MENEDZSMENT. Dr. Szeghegyi Ágnes Fıiskolai tanár BMF-KGK-VMI ÁTTEKINTÉS

Átírás

1 TUDÁS- MENEDZSMENT Dr. Szeghegyi Ágnes Fıiskolai tanár BMF-KGK-VMI ÁTTEKINTÉS 1

2 1 TÉZISEKT Tudás Üzleti tényezt nyezı,, stratégiai erıforr forrás, vállalati v vagyon. Átadás s után n nem szőnik meg az átadó tulajdonában maradni. Kiaknázása nem technológiai kérdk rdés. Technológiai eszközök k informáci ció győjt jtésre képesek, k de az emberi elme képes k tudáss ssá konvertálni. Változó,, globális lis gazdaság. g. Termékek, szolgáltat ltatások konvergenciája. Fenntartható versenyelıny. ny. Társadalmi-gazdasági, gi, környezeti k problémák k komplexitása. Eredményes kezelés, megoldás s hatékony tudás birtokában. ban. Válságtünetek a szervezetben. Tudás és s informáci ciók k megbízhat zhatósága, megoszthatósága, ga, terjesztése, se, fejlesztése se alacsony hatékonys konyságú. Szervezeti és s emberi tényezt nyezıs s akadályok. A tudás értékének és s szerepének növekedn vekedésével vel fejlıdı iparág g lett a tudásgazd sgazdálkodás. Átfogja a társadalom t és s gazdaság g egész szét. Jelentıs s tényezt nyezıként nt jelentkezik a társadalmi, t gazdasági gi fejlesztési si stratégi giák k létrehozl trehozásában, ezek megvalósításában. Szervezetek számára a tudás s megosztása, sa, kiaknázása nem lehetıség, hanem üzleti kényszer. k Informatikai fejlıdés s eredmények nyeként nt jelentıs s növekedn vekedés Hagyományos, az új j informáci cióhordozókon megjelenı informáci ciók k mennyiségében, minıségében. Informáci cióterjedés s gyorsaságában. Informáci ciók k hozzáférhet rhetıségének tekintetében. A kihívás s nem az informáci cióhoz törtt rténı hozzáférés, hanem a rendelkezésre álló informáci ciók és s tudás s hatékony feltérk rképezése, felhasználása, sa, egymással törtt rténı megosztása. sa. 2

3 2 Tudásmenedzsment = Tudásgazd sgazdálkodás Szüks kséges tudás s elıáll llításának, kezelésének, alkalmazásának, megosztásának, közzk zzétételének, további kutatások motiváci ciójának folyamata. Lehetıvé teszi egyének, csoportok számára, hogy a tudást kollektíven és s rendszerezetten alkalmazzák üzleti céljaik c elérésében. Célja Szervezeten belül l felhalmozott tudás s feltérk rképezése, összegyőjtése, rendszerezése, se, szolgáltat ltatása és hasznosítása. sa. Tudással kapcsolatos tevékenys kenységek elméleti leti hátterh tterének, gyakorlatának és s eszközrendszer zrendszerének nek kialakítása. Döntéshozatali munkát t elıseg segítı Megfelelı informáci ció eljuttatása a megfelelı embernek, megfelelı formában, megfelelı idıben. Keret szolgáltat ltatása egy közössk sség g szellemi javainak gazdaságos gos felhasználásához. hoz. Kritériuma riuma Hatékony tudásáraml ramlás, ami ellenkezik a hierarchikus hatalom és s szerepkultúra ra elveivel. Szervezeti és s tudáshierarchia különbk nbözısége összeütközéseket okozhat. Autokratikus vezetés s a tudásmenedzsel smenedzselésében ellenérdekelt lesz. Nem a tudás s mennyiség g a meghatároz rozó,, hanem a saját és mások tudásának fejlesztése. se. Tudásalap salapú szervezet építése Bizalom megteremtése. Kommunikáci ció folyamatos optimalizálása. Tanulás ösztönzése. Tudásmenedzsel smenedzselés. s. A tudásalap salapú szervezet funkcionális és s formális szervezetbıl l virtuális, keresztfunkciós, s, informális közösséget csinál. 3

4 2.1 Tudásmenedzsment feladatai Informáci ciókkal törtt rténı gazdálkod lkodás. Informáci ciós s rendszerekben találhat lható és s kezelhetı objektumok. Szervezeten belüli li informáci ciós s hézagok h szisztematikus feltárása, és s megszüntet ntetése. Tudásgazd sgazdálkodás s nem azonos egy átfogó informáci ciós rendszer kiépítésével. Humán n erıforr forrásokkal való gazdálkod lkodás. Állandóan változv ltozó,, formálódó folyamatok, ismeretek, készségek, képessk pességek komplex rendszere. Szervezet dolgozóinak bevonása az informáci ciógyőjtési tevékenys kenységbe (Etikus informáci ciógyőjtı rendszer kiépítése se.) Szervezet kommunikáci ciós s csatornáinak megtervezése, megvalósítása. sa. Megalapozva a késıbbi k informáci ciós és s tudásfolyamatokat. Szervezeti kultúra kialakítása Tudás s megosztása, sa, folyamatos tanulás, a szervezeti tudásb sbázisá állandó építése a napi munkafolyamatok szerves része. r 3 Szervezeti tudás, szervezeti memória 3.1 Szervezeti tudás Kollektív v tudás. Több, mint egyének tudásának összessége. Szakértelem, szakképzetts pzettség, készsk szségek, kulturális lis hátth ttér. Explicit és tacit tudáselemek összessége. Forrása a kommunikáci ció. 4

5 Szervezeti tudás területei Növekedési potenciál Alacsony Alacsony Jelentıs jelentıs Hozzájárulás az alapfolyamatokhoz Alacsony Magas Alacsony Magas Tudásterületetek Nem jelentıs Alap Ígéretes Kulcs Kulcs tudáster sterület. Versenytársakt rsaktól l megkülönb nböztet. Legnagyobb hatás s a vállalat v életére. Ígéretes tudáster sterület. Nem meghatároz rozók k a vállalat v életében. Radikális változv ltozást okozhatnak bizonyos szervezeti folyamatokban. Alap tudáster sterület. Szervezeti tevékenys kenységek végrehajtv grehajtása szempontjából jelentıs. Valamennyi hasonló területen mőködım szervezetnél l is megtalálhat lhatók. Nem jelentıs s tudáster sterület. Nem játszanak j meghatároz rozó szerepet az üzleti folyamatokban. 5

6 3.2 Szervezeti memória Erıforr forrás. Múltból l hozott tudás. Szervezet eredményess nyességének nek magasabb/alacsonyabb fokát jelenti. Szervezeti tudás s menedzselése. se. Formális eleme. Tudásb sbázis Kváziform ziformális eleme Dokumentumok Informális eleme Gondolkodási sémák. Szervezeti memória típusai Tudás s megosztása sa Passzív Passzív Aktív Aktív Tudás s győjt jtése Passzív Aktív Passzív Aktív Tudáster sterület Kulcs Ígéretes Alap Nem jelentıs 6

7 Kulcs tudáster sterület. Tudásarch sarchívum. Leggyakrabban elıfordul forduló forma. Ígéretes tudáster sterület. Tudásszivacs. Annyi tudást egyesít, amennyit csak lehet. Felhasználásra sra az alkalmazottakra bízva. b Alap tudáster sterület. Tudáspublik spublikáló rendszer. Alkalmazottra bízva b a tudás s elhelyezése a tudásmem smemóriába. OM karbantartói Az új j tudás s elemzése. Új j tudás s kombinálása a meglévı tudással. Tudástovábbítása az alkalmazottal felé. Nem jelentıs s tudáster sterület. Tudáspumpa. Legbonyolultabb megoldás. A tudás s teljes kiaknázását t célozza. c Nem játszanak j meghatároz rozó szerepet az üzleti folyamatokban. 4 Tudásmenedzsment lépései, l szervezeti tudás s létrehozl trehozása Tudás s megszerzése. se. Tudás s feltérk rképezése. (Ki, mit, mennyire tud?) Létezı tudás s felhasználása. sa. Tudás s gyarapítása, felhalmozása. Tudásb sbázis integrálása. Szinergikus hatások tudatos gerjesztése. se. Tervszerő megosztás. s. Új értékek elıáll llítása. 7

8 Tudásmenedzsment ciklusa Tudásfejleszt sfejlesztés célja Értékelés Tudásfejleszt sfejlesztés Tudás felhasználása sa Tudás megırz rzése Tudás megosztása sa TUDÁSALAP SALAPÚ TÁRSADALOM 8

9 1 TársadalomT Köznapi értelmezés Nagyobb embercsoport. Meghatározott rend szerint együtt élnek. Társadalomtudományos meghatároz rozás Politikai uralom egy adott rendszerének nek alávetett, különállk lló területen élı és s a körülöttük k lévıl csoportoktól l eltérı identitással rendelkezı emberek csoportja. Legtöbb interakció a csoporttagok között k történik. 2 Gazdaság g szerkezete 2.1 Gazdasági szerkezet átalakulása I. II. III. szektor részarr szarányainak változv ltozása. Ipari szektor szerepe egyre kisebb lett. Szolgáltatások vezetı szerepe. Föld/alapanyag Munkaerı Tıke Gazdagodás az iparból és a mezıgazdaságból Technológia Tudás Vállalkozói Tıke Gazdagodás a tudásból és a szolgáltatásból 9

10 2.2 Tudásalap salapú gazdaság Tudásintenzív iparágak megerısödése, se, elıtérbe kerülése. Hozzáadott érték k forrása nagymért rtékben az emberi szakértelem, tudás. Szervezeti tanulás Nagyobb tudáskombin skombináció létrehozása. (Megjelenik a termékekben is.) Anyagi jellegő hozzáadott értékben utazók lemaradnak. Ezek a termékek, iparágak egyre inkább a fejlıdı országokban. 2.3 Következmények Vállalat piaci értékének, versenyképess pességének megítélésében a mérleg m szerinti vagyona mellett egyre jelentısebb szerepe van intellektuális lis tıkéjének is. Új j trend Szellemi javakkal törtt rténı gazdálkod lkodás Humán n tényezt nyezık k felerısödése se Szervezet sikereinek meghatároz rozó tényezıje intellektuális lis tıkéjük t k hatékony felhasználása sa és fejlesztése. se. Humán n gondolkodási tevékenys kenység g automatizálása. Vállalat tudását t az emberek tudása jelenti. A számítógépes rendszerek segíts tséget jelentenek. (Kapacitás, gyorsaság, g, stb..) 10

11 Vállalati tıket keösszetételtel Vállalkozás tıkéje Pénzügyi tıke Intellektuális tıke Kapcsolati tıke Szervezeti tıke Humán tıke Intellektuális lis tıket Pénzben nem fejezhetı ki. Szellemi tevékenys kenység g eredménye. Dolgozók k tudása. Kapcsolati tıket Külsı struktúrák. k. Vevıkkel, száll llítókkal, ügyfelekkel, stb.. kialakított kapcsolatok. Elosztási, si, értékesítési si csatornákhoz való hozzáférés lehetısége. Szervezet tagjai hozzák k létre. l Személyf lyfüggetlenné válnak. (Cég g hírneve.) h 11

12 Szervezeti tıket Belsı struktúrák. k. Korábbi mőködés m s eredménye nye. Személyf lyfüggetlen. Inmateriális javak. (K+F, márkanm rkanév.) Infrastruktúrális eszközök. k. (Vezetés s filozófi fiája, szervezeti kultúra, kommunikáci ciós s rendszer.) Humán n tıket Az ész. Képesség g tárgyi t és s eszmei vagyon létrehozl trehozására. ra. Függ Felszíni és s mélyszintm lyszintő tudás. (Jelenlegi teljesítıképess pesség, jövıbeli j tanulóképess pesség.) Kompetenciák. Innovációs s képessk pesség. Munkamorál. 3 4M modell Vállalat vezetésének feladata a tényezt nyezık k sikeres kombinálása. M1: Pénzügyi erıforrás (Money) M2: Emberi erıforrás (Man) Vezetés M3: Technológiai erıforrás (Manufacturing) M4: Piac (Market) 12

13 5 Tudásmenedzsment és s EEM Tudásprioritások meghatározása Tudás azonosítása Tudás ellenırzése Tudás megszerzése ERİFORR FORRÁS-TUDÁS Tudás rögzítése Tudás fejlesztése Tudás szétosztása Tudás hasznosítása Tudásmenedzsment elemei JÖVİMODELL Empowerment 13

14 1 KörnyezetK Komplex, változv ltozó,, elıre nem jelezhetı,, turbulens, kiszámíthatatlan, váratlan, v meglepetésszer sszerő Szervezetekben új j alkalmazkodási stratégia. Lehetıségek, fenyegetések részben r jelezhetık k elıre. Verseny színtere globális. lis. Oligopol piac (Globális lis beszerzı,, gyárt rtó, értékesítı konglomerátum, termel, termeltet, értékesít.) Üzleti kockázat mellett megnıtt a különbk nbözı szervezeti kultúrák k egymásra hatása, egymás mellett élése. Termékek életciklusa lecsökkent. Erkölcsi avulása gyorsabb, mint fizikai amorticáci ciója. Szervezetek életgörbéje rövidebb. r Beolvadás, felvásárl rlás, eltőnik. Reakcióid idı rövidül. (Válaszad laszadás s a piaci, környezeti k kihívásokra). Szervezeti életgörbék k lehetséges változataiv 14

15 15

16 Nincs nyugalmi periódus, folyamatos változtatv ltoztatás. Egyik program hatása még m g nincs meg, másik m program már m indul. Az idıvel lépéstartl startás s jellemzıje, je, hogy a szervezetek olyan beruházásokba kénytelenek fogni ni,, melyekrıl l nem tudják, hogy megvalósul sulások sok idejére milyen piaci, környezeti k igényeket fognak kielégíteni. Ritmus! Piaci szereplık k dinamikáját, saját t célok c elérésére re szolgáló gyors, rugalmas, egyensúlyt tartó stratégia. Hozzáadott értékben megnıtt a tudás s súlyas lya. Szervezeti tanulás s révén r n nagyobb tudáskombin skombináció létrehozása. Megjelenik a termékekben is. Minıség g a vevı által definiált. Tudástranszfer fontossága. Multinacionális lis vállalatok v megjelenése révén r n vezetési módszerek, technológi giák, termékek transzferje. Magyar tudás s leért rtékelıdik. Végtermékbe beépült hazai kutatási érték k visszaszorult, visszafejlıdött. 16

17 2 Munkavállal llaló Magasan képzett, k problémamegold mamegoldó,, képessk pesség, készsk szség. Iskolai tanulmányok. nyok. Szervezet is kiegész szítheti. Munkavállal llaló rendelkezik valamilyen egyedi tudáskombin skombinációval, tacit tudással. Birtokolják k a folyamatok, eljárások, technológia, eszközhaszn zhasználat tudását. Tudásuk meg is haladhatja a vezetı tudásszintj sszintjét. t. Alacsonyabb rendő szüks kségletek már m r kielégítettek, a felsıbb szintőek motiváltak. Önmegvalósításra sra törekvt rekvı,, kezdeményez nyezı,, felelıss sséget vállaló munkavállal llaló felhatalmazása és s fejlesztése. se. Igyekezet a szervezeti és s egyéni célok c összhangjának nak megteremtésére. re. Munkavállal llaló személyes sikerét t abban látja, l hogy a szervezetét t sikeressé tegye. Egyik alapkonfliktus megszőnik. Önmegvalósítás összekapcsolódhat a szervezeti célokkal. c Magasabb rendő szervezeti célok c csak magasabb rendő egyéni célokat c követk vetı emberekkel érhetık k el. A magasabb rendő motiváci ciók k kielégítése a munkához kötıdik, a munka maga közvetlenk zvetlenül l jutalmazó. Személyes stratégi giát t kihívó,, fejlıdést jelentı problémák felvállal llalása és s megoldása jelenti, mely a szervezet és s egyén számára is siker. 17

18 3 Szervezeti vezetési modell Hagyományos vezetıkép p felülvizsg lvizsgálata. lata. Nincs idı a szolgálati lati útra, célokat c feladatokra lebontó folyamatra. Vevıvel vel kapcsolatba kerülınek helyben kell döntd ntést hoznia. Partnerek elvesztésének veszélye. Nem a vezetı a siker letétem teményese. Nagy összefüggések, környezeti k kihívások felismerése, se, szervezeti válaszok v megtalálása, erıforr források elosztása, sa, feltételek telek biztosítása, sa, beosztottak fejlesztése, se, támogatt mogatása. Nem magatartáskontrollal törtt rténı szabályoz lyozás, hanem mindenki által elfogadott értékekkel törtt rténı irány nyítás. Értékek követk vetése fontosabb, mint a pénzp nzügyi teljesítm tmény. (Paradoxon!) Több, mint delegáló vezetı. Feladatkiadásra, a vezetı-beosztott kapcsolatra minimális figyelmet fordít. Beosztottainak problémát t ad, rendelkeznek képessk pességekkel, készségekkel, megoldják. Megvalósításhoz shoz szüks kséges eszközöket ket a beosztottra ruházza, teljesen felhatalmazza. (Bizalom!! Bizalom!!) Koordináci ciós és s kontroll rendszer Több, jobb informáci cióval rendelkezı beosztott döntd ntési és cselekvési si szabadságot kap. Jutalom, képzk pzés, tréning. Kritikus elem Szervezeti tudás s kialakítása. Szervezeti struktúra ra Technológia Tudást, mint hozzáadott értéket honoráló. külsı környezet Gyors reakcióid idıt t követel., k Egyén és s vezetıje közötti k kapcsolat más m s minıségő. Lapos struktúra ra Szervezeti alapképess pesség. o Piac által megkülönb nböztetı,, felismert, elismert minıséget hoz létre. l o Core competence. Csinálni vagy venni. o Minden olyan tevékenys kenységelem kiszervezése se,, amely szerzıdéses ses alapon költsk ltséghatékonyabb. o Make or buy! Szervezeti folyamatok kialakítása hozzáadott érték k elvő. o Értéklánc meghatároz rozása, mely a vevı számára értéket teremt. o Minden olyan tevékenys kenység g elhagyása sa,, vagy újraszervezése,, amelynek a vevı szempontjából nincs hozzáadott értéke. o Value chain. 18

19 Siker Teljesítmény = Tudás(inform s(információ) + Felhatalmazás s (empowerment( empowerment) Kontroll Teljesítménykontroll. Célok elérésének kontrollja. Célokhoz a beosztott visszatérítése. se. Nem teljesítm tményt meghatároz rozó magatartás, hanem teljesítm tményt befolyásol soló ok-okozati okozati kapcsolat. Kérdések Mit mérjen m a teljesítm tményértékelés, és s az eredményeket mire használj lják? Elismertség g vagy önmegvalósítás? Jó teljesítm tményt megfelelı feladatokkal vagy státussal tussal ismerjék-e e el? Teljesítményre vagy potenciálra legyen alapozva a kiválaszt lasztás, s, javadalmazás, elımenetel? Megjegyzés Delegálás Döntések átengedése. Részvétel (particip( participáció) Vezetés s definiálja a feladatot, magatartást, teljesítm tménycélokat, célok c fontosságát, t, célpreferenciákat. Empowerment Munkavállaló határozza meg a feladatot, magatartást, célok c fontosságát, t, célpreferenciákat. Munkavállaló problémát t kap a vezetıtıl. Teljesítmény célokat c a vezetı és s munkavállal llaló közösen határozz rozzák k meg. 19

20 ALAPOKFOGALMAK ÖSSZEFÜGGÉS- RENDSZERE 1 Menedzsment Folyamat, amelyet több t vagy egy személy végez v mások m tevékenys kenységének nek koordinálására ra meghatározott eredmények, célok elérése érdekében. Nem bizonyos szakma vagy gazdasági gi ágazat témakt makörébe tartozik. Emberek valamilyen céllal c együtt tevékenykednek. A menedzsmenttudomány ny Eredményes és s hatékony csoportos tevékenys kenység. Egyéni és s szervezeti mőködés m s tudománya. Módszerek, gyakorlati tapasztalatok és s elméletek letek rendszerbe foglalt együttese. Egyének csoportban, szervezetben tevékenykedve hogyan érik el a kitőzött tt célokat c (eredményess nyesség) a lehetı legjobb hatásfokkal (hatékonys konyság). Eredményess nyesség g mértm rtéke: input/output. Produktivitás, termelékenys kenység, stb.. 20

21 1.1 Menedzsment feladatok Tervezés Kigondolni, újragondolni valamit. Szervezés Létrehozni, átalakítani, tani, megszüntetni. Vezetés Szervezet tagjainak befolyásol solása sa azért, hogy a célok c elérése érdekében tevékenykedjenek. Irány nyítás Meglévı mőködtetése. 1.2 Menedzser funkciók Személyek közötti k funkció Névleges (figurehead( figurehead) ) szerepkör Törvények, térsadalom által elıírt kötelezettségıl fakadó rutinok. Tényleges (leader( leader) ) szerepkör Beosztottakért (motiváci ció,, aktivitás, képzk pzés, stb..) vállalt felelıss sség. Kapcsolattartó (liaison) szerepkör Külsı kapcsolatrendszer (segíts tség, támogatt mogatás, informáci ció,, stb..) Informális funkció Felügyel gyelıi i (monitor) szerepkör Szervezet és s környezet k megért rtése céljc ljából l belsı és külsı informáci ciók k keresése, se, fogadása. Terjesztıi i (disseminator( disseminator) ) szerepkör Külsı,, belsı informáci ciók k szervezet tagjai felé tovább bbítása. Szóviv vivıi i (spokerman( spokerman) ) szerepkör Szervezet terveinek, eredményeinek, stb.. külsk lsı környezet felé közvetítése. Szakértıi i magatartás. Döntési funkció Vállalkozói i (enterpreneur( enterpreneur) ) szerepkör Projektek kezdeményez nyezése. Projektek felügyelete. Zavarkezelı (disturbance handler) ) szerepkör Váratlan zavar esetén n zavar elhárítását t célzc lzó tevékenys kenység. Felelısségvállalás. Erıforr forrás-biztosító (resource llocator) ) szerepkör Erıforrás s elosztások sokért felelıss sség g vállalv llalása. Tárgyaló (negotiator)) szerepkör Tárgyalásokon a szervezet képviselete. k 21

22 2 Adat, informáci ció,, tudás Adat Észlelt, de nem értelmezett, jelentés s nélkn lküli li fogalom. Objektív v tények t összessége. Tranzakciók k rendszerezett jegyzete. A törtt rténetnek csak egy részr szét írja le. Pl. számla tartalma nem mond semmit arról Miért oda megy vásárolni? v Visszatér-e? Jól l mőködikm dik-e e az üzlet? Stb.. Lényeges adatok azonosítását t a túl t l sok adat megnehezíti. Nyersanyag. Nem szolgál útmutatóul ul a cselekvéshez. shez. Informáci ció Értelmezett adat, jelentéssel bírób fogalom. Bizonytalanságot csökkenti. Személytelen, általános. Üzenet. Szemléletm letmódon változtat. v Áramlás Formális és s informális csatornákon. Adat átalakításának módjaim Kontextusba helyezés. Adatgyőjtés s célja c ismert. Osztályoz lyozás. Adatok, elemzés s egységeinek, geinek, adatok összetevıi ismertek. Számítás. Adatok matematikai, statisztikai elemzése. Javítás. Adatokból l hibák k eltávol volítása. Tömörítés. Sőrített formában összefoglalás. s. 22

23 Tudás Alátámasztottan igaz vélekedv lekedés. Tudással bírni b = képesnek k lenni. Tapasztalatok, értékek összekapcsolt informáci ciók k heterogén, folyton változv ltozó keveréke. ke. Keret új j informáci ciók k elbírálásához. Saját t fogalmi struktúrába beépített, készsk szségek, képessk pességek, ismeretek által hasznosított informáci ció. Strukturált informáci ciók. Problémamegold mamegoldás, döntd ntési folyamat során n hasznosított, felhasznált, lt, tanult, aktivált informáci ció. Adott alkalmazás s szempontjából értelmezett informáci ció. Nem algoritmizálhat lható. Szabályokkal soha le nem írható. Komplexitás. Tudás s nem merev struktúra, ra, amely minden nem hozzátartoz tartozót t kizár. Nem birtokolt tudás s ismerete. Fontos tudásbeli hiányoss nyosságok felismerése. se. Biztos meggyızıdés s gyakran egybeesik a tévedt vedéssel. Amit nem tudunk, annak veszélyeivel nem számolunk. Gyökere tacit. Teljesen nem fejezhetı ki szóban. Manipulatív v hatás. Döntéshozók k függf ggısége ge a tudással rendelkezıkt ktıl. Ítélet. Továbbfejl bbfejlıdésre képtelensk ptelenség g esetén n a tudás s vélemv leménnyé vagy dogmává válik. Szubjektivitás. Egyén által létrehozott, l fenntartott, érzelmek, szenvedélyek által befolyásolt. Észlelési si hibák. Környezet strukturális jellemzıi. Információ elégtelens gtelensége. ge. Információ feleslegessége. ge. Információ kétértelmősége. Értékek, hitek. Tetteket, gondolatokat értékrend, meggyızıdés irány nyítja. Különbözı értékrendő emberek máshogy m ítélik meg az informáci ciót. 23

24 Társadalmi képzk pzıdmény. Társadalmi intézm zményeken belül l alakítj tják, igazolják. Intézm zményi segíts tséggel válik v érvényessé,, megbízhat zhatóvá. Érvényesség o Valóság g megfelelı ábrázolása. Megbízhatóság o Tudás s megosztása, sa, tovább bbítása. o Tudás s igazolására szabályok Keletkezés s informáci cióból. Összehasonlítás. s. Hogyan vethetı össze ismert szituáci ciókkal? Következmények. Döntésekre, cselekvésre sre milyen következtetk vetkeztetések vonhatók k le? Kapcsolódások. sok. Hogyan viszonyul a többi t elemhez? Párbeszéd. Mit gondolnak mások m az adott informáci cióról? (Pl. termékfejleszt kfejlesztés, s, termelés s eredményess nyessége.) Tudás s helyettesítıi Kreativitás s technikával való helyettesítése. se. Tudás s helyettesítése se hatalommal. Üzleti szempontból Nagy határhaszon Tudásintenz sintenzív termékekn keknél l a termékfejleszt kfejlesztés s során merülnek fel a jelentıs s költsk ltségek, nem a termelésn snél. Folyamatos erodálás Terjedéskor sokszorozódik, értékébıl. Versenyelıny helyett a versenyben maradás! Bizonytalan érték Tudásba befektetett érték k nehezen mérhetm rhetı. Eredmény gyakran nem számszer mszerősíthetı. Bizonytalan értékmegosztás Kifejlesztett tudásb sból l származ rmazó elıny kinek köszönhetı? 24

25 Hierarchia modell Bölcsesség Intelligencia Értékvonal Tudás Informáci ció Adat Bölcsess lcsesség Üzleti összefüggésben a bölcsesség = intelligencia (Business intelligence.) Adat, és tudás gyakran értéktelen, negatív érték. Kéretlen ek, reklámok, feleslegesen olvasott dolgok, stb.. Értékvonal felett tudományos és üzleti szempontból értékes szintek. A piramis minél magasabb szintjeinek elérése a cél. 25

26 3 Tudás s fajtái Procedurális tudás. (Eljárási jellegő.) Adott, hogyan kell a problémát t megoldani. Ismert szabályok, függvf ggvények, eljárások és s azok alkalmazási sorrendje. Deklaratív v tudás. (Leíró jellegő.) Problémater materületet leíró ismeretek összessége. Egyszerő kijelentések, logikai értékek, tényekt nyek. Problémamegoldáshoz rendelkezésre álló tudás. Struktúrált tudás Tudás s szerkezetét írja le. Deklaratív v tudást alkotó fogalmak és s objektumok adatokkal jellemezhetık. Fogalmak közötti k kapcsolat grafikusan is ábrázolható. Heurisztikus tudás Általános elvek, tapasztalat, gyakorlat során n szerzett ismeretek ek összessége. Egyszerősítı mechanizmusok eredményei. Bonyolult feladatokat kezelhetıvé teszi. (Gordiuszi csomó.) Metatudás Tudásra vonatkozó tudás. Annak ismerete, hogy milyen típust pusú tudás s felhasználásával oldható meg a probléma. 4 Tudás s kategóri riái Explicit tudás Formalizált. lt. Kimondható tudás. Tudatos én. Tudás s tudása. Kifejezhetı. Cselekvés s oka ismert. Tacit tudás Kimondhatatlan tudás. Személyes tapasztalat, gyakorlati tudás, ösztönös s megérz rzés. Cselekvésmint sminták, készsk szségek. Megragadhatatlan, leírhatatlan, definiálatlan. Keresési si metódus nem általánosítható,, nem önthetı strukturált formába. Tudatalatti én. Csak folyamatában vizsgálhat lható, észlelhetı. 26

27 4.1 Nonaka mátrix Honnan/hová Tacit tudásb sból Explicit tudásb sból Tacit tudásba Szocializáci ció Internalizáci ció Explicit tudásba Externalizáci ció Kombináci ció Megjegyzés Explicit-tacit tacit tudás s problémája. Ha valaki tudásának tudatában lenne, sokkal jobban mőködne. Kihívás s az externalizáci ció és internalizáci ció. Közös s kinccsé tenni a fejekben elraktározott rozott tudást. Hasznosítani a felhalmozott, már m r dokumentált tudást szervezet alavetı tevékenys kenységében. Megoldás s a szervezeti tudásrendszer feladata. Szocializáci ció Közvetlen módon m megosztott ismeretek. Közös s tapasztalatok. (Együtt dolgozás s révén.) r Tudásátad tadás s nem szóbeli kommunikáci ció útján. Pl. döntd ntéshozatal. Externalizáci ció Tudás s rögzr gzítése által személyes tudás átalakítása dokumentált tudáss ssá. Tacit tudás s kifejezése, metaforákon, analógi giákon, szimbólumokon keresztül. Pl. elıad adás. Internalizáci ció Dokumentált ismeretek felhasználása sa új összefüggések felismerése se vagy ismeretek létrehozl trehozása céljc ljából. l. Sémákba rendezıdı tapasztalatok akciókon kon keresztül. Viselkedési, si, értelmezési rutinok kialakulása akciók által. Pl. kiért rtékelés. Kombináci ció Dokumentált forrásb sból új, dokumentált ismeret. Cserélıdik, bıvül b l az ismeretanyag. Pl. értekezlet. 27

28 5 Tudás s irányults nyultsága Know - what? Tények, informáci ciók k ismerete. Tárgyi tudás. Deklaratív tudás. Ismert kijelentések,logikai értékek, tények. t Probléma megoldásához szüks kségesek. Kisebb egységekre gekre bontható,, rendszerezhetı, csoportosíthat tható,, tovább bbítható. Szüks kséges informáci ció megtalálása, kiválaszt lasztása. sa. Informáci ció keresés, s, szelektálást,felhaszn st,felhasználást is tanulni kell. Informatikai támogatt mogatás. Növeli a megszerezhetı informáci ciók k tömegt megét. Know - who? Megfelelı tudással rendelkezı személy ismerete. Informáci ciókhoz jutás, szociális kapcsolatok. Megtalálni lni adott feladatra a legmegfelelıbb személyt. Nem elég g a szaktudás, s, a munka világában szerepet kap a bizalom, megbízhat zhatóság, emberi tulajdonságok. Társas kapcsolatokra való készség, kommunikáci ció, együttm ttmőködés s képessk pessége. Kapcsolati tıke. t Külsı struktúrák Vevıkkel, száll llítókkal, ügyfelekkel kialakított kapcsolatok. Cég g hírneveh o Szervezet tagjai által létrehozott, l de személyf lyfüggetlenné válik. 28

29 Know - how? Út ismerete. A dolgok elvégz gzéséhez szüks kséges szakértelem. Képességek, készsk szségek fejlesztése. se. (Sebész, szakács.) Legkevésb sbé megközel zelíthetı és s legbonyolultabban átadható irányults nyultság. Szakértelmet nehéz z mások m számára is használhat lható informáci cióvá alakítani, mivel elsajátítása során n változik v a tartalma. Elméleti leti és s gyakorlati tartalmú. Procedurális Szabályok, függvf ggvények, eljárások, ezek alkalmazási sorrendje. Cselekvéshez, shez, alkalmazáshoz főzıdıf tudás. Know - why? Okok ismerete, oksági tudás. Változások alapelveinek, törvt rvényeinek ismerete. Értı vagy rendszeres tudás. Rendszer mőködésével m kapcsolatos problémák k megoldása. Rendszer újraszervezése, se, túllt llépve a felhasználói készségeken. Megszerzéséhez a tudományok és s közoktatk zoktatás s területein befektetés s szüks kséges. Képzésben nélkn lkülözhetetlen a kísérletezk rletezés. Care - why? Sikerre, problémamegold mamegoldásra orientált tudás. Önmotivált kreativitás, megújítás s lehetıségének keresése, se, változtatás s irányults nyultság. 29

30 6 Integráló modell Explicit funkcionális tudás Tacit funkcionális tudás Explicit integratív v tudás Tacit integratív tudás Egyéni szint Szakmai ismeretek, tárgyi tudás. Eljárási alkalmazások, tapasztalati tudás. Szerepfelfogás, rendszertudás. Értékek, értelmezési sémák. Szervezeti szint Adatbázisok, elemzések sek. Technológiai rendszerek. Vezetési és s formális koordináci ciós rendszerek. Szervezeti értékrendszer és rutinok. Szakmai ismeretek, tárgyi t tudás Szervezet tagjainak fejében lévıl szakmai ismeretek. Adatbázisok, elemzések Szervezet informáci ciós s rendszereiben levı,, tagok számára hozzáférhet rhetı adatbázisok, elemzések. Eljárási alkalmazások, tapasztalati tudás Személyes know-how, munkavégz gzés s tapasztalataira épülı fogások. Technológiai rendszerek Tárgyi eszközökön n keresztül l megtestesülı know-how, gépsorok, technológiai mőveletek. m Szerepfelfogás, rendszertudás Egyén önmagáról l alkotott képe k a szervezeten belüli li helyét, szerepét t illetıen en Vezetési és s formális koordináci ciós s rendszerek Szabályokban, utasításokban, sokban, formális koordináci ciós eszközökben kben testet öltött tt irány nyítási módszerek. m Értékek, értelmezési sémáks Egyén által közvetlenk zvetlenül l nem tudatosított, tott, de követett k magatartási forma, érték, értelmezések, észlelési si keretek. Szervezeti értékrendszer és s rutinok Szervezeti rutinok, hatalmi politikai játékszabj kszabályok, rituálék, értékrendszer, értelmezési keret. 30

31 7 Tudásszintek Felszíni tudás Heurisztikák. (Gyakorlati) Tapasztalat, Tanácsadók. Elvek, törvények. (Elméleti) Iskola, Könyvek. Rendezett tudás t Mélyszintő tudás 8 Tanulás Tudás s megszerzése. se. Új j ismeretek emlékezet kezetállománnyal törtt rténı összehangolása. sa. Képzési rendszerek, iskolák. k. Karriermenedzsment. Továbbk bbképzés s (training( training) Alacsonyabb szintő és s képzettsk pzettségő munkavállal llalók. Jelenlegi munka jobb elvégz gzésére tanít. t. Fejlesztés s (development( development) Vezetık és s szakemberek képessk pességfejlesztése. se. Elsısorban sorban jövıre j irányul. Tapasztalat. Saját t törtt rténések Környezet strukturális jellemzıi! Észlelési si hibák! Gyakorlati igazság. g. Valós s szituáci cióból l merített ismeretanyag. Mások gondolataiból l profitálás. Mások szabályaib lyaiból l profitálás. Helyzetek és s válaszkv laszkészletek szletek összeillesztése. se. 31

32 Tanulás s során n valósul meg a mélyszintm lyszintő tudás s felsıbb tudásszintre emelése. Problémamegold mamegoldás s hatékonys konyságát t javítja. Kreativitásra gyakorolt hatása ellentmondásos. Új j ismeret katalizátork torként mőködhet. m Egyén n innováci ciója, ismeretek, készsk szségek, képessk pességek tekintetében. Társadalmi folyamat. Másokkal való interakcióban megy végbe. v 8.1 Tanulás s elmélet let Tudás s közvetlenk zvetlenül l nem adható át. Személyes konstrukcióban bontakozik ki. Iskolai tanulási tevékenys kenység g a személyes tudás s felépítésére irányul. Tanulási készsk szség, tanulás s megismerési si kompetenciák szüks kségesek. Túlnyomórészt frontális tanítás. Nem igazodik a tanulók k társas t szervezıdéseihez, seihez, a személyesen eltérı indítékok, tudáskonstrukci skonstrukciók, k, egyéni tanulási stratégi giák k differenciáihoz. ihoz. Befogadó tanítv tvány elterjedtebb, mint az önszabályozó. Interaktivitás s helyett pedagógusk gusközpontúság. Tanítás s nehézs zségeinek forrásai Gyerekek, pedagógus, gus, tananyag, külsk lsı tényezık. Tanulási stratégi giák. Diákok jobban szeretnek egyedül l tanulni. Társas tanulási formák k nem kedveltek. Magolás. Értelmezı tanulás s hiánya. Kompetitív v tanulás s erısebb a kooperatív v tanulásn snál. 32

33 Leghatékonyabb változatv Önmenedzselt, önvezérelt tanulás. Tanulási céltudatossc ltudatosság, önismeret, tanulási képessk pesség integrálása a belsı indítékrendszerhez. Tanulás s tanulása Eredményes lecketanulási technikák k. (Múlt) Önmenedzselt tanulási stratégia. Együttmőködésre épülı. Értelmezı. Személyes tapasztalatok. Egyéni tudás s konstrukciókk kká építése. Tanulás s fejlesztése se Tanulás s tartalmának meghatároz rozása, korszerősítése. se. Tananyag kiválaszt lasztása, sa, elrendezés s kritériumai, riumai, módszerei. Tanulás s módszereinek m fejlesztése. se. Tanulási stratégi giák, kompetenciák k kiépülésének segítése. se. Tanulási folyamat és s eredmények értékelésének- önértékelésének módszerei. m Tanulási környezet k fejlesztése. se. Társas, tárgyit rgyi-eszközi zi környezet k viszonyainak, funkcióinak inak formálása. Kommunikációs s informáci ciós s technológia. Tanulás s eszközeinek zeinek fejlesztése se Tankönyvek, nyvek, könyvtk nyvtár, internetes anyagok, stb.. 9 Innováci ció Tudás s létrehozl trehozásának eredménye a gazdaságban. gban. Innováci ció inputjai. Ismeret, készsk szség, képessk pesség. Tudás s gyarapodásának feltétele tele az inputok gyakori használata. Innováci ció fejleszti a meglévı tudást. Teremtı rombolás. Elsajátított tott szellemi tıke t leért rtékelıdik, szaktudás elavul. Innováció sikeressége a tanulás s függvf ggvénye. (Nem a tudásmennyis smennyiségtıl, hanem a gyarapítás képességétıl l függ.) f Vállalatoknál l a belsı hierarchia leépülése. Participáció, empowerment. Middle-up-down illetve buttom-up up.. (up( up-down helyett.) Gondolkodási sémák s k között k húzódóh határter rterületen jön j létre, nem egyetlen tudásb sbázis provinciális tartomány nyán belül. l. 33

34 10 Döntések, cselekvés Tudás s alkalmazása Tettben megnyilvánul nuló tudás Rendezett tudás Problémamegold mamegoldásnál l mozgósíthat tható tudásmennyis smennyiség. Meghatározza a probléma megoldási készsk szséget. Problémamegold mamegoldás Elısz ször r a heurisztikákat kat tartalmazó tudásszinten. Sikertelenség g esetén átváltás s mélyebben m fekvı tudásszintre. Informáci ció mennyiség/min g/minıség g jelentısége. Gondolkodási módok. m Automatizmusok Rövidebb út. Új j helyzetben ismert motívumok. Nem szüks kséges a semmibıl l megoldást építeni. Ösztönös s problémamegold mamegoldás s tudatosítás s nélkn lkül. l. Begyakorolt lépések, l ösztönösen, sen, nagy sebességgel. ALKALMAZOTT TUDÁS: DÖNTÉSEK 34

35 1 Adat, informáci ció,, tudás, döntés s kapcsolatrendszere 2 Gondolkodásm smódok (Agy helyzetért rtékelı stratégi giái) i) 2.1 Tudatos stratégia Logikus és s határozott stratégia. Analitikus gondolkodásm smód. Analízis Tudományos kutatómódszer. Részekre, elemekre bontás s alapján n törtt rténı elemzés. Objektivitás. Racionalitás. Tapasztalat, tanulás s alapján n reagálás. Idıig igényes lassú ú. Informáci ció igénye nagy. Üzenet direkt csatornákon keresztül. 35

36 Menete Egész részegysr szegységekre gekre bontása. Tények, adatokat, aprólékos bizonyítékok tanulmányoz nyozása. Racionális elemzés s ismert összefüggések, szabályok, törvények és s ezek meghatározott alkalmazási sorrendje szerint. Érvekkel alátámasztott logikus döntd ntés. Helyes válasz, v védhetv dhetı döntés, logikus megoldás, optimális stratégia. Cél Jövı megismerése. se. Reagáló viselkedés. s. Illeszkedı gondolkodás. Passzív v módon m szembesülés s a következmk vetkezményekkel. A kompetens probléma megoldási típusba t tartozók k tudják, hogyan kell célirc lirányosan gondolkodni. Analitikus eszközeiket zeiket arra használj lják, hogy a komplex problémákra optimálishoz közeli k megoldásokat találjanak. ljanak. Emocionalitás,, intuíci ció a rendszer zavarát t jelenti, az emberi tökéletlenség g megnyilvánul nulása. Hangsúly az elemzésen és s a logikán. 2.2 Tudat szintje alatti stratégia A hatodik érzék. k. Intuitív v gondolkodásm smód. Intuíci ció Ösztönös s megérz rzés, felismerés, s, a dolgok mélym lyére látás. l Képesség g az igazság g elızetes logikai okfejtés s nélkn lküli li közvetlen, élményszerő felismerésére. re. Alapja a korábban szerzett, felhalmozott tapasztalatok, ismeretek. Intuíci ció a sőrített s szakértelem. Az intuíci ció nem misztikum. Intuíci ció a sőrített s szakértelem Intuitivizmus Valóság g közvetlen k megismerése se az érzéki tapasztalattól és s a racionális gondolkodást stól l független f intuíci ció alapján n törtt rténik. Elemzés s nélkn lküli li gondolkodás, döntd ntés, cselekvés. s. Személyes és s szubjektív v természet szető. Irracionalitás. Válaszok nem a külvilk lvilág g tényeinek t feldolgozása alapján n születnek. Hit, megérz rzés, meggyızıdés s a tények t föléf helyezve. Ítélet, meglátás, bölcsessb lcsesség g jellemzı a gondolkodásra. Gyakran nincs bizonyíték k a válaszra. v 36

37 Szabályok lehetséges figyelmen kívül k l hagyása. Ösztönös s cselekvés. s. Globális lis problémakezel makezelés. Egészre tekintés.) Nem tudatosan megy végbe. v Gyors. Pillanatok. Üzenetek indirekt csatornákon keresztül. Proaktív v módon m szembesülés s a következmk vetkezményekkel. Gyakori fizikális reakció.. ( Pl. izzadás). Reakció az elemzés s végeredmv geredménye elıtt. Cél: JövıJ megalkotása. Adaptív v tudatalatti Belsı számítógép. (Kapacitás, csendes és s gyors.) Képesség g (Hatodik érzék.) Kevés s informáci cióból l gyors helyzetmegítélés, célok c meghatároz rozása, cselekvés. s. Pl. stresszhelyzet, veszélyhelyzet. Rendszer, melyben az agy következtetk vetkeztetésre jut, de nem hozza tudomásunkra. Viselkedési si vonzatok. Eredményre gyakorolt hatás. Lényeglátás Gyors helyzetfelismerés s kritikus pontja. Információk k szelektálása. sa. Különbözı helyzetekben közös k s jellemzık k felfedezése. Rövid idı alatt melyik/milyen informáci cióra kell koncentrálni? Megjegyzés A valóságban több t a bizonytalanság, több t az elıre nem kalkulált lt lehetıség. Nagy mennyiségő,, ellentmondásos informáci cióból l kell következtetést levonni. Elıfordulhat, hogy a döntd ntéshozónak olyan informáci ciókra is szüks ksége van, melyek semmiféle adatbázisban nem találhat lhatók meg. Az alapvetı kérdések nagyon nehezek. Kizárólag analitikus gondolkodással nem válaszolhatv laszolhatók k meg. Gyakran nincs idı mérlegelésre! Nem analitikus folyamatok, intuitív v megoldások analitikus kezelése integritásuk sérülését s t eredményezheti. Két t stratégia közötti k választv lasztás s helyzetfügg ggı. Tudatos stratégi giában jobban bízunk. b Lassan járj, j tovább érsz! rsz! Gondol végig v még m g egyszer alaposan! Ne Hőbele Balázs módjm djára..! ra..! Intuíci ció háttérbe szorítása. sa. Tudatalatti tévedései. Vágyálmok, elıítéletek, letek, egyéb érdekek, felfogás, érzelmek, stb..miatt. 37

38 3 Döntések jellemzıi Döntési szintek Idıhorizont Kockázat Struktúra ra Módszer Stratégiai Taktikai Hosszú Középtávú Magas Elfogadható Rosszul strukturált Változó Heurisztikus Kvalitatív Operatív Rövid Alacsony Jól strukturált Kvantitatív 4 DöntD ntési helyzetek tudásig sigénye Különbözı bizonytalansággal rendelkezı döntéseknél eltérı szervezeti tudásokra van szüks kség. Biztonság, kiszámíthat thatóság Explicit tudás jelentısége. Változó,, bizonytalan környezetk Tacit tudás s jelentısége. Technológiaintenz giaintenzív megoldások csak egyértelm rtelmő célrendszer mentén n elemezhetı problémák k esetén n alkalmazhatók. k. Komplex és s változv ltozó célrendszer esetén a tacit tudás megkerülhetetlen. 38

39 4.1 DöntD ntési helyzetek és s a szüks kséges tudás Célok bizonytalansága Okok és s hatások bizonytalansága Alacsony Magas Alacsony Fıleg explicit (BPR területe) Tacit és s explicit kísérletezésre építve (Dönt ntéstámogatás területe) Magas Tacit,, a tapasztalatokra építve (Leadership területe) Teljesen tacit (Innováci ció területe) 5 DöntD ntési folyamat tudásig sigénye Kulcskérd rdések Miként lehet tudást generálni? Hogyan lehet az informáci ciót t kinyerni azoktól, akik birtokolják? k? Miként lehet valódi tudáss ssá formálni az informáci ciókat, hogy a döntd ntés s színvonala javuljon? Megközel zelítés Szervezeten belüli li tudásfelel sfelelısök. Általában vezetık k feladata volt. Ma ezeket tudásmenedzserek váltottv ltották k fel. Tudásmenedzserek Brókerek Összekötik a tudást keresıt t a tudás s birtoklóval. Elemzık Tudásb sbázisokat és s annak elveit építik. Tudásszakértık Explicit és tacit tudás s megfelelı formában törtt rténı feldolgozás és s kimutatása. 39

40 5.1 Problémaazonos maazonosítás Problémat matér r társadalmilag t meghatározott. Probléma érz rzékelése szubjektív. Társadalmi meghatározotts rozottság g megcímk mkézi a problémát. Társadalmi meghatározotts rozottság g a problémák k függf ggıségét, függetlenségét t is meghatározza. Célok, értékek Állapotokra vonatkozó preferenciák. Üzleti döntd ntéseknél l a növekedn vekedés, stabilitás, s, stb.. Tudásb sbázisnak informáci ciót t kell tartalmaznia az aktuális célokról, l, értékekrıl, és s a preferenciarendszerben bekövetkezett változv ltozásról. Szervezeti célokat c le kell fordítani stratégiai cselekvéss ssé. Észlelések, sek, hiedelmek, erkölcsi normák Jelenlegi helyzetbıl, l, kulturális lis meghatározotts rozottságból l adódó elképzel pzelések. Könnyen befolyásolhat solhatók. Integrált tudás Tudományos ismeretek és s hétkh tköznapi tudás s. Mindkettı megjelenítése ugyanabban a tudásb sbázisban. Ellentmondás s esetén n mi a teendı? Szervezeti struktúrák Elvárt emberi viselkedés s mintái i a szervezetek. Elvárásokat, törvt rvényeket, elıírásokat be kell építeni a tudásb sbázisba. 40

41 5.2 Tervezés Elıretekint retekintés Jövıbeni állapot elképzel pzelése, lehetıségeinek, veszélyeinek feltérk rképezése. Szervezet értékelni tudja, hogy a jelenlegi problémák elvesztik-e e fontosságukat, vagy durvulnak-e. Forgatókönyv elemzés, környezeti k változv ltozások, technológiai trendek. Új j témák, t új j problémák k megvilágítása, lehetséges események. Nem a jövıj feltérk rképezése, hanem megalkotása, befolyásol solása. sa. (Múlt tapasztalatai alapján.) Monitoring Adatok, informáci ciók összegyőjtése a jelenlegi helyzet nyomonkövet vetéséhez. Figyelmeztetés s veszélyes helyzetekre. Adatbázisok felépítése, ami praktikus kérdk rdéseket vet fel. (Milyen adatokat győjts jtsünk? Milyen gyakran? Hol?) Pénzügyi, adminisztratív v akadályai vannak, személyis lyiségi jogok!! Értékelés Okulás s a szervezeti tapasztalatokból. l. Vezetıi i szinten végzik. v Múltbeli döntd ntések mennyire voltak hatékonyak a szervezeti célok elérése érdekében. Hipotetikus cselekedetek következmk vetkezményeinek a végiggondolása is. Értékelés s lefelé áramoltatása tanulságokkal együtt. Problémaelemz maelemzés Szervezetekben az emberek a tudást különbk nbözıképpen használj lják k fel. Elıretekint retekintés, monitoring, értékelés s eredményei ösztönzik a problémaelemz maelemzést. Beavatkozást igényl nylı helyzetek feltárása. 41

42 5.3 DöntD ntéshozatali módok m tudásig sigénye Tőzoltás Gyors döntd ntés s krízis helyzetekben. Helyzetrıl l alkotott tudást gyorsan kell megszerezni, ezért hiányos. Elıre meghatározott folyamatokat és értékeléseket használ. Rutinfolyamatok Mindennapos döntd ntések, ismerıs s helyzetek. Tapasztalat, specifikus informáci ció igénye. Tudás s (hátt ttér) kialakításában sokan vesznek részt. r (Folyamat ez alapján n mőködik.) m Megvalósításban sban kevesen vesznek részt. r Elemzésk sközpont döntd ntéshozatal Bonyolultabb problémák. Korábbi megoldások nem ismertek. Messzeható következmények lehetnek. (Konfliktusok veszélye.) Választási si idı hetekig ig,, hónapokh napokig tart. Az eredme redmény kutatáson, értékelésen alapszik. Eredmények további felhasználásra sra tudásb sbázisba kerülése. Elit csoport Szervezet vezetıi i jutnak megegyezésre. (Többs bbségi álláspont.) Viták, tárgyalt rgyalások követik k a prezentáci ciót. A tudás s prezentáci cióból l származik, vagy vezetık tacit tudása. Messzeható következmények. Konfliktusmenedzsment Konfliktus különbk nbözı oldalain lévık l k megbeszélése. se. A tudást a felek eltérı struktúrában jelenítik meg. További tárgyalt rgyalások. További informáci ciók k keresése. se. 42

43 Közös s tanulás Döntéshozó szervezet tagjai együtt dolgoznak a problémán. Iteratív v folyamat. Informáci ció keresése se és s megosztása. sa. Tudás újrastrukturálása. sa. Új j informáci ció összevetése se a célokkal. c Résztvevık k rákényszerr nyszerítése se az újragondolásra, vélemv lemény módosítására, a realitásokhoz való jobb illeszkedés s miatt. 5.4 Folyamattudás s szüks kségessége Döntési folyamat lépéseil Probléma felismerés. Kritériumok riumok meghatároz rozása. Alternatívák k létrehozl trehozása. Alternatívák értékelése. Döntés. Döntési folyamat fázisaif Azonosítás. Fejlesztés. Választás. 43

44 Problémafelismer mafelismerés Minden járatos j ember bevonása. Közös s nézıpont n kialakítása. Cél: Probléma megért rtése. Különbözı tudással, elképzel pzeléssel rendelkezı emberek. Kritériumok riumok meghatároz rozása Eszközök, k, melyekkel a döntd ntési alternatívák k elfogadhatósága megállap llapítható. Alternatívák k létrehozl trehozása Döntési alternatívák k azonosítása sa. Jól l ismert helyzetben kész k alternatíva. Ismeretlen esetben más m által kigondolt alternatíva. (benchmarking) Teljesen új j helyzetben pl. brainstorming.. (Kis lépések, l ellenırz rzés, újraértékelés) Alternatívák értékelése Egyes alternatívák k mennyire felelnek meg a kritériumoknak. riumoknak. Döntés Alternatíva kiválaszt lasztása. sa. 5.5 DöntD ntési folyamat tudásig sigénye Téma és s kultúraf rafüggés Célok és értékek Észlelések sek és s hiedelmek Integrált tudás Szervezeti struktúra ra Elıretekint retekintés Tőzoltás Rutinfolyamat Tervezés és s felmérés Döntéshozatal módjm djának megválaszt lasztásasa Elemzésk sközpontú Monitoring Problémaelemz maelemzés Elit csoport Döntéshozatali tevékenys kenységek Konfliktus menedzsment Értékelés Közös s tanulás Problémafelismer mafelismerés Kritériumok riumok meghatároz rozása Alternatívák k Alternatívák k DöntD ntés létrehozása értékelése 44

45 6 Korlátozott racionalitás szerepe 6.1 DöntD ntési helyzetek Döntési helyzetek a szervezeti hierarchia felsıbb szintjein. Több évre kijelölt lt haladási pályp lyák. Rosszul strukturálts ltság. (Bizonytalanság, komplexitás, informáci cióhiány.) Komplex (Sok cél, c sok feltétel, tel, több korlát t egyidejőleg) Több megoldási alternatíva. Bizonytalanság. (Célok, preferenciák, környezet reagálása, alternatívák következményei. nyei.) Kettıs, összefüggı bizonytalans onytalanság. (Nem tudjuk+ Nem tudjuk, hogy mirıl l nem tudunk.) Bizonytalans onytalanság kérdései Melyik alternatíva? Mi van akkor, ha.. Mi a probléma? 6.2 Problémamegold mamegoldás Jól l strukturált problémák Elsıfaj fajú hiba Elmaradt haszon Rosszul strukturált problémák Másodfajú hiba Elsüllyedt llyedt költsk ltségek Jó Rossz Megvalósítjuk X Másodfajú hiba Elutasítjuk tjuk Elsıfaj fajú hiba X 45

46 6.3 Tudás, döntd ntés s szubjektivitása sa A tények t makacs dolgok. Szubjektív értelmezés. Valóság g torzításának rejtett, nyílt indítékai kai. Mentális képessk pességek. Percepció Informáci ció regisztrálása, sa, tartalommá szervezıdése. se. Függ Észlelı tulajdonságait gaitól. Észlelı pillanatnyi hangulatától. Észlelt helyzettıl. l. Ítélıképesség Észlelı személy tulajdonsága. Függ Intelligencia Érdeklıdési kör. k Érzelmi állapot Képzettség g típusa t Észlelési si hibák Burkolt személyis lyiségelméletekletek Tulajdonságt gtársítás. s. (Személyis lyiségjegyek összekapcsolódnak.) Feltételezett telezett együtt ttállásnak nem vagyunk gyakran tudatában. Fontos szerep a benyomás s kialakításában. Személy kevés s megfigyelhetı tulajdonsága ga. összekapcsolódik egyéb, nem megfigyelhetı jellemzıkkel. Aki hazudik, az lop. Sztereotípi piák és s kategorizálás Egységekben gekben gondolkodás. (Emberek csoportokba sorolása.) sa.) Személy lyészlelés s feladata leegyszerősítve. Ismert típus t tulajdonságaival ismeretlen egyén n jellemzése. Egy csoportba tartozó emberek közös k s tulajdonságokkal való felruházása. Azokat a tulajdonságokat vesszük észre, melyek megerısítik az osztályjellemz lyjellemzıket. Halo-effektus Szembetőnı tulajdonság g fényudvarkf nyudvarként nt elhomályos lyosít minden egyéb b tulajdonságot. Pl. külsk lsı megjelenés s szolgál l a belsı személyes tulajdonságra történı következtetéshez. 46

47 Centrális és s periféri riális tulajdonságok Központi, meghatároz rozó vonások aránytalanul nagy hatása. Felcserélésük k radikálisan megváltoztatja a személyr lyrıl alkotott képet. k Nem centrális tulajdonságok esetén n a felcserélésnek snek kis hatása van. Az észlelt tulajdonság g függ f a körülmk lményektıl, a korábban szerzett informáci ciótól. Speciális torzítások Elsı benyomás Értékelésben nagy szerepe a sorrendnek. Megszab egy irányt. Befolyásolja az összes többi t súlys lyát. Aránytalanul nagy hatása van az ítéletre. Negatív v torzítás Negatív v informáci cióknak aránytalanul nagyobb szerepe van. Sokkal ellenáll llóbbak a változv ltozással szemben. Pozitívan cselekvı ember felel meg az elvárt normáknak. Elnézés Pozitív v tulajdonságok feltételez telezése. Pozitív v elvárás s gyakran nyer megerısítést. st. Baráts tságtalan viselkedés, s, baráts tságtalan, agresszív viselkedést st eredményez. Projekció Saját érzéseink másokra m vetítése. Védekezı mechanizmus része. r Cél A kellemetlen igazság g elhárítása. Az érzékelı érzelmi állapota saját érzelmi állapotát t véli v felfedezni másban. m A tények t pillanatnyi érzelmi állapotnak megfelelı lereagálása. Tudat alatti befolyásol solás (Szubliminálislis percepció) Ingerküsz szöböt t el nem érı,, tudatalattiban jelen lévı. l Hatása sok esetben túlérzt rzékelt. Szelektív érzékelés Saját érdeklıdés s befolyásolja az érzékelést. (Mit? Mennyire?) Preferenciarendszer függvf ggvénye. 47

48 6.3.2 Memória, sémák, s kontextus hatása Emlékez kezés Újra alkotás, értelmes törtt rténetté formálás. Idıvel átalakul. Séma Lényeges vonásokra korlátoz tozódó leegyszerősített ábrázolás,rendezıelv. elv. Kialakult rendezı elv szerint kiegész szítjük k a törtt rténetet, a dolgokat. Szemtanúk k hitelességi problémája. Kontextus Pillanatnyi helyzet, állapot, hangulat függvf ggvényében módosul m az értékelés Kognitív v disszonancia Gondolataink közötti k ellentmondás. Disszonanciaredukció vágya (Megszüntet ntetésre irányul nyuló törekvés.) Okság és korreláci ció megítélése Ok-okozati kapcsolat Történések közötti k kapcsolatot feltárása. Cél Okozatra hatással lenni. Korreláci ció: : Együtt ttállás, tulajdonságok együttes elıfordul fordulása. Hibák Nem veszi észre a korreláci ciót. Nincsenek elızetes elvárások az összefüggésre vonatkozóan. an. (Elızetes ismeretek nélkn lkül l csak a nagyon magas korreláci ciót t vesznek észre.) Korreláci ciót t lát l t ott, ahol nincs. Elızetes vélekedv lekedés s miatt. Betegség g megléte és s tünet t összefüggése. Szakmai tapasztalat nem korrigálja az összefüggésekkel kapcsolatos tévedt vedést. Oksági kapcsolat feltételez telezése korreláci ció esetén. Hányszor tapasztalták k a dolgok együtt ttállását. Hiedelmek, babonák k okai. 48

49 Szelektív percepció Valóság észlelésében szerepet játszj tszó tényezık Motiváció Objektív v valóság Memória Sztereotípia Séma Észlelt valóság Kognitív v disszonancia Okság és s együtt ttállás megítélése Kognitív v korlátok Kognitív v korlátok Megfelelı megoldás Rövid távút memória 7+/-2 2 egységnyi gnyi inform rmáció. 3-4 ha..akkor döntési szempont. Kognitív v sémánkkal s egyezı dolgok érzékelése. Hosszú távú memória Ismeretek a RTM-en keresztül. RTM a HTM-et is felhasználja lja. Korábban tárolt t sémához s kapcsolódik. Sémák k egymásnak adnak inform ormációt,, befolyásolj solják egymást. Sémák k határo rozzák k meg a tudásszintet. Új j szituáci ció esetén ismert példp ldák k keresése=jele se=jelenlegi modellje. Alapvetı vonásokban, szerkezetben, lényeges l következményekben megfelel a most megoldandó problémának. (Félig struktur ukturált problémák.) 49