Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar. Az arab egységtörekvések gyökerei és fejezetei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar. Az arab egységtörekvések gyökerei és fejezetei"

Átírás

1 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Az arab egységtörekvések gyökerei és fejezetei Konzulens: dr. Kaiser Frenc Szerző: Németh Gergely BVA-6 tancsoport

2 Tartalomjegyzék I. Előszó 3-5. p. II. Az arab világ rövid története II. 1. Az iszlám elterjedése 6-8. p. II. 2. Az iszlám harcai Ázsiában és Afrikában p. II. 3. A Török Birodalom, az iszlám p. II. 4. Az arab államok és a kolonizáció p. II. 5. Az arab nacionalizmus és a pánarabizmus p. III. A pánarabizmus korai évei III. 1. Az arab függetlenségi törekvések és sikerek p. III. 2. Az Arab Liga megalakulásának körülményei p. III. 3. A palesztin probléma p. III. 4. A fenyegetés, Izrael állam létrejötte p. IV. A pánarabizmus fénykora IV. 1. Változások az arab világban p. IV. 2 Nasszer Egyiptoma p. IV. 3. A Ba ath párt p. IV. 4. A pánarabizmus tetőzése, az Egyesült Arab Köztársaság p. IV. 5. A pánarabizmus visszaszorulása p. V. A pánarabizmus legitimációs válsága V.1. Menetelés a vereségbe p. V. 2. A hatnapos háború és annak következményei p. V. 3. A politikai iszlám, középút az iszlám p. V. 4. Az arab világ Nasszer után és a jóm kipúr háború p. V. 5. Útkeresés p. V. 6. Az utolsó nagyarab vezető, Szaddám Husszein p. VI. Az arab világ a pánarabizmus után VI. 1. Az Öböl-háború és hatása az arab világra p. VI. 2. Az arabizmus és az iszlamizmus p. VI. 3. Az arabizmus és a terrorizmus p. VII. Összegzés p. VIII. Felhasznált irodalom p. IX. Mellékletek p. 2

3 Ó, emberek, hallgassátok meg szavamat és gondolkodjatok. Tudjátok meg, hogy minden muszlim a muszlim testvére, és hogy a muszlimok fivérek 1 I. Előszó A 21. század elején a világ, úgy tűnik, lassan túlteszi magát a Szovjetunió összeomlása után egypólusúvá alakult világrend kialakulását követő sokkon. Az Egyesült Államok, bár katonai szuperhatalom, újabb és újabb vetélytársakat kap; Kína, India, Japán vagy épp Brazília személyében. Ezek az új vetélytársak, katonai-gazdasági erejük segítségével vagy valamilyen faji vagy vallási ideológia mentén igyekeznek vezető szerepet szerezni a régióikban. A Mediterránium déli és keleti partvidékén azonban érdekes hatalmi vákuum látszik kialakulni. Az itt elhelyezkedő arab országok a hidegháború után képtelenek megtalálni helyüket a nemzetközi kapcsolatok rendszerében, mivel furcsa identitásválsággal küzdenek. Miközben az arabok nagy része ellenérzéseket táplál a keresztény-zsidó kultúrával szemben, a hanyatló arab gazdaságok egyre fokozottabban szorulnak rá a nyugati kölcsönökre. A széttöredezett érdekek és az észak-dél probléma mentén megoszló arab világ jelenleg, akármennyire is igyekszik azt a nyugat megismerni és megérteni egy olyan repedező tojáshéj benyomását kelti, melyből nem tudni, hogy egy szárnyaszegett kiscsibe, vagy épp egy tűzzel lobogó főnix fog kikelni. Az arab országok kőolaja a világgazdaság vérkeringésének ütőere, a Mediterránium déli-keleti partvidékének békéje és prosperitása pedig az európai térség stabilitásának záloga. Ezzel párhuzamos jelenség, hogy a radikalizálódó iszlám új működési irányai komolyan veszélyeztetik a fennálló arab rezsimek létét, ezért a terrorizmus ellen vívott harcban immáron részt vállal az érintett országok egy része is. Ebben a helyzetben meg kell vizsgálnunk azokat az ideológiákat, jelenségeket, melyek koherens vagy épp divergens erővel hatnak a térségben, befolyásolják az arab vezetők döntéseit. Dolgozatom céljául tűztem ki, hogy részletesen bemutassam az iszlám, majd az arab világ, a keresztény-zsidó kultúrával folytatott konfliktusos viszonyát, melyből olyan ideológiák fejlődtek ki, mint az arab nacionalizmus és a pánarabizmus. Az ideológiák konfliktusán keresztül kívánom vázolni azokat a máig ható erőket és folyamatokat melyek olyan összecsapásokhoz vezettek, mint a hatnapos háború, vagy az Öböl-háborúk. Célom, hogy a Huntingtoni elvek talajáról elrugaszkodva olyan szerzők munkáit, következtetéseit 1 A Próféta utolsó beszéde hívőkhöz a megdicsőülés napján. Germanus Gyula: Alláh Akbár. Palatinus Kiadó, Érd, p. 3

4 használjam fel, akik elismerten arabbarát nézeteket vallanak, de legalább semlegesek a kultúrák harcának megítélésében. Mindezt azért szeretném megtenni, mert munkámban fel kívánom mutatni az arabok döntéseinek hátterét és az azokat mozgató ideológiákat, melyeket meggyőződésem nem lennék képes pártatlanul reprodukálni olyan művekből, melyek a 9/11 jelenség hatása alatt íródtak és sokszor elhamarkodott következtetéseket vonnak le. Munkám vezérfonalát Bassam Tibi arab professzor munkái adják, 2 melyeket három nemzetközileg elismert történész, az arabbarát Lewis, 3 a semleges Dunbabin 4 és a nyugati kultúrával szimpatizáló Goldschmidt 5 professzorok műveinek szintézisével, valamint a hazai és külföldi szakírók írásaival egészítek ki. Munkám épp ezért, néhol talán pártosnak arabbarátnak - tűnhet majd, de ez csupán azért van így, mert a tudományos igényességen túlmenően igyekeztem megérteni az arab emberek komplex lelkivilágát, melyet azonban - arab nyelvtudásom hiányában csupán szekunder irodalmakból tudok megtenni. A Tisztelt Olvasónak talán kissé furcsa lehet a témaválasztás, hiszen a dolgozat fő célja egy olyan eszmerendszer tárgyalása, mely napjainkban jócskán meggyengülve, háttérbe szorult az ideológiák kavalkádjában. Tisztában vagyok azzal is, hogy munkám nagyrészt az arab világ történetének vizsgálatában merül ki, ezért műfajában, szerkezetében elrugaszkodik a 21. századi trendet jelentő, aktualizáló típusú elemzésektől és így a biztonság- és védelempolitika szakos hallgatóktól elvárt művektől is. Mindezt azonban nem a források hiánya vagy a téma kiforratlansága miatt teszem, hanem azért, mert az arabista eszmerendszer, sőt az iszlám ideológia egyetlen áramlata sem vizsgálható csupán a jelen szemszögéből. Az arab nyelv és kultúra sajátos gyökerei, az analógiákra és precedensekre épülő világkép követeli meg ezt, mivel a muszlimok ebben a rendszerben gondolkodnak. A témaválasztás másik érve, hogy hitem szerint az iszlám kultúra vizsgálata, különös tekintettel az arab ideológiákra, közelebb visz minket a manapság válságrégióként számon tartott tágabb közel-keleti térségben ható folyamatok megértéséhez. 9/11 után a Nyugat erőszakos válaszreakcióval élt, melynek része volt a tálib rendszer megdöntése Afganisztánban 2001-ben, vagy Irak lerohanása 2003-ban éppúgy, mint az a demokrácia export politika, melyet az Egyesült Államok próbált megvalósítani januárjában 2 Bassam Tibi: Arab Nationalism - between Islam and nation-state; Macmillan Press LTD, London, 1997 Bassam Tibi: Keresztes háború és dzsihád; Corvina Kiadó, Budapest, 2003 Bassam Tibi: Der wahre imam. Piper; München, Bernard Lewis: The Middle East 2000 years of history from the rise of christianity to the present day; Phoenix Press, London, JPD Dunbabin: The post-imperial age the great powers and the wilder world; Longman Publisher, New York Arthur Goldschmidt.: A Közel-Kelet története; Mecénás Kiadó, Budapest,

5 véleményem szerint kijelenthetjük, hogy a terrorizmusra adott válaszlépések nem hozták meg a remélt sikert, sőt akarva-akaratlanul, a kultúrák közötti konfliktusos viszonnyá eszkalálódtak. Ebben a helyzetben, amikor a katonai szupremácia univerzális kényszerítő erejének mítosza megdőlni látszik, szükség van újabb és újabb megoldási metódusok vizsgálatára. Az arab nacionalizmus természetének megértése, az iszlám világ perifériáján egyensúlyozó szekuláris rendszerek vizsgálata megalapozhat egy olyan, közös platformot a nyugati és az iszlám-arab kultúra között, melyen megvalósulhat a régóta áhított párbeszéd. 5

6 II. Az arab világ rövid története II. 1. Az iszlám elterjedése és hagyományos irányzatai Az arab világ kétségkívül legfontosabb és máig legnagyobb hatású alakja Mohamed próféta ( ), az iszlám vallás megalakítója. A próféta hosszú munkássága alatt sikeresen rakta le az arab világ vallási és politikai egységének alapjait. A próféta által lerakott alapokra épülve aztán létrejöhetett a majdani világbirodalom, mely a keresztes hadjáratokig Bizáncot nem számítva gazdasági-, társadalmi- és tudományos színvonalát tekintve messze meghaladta a Római Birodalom romjain éledő európai államokat. 6 A nagy próféta után a nagy hódító, a zseniális hadvezér és nagyszerű gondolkodó Omár ( ) kalifa állt az iszlám élére. Az arabok ellenállhatatlanul nyomultak előre és vonták uralmuk alá az egykori és ekkor még javarészt keresztény közösségek által lakott provinciákat. A Perzsa Birodalom határait több száz kilométerrel keletebbre szorították, a bizánci seregeket évszázadok óta a legjobban felszerelt és legnagyobb keresztény sereget pedig a Jarmuk folyónál (636) verték tönkre, hosszú távon biztosítva ezzel a közel-keleti térség feletti uralmat. Bár az arabok lendülete Bizánc ostrománál 674-ben megtört, de addigra a hódítók Egyiptomtól Perzsiáig, Örményországtól Jemenig korlátlan urai voltak a térségnek. E közben az arab törzsek korábbi szálláshelyeiket elhagyva benyomultak a Tigris és az Eufrátesz völgyébe, míg nyugaton egészen a Héraklész oszlopaiig jutottak, sőt évszazadokon keresztül az ő uralmuk alatt állt az Ibériai-félsziget déli fele is. 7 Az elkövetkező évszázadokat az iszlám vallás elterjedése jellemezte, mely annál is inkább érdekes, mivel az arab hódító törzsek a megszállt területeken eleinte csupán egy erős katonai kasztot alkottak, mely ellenőrizte a jórészt keresztény és kopt vallású népességet. Az iszlám hit mégis elemi erővel járta át a Mediterránium keleti szegletét, köszönhetően egyrészt a krisztusi egyház keleti és nyugati felének állandó ideológiai harcának, másrészt annak, hogy az iszlám hit- és eszmerendszer, egy olyan gazdasági fejlettségű területen, mint amilyen a korabeli Szíria és Palesztina volt, racionális választásnak bizonyult a kereskedők és a vidéki lakosság számára. Az az iszlám tan ugyanis egyfelől nagy figyelmet szentelt a kereskedelmet szabályozó, élénkítő folyamatoknak, másfelől pedig különadóval sújtotta azokat, akik nem tértek át az igaz hitre. 8 6 Ostrogorsky: A Bizánci Birodalom története. Osiris Kiadó, Budapest, p. 7 Goldschmidt: A Közel-Kelet történelme p. 8 Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás. Gondolat Kiadó, Budapest, p. 6

7 Az Omajjád dinasztia bukása után az Abbászidák vették át az iszlám világ irányítását. A kezdeti káosz után helyreállt a rend és megkezdődött az iszlám történelem legfényesebb korszaka. Az mai arab országok területein keresztények, koptok és muszlimok békésen éltek együtt. Az uralkodó elit ellentétben az európai körülményekkel semmiféle ideológiai nyomást nem gyakorolt a köznépre. A gazdaság fejlődött, a kultúra virágzott, a tudomány a kor szintjén példátlan eredményeket ért el. Az újjáéledő Bizánci Birodalommal folytatott háborúk ellenére az itt lakók jóval magasabb színvonalon éltek, mint az egykori Római Birodalom terültén élő emberek, s ez a virágzás a 11. századra érte el tetőpontját. 9 Mindezeket azért fontos megemlíteni, mert az arab gondolkodók túlnyomó többségének véleménye szerint ezt a páratlan gazdasági-kulturális prosperitást törték derékba a keresztes hadjáratok. Mielőtt részletesen bemutatnám az iszlám, valamint arab törekvéseket, fontosnak tartom a hagyományos iszlám irányzatok bemutatását, melyek napjainkban is meghatározzák egyes arab országok egymáshoz való viszonyát és szabályzó erőként lépnek fel az egyszerű arab emberek életének minden területén. A Mohamed próféta által megalkotott iszlám egységfronton már igen hamar jelentkezni kezdtek a szakadás jelei. A forma szerint a szakadást az okozta, hogy a Mohamed utódját, Abu Bakrt követő kalifák már nem voltak a próféta vér szerinti örökösei, ezzel szemben a próféta legközelebbi férfirokona, Ali már a kezdetektől fogva igényt formált a próféta hagyatékára, amint Omár, majd Oszmán kalifa hívei nem fogadtak el. Ali időközben pártot szervezett maga köré és 656-ban katonai puccsot hajtott végre Oszmán ellen, aki életét vesztette a lázadás során. Ali így trónra került, de Oszmán családja, az Omajjádok ekkor nyílt háborút hirdettek Ali és követői ellen. A háború során Ali is merénylet áldozata lett, így a kalifa aranytrónusát magához ragadó szír Muávija vezetésével az Ommajjádok restaurálták hatalmukat, és kegyetlenül üldözni kezdték Ali híveit. Azok közül, akik Ali híveinek vallották magukat, szerveződtek meg a síiták, az Ommajjádok követői pedig szunniták lettek. 10 A síita irányzat hívei kezdettől fogva kisebbséget alkotnak az iszlámon belül. A síiták úgy gondolják, megengedhetetlen tévedés volt, hogy nem Mohamed vér szerinti utódai örökölték a próféta hatalmát. Eszmerendszerükben döntő szerephez jut a mahdizmus, azaz egyfajta messiásvárás, mely egyszer majd megvalósítja a földön Isten uralmát. A síiták rendkívül fontosnak tartják az igaz hit szerepét. Véleményük szerint az Igaz Hitet nem csak megvédeni, terjeszteni is kell. A világot ezért két részre osztják fel, az ún. dár al-iszlamra, 9 Steve Runciman: A keresztes hadjáratok története. Osiris Kiadó, Budapest, p. 10 Resperger István: Az iszlám világ és hatása a globális biztonságra. ZMNE, Egyetemi Kiadó, Budapest, p. 7

8 azaz az iszlám által meghódított területre, melyen a törvény és a béke uralkodik, valamint a dár al-harbra, mely hadszíntért, háborús övezetet jelent és a hitetlenek által uralt területek gyűjtőneve. A síita irányzat szükségesnek tartja a szent háború folytatását és a Próféta vallásának elterjesztését. Hiszik továbbá, hogy Mohamed nemcsak egy vallást, hanem egy államrendet hozott létre. Ez a vallási irányzat tehát nem tekinthető csupán ideológiai mozgalomnak, hanem sokkal inkább egy politikai-ideológiai síkon egybeforrt, expanzionista és erősen támadó jellegű jelenség. A muszlim világ nagyjából 10%-a vallja magát síitának, ez körülbelül 100 millió embert tesz ki. Többséget Iránban, Irakban, Bahreinben és Azerbajdzsánban alkotnak, de szignifikánsan jelen vannak Pakisztánban, Törökországban és Afganisztánban is. A történelmi példák Khomeini síita állama bebizonyították, hogy a síita ideológiára támaszkodva létre lehet hozni működő államalakulatokat, más kérdés, hogy ezek európai szemmel megrázóan radikálisnak tűnhetnek. A síita államforma az iszlám köztársaság. 11 Szunnitának vallja magát az iszlám világ 90%-a. A szunnita iszlám ideológia képviseli az ortodox iszlámot, de mégis sokkal világiasabbnak mondható, mint a síita eszmerendszer. A szunniták szerint a Próféta utódjainak nem kell szükségszerűen a vér szerinti rokonokból kikerülniük, mivel ők már nem isteni eredetűek és bár kalifaként komoly követelményeknek kell megfelelniük, mégis csak emberek és mint ilyenek, az is elég, ha közülük a legrátermettebbek szerzik meg a kalifa trónusát. A szunnita ideológia ortodoxnak mondott jellege ellenére is sokkal jobban képes befogadni az idegen hatásokat, mint a síita. Nem véletlen, hogy a pánarab nacionalizmus reformerei, akikre döntően hatottak a német nacionalisták többek között Fichte tanításai, szunniták voltak Resperger István: Az iszlám világ és hatása a globális biztonságra p. 12 Bassam Tibi: A keresztes háború és a dzsihád. Corvina Kiadó, Budapest, p. 8

9 II. 2. Az iszlám harcai Ázsiában és Afrikában A hanyatló Bizánci Birodalom 1071-es manzikerti vereségével megsemmisült az egyetlen hadsereg mely képes lett volna gátat szabni a török hódításoknak. A vereség nyomán a Birodalom hamarosan végleg elvesztette egykori befolyását a Mediterráneum keleti partvidéke, valamint Anatólia és Rumélia felett. A Birodalom vezetői úgy döntöttek, hogy fogyatkozó erőiket Nyugatról töltik fel, ezért követek mentek Rómába és segítséget kértek a Nyugat államaitól. A felhívásra érkezett válasz azonban minden várakozást túlszárnyalt. 13 Ekkoriban Európában a Karoling Birodalom romjain éledő királyságok vívták egymással harcaikat, feudális káoszba süllyesztve Európát. A pápa a legfőbb szuverén volt, hatalma szilárd, befolyása hatalmas. A bizánci küldöttek kérése kapóra jött a frissen megválasztott II. Orbán pápának, aki magáévá tette az ötletet és kihasználva azt, hogy Jeruzsálem a kereszténység szent helye ekkor már török megszállás alatt állt, felhívással fordult Európa nemességéhez és keresztes hadjáratra szólított fel a Szentföld védelmében ban hatalmas keresztény sereg indult meg a Szentföld felé, abban a hadjáratban melynek tetőpontja Jeruzsálem 1099-es elfoglalása volt. 14 Arab vélemények szerint az első keresztes hadjárat volt az az esemény, amely komoly törést okozott az iszlám és a kereszténység történelmi viszonyában. 15 Az addig csupán szerencselovagoknak tekintett frankok, saját országaiktól több ezer kilométerre, megtörték a törökök addig megkérdőjelezhetetlen uralmát és elfoglalták Jeruzsálemet. Ám a keresztesek páratlan kegyetlenkedéseikkel, Antiókhia és Jeruzsálem lakosságának lemészárlásával, céltalan pusztításaikkal és az arab világot ámulatba ejtően barbár cselekedeteikkel hamar szalonképtelenné tették magukat a politika nagyszínpadán. Kétszáz éves regnálásukat az arab gondolkodók az iszlám legsötétebb korszakként tartják számon. 16 Az elkövetkező két évszázad során az újabb és újabb keresztes hadjáratok pusztításai összefogták az arab világot egy egységfrontba, melynek célja a hódítók kiűzése volt. Nagyjából ekkorra tehető az iszlám radikalizálódása, ami meghatározó fontosságú jelenünk szempontjából is. A korai iszlámnak nem volt szüksége erőszakos térítésre és nem is törekedett erre, mivel a hitetlenek által fizetett adó, a harádzs a muszlim államok legfontosabb bevételének számított. A háborúk ellenére is békésen megfért egymás mellett a 13 Runciman: A keresztes hadjáratok története p. 14 Uo p. 15 Az arab történészek gyakran nagyvonalúan szemet hunynak az Omajjád kalifátus hódításai felett, melyek mármár az Ile-de-France-ot fenyegették, de Martell Károly a poitiers-i csatában aratott győzelmével gátat szabott az arab hódításoknak. 16 Goldschmidt: A Közel-Kelet történelme p. 9

10 keleti keresztény vallás és az iszlám, sőt a felek kínosan ügyeltek arra, hogy szabad vallásgyakorlásában ne akadályozzanak senkit. Az arabok tisztelték a Bizánci Birodalom hagyományait és ez fordítva is igaz volt. A nyugati keresztények otthonról hozott szokásai, az erőszakos térítések, és a hagyományos vallási agresszivitás, válaszra kényszeríttették az iszlámot. Így az iszlám máig emblematikus alakja Szalah ad-dín moszuli atabég majd egyiptomi szultán felbukkanásával egy időben Bagdadban arab tudósok egész serege fogalmazta a szúrák kiegészítéseit, hogy ideológiai alapot nyújtsanak az ellentámadásához. 17 A Szent Háború, mely az iszlám diadalát hozta a kereszténység felett, az 1187-es hattíni csatában érte el tetőpontját, melyben a frank Tengerentúl majd összes lovagja és fontosabb nemese elesett. Olyannyira súlyos vereség volt ez, hogy az elkövetkezendő keresztes hadjáratok erőfeszítései sem tudták többé megakadályozni a Tengerentúl lassú haldoklását. 18 Bizánc 1204-es kifosztása és megszállása, melyben a nyugati kereszténység megsemmisítette a keleti kereszténység központját, a szellemi javak és görög tudomány vívmányainak teljesen felesleges és barbár elpusztítása volt az az esemény, mely végleg diszkreditálta a keresztény vallás értékeit az iszlám szemében. A kereszténységen katonailag és ideológiailag egyaránt túlnövő iszlám reakció végül az utolsó jelentős keresztény város Akkon 1291-es bevételével érte el fénypontját. Ekkora a Szalah ad-dín nevével fémjelzett ajjúbbida kalifátus lehanyatlott és egy új hatalom, a mamelukok által irányított Egyiptom 19 fejezte be a kereszténység kiszorítását a Szentföldről. A keresztesek elűzése után Szíria, Egyiptom és az arab törzsterületek felett a mamelukok vették át az ellenőrzést és hatalmukat egészen 1517-ig megőrizték. Eközben Kis- Ázsiában az oszmán-törökök megszilárdították hatalmukat és lassú, de biztos előrenyomulásba kezdtek Konstantinápoly felé, melyet 1453-ban bevettek, megsemmisítve a keleti kereszténység utolsó meghatározó birodalmát, Bizáncot, s egyben megvalósítva az iszlám egyeduralmát az Elő-Ázsiai térségben Amin Maalouf: A keresztes háborúk arab szemmel. Európa Kiadó, Budapest, p. 18 Runciman: A keresztes hadjáratok története p. 19 Egyiptomnak komoly szellemi munícióként szolgál az a tény, hogy az ország serege fejezte be a keresztesek kiűzését a Mediterráneum keleti részéből. 20 Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás p. 10

11 II. 3. A Török Birodalom, az iszlám modernizációja, az arab nacionalizmus megjelenése I. Oszmán, az eleinte alig néhányszáz lovasnak parancsoló kalandor egy kevéssé jelentős török városból, Szögutból indította útjára azt a birodalmat, mely évszázadokon át rettegésben tartotta Európa népeit, azóta sem tapasztalt fenyegetést jelentve a keresztény hitre. A törökök, kihasználva a Bizánci Birodalom hanyatlását, fokozatosan ellenőrzésük alá vonták Kis-Ázsiát. Lendületük ugyan megtört kissé a mongoloktól elszenvedett ankarai vereséggel (1402), de a Török Birodalom élére kerülő tehetséges szultánok végül sikeresen megszilárdították uralmukat és a hódításokat folytatva végleg megvetették a lábukat az európai kontinensen. Bár az arabok nem szívlelték különösebben az őket elnyomó oszmántörököket, de ennek ellenére az Európára támadó Oszmán Birodalom kivívta az egész muzulmán világ tiszteletét és támogatását, mivel az oszmán-törökök gyakran a hit védelmében indított szent háborúként aposztrofálták hódításaikat. 21 Az Oszmán Birodalom az első komoly vereséget, amelyet a keresztények mértek rá az 1571-es lepantói csatában az egyesült európai flottától szenvedte el. A vereség hatását bizonyítja, hogy bár a törökök két év alatt pótolták a veszteségeket, szertefoszlott a törökök legyőzhetetlenségének híre, a későbbiekben pedig már egyre nyilvánvalóbbá váltak a hanyatlás egyértelmű jelei. Bécs kétízbeni sikertelen ostroma pedig azt is bebizonyította, hogy a Birodalom akció rádiuszának végére ért, a növekvő gazdasági hanyatlás pedig egyre nehezebbé tette a Magyar Királyság megszállásának finanszírozását. 22 A gyengülő török birodalom ellen Ázsiában felkelések sora tört ki, melyek bár nagyrészt sikertelenek maradtak, de nagyban hozzájárultak a török dominancia hanyatlásához. Az összeomlani látszó Oszmán Birodalom helyét a 19. század közepére a Mohamed Ali által megreformált Egyiptom vette át, s az ország csupán Nagy-Britannia határozott közbelépése miatt mondott le Szíria meghódításáról. Cserében a Porta 1848-ban elismerte Egyiptom függetlenségét, s ezzel még ha csak átmenetileg is, hiszen a britek 1882-ben meghódítják a terültet létrejöhetett az újkor első független muzulmán állama 23 A század fordulójára az arab népek egy új, korábban ismeretlen ideológiával kezdtek ismerkedni, a nacionalizmussal. Különös, hogy épp ez a nyugatról importált ideológia gyakorolta a legnagyobb hatást az arab világra. A Korán szerint ugyanis az iszlám hívei egyetlen nagy ummát, azaz közösséget alkotnak, melyhez a törzsi-nemzeti érdekeken 21 Lewis: The Middle East p. 22 Perjés Géza: Seregszemle, Zrínyi Kiadó, Budapest, Goldschmidt: A Közel-Kelet történelme p. 11

12 felülemelkedve kell lojálisnak lenni. Hogy ez mégsem így valósult meg, annak több oka is van. Egyrészt bagdadi és a fátimida kalifák hatalmának hanyatlása jelentősen gyengítette az univerzalista próbálkozásokat, másrészt az iszlámon belül fellépő konfliktusok tették lehetetlenné az egyetemes iszlám közösség kialakulását. 24 A nacionalizmus gyors terjedéséhez hozzájárult az is, hogy a térségben ekkoriban évszázadok óta először megjelenő nyugati-európai országok egyetemein több ezer arab diák tette magáévá és hozta vissza hazájába a népszerű eszmeáramlatokat. 25 Az arab nacionalizmus első előfutárának Rifa al-thatawit ( ) tekintik. A fiatal imámot tanulni küldték Franciaországba, ahol szembesült Európa példátlan fejlettségével és saját hazája elmaradottságával. Ezek után al-tahtawi minden erejével azon volt, hogy az arabokat rádöbbentse társadalmi- és gazdasági elmaradottságukra. Nagy hatást gyakorolt rá Montesqieu és Saint Simon munkássága. Elméleti munkáiban vizsgálta az ulémák 26 szabályozó szerepét egy esetleges saint simoni utópiában. Több felbecsülhetetlen értékű fordítást hagyott maga után, melyekben a szerzők olyan, az arab nyelv által korábban ismeretlen fogalmakról; mint a nemzet, a haza, vagy épp a forradalom alkotnak véleményt. Ezeket az arab nyelvből korábban hiányzó szavakat, al-tahtawi alkotta meg, felbecsülhetetlen értékű fegyvert adva ezzel a későbbi arab nacionalisták kezébe. 27 Al-Tahtawitól eltérően, Dzsamal al-dín al-afghani ( ) már nem fogadta el az európai kultúra felsőbbrendűségét, valószínűleg főként azért, mert elődjétől eltérően al- Afghani már szembesült az európai gyarmatosító törekvésekkel. al-afghanira nagy hatást gyakorolt Guicot Histoire de la Civilisation en Europe című monográfiája. Ez a könyv ugyanis meggyőzte őt arról, hogy az iszlám sokkal inkább civilizációs forma, mint vallás, ezért elvileg egyenrangú az európaival. Ezzel a gondolatával indította útjára az iszlám modernizációját. 28 Al-Afghani az európai nemzet ideáját az iszlámhívők közösségével, azaz az ummával azonosította. Ez azt jelentette, hogy minden igaz hívő származására, nyelvére való tekintett nélkül egy nemzetet alkot. Ezt az elméletét nevezte pániszlamizmusnak, s ezzel teremtette meg az iszlám univerzalizmus alapjait A történelem bebizonyította, hogy az iszlám csak külső fenyegetés elhárítására azaz csupán eseti jelleggel tudja egybekovácsolni az arab népeket. Az államközi színtéren a résztvevők érdekeik minőségétől és milyenségétől függően döntik el, hogy az iszlám ideológiai egységfrontjába, vagy más világiasabb - jellegű érdekcsoportba tömörülnek. 25 Goldschmidt: i.m p. 26 A muszlim hittudósok gyűjtőneve. Kiválóan képzett, a világi adminisztrációban is járatos bürokratafilozófusokok. 27 Bassam Tibi: Arab nationalism. Macmillan Press LTD, London, p. 28 uo.: p. 29 Rostoványi Zsolt: Az iszlám a 21. század küszöbén. Aula Kiadó, Budapest p. 12

13 A gyengélkedő Oszmán Birodalom despotája, II. Abdul Hamid ( ) szultán felismerte az új pániszlamista ideológiában az eszközt, mellyel stabilizálhatja sokszínű birodalmát, mivel ekkoriban csupán az iszlám maradt az egyetlen érték, melyet a Birodalom népeinek nagy része magáénak vallott. Abdul Hamid a pániszlamizmus eszméjében látta a Birodalmát legitimáló erőt és azt a kiváló fegyvert, melyet bármikor kijátszhat Európa ellen. Próbálkozásai azonban megtörtek al-afghani ellenállásán, aki nem volt hajlandó elismerni, hogy a Birodalom a pániszlamizmus talaján áll. A szultán ezért száműzte a hittudóst, aki ezt követően hamarosan meghalt. 30 al-afghani kevés tanítványa közül a legkiemelkedőbb, Mohamed Abduh ( ) fejlesztette tovább mestere tanításait. Nehéz feladat volt, hiszen erőteljes nyomás nehezedett rá a konzervatív iszlamista szárnyról. Az ulémák, kádik és egyéb írástudó tisztségviselők féltették pozícióikat az ismeretlen, új ideológiától, ezért mindent megtettek azért, hogy ellehetetlenítsék azt. Még maga Abduh is kételkedett benne, hogy az iszlám képes csupán politikai és vallási alapon megújulni, ezért munkáiban igyekezett újraformálni az iszlám törvénykezést, abban bízva, hogy ezen keresztül sikeresen megváltoztathatja az iszlám alapját képező hagyományokat. Többek között megreformálta az érinthetetlennek tartott shar a-t (az ítélkezés hagyománya). Abduh munkásságának köszönhető, hogy az iszlám ítélkezési folyamat részévé vált az érvelés és bizonyítás (i jtihad). 31 A Szaúd ház amely az oszmán megszállás éveiben is univerzalista igényekkel lépett fel, mint az arabság védelmezője hamarosan magáévá tette a modernista ideológiát, mellyel felvértezve sikeresen játszotta el a reformer szerepét az I. világháború alatt. Az iszlám modernizmust végül egy jogtudós, Abd al-rahman al-kawakibi ( ) kötötte össze az arab nacionalizmussal, mivel azt állította, hogy az iszlámot csak az arabok tudják méltón képviselni, mint a legrégebbi hívők, Mekka és Medina őrei. 32 Mint azt a történelem azóta már megmutatta, az arab nacionalizmus végül jóval életképesebbnek bizonyult, mint a pániszlamizmus, mivel az európai nemzetállamok színre lépését a globalizációs trendeknek megfelelően a Közel-Keleten is új államok megjelenése követte, melyek aztán szükségszerűen jóval szekularizáltabb társadalomformáló erőnek bizonyultak, mint a korábbi kalifátusi vagy tartományi rendszerek. Az iszlám modernizmus végül nem tudta megnyerni a lassan nemzeti öntudatra ébredő arabságot és az arab 30 Bassam Tibi: Arab nationalism p. 31 Uo.: p. 32 Uo.: p. 13

14 nacionalizmus az I. világháború végére végképp az iszlám területek perifériájára szorította a pániszlamista ideológiát. Az arab nacionalizmus különös hangsúlyt kapott az 1900-as évek elejére, amikor az európai tőke befolyásának következményeként egy újabb bár a keresztes hadjáratok korától eltérő jellegű keresztény invázió fenyegette az iszlám szülőföldjét. 33 Az arab típusú nacionalizmus ügyében az első áttörést az ifjútörök mozgalom sikerei hozták meg. Egy ideig úgy tűnt, hogy az Oszmán Birodalom és az Arab-félsziget területén élő arabokat az ifjútörökök által hajtott nacionalizmus egyesíteni fogja, de a társadalom ekkoriban még túl megosztott volt, a török megszállás sötét időszakai pedig oly közeliek, hogy a nacionalista arabok megrettentek, hogy túl nagy hatalmat adnak egységükkel a törökök kezébe. Így amikor a Németországgal igen jó viszonyt ápoló törökök hivatalosan is dzsihádot hirdettek Franciaország és Nagy-Britannia ellen, a nacionalista arabok várt támogatása elmaradt és a dzsihád visszhang nélkül maradt. 34 II. 4. Az arab államok és a kolonizáció A világháború kitörése után nem sokkal két török hadsereg vonta szoros ellenőrzés alá az addig autonóm Palesztinát és indított támadást a Sínai-félszigeten. A támadást a brit gyarmati csapatok soraikban teljesen egyiptomi feltöltésű kötelékekkel megállították. A török típusú iszlám-arab nacionalizmus Palesztina megszállásával negligálta magát az arabok szemében. A brit diplomácia komoly erőfeszítéseket tett egy a Török Birodalom elleni arab felkelés kirobbantására, többek között saját államot ígértek Huszein mekkai seriffnek és az araboknak. 35 Az arab nacionalizmus éle ekkor fordult végképp a törökök ellen, ami ahhoz vezetett, hogy Huszein június 5-én meghirdette a törökök elleni felkelést és függetlenné nyilvánította az arab népet. Az elkövetkező három évben az arabok hűséges szövetségesnek bizonyultak, így 1918 szeptemberében a britek már azt is megengedhették maguknak, hogy arab szövetségeseik vegyék be Damaszkuszt. Ez év október végén az Oszmán birodalom letette a fegyvert, és eltűnt a történelem süllyesztőjében. 36 Az arab államok I. világháború alatt tanúsított magatartása felemás képet kelt. Egyrészről az arab felkelés komoly szerepet játszott a törökök elleni harcban és arab csapatok 33 Legalábbis több arab gondolkodó, köztük al-afghani és al-huszri is ekként, azaz egyfajta keresztes hadjáratként aposztrofálta a nyugati befolyás megerősödését. 34 Bassam Tibi: Arab nationalism: p. 35 Az britek az ún. Huszein-McMahon levelezés keretében tettek erre ígéretet. 36 Goldschmidt: A Közel-Kelet történelme p. 14

15 vették be az elsősorban történelmi jelentősége folytán értékes Damszkuszt, másrészt az arabok nagy része talán az évszázados beidegződéseknek köszönhetően még mindig bízott annak a lehetőségében, hogy az arabok egyetlen, nagyarab államba tömörülnek és meglepő módon még mindig az Oszmán Birodalmat tartották erre egyedül képesnek. Érthető hát a csalódottságuk, melyet a Musztafa Kemál által meghirdetett az egyház szekularizálását és az állami hatalom megerősítését célzó reformok váltottak ki. Az új, nyugatiasodó Törökország helyett tehát egy másik platformot kellett találniuk céljaik elérésére. Az egyedüli, alkalmas személynek ekkoriban Huszein mekkai seriff tűnt, aki az egyetlen, a nyugatiak számára is szalonképes vezető volt Arábiában. 37 A sykes-picot egyezmény nyomán az angolszász-francia befolyás hamar teret nyert a térségben így a Népszövetség asszisztálásával gyarmati sorba kényszerített arabok kénytelenek voltak végleg leszámolni a nyugattal kapcsolatos ideáljaikkal. A világháború füstjéből kibontakozó új Közel-Keleti rend az arabok reményeivel ellentétben az iszlám visszaszorulását és a nyugat előretörését hozta. A sors fintora, hogy ezekben az arabok számára vészterhes időkben jöttek létre napjaink államainak alapjai, a nyugati hatalmak határegyezményei nyomán. A britek az egykor volt Mezopotámia területén a Szíriából ban a franciák által elűzött Huszein fia, Fejszál pálcája alatt létrehozták Irakot, mely brit mandátummá vált. A Földközi tenger partjainál megszállták Palesztínát és a két terület közötti Transzjordániát, emellett stratégiai 38 megfontolásból megszilárdították katonai és gazdasági befolyásukat Egyiptom felett. A franciák a szír területeken a brit mintához hasonló rendszerű államokat hoztak létre, Szíriát és elsősorban a maronita keresztényeknek kedvezve Libanont. A Brit Birodalom a Közel-Kelet előterének megszerzése után Ázsia belső részei felé tört előre ben brit tengerészgyalogosok szálltak partra Iránban és a kezdeti anarchia után az önmagát trónra emelő Rheza sahhal együttműködve szilárdították meg helyzetüket. Az as évekre a térség egyetlen többé-kevésbé független állama az ekkor még koldusszegény Szaúdi Királyság volt, melynek ura Hasszán ibn Szaúd nagyformátumú államférfinek bizonyult, és az arab törzsek egyesítése után hatalma alá vonta a mai Szaúd-Arábia területét, sőt expanziót kísérelt meg Irak és Jemen felé, ehhez azonban a brit érdekkel szemben még nem bizonyult elég erősnek Lewis: The Middle East p. 38 Palesztina megszállása elsősorban geostratégiai fekvése folytán volt fontos, így ugyanis a britek kelet felől ütközőzónát hozhattak létre Egyiptom és a Szuezi csatorna védelmére. 39 Lewis: The Middle East p. 15

16 A világháborút és az Oszmán Birodalom összeomlását tehát a Nyugat térnyerése követte, s csupán a térség három állama Törökország, Szaúd-Arábia és Irán maradt meg viszonylagosan függetlennek. A brit és francia megszállás bár gazdasági fellendülést hozott egyre jobban zavarta az arabokat, akik elárulva érezték magukat, hiszen a törökök helyét az övékétől markánsan eltérő kulturális hátterű nyugatiak vették át. A csalódottságot csak növelte, hogy a Népszövetséghez forduló arab vezetők panaszaikkal mindenütt süket fülekre találtak. Egyre sürgetőbben lépett fel az igény, hogy az arabok egységfrontba tömörülve képviseljék érdekeiket. II. 5. Az arab nacionalizmus és a pánarabizmus Ennél a kérdéskörnél fontos elidőznünk egy kicsit. Mi is volt az a pánarabizmus? Mi a különbség az iszlám és az arab nacionalizmus között? Az Oszmán Birodalom uralmának vége felé a Közel-Keletre is kezdtek eljutni azok az európai nacionalista eszmék, melyek a nemzetállamot tekintették alapvető államformának és hangsúlyozták a nemzetek jogát saját állam kialakítására. Az európai nacionalizmuson belül is több áramlat létezett és az elnyugatiasodás, vagy ahogy egyes történészek nevezik, a korai globalizálódás jegyében a világ többi részén a nemzeti öntudatra éledő népek ezen eszmeáramlatok más-más típusát vették át. Az arabok elsősorban a német politikai romantika nyomán alakították ki saját nacionalista eszmerendszerüket, s bár a későbbiekben történtek próbálkozások a nyugati liberális eszmerendszer meghonosítására 40 ezek sorra az adott államok politikai széthullásával végződtek. Hosszabb távon a német irány maradt a meghatározó, mely egy karizmatikus vezető által összefogott pánarab világ létrehozását célozta meg. Ennek köszönhető, hogy Nasszert Egyiptom későbbi elnökét nem a muszlimok imámjaként, hanem az arab Bismarck -ként tisztelték. A pánarab nacionalizmus szellemi atyját Száti al-huszrit gyakran illették az arab Herder vagy az arab Fichte jelzőkkel. 41 Felvetődhet a kérdés, miért a német minta vált meghatározóvá? Ennek elsősorban történelmi és sajátos kulturális okait látom. Kutatásaim során két fő motívumot véltem felfedezni, melyek nyomán a német politikai romantika meghonosodhatott az arab gondolkodásban és a pánarabizmus előfutárává válhatott: Az első motívum a vallási-történelmi hagyományokra vezethető vissza. Eszerint az arabok életében mindmáig a vallás játssza a legfontosabb szerepet, társadalom- és 40 Elsősorban a brit és francia mandátumterületeken, Egyiptomban, Szíriában és Irakban. 41 Bassam Tibi: Keresztes háborúk és a dzsihád p. 16

17 államszervező erőként formál jogot az élet minden területén. A vallás központi figurája Mohamed próféta, a mitikus hősök az őt követő tehetségesebb kalifák és hadvezérek mint Szaláh ad-dín. Az országokra szakadt nagyarab állam 42 szinte permanensen egy másik, idegen hatalom expanziójától szenved lényegtelen, hogy ezek törökök vagy európaiak, keresztények vagy épp muszlimok. Ezt a helyzetet színezi tovább az arabok vallástól hajtott vágya, hogy a Próféta visszatérése esetén minden jóra fordul és a hit diadalmaskodik. Nem nehéz ebbe a helyzetbe beleképzelni a német politikai romantika eszmerendszerét, mely egy karizmatikus vezető pálcája alatt reméli egyesíteni a széttöredezett német nemzetet. 43 A másik motívumot az adja, hogy a német és arab népben egyaránt kialakult egyfajta faji sovinizmus. A német népnél ismerjük ennek eredetét. De vajon mi váltotta ki ugyanezt az arabokban, akiknek hite szerint mindenki, aki az egy igaz hit útját járja egy közösséget ummát alkot és mint ilyen, egyenlő? Itt kell különbséget tennünk a pánarabizmus és a pániszlamizmus között. Az iszlám hit több évszázada tartó előretörése ugyanis korábban elképzelhetetlen identitásproblémákat vetett fel az araboknál. Lassan, az iszlám ázsiai és afrikai előretörésének köszönhetően az arabok kisebbségbe kerültek a többi nem arab iszlámhívővel szemben. Ez elkerülhetetlen ideológiai válsághoz vezetett, melyet az arab jelleg és arab szellemi dominancia hangsúlyozásával véltek feloldani. Ez a több száz éves folyamat, mely napjainkban is tart, erősítette meg az arabokban az összetartozás érzését és eredményezte azt a hangsúly eltolódást, mely a pániszlamista eszméből a pánarabizmusba vezetett át. A korábban a más vallásokkal szemben és főleg a keresztények ellen folytatott harcban kialakult pániszlamista eszme után szükség volt egy olyan önigazoló ideológia létrehozására, mely az arabokat megkülönbözette a megszálló törököktől csakúgy, mint a síita perzsáktól. Ez az ideológia lett a pánarabizmus, mely kihangsúlyozza az arab jelleget az iszlám közösségen belül. Az ideológia fő kidolgozója az korábban már említett al-huszri volt. 44 Az arab nacionalizmus abban különbözik a pánarabizmus eszméjétől, hogy feljogosítja a népeket saját államuk megszervezésére. Nem nehéz felfedeznünk az európai hatásokat, hiszen a nemzetállamiságnak az arab világban nincsenek gyökerei. Ha politikai eszközrendszerként vizsgáljuk, akkor az arab nacionalizmusra jellemző, hogy eszközként szolgál karizmatikus vezetők és uralkodók kezében a későbbiekben ilyen volt Nasszer vagy 42 Az arabok túlnyomó részénél ma is tetten érhető egyfajta romantikus sóvárgás a Nagyarab állam iránt. Az, hogy a politikai realitás mást mutat, egy cseppet sem zavarja az arab közembert. 43 Bassam Tibi: Arab nationalism p. 44 Letöltés:

18 Husszein jordán király az államiság és függetlenség hangsúlyozására és ezen túl az államon belüli dominancia kiépítésére, míg a pánarabizmus az erős arab államok vezetői számára jelent ideológiai-politikai eszközt az expanzióra. 18

19 III. A pánarabizmus korai évei III. 1. Az arab függetlenségi törekvések és sikerek A térségben a 19. század utolsó évtizede óta ható jelenségek és a politikai-gazdasági helyzet megértése nélkülözhetetlen az arab politikai törekvések gyökereinek megértéséhez. Az I. világháború után szövetségeseik által elárult araboknak rá kellett jönniük, hogy az európai érdekek által mozgatott Népszövetség képtelen kielégíteni az igényeiket. A Nyugat katonai és gazdasági fölénye elsöprő volt, míg a hajdan erős Törökország eltávolodott az iszlámtól és nyugatbarát politizálásba kezdett, így nem lehetett rá számítani. A politikailag leginkább stabil arab állam Szaúd-Arábia a jemeni kaland (1934) során bebizonyította, hogy egyelőre nem elég erős ahhoz, hogy szembeszálljon a brit érdekekkel. 45 Az arabokat, akiket határok osztották meg, csak egyféleképp lehetett egyesíteni, mégpedig a vallással. Az umma, az iszlám hívők közössége bizonyult olyan alapnak, melyre felépülhetett az iszlám ellenállás. 46 A nyugatiakkal szemben különösen könnyű dolga volt az imámoknak, hiszen a nyomorgó tömeg haragját nem volt nehéz az elnyomó hitetlenek ellen szítani. A harmincas évek közepére begyűrűző gazdasági konjunktúra jórészt Indiára és Francia Nyugat-Afrikára korlátozódott. A Közel-Kelet mindebből szintes semmit sem érzett. A gazdasági bajokat csak tetézte a hallgatólagos brit támogatás mellett folyó zsidó betelepülés Palesztinába, mely általános arab nemtetszést váltott ki. 47 Az arab tömegek vezetői azonban nem voltak vakok. Pontosan tudták, hogy erőfeszítéseik egyedül kevésnek bizonyulnak majd a britek és a franciák ellen, ezért minden erejükkel egy olyan megbízható szövetséges után kutattak, aki képes a brit-francia szövetséghez hasonló erőt mutatni. Nem csoda hát, hogy a II. világháború kirobbanása után, 1940-ben felvették a kapcsolatot a németekkel. A két nép közt tátongó kulturális szakadék ellenére az arab követeket szívélyesen fogadták Németországban, s bár konkrétumokban nem egyeztek meg, a németek biztosították őket ügyük támogatásáról annál is inkább, mivel a német stratégák nagy figyelmet szenteltek a Közel-Kelet geostratégiai jelentőségének. 48 Az arabok kétkulacsos külpolitikára jellemző, hogy mialatt a berlini arab attasé arra kérte a Letöltés időpontja: N. Rózsa Erzsébet: Nemzeti Identitás és külpolitika a Közel-Keleten és Kelet-Ázsiában. Teleki László Alapítvány, Budapest, p. 47 Goldschmidt: A Közel-Kelet története p. 48 Lewis: The Middle East p. 19

20 nácikat, hogy bombázzák le Tel-Avivot, már javában zajlott az önkéntesekből álló, ún. Arab Légió felkészítése, mely a szövetségesek oldalán harcolta végig a háborút. 49 A világháború lezárulása utáni helyzetben főként Kelet-Európa elvesztése után a szövetségeseknek egyre fontosabbá vált a Közel-Kelet, legalább annyira kőolajtartalékai, mint az egyre terjeszkedő Szovjetunióval szembeni geostratégiai jelentősége folytán. Az arab lobbi mindezzel pontosan tisztában volt és kijátszotta az utolsó fegyvert, a kommunista kártyát. Bár az akkoriban fénykorát élő arab nacionalizmusra nem hatott számottevően a szovjet ideológia 50, az angolszász hatalmak mégis megrettentek a térség destabilizálódásának lehetőségétől, így a stratégiai pontok Irakba, Iránba és a Szuezhez brit csapatok települtek biztosítása után a Közel-Kelet államai elnyerhették várva-várt függetlenségüket. Nem kevésbé súlyos érv volt a térség pacifikálása mellett, hogy a háború során teljesen kimerült gyarmattartó hatalmak képtelenek voltak tovább finanszírozni a megszállás költségeit. A meggyengült Franciaország kiürítette Szíriát és Libanont, a britek pedig feladták Transzjordániát 51 és néhány bár jelentős méretű - helyőrség kivételével Egyiptomot. 52 Az arab egységpolitika sikert aratott. A türelmes diplomácia erőfeszítései beértek, de igazolást nyert az is, hogy az araboknak egységesen kell fellépni ha sikert akarnak elérni. A jórészt a szaúdi és egyiptomi diplomácia által elért sikerek betetőzése az Arab Államok Ligájának megalapítása volt, amelyre március 22-én került sor Kairóban, az ekkora már többé-kevésbé de facto is függetlenné vált Egyiptomban. 53 Végre létrejött az a pánarab platform, amiről az arabok az Abbászida Kalifátus óta álmodoztak. III. 2. Az Arab Liga megalakulásának körülményei A világháború végén sorra függetlenné váló arab államok szinte létrejöttük pillanatában szembesültek a rájuk zúduló problémákkal. A gazdasági szerkezet asszimetritása, az instabil pénzügyi rendszer, az európai hatások által eltorzított arab kultúra és a legégetőbb probléma, a Zsidó Állam létrejöttének veszélye. Nyilvánvaló volt, hogy szükség van egy egységplatform létrehozására. De mit szólna ehhez a világ? 49 Lewis: The Middle East p. 50 A szovjet forradalmi eszmék az I. világháború után komoly szimpátiát váltottak ki az arabokban, de a Szovjetúnió eljátszotta a lehetőségét, miután folyamán több közép-ázsiai, iszlám hitű államot olvasztott magába. A történtek után már az arabok is fenyegetésnek vélték a szovjet ideológiai alapú terjeszkedést. 51 Illetve kiegyeztek annak az egyébként általuk felkért uralkodójával, Abdullahhal, Fejszál testvérével. Ennek köszönhetően Transzjordánia a világháború során a britek hű szövetségesének bizonyult. 52 JPD Dunbabin: The post imperial ages p. 53 Hivatalosan Egyiptom 1922-ben nyerte el függetlenségét, de a Brit Expedíciós Erők jelenléte miatt a világháború végéig mindez csupán jogi fogalom maradt. 20

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

AZ ISZLÁM ÁLLAM. Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu

AZ ISZLÁM ÁLLAM. Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu AZ ISZLÁM ÁLLAM Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu Az iszlám állam 2003-2011 iraki háború Ellenállás 2003-tól különböző csoportok/milíciák Paul Bremer Baásztalanítás programja Szunnita és

Részletesebben

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Szigetvári Tamás: Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten 1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Az elmúlt évtizedekben a régió rendelkezett a legmagasabb népességnövekedési

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13 Magyar-arab kapcsolatok Kovács Viktória Bernadett 13 J. NAGY LÁSZLÓ (2006): Magyarország és az arab térség: kapcsolatok, vélemények, álláspontok, 1947-1975. JATEPress, Szeged. 159 p. Nem is gondolnánk,

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása

felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása REZÜMÉK AZ ISZLÁM FORRADALOM A radikális politikai iszlám felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása következtében

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1 A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

A végzetes egyetértés

A végzetes egyetértés A végzetes egyetértés Szuezi-válság és az Ikerkonfliktus - CZÉH TAMÁS; Bevezető Okozhat-e egy pillangó szárnycsapása Brazíliában tornádót Texasban? Edward Lorenz Bár furcsának tűnhet gondolatindító kérdésem

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * 302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,

Részletesebben

"וילכו שניהם יחדיו" )בראשית, כב,ו(

וילכו שניהם יחדיו )בראשית, כב,ו( "וילכו שניהם יחדיו" )בראשית, כב,ו( A ZSIDÓ - ARAB KOEGZISZTENCIA KULTÚRASZOCIOLÓGIAI ÉS VALLÁSTÖRTÉNETI DIMENZIÓI Doktori értekezés TÉZISEK Doktori értekezésem elsődleges célja annak a tudományos szakirodalomnak

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

MS-4115 borito_2011.qxd 2011.11.10. 17:14 Page 1 9 7 8 9 6 3 6 9 7 5 3 2 6 MS-4115U

MS-4115 borito_2011.qxd 2011.11.10. 17:14 Page 1 9 7 8 9 6 3 6 9 7 5 3 2 6 MS-4115U 9 7896 36 975326 MS-4115U Tartalomjegyzék Az emberiség szétrajzása és a legfontosabb õsemberlelõhelyek... 2 A földmûvelés és az állattartás kezdetei... 3 Európa az õskorban... 3 A Kárpát-medence

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Az izraeli palesztin viszony újabb fejleményei, az Obama-beszéd kihatásai I.

Az izraeli palesztin viszony újabb fejleményei, az Obama-beszéd kihatásai I. BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Gazdik Gyula Az izraeli palesztin viszony újabb fejleményei, az Obama-beszéd kihatásai I. A tanulmány elsõ része 2010. október elejétõl, az amerikai részvétellel zajló izraeli palesztin

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

közötti távolság fölött feszül. Az események azonban inkább olyanok, mint egy perzsaszőnyeg ezernyi színpompás cérnaszál, amelyeket bonyolult

közötti távolság fölött feszül. Az események azonban inkább olyanok, mint egy perzsaszőnyeg ezernyi színpompás cérnaszál, amelyeket bonyolult NÉHÁNY SZÓ A SZERZŐTŐL Az idő egy folyamatos valóság fonál, ami a születés és a halál közötti távolság fölött feszül. Az események azonban inkább olyanok, mint egy perzsaszőnyeg ezernyi színpompás cérnaszál,

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig.

Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig. SZABÓ BÉLA VIETNAM HÁBORÚI WARS IN VIETNAM Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig. In this article I present wars in Vietnam shortly, at

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása

TÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása PRÓBAÉRTTSÉGI 2004.május TÖRTÉNLM MLT SZINT Írásbeli feladatsor megoldása Általános szaktanári útmutató a történelem írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció

Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció Bevezetés Térségünkben a nemzeti eszméket a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió sem volt képes kiirtani. A kommunizmus hosszú évtizedei után térségünkben vajon

Részletesebben

Slovenská komisia Dejepisnej olympiády

Slovenská komisia Dejepisnej olympiády Slovenská komisia Dejepisnej olympiády Okresné kolo Dejepisnej olympiády pre ZŠ a 8-ročné gymnáziá 8. ročník, školský rok 2015/16 Testové úlohy pre kategóriu E (7. ročník ZŠ a 2. ročník OG) Megjegyzés:

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése

Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése Manuel Mireanu Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése Háttérelemzés Sorozat Tanulmány Az Athena Intézet összes kutatása ingyenesen letölthető az Intézet honlapjáról. Az ezen tanulmánnyal

Részletesebben

Előzmény 1-4. osztályos nem rendszerezett történelmi ismeretek. Értékelés Folyamatos szóbeli feleltetés és rendszeres témazáró dolgozatok.

Előzmény 1-4. osztályos nem rendszerezett történelmi ismeretek. Értékelés Folyamatos szóbeli feleltetés és rendszeres témazáró dolgozatok. A történelem /mint múltismeret/ - az Ember és társadalom mûveltségi terület részeként - az egyik legfontosabb alapja a nemzeti és európai azonosságtudatnak. Ugyanakkor az is kitûnik belõle, hogy a népek

Részletesebben

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet.

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet. Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, 2.4.3. A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i.e. 500 k.:

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK DIPLOMÁCIAI FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2009

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK DIPLOMÁCIAI FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2009 KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK DIPLOMÁCIAI FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2009 1. Jellemezze a hidegháborús nemzetközi rendszert a szuezi válság alatt! - Ismertesse a szuezi válság nemzetközi körülményeit,

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel)

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel) TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK Kódszám Megnevezés Méret 1314 Európai Unió 160 x 115 Z 055 Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel) 100 x 70 6 145 Ft MT1 Az ókori keleti birodalmak MT2 Az ókori Görögország

Részletesebben

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1.

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. Bevezetés: a hagyományos családmodell megváltozásának folyamata

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Kovács János vezető elemző Talán úgy definiálhatnánk megfelelő módon az európai identitás fogalmát, hogy az nem

Részletesebben

A HAZA ÉS HALADÁS GONDOLATÁNAK INTEGRÁLÁSÁÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM WEKERLE SÁNDOR ÉLETMŐVÉBEN. Zsugyel János PhD

A HAZA ÉS HALADÁS GONDOLATÁNAK INTEGRÁLÁSÁÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM WEKERLE SÁNDOR ÉLETMŐVÉBEN. Zsugyel János PhD A HAZA ÉS HALADÁS GONDOLATÁNAK INTEGRÁLÁSÁÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM WEKERLE SÁNDOR ÉLETMŐVÉBEN Zsugyel János PhD Bevezetı gondolatok Wekerle Sándor joggal kérhetne helyet a Guinness rekordok könyvében: Magyarország

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

Szentföldi anziksz. Egy megoldatlan probléma a Közel-Keleten

Szentföldi anziksz. Egy megoldatlan probléma a Közel-Keleten Szentföldi anziksz Egy megoldatlan probléma a Közel-Keleten Izrael-zsidóság Zsidóság: kötelességekkel teli élet 1) Tanulás 2) Élet 3) Étel 4) Ruházat 5) Üzlet 6) Család és szexualitás 7) Spiritualitás

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

Ónody György AZ ISZLÁM RENESZÁNSZA

Ónody György AZ ISZLÁM RENESZÁNSZA Ónody György AZ ISZLÁM RENESZÁNSZA A világ ma az iszlám reneszánszáról beszél.* Ez a megfogalmazás természetesen nem egészen pontos. Nem az iszlám született ugyanis újjá, nem is porolták le, nem is frissítették

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS?

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Több mint 25 éves hívő életem során számtalanszor találkoztam a címben megfogalmazott kifejezéssel. Először persze nem tudtam, hogy mi is állhat mindennek

Részletesebben

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Tisztelt Ünneplő Közösség! Különös súlya van annak, hogy most a honvédelem rendszerének és benne a honvédtisztképzésnek a megújításakor újra gróf Zrínyi

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ

Részletesebben