(szerk.), Akik az igazságra oktattak sokakat... A 65 éves Rózsa Huba köszöntése (Budapest 2005)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "(szerk.), Akik az igazságra oktattak sokakat... A 65 éves Rózsa Huba köszöntése (Budapest 2005) 364-372."

Átírás

1 Bevezetés az Ószövetségi Szentírásba Jegyzet a Győri Hittudományi Főiskola Katekéta-Lelkipásztori Munkatárs Szak hallgatói számára Kézirat gyanánt közreadja dr. Martos Levente Balázs BEVEZETŐ A teológiai tudományok sorában bizonyos értelemben kitüntetett hely illeti meg a szentírástudományt, amelynek célja, hogy az Isten írott üzenetét, amelyet a Szentírás tartalmaz, megértse és értelmezze. A Szentírástudomány tárgykörébe tartozik tehát mindaz, amit a Szentírás tartalmaz, vagy amit a Szentírás megértéséhez tudnunk kell. A hittanárképzés keretében is szükséges a Szentírástudomány, hiszen a hittanár működése közben gyakran fog a Szentírásról beszélni, máskor csak felhasználja a Szentírás egyes történeteit (pl. egy bűnbánati liturgián). Távolabbról a Szentírástudománnyal való ismerkedés a szilárdabb hit iskolája, hiszen általa a dogmatikai kijelentések kinyilatkoztatásbeli alapja nemegyszer jobban megvilágosodik. Mindezt úgy lehetne összefoglalni, hogy azért tanuljuk a Szentírástudományt, hogy gyermekek és szükség esetén felnőttek előtt a helyzetnek megfelelő alapossággal és hozzáértéssel tudjunk megnyilatkozni a Szentírást, illetve a hitünket illető kérdésekben. A Szentírástudomány tudományos eszközökkel közelíti meg a Szentírást. Célja nem egyszerűen az, hogy a Szentírás egzisztenciális mondanivalóját kiemelje. Amennyiben azonban Isten szava mindig a konkrét történelmi személyekhez szólt az idők folyamán, az is igaz, hogy a Szentírás órákon azzal a szöveggel van dolgunk, amely sok-sok ember életét átalakította. A hitoktató vagy lelkipásztori kisegítő akkor fog hitelesen beszélni a Szentírásról, ha azt a személyes életében is tiszteli, szereti és használja mint Isten személyesen neki szóló üzenetét. A szentírástudomány hagyományosan megkülönbözteti az ó- és újszövetségi bevezetőt, illetve az ó- és újszövetségi exegézist. Míg a bevezető a Szentírás egészét vagy a Szentírás valamely könyvének egészét illető kérdésekkel foglalkozik, addig az exegézis (magyarázat) a szöveg minden szintjén minden problémára kiterjedő magyarázat készítésén fáradozik. A bevezető tehát a bibliai szöveg első megközelítése, amely a szöveg megértéséhez szükséges alapvető kérdéseket tárgyalja. Az exegézis pedig a kívánt elmélyülést, adott esetben értelmezést szolgálja. A hittanárképzés keretében általában a bevezetés szintjén maradunk, míg egyes esetekben magyarázó megjegyzéseket fűzünk majd a Biblia kulcsszövegeihez. A Biblia két fő része az Ó- és az Újszövetség. Bár az Újszövetség világa időben, kulturálisan és látszólag gondolatvilágát tekintve is közelebb áll a jelen kor keresztényeihez, mégis fontos, hogy alapos ismereteket szerezzenek az Ószövetségről is. Az Ószövetség világának ismerete nélkül ugyanis érthetetlen lenne az Újszövetség, amelyben újra meg újra az előbbinek idézeteivel, gondolataival találkozunk, néha változatlan formában, néha viszont éppen meghaladottan, mint az összehasonlítás tárgyával. Az Ószövetség tanulmányozása az Ókori Kelet évezredes bölcsességébe is bevezet. Benne nemcsak a kinyilatkoztatás első állomását tisztelhetjük, hanem az emberi istenkeresés és eszmélkedés hiteles dokumentumát is. A Szentírás helyes megértése és értelmezése mindig is foglalkoztatta a vallásos embereket. Érdekes dokumentuma ennek Erdőssy Sylvester János bevezetője, amelyet az első nyomtatott magyar Újszövetség (Sárvár 1541) előszavában tett közzé. A szöveg szerint a Szentírást jelképesen kell érteni, ami a magyar népköltészetben járatos ember számára Sylvester szerint nem idegen: 1

2 Az illen (jelképes) beszídvel tele az Szentírás, mellhez hozzá kell szokni annak, azki azt olvassa. Könnyű kediglen hozzászokni a mi nípünknek, mert nem idegen ennek az illen beszídnek neme. Íl illen beszídvel naponként való szólásban. Íl ínekekben, kiváltkíppen az virágínekekben, melyekben csudálhatja minden níp az magyar nípnek elmíjínek éles voltát az lelísben mely nem egyéb, hanem magyar poézis. (in Nemeskürty István [szerk.], Magyar Bibliafordítások Hunyadi János Korától Pázmány Péter Századáig [Budapest, 1990] 7.) 1. Általános ismeretek a Bibliáról A szentírás azon könyvek gyűjteménye, amelyeket az Anyaszentegyház Istentől sugalmazottnak ismer el. Ebben a meghatározásban már megfigyelhető nemcsak a Biblia összetett mivolta, hanem az a szerep is, amelyet a hívő közösség, a Biblia esetében a Katolikus Anyaszentegyház, a szent könyv létrejöttében és megértésében játszik. A Biblia az Egyház könyve, mert eredendően neki szól Isten üzenete. Természetesen nem felejthetjük el, hogy az Ószövetség könyvei először a zsidóság szent könyvei voltak, és máig is azok maradtak. Az Ószövetség Istene Jézus Krisztus Istene is, a két szövetség kapcsolatát nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A szent közösség és a szent könyv összefüggését természetesen más vallásokban is megfigyelhetjük. A Biblia neve görög eredetű. A görög biblion, könyv szó többes számú alakja, amely a latin nyelv közvetítésével került a magyarba. A szentírás elnevezés is bibliai eredetű, az írások alakban (vö. pl. Dán 9,2; Ján 5,39; ApCsel 17,2). A Szentírás két fő része az Ó- és az Újszövetség. Jer 31,31 szól arról, hogy Isten új és örök szövetséget kínál népének, és ezt a szóhasználatot veszi át Jézus is az utolsó vacsorán. Az Ószövetséghez a katolikus bibliakiadásokban 46, az Újszövetséghez 27 könyv tartozik. A zsidóság az Ószövetséget (számukra a Szentírást) három részre osztotta: a Tórára (tórá), a Prófétákra (nebiím) és az Írásokra (ketubím). Ez a hagyomány a Tóra elsődleges szerepét erősíti meg, mert a prófétákat a Tóra magyarázatának, az írásokat a Tóra feletti elmélkedésnek tekinti. A Tóra különleges helyzetét és jelentőségét főszereplőjének, Mózesnek köszönheti, aki színrőlszínre beszélt Istennel, ezért az ő jelenlétének és akaratának kivételes tanúja (vö.: MTörv 34,10). A keresztény beosztás párhuzamosan kezeli az Ó- és az Újszövetséget, hiszen mindkettőben történeti, tanító és prófétai könyveket különböztet meg. Már a Szeptuaginta, az Ószövetség ún. Hetvenes görög fordítása bevezette ezt a felosztást, amennyiben a zsidó vagy héber kánonhoz képest felcserélte az Írásokat és a Prófétákat. Az Újszövetség beosztása valószínűleg az első keresztények számára ismerős görög gondolkodásmódot követte, amennyiben az evangéliumokat és az Apostolok cselekedeteit a későbbi történéseket megalapozó ősi történésnek, a leveleket mindenkihez szóló tanításnak, a Jelenések könyvét pedig prófétai könyvnek tekintette. Az egyes könyveken belüli tájékozódást fejezetekre és versekre osztásuk segíti. Ennek a szokásnak ősét is megtaláljuk a zsidó liturgiában, ahol a Tórát a zsidó liturgia 54 olvasási hetének megfelelően 54 részre osztották. A számunkra ismerős beosztást 1200 körül Stephan Langton (professzor Párizsban, majd canterbury érsek) készítette el, amelyet később a héber kiadások is átvettek. A versek beosztása csak 1600 körül szilárdult meg. Ha rádöbbenünk a fejezetek és versek beosztásának esetlegességére, akkor rájövünk arra is, hogy az egyes szövegeket adott esetben másként összekapcsolva vagy elválasztva más és más értelmet is nyerhetünk. 2. A könyvek kánonja 1 Vajon mióta tudjuk, hogy mely könyvek tartoznak a Szentíráshoz és melyek nem? Erre a kérdésre a Szentírás kánontörténetét elemezve adhatunk választ. A görög kanón illetve héber kaneh szó jelentése nádszál; átvitt értelemben példa, szabály, mérce. A szentírási kánon elsődleges értelemben a Szentíráshoz tartozó könyvek listája. Ha azonban valaki megállapította, hogy mely könyvek tartoznak a Szentíráshoz, akkor természetesen nemcsak egy könyv tartalomjegyzékét állította össze, hanem azt is kifejezte, hogy ő miben hisz, és milyen hitet 1 Erre a témára vonatkozóan lásd SZÉKELY J., Az ószövetségi kánon története, FODOR Gy., TARJÁNYI B. (szerk.), Akik az igazságra oktattak sokakat... A 65 éves Rózsa Huba köszöntése (Budapest 2005)

3 kíván továbbadni. A kánon tehát kifejezi a közösség hitét, de egyben a közösség hitének a jövőre nézve kötelező alapja is. Az ószövetségi kánon kialakulása hosszú folyamat. A héber könyvek hármas csoportosítása valószínűleg betekintést enged a kánon megszilárdulásának folyamatába is. Először, a Kr.e. V-IV. században, a Tóra összeállítása szilárdult meg, a Kr.e. III. században a Prófétáké, végül a Kr.e. II- I. században az Írások csoportja alakult ki. A folyamat azonban ezzel nem zárult le, a kánon még nem szilárdult meg véglegesen. A korabeli ( korai ) zsidóság nem rögzítette minden kétséget kizáróan, hogy mely könyveket milyen fokú tisztelet illet meg. A zsidóság a Kr.e. I-II. században és a Kr.u. I. század nagyobbik részében még természetesnek tartotta a különböző hagyományok egymás mellett élését. A történelem eseményei azonban, mint a kereszténység elterjedése és Jeruzsálem lerombolása Kr.u. 70-ben, a határvonalak élesebb meghúzását követelték. A korabeli zsidóság szent könyveiről végül is két, egymástól eltérő kánon maradt fenn. A Kr.u. I. és II. század fordulóján szilárdult meg a könyvek héber nyelvű kánonja, amely többnyire a palesztinai zsidóság felfogását tükrözi. Ezt a kánont a későbbi maszoréta szövegekből ismerjük. Az Egyiptomban élő, a Kr.e. 3. századtól fogva egyre határozottabban görög nyelven kommunikáló zsidóság körében azonban több könyvet tartottak tiszteletben, s többet őriztek meg a kánonjukban. Ezeket a többlet-könyveket görög nyelven, s velük a második, görög kánont a már említett Szeptuaginta őrzi. Ebben hét teljesen új könyvet találunk, valamint hármat hosszabb, görög nyelvű kiegészítésekkel (Tóbiás; Judit; 1-2 Makkabeusok; Bölcsesség; Jézus Sirák fia; Báruk; valamint Ezdrás, Eszter és Dániel kiegészítései.) Ettől fogva tehát két kánon létezett az ószövetségi iratokra vonatkozóan: a héber és a görög. Az előbbihez tartozó könyveket szokás protokanonikusnak, az utóbbihoz tarozókat deuterokanonikusnak is nevezni. Mivel a kereszténység jelentősebb része ebben a korban a görög iratokat használta, a hosszabb, görög kánont fogadta el érvényesnek. A kereszténység ugyanakkor nem az összes görögül keletkezett könyvet vette át, kimaradt a görögben 3-4 Ezdrásnak nevezett szöveg. A kereszténység körében akkor támadt megoszlás, amikor a reformáció az Írás eredeti formáját kutatva visszautasította a görögül keletkezett iratokat, és visszatért a héber kánon könyveihez. Ezzel ellentétben a trienti zsinat 1546-ban határozta meg véglegesen a sugalmazott könyvek kánonját, amelyben megerősítette a görög kánon előbb említett könyveinek tekintélyét. A könyvek kánonjának kialakulásával párhuzamos folyamat, hogy a kánonba bizonyos könyvek nem kerülnek be. A kánoni igénnyel keletkezett, de a kánonba fel nem vett könyveket apokrifeknek nevezzük (görög szó, jelentése: rejtett; apokrüptó elrejteni). Mind az Ó- mind az Újszövetség korából ismerünk apokrifeket, pl.: Manassze imája; Ezdrás 3-4; 12 pátriárka testamentuma; Hénoch. Bár ezek nem sugalmazott könyvek, történelmileg néha nagyon érdekes adatokat tartalmaznak. A reformáció óta a deuterokanonikus könyveket a protestáns felekezetek tagjai apokrif iratoknak tartják. 3. A sugalmazás Sugalmazás nélkül nincs Szentírás. A sugalmazás ténye a szentírástudomány elengedhetetlen alapfeltételezése. A sugalmazás hogyanjának közelebbi meghatározása azonban a dogmatika tárgykörébe tartozik. A sugalmazás jelentésének tisztázását a mindennapos hitoktatói gyakorlat is megköveteli, hiszen a gyermekek tapasztalatának vagy tudásának ellentmondó állításokat a Szentírásban is meg kell magyarázni. Ilyen pl. a teremtés hogyanja, Jónás történetének csodás elemei vagy a Bálámról és szamaráról szóló történet. A Szentírás sugalmazottságát a II. Vatikáni Zsinat Dei Verbum kezdetű dogmatikai konstitúciójának pontja tárgyalja. 2 A 11. pontban a következőket olvassuk: 2 XVI. BENEDEK PÁPA, Verbum Domini kezdetű apostoli buzdítása (Pápai megnyilatkozások 47; Budapest 2011) 19. pontjában a sugalmazásról szólva megismétli az itt is idézett kulcsmondatot, valamint arra hívja a teológusokat, hogy reflektálva a szentírás sugalmazott mivoltának jelentőségére, haladjanak előbbre a sugalmazott igazság jellegének pontosabb megértésében. 3

4 Mindazt, amit a sugalmazott szerzők, vagyis a szentírók állítanak, a Szentlélek állításának kell tartani. Ezért hinnünk kell, hogy a Szentírás könyvei biztosan, hűségesen és tévedés nélkül tanítják azt az igazságot, amelyet Isten a mi üdvösségünkre le akart íratni a Szent Iratokban. A Szentírásnak tehát két szerzője van: Isten és ember. Isten nem mond le az ember képességeiről, nyelvéről, kulturális ismereteiről. Amikor a szerzőt írásra indítja, akkor felhasználja az ő ismereteit, világképét, Istenről, emberről, világról alkotott elképzeléseit. A szent szerző mára esetleg meghaladott elképzelésein keresztül Isten az ő örök igazságából mond el valamit. A Szentírás nem biológiai, történeti, természettudományos igazságot akar tanítani, hanem Isten üdvözítő igazságát tartalmazza. Az üdvözítő igazságnak természetesen mindig van valamilyen természetes alapja. A Szentírástudomány feladata, hogy a Tanítóhivatallal együtt meghatározza, mi az üdvözítő, és ezért maradandó igazság a Szentírásban. A Szentírás jelenlegi, kanonizált formájában sugalmazott. Ha azt állítjuk, hogy egyes részek később keletkeztek vagy nem a hagyomány által szerzőnek tartott személytől származnak, azzal nem tagadjuk, hogy a könyv szövege sugalmazott. Ahogyan Isten elfogadja, hogy az egyes hívők hite alakuljon és tökéletesedjen, úgy elfogadta és a Szentírás keletkezésekor felhasználta azt is, hogy a választott nép hite alakult, fejlődött. A kialakulás folyamatának feltárása ugyanakkor segíti a könyv teljes és pontos megértését. Ellenőrizze a következő fogalmak ismeretét! Szentírás; kánon; protokanonikus, deuterokanonikus, apokrif. AZ ÓSZÖVETSÉG SZÖVEGTÖRTÉNETE 1. Az Ószövetség nyelvei Az Ószövetség könyveinek döntő többsége héberül keletkezett. Arámul keletkezett Ezd 4,7-6,18 valamint Dán 2,4-7,28. Görögül maradtak fenn a deuterokanonikus könyvek, bár érezhető a nyelvezetükön, hogy többségük csak héber vagy arám eredetinek a fordítása. A héber és az arám semita nyelv, a görög ezzel szemben indoeurópai. A semita elnevezés a Ter 10,21kk-re megy vissza, és a kelet-ázsiai népek nyelveit jelöli. Dél-semitának nevezzük az arabot és az etiópot, észak-nyugati semita a héber, föníciai és az arám nyelv dialektusaival együtt (szír, palesztinai), észak-keleti semita az akkád nyelv, amelyet történelmi okokból asszír és babilóniai nyelvre bontunk. A nyelvi rokonságot és általában a nyelvi jellemzőket a tágabb, kulturális összefüggések miatt mindig érdemes figyelembe venni. A nyelvi rokonság kulturális rokonságot is takar. A héber írás betűírás (alfabetikus), nem képírás vagy szótagírás. Magánhangzók nélkül írtak, ezt a nyelv zárt struktúrája tette lehetővé. A magánhangzók jelölésére Palesztinában, ill. Babilonban különböző rendszerek alakultak ki a Kr. utáni századokban. Egy-egy nyelvvel mindig együtt jár egy gondolkodásmód, amely néha lefordíthatatlan. Néhány szó jó példa lehet erre. A héber midbar szó jelentése sivatag. A szó ugyanakkor a dbr gyökre épül, amelynek az alapjelentése a beszéd. Eszerint a sivatag a héber gondolkodásmódban a szó helye. Ezért kell a Kiv 3,18 szerint Izraelnek a sivatagba vonulnia, hogy ott Istennek áldozzon, és ezért hallja meg Mózes éppen a pusztában az Isten nevét. Hasonlóképpen a héber jam szó jelentése tenger, ugyanakkor "jam" ősi kánaáni istenség is. Aki győzelmet arat a tenger felett, az legyőzi az istenséget is. A Kiv 15,4 szerint a fáraó hadai a tengerben vesznek el, azaz az ellenség az ellenség szorításában pusztul el. Baál egyszerre jelent urat, férjet, illetve szintén egy kánaánita istenséget. Óz 2,15 szerint a házasságtörő asszony más urat, más baált keres. Ezzel nemcsak házasságtörést követ el, hanem egy másik istenhez csatlakozik, tehát a bálványimádást is jelképezi. A kábód szó jelentése szerint súlyosság és dicsőség is. Amikor az Úr dicsősége beborítja vagy elhagyja a templomot, az szinte érezhetően veszít a súlyából (vö.: Óz 10,5; ennek ellentéte, ha valami vagy valaki olyan, mint a pelyva; vö.: Zsolt 1.) A héber nefes jelentése gége, nyak, innen átvitt értelemben 4

5 lélek. Jón 2,6 szerint a vizek már az imádkozó torkáig érnek, és ezért életét fenyegetik, mert a lélegzet és a lélek is elfogy belőle. Ide kell még sorolnunk azt a jelenséget, hogy az elbeszélések szereplői beszédes neveket viselnek - Ráhel nevének jelentése bárányka; Izsáké nevetés; Ábrahámé a sokaság atyja, Mózesé vízből kihúzott ember (igaz, ez egyiptomi eredetű). A bibliai nyelvekkel való foglalkozás nemcsak a szöveg fordítását, jobb megértését, hanem történeti elhelyezését is segíti. A héber nyelv fejlődését megismerve az egyes szövegek keletkezési idejét, egyes esetekben keletkezési helyét is könnyebben tudjuk meghatározni. Az Ószövetség szókincse kb szó; ebből 2000 hapax legomenon, tehát csak egyszer fordul elő. Ezeknek a szavaknak a jelentését a szövegkörnyezeten kívül a rokon nyelvek kutatása segíti. A héberrel nagyon szoros rokonságban áll az arám. Azonosak a betűk, de a nyelvtani alapok is. Hogyan kerültek arám szövegek a Bibliába? A Kr.e. V. századtól kezdve a zsidóság java része olyan környezetben élt, amelyben az arám volt a hivatalos nyelv. Ezért a később keletkezett könyvekben, Jónás könyvében, egyes zsoltárokban, Eszter könyvében, a Krónikák könyveiben sok aramizmus található. A szerzők héberül írtak, de egyes esetekben arámul gondolkodtak vagy arám szavakat is használtak. Az arám nyelv bőségesen kínál szövegtanúkat: a birodalmi arám volt a hivatalok nyelve; arámul keletkeztek a targumok (ld. alább); arám a Talmudnak, a Krisztus utáni századok zsidó tanító könyvének a nyelve is. Jézus anyanyelve is arám volt, az ő korában már ez az általánosan beszélt köznyelv Palesztinában. Ezért találunk az Újszövetségben is többször arám kifejezéseket ("talita kumi"; "maran ata" stb.) A Biblia illetve az Újszövetség harmadik fontos nyelve a görög. Felépítése az európai nyelvekhez hasonló, hiszen az indoeurópai nyelvek közé soroljuk. A görög nyelve ismerete az Ószövetség esetében a leginkább a korai fordítások miatt jelentős, amelyek a kánoni szöveg végső lezárása előtti korba vezetnek bennünket. 2. A héber kéziratok A mai bibliafordítások a héber szöveg kritikai kiadásai alapján készülnek. Ilyen például a Biblia Hebraica Stuttgartensia. De az eredeti szövegtől a kritikai kiadásig nagyon hosszú út vezet. Már utaltunk arra, hogy az egyes könyvek keletkezésének gyakran rendkívül bonyolult és hosszú a története. Amikor a próféták hirdették az Isten szavát, még nemigen léteztek kiadóházak! A Kr. u. I. sz. végéig még a mássalhangzós szöveg sem állandósult. Amikor általánosságban megvizsgáljuk a bibliai szöveg történetét, egyfelől az a célunk, hogy bizonyítsuk, a bibliai szöveg, amelyet a kezünkben tartunk, megfelel az eredeti szövegnek. Másrészt annak a gondos másolói munkának megismerése, amely évezredeken keresztül megőrizte a Biblia szövegét, talán felélénkíti a saját felelősség tudatunkat is, amellyel a bibliai szöveget a kezünkbe vesszük. A ma használt kritikai kiadások a maszoréták munkáit veszik alapul. A maszoréták a Kr.u századokban dolgozó tudósok voltak. Céljuk az volt, hogy egységesítsék a különböző szöveghagyományokat, de emellett értelmezték is a szent szöveget. Ezért megkeresték azokat a szövegeket is, amelyek nem feleltek meg az általuk ismert hagyománynak, és elégették őket. Ők dolgozták ki a magánhangzók végleges rendszerét; mondat- és szóhangsúlyok jelölésével állandósították a szövegek értelmét; egyes helyeken azt is jelezték, ha a szöveg hibásnak, hiányosnak vagy túl bőségesnek tűnt a számukra. A legfontosabb maszoréta szöveg a Codex leningradensis. Ez a legkorábbi teljes héber nyelvű Ószövetség. 1008/9 tájából származik. A másik híres maszoréta szöveg az Aleppói kódex, amely nevét régi őrzési helyéről, az aleppói zsinagógáról kapta. Ez nem tartalmazza az Ószövetség teljes szövegét, de kicsit régebbi, mint a leningrádi kódex. A maszoréták elődei voltak az ún. írnokok. Céljuk a maszorétákéval azonos, megőrizni és értelmezni a szöveget. Ők még nem használtak magánhangzókat, de gondosan megszámolták, hány betű, hány szó, hány bekezdés tartozik az egyes bibliai könyvekhez, hogy így is elejét vegyék a szöveg megváltoztatásának. 5

6 Az írnokok kora előtt valójában egymástól különböző szövegek léteztek egymással párhuzamosan, ahogy azt az Egyiptomban keletkezett könyvek példája már igazolta is. Valójában nincs egyetlen "eredeti" szövegünk. A külön keletkezett könyvek esetét leszámítva azonban, ha csak az egyes könyveket vizsgájuk a különböző hagyományokban, akkor azt tapasztaljuk, hogy az eltérések nagyon csekélyek. A maszoréták és az írnokok szövegétől eltérő az ún. szamaritánus pentateuchus szöveghagyománya. A szamaritánusok a Kr.e. IV-III. században elszakadtak a zsidó közösségtől, és nem ismerték el annak újjáépült jeruzsálemi templomát. A kultikus és kulturális szakítást a vallási iratokban is dokumentálták. A szamaritánus pentateuchus írásképe még nem a ma ismert quadrátírás. A két szöveghagyomány közötti eltérések gyakran teológiai jellegűek. Céljuk, hogy utólag igazolják, nem csak Jeruzsálemben szabad Izrael Istenét tisztelni. A lényegi azonosság azt mutatja, hogy a maszoréták nagyon jól őrizett szöveget hagytak ránk. Fontos szövegtanú a qumráni lelet anyaga is. Qumran kis falucska a Holt tenger észak-nyugati partjának közelében, a júdeai sivatagban ben egy pásztor elveszett juhait keresve egy elhagyott barlangban porosodó iratokra bukkant. Az eladott tekercseket a piacon fedezték fel. A továbbiakban többször is átvizsgálták a júdeai pusztaságot, így újabb és újabb töredékekkel egészült ki a tudományos szenzációnak számító leletanyag. Az egyes szövegek témájuk, keletkezési helyük, idejük és céljuk szerint is nagyon különbözőek. Hirbet Qumran központtal egy közösség élt a pusztában, amely a megtalált szövegek nagy részének legalábbis őrzője, nagy valószínűséggel azonban inkább szerzője illetve másolója volt. A közösséget a legtöbb kutató az esszénusok egy csoportjának tartja. A qumráni leletben majd minden bibliai könyvnek megtalálhatjuk legalábbis egyes részleteit. Más szövegek a qumráni közösség életére vonatkoznak, ezek inkább az újszövetségi kortörténet szempontjából jelentősek. A qumráni leletbe tartozó szövegek java a Kr.e. illetve a Kr.u. II. század között keletkezett, és éppen azért fontos, mert az eddig ismert legrégebbi teljes szövegeknél, a maszoréták másolatainál nyolcszáz évvel közelebb visz ahhoz a korhoz, amelyben a szent szövegek keletkeztek. A qumráni bibliai szövegtanúk lényegében azt igazolják, hogy a maszoréta hagyomány megbízható. 3. Az antik irodalom néhány alapelve Az irodalomnak minden korban megvoltak a maga íratlan szabályai. Ha helyesen akarjuk kezelni és érteni a régi korok írásait, akkor nagy segítségünkre lesz, ha megértjük az antik irodalom néhány alapelvét. Az első ilyen elv a régiség elve. A régi korok embere nagyra tartotta őseinek hagyományát. Számára az számított értékesebbnek, ami régebbi volt. Jer 1,5 szerint Isten a későbbi prófétát már anyja méhében meghívta szolgálatára. Ez azt jelenti, hogy a régebbi, értékesebb hívás megelőzte a személyes döntések szintjét, a próféta életében minden másnál fontosabb. Másik példa a régiség elvére a Teremtés könyvének elbeszélése Jeruzsálem, illetve Bétel szentélyeinek eredetéről. Az elbeszélés szerint Jeruzsálem alapítása Ábrahám áldozatára (Ter 22,1-18), Bételé pedig Jákob álmára (Ter 28,10-22) vezethető vissza. A kettő közül Ábrahám korábbi, ezért értékesebb. Jeruzsálem szentélyének tekintélye tehát nagyobb, mint Bételé. Ugyanez a templom azonban később, a Kr.e. VI. században elpusztult. Hogyan történhetett ez? Kell-e még szentélyt építenünk az Úrnak, ha megsemmisült a templom? tették fel a kérdést a zsidók. A választ a Kivonulás könyve adta meg, amelyből világos, hogy az igazi istentisztelet már a pusztai vándorlás idején, a szent sátor felépítésével megkezdődött, az Úr kultusza tehát régebbi, mint az elpusztult templom. Ezért van értelme annak, hogy a templomot újra felépítsék. A második elv az előzőből következik, és a megőrzés elvének nevezhetjük. A hagyományhoz tartozó szent szövegeket akkor is meg kell őrizni, ha egymástól különböznek vagy akár egymásnak ellent is mondanak. A Biblia egyes elbeszélései ily módon a különböző, de egymás mellett élő hagyományok miatt olyanná alakultak, mint valami többszólamú zenemű. Figyeljük csak meg a Tóra három különböző törvénygyűjteményét a Kiv 21-23, a MTörv és a Lev fejezetekben. Egymásnak részben ellent is mondanak, mégis mindegyiket megőrizte a Szentírás, 6

7 mint Izrael törvényét. Két elbeszélést találunk nemcsak a világ teremtéséről a Ter 1 illetve 2-3 fejezeteiben, hanem például az Ábrahámmal kötött szövetségről is (Ter 15; 17). A figyelmes olvasó még a kivonulásról és az özönvízről szóló egyetlen elbeszélésben is felfedezheti annak a nyomát, hogy ott két történetet egyesítettek egymással gondos szerkesztői kezek (ld. Ter 6-9; Kiv 14). A harmadik elv a folytonosság és időszerűség elve. Amit megőriztek az ősök hagyományából, azt alkalmazták is az adott korra. A hagyomány addig élő és éltető eleme a kultúrának, amíg nemcsak a múltról szól, hanem kellő változtatásokkal a jelenre is eligazítást nyújt. Ennek meglepő megfogalmazása a MTörv 5,3, miszerint nem atyáinkkal, hanem velünk kötött szövetséget az Isten. Az a gondolat, hogy a megkötött szövetség a kései utódokra is vonatkozik, egészen eleven megfogalmazást nyer ebben a szövegben. A Ter 18,6 szerint Ábrahám feleségét, Sárát arra kéri, hogy lisztlángból készítsen lepényt. A szöveg régebbi variánsai egyszerű lisztről beszélnek. A későbbi szerkesztők azért változtatták ezt lisztlángra, mert az ő korukban a jeruzsálemi templomban már nem lisztet, hanem lisztlángot ajánlottak fel áldozatul az Úrnak. Nemde elképzelhetetlen, hogy Ábrahám olyan ajándékot adott az Úrnak, amelyet Ő a liturgiában elutasított volna? A régi elbeszélés apró változtatással megfelelt a későbbi kor követelményeinek is. Az utolsó elv nem tartalmi, inkább technikai jellegű. A gazdaságosság elvének nevezhetjük. Az ókorban a papír illetve még inkább a pergamen előállítása nagyon költséges volt. Egy tóra-tekercs kb. 62 állat bőréből készül el, ára a különböző becslések szerint mintegy $. A tekercsek előállítását tehát csak országos vezetők vagy nagyobb közösségek engedhették meg maguknak. Nem valószínű az sem, hogy a szövegeket sokszorosan át- meg átszerkesztették volna, hiszen ez újabb és újabb kiadást és kiadási költséget jelentett. Ellenőrizze a következő fogalmak ismeretét! maszoréta; targum AZ ÓSZÖVETSÉG FORDÍTÁSAI A különböző szentírásfordítások tanulmányozásának első célja, hogy általa növekedjék érzékenységünk a Szentírás bonyolult szöveg-, és értelmezéstörténete iránt. Másodsorban gondoljunk arra is, hogy a Szentírás fordítása ma is folytatódik. Szűkebb értelemben a nyelv fejlődése, változása teszi ezt szükségessé. Tágabb értelemben az Írást fordítja le az is, aki pl. gyerekeknek elmagyaráz egy bibliai történetet. Újra meg újra le kell fordítanunk az Írást, közvetítenünk kell az Írás és a mai ember (gyerek-ember) között. 1. Görög fordítások Az Ószövetség esetében nem eredeti, hanem inkább csak fordításként alkalmazott nyelv. Természetes, hogy görög környezetbe kerülve a Szentírás átvett bizonyos görög gondolati elemeket is. A görögben például egyazon szó jelöli a látást és a tudást (horao, oida), ezért amit látok, azt tudom is (vö. az angol I see. kifejezést.) További ismert példa (Kiv 3,14) a héber ehje aser ehje lefordítása a görög egó eimi ho ón összetétellel. Míg az eredeti héber ( én vagyok, aki veled vagyok ) Isten hűséges és cselekvő jelenlétét fejezi ki a választott nép számára, az utóbbi ( én vagyok a létező ) az isteni lényeg örök létezésére engedett következtetni. Szintén közismert, hogy a szeretet fogalmát is három különböző szó jelöli: erosz; filia; agapé, különböző árnyalatokat hordozva. Ezek sem mindig esnek egybe a héber kifejezésekkel. Az egyes nyelvek gondolati gazdagsága elveszik vagy inkább átalakul egy fordítás következtében. A Szeptuaginta Hetvenes fordítás; jele: LXX az Ószövetség legismertebb görög fordítása. A neve annyit tesz: hetven, ami keletkezésének legendájára utal. 7

8 Ariszteász Philokratészhez intézett levelében írja le a legendát. Eszerint II. Ptolemaiosz Philadelphosz uralkodása alatt ( ) 72 zsidó bölcs 72 nap alatt egymástól függetlenül fordította le a törvény szövegét, fordításuk pedig csodás módon szóról szóra megegyezett az eredetivel. A legendát újra előadja majd Filón és Josephus Flavius, akik közül elsősorban Filón hangsúlyozza a szöveg csodálatos mivoltát, amely isteni vezetésnek köszönhető. E legendából csak annyit tudhatunk meg bizonyosan, hogy a LXX a Kr. e. III. században keletkezik, másrészt pedig azt, hogy létrejöttében szerepet játszott a zsidó és a hellenizált világ találkozása. A hellenizmus ebben az időben már Júdeában is megjelent (Nagy Sándor utódai a Ptolemaidák és Szeleukidák). Kr. e. 150-ig mindenesetre az egész héber kánon görög fordítása elkészült, hiszen 130 körül Sirák fiának könyve már ismeri az ószövetségi kánon három csoportját görögül. A nyelvészeti elemzések szerint a legenda kissé túloz: a LXX szövegét legalább hat különböző fordító készítette, majd különböző átdolgozásokon ment át. A legnagyobb és a hellenista kultúrában legműveltebb zsidó diaszpóra Alexandriában élte életét, ám ezt a fordítást nemcsak ők, hanem az egész akkori világ hellenizált zsidósága is használta. Általánosságban a LXX tette lehetővé, hogy az Ószövetség öröksége széles körben elterjedjen és az Újszövetség része legyen, hiszen ezt a görög fordítást olvasták és idézték az Újszövetség szerzői, és ezt ismerték a Földközi tenger medencéjében lakó későbbi keresztények. Ha nem a LXX-t, akkor más, esetleg szemita szöveget vettek alapul az Újszövetség szerzői (pl. Máté evangélista). Az ortodox egyház, amely nem tért át a latin nyelv használatára, a LXX-t sugalmazottnak tekinti. Számunkra a LXX különös értéke, hogy a szentírási szövegnek olyan hagyományát őrzi, amely még az 1-2. századi egységesítő törekvések előtt keletkezett. A LXX legrégibb ránk maradt teljes görög szövege a IV. századból való. Ekkor keletkezett a Kodex Vaticanus ( B ), a Kodex Sianiticus ( X ) és az Alexandriai kódex ( A ). Ezek már keresztény másolók munkái, tehát esetleg vannak keresztény módosítások is bennük, illetve a LXX ószövetségi szövege mellett tartalmazzák az Újszövetség görög szövegét is. Az eredeti LXX szöveget nem ismerjük. A LXX tipikusan zsidó fordítás, amely a zsidó nép istenképét tükrözi. A keresztény kódexekben változtattak néhány ponton. A tetragrammot például, a szent négy betűt, amely Isten nevét jelöli, mindenütt a küriosz Úr szóval helyettesítik be, ami számukra már Krisztus jelenlétére utal. A LXX eredeti, zsidó fordítói is érvényesítették saját teológiai nézeteiket. Egyfajta teológiai "tisztogatásra került sor. Isten képe elvontabbá válik a görög szövegben, leveszíti antropomorf vonásait. Iz 6,1 héber szövegében Isten ruhaszegélye tölti be a templomot, míg a LXX Isten dicsőségéről beszél. Az istennevek is megváltoztak, a konkrét, képi megfogalmazások elvont kifejezéseknek adnak helyet így váltja fel a Seregek Ura elnevezést az Isten, a mindenható cím. A LXX teológus fordítói a végső időt is közelebb érezték, mint a héber eredeti írói. Az Iz 62,11 héber szövege szerint jön az üdvösség, míg a LXX már arról tudósít, hogy jön a Megváltó. A feltámadás hite is hangsúlyozottabban jelenik meg a LXX-ban. Pl. Jób 19,26 szövege a héberben még ezen a földön bekövetkező kárpótlásra gondol a szenvedések miatt, a LXX azonban a túlvilágon bekövetkező igazságszolgáltatásra utal. A LXX új fogalmakat is bevezet, amelyek nem tükrözik a héber eredetit, így Iz 3,8-24 felsorolása olyan ékszerek neveit tartalmazza, amelyeket már nem ismertek, ezért a LXX-ban jól ismert görög tárgyak neveit látjuk viszont. Fontos változás a héber tora kifejezés felcserélése a görög nomosz szóval. Előbbi Isten akaratát szerető útmutatás, utóbbi összetett, jogi törvény fogalmával fejezi ki. Teljes ellentmondást érzékelünk a héber és a görög között Iz 42,13 esetében. A héber szerint az Úr mint hős harcba vonul; mint egy harcos, felszítja indulatát. A LXX szövegében viszont az Úr széttöri a háborút. Vajon honnan ez a fantasztikus változás? A LXX egy zsoltárrészt tartott szem előtt, amelyben a háború megtörése Isten hőstetteként áll előttünk (Zsolt 76,4; 2,20). Ezért Isten hadba vonulását úgy értelmezte, hogy ő az, aki megsemmisíti a háborút. (Jó erre ma is gondolni. II. János Pál: Mai piú la guerra! Soha többé háborút! ) A héber Bibliáról más ókori görög fordítások is születtek. Ezeket később keresztény tudósok őrizték meg. Aquilasz, Szümmakhosz és Theodotion fordítása abból az igényből született a Kr.u. II. században, hogy a zsidók a LXX-nál hűségesebb, a héberhez közelibb fordítást használhassanak. Aquilasz például, Rabbi 8

9 Akiba tanítványa, minden szót, minden elemet görögre fordított, egyszerűen sorra véve az egyes elemek szó szerinti görög megfelelőjét. Így akadozó, nem szép görög szöveg keletkezett. A keresztény teológusok között született meg az az igény, hogy a LXX illetve az Ósz. szövegét jobban felfedezzék, nem utolsósorban azért, hogy a zsidókkal folytatott vitákban biztosabb szövegük legyen. Órigenész alexandriai teológus a Kr. u. III. században készítette el a Hexaplát, az első "kritikai kiadást". A Hexapla jelentése "hat tábla". A könyv tartalmazta a héber szöveget héber betűkkel; a héber szöveget átiratban (görög betűkkel); Aquilasz fordítását; Szümmakhosz fordítását; Órigenész saját, az előzőek alapján összeállított szövegét; és Theodotion fordítását. A Hexapla eredetije sajnos elpusztult, csak fordításban van még néhány részlet a birtokunkban. Igaz, hogy amennyit ismerünk belőle, abból kitűnik: Órigenész úttörő munkája nem felel meg a mai szövegkritikai szabályoknak. 2. Semita fordítások A zsidóság és a kereszténység számára is jelentősek voltak az Ószövetség semita fordításai. A zsidóság egyre kevésbé használta a héber nyelvet, amelyet a liturgia nyelvévé, szent nyelvvé tett, a keresztények viszont már az első évezredben virágzó szír, kopt, örmény kultúrát hoztak létre, amelyhez a Biblia szövege is hozzá tartozott. Az Ószövetség arám fordításait targumnak nevezzük. A targumok a liturgikus használat folyamán keletkeznek. A zsidó istentiszteleteken a Törvény szövegét ebben a korban mondatról mondatra olvassák fel, s ehhez kommentárokat fűznek. A magyarázatokat, fordításokat a magyarázó, meturgeman adja. Innen a targum, magyarázat, fordítás elnevezés. A három legfontosabb targum: Onkelosz, Jonathán és a Neofiti targum. Jelentőségük, hogy a szöveghez fűzött magyarázatokon keresztül megvilágítják a Szentírás értelmezés történeténeknek korai szakaszát valamint a korabeli hittani felfogást. Érdekes példa az Iz targum fordítása. Gyökeresen átértelmezi a héber szöveget. A szenvedő szolgával kapcsolatos pozitív részleteket a zsidó népre, a negatív, szenvedést taglaló részleteket kiegészítések közbevetésével a pogányokra értelmezi. A háttérben valószínűleg a keresztényekkel folytatott vita áll. A keresztények számára volt jelentős a szír Pesitta fordítás. A pesitta szó jelentése egyszerű, elterjedt. Virágzó szír egyház élt a Közel-Keleten, amely érett liturgiával, esetenként önálló teológiával bírt. A szír nyelv valójában keleti arám dialektus. Csak megemlítjük a fennmaradt kopt (egyiptomi keresztény), örmény, grúz, etióp, gót fordításokat. 3. Latin fordítások A Krisztus születése előtti és utáni néhány század hellenista kultúrájából a kereszténység a III-IV. században egyre határozottabban átlép a latin világba. A latin fordítások szerepe a nyugati egyház számára ekkor válik jelentőssé. A legrégebbi latin fordítás az ún. Vetus latina ( régi latin, itala ). Valójában fordítások halmaza, amely inkább a LXX-hoz kapcsolódik, nem a héber szöveghez. Főleg egyes egyházatyák műveiben találkozunk vele: Ciprián, Tertulliánusz, Ágoston írásaiban. A legfontosabb latin fordítás a Vulgáta, Szent Jeromos fordítása. A neve azt jelenti, elterjedt (vö. vulgáris ). Szent Jeromost Damazusz pápa bízta meg, hogy fordítsa le a Bibliát latinra. Szent Jeromos előbb az Újszövetséget fordította le, majd az Ószövetség "héber igazságát" kereste, 390- ben kezdve a munkát. A Vulgáta hitelességét a Katolikus egyház a trienti zsinaton megerősítette. Ez azt jelenti, hogy benne hitelesen megismerhető Isten szava, még akkor is, ha a szöveg nem minden esetben feltétlenül őrzi a legősibb vagy eredetinek tartható változatot. VI. Pál pápa utasítására készült el az ún. Nova Vulgata ( Új Vulgáta ), a Katolikus Egyház legújabban használt hivatalos latin Bibliája, amelyet a liturgikus szövegkiadások alapul vesznek. 3 Ez tehát azt jelenti, hogy az egyház liturgikus céljainak betöltésére rendelkezik egy hivatalos szöveggel, amelyet 3 VI. Pál 1965, november 25-én állította fel azt a bizottságot, amelynek feladata volt ezt a fordítást és szövegkiadást gondozni. II. János Pál pápa április 25-én, Szent Márk ünnepén keltezett Scripturarum Thesaurus kezdetű apostoli konstitúciójával hirdette ki és tette kötelezővé használatát. 9

10 hitelesnek ismer el, s amelyet a megelőző munkálatok nyomán elég hűségesnek és megbízhatónak tart ahhoz, hogy benne Isten szavát megismerje. A biblikus tudomány feladata, hogy a szöveget eredeti nyelveken megismerve értékes szemontokat adjon ennek a hivatalos szövegnek az értelmezéséhez. A latin szöveg tehát nem a sugalmazott eredeti, de olyan biblia, amely megfelel az egyház mindennapos feladatának. MAGYAR BIBLIAFORDÍTÁSOK Magyar kultúránk kitörölhetetlen része a keresztény kultúra. A kereszténység elemei leggyakrabban bibliai közvetítéssel kerültek a kultúra különböző elemeibe. A bibliai szöveg viszont csak anyanyelven válik valóban megközelíthetővé. A legősibb időkről nincsenek direkt szövegtanúink. Indirekt érvek bizonyítják, hogy kellett léteznie olyan magyar bibliafordításoknak, amelyeket a liturgiában használtak. Törvénykezés írta elő, hogy a népnek magyarázzák a Szentírást. Ennek megfelelően a papság bizonyára használt magyar nyelvű iratokat is, hiszen nem mindenki tanulhatott kellő módon latinul. A kolostori vagy liturgiában használt magyar bibliafordítások közvetett bizonyítékainak tekinthetjük a Halotti beszédet vagy az Ómagyar Mária siralmat is magyar bibliai szöveg nélkül nehezen megmagyarázható létrejöttük. Az első magyar nyelvű fordítások kódexekben maradtak fenn. Ilyen volt az ún. "Huszita Biblia". Csak maradványait ismerjük. Valamikor között készülhetett. Jellegzetessége, hogy a Szentlelket (latin: Spiritus Sanctus) "Zent Zelleth" kifejezéssel fordítja, amit akkoriban helytelennek, dogmatikailag hibásnak ítéltek. A Döbrentei kódexben és a Jordánszky kódexben is találunk egy-egy fordítást. Utóbbit 1520-tól igen sokan idézik. Az Ószövetség fordítása 1519-ben, az Újszövetségé 1516-ban készült-. A fordító itt-ott nehézségekkel birkózott. A Kiv 25 után például ezt írja: Ett két kapitolom heán vagyon, mi módon és mi szerint mondotta az Úristen szerezni az nagyobb tabernákulumot, avagy az Isten sátorát és minden szerszámával, hozzája tartozókkal és benne valókkal, kinek értelme és magyarsága semmiképpen én elmémbe nem fér, de egyebül sem érthetöm. Megemlítjük még Báthory László elveszett fordítását is ( ). A XVI. század Európában a reformáció és a humanizmus évszázada. Ebben a században működik azonban Rotterdami Erasmus mester is. Az ő szellemében magyar fordítások is készülnek. Készített egy kritikai kiadást az Újszövetséghez (1516; 1518). Erasmus Rómához hű, a konzervatív egyházi körök mégis elzárkóztak tőle. Szellemét, a Bibliával kapcsolatos álláspontját jól szemlélteti az alábbi idézet: Bárcsak minden nyelvre le lenne fordítva, hogy ne csak a skótok és írek, hanem a törökök és szaracénok is olvassák és megismerjék... Bár ebből énekelne a földműves az ekeszarvnál, ezt zengené a takács vetélője mellett, s az utas ennek történeteivel könnyítené útjának fáradalmait. Erasmus szellemében készült Komjáthy Benedek fordítása. Jellegzetessége, hogy zárójelekben igyekszik pontosítani, miért így fordított, illetve mit is jelentene szó szerint a szöveg. Ide sorolható még Pesti Gábor fordítása, amely szintén igen népszerű lett. Hasonlóképpen Sylvester János fordítása, amely az első magyar nyelvű nyomtatott Újszövetség ( Új Testamentom melyet az görög és deák nyelvből újonnan fordijtanának az magyar nipnek keresztény hütben való ipülisire ). Sárvár-Újszigeten adták ki 1541-ben. A kiadás előszavában Sylvester megalkotta az első magyar időmértékes verset is. A reformáció korában készülnek az első teljes, nyomtatott bibliafordítások is. Amint látjuk, előzményeik már vannak, a reformáció mégis megfelelő kihívást és ösztönzést jelent, ugyanakkor a technikai feltételek is megfelelőek ahhoz, hogy a Biblia egyre több ember kezébe kerülhessen. A leghíresebb magyar bibliafordítás Károlyi Gáspár nevéhez fűződik környékén készült. Károlyi Gáspár Nagykárolyban született. Göncnek, az Északi Középhegység keleti nyúlványai között fekvő községnek prédikátora. Fordító munkáját az országrész református főurai segítették. Az első kiadásban kb. 800 példány készült fordításának kiadásából. Valószínű, hogy korábbi fordításokat is felhasznált, és voltak segítőtársai is. Fordítása tartalmazza a deuterokanonikus 10

11 könyveket. Fordítása azért rendkívül fontos, mert nyelvezete beépült a köznyelvbe, számos fordulata később a magyar az irodalmi nyelv részévé vált. Az első nyomtatásban megjelent teljes katolikus bibliafordítást Káldi György készítette. Káldi György egyházmegyés, később jezsuita pap. Fordítása okt márc. 25. között készül, de csak 1625-ben jelenik meg. Munkájába beledolgozza Szántó István jezsuita fordítását. Nyelvezete már modern, meglehetősen szöveghű; nem hoz olyan sok eredeti fordulatot, mint Károlyi szövege. Mire először megjelenik fordítása, a Károlyi féle Biblia már négyszer jelent meg. Káldi második kiadása idején Károlyi 12-nél, a harmadiknál pedig 31-nél tartott. A modern magyar bibliafordítások többnyire szintén felekezetek szerint elkülönülten készülnek. Katolikus oldalon említést érdemel a Szent István Társulat 1973-ban készült fordítása újabb és újabb kiadásokban és revideált szövegváltozatokban ( nagy Biblia magyarázatokkal, zöld Újszövetség ; műanyagborítós Újszövetség). Ugyanígy a Békés-Dalos fordítás (kicsiny Újszövetség kereszttel a borítón) ben készült el a Jeromos Bibliatársulat gondozásában a Káldi-Neovulgáta fordítás ( Szentírás felirattal.) A protestáns közösségek részben a Károlyi Bibliát adják ki revideált szöveggel. Másrészt elkészült a komoly színvonalú Ökumenikus bibliafordítás, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa gondozásában utóbbinak a Katolikus Egyház nem tagja. A Magyar Bibliatársulat megbízásából 2004-ben a Kálvin János kiadó jelentette meg a magyarázó jegyzetekkel ellátott Bibliát, amely a szövegben közli az egyes részek magyarázatát is. A SZÖVEGKRITIKA ALAPJAI Valójában hogyan jutott el hozzánk a bibliai szöveg? Valaki lefordította. De milyen nyelvből? Erre a kérdésre már megadtuk a választ. De az a szöveg az eredeti nyelven honnan származik? És honnan tudjuk, hogy az az eredeti szöveg? Ha az egyház, illetve a hívő közösség nem segít a maga hagyományával, aligha mondhatjuk bármely szövegre, hogy éppen ez az eredeti. Ki látta, hogy éppen erre a tekercsre írt mondjuk Izajás? Senki. Hát akkor? Az egyház persze a maga tekintélyével tanúskodik arról, hogy ez a szöveg, amelyet a kezünkben tartunk, hiteles. De mire alapoz? A bibliai szöveg eredeti pl. egy prófétától leírt kézirata nincs a kezünkben. Azok a kéziratok viszont, amelyek léteznek, amint láttuk, hosszú másolói munka eredményei. Ezek között a másolatok között viszont kisebb-nagyobb eltéréseket észlelünk. Vajon melyik az eredeti, vagy legalábbis melyik áll a legközelebb az eredetihez? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az ún. szövegkritika critica textus. A szövegkritika belső és külső érveket, szabályokat követ. Négy alapvető "belső" szabály létezik: a rövidség, a nehézség, a szerző gondolataival való összhang és a többi szentírási szövegtől való eltérés elve. Eszerint a másoló általában inkább hozzátesz a szöveghez, mint elvesz belőle: a rövidebb szöveg tehát eredetibb. A másoló általában inkább kijavít, érthetővé tesz egy nehéz szöveget tehát a nehezebben érthető szöveg eredetibb. A szöveg esetleg tükrözi a szentírási szerző gondolatvilágát, tehát azzal inkább összhangban kell lennie. Ugyanakkor a másoló esetleg emlékszik a másik szövegre, és ezért azzal inkább harmóniára törekszik: ezért a szokatlan formájú szöveg eredetibb. Külső szabály a kézirat minősége. Nem mindig a régebbi szöveg a jobbik, bár alapvetően az a kérdés, hogy mennyire közel áll az eredetihez, mennyire távol áll tőle. Előfordulhat, hogy egy másoló már egész régen elkövetett egy hibát tehát az írás kora önmagában nem feltétlen érv. A külső és belső érveket együtt kell alkalmazni. 11

12 HÁTTÉRISMERETEK IZRAEL TÖRTÉNELMÉHEZ 4 Érdemes elolvasni a MTörv 11 részletét. Képszerű állítása, hogy Izrael földjét nem ember, hanem Isten öntözi. Ebben a rövid szövegrészben világossá válik, hogy a választott nép Isten különleges ajándékának tekinti a lakóhelyét, amely Isten gondviselő szeretetének jele. Megvan rajta minden, ami egy földművelésből élő ember számára szükséges: eső, gabona, bor és olaj, fű. MTörv 11,1-15 1Szeresd hát az Urat, a te Istenedet, s tartsd meg, amiknek megtartását kívánja, a parancsait, rendelkezéseit és törvényeit. 2Magatok éltétek át, nem fiaitok; ők nem tapasztalták meg és nem élték át - okulásul - az Úrnak, a ti Isteneteknek nagyságát, kezének erejét és kinyújtott karját. 3Azokat a csodajeleket és tetteket, amelyeket Egyiptomban a fáraón, Egyiptom királyán és egész országában végbevitt. ( ) 7Ti láttátok a saját szemetekkel az Úr hatalmas tetteit, amiket végbevitt. 8Tartsátok meg mind a parancsokat, amelyeket ma adok nektek, hogy elérhessétek és elfoglalhassátok azt a földet, amelyre átkeltek, 9és sokáig élhessetek azon a földön, amelyre az Úr megesküdött atyáitoknak, hogy nekik és utódaiknak adja, a tejjel-mézzel folyó országban. 10Az a föld, ahova elérkezel, hogy birtokodba vedd, nem olyan, mint Egyiptom földje, ahonnan kivonultatok, amelyet azután, hogy bevetetted, lábbal kellett öntöznöd, mint valami veteményeskertet. 11Az az ország, ahova most bevonultok, hogy birtokba vegyétek, hegyes-völgyes ország, az ég esője öntözi. 12Olyan ország, amelynek az Úr, a te Istened viseli gondját, amelyen az év elejétől az év végéig folyvást rajta az Úr, a te Istened szeme. 13Ha engedelmeskedtek parancsaimnak, amelyeket ma adok nektek, s szeretitek az Urat, a ti Isteneteket, és szívetek, lelketek mélyéből szolgáltok neki, 14földeteknek a kellő időben megadom az esőt, a korai esőt éppen úgy, mint a késői esőt, úgyhogy betakaríthatod majd gabonádat, borodat és olajodat. 15Adok majd füvet is legelődön jószágod számára és magad is jóllakhatsz majd. Ezek az ajándékok a teremtéstörténetben is az ember és az állatok harmonikus együttélésének alapját jelentik. A szövegben megfigyelhető a folytonosság és időszerűség elve is, amelyről már szó volt. 1. Bibliai földrajz A Szentírás földje, amelyet a kinyilatkoztatás eseménye és eseményei miatt szentföldnek hívunk, az ókori kelet "termékeny félhold" elnevezésű területén fekszik. A mára meglehetősen sivatagos vidék két végén, a Nílus, illetve a Tigris és az Eufrátesz folyók mentén alakultak ki a legősibb emberi civilizációk híres országai, Egyiptom és Mezopotámia különféle városállamai és nagybirodalmai. Mezopotámia magában is folyóközt jelent. A víz életet ad mindenütt, de a sivatag szomszédságában ez különösen is érezhető. Szíria és Palesztina a termékeny félholdnak csupán közbülső egysége, amely valójában egyfajta átjáróház, a két gazdagabb terület, Egyiptom és Mezopotámia közötti útvonal része. Politikai jelentősége is elsősorban akkor és annyiban volt, amennyiben egyik vagy másik nagyhatalom szemet vetett rá, vagy éppen katonái számára felvonulási területté tette. A szentföld területe Transzjordániával együtt összesen km 2. Hagyományosan (1 Kir 5,5) észak és dél között Dántól Beer-Sebáig számítható a hossza, ez mintegy 240 km. A mai Izrael határa valamivel délebbre húzódik, ezért Dántól Elatig mért hossza 400 km. A későbbiekben említett déli sivatag, a Negeb, illetve a Jordántól keletre fekvő Transzjordánia szoros értelemben nem tartozik Izraelhez. Ez különböző történelmi okokra vezethető vissza a királyság illetve a zsidó törzsek kialakulásának korából. 4 Ehhez a szakaszhoz lásd: Jeromos Bibliakommentár III. (Budapest 2003) és

13 A szentföldet négy észak-déli irányban elterülő sávra osztjuk. A következőkben ezt a négy sávot is kisebb tájegységek szerint ismertetjük, felidézve legfontosabb településeit valamint esetleg bibliai jelentőségét. 1. A tengerparti síkság Izraelt a Földközi Tengerhez köti. Izraelnek kevés kikötője volt és van. A síkság hajózásra alkalmatlan, jobbára homokdűnék sora húzódik egymás mellett. Az akkói síkság kikötője Akkó városánál van, amelyet a keresztes lovagok építettek ki igazán. Napóleon is elfoglalta. Az akkói síkság Jezreel völgyével áll összeköttetésben. Ezt a völgyet a Szentírás egyszerűen a völgy -nek nevezi. Fontos utak szelik át: legfontosabb a Via Maris a tengeri út, amely Mezopotámia felől a tenger partján Egyiptom irányába tart. Lényegében ez a völgy a K-NY irányú átjáró Akkótól a Jordánig. A völgy azért is fontos, mert jó termőtalaja van, gazdag vidék. Középen egy kis patak, a Kishon fut rajta végig. A völgyhöz tartozik a Tábor hegye (580 m) Názáret közelében. A Sáron sík vidék Dórtól Joppéig, a mai Tel-Aviv városáig. Északon a Kármel-hegy határolja le. Joppe volt Jeruzsálem kikötője. Újszövetségi időkbe visz Caesarea Marittima, amely mesterséges kikötő, Heródes király építtette. A Sárontól délre fekszik a Filiszteus síkság. Öt filiszteus városa: Gáza, Askelon (kikötő), Asdód, Gát, Ekron. Gáza az egyiptomiak fővárosa volt a Kr.e. XV. sz.- ban ("az uralkodó büszkesége" névvel illeti III. Thuthmózisz egy felirata Karnakban). Jó mezőgazdasági lehetőségek tették gazdaggá az ókorban, Ekron városában pl. számos olajprést találtak. A zsidó nép később nem szívesen emlékezett a filiszteusokra. Sámson például Gázában halt meg, Dágon templomában (Bír 16,21kk). A tengerparti filiszteus síkságtól keletre a Sefelá lankái húzódnak Sefelá annyit jelent, mint alacsony: dombokról van szó. A Sefelá átjáró a középső hegyvidék felé, völgyeinek bejáratánál egy-egy erőd épült. Még délebbre van a Nyugat-Negeb. Ez már sivatag: mm éves csapadék jellemzi. Régen többen éltek itt, kisállattenyésztők, beduinok, ma újra igyekeznek élővé tenni. Fővárosa Beer- Seba, ahol a pátriárkák is állomásoztak. A Negeb olyan, mint a betyárok lakta Bakony: mindig is veszélyeztetett a beduinok, pusztai törzsek által. 2. A középső hegyvidék északi része Galilea. Ezt is felosztjuk északra és délre, Felső- és Alsó- Galileára. Felső Galilea magasabb, mint párja: 1200m/600 m hegyek, dombok alkotják őket. Galilea kisjelentőségű az Ószövetségben, annál fontosabb az Újszövetségben. Názáretet nem is említi az Ószövetség. a pogányok Galileája szerepel Iz 9,1-2-ben is. Oka, hogy az északi országrész 735-ben asszír fennhatóság alá került. Galileába tartozik Názáret, Kána, Szefforisz. Galileától délre található a szamáriai hegyvidék. A Bibliában időnként Efraim néven említik, mert Manassze, Efraim és Benjamin törzsének lakóhelye volt. Úgy tűnik, hogy történelmileg e három törzs volt a legjelentősebb az izraelita törzsek közül mindaddig, amíg Asszíria el nem foglalta és ezzel a történelemből ki nem szakította őket. Jézus korában már egyértelműen Szamáriának nevezeik ezt a területet. Ezt a nevét legjelentősebb városának köszönheti, amely sokáig királyi székhely is volt. Fontos szentélyek találhatók délen: Bétel, Siló. Fontos városok északon: Szichem, Szamária. A hegyvonulat fő iránya É-D, oldalt mély, termékeny völgyek húzódnak a Jordán völgye felé. Júdea a szamáriai hegyvidéktől délre fekszik. Fő útja É-D irányú, felfűzhetők rá Jeruzsálem, Betlehem, Hebron. Ez az út valójában a júdeai sivatag szegélyén vezet. A hegylánc vízelválasztóján találjuk meg Jeruzsálemet is, amely átkelő a tenger és a Jordán völgye között. Júdeától délre már csak a Kelet-Negeb dombos sivataga található. 3. A Jordán hasadéka a harmadik észak-déli irányú sáv. A Jordán folyó forrásai Dánnál erednek, a Hermon-hegy lábánál. Ettől délre a Hule-tó környéke hűvös vidék. Még délebbre találjuk az ősi Hazor települést. Valaha ez volt az átkelőhely a Jordánon Damaszkusz felé. Hazor még 2 m magasan van a tenger szintje felett, a völgy azonban nemsokára még mélyebbre ereszkedik. A Genezáret tava a környéknek és valójában Galileának is ékessége. Az Újszövetségben hívják Galileai tengernek is (a szentföld legnagyobb állóvize), nevezik Tibériás tavának a partján a 13

14 császár tiszteletére épített városról, modern neve pedig Kinneret. A tenger szintje alatt 212 m magasságban áll a víz tükre. A tó 11 km széles, 21 km hosszú, átlagosan 15 m mély. A partján fontos városok: Tibériás; Kafarnaum; Betszaida; Magdala. A vidék éghajlata rendkívül kedvező a gyümölcsök számára, ezért a környező völgyek régi időktől fogva lakottak. A Galileai tenger a zarándokként érkezők számára is felejthetetlen élményt kínál. A Jordán igen kanyargós folyómederben teszi meg útját a Holt-tengerig. 105 km légvonalban, 300 a folyón. A folyóágy igen mély, ezért nem öntözi a környékét. A mi fogalmainkkal csak egy patakról van szó. A Holt-tenger eredeti neve sós tenger (Jam hammelach). Új nevét a só miatti élettelenségének köszönheti, 25 %-os sóoldat, nincs benne élet. Vízfelülete a föld legmélyebb külfelszíni pontja (tengerszint alatt 392 m). 16 km széles, 76 km hosszú, legmélyebb pontján 395 m mély. 4. A negyedik észak-déli irányú sáv a transzjordániai fennsík. Négy folyó szeli át kelet-nyugati irányban: Jarmuk, Jabbok, Arnon, Zered. Északon Básán fekszik: a Jarmuktól északra, a Hermontól keletre találjuk. Gazdag termőföldje híres volt, a zsoltáros beszél a básáni bikákról" (Zsolt 22,13). Ettől délre (a mai Amman környékén), a Jabbok két partján terül el Gileád. Az izraeli jelenlét Transzjordániában valójában csak esetleges volt. Ruben és Gát törzse mindig kicsit el volt választva a többiektől. Gileádon át vezet a királyok főútja (Szám 21,22 a héberben; a magyarban "országút"). Izrael történetében föl-fölbukkan a három királyság, amely északról délre haladva Transzjordániában szerveződött: Ammon, Moáb és Edom. Moabita származású volt pl. Rút, Moáb területén van a híres Madaba, amelynek keresztény templomában a zarándokok mozaik-térképét megcsodálhatjuk. Edom neve azt jelenti, vörös, és valószínűleg vörös szikláira utal. Izrael ellensége, Abdiás könyvében pusztító átkokat szór felé a szent szerző. A mai turista a nabateus Petra romjai miatt keresi fel. 2. Bibliai régészet A bibliai régészet történetével kapcsolatban elöljáróban meg kell jegyeznünk, ez a tudományág az esetlegességtől a tervezettség felé halad: mind módszeresebb, tudatosabb. A műkincsvadászat helyébe a régi korok kultúráinak tudatos feltárása lép. Néhány érdekes név és történet: H. Schliemann (kb. 1870) Trójában ásott. Alkalmazza a "sztratológiát", azaz a rétegtant. Ennek alapelve, hogy az egymást követő városoknak egymás fölé kellett építkezni, ezért azok egymás alatt és felett rétegekben hagytak nyomot maguk után. Testvére kaliforniai aranyleletéből finanszírozza a munkáját. Nem szisztematikus történész, hanem múzeumi darabokra "vadászik". Ch. Clermont-Ganneau a Mesa-sztélé (1870) valamint a pogányokat figyelmeztető görög templomfelirat felfedezője. W. F. Petrie ( ) az első, aki a sztratológiát helyesen alkalmazza. Felismeri a törött cserépedények szerepét. A cserépedények tipológiáját kidolgozva (finomsága, anyaga, formája, egyéni jellegzetességei) lehetővé válik koruk és eredetük pontos meghatározása. W. F. Albright ( ) alapelve, hogy a régészeti leleteket össze kell hasonlítani az egzegézis eredményeivel. Híres ásatásokat folytat Hazorban és Megiddónál. K. M. Kenyon ( ) számára a régészet önálló tudomány, nem veti alá sem a bibliai adatok igazolásának, sem a műkincsgyűjtésnek. Akkoriban botrányos megállapítása, hogy Jerikó nem is volt lakott abban a korban, amikor a bibliai történetek említik. Ennek ellenére felfedezi azt is, hogy Jerikó a legősibb város, amelyet a világon ismerünk. Jeruzsálemben kiássa az ún. Ofelt, a mai templomtértől délre fekvő hosszúkás magaslatot. Feltételezése szerint ez volt Dávid király városának helye. A régészet ma már nem múzeumi darabokat gyűjt, inkább igyekszik megérteni a mindennapi élet eseményeit. A régészet nem tudja bizonyítani, vajon igaz-e az, amit a Bibliában olvasunk. Természetesen felmutat olyan tényeket, amelyek párhuzamba állíthatók a bibliai elbeszélésekkel, és felmutat néha olyanokat is, amelyek megkérdőjelezik az ott leírtakat. 14

15 A régészet a Közel-Keleten leggyakrabban a vízrendszerekkel, temetkezési helyekkel, lakóhelyekkel és istentiszteleti helyekkel foglalkozik. Ezekben az emberi életmód és kultúra sürített formában jelenik meg. Alapvető fogalom a tel: törmelékdomb, amely egymás utáni civilizációk lakóhelyéül szolgálva több kor maradványait rejti magában. Fontos a kerámia szerepe: mivel időtálló, ha darabokban is, de túlélte a földrengéseket, esőt, tüzet stb., ezért számos információt nyújt. Későbbi korokról a fal állapota, a megtalált érmék és az írásos emlékek is pontos tájékoztatást adhatnak. 1. A bibliai történetírás A bibliai történetírás teológiai történetírás. Azt emeli ki, hogy egy adott történésnek milyen mondanivalója, tanítása van az ember számára. A Bibliában megfigyelhető Isten pedagógiája a választott néppel. Számunkra ez azért fontos, hogy megértsük Isten logikáját. Bizonyos elemei megismétlődnek, mások pedig feledésbe merülnek az Újszövetségben. ( historia est magistra vitae az újszövetségi választott nép számára is.) A teológiai történetírás feltételezi a politikai történetírást: a Biblia a külső eseményekre adott hitbeli választ rögzítette, ezért megértéséhez szükséges a történelem ismerete. A BIBLIAI IZRAEL TÖRTÉNELME 5 MTörv 26,1-11 1Ha arra a földre érkezel, amelyet az Úr, a te Istened ad neked örökségül, elfoglalod és letelepedsz rajta, mindenből, amit azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad majd neked, betakarítasz, 2vedd az első termés egy részét, tedd be egy kosárba, s menj el arra a helyre, amelyet az Úr, a te Istened neve kiválaszt. 3Menj oda a paphoz, aki akkor épp ellátja a szolgálatot, s mondd neki: Kijelentem ma az Úrnak, az én Istenemnek, hogy megérkeztem arra a földre, amelyet az Úr esküvel ígért atyáinknak! 4A pap erre vegye ki a kezedből a kosarat, s állítsa az Úr, a te Istened elé. 5Te pedig mondd az Úr, a te Istened színe előtt: Apám vándorló arám volt, lement Egyiptomba, s ott élt idegenként; kevesen követték, mégis nagy, erős és népes néppé vált. 6Amikor aztán az egyiptomiak rosszul bántak velünk, sanyargattak és kemény szolgaságba vetettek minket, 7akkor az Úrhoz, atyáink Istenéhez kiáltottunk, s az Úr meghallgatta könyörgésünket, meglátta nyomorúságunkat, elnyomatásunkat és szorongatottságunkat. 8Az Úr erős kézzel és kinyújtott karral kivezetett Egyiptomból, nagy rémületet támasztva, jelek és csodák kíséretében. 9Erre a földre hozott, és nekünk adta ezt a tejjel-mézzel folyó országot. 10Itt hozom annak a földnek első termését, amelyet te, az Úr, nekem adtál. Ezzel hagyd ott (a kosarat) az Úr, a te Istened színe előtt, majd borulj le az Úr, a te Istened előtt, 11és örülj egész családoddal, a levitával és a körödben élő idegennel együtt, mindannak a jónak, amit az Úr, a te Istened adott neked. Hogy a Biblia elsősorban teológiai történelmet akar írni, azt jól mutatja, hogy a szöveget át meg átszövik a vallásos utalások. Izrael korai történetének lényegét fogalmazza meg az ún. kis történeti krédó a MTörv 26,5-10 szövegében. Hasonló példa lehet a Zsolt 136, amely már a teremtés és a világ fenntartásának összefüggésébe helyezi Izrael honfoglalásának csodáját. Mostantól politikai történettel foglalkozunk, azzal, ami történeti források alapján igazolható. A történelem külső eseményeinek ismerete segít azt a világot megismerni, amelyben Isten működését fedezték fel a hitben ősatyáink. A történelem ismerete ezért olyan, mint egyfajta csontváz a hit számára. A hit történetét a választott szövegek és a dogmatika fogja jobban elmélyíteni. A történetírás forrásai lehetnek írottak és némák. Írott források a bibliai elbeszélések. Már mondtuk, hogy egységes történelem bontakozik ki belőlük, de ezek érdeklődési köre szűkre szabott, "teológiai történetírást" űznek. Mindazonáltal nemcsak tanítást adnak, hanem események sorozatát is közlik. Írott forrásul szolgálnak Hérodotosz munkái (nem mindenben megbízható); Josephus Flavius művei (A zsidó háború; A zsidók története); kevés biblián kívüli forrás: asszír és babiloni királyi krónikák; Mesa sztéléje 6 (850; Omri, Izrael királya elnyomta Moábot); Siloach- 5 Ehhez a szakaszhoz lásd: Jeromos Bibliakommentár III. (Budapest 2003) Sztélé: emlékkő; szabadon álló, csiszolt kőtömb, többnyire egy uralkodó személyes és katonai sikereinek megörökítésére. Alaprajza négyszög, felül legtöbbször körkörösen legömbölyítették, s ábra és felirat van rajta. A sztélé a kultikus masszébákkal és obeliszkekkel szemben még akkor is profán jellegű, ha szentélyben állították fel. H. Haag, Bibliai lexikon,

16 alagút felirata; Dávid neve egy Dánnál talált kődarabon. Néma forrásoknak tartjuk a régészeti leleteket. Az újabb időkben a történelemtudomány a különböző források és dokumentumok elemzésére és értelmezésére pl. szociológiai megfigyeléseket és modelleket, gazdaságtörténeti elméleteket is felhasznál. A bibliai könyvek adataiból, illetve a történeti adatokból összeállítható történet nem mindig egyezik meg. A bibliai szereplők, illetve Izrael népének fontosabb vallási korszakai szerint a bibliai elbeszélésben kibontakozó történeti képet természetesen igyekszünk összevetni a történelmileg is igazolható vagy rekonstruálható folyamatokkal. A bibliai történetírás egységes elbeszélést csupán a fogság koráig közöl, ami az után következik, azt jobbára egymástól eltérő bibliai könyvekből lehet összeállítani. Így a következő összesített képet kapjuk: Bibliai történetírás Pátriárkák kora Ter; Kivonulás, honfoglalás, majd bírák kora Kiv-Bír Királyság kora 1Sám-2Kir; 1-2Krón; Fogság kora Eszt Második templom kora Történeti korok, kulcsfogalmak, modellek Az ókori Kelet története mint előzmény és háttér (Kr.e évezred; sz.). Félnomád kisállattenyésztők. Izrael kialakulása honfoglalás, beszivárgás, forradalom, békés átalakulás modell. ( sz.) Hadikirályság; Dávidi nagybirodalom (1000 körül); szervezett közigazgatás; kettészakadt ország ( ). Babilon virágzása majd bukása, a Perzsa birodalom kezdetei. Fogság A perzsa, majd a hellenista világ terjeszkedése. Azt is érdemes meggondolni, hogy Izrael és a zsidó nép történetének hosszú periódusaiban idegen uralom alatt élt. Szíria-Palesztina Egyiptom befolyása alá tartozott a Kr.e. 12. századig. A Kr.e. 8. századtól Asszíria befolyása nő meg. A Kr.e. 7. század végén rövid egyiptomi uralom után Babilon érvényesíti hatalmát. A Kr.e. 6. század végétől (539) a Perzsa birodalomhoz tartozik. A Kr.e. 4. század végén nagy Sándor uralma, majd a ptolemaidák és szeleukidák uralma következik. Az újszövetségi korban a Római birodalom (Kr.e. 63-tól) kebelezi be Júdeát. 2. A bibliai Izrael történetének szakaszai 2.1 Szíria-Palesztina a Kr.e. 2. Évezred második felében A Kr.e század az ún. második átmeneti kor Egyiptomban: a középbirodalom bukása után idegenek uralják Egyiptomot. Ők az ún. hikszószok, valószínűleg kánaánita vagy amorita eredetű uralkodók. Az egyiptomiak a Kr.e. 16. sz. végén (kb ) kiűzik őket Egyiptomból, s ezzel a 18. dinasztia idejében elkezdődik az Egyiptomi újbirodalom. III. Tuthmozisz ( ) 16

17 Palesztinát egyiptomi tartománnyá teszi, ahol a helyi városállamok uralkodóinak uralma sértetlen, de adót kell fizetniük. Az egyiptomiak fenntartják a kereskedelmi utakat és helyőrségeket telepítenek. A hegyvidékek jobbára lakatlanok, a síkságon vannak a városállamok. IV. Amenofisz (Ehnaton; ) bevezeti a napkultuszt, az egyiptomi uralom meggyengül. Hatalmát gyorsan elsöprik. Fia a híres Tutankhamon ( ). II. Ramszesz ( ) és Merneptah ( ) megszilárdítják az egyiptomi uralmat (Merneptah sztéléje felsorolja a legyőzött ellenségeket Palesztinában, köztük Izraelt is). A tengeri népek vándorlása fontos átalakulást indít el a térségben. Kr.e környékén népvándorlás indul meg a Mediterráneum keleti felében. Megérkeztek a filiszteusok régészetileg finomabb cserépáruk jelenléte árulkodik róluk. III. Ramszesz átengedi nekik az öt várost, de ők többet akarnak. Palesztina felsőbb úr nélkül marad, hiszen az egyiptomi uralom meggyengül. Így hatalmi vákuum alakul ki: Egyiptomot meggyengítették a tengeri népek, Asszíriát visszafogják az arám törzsek; a Hittitákat szintén a tengeri népek. Ebben a hatalmi űrben új államalakulatok és népcsoportok keletkeznek, ekkor kezdődik el Izrael kialakulásának folyamata. 2.2 A pátriárkai történetek A pátriárkákról számon tartott adataink a Bibliából származnak. Nincs róluk közvetlen külső tanú. Az a politikai és szociális közeg, amelyről ebben a korszakban tudomásunk van, megfelel a Bibliában leírtaknak. A történetek magját kell igaznak tartanunk. A legegyszerűbb feltételezés, hogy éltek azok a személyek, akikről a Biblia beszél, a szájhagyomány pedig összekapcsolta azokat az epizódokat, amelyek eredetileg különálló történetek voltak. Az egységes történet, ha ilyennek nevezhetők a pátriárkai elbeszélések, csak későbbi egybelátás eredménye. Az elbeszélés egyszerre egy család és egy vallás története. A későbbi szerkesztők, akiknek az elbeszélés jelenlegi formája köszönhető, valójában saját koruk viszonyait is belelátták az eseményekbe. A pátriárkák félnomád vándorok, félnomád kisállattenyésztők voltak. Egy-egy vidékhez, esetleg városhoz kapcsolódtak, azzal kereskedtek is. Ábrahám Hebron és Mamre vidékén, Izsák Beerseba környékén, Jákob pedig Szichem és Bétel körzetében. Kérdés, hogy valóban Mezopotámiából származtak-e, ahogy azt a Ter 12 jelzi. Valószínű, hogy volt arám rokonságuk. Az Ábrahám és Jákob név megtalálható mezopotámiai szövegekben is, de Ábrahám őseinek nevét is (Náchor, Serug, Terach) megtaláljuk Hárán körzetében mint helységneveket. Nem egyértelmű, hogy mikor éltek a pátriárkák. Valószínűbb, hogy a későbronzkorban: században. (A középbronzkor helyett, 19. sz.). A korai időpontot a régészeti leletek támasztanák alá (a nomád élet emlékei, a jogi formulák, amelyekkel a pátriárkai történetekben találkozunk, már abban a korban is igazolhatók Ebla, nuzi szövegek; hettita és asszír törvények). A későbbi időpont mellett a szájhagyomány szól közvetlen emlékezet őrizheti meg ezeknek a nemzetségfőknek az emlékét. A pátriárkák nemzetségek fejei. Rokoni kapcsolatukat nem kell történetinek tekintenünk. Utódaik felismerték, hogy életükben ugyanaz az egy Isten tevékeny. Bennük Isten azt a történelmet készítette elő, amelynek örököseik (a történet megfogalmazói, az Írás elkészítői) a részesei. Az ígéret, amit kaptak, az írások szerzőiben teljesedik be. 2.3 A kivonulás hagyománya A történelmi emlékek a háttér rekonstrukciójában segítenek. Nomád csoportok élénk vándormozgása feltételezhető a Kr.e. 2. évezredben Egyiptom keleti határa és Palesztina déli pereme között. A nomádok és a letelepedettek között előbb-utóbb kereskedelmi és hadászati kapcsolatok alakultak ki. A Kiv 1,11 szerint a zsidóknak kényszermunkát kellett végezniük Pitom és Ramszesz városoknál. II. Ramszesz valóban építtetett egy raktárvárost a Nílus-delta keleti részén. A bibliai elbeszélés szerint a zsidóknak menekülniük kell Egyiptomból. Egy harci szekér alakulat üldözőbe veszi őket, ezt a csoportot az elbeszélés a fáraó egész seregével azonosítja. A hagyomány magja Kiv 15,21b: "az Úr lovat és lovasát tengerbe vetette". Az elbeszélés legalább 17

18 két hagyományt ötvöz: a csoda jellege (kettéválasztott víz vagy széltől kiszáradt tenger); illetve a katonák reakciója (elborítja őket a víz vagy szembe szaladnak a tengerrel) különbségeket mutat. A Pentateuchus többi részével összhangban itt is felmerül a gondolat, hogy eredetileg különálló elbeszélések léteztek, amelyek párhuzamosan végigtárgyalták Izrael "őstörténetét". Ezek a Jahvista, az Elohista és a Papi írás. Kérdés, hogy hol történt mindez? Szóba jöhet a Szirboni tenger; tavak a mai Szuezi csatorna környékén (Timsza-tó; Keserű-tavak). Mózes szerepére vonatkozóan a történelem keveset mondhat. Neve egyiptomi eredetű (jelentése vízből kihúzott). A történetek alapján midiánita kapcsolatai is voltak (menekülés, feleség, Isten megismerése). Bizonyos, hogy a szabadulás vezetője. A kivonulásról szóló hagyományokat elemezve, az egyiptomi elbeszélések csendjét figyelembe véve azt kell mondanunk, hogy valószínűleg nem egész Izrael volt Egyiptomban, inkább csak egyes csoportok. Ezeket a csoportokat nevezzük exodus-csoportnak vagy Egyiptomcsoportnak. A kivonulást a közép-palesztinai törzsek magja élte át, a többi törzs pedig később átvette a hagyományukat. YHWH tisztelete Egyiptomban kezdődik, ott már kapcsolatba is lépnek vele. A bibliai hagyomány azonban többször említi a sinai teofániát. A sinai-hegyi kinyilatkoztatás lényege, hogy YHWH a történelem ura, aki megszabadít. A történelmi helyszín ebben az esetben is nehezen meghatározható. Már a hely neve sem egységes (Sinai, Horeb, Isten hegye). A turisták jelenleg a Sinai félsziget déli csücskéhez vándorolnak; ez a hagyomány Szt. Ilonára vezethető vissza, aki megépítteti a Szt. Katalin kolostort. Seir (Dt 33,2; Bir 5,4), azaz az Akabai öböl környékén kell inkább keresnünk? Az ottani vulkanikus hegyvidék megfelel a teofánia leírásában található elemeknek. A történteket egyfelől teofánia (J: vulkánkitörés, E: harsonazengés vagy Isten beszéde); másfelől kultikus cselekmény (vér-rítus; lakoma Isten jelenlétében) formájában elemzi és értelmezi a Biblia. A pusztai vándorlás hagyománya az exodus-csoport és a kisállattenyésztők közös élménye (nem együtt történt, de mindenki élt át ilyen eseményeket). Az Egyiptom-csoport az utolsó letelepedő törzsek közé tartozhatott. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy Izrael kezdeteinek hagyománya hosszabb fejlődés gyümölcseként jött létre, amelyben a későbbi nemzeti egység hangsúlyozása és a nép akkori problémáinak megválaszolása lényeges szerepet játszott. Az egyes törzsek hagyományai összizraelita jelentést kaptak. A későbbi helyzetet megmagyarázták a tizenkét törzs történetével. Izrael eredetének elbeszéléseit ezért nem történeti beszámolóként kell értelmeznünk, bár történelmi magvuk megkérdőjelezhetetlen. Arról az Istenről tanúskodnak, aki szabadító hatalmát és hűségét megmutatta, de cserébe hűséget kért népétől is. 2.4 Az izraelita honfoglalás kérdése A pusztai vándorlás utáni időszakban a deuteronomisztikus történetírás alapján teszünk különbséget a honfoglalás illetve a bírák kora között. Nem biztos, hogy történelmileg helytálló az eseményeknek ilyenfajta világos elválasztása. Ahogy látni fogjuk, inkább az a valószínű, hogy a Bírák kora jól tükrözi azt az átalakuló periódust, amelyben Izrael lassan kialakult. A rendelkezésünkre álló adatok ugyanis rendkívül összetettek, részben ellentmondásokkal terhesek. A bibliai hagyomány megegyezik abban, hogy Izrael ősei bevándorlók, sőt egyes részletei szerint hódítókként érkeznek Palesztinába. Az elbeszélés ugyanakkor nem ad egységes képet a honfoglalás folyamatáról. Józsue 2-11 és MTörv 1-3 szerint nagy hadmozdulattal veszik birtokukba a földet. A Bírák könyve viszont arról is tud, hogy vereségeket szenvedtek a megerősített városokkal szemben. A harciszekerek erejével nem tudtak megküzdeni. A Jezreel síkság, Jeruzsálem, Gezer, Ajalon és a Sefela városai ellenálltak. A Bírák könyve tehát arról tudósít és azzal néz szembe, hogy Izrael kialakulása hosszabb folyamat. A Merneptah-sztélé (Kr.e. 1219) említi a hapiruk csoportját, ami a mássalhangzókat tekintve megfelel a hébereknek. De vajon mi ez a hapiru csoport? Valójában nem tudjuk, csak sejtjük, 18

19 hogy Szamária hegyvidékén élő, szegényebb népcsoportról van szó. A népesedés helyzete a későbronzkorban igen eltérő a hegyvidéken és a síkságokon. A síkságokon a gazdagabbak, a hegyvidéken a szegényebbek laknak. Az is tény, hogy helységek sora pusztul el a 13. században, így pl. Hazor, Bétel és Lakis. Vajon ki pusztította el őket? Mindez azonosíthat vagy sem a bibliai híradásokkal? Új típusú településrendszer jött létre. Jellemzői a teraszos földművelés, a ciszternák építése, a négy helyiségből álló ház. Összességében ez az új kultúra egyszerre mutat folytonosságot és különbözőséget a kánaánita kultúrához képest. A felsorolt tények megmagyarázására különböző elméletek alakultak ki. A kutatók külső vagy belső eredetű népcsoportokat, illetve erőszakos hadműveleteket vagy békés átalakulást tételeznek fel. A felsorolt lehetőségek kombinációi szerint négy alapmodellt különböztetünk meg: hódítás, beszivárgás, forradalom, fejlődés modell. A hódítás modell a régészet néhány adatára, főként pedig a bibliai leírásból Józsue könyvére hivatkozik. Azt állítja, hogy Izrael ősei kívülről érkeztek Kánaánba, és azt erőszakkal hódították meg. A beszivárgás modell szerint a honfoglalás kisállattenyésztő félnomádok legelőváltó gazdálkodása folytán ment végbe. Ezek a nyári száraz időszak és a téli esős évszak idején változtatták helyüket. Nyugat-Jordánia erdős vidékei megfelelnek a száraz időszakban is a legeltetetéshez, ezért nyáron mindig oda mennek. Itt elkezdenek földműveléssel foglalkozni, ami a törzs egy részét az esős évszakban is igénybe vette, az erdők irtása pedig mindenki összefogását igényelte. Ez átalakítja a törzs szerkezetét, lakóhelyét pedig az erdőirtás és földművelés helyéhez kötötte. A letelepedő félben lévő csoportok később harcba is keverednek a környező kultúrterületek lakóival. Az őslakósok és az újak közti szövetség csak lassan jött létre. Ez a modell úgy magyarázza meg a romba dőlt városok régészet illetve irodalmi tényét, hogy azt állítja, a városok elfoglalásának leírásai etiológiák. Ezek tehát a jelenlegi romos, elhagyott állapotot akarják megmagyarázni. A beszivárgás modell tetszetős, de nem tudja megmagyarázni a kánaánita kultúrával való hasonlóságot, ezért kiegészítésre szorul. A forradalom modell Mendenhall és Gottwald nevéhez fűződik. Számukra az új település a kiindulási pont. A legfontosabb jelenség, amelyre támaszkodnak, hogy a kánaánita népesség a síkságról a hegyvidékre vonul. Ez szerintük egyfajta szabadságharc, a városállamok fennhatósága alól is menekülnek. A fellázadt néprétegek a zsoldosok, banditák, kisállattartók, kézművesek, munkanélküli papok közül kerülnek ki. A kivonulás után egalitárius társadalom alakul ki. Ezek közé a rétegek közé számíthatók (ténylegesen) a hapiruk is. Az új típusú közösséget előbb Él istenség kultusza tartja össze, majd Mózes vezetésével csatlakozik hozzájuk egy csoport, amely Egyiptomból jött és JHWH-ban hisz. A békés átalakulás modell Lemche és Whitelam műve. Az átalakulás motorjának nem vallási, hanem gazdasági tényezőket tartanak, és nem gondolnak fegyveres összetűzésre a város és az elszegényedett csoportok között. A szolgaságban tartott bérlők és földművesek a hegyvidékre menekülnek. A kereskedelem a későbronzkorban összeomlott, ezért ezek a rétegek nincstelenné váltak. Ennek a modellnek a gyengéje, hogy teljesen semmibe veszi a biblikus hagyományt. Amit a honfoglalásról biztosan tudni lehet, hogy létezett egy "héberek" nevű népcsoport a 13. század második felében, akikre az új településrendszer volt jellemző. Palesztina teljes birtokba vétele hosszú folyamat eredménye. Igazat kell adnunk a Bírák könyvének, mely szerint Izrael ősei először csak a hegyvidéken tudták megvetni a lábukat. Izrael őseinek jelentős része bevándorló. Egész hagyományuk az arámokkal való rokonság mellett tanúskodik. A Kr.e. 2. évezred elején arám vándorlás figyelhető meg. A már letelepedettekkel kapcsolatok bontakoztak ki. Eközben csatlakozhattak hozzájuk új csoportok is (ld. forradalom vagy/és átalakulás modell). 2.5 A tizenkét törzs szövetsége A törzsekről a törzsi listákból kapunk tájékoztatást - Szám 1,5-15; 26,5-51: a sorrend a törzsek fontosságát és egymás közötti viszonyát is tükrözi. - Jákob áldása a kora-királyság idejéből származik Ter 49-ben (Mózes áldása MTörv 33 későbbi) - Debora éneke (Bir 5,14-18) a közép-palesztinai törzsekről tudósít 19

20 - az ősatyák születéséről szóló elbeszélések a törzsek jellegét kívánják bemutatni - lakóhelyük leírását a Józs tartalmazza Elmondható, hogy a 12 törzs létezett, de nem egy időben. A róluk szóló történetekben nem annyira valós történelem, mint inkább a törzsek egymás közti viszonya mutatkozik meg. A törzseknek ez a viszonya Kr.e 1200 és 1000 között változó, sőt alkalmi volt, de Izrael ebben az időben már egyfajta laza szövetséget képvisel. Vallásilag Él kultusza volt a közös alap, amelyet talán még a kánaánita múlt kölcsönzött. YHWH tisztelete csak később egyesíti a törzseket. Ennek az egyesülésnek eszmei háttere a kivonulás és a Sinai-hegynél történt szövetségkötés hagyománya, melyek ebben a korban lassan minden törzs közös kincsévé válnak. 2.6 A bírák Az imént említett laza szövetség korát a bibliai történetekből a bírák személyéhez kapcsolódva ismerjük. A szövetségnek nincs központi vezetése, alkalmi szövetségek szerveződnek az éppen fenyegető támadók ellen. Ilyenkor egy a harcképes szabad parasztokból álló hadsereg áll fel a betolakodók ellen. Az alkalmi sereg alkalmi vezetői a bírák. Feladatuk nem jogszolgáltatás, hanem esetenkénti vezetés, az ellenségektől való szabadítás. Karizmatikus vezetők, akiket YHWH lelke eltöltött. A nagy bírák: Otniel, Ehud, Samgár, Bárák és Debora, Gedeon, Jiftach, Sámson. A kis bírák valószínűleg állandóan hivatalban voltak, jogszolgáltatást is végeztek. A bírák korának fő ellensége Izraelben a filiszteus világ. Vasból készült fegyvereik és hivatásos harcosaik, közös katonai vezetésük van. Ld.: Dávid és Góliát párharca. 1 Sám 4 szerint Afeknél vereséget szenved az izraeliták szövetsége (a szövetség ládája is odaveszik). Egyedül új, központosított vezetési forma alkalmas arra, hogy a törzsszövetség érdekeit megvédje. Csak a monarchikus berendezkedés mentheti meg a szövetséget attól, hogy szétszóródjon. Szükségessé vált a királyság bevezetése. 2.7 A királyság fénykora A Saulról szóló elbeszélésekben királybarát és királyellenes hagyomány (1 Sám) figyelhető meg. Nachas amorita király ostromolja Jabes-Gileád városát, Saul pedig egy bírához hasonlóan élére áll a seregeknek. Gilgalban királlyá kiáltják mint karizmatikus vezetőt, Sámuel pedig királlyá keni. Az Úr jelölte ki, ez mutatkozik meg a felkenésben, de a nép kiáltja ki. Saul királysága "hadikirályság" a filiszteusok ellen. Gibeában székel, amely egyben a szülőhelye. Nem alakít ki valódi államszervezetet. Az amalekitákat legyőzi, de a filiszteusoktól kikap Gilboa hegyénél, majd meghal. Dávid Júda törzséből származott, Izáj nyolcadik fia. Saul udvarába kerül (fegyverhordozó vagy énekes). Feltűnt harcosként, ezzel kivívja sokak rokonszenvét és Saul irigységét. Szabadcsapatot hoz létre a szimpatizánsaiból, amellyel filiszteus szolgálatba áll. Ciklag kapitánya. Saul halála után Hebronban először Júda királya. A filiszteusok saját emberüknek tekintik, ezért nem akadályozzák meg szereplését. A déli törzsek önálló államalakulatként cselekszenek, először a történelem folyamán. Közben Abner Saul fiát, Isbaált egész Izrael királyává kiáltotta ki (1004/1003). A déli és az északi törzsek így külön cselekszenek. Az Izrael elnevezés ettől fogva két különböző valóságot jelöl: a 12 törzs szövetségét vagy az északi királyságot Júda nélkül. Isbaál meghal (meggyilkolják), Dávidot az északiak is megválasztják. Perszonálunió jön létre észak és dél között. Dávid megfutamítja a filiszteusokat től 998-ig Hebronban uralkodik, azután meghódítja Jeruzsálemet, a jebuziták városát. Ez addig semleges terület, ezért szabad az új királynak. Kialakul a dávidi "nagybirodalom": Ammon, Moáb, Edom Dávid uralma alatt; a nagyhatalmak éppen gyengék ahhoz, hogy megakadályozzák. Uralma idején ugyanakkor növekvő elégedetlenség figyelhető meg (Absalom lázadása, Seba lázadása). Később messianisztikus hagyományok és a zsoltárok költészete kötődik nevéhez. 20

A SZENTÍRÁSI KÁNON ÉS A SUGALMAZÁS

A SZENTÍRÁSI KÁNON ÉS A SUGALMAZÁS A SZENTÍRÁSI KÁNON ÉS A SUGALMAZÁS I. A Biblia szó etimológiája A Biblia görög eredetű szó, ami a latin közvetítésével került át a magyarba. - to, bibli,on [BiBlion] könyv, tekercs (esz.) tav bibli,a [BiBlia]

Részletesebben

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról A Biblia rövid áttekintése Alapvető információk a Bibliáról Áttekintés a Bibliáról A Biblia Isten szava A Biblia Isten üzenetét tartalmazza. A Szentírás megírásában kb. 1500 év leforgása alatt mintegy

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld!

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld! Tudásdepó Expressz - A könyvtári hálózat fejlesztése a Keményben az élethosszig tartó tanulás érdekében Kódszám: TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0043 Kedvezményezett: Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2012.november Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 9-1 2. É V F O L Y A M

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 9-1 2. É V F O L Y A M H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 9-1 2. É V F O L Y A M H I T T A N 9. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével)

Részletesebben

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M H I T T A N 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével)

Részletesebben

Nemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005

Nemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005 1. VIZSGALAP A vizsgalap a X. osztályban használt tankönyv: Nemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005 alapján készült. Célja: általános teológiai ismeretek felmutatása.

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

H I T T A N. 7-8. é v f o l y a m

H I T T A N. 7-8. é v f o l y a m Hittan H I T T A N 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével) bemutatjuk, hogy a Krisztus előtti zsidóság

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

A héber Biblia margójára 1. Suhai György 2012.03.08.

A héber Biblia margójára 1. Suhai György 2012.03.08. A héber Biblia margójára 1 Suhai György 2012.03.08. Ha kinyitjuk a héber Bibliát, 2 egy hihetetlenül érdekes, izgalmas világ tárul elénk. A nyugati ember számára teljesen idegen ősi írásjelek (a Szent

Részletesebben

Székely János: Bibliaismeret

Székely János: Bibliaismeret Székely János: Bibliaismeret Hittankönyv a középiskolák 9. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Mi a Biblia? Vedd, és olvasd! A Biblia isteni eredetének jelei Sugalmazás 02. A Szentírás Isten szava,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer. Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer. Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise TARTALOMJEGYZÉK Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer Bevezetés Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise IX XIII XV XVII XXX I. BEVEZETÉS: 1,1 5 3 Exkurzus: A Galata-levél

Részletesebben

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz

Részletesebben

Oltár az ismeretlen istennek

Oltár az ismeretlen istennek 1 Textus: Ap.Csel. 17, 16-23. Bevezetés: 1. ATHÉN: Pál korában ünnepelte fennállásának 1000 éves évfordulóját. A demokrácia miatt roppant büszke volt. Még a rómaiak is meghagyták a függetlenségét. A kultúra

Részletesebben

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére Bibliaismeret Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére A tantárgy órakerete: Évfolyam Hetek száma Heti órakeret Évi órakeret 9. 36 1 36 10. 36 1 36 11. 36 1 36 12. 32 1

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK. DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM

EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK. DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM AZ ÓSZÖVETSÉG RECEPCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA A ZSIDÓKHOZ ÍRT LEVÉLBEN AZ INTERTEXTUÁLIS

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

Szakdolgozati témakörök 2015/2016. tanév

Szakdolgozati témakörök 2015/2016. tanév Szakdolgozati témakörök 2015/2016. tanév Dr. Egresits Ferenc Dogmatika tankör 1, Az Istenről szóló beszéd /teológia/ nehézségei és lehetőségei a 2. és 3. évezred határán 2, A felvilágosodás révén elindított

Részletesebben

1. A SZENTÍRÁSTUDOMÁNY HELYE A TEOLÓGIÁBAN

1. A SZENTÍRÁSTUDOMÁNY HELYE A TEOLÓGIÁBAN 1. A SZENTÍRÁSTUDOMÁNY HELYE A TEOLÓGIÁBAN A teológia Istenről szóló ismereteink rendszeres és módszeres kifejtése. Ismereteink forrása a kinyilatkoztatás, mégpedig a természetes kinyilatkoztatás (Isten

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

GONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL

GONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL 1 GONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL ÍRTA: DEMETER JÓZSEF ÁLTALÁNOS HERMENEUTIKAI SZABÁLYOK ÉS IRÁNYELVEK. Az alapgondolat: mindenkinek joga van értelmezni a Szentírást. Ehhez azonban a megértés utáni őszinte

Részletesebben

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás)

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) 138 Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) A most következő előadásban két kérdésre keresem a választ. 1. A múltra nézve: Hogyan kezdte ünnepelni a keresztyénség karácsonykor Jézus Krisztus születését?

Részletesebben

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett Félreértett rtett tanítások? Ugyanazon alapról eltérő tanítások? Fordítások A Biblia eredeti nyelve nem a magyar Összehasonlító fordítások,

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I.

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I. HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 4. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Elérhető pontszám: 70p. 2015. január 9. 1. Fejtsd meg a

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

Létezik-e Antikrisztus?

Létezik-e Antikrisztus? Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:

Részletesebben

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm

Részletesebben

yymár meglévő csoport számára:

yymár meglévő csoport számára: 1. HÉT: FILIPPI 1,1 11 Tényleg Krisztushoz tartozom? Kezdjük a beszélgetést azzal, hogy feltesszük valamelyiket a következő kérdések közül a csoportnak: yykezdő csoport számára: Mi indított arra, hogy

Részletesebben

Jézus órája János evangéliumában

Jézus órája János evangéliumában MICHAEL FIGURA Jézus órája János evangéliumában 1. A HELY- ÉS IDÔMEGHATÁROZÁS FONTOSSÁGA JÁNOS EVANGÉLIUMÁBAN A kánai menyegzôrôl szóló perikópában (2,1 11), amely a világosság olvasójának második titka,

Részletesebben

A nyelv változik, az Ige marad

A nyelv változik, az Ige marad A nyelv változik, az Ige marad Magyar bibliafordítások 1 I. A fordításokról általában Az Ige testté lett, Isten szava történéssé lett. A Biblia külső és belső történésekről számol be, a külsőt általában

Részletesebben

Hamis és igaz békesség

Hamis és igaz békesség Hamis és igaz békesség Lectio: Jer 1,1-15 Textus: Jer 1,14 A lelkipásztor így szólt egy asszonyhoz: - Asszonyom, szokta önt kínozni a Sátán? - Engem? Soha! - No, akkor ez annak a jele, hogy ön még a Sátáné,

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 43. szám, 2009. Okt. 25. Szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 43. szám, 2009. Okt. 25. Szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban! Szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 43. szám, 2009. Okt. 25. A bűnbánathoz szükségszerűen hozzátartozik az, hogy őszintén

Részletesebben

Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12.

Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12. SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete u. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 Teológia alapszak

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben

Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember

Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Katolikus hittan emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 28. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

313: a Római Birodalomban megszűnik a keresztényüldözés;

313: a Római Birodalomban megszűnik a keresztényüldözés; A keresztény egyház szertartásrendjének kialakulása Ószövetségi hagyomány: Páskabárány Újszövetség: Húsvéti Bárány páska-vacsora pontos szertartás Jézus a kovásztalan kenyeret és a harmadik serleg bort

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

Pesti Mizsér Gábor 1536-ból való Új Testamentum fordításának mai nyelvhez igazított kiadásához

Pesti Mizsér Gábor 1536-ból való Új Testamentum fordításának mai nyelvhez igazított kiadásához UTÓSZÓ Pesti Mizsér Gábor 1536-ból való Új Testamentum fordításának mai nyelvhez igazított kiadásához PESTI GÁBOR jelentõsége, hogy elsõnek adta közre magyarul nyomtatásban a Biblia négy evangéliumát,

Részletesebben

Vetélkedő kérdések és válaszok. A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk?

Vetélkedő kérdések és válaszok. A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk? Vetélkedő kérdések és válaszok 1. feladat A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk? 1. Jézus születése, a napkeleti bölcsek látogatása 2. Menekülés

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Ajánlott témák jegyzéke évfolyam- és szakdolgozatok készítéséhez 1

Ajánlott témák jegyzéke évfolyam- és szakdolgozatok készítéséhez 1 Ajánlott témák jegyzéke évfolyam- és szakdolgozatok készítéséhez 1 Kedves Hallgatók! Az alábbi témákat ajánljuk fontosságuk, aktualitásuk miatt figyelmetekbe évfolyamdolgozatotok illetve szakdolgozatok

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk A helyreállítás lelki ajándékai Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk 0. Áttekintés Vezetés és szervezés ; Lelkek megkülönböztetése Démonok kiűzése Gyógyítás Hit 1. A vezetés / szervezés ajándéka

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Hogyan lett könyvvé az Újszövetség? APOLÓGIA KUTATÓKÖZPONT Budapest, 2008

Hogyan lett könyvvé az Újszövetség? APOLÓGIA KUTATÓKÖZPONT Budapest, 2008 Hogyan lett könyvvé az Újszövetség? APOLÓGIA KUTATÓKÖZPONT Budapest, 2008 Az Újszövetség megbízhatósága? autográf MBT, 1990 Biztosan kihagyták azokat, amik nem illettek az Egyház elképzelésébe! Alapfogalmak

Részletesebben

Pál származása és elhívása

Pál származása és elhívása 11. tanulmány Szeptember 5 11. Pál származása és elhívása SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Apostolok cselekedetei 9:1-22; 26:18; 1Korinthus 15:10; Galata 2:1-17; Filippi 3:6 De az Úr azt mondta neki:

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

Táblával, térképpel és vetítővel felszerelt terem

Táblával, térképpel és vetítővel felszerelt terem A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Római Katolikus Teológia 1.3 Intézet Római Katolikus Didaktika Teológia 1.4 Szakterület

Részletesebben

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS?

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Több mint 25 éves hívő életem során számtalanszor találkoztam a címben megfogalmazott kifejezéssel. Először persze nem tudtam, hogy mi is állhat mindennek

Részletesebben

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála,

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, CSELEKEDJ! 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. 2 Ezért előhívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj

Részletesebben

Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem

Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem Bevezetés az 1. részhez Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem Isten egyik különleges vonása ezt teljesen egyedi módon a Biblia jelent ki, egyetlen más könyvben vagy vallásban sem található meg

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

SEGÍTSÉG AZ ELSİ SZÁZADI JÚDAIZMUS TANULMÁNYOZÁSÁHOZ

SEGÍTSÉG AZ ELSİ SZÁZADI JÚDAIZMUS TANULMÁNYOZÁSÁHOZ SEGÍTSÉG AZ ELSİ SZÁZADI JÚDAIZMUS TANULMÁNYOZÁSÁHOZ SZABADOS ÁDÁM Az elsı századi júdaizmus megértése fontos lehet az Újszövetség tanulmányozásakor. Annak, aki komoly exegézist akar végezni, minimális

Részletesebben

Célok és feladatok. Általános koncepció

Célok és feladatok. Általános koncepció HELYI TANTERV Bibliaismeret -. évfolyam Általános koncepció A bibliaismeret tantárgy tanterve az elsajátítandó ismeretanyagot a () év folyamán koncentrikus körökben dolgozza fel: ugyanazok a témák többször

Részletesebben

A Ko m á r o m i. 2016. f e b r u á r 7. IV/6. szám Iz 6,1-2a.3-8; 1Kor 15,1-11; Lk 5,1-11

A Ko m á r o m i. 2016. f e b r u á r 7. IV/6. szám Iz 6,1-2a.3-8; 1Kor 15,1-11; Lk 5,1-11 2016. f e b r u á r 7. A Ko m á r o m i plébánia hírlevele IV/6. szám Iz 6,1-2a.3-8; 1Kor 15,1-11; Lk 5,1-11 Elsősorban azt hagytam rátok, amit magam is kaptam. Sokféleképpen lehet látni az Urat: látomásban,

Részletesebben

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő.

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő. Válás és újraházasodás a Biblia szemszögéből Ebben az írásunkban a Biblia válás és újraházasodás kérdésére vonatkozó kijelentéseivel szeretnénk foglalkozni. Az Újszövetség világosan elutasítja a válást.

Részletesebben

Bérmálási vizsgakérdések

Bérmálási vizsgakérdések 1 Bérmálási vizsgakérdések 1. Miért bérmálkozol? Hogy a Szentlélek ajándékát elnyerjem. 2. Mire képesít a Szentlélek a bérmálkozásban? Hogy felnőtt keresztény legyek, vagyis saját akaratomból Jézus tanítványa

Részletesebben

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13. 11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki

Részletesebben

Használatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem! 1. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2.

Használatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem! 1. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2. Használatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem!. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2. Szövegbe ékelt, szó szerinti idézetre úgynevezett macskakörmöt

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Jézus, a misszió Mestere

Jézus, a misszió Mestere 7. tanulmány Augusztus 8 14. Jézus, a misszió Mestere SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Ézsaiás 42:1-9; Dániel 9:24-27; Máté 10:5-6; Lukács 2:8-14; Apostolok cselekedetei 1:1-14; 2Timóteus 1:8-9 Majd

Részletesebben

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk: Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.

Részletesebben

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én Az Új Tanítás 2015. június 14-én Biró László Mi az Új? Mikor elhangzott a múlt havi tanítás, megfogalmazódott bennem, hogy most vasárnap hozzak én is egy kibontott sugallatot. Mikor az asztalomnál ültem,

Részletesebben

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege

Részletesebben

Forrás. Jézus mellénk állt

Forrás. Jézus mellénk állt Forrás a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Jézus mellénk állt 13. évf. 1. szám 2016. január 10. Gárdonyi Géza népszerű karácsonyi énekében jól láttatja az első karácsony valóságát: Nem

Részletesebben

Megváltoztatták-e Jézus Bibliáját?

Megváltoztatták-e Jézus Bibliáját? Ennek a dokumentumnak nem az a célja, hogy felolvasd. Azért készítettük, hogy segítségével és a hozzá tartozó diasorozat levetítésével saját előadást állíthass össze. A kapcsos zárójelbe tett számok az

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

3. Csak egy nevet írj!(4p.) Mózes honfoglaló utóda: A 300 fős hadsereg vezére A megvakított bíra: Az ő botja virágzott ki

3. Csak egy nevet írj!(4p.) Mózes honfoglaló utóda: A 300 fős hadsereg vezére A megvakított bíra: Az ő botja virágzott ki HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: III. Osztály: 4. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Elérhető pontszám:91p. 2015. február 27 1. Sorold fel

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. november

Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. november Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. november Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

Jellege: 8 osztályos általános iskola. órakeret órakeret 5. 2 72 64 8 6. 2 72 64 8 7. 2 72 65 7 8. 2 72 58 14

Jellege: 8 osztályos általános iskola. órakeret órakeret 5. 2 72 64 8 6. 2 72 64 8 7. 2 72 65 7 8. 2 72 58 14 A hit- és erkölcstan tantárgy helyi tanterve (5-8. évfolyam) Tánc és dráma kapcsolópontokkal KÓD: ÁLT04. Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc Általános Iskola Jellege: 8 osztályos általános iskola

Részletesebben

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek A.1. Bibliák, bibliai részletek A.2. Konkordanciák A.3. Bibliai lexikonok, fogalmi szókönyvek A.4. Bibliai atlaszok A.5. Bibliai nyelvek A.5.1. Héber és arám

Részletesebben

ELJÖN AZ ÚR. Lekció: Malakiás 3,1-6. Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr...

ELJÖN AZ ÚR. Lekció: Malakiás 3,1-6. Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr... Pasarét, 2014. március 23. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László Lekció: Malakiás 3,1-6 Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr... ELJÖN AZ ÚR Imádkozzunk! Dicsőítünk

Részletesebben

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN 1 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 02. Juhász Emília Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN Olvasandó (lectio): 2 Móz 13,1-10 Alapige (textus): 2 Móz 13,8-9 És mondd el fiaidnak azon a napon: Amiatt történik

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

Egyházi Hírek. 2007. évi első kiadás

Egyházi Hírek. 2007. évi első kiadás Egyházi Hírek Az Első Magyar Református Egyház (Kálvin, Vancouver 1955) lapja 2007. évi első kiadás Templom: Lelkipásztor: Nt. Szigeti Miklós Lelkészi hivatal: 2791. East 27 th Avenue Internet: http://members.shaw.ca/szigetim/index.htm

Részletesebben

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm

Részletesebben

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor NAGYSZOMBAT AZ ÚR AKARATA SZERINT Ézs 53, 9-12 És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot,

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

25. alkalom 2012. június 21. Keresztelő János születése Lk 1,57-66. 80 Irgalmas volt az Úr Erzsébethez. Együtt örült vele mindenki.

25. alkalom 2012. június 21. Keresztelő János születése Lk 1,57-66. 80 Irgalmas volt az Úr Erzsébethez. Együtt örült vele mindenki. Biblia-kor 2011-2012 1 BB 25. alkalom 2012. június 21. Keresztelő János születése Lk 1,57-66. 80 Átismételni mindazt, amit János családjáról tudunk. LÁSD Biblia-kör 3. Jegyzet. A megjelölt szakasz elemzése

Részletesebben

Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás

Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás 2. Ismerkedés a napórával FELADATLAP A az egyik legősibb időmérő eszköz, amelynek elve azon a megfigyelésen alapszik, hogy az egyes testek árnyékának hossza

Részletesebben

6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1.

6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. 6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: I. A Heidelbergi Káté II. Második Helvét Hitvallás. Kálvin Kiadó, Budapest. 2004;

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. Sz a b ó X a v ér. Salamon zsoltárai

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. Sz a b ó X a v ér. Salamon zsoltárai A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI Sz a b ó X a v ér Salamon zsoltárai B e v e z e t é s - f o r d ít á s - je g y z e t e k A Sapientia Szerzetesi Hittudományi

Részletesebben