A VILÁG GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FÖLDRAJZA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A VILÁG GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FÖLDRAJZA"

Átírás

1 A VILÁG GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FÖLDRAJZA oktatási segédanyag 10. osztály számára ÖSSZEÁLLÍTOTTA LEFKÓ JÁNOS CSAP 2013

2 A VILÁG POLITIKAI TÉRKÉPE. AZ ÁLLAMOK TÍPUSAI KÖZIGAZGATÁSI RENDSZERÜK SZERINT A Földnek 7 kontinense és 260 legmagasabb szintű területi egysége van. A 260 területi egység közül: 196 független ország, 4 társult ország, 8 de facto ország, 1 nemzetközi terület (az Antarktisz), 3 vitatott államiságú terület, 51 pedig külbirtok (melyek közül 19 lakatlan). A Föld legnagyobb területű és népességű kontinense Ázsia, a legnagyobb területű országa Oroszország, a legnagyobb népességű országok pedig Kína és India. A Föld legnagyobb népsűrűségű kontinense is Ázsia, legritkábban lakott pedig Ausztrália és Óceánia. A Föld jelentősebb országai közül a legnagyobb népsűrűségűek Banglades, Tajvan, Dél-Korea és Hollandia (400 fő/km² fölött), legkisebb népsűrűségűek pedig Nyugat-Szahara és Mongólia (2 fő/km² alatt). A Föld legnépesebb városai Tokió, New York, São Paulo és Mexikóváros, amelyek egyben Japán, az Amerikai Egyesült Államok, Brazília és Mexikó központjai is. A Föld népessége mindenütt folyamatosan nő, kivéve a közép-európaiés kelet-európai országokat, amelyek lakossága csökken. Az egy főre eső GDP alapján a Föld leggazdagabb kontinense Észak-Amerika ( USD/fő), a Föld leggazdagabb országai pedig Luxemburg, Norvégia és az Amerikai Egyesült Államok ( USD/fő fölött). A legszegényebb kontinens Afrika (2000 USD/fő), a legszegényebb országok pedig Kelet-Timor, Szomália és Malawi, amelyekben az egy főre eső éves GDP 600 USD alatti. A Föld legfőbb gazdasági hatalmai az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió, Kína, Japán és Brazília. Kína ma a világ leggyorsabban fejlődő gazdasága. A politikai térkép kialakulása hosszú folyamat volt. Az első államok Kr.e körül jelemtek meg. Voltak melyek idővel eltüntek vagy éppen létrejöttek (ókori Egyiptom, Római Birodalom, Perzsia-Irán, Nagy-Britannia). Megkülönböztetünk a Földön politikai és területi felosztás jellege szerint: terület az a terület a Földön, mely természeti és emberi tevékenység által létrehozott erőforrásokkal rendelkezik és bizonyos területi határai és földrajzi helyzete van. ország olyan terület, melynek kijelölt határai vannak, egy bizonyos nép lakja, politikai és földrajzi viszonylatban pedig önálló államisággal rendelkezik. állam szuverén politikai alakulat, amely meghatározott területtel, politikai hatalommal és gazdasággal rendelkezik. Területileg megkülönböztetünk: szuverén államok területe önnálló képződmény; társadalma, gazdasága, politikai rendszere nincs alávetve külső erőnek. függő országok és területek egy ország politikai vagy katonai ellenőrzése alatt áll. Ezen belül megkülönböztetünk:

3 gyarmat államiságától megfosztott terület. protektorátus külpolitikája egy szuverén államra van átruházva. gyámterület közigazgatása ideiglenesen egy szuverén államra van átruházva. nyílt tengeri vizek a nyílt tengereket közösen használja minden állam. A tengerrel rendelkező államok partjaitól számított 200 km az adott ország felségterülete. Antarktisz semleges, fegyvermentes övezet, területét egy állam sem sajátithatja ki. Az államok típusa: egységes állam egy központ igazgatja, alkotmánya és államhatalmi szervei egységesek. (pl. Ukrajna, Magyarország, Franciaország) nem egységes állam több típusa van: konföderáció államszövetség; a tagok megörzik önnállóságukat (pl. Orosz Belorusz államszövetség) föderáció rendszerint szövetségi állam (pl. USA, India) unió egy uralkodó alatt egyesült allamok szövetsége (pl. brit Nemzetszövetség) Államigazgatás szerint az országok lehetnek: köztársaság meghatározott időre szavazás utján ruházzák át az államhatalmat az elnöknek vagy a miniszterelnöknek. elnöki köztársaság a vezető szerepet az elnök játsza (USA, Mexikó) parlamentális köztársaság a vezető szerepet a parlament/miniszterelnök játsza (Franciaország, Kanada, Magyarország) monarchia az uralkodó öröklés utján gyakorolja az államhatalmat. abszolut monarchia az uralkodó egymaga kormányozza az országot (pl. Kuwait, Omán) parlamentális monarchia a vezető szerepet a parlament/miniszterelnök játsza (pl. Spanyolország, Japán, Egyesült Királyság) teokratikus monarchia az uralkodó egyben egyházi vezető (Vatikán, Szaúd- Arábia) AZ ÁLLAMOK TÍPUSAI GAZDASÁGI-TÁRSADALMI RENDSZERÜK SZERINT A világ államait különböző szempontok szerint csoportokra lehet osztani. A leggyakoribb kritérium a gazdasági fejlettség szintje. Az országok általánosan elfogadott gazdasági szintjének mutatói a bruttó hazai termék és a bruttó nemzeti termék (a GDP és a GNP). Bruttó hazai termék (GDP Gross Domestic Product) valamely ország által egy év alatt megtermelt, illetve létrehozott termékek és szolgáltatások piaci áron számított összértéke.

4 Bruttó nemzeti termék (GNP Gross National Product) a bruttó hazai terméknek a nemzetközi tranzakciók (ügyletek) értékével kiegészített összeg. GNP = külkereskedelmi bevétel külkereskedelmi kivitel + GDP Az országok gazdasági struktúráját figyelembe véve megkülönböztetünk: agrár állam a vezető ágazat a mezőgazdaság, innen származik a bevételek legnagyobb része ipari állam a gazdaság alapja feldolgozó- vagy bányaipar, amely a belső szükségletek mellett külföldre is termel; valamint fejlett a mezőgazdaság is agrár-ipari vagy ipari-agrár állam átmenetet képez az egyikből a másikba Az ország típusának a meghatározásakora gazdasági struktúra mellettfigyelembe veszik a szervezési-közigazgatási és az ágazati-funkcionális struktúrák fejlettségét is. Ebből kiindulva megkülönböztetünk: gazdaságilag fejlett országok ezek az országok hatalmas pénzügyi alapokkal rendelkeznek éskülföldi beruházásokat hajtanak végre (pl. USA, Németország, Japán Egyesült Királyság, Ausztrália) közepesen fejlett országok ezekben az országokban kialakult a korszerű piacgazdaság, de a gazdasági mutatók elmaradnak a fejlett országokétól (pl. Spanyolország, Görögország, Törökország, Szingapúr, Dél-Korea, Brazília) átmeneti gazdaságú posztkommunista országok a volt szocialista rendszer országai tartoznak ide (pl. a volt Szovjetunió 15 tagállama, Kelet- és Közép-Európa országai, Mongólia) fejlődő országok azok az államok tartoznak ide, amelyek legtöbbje a XX. században váltak függetlenné (pl. India, Kolumbia, Etiópia, Csád), valamint a kőolajtermelő államok (pl. Kuwait, Szaúd-Arábia, Irán, Nigéria) gazdaságukat központilag irányító országok Kína, Észak-Korea, Laosz, Vietnám, Kuba tartozik ide. Ezekbe az országokba kezd behatolni a piacgazdaság, de a gazdaság szervezésében és írányításában megőrízték a parancsuralmi rendszert. G 8 a világ 7 legfejlettebb országa (USA, Kanada, Franciaország, Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Japán) és Oroszország alkotta tanács, amely gazdasági ügyekkel foglalkozik. NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Az államok, hogy biztosítsák saját érdekeiket más országokkal szmben két vagy többoldalú politikai és gazdasági kapcsolatrendszert építenek ki. Ezeket a kapcsolatrendszereket különböző nemzetközi egyezmények megkötésével illetve a nemzetközi szervezetek munkájába való

5 részvételével szabályozzák. A Földon különböző globális és regionális szervezetek működnek. Egyesült Nemzetek Szervezete ENSZ 1945-ben alakult, székhelye New York. Fő tevékenysége: a béke biztosítésa és a nemzetközi biztonság erősítése. Alapokmánya éevényes minden országra nézve. A tagországok száma jelenleg 193, beleértve csaknem az összes elismert független államot. A nemzetközi területnek számító New York-i székházából az ENSZ különleges ügynökségei anyagi és közigazgatási ügyekről döntenek. Az ENSZ legfontosabb szervei: közgyűlés minden tagállam egy szavazattal rendelkezik; megvitatja a világpolitikai eseményeket Biztonsági Tanács (BT) 5 állandó tag (USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország) és 10 meghatározott időre választott tag alkotja; célja a háborúk, konfliktusok megelőzése, a békés együttélés feltételének a biztosítása. Az ENSZ vezetője a főtitkár. Az ENSZ-nek további 16 szakintézménye van, legfontosabbak: UNESCO ENSZ Oktatási, Tudományos és Kultúrális Ügyekkel Foglalkozó Szervezete székhely: New York FAO ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete székhely: Róma UNIDO ENSZ Ipari Fejlesztéssel foglalkozó Szervezete székhely: Bécs IMF Nemzetközi Valutaalap Internacional Monetary Fund székhely: Washington D.C. Világbank Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank székhely: Washington D.C.

6 UPU Egyetemes Postaunió székhely: Bern ICAO Nemzetközi Polgári Légiforgalmi Szervezet székhely: Montreál OTC Világkereskedelmi Szervezet székhely: Genf ILO Nemzetközi Munkaügyi Szervezet székhely: Genf WHO Világegészségügyi Szerevzet székhely: Genf ITU Nemzetközi távközlési Unió székhely: Genf IAEO Nemzetközi Atomenergiaügynökség székhely: Bécs IMCO nemzetközi tengerhajózási szervezet székhely: London TAB technikai segítségnyújtás UNHCR ENSZ menekülügyi főbiztosság székhely: Genf UNICEF ENSZ gyermeksegély székhely: Genf Az ENSZ-en kívül több nemzetközi szervezet is működik, pl. Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (WTO). A nemzetközi szervezeteken kívül még olyan regionális szervezetek működnek, amelyek tagjai egy bizonyos földrajzi régió államai tartoznak ide, és működésük politikai, gazdasági, szociális és egyéb problémákra irányul. Európai Unió EU 1957-ben alakult, 1994-től a neve EU; jelenleg 28 tagállama van. Ezeket az országokat szoros gazdasági együttműködés jellemzi, céljuk az egységes európai piac létrehozássa. Eltörölték az egymás közötti vámokat, kereskedelmi korlátokat, ugyanakkor egységes adóés pénzrendszert hoztak létre. Egységesek a külföldi vámtarifák, a külkereskedelmi és közlekedéspolitika. Közös normákat és szabályokat határoznak meg a tagállamoknak. Az Európai Unió tagországai: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország,

7 Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia. Politikai és katonai szervezetek: Arab Liga 1945 Nemzetközösség Commonwealth 1946 Amerikai Államok Szervezete OAS, 1948 Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO, 1949 Afrikai Egységszervezet OAU, 1963 Délkelet-ázsiai Államok Szövetsége ASEAN, 1967 Csendes-óceáni Biztonsági Szerződés ANZUS Gazdasági szervezetek: Európai Unió EU Olajexportáló Országok Szervezete OPEC, 1960 Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény NAFTA, 1992/1994 Független Államok Közössége FÁK, 1991 Alapfogalmak NÉPESSÉGFÖLDRAJZ A Föld népessége, száma és népsűrűsége. Etnikai és vallási összetétel Népességtudomány (demográfia): A népességre vonatkozó jellemzők egy-egy meghatározott területen belüli alkalmazásával foglalkozó tudomány. Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága, amely a népesség mennyiségi alakulásával, annak időbeli és térbeli változásaival, mozgásaival, életkori, foglalkozási, nemzetiségi, nyelvi, vallási összetételével foglalkozik. A Föld lakossága 7 milliárd fő. Lakosság száma (millió fő) Népsűrűsége (fő/km 2 ) FÖLD Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália és 38 4 Óceánia A Föld lakosságának számát tekintve megkülönböztetünk: demográfiai robbanást a lakosság száma ugrásszerűen nő az adott területen demográfiai krízist a lakosság száma nagy mértékben csökken az adott területen

8 demográfiai pangást a lakosság száma egy szinten stagnál és se nem nő, se nem csökken. A NÉPESSÉG FÖLDRAJZI ELOSZLÁSA Népsűrűség: Az 1 km 2 -re jutó átlagos népességszám (fő/km 2 ). A szárazulatok átlagos népsűrűsége fő/km 2. A szárazföldek kb. 80%-a az emberiség településteréhez tartozik. A világnépesség elhelyezkedése a Földön rendkívül egyenlőtlen: A népesség 88%-a az északi, 12 %-a a déli félgömbön él. Az Óvilágban (Európa, Ázsia, Afrika) 86 %-a, az Újvilágban (Amerika, Ausztrália, Óceánia) 14%-a él az emberiségnek. Az egyenlőtlen megoszlás okai: Földrajzi tényezők: az Óvilág kontinensei közötti szárazföldi kapcsolat, az Újvilág óceánokkal való elszigeteltsége az Óvilágtól. Történelmi tényezők: az emberiség kialakulásának és az első civilizációk megjelenésének színtere az Óvilág. A legsűrűbben lakott területek: tengerpartok (a világnépesség 25%-a lakik itt) folyóvölgyek (a világnépesség 25%-a lakik itt) A legsűrűbben lakott ország: Bangladesh (760 fő/km 2 ) A legsűrűbben lakott kontinens: Ázsia (80 fő/km 2 ) A legritkábban lakott területek: sarkköri területek A benépesültség foka Fő/km 2 A Föld felszínének %-a Nagyon sűrűn lakott térségek 200 fő felett 1 Sűrűn lakott térségek fő 2 Jelentősen lakott térségek fő 9 Mérsékelten lakott térségek fő 9 Ritkán lakott térségek 1-10 fő 78 Alig lakott és lakatlan térségek 1 fő alatt 1 A szárazulatok átlagos népsűrűsége A Föld felszínének megoszlása a népsűrűség fokozatai szerint

9 sivatagi területek esőerdők magashegységek ( az emberiség 80%-a 500 m-nél alacsonyabban él) A legritkábban lakott ország: Mongólia (1 fő/km 2 ) A legritkábban lakott kontinens: Ausztrália (3 fő/km 2 ) A világ népességtömörülései: 1. Ázsiai kettős góc: - Kelet-Kína, Korea, Japán - India, Bangladesh, Indonézia 2. Európai koncentráció: (magterülete Nyugat- és Közép-Európa) 3. Észak-Amerikai koncentráció (az USA észak-keleti része, az Atlanti-part és a Nagy-tavak vidéke) Ezek átlagos népsűrűsége fő/km 2, de Ázsiában helyenként 1000 fő/km 2 is előfordulhat. A Föld 5 legnépesebb állama: Kína 1,3 milliárd fő India 1,2 milliárd fő USA 316 millió fő Indonézia 251 millió fő Brazilia 201 millió fő A FÖLD népessége (2013 július) Föld 7,095,217,980 Ország lakosság száma (millió fő) 1 Kína 1, India 1, Egyesült Államok Indonézia Brazilía Pakisztán Nigéria Banglades Oroszország Japán Forrás: https://www.cia.gov/library/publications/theworld-factbook/index.html Népsűrűség Monaco fő/km 2 Szingapur 6 425,3 fő/km 2 Málta 1 257,9 fő/km 2

10 Ukrajna 80,2 fő/km 2 Ausztrália 2,5 fő/km 2 Mongólia 1,7 fő/km 2 Nyugat-Szahara 0,96 fő/km 2 KOR ÉS NEM SZERINTI ÖSSZETÉTEL gyerekkorúak: 0-15 év felnőtt korúak (kereső korúak = munkaképes korúak): év idősek: 65 év felett A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (=korpiramissal) ábrázolják: A vízszintes tengelyen bal oldalt a férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek. A korfa alakja alapján demográfiai típusok különböztethetők meg: A születéskor várható élettartam a világnépesség egészét tekintve nő. A nők átlagélettartama általában magasabb, mint a férfiaké. A nemek aránya általában kiegyenlített (1000 férfira nő jut a világ különböző országaiban). Általában a világon kicsit több fiú születik (52%), mint lány (48%), ezért a fiatalabb korosztályoknál férfitöbblet mutatkozik, de mivel a nők halandósága idősebb korban alacsonyabb, mint a férfiaké, ezért az idősebb korcsoportoknál általában nőtöbblet mutatkozik. EMBERFAJTÁK (NAGYRASSZOK), NYELVEK, VALLÁSOK a) Az egész emberiség egy fajhoz tartozik (Homo sapiens). Az emberiség döntő többsége három nagyrasszba sorolható be: europid, mongolid, negrid. Ezek földrajzi elkülönülésével, keveredésével sok altípus és átmeneti típus alakult ki. Jelentősebb elterjedési területeik: - europid (a világnépesség kb. fele): eredetileg: Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia később: Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland - mongolid (a világnépesség kb. 1/3-a): eredetileg: Ázsia, Délkelet-ázsiai szigetvilág később: Amerika - negrid (a világnépesség kb. 1/10-e): eredetileg: Afrika Szaharától délre eső területei később: Észak-Amerika.

11 Átmeneti típusok kialakulására egy jó példa: b) nyelvek A világon kb nyelvet beszélnek (élő nyelvek), de egyes szakkönyvek 4000-et is említenek. A közös eredetű nyelveket egy nyelvcsaládba sorolják. A 16 legjelentősebb nyelvcsalád: o indoeurópai (az emberiség 45%-a beszéli, ide tartoznak a kelta, az újlatin, germán, szláv, ind, iráni nyelvek) o kínai-tibeti (kb. 25%) o niger-kongói (kb. 6%) o afro-ázsiai (kb. 6%) o ausztronéz (kb. 5%) o dravida (kb. 3,5%) o altáji (kb. 2%) o ausztro-ázsiai o koreai o thai o nílusi-szaharai o amerikai indián A használók Nyelv hozzávetőleges száma, mill. fő mandarin-kínai 800 hindi 400 spanyol 380 angol 330 arab 190 bengáli 180 bahasa (indonéz) 175 portugál 165 orosz 142 japán 125 A világ 10 legelterjedtebb nyelve o urali (kb. 25 millióan beszélik, 0,6%)

12 o miao-jao o kaukázusi o pápua Etnikai összetétel szerint az országok lehetnek: egynemzetiségű kétnemzetiségű többnemzetiségű c) vallások - többistenhívő (politeista) vallások (pl. hinduizmus, buddhizmus, természeti népek vallásai) - egyistenhívő vallások (pl. keresztény, iszlám, zsidó) A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK VALLÁSI MEGOSZLÁSA keresztény (32%, kb. 2 milliárd hívő) o katolikus - római katolikus - keleti rítusú egyházak (görög katolikus, szír stb.) - ókatolikus o protestáns - evangelikus - anglikán - református/kálvinista - baptista - metodista - egyéb protestáns egyházak o ortodox kopt mormon benszülött keresztény egyéb keresztény iszlám/mohammedán (16%, kb. 1 milliárd hívő) o szunnita o vahabita o siíta o egyéb iszlám szekta hindu (12%, kb. 760 millió hívő) buddhista (5 %, kb. 315 millió hívő)

13 zsidó konfucionizmus taoizmus sintoizmus szikh természeti, törzsi vallások felekezeten kívüli, ateista (kb. 20%) TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ Urbanizációs és migrációs problémák Településföldrajz: A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág. A települések kialakulására, fejlődésére ható tényezők: a. természetföldrajzi - domborzat (árvízmentes teraszok, dombok vagy alacsonyabb hegytetők, síksághegyvidék határvonala) - éghajlat - termőföld minősége és mennyisége - nyersanyagforrások - tó- és tengerpartok - folyótorkolatok b. társadalmi tényezők - vásárvonal (eltérő természeti adottságú és gazdaságú tájak érintkezési vonala) - folyami átkelőhelyek - közlekedési csomópontok Urbanizáció városiasodás a városi lakosság részarányának a növekedése egy adott területen, egy adott országban. Az urbanizáció mértéke régióként és országonként eltérő. Az urbanizáció szintjét tekintve Szingapúr (100%), Kuwait, Belgium, Németország, Egyesült Királyság, Izráel, Ausztrália az elsők között van. A városoknak különböző típusai vannak: Városok típusai Funkciók alapján világváros (metropolisz): nemzetközi jelentőségű politikai, adminisztratív, gazdaságirányító, ipari, pénzügyi, kereskedelmi, közlekedési, tudományos, kulturális

14 centrum. Hatósugara az ország nemzetközi helyzetétől függ, pl.: New York, Párizs, London, Tokió. országos jelentőségű város: sokféle funkciójú, de kisebb (országnyi) vonzáskörzetű város, pl.: San Francisco, München. kereskedelmi és közlekedési központ: útvonalak találkozásánál, tengerpartokon kialakult városok, pl.: Rotterdam, Hamburg, Marseille. ipari központ: főleg ipari tevékenységgel foglalkozó város mezőváros: lakóinak jelentős része a mezőgazdaságból él egyéb városok: pl.: egyetemi-, üdülő-, fürdő-város, szórakoztató központok, vallási központok. Méret alapján nagyváros középváros kisváros (Az egyes kategóriákhoz tartozó lélekszám-adatok országonként és tankönyvenként különböznek.) Nagyság szerint kisváros fő alatt (pl. Komárom, Csap) közepes város fő között (pl. Munkács, Eger) nagyváros millió fő között (pl. Lviv, Krakkó) világváros 1-10 millió fő között (pl. miami, Sydney) megaváros 10 millió fő felett (pl. Tokió, London) Agglomeráció városok összeolvadása. Az agglomeráció a nagyvárosok előterében kialakuló település- és népességkoncentráció, amely területi - gazdasági egységet alkot, a települések egymással szoros kapcsolatban állnak. Az agglomeráció központja a centrum- vagy magtelepülés, amelynek környezetében kialakulnak a: bolygóvárosok: munkahely funkciójú kisebb városok, amelyek ipari tevékenységükkel tehermentesítik a nagyvárost, főleg ipari üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok találhatók itt. alvóvárosok: lakóhely funkciójú városok, amelyek népessége a központban vagy a közeli bolygóvárosban dolgozik. Az agglomeráció lehet egyközpontú (monocentrikus), pl.: London, Párizs, Budapest, Moszkva, illetve többközpontú (policentrikus), pl.: Ruhr-vidék, Randstad, Donyec-medence, Szilézia.

15 Legnagyobb agglomerációk: Tokió, New York, Mexikóváros, São Paulo, London, Párizs, Los Angeles, Buenos Aires, Osaka-Kobe-Kyoto, Rio de Janeiro Megalopolisz (óriásváros vagy mammutváros) agglomerációk összeolvadása. Az agglomerációk fejlődésével, bővülésével és összeolvadásával agglomerációs zónák vagy megalopoliszok jönnek létre Megapoliszok: - Bos-Was Boszton, New York, Philadelphia, Washington (USA keleti partja mentén 700 km hosszú, mintegy 80 millió lakossal) - Tokaydo Japánban Tokió, Yokohama, Nagoja, Osaka, Kobe, Kyoto Szuburbia (előváros): az agglomerációt gyűrűszerűen körülvevő, a közlekedési vonalakhoz kapcsolódó, családi házakból álló kertvárosi lakótelepülések. Belső lakónegyedeikben a népesség differenciáltan helyezkedik el pl.: USA, Nyugat-Európa nagyvárosai körül. A Föld 15 legnépesebb városa: Tōkyō (Tokió) fő Ōsaka fő Ciudad de Mexico fő Jakarta fő New York fő Al Qāhirah (Kairó) fő Szöul fő Moszkva fő São Paulo fő Kolkata (Calcutta) fő Mumbai (Bombay) fő Manila fő Delhi fő Buenos Aires fő Los Angeles fő Migráció az állandó lakóhely megváltoztatása. Írányát tekintve a migráció lehet: 1. Külső örszágok közötti interkontinentális intrakontinentális 2. Belső országon belüli régióközi régión belüli Az érintett országok szempontjából lehet: immigráció bevándorlás emigráció kivándorlás repatritáció hazatelepülés Időtartama szerint: 1. állandó

16 2. ideiglenes - ingázás - szezonális Kiváltó okok szerint lehet: 1. gazdasági okok 2. politikai okok határmódosítás diszkrimináció háború szabadságjogok korlátozása 3. természeti okok jobb, kiválóbb és kivánatosabb természeti viszonyok elemi csapások környezeti változások antropogén változások Formája szerint lehet: 1. önkéntes - spontán - szervezetten 2. kényszerű TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Természeti erőforrások az ember alapvető szükségleteinek kielégítése céljából a környezetből felhasznált anyagok. A természeti erőforrások a természet alkotórészei, melyeket az ember már hasznosított vagy hasznosíthat. Ide tartoznak: a kedvező éghajlati viszonyok, nap-, szél- és vízenergia, talajok, növény- és állatvilág, ásványi nyersanyagok. A természeti erőforrásokat ásványi, energetikai, vízi, biológiai, éghajlati és rekreációs forrásokra lehet osztani. Természeti erőforrások felosztása: 1. fogyó eróforrásaok megújuló erőforrások: termőtalaj, növényzet, állatvilág. nem megújuló erőforrások: fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz, hasadó anyagok), ércek, nem fémes ásványkincsek. 2. kimeríthetettlen rrőforrások ide a víz és az éghajlat.

17 Ásványi erőforrások: Tüzelőanyagok kőszén, kőolaj. földgáz, tőzeg Érces ásványok vasérc, mangánérc, színesfémek, stb. Nem érces ásványok kén, kősó, kálisó, gránit, gipsz, kréta, stb. A világ nyersanyagtermelése (1995): Nyersanyag Világtermelés Legnagyobb termelők szén 4,5 milliárd t Kína USA Oroszország vasérc 1 milliárd t Kína Brazília Ausztrália bauxit 109,5millió t Ausztrália Guinea Jamaika mangánérc 22 millió t Dél-Afrika Brazília Ausztrália rézérc 10 millió t Chile USA Kanada ólomérc 2,7 millió t Ausztrália Kína USA ónérc 191 millió t Kína Indonézia Brazília uránérc 32 millió t Kanada Nigéria Ausztrália arany 2200 t Dél-Afrika USA Ausztrália ezüst 13,8 millió t Mexikó Peru USA Víz kifogyhatatlan erőforrás. A Föld felszinének 71%-a víz. A Föld vízkészlete 1360 millió km 3 amelynek 97,2%-a óceánokban, 2,15%-a jégsapkákban,0,6 %-a felszíni vízekben, 0,02 %-a felszín alatti vízekben, 0,001%-a légköri párában összpontosul. Földállomány mindazok a földek tartoznak ide, amelyeket hasznosítanak, vagy hasznosíthatnak. A szárazföldek felszínének: 12%-a megművelt terület (szántó, kert, ültetvény, gyümölcsös, szőlő), 22%-a rét, legelő, 30% erdő, 36% egyéb (terméketlen terület, városok, bányák, utak stb.) Éghajlat kiapadhatatlan erőforrás; a nap-, szél- és a vízenergia tartozik ide. Világóceán erőforrásai: biológiai erőforrás ide az óceánok élővilága tartozik (halak, cetek, rákok, moszatok stb.) ásványi erőforrások kőolaj, földgáz, vasérc, réz, kőszén, kősó stb. energiaforrások mechanikai és hőenergiai erőforrások alkotják. Rekreációs erőforrások természeti, szociális-gazdasági komplexumokból áll, melyek melyek kihatnak az emberek fizikai és szellemi fejlesztésére és munkaképességük növelésére

18 Minden egyes természeti erőforrásra rányomja bélyegét az emberek ésszerűtlen gazdasági tevékenysége, éspedig a talaj, a levegő és a víz szennyezése. A VILÁGGAZDASÁG FOGALMA Világgazdaság a nemzeti gazdaságok olyan rendszere, melyek kapcsolatban vannak és együttműködnek a nemzetközi munkamegosztás törvényei alapján. Társadalmi munkamegosztás az egyes árútermelők és szolgáltatók szakosítják munkájukat és eredményeit árú formájában elcserélik egymással. Földrajzi munkamegosztás egyes területeknek a meghatározott termékekelőállítására és szolgáltatások nyújtására történő szakosodása. Nemzetközi munkamegosztás egyes országok szakosításában áll bizonyos árúk és szolgáltatások nyújtása illetve a világpiacon való cseréje. A világgazdaság struktúrái: szociális-gazdasági ettől függ az ország társadalompolitikai és gazdasági fejlődése termelési-ágazati ettől függ a társadalmi és a nemzetközi munkamegosztás fejlődése területi meghatározza a világgazdaság földrajzi kiterjedését és sajátosságait A nemzetközi kereskedelem és a világgazdaság fejlődésének fő irányai, a világgazdaság pólusai a) A nemzetközi kereskedelem fejlődése Az emberek azóta foglalkoznak kereskedelemmel, mióta nem csupán önellátásra termelnek, hanem arra is, hogy feleslegükért más termékeket kapjanak cserébe. Azt a kereskedelmet, amelynek során két termék természetben, azaz pénz közbeiktatása nélkül cserél gazdát, cserekereskedelemnek (más szóval barternek) nevezzük. Az árutermelés és a pénzgazdálkodás megindulásával a termékek kereskedelmébe bekerült a pénz, mint közvetítő eszköz. Ez az adásvételi mozzanat jelentette a modern kereskedelem kezdetét. Nemzetközi kereskedelem alatt azt értjük, amikor olyan termékek cserélnek gazdát, amelyet különböző országokban állítanak elő. Az árunak az országból való kivitelét exportnak, a másik országban termelt árunak az országba történő behozatalát importnak nevezzük. Ha a két ország pénzneme nem egyezik (pl. az egyikben USA dollár, a másikban francia frank a fizetőeszköz), akkor az áruk adásvételéhez szükség van az adott pénznemek (azaz valuták) árfolyamára, tehát hogy 1 dollár hány frankot ér (és fordítva). A külkereskedelmi mérleg az ország egy időszak (pl. év) alatt lebonyolított exportjának és importjának egyenlege. A külkereskedelmi mérleg aktív, ha az export meghaladja az importot, és passzív, ha az import nagyobb, mint az export.

19 b) A világgazdaság fejlődése Világgazdaság többet takar, mint csupán nemzetközi kereskedelmet, alatta a nemzetállamok közötti gazdasági kapcsolatok összességét értjük. Kialakulása a századhoz kötődik, amikor Nyugat-Európában megindult a nemzetállamok kialakulása és ezzel együtt a nemzetközi kereskedelem. A világgazdaság az idők folyamán térben folyamatosan bővült, mert egyre több ország kapcsolódott be a gazdasági vérkeringésbe. Változott a gazdasági kapcsolatok jellege is, először csak az áruk piaca vált nemzetközivé, később megindult a termelési tényezők nemzetközi áramlása is. A 19. század közepétől megindult a tőkekivitel, amin a 20. század második felétől a multinacionális vállalatok elterjedése alapult. Korunkra pedig - ha némileg korlátozott formában is - lehetővé vált a másik termelési tényező, a munkaerő szabad áramlása. Ma a világgazdaság lényegében világméretű áru- és szolgáltatáspiacot, tőkepiacot és munkaerőpiacot foglal magában. Ezek fejlődésével, a multinacionális vállalatok, a hatalmas nemzetközi tőzsdék megjelenésével lényegében már nemzetállamok feletti viszonyok jöttek létre. A világgazdaságban bekövetkező változások minden országra hatást gyakorolnak. A nagy gazdasági világválság például a szoros kapcsolatok miatt szinte minden, a világgazdaság vérkeringésébe bekapcsolt országban gondokat okozott. Ha viszont a világgazdaságban kedvezően alakul a konjunktúra, az minden ország számára kedvező exportlehetőségeket jelenthet. Összességében elmondható, hogy a világgazdaságba való integráltság rengeteg előnnyel járhat, ha egy gazdaság elég rugalmasan képes alkalmazkodni a változó világhoz és a kihívásokhoz. c) A világgazdaság pólusai A világgazdaság fejlődését annak kialakulása óta általában néhány fontosabb régió határozza meg. Kezdetben a világgazdaság húzóerejét Anglia képezte, majd az Egyesült Államok megszületésével és gyors fejlődésével a világgazdaság fejlődésének motorja áthelyeződött a tengerentúlra. A II. világháború után alakult ki a világgazdaság ma is meglévő három pólusa: 1. Egyesült Államok: az USA gazdaságát a II. világháború nem tette tönkre, így annak befejeződésével rendkívül gyorsan regenerálódott. Gazdasági súlyát és a nemzetközi kapcsolatokban játszott szerepét növelte az is, hogy számos nemzetközi intézményben (IMF, Világbank, ENSZ) az USA jelentős szerepet vállalt. Ugyancsak erősítette pozícióját, hogy a háború után a nemzetállamok valutájukat az erős dollárhoz kötötték (az aranydollár árfolyamrendszernek 1973-ban az olajválság kirobbanásával és a Bretton Woods-i rendszer összeomlásával lett vége). Az amerikai multinacionális vállalatok mára

20 már lényegében az egész világot behálózták, az USA-ban találhatók a legjelentősebb érték- és árutőzsdék. 2. Európai Unió: a háború utáni újjáépítés Európa nyugati felében a gazdaságok szoros együttműködését váltotta ki. A nyugat-európai országok (elsősorban Németország és Franciaország) szorgalmazták egy gazdasági közösség létrehozását az európai gazdaságok versenyképességének és hatékonyságának javítása érdekében. Az Európai Gazdasági Közösség létrejötte (1957) jelentős lökést adott a nemzetgazdaságok fejlődésének. A '60-as években a termelés olyan méreteket öltött, amely lehetővé tette ezekben az országokban a lakosság életszínvonalának folyamatos emelését. Gazdasági és politikai szerepe a világban és Európában is meghatározó. 3. Japán: Japán a II. világháború után indult rohamos fejlődésnek, elsősorban technológiaintenzív iparágak tudatos, tervszerű fejlesztésével, és jól képzett munkaerő kitanításával. A világgazdaság termelésének ugyan csak mintegy 15%-át állítja elő, szerepe azonban ennél lényegesen fontosabb. A másik két pólussal ellentétben politikai szerepe ugyan csekélyebb, multinacionális vállalatai azonban ott vannak a legtöbb forgalmat bonyolítók élmezőnyében (1994-ben az összes forgalom értéke alapján készített listán az első 4 cég japán volt), és a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon is kiemelkedő. Japán vonzáskörzetében - nem utolsósorban japán tőke hatására - a dél-kelet ázsiai országok egy része is Japánhoz hasonló, ugrásszerű fejlődésen ment keresztül. Ezekkel az újonnan iparosodó országokkal együtt a dél-kelet ázsiai pólus súlya a 80-as években jelentősen növekedett. Globalizáció - regionalizmus Napjaink kulcsfogalma a globalizáció, amely a nemzetállami határok "elmosódását" jelenti az élet szinte minden területén. A közlekedés fejlődésével és a számítástechnikai forradalommal a korábban áthidalhatatlannak tűnő távolságok minimálisra rövidültek. A repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk, a nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével alig egy-két másodpercet vesznek igénybe, és a híradástechnika az információk rendkívül gyors áramlását teszi lehetővé. A globalizáció azonban nem csupán nemzetköziesedést jelent, hanem egyben a világ egységessé válását is. Ennek fő zászlóvivői a multinacionális vállalatok, amelyek ugyanazokat a termékeket állítják elő és értékesítik a Föld szinte minden országában. A híradástechnika (műholdak) fejlődése, az Internet olyan kulturális mintákat, fogyasztói szokásokat, életstílust közvetítenek (természetesen elsősorban a fejlett országokét), amelyek hatására a nemzetek polgárai egyre inkább világpolgárokká válnak.

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

A világnépesség térbeli eloszlása, a népsûrûség

A világnépesség térbeli eloszlása, a népsûrûség A világn gnépesség g térbeli t eloszlása, sa, a népsûrûség 60 30 0 Fõ/km 2 < 1 30 1-10 11-25 26-50 51-100 101-200 > 200 A világn gnépesség g rasszok, nyelvek és s vallások szerinti megoszlása sa Rassz

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ - REGIONALIZMUS

GLOBALIZÁCIÓ - REGIONALIZMUS 1. A globalizáció kialakulása és hatásai GLOBALIZÁCIÓ - REGIONALIZMUS Napjaink kulcsfogalma a globalizáció, amely a nemzetállami határok elmosódását jelenti az élet szinte minden területén. A közlekedés

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6. WIPO Szerzői Jogi Szerződés (2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA

MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA Hatályos 2014. január 1-től 2014. I. félévre vonatkozó országkockázati besorolás és biztosíthatósági szabályok (táblázatban

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

Az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányai és a Fakultatív Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete

Az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányai és a Fakultatív Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete Az Emberi Jogok i és a Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete Tagállam Első Afganisztán 1983.01.24.a 1983.01.24.a Albánia 1991.10.04.a 1991.10.04.a 10.04.a 10.17.a Algéria 1989.09.12. 1989.09.12. 1989.09.12.a

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó..

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. Munkaszervezés A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. A szervezés fogalma.. A szervezés szó

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. VÁZLATOK VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc AUSZTRIA Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. Határai: É: Németország, Csehország K: Szlovákia, Magyarország

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

(Az összehasonlító statisztikák tükrében) FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Az összehasonlító statisztikák tükrében) x) T 035104 sz. OTKA pályázat támogatásával TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 FINNORSZÁG bemutatása...

Részletesebben

Belföldi EMS Gyorsposta

Belföldi EMS Gyorsposta Belföldi EMS Gyorsposta Az EU területére megállapított zónadíjak ÁFA-t tartalmaznak. Az EMS küldemények EU-n kívüli szállításának díja csak a belföldi szakaszra vonatkozólag tartalmaz ÁFA-t. A táblázatban

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO,

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, BUDAPEST A vnag VALTOZÖ TARsADALMI-GAZDASAGI KEPE: A GAZDASAGI :tlet SZERKEZETENEK

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben

Külképviseleti választás 2. forduló. (Végleges adatok alapján) 1. A külképviseleteken 2. fordulóban szavazó választópolgárok száma

Külképviseleti választás 2. forduló. (Végleges adatok alapján) 1. A külképviseleteken 2. fordulóban szavazó választópolgárok száma Külképviseleti választás 2. (Végleges adatok alapján) 1. A külképviseleteken 2. ban szavazó választópolgárok száma 2. külképviseleti Település Ország névjegyzéki létszám (fő) 1 Abu Dhabi Egyesült Arab

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Nemzetközi turizmus Szerkezet (1) Világ (2004): 763,2 mil. turista Európa 431,3 mil. Ázsia és Csendes Óceán 151,2 mil. Amerika 127,7 mil. Közel-Kelet Kelet 22 mil. Afrika 18,2 mil. Ismeretlen 12,8 mil.

Részletesebben

Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat

Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat Településföldrajz 4. Elıadás Városföldrajzi alapfogalmak 1 Vázlat Városföldrajzi alapfogalmak, város fogalma, funkciói, típusai, szerepkörök, alaprajzi jellemzık. 2 1 A VÁROS FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE Történelmi

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem Környezetvédelem 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. 2015/2016. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSF SFÖLDRAJZ 2. A Föld F népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek tek be a földet! f ldet! Teremtés

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁK VII. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE, 2012 CONCURS NAŢIONAL AL LICEELOR CU PREDARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ, 2012-EDITIA a VII.

MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁK VII. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE, 2012 CONCURS NAŢIONAL AL LICEELOR CU PREDARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ, 2012-EDITIA a VII. MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁK VII. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE, 2012 CONCURS NAŢIONAL AL LICEELOR CU PREDARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ, 2012-EDITIA a VII.-a Teleki Sámuel országos földrajzverseny Társadalomföldrajz X-XI.

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása. Ésik Róbert elnök

A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása. Ésik Róbert elnök A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása Ésik Róbert elnök A HIPA születése Professzionális befektetésösztönzés Külföldi működőtőke növelése A már Magyarországon lévő vállalatok újrabefektetéseinek

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI ZI ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSASA I. A világgazdas ggazdaság g fogalma, kialakulása és s fejlődése 2007.11.08. 1 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése A nemzetközi

Részletesebben

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+ Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel Education and Culture Erasmus+ Miről szól a nemzetközi kreditmobilitás? Erasmus nemzetközi kinyitása Rövid-időtartamú mobilitás

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Lakotár Katalin FÖLDRAJZ 7. Kontinensek földrajzi ismeretei. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 7. osztályos tanulók részére. ... a tanuló neve.

Lakotár Katalin FÖLDRAJZ 7. Kontinensek földrajzi ismeretei. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 7. osztályos tanulók részére. ... a tanuló neve. Lakotár Katalin FÖLDRAJZ 7. Kontinensek földrajzi ismeretei TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 7. osztályos tanulók részére........... a tanuló neve pauz westermann Teljesítmény összesítése A Afrika és Ausztrália Amerika

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. rész 1. FELADAT a) 1. Genfi- (tó)

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Életminőség 28 NEMZETKÖZI RANGSOROK

Életminőség 28 NEMZETKÖZI RANGSOROK 28 NEMZETKÖZI RANGSOROK Életminőség Társadalmi fejlettség mutatószáma a Legmagasabb, 2011 1 Norvégia 94,3 2 Ausztrália 92,9 3 Hollandia 91,0 Egyesült Államok 91,0 5 Kanada 90,8 Írország 90,8 Új-Zéland

Részletesebben

X. Energiatakarékossági vetélkedő. Veszprém

X. Energiatakarékossági vetélkedő. Veszprém X. Energiatakarékossági vetélkedő Veszprém 011. május 19. III. feladatsor 1. oldal. oldal 3. oldal 4. oldal 5. oldal Elért pontszám: Technikatanárok Országos Egyesületének Veszprém Megyei Területi Szervezete

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A tárgy oktatásának célja

A tárgy oktatásának célja A tárgy oktatásának célja Elérni azt, hogy a hallgatók képesek legyenek a településüzemeltetési ismeretek felsőfokú elsajátítására, logikus összefüggésekben és nagy rendszerekben gondolkodjanak, és tudják

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

MagyarOK 1.: munkalapok 2

MagyarOK 1.: munkalapok 2 1. Bemutatkozás munkalap Egészítse ki a szavakat! Maria Fernandes v _. Portugál vagyok. Portugáliában é _. Portói vagyok, de Lisszabonban é _. 54 (Ötvennégy) é _ vagyok. Spanyolul és portugálul b _. Most

Részletesebben

A csoki útja SZKA_210_31

A csoki útja SZKA_210_31 A csoki útja SZKA_210_31 TANULÓI A CSOKI ÚTJA 10. ÉVFOLYAM 369 31/1 TUDOD-E HONNAN ÉRKEZIK A KAKAÓ? Járj körbe az osztályban és kérdezgessétek társaidat: tudod-e, hogy honnan érkezik a kakaó Magyarországra?

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Nemzetközi kereskedelem. Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat 2008

Nemzetközi kereskedelem. Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat 2008 Nemzetközi kereskedelem Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat 2008 Világgazdaság: korábban nemzetgazdaságok összessége ma már globális világgazdaság Nagy árbevételű vállalatok nemzetközi versenye 160

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már

Részletesebben

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben