A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI KKV-K HELYZETE ÉS NEMZETKÖZI SZEREPE 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI KKV-K HELYZETE ÉS NEMZETKÖZI SZEREPE 1"

Átírás

1 A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI KKV-K HELYZETE ÉS NEMZETKÖZI SZEREPE 1 Nagy Balázs, PhD-hallgató Nyugat-magyarországi Egyetem Absztrakt A KKV-szektor jelentőségét a vállalkozások száma, részvételük a foglalkoztatásban és hozzáadott érték termelésben is bizonyítja. A tanulmány keresi azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a kis- és középvállalatok versenyképességét, azt hogy mely területek kiemelkedően fontosak a magyar, román és szlovák KKV-k sikeressége szempontjából. Magyarország után a régió e két országában él a legnagyobb lélekszámú magyar nemzetiségű lakosság, így kiemelt hatással van rájuk az adott ország kisvállalkozási ökoszisztémája. A tanulmányban ismertetésre kerülnek azok a tényezők, amelyek miatt a KKV-k kiemelt figyelmet érdemelnek, amelyek hozzájárulhatnak a versenyképességük javításához, valamint amelyeket mindenképp fejleszteni szükséges. 1. Bevezetés A 2013-ban kiadott Entrepreneurship 2020 Action Plan szerint a foglalkoztatás növeléséhez, valamint a gazdasági növekedés újraindításához több vállalkozásra van szükség (European Commission 2013), az új vállalkozások közt a KKV-szektor jelentős szereppel bír Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt. A Vállalkozás 2020 Cselekvési Terv a következő három pillérre épül: a vállalkozói ismeretek oktatása és a képzés fejlesztése; a megfelelő üzleti környezet megteremtése; példaképek állítása és meghatározott csoportok megszólítása (European Commission 2013). Ezen intézkedések a versenyképesség javítását célozzák meg, mellyel a kis- és középvállalatok ki tudják aknázni az Európai Uniós csatlakozásból származó lehetőségeket. A hazai kis- és középvállalatok csak kismértékben kötelezték el magukat a nemzetközi piac iránt (Incze 2005), jellemzően fenyegetésként élik meg a globalizáció folyamatát és a multi- és transznacionális vállalatok megjelenését a hazai piacon. 2. A KKV-k nemzetközi szerepe A KKV-k kapcsán gyakran felmerülő kérdés, hogy vajon kizárólag országhatárokon belüli működésre vannak predesztinálva? Zahra szerint a nemzetközi dimenzió elérése nem csak lehetőség, hanem egy szükséges lépés ahhoz, hogy hosszútávon biztosított legyen a vállalkozás növekedése (Zahra et al. 2000). A nemzetközi növekedés szempontjából hangsúlyos szerepe van a vállalatok egymással és más szervezetekkel történő együttműködésének, e tényező fontosabb lehet, mint a vállalat specifikus előny (Axelsson - Easton 1992). Dallago (2011) a magyar KKV-szektor versenyképességének vizsgálata során az üzleti környezetet, az emberi erőforrást, a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutást és a nemzetközi piacokra való lépés korlátait emelte ki, mint kritikus aspektusokat. E korlátozó tényezők között szerepel a külpiacok elemzésének hiánya, a külföldi üzleti lehetőségek 1 A kutatás a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány támogatásával valósult meg.

2 azonosítása, a szokatlan, ismeretlen export tevékenység és az azzal járó papírmunka. Pedig a külpiacok naprakész ismerete kiemelten fontos terület, mely megjelenik az Entrepreneurship 2020 Action Plan-ben is, mint vállalkozói ismeretek fejlesztése. Ez magában foglalja az igényt a külpiaci ismeretek fejlesztésére, valamint az információk és az abból képzett tudás minőségének emelését. Más kutatók is a menedzsment nemzetköziesedéssel kapcsolatos ismereteiben látják a KKV-k nemzetközivé válásának egy fontos tényezőjét (Ciszewska- Mlinarić - Mlinarić 2010). Ez lehet akár gazdaságpolitikai célkitűzés is, amely cél elérésének széles körben alkalmazott eszköze az export támogatása (GKI 2009). A vállalatok nemzetközi szerepének betöltésére több lehetőség is kínálkozik. Ietto-Gilles szerint a vállalat nemzetközi piacra lépésének kategóriái (Ietto-Gilles 2005): külföldi tőkebefektetés vagy nemzetközi termelés exportálás cégek közötti közös partnerség alvállalkozói viszony licence franchise A nemzetközi gazdasági szerep betöltése tehát megvalósul abban az esetben is, amennyiben a vállalkozás (legyen szó akár mikro-, akár nagyvállalatról) csatlakozik egy olyan ellátási lánchoz, mely termelése exportban érvényesül, ez a szekunder-hatás. Így a kisvállalkozásoknak lehetősége nyílik egy beszállítói hálózatban való részvételre, vagyis termékét nem ő, hanem egy másik vállalkozás viszi a nemzetközi piacra. A KKV-k elsősorban nem a külföldi tőkebefektetéssel, hanem e szekunder kategóriák (franchise, licence, partnerség, alvállalkozói viszony) valamelyikével tudják érvényesíteni nemzetközi szerepüket. Így értelmezésemben nem kötelezően elérendő cél egy kisvállalkozás számára a nemzetközi expanzió, prosperitásuk nem exporthoz vagy külföldi befektetésekhez kötött. Amennyiben a vállalat a lokális értékekre épít és a helyi kereslet kielégítését célozza meg, abban az esetben is lehet versenyképes és sikeres, továbbá mindez hozzájárulhat a nemzeti szintű problémák megoldásához (például munkanélküliség). Horváth (2001 p.205) a versenyképességet három részre bontja: A gyakorlatias - felfogás szerint a versenyképesség a cégek adaptálási képességét jelenti; azt, hogyan tudják a máshol sikeres technikai és szervezeti megoldásokat, a legjobb gyakorlatot átvenni (benchmarking). Ekkor a régió és az ország versenyképessége az ott működő cégek adaptálási képességeinek összességétől függ. A környezeti/rendszer - felfogás szerint a versenyképesség azt jelenti, hogy a vállalat hogyan tudja optimalizálni gazdasági környezetének, azaz gazdasági bázisának elemeit (tőke- és munkapiac, inputok minősége, infrastruktúra). Ekkor az a régió, illetve ország versenyképes, amelyik az ott működő domináns iparágak, vállalatok számára szükséges magas színvonalú gazdasági bázist képes biztosítani. A tőkefejlesztés - felfogás szerint a versenyképesség azt jelenti, hogyan tudja egy vállalat, ágazat akkumulálni a humán és fizikai tőkét, fejleszteni a technológiát. Egy régió vagy ország akkor versenyképes, ha vonzza a befektetéseket, olyan új termelő telephelyek és szolgáltatási tevékenységek létrehozatalát, amelyek nagy, főleg nemzetközi vállalatokhoz kapcsolódnak. Ezek alapján a külföldi tőke modernizációban betöltött szerepének kiemelt jelentősége van, sőt az IMD által 2005-ben megfogalmazott versenyképességi aranyszabály közül az ötödik

3 így szól: Fejlesztd az agresszivitást a nemzetközi piacokon, valamint a vonzerőt a külföldi közvetlen tőkebefektetések számára (IMD 2005 p.615). Ez összhangban van Horváth tőkefejlesztés - felfogású versenyképességi csoportjával. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy ezen versenyképességi aranyszabály a 2014-es Versenyképességi Évkönyvben már nem szerepel, helyette a középvállalkozások technológiafejlesztése és exportorientációja került be (IMD 2014). Ez is igazolja, hogy az államnak több figyelmet kell fordítania a KKV-szektorra a nemzetközi, világpiaci versenyképesség javítása érdekében. Bár a külföldi közvetlen tőkebefektetéseknek továbbra is fontos szerepe van a modernizációban, azonban nem szabad kizárólag erre a területre összpontosítani, hiszen a hazai fejlesztésű technológiák és innovációk azok, amelyek egy-egy vállalat hosszú távú sikerességét megalapozzák. 3. Az adatok forrása Az elemzés során bemutatásra kerül a vizsgált országok KKV-szektorának helyzete, a legproblémásabb területek kiemelten jelennek meg. Az aktuális helyzet felmérése az Európai Bizottság által kiadott éves SBA-jelentés (Small Business Act kisvállalkozói intézkedéscsomag) alapján történik. Ezen jelentés az aktuális tendenciákat és nemzeti politikák KKV-kat érintő hatásait elemzi, így hiteles adatokat, információkat nyújt a régió KKV-szektoráról. 4. KKV-k Magyarországon E komplex témakör megismeréséhez szükséges a hazai KKV-szektor struktúrájának elemzése. Magyarországon található a legtöbb vállalkozás a vizsgált országok közül, a KKVszektorban működő vállalkozások számát tekintve is a magyar adat a legmagasabb. A hazai vállalkozások létszám-kategóriánkénti megoszlását tekintve a MKV-szektor (mikro-és kisvállalkozások együtt) 99%-ot tesznek ki, míg a középvállalatok aránya 0,8%, így a 99,8%- os megoszlási viszonyszámmal a KKV-szektor aránya kiemelkedően magas. A foglalkoztatási adatokat figyelembe véve is jelentős szerepük van, hiszen e szektorban vállal munkát a foglalkoztatottak 70,8%-a, továbbá a mikro-, kis- és középvállalatok állították elő a hozzáadott érték 53,9%-át (European Commission 2014a). Ezt szemlélteti az 1. ábra. 1. ábra: KKV-k Magyarországon alapadatok Forrás: European Commission 2014a A 2014-es Small Business Act jelentés szerint Magyarország a Vállalkozói szellem, a Készségek és innováció, a Nemzetköziesedés, a Környezet és a Második esély területeken van lemaradva az Európai Unió átlagától. A Vállalkozói szellem terén jelentkező hátrány egyik oka, hogy a hazai iskolarendszer nem nevel vállalkozói szemléletre. A válaszadók közel háromnegyede szerint egy sikeres vállalkozó a társadalomban magas státuszt tölt be, ennek ellenére a vállalkozás csak 45,7%-nál minősült kívánatos pályának. Érdemes lesz megfigyelnünk ezen mutatók értékét a vizsgált országokban, hiszen a különböző kulturális kontextusokban ez jelentősen eltérő értékeket vehet fel. Ezen felül a vállalkozói szellemre

4 irányuló médiafigyelem is azon területek közé tartozik, amely az EU átlagától jelentősen elmarad. A Készségek és innováció tekintetében Magyarország jelentősen le van maradva versenytársaihoz és az EU átlagához képest is. Ennek oka, hogy a magyar KKV-k nagyon kevés innovációt hajtanak végre, nem használják ki az ICT nyújtotta lehetőségeket (Online beszerzés és értékesítés), valamint az alkalmazottaknak nyújtott képzések arányában is lemaradás tapasztalható. A Nemzetköziesedés vonatkozásában kiemelhető, hogy a külkereskedelmi tevékenységhez, legyen szó akár exportról, akár importról sok időre és dokumentumra van szükség, amelyek a nemzetközi tevékenység adminisztratív korlátai közé sorolandók. Többek közt ennek köszönhető, hogy az EU 28 tagállamának átlagához képest kevés magyarországi KKV folytat EU-n kívüli külkereskedelmi tevékenységet. Pozitív jelenség ugyanakkor, hogy az export és import költségei Magyarországon alacsonyabbak az átlagos szinttől. A Környezet területén történő gyenge szereplés oka az, hogy a KKV-k között nagyon kevés (10%) forgalmaz zöld terméket vagy szolgáltatást, az Európai Unióban ezen arány 26%. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy azon vállalkozások aránya meghaladja az uniós átlagot, melyek árbevételének több, mint 50%-a zöld termékek vagy szolgáltatások értékesítéséből származik. Ennek oka az, hogy a zöld termékekkel foglalkozó vállalkozások erőteljesen szakosodtak, így szinte kizárólag ilyen termékeket forgalmaznak (European Commission 2014a). A Második esély elnevezésű pillér esetén a kudarctól való félelem és az újrakezdés támogatásának alacsony szintje és a fizetésképtelenség rendezésének költsége azok, amelyek messze elmaradnak az átlagos értéktől. Előbbi területen, a kudarctól való félelem esetében is érdemes megnézni versenytársainkhoz képest jelentkező a kulturális különbségeket, érdekes vizsgálni, hogy magyar sajátosság-e az újrakezdési pesszimizmus. A bemutatott területeket összefoglalva mutatja a 2. ábra: 2. ábra: KKV-k Magyarországon SBA-profil Forrás: European Commission 2014a

5 5. KKV-k Romániában A romániai KKV-szektor szerkezete hasonló a Magyarországon találhatóhoz. Azt azonban ki lehet emelni, hogy a másik két országhoz képest a mikrovállalkozások aránya alacsonyabb, itt a megoszlást tekintve magasabb a kis- és középvállalatok aránya. A foglalkoztatás közel egyenlően oszlik meg a KKV-szektorban, azonban itt is kiemelhető a nagyvállalatok foglalkoztatásának magas szintje (33,3%). A vizsgált országokhoz és az EU átlagához képest Romániában a legalacsonyabb a KKV-szektor aránya a hozzáadott érték termelésben, melynek oka többek közt a nagyvállalatok a vizsgált országoktól erőteljesebb szerepvállalásában keresendő. A pontos adatokat a 3. ábra mutatja: 3. ábra: KKV-k Romániában - alapadatok Forrás: European Commission 2014b A SBA-jelentés Románia esetében is rávilágít a gyengeségekre, amelyek közül a Nemzetköziesedés, a Készségek és innováció, az Egységes piac és a Hatékony közigazgatás emelhető ki. Meg kell jegyezni, hogy a Magyarország gyengeségeként jelentkező Vállalkozói szellem a romániai KKV-szektorban erősségként jelentkezik, melynek legfőbb oka az vállalkozói létre történő nevelés és ennek kívánatossága. A kudarctól való félelem nem jelent problémát a romániai vállalkozási kedv szempontjából. A Nemzetköziesedést mérő összes indikátor elmarad az EU átlagától. Magyarországhoz hasonlóan a külkereskedelem idő- és adminisztrációs igényei jelentősen rontják a KKVszektor export és import lehetőségét. Magyarországgal ellentétben a külkereskedelem költségei tovább nehezítik a szektor nemzetközi gazdasági tevékenységét. A Készségek és innováció Magyarországon és Romániában is egyértelműen gyengeségként jelentkezik. A romániai mutatók egyike sem éri el az unió átlagát e területen sem, sőt közülük több messze elmarad ettől a szinttől. Kiemelten problémás területként értékelhető a vállalkozások gyenge innovációs teljesítménye. Érdekes, hogy a termék- vagy eljárási innovációt bevezető KKV-k aránya Romániában 13,17%, míg az EU-ban ez 38,44%. A vizsgált országok között a romániai vállalatok biztosítanak a legkisebb arányban képzést az alkalmazottaknak, ez csupán 24%, összehasonlításképpen Magyarországon 49%, Szlovákiában 69%, az EU tagországaiban átlagosan 66% ennek aránya. Az Egységes piac pillér területén elért gyengébb helyezés oka egyértelműen az egységes piacra vonatkozó, még át nem ültetett irányelvek magas számában keresendő. A Hatékony közigazgatás területén, amely egyébként a Világgazdasági Fórum szerint is a versenyképesség egyik kiemelten problémás faktora (WEF 2014), az adófizetések magas száma terheli jelentősen a Romániában működő vállalkozásokat, ennek száma 39 adófizetés/év, az EU-s 12,54-es átlagához képest. Romániában a KKV-k és az adóhatóság közti online kapcsolattartás alacsony aránya miatti személyes ügyintézési igény további jelentős terhet ró ezen szektor vállalkozásaira.

6 6. KKV-k Szlovákiában 4. ábra: KKV-k Romániában SBA-profil Forrás: European Commission 2014b Szlovákiában a mikrovállalkozások aránya igen magas (95,8%). Magyarországhoz hasonlóan a KKV-szektorban nagyon alacsony a középvállalkozások száma, a nagyvállalatok pedig a többi országhoz képest kisebb arányban vannak jelen. Összességében kijelenthető, hogy a szlovákiai KKV-szektor szerepe a legjelentősebb a vizsgált országok közül, hiszen nemcsak a vállalkozások számát tekintve, hanem a foglalkoztatásban és hozzáadott érték teremtésben betöltött funkciója is a leghangsúlyosabb, A foglalkoztatottak 72,2%-a dolgozik KKV-nál és Szlovákiában e szektor állította elő a hozzáadott érték 64,6%-át. 5. ábra: KKV-k Szlovákiában alapadatok Forrás: European Commission 2014c A szlovákiai KKV-szektor több, a SBA-jelentésben szereplő mutatójának értéke az uniós átlag szintjén van. Ennek ellenére a legnagyobb probléma ebben az országban is a Nemzetköziesedéssel és a Hatékony közigazgatással van, további gyengeséget jelentő területként azonosítható a Második esély, vagyis az újrakezdési lehetőség. A Nemzetköziesedésben rejlő problémák általánosak a vizsgált országokban. Szlovákia azonban még gyengébb teljesítményt nyújt e területen, hiszen minden mutató tekintetében jelentősen elmarad az EU-28 átlagától, így az export és import magas költségei, a magas adminisztrációs és időszükséglet terén is. Mindez az EU-n kívülre exportáló vagy onnan importáló vállalkozások alacsony nagyon arányán is érzékelhető.

7 A Hatékony közigazgatás hiánya ismételten egy régióra jellemző jelentség. Szlovákiában a vállalkozás indításához szükséges idő 10 nap, ami messze a 4,2 napos EU-s átlag érték felett van (Magyarország 2 nap, Románia 3 nap). A vizsgált országokban, így Szlovákiában is a kormányzati szabályozás terhét a vállalkozások igen magasnak érzékelik. A Második esély tekintetében a magyarországi adatokkal ellentétben nem a kudarctól való félelemben nyilvánul meg az ország gyenge teljesítménye, hanem az újrakezdés jogalkotási környezete terén jelentkezik, így a fizetésképtelenség rendezésének idejében, valamint annak költségvonzatában. Az ország SBA-profilját mutatja a 6. ábra: 6. ábra: KKV-k Szlovákiában SBA-profil Forrás: European Commission 2014c 7. A KKV-k versenyképességét befolyásoló kiemelt tényezők Mindezek alapján a KKV-k (nemzetközi) versenyképességének betöltésének szempontjából kiemelhető sajátosságai, lehetőségei és veszélyei a vizsgált országokban: Klaszterek színvonala, tudásáramlás: az információknak és tudásnak kiemelt szerepe van a versenyképesség szempontjából. Sajnos ezen a területen a kisvállalatok meglehetősen le vannak maradva, az információk és a tudás megosztása való igény alacsony, a tudással való hatékony gazdálkodás nem biztosított. Ez szintén összefügg az Entrepreneurship 2020 Action Plan-nel is, hiszen a tudásmenedzsment nem árbevétel és tőkeerő, hanem ismeret kérdése. Földrajzi adottság és infrastruktúra: a nemzetközi logisztikai rendszerbe történő csatlakozás lehetősége és színvonala is befolyásolja a nemzetközi versenyképességet, hiszen a közúti és kötöttpályás áruszállítás lehetősége jelentősen javítja az exportorientációt, a kizárólag légi és vízi szállítmányozás lehetőségének speciális jellege a kisvállalatokat hátrányosan érinti. Innovatív megoldások: Magyarország a Global Innovation Index 2014 éves jelentésben a 35. helyet foglalja el a 143 vizsgált ország közül, megelőzve a 37. Szlovákiát és az 55. Romániát (GII 2014). A WEF ös versenyképességi jelentésében az innovációs pillérét tekintve szélsőséges helyezéseket ért el Magyarország. A vállalatok K+F

8 ráfordításai alapján a 96. helyet kapta a 144 országból, Szlovákia 78., Románia a 65. A tudományos kutatóintézetek minőségében Magyarország az előkelő 23. helyen végzett, addig Szlovákia a 65., Románia az 55. pozíciót foglalja el (WEF 2014). Ez is alátámasztja a gyakran hangoztatott javaslatot, mely szerint a K+F-re több figyelmet kell fordítani KKV szinten is, akár gazdaságpolitikai ösztönzők segítségével. A telekommunikáció és információ technológia területe pedig kiemelten fontos a K+F és az innovatív megoldások nemzetközivé válásában (Virgil Georgeta 2012). Üzleti tervezés színvonala: a vállalkozói gyakorlatban a reális üzleti tervek készítése nem prioritás, gyakran a tényadatokhoz kerül igazításra a korábbi üzleti terv. Ezáltal a vezetési funkciók között következetlenség jelenik meg, hiszen a tényadatok összevetése a tervadatokkal irreális eredményhez vezet, az ellenőrzési funkció hatékonyságát veszti. Környezeti hatás: az expanziós kényszer gyakran az anyaország kockázatának következménye. Ha a társadalmi, gazdasági vagy politikai környezet kedvezőtlenül befolyásolja a vállalat működését vagy fejlődését, akkor gyakran megjelenik a külföldi tőkebefektetés lehetősége (Nógrád megyei vállalkozók befektetései a határos Szlovákiában a kedvezőbbnek ítélt gazdasági feltételek miatt). Ellátási lánc kiterjedtsége: korábban már tárgyalva lett, hogy kisvállalkozások esetén a nemzetközi szerep betöltéséhez lehetőség az ellátási láncba történő csatlakozás. Épp ezen okból kifolyólag bizonyos (elsősorban termelő) kis- és középvállalatoknak érdeke lehetne, hogy multinacionális vállalatok Magyarországon fektessenek be egy gyáregység kialakításába, így lehetőséget teremtve nekik abban, hogy a csatlakozzanak a beszállítói hálózatukba. Ugyanakkor a multinacionális vállalatok és egy hazai kisvállalkozás között kialakuló aszimmetrikusan dependens viszony csak rövidtávon lehet kedvező a kisvállalkozás és a nemzetgazdaság szempontjából nézve is. Lánctartozás, késedelmes fizetés: A nagy cégektől való egyenlőtlen függés egyértelműen a multinacionális vállalatoknak kedvez. Ezt az előnyt kihasználva, gyakran az üzleti etikát teljes mértékben felrúgva, késve fizetik ki a beszállítókat, amelyek sokszor a KKV-szektorból kerülnek ki. Egy-egy ilyen késedelmes fizetés a kisvállalkozásnál olyan likviditási problémákhoz vezethet, amely a vállalkozás működését fenyegeti, hiszen hiába a jövedelmezőség, ha a likviditás hiánya miatt a csőd szélére kerül. Meg kell jegyezni azt is, hogy gyakran találkozhatunk az állami intézmények késedelmes fizetésének jelenségével, azonban a vállalkozások az állam felé szigorúan betartatott időpontok szerint kötelesek eleget tenni az adó és járulék befizetésekkel. A kicsik vállalkozási kedvét és a korábban említett likviditását is fenyegeti ez a probléma, amelyet ebben a speciális esetben maga az állam generál. Új forrás bevonásának lehetősége: a külső forrásokhoz való hozzáférés a KKVszektorban továbbra is problémát jelent. A bankok nem részesítik előnyben a kockázatosnak ítélt kisvállalkozásokat. Ez összefüggésben van a korábban említett irreális üzleti tervekkel. A pénzintézetek ugyanis igen szigorúan veszik és vizsgálják annak formai követelményét és reális, tényadatokra támaszkodó, megvalósítható tartalmát. Dallago (2011) tanulmányában kritikus területként jelentkezik a forrásbevonás Magyarországon, továbbá a Világgazdasági Fórum szerint is ez a vállalkozási tevékenység egyik legproblémásabb faktora Magyarországon és Romániában egyaránt. (WEF 2014). Nyelvismeret: bár a vállalkozói ismeretek fejlesztési igénye már megjelent korábban, mégis különös figyelmet és külön tételt igényel a nyelvismeret. Mikro- és kisvállalkozásoknál ez is korlátozó tényező lehet. Általában a veszélyekre koncentrálunk, pedig lehetőségként is felfogható a Magyarország történelmi és földrajzi adottságaiból fakadó sajátosságok (határon túli magyarok foglalkoztatása, akik gyakran legalább két anyanyelvi szintű nyelvismerettel

9 rendelkeznek). Mindez a regionális problémaként jelentkező Nemzetköziesedés szempontjából lehet fontos tényező. 8. Összefoglalás és következtetések A régió vizsgált országainak KKV-szektorában több közös metszet is található a gyengeségek terén. A Nemzetköziesedés bizonyult annak a területnek, amelyben a SBA-jelentések szerint mindhárom ország az uniós átlag alatti eredményt ért el, így ez külön figyelmet érdemel. Mint arra korábban is utaltam, értelmezésemben nem feltétlenül szükséges egy kisvállalkozásnak a nemzetközi porondon való megmérettetés és expanzió. A gazdasági szereplők számára az a legkedvezőbb állapot, ha nem zárják el előlük a külgazdasági nyitás lehetőségét. Ez nem az egyetlen út, nem egy szükséges feltétel a versenyképesség szempontjából, hanem egy lehetőség a szektor eredményességéhez. Magyarország esetében az Egységes piacon elért eredmény kedvező, így a hazai KKV-k az EU-s csatlakozásból adódó lehetőségeket e téren (EU-n belüli export, import) jól kihasználták. A Nemzetköziesedésre való koncentrálás helyett az országoknak elsősorban a Készségek és innováció területére kellene összpontosítaniuk, hiszen ez olyan terület, ami hosszú távú versenyképességi előnnyel járhat akár nemzetközi, akár nemzeti porondon. Ennek fejlesztése érdekében az államnak ösztönöznie kell a KKV-k kutatás-fejlesztési tevékenységét, a legmodernebb technológiákhoz való hozzáférést, valamint a szakemberek folyamatos továbbképzésének lehetőségét. A Vállalkozói szellem terén a vállalkozói pálya kívánatosabbá tétele, a vállalkozói szellemű hozzáállás fejlesztése vált szükségessé. Az Európai Bizottság elkötelezettsége a vállalkozások, kiemelten a kis- és középvállalkozások fejlesztése vonatkozásában mindenképp üdvözlendő. A versenyképességük javítása iránt nemzetközösségi és nemzeti szinten is elkötelezettségnek kell mutatkoznia, így építve Csath Magdolna (2013) megállapítására, mely szerint a KKV-k menthetik meg Európát!.

10 Irodalomjegyzék Axelsson, B. - Easton, G. (1992): Industrial Networks: A View of Reality. Routledge, London Ciszewska-Mlinarić, Mariola - Mlinarić, Franjo (2010): Small Firms in a Small Country: Managerial Factors, Internationalization and Performance of Slovenian SMEs. Managing Global Transitions: International Research Journal. 8 (3): Csath, Magdolna (2013): Honnan, hová?. Kairosz Kiadó. Dallago, Bruno (2011): SME Policy and Competitiveness in Hungary. International Journal of Entrepreneurship and Small Business. 13 (3): European Commission (2014a): Enterprise and Industry SBA Fact Sheet 2014 HUNGARY. European Commission (2014b): Enterprise and Industry SBA Fact Sheet 2014 ROMANIA. European Commission (2014c): Enterprise and Industry SBA Fact Sheet 2014 SLOVAKIA. European Commission (2013): Entrepreneurship 2020 Action Plan. Global Innovation Index Report (2014) Cornell University, INSEAD, WIPO. GKI Gazdaságkutató ZRt. (2009): A mikro-, kis és közepes vállalatok növekedésének feltételei. GKI Gazdaságkutató Budapest IMD - Institute for Management Development (2005): World Competitiveness Yearbook. IMD International, Lausanne. IMD - Institute for Management Development (2014): World Competitiveness Yearbook. IMD International, Lausanne. Incze, Emma (2005): A vállalatok nemzetközi terjeszkedésének jellemzői. Versenyben a világgal című kutatás 18. sz. műhelytanulmány. Virgil, Gherghina - Georgeta, Gherghina (2012): Internationalization in Technologies and Innovation Sectors. Analele Universitatii Maritime Constanta. 13 (17): Zahra, Shaker A., Ireland, D.R., Hitt M.A. (2000): International Expansion by New Venture Firms: International Diversity, Mode of Market Entry, Technological Learning and Performance. Academy of Management Journal 43 (5): WEF - World Economic Forum (2014): Global Competitiveness Report. Geneva, Switzerland.

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

F L U E N T U. Nemzetközi gazdaság- és társadalomtudományi folyóirat International journal of Economic and Social Sciences. 2015. II. évfolyam 3.

F L U E N T U. Nemzetközi gazdaság- és társadalomtudományi folyóirat International journal of Economic and Social Sciences. 2015. II. évfolyam 3. F L U E N T U M Nemzetközi gazdaság- és társadalomtudományi folyóirat International journal of Economic and Social Sciences 2015. II. évfolyam 3. szám ISSN 2064-6356 www.fluentum.hu A KÁRPÁT-MEDENCE REGIONÁLIS

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében Döbrönte Katalin PhD hallgató, ELTE Földtudományi Doktori

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03.

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME projekt Introducing Innovation Inside SMEs Innovációs technikák ismertetése

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Külkereskedelem és innováció

Külkereskedelem és innováció Külkereskedelem és innováció Mit tudnak a közgazdászok és azt hogyan lehet(ne) felhasználni Magyarországon? Békés Gábor, PhD MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Közép-európai Egyetem Portfolio.hu EXPORT

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14.

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14. Kitörési pontok a vállalkozások számára 2012. június 14. Forrás: Aveco, NGM A Bizottság közzétette tavaszi 2012. és 2013. évre vonatkozó gazdasági előrejelzéseit. Mindkét évben 3 százalékos szint alá becsülve

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Intelligens szakosodás szerepe a regionális tervezésben Romániában. Gyulai Tamás, EEN szakértő Tehimpuls - Temesvár

Intelligens szakosodás szerepe a regionális tervezésben Romániában. Gyulai Tamás, EEN szakértő Tehimpuls - Temesvár Intelligens szakosodás szerepe a regionális tervezésben Romániában Gyulai Tamás, EEN szakértő Tehimpuls - Temesvár Tartalmi áttekintés Az S3 folyamat környezete Romániában Az S3 folyamat szakmai háttere

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Innovációs fordulat előtt

Innovációs fordulat előtt Innovációs fordulat előtt Dr. Nikodémus Antal, főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály 2012. március 22. Az előadás szerkezete: II.Az ipari közlegelők szerepe III.Uniós

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Reaching the Lost Generation

Reaching the Lost Generation Alapozó háttértanulmány Reaching the Lost Generation A tanulmány a Reaching the Lost Generation című, nemzetközi projekt tevékenységeit kívánja tényekkel és gondolatokkal megalapozni. A projekt központi

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozás az EU-ban tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozás az EU-ban tanulmányokhoz III. évfolyam GM/VSZ BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozás az EU-ban tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vállalkozás az EU-ban Tanszék: Vállalkozás és Emberi

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től Boros Gergely, Képviseletvezető - Pécs 2015. január 20. Állami exportösztönzés Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonosi felügyelete alatt Stratégiai

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Ki tud többet klaszterül?

Ki tud többet klaszterül? Ki tud többet klaszterül? Lenkey Péter (fejlesztési igazgató, ) Quo vadis Technopolis Konferencia Klaszter workshop Miskolc, 2008.10.15. Egy nyelvet beszélünk? Nyelvvizsga bizonyítvány, de milyen nyelven?

Részletesebben

Új kihívások az innovációban: szervezeti innovációk és versenyképesség

Új kihívások az innovációban: szervezeti innovációk és versenyképesség Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi, regionális és makrogazdasági hatásainak komplex vizsgálata és modellezése - TÁMOP 4.2.2 A

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés

Részletesebben

Innováció kicsiben és nagyban az állam szerepe a támogatásban

Innováció kicsiben és nagyban az állam szerepe a támogatásban Innováció kicsiben és nagyban az állam szerepe a támogatásban Vállalkozónői utak a 21. sz. elején: Tanulás, Tudás, Innováció 2008. Március 6. Dr. Vass Ilona, Elnökhelyettes Nemzeti Kutatási és Technológiai

Részletesebben

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK?

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? Prof. Dr. Csath Magdolna Szent István Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdász Klub Sopron 2013. szeptember 10. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Ábrák 3.

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország A hálózat alapú együttműködések kulcstényezői a KFI tevékenység hatékonyságának javítása érdekében 1. Identified driving factors of enhancing the effectiveness of network-based cooperations Inno-CropFood

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Title. Enterprise Europe Network. Sub-title 2010.06.17. Papp Andrea Aida PLACE PARTNER S LOGO HERE. European Commission Enterprise and Industry

Title. Enterprise Europe Network. Sub-title 2010.06.17. Papp Andrea Aida PLACE PARTNER S LOGO HERE. European Commission Enterprise and Industry Title Enterprise Europe Network Sub-title 2010.06.17. Papp Andrea Aida PLACE PARTNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network Jogi háttér CIP (Competitiveness and

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI ÍRORSZÁG NEMZETI HELYREÁLLÍTÁSI TERV Fiatal, jól képzett munkaerő Szerencsés demográfiai összetétel Kiváló minőségű infrastruktúra Nyitott gazdaságpolitika

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Autóbuszgyártó Klaszter Budapest, 2010 augusztus 9. Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Magyar Autóbuszgyártó Klaszter 2010 áprilisában 31 magyar vállalat és a Budapesti Műszaki Egyetem Járműgyártás tanszéke

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Title. Kkv-k az Egyesült Királyságban és a közbeszerzés. Sub-title Toni Saraiva EISC Ltd / Enterprise Europe Network PLACE PARTNER S LOGO HERE

Title. Kkv-k az Egyesült Királyságban és a közbeszerzés. Sub-title Toni Saraiva EISC Ltd / Enterprise Europe Network PLACE PARTNER S LOGO HERE Kkv-k az Egyesült Királyságban és a közbeszerzés Title Sub-title Toni Saraiva EISC Ltd / Enterprise Europe Network PLACE PARTNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry The Enterprise Europe

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

Prof. Dr. Csath Magdolna Emberarcú versenyképesség

Prof. Dr. Csath Magdolna Emberarcú versenyképesség Prof. Dr. Csath Magdolna Emberarcú versenyképesség Ludovika Szabadegyetem Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2015. március 31. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. De van-e különbség a nemzeti és a nemzetközi versenyképesség

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Növekedési fordulat honnan jön a lendület? Magyar Közgazdasági Társaság 51. Közgazdász-vándorgyűlés Békéscsaba-Gyula, szeptember 26-28.

Növekedési fordulat honnan jön a lendület? Magyar Közgazdasági Társaság 51. Közgazdász-vándorgyűlés Békéscsaba-Gyula, szeptember 26-28. Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi, regionális és makrogazdasági hatásainak komplex vizsgálata és modellezése - TÁMOP 4.2.2 A

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı Szoftver- és szolgáltatásexport Vityi Péter IVSZ szakértı Helyzetértékelés IVSZ felmérés 2012 október: 200 vállalat nemcsak IVSZ tagok Szoftver- és szolgáltatás export gazdasági helyzet Volumen: 180Mrd

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben