játékszín NÁNAY ISTVÁN CSÁKI JUDIT RÓNA KATALIN TARJÁN TAMÁS SZŰCS KATALIN CS. J. fórum arcok és maszkok GÉCZI JÁNOS drámamelléklet

Átírás

1

2 SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L MÉ L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X V I I I. É V F O L Y A M 9. SZÁM s z e p t e m b e r TARTALOM FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R I V Á N FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: C S A B A I N É TÖRÖK M Á R I A Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthori u. 10. Telefon: , játékszín NÁNAY ISTVÁN Stúdiók és álstúdiók (1) CSÁKI JUDIT A Józsefváros népszínház... (8) RÓNA KATALIN Játékszín nemzeti drámához (14) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert vezérigzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesitőknél Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: egy évre 360,- Ft, fél évre 780,- Ft Példányonkénti ár: 30,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H Budpest, Postfiák 149 Indexszám: Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigzgtó HU ISSN TARJÁN TAMÁS Kilenc emelet (16) SZŰCS KATALIN Szerepdrbok - világértelmezések (19) CS. J. Színházi film (25) Országos Színházi Tlálkozó fórum Kereksztl-beszélgetés zlegerszegi Húsvétról (27 Vit kposvári színházról (34) PETERDI NAGY LÁSZLÓ Korunk hőse (39) IRINA RUBANOVA Mgyr rendező orosz klsszikust állít színre (42) A borítón: Szkács Eszter és Kovács Ljos Pirndello: IV. Henrik című drámájánk szolnoki elődásábn (MTI fotó - Ilovszky Bél felv.) A hátsó borítón: Mire János díszlete Szergej Mihlkov: A hb című drbjánk szegedi elődásához (Hernádi Oszkár felv.) rcok és mszkok GÉCZI JÁNOS Csák Zsuzs szerepei (47) drámmelléklet SzABó GYöRGY: Kun László szerelmei

3 játékszín NÁNAY ISTVÁN Stúdiók és álstúdiók Négy évvel ezelőtt, mikor Miskolcon megrendezték stúdiószínházi produkciók tlálkozóját, mjd Kecskemét is helyet dott egy hsonló szemlének, úgy tűnt, hogy stúdiószínházi form kínált lehetőségek iránt nemcsk színházkbn élénkült meg z érdeklődés, hnem kísérletező próbálkozások szélesebb körű támogtást is fognk kpni. Ez csk részben következett be. A nehezebb gzdsági körülmények között nem csökkent, sőt tovább nőtt z évdonként bemuttott úgynevezett stúdióelődások szám, de változtlnul nem egyértelmű ezek műfji, trtlmi megítélése, támogtás, s nnk ellenére, hogy 1981-ben Miskolcon és Kecskeméten tlálkozók minden résztvevője-játszók és rendezők, írók, kritikusok és irányítók - egyet-értett bbn, hogy e szemléket rend-szeressé kellene tenni, zót ilyen munk-fesztivál nem volt, s tudomásom szerint - főleg nygikr hivtkozv - közel-jövőben sem terveznek ilyet. Holott négy év ltt is sok minden változott színházművészet ezen ágábn. Mindenekelőtt megnőtt stúdióbemuttók szám. Ennek egy-egy évben lehettek extrém oki is, például z es évdbn Tháli Stúdióbn, z esben pedig Kecskeméten z évdok stúdióelődásink egyhrmdát kitevő számú bemuttót trtottk. A Tháli Stúdió beinduláskor ugynis színház számos vezető művészének megdt lehetőséget, hogy önálló műsorávl lépjen közönség elé, míg Kecskeméten z kkori színházvezetés minden szempontból irreálisn túlméretezett és átgondoltln elképzelései muttkoztk meg bbn is, hogy Kelemen László Színpdon egy év ltt tizenegy produkciót vittek - többnyire kiérleletlenül - színre. De h kiugró számoktól eltekintünk, kkor is tény, hogy évente hrminc körül vn stúdióelődásoknk számíthtó bemuttók szám, s ez mennyiség z éves bemuttószámhoz viszonyítv már jelentős hányd. Kétségtelen, hogy egy néhány szereplős stúdióprodukció költségei összehsonlíthttlnul kisebbek, mint egy szokványos ngyszínházéi, s z is, hogy h. stúdióelődás beépül színház műsortervébe, kkor bizonyos kultúrpolitiki követelmények ezúton is teljesíthetők. Viszont stúdiókörülmények zt is jelentik, hogy elődásonként csk száz vgy ennél is kevesebb néző ülhet be - dminisztrtív megkötések mitt! kis termekbe, tehát kisebb produkciós költséget nem fedezi bevétel, még kkor sem, h stúdióelődások jegyeinek ár áltlábn borsos. H viszont nem, vgy nem elsősorbn gzd-sági megfontolások mgyrázzák stúdióelődások növekvő számát, kkor vlmi más, mindenekelőtt művészi indokok. Erre utl z is, hogy míg z 1981-et megelőzően vizsgált több mint tíz évben stúdiókörülmények között játszott drboknk jelentős része kommersz vgy csk. szórkozttó célú mű volt, ddig z elmúlt négy évben z ilyen jellegű műsorok rány tíz százlék lá csökkent, s z elmúlt szezonbn egyetlen olyn bemuttó sem kdt, melyet tisztán csk szórkozttás kedvéért tűztek voln műsorr. Vn színház, hol elsődlegesen fogllkozttási gondokon segít stúdióelődás, mely rngos feldtokt kínálht olyn színészeknek, kik ngyszínházi produkciókbn vlmilyen oknál fogv kevesebb munkát kpnk, vn, hol változtlnul kmrszínházi funkciót töltenek be stúdiók, s vn, hol vlóbn műhelymunkát, új formák kipróbálását, társult szkmi nevelését, továbbképzését szolgálj stúdiótevékenység. Az utóbbi években egyre gykoribb, hogy színészek rendezői szerepre válllkoznk, ez tendenci legpregnánsbbn éppen stúdiómunkábn érvénye-sül. Négy év ltt tizennégy színész -- kposvárott öt, Szolnokon három - kpott lehetőséget rr, hogy srúdióelődások. rendezőjeként bemuttkozhsson, s közülük néhányn már nem is egy produkciót vittek színre stúdióbn vgy ngyszínházbn. A stúdióelődások gykoriság és rendszeressége szempontjából ngy különbségek vnnk színházk között. Fővárosi színházk csupán stúdióprodukciók egyötödét muttták be, s ezen belül is Tháli Stúdió játszott pesti elődások kéthrmdát. A. Víg-színház és Budpesti Gyermekszínház két-két elődás mellett Játékszín, Józsefvárosi Színház és József Attil Színház (mely előzőleg már színházon kívül játszott néhány stúdió jellegű művet) ebben szezonbn próbálkozott stúdióbemuttóvl. Vidéken legtöbb stúdióelődást már említett kecskeméti színház trtott, de legrendszeresebb, színház műsorpolitikájánk szerves részét képező stúdiómunk Szolnokon folyik, hol évdonként négy bemuttót trtnk. Ugyncsl: rendszeresnek tekinthető stúdiótevékenység Kposvárott, Békéscsbán, Veszprémben, Miskolcon, vlmint Debrecenben s két új színházbn. nyíregyházibn és zlegerszegiben. Pécsett csk színházon kívüli helyszíne-ken tudnk stúdió jellegű produkciókt bemuttni, s ez körülmény megszbj válogtás szempontjit, z elődások zömmel szórkozttó jellegűek. Szegeden csk zót lehet stúdióról beszélni, miót megnyílt színház társlgój egy pincehelyiségben, s teljesen bizonytln stúdióelődások sors Győrött, hol z új színház tökéletesen lklmtln több tgoztos munkán belül kmr vgy stúdió jellegű munkár. De nem csupán színházk trtnk stúdió jellegű elődásokt. A Mgyr Színkör igen kétséges színvonlú és eszmeiségű produkciói kevés számú csk szórkozttni kró stúdióelődássl rokoníthtók, ugynkkor Dunújvárosi Bemuttó Színpd és Ttbányi Orpheusz Színház, illetve Szkéné Színház és néhány mtőr színházi csoport (Pécsi Nyitott Színpd, Debreceni Stúdió Színpd, Stúdió K., Tnulmány Csoport, Utcszínház stb.) elődási mgukon viselik z ideális stúdiómunk minden ismervét. A Reflektor és I lököm Színpd tevékenysége e két színházi irányultság között jelölhető ki. A stúdióelődások körébe z egyszemélyes produkciókt (z összelődás mjd egyhrmdát teszik ki!) és kevés - főleg két-három szereplős kmrdrbokt szokás sorolni, ugynkkor számos mű eleve stúdiókörülmények közé kényszerül gondolti vgy formi kifogások mitt vgy közönség vár-htó csekély érdeklődésétől trtv. A kultúrpolitiki, irányítói félelmek és fenntrtások indokoltlnságát és túlzott voltát már SZÍNHÁZ júniusi számábn megjelent összefogllómbn is tényekkel igzoltm, ezúttl z elmúlt négy év dtivl csk nyomtékosíthtom kkori érveimet. A bemuttók - melyek között csk színházk stúdióprodukciói szerepelnek, zömmel

4 kommersz bemuttókt trtó válllkozások, illetve Vidám Színpd Kisszínpdánk címeit figyelmen kívül hgytm - negyven százlék mgyr szerző műve. Lecsökkent z ngolszász irodlom részesedése (még hét százlékot sem éri el), viszont megnőtt német szerzőké (Brecht, expresszionisták, klsszikusok) - tíz százlékr. A drbok lig több mint húsz százlék csupán nem kortárs író műve, mi többek között rr is utl, hogy stúdiók nem-csk formi kísérletezés színhelyei, hnem kortárs szerzők mi mondndójú műveinek bemuttó fórum is (z elődások fele ősbemuttó!). A négyéves periódusbn észlelhető tendenciákt z ös évd bemuttói jól reprezentálják. Az elődások nemzetiségi, illetve műfji megoszlás hsonló z előbb vázoltkéhoz, csupán nnyi eltérés dódik, hogy szovjet bemuttók túlsúlyb kerültek más nemzetiségű szerzőkéihez képest. Ezt mindenekelőtt z idei szezon ünnepi, évfordulós jellege mgyrázz. Jó pár színház (Győr, Veszprém, Kecskemét, Nyíregyház, Ttbány) felszbdulás 40. évfordulójár úgy emlékezett, hogy z elmúlt évek sikeres szovjet kmrdrbji közül válsztott egy-egy művet, s zt stúdiójábn muttt be. Érdekes módon színházk figyelmét nem keltették fel - Színházi Intézet jánlójegyzékében is szereplő - legújbb szovjet drbok, melyek mindennpok visszásságit sjátos látószögből és módon kritizálják. Ehelyett inkább zokt drbokt részesítették előnyben, melyek mgánélet tükrén át érzékeltetik közéleti, politiki vgy történelmi kérdések bonyolultságát, két szfér egymásr htását (Gelmn: Mgsfeszültség és A pd, Gorin: A gyújtogtó, Ktjev: A körnégyszögesítése, Arbuzov: Én, te, ő). Ezeknek z elődásoknk többségéről írtunk már, ezúttl csk két meg-jegyzést szeretnék hozzájuk fűzni. Az egyik Ktjev színművével kpcsoltos. Érthetetlen, hogy miért nem bíznk rendezők, színházvezetők drb humorábn, sodró lendületű cselekményében, jól megrjzolt figuráibn, műből sugárzó humnizmusbn. Miért kell rossz zenés vígjátékot csinálni jól megírt drbból? Az Aldobolyi Ngy György zenéjével játszott elődás menthetetlenül kommersz elődások szintjére süllyedt. A másik megjegyzésem győri Gelmn-bemuttór vontkozik. Gágyor Péter rendezése, Gyöngyössy Ktlin és Pláncz Ferenc játék nem különösebben frppáns, kissé didktikusszentimentális Mgsfeszültséget olyn elődássá formált, mely jóvl több volt, mint z írott mű s mint egy kultúrpolitiki feldt végrehjtás. Gágyor és színészek egyszerre tudták megidézni helyhez és időhöz kötött problemtik egyedi és áltlános voltát, tisztelve z írói nygot két ember közötti konfliktus pszichológii rjzát muttták meg, ugynkkor némi távolságtrtássl is szemlélték z lphelyzetet és személyeket. Ebből megközelítésből helyzet humor és z érzelmek, indultok életszerűsége szintézisbe került. A kétszemélyes drb eljátszás tehát bizonyos stiláris, színészvezetési, lkításbeli műhelymunkávl párosult, s így kísérlet " és meghtározott kultúrpolitiki cél együttesen érvényesült z elődásbn. Az idei stúdióelődások között - mint már említettem - kifejezetten és csk szórkozttó művet nem tlálunk. Azok produkciók, melyeknek bevllott célj elsődlegesen kikpcsolódás elősegítése, zok is vlmi gondolti, stiláris többletet trtlmznk. A debreceni színház muttt be Queneu Stílusgykorltát. A Kton József Színház legendás elődás után merész válllkozás ez, hiszen óhttlnul összehsonlítják két elődást. Pinczés István rendezésének egyik ngy érdeme, hogy néző néhány epizód után elveti z összevetés gondoltát, debreceni elő-dás olynnyir különbözik szellemiségében, ggkészletében és technikájábn pestitől, hogy feleslegessé válik méricskélés. Három kitűnő clown muttkozik be kbrébn: Dánielfy Zsolt, Horányi László és Vízi György. Különösen Vízi érti-érzi zt z bszurdb hjló stílust, mely ennek drbnk, illetve elődásnk sjátj, s melynek lényege: úgy kell szituációk, figurák jellemzőit felngyítni, túlozni és ellen-pontozni, hogy z így született komikumból helyzet képtelensége és trgikum is kiérződjön. Számos epizód mgán viseli z elődás debreceni ihletettségét, z operpródi, z elődás kritiki visszhngjánk ismertetése s z ebből kibomló játék, vetítések egyértelműen Debrecenhez kötik z elődást. Felfedezhetők rendező mtőrszínházi tevékenységének nyomi és eredményei is, ettől sjátos jelleget kp produkció. Ugynkkor nem szerencsés nézők ktivizálás ", színpdr invitálás, szerepeltetése, és különösen nem róluk készített videofelvétel visszjátszás, ugynis ezáltl nem drbon nevet néző, hnem társit neveti ki, s ez nem lehet egy elődás célj. A jó ritmusú és lendületes, szellemes elődás végén lelssul, ellposodik, széttöredezik, s ezen tpsrendjáték sem segít. Nyíregyházán színész Schlnger András rendezte Kávéházi kbrét, melynek nygát rendező és Vend András drmturg Krinthy Frigyes, Rejtő Jenő és Helti Jenő műveiből állított össze. A kávéházi keret nemcsk különböző jellegű dlokt, kuplékt, monológokt, jeleneteket fogt össze, hnem közös teret kínált nézőknek és játékosoknk. Kár, hogy ez tér igzából nem funkcionált, ugynis néző nem fogyszthtott, tehát jó ötlet csk ötlet mrdt. A jelenetek és kuplék egymásutánjából kezdetben nem derült ki, mire krják kifutttni z elődást, de második rész egyre htározottbbn ntimilitrist hngúvá vált, blődliző komédiázásból kiemelődött zsidóüldö - zés, z emberek meglázásánk motívum, s végül már-már szájbrágósn trgikussá fordult játék. Nem sikerült rendezőnek színészeket egységes

5 hngú társulttá kovácsolni, ripcs-. kodás és groteszk humor hátborzongtó megjelenítése egymás mellett élt, z egyik elnyomt másikt, így nyilvánvló szerkesztői-rendezői szándék csk töredékesen vlósult meg. Ritkán játsznk nálunk bolgár drbokt. Már csk zért is üdvözölni lehet Tháli Stúdió válllkozását, mert Vlerij Petrov Szerelmem, színház című kétszemélyes drbjánk bemuttójávl ezen dósságunkból igyekezett törleszteni. Petrov drbj hálás témájú: színészvilágot nem szokott nézőpontból muttj be, hnem z öltözőbeli civódásokt, brátságokt, munk és művészet egymást áthtó kettősségét. A néző szereti z telier-műveket, szerző jól játszhtó etűdsort szerkesztett, s két színésznő Drhot Andre és Kány Kt - könnyedén, játékosn, sem drbot, sem mguk nem túl bonyolult szerepét nem túlságosn komolyn véve változtk át egyik lkból másikb, s szinte feledte néző, hogy ezúttl drbról, pláne drámáról. szó sincs. Mindhárom elődás erénye, hogy bár rendezők, színészek igyekeztek. vlmi többletet is megmuttni z lpvetően komikus művekben, produkciók lphngj megmrdt, s nívósn, többnyire nemes eszközökkel komédiáztk, szórkoztttk. Ezek z elődások ugyn nem tekinthetők igzából stúdióprodukcióknk, de nem tgdhtó z ilyen művek iránti igény színész és néző részéről egyránt, s érthető, hogy ezeknek z igényeknek színházk eleget tesznek. Éppen nem szórkozttás, hnem gondolkodttás célj stúdióelődások egy másik hánydánk, ezekben z elődásokbn viszont mondndót játék rovásár, túlzottn didktikusn hngsúlyozv jelenítik meg. Tömöry Péter már második olyn drbot állítj szín-re, mely nyugt-európi drámírásnk egy sjátos, politiki színházi vonultát képviseli. A Kecskeméten játszott Mrton (Comfortes műve) után Veszprémben Párizsbn élő görög Andonis Doridis Különös délután ját rendezte meg. A kétszemélyes drb egy félktoni dikttúr viszonyiról szól, s feltárj. htlom kiszolgálójánk és ellenzőjének bonyolult, ellentmondásos viszonyát, nem titkolv persze, kinek pártján áll z író. Egy sszony és egy csvrgó párbeszédéből bomlik ki egy hrmdik, Schwjd György: Himnusz (szegedi Nemzeti Színház). Juhász Róz és Kovács Zsolt tuljdonképpeni, de meg nem jelenő főszereplő, másként gondolkodó Pvlos sors. A rendező egy eredetileg csknem szótln mellékszereplőből, prkőrből lényeges, két szereplőt körülvevő világ tmoszféráját kifejező figurát, egy némán is fenyegető, körbejáró fegyverest formált, s ezáltl egyértelművé tette drb áttételesebb vontkozási rend-szerét. Két kitűnő színészi lkítás teszi Igzán figyelemreméltóvá z elődást. Csák Zsuzs és Borbiczki Ferenc nem szerepet játszik, hnem vérre menően éli " Nő és Férfi sorsát. Kettejük kpcsoltánk minden mozznt kidolgozott, homályos utlásokból összeálló beszélgetésük egyre feszültebbé válik, hogy pró gesztusok útján m-. guk is kezdenek rájönni, ki is másik, s hogy néző is mind tisztábbn hit reménytelen és trgikus helyzet mélyére. Szintén sejtelmességből kibomló vlóság z lpj józsef Attil Színház most megnyílt stúdiószínházábn elsőnek bemuttott trgibohóztánk". Ivn Bukovcn Keringő pdláson című drbjánk főhőse egy évek ót bujkáló férfi, kinek bűne, h volt egyáltlán, már rég elévült, de félelem, szorongások oly erősek, hogy helyzetén képtelen változttni. Közben egy szerelmiháromszögbonyodlom lkul ki szereplők között, de e szokvány vígjátéki helyzet tele vn groteszk elemekkel, Férfi, Nő és Dodo közötti viszonyokbn kegyetlenül muttj meg szerző z emberi tuljdonságok eltorzulását. Beke Sándor hngultos térben játsztj drbot, s mindenekelőtt végletes megnyilvánulások kidolgozásávl, trgikus és komikus elemek egyidejű érvényesítésével és egyensúlybn trtásávl teremtette meg z elődás lphngját. A színészek ugyn eltérő krktereket játsznk, de eltérő stílusbn. is, Horváth Sándor pszichológii mikrojellemzést d Férfi keserveiről, félelmeiről, meglázttásiról, s szerepében trgikus vonások erősödnek fel. Vogt Károly Dodo lkjánk inkább komikumát jeleníti meg, nem egyszer szokvány vígjátéki ptronok segítségével. Szbó Ev Nője testesíti meg leginkább drb kínált stílust, színésznő lkításábn kerül összhngb trgibohózt " mindkét összetevője. Műfjilg, stilárisn, temtikilg és gondoltilg egyránt igen színes képet muttnk mgyr drbok stúdióelődási. A Tháli Stúdióbn egy önálló est és egy drámi játék képviseli mgyr irodlmt. Gálvölgyi János eddig ismeretlen rcát muttj meg A kölyökkor álmi című műsorábn, melyet kortárs mgyr költők és írók műveiből Trján Tmás állított össze. A művek egymásutánj egy negyvenéves fitlember" életének fordulóit követi végig, s ez megélt negyven év természetesen mgyr jelenkori történelem legutóbbi évtizedeivel esik egybe. Vllomás és vit ez műsor, igenlés és tgdás együtt, de egy pillntr sem kérdőjeleződnek meg benne sem z emberi, sem közösségi értékek, sőt ezen értékek féltése érződik ki minden sorából. Gálvölgyi minden művet szituációb helyezve mond el (rendező Seregi Zoltán), tehát szkít szokásos elődóestek hgyományivl, s ezúttl is bemuttj átváltozó-képességét. Ez megoldás ugyn igen htásos, de széttördeli címek és szer-. zők ismerete nélkül múgy is nehezen követhető műsorfolymot, s befejezés után kővetkező beszélgetés - melyben színész kiprovokálj nézőktől, hogy nem zt várták tőle, mit kptk, de zért ez is tetszett nekik -, vlmint rádásként dott pródiák gyoncspják szépen elgondolt elődást. Az mtőr szín játszásbn egy időben elburjánzott irodlmi színpdi műsor-nk tetszett Kell lenni vlhol egy ősházsnk című összeállítás, mely rr tesz kísérletet, hogy nyelvrokonink nép-. költészete s néhány költő műveinek

6 segítségével vlmiféle ősmítoszt teremtsen. Egy medveáldozt képezi z elő-dás vázát, feláldozásr váró medvét élethelyzetek bemuttásávl szórkozttják. Így z elődás során finnugor népköltészet számos remeke szóllht meg, tehát mint ismeretterjesztés rendkívül fontos és hsznos produkció, de nem válik drámi játékká, hogy műfjmegjelölés ígéri. Ugynis medveisten feláldozás csupán keret, ürügy, medvét játszó Kovács István lehetet-len helyzetbe kényszerül záltl, hogy z elődás ideje ltt jóformán csk egy emelvényen ül, és nézi tiszteletére dott műsort, s helyett, hogy medve-isten megváltói sorsánk drámáj bomln ki, térbeli centrális helyzete ellenére is kívül kerül z elődáson. Életképek, dlok, humoros és szomorú jelenetek követik egymást epikus szerkezetben, zenei, koreográfii, színészi megjelenítés szépelgően stilizált, még vskos komikum is szlonhumorrá szelídül. Hiányzik részletekből is z erő, drám, nnk bemuttás vgy érzékeltetése, mi z embereket z istenként tisztelt állt feláldozásár kényszeríti. Mindig biztos sikert ígér Krinthy Ferenc Gellérthegyi álmokj, melyet most Békéscsbán Brbinek Péter rendezett. A színész-rendező túlzottn komolyn vette drb történelmi mgját, s nem játékból sejteti borzlmkt, hnem kibeszélteti zokt színészekkel. Fel-bomlik z egyensúly komikum és trgikum között, holott drb lényege és telitlált épp e két réteg szüntelen egymásb játsztás. H z elődás csk z ös korszknk felidézése, kkor elszegényedik drb, mert elvész belőle két ember egymásnk vló kiszolgálttottság és egymáshoz vló trtozás, szerepjátszásbn megnyilvánuló tétre menő játék mint áltlánosn érvényes trtlmk. Brbinek számos jelenetet kitűnően old meg, ugynkkor más epizódoknál bántón következetlen (például megérkezés eljátsztáskor). Szbó Zsuzs lkítás sokszínűbb, érzékenyebb, Tomnek Gábornál érzékelhetők inkább drb trgikusr hngolásánk káros következményei, lkítás illusztráló, s ez egy stúdióelődásnál különösen ngy veszély, mivel z egész elődás hitele csökken ezáltl. Náds Péter Tlálkozásánk pesti színházi elődásáról már közöltünk kritikát, de ezúttl is hngsúlyozni kell, hogy ez nem stúdióelődás, bár nnk titulálják. Éppen z z egyik lpproblémáj Vlló Péter rendezte elődásnk, hogy rendező sem önmgábn, sem színészeiben nem tudt megteremteni zt z állpotot, mely elengedhetetlen lenne ennek drbnk z eljátszásához, s mi tuljdonképpen leginkább stúdiószín-házi keretek között vlósíthtó meg. A ngyszínházi játékmód, színészek és zenészek közötti összhng teljes hiány nnk következménye, hogy Náds drbjánk lényegéig nem sikerült el-jutniuk z elődás létrehozóink. Így egy jelentős drb ugyn színpdr került, de műhöz minden szempontból mélttln elődásbn, s z eredmény nemcsk egy produkció kétségtelen bukás lett, hnem z is, hogy egy újbb esetleges dekvát interpretálás esélyei csökkentek áltl. Giricz Mátyás másodszor rendezte meg Mészöly Miklós Bunkerjét, ezúttl Józsefvárosi Színház új stúdiószínpdán. A békéscsbi elődáshoz képest (melyről SZÍNHÁZ júniusi számábn számoltunk be) nem változott koncepció, lényegében ugynz tér, ugynz szerepértelmezés jellemzi két produkciót. Am ezúttl mégsem olyn felhőtlen bemuttó kpcsán érzett örömünk. A színészek mindegyike - Dávid Kiss Ferenc, Pákozdi János, Vrg Ktlin, Rost Sándor, Jkb Csb, Kölgyesi György, Fekete László - lelkiismeretesen testesít meg egy-egy jól jellemzett típust, z elődásnk erős tmoszféráj, feszültsége, pontos ritmus vn, s mégis - most jobbn, mint négy évvel ezelőtt Békéscsbán - hiányzik vlmi: z összetettség. Túlságosn egyrétegű szereplők között kibomló viszony, túlzottn konkretizált z lpszituáció hhoz, hogy drb mg többszólmúságábn elevenedhessen meg. Az érdekes drmturgii munk, két remek színészi lkítás és egy koncepciózus rendezői megvlósítás teszi mgyr bemuttók között fontossá szegedi Nemzeti Színház két egyfelvonásosból álló bemuttóját. Mindkét drb egész estésből lett egyfelvonásos. Horváth P. István Mári Mgdolnáj Görgey Gábor drmturgii közreműködésével jött lét-re, míg Schwjd György Segítségéből mg szerző készített egyfelvonásost (Himnusz), mit Szegeden Vinkó József drmturg tovább tömörített. A Mári Mgdlén kétszereplős mű, melyben mintegy vízióbn számos biblii figurát címszereplő és társ jelenít meg. A vlós és képzelt helyzetek, szerepek közötti átmenetek indokoltság és megoldás nem minden esetben hiteles és elfogd-htó, emitt z eszme születéséről és befogdásáról szóló írói-drmtikus nyg kissé nehézkessé és erőltetetté válik. Ugynkkor Juhász Róz és Bácski János szinte lehetetlent is meg-oldj, és elhiteti kissé mesterkélt lp-helyzetet s nnk belső változásit. A Schwjd-drbnk ez változt viszont ngyon jó. A munkáb belerokknt két szerencsétlen ember, Józsi és Arnk monoton, rövid mondtokt ismétlő párbeszédeire szűkült szöveg, csupán egyetlen ember képviseli külvilágot, mindenáron segíteni kró, de ezzel cslád totális lezüllését, csődjét okozó illetékesek és illetéktelenek megtestesítője, kit végül Józsi megöl. Kovács Zsolt és Juhász Róz kettőse megrendítő. Egy-egy típust jelenítenek meg, de legpróbb részletekig egyénítve. A szerepek bukttóit (részegség, együgyűség stb.) könnyedén elkerülik. Csk egyszerűen léteznek prányi szob egyik srkábn kilkított kuckójukbn. De ennek létezésnek roppnt súly vn. Amikor z elődás kezdetekor Józsi kikecmereg szenesládából, s Arnk álmosn lig tlálj tárgykt, s először hngzik el szggtott motyogó párbeszédük z éjjel történtekről, közönség önfeledten nevet két ügyefogyott élhetetlenen. De hogy újr és újr kis változttásokkl ismétlődik jelenet, s egyre szívszorítóbb lesz cslád sorsánk lkulás, dermedt, döbbent csend váltj fel kcgást. A tuljdonképpen epikus jelenetsor drámi erővel töltődik fel. Nincs semmi látványos elem z elődásbn, nincs verekedés, nincsenek htóságok, jópof brigád-tgok, lkók, elmrd z állndó ének-lés, csetepté; csk monotonon és szelíden kérdez Józsi, és szelíden és monotonon válszol Arnk. S végül eléneklik Himnuszt. A két drb egymásr rímel, miként jellemző zenei motívumunk is, és torokszorító keserűséggel szól z emberi lehetőségek, értékek devlválódásánk veszélyéről. Külön kell szólni négy színház stúdiómunkájáról. Nyíregyházán csk z idén épült meg színház kiszolgáló épülete, hol helyet kpott stúdiószínház is.

7 Az első évdbn három bemuttót trtottk, s z Én, te, ő, illetve Kávéházi kbré mellett olyn htlms válllkozásb fogtk, mint Dosztojevszkij Ördög ö k j ének dptálás. Slmon Sub László megoldhttln feldttl birkózott. Nem z ismert és kitűnő Andrzej Wjd-féle feldolgozást vitte színre, hnem lkotótársivl (Kompolthy Zsigmonddl és Vend Andrássl) új változtot készített, melynek középpontjáb nem nnyir Sztvrogin, mint inkább htlom megszerzésének megszállottj, Pjotr Verhovenszkij került. A drmtizálás végül is nem sikerült. A regény száli kuszán kerültek át drbb, drámi fontosságánál ngyobb szerepet kpott néhány szereplő, mindenekelőtt Sztyepn Verhovenszkij, ugynkkor teljesen homályb vész, illetve csupán mgtrtásábn és két monológjábn, tehát nem drámi funkcióbn muttkozik meg Sztvrogin. Míg egyfelől igyekeztek z eseményeket egy többé-kevésbé követhető eseményszálr felfűzni, elvesztek részletekben, pró epizódokr szbdlták fel történéseket, melyek kpcsolódás így nem logikus. Ugynkkor feltételei sem voltk meg egy ilyen méretű válllkozásnk. A stúdió nyitó elődásánk készült produkció egy nem összeszokott, rend-kívül heterogén társulttl - számos fitl, friss diplomás játszott együtt különféle iskolázottságú, képességű régi színésszel -, irreálisn rövid próbidő-ben. Az elődás z dptáció és körülmények minden következményét mgán viseli. Ahány színész, nnyiféleképpen játszik. Simor Ottó dliszínházi eszközökkel próbálj még z írott szerepénél is hngsúlyosbbá tenni z idősebb Verhovenszkij figuráját, ezáltl hosszú jelenetekre felborul z elődás belső rendje. Csikos Sándor megjelenésében és orgánumábn bízv próbál súlyt dni drámi léttér nélküli Sztvroginnk - minden eredmény nélkül. Viti András figuráj és jelmeze, mosoly és tettei Fegyenc " Fegyk szerepében sehogy sem kerülnek összhngb. Mátri Tmás mint Pjotr gyonkibálj, -mozogj jeleneteit, de képtelen drmtizálásból z lkr nehezedő funkciót betölteni. Vjd János és Juhász György két lehetséges életút képviselőjének pregnáns rjzát dj, erőteljesen, nem el-veszve figurteremtés részleteiben, de nem is elngyolv jellemzést. Korompi Vli és Mester Edit egy-egy epizód- Juhász Róz és Bácski János P. Horváth László; Mári Mgdoln című drámájánk szegedi elődásábn (Hernádi Oszkár felvételei) Jelenet Grcí Lorc : Bernrd Alb ház című drámájából (kposvári Stúdió) Csikos Sándor és Juhász György z Ördögök nyíregyházi elődásábn

8 Gyuricz István (Bánk) és Csern Csb (Tiborc) kposvári Bánk bán-dptációbn (Fábián József felvételei) bn képes teljes életsorsot felvillntni. Gál Erzsébet megdöbbentő erővel él színpdon, lig vn szövege, de megszállottság, együgyűsége egyszerre félelmetes és szánnivló. (Érthetetlen, hogy rendező megölését miért dobogó ltt, egy kis zugolybn hjttj végre!) A jeleneteknek sem önmgukbn, sem egymáshoz viszonyítv nincs ritmusuk, z elődásnk nincs íve. Am sok negtívum ellenére is felmérhetetlenül ngy jelentőségű ez z elődás színház és város életében. Ugynis elindítój lehet egy igényes, koncepciózus, komoly belső munkánk, mely különösen egy viszonylg elszigeteltebb helyzetű színházbn létszükséglet. S ezt munkát csk olyn drbokkl szbd és lehet elkezdeni és folyttni, melyek erőt próbálók, s minden lkotó energiát megmozgtnk. Zlegerszegen sincs hosszú múltj stúdiónk. Az idén két jelentős Brechtbemuttójuk volt. Merő Bél rendezte Szophoklész Antigonéját, melyben rr tett kísérletet, hogy miként lehet hivtásos színész lkítóművészetét z mtőr színházk kikísérletezett formvilágávl összeházsítni. A próbálkozás kettős eredménnyel járt. Bebizonyosodott, hogy z z eszköztár, melyet jó néhány évvel ezelőtt lkítottk ki legkitűnőbb mtőr színházk - köztük zlegerszegi Reflex Színpd -, fölösleges kkor, mikor színészi játék tökéletesen kifejezi drbok lényegét. Amikor z m-tőr színészek nem tudtk-tudnk egy-egy figurát teljes gzdgságábn és bonyolultságábn megjeleníteni, s ez-áltl nem jönnek létre drámi helyzetek, szükséges zenei, látványbeli, közösségi játékformákból dódó megoldásokkl megerősíteni, támogtni színészi munkát. Am z olyn elődásbn, melyben Fekete Gizi, Derzsi János, Nádházi Péter, Kerekes László, Frks Ignác kitűnően eljátssz z ntik és prfrzált Antigoné minden árnyltát, nincs szükség külsőleges és ebből fkdón didktikussá váló megoldásokr, mint például rr, hogy szereplők fejüket egy emelvényt letkró lepel nyílásin kidugv nézzenek frksszemet - mintegy lelkiismeret-ébresztést szuggerálv - nézővel. Ugynkkor kétségtelen, hogy színészek munkájábn, stúdiókörülményekhez vló lklmzkodásukbn, z egy-szerű, mégis erőteljes megszóllásokbn és gesztusokbn tetten érhetők zok z eredmények is, melyeket z mtőr színházk (Universits, Szegedi Egyetemi Színpd, Mnézs, Reflex, Stúdió K.) honosítottk meg és tökéletesítettek, s melyek már hivtásos szín-házk gykorltábn is élnek. A másik Brecht-bemuttót Vlló Péter rendezte, Blról SZÍNHÁZ júniusi számábn írtunk. Az ott meg-jelent kritikához csk nnyit szeretnék hozzátenni, hogy ennek z elődásnk - z Antigonévl együtt - hlltlnul ngy szerepe vn társultépítésben, színészi munkábn szoktln feldtokkl vló tlálkozástól kilkuló szerep-köröktől eltérő figurák megjelenítésé-nek lehetőségéig. A legrendszeresebb stúdiómunk Szolnokon folyik. Idén is négy bemuttójuk volt. Tkács Gyul zenés, önvllomás értékű műsor mellett Hrold Pinter Árulását, Botho Struss Oh, zok hipochonderekjét és Pirndello IV. Herikjét muttták be. Az Árulás nem tekinthető sikerült, megoldott elődás-nk, Botho Struss-bemuttó és I V. Henrik pedig megosztott szkmát és közönséget. Éry-Kovács András rendezésének egyik gátj rendező tervezte díszlet, mely oly nehézkessé tette háromszögtörténetet időben visszfelé felgombolyító elődás szín-változásit, hogy ezáltl produkció széthullt. Nem sikerült drbból fel-színi közhelyesség mögül mélyebb és keserűbb mondndót kibányászni. A színészek - Vlli Péter, Ngy Gábor és Ppdimitriu Athin - társlgási drbok stílusávl küszködve igyekeztek megfelelni felszínesnek játsztott mű követelményeinek. A I V. Henriket igen erősen meghúzt Árkosi Árpád rendező, s elsősorbn címszereplő figurájár koncentrált z elődást. Kovács Ljos ebben szezonbn csk ezt szerepet játszott, ezért logikusnk tűnt z drmturgii megközelítés, hogy bszolút főszereppé tették Henriket. De bevtkozásnk z lett z eredménye, hogy elveszett drám viszonyrendszere, drámi erőtere. Ezt olyn külsődleges epizódokkl, drbtól idegen megoldásokkl igyekezett rendező ellensúlyozni, mint fő-szereplő elődásvégi megverettetése vgy kellékek, jelmezek erőszkolt már hngolás (Adids cipő, itlutomt stb.), melyek végül is funkciótlnok mrdtk. Mivel drmturgii munk során drám meggyengült, s Henriken kívül minden más szereplő

9 csk vázltos megnyilvánulási lehető - séget kpott, lehetetlen helyzetbe kerültek színészek, kiknek egy-egy villnás jutott, s minden igyekezetük sem tudott zon változttni, hogy érthetetlenné vált mű. Csk Szkács Eszter tudott méltón erős prtnere lenni Kovács Ljosnk, ki vulknikus kitörésekkel játszott el külvilággl szem-ben z őrület álrc mögé menekülő ember trgédiáját. Minden szempontból irritáló elődás volt z Oh, zok hipochonderek; nehezen követhető cselekmény, szándékos félreértések beépítése történésekbe mit rendező még fokoz is -, színészek ngyon erős gesztusrendszere jellemezte Csizmdi Tibor rendezését. Csizmdi ezúttl is egy stílust krt megteremteni, éppen ezért számár kevésbé volt fontos - sját bevllás szerint is - z egyszálú cselekmény léte vgy nemléte, így ideális mű lett számár Botho Struss drbj. Szántó _Judit kitűnő elemzéséhez (SZÍNHÁZ, december) cstlkozv állítom, hogy ngyon lényeges ez z elődás nemcsk szolnoki színészek és nézők látóköré-nek, stílusérzékenységének tágítás szem-pontjából, hnem stúdiómunk egészét tekintve is, mivel egy ilyen elődás tipikusn stúdiób vló, s rr szolgáln, hogy viták, sokoldlú elemzések tárgy legyen, s hibáivl, megoldtlnságivl együtt is z egész mgyr színházi szkm okulásár szolgáljon. Akárcsk kposvári Stúdió idei két produkciój, Hogyn vgy prtigán? vgy Bánk bán, illetve Grcí Lorc műve, Bernrd Alb ház. Az első elődásról Szántó Judit minden lényeges dolgot megírt (SZÍNHÁZ, március). A Bernrdáról viszont külön is szólni kell. Lázár Kti első rendezése kitűnő munk. Értő kézzel nyúlt drbhoz, jól sűrített, és ngyon jól osztott szerepet. 'Bernrdát Jordán Tmássl játsztt, ki nem nélküli lénynek ábrázolt cslád zsrnokát. Mg rendező-nő lkított Ponciát, megmuttv figur bölcsességét, többiek felett álló emberségét. Pogány Judit félelmetes volt bezártságtól megőrült Mri Jozef szerepében. Egyszerűségében is megrendítő lkítást nyújtott Prudenci kis szerepében Körmendy Év. Kitűnő krkterek voltk lányok, s ritkán láthtó intenzitássl élték szerepéletüket prányi térben. Egyetlen hmis hng, keresett, csinált mozdult, megoldás sem tette disszonánssá vgy kínossá lányok elfojtott indultánk kitörését, kitárulkozást. Vizsnyiczi Erzsébet meggonoszodott Augrustiás, Tóth Eleonór indultos Mgdlénáj, Kristóf Kt simulékony Améliáj mellett Ngy Mri Mrtiriój és Németh Judit Adeláj kiemelkedő teljesítmény. Mrtirio nem külsőleg volt púpos, nyomorék, hnem lelkileg. A hlk szvk, segítő kezek és lánybn működő kielégítetlenség ellentéte tette drámivá szerepet. Adel viszont szerelemtől felnőtt nővé vló megállíthttln, forgószél-erejű ember lett Németh Judit elsöprő intenzitású, ugynkkor árnyltgzdg lkításábn. A Jordán Tmás tervezte puritán, jól bejátszhtó körszínházi játéktérben bútorok, kellékek jó ízlés-se] lettek összeválogtv, I.. Kiss Pirosk jelmezei drb világához és bútorok, környezet sugllt mibb, középosztályi miliőéhez egyránt jól psszolt. Semmi rendhgyó kísérletezgetés nincs ebben Gyöngyössy Ktlin Gelmn: Mgsfeszültség című drámájánk győri elődásábn (Mtusz Károly felv.)

10 z elődásbn. Hlltlnul erős tmoszférájú, ngyon pontosn értelmezett, h úgy tetszik, hgyományos elődás Bernrd Alb ház, cskhogy szereplők egy része először tlálkozik ilyen szereppel, s ettől rögtön más lesz jelentősége hgyományos jelzőnek. A kposvári színház érzékelhető stíluskereséséhez, stílusváltásához ez z elődás is hozzájárul. Mint hogy minden hgyományt felrúgó Bánk bán is. A kposvári színház erejét, nyitottságát muttj, hogy műsorábn egyránt megfér hgyományokt tgdv megújító produkció és legnemesebb relizmus új módszereit kiteljesítő elődás. * A színházk tehát láthtón szükségét érzik nnk, hogy még nygi és egyéb nehézségek ellenére is készítsenek stúdióelődásokt, és közönség is érdeklődéssel és nyitottn fogdj ezeket produkciókt. De stúdiószínházkt megillető hivtlos és félhivtlos törődés, figyelem jóvl kisebb, mint mi e terület fontosságánál, eredményességénél fogv joggl elvárhtó lenne. Hogy másr ne utljk, stúdióelődások kritiki visszhngj érthetetlenül kicsi, npilpok szinte gyonhllgtják ezeket z elődásokt. A stúdió-produkciók rendszeres szemléje pedig csk vágyálom. Holott számos környező országbn z egyik legrngosbb fesztivál kisformák, stúdióelődások vgy z ifjúsági színházink nevezett produkciók seregszemléje (Jugoszlávi, Csehszlováki, NDK). Az esetlegesen megrendezett monodrámfesztivál vgy még esetlegesebben megtrtott stúdiószínházi tlálkozó nem pótolj rendszeres bemuttkozási fórumot. Az évi hrminc bemuttó már olyn mennyiség, hogy bból mgs színvonlbeli követelmények lpján válogtv is rngos színházi tlálkozókt lehetne szervezni. Am minden tlálkozónk egységes fesztiválrendszerbe kellene illeszkednie, ehhez végig kellene gondolni jelenlegi tlálkozók (országos, zenés színházi, tájjelegű, műfjok szerinti stb.) rendszerét, finnszírozási, szervezési lehetőségeit, helyszíneit - Budpest például nem lklms munkfesztiválr -, időpontját, és rngsorolni kellene z egyes eseményeket. S e rngsorbn mgyr színház fejlődése érdekében fontos helyen kellene szerepelnie stúdiószínházk tlálkozójánk, CSÁKI JUDIT A Józsefváros névszínház... vgy: nép Józsefvárosi Színház Második teljes évdját fejezte be Józsefvárosi Színház - változtln vezetés ltt, változtln működési-szerkezeti feltételek közt. Áltlábn villnásnyi idő ez egy színház életében - s egy új szín-ház esetében jószerivel rr sem elegendő, hogy rcult pontosn, mrkánsn kirjzolódjék. Két év ngy idő viszont egy olyn színház életében, mely megelőző néhány esztendőt vihrok közt, folytonos változás-változttás, átlkítás közepette töltötte, s kkoribn több történt vele és benne, z irodákbn és z üléseken, mint színpdon. A Józsefvárosi Színház tvlyi és most lezárt évdából föltétlenül kitetszik színház vezetőinek koncepciój: Közönséggel kell megpkolni fokoztosn följvított ", lssn-lssn színházivá vrázsolt nézőteret. Ez z - elsődlegesnek, helyenként kizárólgosnk - látszó célkitűzés sok szkmi és egyéb következményt rejt mgábn. Am hhoz, hogy ezeket kár csk vázltosn is áttekinthessük, leglább z események szintjén át kell tekintenünk megelőző néhány évet. * 1977 elején szkm, hivtl és egyéb illetékesek méltó körülmények között ünnepelték meg z Állmi Déryné Színház negyedszázdos jubileumát. Dicsérő szvk özöne mélttt színház kétségtelen érdemeit, ünneprontás - zz z kkori helyzet értékelése, gondok, problémák felemlegetése, netán változások szükségessége nélkül április 2. MTI-közlemény npilpokbn: A 25. Színház és z Állmi Déryné Színház összevonásávl Népszínház néven új színházt hoz létre Kulturális Minisztérium. " A bejelentéshez Tóth Dezső miniszterhelyettes következőket fűzte hozzá: Mindenképpen formát kellett tlálni ngy múltú, negyedszázdos Déryné Színház felfrissítésére, korszerűsítésére... Legfitlbb színházunk, 25, Színház trtlmi és formi igényessége sikeresen teremtett újszerű kpcsoltokt színház és közönség közt, de nem rendelkezett kielégítő működési feltételekkel. Az összevonás muttkozott legjobb megoldásnk... Egyik színház sem kebelezi be másikt. Az összevonás lpján új színház szüle-tik, új névvel, új társulttl, s folyttj két színház bevált tevékenységét." Az összevonás htárideje július i., zzl kiegészítéssel, hogy jnuár 1-től már jórészt együtt működik leendő színház, melynek székhelye Vár és Józsefváros október 22. A Film Színház Muzsikábn Gách Mrinne készített interjút Gyurkó Lászlóvl, Népszín-ház kkor leendő igzgtójávl: Jnuár 1-től ez nem két intézmény többé, hnem... eggyé válik, közös színtársulttá lkul. Mindkét színház célj eddig is közművelődési progrmhoz kpcsolódott. A Déryné Színházr kötelezően hárult ez feldt, Huszonötödik Színház pedig önként válllt mgár" - állpított meg két színház közös nevezőjét z új igzgtó. Bedobv ezzel zt jelszót, melytől keserves küzdelmek árán lig-lig sikerül mjd megszbdulni. Mik zok z eszközök, melyeknek révén színház játékstílus mind ngyobb tömegeket vonz? Az ősi, populáris eszközökre gondolok, zenére, z énekre, mozgásr, látványosságr. Ezeket szeretnénk most Népszínházbn meghonosítni... - Vjon Népszínház hozzáigzodik-e nézők ízléséhez, kívánságához, vgy válllkozik-e csiszolásukr, befogdó hjlmuk gzdgításár? Semmiképpen sem lklmzkodunk megkövesedett sblonokhoz. Inkább rr válllkozunk, hogy közönségben élő, de nem tudtosult, nem megfoglmzott igényeket föltárjuk, kibányásszuk." Ahelyett, hogy megvlósulás minőségének tudtábn m már legjobb indulttl is nivn idelisztikusnk tűnő célkitűzéseket elemeznénk, lássuk számokt: Déryné Színház évi ezernyolcszáz elődásávl, tíz társultávl, százhúsz közreműködőjével szemben Népszínház négyszáz dolgozóvl (közülük száznyolcvn színész), négy prózi társulttl (közülük három utzó, egy állndó pesti) évi nyolcszáz elődásr válllkozott szerte z országbn. Ezek számok természetesen nem igzolják ngy múltú előd ezernyolcszáz elődásánk művészi színvonlát - ez ugynis egyre

11 több kívánnivlót hgyott mg után -, sem pedig minden pjtáb színházt " elv változtln időszerűségét. A sjtó - különösen vidéki sjtó - mégis z olyn, milyen, de vlmelyest létező színházi ellátottság megszűnésétől féltette vidéki városok, flvk közönségét, s ggodlmit késlekedés nélkül nyilvánosság elé tárt december 18-án Zli Hírlpbn A Népszínház mellett - nem csekély ggodlomml " címmel írt cikket Vrg Zoltán: Az lpproblém: meglesz-e mgsbb szintű folymtosság? Nem látj-e kárát közönség ennek gyors egyesülésnek? szeptember vége és december 31. között (mikor már z egyesülést készítették elő - Cs, J.) mindössze tizenhárom elődást trtottk öt játszási helyen. S h ezt összevetjük megelőző év zonos időszkánk tizen-hét játszási helyen trtott ötvenegy elődásávl, mennyiségi különbség feltűnő. " november 22-én Pest megyei Hírlpbn Kriszt György tudósít Népszínházon belül létrejött Könyvtár Színház terveiről, s bár későbbiekben többször esik még szó különböző, kifejezetten közművelődési csoportokról színház keretén belül - ezek máig működnek -, erről nem hllunk többé. A vidéki elődások mennyiségi csökkenése ellenére vlmelyes nyuglmt hoz vezetői nyiltkozt, mely szerint z utzó társultok munkájábn szín-ház minden tgj részt vesz ". Emlékezetes elődásdömpinggel nyitották meg február 13-án Várszínházt, Népszínház székhelyét. Az épületben minden elképzelhető és elképzelhetetlen helyen trtottk elődást, délután öttől éjjel fél kettőig. Műsoron volt többek között Ajtmtov, Pilinszky, Hernádi, Kurt Brtsch műve. Sokn - köztük e sorok írój is örömmel üdvözölték e fesztiválhngultú és - zsúfoltságú színházvtást, Csk vlmivel később tűntek szembe színházi menet gykori döccenői, túlhjtottság mitti kpkodás, esetlegesség - de kkor már nem lehetett nem észre-venni. A szélesre szbott műsorpolitik rctlnul eklektikusr sikeredett - nyitó drb (Hernádi Bjcsy-Zsilinszk y Endre című drámáj) után műsorr tűzték Mrlowe Doktor Fustusát, Fejes Cserepes Mrgit házsságát, Brecht Egy fő z egy fő című művét, Cseh Tmás és Sándor György elődóestjét színház-teremben. A Józsefvárosi Színházbn bemuttták többek közt Genet Cselédekjét, Rossini Sevilli borbélyát, Molnár Ferenctől Liliomot, Brtschtól Hs és A kötél című műveket. A kongó nézőtér és hevenyészett elődások láttán lpozódott meg gynú drukkerekben és kíváncsikbn: közművelődésinek hirdetett profil jótékonyn, de egyre kevésbé sikeresen rejti szellemi összevisszságot, vlódi, tudtos koncepció hiányát. A vidéki sjtó pedig mindegyre pnszkodik. A Kelet-Mgyrországbn z év végén: Évente elődást trtott megyében Déryné Színház... Az induló, idei évdbn Népszínház mintegy 4o-5o elődás ránytlnul kevés. " Ugynez Nógrád című lpbn: A Népszínház meglkulásávl körülbelül egyötödére csökkent megyénkben játszási helyek szám. " Igz, színház szigorú műszki, techniki és egyéb feltételeket állpított meg, melyek követ keztében számos -- köztük színházi játékr vlóbn lklmtln -- helyről végleg elkerült Déryné, illetve Népszínház. Egyébként ekkoribn, z őszi évdkezdés előtt szerződött színház-hoz Ruszt József és vele néhány színész Kecskemétről, köztük Gábor. Miklós, Vss Év. Rusztról zt is rebesgették, hogy vezetőnek, de leglábbis vezető rendezőnek kerül Várb. Amikor rádióbn interjút készítettek vele, mindenesetre színházr átfogón vontkozó kérdésekről is beszél, például nyolc-száz helyett már csk htszáz válllhtó vidéki elődásról. Önkritikusn állpítj meg nyitó (fél) évd több elődásáról is, hogy kudrc, például Hernádi- és z Ajtmtov-drb bemuttás; pnszolj, hogy még szoktlnul kis méretű nézőtér is állndón kong, rendre üresek széksorok, nem megy színház. Gyurkó László ekkortájt nem nyiltkozott, hosszbb ideig beteg volt. Ami közvélemény értékítéletét illeti: rádió 168 ór című műsorábn színházról szóló riport Vrg Kt (Johnn) és Velenczey István (Cuchon) G. B. Shw: Szent Johnn című drámájánk józsefvárosi elődásábn

12 címe: Megbukott Népszínház? - igz, egyelőre kérdőjellel. Lpunkbn, z 1978/6. számbn Nány István értékelte Népszínház első lépéseit elejétől megszporodtk tlálgtások; sokn tudni vélték, hogy Gyurkó László betegállományából nem tér vissz színházhoz (sőt, többé színház közelébe sem megy", nyiltkozt ő mg később, még kecskeméti kinevezése előtt); Mgyr Ifjúság riportere tudni véli, hogy színház megbízott igzgtó irányítás ltt működik, s megbízott igzgtó Mjoros József, kit egyelőre z ügyvezető igzgtó titulus illet meg. Ő így látj színház helyzetét: Ami pedig közvetlen jövőt illeti: z elmúlt időszkbn különböző műszki, szervezési és egyeztetési gondok mitt, úgy érzem, kelleténél többször kellett igénybe vennünk közönség türelmét és megértését. Jó kilátásink vnnk rá, hogy ez kölcsönösen rossz közérzetet teremtő állpot megszűnik. A türelem-nek és megértésnek ár vn. Meg kell felelnünk nnk htlms lehetőségnek és feldtnk, mi kezünkbe dtott: meg fogjuk csinálni Népszínházt." A vlóság zonbn úgy cáfolt rá Mjoros nyiltkoztár, hogy - z ügyvezető igzgtó minden jó szándékát és buzglmát elismerve - jó időre hihetetlenné és hiteltelenné tett minden, Népszínházzl kpcsoltos nyiltkoztot. A különböző műszki és egyéb gondok nyitás ót változtlnok mrdtk színházbn; ez volt z egyetlen folymtosság. Mjoros - meglehet, indokoltln - optimizmus egyetlen dologr épülhetett csupán ( természetes bizkodáson kívül) : vezetőváltozásr. Néhány hónp múlv miniszterhelyettes Mlonyi Dezsőt nevezi ki igzgtónk és Vámos Lászlót művészeti vezetőnek ugusztus i-től. (Vámos László - egy megállpodás értelmé-ben - csk egy évvel később, 1980 nyrán fogllj el új állását.) A bejelentéssel egy időben Népművelés című lp júniusi számábn z újságírónk - neve válllás nélkül - nyiltkozik egy várszínházi vezető ". M még vlójábn különáll korábbi két színház, nemcsk földrjzilg. A józsefvárosik tájolnk... többségük hjdni dérynés. A várik produkciói nem kerülnek vidékre, műsorpolitikájuk is más. Eddig nemigen keveredtek színészek sem: Vár vezető művészei h (ritkán) játszottk is Józsefvárosbn, utzó pro dukciókbn nem vettek részt." A nyiltkozó szerint felállás" egyébként következő: z év végéig névleg Gyurkó László z igzgtó, megbízott igzgtó Mjoros József, vezető rendező Jncsó Miklós. Mire Mlonyi Dezső átveszi színházt, már számos színészbesorolási, tgoztigzítási s egyéb kísérlet gyötörte meg mindkét táborbn elégedetlen színészeket. A volt dérynések np mint np szembesítve érzik mgukt zzl helyzettel, hogy épületük, tevékenységük, színházuk csk cselédlány " egy másik társultnk, épületnek, tevékenységnek: egy fővárosi színháznk. A két - lig két esztendeje egyesített - színház mrdéktlnul felbomlott ugyn, de reménnyel ellentétben nem született nyomukbn új színház, új társult, csk új név. Mind-ez nyilván kulturális kormányztnk is feltűnt, s ezért jelölte ki színház élére rutinnl, komoly vezetői, művészi tpsztltokkl bíró Mlonyi Dezső- Vámos László párost. A szkmi közvélemény joggl hihette (miként tlán ők mguk is ekkor még), hogy hosszú távú döntés, kinevezés történt. Netán megoldás. Mlonyi Dezső kezdeti nyiltkoztibn bizlomr okot dó htározottsággl látott neki helyzet tisztázásánk. A mindenki népszínház" jelszó ugyn változtlnul trtj még mgát (egyébként másutt újult erővel időnként z-ót is!), de z új igzgtó sokkl reálisbbn méri fel lehetőségeket és feldtokt, mint z ddigi vezetők, nyiltkozók közül bárki július 20-án egyéves igzgtását summázó interjú készült vele Mgyr Nemzetben. A nézőterek már teli vnnk, leglábbis elkelnek jegyek " - mondt. A kérdésre pedig, hogy különválsztották társult színészeit, következőket felelte: Igen. Szemfényvesztés voln egyenlőségjelet tenni színész és színész között. " Ruszt József, ki ngy mbícióvl látott itt munkához (igz, még z előző vezetés égisze ltt), hírek szerint Szegedre szerződik művészeti tnácsdónk. A hír igznk bizonyul, zzl kiegészítéssel, hogy szerződése érvényes mrd Népszínházbn is. A SZÍNHÁZ 1980/8. számábn Szán-tó Judit közöl interjút Népszínház vezetőivel. Egy másik interjúbn, Szbd Föld február i-i számábn z igzgtó kijelenti: Nem sikerült létrehozni különböző műfjú együttesek összetett lkotóműhelyét; m már tudjuk, nem is lenne helyes. " Ez utóbbi félmondt szerényen, de htározottn egy egész kulturális-szín-házi koncepció bukását ismeri fel és el. A legilletékesebb, z igzgtó mondt ki, ki ekkor tán még mg sem sejtette, hogy nem egészen egy esztendő múlv egészen más, új feldt vár rá, jelenlegi színház pedig ismét z átszervezés állpotáb zuhn májusábn Film Színház Muzsikábn Gách Mrinne Vámos László főrendezővel beszélget, ki z előbbi felismerést még pontosbbá, árnyltbbá teszi: A Népszínház igen nemes elképzeléssel lkult, de működésének föltételeit, lehetőségeit nem átgondoltn htározták meg. Eggyé krtk olvsztni olysfjt elemeket, melyeknek semmi közük egymáshoz... Végül is sokrcúnk meghirdetett Népszínház htlms káoszb fulldt. " 1981 nyrán színházhoz szerződött Kerényi Imre, ki nemsokár megrendezte színház máig legngyobb - szk-mi és közönség- - sikert rtott produkcióját, Csiksonlyói pssiót. A Várszín-házbn megteltek széksorok, s már nemcsk ezen z elődáson. A Józsefvárosi Színházbn leálltk zzl vonlll, mi ebben közegben leglábbis duplán bszurd (Genet, Kurt Brtsch), és egy reálisbb műsorpolitik jegyében kezdtek dolgozni. Változtlnul különállt két fővárosi székhely, következésképp közös szervezeti egységben ugyn, de külön-külön látt el feldtit két színház. Már nem volt szó átfogó és közös népművelésről, ngynevű fővárosi színészek utzó produkciókbn vló részvételéről. A Józsefvárosi Színház ekkor elkezdett hsonlítni igzi elődjéhez, Dérynéhez. Rész-ben, mert színészek ngy része ugynz mrdt; s drbok kiválsztás, rendezése, közérthetőségre vló törekvés, mely leginkább kézenfekvő eszközök fvorizálásábn nyilvánult meg, ismét közönség - tényleges közönség - igényeihez igzodott. Gykorltilg már nem merült föl, hogy Józsefvárosi Színház Vár kmrszínház legyen; egyértelműnek fogdtuk el, hogy tájszínház pesti központj. Színvonlbn, nygi és egyéb igényességben olyn messze került egymástól két színház, mint főváros térképén. A felemás nyuglomnk ismét egy döntés vetett véget; ez döntés zonbn lpvetően különbözött színházt

13 érintő korábbi döntésektől. A minisztérium bejelentette, hogy jnuár 1- től Nemzeti Színház igzgtój Mlonyi Dezső, művészeti vezetője pedig Vámos László. A személyi döntés ez-úttl - ez fontos különbség - intézményi változást is hozott. A Várszínház Nemzeti Színház kmrszínház lett, Népszínház név kizárólgos örökösévé pedig Józsefvárosi Színház központtl működő tájszínház vált. Igzgtój Miszly István lett. Ez döntés - illetve z része, mely Józsefvárost illeti - helyzet, vlóság tudomásulvételén lpszik. Éppen öt évvel z önálló Déryné Színház megszüntetése után Népszínház néven ismét ön-álló lett társult. Évi ezeregyszázr emelkedett z elődásszám (lehet, hogy csökkentek techniki-műszki igények? Vgy egyszerűen többször utzik társult ugynzokr helyekre?), ötven színész mrdt népszínházi két-százból, s z egykori dérynés százhúszból - de ezek színészek besorolásbeli megkülönböztetés nélkül egyenrngú tgji társultnk. Ppíron leglább. Az új igzgtó törekvése illően szerény, de trtlms: Józsefvárosi Színház színvonls, mindennp játszó perem-kerületi színházzá váljék". Egy másik interjúbn - Mgyr Nemzetben - érintőlegesen ugyn, de kitér z új igzgtó, Miszly István, z új helyzet ismerős voltár: Két mendemond kering Népszínházról. Tisztázzuk, h tehetjük, mindkettőt... Az egyik szerint Dérynét visszlopták sub ltt Népszínházb, hiszen ugyn-z z együttes zöme, ugynúgy tájolnk, Kulich Gyul téri színházb visszvissztérve. A másik szerint épp ellenkezőleg - fokoztosn z utzórészleget felszámolnák, hogy régi sikertelenséget ne reprodukálják. " A cáfolt pedig így hngzik: Először is Déryné Színház és Népszínház nem lehet egy és ugynz, mert ez utóbbi több tgozttl, közművelődési műsorokkl is, csökkentett elődásszámml, jvuló körülményekkel működik, s főképp, egy híján minden np játszik fő-városbn is. Ami vándortársult szél-nek eresztésének vklármáját illeti, z tudomásom szerint lptln. Annyi z igzság, hogyn szerte z országbn színházk nyílnk sorr, úgy játékkörzeteink egyre kisebbednek és közelednek. " Némi egyszerűsítéssel -- érzésem szerint - helyzet következő: vlóbn Molnár Ferenc: Delil. Vándor Év (Ilonk) és Pákozdi János (Virág) (MTI fotó - Cser István felvételei) nem régi Déryné Színház állt vissz, hnem egy olyn színház jött létre, milyennek z egykori Dérynének is lennie kellene, közben eltelt időt, szükséges ráfordításokt figyelembe véve. (Önmgábn is érdekes, hogy z lig néhány éve még ünnepelt Déryné Színház hirtelen olyn mumussá vált, minek fenyegetését ki kell kérni egy igzgtónk.) A jobb körülmények, z állndó fővárosi játszási hely, kiegészítő tevékenységek, tgoztgyrpodás egy természetes fejlődési folymt szintén természetesen bekövetkező fokozti - természetes körülmények között. Ez utóbbi nem állt rendelkezésre régen Dérynében, és Népszínház vihros kisgyermekkorábn sem. Ami másik vádt " illeti: olyn fntomvádról" vn szó, melyet éppen védekezés röppent fel. Nincsen olyn komolyn vehető és veendő színházi szkember, ki felelősséggel úgy gondolná, hogy Mgyrországon itt vn már színházi Kánán, be lehet szüntetni tájolást. Két évdot tudht már mg mögött z ismét önállósult Népszínház Miszly István igzgtás ltt. Vélnénk: föl kellene már sejleni nnk távlti elképzelésnek, mellyel mindennpokt rendben letudv - színház vezetői rendelkeznek. Tvly, z első évd után úgy gondoltuk, néhány veszélyes tünet, kedvezőtlen vonl máris tpsztlhtó. Szerettünk voln ezekről elbeszélgetni színház vezetőivel. Véleményünk végül nyomttásbn nem látott npvilágot, s beszélgetésből sem lett semmi. A második évd lpján már könnyebb felismerni színház leglpvetőbb törekvését. Az elődások széles skálán, s z egyes elődások önmgukbn is változtos eszközökkel reprezentálják legelső célt: Józsefvárosi Színházb közönség kell. Már nem hjdn kívánt vájt fülű értelmiségi, nem is belvárosi úri közönség, nem sznobék, nem is proccék: kárki, ki bejön. S h bejött - jöjjön be újr. Erről szólnk z elődások. A bemuttóknk körülbelül fele (nem számítv z operát és gyerekdrbokt) közvetlenül célozz ezt törekvést. Azz, már mg mű - esetleg átdolgozv - könnyed és könnyű, s többnyire zenés, esetleg táncos is. A színház nincs elkényeztetve - mi színészi ellátottságot, társultot illeti. Különösen z utzó produkciók társultábn muttkoznk komoly gondok nem egy elődásbn kénytelenek olyn színészt szerepeltetni, ki szkmi lklmsság leglsó, feltétlenül szükséges szintjét is lig éri el. A pesti elődásokbn más természetű gond jelentkezik. Szerepel itt néhány jónevű, közismert fővárosi művész - értük jön be közönség, hálás nekik minden poénért. Ők pedig igyekeznek okot dni hálár, poént poénr hlmoznk, nem válogtv z eszközökben. A társult két része - z utzó és pesti - közt nemigen vn átjárás. Ppíron ugyn nincs különbség köztük, de mindenki jól tudj, hová trtozik. Miként rendezők is: Miszly István igzgtó, Giricz Mátyás művészeti vezető és Petrik József főrendező főleg pesti, esetleg néhány utzó produkciót rendez, többiek - például Konter László és Meczner János - úgy tűnik, csk utzókt. A képességek megmérettetésére pedig ez

14 utóbbi - főleg, h kizárólgos - nemigen lklms. A társultbn kdt zért egy színésznő, kinek sikerült z utzó produkciókból Szent Johnn címszerepébe küzdenie mgát: Vrg Ktánk. Mellette tlán Zubor Ágnesnek lenne szüksége ugynerre, ki - bár sztár" z utzók közt - nem kp helyet kétségtelenül rngosbbnk; számító Józsefvárosi elő dásokbn, Pedig nemcsk neki, hnem bent játszóknk" is ngy szüksége lenne rá - mielőtt más színháznál keresi helyét fitl, tehetséges színésznő. A színház és közönsége többnyire egymásr tlál. Sikerült z elődásoknk feloldni nézőtéri gátlást" - s ennek köszönhető, hogy Józsefvárosi Színházbn sokszor úgy érzi mgát z ember, minth tévét nézne. A nézőtér lzán, oldottn részt vesz" produkcióbn, kommentálj látottkt, hálásn tpsol színészi túlkpásoknk - s fentről sem fogynk tpsot provokáló hrsányságok. Az egyetértés tökéletes - színházról, színházi vrázsról szó se essék. A színházb elsősorbn szervezett vgy vlóbn peremvárosi közönség jön. Zubor Ágnes (Mrgit) és Jáki Bél (Sándork) Zilhy Ljos: A szűz és gödölye című művének elődásábn Idevezényelt kisktonák - kik szívesebben töltik rövid szbdságot büfé-ben -, viháncoló kiskmszok nézik házsságtörés rejtelmeiről szóló bohóztot, Boldog születésnpot, Mm, Delil, Férfiknk. tilos című produkciókt. Azon ligh lehet csodálkozni, hogy színészek engednek színházi fegyelemből, s leglább zonnli, közvetlen sikert krnk; zon már inkább, hogy színház vjon miként gyömöszöli ezeket megnyilvánulásokt sikersktulyáb. Egy-egy elődás erejéig zután művészet" kerül előtérbe : színházi önkifejezés, gondolti igényesség, rendezői elszántság rr, hogy trtlms elődás szülessen. Ilyenkor minth válllná színház színpd és nézőtér közti szükségszerű távolságot is - de többnyire hiáb, máshoz szokott színészek és máshoz szokttott közönség rosszul tűri ezeket váltásokt. Tlán Szent Johnn elődásán sikerült elérni, hogy értő figyelem, érdeklődés kísérje z elő-dást. A Giricz Mátyás rendezte produkció értékei - z évd vége felől vissztekintve - megnövekedtek. A Szent Johnn kimgslik Józsefvárosi Színház idei repertoárjából. Elsősorbn Vrg Kt játék okán. A színésznő következetesen és fegyelmezetten hit áldoztánk muttj Johnnát, s válllás kálváriáját jártj végig vele. Egyszerre képes megmuttni és hitelesíteni gyermeki nivitást, tudtosságot, már-már mgától értetődő fntizmust. A hit ntómiáj bomlik ki z elődásbn - ngy kár, hogy Johnnánk kevés prtnere kd. Vrg Kt kidolgozott lkítás - többiek összehngoltln betétszámi segítségével" - részben mnodrámává teszi z elődást. Tlán csk Dávid Kiss Ferenc Dunois-j igzodik Johnnához. Kissé zvró volt Gyrmthy Ágnes díszlete is : htlms flkon rejtőző számtln kis jtót-fülkét rendező szinte kényszeresen minduntln játsztt" z elődásbn, kár szükség volt rá, kár nem. Reprezenttív, súlyos elődásnk készült Németh László : Ngy cslád című műve is, Miszly István rendezésében. (Erről lpunk 1985/6. számábn közöltünk kritikát). A rendező kétségtelenül sokt tett zért, hgy z írónk ezt távolról sem legjobb drámáját elődhtóvá, befogdhtóvá tegye. Tán ezért történt, hogy színészvezetésre kevesebb energi jutott szükségesnél - Pécsi

15 Ildikó lkításán kívül többiek játék lehetőség ltt mrdt. Ugynez rendezői elszántság, nlitikus megközelítés szerencsésebb drbválsztás esetén bizonyosn jobb eredményt hozhtott voln. Ilyen jellegű feldtokr viszonylg ritkán válllkozik színház. Kertész Ákos: Névnp című drámájánk elődás Beke Sándor rendezésében - könnyű vígjátékok felé közelít, A konkrét cselekmény, s bbn is inkább komikus vonások kerülnek előtérbe -- például z eldugott pénz körüli mchinációk, multozás, verbális humor -, drám egyébként elég nyilvánvló mélyrétegei jobbár rejtve mrdnk. A színészi játék is főleg z elsődleges jelentések bemuttásár, konkrét helyzetek megoldásár koncentrál. A közönség viszont jól szórkozik z elődáson - nem utolsósorbn zért, mert kívül mrd rjt. Hol káröröm, hol együttérző nevetés kíséri történetet, mjdnem olyn szinten, mint kifejezetten ezt célzó elődásokbn, Leszáll " színpd. Amikor színészek, rendező - színház - nem válllj távolságtrtást, fenti közeg természetes másságát ", hnem közös szintre hozz játszókt és nézőket - gykorltilg megszűnik színház lenni. Szórkozttó intézmény csupán. Ez történik például Molnár Ferenc Deli/ című drbjánk elődásábn. A gyengécske Molnárdrbot Náds Gábor és Erdődi János dúsított- fel zenével-szöveggel - s tette végképp játszhttlnná. Ami Molnár keze nyomát őrzi műben, z is kilúgozódott belőle mgyr színpdon már-már járványbetegségnek számító megzenésítés következtében. Szituáció, konfliktus létre sem jöhet zonnl dlr fkdnk színpdon. Petrik József rendező semmiféle gátt nem vetett szórkozttás árdásánk. Így fordulhtott elő, hogy z elődás kellős közepén - mikor házspár épp válni készül, mert z idősödő férjet elszerette egy kis frusk mgyrnótázgtásr fkd Várdi Hédi és Pákozdi János, s vgy húsz percen át vigdnk sírv, közönség együttérző, jókedvű dlolásától kísérve. Nem is csod, h Várdi Hédi már meg se játssz, hogy szerepéhez trtj mgát - előrejön, közönség felé fordul, és lendületesen nótázik. Pákozdi János önfeledten vele trt - szövegét egyébként nemigen érteni, sem ebben z elődásbn, sem többiben. Minth időre játszn, borzsztón hdr, szvk, mondtok végét lenyeli, intonációj hnyg. Ez pedig ugynz színész, ki lig néhány éve mélységre törekvő, tiszt, szép lkításokt nyújtott. Érthetően. Biztos vgyok benne, hogy színház vezetői, produkció résztvevői is tudják, hogy Molnártól mi sem idegenebb, mint ez mgyrnótázás. Várdi Hédivel máskor is előfordul, hogy szerepéből kiszállv kedves kis közönségének" játszik. Miként tehetséges Vándor Év is sokdszor és ugynúgy kénytelen eljátszni fitl, cserfes, jólelkű és niv csitrit; és Rost Sándor snájdig ifjú szerelmest. Aldobolyi Ngy György zenéjével, Horváth Péter dlszövegeivel, Horváth Jenő átdolgozásábn és rendezésében muttt be színház - utzó produkcióként -- Szigligeti Ede Mm című vígjátékát. A vlóságszgú helyzeteket és viszonyokt messziről elkerülő történet már bizony kissé petyhüdt és bárgyú - minden átdolgozás ellenére. A kommersz zene és z egyébként tehetséges író ezúttl sikerületlen dlszövegei pedig minduntln megksztják z múgy is Németh László: Ngy cslád. Tóth Judit (Kt) és Pákozdi János (Bodor Ernő) (Keleti Év felvételei)

16 döcögő játékot. A színészek - jobb híján - szerepek kliséit villntják fel legkézenfekvőbb eszközökkel. A közönség visszfogottn hálás zért, hogy vlóbn gondűző időtöltésben vn része, és bágydtn üldögél széksorokbn. Nyilván felhőtlenül kellene szórkozni Cmoletti Boldog születésnpot című vígjátékánk elődásán. Az igen gyenge, sblonos fordultokból épített s feltehetően ngyon unlms történetet felgyorsított ugyn Meczner János - lpos húzásokkl -, de sokt jvítni nem tudott rjt. Ami rendezést illeti, z ebben z esetben ligh szorítkozhtott másr, mint helyzetek techniki meg-oldásár, hiszen másról nem is szól szerelmi három-, négy-, ötszögtörténet. Nem sikerült megfejtenem, miért került bemuttók közé Zilhy Ljos A szűz és gödölye című drámáj. A trdicionális csládregények színpdi változt nem elsősorbn zért időszerűt-len m már, mert monumentlitás idegen. Sokkl inkább zért, mert legcsekélyebb közösséget, érintkezési pontot sem képes felmuttni m közönségével: ngy múltú risztokrt fmíli semmibe hullás szánlmt sem ébreszt, s némiképp groteszk jelenség Kulich Gyul téren. Némiképp tetézi veszteséget, hogy csöppet sem sikerült mélyebbre ásni mű felszínénél - h ugyn vn neki mélye... Zubor Ágnes és Szigeti Géz jó lkítási mellett többiek színtelenek és sblonosk. Meczner János rendezőnek pedig kijutott még egy olyn drb, mihez semmi köze nincsen. A Józsefvárosi Színház elmúlt évd látszólg töretlen folyttás volt z előzőnek. A 83/84-es évd lpján zért lehetett remélni, hogy szórkozttásbn z Én és kisöcsém, másik vonlon pedig mondjuk, Lil ákác nyomábn hld színház. Ehhez képest is ngy fájdlom, hogy z egyik mélttln előd, hírhedt Itt piros, hol piros sejlik fel egy-egy idei elődás láttán. Miszly István színigzgtó hű mrdt több évtizedes szenvedélyéhez: z új játékhely létrehozásához. Az Asbóth utcábn megszületett Népszínház stúdiószínpd, hol elsőként Mészöly Miklós egykor fojtó, erőteljes htású művét, Bunkert muttták be. A Giricz Mátyás rendezte elődás meglehetősen kevéssé bontott ki drám relitáson túli rétegeit, ezért ztán mű változtln érvényességét nem sikerült egy jó elődássl bizonyítni. Kétségtelen tény zonbn, hogy z Asbóth utci játszási hely: belvárosi lehetőség. Ügy tűnik, színház két úton igyekszik járni egyszerre. A közönségtoborzó" utt jobbár igénytelen, üres, színház lényegét nélkülöző elődások szegélyezik. A másikt pedig - egye-lőre - megvlósításbeli hibák, rossz drbválsztás, egy-egy bizttó erőfeszítés és közönség csekélyebb érdeklődése. Aligh dódik olysféle következtetés, hogy kombinálni kellene kettőt. Sokkl vlószínűbb, hogy drbválsztásnál, rendezők besorolásánál", színészek fogllkozttásánál újrkezdve egy hrmdik úton kellene hldni, mi - optimális esetben, kellő következetességgel és kivárássl - egyszerre vezethetne szkmi és közönségsikerhez. Következő számink trtlmából: NÁNAY ISTVÁN: Cseresznyéskert (Hrg György utolsó rendezése) MAROSI ILDIKÓ: Hrg György GEROLD GYÖRGY: Kíni drb z Újvidéki Színházbn TÖMÖRY PÉTER: Nem táncokt állítottunk be..." KOLTAI TAMÁS: A modernizmustól hgyományokig POR ANNA: Két este Brrult színházábn P. MÜLLER PÉTER: A groteszk drmturgiáj (Örkény írásművészetéről) RÓNA KATALIN Játékszín nemzeti drámához A Játékszín igzgtój, Berényi Gábor z elmúlt esztendőben kiérdemelte s elnyerte Podmniczky-emlékérmet, városszépészetért, város védelméért tevékenykedők elismerő kitüntetését. Szoktln rngj ez egy színigzgtónk. Szoktln, miként szoktln volt Berényi első igzgtói ténykedéseinek egyike is: elhtározt és keresztül is vitte színház homlokztánk és kpujánk átlkítását, eredeti építészeti stílusánk rekonstruálását, helyreállítását, mellyel Játékszín immár belesimul városképbe. Úgy érezvén, másként lép be ngyérdemű színházb elegáns kpun át, mint egy összetákolt vsjtón. Merő formlizmus - mondhtnánk. De hogy mégsem csk erről vn szó, igzolj városszépészeti elismerésén túl z vlóbn színházi tmoszférát ársztó jó érzés is, mely kétségtelenül elfogj z embert, mikor belép Játékszín kpuján. Játékszín. Egykor Kmr Vrieté. Még korábbn Terézvárosi Színház. Az épület szűk előcsrnokávl, viszonylg kis nézőterével, ngy szereplőszámú drámák elődásár lklmtln színpdávl és nem létező kiszolgálóhelyiségeivel ligh keltett ngy reményeket. Különösen, h hozzátesszük, hogy nálunk genius loci, hely szelleme mindenkor ngyon is meghtározó volt. Tehát z el-feledett emlékű Terézvárosi Színház helyén működő, különösen z utolsó esztendőkben rossz emlékű Kmr Vrieté szelleme ott kísértett z új elnevezés mögött. Am Kmr Vrietét megszüntették, s helyébe lépett egy újfjt színházi válllkozás. Játékszín - befogdószínház. Hogy mit tkrt e státus? A Játékszín színhelye lehetett voln lklmi, színházk fölötti társulásoknk, másutt, állndó színházbn különböző okok mitt meg nem vlósíthtó elgondolásoknk. A Játékszín bbn formájábn, kiemelt helyzetéből fkdón lklms lehetett voln szkm kísérletező kedvének fölszításár, illetve kielégítésére. Netán szkm perifériájár szorultk vgy szkmán kívüliek bemuttkozásár, ön-

17 mguk és elképzeléseik, színházról vló nézeteik igzolásár. Azonbn z es évdbn vidéki kmrelődások utánjátszój lett csupán Játékszín, hol emellett olyn produkciók kerültek színre, melyek kár z Irodlmi, kár z Egyetemi Színpdon, netán Koron Pódiumon nyilvánosságot kphttk voln. Nem hozott igzán komoly eredményt következő évd sem. Nem vittjuk, hogy születtek színpdon jeles elődások (pl. z E gerek és emberek, Komámsszony, hol stukker ), de megint csk olynok, melyek bármikor, bárhol szín-pdot kellett voln kpjnk, s vlójábn kptk is. Persze volt egy-két kísérlet ". Amennyiben kísérletként foghtó föl egy-egy drámíró rendezői (Hernádi Gyul Lélekvándorlás) próbálkozás. Ám e kudrcos experimentumok nem voltk képesek igzolni Játékszín kísérleti létének fontosságát. S színház helyett, hogy színházművészet Blázs Bél Stúdiójává vált voln, egyre inkább újbb budpesti játszási hellyé lett: egy kis méreténél, színpd-techniki dottságinál fogv igencsk behtárolt körülményű színházzá. Amely nem egy jeles elődásávl mégiscsk színházművészetünk egészének szbványkeretei között mozgott. S fájdlmsn igzolt zokt konzervtív elképzeléseket, melyek rról szóltk: nálunk nincs szükség kísérletezésre, mgvr színház nem lklms kísérletek befogdásár. Utóbb Játékszín lett befogdój Nemzeti Színház kmráját, Kton József Színházt helyettesítő produkcióink. Ngyon fontos, jelentőségteli elődásoknk (pl. Hllelúj, Emigránsok), ám segítségnyújtó vgy áthidló hivtásávl ismét nem színházon kívüli próbálkozásoknk. Mindez persze ngyrészt nnk volt köszönhető, hogy kísérletezés fölületesen meghtározott lehetőségével fölruházott színház mg sem tudt pontosn, mi feldt, mit kíván tenni mgyr színházkultúr érdekében. Rendkívülinek számító szerkezete befogdószínház - leglább oly mértékben lett hátrány, mint előny. Mindehhez még személyi, vezetésbeli problémák is társultk. S egy rendkívül furcsán, mondhtnók embertelenül "megoldott " igzgtó-csere után új fejezet kezdődött Játék-szín életében. Új fejezet, mely pontosn megmuttt, hogy ez színház befogdó jellegét ugyn megőrizte (mennyiben nincs társult, tehát sját produkciói is vendégjátékok"), de igencsk távol áll kísérleti színház eszméjétől. Egész pontosn: Játékszín vlóbn újbb játékhely lett fővárosbn, mely sját rcultát igen egyértelműen ki-lkított, s következetesen rgszkodik hhoz. Az újbb játékhely, immár Berényi Gábor igzgtásávl és művészeti irányításávl, nem ngy szólmok hngozttásávl, hnem ngyszerű és főként végrehjtott műsortervvel lett nemzeti drám otthon. Berényi Gábor nem hirdette meg mgyr drám szent ügyét, nem nyiltkozott rról, hogy milyen fontos számár mgyr irod-lom, nem beszélt szívügyeiről, csk éppen létrehozott két olyn évdot, melyekben egymást követték mgyr drámi bemuttók. S tegyük hozzá, még csk nem is ötletszerűen, "hogy esik, úgy puffn " lpon, hnem ngyon is megfontoltn, végiggondoltn, h úgy tetszik, koncepciózusr. Az elmúlt évdbn Játékszín úgy vált mgyr drám műhelyévé, hogy bemuttói szbályosn váltkozó sorrendben vitték színre félmúlt és kortárs drámtermés drbjit. Az első évd lpvető feldt z volt, hogy Játékszín egységes profilú, rendszeresen (npont) játszó színházzá váljék. S most született mgyr drbok mellett előkerültek és tervek szerint előkerül-nek mjd zok művek, melyek z utolsó évtizedekben látszólg feledés homályáb merültek, illetve nem jutottk be színpdi élet vérkeringésébe. S célok közt szerepel, hogy színház föl-tárj mgyr drámirodlom múltjánk sokszínűségét. Íme trtlom. No és form? A Játékszín társult nélküli színház. Tehát egy-egy produkciójár több, esetenként z ország különböző részeinek színháziból szerveződik együttes. Ez kétségtelenül nem kevés szervezési gonddl jár, ugynkkor fölbecsülhetetlen értékű lehetőség. Lehetőség z évtizedek ót megmerevedett színházi konstrukció fölfrissítésére. Mert Játékszín ugyn függvénye többi színház műsortervének, szereposztásánk, hvi progrmjánk, de még műsorváltozásoknk is, ugynkkor mégis lklom nyílik egyegy produkció sokszoros szereposztási vriációs lehetőségére. S nemcsk legkézenfekvőbb megoldásokr. S tudjuk zt is, előfordult már Játékszín életében, hogy h z ideálisnk trtott szereposztás egyeztetési gondok mitt nem vlósulhtott meg, más időpontr, kár más évdr is hlsztottk premiert. (A T ű z e t v i szek bemuttását Bubik István-r várv egy esztendővel csúszttták. S Bubik szerepformálás Játékszínt igzolt.) A nemzeti drámánk szentelt második évdjábn színház Kortárs mgyr drámírók Játékszínben " címmel kilenc drámából állított össze márciusi progrmját. Nyolc plusz egy " volt pontos meghtározás: Csukás István, Csurk István, Fejes Endre, Görgey Gábor, Huby Miklós, Krinthy Ferenc, Szkonyi Károly, Vészi Endre egy-egy drámáj mellett sor élén Örkény István neve szerepelt. A drámák mindegyike olyn színpdi lkotás, mely, úgy tetszik, kiállt z esztendők próbáját. Legtöbbjük nem Játékszínben került először színre. Játékszíni elődásuk viszont igzolt értékállóságukt, illetve zt bennük rejlő új értéket, korábbi elődás vgy elődások megszüntetve megőrző hgyományát és mondnivlóját, melyért érdemes volt újr színre vinni őket. Más közegben, más rendezői, színészi fölfogásbn muttták meg kötődésüket korukhoz s npjink vlóságához. S lklmt dtk új színeik fölfedezésére is. Hsonló elvek szerint szervezték zt műsorblokkot is, melynek keretében Játékszín Budpest nno 193o elnevezéssel játszott cl Szép Ernő, Füst Milán és Zágon Nóti-Eisemnn egy-egy új életre keltett játékát. A játékszín életéről, helyzetéről, működésének értékeléséről beszélgetést rendezett színház művészeivel, vezetőivel, munktársivl - drámírók meghívásávl Színházművészeti Szövetség kritikusi tgozt. Alklmt dv egymás megértésére, álláspontjink kifejtésére. (Hbár szögezzük le: kritikákt olvsv ligh volt bármiféle ellenkezés Játékszín progrmjávl, elődásink értékelésével kpcsoltbn. H volt is, legföljebb egyes részletekben, semmiképpen sem z egészet illetően.) A Játékszín értékelését tekintve vlóbn mgyr drám sorsánk kérdése leglényegesebb. Elsődlegesen z, hogyn tud egy színház kpcsoltot teremteni drámírókkl. S Játékszín esetében: de z új válllkozás új drám születésére lklmt, lehetőséget? Nem z ősbemuttófétis mitt vn erre szük-

18 ség, hiszen épp Játékszín működése igzolj, hogy igenis szükség vn z utolsó évtizedek jó drámáink bemuttásár, fölújításár, de leglább nnyir fontos, hogy mgyr drám színházánk lehetőségéből és z író-színház együttműködésből új drám szülessék. Szó esett Játékszín színhely szbt korlátiról. Arról tényről, hogy Játékszín legföljebb öt-ht szereplős kmrdrboknk dht otthont. Hiszen színpdár gykorltilg nem fér föl több színész, öltözőiben nem tudnk többen készülni. S ez egy idő után nyilvánvlón problémát okoz mjd, hiszen csk meghtározott drámi vonult dhtó elő Játékszín keretei között. S mgyr drámánk nem jelentéktelen része - kár legújbbk közül is, mint például Spiró legjobb drbji - nem kmrdrb. Tehát h Játékszín optimumáról beszélünk, mindig z dott keretek közti legjobb színvonlr kell gondolnunk. S jelen színházvezetés egyik legngyobb érdeme, hogy első két évdjábn nemcsk zt tudt, hogy mit játsszon el, hnem zt is fölmérte, hogy mit ne játsszon el. Színvonlcentrikus, válogtó ízlésről tett tnúbizonyságot színház. A Játékszín komoly teljesítménye, hogy bemuttóivl mintegy tükörben muttt meg z utolsó évtizedek újr színre került drámáit. Rávilágított, változott-e szemlélet, miben és miként. Megmuttt, másképp látjuk-e z dott művet és benne-áltl mgunkt. Jóvátétel. Perújrfelvétel. Értékközvetítés. Színész és szerep tlálkozás. Gondoltok, ktegóriák, melyek Játékszín bemuttóink kpcsán felmerülnek. A dráméltető színházpolitik egyébként nyitott, s nyilvánvló, hogy el fog jönni pillnt, mikor játékszínnek, h következetesen válllj célkitűzéseit, mgyr drámirodlom más vonultivl is fogllkozni kell. Megszóllt beszélgetésen kortárs drámirodlom néhány képviselője is. Írók, kiknek drámái z utolsó esztendőben színpdot kptk Játékszínben. Huby Miklós némi mlíciávl mcsksztl"-létnek titulált játékszíni szereplést, hozzátéve, hogy színház kitörni látszik ugyn e státusából. Krinthy Ferenc z egyfelvonásosok otthonát kuttt, kérte számon. Görgey Gábor korszklkotó válllkozásnk tekinti Játékszínt, zzl kis szépséghibávl, hogy nem korábbn született meg. S régi rögeszméjét ismételte: ne csk z ősbemuttóknk örvendjünk. Álláspontj jogos, ám nem először mélttln csk kritikusokr hárítni felelősséget egyegy művészi színvonl okán visszhng nélkül mrdt produkcióvl kpcsoltbn. Mindez zonbn elvitt témától, nem Játékszín szigorún meghtározott kérdéskörébe trtozott, hisz épp e szín válllt - válllj z újrjátszás hol hálás, hol kevésbé hálás feldtát. Térjünk vissz még egy gondolt erejéig Játékszínre. Színészek, színházi emberek úgy mondják, zért szeretnek Játékszínben szerepelni, mert ott igzán odfigyelnek rájuk. Az igzgtó mjd' minden elődáson jelen vn, figyeli próbákt, z életet színházábn. Törődik z emberekkel, mi nem is kis dolog, h rr gondolunk, hogy ebben színházbn egy hónpon belül különböző társultok átlgosn htvn-hetven művésze próbál és játszik. Berényi Gábor számár fontos mindz, mi színházábn történik. Ahogy mg foglmzt: A jelenlét színházvezető egyik leglényegesebb és legfontosbb feldt. Az, hogy nézőtérről vgy színpdi portál mellől megnézzen egy-egy felvonást vgy jelenetet, hogy észrevételeit el-mondj művészeknek, ott legyen közöttük, beszélgessen velük. Vendégművészeinket nem tudjuk jól megfizetni, így hát mit dhtunk? Vonzó művészi feldtot, tehetséges kollégákkl végzett elmélyült műhelymunk lehetőségét, z együttes játék örömét és Játékszín vlmennyi dolgozójánk odfigyelését: hogy jól érezhetik mgukt nálunk. " S ez vlóbn így vn. Persze legngyobb odfigyelés mellett is becsúszhtnk hibák, legngyobb szeretet mellett is előfordulhtnk bántó tévedések. Hiáb tudj eszével megbecsülést színház egyik sokt fogllkozttott vendégművésze, h neve lemrd z elődást hirdető szórólpról, épp kkor, mikor főszerepet játszik. Feldt tehát még mindig elég kd. Újbb kpukt kitárni, mgyr drám újbb irányáb nyitni. Megőrizni és tán még meg is hldni z elért, kétségtelenül jó színvonlt. ldőállóvá tenni egy megteremtett színházt. Amely, h technik dt szűk keretek közt is, de végre tetteiben és nem szvkbn vlóbn nemzeti drám játékszíne. TARJÁN TAMÁS Kilenc emelet Az Ó, ifjúság! Veszprémben A kritikus reggel bemegy dolgozószobájáb, hogy O'Neillnek, z meriki drám-írónk világhíres kilencfelvonásos drámájáról írjon, mely egyesek szerint olyn mgs, mint egy kilencemeletes felhőkrcoló, mások szerint olyn mély, mint egy kilencemeletes pince. Mindenesetre sokáig trt, míg tetejére vgy fenekére ér... Leül írósztlához. Mg elé tesz egy ívppírt. Percekig bámulj, mint-h már kritikáját keresné rjt. De ppír még üres. O'Neillről tudj, hogy z pj ír szármzású vándorkomédiás volt, fi színész, tengerész, klndor, egyetemi hllgtó, hrvrdi drámíróiskol jelesen vizsgázott növendéke, Ibsen és Strindberg rjongój, m pedig z Újvilág ifjú dicsősége, csup meriki cowboyvkmerőség, gyermekesség, eredetiség és csup európi műveltség. Miután kritikus ezt ismétli mgábn, elszív egy cigrettát. Elszív egy másik cigrettát is. Hogy központosíts figyelmét, el-szív egy hrmdik cigrettát. Egyszerre kilenc dologr gondol, de még nem kilenc felvonásr. Arr gondol, hogy feketét szeretne inni, mjd rr, hogy z öngyújtój tomp benzinszgot erjeszt, mjd rr, hogy milyen tökfilkó z, kivel múltkor vittkozott, mjd rr, hogy márciusi verőfény megrnyozz könyvespolcit, mjd rr, hogy mindjárt jön kézirthordó fiú. Fölugrik, s minden ok nélkül Bch Airjét kezdi énekelni, előbb hlkn, később bömbölve. Csönget, rendel egy feketét, vizespohárbn. Ezt kiissz. Rágyújt egy szivrr. Amikor végére ér, töltőtollát kicsvrj, fejét szokott begykorolt mozdulttl engedelmesen ppír fölé hj/j és ír. Hát igen, megint jó öreg Kosztolányi, z Új Idők március i7-i számából. Tőle mindig lehet. Könnyű volt neki. Cigrett, szivr, fekete, márciusi verőfény, kézirthordó fiú, szob-lány! Aki most őt idézi, dohánnyl és kávévl nem él, kiszolgáló személyzetet nem álmodik, de nem is kíván; dolgozószobájár nem pnszkodik, hisz blkából épp egy kilencemeletes felhőkrcolór lát, egy kis tvszi npsütést viszont irigyel e nyári, borús, kritik-írásnk semmiképp sem kedvező reggelen. Nem kilenc, csk négy felvonásról

19 kellene beszámolni. Nem regény hömpölygésével s mozi gyorsságávl " htó, ötezer méteres trgédi ", Különös közjáték z elemzendő drb, hnem egy rövid távú (mivel jelen változtbn tizennégy szereplője vn, mondjuk í g y : huszonnyolc lábnyi) víg-játék: z Ó, ifjúság! Eugene O'Neill 193z-ben keletkezett, mg idején sikeres ben Vígszínházbn is műsorr tűzött vígjáték. A. veszprémi társult nyilván évről évre vissztérő, ngyr becsült vendégrendezője, Horvi István jvsltát elfogdv, sőt részint z ő kedvéért muttt he művet. Oly várkozássl s föl-tétlen bizlomml mindkettő iránt, hogy - bár még próbái sem kezdődtek el - ezt z elődást nevezték z Országos Színházi Tlálkozór. június 7-én játszották el Budpesten, és szoktln időpontbn, még znp késő éjszk sor került z ilyenkor dukáló szkmi meg-beszélésre is. Tizenegy ór körül már kissé kókdoztk fejek, z udvris ügyszeretet ellenére is kurtár sikeredett z eszmecsere. Kevesen szóltk hozzá, kevesen mondták el véleményüket. S mégis, két kis bevezető lz jegyzetszerűségéből, néhány óvó, simogtó vgy szurkáló szóból, Horvi István vihrt nem hozó közbevillámlásából lényegében minden kiderült, minek erről z elődásról ki kellett derülnie. Lenge vígjátékok mestere, drmturgi professzor, Gyárfás Miklós foglmzott legtlálóbbn. Olyn szelíd komédi, lpos emberismerettel átittott játék bomlott ki előttünk - mondott -, melynek legfőbb érdeme, hogy nem htásvdász grimszokkl mérte humort, nem letolt gtyák látványávl krt nevettetni, nem testrész- vgy ruhdrbkákt poentírozott: tetőtől tlpig dt hőseit, teljes figurákként, felnőttszámb véve z öreget, serdülőt, z esendőt is. Így igz: árnylt jellemek rjzolódtk ki, hogy mosolyoghssunk rjtuk; és fordítv : mosolyunkkl észrevétlenül is jellemeket rjzoltunk. A szerepek, z lkok - és cskis szerepek, z lkok érdekesek z O. ifiúság!-bn. Egyrészt mint köztudottn komor O ' Neill-i gléri idillikusbbn, enyhültebben ábrázolt lkói", másrészt mint bizonyos örök típusok. Ahogy szbdiskolábn korsót, e ktot, csendéletet veti lpr szén, z ecset, úgy nőnek ki színpdi helyzetből (sőt sokkl inkább: helyzetgykorltból) z ismerős szemé Jkb Tmás f. h. és Töreky Zsuzs O'Neill: Ó, ifjúság! című színművében (veszprémi Petőfi Színház) lyek. Színikdémii vizsgár meleg szeretettel jánlhtó drb: kmszt, bkfist, vénlányt, z iszákost, cédát, cselédet, rideg pát lehet rjt gykorolni. Teljesen mindegy, hogy vendégtervező Fehér Miklós kellőképp hűséges volt-e díszletével z 1906-bn játszódó vígjáték miliőjéhez. Fő, hogy ngy rutinról árulkodó, egységessége ellenére is jól osztott teret munkált ki, s hogy ezt vlóságos meg fényfüggöny segítségével szükséges lklmkkor ( kocsmi vgy vízprti jelenetben) hngultosn le tudj szűkíteni. Hruby Mári jelmezei sem korbéli, csupán jellem-béli hitelességükkel kell kiérdemeljék jogos elismerést: csup finomn, elegánsn, lélektni beleérzéssel válogtott ruh, beszédes kis kellék. De vjon kíváncsi-e m néző úgy áltlábn egy derék, otthon félppucs ltt trtott lptuljdonosr, egy kedves lib és lúdnyó - feleségre, másképpmásképp ngyszájú gyermekekre, iszákos ngybácsir, néh még álmokt dédelgető tántir? Sjnos, nemigen. Horvi Istvánnk z reménye semmiképp sem teljesült be, hogy z O ' Neill-életmű e vidámságábn különös köz-játékávl mi kpcsoltformákr, társ-dlmi vgy csládi pozíciókr, nemzedéki viszonyltokr ismertessen rá. A százdelő polgári körök számár gynús félisteneit - Bernrd Shw-t, Oscr Wilde-ot - bálványozó ifjú Dick Miller föllázd értetlennek vélt csládj ellen, és persze z egész világ ellen, szűzi indultábn egy tündérnek hitt utclány krjib rohn, ztán második indultávl, még időben kitépi mgát onnn, tépett öltönnyel és tépett lélekkel vissztántorog rémeket látó mmájához, ktonásn szigorú tyjához, ridozv ámuló övéihez, még tőle eltiltott szerelmének, Murielnek kezét is kezébe szoríthtj ismét s bár konfliktusnk, igzi drámi természetnek híre-hmv sincs z Ó, ifjúsg!-bn, ngy klnd után eggyel kevesebb lelket trtnk számon ngykmszok között, s eggyel többet felnőttek seregében..1 drb tárgy tehát lázdás, s finomn jelezve tlán z is, hogy ki ellázdt mgáét, z később már nem ngyon lázd: ellene fognk mjd egyszer lázdni. Ez dolgok rendje. Ezért gondolt Horvi, hogy z O ' Neill-i kép fkulhttln, ezért írj hjlékony, trtózkodó elegnciávl szellemes új fordítás készítője, Osztovits Levente műsorfüzetben: Az ifjúság lázdásánk formái zót persze sokt változtk. De lényeg: lázdás mrdt, Ennek természetrjzáb vt be bennünket egy ngy író." Am sok változáson jóvl ngyobb hngsúly, mint mrdáson. Dick, mi szemmel nézve, árttln bárányk, szinte mesekisfiú npjink világnk-ngyvilágnk nekirontó kceleráltjihoz képest, z egy-két kupic itl semmi százdvégi drogokhoz viszonyítv, és szexus, h leselkedik, nem elsősorbn pénzért prázn Belleek képében leselkedik áldoztir. Természetesen egykori közegéből minden további nélkül áthngolhtnánk mib drbot, cskhogy O ' Neillnek ebben művében kilencemeletes mgsság vgy mélység csk Kosztolányi tisztelgőn szemtelen iróniájávl lenne fölfedezhető, Az Örökkön örökké folytonos átdolgozási közepette, mintegy pihentető, frissítő lélegzetvételként írt Ó, ifjúság csk kiegészítő vgy ellentétező - szín. Vlhogy úgy vgyunk vele: kilenc emelet háznk sok -felhőkrcoló-nk kevés.hngultokt, lkokt pompásn kp el, tlán későbbi bugyborgó, drámi látomásokboz is vázltot készít egy-egy jellemzéssel, de nincs, mi

20 Szoboszly Sándor (Sid) veszprémi O'Neill-elődásbn (Sárközy Mrinn felvételei) huzmosbbn lekössön e tgdhttlnul mesterjegyeket muttó, mégis távoli drbbn. Horvi István, kiváló O'Neill-értő, z elemző, átigzító drmturgii munk, vlósnál ngyobb kincset sejtő lelkesültség ellenére is csupán stiláris kulturáltságávl kitűnő elődást hozott létre. Most, hogy Vígszínház igzgtói székéből nyuglomb vonult, direktori teendők npi gondji lól fölszbdult, minth épp legnemesebb értelemben vett vígszínházi hgyományokt, játszásmódot vitte voln mgávl Veszprémbe. Azt, melybe remélhetőleg drb 1934es, Góth Sándor rendezte elődás is trtozhtott (kerestem ról bíráltot; sjnos, kezem ügyébe eső jó pár kötet egyikében sem tláltm). Horvi fölé instruált" művet, zz többet hitetett el színészeivel, többet látttott benne, mint mit végeredmény igzol - s ebből erőlködés nélküli, vonzó, jókedvű nekiveselkedés, örömteli és összehngolt közös játék lett. Olyn, mint brátságos mérkőzés. Nincs tét - bejön sok jó és ügyes lkítás. Nt Miller nem köt le hogy Szélyes Imre mit kezd figurávl, z igen. Dick sztereotípiáig ismerős - z viszont izgtottn követhető újdonság, miként debütál tizenkilenc éves ifjú szerepében huszonhárom éves végzős főiskolás, Jkb Tmás. A legyintgetős Sid bácsir kár legyinthetnénk - de nem Szoboszly Sándorr, ki részeg ember régi leckéjét megint friss vonásokkl oldj meg. Es így tovább: veszprémi elődást színészi munk színvonlsság teszi jogosulttá. Szoboszlyvl kell kezdenünk, hiszen z Országos Színházi Tlálkozó szkmi zsürije sem véletlenül jutlmzt leg jobb férfi epizódlkítás díjávl. A kisujjából is kirázhtt voln ezt vén dülöngélőt, nnyi hsonló szeszkzánt formált már meg. Szoboszly legnehezebbet: spiccet célozt be ngy pontossággl. Ami nem lkoholos állpot csupán: skkl inkább Sid életállpot. Egész életében egyszerre tudott is mindenről, és nem krt tudni semmiről. Évtizedekig volt elég bátorság, hogy gyáv legyen." Ereje, erélye nem volt dolgi elrendezéséhez: Lilynek tuljdonképp már ősidők ót vőlegénye ( mguk módján m is szerelmesek egymásb), munkhelyeit bohém megbízhttlnsággl váltogtt mindmáig, csládj nykán él. Elintézetlen élet - fölégetett mezsgyékkel. A még mindig legkevésbé terhes egyedüllét válllás - társ, brátok, közösség iránti olthttln vággyl, szemérmes szeretettel, hsznos, értelmes élet illnó igényével párosulv. Szoboszly Sándor lkításánk kulcs tökéletes beosztás, nevetés hullámzásánk medret szbó időérzék. Mivel negyedórákkl, félórákkl igzán nem tkrékoskodó elődás (illetve hosszú" műveket író O'Neillhez helyenkénti unlmsság veszélyét is válllv igzodó rendező) megengedi, ő sem számolj másodperceket, negyedperceket. Vgy belső, színészi ór segítségével ngyon is számolj. A részeg, szégyenlős hzóvkodás utáni vcsor-monológbn (már megint nem vitte el z ünnepi tűzijátékr" Lilyt...) először nyelvbotlások, fenékre huppnások techniki biztonság, kivitel hibátlnság és mértéktrtás rgdtt tpsr - s még inkább z, hogy z indítás virtuozitás kifejlet megéltségébe vált. Bejött részeget játszó Szoboszly és testmentumszerűen ddogt el utolsó bölcs-bolond szvit, egy beroskdt élet józn számvetését Sid Dvis, jvíthttln iszákos. Dobos Ildikó (Lily) méltó prtnere. Ő is előzményként hozhtj zárt, nykig gombolt nőlkok formálásábn szerzett tpsztltit, s hol kell, ő is tud szkítni velük. A vénlányság humor nevetést fksztó htás z öntudtlnságbn szokott leledzeni: z ellenőrizetlen, önmgáról nem vlóságot tudó személyiségben. Dobos Ildikó szemüvege mögötti pislntásokkl, pátyolgtást visszutsító kis kézmozdultokkl vgy kár lépteinek irmávl állndón kommentálj Lilyt. Tud mgáról; mert d mgár: lélek össze-