BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány KULTURÁLIS SAJÁTOSSÁGOK AZ ARAB VILÁGBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL EGYIPTOMRA ÉS TUNÉZIÁRA Demeter Gabriella Judit Budapest, 2007

2 Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS ÉS TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA... 4 II AZ ISZLÁM AZ ISZLÁM BEMUTATÁSA AZ ISZLÁM, A ZSIDÓSÁG ÉS A KERESZTÉNYSÉG KAPCSOLATA AZ ISZLÁM ALAPPILLÉREI JOGRENDSZER ÉS HAGYOMÁNYRENDSZER Az étkezés Az öltözködés Szerencsejáték A szomszédokkal kialakított kapcsolat A MUZULMÁN IDŐSZÁMÍTÁS ELŐÍTÉLETEK AZ ISZLÁMRÓL III. AZ ARAB KULTÚRA AZ ARAB ORSZÁGOK ÉS AZ ARAB EGYSÉG AZ ARAB NYELV AZ ARAB KULTÚRA VISELKEDÉSTECHNIKAI ELEMEK ARAB ORSZÁGOKBAN Üdvözlés, köszönés, meghívás, elutasítás Megszólítás, rang, cím Nem verbális jelek Öltözködés, megjelenés, színek Idő, pontosság Üzleti kapcsolatok IV. TUNÉZIA KULTÚRTÁJ, VÁROSOK MEDINA, MECSETEK, HAMMAM NÉPESSÉG, ETNIKUMOK A berberek A Khari-Dzsita nevű iszlám szekta A djerbai zsidók TÖRTÉNELEM, KULTURÁLIS HATÁSOK ÖSSZEGZÉS, AVAGY EGYEDISÉGEK TUNÉZIÁBAN

3 V. EGYIPTOM KULTÚRTÁJ, VÁROSOK NÉPESSÉG, ETNIKUMOK A koptok A beduinok TÖRTÉNELEM, KULTURÁLIS HATÁSOK AZ EGYIPTOMI ÉLETSTÍLUS VI. EGY EURÓPAI NŐ AZ ARAB VILÁGBAN (INTERJÚ) VII. BEFEJEZÉS ÉS ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLET

4 I. BEVEZETÉS ÉS TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA Szakdolgozatom témájául az arab országok kultúrájának bemutatását, a viselkedéstechnikai és protokolláris elemeinek megismertetését, illetve ezek egyedi jellegének kutatását választottam Tunézia és Egyiptom esetében. Manapság mindkét ország az európai turisták által kedvelt célpont, és a gazdasági területeken is, egyre több kapcsolat fűzi az említett államokat az Európai Unióhoz. Fontosnak tartom ezért a kultúra megismerését, bemutatását, mert sajnos tapasztalataim alapján sokan az európai viselkedési normák alapján közelítenek az arab világhoz. Pedig a kulturális különbségek jelentősek, ezek ismerete, nagymértékben megkönnyítheti az üzletemberek, turisták, és minden arabokkal kapcsolatot kereső ember életét. Az interkulturális tanulmányoknak ma már egyre nagyobb szerepe van a globalizáció jelensége miatt. Ez a kijelentés elsőre kissé bizarr, hiszen a kultúrák között jelenlévő különbségek csökkennek a globalizálódás hatására, mégis egy multinacionális vállalatnak számolnia kell azzal, hogy különböző országokban, és említsük itt az arab világot, különböző a motiváció, a viselkedés, a vallás. Itt el is jutottam ahhoz a kulcsszóhoz, aminek bemutatása szintén célja szakdolgozatomnak. Az arab országokban ugyanis kivétel nélkül az államvallás az iszlám. A vallás megértése nélkül nem lehet a kultúráról beszélni, úgy fogalmazhatnánk, hogy a kultúra és viselkedés alapja a vallás. Ez jelentős különbség Európával szemben, ahol bár általában az államvallás a kereszténység, mégis ez teljesen függetleníthető a kultúrától, de még inkább a törvénykezéstől. Államalapító királyunk a kereszténységet államvallássá tette, azonban törvényeit csak részben határozta meg a vallás alapján. Dolgozatom során bemutatásra kerülnek az iszlám vallás alapgondolatai, az arab országok kulturális és viselkedési jellemzői. Tunézia és Egyiptom esetében célom a kulturális és viselkedési egyediségek meghatározása, kutatása, arra való tekintettel, hogy a két ország történelme másként alakult, például a múlt évszázad során Tunézia Franciaország, míg Egyiptom Nagy-Britannia befolyása alá került. Azt vizsgálom, hogy ezen történelmi és egyéb hatások, megjelennek- e a kultúrában, nyelvhasználatban, mindennapokban a XXI században. Diplomamunkámat az arab világban élt magyar hölggyel készített interjúval zárom. 4

5 II. AZ ISZLÁM Az iszlám bemutatása során nem a történeti áttekintésre, hanem sokkal inkább a kultúrát, gondolkodást, viselkedést meghatározó momentumokra szeretnék kitérni, a Koránból és a szent hagyományokból merített idézetek és történetek bemutatásával. 1. AZ ISZLÁM BEMUTATÁSA Az iszlám jelentése: belenyugvás Isten akaratába, Isten akarata iránti odaadó engedelmesség. A Mohamed által alapított legfiatalabb világvallás, monoteizmus, ma követőinek száma megközelíti a 300 milliót. Mohamed magát nem tartja vallásalapítónak, ő az, aki megtisztította az eredeti ősvallást. A vallás hívőit muszlimoknak hívják. Gyakran emlegetik a mohamedánok elnevezést Európában, de ezt a muzulmánok nem veszik jó néven, mondván ők nem Mohamedet tekintik istenüknek, Mohamed csupán a próféta, aki közvetítette a vallást az egy Isten Allah nevében. A hitvallás is jól kiemeli ezt a kapcsolatot: Tanúsítom, hogy nincs más Isten Allahon kívül és az Ő prófétája Mohamed. Ha a muzulmánokról van szó nem egyes emberekről, hanem mindig az iszlám társadalom tagjairól beszélünk. Az iszlám központi tétele tehát, az egy Isten imádata. A nyugati társadalom számára döbbenetes, hogy az iszlám milyen nagymértékben hatja át a társadalmi és a magánéletet. Mindez a Koránból ered, mely törvénykönyvként is szolgál, meghatározza a mindennapi életben elvárt viselkedést, s egyúttal lelki útmutató is. Az iszlám nem ismeri a világi és vallási élet szétválását. Az iszlámból nem lép ki senki, nincs is honnan, mert nincs egyház. Az iszlám életmód. Kilépni az iszlámból annyi, mint kilépni a társadalomból. Más vallásra áttérni úgyszólván lehetetlen. Aki áttér, az legfeljebb kivándorolhat. A legutóbbi időkig az istentagadást halállal büntették. Gyakran választották a muzulmánok a kivándorlást az áttérés vagy elszigetelődés helyett. (Küng, 1998: p.72.) Az iszlámnak a mai napig két tábora létezik a síiták és a szunniták tábora. A síiták hét százalékát képezik a muzulmán összlakosságnak. Legtöbben közülük Iránban élnek. Apró különbségeket fedezhetünk fel a két csoport vallásgyakorlásában: az imára hívásnál, a vallásos mosdásnál és így tovább. A legjelentősebb különbség, hogy a 5

6 szunniták hangsúlyozzák, hogy szerintük Mohamed utódainak legtisztességesebb választási módja, sőt egyetlen törvényes módja az utódlás rendezésének, a választás, a többség dönt elvén. Míg a síitáknál a vérrokonság a mérvadó, így meggyőződésük szerint Ali, Mohamed próféta lányának Fatimának a férje volt az egyedüli törvényes utódja Mohamednek. (Küng, 1998) A közölt adatok az1990-es évek közepén az iszlám lakosság megoszlását mutatják. Az iszlám lakosság megoszlása Arab iszlám 17% 10% 2% 20% Fekete iszlám Európai iszlám Keleti iszlám 13% Indiai iszlám 26% 6% 6% Szigetvilági iszlám Periférikus iszlám Iszlám diaszpóra Az Arab iszlám hívőinek száma eléri a 220 millió főt, melyből 150 millióan a Masrek, míg 70 millióan a Maghreb területeken élnek. (Részletesebb bemutatása az említett területeknek az Arab országok fejezetben.) Az Európai iszlám alatt a Törökország és a Balkán területén élő muzulmán vallásúak értendők, megoszlásuk, Törökország: 60 millió fő, a Balkánon: 10 millió fő. A Keleti iszlám a síita többségű Iránra és a szunnita többségű Afganisztánra osztható. Az Indiai iszlám követői, Bangladesben 95 millió főt, Pakisztánban 109 millió főt, Indiában 91 millió főt tesznek ki. A Szigetvilág Indonéziát, Malájföldet és a Fülöp-szigeteket foglalja magába, összesen 185 millió muzulmán él ezeken a területeken. Perifériának tekinthetőek a közép-ázsiai köztársaságok, Oroszország, Kína és Thaiföld valamint Srí Lanka, ahol összesen mintegy 110 millió iszlámhívő él. A diaszpórában élő muszlimok Nyugat- Európában és Amerikában gyakorolják vallásukat, összesen 20 millióan. (Benke, 1999) 2. AZ ISZLÁM, A ZSIDÓSÁG ÉS A KERESZTÉNYSÉG KAPCSOLATA A zsidóság és kereszténység által elismert prófétákat az iszlám is elfogadja, azonban őket Mohamed munkásságának előkészítőinek tekinti. A közös kapcsot Ábrahám jelenti e három világvallás között. Ábrahám a tiszta monoteizmus képviselője, 6

7 Ismael atyja, akitől az arabok származnak, számára szentélyként létrehozta a mekkai Kábát. Fia Izsák utódai a zsidók, akik számára megalapította a jeruzsálemi templomot. A közös vonások ellenére a három vallás jelentősen különbözik. Bár Jézust mint prófétát az iszlám elismeri az iszlám, azonban isteni mivoltát tagadja, mint ahogy Mohamednek sem kölcsönöz semmilyen isteni jellemzőt. A Messiás, Mária fia csupán egy küldött. Már előtte is eltávoztak a küldöttek [az élők sorából]. Az ő anyja az igazak közül való. Mindketten [a közönséges halandókhoz hasonlóan] enni szoktak. Nézd meg, hogyan magyarázzuk meg nekik világosan a jeleket! Aztán nézd meg, hogyan fordulnak el [azoktól]! (Korán 5, 75) Mondd: Magasztaltassék az én Uram! Vajon mi más lennék én, mint ember (és) küldött? (Korán 17, 90-93) Mohamed önvallomásai egyértelműek, minden muzulmán így érti: világosan különbséget kell tenni a küldött és az üzenet között, amit hoz. Itt követte el a hibát a keresztény teológia, hagyta, hogy a küldemény átragadjon a küldöttre. Isten üzenetéből logoszt csinált, Isten megtestesült igéjét. (Küng, 1998: p ) És azt mondják: Miért nem küldetett le hozzá valami csodás jel az ő Urától? Mondd: A csodás jelek egyedül Allahnál vannak. És csupán nyilvánvaló intő vagyok. Vajon nem elég nekik az, hogy nekik hirdetendő- leküldtük hozzád az Írást? (Korán 29, 50-51) A muzulmán ember a Korán recitálásában, szó szerinti ismételgetésében éli át az Istent, mert az iszlám szerint Isten emberhez intézett szava könyvvé lett. A Korán: Olyan Írás (ez), amely (korábbi Írások) igazságát bizonyítja arab nyelven (Korán 46, 12) A keresztények hozzászoktak, hogy a szent szövegeket bizonyos mértékig változtatni kell, az Ige magyarázatra szorul. A misén a pap aktualizálja a Bibliát, olyan értelemben, hogy annak a mai napra vonatkozó üzenetét juttatja el a hívőkhöz. A muszlimok a Koránt lefordíthatatlannak tartják, a fordításokat csupán kényszerű értelmezésnek tekintik. Míg a Bibliát a keresztények ősidők óta csak fordításban ismerik. Az iszlám egyik misztériuma maga a Korán. Az Írás fejtegetői már nem a Korán tartalmában keresték a természetfelettit, hanem a nyelvezetében. A nyelv lett a csodás az utánozhatatlan: Isten arabul beszél, és nem ejt hibát. (Küng, 1998) A keresztény magában hordja, a muzulmán maga körül is akarja a vallást. A nyugati világban a religio többé-kevésbé személyes kötelékké lett. Az iszlám világban 7

8 a megfelelő szó a dín mindig egy teljes életvezetést jelent, amit külső ellenőrzés is megerősít. (Küng, 1998) A muzulmánok nem hittételekből merítik az önazonosságukat, hanem bizonyos cselekedetekből, melyeket mindegyikük ugyanúgy hajt végre, mint a szomszédja, sőt többnyire vele együtt. Az iszlámban nincs semmi, ami a Credohoz hasonlítható lenne. Ehelyett ismerünk öt mindenkire kötelező alaptörvényt, az úgynevezett oszlopokat (arkán), melyek közül legalább négy, de tulajdonképpen még az ötödik is gyakorlati jellegű. (Küng, 1998) A zsidók és a keresztények azt mondják: Mi vagyunk Allah fiai és kedvencei. Mondd: Miért büntet akkor benneteket a bűneitekért? Nem! Ti emberek vagytok - azok közül, akiket teremtett. [Allah] megbocsát, akinek akar és megbüntet, akit akar. És Allahé [mind] az, ami az egekben és a földön van és [mind] az, ami a kettő között van. És hozzá jut el végül [minden]. (Korán 5, 1) 3. AZ ISZLÁM ALAPPILLÉREI 1. Napi ima (szaláh) 2. A böjt (szaum) 3. A zarándoklat (haddzs) 4. Alamizsnaadás (zakát) 5. Hitvallás (saháda) 1. Napi ötszöri imádságot jelent, melyet hajnalhasadáskor, délben, délután (naplemente előtt másfél órával), kevéssel naplemente után és két órával később kell végrehajtani. Az imaidőpontokat a nap járásához igazítják, ebből következően ezek évszakonként változnak. Az arab államokban a müezzin a mecset minaretjéből imára hívja a híveket. A muszlimok mindig Mekka irányába fordulva imádkoznak. Az imát közvetlenül rituális mosakodás előzi meg, melyet a Korán a következőképpen határoz meg: Ti hívők! Ha istentisztelethez álltok föl, akkor mossátok meg [előtte] az orcátokat és a kezeteket könyékig, és simítsátok végig a fejeteket és a lábatokat a bokáig! (Korán 5, 6) Az ima nem más, mint összehangolt szöveg és mozdulatsor. Nem kötelező mecsetben elvégezni, bizonyos esetekben (munkavégzés, utazás és így tovább) az imák 8

9 összevonhatóak, vagy elhalaszthatóak. A pénteki közösségi imát a mecsetben tartott prédikáció előz meg. 2. A Ramadán a kilencedik holdhónap az iszlám naptár szerint. E böjti hónap során az igaz muszlimok ajkát napkeltétől napnyugtáig nem érheti semmi. Így tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól és a házasélettől. A muzulmánoknak a ramadán a szolidaritás élményét jelenti. A böjt alól felmentést kapnak az idős vagy beteg emberek, a tizenkét év alatti gyerekek, a terhes és szoptató nők. 3. Minden hívőnek legalább egyszer életében részt kell vennie a mekkai zarándoklaton. A hívő a zarándoklat idején a kivételes tisztaság állapotába kerül, amely külső jelekben is megmutatkozik. Erre vall a különös öltözet, ez férfiak esetében két varratlan fehér vászonleplet, nőknél egy egyszerű fehér ruhát jelent, a mosdás a hajvágás szüneteltetése és így tovább. Mekkába érkezve a hívők hétszeres körmenettel megkerülik a szent követ, ezután kivonulnak a város felé Arafába, ahol déltől napnyugtáig várakoznak. A zarándoklat zárónapja egy állatáldozat bemutatásából áll, majd a férfiak leborotválják fejüket, a nők pedig levágnak néhány centit hajukból. Majd visszatérnek Mekkába, ahol megteszik búcsúköreiket a Kába körül. 4. Minden muzulmánnak jövedelme bizonyos százalékát (2,5-10 %) a szegények és rászorulók megsegítésére kell fordítania. Ez nincs a lelkiismeretre bízva, hanem törvény által szabályozott kötelesség. Természetesen mindenkinek módjában áll ezen felül még további alamizsnaadásra is. 5. Tanúsítom, hogy nincs más Isten Allahon kívül és az Ő prófétája Mohamed - ez a mondat az igaz hit nyilvános megvallását jelenti az iszlámban. Lényegében a hitnek tanúságtétel jellege van, két alapvető hitigazság elfogadását jelenti: az egyik az egyistenhit, a másik Mohamed prófétasága. A hit Istentől van, megvallásához teljes őszinteség szükséges. Ez az egyetlen oszlop, ami a hitre és nem a cselekedetre vonatkozik.(küng, 1998) 4. JOGRENDSZER ÉS HAGYOMÁNYRENDSZER Aki tehát az iszlámot akarja ítélni, ne csupán a Koránból induljon ki. Ha csak ezt teszi, látszólag igaza lesz, ha iszlám legelső nyilatkozatából merítendő, hanem főképp azon nagy hagyomány irodalmából is, mely a Korán után az iszlám legjelentősebb kútforrása, és nézetünk szerint mellőzhetetlen arra nézve, aki a valódi 9

10 iszlámot a történelmi fejlődés folyamatában akarja megismerni. (Goldziher, 1980: p.128.) Az iszlám a törvény vallása. Az emberek figyelmét nemcsak a túlvilágra irányítja, hanem a mindennapi életet is áthatja. Nem ismer határvonalat lelki- és világi élet között. Így a jognak (saría) az iszlámban központi jelentősége van. Ami a keresztényeknek teológia, az a muzulmánoknak a jogtudomány. A saría egyrészt igen aprólékosan megmagyarázza a vallási előírások betartásának és teljesítésének módját, másrészt eligazítást ad az emberek egymás közötti családi, társadalmi, gazdasági és politikai, az iszlám szerint helyes kapcsolataiban. Röviden úgy fogalmazhatunk, hogy a saría az emberek földi életviteléről rendelkezik. A muszlimoknál hangsúlyos helyet kapnak a felettes hatóságok, amelyek érvényt szereznek a törvénynek. Az állam számukra nem lehet csupán a vallásszabadságot garantáló közömbös intézmény. Ezért csaknem minden muzulmán országban az iszlám államvallás. Az mai iszlám világban az állam sok mindent átvett abból, ami korábban a vallási törvények és a vallás képviselőinek hatáskörébe tartozott. A modern törvényhozás is a régi iszlám jogra épül, bár érzékelhető a megváltozott életérzéshez való, bizonyos mértékű alkalmazkodás (például: házasságjognál). Az iszlám tehát, mindig is a kötelesség tana volt. Követői Isten előtt felelősek azért, hogyan igazgatják az országukat. (Küng 1998; Goldziher 1980) Amilyen kevéssé használja az iszlám a természetes jog fogalmát, éppoly ismeretlen számára az autonóm erkölcs. Az etika kérdését az iszlám sose bízta a lelkiismeret szavára, hanem a hagyomány az Isten szava és a Próféta példája voltak mérvadóak. (Küng, 1998: p.71.) A jog (saría) forrása, részben a Korán, részben a hagyományok. A Korán, bár számos parancsot és törvényt tartalmaz, mégsem kifejezetten törvénykönyv. A társadalomnak a kinyilatkoztatás idején érvényes törvényein alapszik. Ezeken javít, módosít néhol (például: öröklési jog, házasságjog). Továbbá kiterjed hatásköre a kultusz és szertartások területeire. Sok mindent magától értetődőnek feltételez. Azonban az iszlám terjedésével a hódításokból adódó új társadalmi körülmények, új problémákkal szembesítették a vallást. Ezek megoldására a hagyományok szolgáltak.(küng, 1998) Mohamed és a szentéletű kalifák, hittudósok példája volt hivatott pótolni a Korán hiányosságait. Ezrével gyűjtötték a Próféta és legkiválóbb követőinek kijelentéseit. Idővel az élet minden helyzetére megvolt a megfelelő előírás. Az ilyen hagyománynak, amely Mohamed szó szerinti nyilatkozatát tartalmazza, hadisz a neve. 10

11 Ez annyit jelent, mint újság vagy hír. Megkülönböztetjük a szokást, arabul szunna, amelyen értik Mohamed társainak tudósítását azon szokásokról, melyeket a próféta úgy csekély, mint nagy dolgokban követett. -Goldziher Ignác A muzulmán hagyomány szerint, az iszlám egyik alappillérét, a napi öt imádságot, a következőképpen határozta meg Allah: Midőn Mohamed próféta csodálatos módon látogatást tett az egekben, sorra bejárta a hat alsó eget, és üdvözölte az ott tartózkodó próféta elődeit, Ádámot, Idriszt, Mózest, Ábrahámot és Jézust, aztán feljebb szállt, és Allah az én népemnek ötven imádságot parancsolt naponkint. Én ezen parancsolat vétele után visszamentem és találkoztam Mózessel. Milyen parancsolatot szabott Allah a te néped elé? -kérdé Mózes. Ötven imádságot rendelt -felelék én. Menj vissza istenedhez -így szólt erre Mózes-, és mondd meg neki, hogy a te néped ennyit ki nem bír. Visszamentem erre Allahhoz, és Ő elengedte az imádságok felét. Ismét Mózeshez jöttem, és értesítettem Őt. Menj vissza, - szólott ismét Mózes- és mondd meg Istenednek, hogy néped még ennyit sem bír ki. Visszamentem ismét Allahhoz, előadtam kérelmemet, és Allah így szólott: Ötvennel kezdtük, tegyük hát ötre, de most már nem változtatunk szavunkon. Megint értesítettem Mózest, aki engem ismét vissza akart küldeni Istenemhez, hogy engedjen el még valamit; de én így szóltam hozzá: Már most szégyellem magam Istenem előtt. Így maradt meg a mindennapi öt imádság a mohamedánok vallásos kötelességének. (Mózes I., 21:Hágár és Ismáel elűzetése; Mózes I., 22: Izsák feláldozása) Csekély útmutatást ad a Korán az általa elrendelt vallásos rítusok elvégzésére. Pedig íly útmutatás a keleti ember szempontjából, ki mint a ceremóniák embere, bármily tisztelgő forma tekintetében igen lelkiismeretes pontosságot követel, a vallásos tanításnak fölötte jelentős mozzanata. Mindezen hézagokat a hagyomány pótolja. Olyan kérdésekre, melyeket a Korán el nem igazít, vagy fel sem említ, megfelel a hagyomány Mohamed nevében. (Goldziher, 1980: p.133.) A saría csoportokba sorolja az emberi cselekedeteket a következőképpen: beszélünk kötelező, ajánlott, megengedett, kifogásolható és tiltott cselekedetekről. Mint ahogy a fentiekben már bemutattam, a saría, így kiterjed a mindennapi élet valamennyi területére, és kormányozza az emberi kapcsolatokat, szokásokat, beleértve a tisztálkodási, öltözködési, étkezési előírásokat is. Szól az államjogról, az állam külső és belső szerepéről, de leginkább a közösséget, az ummát regulázza. A továbbiakban a Korán és hagyományok alapján mutatom be a muzulmánok mindennapjainak néhány területére kiterjedő útmutatásokat. (Salamon, 2003) 11

12 4.1 Az étkezés A muzulmán emberek számára két fajta dolog létezik: a megengedett, vagyis szabad dolog, azaz halal, és tilalmas dolog, azaz harám. Az ételek és italok területén is ez a két csoport határozza meg a fogyasztható és a tiltott javakat. Amelyekről a Koránban a következőképpen olvashatunk: Tilalmas nektek a döglött állat (húsa), a vér, a disznóhús és aminek [a levágásakor] máshoz fohászkodnak mint Allah; a megfojtott, az agyoncsapott, a [zuhanás miatt] halálrazúzódott, a [más állattól] felöklelt, a vadállatoktól szétmarcangolt [állatok húsa] - kivéve, ha [még nem szenvedtek ki és] ti vágjátok le azokat -, és az, amit áldozati kövön vágtak le (Korán 5, 87) Kérdeznek téged [ó Mohamed], hogy mi engedtetett meg nekik. Mondd: Megengedtettek nektek a jó [táplálékok], és azoknak a ragadozó állatoknak [a zsákmánya, amelyeket idomítva tanítgattatok megtanítva azokat [a vadászat fogásaiból] arra, amire Allah tanított benneteket; egyetek hát[nyugodtan] abból, amit fogtak nektek, és [mielőtt hozzáfogtok] említsétek meg fölötte Allah nevét! Féljétek Allahot! Allah gyors a számvetésben. (Korán 5, 87) Ti hívők! A bor, a szerencsejáték (maysir), az áldozati kövek (anşab), a nyilakkal történő sorshúzás (azlam) a Sátán förtelmes műve. Kerüljétek azt! Talán boldogultok. (Korán 5, 90) Tehát a disznóhús, döglött állat, a vér a tilalmas, harám ételek közé tartoznak. Míg a bor, de minden alkohol tartalmú ital fogyasztása is tiltott. Tiltott ezek gyártása, forgalmazása is. 4.2 Az öltözködés Allah megátkozta azt a férfit, aki női ruhát visel, és azt a nőt, aki férfi holmit hord. (Salamon, 2003: p.155.) A Korán így fogalmaz a férfi és női öltözéket illetően. A nők jellegzetes hosszú ruhája az iszbál elfedi a kezet és bokát. Az iszlám hívő asszonyainak nem megengedett a parfüm használata, amikor a mecsetbeli közös imádságra mennek. Csupán férjük kedvéért illatosíthatják magukat. Ahogy az ékszereiket is csak férjük előtt viselhetik. A nő legyen szép és kívánatos, de csakis a férjének. És mondd a hívő nőknek, süssék le tekintetüket, és őrizzék meg szemérmüket, s ne mutassák díszeiket, kivéve férjüknek, atyjuknak, apósuknak, fiaiknak, férjük fiainak, fivéreiknek, fivéreik és lánytestvéreik fiainak, asszonyaiknak, a rabszolganőknek, akiket 12

13 jobbjuk birtokol, férfiszolgáiknak, akikben már nincs semmi vágy, és a gyermekeknek, akik még nem tudnak semmit a nők szemérméről. És nem szabad a lábukkal dobogni, nehogy kitudódjék az elrejtett díszük. (Korán 24, 31) Az iszlám tiltja a vagyonnal történő hivalkodást, a túlzásokat a megjelenésben. Így a nők ruházata estében nem megengedett sem a túl rövid, sem a túl hosszú ruha, mert mindkettő a feltűnés és kérkedés látszatát kelti. A szolidak az úr szolgái, s ha a tudatlanok megszólítják őket, ők azt válaszolják: békesség veletek. Ne járj kevélyen a földön (Korán 7, 37) A férfiak esetében a kifejezetten női anyagokból készült ruhák viselete tiltott. Ezen a selyemből, bársonyból készült öltözékeket kell érteni. 4.3 Szerencsejáték A szerencsejátékról a Korán a következőképpen fogalmaz: a szerencsejáték (maysir), az áldozati kövek (anşab), a nyilakkal történő sorshúzás (azlam) a Sátán förtelmes műve. Kerüljétek azt! (Korán 5, 90) aki dobókockával játszik, annak olyan az, mintha egy disznó húsával és vérével kenné be a kezét. (Salamon, 2003: p.121.) Mindennemű játék, de cselekedet is, amiből úgy jut valaki plusz jövedelemhez, hogy mögötte befektetett munka nem áll, az bűnnek számít, azaz harám. Így például a lottó, a kaszinók, a játéktermek látogatása, de minden szerencsejáték, sőt a kamat szedése is tiltott. 4.4 A szomszédokkal kialakított kapcsolat Különösen a szomszéd (azaz, ezen pogány-arab műkifejezés bővebb értelme szerint: aki valakinek sátrában keres menedéket) meg a vendég támogatása és védelme az, amit vallásának egyik cikkelyévé tett (Goldziher, 1980: p.30.) Allahra esküszöm! Nem igazhitű az Ő! Ó, Allah prófétája!- szólának a körülötte állók- bizony elkárhozik és tönkre megy az, akiről Te így nyilatkozol; de kit gondolsz? Azt, akinek ártalmai ellen a szomszédja nincs biztonságban.- Továbbá: Aki szomszédját bántja az engem bánt, és aki engem bánt az Allahot bántja. -mondja Mohamed próféta Az iszlám társadalom egy sokkal összetartóbb szorosabb közösség, mint bármelyik más vallásé. Ahogy a próféta fogalmaz: a gyülekezettel való imádkozás a magános imádkozást huszonhét fokkal múlja fölül. Ennek a közösségnek az 13

14 összetartását növeli az egységek szoros kapcsolata, a jó szomszéd viszony. A vendéggel akárcsak a szomszéddal, kötelesség jól bánni, függetlenül attól, hogy ismerős, vagy idegen. És viselkedjetek szépen a rokonokkal, szülőkkel, árvákkal, a szegényekkel, azzal a szomszéddal, aki rokon, és azzal is, aki idegen, és azzal is, aki barát, a nincstelen átutazóval, és azzal, akit jobbotok birtokol. Allah bizony nem szereti azt, aki fennhéjazó kérkedő. (Korán 4, 36) Aki pedig nem engedelmeskedik a parancsnak, annak nagyobb lesz a büntetése a túlvilágon. Mohamed így fogalmaz: Kisebb dolog a férfira nézve tíz nővel paráználkodni, mint a szomszédja feleségével Kisebb dolog a férfira nézve tíz házat kirabolni, mint a szomszédjáét. 5. A MUZULMÁN IDŐSZÁMÍTÁS Az iszlám vallás hívői a keresztényekétől eltérő időszámítás és naptár szerint élnek. Míg a keresztények az időszámítás kezdetét Krisztus születéséhez igazították, addig a muszlimok számára Mohamed próféta Mekkából Medinába történő vándorlása (hidzsra) adja az időszámítás kezdetét. A keresztények által alkalmazott naptár a nap mozgását követi, míg a muzulmánok a hold járását veszik alapul a naptár tervezésénél. A muszlin naptár 30 holdévből áll, ebből 19 év 354 napos, 11 év pedig 355 napos. A napot az egyik napnyugtától a másik napnyugtáig számítják, s öt egyenlő részre osztják: napnyugta, az éjszaka órája, hajnal, dél, a délután közepe. (Szabó, 1979: p.229.) Már Mohamed fellépése előtt is létezett a hold alapján összeállított naptár, melyet mindig korrigáltak, a nap járásához igazítottak, szökőhónapok beiktatásával. A szökőhónapok beiktatását azonban, megtiltotta Mohamed, melyre a Korán 9. Szúrája is hivatkozik. Így tehát a holdévek és napévek nem esnek egybe. Az iszlám ünnepei is különböző napokra, sőt évszakokra eshetnek. Ez estenként igen megterhelő lehet a hívők számára, például a Ramadán hónap estében, mivel a legnagyobb nyári szárazságban is ugyanazok a böjt feltételei, mint ha hónap tél idejére esik. Az első mohamedán év kezdőnapja július 16., ez a hidzsra napja is. Az időszámítás, 622. július 16-án kezdődött. A keresztények év beköszöntét január 1- én ünnepelték, ugyanakkor a muszlimoknál (ebben az évben) április 6-ra esett az

15 év első napja. A következő számítás segítségével átszámíthatóak a keresztény évek, muzulmán évekké: A keresztény évszámból kivonunk 622-t, majd az eredményhez hozzáadjuk a különbség 1/32-ed részét. A holdév, akárcsak a napév 12 hónapból áll, melyek a következők szerint alakulnak: Moharram 30 nap, Szafar 29 nap, Rabí el-avval 30 nap, Rabí esz-szaní 29 nap, Gumádá al Avval 30 nap, Gumádá esz Szaní 29 nap, Ragab 30 nap, Saabán 29 nap, Ramadán 30 nap, Savvál 29 nap, Dzúl-Qaada 30 nap, Dzúl-Higga 29 vagy 30 nap. (Szabó, 1979) 6. ELŐÍTÉLETEK AZ ISZLÁMRÓL Az iszlámról való ismereteink ma is pontatlanok és előítéleteken alapulnak. Megdöbbentő, hogy például a sajtó milyen képet fest a vallásról. Míg a buddhizmustól vagy a hinduizmustól senki sem tart, az iszlámtól általában félnek az emberek, és nemcsak az olajválság vagy az iráni forradalom óta. Már a középkorban és újkor kezdetén is akkor érdeklődtek leginkább az iszlám iránt, amikor fenyegető veszélyként jelent meg. Mikor kudarccal végződtek a keresztes hadjáratok, majd később, a török hódítások idején. A tájékozódást azonban mindig akadályozzák az általánosítások, elsietett következtetések. Amikor Guibert von Nogent a XIII. század elején a Gesta Dei per Francos című könyvében megemlíti Mohamedet, nemcsak a korszak behatárolásában téved néhány évszázadot, de ellenséges hozzáállását sem tudja palástolni. Egyetlen forrása a plebeia opinio, az átlag ember véleménye volt.a második vatikáni zsinat közzétett egy nyilatkozatot az iszlámról, amelyet mindenütt úgy idéznek, mint a keresztények és muzulmánok közötti párbeszéd nyitányát. Ezzel persze még nem száműzték végérvényesen a plebeia opinio. A tudatunkban élő közhelyek gyakran kapnak megerősítést, pl. az újságok kritikáiban. Az iszlám ismerete ugyanis nem tartozik az általános műveltséghez; nem beszélnek róla az iskolában, se történelem-, se hittanórán. Az oktatók tanárok nem készültek fel a téma oktatására. Pedig mára 1,7 millióra emelkedett Németországban a muzulmán lakosok száma. A zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám ősidők óta él szorosan egymás mellett. Belső szerkezetüket illetőleg mind kinyilatkoztatott vallások közeli rokonságban vannak, mégis szinte mindennapos közöttük a feszültség, rivalizálás, az indulatos vita. Igaz, újabban előtérbe került mindhárom vallásnál az Ábrahám közös örökségére való hivatkozás. Ennek 15

16 ellenére egyik sem akarja leadni a teljes igazság birtokosainak fölényes modorát. (Küng, 1998: p ) III. AZ ARAB KULTÚRA Az arab kultúra, a valláson, vagyis az iszlámon alapul. Így számos ország kultúrájának alapja azonos, mégis más-más hatások érvényesültek. Ennek a kapcsolatnak jelentős befolyása érezhető, a mindennapi szokások vagy például a nyelv területén. 1. AZ ARAB ORSZÁGOK ÉS AZ ARAB EGYSÉG Azok a területek, ahol arab nyelvű vagy nemzetiségű lakosság van jelen az arab világ részét képezik. Azonban gyakran okoz problémát annak megítélése, hogy valójában, mely országok alkotják ezt világot, hol húzódik az a határ, amely földrajzilag is választóvonalat képez. Az arab országokban élők száma eléri a 286 milliót, ideértve a mai Észak-Afrika és Közel-Kelet államait. Esetenként, hibásan az arabság részeként értelmezik Iránt, Afganisztánt, Pakisztánt is, valószínűleg a közös vallásra apellálva. Ám, még Iránban valóban a muzulmán vallás gyakorlóit találjuk, a népesség nagy része perzsa, akik a perzsa nyelvet beszélik. Hasonló a helyzet Afganisztán és Pakisztán esetében is, ahol több különböző, a lakosság létszámához mérve, igen jelentős népességű, nem arab népcsoport él. Így az arab világ határát az iraki-iráni határ egyértelműen kijelöli, hozzátéve, hogy Iránban is él arab nemzeti kisebbség. Észak felé Törökország képezi az arab országok csoportjának határvonalát, ahol a népesség szintén muzulmán, maga az ország mégsem a csoport tagja. Izrael az arab államok közé ékelődik. A részét képező Önálló Palesztin Önkormányzat lakosságát és vallását tekintve is az arabokhoz sorolható. A Szahara délen természetes választóvonalat képez az országok és kultúrák között. (www.sulinet.hu) Az arab nyelven beszélő népek két kontinensre, Ázsia délnyugati és Afrika északi részére kiterjedő hatalmas térséget népesítenek be: az észak-iraki Ninivétől Szudán déli területéig csaknem 4000 km a távolság, a kelet-arábiai Hadd-foktól a nyugat-mauritániai Blanco-fokig légvonalban, nagyjában a Ráktérítő felett 8000 km. E csaknem 14 millió négyzetkilométer kiterjedésű régiót két nagy részre osztjuk: az arab Kelet-Masrek és az arab Nyugat Maghreb térségre. Ezen utóbbiba Észak-Afrika azon 16

17 arab államai tartoznak, amelyek a Földközi-tenger, a Szidra öböl, a Szahara és az Atlanti-óceán határolta szigeten (dzsazíra) terülnek el: Líbia, Tunézia, Algéria, Marokkó és Mauritánia 5,8 millió négyzetkilométeres területén az 1990-es évek közepén 68 millió ember élt. Ezzel szemben az arab Kelet, a Masrek három nagyobb egységet foglal magába: a Nílus völgy államait: Egyiptomot és Szudánt, az Arab-félsziget államait: Szaud-Arábiát, Bahreint, Katart, az Arab Emirátusok Szövetségét, Ománt és Jement, és a Termékeny Félhold államait: Kuvaitot, Irakot, Szíriát, Jordániát, Libanont és Izraelt. Az arab Kelet csaknem 8 millió négyzetkilométerén 176 millió ember él. (Benke 1999: p.6-7.) A brit és francia gyarmatosítók által a múlt században kijelölt országhatárok mind a mai napig változatlanok. A XX. század elején az országok lakosságának nemzeti öntudata egyre inkább erősödött, és célként egy egységes arab államot tűztek ki. Patkó Imre: Utazás az arab keleten (1964.) című művében így fogalmaz: Tiszteletre méltó az arab nép, mely sokkal kedvesebb nekem, mint a világ összes piramisa. Kívánom, hogy egyesítse szétforgácsolt erőit és tudatosan alakítsa sorsát. Megértem arab barátaim, akik arról beszélnek, hogy az arab ember még a sivatagból hozta magával azt az érzést: ha egyedül van, megalázhatják és megölhetik, de ha egyesül társaival, akkor szabad lehet a maga ura. Van közös arab hagyomány, arab nyelv, vannak közös arab remények, az arab egység tehát reális törekvés. Csak az a baj, hogy az egységakcióknak legalább három központjuk van, és szinte mindegyik ország másként képzeli el az egységet. A pánarab nacionalizmuson belül minden országnak megvan a saját- mondhatni- hazai nacionalizmusa. Az arab államok szövetsége az Arab Liga, mely márciusában, az országok érdekeinek védelmére és képviselésére jött létre. Valójában a Liga az arab egység előremozdítása miatt alakult, melyhez hét ország negyvenmillió lakossal csatlakozott. Patkó Imre, így fogalmaz a Liga létrejöttének körülményeiről: Mindez roppant zavaros körülmények között ment végbe, de valójában világos, hogy miről volt szó. Előbb az angol, francia, később az amerikai imperalizmus 17

18 versengett ezekért az országokért. Az arab olaj - világpolitikai tényező. Az arab országok helyzete végtelenül fontos az imperalisták számára. Az arab nacionalizmus, az arab egység jelszava megmaradt, de mögötte mindig más és más, meghatározott politikai, gazdasági érdekek, vagyis osztályérdekek állottak. Az arab világ lakosságának területi és vallási megoszlása: Megnevezés Arab világ Masrek Maghreb Muzulmán Keresztény Egyéb Arab Arabofón Egyéb Arab világ alatt az Arab Liga államait értjük. A keresztények közül a koptok közel 8, a libanoni, szíriai, palesztinai keresztények több mint 4 millió főt számlálnak. Az arabofón, annyit jelent, mint elarabosodott, főként a szemita-hamita nyelvcsaládba tartozó etnikumok. A faji hovatartozást vizsgáló egyéb kategóriába soroltak közé tartozik, 6 millió kurd, 8 millió berber, 9 millió néger és 10 millió egyéb, melyből 4 millió zsidó. (Benke, 1999) 2. AZ ARAB NYELV Az arab nyelv,ةيبرعلا) al-arabijja), az arab világban beszélt nyelv. Arab az, aki arabul beszél - mondta Mohamed próféta. Az arab a sémi nyelvek délnyugati ágához sorolható, rokonnyelvei a délarab és az ebből származtatható etióp nyelvek. A mai arab a délnyugati ág északi arab nyelvből alakult ki, melyet 300 millió ember anyanyelvként beszéli, azonban második nyelvként beszélőinek száma eléri a 700 milliót. E nyelvcsalád főbb jellemzői: a különleges torokhangok, a három mássalhangzós szógyökök, az időjelleg nélküli igerendszer és a mellérendelő mondatfűzés. (Benke,1999:p.5.) A hagyomány úgy tartja, hogy a nyelv Ábrahám fiától, Iszmailtől származik. Az első írásos emlékek a Kr.u. 4. századból valók, a 7. századra a nagyobb városokban 18

19 (Mekka, Medina), elterjedté vált az írásbeliség. Mohamed próféta tevékenységével mind a vallási és politikai hatalom a Kurajs törzs kezébe került, így a törzs által beszélt nyelvváltozatot kanonozálták. Ez a klasszikus arab nyelv alapja. Az arab ábécé a szírből fejlődhetett ki. Kúfa városa a Korán tanulmányozásának székhelye volt, így itt jelentős számban készültek Korán másolatok. Az első önálló írás is innen származik, ez a kúfi írás, melynek elterjesztésében nagy szerepet játszottak a Korán másolói. Már Mohamed hittérítő tevékenysége előtt kialakult az arab írás hajlékony vonalvezetésű kurzív típusa, a naszkhi, mely az arab kereskedők által terjedt el. (sagv.gyakg.u-szeged.hu) Az arab 28 mássalhangzót tartalmaz, melyeket 17 grafikus jel segítségével jelenítenek meg. Kezdetben magánhangzók nem léteztek, később három magánhangzót ékeltek a nyelvbe, a Szent Írás egységesebb értelmezésének érdekében. A legtöbb betűnek három alakja van, attól függően, hogy az adott szón belül hol helyezkedik el. Az arab nyelvtan szabálya három elvre épült fel: a hallás, a radikalizálás és mérés, illetve determinizmus elvre. Az arab nyelvészek megállapították, hogy az arab nyelv nem abszolút szabályszerű, ezért absztrakciót végeztek a betűkre, szavakra és a mondat szerkezetére, hogy el tudják végezni a mérést és az összehasonlítást. Továbbá megszabták a mondatszerkezetet, a mondatrészek sorrendjét és variációs lehetőségeit, amelyet a fogalmazás során figyelembe kell venni. Így közös nevezőt teremtettek a nyelvtani szabályokra és a használt nyelvre az egész arab világban. Ellezi ellezi darab Amr Zaid.- Magyarul- Zeid, aki megverte Amrt. - Míg magyarul világos ki vert meg kit, addig az arab változatban a tárgyat ki kell találni. (Hidasi, 1998: p ) Az arab írásnak, nem csupán közlés funkciója van. Ugyanis az iszlám tiltja az ember és állat mindennemű ábrázolását, ezért az írás, mint díszítőelem is funkcionál. Ezt a jelenséget kalligráfiának nevezzük, ily módon díszítették és díszítik ma is a kerámiákat, épületeket, mecseteket. Ha megkérdezünk egy ádeni halászt, egy kuvaiti bankárt, egy bagdadi kereskedőt, egy szíriai parasztot az Eufrátesz vidékéről, egy beduint a Sínai-félszigeten, egy kairói professzort, egy felső egyiptomi fellahot, egy líbiai olajmunkást, egy algíri politikust és egy mauritániai vallási vezetőt, arról, hogy milyen nyelven beszél, tartalmi szempontból a válaszokban aligha lesz lényegesebb különbség. A megkérdezettek mindegyike bizonyosan azt fogja válaszolni, hogy ő természetesen arabul beszél és feltehetően azt is hozzáteszi még, hogy a közös nyelv az a kapocs, ami egyesíti az arabokat az Arab-tengertől az Atlanti-óceánig. Ha azonban a válaszokat nemcsak tartalmi, hanem formai, nyelvi szempontból is szemügyre vesszük, akkor azt fogjuk 19

20 tapasztalni, hogy a válaszolók hanghordozásában, beszédük gyorsaságában, az általuk megválasztott szavakban, a szavak kiejtésében, több lesz az egymástól való eltérés, mint az egyezés. (Juhász, 2001: p.8.) Mivel az arab világban földrajzi, történelmi, gazdasági, társadalmi, műveltségbeli viszonyok tekintetében lényeges eltérések vannak, ezek a különbségek a nyelvben is jelentkeznek, különösen a beszélt nyelvben. A mindennapi érintkezés nyelve, a családban, az utcán, a hivatalban, a piacon, használt nyelv. A mai problémákat tárgyaló filmek, a rádiós és televíziós műsorok mind a népnyelv szférájába tartoznak. A népnyelv országról országra, sőt városról városra is változik, aminek jelenségét nyelvjárásnak is nevezhetjük. A regionális nyelvi különbségek mellett jelen vannak, az egyes társadalmi osztályok, műveltségi szintek közötti beszélt nyelvbeli különbségek. Az arab államok lakóira egy sajátos jelenség, a diaglossza jellemző: az iskolázott arabok többsége tud a saját nyelvjárási nyelvén és a klasszikus arab nyelven beszélni, azaz egy nyelv két változatát ismeri. (Juhász, 2001) A népnyelvek elkülönülésével szemben, már több mint egy évezrede jelen van, a Korán nyelvtani rendszerére és szókincsére épülő, az egész arab világban egységesnek tekinthető arab irodalmi nyelv, amely szinte minden nyomtatott termék közös, írott nyelve. Ezt a nyelvet használják a rádió és tv állomások hír és kommentár műsoraiban, a hivatalos vagy ünnepi beszédek, vallási prédikációk során, a könyvek, tankönyvek, újságok estében. Fontos hozzátenni, hogy az arab irodalmi nyelvet a maga szigorú nyelvtani, kiejtésbeli normáival, spontán helyzetben általában sehol sem beszélik. Kivéve, ha az a jobb vagy pontosabb megértést segítheti elő, például egymástól távolabb élő, nyelvileg művelt arabok, illetve arabok és arabul beszélő külföldiek között. (Juhász, 2001) A népnyelv vagy egy tucat dialektusra oszlik, ezen belül öt fő nyelvjárást különböztethetünk meg: észak-afrikai, egyiptomi, arábiai, szíriai és iraki. Vertikálisan mindegyiken belül kettőt-kettőt: a nomádokét és a letelepültekét. (Benke, 1999: p.6.) 3. AZ ARAB KULTÚRA Mielőtt az arab kultúra elemzése előtt, kultúra elméletét mutatom be. Bizonyos definíciók, majd modellek, kulturális dimenziók és koncepciók alapján vizsgálom az arab kultúrát, mindazt figyelembe véve, hogy egy speciális helyzetről van szó, mivel az arab kultúra a vallásra, tehát az iszlámra épül. Megjegyezném, hogy tiszta arab kultúra 20

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm

Részletesebben

HONNAN ERED AZ ETIKÁNK?

HONNAN ERED AZ ETIKÁNK? TARTALOMJEGYZÉK Prológus 7 Honnan ered az etikánk? 9 A szív = értékrendünk centruma 13 A lelkiismeret tisztasága 17 A beszéd tisztasága 25 A gondolatok tisztasága 37 Az indítékok és a tettek tisztasága

Részletesebben

Hittan tanmenet 2. osztály

Hittan tanmenet 2. osztály Hittan tanmenet 2. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 Az Isten szava című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

Az információs és kommunikációs technológia rendkivül gyors fejlődése

Az információs és kommunikációs technológia rendkivül gyors fejlődése Az információs és kommunikációs technológia rendkivül gyors fejlődése Fontos tudni: Minden emberi kapcsolat alapja a kommunikáció. Mondanivalónkat, gondolatainkat, érzéseinket, a szavak mellett egész lényünkkel

Részletesebben

Tanítás a gyülekezetről

Tanítás a gyülekezetről Tanítás a gyülekezetről ADUNARE Tanítás a gyülekezetről. A keresztény élet egyik legfontosabb leckéje a gyülekezetről való tanulás. Isten mindíg az Ő gyülekezetét használja arra hogy a földön véghezvigye

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 16. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Esszék

Részletesebben

ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András

ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András 1 Készült az Európai Unió és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi

Részletesebben

Bibliai tanítás a részegségről

Bibliai tanítás a részegségről Bibliai tanítás a részegségről ADUNARE Bibliai tanítás a részegségről A részegségről tanulni nehéz feladat de ugyanakkor nagyon fontos. Mi úgy szeretnénk leélni az életünket hogy az Istennek tetsző legyen

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

A világnépesség térbeli eloszlása, a népsûrûség

A világnépesség térbeli eloszlása, a népsûrûség A világn gnépesség g térbeli t eloszlása, sa, a népsûrûség 60 30 0 Fõ/km 2 < 1 30 1-10 11-25 26-50 51-100 101-200 > 200 A világn gnépesség g rasszok, nyelvek és s vallások szerinti megoszlása sa Rassz

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk A helyreállítás lelki ajándékai Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk 0. Áttekintés Vezetés és szervezés ; Lelkek megkülönböztetése Démonok kiűzése Gyógyítás Hit 1. A vezetés / szervezés ajándéka

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek bemutatja. Az asszony

A Biblia gyermekeknek bemutatja. Az asszony A Biblia gyermekeknek bemutatja Az asszony a kútnál Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Lazarus Átírta : Ruth Klassen Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children www.m1914.org 2012

Részletesebben

Meg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015)

Meg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015) Meg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015) Az alábbi táblázatban a megírt szakdolgozatokat, szakdolgozat címeket találjátok.

Részletesebben

ISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY

ISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY ISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY 2013/2014. TANÉV NÉV:.. OSZTÁLY:. Az idei történelem verseny témája: Szent István és az államalapítás kora. A feladatok közül próbálj mindegyikre válaszolni. Ne csüggedj, ha

Részletesebben

Az Istentől származó élet

Az Istentől származó élet Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

TANULMÁNYOK SZERESD..."* ARTHUR LONG

TANULMÁNYOK SZERESD...* ARTHUR LONG TANULMÁNYOK ARTHUR LONG SZERESD..."* A két nagy parancsolat 1 Isten és ember szeretete, amelyet a vallás lényegének tartunk, látszólag semmiféle bonyolult teológiai vagy filozófiai problémát nem jelent.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Engedelmeskedjetek egymásnak

Engedelmeskedjetek egymásnak Erdélyi Gyülekezet Zalatnay István Reménység Szigete 2010. augusztus 22. Lekció: 4Móz 9,15-23 Textus: Ef 5,21-6,9 Engedelmeskedjetek egymásnak Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében. Az asszonyok

Részletesebben

Tanuljunk imádkozni ADUNARE

Tanuljunk imádkozni ADUNARE Tanuljunk imádkozni ADUNARE Tanuljunk imádkozni. Imádkozni tanulni olyasvalami ami örömet hoz az életünkbe és Istennek is tetsző. Az egyik legfontosabb lecke amelyet megtanulhatunk az az hogy hogyan imádkozzunk,

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése!

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése! Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 4. Tematikai egység: A mindenség és én Születés és elmúlás Az óra témája: A vallásokról Az óra célja és feladata: Találkozás a vallásokkal, sokszínűségük, jellemzőik,

Részletesebben

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői Johns Hopkins University 12 országra kiterjedő kutatása Nemzetközi kutató team a Johns Hopkins University Institute for Policy Studies szervezésében

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett Félreértett rtett tanítások? Ugyanazon alapról eltérő tanítások? Fordítások A Biblia eredeti nyelve nem a magyar Összehasonlító fordítások,

Részletesebben

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai

Részletesebben

A Spirituális Sátánizmus helye a Sátánista halmazban.

A Spirituális Sátánizmus helye a Sátánista halmazban. A Spirituális Sátánizmus helye a Sátánista halmazban. írta: Nubemhet 2014. 1 Mind jól tudjuk, hogy általánosságban véve a Sátánizmus egy nagy halmaz, amely többféle irányzattal rendelkezik. Joggal adódik

Részletesebben

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Pasarét, 2013. június 27. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Alapige: Malakiás 1,6a A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN Fodor Beáta PhD hallgató Témavezető Prof. Dr. Illés Mária A költség-haszon elemzés szakirodalmi háttere 1800 Albert Gallatin (USA) 1808

Részletesebben

Mit keresitek az élőt a holtak között

Mit keresitek az élőt a holtak között Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14.

Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14. Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14. Most akkor a korinthusiak úrvacsoráznak, vagy nem úrvacsoráznak? Összegyűlnek, az Úr vacsorájára, de Pál mégis azt mondja:

Részletesebben

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09.

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE, Lk. 22;19, Azt tapasztalom testvérek, hogy első hallásra nehezen tud az ember megbarátkozni azokkal a szokatlanul új gondolatokkal,

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1.

6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. 6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: I. A Heidelbergi Káté II. Második Helvét Hitvallás. Kálvin Kiadó, Budapest. 2004;

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

A létezés lehetőségének

A létezés lehetőségének 1. A létezés lehetőségének megbecsülése Mit jelent létezni? Mi lehet a különbség a létezés és a nemlétezés között? Mit értünk általában azon, hogy valaki számunkra nem létezik? Van ilyen az életedben?

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Énekeljünk!... 66

TARTALOMJEGYZÉK. Énekeljünk!... 66 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 6 1. Ismerjük meg egymást!... 8 2. Magyar reformátusok vagyunk... 10 3. Ismerkedés a Bibliával... 12 4. Isten teremtette a világot... 14 5. Isten teremtette az embert... 18 6.

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben

10. évfolyam. Isten-én témakör 10 Én témakör 5 Emberi kapcsolataim témakör

10. évfolyam. Isten-én témakör 10 Én témakör 5 Emberi kapcsolataim témakör 10. évfolyam Órakeret: 72 óra Az éves óraszám felosztása: Isten-én témakör 10 Én témakör 5 Emberi kapcsolataim témakör 14 Egyház témakör 7 Társadalom témakör 7 Teremtett világ és tárgyi környezet témakör

Részletesebben

Kis-és középvállalkozások üzleti kultúrája a magyar-osztrák határmenti régióban. Az Opticom (L00075) projektben végzett kérdőíves felmérés eredményei

Kis-és középvállalkozások üzleti kultúrája a magyar-osztrák határmenti régióban. Az Opticom (L00075) projektben végzett kérdőíves felmérés eredményei OPTICOM Tisztán, érthetően Kis-és középvállalkozások üzleti kultúrája a magyar-osztrák határmenti régióban Az Opticom (L00075) projektben végzett kérdőíves felmérés eredményei Á l t a l á n o s >10 fő

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

KÉT TALÁLKOZÁS KÖZÖTT

KÉT TALÁLKOZÁS KÖZÖTT Horváth Levente KÉT TALÁLKOZÁS KÖZÖTT Áhítatok vasárnapokra Válogatta és szerkesztette Daray Erzsébet 3 Horváth Levente, 2013 Textbridge, 2013 Koinónia, 2013 A bibliai idézeteket az 1975. évi Új fordítású

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA TURISZTIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA TURISZTIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER TURISZTIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Témakör: A turizmus elmélete, a turizmus alapjai, alapfogalmai, tendenciái A turizmus fogalma,

Részletesebben

Munkamegosztás a mai családban

Munkamegosztás a mai családban Munkamegosztás a mai családban Előszó A témaválasztás időszerű, a családalapítás háttérbe szorulóban, Európára jellemző az öregedő társadalom A kormányok fontos társadalomfejlesztési programokat indítanak,

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422.

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422. Pinchas Lapide, a jeruzsálemi American College Újszövetség-professzora, a Der Jude Jesus című könyv [1] szerzője, zsidó hitének, zsidó világképének rövid foglalatát a Zsidó hitem lényege című írásában

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15.

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Csütörtök óta, amikoris az Agora című filmet megtekintettem a moziban, le nem lohadó nyugtalanság

Részletesebben

ÜZLETI PROTOKOLL ÉS MARKETING ISMERETEK SÚLYA, SZEREPE A KISVÁLLALKOZÁSOK PIACI EREDMÉNYESSÉGÉBEN. Görög Ibolya c.főiskolai docens www.gprotokoll.

ÜZLETI PROTOKOLL ÉS MARKETING ISMERETEK SÚLYA, SZEREPE A KISVÁLLALKOZÁSOK PIACI EREDMÉNYESSÉGÉBEN. Görög Ibolya c.főiskolai docens www.gprotokoll. ÜZLETI PROTOKOLL ÉS MARKETING ISMERETEK SÚLYA, SZEREPE A KISVÁLLALKOZÁSOK PIACI EREDMÉNYESSÉGÉBEN. Görög Ibolya c.főiskolai docens www.gprotokoll.hu MIÉRT KELL A PROTOKOLL?? A hitelesség feltétele: európaiság

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

KERET Konferencia 2012. december 10. Európai Ifjúsági Központ. A segélyvonal: tények és következtetések (a segélyvonal munkatársai)

KERET Konferencia 2012. december 10. Európai Ifjúsági Központ. A segélyvonal: tények és következtetések (a segélyvonal munkatársai) KERET Konferencia 2012. december 10. Európai Ifjúsági Központ A segélyvonal: tények és következtetések (a segélyvonal munkatársai) Az adatokról A számok nem reprezentatívak, és nem is teljesek (nem mindenről

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

A Piros könyv Az üzleti magatartás szabályzata

A Piros könyv Az üzleti magatartás szabályzata A Piros könyv Az üzleti magatartás szabályzata A feddhetetlenség a legfontosabb. Úgy kell dolgoznunk a mindennapok során, hogy megfeleljünk azoknak a legmagasabb szintű etikai normáknak, amelyek elvárhatók

Részletesebben

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1 A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

a kultúra arcai Napi rítus napi ritmus

a kultúra arcai Napi rítus napi ritmus SZKC 208_06 T o l e r a n c i á r a n e v e l é s a kultúra arcai Napi rítus napi ritmus modul szerzője: N. Kollár Katalin, Somogyi Mónika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 8. ÉVFOLYM tanári

Részletesebben

The Holy See AD TUENDAM FIDEM

The Holy See AD TUENDAM FIDEM The Holy See AD TUENDAM FIDEM II. János Pál pápa Ad tuendam fidem motu proprioja mellyel néhány szabállyal kiegészíti Az Egyházi Törvénykönyvet (CIC) és a Keleti Egyházak Törvénykönyvét (CCEO) A Katolikus

Részletesebben

Egy pokoli házasság. (Rm 7:1-6) Suhai György. Balatonszárszó, 2014.03.19.

Egy pokoli házasság. (Rm 7:1-6) Suhai György. Balatonszárszó, 2014.03.19. 1 Egy pokoli házasság (Rm 7:1-6) Suhai György Balatonszárszó, 2014.03.19. Mindannyian egy tökéletes társra vágyunk! Na de úgy valaha is igazán belegondoltunk már abba, hogy milyen lehet egy tökéletes társsal

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Lődd be magad Krisztussal

Lődd be magad Krisztussal Lődd be magad Krisztussal 2014-01-12 (Istentisztelet kivonatos jegyzete) Ma egy két gondolatot szeretnék veletek megosztani. Tulajdonképp nem is tanítás, inkább elgondolkodásra remélem - késztető, dolgok,

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudomány Képzési ciklus: szakirányú

Részletesebben

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm

Részletesebben

Terror és öngyilkos merényletek: Az iszlám szemszögébõl

Terror és öngyilkos merényletek: Az iszlám szemszögébõl Terror és öngyilkos merényletek: Az iszlám szemszögébõl Az esszék írói M. FetHullah Gülen iszlámtudós, kiemelkedő egyéniség a vallásközti párbeszéd és az oktatás fejlesztésének területein. Dr Ibrahim Canan

Részletesebben