Utolsó vacsorától az utolsó harcig Csekovszky Árpád két kerámia domborművéről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Utolsó vacsorától az utolsó harcig Csekovszky Árpád két kerámia domborművéről"

Átírás

1 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 3 Utolsó vacsorától az utolsó harcig Csekovszky Árpád két kerámia domborművéről PAP GÁBOR Csekovszky Árpád most lenne nyolcvan éves. Életműve a huszadik század európai kerámia-művészetének egyik csúcsa. Ismerjük őt? Keserű tapasztalatom: az organikus műveltség vállalóinak és pártolóinak a minőség-érzékelése a képzőés iparművészet terén hogyan is fogalmazzam finoman? Mentsük, ami menthető: nem a szándékkal van a baj. Viszont, sajnos, nemcsak a képzőművészettel kapcsolatban észlelhető ez a lehangoló igénytelenség. A költészeti termelés szektorában sem jobb a helyzet. Miközben a valódi értékek műtermek, múzeumi raktárak, alig látogatott kiállítótermek, beragadt íróasztalfiókok zugaiban várják felfedeztetésüket. A műkereskedelem pedig mással van elfoglalva. Nem is beszélve a médiáról. Csekovszky Árpád 1997-ben lezárult életművéből most két remekművet emelünk ki. Az első 1992-ben született, a címe: Utolsó vacsora. (Hogy megkülönböztessük kisebb méretű változatától, a nagy melléknévvel megtoldva szoktuk emlegetni.) Nem játszom az elfogulatlant, máris bevallom: annak idején első látásra beleszerettem. Közelítsünk hozzá először a formálás oldaláról, így talán higgadtabban szólhatok róla. Végülis mit látunk itt? Három nagyságrendi fokozatban lebomló (vagy felépülő?) homorú világ-héjat. A nagyvilágét, boltozatos terembelső formájában, aztán a kisvilágét, az emberét, köpenyként, végül ennek a mikrokozmikus teljességnek önállóvá fejlett szellemiségéét, mint csuklyát, vagy mint glóriát. Ez eddig rendben is volna. De miért nem tölti ki ez a riadtnak látszó embercsoport a rendelkezésére álló tér teljességét? Miért zsúfolódik össze az aljára? Hiszen így nem is férnek be mindannyian. Valaki szükségképpen ki fog szorulni. Hát azzal mi lesz? Mire fog jutni? Aztán: miért ilyen gondterheltek ezek az atyafiak? Konkrétabban: ha ez a csuklya mégiscsak glória, akkor emeli, vagy éppen nyomasztja őket? Egyvalamit biztosan állíthatunk: ha egyáltalán szó eshet itt cselekményről, akkor az nem valamelyik személy, hanem a kehely körül zajlik. Nos, a kehely erősítsük meg a lelkünket, mert most vadromantikus dolog következik az egyetemes csillagmítoszi hagyományban a Vízöntő képjele. Akárcsak a korsó, amelynek megnyílása, íme, lehetőséget adott mind a makro-, mind a mikrokozmikus szintű létezés látványos megnyilatkozására. Hogyan? Ahhoz, hogy ezt a jelenséget jobban megértsük, egy gyors pillantást kell vetnünk a Csekovszkyéletmű egészére. Alapvetően kétféle vonulattal számolhatunk itt: az egyik a korsó, a másik a kerék köré rendeződik. Tárgyalt műveink az előbbi vonulatba sorolhatók. Egyetemesebb összefüggéseiben vizsgálva a kérdést, úgy találjuk, hogy a korsó kifordítom, befordítom, mégis befogadó-kiárasztó forma marad a női minőség megidézője az egyetemes emberi műveltségben. A kerék viszont, (pontosabban a forgása), amelyet nem húznak-vonnak, hanem amelyből kiforognak a lovak, a hím-erőé. Végső soron tehát a távolkeleti névadással elhíresült Yin-Yang kettősségről, annak két szélső megnyilvánulási lehetőségéről van itt szó. Közülük a mi elemzésre kiválasztott műveink rendre a Yin-vonulatban találják meg a helyüket. Akkor is, ha a szűkebben vett témájuk férfi-főszereplőt állít a középpontba, vagy éppen olyan felépítésű a cselekmény, hogy nőalak el sem fér benne. (Ilyen lesz például az Utolsó harc a sárkánnyal című kompozíció.) Ha kívülről nézem a korsót, a kerek plasztikák Csekovszky Árpád munkásságában jobbára nőalakok ősformáját kapom meg. Ha felhasítom, a cella- vagy kápolna-belsőt, a barlangsírt, a körénk záródó köpenyt. Az anyaölet, amely menedéket kínál, de amelyből előbb vagy utóbb mindenképpen kibújunk. Nem kell hozzá különösebben elfajzott fantázia, hogy felismerjük: ilyenkor maga a nyílásforma is a vulvát idézi. Ezek a jelenetek, illetve az általuk megjelenített életminőségek így a szó szoros értelmében a szemünk láttára születnek meg. Mármost egy ilyen anyaölből, más szóval felhasított korsóból a kiáradás két irányban történhet meg. Vagy oldalra, akkor előbbi példánknál maradva elvetélésről, másképp fogalmazva kisodródásról beszélhetünk, és ennek végállomása az árulás. De indulhatunk fölfelé is hiszen arra is nyitott a héjszerkezet Megjelenik minden páros hónap utolsó napján Fõszerkesztõ: Sárosi Zoltán Kiadja: Két Hollós Könyvesbolt Felelõs kiadó: a kiadó vezetõje Elõfizetéssel kapcsolatos információk: A lap elõfizethetõ rózsaszínû postautalványon a Két Hollós Dobogó Mitikus Magyar Történelem (X. évfolyam 2. szám) Könyvesbolt címén (Bp. Kenyérmezõ u. 3/a, 1081). Elõfizetési díj egy évre: 4000 Ft. világháló: villámlevél: HU ISSN (nyomtatott) HU ISSN (online) A lapban megjelent cikkekért felelõsséget vállalunk!

2 4 Dobogó és akkor megemelkedhetünk. Tovább menve hazatalálunk. Ez a levert csoportozat azonban mintha még messze volna ettől a felismeréstől. Minden reménységüket a kehelybe vetik. (Akár a révedező iszákosok.) Kivételt csak a kisodródott alak képez. Nincs miért halogassuk a ráismerést: az ő esetében nyilvánvalóan Júdásról van szó. Ő az, aki luciferi sugallatra így dönt: Meguntam ott a második helyet, Az egyhangú, szabályos életet, Éretlen gyermekhangú égi kart, Mely mindég dicsér, rossznak mit se tart. Küzdést kívánok, diszharmóniát, Mely új erőt szül, új világot ád, Hol a lélek magában nagy lehet, Hová, ki bátor, az velem jöhet. Ő még nem tudja, de szemmel láthatólag nem is akarja megtudni: oldalirányban nincs valódi kijárat. Ott csak a külső sötétség fogad, ahol lészen sírás és fogaknak csikorgatása Mindezek után is érezzük azonban: nem lehet ez az utolsó tanulság. És valóban, ha nem is egykönnyen, de végülis felismerhetünk egy további, palackpostaként felénk imbolygó üzenet-töredéket. Ám ezt csak akkor veszszük észre, ha ráébredünk, hogy a mikrokozmikus lét védő-óvó köpenye lehet igen, lehet kitinpáncél is. És akkor ez a csoportosulás: ne tessék megbotránkozni!... mintha bogarak gyülekeznének a málnaszörp illatára. Éhes-szomjas a kehely tartalmára ráéhezett bogarak. Mi indokolhat egy ilyen bizarr hasonlatot? (Nem a művész, hanem a méltató tartozik magyarázattal!) Két mondatban válaszolhatunk, mind a kettő ismerősen fog hangzani. Először: az emberiség egyetlen autentikusnak elismert és hirdetett viselkedési trendje ma a minden áron való sikervadászat. Másodszor: evilági-földi körülmények között a legsikeresebb élőlénytípus a rovar. Egyszóval rovarosodunk-rovarosodgatunk, mégpedig rohamosan növekvő tempóban. De hát a Megváltó, az asztalfőn maga is rovar lett?... Hát igen, egy fontos felismeréssel még adósak vagyunk. Aki majmokat akar téríteni, annak majomul kell hozzájuk szólni. Aki rovarokat A Megváltó önmagát következetesen Ember Fiának nevezte. Ha az ember rovarrá silányult, neki vajon milyen alakban kell hozzánk közelíteni? Velünk szót érteni? Hogy megértsük a szavát De hát megértjük? Biztatóbb üzenet szól hozzánk az életmű-záró remekműből. Az Utolsó harc a sárkánnyal című terrakotta domborművet 1997-ben mintázta Csekovszky Árpád, de már csak a fia tudta kiégetni, a mester halála után. Mások is észrevették már, hogy ebben az esetben az egész életmű egyik legkiválóbb, emblematikus jelentőségű darabjával állunk szemben. A háttér architekturális elemei itt nem valamely konkrét épületegyüttest idéznek, hanem háromfokozatú, lépcsőzetes emelkedési lehetőséget az égi hazafelé. Az első, a legalacsonyabb még őriz némi ismertetőjegyeket egy földi értelemben vett szakrális építményből kapuív-indítás, zárókő kettős kereszttel, de már ez a jel együttes is kétirányú olvasatot engedélyez számunkra. Ha alulról indítjuk az értelmezést, a lovas válla tájékától fölfelé haladva egyre konkrétabb formát öltő építészeti tagozat a harc vállalása révén épülő szentülési lehetőség energiapályáját rajzolja elénk. Ez az energia-köteg egyenesen beletorkollik a kettős kereszt alakzatába. Fordított olvasatban viszont éppen innen kapja az indító, illetve erősítő-bátorító energiákat a maga emberfeletti tétű és mértékű vállalásához a hit harcosa, s ez az energia-nyaláb az ő válla mögött tovább ereszkedve végső soron a lovát mozgósítja. A kettős kereszt Utolsó vacsora, 70 cm, oxiddal színezett kőcserép, fölött glóriás vén ügyeli, két magasabb szintre emelkedett társával együtt, a folyamat zökkenőmentes kiteljesedését. Zökkenő pedig éppen adódhatna, hiszen még két szintet meg kell haladnia a glóriába bújt szellemiségnek ahhoz, hogy végleg hazatalálhasson. A glóriák és a szentek viszonya egyébként itt is, más Csekovszky-művek esetében is példaszerűen őseredeti szereposztású. Babitscsal szólva: Nem az énekes szüli a dalt, a dal szüli énekesét Más szóval: nem az ember viseli, mint valami mértéktelenné dagadt sábeszdeklit, a glória tányérját, hanem abból árad ki mintha homorú tükörrel irányítaná a Teremtő a napsugarakat a világba a szellem fénye, és ölt testet az emberléptékű világban. A dombormű felső részében nyüzsgő glóriák némelyike még üres: a bele találó szellemiség, úgy látszik, még nem érett meg a testet öltésre. A jobboldali, alsó csoportban, ahol három tányér már megtelt, két további üressel találkozunk, fönt, baloldalt, ahol öten szoronganak, egy hatodik várja a beteljesülést. Lényeges kérdés: számolhatjuk-e a többivel egyenrangúan jelenlévőként ezeket az üres glóriákat? Magyarán: a dicsfény a lényeges vagy a föld-

3 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 5 re továbbítója? A választ maga a számosság adja meg. Az emberalakok nyolcan vannak, a glóriák tizenegyen És várják a tizenkettediket, aki éppen most tölti be a küldetését a földi küzdőtéren. Csak most ocsúdunk: hiszen itt nem is a legenda Szent Györgyét látjuk! Nincs is királylány, akit megmenthetne. Sem várkastély, amelynek tornyából az aggódó szülők lesnék a párviadal kimenetelét. Az égi tereken itt egytől egyig segítő szentek sorakoznak, akik alig várják, hogy a sárkányerő semlegesítése révén beteljék gyülekezetük kegyes rendi. Bizakodásuk nem hiábavaló, hiszen a lovas fején már ott díszeleg az elnyert glória. A tizenkettes szám pedig nem szentgyörgyéket, hanem mint ismeretes az apostolokat idézi (Esetleg még a Naputat?) A földi terepen folytatott küzdelemnek azonban ára van. Ha közelebbről is szemügyre vesszük glóriás harcosunk fejét, némi megrökönyödéssel tapasztalhatjuk, hogy dicsfény ide, tányér oda ami benne elénk tűnik, az bizony állatpofa, a javából. Leginkább patkányfejre emlékeztet, bár más nézetből akár majomra is. A lándzsáját pedig a bestiának nem a torkába döfi Györgyünk, mint ahogy azt jól nevelt kollégái tennék, hanem a pocakjába. Az evésivás merőben érzéki típusú kísértéseit kell hát legyőznie elsősorban saját magában. Ezek pedig a teremtett világ esztendőkörös változásrendjében (Molnár V. József találó kifejezését idézve) döntő súllyal a Bika havában zúdulnak ránk. Nos, Szent György ünnepe, április huszonnegyedike éppen ennek a hónapnak a jellegadó első tíz napjába esik. (Ilyenformán hát Györgyünk emlegetése mégsem egészen félrevezető az utolsó küzdelemmel kapcsolatban.) Újabb megközelítés újabb felismerések. A Patkány és a Ló együttese a népművészetünkben máig eleven Keleti Zodiákus eredeti szereposztásában az Ikrek-Nyilas tengely mentén működő Tejút-erőket mozgósítja. Közülük a Nyilas-Ló mozgásdiagramja a hagyományos jelképzés rendjében definíció-szerűen átló mentén rajzolódik ki. Pontosan úgy, ahogy vizsgált domborművünkön látjuk. Ha még mindehhez azt is hozzátesszük, hogy ugyanebben a hagyomány-vonulatban a magyarságot szellemi értelemben a Ló (a Nyilas téridőegységének a neve ez a Keleti Zodiákusban), a testi megvalósulás szintjén pedig az Ikrek (keleti nevén a Patkány) képviseli a tizenkét (!) stációból álló Állatövben Hogy a Bika érzéki gyönyörűségekhez láncoló törekvéseit meghaladó állapot a nyelvújítást megelőző magyar nyelvben az állapotot még állatnak mondták a Patkány, hiszen az ő hónapja következik az évkörben a Bikáéra De ezt a mondatot már nem szabad befejeznem. Sőt, talán elkezdeni sem lett volna szabad. Ki tiltja? Az úgynevezett közmegegyezés. Eszerint ugyanis mindaz, amit az előző néhány mondatban leolvastunk a szóban forgó műről merő belemagyarázás. Ugyan honnan tudhatta volna a művész ezt a sok horoszkopizáló zagyvaságot?... Nem vitatkozom a közmegegyezéssel. Legyen neki az ő hite szerint. Csak illő szerénységgel figyelmeztetem: egyetlen szóval sem firtattam, mit tudhatott vagy nem tudhatott a mester, mielőtt, illetve miközben ezt a remekművét megalkotta. Egyedül arra kerestem, és a továbbiakban is arra keresek választ, mi fogalmazódott bele a műbe. Ezt pedig a mű minden szerzői kommentár nélkül is hitelesen és maradéktalanul közli velünk. Akinek ennyi jó kevés énekelhetjük Mozart zenéjére azt érje gáháncs éhés megvetés! Belemagyarázás vagy nem belemagyarázás, a mű üzenete félreérthetetlen: ez a harc a Sárkány ellen az Ember harca a Kísértő ellen, és nekünk ma ezt magyarként, az Ikrek, azaz Hunor és Magyar tulajdonságrendszerének hordozójaként kell megvívnunk. Miközben a világ patkány-számba vesz bennünket, és úgy is bánik (el) velünk. Csekovszky Árpád mintegy Utolsó harc a sárkánnyal, 71 cm, terrakotta, (Csekovszky Balázs felvételei) szellemi végrendeletül hagyta ránk a műbe foglalt üzenetet. Akinek van szeme a látásra, látja, akinek van füle a hallásra, hallja. Ő mindenesetre joggal elmondhatta magáról távozásakor Pál apostollal: Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam Még egy aprónak látszó tanulságot azonban feltétlenül le kell fejtenünk erről a domborműről. Már csak azért is, mert a szó szoros értelmében a csúcson fogalmazódik. Először azt hittem, lecsapó madárról van szó, és a Szentlélek galambjára gyanakodtam. Tény, hogy helye lett volna itt a képjel-együttesben. Közelebbről megvizsgálva azonban kiderült: építménnyel állunk szemben. Pontosabban: épületek jobbra-lefelé húzódó sorával. De a hangsúlyt a legfölül, középütt felmagasodó templom hordozza. Igen, a Mennyei Jeruzsálem hívódott elő a tudatomból a második számú klisé. A mennyei haza képe azonban egészen más, sajátos formát öltött Csekovszky Árpád varázsló-keze nyomán. Magyar falu házsorává nemesedett, amely

4 6 Dobogó fölvezeti a szemünket-lelkünket az Isten házához. A tétel így a megtévesztésig hasonlít a Világörökség részét képező hollókői templomra és környezetére. A szent vének felső csoportját ennek a faluképnek a széléig utasítja direkt módon az alájuk rendelt, rakéta-kilövő pályára emlékeztető, építészeti szempontokkal semmiképpen sem indokolható faltömb. Az égi haza felé tartó út ilyenformán akarjuk vagy nem akarjuk bejárni, egyáltalán: észrevesszük vagy sem mindenképpen átlóra íródik. Vagyis Az átló útja láttuk a Nyilas útja. A Ló útja. A magyarok útja. Ezen a pontján gondolatmenetünknek akár be is rekeszthetjük a fejtegetés-sort. Hiszen végszó volt ez az ő részéről is. Utolsó harc a sárkánnyal. Nos, az ő részéről valóban utolsó volt ez a harc. De a sárkány itt maradt, és ma alattomosabban támad, mint valaha. Szükségünk lesz hát a további tanulságokra is, amelyeket kiapadhatatlan bőséggel sugárzott felénk a mester, pályájának kezdete óta. És nemcsak vallásos tárgyú műveiben. Köszönjük meg neki, hogy gondolt ránk, és nyugtassuk is meg mindjárt: nem kell aggodalmaskodnia. Lesz, aki megértse és érdeme szerint becsülje a munkáját! (A Csekovszky Gyűjtemény Kiállítóháza a XVII. kerületben található. Címe: 1172 Budapest-Rákosliget, Ferihegyi út 22. Látogatási idő: szombatonként óra. Ettől eltérő időpontokban bejelentkezés a 06 (1) telefonszámon.) Bartók emléke kötelez Elhangzott Bartók Béla születésének 130. évfordulóján, a zeneszerző sírjánál tartott ünnepségen Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és magyar haza javát. Így ír Bartók szeptember 8-án Gmundenből Édesanyjának küldött levelében 22 évesen. Ha csupán az akkor még éppen élő népdalkincs összegyűjtését vesszük figyelembe, már akkor elmondható, hogy egész életében hűen tartotta magát ehhez a fogadalomhoz, és akkor még nem említettük az oktató, a komponista, az előadóművész és az akadémikus Bartókot. E hitvalláshoz nem csak hogy hű maradt életében, de túl is teljesítve a kitűzött célt, ma már tudjuk, Bartók Béla halálában is, ma is ezt az egy célt szolgálja rendületlenül. Tisztelt Hölgyeim és uraim! Ma 130 éve született Bartók Béla Nagyszentmiklóson, Magyarországon. E település ma a Román Köztársaság területén fekszik, oly sok más magyar településsel együtt az ország jelenlegi határain túl. A trianoni békediktátum után Bartók egy ideig még útlevéllel sem mehetett el szülőhelyére, majd hosszú évtizedek teltek el addig, amíg Románia Európai Uniós csatlakozása lehetővé nem tette azt, hogy ismét útlevél nélkül eljuthassunk a magyarok által lakott, határokon túli területek nagy részére. Csak ebben az évben van esély arra, hogy mindezt Nagyszentmiklós tekintetében határellenőrzés nélkül is megtehessük, de megtehetjük, és ez nagy és örömteli változás lesz december 5-én, amikor megmérettettünk és könnyűnek találtattunk, arról nem sikerült döntenünk, hogy ha Bartók Béla ma a szülőhelyén élne, magyar állampolgár lehetne-e. Az elmúlt év legörömtelibb döntése, hogy néhány napja, Bartók Béla, ha képletesen is, de ünnepélyesen visszakapta szülőhely szerinti magyar állampolgárságát. E tényt feltétlen örömként és nagy előrelépésként tekinthetjük. A bevezetőben említett hitvallás minket, ma élő magyarokat kötelez. Akkor, amikor a jogi értelemben

5 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 7 Bartók Béla sírja a Farkasréti temetőben. (60/1-főút-9/12. Szobrász: Borsos Miklós) vett országhatárok jelentősége egyre inkább csökken, akkor, amikor egy egységes Európa felé haladunk, néha bátrabb, néha bátortalanabb léptekkel, fel kell hogy, tegyük azt a kérdést: Hogyan szolgálhatjuk mi, nagy magyar őseink leszármazottai, egész életünkben minden téren, mindenkor és minden módon a magyar nemzet és magyar haza javát? Az elmúlt közel egy évtized hazában nem gondolkodó vezetésének köszönhetően, a zsebünk üres, nincs benne egy fillér sem, csak adósságlevél. Azonban a zseb üressége nem feltétlen jelenti a lélek ürességét is. Amellett, hogy természetes, rendbe kell, hogy tegyük anyagi dolgainkat is, nem szabad megfeledkezzünk a lélek építéséről sem. Ha hosszú távon újraépülő, újjáéledő nemzetben gondolkodunk, ha azt szeretnénk elérni, hogy egy önmagára egészségesen büszke nemzet legyünk, aki elismeri és becsüli a szomszéd nemzeteket, de tisztában van saját értékeivel és erre építve tudja felvirágoztatni az országot, nos ha egy ilyen nemzetet képzelünk el újjáéleszteni, nincs más út, mint az alapoktól elindulva minél nagyobb teret biztosítani a saját hagyományaink és kultúránk terjesztésének. Egy országot anyagilag talán fel lehet virágoztatni a GDP és egyéb hangzatos mutatók rendbetételével, és kétség ne férjen hozzá, erre nagyon is szükség van. Azonban ha nem csupán országban, hanem nemzetben is gondolkodunk, ha a nemzetet szeretnénk szolgálni, csak a lélek és a kultúra alapjaira építhetünk biztonságosan. Irreális célkitűzés lenne ma az országhatárok megváltoztatására számítani, de miért is tennénk, hiszen ezek a határok éppen eltűnőben vannak. Nem a jogilag értelmezett államhatárok fogják meghatározni a magyar nemzet körvonalait, hanem az összetartozás, a kulturális azonosság tudatának felépítése, megléte és továbbadása. Az, hogy hol imádkoznak magyarul, az, hogy hol álmodnak magyarul, hogy hol énekelnek magyarul az emberek, és az, hogy hol folyik az iskolákban magyarul az oktatás, hogy hol, adnak elő magyar színházban, magyar színészek magyar drámát magyarul, hogy hol játszanak magyar zenészek magyar műveket, nos valójában ez rajzolja meg majd a nemzet földrajzi határait. Éppen ezért kell azt mondanunk, hogy mindennél előrébb való az oktatás általános értelemben is, és a kulturális, művészeti téren kiemelten. Mi a magyar nemzetet alkotók bátran ki kell, hogy mondjuk, számunkra a magyar kultúra és a magyar hagyományok őrzése és ápolása a lényeges. Az a fontos, és erőfeszítéseinket erre és csakis erre kell, hogy fordítsuk, hogy a ma gyermekei, és majd, ez által is, a ma gyermekeinek gyermekei, és folytathatnám a sort, azt az ősi tudást kapják már az anyatejjel is, mely apáinké, nagyapáinké, dédapáinké volt. Azzal együtt, hogy egy büszke nemzet ismeri, becsüli és elismeri a szomszéd nemzeteket is, és minden olyan nemzetet, melytől ugyanezt a tisztes viselkedést megkapja, ezzel együtt le kell szögeznünk, hogy a saját erőforrásainkat elsősorban és mindenekelőtt a saját értékeink megtartására szeretnénk fordítni. A kulturális életünkben természetes a sokszínűség, és nem is e sokszínűséget tiltani. Azt azonban nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az általunk, a mi adónkból fenntartott és támogatott törekvések mindegyike minden téren, mindenkor és minden módon egy célt kell, hogy szolgáljon: a magyar nemzet és magyar haza javát. A beszédet VÁSÁRHELYI GÁBOR írta és mondta el. A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni. (B. B.)

6 8 Dobogó Nem mese az... HALASY-NAGY ENDRE Milyen régi lehet az emlékezet. Meddig terjedhet az ember visszatekintése. A falusi létben régi volt már az is, amit az apámtól hallottam. A történet, mit nagyapám mesélt, nagyon réginek mondatott. Fazekas Mihály, amikor a Ludas Matyi történetét lejegyezte, eléje írta, hogy régi mese nyomán. Tényleg régi volt, mert gondolták volna, hogy az eredetijét a mezopotámiai folyamközben lelték meg ékírásos agyagtáblán. 1 Számtalan pusztai nomád sírban leltek poharat az eltemetett kezénél. Nem kitérve a több évezredes előzményekre és székelyeknél még nemrégiben is gyakorlott boldogasszony poharának rítusára, a lehető legjobban az emeli ki e tárgy rituális fontosságát, hogy valamennyi pusztai kőbálvány (kamennaja baba) edényt tart a kezében. Nizámi közlése szerint a nomád türkök az iszlám felvétele előtt a Csészés Bálványt istenség gyanánt tisztelték. A mongol kán udvarába küldött Rubruk útleírásában is szerepel, hogy a kunok nagy sírhalmot emelnek az elhunyt felett, és szobrot emelnek neki Kelet felé forduló arccal, kezében tartva egy csészét a köldöke előtt. 2 A sírok fémedényeinek és a kőszobrok edényeinek alakja közötti meghökkentő hasonlatosságra már sokan felfigyeltek. Ezért a kőfigurákat sírszobroknak tekintették, amelyek az elhunytakat személyesítették meg. A korhányokon Mongóliától Magyarországig álltak ezek a csészés kőbálványok, a feltámadás istennőjének a jelképei. Mert ezek a csészés szobrok Isthort ábrázolják. Isthor a feltámadás istennője Babylonban. A tűznek, Tammúz felkelő napjának anyja. A mítosz szerint Isthor az alvilágba leereszkedvén rátalál Tammúzra, és életre kelti. Babylonban fennmaradtak Isthar szobrocskái, amelyek őt a hasához szorított edénnyel ábrázolják. Egy alán sírban a harcos maradványai mellett egy bronzszobrocskára leltek, amely nőt ábrázolt, teli csészével. A feltáró régész úgy döntött, hogy a harci ló szerszámdísze volt a csészés szobrocska. Eszébe sem jutott, hogy az elhunytat, aki hasonlóvá vált Tammúzhoz, Isthornak kell feltámasztania. Ezért volt a feltámadás csészés szobra az elhunyt mellé a sírba téve. A kipcsakoknál fönnmaradt ez a refrén: tamuz, tamuz, tamuzuk!, amely ma már minden értelem és egybehangzás nélkül kíséri bármely népdal szövegét. Számomra úgy tűnik: az a Tammúz napistenhez intézett ima, annak is a leginkább használatos része. 3 Az ősi előázsiai imák nyomai néhány mai nyelvben fönnmaradtak, s épp a népi dalrefrének alakjában... Érdekesek azok az urartui (vagy hurrit) szavak, amelyek a grúz népdalok refrénjeiben megőrződtek... 4 A XIII. században a mongolok tönkre zúzták a kipcsakokat. Egy részük Magyarországra menekült. A huszadik századra elfelejtették nyelvüket, vallásukat. Keresztényekké váltak és magyarokká lettek. S amidőn kijőve a karcagi katolikus templomból körbeültek nem-keresztény imát mondani, a köréjük gyűlt emberek kacagtak az ő szavaikon: Tengri, Tengri, Ámen, Tengri, Tengri, Ámen! Dőltek az emberek a nevetéstől. Hisz oly mulatságos volt számukra, ahogy ezek a kiálló pofacsontú vénemberek szigorú odaadással fohászkodnak a kukoricához. A kukorica másik magyar neve ugyanis: tengeri. Ezek az öregek a hajdani kipcsaki kultúrájukból már csak istenük nevére emlékeztek. 5 A dunántúli Dozmaton a huszadik század elején gyűjtötték az alábbi regöséneket: Amott keletkezik egy nagy finyes út, amellett keletkezik egy halastó állás, arra rászokik csodafiúszarvas, haj regülejtem, regülejtem... (Ez magyarul a Tejút állatöve: Vízöntő (halastó), Bak (szarvas-szarvas), majd az Ikrek (Hunor és Magor, vagy Utirgur és Kutrigur, Emnedzár és Uzindur, stb. és nem véletlenül a Han és Man, azaz a Hanti és a Manysi.) Hogy mennyire a kozmikus ismereteket hordozza, benne van a szövegben: Én nem vagyok vadlövő vadad, hanem én vagyok az Atya Istentől hozzád követ. Homlokomon vagyon a fölkelő fényes Nap, oldalamon vagyon árdeli szép Hold, jobb vesémen vannak az égi csillagok, stb. 6 A mi Álmos mondánknak is van társa, korelőzménye, amelyben a médek királya álmodja Mandané nevű lányáról, hogy ölében forrás fakadt, és ez a forrás elárasztotta országát, majd pedig egész Ázsiát. Nálunk Emese öléből buzog elő a forrás, amely messze földön folyóvá dagad... A kiolvasás szokása szinte az egész világon ősidők óta él, a gyermekjátékokkal és versekkel együtt ezek is sok régiséget őriztek meg napjainkig. Többen megkísérelték a szövegek megfejtését, többnyire eredmény nélkül. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a gyermekek játékukban a felnőttek komoly cselekvéseit utánozzák. Teljes beleéléssel játsszák el a mindennapi életet, hétköznapot, ünnepet, a szokásoknak megfelelően, a legszigorúbban ragaszkodva a hagyományokhoz. A kiolvasókkal kapcsolatban többen arra gondoltak, hogy ezekben a felnőttek életében egykor fontos szerepet játszó tevékenységnek az utánzását kell látnunk. Az ezekhez fűződő, nyilván pontosan meghatározott, esetleg rituális szövegek vagy varázsigék lehettek a kiolvasó mondókák modelljei. 7 Bizonyára számosan vannak, akik hallották vagy ismerik ezt a gyermekmondókát: Antanténusz, szórakaténusz, Szóraka, tikitaka, ala-bala, bambusz. Ennek az imának eredeti (szumír-nyelvű) szövege így hangzik:

7 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 9 Anta Dunguz, Szur, raga Dunguz, Szur, raga, digi-daga, Ala-bala Bambúz Fordítása: Kelj fel (az égre) Dunguz! Szülj reggelt (szökkenj fel) Dunguz! Szülj reggelt, ébredj, terjedj! Vágjad, üssed (pusztítsd) Bambúzt! Falkenstein és Soden, akik ezt a himnuszt le fordították nem tudván, hogy hazánkban, mint kiszámolós gyermekmondókát a mai napig is éneklik a gyerekek megjegyzik, hogy a himnuszt éneklő Dumuzi (szumír: Dumuzi = akkád: Tammúz) ajkára adja. Dumuzi a mitikus király és pásztor, Inanna odaadó hódolója, a pásztorok oltalmazója. A hun korban (Pass László szerint) Dunguz-ként, Dunguzik-ként szerepel, amely dun-guz értelemben szállás-védő, hon-védő szereppel ruházza fel a Napot. Mint ismeretes, Atillát halála után középső, már a kortársak szerint is. legatillább fia, a Villámló követte a trónon: Dengitzik, Dintzik, Dengizik, aki Emak (Imek) testvérével együtt uralkodott. Bár a Kárpát-medencei országrész elveszett, a 460-as években Dengizik és Emák megszilárdítják uralmukat a pontusi sztyeppén és a Duna alsó szakasza feletti síkságon. 8 A bizánci birodalom ellen 463-ban indított hadjáratban Dengizik elesik. Emléke bizonyosan, mint ahogy neve a mongolok legnagyobb uralkodójának, Dzsingiz nevében is fennmaradt. Gyermekmondókánknak azonban van folytatása: Bambúz, a fény-ölő, a sötétség szellemeként szerepel még ma is a Székelyföldön, gyermek-ijeszgetőként. A szumír Dumuzig akkádul Tammúz tisztelete is megvolt a legutóbbi időkig a székelyeknél, ahogyan a szumír szarvasistenség eredeti nevét is csak a magyar nyelv őrizte meg napjainkig Doromó, Durumó alakban. (Heltai Gáspár krónikája még Damasek istenségként ír róla, akinek tisztelete a székelység körében a legutóbbi időkig meg volt.) Fentebb szóltunk róla, hogy a kipcsakoknál fönnmaradt ez a refrén: tamuz, tamuz, tamuzuk!, amely ma már minden értelem és egybehangzás nélkül kíséri bármely népdal szövegét. Találunk ilyet magyar népdalban is, gondoljunk csak a huzsedáré, huzsedom refrénre a Sárga csikó, csengő rajta című népdalban. A teljesen értelmetlennek tűnő refrén csak látszólagosan az. Olyan mélyrétegét őrzi hajdani vallási világképünknek, hogy az valóban bámulatos. 9 Az ősi hitvilágnak egyes gondolati elemeit mindmáig felismerhetjük a magyar nyelvben. A hindu tűzisten neve: Agni. Latinul a tűz, láng, üszök, égés: Ignis. A kereszténység átértelmezte az Isten tüzét, a Napot, az Ignis Dei-t, és alakított belőle Agnus Dei-t. Isten bárányát, mert agnus=bárány. Az adige-kabard s-te-n szóforma annyit jelent, hogy tűz-adó, az oszéteknél ysten, a cserkeszeknél Osten végső soron az elő-ázsiai hattiból származik. Ott a Napisten neve Estanu, a hattival nyelvrokonságban álló hurritában Ata Estanu, a hettitában Istanu. Innen származik át a kaukázusi nyelvekbe, nyilván az ideológiájával együtt. 10 Az isten szavunkat Pusztay Pál Prima Primissima díjas nyelvészünk egyenesen a szumírből nyelvből eredezteti. 11 Isten tüze, a Nap, azaz Ignis Dei, ott van minden szent feje mögött, mint hvarana, fénykoszorú, napkorona, glória. A magyar nyelv tele van ázsiai jövevényszavakkal. A viszályt szító gonosz szellem Ahrimán neve is fennmaradt a magyar nyelvben, mint ármány. A zoroasztrizmus szentháromság-személyeinek mindhárom szűztől fogan az élet tavában, a háromból kettőnek, két földre szálló megváltójának neveit egy magyar népdal ősi refrénje napjainkig megőrizte, Huzsedáré Huzsedom alakban. A három megváltó egymást követő ezer éves időközökben érkezik a földre. Kettő már eljött és a harmadikat, a beteljesedést hozót várják, mint a zsidók a messiást, a keresztények a megváltót, az iszlámhitűek az eljövendő Buddhát. A kettő már eljött neve: Uzsedár és Uzsedarma. Jézust Jeruzsálemben hozsanna, hozsanna kiáltásokkal fogadták. Jézust ezzel a kiáltással üdvözli őt a tömeg (Mk. 11,9), az ujjongó hódolat jeleként. Hozsanna Istenhez való kiáltás segítségért (Zsolt. 118,25). Ez a felszólítás királyhoz intézhető (2Sám 14,4). Álmunkban se gondoljuk, hogy ott és akkor Jeruzsálemben mindenki egységesen ugyanazt a hitet vallotta. Hiszen még ugyanannak a hitnek is több, egymással nagyon is szembenálló, vérremenően különböző szektái voltak. A szadduceusok (igazak), a farizeusok (elkülönítettek), a zélóták (buzgók vagy inkább türelmetlenek), a szikarioszok, a sica nevű görbe késükről nevezett radikálisok. Judás sem iskariotész =kariótbeli férfi, hanem szikariosz. (Károli fordításában helyesen orgyilkosnak értelmezi.) A pusztába vonult, a Messiás eljövetelét váró esszénusok, a szamaritánusok (akiket a Babilonból hazatértek kirekesztettek a zsidó nép közösségéből és a jeruzsálemi kultuszból is, Garizim hegyi templomukat leromboltatták), stb. Nem is beszélve a kánaánita sokféle istent hívő őslakosokról (akiktől Dávid eltanulta a rituális táncot), és a jelen lévő rómaiakról, akiktől valamennyi előző szekták vallása, hite igen távol és mélyen lenézve állott. Jézus is újat hozott, a véres áldozatok, kínzatások, a bosszúálló isten helyébe egy békét, megértést, testvéri szeretetet, elfogadást, megváltást hozó isten új szövetségét. A hatalom ereje akkor is magasról tett az okoskodásra. Szellemiségéhez méltóan és megfelelő módon véres áldozatként kivégeztette. Ezek a szekták akkoriban még, mint a világosság fiai harcot folytattak a sötétség fiaival. A zsidó húsvét ünnepén bárányt áldoztak, amelynek húsát az ünnep alkalmával vacsorára elfogyasztották. Jézus a húsvéti vacsorán (azon a bizonyos utolsó vacsorán) nem tartott véres áldozatot. Kenyeret és bort

8 10 Dobogó fogyasztottak. A kenyér volt a hús, és a bor a vér. A mai judeo-keresztény kannibálok a megszentelt ostyát a templomban, mint Krisztus testét veszik magukhoz úgy, hogy megeszik. Nem lehet kétséges, a pap, amikor a hivő szájába nyomja a megszentelt ostyát, még mondja is: Krisztus teste! Nem a szellem táplálkozik, hanem a szellemet elnyomó test. A főleg gyerekek által énekelt dalban: Kocsis Rózsa vetett ágya, pallást éri a párnája, Huzsedáré, huzsedom. Ez a nászra hívó égi késztetés, hiszen a plafonon túl ér a párnája. Kovács Jani görbe lába, nem tud felmászni az ágyra, huzsedáré, huzsedom. Bizony az a görbe láb, a nemzőléc akadályozza ebben. Nem érhet fel az égig. A megváltók szűzen fogannak. A kép azért ilyen finom, árnyalt ábrázolású, nehogy félreértés eshessen, és látni csak azt lehessen, ami magasabb rendű közlés, a teremtés forrásvidékével való közvetlen kapcsolatfelvétel, és végső soron a mindenséggel való teremtő összekapcsolódás történése. Majd felmászik a kis székről, a meszes dézsa füléről, huzsedáré, huzsedom. A felérhetetlenség, az égigjutás lehetetlensége keveredik a csúfolódással. A nép pontosan tudta, hogy meszet nem tartanak dézsában, csak gödörben. A mész szétmarja a dézsát! Valahogy azt vélhetném kihallani, hogy két másban hivő, de egymás szomszédságában élő faluközösség gyerekei csúfolódnak, hogy ott nincs beteljesülés, mert nincs meg, nem jött el a harmadik, de itt eljött a mindent és mindenkit megváltó. (Ma már nem mondják, de én még bizony emlékszem, hogy a katolikus iskolába járó kölkök hogyan csúfolódtak a reformátusba járó lurkókkal a cívis városban.) Ez a népi továbbgondolás: mi lehet a vége, valaminek történni kell! Amikor a nagyszülő azt mondja az unokájának, hogy: Nem baj, ha nem érted még, az a fontos, hogy megjegyezzed! Így maradt fenn a kun miatyánk is. Senki nem érti már, de mondják mindmáig. Így marad népdalrefrénként a dúli-dúli a réten. De így maradt fenn az ősi Naphimnusz, a Szórakaténusz mondóka is. Ezért imádkoztak az öreg kunok a kukoricához. Templomból kijövet kalapot emeltek a kukorica, azaz a tengeri előtt, mert az ő öregistenük a Tengri volt. Stephanos (jelentése szó szerint koronázott, becézve Pisti, azaz Utnapistim, aki hajójába gyűjtötte a meg-mentendő élőlényeket, erről a hajóról nevezik a temp-lomok csamokát mindmáig hajónak, a lelkek vigasz-talásának és megmentésének helyét) a Holdsarlón álló, napsugarakkal koszorúzott, a napkorong aranyával koronázott Boldogasszonynak ajánlotta országát, és semmilyen más egyéb bibliai személynek! István, aki okleveleiben kizárólagosan a hungarusok királyának és Hungária királyának mondta magát. A magyar szót, mint népet vagy nemzetet egyszer sem írta le, egyetlen oklevelében sem szerepel. Fia nem Heinricus volt, hanem Emreh, Emér (csak a legújabb korban lesz ebből: Imre), azaz emír, azaz kisebbik úr. Úr jelentéssei az arabban mindmáig megvan, de a régi törökben is megvolt. Ajjaj, nagyon messzire vezet ez! Meddig ér az emlékezet kútjának a mélye? Egészen az égig. Jegyzetek: 1 Julow Viktor már kimutatta, hogy a Ludas Matyi eredete a legrégebbről ismert asszír kori változatban, A nippuri szegényemberben is benne van. Julow Viktor: A nippuri szegényember meséje és a Ludas Matyi ó-romániai népmese mintájának kérdése. Irodalomtörténeti Közlemények LXVII. 6. sz. 2 Rubruquis: Hakluyt R.: Voyages etc. London Comani faciunt magnum tumulum super defunctum et erigunt ei statuam versa facie ad orientem, tenentem ciphum in manu sua ante vmbelicum. A fordító tudós ezt tévedésből, ostobaságból vagy szándékos félrevezetésből így fordította: A kunok nagy sírhalmokat csinálnak az elhunyt felett, és szobrot emelnek neki keletfelé forduló arccal, kezében tartva egy sírkövet (ciphust) a napernyő előtt. A tanbarom sajnos rossz helyen kotorászott a szótárban. A sírkő az cippus, a ciphum az csésze. (Lásd még: cibórium=tok, azaz tartó, cibórium=serieg.) Az umbilicus=köldök, közepe valaminek. A kunbabáknak hangsúlyozottan mellük van. Jelentésük valami olyasmi, mint a szatmárcsekei csónak alakú fejfák A.B.F.R.A. feliratainak, amelyeket a boldog feltámadás reményében állítottak az elhunyt feje fölé. 3 Olzsasz Szülejmenov: Az ija. Zsazusü, Alma-Ata, Új Magyar Nagylexikonban: Istár (akkád), Innin, Inanna (sumer) Mezopotámia legfontosabb istennője. A sumer név a Nin-ana (az ég úrnője) összetételből ered. A hagyomány szerint Anu lánya, Samas (sumer Utu) napisten és Szin (sumer Nanna) holdisten leánytestvére. Szent állata az oroszlán, szimbóluma a csillag. A termékenység, a teremtés istennője. Az istennőt Mezopotámia szerte számos városban tisztelték. A helyi ősi termékeny-ség istennőket idővel Istárral/Isthoral kezdték helyettesíteni. (Új Magyar Nagylexikon o.) Zakar Andrásnál (A sumer hitvilág és a biblia, 1973.) Isthar istenasszony (Tell Amar) A mitológiai ábécé-ben (Gondolat, Budapest 1985.) Istár. Olzasz Szülejmenov az Az i ja című munkájában Isthor. (Sumer-Name, Zsazusü, Alma-Ata 1975.) A görögök Iszt-nek, a perzsák Izisznek hívják. A melléből kisdedet tápláló Izsisz istennő a keresztény istenanya előképévé vált. A görög nyelvben az isztera a gyermekszülő teremtő öl. Attribútuma, a nyolcágú csillag neve a görögben asztir. Innen lesz a nyelvekben a csillag neve: star, asztra, stella, aszter, stb. Egyiptomba Izisz kultusza Elő-Ázsiából érkezik, ahol az i. e századtól fogva imádták az élet, a föld és a termékenység istennőjét, Isthort, a Nap anyját. 4 írja I. M. Gyakonov, A. Szvanidze tanúságára hivatkozva. 5 A történetet lejegyezte Németh Gyula, öreg turkológus. 6 Ismerünk fennmaradt regős énekeket. A regölés szertartása, illetve a benne szereplő rítus-szövegek nem vezethetők le a judeo-keresztény liturgiából, ezért joggal következtethetünk arra (Sebestyén Gyula, Palkó István Kallós Zsigmond és mások nyomán), hogy itt úgynevezett ősvallási elemekkel, összefüggésekkel állunk szemben. (PI. A bucsui regösmisztérium: Az kemény alját az Úr Jézus nyugossza, bölcsőben fekdegélvén mi urunk Úr Isten... ) 7 R. Lovas Gizella, tudományos kutató: Antanténusz, szórakaténusz, Élet és Tudomány. 8 Bona István: A hunok és nagykirályaik. Corvina, Budapest 1993., 193. oldal

9 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM Ennek az ősvallásnak ismerjük egykori hivatalos nevét, hiszen I. Endre király 1046-ban kelt tiltó rendelkezésében ilyenformán nevezi nevén ezt a népi, nemzeti szertartásrendet: scythicus gentilis et ethnicus ritus, azaz szkítiai nemzeti pogány hit. (Az említett latin idézet helyes fordítása: Szkíta, népi, nemzeti szertartásrend. A Szerkesztő megjegyzése) Itt és most nem részletezendő okfejtéssei ki lehet mutatni, hogy ennek a vallásalakulatnak a legtöbb és legmegbízhatóbb dokumentációja a manicheista iratokban maradt fent, és hagyományozódott ránk. Ennek egyik csoportjából, a kopt nyelvű ún. Kephalaiaból tudjuk, hogy a manicheusok ötelem-rendszere (tűz, víz, levegő, föld, éther) hogyan kapcsolódott az Állatövhöz. A mi regös-misztériumunk a maguk sajátságos, másutt fel nem lelhető elemkiosztása tökéletesen lefedik a zodiákusi forráshelyet, mégpedig hézagmentesen. Erdélyi Zsuzsa csodálatosan összegyűjtötte a népi Máriaénekeket, de a gyűjtés hatalmas munkája mellett a teológiai elemzésekre már nem futotta. 10. Legutóbb erről Dr. Veres Péter: Ősmagyarok a Kaukázus előterében, különös tekintettel Bálint Gábor kaukazológiai munkásságának tükrében. A magyarság eredetének nyelvészeti kérdése]. Táltos Kiadó o. 11 Pusztay Pál: Az ugor-török háború után. Magvető 1977., 43. oldal. Ha mindig tudni szeretné a Dobogó, a Két Hollós könyvesbolt és a Vezér tv legfrisebb híreit, iratkozzon fel HÍRLEVELÜNKRE! A honlapon, a főoldal jobb szélső sávjában találhatja a feliratkozás lehetőségét. Csak egy érvényes címet kell megadni és már érkeznek is a legfrisebb hírek a szerves műveltség tárházáról! Honlapunkról ingyenesen, regisztráció nélkül (!) nézheti a Vezér tv adásait! Kattintson a bal szélen lévő kis TV-ikonra és máris indul a műsor. Ha szeretné tudni, milyen könyvek, dvd-k találhatóak a Két Hollós Könyvesbolt kínálatában innen megtudhatja. Itt iratkozhat fel é

10 12 Ez a tanulmány is Pap Gábor és Molnár V. József tanításaiból született, én csak kibővítem a példákkal, részletesebb elemzésekkel. Pap Gábor tanításai nyomán is tudjuk, hogy az égből érkező erők fent-lent és jobb-bal fordulattal érnek földet. Lásd a mágikus csomóról, és Csontváry: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban című képén lévő 1 érdekes ágképződményről (1. ábra) szóló tanítását, A napút festője című művéből! Az égi működéshez képest a földi tükrözött. A tükörben pedig a jobb és a bal felcserélődve látszik! A túlsó világot éppen a tükörben lehet megidézni. Ezért kell letakarni a tükröt, ha halott van a házban, s ezért lehet a tükörben a szellemeket meglátni... stb. De ezért nincs a szellemnek tükörképe, ha megjelenik a szobában. A Szent Korona, az agy, valamint az állatövi rend egymáshoz való viszonyát kell először említeni! 1. Nézzük most ezt részletesebben, hátha világosabbá válik, mi miért is történik? A Szent Koronán elől a pártázat férfias, Nap jelleget hordoz, bár a nőies típusú félköríves pártaelemek is megjelennek, a hegyes, háromszögletű, férfias, Napos típusok mellett, mégis közös jellemzőjük, hogy kisugárzást idézőek. A gyermek jellemzően, ilyen kisugárzó koronára mondja, hogy korona. Ezért, például az én ékkel szegett fejpántomat is koronaként értelmezi! (2. ábra) Dobogó Az égi erő dimenzióváltásai Az agy kéttengelyűsége, avagy összefüggés van az agy, az évkőr és a Szent Korona között? HERVAI TAMÁS 2 3 Hátul gyöngypártát találunk, amely nőies, Hold jellegű. A jobb és bal oldal különbözőségét a felső Pantokrátor két oldalán az agyféltekékhez képest mint majd látjuk, tükörfordítottan megjelenő Nap- és Hold-szimbólumok jelölik (3. ábra). 2 Nos (többek között) ezek biztosítják azt, hogy a Szent Korona különböző képei valóban az aktuális agyterület fölé kerülhessenek és működésükkel befolyásolják annak működését. 3 A koronáról bővebbet Pap Gábor: A Szent Korona nevében... 4 című CD-n lehet hallani, illetve az Angyali Korona szent csillag című füzetében lehet olvasni! Az égből érkező energiák a kereszten át a keresztpántokra kerülnek, mikor is a függőlegesen érkező, királyi működést segítő erők, a felső Pantokrátor képen jelölődő polaritással érkezvén, meg kell, hogy forduljanak, hiszen másik dimenzióba érkeznek. Ezt a képzetet a keresztpánt, kereszthez viszonyított derékszögű síkja is megerősíti (4. ábra). 4 Ha előttem van észak, hátam mögött dél, balra a nap nyugszik, jobbra pedig kél akkor arccal a Bak felé, háttal a Ráknak állok így balra a Mérleg, jobbra a Kos kerül. Azaz bolygó-erőbenlétileg lesz helyes a keresztpántra érkezés, ha tűz elemű erőt feltételezek, a Kosban ugyanis erőben van a Nap. És ezt kell feltételeznem, hiszen itt a király tűzzel keresztelése történik. Ahogy Keresztelő János mondotta, aki utána jön az tűzzel keresztel; és itt Jézus Krisztus működésére van tájolva minden. Részint Ő jelenik meg a felső Pantokrátor képében az elülső pártán, és ezzel mintegy a Napminőséget is előre hozza, hisz Ő az Igazság Napja, másrészt maga a képanyag is mutatja: ez a korona Új szövetségi alapú! Ha tűz-erő jön, a három tüzes jegy kerül képbe: Kos, Oroszlán, Nyilas. Vajon melyik fog meghatározó módon szerepelni? Hiszen természetesen a másik kettő is vele érkezik majd.

11 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 13 Nyilvánvalóan az Oroszlán. Miért? A Kos ebben az esetben, mint láttuk, erőbenléti állapotában jelentkezik. Az erő a Nyilas irányából érkezik, a Tejútrendszer középpontja felől. Maga a király is a Nyilasság képviselője, hiszen magyar királyról van szó! Az uralkodónak Nap erőt kell kapnia, és annak otthona az Oroszlánban van. És még valami, ami árulkodó jel itt: az erő első útja a Vízöntőhöz (Pál) vezet, mert abban testesül, az a testisége! Ez a Szent Korona erővonulási ábráján követhető. (5. ábra) Az is látható, az energiaáramlás a kis-évköri rendet követi, mert Pálnál a Vízöntőnél indulva, a következő állomása Géza/Buda, a Halak képviseleténél lesz. Bal féltekei tulajdonságok konvergens következtető racionális absztrakt realisztikus objektív humorérzék nincs irányított rend észlelése gyakorlatias gondolkodás részletek felismerése szabály megértése időérzék valami mire jó Jobbféltekei tulajdonságok divergens képzelőerő irracionális tárgy-centrikus gondolkodás impulzív szubjektív humorérzék szabad tisztánlátás, bölcselet, hit szárnyaló gondolkodás a kép átlátása lehetőségek felismerése, kreativitás időtlen először valaminek a nevére figyel Az agyféltekék eltérő működése közismert dolog. Kevesebben tudják azonban, hogy az agyféltekék elülső és hátulsó fele is eltérő működést mutat. (6. ábra) Még kevesebben vannak azzal tisztában, hogy ez a működésbeli sajátosság, mint az az ábráról is leolvasható míg a bal félteke inkább férfias, azaz Nap tulajdonságú addig a jobb inkább nőies, azaz Hold tulajdonságú megfeleltethetést is magában rejt. 6 Az agyban bolygó-otthonlét szerinti az elrendezés, mert a hátulsó rész Hold jellegű. És a Rákban ő van otthon. És így is kell legyen, hogy az ösztönvezérlés az atyai erőket is (melyben az apai és anyai együtt van!) hozhassa! Most lássuk, mit tudunk az agy működéséről? Kihangsúlyozom, amit Varga Csaba A magyar ész című írása tudatosított bennem, hogy bár mindkét agyféltekénket használjuk, az egyik mindenképpen domináns lesz, és a másik tevékenységét is felülbírálja. Tehát, például hiába a bal félteke az algebrikus, matematikai sikereink nekünk lesznek, mert mi, egyszerre átfogva a rész számítások eredményeit, könnyebben egyesítjük azokat, s így hamarabb jutunk helyes eredményre azoknál, akik külön-külön, az összegek összesítésével kénytelenek eredményre jutni. Elsőnek az agyféltekék működési különbözőségeit tekintsük át, nagyjából megfeleltetve őket egymásnak: Bal féltekei tulajdonságok beszéd- és nyelvhasználat szekvenciális, digitális logikus, analitikus algebrikus intellektuális Jobbféltekei tulajdonságok néma, látó, térmanipuláló egyidejű, analóg szintetikus, holisztikus geometrikus ösztönös A féltekék elülső fele ismét Nap-szerűbb, hiszen az akaratlagos vezérlés befolyásolja, míg a hátulsó felek Hold-szerűbb működést mutatnak, az ösztönvezéreltség okán. Éppen úgy, ahogy az évkőrön a bolygók erőnléti és otthonléti tengelyei elhelyezkednek (7. ábra). Figyeljük meg a váltást is! Elsődlegesen erőnlétből otthonlétbe váltott a működés, de a Szent Korona két oldala, és az eleje és hátulja is, másként működő! Míg az oldalak esetén különbözik a Szent Korona és az agy működése és ez az erőnlét szerint rendeződik, addig az elülső és hátulsó rész azonos működésű mindkettő esetén, és az otthonléti elrendezéssel mutat megegyezést.

12 14 Dobogó Ezután a szellemi energiákból fizikai síkú energiák lesznek, ami egy fent-lent fordulatot jelent, és ha ez megtörténik, az Oroszlán, vagyis a földi síkú uralkodó átszellemül. Lelki-szellemi síkon felemelkedik, ha az anyagi síkon alázatot tanúsít, s szakrális uralkodóvá nemesül. Így viszont, mint Nyilas képviselet, már Ló állapotú! A Szent Korona szembenézvést bal oldalán, ún. harcos szentek, míg a jobbon, igével működő szentek találhatóak. Ezek, Kozma, sebész és Damján, belgyógyász képviseletében, mely felosztás megint Nap és Hold típusúként is nézhető, jelennek meg leghátrébb, sőt köztük zárul is az energiapálya. Ezt a hátsó részen egy keresztező működés fordítja meg, hiszen a Pantokrátor Holdas oldalára Attila képe kerül, és a másikra Budáé. Így viszont az agy felosztásnak fog megfelelni a két kép helyzete, ám ellentétes lesz a felső Pantokrátor, által kijelölt Nap-Hold helyzettel! A fényarányokat tükrözi Szt. György és Szt. Demeter pajzsa. (8-9. ábra) Györgynél negyednyi, Demeternél háromnegyednyi látható belőle. Ketten így tesznek ki egy egészet. Talán akként is felfogható a pajzsok jelentése, hogy az abroncs már a földi közeg, hiszen fordított arányban áll viselőjük működésével a pajzs mérete, ezáltal a harcos Napos oldalon kisebb, az igés Holdas oldalon nagyobb, vagyis az ellentétes minőséget hozza képbe. Mint egy mai Jang-Jin ábrában, az egyikben benne van a másik is. Az is érdekes, hogy Györgynél a dárda, mintha a pajzsnap egyik sugarát idézné, tehát egyezne azzal, míg Demeternél mintha keresztezné a kisugárzás irányát a lándzsa. Azért nevezem kétféleképen, mert eltérő működésüket szeretném hangsúlyozni ezzel is. S bár Demeter az igés oldal szentje, mégis az ő kezében lévő eszköz iránya egyezik meg a Krisztus oldalsebébe hatoló lándzsával. Talán így is a kettősséget szemléltetve. A Szent Korona energetikai ábrája két szívének csúcsa is, a korona beosztásának, megfelelő (Hold) térfélre mutat. Egyik a Pantokrátor kép Hold irányába, másik a Szent Szűzanya és a gyöngypárta irányába. Az elülső Pantokrátor képen lévő feliratok is érdekes feltevésekre vezethetnek (10. ábra). Az IC XC felirat ugyanis, mint Jézus és Krisztus, a Fiú emberi-földi (Emberfia), és isteni-égi (Istenfiú) mivoltát megidézve, a fent-lent cserét a fizikai síkon, az abroncson mutatja fel, és ellentétes irányú a felső Pantokrátor által, a 10 keresztpántokon, kijelölt Nap- Hold oldallal. Még a Gyezu-Kresztosz, egyező-keresztező, egyfajta értelmezését kell megismernünk. Itt az egyezés az emberi és az isteni egységét is jelentheti, míg a keresztezés magát a fordulást vagyis, csak fordulattal érhető el az emberiből a megistenülés! Méghozzá kétféle fordulatról van szó, hiszen az ábrázolásokon jól látható, a két pálca (11. ábra), másutt a tartórúd páros (12. ábra), mindkét tagja kitér a függőleges irányból ahhoz, hogy keresztező lehessen Látható, messzire vezet a szkíta bölcsesség, mely s éppen a Szent Korona az egyik legbizonyítóbb ebben nálunk magyaroknál szervesen él tovább. Ide tartozó az a szkíta Iker ábrázolás, mit leginkább vérszerződés néven ismerünk (13. ábra). Ilyen a Fettich cikkben 6 szereplő aranylemez (14. ábra) két állatalakja is. A lónak, mely itt a Nyilas tulajdonság képviselője, ahhoz hogy a földi síkon a helyes irányban tudjon haladni, részint szellemiségét alázattal a lelkisége alá kell rendelnie, (nézzük, mennyivel mélyebben van a feje a lelkisége képviseleténél, és hogy letérdel!) részint testiségét teljesen le kell állítania, annak, bizonyos szempontból, meg kell halnia (fizikai szinten). Ez a mozdulat adja a vízszintes tengelyű fordulatot, mely így a fent-lent cserévé válik. (Folytatás a 29. oldalon)

13 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 15 A Szent Korona-tanról ma. Ma? Dr. TÓTH ZOLTÁN JÓZSEF Az elmúlt évek talán egyik legfontosabb közéleti folyamata, hogy általános felismeréssé vált az összefüggés a biztonság, a kiszámíthatóság, a szociális béke és az alkotmányos szabályozás között. Immáron sürgető igénnyé vált az elmúlt zaklatott 20 év, azaz a rendszerváltás befejezése, a stabilizáció. Egyszerű józan paraszti ésszel is megállapítható a kapcsolat Magyarország, a magyarság nyomorúsága, mint következmény, valamint a mostani ideiglenes alkotmányos szabályozás, és annak ellentmondásai, mint okok között. Az alkotmány ugyanis nem önmagáért való dolog. A jogállamiság modern alkotmányos rendszerét akkor és úgy szabályozzuk helyesen, ha a közösség azt magáénak érzi, tudja. Ez pedig akkor valósul meg, ha a közösség ura önmagának, azaz szuverén. Gondoskodni tud országáról, ennek részeként védeni tudja saját és közösségi vagyonát és ahol jogait és kötelezettségeit nem relativista szemlélettel gyakorolja, hanem az igazságosság rendjét követendő célnak kitűzve műveli. A jelen és a jövő biztonsága sem választható el a közösségi összetartozás élményétől, a nemzeti öntudattól, így a múlthoz kötöttségtől, a történeti tapasztalatoknak az alkotmányos rendbe történő beépítésétől. Mind ez feltétele egy olyan alkotmánynak, ami képes mindig az adott korban keretet és garanciát adni a megmaradásnak. Kezdve a közösség biológiai fennmaradásának szintjétől, egészen a nemzeti létként való megélés szolgálatáig. Itt érkeztünk el az úgynevezett Szent Korona-tanig, amelynek megértéséhez kétségkívül el kell tudni szakadni a meghatározó markszista liberális világ és történelem magyarázattól. Az olvasó talán iskolai tanulmányaiból emlékszik arra, hogy a magyarság nagyhatalmi létének idején, de a kiszolgáltatottságának évszázadai alatt is sikeres alkotmányos küzdelmek során vívta ki jogait. Védte államiságát és megmaradását az Aranybullától, az 1848-as áprilisi törvényeken keresztül a trianoni tragédiát követő ujjá épülésig. A Szent Korona-tan ennek a közösségi, vagy alkotmányos rend alapelveinek közös megnevezése. Ennek a rendnek az alkotmányos formája az úgy nevezett történeti alkotmány, ami nem egy alaptörvényben szabályozza az ország alkotmányos rendjét. A történeti alkotmány az évszázadok alatt alkotott alap- vagy sarkalatos törvények sorozata, amelyet a szokásjog, elsősorban a Szent Korona-tanba összefoglalt alapelvek, hagyomány rendezett szerves egységbe, mint ahogy a kovász a kenyeret alkotó anyagokat. A Szent Korona-tan alapelvei messze a régmúltba vezethetőek vissza és először a középkor késői századaiban rendszerezték azokat. Megállapítható, hogy míg a magyar alkotmányos rend Szent Korona-tanban foglalt alapelvei állandónak bizonyultak, addig az azokhoz rendelt közjogi intézmények (államfő, törvényhozás, törvényalkalmazás, a végrehajtás intézményei, önkormányzatiság, stb.) szabályozása korszakról korszakra változott, az adott korszak kihívásainak megfelelően. Általában a megelőző korszak intézményeinek reformjával, de esetenként új, Európában máshol már alkalmazott intézmények átvételével is. Melyek azok a bizonyos, Szent Korona-tanként öszszegzett alapelvek, amelyek kiállták az idők próbáját, és amelyek korszakról korszakra mindig alkalmazást nyertek? Alkalmazásuk nélkülözhetetlenségüket is bizonyította. A Szent Korona-tan alapelvei egységes rendszert alkotnak, amit egy hasonlattal próbálok bemutatni. Minden alkotmány legfontosabb szabályozási tárgya, hogy kié a hatalom, ki gyakorolja az országon belül a szuverenitást. Az európai történelemben alapvetően vagy a király, vagy a nép, illetve a nemzet. Ha hasonlattal kívánunk élni, akkor képzeljünk el egy páncélszekrényt, amely a közösségi lét feltételét jelentő vagyont rejti. Ha a királyé a hatalom teljessége, akkor neki van kizárólagosan kulcsa a széfhez. Ha a népé, vagy a nemzeté a szuverenitás, akkor nép nevében eljáróknak, akár demokratikus, akár diktatórikus a rendszer. A demokratikus rendszerben a többség nevében kormányzók még a hatalom- megosztás rendszerének ellenére is döntő befolyással bírnak a törvényhozásra, a végrehajtásra és közvetve a bíráskodásra is. A magyar történeti alkotmányos rend egyedülálló abban, hogy a hatalom teljességét nem a királyra, vagy a nemzetre bízza, hanem a Szent Koronára. A Szent Korona-tan alapján a hatalom forrása a Szent Korona (iurisdictio, vel ditio Sacrae Regni Coronae) Ennek a jelentősége, hogy a magyar páncélszekrényt nem egy kulcs nyitja, hanem kettő. Az államfő, (majd 1848 után vele együtt a miniszterelnök által megjelenített központi hatalom), illetve a nemzet önkormányzati rendszere, amely együtt tudja azt kinyitni. A két fél közti hatalom-megosztásban a kettő mellérendelten egyenrangú, de a hatalom elsődleges gyakorlója az államfő-király tekintetében is a nemzet. A Szent Korona-tan második tétele, a mellérendelt hatalomgyakorlás elve és gyakorlata (membrum Sacrae Regni Coronae). Ez a rendszer túlmutat a klasszikus hatalom-megosztás végrehajtó hatalom, törvényhozó és bíráskodás, valamint maradék elven meghagyott önkormányzatiság hatalmi ágain. Ugyanis a magyar alkotmányos rendszerben az önkormányzatiság különböző formái (területi, érdekképviseleti, vallási, esetlegesen etnikai, stb.) nem kiegészítő negyedik

14 16 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM hatalmi ágként jelennek meg, hanem a végrehajtó hatalom, törvényhozó és bíráskodó hatalmi ágakon belül. Magyarán a központi hatalom intézményrendszere (kötődjön az államfőhöz, vagy a kormányfőhöz, vagy kettőjükhöz,) addig terjed csak, ahol az önkormányzatiság kezdődik a jelzett hatalmi ágakon belül. Ez a rendszer így töretlenül szolgálta a magyarságnak szabadság vágyát, és a nemzetet, államot vezető személy iránt érzett tekintélyét, és annak erős központi hatalmát, amennyiben a vezető személy megfelelő (szakrális) volt. Ha nem volt megfelelő, például külföldi hatalmak, így bankok lekötelezettje volt, akkor viszont a hatalma csak a különböző hatalmi ágakban megjelenő önkormányzatiság intézményrendszeréig terjedt. Ugyanakkor ez a rendszer biztosította a más vallási, etnikai stb., öntudatú népek saját törvényei szerinti létét is. A magyarság rendelkezik azzal a képességgel, hogy más népeket egyenrangú partnernek tekint, ha az jogaival azonos kötelezettségeket visel, és nem tör a kizárólagosságra. A Szent Korona tagság azt is jelentette, hogy az országos politikai jogosultak egyenlő jogokkal bírtak, amelyeket nem a királytól, hanem a Szent Koronától kapták, amelyet a király nem vonhatott el. Ez az el nem vonható szabadságjogok egyik első, a középkorba visszanyúló megfogalmazása. Ennek a következménye az is, hogy a vallás küzdelmek korában az egyes korlátozást szenvedett vallási közösségek nem azért harcoltak, hogy jogaik legyenek, hanem azért, hogy azokat ne sértse meg a királyi hatalom. A Szent Korona így a modern jogállamiság szimbóluma is. A Szent Korona-tan következő tétele a korábbi hasonlattal élve arra ad választ, hogy vajon a széfből kivehető-e minden, ha a két kulcs együttesen kinyitná. Nos, nem. A nemzeti vagyon ugyanis nem csak állami, illetve magán vagyont, vagy magánosok tulajdontársulását jelenti, amely felett korlátlanul lehet rendelkezni (eladni, elzálogosítani, stb.), hanem olyan vagyont is, ami forgalomképtelen. Ezt nevezték a Szent Korona tulajdonának. (Radix omnium possessionum Sacrae Regni Coronae) Ez két részből állt. Az egyik az elidegeníthetetlen állami javak, az úgynevezett elidegeníthetetlen korona javak (peculium, bona Sacrae Regni Coronae), illetve a másik, a magánosok föld vagyona 1848-ig (aviticitas-ősiség). (Ez utóbbit ban megszüntették, de nem vezettek be olyan állami és önsegélyező hitelezési rendszert, amely meggátolta volna a magánosok nemesek, parasztok tömeges tönkremenetelét.) Ugyanis a Szent Korona tulajdonjoga eredetileg azt a hatalmi építkezést tette lehetetlenné, ami az állam és az állampolgárok egyidejű eladósításával nyer kizárólagos befolyást a nemzet vagyona és így a nemzet felett. Az elidegeníthetetlen vagyon személyek és az általuk szervezett önkormányzatok általi birtoklása, használata adja azt a megkérdőjelezhetetlen anyagi alapot, amely garanciája az önkormányzatiságnak. A Szent Korona szuverenitásából, azaz, hogy Ő a hatalom forrása, (amiért is a történeti közjogban személyként tisztelték), következik a negyedik alapelv. Ez az értékrend elve. A szent jelző arra utal, hogy létezik egy olyan értékrend, amely nem vitatandó, hanem követendő. Létezik a jó és rossz kategóriája, amely megismerhető és nem relatív kategória. Ha létezik a jó és a rossz, akkor beszélhetünk közjóról, illetve igazságról. Az igazságosságra törekvő rend feltétele, hogy jogok és kötelezettségek egyenlő arányban álljanak. Akinek több van, annak több a kötelezettsége is. Ha van jó és rossz, akkor a szabadság e kettő közti választás. Ha nincs jó és rossz, akkor a szabadság vágyaink a mások és végül a magunk kárára történő korlátlan kiélése, így a profitérdekek egyeduralma is. Sajnos az elmúlt 20 évben a relativista szemlélet érvényesült. Ennek következtében az alkotmányban leírt jogok tartalma viszonylagossá vált, a koherencia feltételéhez nem kötött alkotmánybírósági döntések és az aktuális országgyűlési többség változó értelmezésének territóriumává. (Továbbá az egyes kardinális kérdésben a döntés meg nem története, például a nemzeti bank jogállása, a nemzeti vagyon értelmezésének elmaradása is ezt szolgálja.) Ha a jogok és fogalmaik tartalma viszonylagos, a bíróságok jogot és nem igazságot szolgáltatnak, akkor a kötelezettségek végképp anakronisztikussá válnak. (Mennyit adóznak jövedelmeik után a globális cégek, bankok és mennyit az állampolgár!) A közéletben pedig a rossz megnevezhetetlenné, sőt normává válik, a magánéleti viszonyokban is az abszurditás lesz meghatározóvá. Ez azt jelenti, hogy az alkotmányban foglalt emberi jogoknak csak akkor van valós tartalma, ha a fogalmak mögött megkérdőjelezhetetlen az értelmezés, az érték orientált jogalkalmazás, valamint a jogok, hozzá mérhető és jól körülírható, számon kérhető kötelezettségekkel párosulnak. Azaz a jogrend természetjogi alapokon áll. Ennek következtében a közéleti szereplőktől, az intézmény rendszertől legalább formálisan elvárt az értékkövető magatartás, tartás. A Szent Korona-tan ötödik alapelve a jogfolytonosság elve, a törvénytelenségre jog nem alapítható elv. Ez köthető a Szent Korona-tan iura Sacrae Regni Corona elvéhez. Amennyiben a király, vagy a nép nevében eljárók az értékek értelmezésében, a közösségi vagyonok feletti rendelkezés tekintetében ellenőrizhetetlen és felelőtlen hatalomhoz jutnak, azaz megszerzik a teljhatalmat és felborítják a mellérendelt, megosztott hatalmat biztosító intézményrendszert, akkor megszakad a jogfolytonosság. Különösen igaz ez, abszolutista királyi hatalom, illetve diktatórikus néphatalom gyakorlása esetén. Ha megszakad a jogfolytonosság, akkor a hatalom törvénytelenné, azaz illegitimmé válik. A jogfolytonosság egyértelmű megszakadása, ha megszálló hadsereg tartózkodik az országban és az szabja meg az ország jogrendjét, ahogyan ez március 19. után történt. Sokszor felvetődött az, hogy a mai rendszer legitimitása problémás, esetleg megkérdőjelezhető. Ennek kettős oka van. Önmagában az, hogy az 1989-es alkotmánymódosítás idején az ország

15 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 17 még megszállt ország volt. Másrészt a mai hatályos alkotmányt, ami a népszuverenitás alapján áll, épp a megszállás okán sem 1949-ben, sem 1989-ben nem fogadhatta el népszuverenitás által felhatalmazott szerv. A nagyobb probléma mégis az, hogy ha ez a rendszer az ben, a megszállás idején létrejött rendszerrel tartja az alkotmányos jogfolytonosságot, akkor utólag jóváhagyja, törvényesíti a törvénytelent. Vitathatatlanná teszi az akkori rendszer jogi aktusait (államosítás, privatizáció, államadósság) és elévültté a rendszer bűncselekményeit (azaz, amikor saját jogrendjét sem tartotta meg.) Az 1949-es alkotmánynak a tartalmi, formai és politikai elődje az 1919-es kommün alkotmánya. Nyilván nem lehet az idő kerekét visszaforgatni, de az elmúlt 20 év alkotmányos hozzáállása a korábbi hatalmi rendszer struktúráinak zökkenőmentes továbbélésének alkotmányos garanciáit biztosítja és a mai válsághoz vezetett. Hogyan lehetne a mai körülmények között a Szent Korona-tant alkalmazni? Nézetem szerint az új alkotmány preambulumában hivatkozni kell az alapelvekre. A Szent Koronára, mint a hatalom teljességének szimbólumára, a megmaradt nevesített nemzeti vagyon abszolút védelmére, illetve a Szent Koronára, mint annak tulajdonosára, ezen együtt szociális biztosítékokra, és a vitathatatlan örök értékrendre. Továbbá a mellérendelt hatalmi szerkezetre is, azon belül az önkormányzatiságra, annak megkérdőjelezhetetlen vagyoni hátterére (nem csupán a jelenlegi törzsvagyoni védelemre gondolok). Az új alkotmány rendszerének vállalnia kell az ezeréves történeti magyar állam törvényes rendszereivel való jogfolytonosságot. Hogy ezekből az alapelvekből a jelenkor és az utókor milyen jogi konzekvenciákat vállal fel, az onnantól az adott korszak politikai, nemzetközi mozgásterétől függ, de a kaput megnyitottuk az igazságosságra törekvő rendszer, így az emberi jogok megkérdőjelezhetetlen értelmezése felé is. Nyilvánvaló az is, hogy a Szent Koronára történő hivatkozás, esetlegesen annak a hatalom forrásaként történő elismerése, éppen úgy, mint akár a királyi szuverenitásból levezetett angol alkotmányos rend sem ellentétes az Európai Unióval, vagy más nemzetközi szervezeti tagságunkkal sem. Viszont levezethető belőle a magyar pénzrendszert működtető monetáris intézmény rendszer függősége a fiskális rendszert működtető alkotmányos szervektől, kimondható és vitathatatlanná tehető a nemzeti vagyon védelme, beleértve a termőföld, az ásványkincsek, az édesvíz és termálvíz védelme, sőt a magánosok ingatlanának védelme is. Biztosítható a nagy magánvagyonok védelme is, amennyiben teljesítik arányos kötelezettségeiket az egész közösség felé. Így ezek a vagyonok nem csak a megbízó külföldi hatalmaktól függenének, hanem az alkotmány is védené őket, így szabaddá téve őket. Milyen formában születhet meg az új alkotmány, amennyiben figyelembe vesszük a történeti alkotmány hagyományát? A történeti alkotmányt egymásra következő törvények összessége jelentette. Nem kartális formában jelent meg, mert nem akart ideológiai rendszerek államban alkalmazandó kötelező rendje lenni. Ugyanakkor praktikus követelményként már a történeti alkotmány idejében is felmerült a kartális forma és történeti forma közös alkalmazása (lásd pl.: Teleki Pál alkotmánytervezetét), amit több állam is követ, például az Egyesült Államok is. Ez a kompromisszum különösen indokolt most, tekintettel arra, hogy 1949-től kartális formája van az alkotmánynak. Célszerű az alapelveket és nem csupán a történeti múltat magába foglaló preambulum után egy tömör alkotmánylevél alaptörvényként történő elfogadása, amely azonban csupán a legfontosabb intézményekről szólna. Az egyes intézményeket pedig külön törvény szabályozná. Ezeket a törvényeket az élet kihívásának megfelelően könnyebben lehetne megváltoztatni, míg az alkotmányt jelentő alaptörvényt kevésbé. Az egyes törvények előtt is állhatna az egyes intézmény magyar történetiségére utaló preambulum. Így például az alkotmány szólna az országgyűlésről, mint a törvényhozó szervről. A kiegészítő törvény annak szerkezetéről, eljárási rendjéről, stb. A törvény ekként egy előszóval kezdődne, amely felidézné a magyar törvényhozás intézményes múltját. Megjegyzem, én óvakodnék az 1867-es dualista rendszer közjogi intézményrendszerének fetisizálásától. Az alapelv az elsődleges, az intézmény, pedig korszakhoz szabott. Például az 1920-as jogfolytonosság helyreállítás kezdete után is csak 7 évvel állították helyre a kétházas országgyűlést, ahol a felsőházban az érdekképviseletek kaptak helyet. Először ugyanis az érdekképviseletek rendszerét kell helyre állítani. Ez azt is jelentené, hogy az elmúlt hat évtized hatalmi struktúráit kellene valóban demokratizálni, kiválasztási rendszereit új alapokra helyezni. Egy régi hatalmi hálózat bármilyen intézményrendszerben megjelenhet, neki az mindegy, hogy milyen lehetősége van eddigi hatalmának további kizárólagos fenntartására. Végezetül egy fontos kérdésre kell válaszolni. A Szent Korona-tan alkalmazható-e köztársasági rendben, vagy csak a királyság államformájában? A leírtak alapján talán egyértelmű, hogy nem csak a királyság rendjének az alapja lehet. A megszállás idején bevezetett köztársasági rend 1946-os alaptörvénye is hivatkozik a Szent Korona-tanra, mint saját előzményére, mert a demokratikus köztársasági rendet annak örökösének és beteljesítőjének tartotta. Egy új alkotmány lehetővé teheti a nemzet magára találását, a népi és nemzeti gondolat szociális alapon történő mesterséges szembeállításának megszüntetését, valamint a jelen, a jövő, és a múlt egységének helyreállítását. A mi humán erőforrásunk a legfontosabb nemzeti vagyon. A Szent Korona tagjai a nemzet mi vagyunk, így a Szent Korona védelme saját magunk és küldetésünk védelme is. Dr. Tóth Zoltán József, jogász, politológus, címzetes és egyetemi docens.

16 18 Dobogó Hun-magyar történeti kapcsolatok OBRUSÁNSZKY BORBÁLA A hun birodalom a késő ókortól egészen a középkor érett szakaszáig érdemben befolyásolta az európai politikát. Attila utódai nem tűntek el a térségből, hanem továbbra is jelentős politikai erőként meghatározták a kelet-európai és a kaukázusi térség történetét. Nekünk, magyaroknak legalább három kapcsolódásunk is kimutatható velük. A hun-magyar rokonság a tudomány eszközeivel is bizonyítást nyert és nyer! Bár a nagy Attila halála után, 453-ban az egységes, az Aral-tótól a Rajnáig húzódó hun állam felbomlott, mert utódaik nem tudták ezt a hatalmas térséget öszszefogni, de még így is nagy területek maradtak az utódok kezén. Dengizik és Irnek, a mi Csabánk népe nem tűnt el, ahogyan azt a finnugrista magyar történészek állítják, hanem a nyugat-európai területek, valamint a pannóniai térség kivételével meg tudták őrizni fennhatóságukat a keleti térségben. Emlékezzünk csak a magyar krónikák beszámolóira, ahol a nagykirály legkedvesebb fiáról, Csabáról és utódaikról komoly hagyomány őrződött meg, akik az Árpád-házi magyar királyok ősei voltak. Ez a leszármazási ág olyan erősen szívódott belénk, hogy minden áltudományos magyarázat ellenére máig éltet bennünket. Most röviden tekintsük át a tudományos bizonyítékokat a hun-magyar rokonságra. Vegyük először vizsgálat alá Jordanes tudósításait. A VI. századi Getica című mű ugyan nem teljes részletességgel írja le az Attila halála utáni történéseket, hanem egyes részei főleg a volt római birodalom részeinek történetéről közöl tudósításokat. Talán azért esik szó két fontos tartományról, Pannóniáról, (Dunántúl) és Illiriumról (Délvidék), mindkettő a hun birodalom felbomlása után idegen kézbe (gót, illetve gepida) került. Bár nálunk a finnugrista történészek szeretik a hunok bukását 454-re datálni és leírják, hogy a nedaoi csata után a hunok felmorzsolódtak és eltűntek a történelemből, Jordanest olvasva, teljesen más kép bontakozik ki előttünk. Annak alapján Attila halála után több éves harc kezdődött a gótok-gepidák, valamint a hunok és szarmaták között a hunok örökségért és nem csupán a fenti csatában dőlt el a Kárpát-medence birtoklásának sorsa. A második Attila-fi, Dengizik például még azután is több hadjáratot vezetett Pannónia ellen. Miután nem sikerült visszaszereznie a volt hun területet, Jordanes a következőképpen összegezte a gót-hun háborút: a gótok a hunokat fennhatóságuk alá vonták Pannóniában! Ez azt jelenti, hogy idegen erők uralma alá kerültek, nem pedig azt, hogy eltűntek volna. Továbbélésükről és a magyarokkal való kapcsolatukról hiteles forrásadatok állnak rendelkezésre, melyeket Király Péter professzor néhány éve publikált. Az általa említett Meroving- adat szerint ben már Pannóniában hungarusok éltek! Később, a krónikás adatok folyamatosan írnak erről a népről, tehát nemcsak véletlen bejegyzésről van szó. A hungarus, vagyis a hungár szó jelenléte nemcsak azt bizonyítja, hogy a hunok 453-at követően is továbbéltek a Kárpát-medence nyugati részén, hanem azt is, hogy még az avarok bejövetele előtt már magyarok éltek Pannóniában, akik legkésőbb csak Attila hunjaival jöhettek be a Kárpát-medencébe! A hungárok, csakúgy, mint az onogurok, hunugorok, ogurok, ugrik, stb. mindig és kizárólag a magyarokat jelenik az idegen forrásokban, és nem más népcsoportokat hívta fel a figyelmet Thury József, kiváló történészünk után Király Péter. Ahogyan már fent említettem, Jordanes feljegyezte, hogy a hun Dengizik több hadjáratot vezetett Pannóniába, ami azt jelentette, hogy ő közel élt a Kárpát-medencéhez, hiszen hadaival könnyedén kellett eljutni ide, veszteségek nélkül, hogy ott a gótokkal szemben megmérkőzhessen. Ez az adat nagyon fontos lehet számunkra: Pannoniától keletre, egészen Dengizik központjáig nem élhetett ellenséges erő, hiszen akkor a hun királyfinak akkor előbb azzal kellett volna megküzdeni. A hadviselés alapvető előírása, hogy nem lehet Hunok a Kárpátokban, az első kapcsolat Gepidanak tartott hun ötvösremek. Szilágysomlyo, V. század közepe

17 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 19 átvonulni ellenséges területen, ha nem győztek le minden ellenállási központot. Azt nem is írják le a források, hogy meddig terjedt a hun királyfi felségterülete, de az biztos, hogy a Duna-Tisza közétől keletre lehetett, ott ugyanis a szarmaták éltek, Babaj királyukkal az élen. Valószínűleg inkább szövetségesei lehettek a hunoknak, mint a gótoknak, vagy gepidáknak. Dengizik birtoka tehát a Tiszántúltól bármeddig terjedhetett keletre. Talán Dengizik szállásközpontját már meg is találták a régészek februárjában, Ukrajnában, az Odessza járáshoz közeli Jalpug-tónál egy szenzációs V. századi hun fejedelmi sír tárgyaira bukkantak. Sajnos, a csodás aranyleletek nem ásatáson kerültek elő, hanem a sírrablóktól foglalták le, ezért nem biztos, hogy megkerült a teljes kincslelet. Az ukrán régészek szerint, vagy Attilának, vagy valamelyik fiának lehetett a temetkezési helye. Nem elképzelhetetlen, hogy Dengizik sírjára bukkantak. Térjünk vissza a hunok Kárpát-medencei jelenlétére. Ha Dengizik szabadon közlekedett a Kárpátoktól nyugatra egészen Pannóniáig, akkor hol éltek a finnugristáink által dicsőített gepidák? Valószínűleg nem Erdély területén, hiszen akkor nekik kellett volna megmérkőzni a betörő hun seregekkel. A korabeli források alapján teljesen bizonyos, hogy ők nem Erdélyben, hanem a fent már említett volt római területen, Illiricumban, vagyis a mai Délvidéken tanyáztak, hiszen a források mindig a Dunától délre említik Daciát. Akkor miért is helyezték a gepidákat Erdélybe? Az ókori Dacia név kettőssége megtévesztette a kutatókat, ők egyből a mai Erdélyre, a Mezőségre és a Partiumra gondoltak, holott 280 után, vagyis a régi erdélyi Dacia kiürítése után a nevet átvitték a mai Délvidékre és a késő ókortól Dacia=Illirium. Az egyébként a római birodalom leggazdagabb tartományainak egyike volt, ráadásul stratégiai központ volt a kelet-nyugati kereskedelemben. Ennek megszállása volt fontos a gepidáknak, hiszen a kereskedelmi és hadi utak ellenőrzése kiváló bevételi forrást jelentett számukra. Azzal nem vitatkozunk, hogy a gepidák egyes csoportjai élhettek elszórtan máshol, akár a Tiszántúlon, akár Erdélyben, de uralmi központjuk a fenti helyen, vagyis a mai Délvidéken volt. A finnugristák azért helyezték őket Erdélybe, hogy onnan hivatalosan is eltüntessék a hunokat. Arról végleg hallgatnak a hazai akadémiai történészek, hogy élt egy Álmos nevű hun is Dacia tartományban. A hunok ugyanis ott is továbbéltek, csak gepida fennhatóság alatt. Egyébként elég sok hun nemes, köztük Attila néhány utódja is megtelepedett a déli tartományban, sőt sokan ott is előkelő körök tagjai lettek. A székelyek hagyománya, mely megőrizte a Kárpát-medence keleti felének hun továbbélését, nagyon is reális, hiszen ezt források is alátámasztják, sőt a román régészeti kutatások is ott valószínűsítik az egykori hun központot, ahol a székelyek hagyománya, vagyis Udvarhelynél. A második kapocs A Kaukazusban maig tisztelik osi jelkepunket, a turulmadarat. A második hun-magyar kapocs a keletre vonult Attila-fi, Csaba történetében követhető nyomon. Jordanestől tudjuk, hogy Dengizik mellett Irnek (Csaba) viszszament Szkítiába, a Fekete-tenger partjára. Csakhogy akkoriban legalább két Szkítiáról is van tudomásunk. Az egyik a Duna-delta és környékét jelenti, mely kiterjedhetett a mai Moldávia területére, a másik pedig a Kaukázus északi vonulatát, a mai Dagesztántól a Fekete-tengerig húzódó meotiszi mocsarakig húzódott. Az elsőt Dengizik, a másikat pedig Irnek birtokolta. Források híján nehéz meghatározni, hogy azok pontosan meddig terjedtek, hol húzódott Dengizik, illetve Csaba Irnek felségterülete, illetve megosztották-e a területet, vagy Irnek, mint a kijelölt utód, fennhatóságot gyakorolt-e fivére területei felett? Talán csak annyi halvány bizonyítékunk lehet arra, hogy Irnek fenn-hatóságot gyakorolt testvére felett, hogy a székelyek Csabát tartják királyuknak, és nem Dengiziket, pedig ő közelebb élt a mai Székelyföldhöz. Talán ezen kérdéseket már sohasem tudjuk megválaszolni, de néhányra választ kaphatunk. Amikor Csaba visszatért övéihez a kaukázusi hunokhoz, és átvette a birodalom keleti szárnyának irányítását. Tőle nemcsak a magyar uralkodók (Árpádház) származtatják magukat, de ő Attila után a második a hiteles uralkodó a bolgár királylistában.

18 20 Dobogó népet Szibériából akarják származtatni, addig a fenti kutatók a Kaukázusból eredeztetik. Az új bizonyítékok alapján az is kiderült, hogy a szabírokat nem a mitikus besenyő támadás szakította el tőlünk, hanem a Kaukázusba betörő arab csapatok. Talán a legjobb bizonyíték erre a mai Azerbajdzsánban talált szabírokkal kapcsolatos feljegyzések. A középkori arab krónikák még a XIII. században is ismerik a szabírokat szevordi és szijavurdi néven. Madzsarok Kaukázusban Kercs városa mellett, a meotiszi mocsarak szomszédságában volt őseink központja Csaba hunjai sem tűntek el, nem sodorta el őket a nem létező 463-as ogur népvándorlás sem, arról már régóta bebizonyosodott, hogy nem történt meg. Bizonyítékok híján el kell vetni az új, türk népek érkezésének hipotézisét, és azt kell elfogadnunk, hogy a fent idézet évben nem népvándorlás történt, hanem az ogurok és a szaragurok követséget menesztettek Bizáncba, hogy a felbomló hun birodalom törzsei közül megszerezzék az éves adók beszedésének jogát. A térségben végbement a birodalom újra felosztása, és ebben az onogurok, a hungárok, vagyis mi magyarok jutottunk jelentős szerephez után a kaukázusi, de a bizánci forrásokban feltűnnek az onogurok, hungárok, vagyis a magyarok. A Kalankatujk által lejegyzett Kaukázusi Albánia története forrás megemlíti a mi egyik ősünket, valószínűleg névadó törzsi vezetőnket, akit Honagurnak hívtak. A krónikás szerint a hun vezér Perzsiában élt körül, vagyis még a hunok európai inváziója előtt. A hungár név sok helyen szerepel, Jordanes is ismeri őket a VI. században hunuguri néven, akik akkor a meotiszi mocsarak között éltek. Ravennai Névtelen a VIII. században Onoguriaként ismeri őket, amely nem más, mint Hungária! Ez a terület a Don-Donyec-Azovi-tenger közötti termékeny földön volt, melyet a finnugristák tévesen Levédiának neveztek. A fenti kutatók ráirányították a figyelmet a Kaukázusban lévő korai madzsar településekre. A magyar kutatók között Thury József történészturkológus közzétett egy tanulmányt a Századok című folyóiratban, ahol a szavárd magyarok nyomait kutatta a Kaukázusban. A korabeli források alapján a középkori udik között, a mai Örményország és Nyugat-Azerbajdzsán közti ősi szkíta területen talált nyomokat arra, hogy a Kaukázusban maradt őseink még évszázadokig szervezett keretek között éltek. Már Thury is felfigyelt a madzsar helynevekre, valamint a szevordi nevet is a magyarokra vonatkoztatta ben a Zichy Jenő vezette expedíción Szádeczky-Kardoss Lajos történész megtalálta a Derbentnáme forrást, amely a VI. század elején említi Kicsi Madzsart és Ulu Madzsart. Az expedíció feltárta a lehetséges magyar nyomokat a Kaukázusban, így sok madzsarhoz hasonló helynévre bukkantak, a közel harminc nyelven beszélő Bálint Gábor pedig a kabard nyelvben talált sok rokon vonást. Sajnos, a magyar tudomány elfeledte ezeket az eredményeket. Az 1980-as években Azerbajdzsánban is felfedezték e témát, ott legelőször Gejbullajev végzett kutatásokat a fölrajzi nevek etnikai kapcsolatáról, és ő sok azerbajdzsán helynévben talált madzsar falvakat. Ő egyértelműen a magyarokkal hozta ezen nevet kapcsolatba, sőt leírta, hogy a madzsarok a szabírokkal álltak kapcsolatban. Ezt a kutatást bővítette ki Mübariz Harmadik kapocs: a szabírok A magyarság másik, V-VI. századi elnevezése a szabír volt. A szabír-magyar kapcsolatot először Thury József történész-turkológus göngyölítette fel, legutóbb pedig Mübariz Helilov és Nyitray Szabolcs végzett jelentős kutatásokat ebben a témában. A krónikák többször szabírnak is emlegették őseinket, akik valószínűleg a magyarokkal egyesült vérszerződést kötött hun nép lehetett. A szabírokat még egyes akadémikusok is összekapcsolják a magyarral, de míg ezt a hun A perzsa Szaszanida dinasztia erődöket emelt a kaukázusi hunok ellen

19 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 21 Helilov régész és Nyitray Szabolcs magyar történész, akik erről egy monográfiát is megjelentettek. A madzsar nevű települések fontosságáról Haszan Haszanov volt magyarországi nagykövet is írt könyvében, aki igazolta a magyar kutatók állításait. A madzsarok nemcsak a mai dagesztáni területeken, hanem a Krím-félsziget keleti csücskén is éltek, a boszporuszi hun királyságban. Ott uralkodott Muagerisz király, akinek nevében a magyar történészek és turkológusok a magyar szót fedezték fel. A madzsar helynevek megléte, és azok a magyarsággal való kapcsolata azt bizonyítja számunkra, hogy egykoron őseink egy része, valószínűleg a vezető réteg, a Kaukázus bércein túl élt, és őket, ahogyan a kazárokat is, az arab támadás kényszerítette északra, a Volga-torkolathoz, majd pedig a mai Ukrajna területére. Még sokan tudják azt Azerbajdzsánban, hogy egykoron léteztek Madzsar nevű falvak, a fenti kutatók a régi orosz térképéken még felfedezték a Madzsarjurt és Madzsar-Garaoglan neveket, melyek a szovjet időben eltűntek. Az azerbajdzsán történészek lehetségesnek tartják, hogy a szovjet időben azokat átnevezték azokat. Ma az egyetlen nyom a Jevlah melletti Garaoglan falu, ahol Nyitray Szabolcs 2009-ben megfordult. Egykoron létezett egy Madzsar-Garaoglan falu, de sajnos, a szomszédos Kürfolyó folyamatos áradásai miatt a település többször változtatta helyét, és a lakosok is kicserélődtek, ezért nincs régi adat arról, hogy a település neve eredetileg hol lehetett. A régi térképek és beszámolók alapján ezen települések felderítése és beazonosítása még várat magára. A fentiek alapján látható, hogy a hunok és a magyarok között nagyon is szoros, több évszázados kapcsolat mutatható ki, ha nem az elméleteket, hanem a bizonyítékokat vesszük alapul vizsgálatainkhoz. Krónikáinkat és történeti hagyományainkat mindenben igazolják az azoktól független, külföldi krónikák, néprajzi és régészeti adatok. Bartók Béla: CANTATA PROFANA A kilenc csodaszarvas Volt egy öreg apó. Volt néki, volt néki Kilenc szép szál fia, Testéből sarjadzott Kilenc szép szál fia. Nem nevelte őket Semmi mesterségre, Szántásra-vetésre, Ménesterelésre, Csordaterelésre: Hanem csak nevelte Hegyet-völgyet járni, Szarvasra vadászni. Az erdőket járta És vadra vadászott Kilenc szép szál fiú. A vadra vadásztak, Annyit barangoltak És addig vadásztak, Addig-addig, mígnem Szép hídra találtak, Csodaszarvasnyomra. Addig nyomozgattak, Utat tévesztettek, Erdő sűrűjében Szarvasokká lettek: Karcsú szarvasokká váltak Erdő sűrűjében. Az ő édes apjok Várással nem győzte, Fogta a puskáját, Elindult keresni Kilenc szép szál fiát. Reátalált a szép hídra, Hídnál csodaszarvasnyomra. El is jutott hűs forráshoz, Hűs forrásnál szarvasokhoz, Féltérdre ereszkedett, Hej, egyre rá is célzott. De a legnagyobbik szarvas - Jaj, a legkedvesebb fiú Szóval imígy felele: Kedves édes apánk, Ránk te sose célozz! Mert téged mi tűzünk A szarvunk hegyére És úgy hajigálunk Téged rétről rétre, Téged hegyről hegyre, S téged hozzávágunk Éles kősziklához: Ízzé-porrá zúzódsz Kedves édes apánk! Az ő édes apjok Hozzájuk így szólott, És híva hívta És őket hívó szóval hívta: Édes szeretteim, Kedves gyermekeim, Gyertek, gyertek haza, Gyertek vélem haza, Jó anyátok vár már! Jöjjetek ti vélem A jó anyátokhoz, A ti jó anyátok Várva vár magához. A fáklyák már égnek, Az asztal is készen, A serlegek töltve. Az asztalon serleg, Anyátok kesereg. Serleg teli borral, Jó anyátok gonddal. A fáklyák már égnek, Az asztal is készen, A serlegek töltve A legnagyobb szarvas - Legkedvesebb fiú Szóval felelvén Hozzá imígy szóla: Kedves édes apánk, Te csak eridj haza A mi édes jó anyánkhoz! De mi nem megyünk! De mi nem megyünk: Mert a mi szarvunk Ajtón be nem térhet, Csak betér völgyekbe. A mi karcsú testünk Gunyában nem járhat, Csak járhat lombok közt. Karcsu lábunk nem lép Tűzhely hamujába, Csak puha avarba. A mi szájunk többé Nem iszik pohárból, Csak hűvös forrásból. Volt egy öreg apó. Volt néki, volt néki Kilenc szép szál fia, Nem nevelte őket Csak erdőket járni, Csak vadat vadászni, És addig-addig Vadászgattak addig: Szarvassá változtak Ott a nagy erdőben. És az ő szarvuk Ajtón be nem térhet, Csak betér völgyekbe. A karcsú testük Gunyában nem járhat, Csak járhat lombok közt. A lábuk nem lép Tűzhely hamujába, Csak a puha avarba. A szájuk többé Nem iszik pohárból, Csak tiszta forrásból. 1930

20 22 Dobogó Szent Iván és Magyar Ilona a nyári napforduló szertartásrendjével kapcsolatban felmerülő kérdések tisztázása. Egy hosszabb távú kutatómunka állomásai Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I. (B.S.) (Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadása, Budapest, 1977.) Magyar Népzene Tára II. (MNT) (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1953.) A fenti művekből kivett adatokat a Dobogó januári számában közzétett kérdőív 38 pontja szerint csoportosítottuk. Az eddigiektől elváló új adatokat, kérdéseket egy-egy régi fő szám utáni a, b jelzésekkel, a végén két új számmal láttuk el, hogy a régi sorrend egyenlőre még ne változzék. 3. Ideje az esztendő napjai közül? Szent Iván napján. (MNT 273. o.) Szent Iván estéjén (MNT 326. o.) A Szent Iván előtti estén (MNT 321. o.) Szent Iván nap (jun. 24.) előtti este, úgy 6-7 óra tájban (MNT, 271. o.) Virágos szent János napján (MNT 253. o.) Szent János napjának előestéjén (MNT, 322. o.) Szentháromság vasárnapján (MNT 263. o.) 3/a. Milyen ősi ez a szokás? ősi szokás szerint dívik (MNT 253. o.) annak emlékére, hogy a pogányok régen a tüzet Isten gyanánt imádták. (MNT 329. o.) 4.Mikor kezdődött? Mikor fejeződött be? Napszentülettől naptámadatig tart-e? Ébren kell-e maradni ezen az éjszakán is, hasonlóan a Karácsony, a Szilveszter- Újév éjszakáihoz? Ha igen, miért? Ha nem, miért hagyható figyelmen kívül? estefelé (MNT 326. o.) este...(mnt 263. o.) estefelé (MNT 263. o.) Szent Iván előtti este (MNT 259. o.) naplemente után (MNT 259. o.) este ugráltak. Esti harangszó után gyűltek össze. (MNT 328. o.) úgy 6-7 óra tájban mentek ki. (MNT 271. o.) vasárnap este, vacsora után (MNT 327. o.) Tíz órakor mentek haza énekszóval. (MNT 269. o.) Ilyen székelyföldi rendszabály: Szent János estin a A meghívót közzéteszik: Hintalan László János tanár és Pap Gábor művészettörténész 2. rész Dokumentumok virrasztótétel semmiképpen nem engedtetik éppen éjfélig, annál inkább hajnalig vagy virradtig, hanem csak késő vacsorakorig, amikor az ember le szokott nyugodni ágyában. Az pedig tisztességesen és becsületesen légyen. (B.S o.) 5. Kinek az ünnepe? A szövegben megénekelt Szent Iváné, Virágos Szent Jánosé, vagy Magyar Ilonáé? Esetleg a Jánosságok közül: Keresztelő, Evangélista, vagy Nepomuki Szent Jánosé? Miért nevezték Szent Iván havának? Bizonyosan nem egyéb az oka, hanem ez: mivel keresztelő Szent János napja ebben a hónapban esik, Jánost pedig a magyarok régen mondották Joánnak, Ivánnak; és így Jánosról nevezvén vagy Joánról az hónapot, az Iváni nemzet maradott rajta. (MNT 253. o.) A nyelvünkben máig élő Szent Iván név még föltétlenül a bizánci egyház kultikus befolyására emlékeztet.(b.s o.) I v á n, Szent Iván másként Keresztelő Szent János, a Zoborvidéken Virágos Szent János, a szegedi tanyákon olykor Búzavágó Szent János ünnepe, az egyházi év legjelesebb napjainak egyike.(b.s o.) Ivánka néven ismerték a szentiváni tüzet. Gyerünk ivánkát ugrosnyi! mondták. (MNT 327. o.) Virágos szent János napján (MNT 253. o.) A tüzet Szent János előestéjén, június 23-án gyújtották (MNT 281. o.) A magyarok midőn Keresztelő János Feje megtalálásának ünnepének mondották (MNT 253. o.) Az Írás szerint János hat hónappal előzte megszületésében a Megváltót. Nagyon kedvelt volt a régieknél az a párhuzam, amelyet Karácsony és János születésnapja, valamint a napok növekedése és csökkenése között lehet vonni. Az egyházatyák szerint erre vonatkozik Jánosnak Jézusról való mondása: neki növekednie, nekem pedig kisebbednem kell. (János 3. 30) (B.S o.) Ismeretes, hogy az Egyház Szűz Márián kívül csak Keresztelő Szent Jánosnak ünnepli meg a test szerint való születése napját. Ennek oka az, hogy Máriának Erzsébetnél való látogatása alkalmával az Üdvözítő közelsége miatt János is megszenteltetett anyja méhé-

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Magunkról A Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Árpád fejedelem évének Fergeteg havában, 2007 januárjában alakult. Szándékunk az

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

Rudolf Steiner. Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban

Rudolf Steiner. Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban Rudolf Steiner Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban Rudolf Steiner Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban Állatöv, planéták és kozmosz 10 előadás Düsseldorf, 1909.

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09.

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE, Lk. 22;19, Azt tapasztalom testvérek, hogy első hallásra nehezen tud az ember megbarátkozni azokkal a szokatlanul új gondolatokkal,

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Vári Fábián László. Ereimben az idő

Vári Fábián László. Ereimben az idő Vári Fábián László Ereimben az idő Oly vén vagyok már, mint a tenger. Anyám szikla volt, apám a szél. Ereimben az idő zizeg csak, vésztartalékra hűtve a vér. Anyám elfogyván sivatag lett. Lépkedek rajta,

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Az Istentől származó élet

Az Istentől származó élet Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18.

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Mozgókép Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Kedves Testvérek! Sokszor érzi az ember, hogy egy prédikációban jó tanácsokat kap, példamutatást, utat, amin járni lehet, iránymutatást,

Részletesebben

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK MEGJELENIK A HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN 2013. JÚNIUS 29. Alapítva: 2003. XI. évfolyam VI. szám SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK 2. OLDAL VISSZAPILLANTÓ 5. OLDAL SZENT MÓNIKA 3. OLDAL KEDVES CSALÁDOK 6. OLDAL

Részletesebben

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN 1 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 02. Juhász Emília Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN Olvasandó (lectio): 2 Móz 13,1-10 Alapige (textus): 2 Móz 13,8-9 És mondd el fiaidnak azon a napon: Amiatt történik

Részletesebben

Forrás. Jézus mellénk állt

Forrás. Jézus mellénk állt Forrás a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Jézus mellénk állt 13. évf. 1. szám 2016. január 10. Gárdonyi Géza népszerű karácsonyi énekében jól láttatja az első karácsony valóságát: Nem

Részletesebben

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van.

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. A gyermekek Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. Pontosan 6 évvel ezelőtt, karácsonykor (amikor én 8 éves voltam a húgom pedig 5) kaptam a világ legszebb ajándékát.

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1.

2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1. 2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Karasszon Dezső: Ésaiás könyvének magyarázata,

Részletesebben

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP TAKI! (Találd ki!) 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP Keresd meg a megadott szavakat a táblázatban és húzd ki: ÁCSORGÓ, MUNKÁS, DÉNÁR, SZŐLŐ, PIAC, INTÉZŐ, BÉR, GAZDA, UTOLSÓ, ELSŐ, BARÁTOM, ROSSZ, SZEM A

Részletesebben

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ Immár hoz hasznos magvakat, díszíti ékes,

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar Láma Csöpel A REJTETT ARC A Belső Ösvény pecsétjei Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar TARTALOM Előszó 7 A Belső Ösvény és a pecsétek 9 A rejtett arc

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm

Részletesebben

Az egyiptomi művészet korszakai

Az egyiptomi művészet korszakai Egyiptom térképe a városokkal Az egyiptomi művészet korszakai Predinasztikus korszak (i.e. IV-III. évezred) Óbirodalom (i.e. III-II. évezred) Első átmeneti kor Középbirodalom (i.e. 2000-1700) Második átmeneti

Részletesebben

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK 2013. márciusi kiadás MéTa kiadó 2013 Minden jog fenntartva! Fotók: Qaradah Szimonetta Nyomtatás: Nemzeti Védelmi Szolgálat Tartalomjegyzék: Szerintük mit jelent. Szerinted mit

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

A Kárpát-medence a világ központja 3. Rész. A Régi Európa történelmének kulcskérdései

A Kárpát-medence a világ központja 3. Rész. A Régi Európa történelmének kulcskérdései A Kárpát-medence a világ központja 3. Rész. A Régi Európa történelmének kulcskérdései Megjelent: KAPU, 2012.04, 55-57. old. Részletek a hasonló című, készülő könyvből Európa önazonosságának kérdése Az

Részletesebben

KERESZTREFESZÍTÉS. Újpest-Belsőváros. 2008. 03. 21. Nagypéntek. Loránt Gábor. Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56

KERESZTREFESZÍTÉS. Újpest-Belsőváros. 2008. 03. 21. Nagypéntek. Loránt Gábor. Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 21. Nagypéntek Loránt Gábor KERESZTREFESZÍTÉS Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56 Miután kigúnyolták mármint Jézust levették róla a köpenyt, felöltöztették a saját ruhájába, és

Részletesebben

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére Bibliaismeret Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére A tantárgy órakerete: Évfolyam Hetek száma Heti órakeret Évi órakeret 9. 36 1 36 10. 36 1 36 11. 36 1 36 12. 32 1

Részletesebben

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger A. Molnár Ferenc Ady Endre bibliájáról * Az Irodalomismeretben nemrég recenzió jelent meg a Kazinczy Ferenc Társaság 2001-es évkönyvéről és hírleveléről. i Az írás külön is kitér Szabó Lajos képírók képén

Részletesebben

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett 2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett... és mi csak vétkeztünk és te szenvedtél egyre, mentünk vakon az ösztöneink után de te felnéztél az égre. mentünk a gyehenna égő szennyhalmazán, égett a testünk,gőzölgött

Részletesebben

Az apostolok szinte mindig böjtöltek

Az apostolok szinte mindig böjtöltek XI.évfolyam 6. Szám 2013. június Pünkösd után, Apostolok böjtjének üzenete Május 27-től Az apostolok szinte mindig böjtöltek (Aranyszájú Szent János 57. homíliája a Máté evangéliumához.) Az apostolfejedelmekről

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL

RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL 1. Általános alapelvek 1.1. Bevezetés A Keleti Egyházak Kánonjai Kódexének 700. kánonjának 2. -a ajánlja a püspökkel vagy egy másik pappal való koncelebrációt

Részletesebben

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS!

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! Urunk, Jézus Krisztus, te azt mondtad:,,ahol ketten-hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok köztük.'' És az egyház így énekel:,,ahol

Részletesebben

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE r r. f A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE IRTA: DARKÓ JENŐ dr. gy- n Y r «tanár BUDAPEST, 1 936. Ez a különlenyomat megjelent A Magyar Tanítók Könyvtára első»előadások * e. kötetében VIII. IDŐSZERŰ

Részletesebben

Az evangélium ereje Efézusban

Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése Lekció: Lk. 10.1-20 2009. okt. 18. Textus: ApCsel. 19.8-40 Gazdagrét Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése útján Pál apostol három olyan városban hirdette az evangéliumot, amelyek

Részletesebben

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében (2015.05.21-05.26) 1. nap (2015.05.21) 2015.05.20-án 23.30-kor kezdtünk összegyűlni a suli előtt. Az idő barátságtalanul hűvös volt, előtte nem

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

Létezik-e Antikrisztus?

Létezik-e Antikrisztus? Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála,

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, CSELEKEDJ! 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. 2 Ezért előhívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj

Részletesebben

Kedves látogató! Fegyverek, harcban használt eszközök. Védőfegyverek. Támadófegyverek

Kedves látogató! Fegyverek, harcban használt eszközök. Védőfegyverek. Támadófegyverek Kedves látogató! Szeretettel köszöntünk kiállításunkban, mely a 18-19. századi Perzsiát [ma Irán] mutatja be. A kiállítási termekben lenyűgöző tárgyak sorával képviselteti magát a férfiak világa, az írástudók

Részletesebben

"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos"

E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos "E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos" Meghökkentő ezt itt olvasni, a csendes kertvárosi környezetben. Hisz Kispest talán még nem is létezett, amikor Batthyány Lajost 1849. október

Részletesebben

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA 1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA A mi Urunk Jézus Krisztus így szól: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28) Tőle kaptuk ezt

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

Az Első Unitárius Népfőiskolai Tanfolyam Kolozsvárt.

Az Első Unitárius Népfőiskolai Tanfolyam Kolozsvárt. csendes óráimban, vagy álmatlan éjszakáimon át kirajzolódtak előttem a mélytitkú tárnák s gyakran hallani véltem a gépek zakatolását s a verejtékhúzó csákányok döngését a rózsafáim alatt, vagy a templomunk

Részletesebben

Forrás. Márk evangéliuma

Forrás. Márk evangéliuma Forrás 12. évf. 1. szám 2015. január 25. a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Márk evangéliuma Jézus Krisztus Isten Fia evangéliumának kezdete. Ezekkel a szavakkal kezdődik Márk evangéliuma,

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

örög ondolatok A Nyíregyházi Görög Katolikus Egyházközség lapja 2008/4

örög ondolatok A Nyíregyházi Görög Katolikus Egyházközség lapja 2008/4 örög ondolatok A Nyíregyházi Görög Katolikus Egyházközség lapja 2008/4 Lelket az életbe! Pár nappal ezelõtt szomorúan búcsúzni hívtak a harangok. Hisz szomorú volt a szí- vünk, kinek ne fájt volna belül

Részletesebben

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 Meglepetés # # tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 S Z A B Ó M Á R I A CSILLAGJEGYEK ÉS GYÓGYÍTÁSUK «Meglepetés # 2008.10.21 13:38:58 # SZABÓ MARIA, 2008 BORÍTÓTERV CZEIZEL BALÁZS SZERKESZTÉS ERDÉLYI Z. ÁGNES

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

2009. évi SDG Bibliaismereti verseny: Jelenések könyve

2009. évi SDG Bibliaismereti verseny: Jelenések könyve Csapat/iskola: 2009. évi SDG Bibliaismereti verseny: Jelenések könyve Tudnivalók A teszt 130 kérdésből áll. Minden kérdésnél felsoroltunk 3 lehetséges választ, amelyek közül mindig egy és csak egy helyes

Részletesebben

BOLYAI ANYANYELVI CSAPATVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ SZÓBELI (2012. DECEMBER 8.) 3. osztály

BOLYAI ANYANYELVI CSAPATVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ SZÓBELI (2012. DECEMBER 8.) 3. osztály 3. osztály Gyűjtsétek össze a lehető legtöbb (de legalább hat) szót vagy kifejezést, amely a kicsi szóval rokon értelmű! (Ugyanannak a szónak -ka / -ke képzős változata nem számít újabb szónak.) A keresztrejtvények

Részletesebben

Vetélkedő kérdések és válaszok. A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk?

Vetélkedő kérdések és válaszok. A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk? Vetélkedő kérdések és válaszok 1. feladat A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk? 1. Jézus születése, a napkeleti bölcsek látogatása 2. Menekülés

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele A terápia a küldetés!

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele A terápia a küldetés! 2014. Június 8. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Szent András Plébánia hírlevele II/23. szám A terápia a küldetés! Milyen kevéssé látványos ez az elő-pünkösd! Se lángnyelvek, se nyelveken nem beszélnek

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Élet - Halál (90x70 cm, vászon, olaj) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉLET és HALÁL Az élet a halál kistestvére. (Dobrosi Andrea) Az életre

Részletesebben

HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT*

HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* Buji Ferenc HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Lk 20,34 Ha a keresztény ember a házasság és a szerzetesi, papi, valamint evangéliumi indíttatású világi nőtlenség

Részletesebben

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé III. évfolyam 2. szám 2016. február Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé Érezzétek és lássátok, milyen édes az Úr A nagyböjt az Egyház ajándéka, amely megújításunkra szolgál. A heteken át tartó utazás,

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele 2014. Március 23. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Plébánia hírlevele II/12. szám Jöjjetek, lássátok meg azt az embert, aki megmondott nekem mindent, amit tettem: nem ez-e a Krisztus? Az evangélium

Részletesebben

Orosz fémikonok Svájci magángyûjteménybôl 2010. december 4., szombat, 11. óra Szakmai meghatározás: prof. dr. Ruzsa György mûvészettörténész

Orosz fémikonok Svájci magángyûjteménybôl 2010. december 4., szombat, 11. óra Szakmai meghatározás: prof. dr. Ruzsa György mûvészettörténész 864IKON.qxd 11/7/2010 9:47 PM Page 241 Orosz fémikonok Svájci magángyûjteménybôl 2010. december 4., szombat, 11. óra Szakmai meghatározás: prof. dr. Ruzsa György mûvészettörténész 864IKON.qxd 11/7/2010

Részletesebben

LECKE: MIT JELENT ISTEN CSALÁDJÁBA TARTOZNI? ISMERKEDÉS A KERESZTELŐVEL

LECKE: MIT JELENT ISTEN CSALÁDJÁBA TARTOZNI? ISMERKEDÉS A KERESZTELŐVEL LECKE: MIT JELENT ISTEN CSALÁDJÁBA TARTOZNI? ISMERKEDÉS A KERESZTELŐVEL Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma:2 Az alábbiakban két óravázlat javaslat található, melyből az 1. óra az állami iskolákban

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

Teljes számadás. Budapest ünnepnapja

Teljes számadás. Budapest ünnepnapja Teljes számadás Szerzõ Administrator 2012. január 13. Utolsó frissítés 2012. február 03. Schlagwortos tartalomjegyzék a honlaptalan korszakból:- Budapestért díj - Kudlik Júlia: A rák ellen az emberért,

Részletesebben

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld!

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld! Tudásdepó Expressz - A könyvtári hálózat fejlesztése a Keményben az élethosszig tartó tanulás érdekében Kódszám: TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0043 Kedvezményezett: Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési

Részletesebben

4. Lecke. Körök és szabályos sokszögek rajzolása. 4.Lecke / 1.

4. Lecke. Körök és szabályos sokszögek rajzolása. 4.Lecke / 1. 4.Lecke / 1. 4. Lecke Körök és szabályos sokszögek rajzolása Az előző fejezetekkel ellentétben most nem újabb programozási utasításokról vagy elvekről fogunk tanulni. Ebben a fejezetben a sokszögekről,

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

Máté evangéliuma 1-4,11

Máté evangéliuma 1-4,11 Máté evangéliuma 1-4,11 Máté evangéliuma - Bevezetéstani ismeretek Felépítéséről három fő elmélet van: az események földrajzi helye alapján a krisztológiai váz alapján a beszédgyűjteményekre épülő váz:

Részletesebben

Írók, költők Bazsonyi Aranyhoz UTASSY JÓZSEF 1. Egy festőhöz

Írók, költők Bazsonyi Aranyhoz UTASSY JÓZSEF 1. Egy festőhöz Írók, költők Bazsonyi Aranyhoz UTASSY JÓZSEF 1 Egy festőhöz Én Istenedben nem hiszek, de csókoltatom, ha van: Próféta sem vagyok, nem ám, minek ámítsam magam: Van gyöngy vizem, friss levegőm, hamuhodó

Részletesebben

Szószék - Úrasztala - Szertartások

Szószék - Úrasztala - Szertartások Szószék - Úrasztala - Szertartások SIMÉN DOMOKOS MILYEN JÓ AZ AJÁNDÉKOZÓ ISTEN! Mt 20, 1-16 Joachim Jeremiás Jézus példázatai" című könyve szerint Jézus valódi példázatai - a szinoptikusoknál 40, Tamás

Részletesebben

VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET!

VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET! Pasarét, 2012. augusztus 30. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET! Alapige: 1János 4,1 Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket,

Részletesebben

Sütő Ãndrás. Földi ºsztºl, égi szék*

Sütő Ãndrás. Földi ºsztºl, égi szék* Sütő Ãndrás Földi ºsztºl, égi szék* Adventi szelek fújnak maholnap a Hargitán, menni, menni kéne Sikaszóba! Nyár eleje rég volt, hogy arra járhattam, káplánszoknyás fenyőfáim alatt megülhettem. Fülemben

Részletesebben

Az első lépés a csúcshódításhoz

Az első lépés a csúcshódításhoz Az első lépés a csúcshódításhoz Akinek nincs célja, arra van kárhoztatva, hogy annak dolgozzon, akinek van. kattints az alábbi lehetőségekre a navigáláshoz: [Szupernő Program honlap] [Tartalomjegyzék]

Részletesebben

A megváltás története, I. rész

A megváltás története, I. rész A megváltás története, I. rész A megváltás története című írásaink olyan sorozatot alkotnak, amelyek a bűnbeeséstől kezdve Isten Fia emberré lételéig végigkísérik Isten küzdelmét az ember megváltásáért.

Részletesebben

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm

Részletesebben