A VILÁG GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FÖLDRAJZA

Átírás

1 A VILÁG GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FÖLDRAJZA oktatási segédanyag 10. osztály számára ÖSSZEÁLLÍTOTTA LEFKÓ JÁNOS CSAP 2013

2 A VILÁG POLITIKAI TÉRKÉPE. AZ ÁLLAMOK TÍPUSAI KÖZIGAZGATÁSI RENDSZERÜK SZERINT A Földnek 7 kontinense és 260 legmagasabb szintű területi egysége van. A 260 területi egység közül: 196 független ország, 4 társult ország, 8 de facto ország, 1 nemzetközi terület (az Antarktisz), 3 vitatott államiságú terület, 51 pedig külbirtok (melyek közül 19 lakatlan). A Föld legnagyobb területű és népességű kontinense Ázsia, a legnagyobb területű országa Oroszország, a legnagyobb népességű országok pedig Kína és India. A Föld legnagyobb népsűrűségű kontinense is Ázsia, legritkábban lakott pedig Ausztrália és Óceánia. A Föld jelentősebb országai közül a legnagyobb népsűrűségűek Banglades, Tajvan, Dél-Korea és Hollandia (400 fő/km² fölött), legkisebb népsűrűségűek pedig Nyugat-Szahara és Mongólia (2 fő/km² alatt). A Föld legnépesebb városai Tokió, New York, São Paulo és Mexikóváros, amelyek egyben Japán, az Amerikai Egyesült Államok, Brazília és Mexikó központjai is. A Föld népessége mindenütt folyamatosan nő, kivéve a közép-európaiés kelet-európai országokat, amelyek lakossága csökken. Az egy főre eső GDP alapján a Föld leggazdagabb kontinense Észak-Amerika ( USD/fő), a Föld leggazdagabb országai pedig Luxemburg, Norvégia és az Amerikai Egyesült Államok ( USD/fő fölött). A legszegényebb kontinens Afrika (2000 USD/fő), a legszegényebb országok pedig Kelet-Timor, Szomália és Malawi, amelyekben az egy főre eső éves GDP 600 USD alatti. A Föld legfőbb gazdasági hatalmai az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió, Kína, Japán és Brazília. Kína ma a világ leggyorsabban fejlődő gazdasága. A politikai térkép kialakulása hosszú folyamat volt. Az első államok Kr.e körül jelemtek meg. Voltak melyek idővel eltüntek vagy éppen létrejöttek (ókori Egyiptom, Római Birodalom, Perzsia-Irán, Nagy-Britannia). Megkülönböztetünk a Földön politikai és területi felosztás jellege szerint: terület az a terület a Földön, mely természeti és emberi tevékenység által létrehozott erőforrásokkal rendelkezik és bizonyos területi határai és földrajzi helyzete van. ország olyan terület, melynek kijelölt határai vannak, egy bizonyos nép lakja, politikai és földrajzi viszonylatban pedig önálló államisággal rendelkezik. állam szuverén politikai alakulat, amely meghatározott területtel, politikai hatalommal és gazdasággal rendelkezik. Területileg megkülönböztetünk: szuverén államok területe önnálló képződmény; társadalma, gazdasága, politikai rendszere nincs alávetve külső erőnek. függő országok és területek egy ország politikai vagy katonai ellenőrzése alatt áll. Ezen belül megkülönböztetünk:

3 gyarmat államiságától megfosztott terület. protektorátus külpolitikája egy szuverén államra van átruházva. gyámterület közigazgatása ideiglenesen egy szuverén államra van átruházva. nyílt tengeri vizek a nyílt tengereket közösen használja minden állam. A tengerrel rendelkező államok partjaitól számított 200 km az adott ország felségterülete. Antarktisz semleges, fegyvermentes övezet, területét egy állam sem sajátithatja ki. Az államok típusa: egységes állam egy központ igazgatja, alkotmánya és államhatalmi szervei egységesek. (pl. Ukrajna, Magyarország, Franciaország) nem egységes állam több típusa van: konföderáció államszövetség; a tagok megörzik önnállóságukat (pl. Orosz Belorusz államszövetség) föderáció rendszerint szövetségi állam (pl. USA, India) unió egy uralkodó alatt egyesült allamok szövetsége (pl. brit Nemzetszövetség) Államigazgatás szerint az országok lehetnek: köztársaság meghatározott időre szavazás utján ruházzák át az államhatalmat az elnöknek vagy a miniszterelnöknek. elnöki köztársaság a vezető szerepet az elnök játsza (USA, Mexikó) parlamentális köztársaság a vezető szerepet a parlament/miniszterelnök játsza (Franciaország, Kanada, Magyarország) monarchia az uralkodó öröklés utján gyakorolja az államhatalmat. abszolut monarchia az uralkodó egymaga kormányozza az országot (pl. Kuwait, Omán) parlamentális monarchia a vezető szerepet a parlament/miniszterelnök játsza (pl. Spanyolország, Japán, Egyesült Királyság) teokratikus monarchia az uralkodó egyben egyházi vezető (Vatikán, Szaúd- Arábia) AZ ÁLLAMOK TÍPUSAI GAZDASÁGI-TÁRSADALMI RENDSZERÜK SZERINT A világ államait különböző szempontok szerint csoportokra lehet osztani. A leggyakoribb kritérium a gazdasági fejlettség szintje. Az országok általánosan elfogadott gazdasági szintjének mutatói a bruttó hazai termék és a bruttó nemzeti termék (a GDP és a GNP). Bruttó hazai termék (GDP Gross Domestic Product) valamely ország által egy év alatt megtermelt, illetve létrehozott termékek és szolgáltatások piaci áron számított összértéke.

4 Bruttó nemzeti termék (GNP Gross National Product) a bruttó hazai terméknek a nemzetközi tranzakciók (ügyletek) értékével kiegészített összeg. GNP = külkereskedelmi bevétel külkereskedelmi kivitel + GDP Az országok gazdasági struktúráját figyelembe véve megkülönböztetünk: agrár állam a vezető ágazat a mezőgazdaság, innen származik a bevételek legnagyobb része ipari állam a gazdaság alapja feldolgozó- vagy bányaipar, amely a belső szükségletek mellett külföldre is termel; valamint fejlett a mezőgazdaság is agrár-ipari vagy ipari-agrár állam átmenetet képez az egyikből a másikba Az ország típusának a meghatározásakora gazdasági struktúra mellettfigyelembe veszik a szervezési-közigazgatási és az ágazati-funkcionális struktúrák fejlettségét is. Ebből kiindulva megkülönböztetünk: gazdaságilag fejlett országok ezek az országok hatalmas pénzügyi alapokkal rendelkeznek éskülföldi beruházásokat hajtanak végre (pl. USA, Németország, Japán Egyesült Királyság, Ausztrália) közepesen fejlett országok ezekben az országokban kialakult a korszerű piacgazdaság, de a gazdasági mutatók elmaradnak a fejlett országokétól (pl. Spanyolország, Görögország, Törökország, Szingapúr, Dél-Korea, Brazília) átmeneti gazdaságú posztkommunista országok a volt szocialista rendszer országai tartoznak ide (pl. a volt Szovjetunió 15 tagállama, Kelet- és Közép-Európa országai, Mongólia) fejlődő országok azok az államok tartoznak ide, amelyek legtöbbje a XX. században váltak függetlenné (pl. India, Kolumbia, Etiópia, Csád), valamint a kőolajtermelő államok (pl. Kuwait, Szaúd-Arábia, Irán, Nigéria) gazdaságukat központilag irányító országok Kína, Észak-Korea, Laosz, Vietnám, Kuba tartozik ide. Ezekbe az országokba kezd behatolni a piacgazdaság, de a gazdaság szervezésében és írányításában megőrízték a parancsuralmi rendszert. G 8 a világ 7 legfejlettebb országa (USA, Kanada, Franciaország, Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Japán) és Oroszország alkotta tanács, amely gazdasági ügyekkel foglalkozik. NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Az államok, hogy biztosítsák saját érdekeiket más országokkal szmben két vagy többoldalú politikai és gazdasági kapcsolatrendszert építenek ki. Ezeket a kapcsolatrendszereket különböző nemzetközi egyezmények megkötésével illetve a nemzetközi szervezetek munkájába való

5 részvételével szabályozzák. A Földon különböző globális és regionális szervezetek működnek. Egyesült Nemzetek Szervezete ENSZ 1945-ben alakult, székhelye New York. Fő tevékenysége: a béke biztosítésa és a nemzetközi biztonság erősítése. Alapokmánya éevényes minden országra nézve. A tagországok száma jelenleg 193, beleértve csaknem az összes elismert független államot. A nemzetközi területnek számító New York-i székházából az ENSZ különleges ügynökségei anyagi és közigazgatási ügyekről döntenek. Az ENSZ legfontosabb szervei: közgyűlés minden tagállam egy szavazattal rendelkezik; megvitatja a világpolitikai eseményeket Biztonsági Tanács (BT) 5 állandó tag (USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország) és 10 meghatározott időre választott tag alkotja; célja a háborúk, konfliktusok megelőzése, a békés együttélés feltételének a biztosítása. Az ENSZ vezetője a főtitkár. Az ENSZ-nek további 16 szakintézménye van, legfontosabbak: UNESCO ENSZ Oktatási, Tudományos és Kultúrális Ügyekkel Foglalkozó Szervezete székhely: New York FAO ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete székhely: Róma UNIDO ENSZ Ipari Fejlesztéssel foglalkozó Szervezete székhely: Bécs IMF Nemzetközi Valutaalap Internacional Monetary Fund székhely: Washington D.C. Világbank Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank székhely: Washington D.C.

6 UPU Egyetemes Postaunió székhely: Bern ICAO Nemzetközi Polgári Légiforgalmi Szervezet székhely: Montreál OTC Világkereskedelmi Szervezet székhely: Genf ILO Nemzetközi Munkaügyi Szervezet székhely: Genf WHO Világegészségügyi Szerevzet székhely: Genf ITU Nemzetközi távközlési Unió székhely: Genf IAEO Nemzetközi Atomenergiaügynökség székhely: Bécs IMCO nemzetközi tengerhajózási szervezet székhely: London TAB technikai segítségnyújtás UNHCR ENSZ menekülügyi főbiztosság székhely: Genf UNICEF ENSZ gyermeksegély székhely: Genf Az ENSZ-en kívül több nemzetközi szervezet is működik, pl. Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (WTO). A nemzetközi szervezeteken kívül még olyan regionális szervezetek működnek, amelyek tagjai egy bizonyos földrajzi régió államai tartoznak ide, és működésük politikai, gazdasági, szociális és egyéb problémákra irányul. Európai Unió EU 1957-ben alakult, 1994-től a neve EU; jelenleg 28 tagállama van. Ezeket az országokat szoros gazdasági együttműködés jellemzi, céljuk az egységes európai piac létrehozássa. Eltörölték az egymás közötti vámokat, kereskedelmi korlátokat, ugyanakkor egységes adóés pénzrendszert hoztak létre. Egységesek a külföldi vámtarifák, a külkereskedelmi és közlekedéspolitika. Közös normákat és szabályokat határoznak meg a tagállamoknak. Az Európai Unió tagországai: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország,

7 Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia. Politikai és katonai szervezetek: Arab Liga 1945 Nemzetközösség Commonwealth 1946 Amerikai Államok Szervezete OAS, 1948 Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO, 1949 Afrikai Egységszervezet OAU, 1963 Délkelet-ázsiai Államok Szövetsége ASEAN, 1967 Csendes-óceáni Biztonsági Szerződés ANZUS Gazdasági szervezetek: Európai Unió EU Olajexportáló Országok Szervezete OPEC, 1960 Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény NAFTA, 1992/1994 Független Államok Közössége FÁK, 1991 Alapfogalmak NÉPESSÉGFÖLDRAJZ A Föld népessége, száma és népsűrűsége. Etnikai és vallási összetétel Népességtudomány (demográfia): A népességre vonatkozó jellemzők egy-egy meghatározott területen belüli alkalmazásával foglalkozó tudomány. Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága, amely a népesség mennyiségi alakulásával, annak időbeli és térbeli változásaival, mozgásaival, életkori, foglalkozási, nemzetiségi, nyelvi, vallási összetételével foglalkozik. A Föld lakossága 7 milliárd fő. Lakosság száma (millió fő) Népsűrűsége (fő/km 2 ) FÖLD Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália és 38 4 Óceánia A Föld lakosságának számát tekintve megkülönböztetünk: demográfiai robbanást a lakosság száma ugrásszerűen nő az adott területen demográfiai krízist a lakosság száma nagy mértékben csökken az adott területen

8 demográfiai pangást a lakosság száma egy szinten stagnál és se nem nő, se nem csökken. A NÉPESSÉG FÖLDRAJZI ELOSZLÁSA Népsűrűség: Az 1 km 2 -re jutó átlagos népességszám (fő/km 2 ). A szárazulatok átlagos népsűrűsége fő/km 2. A szárazföldek kb. 80%-a az emberiség településteréhez tartozik. A világnépesség elhelyezkedése a Földön rendkívül egyenlőtlen: A népesség 88%-a az északi, 12 %-a a déli félgömbön él. Az Óvilágban (Európa, Ázsia, Afrika) 86 %-a, az Újvilágban (Amerika, Ausztrália, Óceánia) 14%-a él az emberiségnek. Az egyenlőtlen megoszlás okai: Földrajzi tényezők: az Óvilág kontinensei közötti szárazföldi kapcsolat, az Újvilág óceánokkal való elszigeteltsége az Óvilágtól. Történelmi tényezők: az emberiség kialakulásának és az első civilizációk megjelenésének színtere az Óvilág. A legsűrűbben lakott területek: tengerpartok (a világnépesség 25%-a lakik itt) folyóvölgyek (a világnépesség 25%-a lakik itt) A legsűrűbben lakott ország: Bangladesh (760 fő/km 2 ) A legsűrűbben lakott kontinens: Ázsia (80 fő/km 2 ) A legritkábban lakott területek: sarkköri területek A benépesültség foka Fő/km 2 A Föld felszínének %-a Nagyon sűrűn lakott térségek 200 fő felett 1 Sűrűn lakott térségek fő 2 Jelentősen lakott térségek fő 9 Mérsékelten lakott térségek fő 9 Ritkán lakott térségek 1-10 fő 78 Alig lakott és lakatlan térségek 1 fő alatt 1 A szárazulatok átlagos népsűrűsége A Föld felszínének megoszlása a népsűrűség fokozatai szerint

9 sivatagi területek esőerdők magashegységek ( az emberiség 80%-a 500 m-nél alacsonyabban él) A legritkábban lakott ország: Mongólia (1 fő/km 2 ) A legritkábban lakott kontinens: Ausztrália (3 fő/km 2 ) A világ népességtömörülései: 1. Ázsiai kettős góc: - Kelet-Kína, Korea, Japán - India, Bangladesh, Indonézia 2. Európai koncentráció: (magterülete Nyugat- és Közép-Európa) 3. Észak-Amerikai koncentráció (az USA észak-keleti része, az Atlanti-part és a Nagy-tavak vidéke) Ezek átlagos népsűrűsége fő/km 2, de Ázsiában helyenként 1000 fő/km 2 is előfordulhat. A Föld 5 legnépesebb állama: Kína 1,3 milliárd fő India 1,2 milliárd fő USA 316 millió fő Indonézia 251 millió fő Brazilia 201 millió fő A FÖLD népessége (2013 július) Föld 7,095,217,980 Ország lakosság száma (millió fő) 1 Kína 1, India 1, Egyesült Államok Indonézia Brazilía Pakisztán Nigéria Banglades Oroszország Japán Forrás: Népsűrűség Monaco fő/km 2 Szingapur 6 425,3 fő/km 2 Málta 1 257,9 fő/km 2

10 Ukrajna 80,2 fő/km 2 Ausztrália 2,5 fő/km 2 Mongólia 1,7 fő/km 2 Nyugat-Szahara 0,96 fő/km 2 KOR ÉS NEM SZERINTI ÖSSZETÉTEL gyerekkorúak: 0-15 év felnőtt korúak (kereső korúak = munkaképes korúak): év idősek: 65 év felett A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (=korpiramissal) ábrázolják: A vízszintes tengelyen bal oldalt a férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek. A korfa alakja alapján demográfiai típusok különböztethetők meg: A születéskor várható élettartam a világnépesség egészét tekintve nő. A nők átlagélettartama általában magasabb, mint a férfiaké. A nemek aránya általában kiegyenlített (1000 férfira nő jut a világ különböző országaiban). Általában a világon kicsit több fiú születik (52%), mint lány (48%), ezért a fiatalabb korosztályoknál férfitöbblet mutatkozik, de mivel a nők halandósága idősebb korban alacsonyabb, mint a férfiaké, ezért az idősebb korcsoportoknál általában nőtöbblet mutatkozik. EMBERFAJTÁK (NAGYRASSZOK), NYELVEK, VALLÁSOK a) Az egész emberiség egy fajhoz tartozik (Homo sapiens). Az emberiség döntő többsége három nagyrasszba sorolható be: europid, mongolid, negrid. Ezek földrajzi elkülönülésével, keveredésével sok altípus és átmeneti típus alakult ki. Jelentősebb elterjedési területeik: - europid (a világnépesség kb. fele): eredetileg: Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia később: Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland - mongolid (a világnépesség kb. 1/3-a): eredetileg: Ázsia, Délkelet-ázsiai szigetvilág később: Amerika - negrid (a világnépesség kb. 1/10-e): eredetileg: Afrika Szaharától délre eső területei később: Észak-Amerika.

11 Átmeneti típusok kialakulására egy jó példa: b) nyelvek A világon kb nyelvet beszélnek (élő nyelvek), de egyes szakkönyvek 4000-et is említenek. A közös eredetű nyelveket egy nyelvcsaládba sorolják. A 16 legjelentősebb nyelvcsalád: o indoeurópai (az emberiség 45%-a beszéli, ide tartoznak a kelta, az újlatin, germán, szláv, ind, iráni nyelvek) o kínai-tibeti (kb. 25%) o niger-kongói (kb. 6%) o afro-ázsiai (kb. 6%) o ausztronéz (kb. 5%) o dravida (kb. 3,5%) o altáji (kb. 2%) o ausztro-ázsiai o koreai o thai o nílusi-szaharai o amerikai indián A használók Nyelv hozzávetőleges száma, mill. fő mandarin-kínai 800 hindi 400 spanyol 380 angol 330 arab 190 bengáli 180 bahasa (indonéz) 175 portugál 165 orosz 142 japán 125 A világ 10 legelterjedtebb nyelve o urali (kb. 25 millióan beszélik, 0,6%)

12 o miao-jao o kaukázusi o pápua Etnikai összetétel szerint az országok lehetnek: egynemzetiségű kétnemzetiségű többnemzetiségű c) vallások - többistenhívő (politeista) vallások (pl. hinduizmus, buddhizmus, természeti népek vallásai) - egyistenhívő vallások (pl. keresztény, iszlám, zsidó) A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK VALLÁSI MEGOSZLÁSA keresztény (32%, kb. 2 milliárd hívő) o katolikus - római katolikus - keleti rítusú egyházak (görög katolikus, szír stb.) - ókatolikus o protestáns - evangelikus - anglikán - református/kálvinista - baptista - metodista - egyéb protestáns egyházak o ortodox kopt mormon benszülött keresztény egyéb keresztény iszlám/mohammedán (16%, kb. 1 milliárd hívő) o szunnita o vahabita o siíta o egyéb iszlám szekta hindu (12%, kb. 760 millió hívő) buddhista (5 %, kb. 315 millió hívő)

13 zsidó konfucionizmus taoizmus sintoizmus szikh természeti, törzsi vallások felekezeten kívüli, ateista (kb. 20%) TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ Urbanizációs és migrációs problémák Településföldrajz: A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág. A települések kialakulására, fejlődésére ható tényezők: a. természetföldrajzi - domborzat (árvízmentes teraszok, dombok vagy alacsonyabb hegytetők, síksághegyvidék határvonala) - éghajlat - termőföld minősége és mennyisége - nyersanyagforrások - tó- és tengerpartok - folyótorkolatok b. társadalmi tényezők - vásárvonal (eltérő természeti adottságú és gazdaságú tájak érintkezési vonala) - folyami átkelőhelyek - közlekedési csomópontok Urbanizáció városiasodás a városi lakosság részarányának a növekedése egy adott területen, egy adott országban. Az urbanizáció mértéke régióként és országonként eltérő. Az urbanizáció szintjét tekintve Szingapúr (100%), Kuwait, Belgium, Németország, Egyesült Királyság, Izráel, Ausztrália az elsők között van. A városoknak különböző típusai vannak: Városok típusai Funkciók alapján világváros (metropolisz): nemzetközi jelentőségű politikai, adminisztratív, gazdaságirányító, ipari, pénzügyi, kereskedelmi, közlekedési, tudományos, kulturális

14 centrum. Hatósugara az ország nemzetközi helyzetétől függ, pl.: New York, Párizs, London, Tokió. országos jelentőségű város: sokféle funkciójú, de kisebb (országnyi) vonzáskörzetű város, pl.: San Francisco, München. kereskedelmi és közlekedési központ: útvonalak találkozásánál, tengerpartokon kialakult városok, pl.: Rotterdam, Hamburg, Marseille. ipari központ: főleg ipari tevékenységgel foglalkozó város mezőváros: lakóinak jelentős része a mezőgazdaságból él egyéb városok: pl.: egyetemi-, üdülő-, fürdő-város, szórakoztató központok, vallási központok. Méret alapján nagyváros középváros kisváros (Az egyes kategóriákhoz tartozó lélekszám-adatok országonként és tankönyvenként különböznek.) Nagyság szerint kisváros fő alatt (pl. Komárom, Csap) közepes város fő között (pl. Munkács, Eger) nagyváros millió fő között (pl. Lviv, Krakkó) világváros 1-10 millió fő között (pl. miami, Sydney) megaváros 10 millió fő felett (pl. Tokió, London) Agglomeráció városok összeolvadása. Az agglomeráció a nagyvárosok előterében kialakuló település- és népességkoncentráció, amely területi - gazdasági egységet alkot, a települések egymással szoros kapcsolatban állnak. Az agglomeráció központja a centrum- vagy magtelepülés, amelynek környezetében kialakulnak a: bolygóvárosok: munkahely funkciójú kisebb városok, amelyek ipari tevékenységükkel tehermentesítik a nagyvárost, főleg ipari üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok találhatók itt. alvóvárosok: lakóhely funkciójú városok, amelyek népessége a központban vagy a közeli bolygóvárosban dolgozik. Az agglomeráció lehet egyközpontú (monocentrikus), pl.: London, Párizs, Budapest, Moszkva, illetve többközpontú (policentrikus), pl.: Ruhr-vidék, Randstad, Donyec-medence, Szilézia.

15 Legnagyobb agglomerációk: Tokió, New York, Mexikóváros, São Paulo, London, Párizs, Los Angeles, Buenos Aires, Osaka-Kobe-Kyoto, Rio de Janeiro Megalopolisz (óriásváros vagy mammutváros) agglomerációk összeolvadása. Az agglomerációk fejlődésével, bővülésével és összeolvadásával agglomerációs zónák vagy megalopoliszok jönnek létre Megapoliszok: - Bos-Was Boszton, New York, Philadelphia, Washington (USA keleti partja mentén 700 km hosszú, mintegy 80 millió lakossal) - Tokaydo Japánban Tokió, Yokohama, Nagoja, Osaka, Kobe, Kyoto Szuburbia (előváros): az agglomerációt gyűrűszerűen körülvevő, a közlekedési vonalakhoz kapcsolódó, családi házakból álló kertvárosi lakótelepülések. Belső lakónegyedeikben a népesség differenciáltan helyezkedik el pl.: USA, Nyugat-Európa nagyvárosai körül. A Föld 15 legnépesebb városa: Tōkyō (Tokió) fő Ōsaka fő Ciudad de Mexico fő Jakarta fő New York fő Al Qāhirah (Kairó) fő Szöul fő Moszkva fő São Paulo fő Kolkata (Calcutta) fő Mumbai (Bombay) fő Manila fő Delhi fő Buenos Aires fő Los Angeles fő Migráció az állandó lakóhely megváltoztatása. Írányát tekintve a migráció lehet: 1. Külső örszágok közötti interkontinentális intrakontinentális 2. Belső országon belüli régióközi régión belüli Az érintett országok szempontjából lehet: immigráció bevándorlás emigráció kivándorlás repatritáció hazatelepülés Időtartama szerint: 1. állandó

16 2. ideiglenes - ingázás - szezonális Kiváltó okok szerint lehet: 1. gazdasági okok 2. politikai okok határmódosítás diszkrimináció háború szabadságjogok korlátozása 3. természeti okok jobb, kiválóbb és kivánatosabb természeti viszonyok elemi csapások környezeti változások antropogén változások Formája szerint lehet: 1. önkéntes - spontán - szervezetten 2. kényszerű TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Természeti erőforrások az ember alapvető szükségleteinek kielégítése céljából a környezetből felhasznált anyagok. A természeti erőforrások a természet alkotórészei, melyeket az ember már hasznosított vagy hasznosíthat. Ide tartoznak: a kedvező éghajlati viszonyok, nap-, szél- és vízenergia, talajok, növény- és állatvilág, ásványi nyersanyagok. A természeti erőforrásokat ásványi, energetikai, vízi, biológiai, éghajlati és rekreációs forrásokra lehet osztani. Természeti erőforrások felosztása: 1. fogyó eróforrásaok megújuló erőforrások: termőtalaj, növényzet, állatvilág. nem megújuló erőforrások: fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz, hasadó anyagok), ércek, nem fémes ásványkincsek. 2. kimeríthetettlen rrőforrások ide a víz és az éghajlat.

17 Ásványi erőforrások: Tüzelőanyagok kőszén, kőolaj. földgáz, tőzeg Érces ásványok vasérc, mangánérc, színesfémek, stb. Nem érces ásványok kén, kősó, kálisó, gránit, gipsz, kréta, stb. A világ nyersanyagtermelése (1995): Nyersanyag Világtermelés Legnagyobb termelők szén 4,5 milliárd t Kína USA Oroszország vasérc 1 milliárd t Kína Brazília Ausztrália bauxit 109,5millió t Ausztrália Guinea Jamaika mangánérc 22 millió t Dél-Afrika Brazília Ausztrália rézérc 10 millió t Chile USA Kanada ólomérc 2,7 millió t Ausztrália Kína USA ónérc 191 millió t Kína Indonézia Brazília uránérc 32 millió t Kanada Nigéria Ausztrália arany 2200 t Dél-Afrika USA Ausztrália ezüst 13,8 millió t Mexikó Peru USA Víz kifogyhatatlan erőforrás. A Föld felszinének 71%-a víz. A Föld vízkészlete 1360 millió km 3 amelynek 97,2%-a óceánokban, 2,15%-a jégsapkákban,0,6 %-a felszíni vízekben, 0,02 %-a felszín alatti vízekben, 0,001%-a légköri párában összpontosul. Földállomány mindazok a földek tartoznak ide, amelyeket hasznosítanak, vagy hasznosíthatnak. A szárazföldek felszínének: 12%-a megművelt terület (szántó, kert, ültetvény, gyümölcsös, szőlő), 22%-a rét, legelő, 30% erdő, 36% egyéb (terméketlen terület, városok, bányák, utak stb.) Éghajlat kiapadhatatlan erőforrás; a nap-, szél- és a vízenergia tartozik ide. Világóceán erőforrásai: biológiai erőforrás ide az óceánok élővilága tartozik (halak, cetek, rákok, moszatok stb.) ásványi erőforrások kőolaj, földgáz, vasérc, réz, kőszén, kősó stb. energiaforrások mechanikai és hőenergiai erőforrások alkotják. Rekreációs erőforrások természeti, szociális-gazdasági komplexumokból áll, melyek melyek kihatnak az emberek fizikai és szellemi fejlesztésére és munkaképességük növelésére

18 Minden egyes természeti erőforrásra rányomja bélyegét az emberek ésszerűtlen gazdasági tevékenysége, éspedig a talaj, a levegő és a víz szennyezése. A VILÁGGAZDASÁG FOGALMA Világgazdaság a nemzeti gazdaságok olyan rendszere, melyek kapcsolatban vannak és együttműködnek a nemzetközi munkamegosztás törvényei alapján. Társadalmi munkamegosztás az egyes árútermelők és szolgáltatók szakosítják munkájukat és eredményeit árú formájában elcserélik egymással. Földrajzi munkamegosztás egyes területeknek a meghatározott termékekelőállítására és szolgáltatások nyújtására történő szakosodása. Nemzetközi munkamegosztás egyes országok szakosításában áll bizonyos árúk és szolgáltatások nyújtása illetve a világpiacon való cseréje. A világgazdaság struktúrái: szociális-gazdasági ettől függ az ország társadalompolitikai és gazdasági fejlődése termelési-ágazati ettől függ a társadalmi és a nemzetközi munkamegosztás fejlődése területi meghatározza a világgazdaság földrajzi kiterjedését és sajátosságait A nemzetközi kereskedelem és a világgazdaság fejlődésének fő irányai, a világgazdaság pólusai a) A nemzetközi kereskedelem fejlődése Az emberek azóta foglalkoznak kereskedelemmel, mióta nem csupán önellátásra termelnek, hanem arra is, hogy feleslegükért más termékeket kapjanak cserébe. Azt a kereskedelmet, amelynek során két termék természetben, azaz pénz közbeiktatása nélkül cserél gazdát, cserekereskedelemnek (más szóval barternek) nevezzük. Az árutermelés és a pénzgazdálkodás megindulásával a termékek kereskedelmébe bekerült a pénz, mint közvetítő eszköz. Ez az adásvételi mozzanat jelentette a modern kereskedelem kezdetét. Nemzetközi kereskedelem alatt azt értjük, amikor olyan termékek cserélnek gazdát, amelyet különböző országokban állítanak elő. Az árunak az országból való kivitelét exportnak, a másik országban termelt árunak az országba történő behozatalát importnak nevezzük. Ha a két ország pénzneme nem egyezik (pl. az egyikben USA dollár, a másikban francia frank a fizetőeszköz), akkor az áruk adásvételéhez szükség van az adott pénznemek (azaz valuták) árfolyamára, tehát hogy 1 dollár hány frankot ér (és fordítva). A külkereskedelmi mérleg az ország egy időszak (pl. év) alatt lebonyolított exportjának és importjának egyenlege. A külkereskedelmi mérleg aktív, ha az export meghaladja az importot, és passzív, ha az import nagyobb, mint az export.

19 b) A világgazdaság fejlődése Világgazdaság többet takar, mint csupán nemzetközi kereskedelmet, alatta a nemzetállamok közötti gazdasági kapcsolatok összességét értjük. Kialakulása a századhoz kötődik, amikor Nyugat-Európában megindult a nemzetállamok kialakulása és ezzel együtt a nemzetközi kereskedelem. A világgazdaság az idők folyamán térben folyamatosan bővült, mert egyre több ország kapcsolódott be a gazdasági vérkeringésbe. Változott a gazdasági kapcsolatok jellege is, először csak az áruk piaca vált nemzetközivé, később megindult a termelési tényezők nemzetközi áramlása is. A 19. század közepétől megindult a tőkekivitel, amin a 20. század második felétől a multinacionális vállalatok elterjedése alapult. Korunkra pedig - ha némileg korlátozott formában is - lehetővé vált a másik termelési tényező, a munkaerő szabad áramlása. Ma a világgazdaság lényegében világméretű áru- és szolgáltatáspiacot, tőkepiacot és munkaerőpiacot foglal magában. Ezek fejlődésével, a multinacionális vállalatok, a hatalmas nemzetközi tőzsdék megjelenésével lényegében már nemzetállamok feletti viszonyok jöttek létre. A világgazdaságban bekövetkező változások minden országra hatást gyakorolnak. A nagy gazdasági világválság például a szoros kapcsolatok miatt szinte minden, a világgazdaság vérkeringésébe bekapcsolt országban gondokat okozott. Ha viszont a világgazdaságban kedvezően alakul a konjunktúra, az minden ország számára kedvező exportlehetőségeket jelenthet. Összességében elmondható, hogy a világgazdaságba való integráltság rengeteg előnnyel járhat, ha egy gazdaság elég rugalmasan képes alkalmazkodni a változó világhoz és a kihívásokhoz. c) A világgazdaság pólusai A világgazdaság fejlődését annak kialakulása óta általában néhány fontosabb régió határozza meg. Kezdetben a világgazdaság húzóerejét Anglia képezte, majd az Egyesült Államok megszületésével és gyors fejlődésével a világgazdaság fejlődésének motorja áthelyeződött a tengerentúlra. A II. világháború után alakult ki a világgazdaság ma is meglévő három pólusa: 1. Egyesült Államok: az USA gazdaságát a II. világháború nem tette tönkre, így annak befejeződésével rendkívül gyorsan regenerálódott. Gazdasági súlyát és a nemzetközi kapcsolatokban játszott szerepét növelte az is, hogy számos nemzetközi intézményben (IMF, Világbank, ENSZ) az USA jelentős szerepet vállalt. Ugyancsak erősítette pozícióját, hogy a háború után a nemzetállamok valutájukat az erős dollárhoz kötötték (az aranydollár árfolyamrendszernek 1973-ban az olajválság kirobbanásával és a Bretton Woods-i rendszer összeomlásával lett vége). Az amerikai multinacionális vállalatok mára

20 már lényegében az egész világot behálózták, az USA-ban találhatók a legjelentősebb érték- és árutőzsdék. 2. Európai Unió: a háború utáni újjáépítés Európa nyugati felében a gazdaságok szoros együttműködését váltotta ki. A nyugat-európai országok (elsősorban Németország és Franciaország) szorgalmazták egy gazdasági közösség létrehozását az európai gazdaságok versenyképességének és hatékonyságának javítása érdekében. Az Európai Gazdasági Közösség létrejötte (1957) jelentős lökést adott a nemzetgazdaságok fejlődésének. A '60-as években a termelés olyan méreteket öltött, amely lehetővé tette ezekben az országokban a lakosság életszínvonalának folyamatos emelését. Gazdasági és politikai szerepe a világban és Európában is meghatározó. 3. Japán: Japán a II. világháború után indult rohamos fejlődésnek, elsősorban technológiaintenzív iparágak tudatos, tervszerű fejlesztésével, és jól képzett munkaerő kitanításával. A világgazdaság termelésének ugyan csak mintegy 15%-át állítja elő, szerepe azonban ennél lényegesen fontosabb. A másik két pólussal ellentétben politikai szerepe ugyan csekélyebb, multinacionális vállalatai azonban ott vannak a legtöbb forgalmat bonyolítók élmezőnyében (1994-ben az összes forgalom értéke alapján készített listán az első 4 cég japán volt), és a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon is kiemelkedő. Japán vonzáskörzetében - nem utolsósorban japán tőke hatására - a dél-kelet ázsiai országok egy része is Japánhoz hasonló, ugrásszerű fejlődésen ment keresztül. Ezekkel az újonnan iparosodó országokkal együtt a dél-kelet ázsiai pólus súlya a 80-as években jelentősen növekedett. Globalizáció - regionalizmus Napjaink kulcsfogalma a globalizáció, amely a nemzetállami határok "elmosódását" jelenti az élet szinte minden területén. A közlekedés fejlődésével és a számítástechnikai forradalommal a korábban áthidalhatatlannak tűnő távolságok minimálisra rövidültek. A repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk, a nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével alig egy-két másodpercet vesznek igénybe, és a híradástechnika az információk rendkívül gyors áramlását teszi lehetővé. A globalizáció azonban nem csupán nemzetköziesedést jelent, hanem egyben a világ egységessé válását is. Ennek fő zászlóvivői a multinacionális vállalatok, amelyek ugyanazokat a termékeket állítják elő és értékesítik a Föld szinte minden országában. A híradástechnika (műholdak) fejlődése, az Internet olyan kulturális mintákat, fogyasztói szokásokat, életstílust közvetítenek (természetesen elsősorban a fejlett országokét), amelyek hatására a nemzetek polgárai egyre inkább világpolgárokká válnak.