Bernard Lewis Buntzie Ellis Churchill. Iszlám. Nép és vallás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bernard Lewis Buntzie Ellis Churchill. Iszlám. Nép és vallás"

Átírás

1 Bernard Lewis Buntzie Ellis Churchill Iszlám Nép és vallás

2 A fordítás alapja: Bernard Lewis Buntzie Ellis Churchill: Islam: The Religion and the People. Pearson Education, Inc., 2009 Bernard Lewis, 2009 Fordította Nagy Mónika Zsuzsanna, 2009 Szerkesztette: Tárnok Irén Szaklektor: Dr. Rostoványi Zsolt Borítóterv: Almássy Csaba HVG Könyvek Kiadóvezető: Budaházy Árpád Felelős szerkesztő: Török Hilda ISBN: Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon a kiadó engedélye nélkül közölni. Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2009 Felelős kiadó: Szauer Péter Nyomdai előkészítés: Inic Bt. Felelős vezető: Wetzl Gabriella Nyomás: Generál Nyomda Kft. Felelős vezető: Hunya Ágnes

3 Robert és Melanie Dunn-nak Michael és Jessica Lewisnek Bernard Lewis Eva Lowell Churchillnek és Daniel Stillmannak Eric Coolidge Churchillnek és Elka Alice Cloke-nak Buntzie Ellis Churchill

4 Szomszédot vásárolj, mielőtt házat veszel! Útitársat keress, mielőtt útra kélsz! Arab közmondások

5 Tartalom Előszó / 9 Bevezetés / A hit és a hívők / A hit pillérei / Írás, hagyomány és törvény / A mecset / Sokszínűség és tolerancia / Szunniták, síiták és mások / Egy kis történelem / Kormány és ellenzék / Az iszlám tágabb világa / Az iszlám és a gazdaság / Nők az iszlámban / Öltözködés / Nyelv és írás / Háború és béke / A radikális iszlám / 161

6 Összegzés / 171 Mellékletek / 175 Gyakorlati kérdések / 177 Fogalomtár / 187 Köszönetnyilvánítás / 231 Utószó a magyar kiadáshoz / 233 Képjegyzék / 247 Név- és tárgymutató / 249

7 Előszó Több mint háromszáz évvel ezelőtt, 1689-ben John Locke angol filozófus megjelentette Levél a vallási türelemről 1 (A Letter Concerning Toleration) című munkáját, amelyben azt állította: Egyetlen pogányt, mohamedánt vagy zsidót sem szabad vallása miatt az államból kiüldözni. Ezzel egy olyan klasszikussá vált eszme alapjait rakta le, amely mind a francia, mind az amerikai forradalmat megihlette, és a szabad világ egyik irányadó alapelve lett. A szekularizmusnak is nevezett eszme szerint a vallás magán és személyes természetű, és nem tartozik az állam hatáskörébe; a politikai közösséghez tartozás pedig, és a vele járó összes jog vallástól függetlenül minden állampolgárt megillet, beleértve az ateistákat is. A vallás azonban erőteljesen befolyásolja az emberek közötti viszonyokat a köz- és magán-, a társadalmi és gazdasági, a kulturális és művészeti élet szinte minden területén. Nincs olyan társadalomtudomány, amelyik eltekinthetne a vallási tényezőtől akár történészek vizsgálják a múltat, akár társadalomtudósok a jelent, vagy bármelyikük a jövőt. A vallás szerepének elhanyagolása vagy akárcsak alulértékelése komoly félreértéseket okozhat és veszedelmes következményekkel járhat. Egy francia államférfi egyszer azt mondta, a háború túlságosan fontos dolog ahhoz, hogy azt a tábornokokra bízhatnánk. Ugyanígy azt is mondhatjuk, a vallás túlságosan fontos dolog ahhoz, hogy azt kizárólag a teológusokra bízzuk. 1 John Locke: Levél a vallási türelemről. Szövegkritika és előszó Raymond Klibansky. Ford.: Halasy-Nagy József (a latin eredeti alapján kiigazította Gecse Gusztáv). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1982

8 10 ISZLÁM: NÉP ÉS VALLÁS A vallást sokféleképpen tanulmányozhatjuk, nem csak úgy, ahogy a teológusok. Vannak, akik úgy foglalkoznak vele, ahogy a művészettörténész a festményekkel, mások pedig úgy, ahogy a bakteriológus a baktériumokkal. Mi nem képviselünk bizonyos ideológiát vagy módszert, hanem csak a pártatlan tudományosságot követjük, s az emberi élet bonyolult szövetében a vallást csak egy szálnak, esetleg szálak csoportjának tekintjük az összes többi között. Ez a megközelítés nélkülözhetetlen az emberi kapcsolatok és viszonyok megértéséhez. A keresztény vagy ahogy manapság mondják, a poszt-keresztény világban a vallás nagyrészt személyes és magánügy. Ezzel szemben az iszlám világban korszakának tizenötödik századában a vallás megőrizve központi szerepét, még mindig a közélet egyik legfőbb ereje, s ebből adódóan az identitás, s ennél fogva a lojalitás alapeleme. Ahhoz, hogy a muszlim világgal foglalkozhassunk, alapvetően fontos, hogy az iszlám sajátosságait megismerjük és megértsük. Ez a megközelítés azonban még meglehetősen ritka. Sokkal gyakoribb, hogy a muszlimokról alkotott elképzelés olykor előítéletekkel terhelt tudatlanságon alapul. Ez különösen veszélyes, hiszen az iszlám világ maga is belső küzdelmekkel terhes, amelynek kimenetele a legkevésbé kiszámítható. Reményeink szerint a következő oldalakon sikerül átadnunk azokat az ismereteket, amelyek hozzájárulnak a világ egyik legnagyobb vallásának dicső múltjának, zaklatott jelenének és keserű küzdelem árán kibontakozó jövőjének megismeréséhez és megértéséhez.

9 Bevezetés A Korán2 a muszlimok Bibliája. A mecset a muszlim templom. A mollah a muszlim pap. A péntek a muszlim szabbat. E kijelentések mindegyike igaz, ugyanakkor veszedelmesen félrevezető lehet. Hasonlatosságot, sőt rokonságot mutatnak a keresztény és a muszlim világ között sok szálon kapcsolódó rokoni viszonyra utalnak a két vallás, illetve az általuk létrehozott, vallási alapon meghatározott két civilizáció között. Az összehasonlítások így kézzelfoghatóak, és bizonyos mértékig helytállóak is, ugyanakkor lényeges különbségeket fednek el és burkolnak homályba. Szokás az emberi civilizáció, sőt az emberi történelem nagy választóvonaláról beszélni, amely a Nyugatot elválasztja a világ többi részétől, azaz a Nyugatot a Kelettől. Ez valóban fontos határvonal: egy frontvonal Európa és gyermekei jobbára a keresztény civilizációja, illetve a Kelet az iszlámot, továbbá Dél- és Kelet-Ázsia vallásait magába foglaló civilizációi között. Ha azonban e kapcsolatokat globális szemszögből, tér és idő tágabb kontextusában nézzük, akkor egy még fontosabb megosztás is megmutatkozik méghozzá az iszlám keleti, nem pedig nyugati határai mentén: az iszlám területei és Ázsia többi civilizációi között. Ehhez képest az iszlám és a kereszténység között meglevő különbségek ugyan jelentősek, ám mégis inkább családon belüliek, ahol azonban közösek a görög római civilizációra, a zsidó keresztény vallásra, illetve ezeken túl az ókori Közel-Kelet távolabbi civilizációira visszanyúló gyökerek. Még a legsúlyosabb konflik- 2 Korán. (Prométheusz könyvek 17.) Ford.: Simon Róbert. Budapest, Helikon Kiadó, 1987

10 12 ISZLÁM: NÉP ÉS VALLÁS tusok idején is volt lehetőség párbeszédre, vagy legalábbis vitára. Amikor a keresztények és a muszlimok kölcsönösen hitetleneknek nyilvánították és a pokol tüzével fenyegették egymást, mindenki értette a másikat, mert egyformán gondolkodtak. Ugyanez a párbeszéd egyik oldalon egy keresztény vagy muszlim, a másikon pedig egy hindu vagy egy buddhista között értelmetlen lett volna. Az olykor Ábrahám vallásaiként is emlegetett judaizmus, kereszténység és iszlám, szoros kapcsolatban állnak egymással. Mindegyik ugyanazon a területen alakult ki, és ugyanazokra az elődökre hivatkozik, szemléletmódjukban és alapvető doktrínáikban is sok a közös vonás, s ezáltal megkülönböztethetők a világ többi vallásától. E három vallást többféleképpen csoportosíthatjuk. Manapság zsidó keresztény hagyományról beszélünk ami régi valóság, a kifejezés azonban új. Korábban valószínűleg mindkét oldal erősen ellenezte volna a kötőjelet. A judaizmus és a kereszténység sok közös vonást hordoz. Gondoljunk a héber Bibliára, a keresztények Ótestamentumára, a vallási, erkölcsi tanokra és a hagyományokra! Jól ismert példa Isten atyasága, amit az iszlám istenkáromlásként utasít el. Ennek ellenére a judaizmus és az iszlám számos lényeges kérdésben közelebb állnak egymáshoz, mint a kereszténységhez. Talán a legjelentősebb az a hit, hogy az isteni törvény az élet minden területét aprólékosan szabályozza. Így a zsidók és a muszlimok egyaránt számon tartják a megengedett és tiltott ételek sorát. A szabályok ugyan nem azonosak, de a zsidó kóser, illetve a muszlim halál jelentése jobbára ugyanaz, és a disznóhúsra vonatkozó mindenféle tilalom kiemelten hangsúlyos mindkét vallásban. Amikor a XIX. század elején az első muszlim egyetemisták az állam révén Európába mehettek, vallási útmutatásként azt kapták, hogy zsidó ételeket ehetnek, keresztényeket viszont nem. Azt tartották ugyanis, hogy a zsidók az étkezéssel kapcsolatban a muszlimokéhoz hasonló, bár azokkal nem azonos szabályokat követnek, ezzel szemben a keresztények bármit megesznek és megisznak. A judaizmus és az iszlám a pacifizmus kérdésében is különbözik a kereszténységtől. A történelem során a keresztények ugyanolyan gyakran és keményen háborúztak, mint a többi vallás követői, az evangéliumok oly ritkán követett világos pacifista üzenete ellenére. A Koránban egyáltalán nincs ilyen üzenet, egyetlen ilyen pedig az Ószövetségben messianisztikus ígéret.

11 B EVEZETÉS 13 Van azonban egy olyan lényeges szempont, amiben az iszlám és a kereszténység hasonlít egymáshoz, de ami megkülönbözteti mindkettőt a judaizmustól. A keresztények és a muszlimok számára igazságaik nem csak egyetemes érvényűek, hanem kizárólagosak és végérvényesek is, továbbá minden keresztény és muszlim szent kötelessége, hogy igazságaikat ne tartsák meg maguknak önző módon, mint a zsidók vagy a hinduk, hanem vigyék tovább az egész emberiségnek, legyőzve, eltávolítva vagy lerombolva minden akadályt, ami útjukba kerül (lásd 61-62, 84, o.). Vannak azonban jelentős és mély különbségek is a kereszténység és az iszlám között. Ezek a modern kor folyamán a két világban és azok kapcsolatában végbement változások következtében tovább mélyülnek és még jelentősebbekké válnak. Sok hagyományos hasonlóság látszólagossá vált, az ebből adódó félreértések pedig tovább bonyolították a helyzetet. Olyan, egymással rokon vagy éppen azonos kifejezéseket használnak, amelyek ugyanazt a dolgot jelölik, másodlagos jelentésük azonban már nagyban különbözik egymástól. Elgondolkodtató példa a mártírium, ami a kereszténységben és az iszlámban egyaránt mélyen gyökerezik, jelentésük azonban igen eltérő (lásd o.). Hasonló különbség figyelhető meg a két civilizációban a város fogalmát illetően is (lásd 114. o.). Az eltérő értelmezésekből adódó félreértéseket csak súlyosbította az intézmények, illetve a muszlim világban ezeket jelölő terminusok újabb kori, sokszor felszínes nyugatosítása. Ez az új szótár olyan korábban ismeretlen, ma azonban már elterjedt szavakat is tartalmaz, mint: alkotmány, választás, elnök, parlament. A kölcsönös félreértés a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élet széles skáláját lefedi. A félreértések gyakori forrásai az értékek és a normák, valamint az ezeken alapuló ítéletek. Gyakori, hogy ami az egyik értékrendben érdem, az a másikban hiba. Elegendő csak néhány példa: a takarékosság fukarságot jelenthet; a nagylelkűség pazarlást; az udvariasság szolgaiságot, a lojalitás nepotizmust és korrupciót. Ez utóbbi példa különös jelentőséget nyerhet a politikai és a gazdasági életben. Sok muszlim országban a törzsiség ma is hatalmi tényező, a vidéki és városi társadalmakban a hamula formájában maradt fenn. A hamula általában öthét nemzedékre visszamenőleg közös őstől származó emberek csoportja, amelynek tagjai vidéken, de városi közegben is egymás mellett élnek. A ha-

12 14 ISZLÁM: NÉP ÉS VALLÁS gyományos iszlám értékek szerint a rokonok iránti lojalitás alapvető erkölcsi kötelesség, és aki hatalmi pozícióba kerül, s befolyásra tesz szert, és ezt nem a rokonság javára fordítja, megszegi társadalmi és erkölcsi kötelezettségét. A nyugati értékrend ezt nepotizmusnak, illetve korrupciónak tartja. Nehéz általánosítani az iszlámmal kapcsolatban. A múltra vonatkoztatva az iszlám több mint tizennégy évszázadot ölel fel, napjainkban pedig mintegy 1,3 milliárdan élnek 56 szuverén államban, továbbá Ázsia, Afrika és Európa nem muszlim kormányai alatt kisebbségekben, valamint Északés Dél-Amerikában egyre gyarapodó létszámban. A muszlim világ fontos és megkülönböztető jegye, hogy a vallást még ma is az identitás és ebből adódóan a lojalitás ilyen döntő jelentőségű tényezőjének tekintik. Ennek érdekes és egyértelmű példáját láthatjuk a nemzetközi kapcsolatokban is. Az ENSZ-ben létezik ugyanis egy muszlim blokk, az Iszlám Konferencia Szervezete (Organization of Islamic Conference), amelyet vallási meggyőződésük alapján szuverén államok alkotnak (lásd 205. o.). Ebben a muszlimok egyedülállóak, hiszen a buddhista nemzeteknek nincs buddhista blokkjuk, ahogy a különféle keresztény egyházak sem alkotnak katolikus, ortodox vagy protestáns blokkot. A keresztények és a muszlimok közös vonásai: a történelmi és kulturális háttér a Közel-Keleten; a felfogások és hitek, például a monoteizmus, a prófécia, sőt a kinyilatkoztatás, de ezek közül talán a legfontosabb az a közös meggyőződés, hogy ők az Istentől az emberiségnek szóló végső üzenet letéteményesei. A keresztény világról szólva a kereszténység szót két különböző értelemben használhatjuk: egyik jelöli a vallást, a hit és az istentisztelet rendszerét, a másik a vallás égisze alatt kifejlődött teljes civilizációt jelenti, benne olyan elemekkel, amelyek nem részei a vallásnak, sőt akár azzal ellentétesek is lehetnek. 3 Az iszlámmal kapcsolatban az iszlám szót mindkét értelemben használjuk, ami a muszlimok és nem muszlimok körében egyaránt zavart kelt. Ez a megkülönböztetés a gyakorlatban sok területre kiterjed. A ke- 3 Az angol nyelvben a magyartól eltérően két külön szóval jelölik a kétféle értelemben használt kereszténységet: christianity (kereszténység mint vallás), illetve christendom (a keresztény vallás alatt kifejlődött teljes civilizáció). Ez a különbségtétel az iszlám esetében hiányzik. (A Lekt.)

13 B EVEZETÉS 15 resztény művészet a keresztények és nem keresztények számára egyaránt kizárólag vallási elkötelezettségű művészetet jelöl. Az iszlám művészet ezzel szemben az iszlám világ művészi tevékenységeinek teljes skáláját lefedi. Ugyanígy beszélünk iszlám matematikáról vagy iszlám csillagászatról stb., amikor az iszlám civilizáció megfelelő területen elért eredményeire utalunk. A keresztény vagy a zsidó jelző ugyanilyen összetételekben értelmetlen. Ez a szóhasználatbeli különbség súlyos félreértésekhez is vezethet. Nincs ember, aki komolyan állítaná, hogy Hitler és a nácizmus a kereszténység mint vallás (christianity) terméke; de senki nem tagadja, hogy a keresztény kultúrkörből (christendom) nőtt ki. Ez a nagyon lényeges különbségtétel mégis többnyire elsikkad azokkal a mozgalmakkal kapcsolatban, amelyek napjaink muszlim világában, illetve a másutt élő muszlimok körében jelentek, illetve jelennek meg. Pedig ezek a mozgalmak csak civilizációs értelemben tekinthetők iszlámnak, szigorúan vallási értelemben nem. Az iszlám és a keresztény világ különbségei persze nem pusztán verbális jellegűek. Vannak, amelyek már a kialakulás és a kezdeti történetek egymással ellentétes körülményeiből fakadnak. Jézust megfeszítették, követői pedig évszázadokon át üldözött kisebbséghez tartoztak, mire végül megszerezték az állam feletti ellenőrzést és hatalmat gyakorolhattak. Mohamed, az iszlám alapítója ettől egészen eltérő életet élt. Nem őt, hanem ellenségeit ítélték halálra, és még életében államot alapított, amelynek ő lett az uralkodója. A kereszténységen belül Isten és császár, állam és egyház elváltak egymástól olykor összhangban voltak, olykor konfliktusba kerültek egymással, egyszer az egyik kerekedett felül, másszor a másik, de a kettő sosem volt egy. Az iszlámban a Próféta, aki elhozta a szent könyvet és megalapította a hitet, egyúttal a muszlim állam alapítója és feje is lett, kihirdette, majd érvényesítette is a mindent átfogó szent törvényt. Ezért jöhetett létre a vallás és a politika a kormányzatot és törvényt, illetve az identitást és lojalitást is érintő olyan mértékű összefonódása, amelynek a zsidó keresztény történelemben nincs megfelelője. A keresztények körében a XVI. és a XVII. század vallásháborúi, illetve vallási üldözései a keresztény államok többségét arra késztették, hogy ha jogilag nem is minden esetben, de a gyakorlatban elfogadják az állam és a vallás szétválasztásának elvét. Ennek kettős célja volt: egyfelől, hogy meg-

14 16 ISZLÁM: NÉP ÉS VALLÁS akadályozzák a kormányokat abban, hogy beavatkozzanak a vallási ügyekbe, másfelől, hogy korlátozzák a vallási vezetőket abban, hogy a kormány kényszerítő hatalmával doktrínáikat és gyakorlatukat másokra erőltessék. Az iszlám múltjában ez nem jelentett problémát: az állam és az egyház szétválasztását a muszlimok egy keresztény betegség keresztény megoldásának tekintették. Manapság a muszlimok mind nagyobb tábora véli úgy, hogy elkaphatták a keresztény betegséget, amelyre talán a keresztény gyógyszer az orvosság.

15 1. FEJEZET A hit és a hívők Attól kezdve, hogy Kr. u. a VII. század elején Mohamed próféta megjelent, a muszlimok nem kételkednek és nem bizonytalankodnak abban, hogyan nevezzék vallásukat és követőiket. A hitet iszlámnak, követőiket pedig muszlimoknak nevezik. A két szó ugyanabból a tőből ered. A muzulmán elnevezés is a muszlimból jön. A nem arab muszlimok körében elterjedt, az arabban azonban nem. De vajon mit jelent ez a szó? Manapság gyakran elhangzik, olykor teljesen őszintén, hogy az iszlám szó eredeti jelentése béke. Mint annyi minden másban, amit mostanában állítanak az iszlámról, ebben is van igazság, de nem sok. A félreértések elkerülésében segítségünkre lehet, ha néhány szót ejtünk az arab nyelvről. Az arab a sémi nyelvcsalád tagja, mint többek között a héber, az arámi, az etióp és más ősi, közel-keleti nyelvek, így a babiloni és az asszír. Akárcsak más sémi nyelvekben, a szókincs az arabban is bizonyos számú hárommássalhangzós szógyökökből származik. Ezeket a szógyököket sokféleképpen egészíthetjük ki magánhangzókkal, amelyeket azután igazíthatunk és bővíthetünk, s ennek révén kiterjedt és változatos szókincs jön létre. Például a k-t-b hárombetűs gyök alapjelentése írás ; ebből jön a kataba, írni, a kitáb, könyv ; a kátib, író ; a kitába, felirat ; a maktab, iroda vagy iskola, vagyis olyan hely, ahol írni szokás; a maktaba, könyvtár vagy könyvesbolt ; a maktúb, szó szerint írott, amely szövegkörnyezettől függően jelenthet egy betűt vagy előre meghatározottat. A modern nyelvhasználat során újabb származékok is keletkeztek, például a miktāb, írógép, és a mukátib, tudósító.

16 18 ISZLÁM: NÉP ÉS VALLÁS Az sz-l-m gyök, amelyből az iszlám szó ered, annyit tesz, hogy biztonságos, sértetlen és csorbítatlan. Ennek származékszavai a béke és a megadás is. A szógyök talán legismertebb származéka a szalám főnév. A szót általában békeként fordítják, számos jelentéssel, és időnként köszönésképpen vagy üdvözlésképpen is használatos. Szalám vagy szalám alajkum, béke vagy béke legyen veled bevett köszöntés a muszlimok között. Az alajhi sz-szalám, béke legyen vele forma akkor hangzik el, ha halottról van szó. Ugyanakkor béke és háború összefüggésében ritkán fordul elő, inkább használják a nyugalom, biztonság és megadás értelemben (lásd még o.). Az iszlám szót amelynek jelentése átadni magunkat Isten akaratának, rábízni magunkat Isten akaratára elsősorban az utóbbi értelem határozza meg. Az iszlám: az alávetés cselekedete vagy az alávetettség állapota. Muszlim pedig az, aki aláveti magát. Az iszlám és muszlim szavakat az iszlám államokban és közösségekben mindig is így értelmezték Isten akaratának való teljes behódolásként. A külvilág, elsősorban a kereszténység, furcsa módon hosszú időn keresztül nem volt hajlandó elismerni, sőt használni sem az iszlám elnevezést. A sorozatos iszlám hódítások során, amikor az új hitet elhozták a korábban keresztény Közel-Keletre és Észak-Afrikába, majd Európába, az európaiak talán soha nem nevezték meg a behatolókat a vallásuk alapján, sem az arabokat akik először léptek Európa földjére Spanyolországban 711-ben, és akik végső kiűzetésükig, 1492-ig a Pireneusokon átkelve egészen Franciaországig jutottak, sem később a törököket, akik a Balkán felől érkezve előbb 1529-ben, majd 1683-ban egészen Bécsig hatoltak. Ehelyett etnikumuk alapján tartották számon őket, kiemelve azt a népcsoportot, amely a behatolók között domináns szerepet játszott. Ennek megfelelően a keresztényekkel szembekerülő muszlim hódítókat idő és hely szerint úgy említették, hogy: szaracénok, mórok, törökök és tatárok. Idővel egyes etnikumok nevéhez vallási jelentés is kapcsolódott. Így a XVI. századi Angliában az iszlám hitre tértekre azt mondták, hogy turned Turk, azaz törökké lett, akkor is, ha az áttérés helyszíne történetesen Arábia vagy Perzsia volt. Amennyiben a szövegösszefüggés megkövetelte a világos vallási megnevezést, leginkább a hitetlen szóval illették őket.

17 A HIT ÉS A HÍVŐK 19 Amikor végül az európai keresztények kénytelen-kelletlen elismerték, hogy nem barbár hódítókkal kell sorozatosan szembenézniük, hanem rivális világvallással, akkor, abban a hitben, hogy a muszlimok olyasféleképpen imádják Mohamedet, ahogy a keresztények Krisztust, kieszelték a mohamedán, illetve mohamedanizmus szavakat. Ez természetesen tökéletesen téves elképzelés volt. Ezeket a kifejezéseket maguk a muszlimok nem használják és nem is használták soha. A muszlim és az iszlám szavak csak mostanában terjedtek el a keresztény világban. Érdemes megjegyezni, hogy a muszlimok kereszténységfelfogásában hasonlóképpen nem voltak pontos jelölések. A szent háborúkban hosszú ideig szívesebben utaltak ők is etnikai megnevezéssel ellenfeleikre görögök, rómaiak, frankok és szlávok, és bizonyos fokig ez még ma is így van. Akárcsak keresztény ellenlábasaik, ők is hitetlenekről arabul káfirokról beszéltek. Ha kifejezetten vallási megjelölésre volt szükség, leggyakrabban naszráníkként emlegették a keresztényeket. Ez az elnevezés Názáret arab nevéből származik. Az elnevezések háttérjelentése nyilvánvaló. Az csak viszonylag új fejlemény, hogy a keresztény elnevezést szó szerint lefordították arabra, illetve más iszlám nyelvekre. Az arab maszíhí a maszíhból ered, ami az egyaránt fölkentet jelentő héber messiás és a görög krisztosz megfelelője. Az etnikai és vallási identitásnak ez az értelmezése a mai napig fennmaradt és jelen van mind a muszlimok, mind a keresztények körében, legalábbis ahol a két csoport keveredik. Jó példa erre a Görögország és Törökország kormánya között létrejött 1923-as egyezmény, amely a kisebbségeknek a két ország közötti kötelező cseréjéről szólt. A történelemkönyvek általában úgy írják le az eseményeket, hogy a görögök és a törökök cseréjére került sor: a törökországi görög kisebbséget Görögországba, míg a görögországi török kisebbséget Törökországba küldték. Ez a leírás azonban nem felel meg sem az egyezmény feltételeinek, sem annak, ami valójában történt. A két kormány által Lausanne-ban aláírt egyezmény szövege ekképp határozza meg a kicserélendő csoportokat: görög ortodox hitű, Törökországban élő, török alattvalók és Görögországban élő, muszlim hitű görög alattvalók. A Törökországból Görögországba küldött, úgynevezett görögök között azonban számos török anyanyelvű, de keresztény hitű ember is akadt. Hasonlókép-

18 20 ISZLÁM: NÉP ÉS VALLÁS pen a Görögországból Törökországba küldött úgynevezett törökök közt is számos görög anyanyelvű ember volt, aki csak kevéssé vagy egyáltalán nem tudott törökül, ám a muszlim hitet gyakorolta. Vagyis nem két etnikai kisebbség hazaköltöztetéséről, hanem két vallási kisebbség deportálásáról volt szó. Valaha muszlim népesség csak hódítás révén kerülhetett keresztény uralom alá. A legrégebbi időkben így a keresztes hadjáratok korában, majd a keresztény reconquista alatt Spanyolországban sok muszlim jogtudós és teológus úgy vélte, ha megesik az a szerencsétlenség, hogy hitetlenek uralma alá kerülnek, a muszlimoknak kötelességük muszlim országba emigrálniuk sőt erre akár kényszeríthetők is, hiszen hitetlen kormány alatt nem lehet igaz muszlim életet élni. Istennek megfelelő időben vagy ők, vagy leszármazottaik az iszlám reconquista során majd visszatérnek. Ahogy a keresztény reconquista Délnyugat- majd Délkelet-Európában előrehaladt, aztán később, amikor Európa a manapság imperializmusként nevezett folyamat keretében továbbterjeszkedett a muszlim világban, az emigráció doktrínája tarthatatlanná vált. A muszlim jogtudósok, illetve teológusok az adott helyzethez igazították szabályaikat, ahol is a muszlimoknak nem muszlim uralom alatt kellett élniük, és lehetőség szerint össze kellett egyeztetniük hitüket a körülményekkel. Az a változat azonban mintha soha nem merült volna fel bennük, hogy muszlimok önként emigrálnak majd nem muszlim országokba. Ez új helyzet, a muszlimok számára talán még inkább, mint a befogadó népek szempontjából, és egész sor sajátos problémát vet fel. Az alapkérdés az, hogy egyazon vallású emberek különböző nemzetiségekhez tartoznak-e vagy a nemzet tagjai tartoznak-e különböző vallásokhoz. A kérdésre adott válasz az elköteleződésen túl még sok minden mást is meghatározhat. A nyugati országokban letelepedő muszlimok egyszerre kapnak többet és kevesebbet annál, amit elvárnak és amit jogosnak tartanak. A letelepedés, a honosítás, illetve a második generáció születésénél fogva megszerzi a szólásszabadság és a részvétel jogát, amely a muszlim világban csak néhány országban ismeretes. Másfelől azonban azt szeretnék de nem kapják

19 A HIT ÉS A HÍVŐK 21 meg, ami egykor a muszlim uralom alatt magától értetődően járt a nem muszlim kisebbségeknek: a saját közösségi ügyeik irányításának jogát (lásd 64, 196. o.). Erre azonban a modern nyugati államokban, ahol a jogrend területi és nem közösségi alapokon nyugszik, továbbá ahol világi és nem vallási törvények érvényesülnek, természetesen nincs lehetőség.

20 Név- és tárgymutató A abaja l. ruházat abd l. rabszolga Abd al-malik 33 Abdul Azíz ibn Szaúd, 155, 182, 223, 225 Abdulláh ibn Ibád, 203 Abdulláh, Jordánia királya 128 Ábrahám 32, 137, , 206 Abú Abú Abdallah al-sáfií 40, 222 Abú Bakr 90 Abú Hanífa al-numan 40, 202 Afrika 18, 31, 40, 66-67, 71, 74, 83 85, 91, 94, , 109, 126, 143, 145, , 152, 156, 178, 180, 185, 191, 205, 208, 213, , 221, 225, 227, 229, 233 aga (agha)187 aga kán 72, 188, 217 ágyas 122, ,130, 133, 202, 221 Ahmad ibn Hanbal 41, 202 ahmadíja 61 Áisa 122, 126 ajatollah 43, 54, 61, 95, 166, 188, 198, 223, 233 ajn 178 aktivista hagyomány 95 al 178, 227 alajhi sz-szalám 18 alamizsna 30, 190 alamizsnaadás (zakát) 23, 26, 30 alaviták 72, 188 al-hákim fátimida kalifa 72 Alí (Mohamed próféta veje) 69 71, 90 alif 177 álim 52, 229 al-ikhván al-muszlimún l. Muszlim Testvérek al-manszúr kalifa 87, 95, 181 al-nár 33 al-sziddík 90 amír (emír) , 198 amír al-muminín 90, 188 Ammár ibn Jászir 228 arab ~ helyesírás ~ írás 58, , 178 ~ nyelv 17, 36, 58, 90, , ~ számok 107 átírás iszm kunja lakab naszab 181, 183 niszba 183 szógyökök Arafat, Jasszer 139, 229 arak 189

21 250 ISZLÁM: NÉP ÉS VALLÁS arámi nyelv 17, 35, 143, 198, 235 aszaszinok 72, 82, 158, , 217, 219 Atatürk, Kemál 129, 146, 218, 238 aukáf 229 Ázsia 40, 67, 71, 73-74, 83, 85-86, , , 110, 113, 143, , 152, 187, 191, 205, 207, 214, 217, 221, B Báb-i Álí 199, 230 baháí vallás Baháulláh 61 bajram 190 baksis 190 Banglades 101 bazár 81, 109, 111, 191, 195, 247 becsületgyilkosság és -csonkítás beduin 95,140, 191, 224 begum 191 bej 191, 197, 222 béke 17-18, 51, 81-82, 89, 100, 151, , ,169, 173, 217 berber nyelv 143, 147 Biblia 32-33, 35, 80, 82, 141, 144, 167, , 220 bidaa l. újítás haszana 112 bin Láden, Oszáma 92, , 199, 238 biszmilláh 192 Bizánc 31, 33, 143, 155, 197 bohora (bohra) 71, 192 bolsevizmus , böjtölés 23-24, 26-27, 30, 44, 54, 77, 148, 184, 204, 222 burka l. ruházat burnusz 139 C céhek 110, 112, 114, 191, 224 cukor 129, 192, 199 CS csador l. ruházat D Daddzsál 33 Dánia 44 dár al-ahd 156 dár al-harb 154 dár al-iszlám 154 daula 96, 182 demokráciák 65, 97-98, 117, 217, , 243 dervisek 30, 75 77, 141, 192 diglosszia 148 díja 246 dínár 193 dirham 98, 193 disdása l. ruházat díván 108, 193 dohány 26, 185, , 203 dragománok 195 drúzok 60, 72 duá dzimma 63 64, 152, dzimmí 63 65, , 206 Dzú l-hiddzsa 27 dzsahannam l. pokol dzsanna l. paradicsom Dzsidda 29, 202, 226 dzsihád 63, 84, 107, 125, , , 159, , 221, 241 dzsinn 197, , 207, 220 dzsizja 64, E efendi 188, emancipáció emír 91, 188, 198, eretnekség étel és ital 30, 185 evangélium 32, 63, 152

22 NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 251 F fakíh 198 fáraó 81-82, 211 farmán 198 fárszí 145 Fátima (Mohamed próféta lánya) 69 71, 91 Fátimida kalifátus 71, 192, 217 Fátimidák 91, 94 fatva 43, 61, 194, , 214 fátyol/fátyolozás l. ruházat fejfedő l. ruházat félhold 54-55, 143 fellah 198 fez 200 Front islamique du Salut (FIS) l. Iszlám Üdvfront Fóda, Farag 169 forradalom 46, 94, 96, 122, 129, fundamentalizmus 103, 133, , 238, 242 G galabijja l. ruházat genitália csonkolása 126, 211 Goldziher Ignác 126, 235 gulúv 60 H hadísz 37 39, 96, , , 148, 159, 200 hadviselés 149, 151, 153, 154, 157 haddzs l. zarándoklat hamula 13, 201 hanafiták 40-41, 202 hanbaliták 41, 163, 202 hanum (hanim) l. kánum haram 202 harám 200, 202 hárem 142, 187, 199, 202 hartaka 60 Hásim (Mohamed próféta dédapja) 183, 202 hásimiták 73, 202, 226 hasisijja 189 Haszan (Mohamed próféta unokája) 70, hidzsáb l. ruházat Hidzsáz 28-29, 84, 89, 164, 202, 226 hidzsra 156, , hitehagyás 61 62, 153, 169, 215, 228 hitel 108, 118 hitvallás 23, 30-31, 33, 58, 128, 161 hodzsa holdév 184 húka (nargilé) 194, 203, 217 humor 30, 37-38, 52-53, 77, 87, 93, 95, 105, 110, 133, 171, 201, 222, 242 húrik 203, 220 Huszain (Mohamed próféta unokája) 70 Husszein, Szaddám 38, 80, 82 I ibádita mozgalom 74 ibáditák 74, 203 Iblísz 33, 203, 223 íd 204 Íd al-adhá 204 Íd al-fitr 204 idzstihád 39 ikál 139 imám 47-48, 53, 70 72, 155, 188, 204, 222, 224 imáma 140 In sá Allah 204 India 31, 40, 44-45, 61, 64, 67, 71, 73-74, 83, 91, , , 136, , 188, , 203, 214, 217, 225, 227 Indonézia 85, , 113, 147 indzsíl 32

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

EDWARD DE BONO POZITÍV HIT

EDWARD DE BONO POZITÍV HIT EDWARD DE BONO POZITÍV HIT E D W A R D D E B O N O POZITÍV HIT Emberség, boldogság, humor, segítőkészség, remény, egészség A fordítás alapja: Edward de Bono: H+ (Plus) A New Religion?: How to Live Your

Részletesebben

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról A Biblia rövid áttekintése Alapvető információk a Bibliáról Áttekintés a Bibliáról A Biblia Isten szava A Biblia Isten üzenetét tartalmazza. A Szentírás megírásában kb. 1500 év leforgása alatt mintegy

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

AZ ISZLÁM ÁLLAM. Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu

AZ ISZLÁM ÁLLAM. Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu AZ ISZLÁM ÁLLAM Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu Az iszlám állam 2003-2011 iraki háború Ellenállás 2003-tól különböző csoportok/milíciák Paul Bremer Baásztalanítás programja Szunnita és

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Iszlám művészet. isz. 7-17. század

Iszlám művészet. isz. 7-17. század Iszlám művészet isz. 7-17. század Az iszlámról Iszlám = monoteista vallás (5 világvallás) Allah a hívők egyetlen istene Mohamed az isten prófétája Korán az iszlám szent könyve Kalifa muzulmán pap (helyettes)

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV

Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV A kötet gondozásában közremûködött a Feldmár Intézet. A Feldmár Intézet szellemi mûhely, amely a filozófia, az etika és az interperszonális fenomenológia eszközeivel

Részletesebben

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 2. Téma Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 1. Ázsiai út 1.1. Az ázsiai út meghatározása 1.2. A kialakulás folyamata 2. Az antik út 2.1. Kialakulásának előzményei 2.2. Az antik út folyamata

Részletesebben

6 hasznos tanács, hogy megtaláld a neked való munkát

6 hasznos tanács, hogy megtaláld a neked való munkát DANIEL H. PINK 6 hasznos tanács, hogy megtaláld a neked való munkát Rajzolta: ROB TEN PAS Előszó a magyar kiadáshoz Nagy öröm számunkra, hogy végre Magyarországra is megérkezett az első karriermanga. Az

Részletesebben

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

CAMERON CAMERONRÓL Kötetlen beszélgetések a brit miniszterelnökkel

CAMERON CAMERONRÓL Kötetlen beszélgetések a brit miniszterelnökkel CAMERON CAMERONRÓL Kötetlen beszélgetések a brit miniszterelnökkel David Cameron Dylan Jones CAMERON CAMERONRÓL Kötetlen beszélgetések a brit miniszterelnökkel A fordítás alapja: David Cameron and Dylan

Részletesebben

TÜSKE LÁSZLÓ. 1953-ban született. A PPKE BTK Arab Tanszékének adjunktusa.

TÜSKE LÁSZLÓ. 1953-ban született. A PPKE BTK Arab Tanszékének adjunktusa. TÜSKE LÁSZLÓ 1953-ban született. A PPKE BTK Arab Tanszékének adjunktusa. 1 Tariq Ramadan latin betűs ábécével ebben a formában írja a nevét, ezért mi is ezt használjuk. 2 Ezek közül a következőkben a To

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A VÁLASZTÁS M VÉSZETE

A VÁLASZTÁS M VÉSZETE A VÁLASZTÁS M VÉSZETE Sheena Iyengar A VÁLASZTÁS M VÉSZETE A fordítás alapja: Sheena Iyengar: The Art of Choosing. Twelve, New York, 2010 Sheena Iyengar, 2010 Fordította Bozai Ágota, 2010 Szerkesztette:

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12.

Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12. SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete u. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 Teológia alapszak

Részletesebben

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre 1 P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre Mindennek megvan a maga órája, és az ég alatt minden dolog elmúlik a maga idejében. Ideje van a születésnek és ideje

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

Seth Godin. A holtponton ne add fel!

Seth Godin. A holtponton ne add fel! Seth Godin A holtponton ne add fel! Seth Godin A holtponton ne add fel! A fordítás alapja: Seth Godin: The Dip: A Little Book that Teaches You When to Quit (and When to Stick). Portfolio, Penguin Group

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

Szikh vallás. Buddhizmus. Kereszténység

Szikh vallás. Buddhizmus. Kereszténység Miben hiszel? LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, and DELHI Bahá í A Dorling Kindersley Book www.dk.com What Do You Believe? First published in the United States in 2011, Copyright 2011 Dorling Kindersley

Részletesebben

Robert Winston. Mi jár a FEJED BEN?

Robert Winston. Mi jár a FEJED BEN? Robert Winston Mi jár a FEJED BEN? London, New York, Munich, Melbourne, Delhi A Dorling Kindersley Book www.dk.com A fordítás alapja: What Goes On in My Head? First published in Great Britain, 2010 Copyright

Részletesebben

Iszlám. Palotás Boldizsár. Áttekintés. Története. Iszlám. Az én előadásom az Iszlámról, mint vallásról, és mint nem-vallásról fog szólni.

Iszlám. Palotás Boldizsár. Áttekintés. Története. Iszlám. Az én előadásom az Iszlámról, mint vallásról, és mint nem-vallásról fog szólni. Iszlám Palotás Boldizsár Az én előadásom az Iszlámról, mint vallásról, és mint nem-vallásról fog szólni. Áttekintés Az iszlám a világ második legnagyobb vallása. Híveit 1 és Második legnagyobb vallás 1,8

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember

Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010. június

TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010. június TÁRSADALOMFILOZÓFIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld!

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld! Tudásdepó Expressz - A könyvtári hálózat fejlesztése a Keményben az élethosszig tartó tanulás érdekében Kódszám: TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0043 Kedvezményezett: Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Feldmár András Most vagy soha FELDMAR_MOSTVAGYSOHA_5.indd 1 3/7/14 1:16 PM

Feldmár András Most vagy soha FELDMAR_MOSTVAGYSOHA_5.indd 1 3/7/14 1:16 PM Feldmár András Most vagy soha A kötet gondozásában közremûködött a Feldmár Intézet. A Feldmár Intézet szellemi mûhely, amely a filozófia, az etika és az interperszonális fenomenológia eszközeivel közelít

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Kávészenvedély. Anette Moldvaer

Kávészenvedély. Anette Moldvaer Kávészenvedély Kávészenvedély Anette Moldvaer LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, DELHI www.dk.com A fordítás alapja: Anette Moldvaer: Coffee Obsession. First published in Great Britain in 2014 Copyright

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm

Részletesebben

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel)

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel) TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK Kódszám Megnevezés Méret 1314 Európai Unió 160 x 115 Z 055 Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel) 100 x 70 6 145 Ft MT1 Az ókori keleti birodalmak MT2 Az ókori Görögország

Részletesebben

BIBLIOGRÁFIA JANY JÁNOS

BIBLIOGRÁFIA JANY JÁNOS BIBLIOGRÁFIA JANY JÁNOS KÖNYV, MONOGRÁFIA 2000 Jany János: A Szaszanida birodalom magánjogának rendszere és továbbélése a 1 Közel-Keleten. Bibliotheca Facultatis Iuris Universitas Catholicae De Petro Pázmány

Részletesebben

A Korán tanítása a világ meghódításáról

A Korán tanítása a világ meghódításáról A Korán tanítása a világ meghódításáról Van magyarázat a muszlimok debreceni viselkedésére címmel jelent meg korábban a Cívishíren az alábbi remekbe szabott kis összefoglaló a mohamedánok viselt dolgairól.

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN

HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN Rózsa Huba HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN Elhangzott Budapesten, a Szent István Társulat régi székházának dísztermében 2011. május 30-án, a Társulati Esték a Család Évében című rendezvénysorozat

Részletesebben

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 Meglepetés # # tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 S Z A B Ó M Á R I A CSILLAGJEGYEK ÉS GYÓGYÍTÁSUK «Meglepetés # 2008.10.21 13:38:58 # SZABÓ MARIA, 2008 BORÍTÓTERV CZEIZEL BALÁZS SZERKESZTÉS ERDÉLYI Z. ÁGNES

Részletesebben

A világnépesség térbeli eloszlása, a népsûrûség

A világnépesség térbeli eloszlása, a népsûrûség A világn gnépesség g térbeli t eloszlása, sa, a népsûrûség 60 30 0 Fõ/km 2 < 1 30 1-10 11-25 26-50 51-100 101-200 > 200 A világn gnépesség g rasszok, nyelvek és s vallások szerinti megoszlása sa Rassz

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD!

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! Peggy McColl HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! ÉDESVÍZ KIADÓ BUDAPEST A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Peggy McColl / Your Destiny Switch Hay House, Inc., USA, 2007 Fordította

Részletesebben

KILLING_JESUS_BOOK-UJ.qxd 4/8/2014 10:24 AM Page 1 Jézus 1

KILLING_JESUS_BOOK-UJ.qxd 4/8/2014 10:24 AM Page 1 Jézus 1 Jézus 1 Jézus EGY KIVÉGZÉS IGAZ TÖRTÉNETE Bill O Reilly és Martin Dugard 3 A fordítás alapja: Bill O Reilly Martin Dugard: Killing Jesus: A History. Published by arrangement with Henry Holt & Company,

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15.

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Csütörtök óta, amikoris az Agora című filmet megtekintettem a moziban, le nem lohadó nyugtalanság

Részletesebben

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk A helyreállítás lelki ajándékai Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk 0. Áttekintés Vezetés és szervezés ; Lelkek megkülönböztetése Démonok kiűzése Gyógyítás Hit 1. A vezetés / szervezés ajándéka

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS?

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Több mint 25 éves hívő életem során számtalanszor találkoztam a címben megfogalmazott kifejezéssel. Először persze nem tudtam, hogy mi is állhat mindennek

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG Szentírás Szövetség A mû eredeti címe: Following Jesus Pathway Bible Guides: Luke 9 12 Szerzô: Gordon Cheng Originally published by Matthias

Részletesebben

Tóth Éva Mária KARRIERISKOLA

Tóth Éva Mária KARRIERISKOLA Tóth Éva Mária KARRIERISKOLA Tóth Éva Mária KARRIERISKOLA Karrieriskola Szöveg Tóth Éva Mária, 2007 Szerkesztette: Falcsik Mari Könyvterv: Batki Anita Ábrák: Pataki Imre ISBN 978-963-9686-236 Minden jog

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások Elekes Zsuzsanna Egészségkárosító magatartások Ez a tantárgyi prezentációs anyag az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, a TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-0043

Részletesebben

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS SZEVERÉNYI JÁNOS Isten halott? Azokra való tekintettel adtam előadásomnak ezt a címet, akik mernek kérdezni, akik fenntartják maguk és embertársaik számára a kételkedés jogát, kockázatát, gyötrelmét és

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

A dzsihád. Galgóczi István

A dzsihád. Galgóczi István A dzsihád Galgóczi István A napi hírek alapján az iszlám egy militarista vallás, és a muzulmánok a dzsihád, a szent háború katonái. A dzsihád szó nyelvészeti, és iszlám történelmi kutatása érdekes meglepetéseket

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni

Részletesebben

KORUNK ÉS AZ ISZLÁM: POLITIKAI, KULTURÁLIS ÉS GAZDASÁGI LEHETŐSÉGEK, KIHÍVÁSOK

KORUNK ÉS AZ ISZLÁM: POLITIKAI, KULTURÁLIS ÉS GAZDASÁGI LEHETŐSÉGEK, KIHÍVÁSOK KORUNK ÉS AZ ISZLÁM: POLITIKAI, KULTURÁLIS ÉS GAZDASÁGI LEHETŐSÉGEK, KIHÍVÁSOK Maróth Miklós, Rostoványi Zsolt, Vásáry István Avicenna Közel-kelet Kutatások Intézete, Budapesti Corvinus Egyetem, ELTE)

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

A gazdaságnövekedés értelmezéséről és a gázai népirtásról Levél Morvai Krisztinának

A gazdaságnövekedés értelmezéséről és a gázai népirtásról Levél Morvai Krisztinának Kedves Krisztina! A gazdaságnövekedés értelmezéséről és a gázai népirtásról Levél Morvai Krisztinának Tudom, hogy nagyon sok dolgod van, hiszen EP-képviselői munkádat küldetésként teljesíted egy olyan

Részletesebben

Dr. KUTHY ERIKA NYELVPOLITIKAI KÉRDÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN

Dr. KUTHY ERIKA NYELVPOLITIKAI KÉRDÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN Dr. KUTHY ERIKA NYELVPOLITIKAI KÉRDÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés I. Nyelvpolitika I. 1. Language policy, language politics I. 2. A nyelvpolitika és a többnyelvűség kapcsolata

Részletesebben

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM!

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Dr. Egresits Ferenc ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Kérdések és megfontolások Jézus passiója kapcsán az irgalmasság évében. - Az esetleges párhuzamok és áthallások nem a véletlen művei! -

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

JOHN KAY OLDALAZÁS. Miért indirekt módon érjük el inkább a céljainkat?

JOHN KAY OLDALAZÁS. Miért indirekt módon érjük el inkább a céljainkat? JOHN KAY OLDALAZÁS JOHN KAY OLDALAZÁS Miért indirekt módon érjük el inkább a céljainkat? A fordítás alapja: John Kay: Obliquity: Why Our Goals Are Best Achieved Indirectly. Profile Books Ltd, Great Britain,

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.

Részletesebben

Falak és választóvonalak a történelemben. Terminus Könyvek ⒈

Falak és választóvonalak a történelemben. Terminus Könyvek ⒈ Falak és választóvonalak a történelemben Terminus Könyvek ⒈ (A Nyíregyházi Főiskola Történettudományi és Filozófia Intézete Kiadványai) Sorozatszerkesztő: Kiss Lajos András falak és választóvonalak a

Részletesebben

Az életmód-reform és a vízgyógyászat (hidroterápia) Magyarországon Két értekezés az 1840-es évekből

Az életmód-reform és a vízgyógyászat (hidroterápia) Magyarországon Két értekezés az 1840-es évekből Kölnei Lívia Az életmód-reform és a vízgyógyászat (hidroterápia) Magyarországon Két értekezés az 1840-es évekből A 19. század első évtizedei a szellemi-kulturális fellendülés időszakát hozták el Magyarországra.

Részletesebben

AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN

AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN Varga Attila * AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN I. Nyelvpolitika nyelvi jogok. Fogalmi keret A nyelv és politika a Kárpát-medencében élő népek kapcsolatát évszázadokra visszamenően, hányattatott

Részletesebben

RECENZIÓ. Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán. I. Bevezetés

RECENZIÓ. Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán. I. Bevezetés RECENZIÓ Farkas Ádám Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán I. Bevezetés Egészen napjainkig számos, a 20. század történetétől elválaszthatatlan koncentráló-, internáló-, munka- és haláltáborok kérdésével

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben