Határépítés a határon - társadalmi mechanizmusok Borson -

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Határépítés a határon - társadalmi mechanizmusok Borson -"

Átírás

1 Dénes Ida Határépítés a határon - társadalmi mechanizmusok Borson - Bevezetés Dolgozatom terepe Bors község központja, az azonos nevű település volt. 1 A falu a romániai Bihar megyében, Nagyváradtól 12 km távolságra nyugati irányban, közvetlenül a Romániát a Magyar Köztársaságtól elválasztó államhatár mellett fekszik, a határátkelő állomás további 1 km-re található tőle. 2 Lakossága a 2002-es népszámlálási adatok szerint 1160 fő, melyből 92% magyar, 7,32% román nemzetiségűnek vallotta magát (további 5 személy cigány, 2 pedig szlovák). Irányított interjús módszerrel gyűjtöttem adatokat a fent bemutatott településen, a magukat magyar etnikumúnak tekintett lakosoktól, annak érdekében, hogy kvalitatív jellegű, émikus szempontú vizsgálat készülhessen. A kapott válaszok elemzésével azt a mechanizmust állt szándékomban vizsgálni, mellyel a borsi magyarok határokat vonnak saját csoportjuk köré egyrészt a magyarországi magyarokkal szemben, másrészt az állami szinten többségi román etnikumúakkal szemben. A dolgozat témája első ránézésre nem kapcsolódik túl szorosan a civil szféra kutatásához, azonban véleményem szerint a csoportformálódás elengedhetetlen előfeltétele az intézményesült civil társadalom kialakulásának. Ugyanakkor ennek folyamata a politikai viszonyok befolyása alatt alakul, mind a politikai értelemben vett határral és annak vonzataival kapcsolatban, mind a politikai értelemben vett többségi etnikai csoporthoz tartozóakkal szemben. Az etnikailag másik csoportként felfogott romániai románok, és az azonos nemzethez tartozó, de a határ másik oldalán élő magyarokkal szembeni kategorizációk, illetve a saját csoportként perceptált borsi magyarok közt azokra a különbségekre koncentrál a vizsgálat, melyeket a megkérdezettek maguk is akként értelmeztek, tehát amelyek relevánsak egy folyamat eredményeként felfogott etnikai önmeghatározásban. Az irányított interjús kutatást összefoglaló dolgozat mind a saját, mind a másik csoportként tekintettekkel szembeni kulturális és társadalmi attitűdöt bemutatja, illetve elemzi borsi magyar interjúalanyok oldaláról. Az 1. táblázatból Bors település etnikai összetételéről alkothatunk képet az 1880 és 1992 közti időszakból. Varga E. Árpád statisztikája szerint a fenti intervallumban mindig élt román ajkú lakosság is Borson. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az I. világháborút lezáró határmódosítás előtt, az Osztrák-Magyar Monarchia idején 26 és 35 fő körül mozgott a román 3 lakosok száma, 1920 és 1941 között román személyről tudósít a statisztika, ami az 1 Bors község négy településből áll. A község központja Bors, melyhez Szentjános, Kisszántó és Nagyszántó falvai tartoznak. 2 A település földrajzi elhelyezkedését lásd az 1.számú mellékletben. 3 Az 1910-es adat valószínűleg csupán összesített, melyből már ki van vonva a trianoni békeszerződés előtt még a községhez tartozó Nagyzomlinpuszta lakosainak száma, és ezért nem jelez román etnikumú lakosokat. 1

2 előző adatok duplája, `41-ben viszont ez a szám drasztikusan csökken. Az 1966-os felmérés már 95 román nemzetiségű borsi lakost tart számon, a rendszerváltás után pedig megint némi apadás észlelhető. A fenti adatok azért érdekesek, mert szemléletesen példázzák azokat a történelmi eseményeket, melyek következményeként hol Bors mellett húzták meg a határvonalat, Romániához csatolva a települést, hol eltörölték azt, ezzel magyar fennhatóságúnak nyilvánítva a falu területét. 4 Az utóbbi esetben a román etnikumú lakosság jóval kisebb aránya tapasztalható, míg máskor érezhető a viszonylagos számbeli növekedés. 1. táblázat Bors (település) népszámlálási adatai etnikai megoszlás szerint forrás: Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája ( ) (http://varga.adatbank.transindex.ro/) Év Összesen Román Magyar Német Egyéb Zsidó, Cigány Szlovák összesen jiddis 1880a b a a a 1014 (a n a n a n a n n n A Magyarországon maradt Nagyzomlinpuszta lélekszáma (275 fő) nélkül. Határok térben és tudatban A határ fogalmát tisztázza Éger György abban a tanulmányában, melyben a térségi és etnikai elemzésekhez nyújt alapfogalmakat és értelmezési kereteket. Területi egységeket választ el egymástól a határ, melyek a térbeli szerveződés hierarchiájának különböző lépcsőin állhatnak, emellett változó, történetileg meghatározott kategória, az >>ők<< és a 4 A történelmi események, melyeket a statisztika is tükröz: 192O-tól, a Párizsi Békeszerződés értelmében a határ Bors mellett húzódik, vagyis a település Romániához tartozik egészen az 1940-es II. Bécsi Döntésig, amikor újra Magyarország része. Az utóbbi állapot 1944-ig tartott. 44-től Bors Romániához tartozik. 2

3 >>mi<< elkülönítésének tudati eszköze (Éger 2001, 28). A határmentiséget a szerző a periferiális helyzet minősített eseteként értelmezi (Éger 2001, 38). Pierre Bourdieu-t idézve Éger is hangsúlyozza: a határ, a kijelölés jogi aktusának ez a terméke ugyanannyira létrehozója is a kulturális különbségeknek, mint amennyire maga is ilyen kulturális különbségek eredménye (Éger 2001, 29). Ez utóbbi megállapítás a dolgozat hipotéziseit is alátámasztja, hiszen azt feltételeztem, hogy az adott államhatár befolyásolja a saját nemzethez tartozó, de Magyarországon élő magyarokkal szembeni látásmódot a különbségek észlelésében. A Kocsis Károly által bemutatott határértelmezések közül a nemzetközi politikai geográfia által használt két határfogalom megkülönböztetése a fontos: az egyik a már történelmi tünemény frontier, mely a politikai egység (állam) integrált területe mögött fekszik, és elválasztja azt az egyéb, nem integrált, nem civilizált területektől (Kocsis 2004, 23). A másik a boundary szimbolikus jelentőségű, hiszen a bound szó nem csupán az elhatárolásra, korlátozásra, hanem az összekapcsoltságra, összekötöttségre is utalhat. Jóllehet a térképen az állam szuverenitását jelölő vonalként tűnik fel, a gyakorlatban azonban vertikális síkként fogható fel, mely átszeli a légteret, a talajt, kőzetet (Kocsis 2004, 24). A szerző a politikai (állam)határok kijelölése, lehetséges kritériumai, funkciói, a határ morfológiai és jogi megközelítése mellett genetikai értelemben is tárgyalja őket, mely szerint a határ megszületésének ideje szerint az, amely egy létező kulturális térszerkezetre utólag ráerőltetett az ún. superimposed vagy rárakott kategóriájába sorolódik (Kocsis 2004, 25). A Bors mellett húzódó határ a fent ismertetett típusba tartozik. Feischmidt Margit A határ és a román stigma című tanulmányában áttekinti az antropológiai határkutatásban használt fogalmakat és irányzatokat. A felsorolt határfogalmak szerint geopolitikai értelemben vett határról és szimbolikus határról beszélhetünk Bors esetében. Az utóbbi fogalom a határ az embereket társadalmi kategóriákra osztja föl, melyek egyfelől az azonosság, közös csoporttagság érzetét keltik, másfelől a különbség érzetét tartják fönn (Feischmidt 2004, 43). A fenti tanulmány következő kijelentése a jelen dolgozat szempontjából releváns: A határvidékek társadalma kulturális interferenciák helye, ahol sokféle transznacionális identitásforma alakul ki (Feischmidt 2004, 46). Az általam végzett vizsgálat eredményei szerint a borsi interjúalanyok el is határolódnak a magyarországi nemzet-társaiktól, meg nem is. Hasonlónak is vélik és meg is különböztetik magukat velük szemben. Transznacionális identitásról beszélhetünk a szónak abban az értelmében, hogy nem tisztán nacionális, hanem annak egy sajátos változata is szerepet játszik az önmeghatározás folyamatában. Utz Jeggle a következőképpen ír a politikai határok funkciójáról: Egyrészt védik a határon belüliek integritását, megakadályozzák a határon kívüliekkel történő kicserélődést. A határok kétoldali áteresztőképessége olyan modellnek felel meg, amely az elhatárolódás nélküli védelmet, a szabad lakóhelyváltoztatás jogát és egyidejűleg a másként való létezés zavartalan gyakorlásának a jogát tartalmazza. Minden különbség határt jelent; aki az egyiket 3

4 figyelembe veszi, annak a másikat is tiszteletben kell tartania (Jeggle 1994, 12). A nemzeti kisebbségeket, a nemzetiesítő államokat és az anyaországokat, mint politikai mezőket hárompólusú viszonyban értelmezi Rogers Brubaker (2006, 61-81). A szerző ambivalens hovatartozásként látja azt az esetet, amikor a csoport lakhely és állampolgárság szerint egyik államhoz tartozik, vélelmezett etnonacionális affinitásuk által a másikhoz (Brubaker 2006, 62). A nemzeti kisebbségek nem statikus állapotnak felelnek meg, hanem olyan dinamikus politikai alapállást jelent, melyben a különböző alapállások kapcsolódnak egymáshoz, versengenek egymással, ugyanakkor össze is tartoznak (Brubaker 2006, 66). A nemzetiesítő állam képviselői az államot megvalósulatlan nemzetállamnak tekintik (Brubaker 2006, 68). Az anyaország fogalma pedig arra az axiómára épül, hogy az állam és az állampolgárság határain túlnyúlóan létezik egy közös nemzeti mivolt, mely az államot felelőssé teszi nemcsak saját polgárai, hanem a más államokban élő, más állampolgársággal rendelkező, etnikai értelemben azonos nemzetiségűek iránt (Brubaker 2006, 71-72). Fredrik Barth az Etnikai csoportok és határaik című kötet bevezetőjében sérelmezi a címben is szereplő csoportok és a közöttük lévő határok nem megfelelő kutatását (Barth 1969, 9). A tanulmánykötet ezt a hiányt pótolja, és amint a szerkesztő írja, a szerzőkkel bizonyítottnak találták, hogy a kategorikus etnikai különbségek nem a mobilitás, kontaktus hiányától függnek, hanem a bekebelezés és kizárás társadalmi folyamatait indítják el, valamint hogy a kulturális különbségek az etnikum-közi kapcsolat és kölcsönös függőség ellenére is fennmaradhatnak (Barth 1969, 10). A szerzőcsoport empirikus kutatásainak fő elméleti kiindulópontja az, hogy az etnikai csoportok a résztvevő tagok identifikációs kategóriái, ezért nem magukat a csoportokat, hanem azokat a folyamatokat vizsgálták, melyek szerepet játszottak az említett csoportok létrehozásában és fenntartásában, így az etnikai határokra és azok megőrzésére összpontosítottak. 5 A bevezetőben Barth hangsúlyozza, hogy az etnikai kategóriák és a kulturális különbségek között nincs tökéletes megfelelés, hanem csak azok a különbségek számítanak, melyeket az aktorok (résztvevők) akként ítélnek meg. Az etnikai dichotómiák kulturális tartalmait Barth két kategóriába sorolja: nyílt jelek és alapvető érték orientációk (Barth 1969, 14). A fenti megállapítások jelentősek a dolgozat szempontjából, hiszen elméletileg megalapozzák az etnikai csoportok mentális határainak kutathatóságát. Az etnicitást a szociálantropológus Thomas Hylland Eriksen nyomán csoportok közötti viszonyfogalomnak tartom, mely csoportok tagjai egymástól különbözőnek tartják magukat 6 (Eriksen 2008, 22). Az etnicitás újragondolása: identitás, kategorizáció és hatalom című tanulmányában Richard Jenkins is megjegyzi Barth etnicitás-koncepciójával kapcsolatban, hogy a résztvevők percepciójának és önmeghatározásának tulajdonított kiemelt jelentőséget (Jenkins 2002). Ugyanakkor az etnicitás tranzakcionális természetét is hangsúlyozza, mely analitikus módon belső meghatározásra és külső meghatározásra irányuló 5 Uo. 6 A szerző továbbá idézi Michael Moerman tömör meghatározását, miszerint az etnicitás émikus askriptív kategória. (Eriksen 2008, 28). Az etnicitás további megközelítéseit adja Brubaker is (2001) 4

5 folyamatokra osztható. Az első által az alanyok jelzik a csoporthoz tartozóknak és a csoporton kívülieknek saját identitásuk önmeghatározását, a második pedig mások fele orientált folyamatok, melyek során egy személy vagy egy csoport másokat X-ként, vagy Y- ként határoz meg (Jenkins 2002). Az etnicitás ennek értelmében a két meghatározási folyamat találkozási pontján keletkezik. A kategória és a csoport társadalomtudományi értelmezését hozza fel Jenkins analógiaként az identitásképzésben szerepet játszó tranzakcionális társadalmi folyamatokra. 7 Richard Jenkins kiemeli, hogy a kategorizációs sémák nem tényszerű tudást tesznek láthatóvá, hanem (a kategorizáltakon kívül, természetesen) a kategorizálókról is árulkodnak, ugyanakkor az internalizáció jelensége is felléphet, ha egy kategorizált csoport beépíti saját identitásába a külső meghatározásokat (Jenkins 2002). A csoport önazonosítása és mások kategorizálása, melyek egymást meghatározó eljárások a jelen dolgozat szempontjából is releváns szempontok, hiszen az interjúk kitérnek a saját csoport belső meghatározására és más csoportok (románok és magyarországi magyarok) szempontjaik szerinti kategorizálására is, más szóval az autosztereotípiák és a heterosztereotípiák is teret kaptak, ezáltal lehetővé téve azoknak a különbségeknek a vizsgálatát, melyet az interjúalanyok határképző erejűnek láttak (lásd Csepeli- Örkény-Székelyi 2002). A találkozások vizsgálata révén kutatta az etnicitás témakörét a KAM intézetének köre, vagyis olyan mentális vagy fizikai helyzeteket és eseményeket elemeztek, melyekben a résztvevők különböző etnikumokhoz tartoztak (magyar-román-cigány), és melyekben a szereplők számára etnikai hovatartozásuk oly mértékben fontos, hogy ez a kifejeződés befolyásolja, alakítja a találkozási helyzet viselkedésmintáit képződésének a vizsgálata tehát a fenti kutatási modell is, csupán más úton közelíti meg a kérdést, mint ahogyan azt a dolgozatban érvényesíteni szándékozom. Mindazonáltal a jelen vizsgálat szempontjából is tökéletesen megfelelőnek tartom Bíró A. Zoltán alábbi állítását: az etnicitás kutatása semmiképpen nem egy etnikum attribútumainak leírása, nem is egy nemzet, egy nép, egy népcsoport gondjait megoldó eszköz, hanem annak a társadalomkutatási gyakorlatnak a része, amely a szociális határok termelődésének elemzésére irányul (Bíró 1996, 251). Az etnikai hovatartozás első ténye szisztematikus megkülönböztetés alkalmazása a kívülállók és a beavatottak között; a Mi és az Ők között. A megkülönböztetés hiányában nem létezne etnikai hovatartozás sem, mivel az utóbbi intézményes kapcsolatot feltételez körülhatárolt kategóriák közt, melyek tagjai egymást kulturálisan különbözőnek tekintik (Eriksen 2005, 148). A sztereotipizálás jelensége, mely a legtöbb soketnikumú társadalomban etnikai alapon létezik, egy bizonyos csoport kulturális megkülönböztetettségének 8 (Bíró 1996, 249). A határok 7 A csoport, melyet a tagjai között fennálló viszony határoz meg, mint belső meghatározási folyamat, a kategória, melynek jellegét a meghatározó személy adja meg, mint külső meghatározási folyamat tételeződik. Lásd. Jenkins A találkozási esemény két fontos aspektusának: a találkozási helyzet megélésének és az utólagos el-, átbeszélésnek van szerepe az etnikai határ termelődésében a találkozások vizsgálata által. 5

6 sztenderdizált elképzelésének létrehozását és következetes alkalmazását jelenti (Eriksen 2005, 152). A közlésben megfogalmazott sztereotípiák természetesen eltérhetnek a valóságos tettektől, erre a szerző is felhívja a figyelmet. A sztereotípiák közrejátszanak a saját csoport meghatározásánál a többiekhez való viszonyában, így egy takaros >>térképet<< szolgáltatva a társadalmi világról, és igazolva a rendszerszerű különbségeket a forrásokhoz való hozzáférésben (Eriksen 2005, 154). A nemzetiségi hovatartozás tehát egy kapcsolat aspektusát jelenti, a másik csoport kizárásának vagy befogadásának pedig számos fokozata lehetséges. A kulturális különbségek kölcsönös elismerését (az etnikumok közötti interakció folyamán) nevezi Eriksen komplementarizáció -nak. (Eriksen 2005, ). A Mi-Ők dichotomikus megkülönböztetéssel szemben a komplementarizációnak a Mi-Ti jellegű folyamat felel meg, mely az interetnikai diskurzus és interakció közös mezeje. Dolgozatomban a dichotomikus, tehát a Mi-Ők típusú megkülönböztetésre helyezem a hangsúlyt, melyet az interjúalanyok szóbeli közlés útján nyilvánítottak ki. 9 Rogers Brubaker a csoportizmus kritikájában, melyet a Csoportok nélküli etnicitás című írásában fejt ki, a következőket állítja: Az etnicitás, a faji és a nemzeti csak percepcióinkban, interpretációinkban, reprezentációinkban, kategorizálásainkban és identifikációinkban és ezeken keresztül létezik. Nem dolgok a világban, hanem látásmódjai a világnak. Ezeket a látásmódokat az észlelés (és az ignorálás), az elemzés (és a félreelemzés), a következtetés (és a félrekövetkeztetés), az emlékezés (és a felejtés) etnicizált módozatai alkotják (Brubaker 2001) Az etnicitás tehát bizonyos látásmódként tételeződik, és nem a csoportként való létezés következménye. Másik tanulmányában Brubaker leszögezi, hogy nem szabad azt a kategorikus kódolást, amely a mindennapok nyelvén egymást kizáró etnonemzeti kategóriákra osztja a lakosságot a társadalmi viszonyok pontos leírásaként tekinteni, mivel csak konstituáló elemként lényegesek a fenti viszonyokban (Brubaker, R. 1996). Feltehetjük tehát a kérdést: milyen látásmód, milyen értelmező és kategorizációs folyamatok határozzák meg az adatközlők etnikai identitását, milyen határvonalakat építenek ezekkel ki, és egyáltalán csoportként tételeződik-e a borsi magyarság (az interjúalanyok szerint)? Röviden összefoglalva az előzőekben bemutatott elméleti alapvetést megállapítható, hogy a szerzők hangsúlyozzák a határok dinamikus jellegét, elválasztó és egyben összekapcsoló funkcióját. Az etnikai kategóriák és a kulturális különbségek szintjén azok a különbségek számítanak, melyeket a csoport tagjai akként ítélnek meg Határépítés Borson A román-magyar határ mentén élő borsi magyarok etnikai identitása két, egymással ütköző identifikációs kategóriából tevődik össze: a közös kulturális háttérre épülő nemzeti 9 A másik idegenként való dichotomizálása egy másik etnikai csoport tagjaként magába foglalja a korlátozások és közös megegyezések, az érték és teljesítmény megítélése különbségeinek, az interakciók korlátozása bizonyos közösen elfogadott területeken és a kölcsönös érdek elismerését (Lásd. Barth 1969, 15) 6

7 önazonosságból (magyar), és az államhatárok által megszabott állampolgárságból (román). Ennek a két komponensnek az együttes hatása érezhető ki a határ mellett lakó magyarok mentális határépítési mechanizmusaiból is. 10 A fent már említett interakcionista megközelítések tükrében fontos lehet a borsi lakosság mentális határépítési mechanizmusai szempontjából az, hogy milyen szintű a kapcsolat a borsi magyarok, a magyarországi magyarok, illetve a romániai románok között, hisz ez segíthet megérteni az egyes csoportokkal szemben épített határok jellegét. A magyarországi magyarokkal egykor szorosabb volt a viszony, mely bár térben ma korlátozottabb, mégsem múlt, múlhatott el nyomtalanul, hiszen az azonos nemzethez tartozás tudata bizonyos szinten meghatározó tudott maradni. A romániai románokkal szemben nem látszik olyan szorosnak a kapcsolat, ezért ezt a viszonyt inkább érintkezésnek nevezném. Természetesen különféle célokkal és okokból (munkahelyi, családi, baráti kapcsolatok, egyéb) interakciók valósultak/nak meg, mégis (kicsit előrefutva a válaszokelemzésében) az tapasztalható, hogy az adatközlők közül többen is előre jelezték, hogy nem ismerik eléggé a románokat, nincs velük különösebb kapcsolata. Sőt a kategorizációk jellegéből is az a következtetés vonható le, hogy kevésbé van kialakult konkrét kép a román etnikumúakkal, mint a magyarországi magyarokkal szemben. 11 Az első kérdés, melyet az adatközlőkhöz intéztem, az volt, hogy Ki a borsi? Kit tartanak borsinak? Ki az igazi borsi?. A megkérdezettek egy része Borson született, a másik feléhez tartozók pedig az utóbbi évtizedek folyamán költöztek Borsra. Érdekes az a mechanizmus, amit a tősgyökeresek azonos etnikumú, de máshonnan érkezett idegen -ekkel szemben érvényesítenek, mindezt azzal ellentétben, amit a beköltözöttek érzékelnek és vallanak. Aki úgy érzi magát, hogy borsi; aki ezt a közösséget képviseli és próbálja összetartani - aki itt született és aki évek óta itt él; szeresse a faluját; nem csak az aki itt született, hanem aki otthon érzi magát Borson és tesz valamit a közösségért, akinek Borsra szól a személyi igazolványa - ilyen és ehhez hasonló válaszok hangzottak el a Borson születettek szájából, míg a beköltözöttek főleg azokat tartják borsinak, akik ott is születtek, mindenki más legfeljebb, ottani lakos, de nem igazi borsi. A fentiekkel kapcsolatban levonható az a következtetés, hogy míg a tősgyökeresek egy integratív álláspontot képviselnek (szóban legalábbis), addig a településre költözöttek nem, mondván, hogy minden próbálkozás ellenére 10 Az etnikai identitás két komponensének arányait mérték például egy 1997-es felmérésben (lásd Csepeli- Örkény-Székelyi 2002, 104). 11 Mint már a bevezetőben bemutattam, nem él különösen jelentős román lakosság Borson. A kutatás eredményei szerint a nem Borson élő román etnikumúakkal sem nevezhető intenzívnek a kapcsolat. A Magyarországon élő magyarokkal szemben több forrása is lehet a heterosztereotipizációnak: a kishatárforgalom, majd a stabilizálódott s végül szinte akadálytalan határfogalom, az azonos nemzethez tartozás tudata, és az ebből adódó általánosítások lehetőségei. Emellett nem lehet kizárni, hogy a határ romániai oldalán élők interiorizálták a magyarországi magyarok által közvetített heterosztereotípiákat és ezt a pozitív, nosztalgikus képet vetítik vissza tükrözve. Ezeken kívül nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a történelmi sérelmeket adott esetben súlyosabbnak ítélik a borsi magyarok a magyarországiakkal szemben, hiszen az egy nemzethez tartozásból, anyaállami pozícióból csak védelmező jellegű megnyilvánulást tartanának elfogadhatónak. 7

8 kizáró törekvésekkel szembesültek, ezért nem is feltétlen érzik magukat borsinak. Megfigyelhető az is, hogy nagyon általános képet festenek a tősgyökeresek a borsiakról, csupán egy későbbi kérdés folyamán derült fény arra, hogy ez jelentősen szűkíthető. 12 Az első kérdésre adott válaszok közül egyikben sem szerepel, hogy a borsinak magyarnak kell lennie, de amikor arra kérdeztem rá, hogy hogyan viszonyul ahhoz, ha román költözik a faluba, akkor zömmel (a közösség érdekeit szem előtt tartva) kifejezték, hogy nem örülnek neki, de elfogadják. A válaszok milyensége tehát szituációfüggő. A szituációfüggőséget még inkább aláhúzza a vizsgálat azon eredménye, miszerint bármilyen negatív hozzáállás jellemezze a magyarországi magyarokkal szembeni véleményt (a jóval pozitívabb románnal szemben), amennyiben az a tét, hogy ki költözzön a faluba, inkább a magyarországit preferálják, feltehetően a borsiakéval megegyeződnek tekintett nemzetiség okán. A társadalmi távolság a román etnikumúakkal szemben bizonyult nagyobbnak, hiszen azok a kérdések, melyek a szomszédsági viszonyokat firtatják, ezt tükrözik. Világos tehát, hogy ha csak úgy általában érdeklődünk, akkor nagyon széles skálájú a követelményrendszer, de amennyiben egy konkrét szituáció, egy román falutárs, vagy akár egy szomszéd beköltözése vetődik fel, jóval érzékelhetőbbé válnak azok a határok, melyet a faluban élők barthi értelemben vett szereplőkként építenek ki tulajdonítás révén. Ilyen módon kirajzolódik, hogy az identifikációs kategória, melyet az interjúalanyok kiépítettek s ez által etnikai csoportként funkcionálnak a borsi-beköltözött és a még élesebb borsi-román dichotómiájával írható le. Külön kérdésben fogalmaztam meg a borsi lakosok milyenségére vonatkozó jellemzőket, a borsi magyarok, a borsi románok, a románok általában és a magyarok általában jellegű eseteket. Az ingroup belső meghatározásában sok egyéni jellemző általánosított formájával találkozunk, melyek magyarázata nyilvánvalóan a személyes tapasztalat hatása. A kialakult kép egyébként egyáltalán nem olyan pozitív töltetű, mint amilyen lehetne, bár a tősgyökeres borsiak valamivel nagyvonalúbbak ilyen szempontból, mint a beköltözöttek. A következő jegyek voltak túlsúlyban a válaszokban: beképzeltek, önteltek, önzőek, törekvőek, szorgalmasak, céltudatosak, nem összetartóak, képmutatóak, segítőkészek, irigyek. Érdemes és érdekes ezek mellé a magyarországi magyarokról kialakított leggyakoribb kategóriákat is beidézni: büszkék, elégedetlenek, széthúzóak. A különbség mindössze annyi, hogy még kisebb a pozitív jellemzők aránya, és jelentős megkülönböztető jegyek a lenéznek minket, nem vendégszeretőek, leoláhoznak minket típusú meghatározások. által állított külső meghatározások belsővé tétele figyelhető meg, ami az önmeghatározás szintjét illeti. Szarka László a magyar nemzetközösség három legfőbb létformájában (a magyar államon belül maradtak, határon túli kisebbségi pozícióban élők és kivándoroltak) élő csoportjairól megállapítja, hogy egymás közötti viszonyának, kapcsolatrendszerének alakulásában a történeti magyar állam 1918-ban bekövetkezett összeomlása óta olyan 13 Tehát a magyarországiak 12 A követelmények szigorodása egyébként a Borsra költözötteknél is jellemző ebben az esetben. 13 A lerománoznak minket típusú stigmatizációval foglalkozik Feiscmidt Margit (lásd. Feischmidt 2004). 8

9 mélyreható változások zajlottak le, amelyek immár a teljes nemzeti közösség kohézióját, működésének módját, az összmagyarsághoz, Magyarországhoz, a szülőföldhöz való tartozás funkcióját is meghatározzák (Szarka 2004, 214). A fenti változások vizsgálatát szorgalmazza a szerző a 21. század körülményei között. Korszakonként hol megerősödő, hol gyengülő tendenciának tartja Szarka László a szétfejlődés és az együvé tartozás jelenségeit, a történelmi hatásoktól függően (Szarka 2004, 215). A nemzeti szolidaritás mértéke a kutatás elvégzésekor ellentmondásosnak tűnik: az elhatárolódás egyértelműnek látszik (már csak a magyarországiak által állított mentális határok miatt is), ugyanakkor valamilyen szinten érzékelhető a közösségvállalás jelensége is, egyrészt azért mert bevallottan hasonló jellemzőkkel illették magukat az önmeghatározás folyamán, mint amilyenekkel az ők kategóriájaként a magyarországiakat leírták, ugyanakkor a román etnikumúakkal szemben inkább a saját etnikumhoz tartozóakat preferálják szomszédnak, vagy falutársnak. Mikor a különbségekre kérdeztem rá (tehát azokra a jegyekre, amelyeket az interjúalanyok is határképzőként jelöltek meg a már felsorolt jellemzőkön belül, vagy azon kívül), többen nem is találtak semmi említésre méltót, inkább csak szintbeli eltérésekre figyelhetünk fel, az olyan állításokban, mint: nagyobb a tűrőképességünk, nem panaszkodunk annyit, annyira nem vagyunk büszkék mint a magyarországiak, jobb a közösségi élet nálunk, kevésbé önzőek, vendégszeretőbbek vagyunk. A románokkal szembeni határok általánosabb és személytelenebb kategóriák mentén épülnek, mint a magyarországi magyarok esetében. A románok: összetartóak, segítőkészek, megbízhatóak, általában jó emberek, hírből veszik, hogy nem megbízhatóak, nem ismerik őket, nincs velük különösebb kapcsolata. A borsi magyarok velük ellentétben: szorgalmasabbak, önteltebbek, mint a románok, nem olyan barátságosak, és büszkébbek. A románok a borsiakkal ellentétben: igénytelenebbek, de boldogabbak, elégedettebbek, összetartóbbak, mint a magyarok, vallásosabbak, jobban odafigyelnek egymásra, nem annyira egoisták. A fentiek tükrében több következtetést is levonhatunk a borsi adatközlők románokkal szembeni mentális határépítésével kapcsolatban. A válaszok azt tükrözik, hogy mivel nem fűzi a román etnikumúakhoz szorosabb viszony őket, aránylag kevés kapcsolatot tartanak fenn velük (a Borson régebb óta élő románok szinte mind beszélnek magyarul, és törekednek a jó viszony fenntartására, az újabban beköltözöttekkel nem mélyült el a reláció) ezért pozitívabban viszonyulnak hozzájuk, mint a magyarországi magyarokhoz, akiktől másfajta viselkedést várnának el, ezért élesebb, kritikaszerű kategóriákkal illették őket. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül annak a lehetősége sem, hogy az interjúkban megfogalmazottak nem feltétlenül tükrözik a találkozásokban megnyilvánuló valóságot. 14 Ennek a valószínűségét az is alátámasztja, amit a románok értékelése folyamán 14 Bíró A. Zoltán és Gagyi József az ehhez hasonló jelenséget strukturális őszintétlenségnek nevezik egyik tanulmányukban. (lásd Bíró & Gagyi 1996, ). Az általuk ekként jelölt magatartásforma szerint a magyarromán találkozáshelyzetekben a magyar viselkedése megkettőződik, vagyis más a találkozáskor és más az utólagos átbeszélésekben. A modell a saját határ védelmét és a mentális határok építését és karbantartását szolgálja. 9

10 észlelhettem, hogy nem feltétlen látják szívesen a román beköltözötteket borsi interjúalanyaim valamint, hogy segítségért is csak ha már (nem magyarországi) magyartól nem kaphatnak, szükségesetben és hivatalos ügyekben kérnének. Ez utóbbi ugyanakkor azt a helyzetet is tükrözi, mely az államhatárok által meghatározott, vagyis, hogy a román és magyar etnikumúak Romániában egy adminisztratív rendszerbe tartoznak, vagyis az ilyen jellegű ügyek intézésében a magyarországi magyaroktól nem látszik indokoltnak a segítségkérés. Emellett a már fennebb említett: a magyarországiak önzőbben, a románok segítőkészebbek kategorizáció is újra megtalálhatónak tűnik ebben a kérdésben. Következtetések Dolgozatomban borsi interjúalanyaimtól kapott válaszokat elemeztem annak érdekében, hogy kimutassam a magyarországi magyarokkal és a románokkal szembeni mentális határépítés mechanizmusát. Következtetésképpen megállapítható, hogy a magyarországi magyarokkal szemben meghatározva saját identitásukat, sok közös jellemzőt választottak, ugyanakkor a magyarországiak felől érkező kategorizáció hatására el is határolják magukat tőlük, és fokozatbeli különbségeket állítanak. Ez utóbbi természetes folyamatként is tekinthető, a Magyarországon élő magyar etnikumúak által (borsi magyarok szerint állítólag) közvetített heterosztereotípiák hatását figyelmen kívül hagyva is. A borsiak önmeghatározása, és a magyarországi magyarok kategorizálása szempontjából két további hasonlóság fedezhető fel: a jellemzők főleg individuálisak általánossá kiterjesztve (tehát személyes tapasztalatokon alapulnak), és zömmel önkritikus illetve kritikus hangvételűek. A román etnikummal szembeni kategorizáció pozitívabb képet fest az outgrupról, mint saját ingroupjukról. Ugyanakkor a határok itt is megragadhatóak, hiszen például vallásosabbnak, összetartóbbnak vagy igénytelenebbnek titulálták interjúalanyaim a román etnikumúakat. Emellett sokan nem tartanak fenn különösebb kapcsolatot a többségi nemzethez tartozókkal, vagy nem volt alkalma eléggé megismerni őket, ez pedig látszik a megkülönböztető jegyeken is, hiszen azok általánosabb, átfogóbb jellegűek. Magukhoz közelebb a borsi adatközlők a fentiek ellenére és azokkal együtt is a magyarországiakat tekintik, hiszen bár diszkriminatívnak tekintik a romániaiakra vonatkoztatott kategóriákat és bár több történelmi tényt sem tudnak feltétlen megbocsátani, mégiscsak ugyanannak a tágabb értelemben vett kulturális nemzetnek a tagjainak érzik magukat. Az intézményesült civil szféra kialakulásának előfeltételeként tekintett csoportformálódás bizonyos mechanizmusaival foglalkoztunk a fentiekben, nevezetesen a barthi értelemben vett határépítés folyamatával. A magyar etnikumú, borsi interjúalanyokról megállapítható, hogy a csoportformálódás tendenciái egyértelműen követik a nemzeti önmeghatározás vonalát (ezen belül is előbbre helyezve az azonos státusú magyarokat, majd a magyarországiakat), és (bár lehet, hogy a megkülönböztető erejű jellemzők alapján nem világlik ki egyből, de a szomszédság kérdésekor nyilvánvalóvá válik) a romániai románokat csak ezután tekintik lehetséges partnereknek. 10

11 Felhasznált irodalom Barth, Fredrik ed. (1969): Ethnic Groups and Boundaries. The social organization of Culture Difference. Bergen-Oslo-London Bíró A. Zoltán (1996): A megmutatkozás kényszere és módszertana. Az etnicitás vizsgálatának szempontjai és esélyei egy kelet-európai mikrorégióban. In: Gagyi József (szerk.): Egy más mellett élés. A magyar-román, magyar-cigány kapcsolatokról. Csíkszereda Bíró A. Zoltán- Gagyi József: (1996): Román-magyar interetnikus kapcsolatok Csíkszeredában: az előzmények és a mai helyzet. In. Gagyi József (szerk.): Egy más mellett élés. A magyar-román, magyar-cigány kapcsolatokról. Csíkszereda Brubaker, Rogers (1996): Ártalmas állítások. Mítoszok és tévképzetek a nacionalimuskutatásban. Beszélő, 1996, 7 sz (www.adatbank.transindex.ro) Brubaker, Rogers (2001): Csoportok nélküli etnicitás. Beszélő, sz (www.adatbank.transindex.ro) Brubaker, Rogers (2006): Nacionalizmus új keretek között. Budapest Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária (2002): Nemzetek egymás tükrében. Interetnikus viszonyok a Kárpát-medencében. Budapest Eriksen, Thomas Hylland (2005): Etnikai osztályozás: mi és ők. In: Kántor Zoltán- Majtényi Balázs (szerk.) Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, Eriksen, Thomas Hylland (2008): Etnicitás és nacionalizmus. Antropológiai megközelítések. Budapest Éger György (2001): Térségi és etnikai elemzések: alapfogalmak, értelmezési keretek. In. Éger György Josef Langer: Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. Budapest Feischmidt Margit (2004): A határ és a román stigma In. Kovács Nóra Osvát Anna Szarka László (szerk.) Tér és terep. Tanulmányok az etnicitás és az identitás kérdésköréből III. Budapest, (http://www.mtaki.hu/docs/ter_es_terep_03/t_e_t_feischmidt_margit_a_hatar_es_a_roman_sti gma.pdf ) Keszeg Vilmos (2004): Határ, határmódosítás, határátlépés. Történetek a kisebbségi sorsról. Néprajzi Látóhatár, XIII. 3 4, (www.adatbank.transindex.ro) Kocsis Károly (2004): A politikai és az etnikai földrajz határértelmezései. In. Kovács Nóra Osvát Anna Szarka László (szerk.) Tér és terep. Tanulmányok az etnicitás és az identitás kérdésköréből III. Budapest, Jeggle, Utz (1994): Határ és identitás. Regio. Kisebbség, politika, társadalom. 2. sz, Jenkins, Richard (2002): Az etnicitás újragondolása: identitás, kategorizáció és hatalom. Magyar kisebbség 2002, 4 sz., (www.adatbank.transindex.ro) 11

12 Szarka László (2004): Elemzési szempontok a 20. század végi magyar nemzetfogalomhoz. In. Uő (szerk.): Kisebbségi léthelyzetek - közösségi alternatívák, Budapest, Ujvári Zoltán (1996): Az interetnikus kapcsolatok kérdései a Kárpát-medencében. In. Katona Judit- Viga Gyula (szerk.): Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei. Miskolc, Melléklet Bihar megye Romániában (balra fenn) és Bihar megye térképe Forrás: 12

Határépítés a határon - esettanulmány a román-magyar határ mentén található Borsról-

Határépítés a határon - esettanulmány a román-magyar határ mentén található Borsról- XII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2009. május 15 17. Határépítés a határon - esettanulmány a román-magyar határ mentén található Borsról- Szerző: Dénes Ida BBTE, Bölcsészettudományi

Részletesebben

Kisebbségi és többségi identitáselemek a Volkan-elmélet tükrében. Mirnics Zsuzsanna Nacsa Nella

Kisebbségi és többségi identitáselemek a Volkan-elmélet tükrében. Mirnics Zsuzsanna Nacsa Nella Kisebbségi és többségi identitáselemek a Volkan-elmélet tükrében Mirnics Zsuzsanna Nacsa Nella Az identitás megőrzése, mint sajátos kisebbségi jellemző A kisebbségi identitás része a lényegesnek ítélt

Részletesebben

A cigány-magyar együttélés térbeliségének vizsgálata mentális térkép segítségével

A cigány-magyar együttélés térbeliségének vizsgálata mentális térkép segítségével A cigány-magyar együttélés térbeliségének vizsgálata mentális térkép segítségével Nagyné Molnár Melinda - Bogárdi Tünde SZIE Gödöllő GTK RGVI Regionális Tudományok Doktori Iskola A cigány-magyar együttélés,

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A KMAT monitoring rendszere a nemzeti kisebbségek védelme érdekében

A KMAT monitoring rendszere a nemzeti kisebbségek védelme érdekében A KMAT monitoring rendszere a nemzeti kisebbségek védelme érdekében címmel 2014-ben összeállítottuk a kisebbségben élő nemzeti közösségek társadalmi állapotának vizsgálatát lehetővé tévő szempontrendszert.

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. tétel A feladat Mutassa be a társadalmi mobilitást és annak hatását a társadalom jellegére és működésére! Információtartalom

Részletesebben

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek

Részletesebben

DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK

DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK TARTALOM. A diaszpórakutatás módszerei és alapfogalmai I. A magyar diaszpóra fejlődéstörténete II. A magyar diaszpóra felé irányuló anyaország-politikák I. A diaszpórakutatás

Részletesebben

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

A NEMZETI AZONOSSÁGTUDAT KISTÉRSÉGI SAJÁTOSSÁGAI Az etnikai és regionális identitás összefüggései

A NEMZETI AZONOSSÁGTUDAT KISTÉRSÉGI SAJÁTOSSÁGAI Az etnikai és regionális identitás összefüggései A NEMZETI AZONOSSÁGTUDAT KISTÉRSÉGI SAJÁTOSSÁGAI Az etnikai és regionális identitás összefüggései Szarka László Lehet-e a nemzeti identitást, az identitás fejlõdését, alakulását, kialakult, átalakuló identitásszerkezeteket,

Részletesebben

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015.

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. Szociológia mesterszak Pótfelvételi tájékoztató 2015. Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: AUGUSZTUS 10! JELENTKEZNI LEHET: www.felvi.hu Részletes tájékoztató a képzésről:

Részletesebben

AZ INTÉZET 2005. ÉVI TUDOMÁNYOS TERVE

AZ INTÉZET 2005. ÉVI TUDOMÁNYOS TERVE Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet 1014 Budapest, Országház u.30. Postacím: 1250 Bp., Pf. 5. Tel.: 224 6790, 224-6700/470 Fax: 224 6793 titkarsag@mtaki.hu www.mtaki.hu AZ

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

Gettósodás, mint szociális probléma

Gettósodás, mint szociális probléma Gettósodás, mint szociális probléma Michal Vašečka Workshop Területi és etnikai különbségek formái Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon Ostrava, 2012. május 3-4. Gettó Wacquant a gettó jelenséget

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 2. rész: Kutatási terv készítése Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Második rész Kutatási terv készítése (Babbie 2008 alapján) Tartalomjegyzék Kutatási

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

A menekültügy képe a magyar sajtóban

A menekültügy képe a magyar sajtóban A menekültügy képe a magyar sajtóban A Népszabadságban és Magyar Nemzetben 005-ben megjelent cikkek elemzése Dr. Vicsek Lilla (Budapesti Corvinus Egyetem KROLIFY Vélemény- és Szervezetkutató Intézet),

Részletesebben

Debreceni Egyetem. Szociológia és Szociálpolitika Tanszék. Hol terem a firka? Esettanulmány 2009.

Debreceni Egyetem. Szociológia és Szociálpolitika Tanszék. Hol terem a firka? Esettanulmány 2009. Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Hol terem a firka? Esettanulmány 2009. Készítette: Illyés Katalin Szociológia, V. évf. 1 Bevezetés A Debreceni Egyetemen is megtalálható a diákok

Részletesebben

A magyar határok európanizációs összefüggései

A magyar határok európanizációs összefüggései A magyar határok európanizációs összefüggései James W. Scott University of Eastern Finland Határkutató-csoport vezető (külső munkatárs), MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont James.Scott@uef.fi

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992.

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. A cseh-szlovák válás előtörténetéből Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. Diagnosztizálható-e egzakt társadalomtudományi módszerekkel egy olyan kórokozóegyüttes,

Részletesebben

AZ EGYETEMI KAROK JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE

AZ EGYETEMI KAROK JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE E G Y E T E M I K A R O K H A L L G A T Ó I É R T É K E L É S E AZ EGYETEMI KAROK JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE A korábbi fejezetekben témakörönként elemeztük a hallgatók elégedettségét egyetemük

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Interjúvázlat szenvedélybetegséggel küzdők családjai

Interjúvázlat szenvedélybetegséggel küzdők családjai Interjúvázlat szenvedélybetegséggel küzdők családjai Interjúvázlat Kvalitatív vizsgálat a szenvedélybetegséggel küzdők családtagjainak körében. A szenvedélybetegséggel küzdők körében végzett kutatás harmadik

Részletesebben

A magyarországi gyógyszertárak névadási szokásai

A magyarországi gyógyszertárak névadási szokásai A magyarországi gyógyszertárak névadási szokásai 1932-2013 Dobson Szabolcs, Dobson Dénes Bevezetés A magyarországi gyógyszertár névadási szokásokról még nem született korszakok közötti számszerű összehasonlító

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18 Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai Osváth Viola 2012. szeptember. 18 Szociálpszichológia Az egyén és a társadalom kapcsolatát ragadja meg Társas lény Fontos szerepe a társaknak Festinger:

Részletesebben

A történeti táj, mint örökség

A történeti táj, mint örökség A történeti táj, mint örökség Dr. Fejérdy Tamás DLA okl. építészmérnök, okl. műemlékvédelmi szakmérnök, c. egyetemi docens Táj-fogalom ami többé-kevésbé egyértelmű (de alig van belőle), az a Táj-fogalom

Részletesebben

A szász kultúra szerepe a vajolai cigányok identitásában

A szász kultúra szerepe a vajolai cigányok identitásában KOTICS JÓZSEF A szász kultúra szerepe a vajolai cigányok identitásában Írásomban az etnicitás termelődésének folyamatában kívánom vizsgálni a cigányok önmagukról formált képének alakulását és változásait

Részletesebben

Az új Alaptörvény és a jogélet reformja. Egy új nemzet születése? Az alaptörvényi nemzetfogalom értelmezésének progresszív megközelítése

Az új Alaptörvény és a jogélet reformja. Egy új nemzet születése? Az alaptörvényi nemzetfogalom értelmezésének progresszív megközelítése Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Az új Alaptörvény és a jogélet reformja 2011. 11. 26. Egy új nemzet születése? Az alaptörvényi nemzetfogalom értelmezésének progresszív megközelítése

Részletesebben

A deixis megjelenési formái a prozódiában

A deixis megjelenési formái a prozódiában A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok

Részletesebben

A határ paradigmája a társadalomtudományokban*

A határ paradigmája a társadalomtudományokban* A határ paradigmája a társadalomtudományokban* ILYÉS ZOLTÁN A határfogalom változó tartalmai a geográfiától az empirikus kultúrakutatásig A geográfiában a határ térfelosztási eszköz és sokat vizsgált általános

Részletesebben

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül

Részletesebben

Hol a szobrászat mostanában?

Hol a szobrászat mostanában? Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola Hol a szobrászat mostanában? DLA értekezés tézisei Cseh Lili 2009 Témavezető: Körösényi Tamás egyetemi docens 0 A dolgozat témája Doktori dolgozatom témája

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK /I.

KÖVETELMÉNYEK /I. Közösségi szociális munka SPB1209 Kreditpont: 3 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 1+1 Gyakorlati jegy SPB1121 Követelmény: Két zárthelyi dolgozat. Gyakorlati jegy. Zh: 2016. okt. 19. 8-9., nov. 30. 8-9. Kötelező,

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Szerkesztette: Olti Ágoston Nyomda: Exodus Kft, Csíkszereda Készült 400

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

3.1. Fizikai és mentális határok a társadalmi térben, a mentális térképezés elméleti háttere és gyakorlati kutatásai

3.1. Fizikai és mentális határok a társadalmi térben, a mentális térképezés elméleti háttere és gyakorlati kutatásai 3.1. Fizikai és mentális határok a társadalmi térben, a mentális térképezés elméleti háttere és gyakorlati kutatásai UszkAI AndreA A társadalomtudományok átalakulása, valamint a gazdaság fejlődése együttesen

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Kovács János vezető elemző Talán úgy definiálhatnánk megfelelő módon az európai identitás fogalmát, hogy az nem

Részletesebben

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy

Részletesebben

Területi statisztikai elemzések

Területi statisztikai elemzések Területi statisztikai elemzések KOTOSZ Balázs, SZTE, kotosz@eco.u-szeged.hu Módszertani dilemmák a statisztikában 2016. november 18. Budapest Apropó Miért különleges a területi adatok elemzése? A számításokhoz

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ)

OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ) OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ) A musical műfajának esztétikai és pedagógiai vetületei Témavezető: Kékesi Kun Árpád, dr. habil.,

Részletesebben

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Óbuda Kulturális Központ, 2010. november 26. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Előzmények, avagy a romániai magyar civil

Részletesebben

Székelyföld területi autonómiája

Székelyföld területi autonómiája Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.

Részletesebben

Etnikai preferencia vizsgálat a Sajó és a Hernád közötti magyar-szlovák határvidéken. Molnár Judit

Etnikai preferencia vizsgálat a Sajó és a Hernád közötti magyar-szlovák határvidéken. Molnár Judit Etnikai preferencia vizsgálat a Sajó és a Hernád közötti magyar-szlovák határvidéken Molnár Judit A határvidékek vizsgálatai a XX. század második felében kerültek igazán elõtérbe. Azt megelõzõen a határral

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen. Szerkesztőség Szepessy Péter (főszerkesztő) Urbán Anna Graholy Éva (szerkesztőségi titkár) Szabó-Tóth Kinga (felelős szerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet Felelős

Részletesebben

INTERETNIKUS ÉRTELMISÉGI DISKURZUSOK AZ ERDÉLYI AUTONÓMIÁRÓL

INTERETNIKUS ÉRTELMISÉGI DISKURZUSOK AZ ERDÉLYI AUTONÓMIÁRÓL Miklósné Zakar Andrea 1 INTERETNIKUS ÉRTELMISÉGI DISKURZUSOK AZ ERDÉLYI AUTONÓMIÁRÓL Bevezetés Az oly sokszor és sokak által felvetett és elemzett erdélyi autonómia kérdése napjaink egyik legaktuálisabb

Részletesebben

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek 5. Bognár Zoltán Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek A trianoni határmódosításokat követően kisebbségbe került erdélyi magyar etnikum 1 elitje meghatározóan

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A barátság történeti és szociológiai aspektusai

A barátság történeti és szociológiai aspektusai KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL KOCSIS ATTILA A barátság történeti és szociológiai aspektusai (Albert Fruzsina Dávid Beáta: Embert barátjáról A barátság szociológiája. Századvég Kiadó, Budapest, 2007) (Agapé,

Részletesebben

Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké."

Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké. Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké." Hivatás: Lelki megszólítottság meggyőződés Mesterség: Speciális arculat,

Részletesebben

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET

ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET A NÉPESSN PESSÉG G ETNIKAI ÖSSZETÉTELETELE Alapfogalmak értelmezése I. ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET EVOLÚCIÓ Alapfogalmak értelmezése II. ETNIKUM ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET NEMZET HIERARCHIA Etnikum fogalom

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BUGYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 33 2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE A kérdőívet összeállította Bugyi Község Önkormányzata és a Völgyzugoly Műhely Kft. A kérdőívek önkitöltős módszer

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 16. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Esszék

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Román magyar együttélés Hargita megyében

Román magyar együttélés Hargita megyében Román magyar együttélés Hargita megyében Román magyar együttélés Hargita megyében Telefonos felmérés eredményei A telefonos lekérdezést Hargita megyében, február 26 március 4. között végezték. Az adatfelvétel

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Alba Radar. 24. hullám

Alba Radar. 24. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 24. hullám Seuso-kiállítással kapcsolatos vélemények 2014. november 12. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

III. KÖVETKEZTETÉSEK

III. KÖVETKEZTETÉSEK III. KÖVETKEZTETÉSEK Bogdán Andrea Monica Cãluºer Olimpia Moºteanu Salat Levente A nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó elõírások gyakorlatba ültetése a közintézmények szintjén Bevezetés Az Etnokulturális

Részletesebben

(Második Makfalvi Felhívás)

(Második Makfalvi Felhívás) (Második Makfalvi Felhívás) Makfalva, Cséje, Hármasfalu, Székelyabod, Szolokma népének népszavazáson kifejezett akaratára alapozva, Makfalva Székely Tanácsa megalakulása óta másodszor fordul felhívással

Részletesebben