A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI KKV-K HELYZETE ÉS NEMZETKÖZI SZEREPE 1
|
|
- Marcell Kovács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI KKV-K HELYZETE ÉS NEMZETKÖZI SZEREPE 1 Nagy Balázs, PhD-hallgató Nyugat-magyarországi Egyetem nagybalazs0224@gmail.com Absztrakt A KKV-szektor jelentőségét a vállalkozások száma, részvételük a foglalkoztatásban és hozzáadott érték termelésben is bizonyítja. A tanulmány keresi azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a kis- és középvállalatok versenyképességét, azt hogy mely területek kiemelkedően fontosak a magyar, román és szlovák KKV-k sikeressége szempontjából. Magyarország után a régió e két országában él a legnagyobb lélekszámú magyar nemzetiségű lakosság, így kiemelt hatással van rájuk az adott ország kisvállalkozási ökoszisztémája. A tanulmányban ismertetésre kerülnek azok a tényezők, amelyek miatt a KKV-k kiemelt figyelmet érdemelnek, amelyek hozzájárulhatnak a versenyképességük javításához, valamint amelyeket mindenképp fejleszteni szükséges. 1. Bevezetés A 2013-ban kiadott Entrepreneurship 2020 Action Plan szerint a foglalkoztatás növeléséhez, valamint a gazdasági növekedés újraindításához több vállalkozásra van szükség (European Commission 2013), az új vállalkozások közt a KKV-szektor jelentős szereppel bír Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt. A Vállalkozás 2020 Cselekvési Terv a következő három pillérre épül: a vállalkozói ismeretek oktatása és a képzés fejlesztése; a megfelelő üzleti környezet megteremtése; példaképek állítása és meghatározott csoportok megszólítása (European Commission 2013). Ezen intézkedések a versenyképesség javítását célozzák meg, mellyel a kis- és középvállalatok ki tudják aknázni az Európai Uniós csatlakozásból származó lehetőségeket. A hazai kis- és középvállalatok csak kismértékben kötelezték el magukat a nemzetközi piac iránt (Incze 2005), jellemzően fenyegetésként élik meg a globalizáció folyamatát és a multi- és transznacionális vállalatok megjelenését a hazai piacon. 2. A KKV-k nemzetközi szerepe A KKV-k kapcsán gyakran felmerülő kérdés, hogy vajon kizárólag országhatárokon belüli működésre vannak predesztinálva? Zahra szerint a nemzetközi dimenzió elérése nem csak lehetőség, hanem egy szükséges lépés ahhoz, hogy hosszútávon biztosított legyen a vállalkozás növekedése (Zahra et al. 2000). A nemzetközi növekedés szempontjából hangsúlyos szerepe van a vállalatok egymással és más szervezetekkel történő együttműködésének, e tényező fontosabb lehet, mint a vállalat specifikus előny (Axelsson - Easton 1992). Dallago (2011) a magyar KKV-szektor versenyképességének vizsgálata során az üzleti környezetet, az emberi erőforrást, a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutást és a nemzetközi piacokra való lépés korlátait emelte ki, mint kritikus aspektusokat. E korlátozó tényezők között szerepel a külpiacok elemzésének hiánya, a külföldi üzleti lehetőségek 1 A kutatás a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány támogatásával valósult meg.
2 azonosítása, a szokatlan, ismeretlen export tevékenység és az azzal járó papírmunka. Pedig a külpiacok naprakész ismerete kiemelten fontos terület, mely megjelenik az Entrepreneurship 2020 Action Plan-ben is, mint vállalkozói ismeretek fejlesztése. Ez magában foglalja az igényt a külpiaci ismeretek fejlesztésére, valamint az információk és az abból képzett tudás minőségének emelését. Más kutatók is a menedzsment nemzetköziesedéssel kapcsolatos ismereteiben látják a KKV-k nemzetközivé válásának egy fontos tényezőjét (Ciszewska- Mlinarić - Mlinarić 2010). Ez lehet akár gazdaságpolitikai célkitűzés is, amely cél elérésének széles körben alkalmazott eszköze az export támogatása (GKI 2009). A vállalatok nemzetközi szerepének betöltésére több lehetőség is kínálkozik. Ietto-Gilles szerint a vállalat nemzetközi piacra lépésének kategóriái (Ietto-Gilles 2005): külföldi tőkebefektetés vagy nemzetközi termelés exportálás cégek közötti közös partnerség alvállalkozói viszony licence franchise A nemzetközi gazdasági szerep betöltése tehát megvalósul abban az esetben is, amennyiben a vállalkozás (legyen szó akár mikro-, akár nagyvállalatról) csatlakozik egy olyan ellátási lánchoz, mely termelése exportban érvényesül, ez a szekunder-hatás. Így a kisvállalkozásoknak lehetősége nyílik egy beszállítói hálózatban való részvételre, vagyis termékét nem ő, hanem egy másik vállalkozás viszi a nemzetközi piacra. A KKV-k elsősorban nem a külföldi tőkebefektetéssel, hanem e szekunder kategóriák (franchise, licence, partnerség, alvállalkozói viszony) valamelyikével tudják érvényesíteni nemzetközi szerepüket. Így értelmezésemben nem kötelezően elérendő cél egy kisvállalkozás számára a nemzetközi expanzió, prosperitásuk nem exporthoz vagy külföldi befektetésekhez kötött. Amennyiben a vállalat a lokális értékekre épít és a helyi kereslet kielégítését célozza meg, abban az esetben is lehet versenyképes és sikeres, továbbá mindez hozzájárulhat a nemzeti szintű problémák megoldásához (például munkanélküliség). Horváth (2001 p.205) a versenyképességet három részre bontja: A gyakorlatias - felfogás szerint a versenyképesség a cégek adaptálási képességét jelenti; azt, hogyan tudják a máshol sikeres technikai és szervezeti megoldásokat, a legjobb gyakorlatot átvenni (benchmarking). Ekkor a régió és az ország versenyképessége az ott működő cégek adaptálási képességeinek összességétől függ. A környezeti/rendszer - felfogás szerint a versenyképesség azt jelenti, hogy a vállalat hogyan tudja optimalizálni gazdasági környezetének, azaz gazdasági bázisának elemeit (tőke- és munkapiac, inputok minősége, infrastruktúra). Ekkor az a régió, illetve ország versenyképes, amelyik az ott működő domináns iparágak, vállalatok számára szükséges magas színvonalú gazdasági bázist képes biztosítani. A tőkefejlesztés - felfogás szerint a versenyképesség azt jelenti, hogyan tudja egy vállalat, ágazat akkumulálni a humán és fizikai tőkét, fejleszteni a technológiát. Egy régió vagy ország akkor versenyképes, ha vonzza a befektetéseket, olyan új termelő telephelyek és szolgáltatási tevékenységek létrehozatalát, amelyek nagy, főleg nemzetközi vállalatokhoz kapcsolódnak. Ezek alapján a külföldi tőke modernizációban betöltött szerepének kiemelt jelentősége van, sőt az IMD által 2005-ben megfogalmazott versenyképességi aranyszabály közül az ötödik
3 így szól: Fejlesztd az agresszivitást a nemzetközi piacokon, valamint a vonzerőt a külföldi közvetlen tőkebefektetések számára (IMD 2005 p.615). Ez összhangban van Horváth tőkefejlesztés - felfogású versenyképességi csoportjával. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy ezen versenyképességi aranyszabály a 2014-es Versenyképességi Évkönyvben már nem szerepel, helyette a középvállalkozások technológiafejlesztése és exportorientációja került be (IMD 2014). Ez is igazolja, hogy az államnak több figyelmet kell fordítania a KKV-szektorra a nemzetközi, világpiaci versenyképesség javítása érdekében. Bár a külföldi közvetlen tőkebefektetéseknek továbbra is fontos szerepe van a modernizációban, azonban nem szabad kizárólag erre a területre összpontosítani, hiszen a hazai fejlesztésű technológiák és innovációk azok, amelyek egy-egy vállalat hosszú távú sikerességét megalapozzák. 3. Az adatok forrása Az elemzés során bemutatásra kerül a vizsgált országok KKV-szektorának helyzete, a legproblémásabb területek kiemelten jelennek meg. Az aktuális helyzet felmérése az Európai Bizottság által kiadott éves SBA-jelentés (Small Business Act kisvállalkozói intézkedéscsomag) alapján történik. Ezen jelentés az aktuális tendenciákat és nemzeti politikák KKV-kat érintő hatásait elemzi, így hiteles adatokat, információkat nyújt a régió KKV-szektoráról. 4. KKV-k Magyarországon E komplex témakör megismeréséhez szükséges a hazai KKV-szektor struktúrájának elemzése. Magyarországon található a legtöbb vállalkozás a vizsgált országok közül, a KKVszektorban működő vállalkozások számát tekintve is a magyar adat a legmagasabb. A hazai vállalkozások létszám-kategóriánkénti megoszlását tekintve a MKV-szektor (mikro-és kisvállalkozások együtt) 99%-ot tesznek ki, míg a középvállalatok aránya 0,8%, így a 99,8%- os megoszlási viszonyszámmal a KKV-szektor aránya kiemelkedően magas. A foglalkoztatási adatokat figyelembe véve is jelentős szerepük van, hiszen e szektorban vállal munkát a foglalkoztatottak 70,8%-a, továbbá a mikro-, kis- és középvállalatok állították elő a hozzáadott érték 53,9%-át (European Commission 2014a). Ezt szemlélteti az 1. ábra. 1. ábra: KKV-k Magyarországon alapadatok Forrás: European Commission 2014a A 2014-es Small Business Act jelentés szerint Magyarország a Vállalkozói szellem, a Készségek és innováció, a Nemzetköziesedés, a Környezet és a Második esély területeken van lemaradva az Európai Unió átlagától. A Vállalkozói szellem terén jelentkező hátrány egyik oka, hogy a hazai iskolarendszer nem nevel vállalkozói szemléletre. A válaszadók közel háromnegyede szerint egy sikeres vállalkozó a társadalomban magas státuszt tölt be, ennek ellenére a vállalkozás csak 45,7%-nál minősült kívánatos pályának. Érdemes lesz megfigyelnünk ezen mutatók értékét a vizsgált országokban, hiszen a különböző kulturális kontextusokban ez jelentősen eltérő értékeket vehet fel. Ezen felül a vállalkozói szellemre
4 irányuló médiafigyelem is azon területek közé tartozik, amely az EU átlagától jelentősen elmarad. A Készségek és innováció tekintetében Magyarország jelentősen le van maradva versenytársaihoz és az EU átlagához képest is. Ennek oka, hogy a magyar KKV-k nagyon kevés innovációt hajtanak végre, nem használják ki az ICT nyújtotta lehetőségeket (Online beszerzés és értékesítés), valamint az alkalmazottaknak nyújtott képzések arányában is lemaradás tapasztalható. A Nemzetköziesedés vonatkozásában kiemelhető, hogy a külkereskedelmi tevékenységhez, legyen szó akár exportról, akár importról sok időre és dokumentumra van szükség, amelyek a nemzetközi tevékenység adminisztratív korlátai közé sorolandók. Többek közt ennek köszönhető, hogy az EU 28 tagállamának átlagához képest kevés magyarországi KKV folytat EU-n kívüli külkereskedelmi tevékenységet. Pozitív jelenség ugyanakkor, hogy az export és import költségei Magyarországon alacsonyabbak az átlagos szinttől. A Környezet területén történő gyenge szereplés oka az, hogy a KKV-k között nagyon kevés (10%) forgalmaz zöld terméket vagy szolgáltatást, az Európai Unióban ezen arány 26%. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy azon vállalkozások aránya meghaladja az uniós átlagot, melyek árbevételének több, mint 50%-a zöld termékek vagy szolgáltatások értékesítéséből származik. Ennek oka az, hogy a zöld termékekkel foglalkozó vállalkozások erőteljesen szakosodtak, így szinte kizárólag ilyen termékeket forgalmaznak (European Commission 2014a). A Második esély elnevezésű pillér esetén a kudarctól való félelem és az újrakezdés támogatásának alacsony szintje és a fizetésképtelenség rendezésének költsége azok, amelyek messze elmaradnak az átlagos értéktől. Előbbi területen, a kudarctól való félelem esetében is érdemes megnézni versenytársainkhoz képest jelentkező a kulturális különbségeket, érdekes vizsgálni, hogy magyar sajátosság-e az újrakezdési pesszimizmus. A bemutatott területeket összefoglalva mutatja a 2. ábra: 2. ábra: KKV-k Magyarországon SBA-profil Forrás: European Commission 2014a
5 5. KKV-k Romániában A romániai KKV-szektor szerkezete hasonló a Magyarországon találhatóhoz. Azt azonban ki lehet emelni, hogy a másik két országhoz képest a mikrovállalkozások aránya alacsonyabb, itt a megoszlást tekintve magasabb a kis- és középvállalatok aránya. A foglalkoztatás közel egyenlően oszlik meg a KKV-szektorban, azonban itt is kiemelhető a nagyvállalatok foglalkoztatásának magas szintje (33,3%). A vizsgált országokhoz és az EU átlagához képest Romániában a legalacsonyabb a KKV-szektor aránya a hozzáadott érték termelésben, melynek oka többek közt a nagyvállalatok a vizsgált országoktól erőteljesebb szerepvállalásában keresendő. A pontos adatokat a 3. ábra mutatja: 3. ábra: KKV-k Romániában - alapadatok Forrás: European Commission 2014b A SBA-jelentés Románia esetében is rávilágít a gyengeségekre, amelyek közül a Nemzetköziesedés, a Készségek és innováció, az Egységes piac és a Hatékony közigazgatás emelhető ki. Meg kell jegyezni, hogy a Magyarország gyengeségeként jelentkező Vállalkozói szellem a romániai KKV-szektorban erősségként jelentkezik, melynek legfőbb oka az vállalkozói létre történő nevelés és ennek kívánatossága. A kudarctól való félelem nem jelent problémát a romániai vállalkozási kedv szempontjából. A Nemzetköziesedést mérő összes indikátor elmarad az EU átlagától. Magyarországhoz hasonlóan a külkereskedelem idő- és adminisztrációs igényei jelentősen rontják a KKVszektor export és import lehetőségét. Magyarországgal ellentétben a külkereskedelem költségei tovább nehezítik a szektor nemzetközi gazdasági tevékenységét. A Készségek és innováció Magyarországon és Romániában is egyértelműen gyengeségként jelentkezik. A romániai mutatók egyike sem éri el az unió átlagát e területen sem, sőt közülük több messze elmarad ettől a szinttől. Kiemelten problémás területként értékelhető a vállalkozások gyenge innovációs teljesítménye. Érdekes, hogy a termék- vagy eljárási innovációt bevezető KKV-k aránya Romániában 13,17%, míg az EU-ban ez 38,44%. A vizsgált országok között a romániai vállalatok biztosítanak a legkisebb arányban képzést az alkalmazottaknak, ez csupán 24%, összehasonlításképpen Magyarországon 49%, Szlovákiában 69%, az EU tagországaiban átlagosan 66% ennek aránya. Az Egységes piac pillér területén elért gyengébb helyezés oka egyértelműen az egységes piacra vonatkozó, még át nem ültetett irányelvek magas számában keresendő. A Hatékony közigazgatás területén, amely egyébként a Világgazdasági Fórum szerint is a versenyképesség egyik kiemelten problémás faktora (WEF 2014), az adófizetések magas száma terheli jelentősen a Romániában működő vállalkozásokat, ennek száma 39 adófizetés/év, az EU-s 12,54-es átlagához képest. Romániában a KKV-k és az adóhatóság közti online kapcsolattartás alacsony aránya miatti személyes ügyintézési igény további jelentős terhet ró ezen szektor vállalkozásaira.
6 6. KKV-k Szlovákiában 4. ábra: KKV-k Romániában SBA-profil Forrás: European Commission 2014b Szlovákiában a mikrovállalkozások aránya igen magas (95,8%). Magyarországhoz hasonlóan a KKV-szektorban nagyon alacsony a középvállalkozások száma, a nagyvállalatok pedig a többi országhoz képest kisebb arányban vannak jelen. Összességében kijelenthető, hogy a szlovákiai KKV-szektor szerepe a legjelentősebb a vizsgált országok közül, hiszen nemcsak a vállalkozások számát tekintve, hanem a foglalkoztatásban és hozzáadott érték teremtésben betöltött funkciója is a leghangsúlyosabb, A foglalkoztatottak 72,2%-a dolgozik KKV-nál és Szlovákiában e szektor állította elő a hozzáadott érték 64,6%-át. 5. ábra: KKV-k Szlovákiában alapadatok Forrás: European Commission 2014c A szlovákiai KKV-szektor több, a SBA-jelentésben szereplő mutatójának értéke az uniós átlag szintjén van. Ennek ellenére a legnagyobb probléma ebben az országban is a Nemzetköziesedéssel és a Hatékony közigazgatással van, további gyengeséget jelentő területként azonosítható a Második esély, vagyis az újrakezdési lehetőség. A Nemzetköziesedésben rejlő problémák általánosak a vizsgált országokban. Szlovákia azonban még gyengébb teljesítményt nyújt e területen, hiszen minden mutató tekintetében jelentősen elmarad az EU-28 átlagától, így az export és import magas költségei, a magas adminisztrációs és időszükséglet terén is. Mindez az EU-n kívülre exportáló vagy onnan importáló vállalkozások alacsony nagyon arányán is érzékelhető.
7 A Hatékony közigazgatás hiánya ismételten egy régióra jellemző jelentség. Szlovákiában a vállalkozás indításához szükséges idő 10 nap, ami messze a 4,2 napos EU-s átlag érték felett van (Magyarország 2 nap, Románia 3 nap). A vizsgált országokban, így Szlovákiában is a kormányzati szabályozás terhét a vállalkozások igen magasnak érzékelik. A Második esély tekintetében a magyarországi adatokkal ellentétben nem a kudarctól való félelemben nyilvánul meg az ország gyenge teljesítménye, hanem az újrakezdés jogalkotási környezete terén jelentkezik, így a fizetésképtelenség rendezésének idejében, valamint annak költségvonzatában. Az ország SBA-profilját mutatja a 6. ábra: 6. ábra: KKV-k Szlovákiában SBA-profil Forrás: European Commission 2014c 7. A KKV-k versenyképességét befolyásoló kiemelt tényezők Mindezek alapján a KKV-k (nemzetközi) versenyképességének betöltésének szempontjából kiemelhető sajátosságai, lehetőségei és veszélyei a vizsgált országokban: Klaszterek színvonala, tudásáramlás: az információknak és tudásnak kiemelt szerepe van a versenyképesség szempontjából. Sajnos ezen a területen a kisvállalatok meglehetősen le vannak maradva, az információk és a tudás megosztása való igény alacsony, a tudással való hatékony gazdálkodás nem biztosított. Ez szintén összefügg az Entrepreneurship 2020 Action Plan-nel is, hiszen a tudásmenedzsment nem árbevétel és tőkeerő, hanem ismeret kérdése. Földrajzi adottság és infrastruktúra: a nemzetközi logisztikai rendszerbe történő csatlakozás lehetősége és színvonala is befolyásolja a nemzetközi versenyképességet, hiszen a közúti és kötöttpályás áruszállítás lehetősége jelentősen javítja az exportorientációt, a kizárólag légi és vízi szállítmányozás lehetőségének speciális jellege a kisvállalatokat hátrányosan érinti. Innovatív megoldások: Magyarország a Global Innovation Index 2014 éves jelentésben a 35. helyet foglalja el a 143 vizsgált ország közül, megelőzve a 37. Szlovákiát és az 55. Romániát (GII 2014). A WEF ös versenyképességi jelentésében az innovációs pillérét tekintve szélsőséges helyezéseket ért el Magyarország. A vállalatok K+F
8 ráfordításai alapján a 96. helyet kapta a 144 országból, Szlovákia 78., Románia a 65. A tudományos kutatóintézetek minőségében Magyarország az előkelő 23. helyen végzett, addig Szlovákia a 65., Románia az 55. pozíciót foglalja el (WEF 2014). Ez is alátámasztja a gyakran hangoztatott javaslatot, mely szerint a K+F-re több figyelmet kell fordítani KKV szinten is, akár gazdaságpolitikai ösztönzők segítségével. A telekommunikáció és információ technológia területe pedig kiemelten fontos a K+F és az innovatív megoldások nemzetközivé válásában (Virgil Georgeta 2012). Üzleti tervezés színvonala: a vállalkozói gyakorlatban a reális üzleti tervek készítése nem prioritás, gyakran a tényadatokhoz kerül igazításra a korábbi üzleti terv. Ezáltal a vezetési funkciók között következetlenség jelenik meg, hiszen a tényadatok összevetése a tervadatokkal irreális eredményhez vezet, az ellenőrzési funkció hatékonyságát veszti. Környezeti hatás: az expanziós kényszer gyakran az anyaország kockázatának következménye. Ha a társadalmi, gazdasági vagy politikai környezet kedvezőtlenül befolyásolja a vállalat működését vagy fejlődését, akkor gyakran megjelenik a külföldi tőkebefektetés lehetősége (Nógrád megyei vállalkozók befektetései a határos Szlovákiában a kedvezőbbnek ítélt gazdasági feltételek miatt). Ellátási lánc kiterjedtsége: korábban már tárgyalva lett, hogy kisvállalkozások esetén a nemzetközi szerep betöltéséhez lehetőség az ellátási láncba történő csatlakozás. Épp ezen okból kifolyólag bizonyos (elsősorban termelő) kis- és középvállalatoknak érdeke lehetne, hogy multinacionális vállalatok Magyarországon fektessenek be egy gyáregység kialakításába, így lehetőséget teremtve nekik abban, hogy a csatlakozzanak a beszállítói hálózatukba. Ugyanakkor a multinacionális vállalatok és egy hazai kisvállalkozás között kialakuló aszimmetrikusan dependens viszony csak rövidtávon lehet kedvező a kisvállalkozás és a nemzetgazdaság szempontjából nézve is. Lánctartozás, késedelmes fizetés: A nagy cégektől való egyenlőtlen függés egyértelműen a multinacionális vállalatoknak kedvez. Ezt az előnyt kihasználva, gyakran az üzleti etikát teljes mértékben felrúgva, késve fizetik ki a beszállítókat, amelyek sokszor a KKV-szektorból kerülnek ki. Egy-egy ilyen késedelmes fizetés a kisvállalkozásnál olyan likviditási problémákhoz vezethet, amely a vállalkozás működését fenyegeti, hiszen hiába a jövedelmezőség, ha a likviditás hiánya miatt a csőd szélére kerül. Meg kell jegyezni azt is, hogy gyakran találkozhatunk az állami intézmények késedelmes fizetésének jelenségével, azonban a vállalkozások az állam felé szigorúan betartatott időpontok szerint kötelesek eleget tenni az adó és járulék befizetésekkel. A kicsik vállalkozási kedvét és a korábban említett likviditását is fenyegeti ez a probléma, amelyet ebben a speciális esetben maga az állam generál. Új forrás bevonásának lehetősége: a külső forrásokhoz való hozzáférés a KKVszektorban továbbra is problémát jelent. A bankok nem részesítik előnyben a kockázatosnak ítélt kisvállalkozásokat. Ez összefüggésben van a korábban említett irreális üzleti tervekkel. A pénzintézetek ugyanis igen szigorúan veszik és vizsgálják annak formai követelményét és reális, tényadatokra támaszkodó, megvalósítható tartalmát. Dallago (2011) tanulmányában kritikus területként jelentkezik a forrásbevonás Magyarországon, továbbá a Világgazdasági Fórum szerint is ez a vállalkozási tevékenység egyik legproblémásabb faktora Magyarországon és Romániában egyaránt. (WEF 2014). Nyelvismeret: bár a vállalkozói ismeretek fejlesztési igénye már megjelent korábban, mégis különös figyelmet és külön tételt igényel a nyelvismeret. Mikro- és kisvállalkozásoknál ez is korlátozó tényező lehet. Általában a veszélyekre koncentrálunk, pedig lehetőségként is felfogható a Magyarország történelmi és földrajzi adottságaiból fakadó sajátosságok (határon túli magyarok foglalkoztatása, akik gyakran legalább két anyanyelvi szintű nyelvismerettel
9 rendelkeznek). Mindez a regionális problémaként jelentkező Nemzetköziesedés szempontjából lehet fontos tényező. 8. Összefoglalás és következtetések A régió vizsgált országainak KKV-szektorában több közös metszet is található a gyengeségek terén. A Nemzetköziesedés bizonyult annak a területnek, amelyben a SBA-jelentések szerint mindhárom ország az uniós átlag alatti eredményt ért el, így ez külön figyelmet érdemel. Mint arra korábban is utaltam, értelmezésemben nem feltétlenül szükséges egy kisvállalkozásnak a nemzetközi porondon való megmérettetés és expanzió. A gazdasági szereplők számára az a legkedvezőbb állapot, ha nem zárják el előlük a külgazdasági nyitás lehetőségét. Ez nem az egyetlen út, nem egy szükséges feltétel a versenyképesség szempontjából, hanem egy lehetőség a szektor eredményességéhez. Magyarország esetében az Egységes piacon elért eredmény kedvező, így a hazai KKV-k az EU-s csatlakozásból adódó lehetőségeket e téren (EU-n belüli export, import) jól kihasználták. A Nemzetköziesedésre való koncentrálás helyett az országoknak elsősorban a Készségek és innováció területére kellene összpontosítaniuk, hiszen ez olyan terület, ami hosszú távú versenyképességi előnnyel járhat akár nemzetközi, akár nemzeti porondon. Ennek fejlesztése érdekében az államnak ösztönöznie kell a KKV-k kutatás-fejlesztési tevékenységét, a legmodernebb technológiákhoz való hozzáférést, valamint a szakemberek folyamatos továbbképzésének lehetőségét. A Vállalkozói szellem terén a vállalkozói pálya kívánatosabbá tétele, a vállalkozói szellemű hozzáállás fejlesztése vált szükségessé. Az Európai Bizottság elkötelezettsége a vállalkozások, kiemelten a kis- és középvállalkozások fejlesztése vonatkozásában mindenképp üdvözlendő. A versenyképességük javítása iránt nemzetközösségi és nemzeti szinten is elkötelezettségnek kell mutatkoznia, így építve Csath Magdolna (2013) megállapítására, mely szerint a KKV-k menthetik meg Európát!.
10 Irodalomjegyzék Axelsson, B. - Easton, G. (1992): Industrial Networks: A View of Reality. Routledge, London Ciszewska-Mlinarić, Mariola - Mlinarić, Franjo (2010): Small Firms in a Small Country: Managerial Factors, Internationalization and Performance of Slovenian SMEs. Managing Global Transitions: International Research Journal. 8 (3): Csath, Magdolna (2013): Honnan, hová?. Kairosz Kiadó. Dallago, Bruno (2011): SME Policy and Competitiveness in Hungary. International Journal of Entrepreneurship and Small Business. 13 (3): European Commission (2014a): Enterprise and Industry SBA Fact Sheet 2014 HUNGARY. European Commission (2014b): Enterprise and Industry SBA Fact Sheet 2014 ROMANIA. European Commission (2014c): Enterprise and Industry SBA Fact Sheet 2014 SLOVAKIA. European Commission (2013): Entrepreneurship 2020 Action Plan. Global Innovation Index Report (2014) Cornell University, INSEAD, WIPO. GKI Gazdaságkutató ZRt. (2009): A mikro-, kis és közepes vállalatok növekedésének feltételei. GKI Gazdaságkutató Budapest IMD - Institute for Management Development (2005): World Competitiveness Yearbook. IMD International, Lausanne. IMD - Institute for Management Development (2014): World Competitiveness Yearbook. IMD International, Lausanne. Incze, Emma (2005): A vállalatok nemzetközi terjeszkedésének jellemzői. Versenyben a világgal című kutatás 18. sz. műhelytanulmány. Virgil, Gherghina - Georgeta, Gherghina (2012): Internationalization in Technologies and Innovation Sectors. Analele Universitatii Maritime Constanta. 13 (17): Zahra, Shaker A., Ireland, D.R., Hitt M.A. (2000): International Expansion by New Venture Firms: International Diversity, Mode of Market Entry, Technological Learning and Performance. Academy of Management Journal 43 (5): WEF - World Economic Forum (2014): Global Competitiveness Report. Geneva, Switzerland.
f nnt artható gazdaságot
A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor
Részletesebben% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
RészletesebbenMagyarország helyzetének változása a régiós versenyben
Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben A Versenyképességi évkönyv 216 bemutatása Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel c. workshop 216. március 29. Udvardi Attila Kutatásvezető GKI
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A versenyképes üzleti környezet kialakításának kormányzati feladatai Prof. Dr. Csath Magdolna Györpál Tünde Nagy Balázs
RészletesebbenF L U E N T U. Nemzetközi gazdaság- és társadalomtudományi folyóirat International journal of Economic and Social Sciences. 2015. II. évfolyam 3.
F L U E N T U M Nemzetközi gazdaság- és társadalomtudományi folyóirat International journal of Economic and Social Sciences 2015. II. évfolyam 3. szám ISSN 2064-6356 www.fluentum.hu A KÁRPÁT-MEDENCE REGIONÁLIS
RészletesebbenVersenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok
Innováció 2012-ben Lehetőségek és finanszírozási források a hazai közép- és nagyvállalatok számára Joint Venture Szövetség Versenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok
RészletesebbenHazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára
RészletesebbenA Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015
A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
RészletesebbenA globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében
A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében Döbrönte Katalin PhD hallgató, ELTE Földtudományi Doktori
RészletesebbenA hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban
A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti
RészletesebbenTájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság
RészletesebbenKitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14.
Kitörési pontok a vállalkozások számára 2012. június 14. Forrás: Aveco, NGM A Bizottság közzétette tavaszi 2012. és 2013. évre vonatkozó gazdasági előrejelzéseit. Mindkét évben 3 százalékos szint alá becsülve
RészletesebbenHogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások
Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó
RészletesebbenA KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN
A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN
RészletesebbenÚj kihívások az uniós források felhasználásában
Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:
RészletesebbenIntelligens szakosodás szerepe a regionális tervezésben Romániában. Gyulai Tamás, EEN szakértő Tehimpuls - Temesvár
Intelligens szakosodás szerepe a regionális tervezésben Romániában Gyulai Tamás, EEN szakértő Tehimpuls - Temesvár Tartalmi áttekintés Az S3 folyamat környezete Romániában Az S3 folyamat szakmai háttere
RészletesebbenA kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság
A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet
RészletesebbenKülkereskedelem és innováció
Külkereskedelem és innováció Mit tudnak a közgazdászok és azt hogyan lehet(ne) felhasználni Magyarországon? Békés Gábor, PhD MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Közép-európai Egyetem Portfolio.hu EXPORT
RészletesebbenAz élelmiszeripar jelene, jövője
Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:
RészletesebbenAz új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag
Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb
RészletesebbenCsongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.
Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenAz Európai Unió KKV politikája. Small Business Act
Az Európai Unió KKV politikája Small Business Act Európai KKV hét Magyarországon Székesfehérvár, 2011. október 7. Németh István, Európai Bizottság Miért fontosak a KKV-k? Tőzsdén jegyzett Nagy Közepes
RészletesebbenRegionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció
Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozás az EU-ban tanulmányokhoz
III. évfolyam GM/VSZ BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozás az EU-ban tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vállalkozás az EU-ban Tanszék: Vállalkozás és Emberi
RészletesebbenVersenyképes Közép-Magyarország Operatív Program
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív
RészletesebbenI 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03.
I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME projekt Introducing Innovation Inside SMEs Innovációs technikák ismertetése
RészletesebbenFejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás
Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenGazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök
Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenHAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN
NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató
RészletesebbenMég van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe
Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló. prioritás azonosító jele neve keretösszege (Mrd Ft) GINOP-..-8
RészletesebbenA Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
RészletesebbenÚj lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön
Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás
RészletesebbenA KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia
A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes
RészletesebbenAz operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.
Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak
RészletesebbenLogisztika és versenyképesség Magyarországon
Közlekedésfejlesztés Magyarországon Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Logisztika és versenyképesség Magyarországon Chikán Attila Egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Elnök, Magyar Logisztikai,
RészletesebbenPROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései
APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere
Részletesebbenziesedése az informáci
NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 208. évre szóló éves fejlesztési kerete. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló. prioritás azonosító jele neve keretösszege
RészletesebbenGINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban
RészletesebbenInnovációs fordulat előtt
Innovációs fordulat előtt Dr. Nikodémus Antal, főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály 2012. március 22. Az előadás szerkezete: II.Az ipari közlegelők szerepe III.Uniós
RészletesebbenMelyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013
Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és
RészletesebbenPÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenA versenyképesség és a vállalkozói környezet kérdései Szlovákiában
Selye János Egyetem A versenyképesség és a vállalkozói környezet kérdései Szlovákiában PhDr. Antalík Imre Ing. Šeben Zoltán, PhD. 2014. október 30. BUDAPEST Az előadás tartalma: A versenyképesség fogalmának
RészletesebbenÚj kihívások az innovációban: szervezeti innovációk és versenyképesség
Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi, regionális és makrogazdasági hatásainak komplex vizsgálata és modellezése - TÁMOP 4.2.2 A
RészletesebbenVállalati versenyképesség és állami költségvetés
Vállalati versenyképesség és állami költségvetés Chikán Attila Czakó Erzsébet BCE GTK Versenyképesség Kutató Központ Budapest, 2014. szeptember 30. 2 Gondolatmenet 1. A Versenyképesség Kutató Központról
RészletesebbenInnováció kicsiben és nagyban az állam szerepe a támogatásban
Innováció kicsiben és nagyban az állam szerepe a támogatásban Vállalkozónői utak a 21. sz. elején: Tanulás, Tudás, Innováció 2008. Március 6. Dr. Vass Ilona, Elnökhelyettes Nemzeti Kutatási és Technológiai
RészletesebbenVállalkozásfejlesztési Program
Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek
RészletesebbenKFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete
KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:
RészletesebbenMás szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010
Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József
RészletesebbenA fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
RészletesebbenTerületfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében
Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági
RészletesebbenReaching the Lost Generation
Alapozó háttértanulmány Reaching the Lost Generation A tanulmány a Reaching the Lost Generation című, nemzetközi projekt tevékenységeit kívánja tényekkel és gondolatokkal megalapozni. A projekt központi
RészletesebbenInnováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes
Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció
RészletesebbenGAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés
RészletesebbenProf. Dr. Csath Magdolna Emberarcú versenyképesség
Prof. Dr. Csath Magdolna Emberarcú versenyképesség Ludovika Szabadegyetem Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2015. március 31. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. De van-e különbség a nemzeti és a nemzetközi versenyképesség
RészletesebbenNemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért
Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network
RészletesebbenKi tud többet klaszterül?
Ki tud többet klaszterül? Lenkey Péter (fejlesztési igazgató, ) Quo vadis Technopolis Konferencia Klaszter workshop Miskolc, 2008.10.15. Egy nyelvet beszélünk? Nyelvvizsga bizonyítvány, de milyen nyelven?
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős
RészletesebbenA magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái versenyképességi szemléletben
Magyarország növekedési kilátásai MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái versenyképességi szemléletben Chikán Attila igazgató Budapesti Corvinus Egyetem
RészletesebbenLogisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére
Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére Egy magyar empirikus kutatás eredményei Fodor Zita 2005. október 27. Bevezetés Általános tendencia,
RészletesebbenA HAZAI KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR JÖVŐKÉPE HÁROM VÁROSTÉRSÉGBEN. Horeczki Réka. Dualitások a regionális tudományban XV.
Mosonmagyaróvár, 2017. október 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az NKFI-115577 A hazai középvállalati szektor szerepe az ipar területi versenyképességében kutatási projekt támogatja. A HAZAI
RészletesebbenHONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK?
HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? Prof. Dr. Csath Magdolna Szent István Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdász Klub Sopron 2013. szeptember 10. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Ábrák 3.
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete Prioritás Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege (Mrd Ft) Felhívás meghirdetésének módja Felhívás
RészletesebbenVállalkozásfejlesztési pályázatok 2012
Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés
RészletesebbenErősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon
Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak
RészletesebbenFinanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
RészletesebbenGazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
RészletesebbenOTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.
OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív
RészletesebbenA B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március
1. melléklet az 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozathoz A GINOP éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege
RészletesebbenTitle. Enterprise Europe Network. Sub-title 2010.06.17. Papp Andrea Aida PLACE PARTNER S LOGO HERE. European Commission Enterprise and Industry
Title Enterprise Europe Network Sub-title 2010.06.17. Papp Andrea Aida PLACE PARTNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network Jogi háttér CIP (Competitiveness and
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenAz MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében
Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k
RészletesebbenKkv problémák: eltér hangsúlyok
Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói
RészletesebbenBeruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.
Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által
RészletesebbenAZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN. Pomázi Gyula
AZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN Pomázi Gyula 2019.06.20. 2 Szakpolitikai és fejlesztéspolitikai paradigma váltás 3 A gazdaság versenyképességének további fokozása mögötti
RészletesebbenMagyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.
Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük
RészletesebbenAutóbusz Klaszter Bemutatkozás
Autóbuszgyártó Klaszter Budapest, 2010 augusztus 9. Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Magyar Autóbuszgyártó Klaszter 2010 áprilisában 31 magyar vállalat és a Budapesti Műszaki Egyetem Járműgyártás tanszéke
RészletesebbenVÁLLALKOZZ TUDATOSAN! ORSZÁGOS VÁLLALKOZÓI MENTORPROGRAM BEMUTATÁSA
VÁLLALKOZZ TUDATOSAN! ORSZÁGOS VÁLLALKOZÓI MENTORPROGRAM BEMUTATÁSA Külgazdasági évnyitó konferencia 2019. 03. 06., Novotel Budapest Centrum A kkv-k nemzetköziesítésének jelentősége A magyar gazdaság fő
Részletesebben2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
RészletesebbenNemzeti Klaszter Konferencia
Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak
RészletesebbenIntelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)
Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!
RészletesebbenVállalkozásfejlesztési eszközök: esélyek és lehetőségek
Dr. Nagy Miklós ügyvezető igazgató MÁV Beszállítói Roadshow Eger, 2012. május 8. Vállalkozásfejlesztési eszközök: esélyek és lehetőségek Tartalom 1. MÁV piactér fejlesztésének céljai és vállalkozásfejlesztési
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály
RészletesebbenÉlelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési
RészletesebbenMegbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették
Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH
Részletesebben50. Közgazdász-vándorgyűlés, MKT. Czakó Erzsébet
A hazai cégek nemzetközivé válása kényszerek, sikerreceptek és lehetőségek 50. Közgazdász-vándorgyűlés, MKT Átalakulás és konszolidáció a magyar gazdaságban és gazdaságirányításban Czakó Erzsébet Eger,
RészletesebbenMagyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések
Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet
RészletesebbenRegionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata
Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói
RészletesebbenTitle. Kkv-k az Egyesült Királyságban és a közbeszerzés. Sub-title Toni Saraiva EISC Ltd / Enterprise Europe Network PLACE PARTNER S LOGO HERE
Kkv-k az Egyesült Királyságban és a közbeszerzés Title Sub-title Toni Saraiva EISC Ltd / Enterprise Europe Network PLACE PARTNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry The Enterprise Europe
Részletesebben