxidálására, mind pedig a nitrogén-oxidok redukálására [3,5-7]. A háromfunkciós utóátalakító katalizátorok különösen a korszer, motorhoz közel elhelyezett, gyorsan felmeleged, fleg palládiumot tartalmazók aktivitása a motorbenzinekben lév kénvegyületek, illetleg az égéstérben keletkez kén-oxidok nemesfémeket mérgez hatása miatt számottev mértékben csökkenhet [8,9], nem is szólva a hordozó elszulfátosodás miatti maszkírozásáról. Az Európai Autógyártók Szövetsége egy gépjármflotta-kísérlet eredményei alapján rámutatott arra, hogy nagyon kis kéntartalmú motorbenzinek felhasználásával jelentsen csökkenthet a jármvek károsanyag-kibocsátása [10]. A vizsgált motorbenzin kéntartalmát 100 mg/kg-ról 30-ra csökkentve kb. 18%-kal csökkent a szénhidrogén-, 30,5%-kal a szén-monoxid- és 25%-kal a nitrogén-oxid-kibocsátás. Megállapították, hogy kimutatható emissziócsökkenés érhet el akkor is, ha a motorbenzin kéntartalmát 30 mg/kg-ról 1 mg/kg-ra csökkentik (1. ábra). Emissziócsökkenés, % Szénhidrogének Szén-monoxid Nitrogén-oxidok 100-ról 30-ra 100-ról 1-re 30-ról 1-re Motorbenzin kéntartalmának változása, mg/kg 1. ábra Motorbenzin kéntartalmának hatása a háromfunkciós utóátalakító katalizátorokkal felszerelt gépjármvek károsanyag kibocsátására 12

14 A közlekedési szektor emisszióját illeten a globális klímaváltozás hatásainak mérséklésével összhangban egy másik világméret törekvés a gépjármvek szén-dioxidkibocsátásának, vagyis tulajdonképpen a motorhajtóanyag-fogyasztásnak a csökkentése. Ennek egyik ígéretes módja a közvetlen befecskendezés, idszakosan vagy folyamatosan szegény keverékkel (levegfelesleggel) üzemeltetett benzinüzem motorok alkalmazása. Az ilyen motorok alapjáraton és kis igénybevételkor levegfelesleggel üzemelnek, de ha nagy nyomatékra van szükség, akkor a motor automatikusan sztöchiometrikus keverékre vált át. Az ilyen jármvek fogyasztása akár 10-20%-kal is kevesebb a közvetett befecskendezés motorokkal szereltekéhez képest [11]. Ezek hátránya, hogy amikor éppen szegény keverékkel üzemelnek, akkor a háromfunkciós katalizátorok az oxigéndús kipufogógázban nem képesek átalakítani a nitrogén-oxidokat, ezért ezek speciális utóátalakító katalizátort igényelnek. Erre a célra jelenleg a nitrogén-oxid tároló / redukáló (NSR) katalizátorok, más néven NO x -csapdák a leghatékonyabbak (2. ábra) [12-15]. 2. ábra Nitrogén-oxid tároló / redukáló katalizátorok elvi vázlata (HC: szénhidorogének) Az NO x -csapdák legnagyobb hátránya, hogy rendkívül érzékenyek a motorbenzinekben lév kénvegyületekre, mert az ezekbl keletkez kén-oxidok is reagálnak a báriummal. A bárium-szulfát termikus stabilitása pedig sokkal nagyobb, mint a bárium-nitráté, ezért az elbbit csak 600 C-nál sokkal magasabb hmérsékleten lehet megbontani, azaz regenerálni. Ezért a soványkeverékes vagy ún. réteges keverékképzés ( stratified charge ) közvetlen befecskendezés motorok használatának egyik fontos elfeltétele a 10 mg/kg-nál kisebb kéntartalmú motorbenzinek hozzáférhetsége. Az elzekben részletezett okok miatt az elmúlt évtizedben világszerte jelents mértékben szigorították, illetleg szigorítják a motorbenzinek legnagyobb kéntartalmára vonatkozó elírásokat (2. táblázat) [18]. Az Európai Unióban például 2000-ben az addig érvényes legfeljebb 500 mg/kg határértéket 150-re csökkentették, 2005-tl pedig már csak 50 mg/kg-nál ki- 13

15 sebb kéntartalmú motorbenzinek forgalmazhatók az EU tagállamaiban, és így természetesen Magyarországon is. Emellett már 2005-tl regionálisan, meghatározott földrajzi eloszlásban hozzáférhetvé kell tenni a 10 mg/kg-nál kisebb kéntartalmú motorbenzineket; január 1-tl pedig már csak ilyen minségek forgalmazhatók. Itt megjegyzem, hogy Magyarországon már 2005 óta dönt részarányban 10 mg/kg-nál kisebb kéntartalmú motorbenzint forgalmaznak, mert ennek kisebb az adótartalma. Bár a motorbenzinek nitrogéntartalmát nem korlátozzák, a benzinekben lév nitrogénvegyületekbl az Otto-motor égésterében nitrogén-oxidok keletkeznek, amelyek hozzájárulnak a benzinüzem gépjármvek NO x -kibocsátásához. (Nitrogén-oxidok ugyanakkor a leveg nitrogénjébl is keletkeznek, különösen, ha nagy az égéstérben a csúcshmérséklet.) 2. táblázat Motorbenzinek kéntartalmának határértékei térségenként ( ) Ország/térség Európai Unió USA Kalifornia Japán Ausztrália India Kína Hong Kong Tajvan mg/kg az átlagra vonatkozó elírás ( averaging limit ); 80 mg/kg legfeljebb ( cap limit ) 2 15 mg/kg az átlagra vonatkozó elírás; 2004-tl 60 mg/kg 2006-tól 30 mg/kg cap limit A nitrogénmentes FCC-benzin más vonatkozásban is elnyös. A krakkbenzin nagy izoolefin-tartalmú könny frakciója ugyanis kiválóan alkalmas elválasztás nélkül nagy oktánszámú éterek (TAME tercier-amil-metil-éter; TAEE tercier-amil-etil-éter, tercier-hexiléterek stb.) szintézisére. Az éterez üzemben az izoolefinek és alkoholok reakcióját savas ioncserél gyanta katalizálja, amelyet mérgeznek a bázikus nitrogénvegyületek [16,17]. Az Európai Unióban a kéntartalom számottev mérték csökkentésén kívül a motorbenzinek más környezetvédelmi és humánbiológiai szempontból fontos minségi jellemzit is szigorították (3. táblázat) [18-22]. Így például az egészségre káros benzol legnagyobb megen- 14

16 Jellemzk 3. táblázat Motorbenzinek minségi elírásai az Európai Unióban, az Amerikai Egyesült Államokban és a WWFC szerint EN 228 Euro 2 Európai Unió Amerikai Egyesült Államok WWFC 98/70/EC Euro /17/EC Euro 4 RFG Phase 2 CARB Phase 2 1 CARB Phase kategória 4. kategória / Kéntartalom, mg/kg legfeljebb / / Aromástartalom, v/v% legfeljebb Olefintartalom, v/v%, legfeljebb Benzoltartalom, v/v% legfeljebb Oxigéntartalom, % Reid gznyomás, kpa Ólomtartalom, g/dm 3 legfeljebb ,0 1,0 1,0 1,0 1,2 1,1 1,0 1,0-2,7 2,7 1,5-3,5 / 2,1 1,8-3,5 1,8-3,5 2,7 2, / / ,013 0,005 0,005 0,013 0,013 0,013 nem kimutatható nem kimutatható 1 cap limits 2 a szabvány legfeljebb 50 mg/kg kéntartalmat ír el, de meghatározott területi eloszlásban hozzáférhetvé kell tenni a 10 mg/kg-nál kisebb kéntartalmú motorbenzineket is 3 nyári minség / téli minség 4 földrajzi fekvéstl, átlaghmérséklettl függen 15

17 gedett koncentrációját már korábban 5,0 v/v%-ról 1,0 v/v%-ra csökkentették, január 1- tl pedig az összes aromástartalmat 42,0 v/v%-ról 35,0 v/v%-ra korlátozták. A motorbenzinek olefintartalmát szintén fels koncentrációhatárral írják el. Ennek oka nagy gyantaképz hajlamuk [23,24] és atmoszférikus reaktivitásuk [25,26], aminek következtében ezek a vegyületek nagyon károsak az éllényekre is. A kolajfinomítókban a szabványos motorbenzin termékeket jó minség keverkomponensek (FCC-benzin, reformátum, izomerizátum, alkilátum, lepárlási benzin stb.) elegyítésével és célirányos adalékolásával állítják el [27,28]. Az FCC-benzin a nehezebb szénhidrogén frakciók pl. vákuumpárlatok fehéráruvá alakítását szolgáló fluidkatalitikus krakkoló üzemben keletkez, kb C forráspont-tartománnyal rendelkez, 20-30% olefint, 30-40% aromást, 10-20% naftént és 40-45% paraffint tartalmazó benzin frakció. A korszer kolajfinomítókban, illetleg az ilyenekkel rendelkez országokban vagy térségekben a motorbenzinek jelents részét, kb v/v%-át az FCC-benzin képezi (3. ábra) [29,30]. Európa USA Izomerizátum; 12,0 Alkilátum; 12,0 Lepárlási benzin; 2,0 Egyéb; 4,0 FCC-benzin; 40,0 Izomerizátum; 6,1 Alkilátum; 5,6 Lepárlási benzin; 4,8 Egyéb; 6,9 FCC-benzin; 38,6 Reformátum; 30,0 Reformátum; 38,0 3. ábra Motorbenzin készlet jellemz összetétele Európában és az Egyesült Államokban (v/v%) A katalitikus krakkoló üzemek nehéz alapanyagainak nagy a kéntartalma (0,5-2,0 %), aminek csak egy része alakul át kén-hidrogénné a krakkolás során, másik része a krakktermékekben, többek között az FCC-benzinben jelenik meg. (Ipari gyakorlatban elfogadott becslés, hogy az FCC-benzin kéntartalma az FCC üzemi alapanyag kéntartalmának tizede.) Ennek következtében az FCC-benzinek kéntartalma a többi szokásos motorbenzin keverkomponenséhez képest általában nagyon nagy; az FCC alapanyag minségétl függen mg/kg. Számos kolajfinomítóban így a MOL Rt. Dunai Finomítójában is az FCC-üzem alapanyagának heteroatomtartalmát katalitikus hidrogénezéssel vagy enyhe 16

18 hidrokrakkolással csökkentik. Ekkor természetesen sokkal kisebb kéntartalmú ( mg/kg) FCC-benzinek keletkeznek. A legszigorúbb minségi elírások kielégítéséhez, egyben a korszer utóátalakító katalizátorok aktivitásának biztosításához elkerülhetetlen az FCCbenzinek mély, elnyösen 10 mg/kg alá történ kéntelenítése FCC-benzinek kén- és nitrogéntartalmú vegyületei Az FCC-benzinekben elforduló kénvegyületek (merkaptánok, szulfidok, diszulfidok, tiofén, alkil-tiofének, benzotiofén stb.) többsége az FCC-alapanyagban nem fordul el. Ezek az FCC-alapanyag krakkolódása során a nehezebb alkil-tiofénekbl, benzotiofénbl, alkilbenzotiofénekbl, dibenzotiofénekbl, kénatomot tartalmazó még nehezebb aromás vegyületekbl és ezek alkilszármazékaiból továbbá más kénvegyületek krakkolódása során vagy a krakkoló reakciókban szintén keletkez H 2 S és olefinek vagy diolefinek reakciójával keletkeznek (4. ábra) [31]. A katalitikus krakkoláskor az alapanyag kéntartalmának 35-45%-a kén- R S R S S (CH 2 ) n + R (a) S S + (CH 2 ) n-4 S Egyéb kéntartalmú vegyületek S Szénhidrogének + H 2 S (b) S Szénhidrogének az alapanyagban Kakkolódás H-átvitel, Kettõskötés izomerizáció H 2 S stb. S (b) H 2 S S S (CH 2 ) m S SH (c) (CH 2 ) n' 4. ábra FCC-benzinekben lév kénvegyületek keletkezésének néhány példája: (a) nehezebb kénvegyületek krakkolódása; (b) az alapanyagban lév szénhidrogének krakkolásakor keletkez olefinek, diolefinek és kén-hidrogén reakciójával; (c) hosszú oldallánccal rendelkez alkil-tiofénekbl gyrzáródással 17

19 hidrogénné alakul [32]. Sokan vizsgálták a különböz kénvegyületek fleg tiofén reaktivitását, reakcióit FCC-katalizátorokon, FCC-üzemi körülmények között [pl ]. Az FCC körülményei között a H 2 S reagál diolefinekkel és olefinekkel, amelynek során merkaptánok keletkeznek. Nagyobb szénatomszámú merkaptánokból, például hexántiolokból, gyrzáródással tetrahidro-tiofén- és tiofénszármazékok keletkezhetnek [38]. Az elzekben említett reakciók hálózatát szemlélteti a Corma és munkatársai által közölt ábra (5. ábra) [34,35]. FCC-alapanyag kénvegyületei Merkaptánok + olefinek Tiofének Alkil-benzotiofének Benzotiofén Alkil-tiofének H 2 S + olefinek Alkil-tetrahidro-tiofének Koksz 5. ábra Az FCC-benzinben lév kénvegyületek keletkezésének kémiája Az FCC-benzinekben lév kénvegyületek típusait és az egyes vegyületek, illetleg vegyülettípusok megoszlását több közleményben tárgyalják [39-49]. Ezekbl megállapítható, hogy a kénvegyületek 60-70%-a tiofén- vagy benzotiofén származék, 20-25%-a szulfid, 10-15%-a merkaptán és 2-5%-a diszulfid. Néhány jellemz kénvegyület forráspontját az 1. mellékletben adtam meg [50]. Kiemelten fontos, hogy egy átlagos FCC-benzin TBP desztillációjakor az egyes frakciók kéntartalma n a frakciók átlagos forráspontjának függvényében (6. ábra) [51,52]. Ezért a kéntartalom legnagyobb része az FCC-benzinek nehéz frakciójában található. Az FCC-benzinek nitrogéntartalmú vegyületeinek keletkezése sokkal kevésbé kutatott terület. Az FCC-üzemek alapanyagában a nitrogén fleg kinolinok, benzokinolinok, akridinek, karbazolok, benzokarbazolok és dibenzokarbazolok formájában van jelen [53,54]. A krakkolás során ezek alakulnak át könnyebb nitrogéntartalmú vegyületekké. Ezek képezik az FCC-benzinek nitrogéntartalmát. 18

20 6. ábra FCC-benzinek kéntartalom megoszlása a TBP forráspont függvényében Kínai kutatók vizsgálták különböz modell-nitrogénvegyületek (piridin, indol, indolin, kinolin, tetrahidro-kinolin) átalakulását FCC-körülmények között [53,54]. Példaképpen bemutatom a kinolin feltételezett reakciót (7. ábra) [53]. Lassú Gyors N N H NH 2 Lassú gyors N NH 2 Krakkolódás Szénhidrogének + NH 3 Metilcsoport-átadás Piridinek Metil-anilin Dimetil-anilin 7. ábra A kinolin feltételezett reakciói FCC-körülmények között Hiányosak az ismeretek az FCC-benzinekben elforduló nitrogénvegyületek típusáról, azok megoszlásáról. Egy két-közleményben megemlítik, hogy az FCC-benzin nitrogéntartalmának 90%-át anilinek képezik, a maradék 10%-ot pedig egygyrs piridinek [pl. 54]. 19

21 Quimby és munkatársai egy krakkbenzinben fleg anilint, toluidineket, alkil-anilineket és indolokat mutattak ki [55]. Egyéb benzinek vizsgálata során is hasonló eredményekre jutottak [56-60] FCC-benzinek kén- és nitrogéntartalom-csökkentésének fbb lehetségei Az FCC-benzinek kéntartalmát három fbb módon lehet csökkenteni: az FCCalapanyag kéntartalmának csökkentésével [61-71], FCC-katalizátoradalékok alkalmazásával ( in-situ kéntelenítés elsegítése a krakkolás során) [72-88] és kéneltávolítással az FCCbenzinekbl. Megjegyzem, hogy FCC-benzinek nitrogéntartalmának csökkentésérl érdemben a szakirodalmi közlemények többsége még említést sem tesz, ezért a továbbiakban én is a kéntelenítést tárgyalom kiemelten FCC-alapanyag hidrogénezése vagy enyhe hidrokrakkolása Az FCC-alapanyag minségét számos kolajfinomítóban többek között a MOL NyRt Dunai Finomítójában hidrogénezéssel, illetleg enyhe hidrokrakkolással javítják. Ennek következtében természetesen nemcsak az FCC-benzin, hanem a többi krakktermék kén- és nitrogéntartalma is kisebb lesz. A megoldásnak számos elnye van: csökken az FCCkatalizátort mérgez vegyületek mennyisége, ezáltal n a konverzió az FCC-üzemben; a kén nagy része már az FCC-alapanyagot elkezel üzemben kén-hidrogénné alakul, ami a korszer Claus-üzemekben akár 99,9%-nál is nagyobb hatásfokkal elemi kénné alakítható [89], ahelyett, hogy az a regenerálóból távozó kén-oxidok formájában terhelné a környezetet; javul a krakktermékek minsége stb. (ld. 2. melléklet) [63]. Hátránya, hogy az FCC-alapanyagban nehezen átalakítható, többgyrs kénvegyületek vannak, ezért a benzinkéntelenítésre jellemz mveleti paramétereknél sokkal szigorúbbakat kell alkalmazni, (hmérséklet: C; nyomás: bar; LHSV: 1,4-2,0 h -1 ) és számottev a hidrogénfogyasztás is, amelyek jelentsen megnövelik mind a beruházási, mind az üzemeltetési költségeket [64,67]. Ráadásul ilyen paraméterek alkalmazásakor sem biztosított, hogy a hidrogénezett alapanyagból nyert benzin kéntartalma 10, illetleg 50 mg/kg-nál kisebb lesz FCC-katalizátoradalékok A kéntartalmat csökkent katalizátoradalékok alkalmazásakor az els lépésben a kéntartalmú molekulák (tiofén, tetrahidro-tiofén, alkil-tiofének stb.) adszorbeálódnak az adalékon. Ezek a molekulák kétféleképpen távozhatnak az adalékról: vagy még az FCC riserben H 2 S-t 20

22 és szénhidrogént eredményezve krakkolódnak, vagy az FCC-regenerálóban kén-oxidokká (SO x ) oxidálódnak. Az elz út elnyösebb, mert mint már korábban említettem a H 2 S-bl nagy hatásfokkal lehet elemi ként elállítani, míg a regeneráló füstgáza vagy kéményen keresztül a légkörbe kerül, kén-oxidokkal szennyezve a környezetet, vagy többletköltséget jelent füstgáztisztítót kell alkalmazni. Az FCC-katalizátorokat speciális adalékokkal lehet úgy módosítani, hogy a kéntartalom nagy része kén-hidrogénként távozzon a riserbl. A legtöbb kénvegyület Lewis-bázis jelleg (elektrondonor), ezért az adalékok célszeren savas karakterek. Az adalékok többsége alumínium-oxid, titán-dioxid, hidrotalcit (alumínium- és magnézium hidroxikarbonát) vagy MgO-Al 2 O 3 hordozóra impregnálással felvitt fémek (Zn, Zr, Co, Ni, Mn, Ti vagy Ga) Lewis-savas karakter oxidjai [72,77,80,90]. Az adalékok további feladata, hogy megakadályozzák a könny olefinek és a H 2 S reakcióját, ami ismét merkaptánokat eredményezne. Ezt a hidrogén-átviv reakciók elsegítésével érik el. (A hidrogén-átvitel során egy hidrogéndonor molekula pl. naftén hidrogénatomot ad át a telítetlen molekuláknak, pl. olefineknek, és a keletkez telített komponens már nem reagál a kénhidrogénnel.) [75]. Egyes adalékok a tiofének alkilezését is katalizálják, mert az alkil-tiofének reakcióképesebbek, mint a tiofén önmagában [91]. Ipari felhasználásra alkalmas kéntartalom-csökkent FCC-katalizátoradalékokat például az Akzo Nobel [75], a Grace Davison [88] és az Engelhard [92] cégek forgalmaznak. Az adalékokat 10-20%-ban keverik az FCC-katalizátorhoz, és a teljes benzinfrakciót tekintve 15-35%-os kénmentesítési hatásfokot lehet elérni. Ez önmagában kevés ahhoz, hogy az FCCbenzin kéntartalmát 10 mg/kg alá csökkentse FCC-benzinek kén- és nitrogénmentesítése A különböz szénhidrogén frakciók kéntartalmát hidrogénez kéntelenítéssel csökkentik. A korszer kolajfinomítókban az atmoszférikus desztilláló üzemben nyert teljes benzinfrakciót még a további feldolgozás eltt kénmentesítik. A lepárlási benzinek kénmentesítése napjainkban már nem okoz különösebb nehézséget. A 10 mg/kg-nál kisebb kéntartalom nagy cseppfolyós termékhozammal (>99%) könnyen elérhet CoMo/Al 2 O 3 katalizátorok (hmérséklet: C, nyomás: bar, H 2 /szénhidrogén térfogatarány: , folyadékterhelés: 3-5 m 3 /m 3 h) alkalmazásával. Az FCC-benzinek forráspont-tartományuktól függen 10-40% olefint tartalmaznak, amelyek a hagyományos CoMo/Al 2 O 3 katalizátoron az említett mveleti paraméterek alkalmazásakor gyakorlatilag teljes mértékben telítdnek, de az FCCbenzinben lév olefinek és a megfelel telített paraffin szénhidrogének között nagy az oktán- 21

23 számkülönbség (3. melléklet) [93,94]. Általában minél több elágazást tartalmaz az olefin, annál kisebb az említett oktánszámkülönbség. Ritkán elfordul, hogy az izoolefin kísérleti oktánszáma kisebb, mint a megfelel telített izoparaffin származékoké. Ilyen kivételek például a 2,3-dimetil-butének. Az olefinek és paraffinok motoroktánszámai közötti különbség sokkal kisebb, mint a kísérleti oktánszámoké. Az izoparaffinok motoroktánszáma gyakran meg is haladja a megfelel olefin motoroktánszámát. Ebbl következik, hogy FCC-benzinek hidrogénezésekor a benzin szenzibilitása (KOSZ és MOSZ különbsége) csökken. Az elz gondolatmenetbl egyértelm, hogy egy viszonylag nagy olefintartalmú FCC-benzin oktánszáma hagyományos CoMo/Al 2 O 3 katalizátoron történ hidrogénezés során jelents mértékben csökken, különösen 10 mg/kg-nál kisebb kéntartalmú termék elállítása esetén (8. ábra) [95-97]. A nitrogéneltávolítás mértéke és az oktánszámveszteség közötti kapcsolatról azonban hasonló összefüggéseket nem közöltek. KOSZ(alapanyag-termék) Termék kéntartalma, mg/kg 8. ábra Kísérleti oktánszámveszteség változása egy FCC-benzin hagyományos CoMo/Al 2 O 3 katalizátoron történ kéntelenítésekor a termék kéntartalmának függvényében Az FCC-benzinek hagyományos CoMo/Al 2 O 3 katalizátorokon való kéntelenítése nemcsak a nagy oktánszámcsökkenés miatt gazdaságtalan, hanem a nagy hidrogénfogyasztás miatt is, hiszen az olefinek telítéséhez sok H 2 szükséges (kémiai hidrogénigény: Nm 3 H 2 /m 3 FCC-benzin) [98]. Az ehhez szükséges hidrogént leggyakrabban földgázból állítják el vízgzös reformálással, ami költséges [99]. Az elzekbl egyértelmen megállapítható, hogy az FCC-benzinek hagyományos módon történ hidrogénez kéntelenítése elnytelen, ezért új mszaki megoldásokat kell alkalmazni. 22

24 1.4. FCC-benzinek kén- és nitrogénmentesítésének korszer megoldásai Ebben a fejezetben ismertetem azon szakirodalmi közlemények fbb megállapításait, amelyekben az FCC-benzinek gazdaságos, oktánszámveszteség nélküli vagy kis oktánszámveszteséggel járó kéntelenítésére tesznek javaslatot. Az ilyen mszaki megoldások elfeltétele a kén- és olefintartalom-eloszlás ismerete. Az 1.2. fejezetben már bemutattam, hogy a kénvegyületek jelents hányada az FCC-benzin nehéz frakciójában van (ld. 6. ábra). A nagy oktánszámú olefinek ezzel ellentétben inkább a könny részben találhatók, és az FCC-benzinek desztillációjakor az egyre nehezebb frakcióknak egyre kisebb az olefintartalma (4. táblázat) [51,100]. Ezért a teljes FCC-benzin két frakcióra való szétválasztásával, és csak a nehezebb frakció hidrogénezésével hagyományos CoMo/Al 2 O 3 katalizátorok esetén is jelents mértékben csökkenthet az oktánszámveszteség. 4. táblázat FCC-benzin desztillációjakor nyert frakciók olefintartalma Frakciók forráspont-tartománya, C Frakciók olefintartalma, % Kfp.-50 > vfp A könny FCC-benzin kéntartalmát jellemzen különböz szénatomszámú merkaptánok képezik. Ezeket a régóta ismert lúgos extrakciót alkalmazó eljárással el lehet távolítani, és így az oktánszám nem, de a szénhidrogén-hozam kismértékben csökken [101,102]. A merkaptánokkal ellentétben a 84 C forráspontú, általában nagy koncentrációban jelen lev tiofén nem extrahálható (5. táblázat) [51]. Az elzek miatt a desztillációt úgy célszer elvégezni, hogy a lehet legtöbb olefin, ugyanakkor a lehet legkevesebb tiofén kerüljön a könnybenzinbe. Ez a vágási pont megfelel megválasztásával, kellen éles szétválasztással, a desztillációs oszlop célirányosan kialakított szerkezetével érhet el [51,52,103]. 23

25 5. táblázat Könny FCC-benzin kénvegyületeinek megoszlása lúgos extrakció eltt és után Kénvegyület Kezeletlen könny FCC-benzin* kénvegyület-tartalma, mg/kg Etil-merkaptán 42 6 Izopropil-merkaptán 8 1 Tercier-butil-merkaptán 1 0 Metil-etil-szulfid 3 3 n-propil-merkaptán 23 3 Tiofén Összesen *A desztilláció során a könny FCC-benzint 75 C-os vágási hmérséklettel állították el. Lúgos extrakcióval kezelt könny FCC-benzin* kénvegyület-tartalma, mg/kg Az elz példa jól mutatja, hogy a különböz forráspont-tartományú FCCbenzinfrakciókat eltér módszerekkel célszer kénteleníteni. Az FCC-benzinek kéntelenítésre kifejlesztett korszer lehetségeket ezért önkényesen a célfrakció forráspont-tartománya alapján csoportosítottam (9. ábra) [ ]. A fontosabb eljárások megkülönböztet jellemzit a 6. táblázatban foglaltam össze. Ennek során figyelembe vettem néhány összefoglaló jelleg közlemény [31,104, ] adatait is. A következkben külön-külön fejezetekben fontosságuknak és ipari elterjedtségüknek megfelel sorrendben röviden áttekintem az egyes technológiai csoportokat (alapelv, kémia, katalizátorok, ipari eljárások stb.). 9. ábra FCC-benzinek kéntelenítésének korszer lehetségei 24

26 6. táblázat FCC-benzinek kéntelenítésére alkalmas korszer technológiai csoportok megkülönböztet jellemzi Technológiai csoport Fbb jellemz Célfrakció RT-225 katalizátor közép/ Szelektív kénmentesítés nehéz két katalizátor közép/ nehéz Mély kénmentesítés utólagos oktánszám- közép/ majd növelés nehéz izomerizálás izomerizálással Katalitikus desztillálárált CoMo/Al 2 O 3 struktu- tölteten Reaktív adszoprció ZnO-tartalmú adszorbens Al 2 O 3 -alapú adszorbens Adszorpció Extraktív desztilláció Merkaptán extrakció Oxidatív kénmentesítés Membránszeparáció Tiofének alkilezése Biotechnológia H 2 - fogyasztás Oktánszám veszteség Eljárás neve Licencadó közepes kicsi SCANfining ExxonMobil közepes kicsi Prime-G+ Axens (IFP) nagy kicsi Octgain Isal ExxonMobil UOP/Intevep teljes közepes kicsi CDHydro/ CDHDS CDTech teljes kicsi nagyon S Zorb Phillips kicsi teljes nincs nincs Irvad Alcoa transzport reaktor teljes nincs nagyon kicsi TReND RTI szelektív oldószer könny/ kicsi kicsi GT- GTC közép DeSulf fémszálas fázisérintkeztetés könny nincs nincs Thiolex Merichem peroxo-ecetsav teljes nincs nincs CED Petro Star H 2 O 2 + ultrahang teljes nincs nincs SulphCo Bechtel folyadék fázisú oxidáló katalizátor szelektív membrán szilárd sav katalizátor (BF 3, AlCl 3, ZnCl 2 stb.) alkalmas baktérium törzsek; bioreaktorok teljes nincs nincs ASR-2 UniPure könny/ közép kicsi nagyon kicsi MCN kicsi nagyon kicsi S-Brane OATS Grace /Sulzer teljes nincs nincs - Enchira BP FCC-benzinek szelektív hidrogénez kéntelenítése Az FCC-benzinek hidrogénez kéntelenítésének kémiája nem tér el a lepárlási benzinekétl. A kéntartalmú vegyületekbl hidrogén atmoszférában, γ-al 2 O 3 - vagy zeolithordozós átmenetifém-szulfid katalizátoron (CoMo, NiMo stb.) kénmentes szénhidrogén és kénhidrogén keletkezik. Az (1)-(4) egyenletek a jellemz kénvegyület-típusokon keresztül néhány példareakciót mutatnak be. Merkaptánok: R - S - H + H 2 R - H + H 2 S (1) 25

27 Szulfidok: Diszulfidok: Tiofének: R R 1 - S - R H 2 R 1 - H+ R 2 - H + H 2 S (2) R 1 - S -S - R H 2 R 1 - H+ R 2 - H + 2 H 2 S (3) CH CH CH CH S + 4 H 2 R-CH-CH 2 -CH 3 + H 2 S (4) CH 3 A tiofénnek és más kénvegyületeknek átmenetifém-szulfid katalizátorokon való átalakulásának kinetikájával és mechanizmusával már régóta számos kutatócsoport [ ] foglalkozott, illetleg foglalkozik, többek között Magyarországon is [ ]. Sem az átalakulási mechanizmusokkal kapcsolatos legkülönbözbb elméletek felderítése, sem az átalakulás kinetikai tanulmányozása nem tartozik szorosan a doktori értekezésem tárgyához, ezért az irodalmi összefoglalóban ezek tárgyalásától eltekintek. A kéntelenít üzemekben a gáz és folyadék (benzin) fázisok szétválasztása után a kénhidrogént abszorpciós tornyok segítségével, különböz aminok (fleg metil-dietanol-amin MDEA) vizes oldatában elnyeletik, majd deszorpció után a H 2 S-bl kénelállító üzem(ek)ben elemi ként állítanak el. Az elz reakciókkal párhuzamosan azonban lejátszódik az olefinekben lév kettskötés nemkívánatos hidrogénezdése is: CH 3 CH 2 CH 2 CH 2 CH CH 2 H 2 CH 3 CH 2 CH 2 CH 2 CH 2 CH 3 (5) 1-hexén n-hexán Ez ersen exoterm reakció; a reakcióh jellemzen 130 kj/mol. Ezek a reakciók mint ahogyan az fejezetben már említettem a H 2 -fogyasztás jelents növekedésén kívül csökkentik a benzintermék oktánszámát. Ezért az FCC-benzinek heterogén katalitikus hidrogénez kéntelenítése során célszer az olefinhidrogénezési reakciók visszaszorítása. Az olyan katalizátorokat, amelyek 50, illetleg 10 mg/kg kéntartalmú FCC-benzinek elállításakor a hagyományos CoMo/Al 2 O 3 katalizátorokkal ellentétben alkalmasak az olefinhidrogénezés visszaszorítására, és így az oktánszámveszteség csökkentésére, a szakirodalomban szelektív kéntelenít katalizátoroknak nevezik. Ezért a továbbiakban én is ezt a kifejezést használom. 26

28 Az FCC-benzinek szelektív kéntelenítésekor nagy jelentsége lehet a különböz szerkezet és szénatomszámú olefinek reakciókészségének, mert azok oktánszáma nagyon eltérhet (ld. 3. melléklet), ami nagy hatással lehet a termék oktánszámára. Analitikai tisztaságú olefinek és olefin elegyek hidrogénezését már nagyon korán elkezdték tanulmányzoni. Lebedev és munkatársai például már 1924-ben különböz szénatomszámú és szerkezet olefinek hidrogénezési sebességét vizsgálták átmenetifém katalizátoron [124]. Eredményeikbl arra következtettek, hogy az olefinek hidrogénezhetsége csökken a kettskötések mellett lév szubsztituensek számának növekedésével. Ezt az elméletet, amelyet Lebedev szabályként ismerünk, késbb cikloolefinekre is kibvítették. A Lebedev szabályt két-két olefin pár, 20 C hmérsékleten való hidroégnezésekor nyert eredményekre alapozták. Folyadék fázisú reakcióban, ezen a hmérsékleten nagyon kicsi a kettskötés-vándorlás sebessége; hexén Pt/Al 2 O 3 katalizátoron való hidrogénezésekor pl. 30-szor gyorsabb a telítdés, mint a kettskötéseltolódás [125]. Nagyobb hmérsékleten, gázfázisú reakciók esetében azonban gyors a kettskötés-izomerizáció, és így nehezen lehet következtetni a hidrogénezési sebességekre [125,126]. A hidrogénezés, a cisz-transz izomerizáció és a kettskötés-eltolódás párhuzamosan játszódik le. Például butének Pd/Al 2 O 3 katalizátoron való hidrogénezése során bármelyik izomerbl is indulunk ki, a két másik vagy kettskötés-vándorlással, vagy cisz-transz izomerizációval keletkezik. Ha ez elég gyorsan következik be, az alkének elérik a termodinamikai egyensúlyt, mieltt teljesen hidrogénezdnének [127]. Az alkén izomererek keletkezésének egyik leggyakrabban javasolt mechanizmusa szerint kulcsszerepe van a félhidrogénezett állapotú alkilgyöknek (10. ábra) [127,128]. Ha a hidrogénatom a -diadszorbeált 1-buténnel lép reakcióba, kétféle részecske keletkezhet. Ha az els hidrogénatom a terminális szénatomra addícionáldik, a 2-butil-gyököt kapjuk, de ha a második szénatomra lép be, az 1-butil-gyök keletkezik. Feltételezzük, hogy a hidrogénatom addíciója reverzibilis folyamat. Mégis, az 1-butil-gyök esetében a hidrogénatom elvesztése csak adszorbeált 1-butén újraképzdését eredményezi, a 2-butil-gyökkel pedig ez bekövetkezhet akár az els szénatomnál (ami ismét adszorbeált 1-butént ad), akár a harmadik szénatomnál, ami deszorbeált 2-butént ad. Az adszorbeált cisz- és transz-2-butén közötti kölcsönhatás hasonló módon magyarázható (11. ábra) [127]. 27

29 Alkén a gázfázisban Adszorbeált alkén Félhidrogénezett állapot Termék 1-butén 2-butén +H CH 3 CH 2 CH CH 2 * * -H +H CH 3 CH CH CH 3 * * CH 3 CH 2 CH 2 CH 2 * -H 1-butil +H CH 3 CH 2 CH CH 3 * 2-butil -H +H +H CH 3 CH 2 CH 2 CH ábra Butének kettskötés-vándorlásának és hidrogénezésének mechanizmusa fémkatalizátoron Alkén a gázfázisban Adszorbeált alkén Félhidrogénezett állapot Termék cisz-2-butén 1-butén C H 3 H * C HA CH 3 C +H B * -H B CH 3 CH 2 CH CH 2 * * +H -H C H 3 H B CH3 H C H C A * +H C 4 H 10 transz-2-butén C H 3 H * C HB CH3 C * +H B -H A 11. ábra Butének cisz-transz-izomerizációjának mechanizmusa fémkatalizátoron Az egyes olefinek esetében a hidrogénezés, a kettskötés-vándorlás és a cisz-transz izomerizáció egymáshoz viszonyított sebessége nagymértékben függ az alkalmazott katalizátortól és hmérséklettl. Bond és Wells a fémkatalizátorokat az olefinizomerizáló aktivitásuk alapján a következképpen csoprotosították [129]: Ni, Pd, Fe > Ru, Rh, Os > Pt, Ir 28

30 Taylor és Diebler [130] arról számoltak be, hogy 1-butén nikkel hálón való hidrogénezésekor C hmérsékleten a kettskötés-vándorlás kétszer gyorsabb volt, mint a hidrogénezés. 2-butén hidrogénezésekor pedig a cisz-transz izomerizáció sokkal gyorsabb, mint a kettskötés-eltolódás. A különböz szénatomszámú és szerkezet olefineknek a HDS-katalizátorokon, a szokásos HDS-körülmények közötti hidrogénezésérl kevés információ áll rendelkezésre a szakirodalomban. Meerbott és Hinds arról számoltak be, hogy a n-olefinek gyorsabban hidrogénezdnek, mint az elágazó láncúak [131]. Ugyanezt tapasztalták hordozómentes fémkatalizátorokon is [132]. Uchytil és munkatársai különböz összetétel olefinek hidrogénezdését vizsgálták redukált CoMo/Al 2 O 3 katalizátoron [133]. Megállapították, hogy az olefinek hidrogénezésén kívül kettskötés-izomerizáció és egyes esetekben vázátrendezdés is lejátszódott, de ez nem befolyásolta a hidrogénezdés sebességét. Eredményeik cáfolják, hogy az olefinen lév szubsztituensek száma és mérete csökkenti a hidrogénezés sebességét. Ezt azzal magyarázták, hogy az átmenetifémekkel ellentétben az Al 2 O 3 -hordozós CoMo katalizátoron nem az els hidrogénatom beépülése a sebesség-meghatározó lépés, hanem a másodiké. Canning és munkatársai 2,2,4-trimetil-pentánban oldott 1-pentén, cisz-2-pentén és transz-2-pentén hidrogénezését tanulmányozták autoklávban, 1% palládiumot tartalmazó alumínium-oxid katalizátoron [134]. Megállapították, hogy amikor csak egyetlen olefin volt a kiindulási reakcióelegyben, akkor a hidrogénezési reakciók sebességének sorrendje a következ volt: c-2-pentén > 1- pentén >> t-2-pentén. A 2-pentének csak nagyon kis mértékben alakultak át 1-penténné, de az 1-pentén gyorsan átalakult internális penténekké. A t-2-pentén kis reaktivitását a nagyobb termodinamikai stabilitással magyarázták. Olefin elegyek esetében az egyes olefinek hidrogénezési sebessége jelentsen változott. 2-pentének jelenlétében az 1-pentén hidrogénezési sebessége jelentsen ntt. A t-2-pentén hidrogénezésének sebességi állandója is nagyobb lett a másik két pentén izomer jelentlétében. A cisz-2-pentén hidrogénezdésének sebessége azonban jelentsen csökkent a másik két pentén jelenlétében. Goddard és munkatásai C 7 -alkének (1-heptén, 2-metil-1-hexén és 1-metil-ciklohexán ) reakcióképességét vizsgálták CoMo/Al 2 O 3 katalizátoron HDS-körülmények között [135]. Azt tapasztalták, hogy hidrogénezési sebességük sorrendben a következ volt: 1-heptén > 2-metil-1-hexén > metil-ciklohexén. Viszonylag nagy kéntartalmú krakkbenzinek hidrogénezésekor a gáz- és folyadékfázis szétválasztása eltt a termékelegyben jelents a H 2 S parciális nyomása. A H 2 S és az olefinek egyensúlyi reakcióban (6) reagálnak alkalmas katalizátor jelenlétében, és merkaptánok keletkeznek, amelyeket újraképzdött ( rekombinációs ) merkaptánoknak neveznek [136]. 29

31 (6) Ha feltételezzük, hogy a (6) reakció reaktánsai és termékei egyensúlyban vannak, akkor a merkaptánok, az olefinek és a H 2 S parciális nyomásai között a következ összefüggés érvényes [31,136]: Pmerkaptáno k olefinek H2S 1 2 = P P [k / k ] (7) A (7) egyenlet értelmében a merkaptánok mennyisége arányos a H 2 S és az olefinek parciális nyomásával. Szelektív kéntelenítéskor kedvez esetben sok olefin marad a termékben, ezért az újraképzd merkaptánok mennyisége nem elhanyagolható. A szakirodalomban számos katalizátort javasolnak szelektív kéntelenítésre. Jacquin és munkatársai már 1982-ben bejelentettek egy találmányt, amelyben nagy olefintartalmú benzinek kéntelenítésére alkalmas katalizátorra kértek oltalmat [137]. A találmány lényege, hogy γ-al 2 O 3 hordozós katalizátoron a molibdénhez képest viszonylag nagy a Co promotor aránya (Co/[Co+Mo) > 0,55). Többen is javasolták az ún. hidrotalcit (HT) jelleg hordozók alkalmazását [ ]. A hidrotalcit egy természetben is elforduló ásványi anyag, alumínium- és magnézium-hidroxikarbonát [Mg 6 Al 2 (OH) 16 CO 3 4H 2 O]. Zhao és munkatársai CoMo/γ-Al 2 O 3 és különböz hidrotalcit-szer komponenseket tartalmazó CoMo/γ-Al 2 O 3 katalizátor szelektivitását hasonlították össze [138]. A kéntelenít szelektivitás sorrendje a következ volt: CoMo/γ-Al 2 O 3 +Zn-Al-hidrotalcit > CoMo/γ-Al 2 O 3 +Cu-Al-hidrotalcit > CoMo/γ-Al 2 O 3 +Mg- Al-hidrotalcit > CoMo/γ-Al 2 O 3 +Mg-Al-hidrotalcit > CoMo/γ-Al 2 O 3. A katalizátorok HDSaktivitása azonban ezzel ellentétes volt, tehát a leginkább szelektív katalizátor volt a legkevésbé hatékony a kéntelenítésre [140]. A szelektív kéntelenít képesség okáról a szerzk nem adtak egyértelm magyarázatot. Ugyanezen kutatócsoport CoMo/Al 2 O 3 +MgO katalizátort állított el Mg(NO 3 ) 2 6H 2 O, MoO 3 -CoO és alumínium-oxid keverékébl [144,145]. A rendszer szabadentalpiacsökkenésének következtében a fém-oxidok spontán kiválnak az alumínium-oxid felületén. Az így elállított katalizátorokat egyréteg-borítottságú (monolayer dispersion) katalizátoroknak nevezik. Ennek kéntelenít aktivitása rosszabb, de HDS-szelektivitása jobb volt, mint az ugyanilyen aktív komponenseket tartalmazó hidrotalcit hordozós katalizátoré. 30

32 Sudhakar és munkatársai oktaéderes mangán-oxid molekulaszitát (MnO 6 oktaéder egységcellákból felépül egycsatornás kristályos szerkezet anyag) állítottak el, amit elször ammónium-heptamolibdát és kálium-karbonát oldattal, majd 85 órás hkezelés (130 C) után kobalt-nitrát oldattal impregnáltak. Az így elállított katalizátor alkalmasnak bizonyult FCCbenzinek szelektív kéntelenítésére, ezért szabadalmaztatták [146]. A magnézium-oxid hordozós katalizátorok ugyan alkalmasak szelektív kéntelenítésre, de a nagy fajlagos felület (300 m 2 /g) MgO nedvesség hatására átalakul kis fajlagos felület (10-30 m 2 /g) magnézium-hidroxiddá, ami az impregnálás során is elfordul. Ezért a MgO stabilizálása céljából Klimova és munkatársai Al 2 O 3 -MgO(x) vegyes-oxid hordozóra felvitt Mo és NiMo katalizátorokat állítottak el [147,148], és tiofén-butén eleggyel vizsgálták a kéntelenít szelektivitásukat. A hordozóanyagban változtatták az MgO/Al 2 O 3 arányt. Azt tapasztalták, hogy a katalizátor Mg-tartalmának növelésével ntt a HDS-szelektivitás. Ezt azzal magyarázták, hogy az Mg-tartalom növelésével ntt az MoS 2 kristályok mérete, ami azt eredményezte, hogy ntt az éleken elhelyezked MoS 2 kristályok aránya a sarokpontiakéhoz képest. Hatanaka és munkatárasai argonáramban 1-metil-naftalinnal és ciklohexánnal kokszolták a CoMo/γ-Al 2 O 3 katalizátort [149,150]. Megállapították, hogy a katalizátorra rakódó koksz szelektíven dezaktiválta az olefinhidrogénez aktív centrumokat. Egy másik közleményükben arról számoltak be, hogy elszulfidált CoMo vagy NiMo katalizátorokat piridinnel kezelve ntt a HDS-szelektivitás [151]. Hatanaka kutatócsoportja arra is rámutatott, hogy CoMo/Al 2 O 3 katalizátorokon a HDS és az olefintelítés nem feltétlenül ugyanazokon az aktív helyeken játszódik le [152,153]. Olefinek jelenlétében történ tiofén-kéntelenítés során kénhidrogént tápláltak a reaktorba. Ennek hatására a HDS és az n-olefinek hidrogénezésének mértéke csökkent, az i-olefineké viszont ntt. Ennek alapján három különböz aktív helyet különböztettek meg: HDS, n-olefin hidrogénezés és i-olefin hidrogénezés. Choi és munkatársai felületi fémorganikus-kémiai módszerrel (surface organometallic chemistry) vittek fel kobaltot és ónt szulfidált CoMo/Al 2 O 3 katalizátorokra, hogy vizsgálják a különböz aktív helyeknek a HDS, illetleg olefinhidrogénez reakciókban betöltött szerepét [ ]. A kísérletekhez 3-metil-tiofénbl és 2,3-dimetil-2-buténbl álló modell elegyet használtak. Azt tapasztalták, hogy a Co felvitele jobban növelte a HDS-aktivitást, mint az olefinhidrogénezés mértékét. Az ón felvitele azonban gátolta a kéntelenítést és az olefintelítést. A kisebb HDS-aktivitást IR-spektroszkópiás és CO-kemiszoprciós mérések alapján azzal magyarázták, hogy a szulfidfázisban csökkent a kén hiányhelyek száma. A kisebb hidrogéne- 31

33 z aktivitást a hordozó szulfidfázissal kölcsönhatásban lév hidroxil csoportjainak eltnésével indokolták. Ezek alapján felvetették, hogy a kén hiányhelyek felelsek a katalizátor HDS aktivitásáért. Megállapították, hogy a 2,3-dimetil-2-butén hidrogénezése konszekutív folyamat, mert elször kettskötés izomerizációval 2,3-dimetil-1-butén keletkezett. A hidrogénezés az izomeregyensúly elérése után indult meg, nulladrend látszólagos kinetika szerint. 1-hexén esetében a kettskötés izomerizáció és a hidrogénezdés párhuzamos folyamat volt. Az izomeregyensúly gyors elérése után a hidrogénezés szintén nulladrend látszólagos kinetika szerint alakult, ami az α-olefin hidrogénezdés aktív helyének teljes borítottságára utal. Kordulis és munkatársai az ún. egyensúlyi impregnálás és szrés (equilibriumdeposition-filtration) módszer módosított változatát (MEDF) használták NiW/γ-Al 2 O 3 katalizátorok elállítására [157]. A módszer lényege, hogy egy oxidhordozót a katalitikusan aktív komponenst tartalmazó ionok nagyon híg vizes oldatával impregnálnak. Az említett komponensek felvitele irányított módon történik, miközben egyensúlyi szuszpenzió alakul ki. Az utolsó lépés az impregnáló oldat elválasztása szréssel. Egy üzemi, 3400 mg/kg kéntartalmú FCC-benzin kéntelenítésére végzett kísérletek eredményeibl megállapították, hogy az MEDF módszerrel elállított NiW/γ-Al 2 O 3 katalizátor HDS-aktivitása összemérhet egy kereskedelmi HDS-katalizátoréval, de a kéntelenítés egyik katalizátoron sem volt szelektív. Többen is vizsgálták az alkálifémekkel vagy alkáli-földfémekkel módosított CoMo/Al 2 O 3 katalizátorok HDS- és hidrogénez aktivitását [138,139, ]. Hatanaka és munkatársai kimutatták, hogy a kálium jelenléte gátolta a kokszképzdést a savas helyek számának csökkentése révén, és így növelte a katalizátor HDS-stabilitását és csökkentette az oktánszámveszteséget [158,159]. Zhao és munkatársai is arról számoltak be, hogy tiofénbl, 1-hexénbl és ciklohexánból álló modelleleggyel végzett kísérleteik során a kálium bevitele javította mind az Al 2 O 3, mind pedig a hidrotalcit hordozós CoMo katalizátorok kéntelenít szelektivitását [138,139]. Mey és munkatársai is káliummal módosítottak egy kereskedelmi CoMo/Al 2 O 3 katalizátort, és k is jobb HDS-szelektivitásról számoltak be [163,164]. A szerzk szerint a kálium kevésbé gátolta a HDS-t, mint az olefinhidrogénezést. Azt is megállapították, hogy a káliumtartalmú katalizátoron lassabb volt a 2,3-dimetil-2-butén 2,3-dimetil-1- buténné történ izomerizációja, mivel csökkent a savas centrumok száma. La Parola és munkatársai [165] nátriummal módosítottak Al 2 O 3 -SiO 2 hordozós CoMo katalizátorokat. A nátrium jelenléte csökkentette a Brönsted savas helyek számát, ezért a katalitikusan aktív komponensek a Lewis savas helyekhez csoportosultak át. A nátriumtartalom növelésével ntt a tiofén átalakulásának mértéke, de az olefinhidrogénezése gyakorolt hatást nem vizsgálták. 32

34 Tapia és munkatársai káliummal és lantánnal módosított CoMo katalizátorokkal végzett kísérleteikrl közöltek eredményeket [166]. Az alkálifém- és ritkafém-adalékok csökkentették a hordozó savasságát, és ezért hidrogénez aktivitásuk kisebb volt, mint egy kereskedelmi HDS-katalizátoré. Az elzekben részletezett közleményekkel ellentétben más kutatók semmilyen hatást nem tudtak kimutatni az alkálifémekkel vagy alkáli-földfémekkel módosított CoMo/Al 2 O 3 katalizátorok esetében [167,168]. Miller és munkatársai például nem észleltek változást sem a katalizátorok aktivitásában vagy HDS-szelektivitásában, sem a termékek oktánszámában, amikor MoS 2 -ot káliummal és céziummal, vagy CoMo-t káliummal módosítottak [167]. Muralidhar és munkatársai pedig azt tapasztalták, hogy a nátrium vagy kálium hozzáadása nem növelte, hanem inkább jelentsen csökkentette a CoMo katalizátor HDS- és hidrogénez aktivitását; ráadásul ez utóbbit nagyobb mértékben, ami természetesen kedveztlen az FCCbenzinek kéntelenítésekor [168]. A CoMo/Al 2 O 3 katalizátorok alkálifémekkel vagy alkáliföldfémekkel való módosításának hatásairól tehát ellentmondásos eredmények jelentek meg a szakirodalomban. Toba és munkatársai a közelmúltban szelektív kéntelenítésre alkalmas foszfortartalmú CoMo/Al 2 O 3 katalizátorokat fejlesztettek ki [169]. A CoMo- és NiMo-szulfid katalizátorokat γ-al 2 O 3 impregnálásával állították el, molibdén-oxid, kobalt-(vagy nikkel-)karbonát, foszfátsó és egy nem közölt összetétel vegyület felhasználásával. Az új katalizátorok nagyobb HDS-, de kisebb olefintelít aktivitásúak. Az elzekben részletezett szelektív FCC-benzin kéntelenítést ipari méretekben is megvalósították. Napjainkban ez a legelterjedtebben alkalmazott krakkbenzin kéntelenít módszer. Két ipari eljárást is kidolgoztak, amelyeknek licence megvásárolható. Az egyik az IFP csoporthoz tartozó Axens cég Prime-G+ eljárása [ ] (12. ábra), a másik pedig az ExxonMobil cég SCANfining technológiája [ ]. A Prime-G+ els reaktorában a teljes forráspont-tartományú FCC-benzinben kis menynyiségben lév diolefinek monoolefinekké történ szelektív telítését végzik elszulfidált NiMo/Al 2 O 3 katalizátoron, ( C; bar; LHSV= 3,0-5,0), kis H 2 -fogyasztással (kb. 3,6 m 3 H 2 /m 3 FCC-benzin). Ennek célja, hogy megakadályozzák a diolefinek késbbi polimerizációját, ezáltal a gyantaszer vegyületek keletkezését. A diolefinek telítését szelektíven célszer végezni, hogy a lehet legkevesebb monoolefin telítdjön. 33

35 12. ábra A Prime-G+ eljárás egyszersített elvi vázlata A diolefinek telítése után lejátszódhat az olefinek kettskötésének izomerizációja is, melynek során az alfa helyzet kettskötés béta helyzetbe kerül át. Ennek termodinamikai okok miatt kedvez a kis hmérséklet (<200 C). Ez elnyös, mert sok internális olefinnek nagyobb az oktánszáma, mint a terminális olefiné (ld. 3. melléklet). A NiMo/Al 2 O 3 katalizátoron az említett körülmények között az FCC-benzinekben lév könny kénvegyületek (H 2 S, COS, CS 2, kis szénatomszámú merkaptánok és szulfidok) reakcióba lépnek az olefinekkel, és nagyobb szénatomszámú (nagyobb forráspontú) merkaptánok és szulfidok képzdnek. Ezekre mutat néhány példát a (8)-(12) reakcióegyenlet. Kis szénatomszámú merkaptánok átalakulása nagyobb szénatomszámú szulfidokká: C n H 2n+1 SH + C m H 2m C n H 2n+1 S C m H 2m+1 (pl: n<3 és 5<m<7) (8) Kis szénatomszámú merkaptánok átalakulása nagyobb szénatomszámú merkaptánokká: 1. reakció C n H 2n+1 SH + H 2 C n H 2n+2 + H 2 S (pl: n<3) (9) 2. reakció H 2 S + C m H 2m C m H 2m+1 SH (pl: 5<m<7) (10) Kis szénatomszámú szulfidok átalakulása nagyobb szénatomszámú merkaptánokká: 1. reakció C n H 2n+1 S C n H 2n H 2 2 C n H 2n+2 + H 2 S (pl: n 2) (11) 2. reakció H 2 S + C m H 2m C m H 2m+1 SH (pl: 5<m<7) (12) Az els reaktorból kilép teljes FCC-benzint ezután frakcionálják. Ennek során a (8)-(12) egyenletben keletkez nehezebb kénvegyületek a fenéktermékbe kerülnek, ezért a fejtermék 34

36 kéntartalma nagyon kicsi, jellemzen 3-5 mg/kg-nál kisebb. Lúgos merkaptánextrakcióra tehát nincs szükség. A nehéz FCC-benzint két különböz katalizátort tartalmazó reaktorba vezetik. Itt az els katalizátoron végzik a kéntelenítés jelents részét, miközben az olefintelítés kismérték marad. A második katalizátor hidrogénezi az els reaktorban újraképzdött merkaptánokat is. A katalizátorok összetételét az Axens bizalmasan kezeli. A Prime-G+ eljárás során az alapanyag oktánszáma a feldolgozás során csak kis mértékben csökken (alapanyagtól függen 1-3 egység), és a H 2 -fogyasztás is mérsékelt (kb m 3 H 2 /m 3 FCCbenzin). Jelenleg a Prime-G+ eljárást használják a legelterjedtebben FCC-benzinek kéntelenítésére. Az Axens cég 100-nál is több licencet értékesített; a világ Prime-G+ kapacitása pedig meghaladja a 100 millió t/év értéket [172]. A másik szelektív kéntelenít eljárást, a SCANfining-ot az Exxon Research & Engineering (most ExxonMobil R&E) fejlesztette ki. Az elnevezés a Selective CAt Naphtha Hydrofining rövidítése. Az eljárás alapelvében egy hagyományos HDS-üzemre hasonlít. A Prime-G+ eljárással ellentétben a könny FCC-benzint lúgos extrakcióval kéntelenítik. A nehéz frakció esetében a gondosan megválasztott üzemelési körülmények és a nagy kéntelenít szelektivitású katalizátor (RT-225) miatt kicsi az oktánszámveszteség és a H 2 -fogyasztás. A katalizátort az Akzo-Nobel céggel közösen fejlesztették ki. A legújabb SCANfining eljárással a mg/kg kéntartalmú FCC-benzinek mg/kg-os szintre történ kéntelenítésekor az olefintelítés mértéke 35-50%-os, és 1-3 egység az oktánszámveszteség. Jelenleg ez a második legelterjedtebb FCC-benzinkéntelenít technológia a világon; 20 üzem már mködik, és további 20 létesítése folyamatban van [179] FCC-benzinek minségjavítása katalitikus desztillációval A CDTECH kifejlesztett egy olyan technológiai elrendezést, amely kétlépcss katalitikus desztillációt alkalmaz FCC-benzinek kéntelenítésére (13. ábra) [ ]. Az els lépcs a CDHydro katalitikus desztilláló oszlop (ld. 4. melléklet), melynek vágási pontját úgy állítják be, hogy a C 6 -szénhidrogének még a fejtermékbe kerüljenek. A CDHydro kolonnában a katalizátortöltetet az oszlop fels részén helyezik el. A Ni katalizátort rendezett töltetre viszik fel. A töltet olyan nagy desztillációs hatékonyságot biztosít, amit hagyományos tányérokkal nem lehet elérni. A hidrogént a katalizátorzóna alatt vezetik be. A desztilláció következtében a könny komponensek a katalizátorzónába kerülnek, ahol lejátszódik a reakció a hidrogénnel. A nehéz vegyületek a fenéktermékbe kerülnek. A hidrogénezett reflux folyamatosan mossa a katalizátorzónát. 35

37 &'&()%*! " # +, ++- $% 13. ábra A CDTECH cég kétlépcss FCC-benzinkéntelenít technológiájának vázlata A desztilláló oszlop természetes hmérsékletprofilja miatt egy kvázi-izoterm katalizátorágy alakul ki. A katalitikus tölteten az els lejátszódó reakció a szulfidképzdés (tioéterezés), melynek során a merkaptánok és a diolefinek reagálnak, és olefin-szulfidok képzdnek, például a (13) egyenletnek megfelelen. CH 2 CH C CH 3 CH 3 + CH 3 CH 2 SH CH 3 C S CH CH 2 CH 3 + H 2 (13) CH 2 CH 2 Ezek forráspontja nagyobb, mint a desztillátumé, így az oszlop fenéktermékébe kerülnek. Ennek következtében a fejtermék 1 mg/kg-nál kevesebb merkaptánt tartalmaz, és lúgos extrakcióra nincs szükség. A hidrogénez reakciók szelektivitásának sorrendje a következ: acetilének > diolefinek > olefinek. Az olefinek telítése csak nagyon kismérték, jellemzen 1-2%. A CDHydro katalitikus tölteteinek fels részében lejátszódik a terminális olefinek kettskötéseinek izomerizációja is, és internális olefinek keletkeznek, melyeknek mint azt az el- 36

38 z fejezetben már említettem általában nagyobb az oktánszámuk. Ezen reakciók kb. 0,5 egységgel növelik egy teljes FCC-benzin kísérleti oktánszámát. A CDHydro oszlop fenéktermékét a CDHDS oszlopba vezetik. Ez CoMo katalizátort tartalmaz, szintén rendezett tölteten. A HDS-reakciókat kombinálva a frakcionálással, nagy kéntelenítési hatásfokot lehet elérni, kis oktánszámveszteséggel. Ezt úgy valósítják meg, hogy a könny komponenseket a kisebb hmérséklet térbe, míg a nehezebb komponenseket a nagyobb hmérséklet térbe koncentrálják a frakcionálással. A könny komponenseket így nem teszik ki olyan nagy hmérsékletnek, ami jelents olefintelítést eredményezne. A könnyebb vegyületek kéntelenítése viszont az oszlop fels részének viszonylag kisebb hmérséklet terében is végbemegy. Az oszlop alsó, nagyobb hmérséklet részében vannak a nehezebb és kisebb olefintartalmú komponensek, valamint a nehezebben kénteleníthet kénvegyületek. Itt a hmérséklet megfelelen nagy a stabilabb kénvegyületek átalakításához is. A CDHDS oszlopban a benzin legnagyobb részét fejtermékként veszik el. A kolajfinomítókban a katalitikus desztillációt is elszeretettel alkalmazzák FCCbenzinek minségjavítására. A világon 12 ipari méret CDHydro, és 7 CDHDS kolonna mködik eredményesen. (A CDHydro kolonnát CDHSD kolonna nélkül is alkalmazzák az étergyártó üzemek alapanygának elkészítésére.) FCC-benzinek mély, nem szelektív kéntelenítése utólagos oktánszámnöveléssel Ebben a fejezetben azokat a módszereket mutatom be, amelyek els lépésként a teljes FCC-benzint vagy annak csak egy szkebb frakcióját hagyományos HDS-katalizátorral 10 mg/kg-ra kéntelenítik, miközben a benzin olefintartalma gyakorlatilag teljes mértékben hidrogénezdik, és a benzin oktánszáma jelentsen csökken. Ezután az oktánszámveszteséget egy újabb katalitikus lépésben (izomerizálás, hidrokonverzió vagy aromatizálás) részben vagy teljes egészében kompenzálják. Az ilyen módszerek egyik közös hátránya, hogy a mély kéntelenítés során a teljes mérték olefintelítéshez nagyon nagy mennyiség hidrogén fogy. További hátrány, hogy mind izomerizálás, mind aromatizálás esetén 5-10% a hozamveszteség. (Megjegyzem, hogy a nem szelektív HDS miatti oktánszámveszteséget úgy is lehet mérsékelni, hogy a könny FCC-benzinben lév izoolefineket alkohollal metanol vagy etanol savas ioncserél mgyanta katalizátoron reagáltatják [16,17], és nagy oktánszámú étereket állítanak el. Ez a gyakorlat a MOL NyRt. Dunai Finomítójában is. Az éterezést azonban természetesen nem elzheti meg hagyományos, nem szelektív HDS, mert akkor gyakorlatilag nem maradna olefin az alapanyagban.) 37

39 Két ipari eljárást fejlesztettek ki katalitikus krakkbenzinek mély kéntelenítésére, majd azt követ izomerizálására. Az ISAL eljárás [ ] a UOP és az Intevep nevéhez fzdik, míg az Octgain eljárást [ ] (14. ábra) a Mobil (most ExxonMobil) fejlesztette ki. A két eljárás fleg az alkalmazott katalizátorokban és mveleti paraméterekben különbözik egymástól. Az ISAL eljárásban például CoMo-P/Al 2 O 3 és GaCr/H-ZSM-5 katalizátorok kombinációját használják [193]. Az Octgain eljárásban fém/alakszelektív zeolit katalizátort használnak; több információt nem közöltek. Az ISAL és az Octgain eljárás elnye, hogy a termék a környezetre káros olefinek helyett környezetvédelmi szempontból sokkal kedvezbb izoparaffinokat tartalmaz. Bár mindkét technológiát ipari méretig fejlesztették, további licenceket nem tudtak értékesíteni, vélheten az említett hátrányok miatt. Számos kutatócsoport fleg kínaiak foglalkoztak azzal, hogy a HDS során bekövetkez oktánszámveszteséget az FCC-benzin aromástartalmának növelésével ellensúlyozzák [ ]. E célra ZSM-5 [195], Ni/HZSM-5 [202,203], NiMo/HZSM-5 [194,200], CoMo/HZSM-5/γ-Al 2 O 3 [204,205], CoMo/HZSM-5/TiO-γ-Al 2 O 3 [204,205], Mo vagy Pt/Al 2 O 3 +HZSM-5 [196], Ni, Mo vagy Pt/HZSM-5-Al 2 O 3 [197] katalizátorokat, újabban pedig izomerizálásra és aromatizálásra NiMo/H-MOR/HZSM-5/H [198], SAPO-11/HZSM-5 [199,206] és MCM-22/ZSM-35 [207] katalizátorokat használtak. Ezeket a katalizátorokat csak laboratóriumi méretekben vizsgálták, ipari méret technológiát nem dolgoztak ki. 14. ábra Az Octgain eljárás egyszersített folyamatábrája 38

40 A Phillips cég ugyanakkor szabadalmaztatott egy hasonló megoldást. Ennek lényege, hogy az FCC-benzint vagy annak egy frakcióját elször aromatizálják, és a nagyobb aromástartalmú, kisebb olefintartalmú benzint kéntelenítik [31,208]. Ennek célja részben az, hogy növeljék a benzin oktánszámát, részben pedig az, hogy a HDS-reaktorba kisebb olefintartalmú, nagyobb aromástartalmú alapanyag kerüljön, mert az aromás szénhidrogének megfelelen kiválasztott mveleti paraméterek esetén csak nagyon kis mértékben telítdnek a HDS-katalizátoron. Ezek a megoldások azonban hosszú távon nem lehetnek életképesek, mert a motorbenzin fejlesztési tendenciák a világon az aromástartalom csökkentése irányába mutatnak, és ezért a szabványok is egyre kisebb határértékeket írnak el a motorbenzinek összes aromástartalmára FCC-benzinek kéntelenítése reaktív adszorpcióval Az S Zorb (Phillips cég) eljárás [ ] az egyetlen ipari méretekben alkalmazott olyan egylépéses technológia, amelyben a teljes FCC-benzin kéntelenítését végzik. Ennek során a ZnO-tartalmú adszorbens magához vonzza a kéntartalmú molekulákat, és szelektíven kiszakítja a molekulákból a kénatomot, majd a kén az adszorbensen megkötdik, a szénhidrogén molekula pedig távozik (14): S S Benzotiofén + H 2 + Adszorbens Etil-benzol (14) Kén-hidrogén nem keletkezik, és így nincs is a termékáramban. Ennek az eljárásának a folyamatábrája a hagyományos hidrogénez-kénmentesít (HDS) eljáráséhoz hasonló, azzal a kivétellel, hogy az állóágyas reaktor helyett fluidágyas reaktort alkalmaznak, folyamatos adszorbens regeneráló rendszerrel. Ennek vázlata a 15. ábrán látható. Az eljárásban az FCC-benzint elször szrik a finom katalizátorszemcsék eltávolítására. A cirkulációs hidrogént és a kis mennyiség küls hidrogént a folyékony alapanyaggal egyesítve egy hcserélbe vezetik a folyamat hjének hasznosítására. Ezután a keveréket egy gáztüzelés cskemencében megfelel hmérsékletre melegítik, a reaktorba való belépés eltt. Miután az alapanyag és a hidrogén áthalad az enyhén fluidizált adszorbens ágyon, a termékelegyet egy szrn vezetik át az esetlegesen kihordott adszorbens szemcsék elválasztására. A cseppfolyós benzint és a cirkuláltatott hidrogént a termékszeparátorban szétválasztják. Ennek gáztermékét a cirkulációs kompresszorhoz vezetik. 39

41 Kis kéntartalmú FCC-benzin Közbens adszorbenstároló Új adszorbens tartály SO x N 2 Hidrogén elkészítbe Alapanyag +H 2 Reaktor Eltároló Regeneráló Redukáló Leveg Hidrogén 15. ábra S Zorb fluidágyas reaktor és regeneráló A termékszeparátorból elvett folyadék a stabilizáló kolonnába jut, ahol a könny szénhidrogéneket kisztrippelik (A stabilizáló kolonnát bután, vagy akár pentán vágásra is tervezhetik a kolajfinomító igényeinek megfelelen.). Kis mennyiség adszorbenst folyamatosan elvezetnek a reaktorból és regenerálják; ezáltal az adszorbensen megkötött kén mennyiségét a szükséges szint alá csökkentik. Az adszorbens a reaktorból egy közbens adszorbenstároló készülékbe kerül, mely szétválasztja az adszorbenst és a gázáramot, valamint az átkerült szénhidrogén gzöket. Az adszorbens ezután gravitációs úton az eltárolóba kerül, amely nitrogénnyomás alatt van. Ez biztonságosan és hatékonyan szállítja át az adszorbenst a reaktor szénhidrogén atmoszférájából a regeneráló oxigén atmoszférájába. Speciálisan kialakított szelepeket alkalmaznak az eltárolók elkülönítésére. Az eljárás egyik hátránya, hogy az adszorbensregenerálóban keletkez SO x -vegyületeket vagy a légkörbe engedik, vagy költséges füstgáztisztító redszert kell alkalmazni. Az S Zorb eljárásban közel 98%-os kénmentesítésénél az olefintartalom csökkenése csak kismérték (kb. 3%), ezért a kísérleti oktánszámveszteség is 1,5 egységnél kisebb. A világon ezzel a technológiával 2 üzem eredményesen mködik, és jelenleg további üzemeket is építenek. (Az S Zorb eljárással már gázolajok kéntartalmát is eredményesen csökkentették 10 mg/kg-alá.) 40

42 Könny FCC-benzinek merkaptánmentesítése tökéletesített lúgos extrakcióval Az FCC-benzin könny frakciójában lév merkaptánok lúgos extrakcióval kinyerhetk. Ez nem újszer eljárás, már régóta alkalmazzák gázok és könnybenzinek merkaptánmentesítésére. Az újdonságot a Merichem cég szolgáltatta. Kifejlesztettek egy eljárást (Thiolex SM ), amely esetében hatékony fázisérintkeztetéssel (Fiber Film Contactor; fémszálakon kialakított filmben történ fázisérintkeztetés ld. 16. ábra) javítják a merkaptán-eltávolítás mértékét [212]. Könny FCC-benzin Lúgos oldat Merkaptánmentesített könny FCC-benzin Fémszálas fázisérintkeztet Lúgregenerálóba 16. ábra A Thiolex eljárás fémszálas fázisérintkeztetés extraktora Az eljárásban a könnybenzint lúggal érintkeztetik. Ennek során a merkaptánok (és az esetleges kén-hidrogén) a (15) és (16) reakció szerint beoldódnak a lúgba: RSH + NaOH RSNa + H 2 O (15) H 2 S + 2 NaOH Na 2 S + 2 H 2 O (16) A lúgos oldatot ezután regenerálják. Idközönként oxidáló katalizátort adagolnak a lúgoldatba. A katalizátor feladata a merkaptán diszulfid reakció (17) elsegítése, a lúg (részbeni) visszanyerése. 2RSNa + ½ O 2 + H 2 O RSSR + 2 NaOH (17) A beoldás során keletkezett nátrium-szulfid nátrium-tioszulfáttá és lúggá alakul át, amit részleges lúgregenerálásnak neveznek: katalizátor 2 Na 2 S + 4 H 2 O +2 O 2 Na 2 S 2 O NaOH + 3 H 2 O (18) 41

43 A kén-hidrogén által elhasznált lúgot tehát nem lehet teljes mértékben regenerálni, ezért a lúgot folyamatosan pótolni kell. A regenerálás során a keletkez diszulfidot elválasztják a lúgtól. A lúgos merkaptáneltávolító eljárások elnye, hogy a benzin oktánszáma a kéntelenítés során nem változik. A keletkez diszulfidos olajat viszont ártalmatlanítani kell, ami költséges, és környezetvédelmi szempontból sem elnyös FCC-benzinek tioféntartalmának alkilezése Az FCC-benzin kéntartalmának egy nagyon jelents része tiofén, illetleg alkiltiofének. Ezek telítetlen gyrs szulfidok és aromás jelleg vegyületek, amelyek ersen savas katalizátoron alkilezhetk [213,214]. Erre építve fejlesztette ki a BP az OATS (Olefinic Alkylation of Thiophenic Sulphur) márkanévvel védett és szabadalmaztatott eljárását [215]. Ennek során a könny FCC-benzin kénvegyületeinek forráspontját növelik azáltal, hogy azokat szilárdsav katalizátoron (BF 3, AlCl 3, ZnCl 2 stb.) a benzin forráspont-tartományába es C 5 /C 6 olefinekkel alkilezik. A tiofének alkilezésével a C közötti forráspontú kénvegyületek átalakulnak nagyobb molekulatömeg (nehezebb) kénvegyületekké. Lejátszódik néhány hasznos mellékreakció is, mint pl. a merkaptánok átalakulása szulfidokká, valamint az olefinek izomerizálódása és oligomerizálódása. A képzd nehezebb, nagyobb forráspontú kénvegyületeket desztillációval elválasztják, és a nehéz frakcióhoz keverik, amit kis oktánszámveszteséggel kénteleníthetnek. A katalizátor érzékeny a bázikus vegyületekre, ezért alapanyag elkezelést kell alkalmazni a katalizátor élettartamának növelése érdekében. A mveleti paramétereket úgy is meg lehet választani, hogy a C 5 olefinek dimerizálásával csökkenjen a könny FCC-benzin gznyomása. Az OATS eljárással 10 mg/kg-nál kisebb kéntartalmú terméket is el lehet állítani, 2 egységnél kisebb oktánszámveszteséggel FCC-benzinek kéntelenítése szelektív adszorpcióval Az elmúlt néhány évben számos kísérletet végeztek olyan regenerálható adszorbensek kiválasztására, amelyek szelektíven megkötik a benzinbl a kénvegyületeket [ ]. Az adszorbensek általában laboratóriumi méretekben mködnek, a méretnövelés azonban nagyon nehéz, mert a regenerálást (kénvegyületek leégetését) folyamatosan, levegáramban kell végezni. Két független fejlesztcsoport is megpróbált szelektív kénvegyület-adszorpción alapuló ipari méret eljárást megvalósítani. Az egyik cég a Black&Veatch Pritchard és Alcoa Industrial Chemicals az alumínium-oxid alapú szelektív adszorbenst használó Irvad eljárást dolgozta ki szénhidrogének kén- 42

44 és nitrogénmentesítésére [220]. A szilárd adszorbenst ellenáramban érintkeztetik a folyadék halmazállapotú szénhidrogénnel egy többlépcss mozgóágyas adszorberben A kimerült adszorbenst folyamatosan viszik a regenerálóba, ahol azt magasabb hmérsékleten ellenáramban nitrogénnel érintkeztetik. Az eljárás fejlesztése azonban ismeretlen okok miatt abbamaradt. A másik cég a Research Triangle Institute (RTI) elször szintézisgáz kéntelenítésére fejlesztette ki a TreND (Transport Reactor Naphtha Desulphurization) nev eljárását. Csak késbb ismerték fel, hogy ez alkalmas lehet kis kéntartalmú motorbenzinek és dízelgázolajok elállítására is. Az eljárás során úgynevezett transzport reaktorban gz fázisban kéntelenítik az FCC-benzint az RTI által kifejlesztett adszorbens segítségével, melyet folyamatosan regenerálnak [221,222]. A katalizátor jelents mérték kéntartalom-csökkentést tud megvalósítani (pl mg/kg-ról 14-re). Az eljárás fejlesztése félüzemi stádiumban van, ipari méret üzem még nincs FCC-benzinek kéntelenítése membránszeparációval Egyes kutatók a közelmúltban olyan pervaporációs membránok (pl. poli-dimetilsziloxán [223,224] vagy térhálósított polietilén-glikol [225]) kifejlesztését tzték ki célul és valósították meg, amelyek alkalmasak az FCC-benzinben lév kénvegyületek koncentrálására. Ezen az alapelven a Grace Davison és a Sulzer Chemtech közösen fejlesztette ki az S- Brane eljárást [226,227]. Ennek lényege, hogy membránszeparációval elválasztják a kénvegyületeket (fleg tioféneket) az FCC-benzin könny- és középfrakciójából. Az elválasztás nem forráspontkülönbség, hanem a molekula jellege alapján történik. Az elválasztás után a permeátum és a retentátum áramok összetétele különböz lesz, de nem alakul ki nagy forrásponttartomány-különbség. A permeátum kicsit könnyebb, nagyobb aromástartalmú, több C 5 - olefint és kevesebb C 6 -olefint tartalmaz, továbbá valamivel kisebb a normál-, izo- és cikloparaffin-tartalma. Az alapanyag olefintartalmának 70-90%-a a retentátumban marad. Ennek mennyisége az alapanyag kb. 70 ftf%-a, kéntartalma pedig kicsi, kb. 30 mg/kg, szemben az alapanyag 500 mg/kg kéntartalmával. A permeátum térfogata az alapanyag térfogatának kb. 30%-a, és ebbe az áramba kerül az alapanyag kéntartalmának nagy része. A permeátum csak kevés olefint tartalmaz, mert azok dönt része a retentátumban marad. Az S- Brane eljárás alkalmazásával tehát sokkal kisebb kapacitású hidrogénez üzem is elegend a permeátum kéntelenítéséhez, kisebb olefintartalma miatt pedig nagyon kicsi az oktánszámveszteség annak hidrogénezésekor. 43

45 FCC-benzinek kéntelenítése extraktív desztillációval A GT-DeSulf eljárásban a könnyebb FCC-benzin frakcióból extraktív desztillációval szelektíven kinyerik a kéntartalmú vegyületeket és az aromásokat, míg a nagy oktánszámú olefinek a raffinátumban maradnak [228,229]. A GTC (Glitsch Technology Corporation) cég erre a célra szabadalmaztatott oldószere (Techtiv-DS) növeli a kénvegyületek és a szénhidrogének, illetleg az aromások és nem aromások közötti relatív illékonyságot. Az oldószerrel a kénvegyületeket az aromásokkal együtt ki lehet nyerni az FCC-benzinbl és más krakkbenzinekbl (pl. kokszolói benzin). A könnyebb frakcióból hidrogénezésre (a nehéz frakcióval együtt, ami a teljes frakció kb. 40%-a) csak a kénvegyületek, és a nem reaktív aromások kerülnek. A hidrogénfogyasztás mérsékelt, az oktánszám csak kismértékben csökken. A könynyebb frakció nagy aromástartalmú részének külön kénmentesítésével értékes alapanyag nyerhet az aromás extraháló üzemek számára. A GT-Desulf extraktív desztilláló egységben szelektíven kioldják a kénvegyületeket és az aromásokat. A nagy kén- és aromástartalmú, de olefinmentes extraktumot hozzákeverik a nehéz FCC-benzinhez. Az egyesített áramot ezt követen a HDS-egységbe vezetik. Az innen kilép áram frakcionálásával nagy BTX-tartalmú (benzol, toluol, xilol) áramot lehet elállítani. A BTX forráspont-tartományába es összes nem aromás jelleg vegyületet eltávolítják a GT-DeSulf egységben, ezért a hidrogénez egység C 6 -C 8 -frakciója kis költség továbbfeldolgozással petrolkémiai termékekké alakítható. A nagy olefintartalmú és kis kéntartalmú (tiofénmentes) raffinátumot lúgos mosással tovább lehet kénteleníteni. A végtermék így 10 mg/kg-nál kevesebb ként tartalmaz. A GT-DeSulf technológiával ipari üzemben 99,8%-os kénmentesítést értek el. Az egyesített termék kéntartalma 10 mg/kg-nál kisebb volt. Az oktánszámváltozás mértékérl egyértelmen nem számoltak be FCC-benzinek kéntelenítése oxidációval és azt követ elválasztással Az oxidatív módszert elssorban dízelgázolajok kéntelenítésére fejlesztették ki, és a késbbiekben próbálták kibvíteni más szénhidrogén-elegyek, így például FCC-benzinek kéntelenítésére. A módszer lényege, hogy a kénvegyületeket különböz oxidálószerekkel oxidálják, és a megfelel szulfoxidokká, illetleg szulfonokká alakítják [230,231]. Ennek példáját a metil-benzotiofén példáján keresztül mutatom be (19): 44

46 [O] [O] CH 3 S CH 3 S O S CH 3 O O (19) 7-metil-benzotiofén 7-metil-benzotiofén-1-oxid (szulfoxid) 7-metil-benzotiofén-1,1-dioxid (szulfon) Ezeket nagyobb polaritásuk miatt extrakcióval vagy adszorpcióval lehet kinyerni a szénhidrogén frakcióból. A feleslegben lév oxidálószert vizes mosással lehet elválasztani. A szénhidrogén frakcióban maradó oldószernyomokat adszorpcióval távolítják el. Az oldószert desztillációval választják el az oxidált kénvegyületektl. Számos oxidálószert kipróbáltak erre a célra, pl. szerves peroxisavakat, hidroperoxidokat, szervetlen oxidálószereket, (pl. szervetlen peroxisavak) ózont stb [230,231]. Az oxidatív kéntelenítés elnye, hogy nem igényel kolajfinomítói infrastruktúrát, mert hidrogénre nincs szükség. Ezért a nagykereskedelmi tárolótelepeken is alkalmazható, kompakt technológia. Négy cég is foglalkozott, illetleg foglalkozik gazdaságos, ipari mértekben is alkalmazható technológia kifejlesztésével: a Unipure (ASR-2) [232], Lyondell (ODS) [233], Petrostar (CED) és SulphCo-Sinclair. Az 5. mellékletben példaképpen bemutatom az ASR-2 eljárás blokksémáját. Az oxidatív kéntelenítés egyik legnagyobb hátránya, hogy melléktermékként szulfonok keletkeznek, amelyek gazdaságos felhasználása egyelre tisztázatlan FCC-benzinek kéntelenítése ionos folyadékokkal FCC-benzinek kéntelenítése tématerületen az egyik legújabb kutatási irány az ionos folyadékok alkalmazása [234,235]. Az ionos folyadékok szobahmérsékleten folyékonyak, ionos tulajdonságokkal rendelkeznek, nagy a srségük, kicsi a gznyomásuk, 300 C-ig stabilak, és általában nem elegyednek szénhidrogénekkel. Az ionos folyadékok (pl. BF 4 és PF 6 alapú dialkil-imidazólium, trimetilamin-hidroklorid és AlCl 3, 1-butil-3-metilimidazólum tetrakloro-aluminát) abszorbeálják a benzinben lév kéntartalmú molekulákat, így csak az ionos folyadék és a benzin közötti fázisérintkeztetést kell megvalósítani. Sok ionos folyadék azonban az aromásokat is abszorbeálja, és ers Lewis-savas jellegük miatt pedig polimerizálhatják az FCC-benzinben lév olefineket. Egyelre azt sem lehet tudni, hogy mi lesz a megkötött kénvegyületekkel, de a kutatások még kezdeti fázisban vannak. 45

47 1.5. Következtetések a szakirodalmi közlemények alapján Az FCC-benzinek minségjavítása tématerületen megjelent szakirodalmi közlemények ismeretanyagát összefoglalva megállapítható, hogy bár számtalan alternatív kéntelenítési megoldást dolgoztak ki, még mindig a hidrogénez kéntelenítés a leggazdaságosabb, legkevésbé kockázatos, leginkább ismert és ezért legvonzóbb eljárás a kolajfinomítók számára. Ezek közül is a minimális olefinhidrogénezéssel és ezért kis oktánszámveszteséggel és kis hidrogénfelhasználással járó szelektív HDS-eljárás terjedt el leginkább. Ilyen alapelven mködik a létesített FCC-benzin kéntelenít kapacitások több mint 90%-a. Számos közlemény foglalkozik FCC-benzinek hidrogénez heterogén katalitikus minségjavításával, különösképpen a szelektív hidrogénez kéntelenítéssel, a hagyományos CoMo/Al 2 O 3 katalizátorok célirányos módosításával, új hordozós átmenetifém-katalizátorok elállításaval, azonban számos terület még hiányos, illetleg felderítésre vár. Ismert például, hogy némely zeolithordozós nemesfém-katalizátorok bizonyos mértékben kéntrk, és jelents kéntelenít aktivitásúak [pl ]. Hancsók és munkatársai például különböz platinatartalmú H-Mordenit katalizátorokat alkalmaztak kéntartalmú könnybenzin frakciók izomerizálására és egyidej kéntelenítésére [237]. Megállapították, hogy a katalizátorok izomerizáló aktivitása az alapanyagban lév mg/kg kén hatására alig csökkent, de a termékek kéntartalma kedvez mveleti paraméterek mellett 10 mg/kg-nál kisebb volt. Sugioka és munkatársai tiofén kéntelenítését vizsgálták PtPd/USY katalizátoron, és azt tapasztalták, hogy a katalizátor HDS aktivitása nagyobb volt, mint egy kereskedelmi CoMo/Al 2 O 3 katalizátoré [240]. Más kutatók néhány 100 mg/kg kéntartalmú gázolajfrakciók aromástartalmának és kéntartalmának csökkentésére alkalmaztak PtPd/Al 2 O 3 és PtPd/USY katalizátorokat [236,238]. Megállapították, hogy ezek a katalizátorok bizonyos mértékben kéntrk (szerzktl függen mg/kg-ig) és alkalmasak a gázolajban lév, nehezen kénteleníthet molekulák (pl. 4,6-dimetil-dibenzotiofén) átalakítására is. Ezeket a katalizátorokat FCC-benzinek minségjavítására ismereteim szerint még senki sem vizsgálta. Szulfidált átmenetifém/hordozó katalizátoron is kevesen tanulmányozták az FCCbenzinmátrixban lév különböz szerkezet és szénatomszámú olefinek HDS-körülmények közötti reakciókészségét, nemesfém/zeolit katalizátorokra pedig egyáltalán nem közöltek adatokat. 46

48 A tudományos közleményekben a szelektív kéntelenít katalizátorok heteroatomeltávolító aktivitásának vizsgálatakor szinte kizárólag a kéntelenítésre koncentrálnak, és nem vizsgálják a nitrogénvegyületek átalakulásának mértékét. Ismert, hogy a CoMo/Al 2 O 3 katalizátorok HDN-aktivitása mérsékelt. A benzinben maradó nitrogénvegyületek mennyisége pedig fontos, mert az azokban lév nitrogénbl nitrogén-oxidok keletkeznek az Otto-motorok égésterében. Ezek katalizátor nélküli gépjármvek esetén a légkörbe kerülnek, katalizátoros gépjármvek esetén pedig növelik a háromfunkciós katalizátor NO x - terhelését. Ezeken kívül a legtöbb közleményben modellelegyeket használnak az egyes katalizátorok szelektív kéntelenít képességének megítélésre, ami alkalmasabb az ok-okozati viszonyok felderítésére, viszont kevésbé megbízhatóan jellemzi a katalizátor ipari méretekben való alkalmazhatóságát. Több kutatócsoport javasolta az aromatizálást az FCC-benzinek mély kéntelenítésekor bekövetkez oktánszámcsökkenés ellensúlyozására. Ez azonban ellentétes a benzinfejlesztési tendenciákkal, és környezetvédelmi okok miatt sem elnyös. A jöv szempontjából sokkal fontosabb aromástartalom-csökkentés lehetségét azonban nem vetették fel, különösen nem a HDS, a HDN, HDA (aromástartalom-csökkentés) és az izoparaffin-tartalom növelés egy lépésben történ megvalósításának lehetségét. Irodalomgyjtés lezárva: április 47

49 2. CÉLKITZÉSEK Kísérleti munkám során különböz forráspont-tartományú, eltér szénhidrogénösszetétel és kéntartalmú FCC-benzinek heterogén katalitikus minségjavítási lehetségét vizsgáltam, amelyeket hidrogénezett alapanyagból elállítottak el (lásd ben). Ennek keretében célom volt: javított minség FCC-benzinek elállítása (10 mg/kg-nál kisebb kéntartalmú, nitrogénmentes, nagy oktánszámú, ugyanakkor lehetség szerint csökkentett aromástartalmú) egy erre a célra eddig a szakirodalomban még nem javasolt, jelenleg is fejlesztési szakaszban lév PtPd/USY zeolitkatalizátor felhasználásával; annak vizsgálata, hogy az alapanyag kéntartalma hogyan befolyásolja a vizsgált PtPd/USY katalizátor olefinhidrogénez és kéntelenít aktivitását; az FCC-benzinmátrixban lév egyes olefinek HDS-körülmények közötti reakcióképességének tanulmányozása azok szerkezetének és szénatomszámának függvényében; a PtPd/USY katalizátoron elállított termékek minségi jellemzinek összehasonlítása egy hagyományos, illetleg egy új fejlesztés (jelenleg FCC-benzinek szelektív kéntelenítésére alkalmazott) CoMo/γ-Al 2 O 3 katalizátoron nyertekével a PtPd/USY katalizátorral kedvez mveleti paraméterek esetén elállított FCC-benzin termékek motorbenzin keverkomponensként való felhasználhatóságának vizsgálata. 48

50 3. KÍSÉRLETI RÉSZ 3.1. Felhasznált anyagok FCC-benzinek A kísérletekhez felhasznált FCC-benzin alapanyagokat a MOL NyRt. Dunai Finomítója bocsátotta rendelkezésemre. A négy eltér alapanyag fbb minségi jellemzit a 7. táblázatban foglaltam össze. 7. táblázat A kísérletekhez használt alapanyagok fontosabb minségi jellemzi Jellemzk FCC-benzin alapanyagok A B C D Srség (15,6 C), g/cm 3 0,7423 0,7408 0,8067 0,8184 Kéntartalom, mg/kg Nitrogéntartalom, mg/kg Kísérleti oktánszám 93,4 92,0 91,8 92,5 Motoroktánszám 81,7 80,6 79,2 80,6 Szénhidrogén csoportösszetétel, % n-paraffinok 4,0 3,7 3,3 2,5 i-paraffinok 31,8 32,1 21,4 17,8 olefinek 24,9 19,5 13,2 7,4 naftének 7,6 11,6 9,3 15,6 aromások 31,7 33,1 52,9 56,7 Desztillációs jellemzk, C kezdforráspont v/v% v/v% v/v% v/v% v/v% v/v% v/v% v/v% v/v% v/v% v/v% végforráspont Az A és B jel alapanyagok különböz idpontokból származó és változó minség FCC-alapanyagból elállított, ezért kismértékben eltér tulajdonságú teljes FCC-benzin frakciók. A C jel alapanyag a B jel teljes FCC-benzin desztillációjával (90 C-os vágási 49

51 hmérséklet) nyert nehéz FCC-benzin. A desztilláció során 100 kg B jel benzinbl 57 kg nehéz FCC-benzint ( C ) és 43 kg könny FCC-benzint állítottam el. Ez utóbbival nem végeztem katalitikus kísérleteket, de a minségi jellemzit felhasználtam benzinkeverési számításokhoz (ld fejezet) A D jel alapanyag egy nehéz FCC-benzin és a TVK Rt. olefingyárából származó C 8 -C 9 pirolízisbenzin elegye. Ez 86% nehéz FCC-benzint és 14% pirolízisbenzint tartalmazott. A 7. táblázatban bemutatott alapanyagok nagyszámú szénhidrogén komponensbl állnak, melyek részletezése több oldalt igényelne, ezért a teljes szénhidrogén összetételt (PIONA elemzés) csak az A jel FCC-benzinre adom meg (6. melléklet). Ez közel 300 különböz szénhidrogént tartalmaz Kénvegyületek A MOL NyRt. Dunai Finomítójából beszerezhet krakkbenzin alapanyagok kéntartalma egyszer sem haladta meg a 100 mg/kg-ot, ezért valamilyen egyedi kénvegyülettel meg kellett növelnem az alapanyag összes kéntartalmát, hogy a PtPd/USY katalizátor esetében tanulmányozhassam az alapanyag kéntartalmának az olefintelítés és kéntelenítés mértékére, valamint a termékek oktánszámára gyakorolt hatását. Erre a célra benzotiofént választottam, mert a teljes FCC-benzin alapanyagok ( A és B ) kénvegyület-eloszlásának vizsgálatakor megállapítottam, hogy ez az egyik legnagyobb mennyiségben elforduló kénvegyület (ld. 7. melléklet). A 95%-os tisztaságú benzotiofént az Aldrich cégtl vásároltam Katalizátorok Kísérleti munkám során három különböz katalizátort alkalmaztam. Az egyik egy fejlesztési fázisban lév PtPd/USY. Ennek publikálható minségi jellemzit a 8. táblázatban foglaltam össze. 8. táblázat A PtPd/USY katalizátor fontosabb tulajdonságai Tulajdonságok Adatok Összetétel, % palládiumtartalom 0,45 platinatartalom 0,15 Fizikai tulajdonságok betöltési srség, g/cm 3 0,5 törési szilárdság, N/mm 6,2 fajlagos felület (BET), m 2 /g

52 E katalizátor FCC-benzinek minségjavítására való alkalmasságának tárgyilagosabb megítélése céljából egy kereskedelmi forgalomban beszerezhet, hagyományos CoMo/γ-Al 2 O 3 hidrogénez-kéntelenít katalizátort (gyártó: Albemarle Catalyst; típus: KF-756; átlgos átmér: 1,3 mm; alak: kvadrolób; fajlagos felület: 218 m 2 /g; pórustérfogat: 0,4 cm 3 /g; molibdéntartalom: 11,2%, kobalt-tartalom: 3,1%), továbbá egy FCC-benzinek szelektív kéntelenítésére kifejlesztett, újgenerációs CoMo/γ-Al 2 O 3 katalizátort alkalmaztam, illetleg alkalmaztunk. Ez utóbbi katalizátor összetételét és jellemzit nem közölhetem. Az új, aktiválatlan katalizátorok elkészítését a következkben leírtak szerint végeztem. A 200 cm 3 térfogatú reaktorba elször Raschig-gyrt töltöttem. Ezután a reaktor izoterm szakaszába a felhasználandó katalizátorból cm 3 -t az elz rétegre helyeztem. Végül e fölé ismét Raschig-gyrt rétegeztem. A reaktor összeszerelése és a rendszerrel való összekötése után a PtPd/USY-zeolit katalizátorágy hmérsékletét, térfogatára vonatkoztatva óránként 500-szoros mennyiség száraz nitrogéngáz áramoltatása mellett (50 cm 3 katalizátor esetén 25 dm 3 N 2 /h, ami a reaktorcsben kb. 10 mm/s gázarámlási sebességnek felel meg) C/h sebességgel, 400 C-ra emeltem, és 10 órán át ezen a hmérsékleten tartottam. Ezt követen a hmérsékletet kb. 30 C/h sebességgel 300 C-ra csökkentettem, majd a nitrogéngázt hidrogénre cseréltem. Ezután a 300 C-os katalizátort hidrogénáramban 15 órán keresztül redukáltam, majd a reaktort kb C/h sebességgel az els mérési pont hmérsékletére htöttem viszsza. A CoMo/γ-Al 2 O 3 katalizátorok elszulfidált állapotban álltak rendelkezésemre, ezért ezek betöltés utáni elkészítése csak abból állt, hogy a katalizátorágy hmérsékletét hidrogénáramban C/h sebességgel az els mérési pont hmérsékletére emeltem Gázok A benzinhidrogénezési kísérletek során a Messer Griesheim Hungaria Kft. által forgalmazott hidrogént alkalmaztam. A gázkromatográfiás elemzéshez szintén az említett cég által forgalmazott 99,99%-os tisztaságú nitrogén és oxigén gáz 80-20% arányú elegyét és hidrogént használtam. 51

53 3.2. Kísérleti berendezés Az FCC-benzinek hidrogénez heterogén katalitikus minségjavítására lefolytatott kísérleteket a Finommechanikai- és Elektronikus Mszergyártó Szövetkezet által gyártott, és a Tanszéken módosított OL-105/1 típusú ikerreaktoron végeztem. A berendezés tartalmazza azokat a legfontosabb készülékeket és gépegységeket, amelyek az iparban egy kéntelenít üzem reaktorkörében is megtalálhatók; egyszersített folyamatábráját a 17. ábra szemlélteti. Az ebben használt jelölések magyarázatát a 9. táblázatban adtam meg. A kísérletek lefolytatásához szükséges hidrogént (egyéb gázt) palacktárolóban elhelyezett megfelel nyomásszint hidrogénpalackból nyertem. Az egyéb gázok szintén gázpalackokban álltak rendelkezésre. Az innen érkez hidrogén vezetékben jut el a kísérleti berendezésig, majd elzárószelepen (V-1), illetleg szabályozószelepen (V-2) át kerül be a rendszerbe. A palackok nyomását egy 250 bar méréshatárú Bourdon-csöves manométer (PI1) mérte. A hidrogéngáz esetleges oxigéntartalmának vízzé történ átalakítására saválló acélból készült edényben (1) lev palládium/alumínium-oxid katalizátor szolgált. A hidrogén (egyéb gáz) víztartalmának és/vagy az abban lév oxigénnek az átalakításkor képzdött víz megkötése a LINDE-4A molekulaszitával töltött edényben (2) történt. Az elkészített gáz nyomását egy elzárószelep (V-3) után elhelyezett 100 bar méréshatárú manométer (PI2) mérte. A hidrogén egy szabályozószelepen (V-4), egy újabb 100 bar méréshatárú nyomásmérn (PI3), egy gázszrn (3) áramlik át. A gázszrbl kilép gáz a V-5 szelepen át az FIC-1 jel Brooks-típusú áramlásmennyiségmér/-szabályozó készüléken halad keresztül; ez az üzemmódtól függen alkalmas a reaktorba belép gáz mennyiségének szabályozására, illetve a készüléken áthaladó gáz mennyiségének kijelzésére. A szabályozóból kilép gáz nyomását a PI4 jel manométer mérte. Ezután a gáz a V-6 jel szelepen és a V-12 jel visszacsapó-szelepen keresztül jut a keveredési ponthoz. A szabályozó kiiktatása a megkerül vezetékbe épített V-7 jel szeleppel lehetséges. 52

54 17. ábra A kísérleti berendezés elvi folyamatábrája 53

KORSZERŰ MOTORBENZINEK ELŐÁLLÍTÁSA KÖNNYŰBENZIN IZOMERIZÁLÓ ÉS KATALITIKUS REFORMÁLÓ ÜZEMEK KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA

KORSZERŰ MOTORBENZINEK ELŐÁLLÍTÁSA KÖNNYŰBENZIN IZOMERIZÁLÓ ÉS KATALITIKUS REFORMÁLÓ ÜZEMEK KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA KORSZERŰ MOTORBENZINEK ELŐÁLLÍTÁSA KÖNNYŰBENZIN IZOMERIZÁLÓ ÉS KATALITIKUS REFORMÁLÓ ÜZEMEK KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA VALKAI ISTVÁN (1), HANCSÓK JENŐ (2), SZAUER GYÖRGY (1), SZALMÁSNÉ PÉCSVÁRI GABRIELLA

Részletesebben

Mobilitás és Környezet Konferencia

Mobilitás és Környezet Konferencia Mobilitás és Környezet Konferencia Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2012. január 2. Nagy energiatartalmú, környezetbarát dízelgázolajok előállításának vizsgálata Varga Zoltán, Hancsók Jenő MOL Ásványolaj-

Részletesebben

KI TUD TÖBBET A KŐOLAJ-FELDOLGOZÁSRÓL? 2. FORDULÓ TESZT CSAPATNÉV

KI TUD TÖBBET A KŐOLAJ-FELDOLGOZÁSRÓL? 2. FORDULÓ TESZT CSAPATNÉV KI TUD TÖBBET A KŐOLAJ-FELDOLGOZÁSRÓL? 2. FORDULÓ TESZT CSAPATNÉV 1. A kőolaj egyszerű lepárlásához képest az alábbiak közül mely termék mennyisége csökken a finomítás során? (c és d választ is elfogadtuk

Részletesebben

Gázolajpárlatok aromástartalomcsökkentésének

Gázolajpárlatok aromástartalomcsökkentésének CSÖKKENTETT KÉN ÉS AROMÁSTARTALMÚ DÍZELGÁZOLAJOK ELÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA KOOPERÁCIÓS KUTATÁSOK A VEGYIPARBAN Eladó: Témavezet: Nagy Gábor Dr. Hancsók Jen Pannon Egyetem 80 Veszprém, Pf. 158. Tel.: 88/624313,

Részletesebben

Veszprémi Egyetem, Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék

Veszprémi Egyetem, Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék Petrolkémiai alapanyagok és s adalékok eláll llítása manyag m hulladékokb kokból Angyal András PhD hallgató Veszprémi Egyetem, Ásványolaj és Széntechnológiai Tanszék Veszprém, 2006. január 13. 200 Mt manyag

Részletesebben

KIS SZÉNATOMSZÁMÚ n-paraffinok IZOMERIZÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATA

KIS SZÉNATOMSZÁMÚ n-paraffinok IZOMERIZÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS KIS SZÉNATOMSZÁMÚ n-paraffinok IZOMERIZÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola keretében Készítette: Szoboszlai

Részletesebben

KŐOLAJFELDOLGOZÁSI TECHNOLÓGIÁK

KŐOLAJFELDOLGOZÁSI TECHNOLÓGIÁK KŐOLAJFELDOLGOZÁSI TECHNOLÓGIÁK Mi a kőolaj? Nyersolajnak nevezzük azokat a szerves anyagokat, amelyek folyékony halmazállapotúak az őket tartalmazó réteg körülményei között. A kőolaj összetétele: szénhidrogének

Részletesebben

A MOL MOTORBENZINEKRŐL

A MOL MOTORBENZINEKRŐL A MOL motorbenzinekről A motorbenzinek a szikragyújtású belső égésű motorok (Ottó-motorok) üzemanyagai, melyeket első sorban minő ségi tulajdonságaik és környezetvédelmi szempontok alapján különböztethetünk

Részletesebben

A kőolaj-finomítás alapjai

A kőolaj-finomítás alapjai A kőolaj-finomítás alapjai Csernik Kornél kcsernik@mol.hu 2018. Október 19. Driving forces Oil growth in the transport sector fuel quantity Driving forces Technology development fuel quality OTHER PRODUCTS

Részletesebben

Felhasznált anyagok. Katalizátorok és fontosabb tulajdonságai

Felhasznált anyagok. Katalizátorok és fontosabb tulajdonságai Izomerizáló katalizátorok benzoltelítő aktivitásának vizsgálata Investigation of benzene saturation activity of different isomerization catalysts Szoboszlai Zsolt, Hancsók Jenő* Pannon Egyetem, MOL Ásványolaj-

Részletesebben

1. Ábra Az n-paraffinok olvadáspontja és forráspontja közötti összefüggés

1. Ábra Az n-paraffinok olvadáspontja és forráspontja közötti összefüggés Nagy izoparaffin-tartalmú gázolajok előállításának vizsgálata Investigation of production of gas oils with high isoparaffin content Pölczmann György, Hancsók Jenő Pannon Egyetem, Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki

Részletesebben

A kőolaj finomítás alapjai

A kőolaj finomítás alapjai A kőolaj finomítás alapjai Csernik Kornél kcsernik@mol.hu 2016. Október 28. Driving forces Oil growth in the transport sector fuel quantity 2 Driving forces Technology development fuel quality Driving

Részletesebben

Ki tud többet a kőolajfeldolgozásról? 2. forduló Kőolaj-feldolgozás

Ki tud többet a kőolajfeldolgozásról? 2. forduló Kőolaj-feldolgozás Ki tud többet a kőolajfeldolgozásról? 2. forduló Kőolaj-feldolgozás 2018.10.26 Az OLAJIPAR számokban A 2. legfontosabb iparág a világon 4 milliárd t/év kőolaj felhasználás a világon 1,8 milliárd l/év benzin

Részletesebben

ELŐHIDROGÉNEZETT NÖVÉNYOLAJOK IZOMERIZÁLÁSA. Krár Márton, Hancsók Jenő

ELŐHIDROGÉNEZETT NÖVÉNYOLAJOK IZOMERIZÁLÁSA. Krár Márton, Hancsók Jenő ELŐHIDROGÉNEZETT NÖVÉNYOLAJOK IZOMERIZÁLÁSA Krár Márton, Hancsók Jenő Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézet Ásványolaj- és Széntechnológia Intézeti Tanszék MŰSZAKI KÉMIAI NAPOK 07 2007.

Részletesebben

8201 Veszprém, Egyetem u.10 Pf.:158, Tel.: Fax:

8201 Veszprém, Egyetem u.10 Pf.:158, Tel.: Fax: Summary Kis és közepes hmérséklet benzoltelít izomerizálás összehasonlítása Comparison of low and medium temperature benzene-saturating isomerization Szoboszlai Zsolt a, Hancsók Jen a, Magyar Szabolcs

Részletesebben

1. táblázat. Egyedi szénhidrogének néhány jellemző tulajdonsága. Szénatomszám Vegyület neve Forrás- Fűtőérték Kristályosodáspont,

1. táblázat. Egyedi szénhidrogének néhány jellemző tulajdonsága. Szénatomszám Vegyület neve Forrás- Fűtőérték Kristályosodáspont, Nagy telített szénhidrogén tartalmú sugárhajtómű üzemanyag előállításának vizsgálata Investigation of the production possibility of saturated hydrocarbon rich JET fuel Tomasek Szabina, Varga Zoltán, Hancsók

Részletesebben

Ki tud többet a kőolajfeldolgozásról? 2. forduló Kőolaj-feldolgozás

Ki tud többet a kőolajfeldolgozásról? 2. forduló Kőolaj-feldolgozás Ki tud többet a kőolajfeldolgozásról? 2. forduló Kőolaj-feldolgozás 2016.10.27 Az OLAJIPAR számokban A 2. legfontosabb iparág a világon 4 milliárd t/év kőolaj felhasználás a világon 1,8 milliárd l/év benzin

Részletesebben

Ipari n-hexán-frakcióban, mely 2 % C 6 -izomert tartalmazott néhány tized % pentán mellett, a benzol koncentrációját 0-5 % között, a C 2 H 5 SH-ként

Ipari n-hexán-frakcióban, mely 2 % C 6 -izomert tartalmazott néhány tized % pentán mellett, a benzol koncentrációját 0-5 % között, a C 2 H 5 SH-ként T 43524 OTKA Zárójelentés 2003-2006 Az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások a gépjárművek káros emissziójának egyre alacsonyabb határértékeit szabják meg, melyeket a motorhajtóanyagok minőségjavításával,

Részletesebben

DIESEL-MOTOROK KORSZERŰ HAJTÓANYAGÁNAK ELŐÁLLÍTÁSA NÖVÉNYOLAJOK ÉS GÁZOLAJOK EGYÜTTES MINŐSÉGJAVÍTÁSÁVAL

DIESEL-MOTOROK KORSZERŰ HAJTÓANYAGÁNAK ELŐÁLLÍTÁSA NÖVÉNYOLAJOK ÉS GÁZOLAJOK EGYÜTTES MINŐSÉGJAVÍTÁSÁVAL DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS DIESEL-MOTOROK KORSZERŰ HAJTÓANYAGÁNAK ELŐÁLLÍTÁSA NÖVÉNYOLAJOK ÉS GÁZOLAJOK EGYÜTTES MINŐSÉGJAVÍTÁSÁVAL Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskolájához

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS GÁZOLAJPÁRLATOK KATALITIKUS KÉNTELENÍTÉSÉNEK VIZSGÁLATA

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS GÁZOLAJPÁRLATOK KATALITIKUS KÉNTELENÍTÉSÉNEK VIZSGÁLATA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS GÁZOLAJPÁRLATOK KATALITIKUS KÉNTELENÍTÉSÉNEK VIZSGÁLATA Készült a Veszprémi Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok Doktori Iskola, Kolajipari és petrolkémiai eljárások és termékek alprogram

Részletesebben

MOL MOTORBENZINEK (ESZ-95, ESZ-98)

MOL MOTORBENZINEK (ESZ-95, ESZ-98) MOL MOTORBENZINEK (ESZ-95, ESZ-98) FELHASZNÁLÁSI TERÜLET A motorbenzinek a szikragyújtású belsô égésû motorok (Otto-motorok) üzemanyagai. Az Ottomotorok mûködési elve szerint a hajtóanyagot a levegôvel

Részletesebben

Katalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017

Katalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017 Katalízis Tungler Antal Emeritus professzor 2017 Fontosabb időpontok: sósav oxidáció, Deacon process 1860 kéndioxid oxidáció 1875 ammónia oxidáció 1902 ammónia szintézis 1905-1912 metanol szintézis 1923

Részletesebben

Bevezetés. Motorbenzin. Dízelgázolaj. Felhasznált mennyiség 10 6 t/év

Bevezetés. Motorbenzin. Dízelgázolaj. Felhasznált mennyiség 10 6 t/év Csökkentett aromástartalmú sugárhajtómű üzemanyagok Reduced aromatic jet fuel Eller Zoltán, Hancsók Jenő Pannon Egyetem, MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék H-82 Veszprém, Egyetem utca

Részletesebben

Ki tud többet a kőolajfeldolgozásról? 2. forduló Kőolaj-feldolgozás

Ki tud többet a kőolajfeldolgozásról? 2. forduló Kőolaj-feldolgozás Ki tud többet a kőolajfeldolgozásról? 2. forduló Kőolaj-feldolgozás A Dunai Finomító egész területe fokozottan tűz- és robbanásveszélyes Mire koncentrálj az előadás alatt? 4 dolog Mi a kőolaj desztilláció

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉN-, NITROGÉN- ÉS OXIGÉNTARTALMÚ VEGYÜLETEK GÁZKROMATOGRÁFIÁS ELEMZÉSE SZÉNHIDROGÉN-MÁTRIXBAN Készítette STUMPF ÁRPÁD okl. vegyész az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi

Részletesebben

3,5. Motorbenzin Dízelgázolaj 2,5. Felhasználás, 10 6 m 3 1,5 0,5

3,5. Motorbenzin Dízelgázolaj 2,5. Felhasználás, 10 6 m 3 1,5 0,5 Motorhajtóanyagok előállítása triglicerid tartalmú gázolajokból Fuel production from triglycerides containing gas oils Tóth Csaba, Kasza Tamás, Kovács Sándor, Baladincz Péter, Hancsók Jenő Pannon Egyetem,

Részletesebben

KORSZERŰ SUGÁRHAJTÓMŰ ÜZEMANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA

KORSZERŰ SUGÁRHAJTÓMŰ ÜZEMANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS KORSZERŰ SUGÁRHAJTÓMŰ ÜZEMANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola keretében Készítette: Eller Zoltán

Részletesebben

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27 Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:

Részletesebben

= C TEKMM. Katalizátor

= C TEKMM. Katalizátor Cikloparaffin tartalmú könnyűbenzin-frakciók izomerizálásának vizsgálata Investigation of isomerization of high cycloparaffin containing light naphtha fractions Szoboszlai Zsolt, Hancsók Jenő Pannon Egyetem,

Részletesebben

OLDÓSZEREK XILOLELEGY ( IPARI XILOL, X-5 )

OLDÓSZEREK XILOLELEGY ( IPARI XILOL, X-5 ) OLDÓSZEREK XILOLELEGY ( IPARI XILOL, X-5 ) FELHASZNÁLÁSI TERÜLET A xilolelegy xilol izomerek keveréke, erôsen kormozó lánggal égô, jellegzetesen aromás szagú, gyúlékony folyadék. Toxikussága jóval kisebb,

Részletesebben

Mobilitás és Környezet Konferencia

Mobilitás és Környezet Konferencia Mobilitás és Környezet Konferencia Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2012. január 23. Motorbenzin- és gázolaj-keverőkomponensek előállítása melléktermékként keletkező könnyű olefinekből Skodáné Földes

Részletesebben

GÁZTURBINÁS LÉGI JÁRMÛVEK TÜZELÔANYAGAI MOL JET-A1

GÁZTURBINÁS LÉGI JÁRMÛVEK TÜZELÔANYAGAI MOL JET-A1 JET A1 fuzet OK 6.qxd 5/31/05 3:05 PM Page 1 JET A1 fuzet OK 6.qxd 5/31/05 3:05 PM Page 2 GÁZTURBINÁS LÉGI JÁRMÛVEK TÜZELÔANYAGAI MOL JET-A1 FELHASZNÁLÁSI TERÜLET A JET-A1 sugárhajtómû-tüzelôanyag a korszerû

Részletesebben

DÍZELGÁZOLAJOK NAGY HOZZÁADOTT ÉRTÉKŰ KEVERŐKOMPONENSEINEK ELŐÁLLÍTÁSA

DÍZELGÁZOLAJOK NAGY HOZZÁADOTT ÉRTÉKŰ KEVERŐKOMPONENSEINEK ELŐÁLLÍTÁSA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DÍZELGÁZOLAJOK NAGY HOZZÁADOTT ÉRTÉKŰ KEVERŐKOMPONENSEINEK ELŐÁLLÍTÁSA SZIGORÚAN BIZALMAS Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola keretében

Részletesebben

OLDÓSZEREK DUNASOL FELHASZNÁLÁSI TERÜLET. Az alacsony aromás- és kéntartalmú oldószercsalád

OLDÓSZEREK DUNASOL FELHASZNÁLÁSI TERÜLET. Az alacsony aromás- és kéntartalmú oldószercsalád OLDÓSZEREK DUNASOL FELHASZNÁLÁSI TERÜLET Az alacsony aromás- és kéntartalmú oldószercsalád (60 220 C) forráspont-tartományú szénhidrogének) alkalmazási területe igen széles: foltbenzinként, növényolajiparban

Részletesebben

Növényolajok kémiai átalakításának vizsgálata

Növényolajok kémiai átalakításának vizsgálata Növényolajok kémiai átalakításának vizsgálata Alternatív motorhajtóanyag-komponensek elállítása és vizsgálata tématerület (VIKKK 17491-016-1/III) Témavezet: Eladó: Dr. Hancsók Jen egyetemi docens Krár

Részletesebben

Veszprémi Egyetem, Vegyészmérnöki Intézet K o o p e r á c i ó s K u t a t á s i K ö z p o n t 8200 Veszprém, Egyetem u. 10., Tel.

Veszprémi Egyetem, Vegyészmérnöki Intézet K o o p e r á c i ó s K u t a t á s i K ö z p o n t 8200 Veszprém, Egyetem u. 10., Tel. Veszprémi Egyetem, Vegyészmérnöki Intézet K o o p e r á c i ó s K u t a t á s i K ö z p o n t 8200 Veszprém, Egyetem u. 10., Tel./Fax: (88) 429 073 Zárójelentés a VESZPRÉMI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI INTÉZET

Részletesebben

Anyagok és módszerek

Anyagok és módszerek Az alapanyag aromástartalmának hatása növényolaj-gázolaj elegyek együttes feldolgozására Effect on the aromatic content of the feedstock to the co-processing of vegetable oil-gas oil mixtures Tóth Csaba,

Részletesebben

Mobilitás és környezet

Mobilitás és környezet Mobilitás és környezet SZERKESZTŐK HANCSÓK JENŐ, BALADINCZ JENŐ, MAGYAR JÁNOS PANNON EGYETEMI KIADÓ ÉS KÖNYVESBOLT 01_144.indd 3 2008/10/16 11:17:28 A könyv megjelenését támogatta a VEGYIPARI KOOPERÁCIÓS

Részletesebben

Alternatív motorhajtóanyagok elállítása és vizsgálata tématerület

Alternatív motorhajtóanyagok elállítása és vizsgálata tématerület Alternatív motorhajtóanyagok elállítása és vizsgálata tématerület 2005 Témavezet: Dr. Hancsók Jen egyetemi docens Eladó : Krár Márton PhD. hallgató 8201 Veszprém, Pf. 158., Tel. +36 88 624217 Fax: +36

Részletesebben

NAGY ENERGIATARTALMÚ, KÖRNYEZETBARÁT HAGYOMÁNYOS ÉS ALTERNATÍV MOTORHAJTÓANYAGOK KUTATÁSA-FEJLESZTÉSE

NAGY ENERGIATARTALMÚ, KÖRNYEZETBARÁT HAGYOMÁNYOS ÉS ALTERNATÍV MOTORHAJTÓANYAGOK KUTATÁSA-FEJLESZTÉSE NAGY ENERGIATARTALMÚ, KÖRNYEZETBARÁT HAGYMÁNYS ÉS ALTERNATÍV MTRHAJTÓANYAGK KUTATÁSA-FEJLESZTÉSE Tóth Csaba okleveles vegyészmérnök Dr. Hancsók Jenő egyetemi tanár Pannon Egyetem, Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki

Részletesebben

TDA-TAR ÉS O-TDA FOLYADÉKÁRAMOK ELEGYÍTHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA STUDY OF THE MIXABILITY OF TDA-TAR AND O-TDA LIQUID STREAMS

TDA-TAR ÉS O-TDA FOLYADÉKÁRAMOK ELEGYÍTHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA STUDY OF THE MIXABILITY OF TDA-TAR AND O-TDA LIQUID STREAMS Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 147 156. TDA-TAR ÉS O-TDA FOLYADÉKÁRAMOK ELEGYÍTHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA STUDY OF THE MIXABILITY OF TDA-TAR AND O-TDA LIQUID STREAMS HUTKAINÉ GÖNDÖR

Részletesebben

PhD értekezés tézisei. Széchenyi Aleksandar. Témavezető: Dr. Solymosi Frigyes Akadémikus. MTA Reakciókinetikai Kutatócsoport

PhD értekezés tézisei. Széchenyi Aleksandar. Témavezető: Dr. Solymosi Frigyes Akadémikus. MTA Reakciókinetikai Kutatócsoport C 4 és C 8 szénhidrogének átalakulása Mo 2 C és Re tartalmú katalizátorokon PhD értekezés tézisei Széchenyi Aleksandar Témavezető: Dr. Solymosi Frigyes Akadémikus MTA Reakciókinetikai Kutatócsoport Szeged

Részletesebben

8200 Veszprém, Egyetem u. 10.

8200 Veszprém, Egyetem u. 10. Fischer-Tropsch paraffinok katalitikus átalakíthatóságának vizsgálata Pt/AlSBA-15 és Pt/β zeolit katalizátorokon Catalytic conversion of Fischer-Tropsch wax on Pt/AlSBA-15 and Pt/β zeolit catalysts Pölczmann

Részletesebben

KİOLAJFELDOLGOZÁS. Krutek Tímea 2010. november 12. Ki tud többet a kıolajfeldolgozásról? Vetélkedı általános iskolák 7-8. osztályos csapatai számára

KİOLAJFELDOLGOZÁS. Krutek Tímea 2010. november 12. Ki tud többet a kıolajfeldolgozásról? Vetélkedı általános iskolák 7-8. osztályos csapatai számára KİOLAJFELDOLGOZÁS Krutek Tímea 2010. november 12. Ki tud többet a kıolajfeldolgozásról? Vetélkedı általános iskolák 7-8. osztályos csapatai számára 3 dolog, amire koncentrálj az elıadás alatt! Mi a kıolaj

Részletesebben

BIO-MOTORHAJTÓANYAGOK JELEN ÉS A JÖVŐ

BIO-MOTORHAJTÓANYAGOK JELEN ÉS A JÖVŐ 821 Veszprém, Pf. 158., Tel. +36 88 624217 Fax: +36 88 62452 BIOMOTORHAJTÓANYAGOK JELEN ÉS A JÖVŐ Hancsók Jenő Krár Márton, Magyar Szabolcs I. Ökenergetikai és IX. Biomassza Konferencia Sopron 26. március

Részletesebben

A termikus hőbontás technológiájának analitikai kémiai háttere és anyagminőségi kérdései

A termikus hőbontás technológiájának analitikai kémiai háttere és anyagminőségi kérdései Pirolízis szakmai konferencia A termikus hőbontás technológiájának analitikai kémiai háttere és anyagminőségi kérdései Dr. Lányi Katalin SZIE GAEK 2013. szeptember 26. Bevezető gondolatok Egy Világbank

Részletesebben

KORSZERŰ ÜZEMANYAGKOMPONENSEK ELŐÁLLÍTÁSA OLIGOMERIZÁCIÓVAL KÖNNYŰ OLEFIN-TARTALMÚ SZÉNHIDROGÉN FRAKCIÓKBÓL

KORSZERŰ ÜZEMANYAGKOMPONENSEK ELŐÁLLÍTÁSA OLIGOMERIZÁCIÓVAL KÖNNYŰ OLEFIN-TARTALMÚ SZÉNHIDROGÉN FRAKCIÓKBÓL DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KORSZERŰ ÜZEMANYAGKOMPONENSEK ELŐÁLLÍTÁSA OLIGOMERIZÁCIÓVAL KÖNNYŰ OLEFIN-TARTALMÚ SZÉNHIDROGÉN FRAKCIÓKBÓL Készítette: KRIVÁN ESZTER vegyészmérnök (MSc) Készült a Pannon

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció

Részletesebben

Jóváhagyások és specifikációk

Jóváhagyások és specifikációk Jóváhagyások és specifikációk Gyártómvi elírások BMW BMW speciális olaj BMW LL-98 BMW LL-01 BMW LL-04 Benzinüzem jármvekhez 1998-as évjáratig. Könnyolaj. Benzinüzem nyújtott szerviz intervallumos jármvekhez

Részletesebben

KŐOLAJ-FELDOLGOZÁS. Ki tud többet a kőolaj-feldolgozásról? Vetélkedő általános iskolák 7-8. osztályos csapatai számára

KŐOLAJ-FELDOLGOZÁS. Ki tud többet a kőolaj-feldolgozásról? Vetélkedő általános iskolák 7-8. osztályos csapatai számára KŐOLAJ-FELDOLGOZÁS Ki tud többet a kőolaj-feldolgozásról? Vetélkedő általános iskolák 7-8. osztályos csapatai számára 3 dolog, amire koncentrálj az előadás alatt! Mi a kőolaj desztilláció lényege? Hogyan

Részletesebben

A MOL A MOL MOTORBENZINEKRŐL ECO+ AUTÓGÁZRÓL ALCÍM. A MOL eco+ Autógázról

A MOL A MOL MOTORBENZINEKRŐL ECO+ AUTÓGÁZRÓL ALCÍM. A MOL eco+ Autógázról ALCÍM A MOL A MOL MOTORBENZINEKRŐL ECO+ AUTÓGÁZRÓL A MOL eco+ Autógázról Az autógáz a külön erre a hajtóanyagra tervezett és gyártott, valamint a speciális eszközök szigorúan ellenőrzött beépítésével gázüzemre

Részletesebben

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27 Az egyensúly 10-1 Dinamikus egyensúly 10-2 Az egyensúlyi állandó 10-3 Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések 10-4 Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége 10-5 A reakció hányados, Q:

Részletesebben

1. feladat Összesen: 26 pont. 2. feladat Összesen: 20 pont

1. feladat Összesen: 26 pont. 2. feladat Összesen: 20 pont É 2048-06/1/ 1. feladat Összesen: 26 pont ) z alábbi táblázatban fontos vegyipari termékeket talál. dja meg a táblázat kitöltésével a helyes információkat! termék lapanyagok Előállítás megnevezése Felhasználás

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Jellemző szénhidrogén típusok

Jellemző szénhidrogén típusok Kőolajfeldolgozás A kőolaj összetétele: - szénhidrogének -S, O, N, P vegyületek -fém vegyületek (V, Ni, Cu, Co, Mo, Pb, Cr, As) H 2 S és víz Elemi összetétel: C 79,5-88,5%, H 10-15,5% Jellemző szénhidrogén

Részletesebben

EGYEDI AROMÁSOK TOLUOL

EGYEDI AROMÁSOK TOLUOL EGYEDI AROMÁSOK TOLUOL FELHASZNÁLÁSI TERÜLET A toluol fontos kémiai oldószer, alapanyaga sokféle intermediernek. Polimer mûanyagok, mûszálak, mûgyanták és mûgumik, festékek, mosószerek, oldószerek elôállítására

Részletesebben

A GAMMA-VALEROLAKTON ELŐÁLLÍTÁSA

A GAMMA-VALEROLAKTON ELŐÁLLÍTÁSA A GAMMA-VALEROLAKTON ELŐÁLLÍTÁSA A LEVULINSAV KATALITIKUS HIDROGÉNEZÉSÉVEL Strádi Andrea ELTE TTK Környezettudomány MSc II. Témavezető: Mika László Tamás ELTE TTK Kémiai Intézet ELTE TTK, Környezettudományi

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion

Részletesebben

GÁZOLAJPÁRLATOK KATALITIKUS KÉNTELENÍTÉSÉNEK VIZSGÁLATA. Készítette: VARGA ZOLTÁN

GÁZOLAJPÁRLATOK KATALITIKUS KÉNTELENÍTÉSÉNEK VIZSGÁLATA. Készítette: VARGA ZOLTÁN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI GÁZOLAJPÁRLATOK KATALITIKUS KÉNTELENÍTÉSÉNEK VIZSGÁLATA Készítette: VARGA ZOLTÁN a Veszprémi Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok Doktori Iskolája keretében Témavezet: Dr.

Részletesebben

Mobilitás és Környezet Konferencia

Mobilitás és Környezet Konferencia Mobilitás és Környezet Konferencia Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2012. január 23. KORSZERŰ ÜZEMANYAGOK A KULCSKOMPONENSEK Hancsók Jenő MTA doktora, egyetemi tanár Hancsók Jenő Korszerű Üzemanyagok,

Részletesebben

Bevezetés Kísérleti munka

Bevezetés Kísérleti munka Nagy hozzáadott értékű dízelgázolaj-keverőkomponensek előállítása Production of high value added diesel fuel blending components Sági Dániel, Hancsók Jenő Pannon Egyetem, MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai

Részletesebben

X. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

X. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA X. FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2005. március 18-19. BLSŐÉGÉSŰ OTOROK ISSZIÓJA BIOHAJTÓANYAGOK ALKALAZÁSÁVAL Dr. Lengyel Antal Bodnár Gábor Summary odern agricultural production means

Részletesebben

ÚJ ELJÁRÁS KATONAI IMPREGNÁLT SZENEK ELŐÁLLÍTÁSÁRA

ÚJ ELJÁRÁS KATONAI IMPREGNÁLT SZENEK ELŐÁLLÍTÁSÁRA III. Évfolyam 2. szám - 2008. június Halász László Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, egyetemi tanár halasz.laszlo@zmne.hu Vincze Árpád Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, egyetemi docens vincze.arpad@zmne.hu

Részletesebben

A kémiatanári zárószigorlat tételsora

A kémiatanári zárószigorlat tételsora 1. A. tétel A kémiatanári zárószigorlat tételsora Kémiai alapfogalmak: Atom- és molekulatömeg, anyagmennyiség, elemek és vegyületek elnevezése, jelölése. Kémiai egyenlet, sztöchiometria. A víz jelentősége

Részletesebben

KORSZERŰ SUGÁRHAJTÓMŰ ÜZEMANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA

KORSZERŰ SUGÁRHAJTÓMŰ ÜZEMANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KORSZERŰ SUGÁRHAJTÓMŰ ÜZEMANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: ELLER ZOLTÁN vegyészmérnök (M. Sc.) Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok

Részletesebben

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok április 3. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr)

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

DIESEL-MOTOROK KORSZERŰ HAJTÓANYAGÁNAK ELŐÁLLÍTÁSA NÖVÉNYOLAJOK ÉS GÁZOLAJOK EGYÜTTES MINŐSÉGJAVÍTÁSÁVAL

DIESEL-MOTOROK KORSZERŰ HAJTÓANYAGÁNAK ELŐÁLLÍTÁSA NÖVÉNYOLAJOK ÉS GÁZOLAJOK EGYÜTTES MINŐSÉGJAVÍTÁSÁVAL DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DIESEL-MOTOROK KORSZERŰ HAJTÓANYAGÁNAK ELŐÁLLÍTÁSA NÖVÉNYOLAJOK ÉS GÁZOLAJOK EGYÜTTES MINŐSÉGJAVÍTÁSÁVAL Készítette: TÓTH CSABA vegyészmérnök (MSc), gépészmérnök (BSc) Készült

Részletesebben

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat

Részletesebben

Jó minőségű motorüzemanyagok C 4 -szénhidrogén alapú adalékokkal

Jó minőségű motorüzemanyagok C 4 -szénhidrogén alapú adalékokkal BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 5. sz. 2006. p. 43 52. Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás Jó minőségű motorüzemanyagok C 4 -szénhidrogén alapú adalékokkal

Részletesebben

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök

Részletesebben

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok március 5. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr)

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Ülésdokumentum

EURÓPAI PARLAMENT. Ülésdokumentum EURÓPAI PARLAMENT 2004 Ülésdokumentum 2009 C6-0267/2006 2003/0256(COD) HU 06/09/2006 Közös álláspont A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai

Részletesebben

Kémia OKTV I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

Kémia OKTV I. kategória II. forduló A feladatok megoldása ktatási ivatal Kémia KTV I. kategória 2008-2009. II. forduló A feladatok megoldása I. FELADATSR 1. A 6. E 11. A 16. C 2. A 7. C 12. D 17. B 3. E 8. D 13. A 18. C 4. D 9. C 14. B 19. C 5. B 10. E 15. E

Részletesebben

Mekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele

Mekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele 1) PB-gázelegy levegőre 1 vonatkoztatott sűrűsége: 1,77. Hányszoros térfogatú levegőben égessük, ha 1.1. sztöchiometrikus mennyiségben adjuk a levegőt? 1.2. 100 % levegőfelesleget alkalmazunk? Mekkora

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

Badari Andrea Cecília

Badari Andrea Cecília Nagy nitrogéntartalmú bio-olajokra jellemző modellvegyületek katalitikus hidrodenitrogénezése Badari Andrea Cecília MTA Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Környezetkémiai

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Aromás és Xilolizomerizáló Üzem bemutatása

Aromás és Xilolizomerizáló Üzem bemutatása Aromás és Xilolizomerizáló Üzem bemutatása Németh Tamás ARE Blokk Technológiai Koordinátor tamnemeth@mol.hu 2015.10.30 Az Extrakcióról röviden Az Aromás Üzem története Alapanyag vonal Extrakció Rektifikáló

Részletesebben

Versenyképes Üzemanyag Fejlesztés. Holló András, Thernesz Artur 2012.01.23.

Versenyképes Üzemanyag Fejlesztés. Holló András, Thernesz Artur 2012.01.23. Versenyképes Üzemanyag Fejlesztés Holló András, Thernesz Artur 2012.01.23. Ahogy a Fogyasztó Szeretné Jobbat, Gyorsabban, Messzebbre Japán autók elterjedése Tüzelőolaj alkalmazása hajókban Turbódízel teherautók

Részletesebben

Cetánszám. α-metil-naftalin (C 11 H 10 ) cetán (C 16 H 34 )

Cetánszám. α-metil-naftalin (C 11 H 10 ) cetán (C 16 H 34 ) Cetánszám, cetánindex A gázolajok gyulladási készségét jellemző tulajdonság. A cetánszámot speciális vizsgáló-motorban határozzák meg amely során a vizsgált gázolaj gyulladási hajlamát összehasonlítják

Részletesebben

TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE

TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE Sorszám Besorolás Érték I. Közlemények impakt faktorral (IF) rendelkez idegen nyelv II. folyóiratokban, kiadványokban 30 (25) Közlemények impakt faktorral nem rendelkez

Részletesebben

GÁZOLAJPÁRLAT MINŐSÉGJAVÍTÁSA KATALITIKUS ÚTON

GÁZOLAJPÁRLAT MINŐSÉGJAVÍTÁSA KATALITIKUS ÚTON GÁZOLAJPÁRLAT MINŐSÉGJAVÍTÁSA KATALITIKUS ÚTON Varga Zoltán PhD, egyetemi docens vargaz@almos.uni-pannon.hu Eller Zoltán Hancsók Jenő okl. vegyészmérnök, PhD-hallgató az MTA doktora, egyetemi tanár, intézeti

Részletesebben

DIPLOMADOLGOZAT. Szabó László

DIPLOMADOLGOZAT. Szabó László DIPLOMADOLGOZAT Szabó László 2009 Pannon Egyetem Folyamatmérnöki Intézeti Tanszék DIPLOMADOLGOZAT Osztott ter rektifikáló kolonna dinamikai vizsgálata Szabó László Témavezet: dr. Németh Sándor dr. Szeifert

Részletesebben

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos dönt. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos dönt. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos dönt Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyz azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2015. április 24. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Egy C 4 H 10 O 3 összegképletű vegyület 0,1776

Részletesebben

A Lengyelországban bányászott lignitek alkalmazása újraégető tüzelőanyagként

A Lengyelországban bányászott lignitek alkalmazása újraégető tüzelőanyagként ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS 2.1 1.6 A Lengyelországban bányászott lignitek alkalmazása újraégető tüzelőanyagként Tárgyszavak: NO x -emisszió csökkentése; újraégetés; lignit;

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

BELSŐÉGÉSŰ MOTOROK KORSZERŰ, CSEPPFOLYÓS ÜZEMANYAGAI

BELSŐÉGÉSŰ MOTOROK KORSZERŰ, CSEPPFOLYÓS ÜZEMANYAGAI Konklúzió Munkánkban összefoglaltuk azokat a lehetőségeket, amelyek felhasználhatóak lehetnek járműipari diagnosztikai területen. A folyamatok elemzéséhez egyrészt modelleket itt a Petri-hálók kerültek

Részletesebben

A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI

A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI 98. kötet Szerkeszti CSÁKVÁRI BÉLA A szerkeszt bizottság tagjai DÉKÁNY IMRE, FARKAS JÓZSEF, FONYÓ ZSOLT, FÜLÖP FERENC, GÖRÖG SÁNDOR, PUKÁNSZKY BÉLA, TÓTH

Részletesebben

OLDÓSZEREK PETRÓLEUM FELHASZNÁLÁSI TERÜLET

OLDÓSZEREK PETRÓLEUM FELHASZNÁLÁSI TERÜLET OLDÓSZEREK PETRÓLEUM FELHASZNÁLÁSI TERÜLET A petróleumot (130 300 C forrásponttartományon belüli szénhidrogén-frakció) világítási célokra, továbbá mosófolyadékok, autóápolási és zsíroldó anyagok elôállítására

Részletesebben

Kémiai egyensúlyok [CH 3 COOC 2 H 5 ].[H 2 O] [CH3 COOH].[C 2 H 5 OH] K = k1/ k2 = K: egyensúlyi állandó. Tömeghatás törvénye

Kémiai egyensúlyok [CH 3 COOC 2 H 5 ].[H 2 O] [CH3 COOH].[C 2 H 5 OH] K = k1/ k2 = K: egyensúlyi állandó. Tömeghatás törvénye Kémiai egyensúlyok CH 3 COOH + C 2 H 5 OH CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH 3 COOC 2 H 5 ]. [H 2 O] Egyensúlyban: v 1 = v 2 azaz k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] = k

Részletesebben

A felhasznált gázolaj elegyek összetételét és főbb tulajdonságait az 1. táblázat tartalmazza.

A felhasznált gázolaj elegyek összetételét és főbb tulajdonságait az 1. táblázat tartalmazza. Gázolajok égési tulajdonságainak javítása alternatív komponensekkel Combustion properties improving of gas oils with alternative components Tóth Orsolya, Visnyei Olivér, Holló András, Hancsók Jenő Pannon

Részletesebben

ETÁN ÉS PROPÁN ÁTALAKÍTÁSA HORDOZÓS PLATINAFÉM- ÉS RÉNIUM- KATALIZÁTOROKON

ETÁN ÉS PROPÁN ÁTALAKÍTÁSA HORDOZÓS PLATINAFÉM- ÉS RÉNIUM- KATALIZÁTOROKON ETÁN ÉS PROPÁN ÁTALAKÍTÁSA HORDOZÓS PLATINAFÉM- ÉS RÉNIUM- KATALIZÁTOROKON Ph.D. értekezés Tolmacsov Péter Témavezető: Dr. Solymosi Frigyes az MTA rendes tagja Szegedi Tudományegyetem Szilárdtest- és Radiokémiai

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Az eredményes munka szempontjából szükség van arra, hogy a kozmetikus, a gyakorlatban használt alapanyagokat ismerje, felismerje

Részletesebben

Alkánok összefoglalás

Alkánok összefoglalás Alkánok összefoglalás Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi. Albert Einstein Rausch Péter kémia-környezettan tanár Szénhidrogének Szénhidrogének Telített Telítetlen Nyílt láncú

Részletesebben