Dzsihád. Grünhut Zoltán

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dzsihád. Grünhut Zoltán"

Átírás

1 Dzsihád Grünhut Zoltán Bevezető Jelen dolgozat a dzsihád fogalmi meghatározásának változását, annak különböző teoretikai megjelenését próbálja meg feltárni, néhány, a muzulmán világban elismert gondolkodó írásainak elemzésével. Igyekszem bemutatni a dzsihád ideológiai jelentőségének módosulását, a szellemi és a fizikai, a támadó és a védekező, valamint a kötelező (fárd ájin) és a megváltható (fárd kifájá) dzsihád közti különbségeket. Törekedni fogok arra, hogy felvázoljuk a dzsihád iszlámizmusban betöltött szerepét, kidomborítsuk annak politikai értelmű megközelítését, egyúttal bemutassuk, hogy a szent harcnak ma milyen jelentősége van az iszlám fanatista terrorizmus terjedésében. Hasszán al-banna Hasszán al-banna a politikai iszlámizmus atyja, az első iszlámista szervezet, az egyiptomi Muzulmán Testvériség alapítója, 1906-ban született Iszmailíjjában. Gondolataira erősen hatott ibn Taimijja, korai iszlám teoretikus azon nézete, mely szerint a muzulmán világ valamennyi problémáját az okozza, hogy a hívők letértek az Allah által kijelölt útról, és jelentősen befolyásolódtak egy sor káros következménytől, mint amilyen a hatalomvágy, a pénzéhesség, illetve az emberi törvénykezés, valamint az azoknak való engedelmesség. 1 al- Banna következetesen hitt abban, hogy az eredeti iszlámhoz való visszatéréssel megoldhatók a kor jellemző problémái (szegénység, korrupció, bűnözés, stb.), ugyanakkor viszont elismerte, hogy az írástudás és az általános műveltség emelése is mindenképpen szükséges. Mélységesen megvetette a gyarmatosítókat, megszálló hitetlenekként tekintett az angolokra, de hasonló gyűlöletet érzett az országot kiszolgáló világi és ulama (vallási) hatalom iránt is ban hozta létre a reformista (iszlámista) szervezetét, a Muzulmán Testvériséget, melyet a következőképpen határozott meg: szalafi tartalom, szunnita módszer, szúfi igazság; A szerző a PTE BTK Politikai Tanulmányok Tanszékének hallgatója. 1 Shaykh ul-islaam Taqi-ud-Deen Ahmad ibn Taymiyyah: The religious and moral doctrine of Jihad. 1

2 egyszerre politikai szervezet, sportklub, tudományos és kulturális szervezet, gazdasági vállalkozás és társadalmi eszme. 2 al-banna gondolatainak középpontjában egy iszlám felvilágosodási forradalom kirobbantása állt, mely a párhuzamosan zajló fizikai és szellemi harccal terelné vissza a hívőket az igaz útra. A harcot al-banna dzsihádnak nevezte, melyet Allah parancsa értelmében minden moszlimnak kötelessége megvívnia (ellenségeivel és saját magával szemben is). 3 a háborúra való készülődés, a biztos út a békéhez [ ] a dzsihád biztosíték az iszlám elterjedéséhez. - jelenti ki al-banna, aki szerint csakis a háború útján lehetséges az eredeti iszlám, vagyis a teljes béke megteremtése. 4 A harc célja csakis az lehet, hogy a moszlimok dicsőségre vigyék Allah nevét és hatalmát. Hatalomvágy, hírnévszerzés, vagy hadizsákmány nem lehet célja a dzsihádnak, mivel ezek összeegyeztethetetlenek az iszlám alapelveivel, valamint a mártíromsággal és az emberisség felszabadításának küldetésével. 5 A dzsihád a legnemesebb törekvés, megvalósítása pedig a legfenségesebb és a legemelkedettebb cselekedet. 6 Allah arra utasítja a moszlimokat, hogy a lehető legnagyobb kegyelemmel harcoljanak. Háború közben nem szíthatnak további ellenségeskedéseket, nem lophatnak, nem foszthatják ki senki tulajdonát, nem sérthetik meg senki becsületét, és nem hajthatnak végre indokolatlan pusztítást. Harcban a legjobb harcosok, ugyanúgy, ahogy békében a legkitűnőbb béketeremtők. 7 Dzsihád közben tilos nőket, gyerekeket, időseket és sebesülteket megölni, valamint szerzeteseket, remetéket és békés, ellenállást nem tanúsító személyeket bántalmazni. Hasonlítsuk csak össze e kegyelmes előírásokat a civilizált világ harcmodorával, és a szörnyűséges tetteikkel! fakad ki al-banna, 8 aki elkülöníti egymástól a dzsihád asghárt ( kisebb harc a moszlimok ellenségei ellen) és a dzsihád akbárt (a szent harc a moszlimok belső tudatával, a felvilágosodás és az eszmei visszatérés érdekében). Ugyanígy különbséget tesz al-banna a háború és a dzsihád között is. Előbbit társadalmi szükségességnek tartja, mely mindaddig létezni fog, míg vannak önérdekektől (anyagi javak, hatalomvágy reményében) vezérelt személyiségek. A háború káros jelenség szögezi le al- Banna a dzsihád azonban erény, mivel annak célja a béke és az emberiség felszabadítása. 9 2 Jason Burke: al-kaida a terror árnyéka, o. 3 Hassan al-banna: Jihad, 1. o. Az írás első fejezete hosszasan tárgyalja a Korán, a Szunna és a Hadith dzsihádra vonatkozó előírásait, azzal a harc isteni eredetű parancsjellegét kihangsúlyozva. 4 Uo. 11. o. 5 Uo. 12. o. 6 Uo. 12. o. 7 Uo. 13. o. 8 Uo. 13. o. 9 Hassan al-banna: Peace in Islam, 18. o. 2

3 Szájjid Abul Alá Maudúdi Szajjid Abul Alá Maudúdi 1903-ban született az indiai Aurangabadban. Apja ügyvédként dolgozott, egyúttal a helyi muzulmán közösség egyik meghatározó személyisége volt. Maudúdi egy félig vallásos, félig világi, amolyan modern vallásos iskolában kezdett tanulni, apja korai halála miatt azonban tanulmányait félbe kellett szakítania, így nem szerzett diplomát, ezért újságíróként helyezkedett el. Írásaiban India, valamint az indiai muzulmán közösség szükségszerű modernizálásáért, a Nyugattal való szellemi és ideológiai verseny megteremtéséért szállt síkra. Gondolatrendszerének középpontjában, azonban nem a nyugati értékek átvétele, vagyok azok továbbfejlesztése állt, hanem egy teljesen új, iszlámalapú közösségszervező eszme kidolgozása. Maudúdi álláspontja szerint a muzulmánok között lehetetlenség a világi és a vallási (ulama) vezetői tisztségeket elkülöníteni. Ez a fajta differenciálódás véli Maudúdi a nyugati deiszlamizációs, szekularizációs törekvések következménye, mely ellen kötelező fellépni, hiszen mindez nem jelent mást, mint Allah, az egyedüli hatalom, megkérdőjelezését. Az irányítást éppen ezért egy, Allah nevében felállított, szűk elitre 10 kell bízni hangsúlyozza Maudúdi 11, mely egyaránt képviselné a tradicionális (fundamentális) iszlámot, valamint a modern tudományos racionalizmust. 12 Maudúdi e forradalmi változások lezajlását azonban csak egy dzsihádon keresztül tudja elképzelni, mely harcot az iszlám egyik legfontosabb pillérének nevezte több művében is. A dzsihád fogalma Maudúdinál többes értelmű: jelenti egyrészt a konkrét harcot, a szent küzdelmet Allah hatalmának földi megteremtéséért, a Koránban és a Szunnában előírtak következetes megvalósításáért, másrészt átvitt értelemben, jelenti a jó érdekében folytatott belső, szellemi harcot is, az iszlámizmus jelentőségének a hívők előtti felvilágosulását. 13 al-bannához és Kutbhoz hasonlóan, Maudúdi is politikai programként értelmezte az iszlámot, magát a vallást, melyet egyfajta, csak a muzulmánok számára megadatott ideológiaként, szembe állított a kor egyéb irányzataival, pl.: kommunizmus, fasizmus, kapitalizmus, nyugati liberalizmus. Ez utóbbi ideológiák, valamint az ezek alapján működő államok, maga a nyugati világ, Maudúdi álláspontja szerint nem más, mint a bűn és 10 Ezen elitizmus megjelenik Szajjid Kutbnál is, aki a dzsáhilí rendszerből kivonuló iszlám közösség megszervezését, és annak vezetését bízná egy szűk szellemi vezetőségre. 11 Deklaráltan a vezető káderek kinevelésének céljából hozta létre Maudúdi a Dzsamaat-i-Iszlámi elnevezésű szervezetét, melynek végzős hallgatói voltak hívatottak az élcsapat szerepét betölteni. A szervezet Pakisztán állam megalakulása után (melyet Maudúdi nacionalista istentelen vezetősége miatt nem támogatott) hitet tett az ország békés iszlamizálása mellett. 12 Jason Burke: i.m o. 13 Sayeed Abdul A la Maududi: Jihad in Islam, 8. o. 3

4 a gonoszság melegágya, 14 mely miatt a dzsihád által realizálódó iszlámizmusnak nem egy, vagy két államban kell megvalósulnia, hanem univerzális forradalommá kell szélesednie. 15 Az iszlám forradalom során létrejövő állam legfontosabb jellemzői közé Maudúdi a következőket sorolja: 1. Alapja három pillérből áll: tavhíd (Allah az egyetlen), riszalát (Mohamed az ő prófétája), és a khilafát (a kalifátusok tisztelete); 2. Működését alapvetően a Korán, a Szunna, és a Hadith határozza meg; 3. Törvénykezése pedig a saría (tradicionális iszlám jog) szerint történik. Az összes többi intézményt (család, rokoni kapcsolatok, szomszédviszony, nők helyzete, tulajdonhoz való jog, stb.), és politikát (szociális és gazdasági szempontok) ezen fundamentumok, valamint azok megfelelő magyarázása határozza meg. 16 Az emberek számára írja Maudúdi, az iszlám, valamint az iszlám alapokon szerveződő közösség, illetve állam, az egyetlen esély, hogy ténylegesen emberként éljenek, érezzenek és létezzenek. 17 Maudúdi is használja a dzsahilíja (tudatlanság) fogalmát, mely a nem iszlám államok és társadalmak jellemzője, ahol elszabadul a materializmus, az erkölcstelenség, valamint a kuffár (hitetlenség) uralma. 18 Ők jelentik a mi legnagyobb problémánkat [ ] Neked vannak barátaid és vannak ellenségeid, de a te személyes döntésed, hogy kiket tartasz a barátaidnak és kiket az ellenségeidnek. 19 Isten jobban szereti a moszlimokat, mint a kuffárokat [ ] A moszlimok a Paradicsomba kerülnek, a kuffárok a Pokolba. A hitetlenek is isten szolgái mégis alacsonyabb rendűek, mert ők nem ismerik el az Urat, nem tartják be az Ő előírásait, és nem félnek attól, hogy milyen következményekkel jár az Ő megtagadása. 20 Szajjid Kutb Szajjid Kutb ( ) az egyiptomi Muzulmán Testvériség vezető teoretikusaként vált meghatározó személyiséggé, a modern iszlám fundamentalizmus megalapozójaként, a 14 Idézi Ruthven, Fury of God című könyvét Jason Burke: i.m. 70. o. 15 Sayeed Abdul A la Maududi: i.m. 24. o. 16 Részletesen, valamennyi alapvető kérdésre kifejtve lásd: Sayeed Abdul A la Maududi: The islamic way of life, o. 17 Sayeed Abdul A la Maududi: Witness unto mankind, 4. o. 18 Uo. 8. o. 19 Uo. 8. o. 20 Sayeed Abdul A la Maududi: Let us be muslims, 4. o. 4

5 politikai iszlámizmus eszmerendszerének a kidolgozójaként tartják számon. 21 Szigorúan vallásos neveltetésben részesült, tanulmányait Kairóban és az Egyesült Államokban folytatta, később az 1952-es egyiptomi forradalom során hatalomra kerülő Szabad Tisztek társaságának a tanácsadójaként tevékenykedett ben Nasszer-ellenes összeesküvés vádjával több iszlámista társával együtt letartóztatták és elítélték. Raboskodása alatt több könyvet is írt, melyekben, a korábbiaktól eltérően, már sokkal hangsúlyosabb szerepet kapott a politika, pontosabban a politikai iszlámizmus, melyet Kutb a muzulmán államok számára egyfajta szükségszerű harmadik útvonalként ábrázolt a kommunizmus/szocializmus és a kapitalizmus elnyomó rendszerei mellett. Kutb valójában a börtönévek során vált radikalista, iszlámorientalista, fundamentalista ideológussá ben, letartóztatása után tíz évvel, Aréf iraki elnök személyes közbenjárásának köszönhetően szabadult ki, másfél év múlva azonban újra perbe fogták, és ezúttal, 1966-ban, ki is végezték. Kutb fundamentalista nézetei szerint, az iszlám egy átfogó, komplex és koherens rendszer, mely a valláson, a hagyományokon, valamint az egyéni életmódon felül, kereteket teremt a közösségi együttélés, a társadalmi integráció, a jog és a politika, valamint a hatalomgyakorlók számára is. Az iszlámban, annak univerzalizmusa miatt, a nyugati-típusú szekularizációs paradigmák teljességgel értelmezhetetlenek, mivel a vallás, az emberi élet és minden egyéb más társadalmi-politikai aspektus elkülöníthetetlen egységet alkotnak, melyek megbontása egyúttal Allah hatalmának a megkérdőjelezését is jelenti. Ugyanakkor viszont az iszlám ideológia is, mely egyfajta célként kitűzve a társadalom számára azt parancsolja, hogy mindenkinek kötelessége a helyes, az előírásokat szigorúan és következetesen betartó, egyéni és közösségi életet élnie, valamint annak feltételeit megteremtenie. 22 Mielőtt részletesebben belemerülnénk Kutb nézeteinek tanulmányozásába, hangsúlyozni kell, hogy ezen elvek lényege valójában nem más, mint egy önálló, a muzulmán világ számára kijelölt és követhető út keresése, mely egyúttal biztosítja az iszlám univerzalizmusának a meghatározottságát (vagyis a vallás, a hit, a szokások, stb. tiszta fennmaradását), valamint az aktuális problémák (szegénység, kiszolgáltatottság, függőség, stb.) megoldhatóságát. 23 Magyarán szólva Kutb nézetei egyszerű politikai-ideológiai motivációkkal magyarázhatók, vagyis az iszlám fundamentalizmus tulajdonképpen csak annyiban más, mint a szocializmus, vagy a kapitalizmus, hogy azok mellett egyfajta 21 Kutb 25 könyvet írt, melyek a mai napig meghatározó jelentőséggel bírnak. Leghíresebb művei: Mérföldkövek az úton; A Korán árnyékában; Szociális igazság az iszlámban; Az iszlám és az univerzális béke; Az iszlámista koncepció és jellemzője; Iszlám A jövő vallása. 22 Rostoványi Zsolt: Az iszlám világ és a Nyugat, o. 23 Ugyanúgy, mint ahogy azt al-banna és Maudúdi is vélte. 5

6 harmadik, muzulmán-alternatívát képvisel, mely azonban a két másik elvhez hasonlóan univerzalizmusra tör, vagyis imperialista szándékokat rejt. Az iszlámizmusban is megtalálható a szabadság, egyenlőség, testvériség triászának fundamentális értelmezése, mely azonban a nyugati felfogástól eltérően, Kutb szerint csak az iszlám keretei között érvényesülhet. 24 A jelen dolgozat szempontjából kiemelten fontos dzsihád-elmélet, Kutbnál elsősorban a Mérföldkövek című munkájában mutatkozik meg. A dzsáhilíja fogalmának használatával, 25 Kutb új értelmezést ad a dzsihádnak, amikor is kimondja, hogy a ma létező valamennyi társadalom, beleértve a muzulmánokat is, dzsáhilí, vagyis hitetlen, barbár, és tudatlan. 26 A kommunista rendszerek azért dzsáhilík mert ateisták, az indiai, afrikai, japán és egyéb társadalmak azért mert bálványimádók, míg a keresztények és a zsidók pedig azért, mert az igaz hit birtoklása ellenére elhagyták Istent. 27 Kutb szerint a muzulmán államok is a dzsáhilíjába tartoznak, mivel működésük során semmibe vették a Koránt, valamint az iszlám hagyományait (Szunna, Hadith) és a törvényeit (saría), mellyel elárulták Allahot. 28 A tényekből következően írja Kutb minden ilyen társadalom az iszlámmal ellentétes és illegális, 29 mivel közösséget csak Allah teremthet, és annak működését is csak Ő határozhatja meg, emberi beavatkozásnak nincs helye. 30 Emiatt a hívőknek egyetlen lehetőségük van: elkülönülni a dzsáhilí közösségektől, kivonulni (hidzsra) 31 a dzsáhilí társadalmakból, és egy új, Allahnak és a Koránnak megfelelő ummát (közösséget) és államot kell alkotniuk. Kutb elfogadja, hogy mindez csak lassan, emberről-emberre haladva valósulhat meg. Álláspontja szerint a legfontosabb az, hogy legyen legalább egy személy, aki felismerve az iszlámizmus helyességét és a dzsáhilí istentelenségét, elindul az igaz úton. Meggyőz egy, majd még egy embert. Hárman már ummát alkotnak, 24 A szabadság abból következik, hogy az ember felett csak Allah gyakorolhat hatalmat. Az egyenlőség szintén ehhez vezethető vissza, mivel Allah hatalmának nincsenek földi képviselői, a kijelölt vezetők csak az iszlámizmus helyes útvonalának követéséről gondoskodnak. A testvériség, vagyis a társadalmi szolidaritás, szociális érzékenység pedig az iszlám egyik deklarált alappillérje, az iszlámhívők kötelessége. Lásd: Rostoványi: i.m o. 25 Ugyanezt a megnevezést használja Maudúdi is, csak kisebb jelentőséget tulajdonít neki. 26 Sayyed Qutb: Milestones, o. 27 Uo. 32. o. Ez utóbbi, vagyis a zsidók és a keresztények hitvesztése miatt váltak a muzulmánok Isten kiválasztott népéve, mivel Isten csak egy van Allah, aki utoljára Mohamedet küldte a földre prófétának, hogy az egy új, igazhivő közösséget teremtsen. Lásd: Els Van Diggele: Egy nép, amely külön lakik, 2005, 246. o. 28 Sayyed Qutb: i.m o. 29 Uo. 34. o. 30 Uo. 34. o. Kutb felteszi az egyértelmű kérdést : Te tudod jobban, vagy Isten?, amit mindjárt meg is válaszol: Isten tudja csak, te nem, Te az igaz tudás töredékével rendelkezel csak. Ez egyben egy nyomatékos utalás is az idzstihád (Korán-magyarázás) mellőzésére, főleg ha az adott kérdésre vannak egyértelmű előírások a Koránban. 31 Ezt a hidzsrát (mely csak átmeneti jellegű lehet, vagyis az erőviszonyok kiegyenlítődésével párhuzamosan offenzív pozícióra kell áttérni) Kutb párhuzamba állítja Mohamed mekkai kivonulásával. Továbbá lásd: Rostoványi: i.m o. 6

7 melyből kialakul egy válogatott csoport, egy vezető elit, mely tömeges szintre emeli az iszlám felvilágosodást. 32 Mindez már a dzsihád része, mely egyszerre zajlik az egyénben (a felismerés hatására a jó a rossz ellen), valamint az iszlám szerint megszerveződő közösség és a dzsáhilí államok és társadalmak között. Kutb egyértelműen elkülöníti a dár-uliszlám (iszlám haza, ház, menedék) és a dár-ul-harb (viszály, háború, ellenségeskedés földje) térségét. Előbbi a megvalósult iszlámizmust, annak állami kiterjedését, minden muzulmán oltalmazó menedékét jelenti, míg utóbbi a folyamatos küzdelem helyszínét takarja, ahol a dzsihád (annak szellemi és fizikai megnyilvánulása) még nem tudta megteremteni Allah, az iszlám valamint a saría hatalmát. 33 Kutbnál a dzsihád egyéni kötelesség, melynek azonban a belső felismerés után kell kötelező erejűvé válnia. A dzsihád Kutb értelmezése szerint nem védekező, hanem kifejezetten offenzív, hiszen minden felvilágosult hívő kötelessége, hogy elpusztítsa a dzsáhilí rendszereket, és azzal felszabadítsa testvéreit, 34 akik ez által szabadon dönteni tudnak az iszlámizmus követéséről, vagy annak istentelen elutasításáról. 35 A hangsúly az egyén szabad mivoltán van, aki megmenekülve a dzsáhilí (ember kreálta) uralmától, egyenlővé válik minden más emberrel, mivel felette csak egyetlen hatalom létezik, Allah. Abdulláh Azzám Abdulláh Azzámot ( ) a mai terrorista dzsihádizmus eszmei atyjaként tartják számon, aki az utolsó volt a nagy teoretikusok sorában. A palesztinai születésű Azzám tanulmányait a radikális iszlámista al-azhar Egyetemen végezte, 36 mely a mai napig ideológiai forrása a szélsőséges iszlám fundamentalista, és gyakran fanatista tanoknak Sayyed Qutb: i.m o. valamint Rostoványi: i.m. 123.o. 33 Sayyed Qutb: i.m. 52. o. 34 Az iszlám vallástudósok többsége szerint minden embernek muzulmánná kéne válnia, hiszen a moszlimok Allah kiválasztott népe, vagyis a világbéke, a teljes társadalmi szolidaritás, stb., csak akkor érhető el, ha az emberek döntő többsége felismeri az iszlám igazát és önként áttér. Lásd: Els Van Diggele: i.m o. 35 Kutb írásából nem derül ki egyértelműen, hogy azoknak, akik mint szabad emberek elutasítják az iszlám forradalmat, milyen sors jut a továbbiakban. 36 Azzám először egy mezőgazdasági főiskolán diplomázott, utána pedig Damaszkuszban végzett saríatanulmányokat. Egyiptomba érkezését követően csatlakozott a Muzulmán Testvérek Szervezetéhez ben távozott Kairóból Pakisztánba, ahol az afgán arab harcosok egyik meghatározó személyiségévé vált. Az afganisztáni dzsihádot követően, haláláig az iszlámábádi egyetemen tanított november 24.-én, a pénteki imát követően, autóba rejtett bombával végeztek vele és két fiával. Az afganisztáni mártírok közé temették Pabiban. Részletesebben lásd: 37 Értelmezésünk szerint szükséges különbséget tenni a fundamentalista és a fanatista jelzők közé. Ennek okai: a fundamentalizmus (melyet gyakran használnak általánosítva a radikális iszlámistákra) nem feltétlenül párosul agresszív, erőszakos értelmezéssel, mindamellett nem kifejezetten iszlám irányzat (keresztény, zsidó, de a vallástól elvonatkoztatva akár liberális fundamentalizmus is lehetséges). Ellenben a fanatizmus helytálló jelző a szélsőséges, dzsihádista iszlám irányzatra, hiszen ez esetben a hangsúly a hit, a vallás torz, elvakult, 7

8 Azzám a szovjetek afganisztáni intervenciója idején csatlakozott a muzulmán földek védelme érdekében szerveződő mudzsahedinekhez, azon belül is az ún. afgán arabokhoz ben Pesavarban merényletet követtek el ellene. Azzám fanatista radikalizmusát jól jellemzi egyik korábbi kijelentése: Kilenc évesnek érzem magam, hét és fél évesnek az afganisztáni dzsihádban, és másfél évesnek a palesztinai dzsihádban, életem többi része értéktelen. 39 A szent harccal kapcsolatban a következő álláspontot képviselte: A dzsihád mindaddig folytatódni fog, míg az összes elnyomott embert fel nem szabadítjuk, míg a méltóságunkat meg kell védenünk, míg a megszállt földjeinket fel nem szabadítjuk. A dzsihád egyenlő az örökkévaló dicsőséggel. 40 Azzám két leghíresebb írása a Csatlakozz a karavánhoz és a Muzulmán földek védelme, melyek egyaránt dzsihádra felszólító kinyilatkoztatásoknak tekinthetők. Előbbi művének bevezetőjében Azzám meghatározza, és meg is magyarázza azon okokat, melyek következtében minden muzulmánnak kötelessége részt vennie a dzsihádban: Nehogy a hitetlenek 42 domináns szerephez jussanak Mert akkor eluralkodik a fitnah (politeizmus); 2. A férfiúi becsületért A dzsihádban való részvétellel a férfi meghálálhatja Allahnak, hogy férfinek született. Bátorságával, elszántságával, hitével, akaratával és kitartásával bebizonyíthatja, hogy Allah nem tévedett, amikor férfinek teremtette meg; Félelem a pokol tűzétől A kuffár (hitetlenek) világának terjedése veszélyezteti a muzulmánokat. A hitükben megingottak a dzsihádban való részvétellel visszaszerezhetik identitásukat, és így megmenekülhetnek a pokol lángjaitól; 4. Csatlakozni Isten felhívására Azzám álláspontja szerint napjaink körülményei között (hitetlenek betolakodása moszlim földekre Afganisztán, Palesztina [ma Irak is]) minden muzulmán egyéni kötelessége (fárd ájin), hogy külön felhívás nélkül is, részt vegyen a dzsihádban, hiszen a megszállás, a muzulmán földek szélsőséges értelmezésén és követésén van, ami nem azonos annak a fundamentumként való (mindennapi körülményeket, életmódot, szokásokat, stb. befolyásoló) felfogásával. 38 Az ellenálló mudzsahedinek között temérdek állam (Szaúd-Arábia, Pakisztán, Jemen, Egyiptom, Algéria, Fülöp-szigetek, Banglades, Indonézia, stb.) és etnikum (arabok, indiaiak, malájok stb.) muzulmán katonái harcoltak Uo. 41 Abdullah Azzam: Join the caravan, o. 42 A hitetlenek (kuffár) közé tartoznak, Azzám értelmezése szerint, a zsidók és a keresztények is, holott, mint ismeretes a Korán alapján e két vallás monoteista felfogásuk miatt követői nem tekinthetők annak. 43 Ezen érv alapján elgondolkodtató az egyre sokasodó női mártírok szerepe, akik így akár arra is alkalmasak lettek volna, hogy férfinek szülessenek (Manapság már nem számít a férfiak kiváltságának a dzsihádban való részvétel, a mártírhalál. Gondoljunk csak a csecsen Fekete Özvegyek terrorcsoportjára [részt vettek több moszkvai és a beszláni merényletben is] valamint az egyre gyarapodó palesztin női mártírokra [2006. novemberében egy 68 éves nagymama robbantotta fel magát egy gázai átkellőnél]). 8

9 megszentségtelenítése, a hitetlenek terjedő dominanciája, mind-mind automatikusan, a Koránból következően, előírják a szent háború egyéni és kollektív megvívását; Követni az igazhívő elődök (Salaf-us-Salih) lábnyomait A dzsihádban dicsőség részt venni, hiszen az első szent háborúkat maga a Proféta vezette, 45 így mudzsahedinnek állni, ma is egyet jelent a Proféta seregében való harccal; Biztos alapot teremteni az iszlám számára Azzám szerint nem elég csak dzsihádot folytatni, hanem a felszabadított területeken életerős ummákat is létre kell hozni, hogy azzal a hitetlenek dominanciáját mérsékeljék. Ezért fontos, hogy a harcot ne katonai ütközetként értelmezzék a moszlimok, hanem Allah által előírt egyéni kötelezettségként, hiszen csak így lehet az iszlám világot megvédeni Megvédeni az elnyomottakat A dzsihád egyik legfontosabb humanitárius célja, hogy felszabadítsa, megmenekítse az elnyomottakat, akiknek szenvedniük kell muzulmánságuk miatt A mártíromság és a Paradicsomban kapott elismerés reményében Mártírrá válni a dzsihád során az egyik legnagyobb erény, melynek jutalmául az egyén azonnal a Paradicsomba jut Azzám a dzsihád mindenkire érvényes kötelező jellegét a Korán 9:41. verséből, valamint annak magyarázataiból eredezteti. Eszerint az adott versben szereplő puha és kemény jelzők pontosan kimondják, hogy a harc alól senki sem mentesülhet, melyet tíz különböző interpretációval igazol. A puha jelentései a társadalom egyes rétegeire vonatkoztatva: fiatalos, lelkes, gazdag, újszülött, elfoglalt, egyedülálló, munkanélküli, gyalogos (feltételezhetően a hadseregen belüli beosztásra céloz), csatára kész, és bátor. Ezzel szemben a kemény, az imént soroltak abszolút ellentettjét takarja, vagyis a társadalom egészére kötelező a dzsihádban való részvétel. Ezen kötelezettség a világ bármely pontján élő moszlimokra nézve érvényes, vagyis azok, akik a hitetlenek közt élnek ugyanúgy kötelesek a dzsihádban lehetőségük szerint részt venni, mint azok, akik egy muzulmán közösség tagjai. Tehát azok, akik nem vesznek részt a dzsihádban, megszegik egyéni kötelezettségüket, hasonlóan ahhoz, ha igazolás nélkül esznek a Ramadán alatt, vagy ha elmulasztják befizetni a zakátot. Azzam külön hangsúlyozza, hogy a dár-ul-iszlám védelme érdekében már akkor is fel kell lépni, ha a kuffár csak megközelíti azt. A kötelező dzsihád esetén senki sem tilthatja meg, hogy a gyermek távozzon (vagyis harcba álljon) az apja, az adós a tulajdonosa, az asszony a férje, a rabszolga a pedig a gazdája beleegyezése nélkül. Lásd: Abdullah Azzam: Join the caravan, o. 45 Összesen kilenc ütközetet parancsnokolt Mohamed. Uo. 11. o. 46 Ezt követően Azzám a muzulmán harcosok dicsőséges névsorát részletezi, Mohamedtől egészen az afganisztáni hős szabadságharcos Ahmad Sháh Maszúdig. Uo o. 47 Azzám történelmi példák sorát említi arra, amikor a muzulmán világ bajba került, mert védelmét elhivatottság nélküli katonákra, hadseregekre és parancsnokokra bízta. Igazi győzelmet csak a civil vagy polgári dzsiháddal lehet elérni álláspontja szerint, melynek alapja Allah harcba hívó szava. Uo o. 48 Hogyan lehetne nyugalom, és hogyan lehetnének a muzulmánok nyugodtak, ha közben az ellenség moszlim nőket nyom el. Az iszlám jogászok egyetértenek abban, hogy a dzsihád azonnali fárd áijnnak minősül [ ], ha egy moszlim nőt elnyomnak. Uo o. (Mindez azonban nem ellentétes azzal, hogy a Korán értelmében halálra kövezzenek egy házasságtörő nőt!) 49 Hadith-magyarázókra hivatkozva Azzám felsorolja a mártírok hét kiváltságát: a) elkövetett bűnök alóli megváltás; b) Paradicsomba való belépéshez, és a becsületesség ruhájának a felöltéséhez való jog; c) A Paradicsom hetvenkét legszebb szűzével való házasság; d) védelem a sírbüntetés során; e) védelem az Ítéletnap során; f) a Méltóság Koronájához való jog, mely a világ legértékesebb ékszereiből készül, valamint egy hetven szolgálóból álló háztartás. Uo. 14. o. 9

10 A nyolc fő indokon felül, Azzám kiemel nyolc másodlagos ösztönzött is, melyek súlya azonban így sem elhanyagolandó: 1. Az umma becsületének védelme és megszégyenítésének megakadályozása; 2. Az ellenség konspirációjának a megakadályozása; 3. Megőrizni a földet, és megvédeni a közösséget a korrupciótól; 4. Az iszlám szent helyek védelme; 5. Megvédeni az ummát a büntetésektől, a megsemmisítéstől, és az elűzéstől; 6. Fejleszteni a közösséget, és annak készleteit; 7. A dzsihád az iszlám legmagasabb csúcsa ; 8. A dzsihád a legfontosabb kötelezettség, mellyel a moszlim bizonyíthatja érdemességét. Azzám másik jelentős, A muzulmán földek védelme címet viselő írása, valójában egy dzsihádra felszólító fatvának tekinthető. Bevezetőjében felháborodva veszi tudomásul, hogy az egyik legfontosabb egyéni kötelezettséget (fárd ájin), a harc, a dzsihád kötelességét teljesen elfelejtették a muzulmánok, mellyel Allah akaratát hagyták figyelmen kívül. Ibn Taimijjára hivatkozva Azzám emlékeztet, hogy: az imán (hitvallás a szerző) utáni elsődleges kötelezettség, a vallást és a földi létezést fenyegető ellenséges agresszor visszaszorítása. 50 Azzám a dzsihád két típusát különíti el: az offenzív dzsihád a kuffár földjén zajlik, és fárd kifajának minősül, vagyis nem minden muzulmán kötelessége (fárd ájin). A lehetőségekhez mérten akár egy-két hívő is teljesítheti azt, az egész muzulmán világ nevében, de évente legalább egyszer kötelező az imám felhívása alapján támadni a kuffárt. 51 A defenzív dzsihád, a támadóval ellentétben, azonban fárd ájin, vagyis minden moszlim kötelessége, melyet megszegni egyet jelent Allah elárulásával. Védekezőnek minősül a harc, ha: a) a kuffár behatol a muzulmán földekre; b) moszlim és hitetlen seregek háborús konfliktusba keverednek; c) az imám felszólít egy, vagy több hívőt a harcra; d) a kuffár elfog és/vagy bebörtönöz egy csoport moszlimot Abdullah Azzam: Defense of the muslim lands, 2. o. 51 Uo. 4. o. 52 Uo. 4. o. A védekező dzsihád, a hitvallás megkérdőjelezhetetlenségét leszámítva, minden egyéb kötelezettséggel szemben elsődlegességet élvez, vagyis a napi imák, a Ramadán havi böjt, a hidzsra és a zakát elhagyása, csakis a fárd ájinnak minősülő dzsihádban való részvétellel igazolható (leszámítva a speciális engedményeket). Defenzív dzsihád esetén kötelező megölni azon moszlimokat is, akik átállnak a kuffárhoz, segítik azt, vagy csak passzívan tűrik annak előrenyomulását. Sőt! Ha a hitetlenek élőpajzsként hívőket használnak, akkor azok megölése is jogos. Uo. 7. o. 10

11 A fárd ájinnak minősülő dzsihád esetén, előzetes felhívás nélkül is kötelességük a hivőknek harcba vonulniuk, mivel ilyenkor, a fárd kifajával ellentétben, Allahtól származik az automatikus parancs. Ez a fajta (fárd ájin) kötelezettség, a világ összes moszlimjára érvényes, vagyis a fenti négy kikötés bármelyikének realizálódásakor (ma mind a négy esedékes), a dzsihádra való felhívás globális jellegűnek tekinthető. 53 A fárd kifajával kapcsolatban fentebb már tisztáztuk, hogy az minden muzulmán kötelessége, de akár egy hivő is végrehajthatja, és akkor már megszűnik arra az esztendőre, mint kollektív kötelezettség. Fárd kifajának minősülő dzsihádot csak az hajthat végre, akivel szemben nem fogalmaztak meg fárd ájin kötelezettséget (pl.: a férj, vagy az apa megtilthatja a fárd kifaja harcban való részvételt, és az akkor fárd ajinnak minősül). 54 Azonban, ha a kuffár megközelíti egy muzulmán állam határát, vagy esetleg meg is támadja azt, akkor a dzsihád rögtön fárd ájinná értékelődik át, mely ellen semmilyen felettes ítélet nem hozható. A fatva további részeiben Azzám történelmi eseményekre hivatkozva elemez bizonyos kérdéseket, melyek közül mi most hármat emelnénk ki: 1. Meddig kell folytatni a dzsihádot? 2. A dzsihád során, ha szükséges igénybe lehet-e venni a kuffár egyik csoportját, a másik elleni harcra? 3. Békét lehet-e kötni a kuffárral? Az első kérdésre a választ Azzám a következő idézettel adja meg: a dzsihád egy erővel párosuló parancs, melyet minden lehetséges eszközzel végre kell hajtani mindaddig, míg moszlimok, illetve magukat az iszlámnak alávetők léteznek. 55 A második kérdésnek már bonyolultabb a megválaszolása. Az esetek többségében véli Azzám a muzulmánok nem kérhetik a hitetlenek segítségét, mivel a kuffár minden tagja ellensége az iszlámnak, függetlenül attól, hogy éppen melyik csoporttal kerülnek szembe a moszlimok. 56 Bizonyos nehezen megmenthető helyzetekben azonban elvileg lehetséges az együttműködés a hivők és a hitetlenek között (mely nem fenyegetheti az iszlámot magát), azonban ez csak addig tarthat, míg a moszlimok olyan erősek nem lesznek, hogy önállóan harcoljanak tovább A fatva második fejezetében Azzám az afganisztáni és a palesztinai dzsihád lehetőségeivel foglalkozik. 54 Magyarán szólva a kuffárt saját területén csak az támadhatja, akinek azzal ellentétesen nem fogalmaztak meg fárd ájin kötelességet. 55 Abdullah Azzam: i.m. 4. o. 56 Azzám hivatalosan elutasítja az ellenségem ellensége a barátom -elvet, melyet azonban a radikális iszlamista-dzsihádista csoportok (is) előszeretettel kihasználnak. Gondoljunk csak a Hámász és a Hizballah együttműködésére, melyek sikeresen félre tudják tenni ideológiai ellentéteiket (előbbi szunnita, utóbbi síita irányzatú) az Izrael-ellenes terror érdekében. 57 Abdullah Azzam: i.m o. 11

12 A harmadik kérdés minden szempontból a legvitatottabbak közé tartozik. Azzám maximum a hudajbíjjai-féle 58 békét tartja elfogadhatónak a kuffárral. Más megállapodások egyszerűen összeegyeztethetetlenek a Koránnal és Allah parancsaival, mivel a kuffár csak a muzulmánok megerősödéséig és a dzsihád megindulásáig lehet megtűrt. 59 Uszama ibn Ládín 60 Uszama ibn Ládín napjaink dzsihádista teoretikusai közül a leghírhedtebb, akinek neve egyet jelent az iszlámista terrorizmussal, valamint a szeptember 11-i merényletsorozattal. A szaúdi születésű 61 Ládín valójában közelebb áll az aktív terroristához, mint a szellemi, ideológiai vezetőhöz. Tanait keresztény- és zsidóellenes fatváiból, barlangokban rögzített fenyegető üzeneteiből, 62 valamint sablonosan szélsőséges kommünikéiből ismerhetjük meg augusztusában, az afganisztáni Kuraszán közeli hegyekben bujkálva adta ki az Amerika elleni háború deklarációja címet viselő fatváját, melynek bevezetőjében a következőket írja: az iszlám hívei szenvednek a cionista-keresztény szövetség és a kollaboránsaik által ellenük elkövetett bűnök és igazságtalanságok miatt [ ] a moszlimok vére lett a legolcsóbb, vagyonuk pedig hadizsákmánnyá vált az ellenségeik kezében. Vérüktől vörös Palesztina és Irak [ ] tömegmészárlások zajlanak Tádzsikisztánban, Burmában, Kasmírban, [ ] Szomáliában, Eritreában, Csecsenföldön és Bosznia- 58 A 628-ban kötött hudajbíjjai békével a medinai muzulmánok tíz évre fegyvernyugvást kötöttek a mekkaiakkal, mely szorult helyzetük ellenére meglehetősen előnyös volt a moszlimok számára (lehetővé tette a mekkai zarándoklatot és a tíz napos ott tartózkodást, a békés térítést, stb.) Később, mikorra Mohamed és a muzulmánok kellően megerősödtek, egyoldalúan felrúgták a paktumot, háborút provokáltak, és legyőzték a mekkaiakat. 59 A radikális iszlamisták álláspontja szerint így nincs lehetőség békére a zsidókkal, az amerikaiakkal, az indiaiakkal és egyáltalán senkivel, aki betolakodik a muzulmán földekre. Így a történelemből fakadóan kérdéses Spanyolország, a Balkán, de még Magyarország elismerése is. A napjainkban zajló afrikai és ázsiai iszlámterjeszkedés emiatt szintén akut válságok gócpontja lehet később (ha már nem az így is Darfur, Elefántcsontpart, Mauritánia, Szomália, Etiópia, Aceh, Pattani, stb.). 60 Az elterjedtebb angolos átírás Oszama bin Láden. 61 Uszama ibn Ládín március 10-én született Rijádban, Szaúd-Arábiában. Felsőfokú tanulmányait a dzsiddai Abdal Aziz Egyetemen kezdte, ahol közgazdaságot tanult. Egyes vélemények szerint később Európában is járt iskolába (ahogyan testvérei), mások azonban azt állítják, hogy maximum átutazó-jelleggel hagyta el a Közel-Keletet (leszámítva a szudáni tartózkodását). Jelleméről is eltérő megállapításokat olvashatunk: egyesek szerint szigorúan vallásos visszahúzódó életet élt mindig, mások azonban európai kicsapongásairól, italozásról és a szexuális élvezetek hajszólásáról cikkeznek körül érkezett Pakisztánba, ahol csatlakozott az afgán arab mudzsahedinekhez. A háború sikere után Pakisztán nyugati és Afganisztán keleti hegyvidéki területén (pl.: Tora Bora) tartózkodott, ahol a globális iszlámizmus és dzsihádizmus feltételeinek megteremtésén fáradozott (szellemi és fizikai kiképzés, pénzszerzés) ban Szudánba távozott, majd négy év múlva visszatért Afganisztánba, ahol a tálibok védelmét élvezte. A szeptemberi merényletek óta holléte abszolút kétséges. (Ibn Ládínról több könyv is napvilágot látott már legajánlottabb: Jason Burke: al-kaida. A terror árnyéka, 2004.) 62 Az ibn Ládín által meghonosított kisfilmek állandó kellékévé vált a hagyományos muzulmán öltözék, az AK-47-es gépfegyver, az adott szervezet zászlaja, valamint a Korán néhány idézete. A jelenetet rendkívül gyenge minőségben rögzítik, majd rövid időn belül terjeszteni kezdik a világhálón. 12

13 Hercegovinában. 63 A világ némán tűri, hogy az USA és a szövetségesei, az ENSZ hallgatólagos beleegyezésével együtt, mindezt büntetlenül folytassák. Az emberi jogokkal kapcsolatos hamis állítások és propagandák, a világszerte tapasztalható muzulmánellenes tömeggyilkosságokkal végképp lelepleződtek 64 állapítja meg Ládín, aki az iszlám történelem, Mohamed halála óta bekövetkezett, legnagyobb tragédiájának nevezi, a két szent hely (Mekka és Medina) keresztény megszállását. 65 Ládín az imént sorolt atrocitásokra hivatkozva, valamint a mudzsahedinek szovjetek elleni győzelemére alapozva szólítja dzsihádra a muzulmánokat, melyet a cionista-keresztény szövetség legerősebb hatalma, az Amerikai Egyesült Államok ellen kell megvívniuk. Mint mondja, az igazságtalanságok és az elkövetett bűnök minden hívő embert érintenek (civileket és katonákat, bürokratákat és kereskedőket, gazdákat és iparosokat egyaránt), így a kuffár legyőzése közös kötelesség. 66 A kialakult helyzetért (gazdasági kiszolgáltatottság, infláció, korrupció, szekularizáció, keresztény és zsidó megszállás, stb.) Ládín az áruló muzulmán vezetőket teszi felelőssé, akiket el kell távolítani, és azonnali intézkedéseket kell foganatosítani. Ládín meghatározza a két legsúlyosabb problémát is: 1. Az iszlám jog, a saría háttérbeszorítása, melyet, mint Allah törvényét mielőbb vissza kell állítani, hiszen ítélkezni csak Isten akarata szerint lehet; Gyengekezű, instabil, áruló rezsimek, akik nemcsak, hogy megvédeni nem tudták az ummát, de még ki is szolgáltatták a legfőbb ellenségeknek. Az olajipar profitját ugyanez a szűk elit markolja fel, mely nem törődik sem a közösség érdekeivel, sem az isteni kötelezettségeivel. Bebörtönzi az igazhívőket, és kiszolgáltatja az országot a kereszteseknek. Asszisztál egy másik muzulmán állam és közösség elleni erőszakhoz. 68 Mindez elsősorban a szaúdi rezsimre, valamint a megszálló amerikaiakra vonatkoztatható, melyet Ládín nyíltan fel is vállal. Az áruló rezsim tevékenységének következtében a muzulmánok rettegésben élnek, miközben a betolakodó keresztények és zsidók élvezik a békés és biztonságos körülményeket. 69 Az umma összefogása, valamint Allah 63 Osama bin Laden: Declaration of war on America, 1. o. 64 Uo. 1. o. 65 Ez alatt az amerikai hadsereg szaúd-arábiai állomásozását érti, mely egyébként kibékíthetetlen haragra keltette ibn Ládínt a szaúdi vezetés ellen. 66 Mindez a dzsihád korábban már értelmezett fárd ájin felfogásával áll összhangban. 67 A saría alkalmazásának mellőzése a muzulmánokat a hitetlenek státuszába nyomja vissza véli Ládin. Uo. 6 o. 68 Uo. 4-7 o. 69 Uo. 6. o. 13

14 harcba hívó parancsának teljesítése nélkül mindezt lehetetlenség megváltoztatni. Fel kell szabadítani a muzulmán földeket és az elnyomott hívőket adja ki az utasítást Ládín, 70 mielőtt a cionista-keresztesek teljesen romba döntik, illetőleg fizikailag és morálisan is megsemmisítik azokat. 71 A globalizált dzsihádizmus meghirdetése kapcsán alakult meg az Iszlám Világfront a Zsidók és a Keresztesek Elleni Dzsihádért elnevezésű, elsősorban informálisan létező, mozgalom, mely februárjában adta ki a Zsidók és a Keresztények elleni Dzsihád című harcra hívó felszólítását. A dokumentumot többek között ibn Ládín és az egyiptomi az- Zavahiri szignálták. A felhívás három tényező végett hirdetett dzsihádot: 1. Az amerikai hadsereg megszállása, a muzulmánok módszeres legyilkolása és a szent helyek azonnali felszabadítása miatt; 2. Az Irakban elkövetett cionista-keresztény mészárlások végett; 3. Az amerikaiak hátsó (gazdasági, szekularizációs, konspirációs) szándékainak, melyeket a cionista érdekek fogalmaztak meg, megakadályozása miatt. 72 A dzsihádra felszólító fatva valamennyi hivőre vonatkozik, vagyis egyéni kötelezettség minden muzulmán számára, hogy megölje az amerikaiakat civil és katonai személyeket egyaránt és szövetségeseiket, abban az országban ahol csak tudja. A harc motivációs célja az al-aksza Mecset és a Szent Mecset (mekkai) felszabadítása, a megszálló seregek muzulmán földekről való kiűzése, és annak megakadályozása, hogy egyetlen muzulmánra nézve is fenyegetést jelentsenek novemberében Ládín nyílt levelet intézett az amerikai néphez (A letter from Osama bin Laden to the American People), melyben sajátságosan magyarázatot adott az ellenük meghirdetett dzsihád jogosságára. Mint ahogy a bevezetőben írja: néhány amerikai író publikációkat adott ki azzal kapcsolatban, hogy miért harcolunk [ ] Egyesek megfelelő választ adtak [ ] mások nem. Ezért most mi akarjuk megmondani az igazságot. 74 Ládín két kérdés feltevésével kezdi: 1. Miért harcolunk és állunk ellen veletek szemben? 2. Mire kérünk titeket, és mit várunk el tőletek? 70 Ládín, mint felháborító szentségtelenségeket, emeli ki, hogy jelenleg az iszlám legszentebb területén ember alkotta törvények uralkodnak, valamint kamatot szednek és fizetnek a bankok. Uo. 7. o. 71 Ládín a megszállók következő cselekedeteit hangsúlyozza: a) muzulmánok legyilkolása; b) a moszlim államok gazdasági és pénzügyi rendszereinek szétrombolása; c) az infrastruktúra elpusztítása; d) az olajipar tönkretétele; e) a közösség felbomlasztása; f) folyamatos terjeszkedés Arábiában és Palesztinában; g) a kuffár pozíciójának globális erősítése. Uo o. 72 The World Islamic Front Jihad against the Jews and the Crusaders, February. 73 Uo. 74 A letter from Osama bin Laden to the American People, November. 14

15 Az első kérdésre Ládín a következő választ adja: Mert ti támadtatok és azóta is folyamatosan támadtok minket! 75 Ezt követően válsággóconként részletezi a cionistakeresztesek hadjáratok tevékenységét. Először is Palesztinát emeli ki amely nyolcvan éve sínylődik katonai megszállás alatt. A britek a ti (ti. az amerikaiak a szerző) segítségetekkel juttatta a zsidók kezére Palesztinát [ ] Izrael létrehozása és támogatása minden bűn közül a legnagyobb, melyet [ ] el kell törölni. Minden ember, aki bemocskolta a kezét ezzel a bűnnel fizetni fog, mégpedig kemény árat.[ ] A zsidók történelmi joga Palesztinára a világ legnagyobb hazugsága. A muzulmánok a tényleges örökösei Mózesnek, valamint az igazi Tórának [ ] így, ha Mózes követőit megilleti a jog Palesztina földjéhez, akkor azok a muzulmánok és nem a zsidók. A palesztinok kioltott vérét egyenlő arányban meg fogjuk bosszulni. 76 A palesztinai események mellett az amerikaiak beavatkoznak a muzulmán államok belügyeibe is, hatalomra segítve olyan rezsimeket, melyek: 1. háttérbe szorítják Allah törvényeit (saríát); 2. megalázzák a muzulmánokat; 3. ellopják az umma vagyonát és fillérekért az ellenség kezére adják; 4. elősegítik a zsidók palesztinai megszállását. Ládín valamennyi muzulmán egyéni kötelességeként értelmezi ezen rezsimek megdöntését, valamint az umma és a szent helyek felszabadítását. 77 Az előzetesben feltett második kérdésre (Mire kérünk titeket és mit várunk el tőletek?) Ládín a következő válaszokat adja: 1. Térjetek át az iszlámra, a béke vallására; Fejezzétek be a zsarnokoskodást, a hazudozást, és az erkölcstelenséget; Uo. 76 Uo. A második pontban Ládín felhívja a figyelmet arra, hogy palesztinai támadáshoz hasonló offenzívát folytatnak az amerikaiak Szomáliában, valamint támogatják az orosz erőszakot Csecsenföldön, az indiait Kasmírban és a zsidó agressziót Libanonban. 77 Ládín a továbbiakban refrénszerűen ismétli az amerikaiak bűneit az umma vagyonának (olaj) elhordásától, az iraki gyerekek elpusztításán át, a zsidó agresszió támogatásáig, melyek következtében a hívők egyetlen lehetősége a dzsihád maradt. Ládín az amerikai nép tudtára akarja hozni, hogy ők, mint a szabad, egyenlő és demokratikus világ letéteményesei, olyan vezetőket támogatnak, melyek egyértelműen felelősek a fentebb sorolt muzulmánellenes bűnökért, melyek hagyják magukat befolyásolni a cionista érdekek szerint, melyek a pénzüket Afganisztánban és világ más pontjain ledobott bombákra költik. Emiatt az amerikai nép is közvetve részese a bűnöknek, így a dzsihád ellenük való folytatása is jogos. Uo. 78 Ládín az általánosan hangoztatott iszlámista nézetett vallja, mely szerint az utolsó próféta Mohamed volt, a muzulmánok lettek Allah kiválasztott népe, és aki nem tér át, az az Ítéletnapján a pokolra jut. Uo. 79 Az erkölcstelenség kategóriájába sorolja Ládín többek közt a női emancipációt, a homoszexualitást, a kábítószer fogyasztást, a szerencsejátékokat és az alkohol fogyasztását. Mint mondja: szomorú de ti (ti. az amerikaiak G.Z.) vagytok a történelem legborzasztóbb civilizációja. Alkotmányt és emberi törvényeket használtok a saría helyett, földi hatalmakban hisztek, erkölcstelenségeket terjesztettek az egyéni 15

16 3. Gondolkodjatok el a tisztesség fogalmán; 4. Fejezzétek be a zsidók, az oroszok, az indiaiak, a fülöp-szigeteki kormány és más hasonló agresszorok támogatását; 5. Takarodjatok a földjeinkről; 6. Fejezzétek be az áruló, korrupt muzulmán rezsimek támogatását; 7. Értékeljétek át a céljaitokat, és ne hagyjátok magatokat alávetni a zsidók akaratának. Ha minderre nem vagytok képesek, akkor készüljetek fel az Iszlám Front elleni harcra. 80 Ájmán az-zavahiri Zavahiri Egyiptomban született június 19-én. Családja előkelő körökben mozgott, annak ellenére, hogy nem voltak különösebben gazdagok. Zavahirit tanárai vallásos, de nem túlbuzgó, okos, visszahúzódó gyereknek ismerték. 81 Az Egyiptomban élesedő ellentétek (iszlám fundamentalizmus-mérsékelt politikai iszlámizmus) Zavahirit a szélsőségek felé sodorták, szembe került hazája politikai és társadalmi elitjével. 82 Az afganisztáni szovjet intervenció megindulása után csatlakozott a Pakisztánban tevékenykedő afgán arab harcosokhoz, először Azzám, majd annak halála után Ládín táborához szegődött. A szaúdi terrorvezér mögött, folyamatosan feljebb lépve a ranglétrán, az al-kaida egyik vezetőjévé vált, nem, mint mudzsahedin, hanem sokkal inkább, mint teoretikus. Egy szeptemberében készült interjúban: A keresztény ellenségen aratott parancsoló győzelemnek nevezte a New-York-i és a washingtoni merényleteket, melyek demonstrálták a fiatal mudzsahedin muzulmánoknak [ ], hogy az ördög hatalma legyőzhető. 83 Az amerikaiak afganisztáni háborújáról, a továbbiakban azt nyilatkozta, hogy az soha sem fogja elérni a céljait, úgy járnak, mint az oroszok, és a hatalomba ültetett kabuli dilettánsokkal is végezni fog Allah és a nép haragja. Az amerikai katonák bele sodrodnak egy gerillaháborúba, Afganisztán ugyanazon hegyei között, ahol a mudzsahedinek kifárasztották, majd tönkreverték a szovjet hadsereget. Pedig az oroszok többen voltak, jobb szabadságjogokra hivatkozva, nem tisztelitek a nőket, paráználkodtok, és vírusokat terjesztetek (AIDS), romboljátok a természetes környezetet, hagyjátok magatokat vezérelni a zsidók által. Uo. 80 Ládín pár hónappal az amerikaiaknak írt levél után felhívást intézett az iraki néphez is, melyben Allah parancsának megfelelően dzsihádra szólított minden muzulmánt a betolakodó hitetlenek ellen Osama bin Laden: Message to the Iraqis, Jason Burke: i.m o. 82 Annak ellenére, hogy a Nasszer halála után hatalomra került Anvar Szadat sokkal inkább vallásos volt (még Koránmagyarázatot is írt), amnesztiát hirdetett az iszlámisták többségének, és hajlandóságot mutatott az iszlámorientációra, annak politikai alapértelmezésére. 83 Interwiew with Dr. Ayman az-zawahiri, September, Azzam publications. 1. o. 16

17 felszereléssel, és egy centralizált hatalommal, melyet a harcos kommunista ideológia vezérelt. 84 Zavahiri álláspontja szerint, az amerikaiak soha sem fogják legyőzni a tálibokat és az al-kaidát, Omar Mollát, és Uszama ibn Ládínt Allah megvédi az ellenségektől. Arra a kérdésre, hogy a muzulmánoknak mit kell tenniük, Zavahiri négy pontban válaszolt: 1. Az USA-val és Izraellel nem lehetséges a megállapodás, mivel azok az átmeneti nyugalmat mindig muzulmánok elnyomására használják fel; 2. A hezitálókra és a kétkedőkre Allah büntetése fog lesújtani; 3. Dzsihádot kell folytatni; 4. Fel kell szabadítani a muzulmán földeket, a szent mecseteket, és az elnyomott hívőket. 85 Nem lehet tovább várni fakadt ki Zavahiri különben Medinában, Kairóban és Damaszkuszban izraeli tankok fognak felsorakozni, hogy megvalósítsák céljukat: Nagy-Izrael államát [ ], az ellenségeink azt tervezik, hogy feldarabolják a muzulmán világot, Irakot egy északi kurd, egy középső szunnita és egy déli síita államra. Szaúd-Arábiát több kisebb területre, melyből a keletit, az olajban leggazdagabbat közvetlenül megszállnák az amerikaiak. Egyiptomban megalakítanának egy déli kopt keresztény államot, Szudánt pedig kettétépnék, egy negro-keresztény és egy muzulmán országra. Szíriát is teljesen feldarabolnák 86 a bűnök nem maradnak ítélet nélkül válaszolta az utolsó kérdésre Zavahiri. Felszólítjuk Amerikát és szövetségeseit, hogy azonnal takarodjanak el a muzulmán földekről, Palesztinából, az Arab-félszigetről, és Afganisztánból [ ] üzenetünket már megkapta az USA [ ] és a moszlim fiatalok rövidesen elküldik azt Franciaországnak és Németországnak is. A barátoknak üzenve Zavahiri harcos felhívást intézett: Ne hallogassuk a dzsihád megkezdését Amerika és szövetségesei ellen! Szakítsuk meg a kereskedést velük! Öljük meg a katonáikat! Romboljuk szét az érdekeltségeiket! Végezzünk velük, ahol csak lehetséges! Ha hiszünk Allah teljes győzelmében, és egy testben egyesülünk, akkor Amerikának és a szövetségeseinek semmi erejük sem lesz ellenünk! májusában az-zavahiri, az al-kaida nevében intézett felhívást a muzulmán világhoz, melyben a hitetlenek agresszív összeesküvése elleni dzsihádra szólította, Allah parancsának értelmében, az iszlám híveit. Mint mondja a korrupt vezetők kiszolgáltatták Szaúd-Arábiát, Kuvaitot, Ománt, Bahraint, Jordániát és Pakisztánt is a megszállóknak, hogy 84 Uo. 1. o. 85 Uo o. 86 Uo o. 87 Uo. 7. o. 17

18 azok az ottani bázisokat felhasználva muzulmánokat öljenek Irakban. Az ellenség következő célpontja Irán és Szíria lesz, míg végül valamennyi iszlám államot el nem pusztítják. S mindez Izrael és a zsidó érdekeknek megfelelően történik. A tüntetések, demonstrációk és konferenciák már hatástalanok! Semmi sem elegendő, csak a fegyver és a megtorlás az amerikai és a zsidó ellenségen. [ ] A keresztesek 88 és a zsidók másból nem értenek, csak a gyilkolásból és a vérből! [ ] Vegyetek példát arról a tizenkilenc hősről, akik megtámadták Amerikát [ ] mely még ma is szenved a sérülésektől. Ó, Irakiak! Tudnotok kell, hogy nem vagytok egyedül a csatában [ ] testvéreitek harcolnak Palesztinában, Afganisztánban, Csecsenföldön és mélyen az ellenség szívében Amerikában, valamint a Nyugaton A legfőbb keresztes ellenségek ekkor az USA, Nagy Britannia, Ausztrália és Norvégia volt. Zavahiri felszólította a hívőket ezen országok követségeinek, érdekeltségeinek és vállalatainak lerombolására, az onnan jövő állampolgárok elűzésére. Ayman az-zawahiri al-qaeda communique Uo. 18

19 Felhasznált források: 1. Abdullah Azzam: Join the caravan. 2. Abdullah Azzam: Defense of the muslim lands. 3. Hassan al-banna: Jihad. 4. Hassan al-banna: Peace in Islam. 5. Jason Burke: al-kaida a terror árnyéka, 2004, HVG, Bp. 6. Els Van Diggele: Egy nép, amely külön lakik, 2005, HVG, Bp. 7. Osama bin Laden: Declaration of war on America, A letter from Osama bin Laden to the American People, November. 9. Osama bin Laden: Message to the Iraqis, Sayeed Abdul A la Maududi: Jihad in Islam. 11. Sayeed Abdul A la Maududi: The islamic way of life. 12. Sayeed Abdul A la Maududi: Witness unto mankind. 13. Sayeed Abdul A la Maududi: Let us be muslims. 14. Rostoványi Zsolt: Az iszlám világ és a Nyugat, 2004, Corvina, Bp. 15. Sayyed Qutb: Milestones. 16. Ahmad ibn Taymiyyah: The religious and moral doctrine of Jihad. 19

20 17. The World Islamic Front Jihad against the Jews and the Crusaders, February. 18. Interwiew with Dr. Ayman az-zawahiri, September, Azzam publications. 19. Ayman az-zawahiri al-qaeda communique Az angol nyelvű irodalom beszerezhető a következő címekről:

Magen Politikai, közéleti portál Izrael Államról

Magen Politikai, közéleti portál Izrael Államról Grünhut Zoltán Dzsihád Bevezető Jelen tanulmány a dzsihád fogalmi meghatározásának változását, annak különböző teoretikai megjelenését igyekszik feltárni, néhány, a muzulmán világban elismert gondolkodó

Részletesebben

felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása

felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása REZÜMÉK AZ ISZLÁM FORRADALOM A radikális politikai iszlám felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása következtében

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

AZ ISZLÁM ÁLLAM. Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu

AZ ISZLÁM ÁLLAM. Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu AZ ISZLÁM ÁLLAM Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu Az iszlám állam 2003-2011 iraki háború Ellenállás 2003-tól különböző csoportok/milíciák Paul Bremer Baásztalanítás programja Szunnita és

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Szigetvári Tamás: Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten 1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Az elmúlt évtizedekben a régió rendelkezett a legmagasabb népességnövekedési

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL.

FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL. Gosi Mariann FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL Az európaiak még mindig nem vették tudomásul, hogy milyen komoly

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1 A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése

Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése Manuel Mireanu Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése Háttérelemzés Sorozat Tanulmány Az Athena Intézet összes kutatása ingyenesen letölthető az Intézet honlapjáról. Az ezen tanulmánnyal

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről

A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről Szilágyi Vilmos A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről A nemiséggel (vagyis a szexualitással) kapcsolatos ismeretek évezredek óta szaporodnak, de csak a 19. században kezdtek összeállni

Részletesebben

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála,

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, CSELEKEDJ! 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. 2 Ezért előhívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

VÁRHATÓ VILÁGPOLITIKAI TENDENCIÁK 2012-BEN

VÁRHATÓ VILÁGPOLITIKAI TENDENCIÁK 2012-BEN KIS-BENEDEK JÓZSEF VÁRHATÓ VILÁGPOLITIKAI TENDENCIÁK 2012-BEN A 2012-es év várhatóan nem hoz radikális változást a világgazdaságban és a világpolitikában, meglepetésekkel azonban számolni kell. A gazdasági

Részletesebben

TÜSKE LÁSZLÓ. 1953-ban született. A PPKE BTK Arab Tanszékének adjunktusa.

TÜSKE LÁSZLÓ. 1953-ban született. A PPKE BTK Arab Tanszékének adjunktusa. TÜSKE LÁSZLÓ 1953-ban született. A PPKE BTK Arab Tanszékének adjunktusa. 1 Tariq Ramadan latin betűs ábécével ebben a formában írja a nevét, ezért mi is ezt használjuk. 2 Ezek közül a következőkben a To

Részletesebben

Az Iszlám Állam és kialakulásának háttere (Irak, Szíria és további néhány állam elmúlt pár évének áttekintése)

Az Iszlám Állam és kialakulásának háttere (Irak, Szíria és további néhány állam elmúlt pár évének áttekintése) Az Iszlám Állam és kialakulásának háttere (Irak, Szíria és további néhány állam elmúlt pár évének áttekintése) Az Irak élén álló Szaddám Husszein elnök 1990-ben döntött az olajban gazdag kis ország, Kuvait

Részletesebben

Az Iszlám Kalifátus és a globális dzsihád új tendenciái

Az Iszlám Kalifátus és a globális dzsihád új tendenciái BIZTONSÁGPOLITIKA Kis-Benedek József Az Iszlám Kalifátus és a globális dzsihád új tendenciái Az Iszlám Állam, mint a globális biztonságot fenyegetõ terrorszervezet Irakban és Szíriában tûnt fel. A tanulmány

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia Az Európai Parlament 2010. december 16-i állásfoglalása az új afganisztáni stratégiáról (2009/2217(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.11.27. COM(2013) 843 final ANNEX 1 MELLÉKLET A Bizottság és az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának közös jelentése az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

KORRUPCIÓS HÁLÓZATOK MAGYARORSZÁGON KÜLÖNÖSKÉPPEN AZ ÉPÍTŐIPARRA

KORRUPCIÓS HÁLÓZATOK MAGYARORSZÁGON KÜLÖNÖSKÉPPEN AZ ÉPÍTŐIPARRA KORRUPCIÓS HÁLÓZATOK MAGYARORSZÁGON KÜLÖNÖSKÉPPEN AZ ÉPÍTŐIPARRA KÉSZÍTETTE: KELEMEN-HÉNYEL NIKOLETTA PÁLYÁZATOT KIÍRTA: GEOPOLITIKAI TANÁCS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY A PÁLYÁZAT A NEMZETI EGYÜTTMŰKÜDÉSI ALAP

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

Meg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015)

Meg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015) Meg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015) Az alábbi táblázatban a megírt szakdolgozatokat, szakdolgozat címeket találjátok.

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

Az egyiptomi átmenet sosem tűnt egyszerűnek Az utóbbi időszak eseményei miatt határozott amerikai politikára van szükség

Az egyiptomi átmenet sosem tűnt egyszerűnek Az utóbbi időszak eseményei miatt határozott amerikai politikára van szükség Az egyiptomi átmenet sosem tűnt egyszerűnek Az utóbbi időszak eseményei miatt határozott amerikai politikára van szükség Az USA-nak óriási kihívást jelent, hogy megtalálja az egyensúlyt a politikai átmenet

Részletesebben

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

dr. Halász József Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe

dr. Halász József Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe dr. Halász József Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe dr. Morvai Krisztina EU-parlamenti képviselőasszony felkérésére írt tanulmány Tartalom Tartalom Bevezetés. Az európai föderációról

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

A NŐK FÖLSZABADÍTÁSA Irta: JE KÉMJE VA M.

A NŐK FÖLSZABADÍTÁSA Irta: JE KÉMJE VA M. fenyegeti és ugyanakkor, amikor a tőkés világban egyre nagyobb riadalommal, mind kapkodóbb elővigyázatossági és elodázó intézkedésekkel várják a iga&dasági válság kirobbanását, a szovjet kormány folytatja

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz *

A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz * Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 3. szám, 2015. szeptember, 176 183. o. A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz * Duray Miklós Varga Norbert: A Biblia és a Korán politika- és gazdaságképe

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország

FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország FRESLI MIHÁLY Az elveszett Oroszország Korszakok és váltások - államok, lobogók, forradalmak. Kevés olyan ország van a földkerekségen, amelynek a történetét még oly karakteresen fémjeleznék ezek a fogalmak,

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Ónody György AZ ISZLÁM RENESZÁNSZA

Ónody György AZ ISZLÁM RENESZÁNSZA Ónody György AZ ISZLÁM RENESZÁNSZA A világ ma az iszlám reneszánszáról beszél.* Ez a megfogalmazás természetesen nem egészen pontos. Nem az iszlám született ugyanis újjá, nem is porolták le, nem is frissítették

Részletesebben

Forrás. Márk evangéliuma

Forrás. Márk evangéliuma Forrás 12. évf. 1. szám 2015. január 25. a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Márk evangéliuma Jézus Krisztus Isten Fia evangéliumának kezdete. Ezekkel a szavakkal kezdődik Márk evangéliuma,

Részletesebben

Szomália az iszlamisták után

Szomália az iszlamisták után In Somalia, two things never change clan identity and the smell of money. 1 Szomália az iszlamisták után Hettyey András Amikor 1991 januárjában az ellenzéki USC (United Somali Congress) katonái Mohamed

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig.

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig. vezérelve döntöttek így Évezredes, ősi beidegződéseik, mélytudatuk tartalma súgta nekik, hogy a hegyes tű fegyver és nem létezik, hogy segítő szándékot, baráti érzést képvisel. Azt hiszem, az álláspontjuk

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Az Istentől származó élet

Az Istentől származó élet Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ

Részletesebben

Az UNICEF humanitárius tevékenységének eredményei 2014-ben

Az UNICEF humanitárius tevékenységének eredményei 2014-ben UNICEF/HIVA2014-00005/SCHERMBRUCKER UNICEF/SUDA2014-XX657/NOORANI UNICEF/NYHQ2014-1407/NESBITT UNICEF/NYHQ2014-1556/ZAIDI UNICEF/ETHA-2014-00408/OSE UNICEF/UKLA2013-00958/SCHERMBRUCKER Az UNICEF humanitárius

Részletesebben

KORUNK ÉS AZ ISZLÁM: POLITIKAI, KULTURÁLIS ÉS GAZDASÁGI LEHETŐSÉGEK, KIHÍVÁSOK

KORUNK ÉS AZ ISZLÁM: POLITIKAI, KULTURÁLIS ÉS GAZDASÁGI LEHETŐSÉGEK, KIHÍVÁSOK KORUNK ÉS AZ ISZLÁM: POLITIKAI, KULTURÁLIS ÉS GAZDASÁGI LEHETŐSÉGEK, KIHÍVÁSOK Maróth Miklós, Rostoványi Zsolt, Vásáry István Avicenna Közel-kelet Kutatások Intézete, Budapesti Corvinus Egyetem, ELTE)

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Kovács Violetta. K9 kommandó

Kovács Violetta. K9 kommandó Kovács Violetta K9 kommandó Tom Lantos szenátor emlékére, aki nagyon sokat tett az állatok védelméért, a rendőr- és katonakutyák még nagyobb megbecsüléséért. Dog Books Kft. Budapest, 2011 Felelős kiadó:

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

Katonák, akik szovjet kézre kerültek

Katonák, akik szovjet kézre kerültek 2013 május 14. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Pályakép Nurlan Dulatbekov kazah jogtudós 1984-ben diplomázott. Ma a

Részletesebben

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422.

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422. Pinchas Lapide, a jeruzsálemi American College Újszövetség-professzora, a Der Jude Jesus című könyv [1] szerzője, zsidó hitének, zsidó világképének rövid foglalatát a Zsidó hitem lényege című írásában

Részletesebben

Kollektív rendezvény biztosítás általános feltételei (KRÁSF/02015) Hatályos: 2015. április 25. Nysz.: 17818

Kollektív rendezvény biztosítás általános feltételei (KRÁSF/02015) Hatályos: 2015. április 25. Nysz.: 17818 Kollektív rendezvény biztosítás általános feltételei (KRÁSF/02015) Hatályos: 2015. április 25. Nysz.: 17818 Tartalomjegyzék Kollektív rendezvény biztosítás általános feltételei (KRÁSF/02015)... 3 I. A

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

Kollektív tudat, cionizmus, zsidó nemzetállam

Kollektív tudat, cionizmus, zsidó nemzetállam Jelen tanulmány az Európai Unió és Magyarország támogatásával megvalósuló TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Az izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései. Jeruzsálem

Az izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései. Jeruzsálem A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13 Magyar-arab kapcsolatok Kovács Viktória Bernadett 13 J. NAGY LÁSZLÓ (2006): Magyarország és az arab térség: kapcsolatok, vélemények, álláspontok, 1947-1975. JATEPress, Szeged. 159 p. Nem is gondolnánk,

Részletesebben

6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1.

6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. 6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: I. A Heidelbergi Káté II. Második Helvét Hitvallás. Kálvin Kiadó, Budapest. 2004;

Részletesebben

Hadszíntér és hátország

Hadszíntér és hátország Hadszíntér és hátország LÖVÉSZÁRKOK A HÁTORSZÁGBAN A napjainkban olyan élesen látható árkok és törésvonalak gyökerei legalább száz évre, az 1905 1918 közötti évtizedre nyúlnak vissza érvel monográfiájában

Részletesebben

Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Budapest. Tisztelt Államtitkár Úr!

Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Budapest. Tisztelt Államtitkár Úr! Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Nemzeti Erőforrás Minisztérium Budapest Tárgy: Semmelweis Terv véleményezése Tisztelt Államtitkár Úr! A Közigazgatásfejlesztési Társaság üdvözli a

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

Hírelemző 2014. Új Kenyér havának 4. napján

Hírelemző 2014. Új Kenyér havának 4. napján Hírelemző 2014. Új Kenyér havának 4. napján Minden napom azzal kezdődik, hogy elolvasom a híreket, majd rendszerezem azokat, és miközben ezt teszem, egy-egy témacsoportot összevetek a két szembenálló gondolkodási

Részletesebben

1055 Budapest Ajánlott

1055 Budapest Ajánlott Igazságügyi Minisztérium Dr. Kondorosi Ferenc közigazgatási államtitkár úrnak Levéltervezet Készítette: l. sz. Munkacsoport 2005. november. 1055 Budapest Ajánlott Kossuth Lajos tér 4. Tértivevényes Tisztelt

Részletesebben

TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010. június

TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010. június TÁRSADALOMFILOZÓFIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Tanulmányomban a nemzetközi, elsősorban brit tapasztalatok alapján igyekszem a szociális szolgáltatások

Részletesebben

8. A SZÜLŐ A SZOLGÁLATRA NEVELŐ

8. A SZÜLŐ A SZOLGÁLATRA NEVELŐ Kezdés 8. A SZÜLŐ A SZOLGÁLATRA NEVELŐ Olyannyira fontos téma a szolgálatra nevelés, hogy talán ezzel kellett volna kezdeni az egész sorozatot. A szolgálat az egyik leghatékonyabb gyógyír a mai tévútra

Részletesebben

Székelyföld területi autonómiája

Székelyföld területi autonómiája Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.

Részletesebben

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben