A Szent Grál és környéke esszégyűjtemény

Átírás

1 1 Czike László A Szent Grál és környéke esszégyűjtemény Vác, december

2 2 Csillagközi mag a földi grálban (esszé Jim Marrs könyvéről) 1. Bevezetés A titkos uralom -hoz Most Jim Marrs könyvéről, A titkos uralom címűről fogok írni. Barátommal - aki éppúgy elolvasta, mint én - megpróbáltam egészen röviden áttekinteni a KAPU Kiadónál az elmúlt hetekben megjelent mű tartalmát; és hogy medrében tarthassam a beszélgetés folyamát - szakaszokra bontottam a könyv lényegi mondanivalóját. Úgy mint: (1) A titkos társaságok Új Világrendje avagy van-e szerves kapcsolat a pénzoligarchia, az illuminátusok világállama, illetve a klasszikus értelemben vett szabadkőművesség között? (2) Templomosok, Rózsa-keresztesek és szabadkőművesek (Sioni Perjelség) legendáriuma avagy mi lehet a Szent Grál, illetve mire akarják felhasználni modern korunkban Jézus feltételezett és a Meroving-dinasztia valódi vérvonalát? (3) Annunaki őstörténelem avagy honnan származik a földi emberiség? Amikor a telefonban idáig jutottam a könyv tartalmának felsorolásában; - a barátom türelmetlenül közbevágott: ne folytassam, mert azt még probléma-mentesen el tudná (tudja) képzelni, hogy a titkos uralom középkorból eredeztethető okkult társaságok révén, illetve azok szakrális együtt-működésével valósul meg, de nagyon szépen kér, hogy földönkívüliekről mégse beszéljek neki, mert azt már nem hiszi el! Hát igen! Barátom számára a 3. pontba sűrített témakör tartalma jelentette a megálljt, - azt a kritikus pontot, amelynél már elfogyott a türelme, és nem törődve a következményekkel így kiáltott fel: Hazudsz bitang! - mármint Jim Marrs, a könyv írója - a mindenségit! Pedig Jim Marrs, a modern kor Münchhausen bárója cseppet sem viccelt. A könyv szerkezete szerintem pontosan az elmondott telefon-szindróma ügyes kivédését szolgálja. Látszólag semmi logika nincs ugyanis abban, hogy az író az újkori (mai) politikai történések leírásával, korporációs magyarázatával kezdi; a középkori legendáriummal folytatja, - majd az emberiség földönkívüli eredetével fejezi be újszerű történelem-oktatását. Pedig okos megoldás! A pragmatikusok elolvassák a modern részt; kielégülnek, és a maguk részéről befejezték a könyvet. Akik pragmatikusságuk mellett egy kevés (nagy!) misztikumra, okkultizmusra is vágynak, azok folytathatják a középkorból származó legendáriummal. Képzeljük el: ha a szerző időrendi sorban meséli el az újtípusú történelmét - mindenki le-tenné a könyvet, szinte azonnal. Így viszont legalább harmádáig-feléig eljutnak...

3 3 Márpedig az író a történelem időrendjének összekeverésével megengedhetetlen engedményt tesz; totálisan felborul az ok-okozati összefüggések logikai lánca, és az olvasó soha nem érti meg sem a könyvet, sem a történelmet - hacsak a könyv teljes körű elolvasása után nem lát hozzá a saját fejében és a saját fantáziájával újravágni, majd újra egybeszerkeszteni az egész kapott tényanyagot; mert a mű legnagyobb erénye, hogy tulajdonképpen minden szükséges kelléket hiánytalanul tartalmaz, ami a megértéshez szükséges. Csak hát - összekavart sorrendben! Az író a kezdeteket, a Genezist teszi a könyv végére, mintegy szemérmesen takarva, hogy akit ez idegesít, ne olvassa el. Pedig az emberiség hajnalával kellett volna elkezdeni a történetet, majd az ókorral és a középkorral folytatni; - s befejezni a mai kor magyarázatával. Így magától összeállt volna, ami összetartozik. A könyv írója, Jim Marrs (szándékosan?) ugyanazt a hibát követi el a kiszivárogtatásban, az idő mélységében, vertikálisan, - mint amit a magyar Drábik János követ el, a földrajzi-geopolitikai térben tagoltan, horizontálisan. Drábik János könyörtelen pontossággal, a legapróbb részletek kínosan finomművű taglalásával tárja elénk a nagyvilág (Magyarország szempontjából: a komplett külvilág) társadalmi ellent-mondásait, a globalizált szupranacionális hatalom korporatív felépítését, hálóját; sőt hálózatát : a HÁLÓZAT-ot - ám megáll Magyarország határainál, s csupán igen halvány célzásokkal (pl.: Magyar Atlanti Tanács tagjai, stb.) mer utalni arra, hogy bizony a mi országunk is a háttérhatalom egyik kedvenc játszótere. Marrs e hibát az időrendiség megszakításával és összekeverésével követi el, miáltal az egész egybefüggő történet egymástól látszólag elszakítható legószerű mesékre osztódik, amelyek tetszés szerint rakosgathatók össze, vagy szedhetők széjjel. Az igazság azonban kegyetlen! Az emberiség történelme, újkori története térben és időben egy és oszthatatlan cselekmény, selyemfonat a selyemövezetben, minden történés szervesen összefügg, a Genezistől a Végítéletig, a Föld és az Univerzum minden szegletében, az egész globalizált világban - Hencidától Boncidáig! A jövő és főleg a jelen a régmúltból nőtt ki; s a meg nem szakadó lánc könyörtelensége éppúgy igaz Magyarországra, mint a Világegyetem legeldugottabb zugára. Ám a kiszivárogtatás törvénye (titkos szabályzata) előírja, hogy a mérget apránként kell adagolni; s azt is úgy, hogy eleinte csak a vájtfülűek, a beavatottak értsék... Ha meglévő tudományos, történelmi és egyéb ismereteinket átrendezzük, egybe-dolgozzuk a Jim Marrs könyvében felvázolt új történelem-szemlélettel és világ-képpel, akkor a következő história bontakozik ki a szemünk előtt: 1. Az ősgenezis, az Annunaki korszaka: a homo sapiens faj megjelenéséig. 2. Az első magasan fejlett, az atlantiszi civilizáció kialakulása a Földön. 3. Az ószövetségi özönvíz, az atlantiszi civilizáció elpusztulása. 4. Az Ószövetség kora a Földön. (Maya, Egyiptom, Sumér, Hellász, Róma) 5. Jézus Krisztus születése; - az Újszövetség (a Halak) korszaka.

4 4 6. A középkor: a kereszténység és a gnosztikus világnézet harca. 7. Az újkor: felvilágosodás, szabadkőművesség, polgári forradalmak. 8. New Age, Új Világrend, illuminátusok; - az Antikrisztus évadja. 9. Jézus Krisztus második eljövetele; - a Végítélet kora (a Vízöntő nyitánya). Elolvasva a könyvet megerősödött bennem a meggyőződés, miszerint ahány erő - hatalom, háttérhatalom, politika, vallás, gnózis, kultúra, tudomány, egyház, állam, szupranacionális korporációk, titkos társaságok, stb. - működik ezen a világon; annyi különböző világkép és történelem-felfogás (részleges vagy teljes filozófia) létezik, melyek mind-mind legfeljebb egy-egy részigazságot birtokolnak, egy-egy parciális összefüggésre világítanak rá. Egyre égetőbb szükségszerűség, hogy egy olyan egységes világképet alakítsunk ki, amely nemcsak hogy összeötvözi, de sokkal inkább közös nevezőre is hozza mindazokat a legkülönfélébb nézeteket, amelyeknek az egységes felfogás megteremtése szempontjából autentikus rész-igazság-tartalmuk, használható és az összképbe beleillő mondanivalójuk van. Kétségbeejtő tény, hogy a legkülönbözőbb tudományos elméletek mennyire nem illenek egybe, mennyire ellentmondanak egymásnak is, de legfőképpen a Biblia genezis-történetének az intelligens emberiség kialakulását illetően a Földön. Ám legalább ennyire kétségbeejtő az is, hogy az emberiség a saját múltját és jövőjét, megszületését és kollektív célját tekintve legalább háromféle nézetrendszerrel - vallásossal, gnosztikussal és tudományossal - rendelkezik, illetve él együtt, mely nézetrendszereknek jószerivel még közös (tám)pontjaik is alig vannak! Mintha az emberiség többféle, ballasztszerű szellemi örökséget, mint értelmetlen koloncot cipelne magával egész eddigi történelme során, amelyek keresztbekasul zavarják és dezinformálják egymást s az igazságot hasztalanul kereső embereket. Mintha-csak többféle gigászi kozmikus erő vívna élethalál-harcot egymással az emberek halhatatlan lelkeinek megszerzéséért, örök rabszolgaságba döntéséért, - ahelyett, hogy egy viszonylag kiegyensúlyozott földi élet után találná meg mindenki a neki megfelelő (testhezálló) érvényesülést a túlvilági örökkévalóságban is. Akinek a Pokol tetszik jobban - kerüljön a Pokolra; aki pedig az örök világosságra vágyik - hadd jusson a Mennyországba. Csak ne itt a Földön folytassanak öldöklő-vad háborúságot a földi mennyország eleve reménytelen projektjének realizálására, amivel furcsamód (?) épp a poklot építik fel mindannyiunknak már itt a Földön! Nem hagyhatjuk figyelmen kívül (és okvetlenül szóba is kell hoznunk!) a Káosz Hercegének dezinformáló és dezorganizáló szerepét, ami talán ama kettősségnek a negatív oldala (és okozója!), ami az emberi történelem valós mélységeinek fel-tárását ma a leginkább akadályozza. A pokol felé vezető út csupa jóindulattal ki-kövezése ugyanis mindkét oldalra egyaránt igaz. A gnosztikusok ősi gyökerekre és tudásra, az ember istenségére hivatkoznak és apellálnak; s miközben tiszta szándékuk az ember felemelése - valójában

5 5 Istent igyekeznek letaszítani. Az egy-ház tiltja az okkult gyökerek megismerését; s ahelyett, hogy felkészítené hívőit a Sátán s az Antikrisztus elleni hatékony védekezésre vagy harcra - századok óta struccpolitikát folytat, úgy tesz, mintha komolyan azt hinné, hogy az ördögűzés egyetlen célszerű és jogos technikája a ráolvasás, a fohász és az imádság. Jim Marrs író a tárgyi könyvében tehát egymástól időrendiségében és okokozati összefüggésében is elszakítja a következő három tézist (tételt), amelyek nagyonis összetartoznak, egymás következményei; - s mint ilyenek, egymás nélkül éppen azt a zavaros és áttekinthetetlen (se füle, se farka) történelemszemléletet jelentik, ami korunkra oly jellemző. Nincsen jövője annak, aki a múltját eltagadja, vagy kellőképpen nem ismeri; sőt, talán éppen azért nincs az emberiségnek követhető, racionális jövőképe, mert a meghamisított múltat sajnos nem adhatja vissza, és nem is pótolhatja a legrózsaszínűbb álszent teleológikus célrendszer sem. Mintha épp az lenne a negatív erők célja, hogy a származását nem ismerő ember céltalan vesszen el az apokaliptikus káoszban; és úgy tűnjön el az Univerzum galaktikus enciklopédiájából, nyomtalanul, mintha soha nem is létezett volna. A 3 tézis: A ma élő emberiség fejlettebb csillagközi lények (Annunaki) kísérleti terméke Az ismert történelem a degenerálódás és a magunkra találás furcsa szintézise Fennmaradásunk ára a földi háttérhatalom józan mértéken felüli koncentrációja Kérem kedves olvasómat; - vagy fogadja el, hogy ezt a cikket egy nagy képzelőerővel megáldott (vagy megvert!), ám talpig becsületes, igazság-és Isten-kereső ember írja, aki az elmúlt 30 éve során minden elérhető és szükséges ismeretet fel-dolgozott agya komputerében, s noha bizonyítani mindent tételesen természetesen nem tud, de mostanra elég messzire jutott az összes ismeretek legkisebb közös többszörösének a megtalálásában. Vagy pedig - ha nem bízik bennem, s nem akar több vagy jobb fikcióval megismerkedni; hát itt és most fejezze be az olvasást..! 2. Az Annunaki és a Kígyókirályok 2.1. A világegyetem: az anyag, az élet és az ember genezise Az úgynevezett tudomány önmagában a mai napig nem képes megmagyarázni a Világegyetem keletkezését az isteni teremtés - vallási - elmélete nélkül. A táguló Univerzum elméletéből könyörtelen vaslogikával következik, hogy a

6 nulladik időpillanatban még minden későbbi anyag egyetlen elméleti mértani pontban sűrűsödött össze, vagyis ekkor még a teljes univerzum nem volt több fikciónál, a teremtő Isten evolúciós terveiben. (Ebből is láthatjuk, hogy a fikció mindennél előbbre való.) Azután jött a cselekvő-alkotó végrehajtás : a vakító fényrobbanás, amelyből a fokozatosan felépülő anyag, a tér és az idő keletkezett. A tudomány ismét csak bajban van, amikor az élet megszületését próbálja megmagyarázni a Földön, vagy bárhol másutt. Vagy feltételezi, hogy az élet az Univerzumot alkotó anyag legbensőbb funkcionális törekvése, - vagy a szervetlen evolúció alkalmas pillanatában segítségül hívja Istent, hogy támassza fel a halott anyagot. Ugyan-így vagyunk a szerves evolúció csúcsán megjelenő állati ösztönnel s öntudattal, mely utóbbi már a legfejlettebb (fő)emlősök és legfőképpen az ember sajátja. Az öntudat az életnek az a csodálatos és furcsa megnyilvánulása, amivel a teremtés visszatükrözésére törekszik, mintegy megköszönve Istennek: íme, ilyen lettem! Isten nélkül teljességgel értelmetlen, érthetetlen és megmagyarázhatatlan tükör -funkció; - nem csoda, ha a sebészek az agyban sehol nem lelik az öntudatot. Ám a legdöbbenetesebb az a kettősség, ami az embert jellemzi! Az ember nemcsupán öntudattal rendelkező (a teremtést visszatükrözni képes) biológiai lény, hanem független személyiség, akinek magasabb rendű önálló akarata van, amellyel teremteni és pusztítani egyaránt képes. Alkotni és szeretni tud, abszolút szépségre és végső igazságra törekszik; - ugyanakkor mérhetetlenül kapzsi s hatalomvágyó, féktelen kevélységében teremtője ellen tör, gyűlöl s rombol, ha az agya elborul. Az ember ostoba, álnok állat és zseniális isteni géniusz egy személyben: isteni lélek lakik a tökéletlen porhüvelyben! A tudat = többé-kevésbé adekvát vissza-tükröződés; a lélek önálló isteni funkció. A pszichológia nevű áltudomány össze-keveri a szezont a fazonnal, a tudatot a lélekkel; - és olyan megnyilvánulásokat méricskél, illetve elemez, amelyek döntő hányada nem anyagi természetű. Ennél is nagyobb a gond - éppen ma olvasom a Leleplező című könyvújság V/4. számában, Drábik János: Az agy feletti uralom megdöbbentő új világrendje cikkében, hogy kvázi-sátánista szellemiségű, indíttatású titkos laboratóriumokban és klinikákon már nagyjából 60 éve (!) kísérleteznek aktív tudatbefolyásolással, s már a magzati korban, az édesanya méhében beleavatkoznak az embrió tudatának fejlődésébe; elektrosokkal és egyéb fájdalom-okozással rekeszeket hoznak létre az agyban, amivel részekre osztják a személyiséget, kódolt utasításokat rejtenek el (titkos kódra ébredő alvó ügynököket képeznek ki), hollywood-i produkciókat (Óz, a csodák csodája, Alice csodaországban, Pocahontas, Harry Potter, stb.) fel-használnak rejtjeles tananyag rögzítésére, mesterségesen előidézett (hamis) tudat-állapotokat pszichedelikus szerekkel fixálnak, stb. -, mikor ezek az áltudományos szakemberek sarlatán módjára belepiszkálnak a tudatba (mely csak tükörkép; - ti. a külvilágot érzékelő, kívülről jövő, és legbelülről, a személyiség mélyéről 6

7 is érkező tükröződések összetett, összefüggő rendszere), akkor istentelenségükben, Istentől való elrugaszkodottságukban azt képzelik, hogy gonosz eszközeikkel és módszereikkel már a lelki folyamatokat (pszichológia) manipulálják. Mivel a lélekben nem hisznek; azt gondolják, hogy a tudat - a lélek. Pedig a lélek Istentől, közvetlenül a világ teremtőjétől való, s így földi módszerekkel - elérhetetlen... De honnan való az ember testét, illetve az annak (földi anyagból való) felépítését meghatározó genetikai kód? A földhözragadt, szűk látókörű tudós erre habozás nélkül rávágná: Hogy honnan? Hát nyilván a földi evolúcióból ered. Azonban vannak, akik merőben más nézeteket vallanak magukénak; - mégpedig épphogy a tudomány legmodernebb kutatási eredményei alapján. A szcientológia hívei úgy gondolják, hogy az ember a csillagok közül jött a földre; és ezt egyáltalában nem szimbolikus értelemben értve hirdetik. Jim Marrs könyvének utolsó része olyan kutatási irányok eredményeivel foglalkozik, melyek művelői fejükbe vették, hogy összeegyeztetik egymással az ember ősgenezisét leíró Ószövetséget, az őskori és ókori UFO-rajzokat illetve észleléseket és leírásokat, a paleontológiai-antropo-lógiai és régészeti leleteket, stb., stb. - tehát mindent mindennel, ami ismeret a rendelkezésünkre áll. A bibliai Ószövetség szerint például valamikor az őskorban óriások is éltek a Földön. Ádám és Éva, mint a bibliai ősgenezis emberpárja, az Isten által teremtett első emberek évig éltek; sőt, a gyermekeik és az unokáik között is többen elérték a éves életkort, ám az élettartam ezután rohamosan csökkeni kezdett, bár néhány nemzedéken belül még akadtak páran, akik évig éltek. Vagy: amikor az ember a Húsvét-szigeti kőszobrokat, az arcok méreteit látja - szintén óriásokra gondol. Igen sok rejtély megoldása utalhat arra, hogy az ember megjelenése a Földön, törzsfejlődése és szellemi evolúciója, technikai civilizációja, társadalmi kibontakozása egyáltalán nem egy felfelé ívelő, egyenes vonalú és töretlen sikertörténet. Jim Marrs könyve szerint az első lépés az lehetett, amikor valamilyen galaktikus telepítő brigád leszállva a Földre kvázi beleoltotta az életet a szervetlen/szerves fejlődés révén kialakult őstelevénybe, miáltal megkezdődhetett az élővilág differenciált törzsfejlődése. Azután vártak, csak vártak - milliárd és millió évekig. Egészen addig, amíg megjelentek azok a főemlősök, amelyek közös ősei a mai emberszabású majmoknak és az embernek. Ennek az ősfajnak a testi adottságai (a központi idegrendszere, az agya, stb.) már lehetővé tették előbb az öntudatra ébredést, majd az isteni lélek befogadását. A két extrémális esemény semmiképpen nem következhetett be egyidejűleg, vagyis egy lépcsőben - sőt, a történelmi, vallástörténeti mérföldkövek is alátámasztják: a két történés időben élesen elvált egymástól. (...) Az Annunaki az űrlényeknek egy olyan csoportját jelöli, akik náluknál is magasabb rendű-rangú űrlényektől, de semmiképpen nem Istentől, kapták az utasítást s a feladatot, hogy a Földön létre-jött emberszerű-emberszabású lényekből génmanipulációs kísérleti úton 7

8 embert, tehát öntudattal, önálló akarattal, önálló cselekvésre képes gondolkodó lényeket fejlesszenek ki. Az Annunakik mintegy rutinfeladatot oldottak meg, amelyet akár emberszabású androidok, pszichorobotok vagy biorobotok is végrehajthattak - a magasabbrendű emberszerű galaktikus intelligenciák személyes részvétele nélkül. Az őskori Földet mint egy embergenetikai laboratóriumot használták, vélhetőleg évezredeken keresztül - főként Kis- Ázsiában, Kelet-Afrikában, Mezopotámiában. A genetikai (génsebészeti és génmanipulációs) eljárás lényege abban állt, hogy az emberszabású földi lények génjeit a magukkal hozott (magukból vett?) mintákkal forrasztották össze, mely műveletek eredményeként mindenfajta kevert lények, ős-homunkuluszok alakultak ki és népesítették be a Földet, rendkívüli fajtabeli sokféleséget produkálva. Voltak óriások és törpék, vörösek, zöldek és szürkék; egyszeműek, kétszeműek és háromszeműek, madár-emberek, kentaurok, tigris-és oroszlánemberek, farkas-emberek, minotauruszok, stb. Egyesek kommunikáltak, mások viszont nem. (Gondoljunk csak az emberiség tudat-alattijában még ma is élő legkülönbözőbb képzeletbeli lényekre, a mondavilág óriásaira és manóira, az őskori barlangrajzok szkafanderes ufonautáira, egyes népek legendáriumában megjelenő ember-állat hibridekre, az Ószövetség furcsa alakjaira, stb.) Aztán az Annunaki képviselői elrepültek - magára hagyták az igencsak megkavart földi állatvilágot. A természetes szelekció újabb hosszú évezredei, netán százezredei következtek. Az űrlények időnként vissza-visszatértek, mintákat is vettek, meg-figyeltek, vizsgálatokat végeztek; - majd újra elrepültek. A szelekció során azok a lények, amelyek nem voltak képesek alkalmazkodni, fennmaradni - kipusztultak. Ami az ún. értelmes előembereket illeti - valamennyien az Annunaki törzsből kitenyésztett populáció génjeit vallhatták magukénak; igen ám, de a különböző kísérletekből többfajta eltérő génállomány jött létre, melyek abban is különböztek egymástól, hogy eltérő arányban képviselték a földi és a földön kívüli evolúció génjeit. Két ígéretes fajta alakult ki ezer évvel ezelőtt: a neandervölgyi és a cro-magnoni ősök, amelyek a mai Izrael területén egymás mellett éltek - ám nem tudtak egymással szaporodni, mert két külön fajt (!) jelenítettek meg. Mert a primitívebb, csak önmagán belül szaporodóképes neandervölgyi populáció mellett kifejlődött az intelligensebb cro-magnoni, melyet az Annunaki intergalaktikus törzzsel való folytonos visszakeresztezéssel nemesítettek ki; majd mikor már elérkezettnek látták az időt, újabb génmanipulációval lehetővé tették, hogy a cro-magnon-i ne csak fajtársaival, de a neandervölgyiekkel is képes legyen tovább-szaporodásra alkalmas utódokat nemzeni. Így a neandervölgyiek fokozatosan be-olvadtak az emberi evolúció fősodrába, a cromagnoni ágba, amely innentől már egyedül képviselte a homo sapiens fajt. Igen ám, de a leírtak alapján erőteljesen különböző testi felépítésű, tudati alkatú, illetve eltérő intelligenciájú, szellemiségű emberfajták alakultak ki; - alapvetően attól függően, hogy melyik törzsben milyen arányt képviselt az eredeti 8

9 9 (csillagközi) Annunaki-vér, más szóval gén-állomány! Annunaki részről legalább 5 génmanipulációs beavatkozás történt: (1) Előember-ősállat hibridek létrehozása. (2) Ősember-Annunaki keresztezés. (3) Fajtájukon belül önállóan szaporodni képes neandervölgyiek és cro-magnoniak kifejlesztése. (4) A neandervölgyiekkel kereszteződni képes cro-magnoniak előállítása. (5) A homo sapiens visszakeresztezése Annunaki-akkal, vagyis elit fajta kinemesítése... Az Annunaki többszörös beavatkozásai is mutatják, hogy egyrészt nem volt valós és kialakult koncepciójuk; másrészt, hogy a projekt részsikerei alapján döntöttek a kísérlet magasabb szinten való tovább folytatása mellett. Az is lehet, hogy néha beszámoltak eredményeikről egy magasabb fórumon, s onnan kaptak utasításokat a folytatásra. A könyvben leírt történet szerint az Annunaki alapvetően rabszolga-célra tenyésztette ki a földi embert, azért, hogy neki dolgozzon. Arról nem szól a Fáma, hogy mit. Lehetett ez bányászat, gyűjtögetés, vagy bármi más; ámde a leg-valószínűbb mégis az - tekintettel a sokoldalú genetikai kísérletekre -, hogy maga az újonnan kikísérletezett emberi génállomány, annak elképesztő változatossága volt a Föld nevű Annunakilaboratórium legfontosabb terméke, amelyet aztán az egész Tejútrendszerbe, netán a teljes Univerzumba tőlünk exportáltak a lakható bolygókra. Az mindenesetre biztos, hogy a földi emberiség öntudatra ébredése és önerejű civilizációs fejlődése, intelligencia-hányadosának gyors növekedése, saját technikájának (hadieszközeinek) rohamos kifejlesztése - nem szerepelt Annunaki legfontosabb céljai között. Az ember civilizációja öntörvényűvé vált; úgy is lehet mondani, hogy az ember szelleme - terven felül - kiszabadult a palackból...! 2.2. Az Annunaki génmanipulációs embergyára Maga a könyv így ír a folytatásról : Az összes titkos társaság titokban őrzi ma is a tudást erről az egyetlen Istenről, aki az embert teremtő Annunaki fajt is megteremtette, valamint őrzi azt a bizonyosságot, hogy az életnek nem csak anyagi oldala van. (...) A teremtésnek és az emberi faj eredetének ez a sumér magyarázata lenyűgöző. Nemcsak önmagában alkot egységes egészet, de a világ minden tájáról származó bizonyítékok is kellően megerősítik. Ezen kívül hihető magyarázattal is szolgál a Földön mindenütt tapasztalható meglepő szabálytalanságokra, titkokra. Egyszerűen több értelme van, mint a tudomány sok eddigi próbálkozásának arra, hogy ezeket megmagyarázza. Elérkeztünk a Titkok Titkához, a misztikus iskolák és a titkos társaságok által évezredeken keresztül továbbadott rejtett tudáshoz: nemcsak, hogy nem vagyunk egyedül a világegyetemben, de megteremtésünkben minden bizonnyal szerepet játszottak a nem emberi értelmes lények. (...) Erich von Däniken 1998-ban így írt erről: Ahogy a földönkívüliek óriás űr-anyahajója belépett a naprendszerünkbe, a fedélzetén tartózkodók a legkülönbözőbb

10 életformák gazdag változatosságára bukkantak, köztük a mi primitív őseinkre. A földönkívüliek fogtak ezek közül egyet és módosították génjeit - ami ma már egyáltalán nem elképzelhetetlen. Egyes szerzők, például Charles Fort, William Bramley, David Icke és R. A. Boulay szerint az emberiség alig több, mint idegen urak által irányított állatcsorda. Úgy tűnik, az emberiség csak egy szolgafaj, amely egy kis galaxis eldugott bolygóján tengődik - jelentette ki Bramley 1989-ben. - Az emberi fajt egy földönkívüli civilizáció egykor munkaerőként használta fel, és még ma is a tulajdonának tekinti, teljes joggal. Hogy meg is tartsa tulajdonában, s hogy a Földet mintegy börtönként tartsa fenn, ez a másik civilizáció (a Börtönőrök ) végeérhetetlen ellentéteket szított az emberi lények között, elősegítette szellemi hanyatlásukat és biztosította, hogy az embernek szüntelen és kegyetlen fizikai nehézségekkel kelljen megküzdenie a Földön. Már évezredek óta ez a helyzet, és ma sincs másképp. - Összefoglalásként elmondhatjuk - írta Icke 1999-ben -, hogy egy kevert vérvonalú (egy gyíkféle és ember kereszteződésével létrejött királyi ) faj lakott az őskorban a Közel- Keleten, és az azóta eltelt évezredek alatt az egész bolygóra kiterjesztette uralmát, olyan intézményeket (vallásokat) hozva létre, amelyek értelmileg és érzelmileg gúzsba kötik a tömegeket, illetve háborúkba sodorják őket. Boulay véleménye szerint évezredek óta csak arra kondicionálják az emberiséget, hogy tagadja le valódi származását, mi pedig csillapítószerként az amnézia egy kényelmes formáját fejlesztettük ki. Vagyis elfogadtuk a saját befolyását újra meg újra gondosan átörökítő papság és egy tudományos közösség történelemmagyarázatát. Charles Fort újságíró 1941-ben eme következtetésre jutott: Szerintem mi valaminek a tulajdona vagyunk. Azt hiszem, valamihez tartozunk; valamikor régen a Föld senkiföldje volt; ám aztán más világokból valakik megérkeztek és gyarmatosították, harcoltak egymással a birtoklásért, és most valaminek a tulajdonában van. Alan F. Alford eltöprengett, hogy vajon a régi istenek hogyan próbálhatják meg ma is fenntartani uralmukat. Bárki felbukkanhat, és azt állíthatja magáról, hogy Jézus vagy Jahve - írta. - Épp ezért nem lenne sok haszna, ha az istenek közvetlenül a népnek jelentenék ki magukat. A visszatérésük hírét csak azokkal tudatnák, akiknek ez valóban hasznos információ, és csak néhány magas rangú vezető találkozhatna velük. Úgy tűnne, hogy az élet a szokott mederben folyik tovább, ám változás történne a politikában. Jelenlétüket tehát megmagyarázhatatlan eseményekben, a kormányzati politika megváltozásában, továbbá értelmetlen háborúkban lehet felfedezni, valamint talán a megnövekedett kormányzati titoktartásban. Más szerzők, így például a szabadkőműves Hall és Mackey, s a keresztény Webster is Mezopotámiát jelölték meg a titkos tudás forrásaként, de az emberi s nem emberi lények közti választóvonalat a fény és a sötétség meta-fizikus küzdelmeként értelmezték. Webster a 20-as években feltette a kérdést: Hogyan is lehetne a világban működő Okkult Hatalom létezését figyelmen kívül hagyni? A 10

11 rombolás gyakorlati munkáját (pl. Irak lebombázását!) világ-uralomra törő emberek, szekták vagy emberfajták végezték el, de a mögöttük álló hajtóerő a sötétség valóságos hatalma, amely örök küzdelemben áll a fénnyel. Mackey megállapította, hogy az ősi tudás két nagy vallási igazságot foglalt magában: Isten egylényegűségét és a lélek halhatatlanságát. Rámutat, hogy régi szabadkőműves Alkotmányok ezt a rejtett tudást vagy tudományt, ahogy mindig nevezik, Lámechtől (Noé vízözön előtti apjától) Nimródig (a legendás sumér vezérig) vezették le, aki Bábel tornyának építésekor meglelte, vagyis feltalálta a Kőművességet, tőle pedig Euklidész görög matematikusig, aki azt Egyiptomban megalapította, ahonnan az izraeliták Júdeába vitték, ahol viszont a Templom építésénél Dávid és Salamon alapította meg (...); eljutott Franciaországba (...), Franciaországból pedig Angliába vitték. Hall szerint e tudással át lehet lépni az igazat a hamistól, a szellemit az anyagitól, és az örökkévalót a múlandótól elválasztó vonalon. Szerinte az ősi tudást az ember elődeitől, a Kígyókirályoktól kapta, akik a Földet uralták. Eme Kígyókirályok alapították meg a misztikus iskolákat (...) és az ősi okkultizmus más formáit. A tudást birtokló, vérvonala és gondolkodásmódja révén a régmúltba vissza-nyúló elit hihetetlen mértékű ősi hatalma az, mely az emberi képességek teljes kibontakoztatására tett összes jelentős kísérletet megpróbálta elbitorolni vagy ellenőrzése alá vonni, már jóval a kereszténység megjelenése előtti időtől fogva egészen a New Age-ig. Mivel egyértelműen bebizonyosodott, hogy ez a tudás (vagy világnézet) még mindig szigorúan el van zárva a titkos társaságok belső szentélyébe, úgy tűnik, csak három lehetőség áll fenn. Az első az, hogy a kis létszámú belső elit megpróbálja még jobban megnövelni vagyonát és hatalmát, hogy kapcsolatba lépjen ősi teremtőinkkel (a nem emberi értelmes lényekkel). A második az, hogy már kapcsolatba is léptek velük, és jelenleg e nem emberi lények segítik vagy irányítják őket. A harmadik pedig az, hogy ők maguk az ősi teremtők, az Annunaki, a Kígyókirályok. Ha az emberi történelemnek a sumér változata az igaz, akkor lehetséges, hogy az Annunaki lények még mindig itt vannak, fejlett technikájuk segítségével különféleképpen álcázva magukat (ők lehetnek akár az UFO-k, a rejtélyes repülő csészealjaikkal). Végeredményben: míg Szodoma és Gomorra elpusztítása a mi időszámításunk szerint már több mint négyezer éve történt, Annunaki mércével mérve alig több, mint egy év telt el azóta. (...) A múltban a háborúkat és a vallást igen sikeresen használták fel irányító mechanizmusként. Mostanában viszont, amikor a nukleáris fegyverek kizárják a nagyarányú háborúkat, a vallási intézmények napja pedig már le-áldozóban van; - a gazdaság, vagyis a pénz hatalma lett a titkos társaságok belső elitjének eszköze a tömegek kézben tartására. (...) Ahogy belépünk a III. évezredbe, úgy látjuk, hogy az új gondolatok, új nézetek és az új tudásanyag egyre növekvő sebességgel löknek minket előre. Azon vesszük észre magunkat, hogy e kétségtelenül rendkívüli korban világképünk és gondolkodásmódunk folyton a megértés újabb és újabb útjaira tér. Egyedül 11

12 első hónapjaiban számos olyan programot láthatott az amerikai televíziók közönsége, amelyek kormányzati összeesküvésekről, ufókról, és velünk kapcsolatba lépő földön-kívüliekről, a nagy piramisban felfedezett új termekről és alagutakról, vagy épp a fejlett őskori civilizáció egyre bizonyosabb lehetőségéről szóltak, és még további titkok feltárását ígérték. (...) A valamikor tiltott témák ma - közhelyek. (...) A tudás valóban hatalom. Ideje, hogy akik igazi szabadságra vágynak, erőt vegyenek magukon, és felvegyék a harcot azon hatalmak ellen, kik félelmet és széthúzást keltve akarnak uralkodni. (...) Az igazságot mindenkinek meg kell tudnia, nem csak a titkos társaságok manipuláló elitjének. (...) Akik hatalomra és mások fölötti befolyásra törnek, általában el is érik azt, és meg is akarják tartani. Ám a nyers erőszak már nem alkalmazható. Ma már csak félrevezetés és titkolózás segítségével tudnak a 6 milliárd főnyi emberiségen uralkodni. A titkolózás ideje lejárt. Ahogy János evangéliuma (8,32) írja: Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket Degenerálódás és a magunkra találás a történelemben Alan F. Alford brit szerző írta Az új évezred istenei: hús-vér istenek létének tudományos bizonyítékai című könyvében: Örökségül kaptunk egy kövek, térképek és mítoszok formájában létező homályos őstörténetet, aminek a meg-értését csak most kezdi lehetővé tenni huszadik századi technikánk. Kik voltak hát ezek az emberek, és hogyan tettek szert technikai fejlettségükre? Lehet-e, hogy az Atlantiszról és Múról szóló legendák egy ilyen fejlett ősi civilizációra vezethetők vissza? (...) Az a nézet, hogy az emberiség eredete az idő múlása és a titkolózás miatt még mindig ismeretlen előttünk; természetesen felzaklatja azokat, akik hosszú munkásságuk folyamán máson sem fáradoztak, minthogy az emberiség történetét a vademberből civilizált lénnyé válás igencsak lassú folyamataként mutassák be. Azonban a rendelkezésünkre álló bizonyítékok alapján egyértelműnek látszik, hogy az emberiség csak most kezdi visszanyerni a tudást, amit évezredekkel ezelőtt elvesztett. Az őskori emberi civilizáció tehát mind a génjeit, mind tudását és technikáját, sőt gondolkodó, társadalom-építő képességét is egy intergalaktikus telepítő fajnak - az Annunakinak köszönhette. Nem állítjuk, hogy a földönkívüliek ezt eredetileg is így tervezték el. Sokkal valószínűbb, hogy az első génmanipulációs kísérleti cél egy rabszolga-faj létrehozása volt, munkáskézként, valaminek a kitermelésére. Ám a kísérletek meglepő sikerrel jártak - immár a génmanipulációs műhely-munka vált a földi projekt meghatározó tevékenységévé -; ugyanakkor még azt is vélelmezhetjük, hogy innentől a génmanipulálás, a fajkeresztezés, majd vissza-keresztezés kézzelfogható eredményeinek ellenőrzése fokozatosan kicsúszott az Annunaki kezéből. Az

13 emberiség fejlettsége bizonyos szintjén öntörvényűvé vált. Az Annunaki eleinte megpróbálta megnövelni inváziós erőit, hogy úrrá legyen a láncreakción, majd oszd meg és uralkodj fondorlatokkal, háborúk szításával is igyekezett kordában tartani a rá nézve egyre veszélyesebbé váló földi populációt. Ám amikor a helyzet végképp túl forróvá, taktikailag tarthatatlanná vált; távoli bölcsei jobbnak látták, ha a földi különítmény illegalitásba vonul. Egy szakrális háttérhatalmat hoztak létre - ennek tagjai a történelem kezdetétől a sámánok, a varázslók, a főpapság, a leviták, a gnosztikusok, a templomosok és a szabad-kőművesek, illetve néhány mai okkult titkos társaság; a pénzoligarchia alkotta illuminátusok kivételével, akikről majd később lesz szó -, amely tulajdonképpen az Annunaki földi helytartósága, más szóval leányvállalata. Mióta a földi világ-politikát képesek helyi megbízottaikon - a beavatottakon - keresztül gyakorolni, azóta már az effektív jelenlétükre sincsen szükség; elég, ha alkalmi ellenőrzéssel őrzik hatalmi pozícióikat. Ezek után az Annunaki-k el is repültek... A földi civilizáció pedig önállóan felvirágzott. Az emberiség lélekszáma ugrás-szerűen megszaporodott; magasan fejlett városállamok, ipar, mezőgazdálkodás és kereskedelem alakult ki. Sőt, ez az első (?) felvirágzás erős központosított állam szerveződéséhez vezetett; olyanhoz, mely megvalósíthatta volna akár még az első világbirodalmat is. Ezt az államot úgy hívták, hogy Atlantisz, más néven: Mú. Az Annunaki terveivel semmiképpen nem egyezett a földi világállam túl korai meg-alakítása. Ezért i.e évvel globális vízözönnel árasztották el a földet, hogy megsemmisítsék (kipusztítsák) az általuk létrehozott emberiséget, - a rend-kívül veszélyes fajtát, amely tanulékonyságával, elképesztően gyors fejlődésével perspektivikusan már az Annunaki stratégiai érdekeit is veszélyeztette. Özönvíz után a valaha élt emberiségnek csak egy picinyke töredéke, csekély populációja maradt életben; - ez már csak variábilis génjeiben valósította meg azt a fajtabeli sokféleséget, amely az Annunaki korában legfőbb jellegzetessége volt. A gének azonban továbbra is őrizték az Annunaki, a csillagközi civilizáció örökségét; - és szunnyadva várták a pillanatot, hogy soha nem látott mutációk formájában újból benépesítsék és birtokukba vegyék a Föld nevű bolygót. Hogy, hogy nem - az ősi tudás, a gnózis is fennmaradt; annak ellenére, hogy a lassan magára találó ember civilizációja, társadalmi szervezettsége, kreativitása és kultúrája meg sem tudta közelíteni a korábbi, özönvíz előtti színvonalat. A Földre visszalátogató Annunaki kvázi beletörődött, hogy egyfajta elkorcsosult fizikumú, agyú és gondolkodású, visszafejlődött (retardált), tehát összességében egy degenerált emberiség mégis csak fennmaradt; és egyelőre stratégiailag elvetették a földi ember végleges meg-semmisítésének korábbi tervét. Civilizációnk pedig újra csak felvirágzott. Annak ellenére, hogy az általános degenerációt természetszerűleg csak fokozta az a bel-tenyésztés, amit a kislétszámban 13

14 fennmaradottak egymásközti újra-szaporodása idézett elő. Végül is a bibliai Noé leszármazottai volnánk - valamennyien... Amiről most beszélünk, az már az ókorban, vagyis vallási értelemben a bibliai Ó-szövetség korában történt. Jim Marrs így ír erről: Úgy tűnik, hogy az őskori tudás apró morzsáit titkos társaságok, például az egyiptomi misztikus iskolák és Pithagorasz iskolái őrizték meg különböző ezoterikus formákban. Ezek a kevéssé ismert csoportok nem csak vallási elképzeléseket őriztek meg és adtak tovább - például a reinkarnáció és a lélekvándorlás fogalmát -, de építészeti, szerkezettani, csillagászati, agrártudományi és történelmi tárgyú gyakorlati tudást is. E korai csoportok elgondolásainak egyik közös alapeleme a monoteizmus, az egyetlen egyetemes, teremtő istenben való hit (volt). A héberek az ókor legjobban dokumentált népei közé tartoznak, mégsem létezik arról szóló feljegyzés, hogy a nagy piramison dolgoztak volna, pedig egyébként részletes feljegyzések maradtak fenn egyiptomi rabszolgaságban töltött idejükről. (Mi is következhet ebből?! Vagy az, hogy a piramisokat nem az egyiptomi civilizáció építette; - vagy az, hogy a zsidók Egyiptomban nem rabszolgák voltak.) Minden hagyomány úgy tartja, hogy a héberek tudása Ábrahám s Mózes pátriárkáktól származott. Utóbbi nemcsak az egyiptomi szolgaságból vezette ki őket, de ő volt az is, aki a törvények és társadalmi előírások hosszú listáját átadta nekik. Az eddigiekből világosan következik, hogy a régi és modern titkos társaságok által rejtegetett tudás az ősi Egyiptomból származik. A Biblia szerint Mózes volt az, ki azzal, hogy a zsidókat kivezette Egyiptomból, az általunk ma ismert irányba fordította a világtörténelmet. Webster szerint Mózes megkapta az egyiptomi misztikus iskolák szájhagyomány útján terjedő tudását, és ezt tovább is adta az őt követő zsidó vezetőknek. Sok kutató úgy gondolja, hogy a nyugati világba is eljutottak ennek a tudásnak a töredékei a Talmud, a zsidó Kabbala és az Ó-szövetség rejtélyes részein keresztül, valamint a titkos társaságok által örökített szájhagyomány útján. Több gondolkodó is megkérdőjelezi Mózes származását és beszámolóit. Sigmund Freud 1939-es könyvében, a Mózes és a monoteizmus -ban felvetette, hogy Mózes valójában nem is zsidó, hanem előkelő egyiptomi (Szet-Amon egyiptomi királylány törvénytelen fia) volt, és Eknaton (Akhenaten) fáraó uralmához kötődött. Ezt alátámasztandó úgy érvelt, hogy a Mózes által a zsidóknak átadott törvények nagy része egyiptomi eredetű. A Tíz-parancsolat és az egyiptomi Halottak Könyve közti hasonlóságot említettük. Freud felteszi a kérdést: ugyan miért akart volna egy zsidó egyiptomi szokást (ti. a Tízparancsolatot) megtartani, ha már megszabadult a rabszolgaságból?! Nem Freud volt az első, aki kételkedett Mózes héber eredetében. Az Egyiptom története című művében a Manetho nevű pap írja, hogy Mózes magas rangú egyiptomi pap volt, aki Heliopolisz misztikus iskolájában tanult. Gardner még ennél is merészebb feltevéssel állt elő. (...) Meggyőzően érvelve kifejtette, hogy Mózes nem más, mint Eknaton, vagy hivatalos nevén IV. Amenhotep fáraó. 14

15 Ez nem volt teljesen új gondolat, hiszen már a XVIII. századi rózsakeresztesek is ezen a véleményen voltak. (...) Tény, hogy Eknaton és Mózes gyermekkora között számos párhuzamot találunk. (...) III. Amenhotep második fia csak úgy menekült meg, hogy a bábák összefogtak az anyával, és a gyereket nádból font kosárba tették, amelyben leúsztatták a folyón. A fiút héberek nevelték fel, majd vallásos nevelést kapott Heliopoliszban, és később feleségül vette féltestvérét, Nefertitit, miáltal számíthatott a trónra. A sásból készített kosárban menekült gyermek története egészen a sumérokig vezethető vissza. (...) Eknaton nevét sem volt szabad kiejteni, ami csak növelte az életét körülvevő titokzatosságot. Gardner szerint Eknaton fia volt a híres gyermekfáraó: Tutenkámen. (...) Eknaton akkor lép újra a bibliai (ószövetségi) történetbe, amikor testvérével, Áronnal, a levitával - a levita szóról jut eszembe, nyilván belőle ered a levitál ige! - együtt visszatér Egyiptomba, hogy Ábrahám Istenének a parancsára megszabadítsa a zsidókat. Egyiptomi varázslókkal vívott mágikus párbaj után a megmaradt zsidókkal együtt elhagyják az országot. (...) Gardner arra is rá-mutatott, hogy Eknaton követői még mindig őt tartották a jog szerinti trón-örökösnek, és Moze, Mezes, vagy Mozis néven szólították, ami örökös -t vagy valakitől született -et jelent. Így tehát lehetséges, hogy a Mózes nem is név, hanem rang. (...) A Mózes-Eknaton elméletet támogatja Miriam alakja is - ő volt a prófétához legközelebb álló asszony; nagy szerepet játszott az egyiptomi kivonulásban s az azt követő eseményekben. Gardner megállapította: Minden feljegyzés arra mutat, hogy Eknaton uralkodásának vége felé Miriam lett a fő királynő Meri-Amon ( Ámon kedveltje ) néven. Kettős királyi örökséget őrzött: egyiptomit és mezopotámiait. Később ő volt az, aki száműzetésbe vonult Mózes-Eknatonnal, és akit az izraeliták Miriam (Mária) néven ismertek meg (...) s az ő királyi vére volt az, ami lányán, Tutenkámen testvérén keresztül biztosította az utódlást Júda uralkodóháza számára. Ha Mózes valóban azonos személy volt Eknatonnal; ez sokkal szorosabb kapcsolatra utal az ősi egyiptomiak és a héberek között, mint amit eddig sejtettek és megmagyarázza a héber teológiába beolvadt egyiptomi elemeket. De még ha Mózes és Eknaton nem ugyanaz a személy volt is, rendelkezésünkre állnak feljegyzések, melyek szerint Mózes igen jártas volt az ősi tudásban és magas rangra jutott Egyiptomban. Az új-szövetségi Apostolok Cselekedetei (7,22) megállapítja: Így Mózes szert tett az egyiptomiak minden tudományára, s szavaiban és tetteiben egyaránt hatalmas volt. A bibliai történet szerint Mózes azután lett a héberek pátriárkája, hogy a Sínai-hegyen üzeneteket és parancsolatokat kapott Istentől. Míg Jehovával találkozott, követői biztos távolból figyeltek. Amit láttak, az Mózes második könyvében így van leírva (19,18): Az egész Sínai-hegyet beborította a füst, mivel az Úr tűzben szállt le rá. A füst úgy szállt fel, mint az olvasztó kemence füstje, s az egész hegy hevesen megrendült. A leírás összecseng Illés próféta későbbi elbeszélésével, aki 15

16 leírja, hogyan találkozott Jahvéval (Királyok első könyve 19, 9-13). Illés elmondja, hogy amikor a Hóreb szent hegyén állt, az Úr hatalmas, homokot és szikrákat fújó szélvész és földrengés közepette haladt el mellette. A földrengés után tűz következett, de az Úr nem volt a tűzben - így Illés. - A tűz után szelíd suttogás hallatszott. Ezután a próféta beszélt Istennel. (Mint a bibliai jövendölésekből tudjuk: Illés próféta nem halt meg, hanem tüzes szekéren - űrhajón? - elvitték a Földről. Soha nem tért vissza; illetőleg a végítélet közeledtét jelzi, mikor majd visszajön.) Mikor Mózes visszatért a szent hegyről, kőtáblák voltak nála. Itt ismét felmerül a fordítás kérdése. Mivel mindez az írott héber nyelv megszületése előtt ezer évvel történt; Knight és Lomas szerint ezeken a táblákon csak egyiptomi hieroglifák állhattak, hiszen Mózes semmi más írást nem tudott volna elolvasni. (...) A Jehova szó a héber Jahve (Úr vagy Isten) átírása; - ezt a szót kezdetben csak a YHWH mássalhangzókkal jelölték, annak megakadályozására, hogy valaki ok nélkül a szájára vegye. A születő héber kultúra hajnalától azonban minden megváltozott; Jehovát egyre inkább abszolút individuumként fogták fel, aki mindenek fölött egyoldalúan uralkodik - mondta Gardner. - A zsidók Jehovát végül már teljesen elvontnak tekintették, így minden fizikai kapcsolatát elvesztette az emberi nemmel. A zsidó vallásban s csak a zsidó vallásban elveszett az ember és a természet közti ősi kapcsolat - magyarázta Henri Frankfort, a Közel-Kelet szakértője. - Akik Jehovát szolgálták, le kellett mondaniuk a nagy földi és égi ciklusokkal össz-hangban mozgó (értsd ezen: a Nílus életadó kiáradásait, amelyek a földművelés és a mezőgazdálkodás alapfeltételét jelentették) élet nyújtotta gazdagságról, ki-teljesedésről és vigaszról. Mózes Jehova törvényeivel teleírt táblákat adott át népének, akik sürgősen megszegtek pár törvényt - ugyanannak az Istennek a parancsára. Miután felszólította Mózest és népét, hogy ne öljenek, ne lopjanak és ne kívánják más tulajdonát; - Jehova arra utasította őket, hogy menjenek be az amoriták, hettiták, kánaániták és más népek földjére, öljék meg a férfiakat, asszonyokat és gyermekeket, s vegyék el a földjüket és minden tulajdonukat. Ez a kegyetlen parancs nem tűnik méltónak egy szerető és kegyelmes istenhez. Lehet, hogy az egyiptomi pap, Manetho találta meg a magyarázatot rá, ugyan-is szerinte a csodák, amik Mózes szerint a Sínai-hegyen történtek vele, azt az egyiptomi beavatási szertartást írják le rejtjelesen, amit Mózes továbbadott a népének, mikor körükben megalapította az Egyiptomi Testvériség (ősi szabad-kőműves, rituális páholy?) egyik ágát. Más szóval a parancsok nem valamiféle szellemtől, hanem egy hús-vér személytől érkeztek. Dr. Joe Lewels, az El Pasoi Texasi Egyetem újságírói szakának volt tanszékvezetője még az előbbinél is meglepőbb magyarázattal állt elő. Az Isten-hipotézis könyvében kifejti, hogy Jehova valójában hús-vér lény (egy Annunaki?) volt, aki tüzet, viharos szelet és zajt keltő repülő járművel (űrkomppal, csészealjjal?) közlekedett. Eme járművel vitte fel Mózest a Sínaihegy tetejére, ahogy meg is van írva Mózes második könyvében (19,4): 16

17 Láttatok, mit tettem az egyiptomiakkal, s hogy mint sasszárnyon hordoztalak benneteket s ide hoztalak magamhoz. Lewels arra is rámutat, hogy Mózes és az izraeliták sohasem láthatták Jehova arcát. Lehetséges - kérdi -, hogy ez az arc annyira nem emberi lett volna; félelmet és undort keltett volna bennük? Meg kell jegyezni, hogy ez egyáltalán nem új gondolat - írta, megemlítve a korai zsidó mandeánus szektát, akik a dualista világegyetemben hittek, mely két egyenlő részre, a fény és a sötétség világára van osztva. Szerintük a fizikai világot, így a Földet is a Sötétség Ura, hüllő-szerű lény teremtette és kormányozta, akit Kígyónak, Sárkánynak, Szörnynek és Óriásnak is hívtak, és aki szerintük az emberiség igazi teremtője volt. R. A. Boulay kutató ugyanezt az elképzelést hirdette. Feltűnt neki, hogy világ összes kultúrájából maradtak fenn olyan történetek, amelyek az emberekkel együtt élő - vagy akár az embereket megteremtő - sárkányokról, hüllőkről szólnak. E hüllőknek különös erővel bíró ékköveik vagy kristályaik voltak, lábon jártak és repültek a levegőben, területekért harcoltak egymással, és az emberek isten -ként tisztelték őket. Az, hogy világszerte leírták a repülő hüllőket, egyértelmű bizonyítéka, hogy teremtőink és őseink nem az emlősöktől származtak, hanem földönkívüli gyíkfélék (szerintem: értelmes, földi származású dinozaurusz-félék is lehettek! - Cz. L.) voltak. - vonta le a következtetést Boulay Repülő kígyók és sárkányok - az emberiség hüllőeredetének története című könyvében. Lewels, Boulay és más kortárs szerzők úgy gondolják, hogy a bibliai Jehova valójában valamely ősi sumér isten volt, aki különösképp érdeklődni kezdett a mezopotámiai pátriárka, Ábrahám leszármazottai iránt. A héber néppel való kapcsolatában Jehova kezdettől fogva minden rendelkezésére álló eszközzel arra törekedett, hogy hatalma és ellenőrzése alatt tartsa (választott!) népét. - mondja Lewels. A Mózes első könyvének 17. fejezetében leírt, Ábrahám és Jehova közti szerződés egyik feltétele az összes férfi körülmetélése volt. Lewels szerint ez arra hasonlít, mint amikor az állattenyésztő gazda a fülön ejtett be-vágással jelöli meg saját (tulajdonát képező) állatait (azonosíthatóság céljából). (...) A mítoszoknak nevezett allegóriák adják a nyugati világ korai vallásos és filozófiai hiedelmeinek gerincét. Bár általában úgy gondolják, hogy az ősi nagy kultúrák égi istenei, mitikus alakjai kultúránként külön panteonokat alkotnak, az alaposabb tanulmányozás megvilágítja közös eredetüket. Amikor a minószi kultúrából származó legkorábbi szöveget lefordították, kiderült, hogy egy mezopotámiai sémi nyelvjárásban íródott. Azt pedig már régebben megállapították, hogy a nyugati civilizáció alapjául szolgáló görög kultúra a Kréta szigetén élő korai minósziaktól eredt. (...) Az igazi kérdés az, hogy Mózes és az egyiptomiak hogy szerezték meg az Ősi Misztériumokra vonatkozó tudásukat. Úgy tűnik, nagy részét Izsák és Ábrahám pátriárkák adták tovább nekik. (...) A Biblia felsorolja Ábrahám összes ősét; - apján, Terachon keresztül majdnem kétezer éven át vissza lehet őket követni Noé 17

18 fiáig, Sémig: így pedig egészen Ádámig. Fontos momentum, hogy Ábrahám a káldeus Ur városából, a Perzsa-öböl északi részén fekvő sumér városból származott. Mózes első könyvének elején még csak mint egy 318 fős képzett hadsereggel rendelkező héber férfi szerepel, akit a titokzatos Melkizedek megáld. Később, a 24. fejezetben ez az Ábrahám már gazdag ember, hatalmas csordái és nyájai vannak, aranya és ezüstje, tevéi, háztartása pedig szolgákkal van tele. Nyilvánvalóan nem valami egyszerű nomád volt, hanem Sumér jómódú és befolyásos polgára. Miután Ur városát kb. Kr.e ben egy háború során lerombolták, Ábrahám családja északra, Háránba ment. Ezt a várost Ábrahám testvéréről nevezték el, aki a Szodoma és Gomorra történetéből ismert Lót apja volt. A XX. század elején a régészek számos olyan várost találtak Mezopotámia északi részén, amelyeket Ábrahám családtagjairól neveztek el, ilyenek például: Hárán, Terach, Náhór, Serug és Peleg. Egyértelmű, hogy a pátriárkák nem egy hétköznapi családból származtak, sőt, igen befolyásos dinasztiát alkottak. - jegyezte meg Gardner. Ez a dinasztia adta tovább az ősi sumér hagyományokat Ábrahámtól Mózesig. A világ legmélyebb titkai mind a mezopotámiai Sumérba, az első ismert nagy civilizációba vezetnek, ami a Perzsa-öböl torkolatánál, a Tigris és az Eufrátesz folyók között terült el. A bibliai időkben Káldeának vagy Sineárnak hívták ezt a területet - ma pedig Iraknak. A sumér kultúra mintha a semmiből bukkant volna elő, több mint hatezer éve, és mielőtt titokzatos módon eltűnt volna, a hatása hatalmas területre kiterjedt: kelet felé egészen az Indus-folyóig, ami a Himalájából Pakisztánon keresztül az Arab-öbölig folyik, nyugaton pedig a későbbi egyiptomi királyságok központjáig, a Nílusig. Kb. Kr.e ban a sumér birodalmat sémita törzsek támadták meg nyugatról és északról. Nagy Sargon alapította meg a sémi akkád dinasztiát, ami a Perzsa-öböltől egészen a Földközi-tengerig uralkodott. További harcokkal és kitelepítésekkel töltött évek után a sumér területeket a babilóniai Hammurábi egyesítette, akinek a híres törvénygyűjteménye, lehet, azért született, hogy féken tartsa a katasztrófákat követő népvándorlásokat. Alan F. Alford rámutatott, hogy a görög Szantorini-sziget pusztító kitörése, valamint a Kréta-szigetén és Mohendzsodáróban (az Indus-völgyi kultúra központjában) történt titokzatos pusztítás (atomháború?!) mind nagyjából Hammurábi alatt következett be. Alford szerint az események kapcsolatban állnak a Húsvét-szigetek népességének elvándorlásával, Andok-beli civilizációk megszületésével s a maják megérkezésével Közép-Amerikába, hiszen ezek mind nagyjából egy időben történtek. (...) A sumérokról semmit nem lehetett tudni kb. 150 évvel ezelőttig, amikor a korai XVII. századi utazó, Pietro della Valle írásain fellelkesülve a régészek elkezdték felásni az Irak déli részén sűrűn található különös mesterséges dombokat. Miután a francia Paul Émile Botta 1843-ban megtalálta II. Sargon palotáját a mai Khorszabad alatt, a régészek eltemetett városokat, romba dőlt palotákat, műtárgyakat és agyag-táblák ezreit tárták fel, amik a sumérok életének minden részletét 18

19 leírták. A XIX. század végére elismerték, hogy a sumér önálló nyelv, és már nagyjából le is tudták fordítani. A mára felhalmozódott tudás ellenére a nagyközönségnek mindmáig igen keveset árultak el az első nagy civilizációról, ami egyszercsak megjelent Mezopotámiában. Érdekes módon lehet, hogy többet tudhatunk meg erről a hatezer éves civilizációról, mint amennyit valaha is tudni fogunk a később élt egyiptomiakról, görögökről vagy rómaiakról. Ennek a sumér ékírás az oka. Míg más régi civilizációk papiruszai idővel szétmállottak vagy háborúk tüzei emésztették el őket, addig a sumér ékírás jeleit íróvesszővel nedves agyag-táblákra vésték, amiket aztán megszárítottak, kiégettek, és hatalmas könyv-tárakban tároltak. Kb. ötszázezer ilyen ékírásos táblát találtak, és ezek a mai kutatóknak felbecsülhetetlen értékű információval szolgálnak a sumérokról. (...) A régészeti kutatások feltárták, hogy nem sokkal Kr.e után a Tigris és az Eufrátesz völgyében mocsarakat csapoltak le, csatornákat, gátakat és töltéseket építettek, bonyolult öntözőrendszert alakítottak ki; hatalmas, pompás városokat építettek. Az első tizenkét nagy városállam, oly egzotikus nevekkel, mint Ur, Nippur, Lagas, Akkád és Kiss, mind egy-egy zikkurat ( szent hegy ), vagyis egy lépcsőzetes, toronyszerű templom köré épült. Mindegyik várost a saját istene uralta. A zikkurat körül gyűrűkben helyezkedtek el először a köz-épületek, majd a piacok és a lakóházak. A városokat nagy földterületek vették körül, amik szintén a helyi isten uralma alatt álltak. Ahogy e városállamok fejlődtek, egy-egy király uralma alá kerültek, aki a helyi istennek tartozott számadással. (...) Tudósok mindeddig megkerülték a kínos kérdést: hogyan is figyelhettek meg, jegyezhettek fel a sumérok egy évig tartó csillagászati ciklust, hogyha az egész sumér civilizáció mindössze 2000 évig állt fenn?! - kérdezte Alford. Továbbmenve feltehetjük a kérdést: a majdnem 6000 évvel ez-előtt, kis csoportokban vadászó-gyűjtögető életmódot folytató primitív emberek hogyan váltak egyik napról a másikra képessé egy teljes, még mai szemmel nézve is fejlett civilizáció létrehozására?! Az új Enciklopédia Britannica is el-ismeri, hogy a sumér történelem körül még sok a súlyos és tisztázatlan kérdés. (...) A válasz pedig az, hogy minden, amit a sumérok elértek; állításuk szerint az isteneiktől származott. (...) Ezeket a történeteket sohasem vették komolyan, hiszen a tudósok kezdettől fogva mítosznak bélyegezték őket. - írta Sitchin. Fontos rámutatni, hogy a sumérok sosem tartották istenek -nek a lényeket, akiktől tudásukat kapták, és nem is utaltak így rájuk. Ez csak a későbbi görög és római értelmezés volt, akik a saját isteneiket a korábbi szájhagyományok alapján képzelték el. (Mondom, hogy a történelem a leépülésünk története!) A sumérok ezeket a lényeket egyszerűen úgy hívták: Annunaki, vagyis Akik a Földre a mennyből jöttek. Nyilvánvaló, hogy az emberiség ókori történelme alapvető kettősséget mutat. Az Annunaki távozása (vagy illegalitásba vonulása) óta az emberi civilizáció nagy-részt folyamatosan degenerálódik; - ugyanakkor jelentős (elsősorban 19

20 20 technikai) természetű felismeréseknek és fellendüléseknek, sőt, megvilágosodásoknak is a tanúi lehetünk, ami újra meg újra a társadalmi haladás illúzióját kelti. Azonban a látszólagos szellemi fellendüléseket, rövid ébredési szakaszokat mély depressziók követik, amelyek egyrészt kétségessé teszik, hogy az emberiség végül is képes-e önállóan megállni a lábán és végre békét kötni Istennel és önmagával, - másrészt ezek a hullámvölgyek sajnos nyilvánvalóvá (kétségtelenné) teszik, hogy az ember jobbik erői felett minden esetben, kivétel nélkül az a mérhetetlenül önző, a titkok monopóliumát kizárólagosan élvező rejtőzködő elit győzedelmeskedik, amelyik semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy földi hatalmát mindörökre megőrizze. Kérdés: kik ezek? Egy idegen, bitorló fajta, - vagy maguk, a Kígyókirályok?! Azt hiszem, most már kezdjük megérteni, hogy valójában milyen célt is szolgált a nemrég lezajlott Iraki háború! Elsődlegesen azért kellett sürgősen lebombázni, el-foglalni és kifosztani az egykori Mezopotámia földjét; - nehogy kiderülhessenek az ősi titkok, ismeretek, amelyek haszna pedig az egész emberiséget megilletné. Hogy soha senki ne tudhassa meg: honnan is származik az emberiség. A múltunk ismerete megvilágíthatná előttünk lehetséges jövőnket, de azt is elveszik tőlünk. Irak elpusztítása így nagyban hasonlít a középkori keresztes-hadjáratok céljához: akkor és ott a Szentföld titkait és örökségét akarták (és fogják) megsemmisíteni. Kísért a múlt; - az Annunaki vagy a Kígyókirályok múltja. Lehet, köztünk élnek Isten új esélyt ad a gyári hibás emberiségnek Furcsa az a történelemszemlélet, amely nagyjából a nagy birodalmak bukásához, illetve az új világrendek születéséhez köti az egymás utáni történelmi korszakok időszámítását. Kétségtelen tény, hogy a kereszténység, mint új világvallás színre lépése felgyorsította a Római Birodalom felbomlását; - ám a történelmi középkor mégsem 476-ban, a Birodalom bukásával, hanem Jézus Krisztus megszületésével kezdődött. Szilárd véleményem, hogy a Megváltó, Isten Fia születése az emberek történetében a máig legfontosabb korszakváltás; - amelyhez képest a megnyitó és lezáró időpont (1492.: Kolumbusz Kristóf felfedezi Amerikát, vagy 1642.: angol polgári forradalom?) jelentősége elenyészően csekély. Meggyőződésem, hogy a Krisztussal kezdődő korszak az emberiség igazi újkora - hozzá képest mind a fel-világosodás, mind a polgári forradalmak, mind a New Age jelentéktelen epizódok csupán! -; és ez az új kor egészen addig tart, ameddig újra el nem jön... Jim Marrs Titkos uralom című könyvének tartalmával összefüggésben vadonat-új értelmezést szeretnék adni; olyat, amely választ ad az Isten választott népe, a szeplőtelen fogantatás és az eredeti bűntől való megváltásunk problémájára, amelyekre mindmáig részben mint isteni