Keresztény szimbólumok a kortárs magyar szakrális képzőművészetben, a Kalocsa-Kecskemét Főegyházmegye területén

Átírás

1 Tomori Pál Főiskola Bölcsészettudományi Tanszék Szabad bölcsészet szak Művészettörténeti szakirány Kalocsa Keresztény szimbólumok a kortárs magyar szakrális képzőművészetben, a Kalocsa-Kecskemét Főegyházmegye területén Kurdi János Konzulens: Dr. Frenyó Zoltán Kalocsa 2012

2 2 Rezümé Lehet e korunkban is a festészet célja, hogy túlemelje a nézőt az érzékileg felfogható festék és vászon szintjén, egy másfajta realitásba? Szabó Pál festőművész-tanár, a Kecskeméti Főiskola docense teszi fel ezt a kérdést, amely az elindító gondolata e dolgozatnak. A kecskeméti Balanyi Károly grafikusművész válasza az, hogy igen. Ez az igen hozza létre az új évezredben a Creator Spiritus Teremtő Alkotó Lélek Keresztény Képzőművészeti Kiállítást Kecskeméten, a Széchenyi-városi Közösségépítő Egyesület, az Erdei Ferenc Művelődési Központ és Művészeti Iskola közös rendezvényeként, október 26 és november 12. között. Hagyományőrző céllal, olyan ökumenikus, keresztény szellemű kiállítás-sorozat elindítását tervezték, amely hosszabb távon alkalmassá válhat a keresztény képzőművészet megtépázott szakmai rangjának a helyreállítására. Ennek megvalósításához első lépésként, Balanyi Károly úgy gondolja, hogy értékválsággal küzdő korunk információ áradatában, a keresztény művészet alapvető feladata, hogy erkölcsi imperatívuszokat állítson. Ennek elősegítéséhez olyan kiállítást szerveznek, amely nem feltétlenül témájában, hanem szellemiségében hordozza a keresztény keresztyén értékrendet. Az elmúlt időszak négy sikeres kiállítása (2000; 2003; 2006; 2009) igazolta, az Ifj. Gyergyádesz László művészettörténész által megfogalmazottakat: Hiszünk az emberi és az emberen túli értékekben, Isten közelségében, nemzeti szentjeinkben, határhegyeinkben, múltunkban, népi kultúránkban, gyökereinkben, szakrális motívumaink jelentésében és jelentőségében, a művészet ég és föld közötti közvetítői szerepében. (Credo Szakrális Képzőművészeti Kiállítás. Kecskeméti Képzőművészek Közössége március 19 április 5.) Jelen dolgozat írója számára ez továbbgondolásra érdemes feladattá vált.

3 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés A SZIMBÓLUMOK KIALAKULÁSA, TÖRTÉNETE A szimbólumok jelentősége A szimbólumok kialakulása AZ ÓKERESZTÉNY MŰVÉSZET SZIMBÓLUMAI A keresztény szimbólumok eredetéről Keresztény szimbólumok jelentősége A keresztény szimbólumok jelentése A kereszt A hal A jó pásztor A bárány Az orante KERESZTÉNY SZIMBÓLUMOK MEGJELENÍTÉSE A KORTÁRS FESTÉSZETBEN Kortárs vallásos és szakrális festészet Kortárs szakrális műalkotások festőművészei Prokop Péter ( ) Simon András (1958-) Somos Miklós ( ) Fontosabb szimbólumok megjelenítése a műalkotásokon KORTÁRS MŰALKOTÁSOK SZAKRÁLIS TEREKBEN Kalocsa Érseki Főszékesegyház A Naphimnusz oltárkép (1986 olaj, vászon) Sükösd Római Katolikus Templom Krisztus, a Király - oltárkép (1950 freskó) Mélykút Római Katolikus templom Szent Erzsébet oltárkép (1962 olaj, vászon) Dunatetétlen Római Katolikus Templom Isten-kezek festmény (1949 secco) Kaskantyú Római Katolikus Templom Kaskantyú - Oltárkép, triptichon (1970 olaj, vászon) Kunszentmiklós Római Katolikus Templom Jézusi életképek (1995 secco) Szentmiklós életképek (1995 secco) Alsó-Szenttamáspuszta Római Katolikus Templom Szent Jobb Lator Templom (1993 egyvonalas grafika) Összegzés Szakirodalom jegyzéke Mellékletek Köszönetnyilvánítás... 77

4 4 Bevezetés Isten arca el van rejtve bennünk Ő tudja csak hogy, hisz látva lát Kegyelmesen formálgatja lelkünk, S kifaragja bennünk Önmagát. Füle Lajos: A szobrász Az ember Imago Dei. Isten képmása. Az az eredendő dolga, küldetése s egyben lehetősége, hogy hasonuljon az erdetihez, amelyből forrásozik. [1] Ez Krisztus követésében (imitátió Christi) valósulhat meg. A ma embere számára elvontnak tűnik mindez, mert az európai kultúra alapját biztosító Biblia a 20. század folyamán generációk előtt vált ismeretlenné. Ennek oka sokkal összetettebb annál, hogy csupán a II. világháború utáni hivatalossá emelt ateizmusban látnánk. A tapasztalati-empirikus tudományos gondolkodás uralkodóvá válásával veszített jelentőségéből az emberi lét mindennapjainak vallási és ontológiai megközelítésű magyarázata. A felvilágosodástól kezdve, napjaink uralkodó analitikus-neopozitivista gondolkodása az emberiség sok évezredes tapasztalatait, hagyományokba foglaló vallási formáit elutasítja. Új hitet a természet és reáltudományba, mint a minden kérdésre választ adó világmagyarázatba vetett hitet kínálja. A tudományos felfedezések eredményeit felhasználó gazdaság jelentős változásokat idézett elő a társadalmakban. E társadalmi átrendeződések a társadalmat alkotó egyén tudatában, világnézetében is változást hozott. Különösen szembetűnő ez, ha az értéket, mint filozófiai fogalmat tekintjük. Magyari Beck István szerint, az érték közgazdász fogalommá változott. Manapság az értékfogalmat csak ott használhatjuk jó lelkiismerettel, ahol termékekről beszélünk. írja, majd így folytatja: 1. A képmás és a hasonlatosság (eikón homoiószisz) kifejezések alapja Ter 1,26. Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá.

5 5 Ha csak a filozófiában talán legtöbbet tárgyalt értékeket -az értékek értékeitvesszük: az esztétikai, a morális és az episztemológiai értékeket, és ezúttal nem redukcionista szellemben kutatunk, tehát nem ezek egymásra való visszavezethetőségét keressük, hanem éppen fordítva, az eltérések iránt érdeklődünk, beszédes feltevésekre juthatunk. Például az esztétikai értékek közismert pólusain a szép és a rút sokszor jelent meg mint a harmónia, a rendszer és a diszharmónia, tehát a rendszer hiánya közötti ellentét. Hasonlóan a jó és a gonosz, mint az építés és a rombolás alternatívái tudatosultak. Az Újtestamentum Jóistene nem azért jó, mert minden bajtól megóv bennünket amit szemmel láthatóan nem is tesz -, hanem azért, mert Ő az Újtestamentum szerzői szerint teremtő, tehát alkotó isten. Míg a sátán attól rossz, hogy romból. Végül az igaz és a hamis egyfelől a tájékozódásunk ezt idézi elő az igaz -, másfelől pedig tévelygéseink ezt idézi elő a hamis szolgálatában áll. Mármost a harmónia, a rendszer, az építkezés és a tájékozódás legalább annyira az élet szolgálatában álló értékek, mint amennyire a diszharmónia (entrópia), a rombolás és a valóság elvétése elkerülhetetlen pusztulás irányába mutatnak. Az értékek tehát túlélést garantáló elvek és normák. [2] Jelen dolgozat célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a keresztény szimbólumokra, mint alapvető értékre, amely korunk társadalma előtt elveszőben van. Dávid Katalin a bibliai jelképek eltűnésének utolsó pillanatáról beszél: az emberek szinte teljesen képtelenné váltak a jelképek bármilyen értelmezésére. ( ) ez egyik oka lett a mindenki által megtapasztalt kulturális, szociális tévutaknak és az egyén szempontjából olyan lelki torzulásokat okozott, amely által a jelképek elvesztésének természetes következményeként elveszett a belső világunkba vezető bejárat. Ezt a magam részéről kifejezőbbnek tartom úgy fogalmazni, hogy elvesztettük a szakralitáshoz vezető utat. [3] 2. Magyari Beck István: Érték és pedagógia Akadémiai Kiadó Bp old. 3. Dávid Katalin: A teremtett világ misztériuma Szent István Társulat Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Bp old.

6 6 Márpedig ha a szakralitás nem táplálja az ember szellemi, lelki, testi életét, akkor elveszíti egész-ségét, egészségét. Csonkává, végül beteggé leszünk nélküle. Hiánya degenerációhoz vezet. Fontos megérteni, hogy a szakralitás nem csupán a vallás, vagy a hit része, hanem olyan minden emberben meglévő szellemi erő, amely elősegíti létének kiteljesedését. A jelkép tehát, amely utat enged a szakralitáshoz, az emberi természet egészségének biztosítéka. Egy egészséges társadalom az elődök felhalmozott, megőrzött tapasztalatát, hagyományát megbecsüli, mert tudja, hogy meríthet abból. Az a szellemi kincs, amelyet az emberiség létének fenntartása, kibontakoztatása érdekében kifejlesztett, az a keresztény szimbólumoknak a szinte újra felfedezett valóságaként a mai kor kihívásaira alkalmazható értelmezésként segíthet a ma emberének, egy a természethez és embertársaihoz való igazabb viszony kialakításában, egy teljesebb, boldogabb élet megteremtésében. Vissza kell nyúlnunk tehát, a keresztény hagyomány spirituális, szimbolikus elemeihez. Vissza kell adni eredeti jelentésüket, amelyek a jelenkor kavargó, kommersz, káoszba hanyatló világából, megmutatják az utat, egy végtelen és örök világ felé. Ahogyan ezt láttatja az égig érő fa, a világfa szimbóluma, amely kifejezi az ember és egy fölötte álló transzcendencia egységét. Üzenet ez az ősi múltból arra nézvést, hogy van fölöttem egy végtelen hatalom, amely felé az emberi lét, a földi élet törekszik. A bevezetés zárásaként ide kívánkozik Weöres Sándor igaz gondolata: Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. [4] 4. Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások. Magvető Kiadó Bp kötet A teljesség felé (részlet) 621.old.

7 7 1. A SZIMBÓLUMOK KIALAKULÁSA, TÖRTÉNETE 1.1. A szimbólumok jelentősége Az ember szimbólumalkotó lény. Az emberiség szellemi múltjába messze visszanyúló jelképek évezredeken keresztül a tapasztalatok áthagyományozásának eszközei voltak. Képi jelei annak a tudatosan megtapasztalt, a fizikai valóságon túli megélhető igazságnak, amely eligazította őt világában. Az ember ugyanis soha nem akart elveszni a hatalmas térben. Kereste a jeleket, amelyek mintegy tudatának tájékozódási pontjai, hozzá segítették saját belső világa, és a természeti világ rendjének felismeréséhez. Fogalomképzése a természetből ered, azonban a természetfelettire mutat. Az emberi lélek a tudat fejlődésének korábbi szakaszaiból sok nyomot megőrzött. C.G. Jung a szimbólumokat az emberrel veleszületett ősképeknek (archetípusok) tartja. Ezek a tartalmak ma is hatnak a pszichére. A szimbólumok szellemiségünk fontos alkotó elemei, az emberi társadalom éltető erejét képezik, gyökeres kiirtásuk súlyos veszteséggel járna. [5] Ez az éltető erő minden emberben apriori létezik. Ebből következik, hogy az azt feltáró jelképek olyan ősi létezők, amelyek egyrészről egyetemesek, másrészt nyitottak az élet, az emberi lét új felismerései felé. A népek hagyományaikban rengeteg szimbólumot őriznek. Ezek tartalmát vizsgálva fellelhetőek azonosságok olyan népcsoportok esetében is, amelyek sem térben, sem időben nem lehettek kapcsolatban egymással. Minden kultúrában az ember a maga vágyai, törekvései szerint felismer, kiválaszt jelképeket, szimbólumokat, amelyek felé szellemi ereje vezeti, mert támaszt keres egyéni és társadalmi életének alakításához, kiteljesítéséhez. 5. C.G. Jung: Az ember és szimbólumai. Gönczöl Kiadó Bp old.

8 8 A szimbólum görög eredetű szó (szümbolon). Jelentése: melléállítás, összevetés, egybeesés, ráismerési jel. Az antik korban, ha a családtagok, barátok hosszabb időre elváltak egymástól, akkor széttörtek egy agyagtáblát, pénzt, vagy gyűrűt, s ha messzi földről hazaérve újra találkoztak, akkor a szümbola, a széttört tárgy pontosan összeillő részei tették ki azt az egészet, amely összetartozásukat bizonyította. A szimbólum tehát az egység felé mutat, nem csak materiális vonatkozásában, hanem ami fontosabb, metafizikai értelmében is. Segít a keresőnek széttöredezett világunkban megtalálni, megtapasztalni a más módon kifejezhetetlent, az ész és a logika számára felfoghatatlan igazságot. A szümbolon ellenpontjaként értelmezhető a diabolosz görög szó, amelynek jelentése: széttörő, szétdobáló. A diabolosz tehát azt a szellemiséget képviseli, ami a hasadás, a két-ség, a kettétörés irányába hat. Ezt azért is fontos így együtt látni, mert a valódi jelentéssel bíró, az emberi létezést mintegy belülről megragadó életszemléletet segítő szimbólumok a modern ember tudásából kiveszőben van. Helyette elárasztják korunk talmi jelképei, az üzleti élet logói, a számítástechnikából ismert ikonok, zsúfolt életünk iránytűi a piktogramok, fogyasztásra serkentő márkavédjegyek, megosztottságot szító jelvények, és még hosszan lehetne sorolni. Az is tapasztalható, hogy ezekben átveszik, alkalmazzák azokat a jelképeket, amelyek jelentéstartalma a posztmodern ember előtt elveszett, s így számára kiüresedett. A 20. század drasztikus bizonyítékát adta ennek. A meg nem értett jelképek, kiüresedve olyan idollá válhattak, amelyeket embertelen hatalmak, gonosz ideológiával feltöltve pusztító eszközként használhattak. Már csak erre tekintettel is fel kell tennünk a kérdést, mi állhat a szimbólumok elvesztésének hátterében. A jelképek, kizárólag kommunikációban léteznek, működnek, sőt szellemi tartalmuk, erejük csak akkor érvényesülhet, ha felfogják értelmüket és megszólításukra reagál az ember. Kézenfekvő lenne a kommunikációs technikai fejlődést hibáztatni a szimbólumok eltűnéséért. A kommunikációs technikák azonban önmagukban nem feltétlenül okai a szimbólumvesztésnek.

9 9 Okként annak a társadalmi konvenciónak a gyengülése határozható meg, amely generációkon keresztül tudatosította a jelkép értelmezését, összekapcsolva a jelet a jelentéssel. Ennek az értékvesztő folyamatnak a megállításától létünk teljessége függ. Ha ezek már nem üres jelek, akkor az ember nem érzi magát elfelejtettnek, hanem ad és kap személyes megszólítást. Ugyanis kikerülhetetlen a valamikor még csak vízióként felmerült félelem, hogy az ember a globalizálódó világban személyi szám lesz, de ez már nem rémiszt, ha a társadalomban a személyiség felismerése hétköznapi gyakorlat. [6] 1.2. A szimbólumok kialakulása A szimbólumokban való gondolkodás, a képes, valamint a rajzolt jelek évezredek óta az emberi kommunikáció közismert és nélkülözhetetlen eszközei. Maga a nyelv is tekinthető egy közmegegyezéssel létrehozott szimbólum rendszernek. Régebbi korokban a képes beszéd, a jelképeken keresztüli gondolatközlés sokkal jelentősebb volt. A kultúra működése elválaszthatatlan a jelek és jelképek használatától. Megismerésük azt is jelenti, hogy a kultúra egy fontos beszédmódját sajátítjuk el. Tartalmának felfejtése gondolkodásra késztet, mert a jelentés nem benne van, hanem rajta kívül, amelynek megértéséhez szellemi erőfeszítésre van szükség. A modern kor számára távolinak és idegennek tűnik ez az egykor természetesnek, széles körben közérthetőnek tartott történeti-szimbolikus tudat, mert a mai ember már elfelejtette a szimbólumok nyelvét. Fontos tudnunk azonban, hogy a szimbólum ezzel még nem szűnt meg, sőt természetének lényege, hogy újra és újra feléled, és a figyelmet önmagára irányítja. 6. Dávid Katalin: A teremtett világ misztériuma Szent István Társulat Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Bp old.

10 10 Interpretációt követel: hordozva magában a mély múltból szóló kollektív emléket, archaikus jelentést, és a jövőnek elrejtett üzenetet. A szimbólumok rendszerében alapvető fontossággal bír a tér idő viszony. Az archaikus népek kultúráit vizsgálva, Mircea Eliade feltárta, hogy azok számára a tér és az idő nem homogén. Életük két szinten folyt: egyrészt profán térben, s időben, másrészt szent helyen és időben, az ünnepek idején, amely megszakította a köznapok sorát. A kétféle tér és idő között ontológiai különbség mutatkozik. A köznap és az ünnep nem ugyanabba az időfolyamba tartozik. A szent idő nem helyezhető el az idő egyenesen, annak múlt- jelenjövő kontextusában. Mai fogalommal élve más dimenzióban van. A szent idő örök. Időtlen, azaz minden örökké történik benne. Ennek ellenére lehetséges az átjárás a két szféra között. Az ünneplő ember átléphet az időtlenbe, a van - ba, kiemelkedve a profán időből, vissza az eredet valóságába, ahol újra átélőjévé válik annak, ami kezdetben a szent időben és térben megtörtént. [7] Korunk lineáris időfelfogása szerint az időben valóságosan csak egy irányban lehet haladni. A múltba való visszatérés lehetetlennek tűnik fel előtte. Az archaikus ember sem tudta megfordítani az idő folyását. Nem is a múltba kívánt visszatérni, hanem az eredet idejébe. A szent élmények átélése, a transzcendencia megnyilatkozása az ősi korok óta együtt járt azzal, hogy az ember teret talált, illetve teremtett az égi erőkön keresztül megmutatkozó valóságnak. Igyekezett ezt a helyet, valamint az égiekkel való találkozás élményének pillanatait vizuális jelekkel megörökíteni. Ennek során az őt körülvevő természeti világ formáiból, anyagaiból alakította ki azt a jelrendszert, amelyek számára valósággá emelték az érzékfölötti világnak, a létezők szintjén való reális megjelenítését. E szimbólumrendszerben alapvető fontossággal bír a síkban megjelenő kör, illetve a térbeliség megtestesítője a gömb. Ez magában foglalja az emberi psziché teljességét, az ember és a természet kapcsolatát. 7. Mircea Eliade: A szent és a profán Európa Kiadó Bp old.

11 11 Fontos üzenetet hordozó jel a kereszt. A kereszt kapcsán itt most nem, mint keresztény jelképről szólok, -habár kétségkívül a legerősebb keresztény szimbólum szekularizált világunkban is -, hanem az ősi kultúrák felfedezett jeléről, amely a világmindenség teljességét jelenítette meg számára. A transzcendens és az immanens találkozását, a vertikálist, amely összeköti az égit a földivel, és a horizontálist, amely a földi pillanatnyi jelen. A két erővonal metszéspontja az élet alaptörvényét fejezi ki. Az ellenpólusok kölcsönös egymásra hatását. Ez minden tapasztalás, szenvedés, de egyben a reménység forrása is, amely az idők teljességében Krisztus keresztjévé emeltetett. Szólni kell a pontról, mint a kör, a gömb, középpontjáról, illetve a kereszt metszéspontjáról. Egy pontnak nincs kiterjedése. Érzékelésünk, képzeletünk számára megfoghatatlan. Úgy is mondhatnánk, nem a mi világunkból való. Világunkban mindennek van dimenziója, mert a világ: forma. A pont viszont egy másik létezési rendhez tartozik. Metafizikai értelmezésében a tökéletes egység, a teljesség szimbóluma.

12 12 2. AZ ÓKERESZTÉNY MŰVÉSZET SZIMBÓLUMAI 2.1. A keresztény szimbólumok eredetéről az Ige testté lett, és közöttünk élt. [8] Damaszkuszi Szent János ezt a Logosz (Ige) és az Eikon (kép) párhuzamba állításával így fogalmazta meg: az Ige képpé lett. ami a beszéd a fülnek, az a kép a szemnek jelentette ki az ikonoklaszta (képrombolás) harc vége felé. Deklarálva ezzel a keresztény hit látható formában való megjelenítésének igényét. Megszólalnak azonban kritikus hangok is, amelyek egyrészről az ószövetségi képtilalom érvényességére hivatkozva [9], másrészről, mert pogány gyakorlatot látnak benne, elutasítják a hittartalom vizualitását. Kezdetben a vallási lényeg valóban csak szóban formálódott meg, illetve a leírt láthatóvá tett gondolathoz kapcsolódik, nem a képhez. Azaz, nem ábrázolások, hanem szó szerint jel -képek. Ezek sok esetben hasonlóak a megelőző kultúrák, vagy a pogány kortársak jelképeihez, azonban a keresztények új jelentéstartalommal töltötték fel azokat. Ez vezetett ahhoz, hogy ugyanaz a jelkép mást jelentett a keresztény szemlélőnek, s mást a nem beavatottnak. Jól szemléltetik ezt a katakombális emlékek. Katakombáknak az ókeresztény temetkezési helyeket nevezzük. A szó, kata jelentése: -nál, - nél, míg a kümbé : mélyedést, vermet jelent. E szóösszetételből származik a katakomba szó. 8. Biblia Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás: Az Evangélium János szerint 1,14.(a) old. Szent István Társulat. Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Bp u.o. Ter 5, 8, old. Ne faragj magadnak képmást semmiről, ami fönn az égben, lenn a földön vagy a föld alatt a vízben van! Ne borulj le ezek előtt a képek előtt, és ne imádd őket; v.ö.: Lev 26, old. Ne csináljatok magatoknak bálványokat, ne állítsatok se szobrokat, se emlékoszlopokat, ne emeljetek országotokban jelképes köveket, hogy hódoljatok előttük, mivel én az Úr vagyok a ti Istenetek.

13 13 Az e sírkamrákban található, alkotások, az elhunytak, valamint túlélő hozzátartozóik és közösségük tömör hitvallásaiként is értelmezhetőek. Itt feltétlenül szólni kell a Pécsett feltárt és látogathatóvá tett ókeresztény sírkamráról. A század folyamán a különböző etnikumú Pannónia területén élő lakosság fokozatosan felveszi a kereszténységet. Ennek során használatba veszik a rómaiaktól fennmaradt épületeket, amelyek egy részét kultikus használatra átalakították. A pécsi 4. századi cella trichora 9. századi igénybevételét kifestés bizonyítja. További használatáról a 12. század második felére keltezett korongos díszítésű, kufi írással szegélyezett függöny motívum tanúskodik. A cella szeptichora pedig, mely eredetileg egy épület földalatti szintje volt, a népvándorlás korában temetkezési helyül is szolgált. A 4. században új mauzóleum, és további sírkamrák épültek, amelyeket falképekkel is díszítettek. E képek nagyobb részben Krisztus-szimbólumok, illetve a megváltás ígéretét hordozó ószövetségi jelenetek. [10] A 4. századig az egyház nem rendelkezett saját ingatlanokkal. A keresztény művészet a kereszténység felszabadulása után lép ki a domus ecclesiae helyzetéből, a basilika világába, ahol az addig rejtőzködő tartalom átalakítja a formát, s a vallási lényeg nem csupán az alkotásból, hanem annak környezetéből, körülményeiből is kibontható. A sajátosan keresztény művészet a Krisztusábrázolásokkal kezdődik, de az alapot ehhez az ókeresztény művészet rejtőző korszaka teremtette meg. [11] 10. Galavics Géza, Marosi Ernő, Mikó Árpád, Wehli Tünde: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig. Egyetemi Könytár, Corvina Kiadó. Bp old. 11. Vanyó László: Az ókeresztény művészet szimbólumai. Jel Könyvkiadó Bp old.

14 Keresztény szimbólumok jelentősége A keresztények számára a művészet eszköz. Nem cél, hiszen az esztéticizmus nem sajátja a keresztény művészetnek. Az a tartalom, amit meg akar mutatni, túl van a látható, érzékelhető világon. Tudatában kell lennünk annak, hogy a felfogható, megérthető és magyarázható dolgok csupán töredékei, mind mértékükben, mind jelentőségükben a láthatatlannak. A vallási szimbólumok kinyilatkoztatás jellegűek. Nem lehet azt mondani, hogy az ember kieszelte őket. Mindenképpen azt bizonyítja a tapasztalat, hogy a vallások semmi esetre sem tudatos kiagyalás szüleményei, hanem a tudattalan lélek természetes életéből fakadnak, s azt valamiképp híven ki is fejezik. [12] A keresztény szimbólumokat hordozó ábrázolások nem egyszerűen a múlt eseményeinek megjelenítései, felidézése, hanem egyben a jövő elővételezése is. Fabiny Tibor kifejti, hogy a bibliai szimbolizmus sajátos idődimenzióban mozog: a típus a múltban létezik, az antitípus pedig a jelenben, s ha a típus a jelenben van, akkor az antitípus a jövőben lesz. Az is lehetséges, hogy a típus a múltban, az antitípus még mindig csak a jövőben van beteljesületlenül. Ami az Ószövetségben rejtve van, az az Újszövetségben feltárul. S ami az Újszövetségben rejtett, az majd az eszkhaton-ban (végidő) válik nyilvánvalóvá, de valószínűleg az Ószövetségnek is van olyan rejtett üzenete, ami csak a jövőben jön majd napvilágra, olyan próféciája, amelynek beteljesedése nem történt még meg. Ebben az idődimenzióban való történelemszemlélet nem csupán retorikai alakzat, hanem egy sajátos tipológiai gondolkodásmód, amely a kauzális gondolkodással ellentétes irányú. 12.C.G.Jung:Gondolatok a vallásról és a kereszténységről Kossuth Könyvkiadó old

15 15 Mert amíg a kauzalitás múlt orientált alapja a múltnak az értelem, a megfigyelés és a tudás révén történő megismerhetősége addig a tipológia jövőorientált gondolkodásmód, s alapja a hit, a remény és a vízió. Tehát a hátrafelé következtető kauzális gondolkodás egy idő síkon csak horizontálisan mozog, addig az előremutató, előremozgó tipológiában a minőségileg más szférába való ugrás vertikális mozzanata is megfigyelhető. [13] A jelkép így az idő és örökkévalóság, a jelen és a jövő, a látható és a láthatatlan viszonyaként jelenik meg a hívő tudatában. Mert a kereszténység nem csupán múltként tekintette a szentírási eseményeket, hanem jelenvalóként és eljövendőként egyaránt. Az egyes ókeresztény szimbólumok jelentésének tárgyalása előtt figyelembe kell venni, hogy a jelkép nem csak önmagában, statikusan hordoz jelentést, hanem a hozzá fűződő kapcsolatban, illetve tevékenységben is. Így lehet eltérő, illetve többrétegű jelentéstartalom ugyanabban a képben. A konkrét üzenet a Szentírás megfelelő szövegének hermeneutikai értelmezéséből fejthető ki. Ugyanakkor vannak olyan jelképek is, amelyek jelentése természetükből, valós tulajdonságukból adódnak (oroszlán = hatalom; bika = erő; méh = szorgalom). Vannak olyan jelképek is, amelyek ellenkező előjelű jelentéseket hordoznak. Az egyik ilyen többjelentésű és ellentétes irányultságot is magában foglaló jelkép a kígyó szimbóluma. Ennek ambivalens tartalmát a patrisztikai irodalom is kiemeli. Mózes tüzes kígyójában Krisztust látja, aki az üdvösséget hozza el a világnak. A teremtés könyvében a kígyó úgy jelenik meg, mint ami ravaszabb a föld minden állatánál, amit az Úr Isten teremtett. (Ter 3, 1.) 13.Fabiny Tibor: A tipológiai szimbolizmus Ikonológia és Műértelmezés 4. JATE Szeged old.

16 16 A keresztre feszített Krisztushoz kapcsolódik a pusztában felállított rézkígyó, amely megmentette a rá tekintőt, ahogy Krisztus keresztje megváltotta az emberiséget. Amint Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. Nem azért küldte el Isten a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvösséget szerezzen a világnak. (Jn 3,14-17.) Jelenti azonban a halált is, amikor Jézus szembeállítja a kenyeret a kővel, a halat a kígyóval. Jelezve ezzel azt, hogy Isten életet ad a hozzá könyörgőnek. Közületek melyik apa ad a fiának követ, amikor az kenyeret kér? Vagy ha halat, akkor hal helyett tán kígyót ad neki? (Lk 11,11.) A vipera Keresztelő János szóhasználatában az álnokság jelképe és a farizeusok jellemzője. Amikor látta, hogy sok farizeus és szadduceus jön megkeresztelkedni, így szólt hozzájuk: - Viperák fajzata! Ki tanított benneteket arra, hogy fussatok a közelgő harag elől? (Mt 3,7.) Jézus is hasonlóan szól felőlük: Viperák fajzata! Hogy beszélhetnétek jót, mikor gonoszak vagytok? A száj ugyanis a szív bőségéből szól. (Mt 12,34.) Az emberre leselkedő veszélyeket is szimbolizálja a kígyó. Amikor a Jézus által kiküldött hetven tanítvány visszaérkezik, Jézus így szól hozzájuk: Hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, hogy minden ellenséges erőn úrrá legyetek. Nem fog ártani nektek semmi. (Lk 10,19.) Tanítványait pedig ekképpen figyelmezteti: Nézzétek, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és egyszerűek, mint a galambok. (Mt 10,16.) Végül meg kell említeni, hogy az ókeresztény jelképrendszer hordozott magában egy rejtjeles beszédmódot is. Ez levezethető a kereszténység és környezete viszonyrendszeréből. Jézus kifejezetten felhívta tanítványai figyelmét arra, hogy legbensőbb szentségi életükről nyíltan ne beszéljenek a pogányok előtt. Ne adjátok a szent dolgokat a kutyáknak és gyöngyeiteket se szórjátok a sertések elé, különben még eltapossák lábukkal és megfordulva

17 17 széttépnek benneteket. (Mt 7,6.) A későbbi exegetikai művekben is érzékelhető ez a törekvés, abban a tekintetben, hogy a profanizálást elkerüljék. A jel -képben közös volt a kép, de amit jelentett, az már nem A keresztény szimbólumok jelentése A kereszt A kereszt a legkorábbi keresztény időktől Krisztus keresztjével azonos és lefoglalt jelképe az egyháznak. A Domitilla-katakomba freskóján már látható a festett kereszt, mint keresztény szimbólum. A kereszt jele, mint ikonogram, adva volt a környező világban. Ősidők óta használták a pogányok, elsősorban kozmikus szimbólumként. Az óhéber-főniciai ábc utolsó betűjeként a kereszt Istent jelölte, hasonlóan a görög ómegához, és így megmentő jel volt. Az ókeresztény iratok a görög Tau betűvel hozzák kapcsolatba a kereszt alakját. Tudjuk, hogy a qumrani közösség tagjai, a közösséghez való tartozás jeleként a Tau-t használták, amelyet Ezékiel próféta látomásában az angyal tesz a kiválasztottak homlokára. (Ez ) Krisztus korában a Tau-t kétféleképpen írták: + vagy x alakban. Így látható a Kr.u. 1. században készült palesztinai szarkofágokon. Az utóbbi formát azonosította a 2. században Jusztinosz, a görög khi-vel, a kozmosz összetartó jelével, és a kereszttel, amelyen Jézus meghalt. Az Ószövetségben a papokat Tau, azaz kereszt alakban kenték fel a homlokukon olajjal. Keresztségi pecsét, illetve jel lesz a kereszt, amelyhez asszociálódik Jézusnak, Isten Fiának, a benne testté lett Igének a neve. Nagy Szent Baszileiosz a Szentlélekről című művében, íratlan, apostoli eredetű hagyományozásként sorolja fel a homlokra rajzolt keresztet, mint a Krisztus iránti elkötelezettség jelét. A kereszttel való megjelölés átment a többi szentség szertartásába is. A bérmálás és az eucharisztia liturgiájába, s áthatotta a mindennapi keresztény életet. A keresztvetés a Krisztus iránti elkötelezettségre emlékeztet, egyben a Szentháromság megvallásának gesztusa.

18 18 Krisztus keresztje az isteni dicsőség és a győzelem jele, a megváltás, az üdvösség biztosítéka. A tipológia közel félszáz Ószövetségi előképet kapcsol Jézus keresztjéhez. Az egyik legkorábbi a paradicsomi életfa, amely a kereszt által kifejezi a visszakapott üdvösséget, s egyben az örök életet. A kereszt, Krisztus követésének jelképe is. A Máté Evangéliuma 10. rész 38. versében Jézus így szól: Aki nem veszi vállára a keresztjét, és nem követ, nem méltó hozzám. A Márk Evangéliuma 8. rész 34. verse szerint pedig: Ha valaki követni akar, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét, és kövessen. A keresztény ikonográfiában kialakult fontosabb keresztformák az alábbiak: latin kereszt; görög kereszt; Antóniusz-kereszt; kettős kereszt; hármas (pápai) kereszt; bizánci vagy orosz kereszt; András-kereszt; egyiptomi (kopt) kereszt. (I. tabló) A hal A hal szimbóluma, a kereszt után az egyik legkifejezőbb megjelenítője, már az első keresztények életében is a keresztény hit lényegének. A görög mozaikszó a hal betűiből (ikhthüsz) nyer rejtett üzenetet. I (eszusz), X (risztosz),q (eu), Y (iosz), Sz (szótér) = Jézus Krisztus Isten Fia Megváltó. Később olyan formában is alkalmazták, hogy a théta, illetve a szigma betűket megkettőzték. Így az első esetben: Iészusz Khrisztosz Theosz Theu Szótér = Jézus Krisztus, Isten, Isten Fia, Megváltó, míg a második esetben, Iészusz Khrisztosz Theu Hüiosz Szótér Sztaurosz = Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó, Kereszt, alakra változott. Az Ószövetségben a hal Isten hatalmát bizonyítja a természet erői felett. A cethal Jónás történetében jelképe az alvilágnak, ahogy ezt jelzi Jónás imádsága: az alvilág gyomrából kiáltottam, és ő meghallgatta hangomat. (Jón 2,3.) Az Újszövetségben ez, mint Jónás próféta jele, Jézusra vonatkozóan jelenik meg: amint ugyanis három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy lesz az Ember Fia is három nap és három éjjel a föld szívében (M 12, 40.), amely jel Krisztus halálára és feltámadására utal. A tipológiai értelmezés Krisztus sírba tételéhez kapcsolja Jónás prófétát a hal gyomrában, ahol

19 19 Krisztus sírjának jelképe a hal. Több esetben tenger helyett zöld környezetben látható a jelenet, utalva arra, hogy Jézus sírja egy kertben volt. Így a kép, amikor Jónást szárazra veti a hal, Krisztus feltámadásának előképét hordozza. A hal, mint jelkép kapcsolódik a vízhez, s ezen keresztül átvitt értelemben a keresztséghez is. A hal jelenléte a vízben jelezheti azt is, hogy a víz élő víz. Tertulliánusz a keresztséghez kapcsolódóan így ír: mi halacskák, a vízben születünk. [14] A hal az Újszövetségben az ember jelképe is lehet. Jézus, amikor a Galileai- tó mellett járt, meglátva Pétert és testvérét, így szólította meg őket: Gyertek, kövessetek s én emberek halászává teszlek benneteket. (Mt 4,19.) Jézus ismertető jeleként is szerepelhet a hal szimbóluma. Amikor Jézus feltámadása után a Tibériás tavánál járt, a csodálatos halfogáson keresztül ismerték fel. A történetből tudjuk, hogy százötvenhárom halat fogtak. Szent Jeromos szerint ebben az időben ennyiféle halat ismerhettek, és így e számmal az egész emberiségre utal a hal jelképe. Egyes ábrázolásokon a hal képéhez társul a horgony is, amelyben sok esetben egy kereszt alakja is el van rejtve. Ez a remény és a célba érkezés szimbóluma. Végül meg kell említeni a hal szemének ábrázolását. A hal nem pislog. A halszemnek ez a tulajdonsága alkalmas volt arra, hogy az örök élettel kapcsolatba hozzák. Érdekes megfigyelni, hogy a görög művészet halszemmel ábrázolta a halhatatlan isteneket. A szem lecsukása a halál képe volt az ókori ember számára. A halszem viszont az ébrenlétet jelezte. 14. Vanyó László: Ókeresztény művészet szimbólumai Jel Kiadó Bp old.

20 A jó pásztor Mind az Ószövetség, mind az Újszövetség számos helyen beszél a bárányról és a pásztorról. Az Ószövetségben a jó pásztor eszkatológikus ígéret. Ézsaiás próféta a Messiást így mutatja be: Mint pásztor, úgy legelteti nyáját. Karjaira veszi bárányait, az ölében hordozza őket, és nagy gonddal vezeti az anyajuhokat. (Iz 40,11.) Ezékiel próféta a pásztori tevékenységben kiemeli a gondviselést, a számbavételt, a kivezetést exodus, a hazahozást megváltás, a sérültek, betegek ápolását, a következők szerint: ezt mondja azért az Úr, az Isten: Nézzétek, magam gondoskodom nyájamról, és magam ügyelek rájuk. Amint a pásztor szemlét tart nyája fölött, amikor elszéledt juhai között van, én is szemlét tartok juhaim fölött, amelyek azon a napon szétszóródtak. Visszahozom őket mindenünnen, ahová a felhő és a sötétség napján szétszóródtak. Hazahozom őket a népek közül, összegyűjtöm őket az országokból és hazavezérlem őket. Izrael hegyein legeltetem őket, a völgyekben és az ország lakott tájain. Jó legelőre terelem majd őket, és Izrael magaslatain lesz a legelőjük. Jó legelőn pihennek majd, kövér legelőn, Izrael hegyein. Magam terelgetem majd juhaimat, és magam telepítem le őket mondja az Úr, az Isten. Megkeresem az elveszettet, visszaterelem az elszéledtet, bekötözöm a sérültet, ápolom a beteget. (Ez 34, ) Az Újszövetségben, János Evangéliuma 10. részében Jézus, mint jó pásztor mutatja be önmagát és küldetését. Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja juhaiért. A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok nem sajátjai, otthagyja a juhokat és elfut, amikor látja, hogy jön a farkas. A farkas aztán elragadja és szétkergeti őket. (Jn 10, ) A 23. Zsoltár költői szépséggel fogalmazza meg a jó pásztor szimbólumát. Az Úr az én pásztorom, nem szenvedek hiányt, zöldellő réteken tanyázhatok. A nyugalom vizéhez terel, és felüdíti lelkemet. Az igaz úton vezérel, nevéhez híven. Ha sötét völgyben járok is, nem félek a bajtól, hisz te velem vagy. Botod, pásztorbotod biztonságot ad. Számomra asztalt terítettél, ellenségeimnek szeme láttára. Fejemet megkented olajjal, s a poharam

21 21 színültig töltötted. Kegyelmed és jóságod vezet életemnek minden napján, s az Úr házában lakhatom örök időkön át. Dávidnak akit, mint pásztorfiút, nyája mellől hívott el Isten ez a zsoltára már az ókeresztény keresztelési liturgiának is része lehetett. Sorai közt szinte utalásként láthatóak a szentségi mozzanatok: víz = keresztség; olajjal megkenetés = a Szentlélek ajándékának vétele; terített asztal és a színültig töltött serleg = eucharisztia; az Úr házában lakozás = örök élet. A pásztornak eszkatológikus bírói vonásai is vannak. Erről a Máté Evangéliuma szerint így olvashatunk, az utolsó ítélettel kapcsolatban: Amikor eljön dicsőségében az Emberfia minden angyalával, helyet foglal fönséges trónján. Elébe gyűlnek mind a nemzetek, ő pedig különválasztja őket egymástól, ahogy a pásztor különválasztja a juhokat a kosoktól. A juhokat jobbjára állítja, a kosokat pedig baljára. Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Gyertek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! ( ) Ezután a balján állókhoz is szólt: Távozzatok színem elől ti átkozottak, az örök tűzre, amely a sátánnak és angyalainak készült. (Mt 25, ) E szimbólumban a juhok a Jézust követő emberek, akik hit által cselekszik a szeretet parancsát, míg a kosok azok az emberek, akik megtagadják Jézust, s az Ő követését. Jézus a pásztori szolgálatot apostolainak adta át. János Evangéliuma szerint feltámadása után így szólt Péterhez: Legeltesd juhaimat! (Jn 21, 17.) Később Péter apostol a pásztori hivatást átruházza az elöljárókra (papságra). Legeltessétek az Istennek rátok bízott nyáját, viseljétek gondját, ne kényszerből, hanem önként, az Isten szándéka szerint. (I. Pt 5,2.) Pál apostol is hangsúlyozza ezt: Vigyázzatok magatokra, és az egész nyájra. (ApCsel 20,28)

22 A bárány Nézzétek, az Isten Báránya! Ő veszi el a világ bűneit. (Jn 1, ) Így mutatja be Keresztelő János Jézust, mikor felismeri őt. Keresztelő János arámul beszélve Ézsaiás próféciája alapján Isten szolgájára utal. Az arámban a szolga és a bárány azonos szó. A szimbólumban azonban, Jézus, mint pászkabárány mélyül el. Az Újszövetségben az apostolok ezt erősítik meg. Pál apostol az első Korinthusi levél 5 részének 7. verse szerint erről így ír: El a régi kovásszal, hogy új tésztává legyetek, aminthogy kovásztalanok is vagytok! Hiszen húsvéti bárányunkat, Krisztust feláldozták. Péter apostol első levelének 1. részében a 18. verstől pedig így fogalmazza meg ezt: Hisz tudjátok, hogy nem veszendő ezüstön vagy aranyon szabadultatok ki az Atyáitoktól rátok hagyományozott értéktelen életmódból, hanem Krisztusnak, a hibátlan és egészen tiszta báránynak a drága vére árán. Az áldozati bárány jelképe mellett megjelenik az Isteni hatalom birtokosaként ítélkező Bárány, akit az égi trónon ülve mutat be a Jelenések Könyve: Méltó a Bárány, akit megöltek, hogy övé legyen a hatalom, a gazdagság, a bölcsesség, az erő, a tisztelet, a dicsőség és az áldás! (Jel 5,12.) Rejtsetek el bennünket a trónon ülő és a Bárány haragja elől! (Jel 6, 16.) Jézusnak, mint áldozati Báránynak az előképe az Ószövetségben több helyen megjelenik. Amikor Ábrahám, fiának feláldozására készül, akkor Izsákot egy, a szarvánál a bokorban fennakadt kos menti meg a haláltól. Ábrahám ugyanis fia helyett ezt a kost áldozza fel az Úrnak. (Ter 22, 13.). Az Egyiptomból való kivonuláskor Isten parancsa szerint Izrael fiai házanként leölnek egy bárányt, s a vérével meghintik a ház ajtaját. Ez a jel, a bárány vére, amely távol tartja a házban lévőktől az öldöklő angyalt, megmentve az elsőszülötteket. Ez a nap Isten rendelkezése szerint emléknappá lesz, amelynek megtartása a húsvét ünnepe. Ha gyermekeitek megkérdeznek benneteket: Miféle szertartás ez? Akkor így feleljetek: Ez a húsvéti áldozat az Úrnak, aki Egyiptomban elhaladt Izrael fiainak háza mellett, amikor lesújtott az egyiptomiakra és a mi

23 23 házainkat megkímélte. (Kiv 12, ) Az ünnepi bárányvacsora a közösség ismertető jeleként is fennmarad, s az Újszövetségben a bárány, az Isten és népe közötti szövetség jelképévé lett. A húsvéti bárány, mint az egyik legkorábbi Krisztus-szimbólum, újszövetségi értelmezésében megjelenik Jusztinosz Párbeszéd c. munkájában: A Paszkha a Felkent volt, akit később feláldoztak, amint Izajás is mondja: Mint leölésre vitt juhot vezették. (Iz 53, 7.) És, hogy a húsvét napján fogtátok el Őt, hasonlóképpen húsvétkor feszítettétek meg, az is meg van írva, ahogyan az Egyiptomban levőket megmentette a Paszkha vére, úgy menti ki a halálból a hívőket Krisztus vére. [15] A keresztény szimbolizmusban a bárány, a juh, és a kos megjeleníti az Isten segítségére szoruló embert is. Mózes, amikor Istent kéri, hogy Izrael közössége fölé vezetőt rendeljen, az ígéret földjére történő bevezetéshez, akkor ezt mondja: Ne hasonlítson az Úr közössége pásztor nélküli nyájhoz. (Szám 27, 17.) Az orante Az orante frontális nézetben széttárt kezekkel ábrázolt férfi vagy női alak. Közvetlenül értelmezve jelentheti a segélykérést, a fohászkodást és az imádkozást. A kitárt és felemelt kezeknek az imádság gesztusaként való megjelenése a legkorábbi időkből ismert. Az Ószövetségi Szentírás a Zsoltárokban, mint az imádkozást, éneklést, dicsőítést kísérő testtartást mutatja be: Uram, minden nap téged hívlak, kitárom feléd a kezem. (Zsolt 88,10.) Kezemet kitárom törvényed felé, és parancsolataidról elmélkedem. (Zsolt 118, 48.) 15. Vanyó László: Az ókeresztény művészet szimbólumai. Jel Kiadó Bp old.

24 24 A kivonulás történetei között találunk egy elbeszélést, amely szerint az amalekiták mikor megtámadták Izrael táborát Refidimnél, Mózes felemelt és kitárt kezekkel imádkozott egy domb tetején. A történet szemléletesen igazolja, hogy az ebben a testtartásban való imádkozás Isten győzelmet adó segítségét váltotta ki. Ameddig Mózes a kezét kitárva tartotta, az Izraeliták fölényben voltak, de ha leeresztette a kezét, az amalekiták jutottak fölényhez. Mózes karja végül elfáradt. Ezért vettek egy követ, odavitték és ráültették. Áron és Húr pedig a karját tartotta, egyik az egyik oldalon, a másik a másik oldalon. Így a karja napszálltáig kitárva maradt. Józsué kardélre hányta az amalekitákat és hadi népüket. Ezután az Úr így szólt Mózeshez: Írd le ezt emlékül egy könyvbe. (Kiv 17, ) A Siralmak könyvében a 3. rész 41. versében ezt olvashatjuk: Emeljük föl szívünket a tenyerünkön Istenhez az égbe. Erre nézve értelmezhető Tertullianus írása (Védőbeszéd): Oda föltekintünk hozzá, mi keresztények, és imádkozunk, kitárjuk a kezünket, mivel ártatlanok a kezek, a fejünk födetlen, hiszen nem kell pirulnunk, előimádkozóra szükségünk nincsen, mert szívből imádkozunk. Az imádságról című művében pedig ezt írja: Mi azonban nem csupán felemeljük, de kitárjuk kezünket a szenvedő Urunkat utánozva, megvalljuk Krisztust imádságunkban. [16] Órigenész az Imádságról (De oratione) című munkájában arra utal, hogy a keresztények a kéz felemelésével a zsoltárost utánozzák. A szemek égre emelésével pedig az imádkozó Krisztust, aki szemét az égre emelve imádkozott. Jézus pedig égre emelte tekintetét, és így imádkozott: Atyám hálát adok neked, hogy meghallgattál. (Jn 11, 41.) Az orante értelmezés az idézett bibliai helyek alapján egyrészről kifejezi a imádkozó belső állapotát, másrészről megjelenik benne az Úr szenvedésének szimbóluma is. A kitárt kézzel való imádkozás ószövetségi és újszövetségi értelemben is szellemi küzdelem. 16. Vanyó László: Az ókeresztény művészet szimbólumai Jel Kiadó Bp old.

25 25 Ez megjelenik Irenaeusnál: Ő az, aki megszabadított minket amalektől, kezeinek kiterjesztése által, Ő aki vezet bennünket és az Atya birodalmába emel. Az ima tehát küzdelem és győzelem az ellenség fölött. Az orante tartásban ábrázolt alakok a keresztény szimbolikában nem vágyat, óhajt vagy szomorúságot fejeznek ki, hanem a hívő győzelmét és az üdvösség bizonyosságát.

26 26 3. KERESZTÉNY SZIMBÓLUMOK MEGJELENÍTÉSE A KORTÁRS FESTÉSZETBEN 3.1. Kortárs vallásos és szakrális festészet. Az ősi korok óta, minden vallási kultúrában látható, hogy a hívő ember teret talál, vagy teremt a szent élmények átéléséhez. A transzcendencia számára megmutatkozó valóságát pedig minden korban igyekezett a vizuális láttatás eszközeivel megörökíteni. A vallásos művészet, a vallási élmény megjelenítése, azon a kulturális és mesterségbeli nyelven, amelyet egy-egy civilizáció saját istenhitének kereteként kialakított, megalkotott. A vallás jelenléte a művészetekben ma már nem magától értetődő. A 17. századtól indult felvilágosodás folyamatának eredményeként a művészet fokozatosan eltávolodott a keresztény gondolatkörtől. Meggyengült az egyház és a művészet évszázadokon átívelő kapcsolata. Az egyházak és a képzőművészet távolodásával a keresztény művészet leértékelődött. Megkopott benne a transzcendens tartalom. Így az eredendően spirituális indíttatású művészi tevékenység, a szabadság szellemében, az önkifejezés bűvöletében létrejött műveiben elveszti szakralitását. Erre tekintettel is különbséget kell tennünk a szakrális és a pusztán vallásos művészet között. A szakrális szó a latin sacramentum főnévből származik, amelynek egyik jelentése a szentségi titok. A Szent Jeromos által latin nyelvre fordított Biblia (Vulgata) szövegében a sacramentum szó legtöbbször ebben az értelemben fordul elő. Pál apostol ennek a titoknak kinyilatkoztatás által történt megismeréséről szól. (Ef 3,3.) Szakrális tartalommal bíró műalkotást a szó valódi értelmében csak e titok nyitját keresve, a teljességre törekedve lehet létrehozni. Ha az alkotó őszintén törekszik arra, hogy e titok hatókörében éljen, akkor a teremtés titka által megszentelt térben, anyagában nemes és tartós, szellemi tartalmában pedig maradandó értéket törekszik létrehozni.

27 27 A Katolikus Egyház Katekizmusa ezt így fogalmazza meg: VI A szakrális művészet akkor igaz és szép, amikor megfelel sajátos hivatásának: a hitben és az imádásban fölidézi és dicsőíti Isten transzcendens misztériumát; az Igazság és Szeretet nagyszerű szépségét, mely megjelent Krisztusban, aki dicsőségének kisugárzása és lényegének képmása (Zsid 1,3.), akiben benne lakik testi formában az istenség egész teljessége. (Kol 2, 9.) VI A szakrális művészet Isten végtelen szépségére figyel, azt akarja lehetőségei szerint emberi alkotásaiban kifejezni. Annál jobban szolgálja tehát Istent, az Ő dicséretét és dicsőségét, minél tudatosabban törekszik arra, hogy alkotásaival a lehető legjobban vezesse Isten felé az emberek lelkét. VI Ezért a püspököknek személyesen vagy megbízottaik által azon kell lenniük, hogy támogassák a régi és modern szakrális művészet minden formáját, és ugyanilyen buzgósággal kell távol tartaniuk a liturgiától és a kultikus épületektől mindazt, ami a hit igazságának és a szakrális művészet hiteles szépségének nem felel meg. Jelenits István piarista szerzetestanár február 26-án elhangzott, A kortárs képzőművészet szerepe a mai egyházban című előadásában a modern művészet válságáról szólva kiemelte: Korunkban az ember van válságban, ezt tükrözi a művészet is. Művészet és egyház viszonya századokon keresztül egészen harmonikus volt. Az egyház megrendelőként és mecénásként, ugyanakkor anyaként volt jelen, maga köré gyűjtötte a művészeket. Ez a nagy családra emlékeztető viszony alapvetően megváltozott a szekularizáció megjelenésével, és általánossá válásával. A művészet elveszítette a transzcendencia iránti érzékét, a fogyasztói társadalomban megjelent a tömegkultúra. [17] A továbbiakban arról beszélt, hogy a művészet vezérlő elve az önmegvalósítás lett. 17. Forrás: Magyar Kurír

28 28 A művész nem csak a hatalommal, de az egyházzal szemben is őrzi szabadságát. Ez a féltve őrzött szabadság azonban nem az alkotás szabadságát jelenti a legtöbb esetben, hanem az öntörvényűséget, és az önmegvalósítás szabadságát. Ezt követően idézte J. A. Ratzinger bíborost (XVI. Benedek pápa április 24. -), aki egy interjújában arról beszélt, hogy korunkban a hit a hitetlenség kísértésében él, hiszen a hívők állandóan találkoznak, szinte körül vannak véve nem hívőkkel. Ám ez fordítva is igaz, s éppen az adja a lehetőséget a nem hívőknek is, hogy a hit megkísértse őket. Hasonló a mai művészet és egyház kapcsolata is. Az egyháznak ma nem csupán a szakrális művészet felé kell fordulnia, hanem a keresztény ihletettségű, vagy a kereső művészet felé is, a hitbéli tartalmakhoz kell közelebb segíteni az embereket, közöttük a művészeket. Jelenits István szerint ez a megváltozott kapcsolat vezethet el a szakrális művészet megújulásához is. A szakrális művészet tehát alkalmazott művészet, mely az egyház hitét jeleníti meg. Ezért a templomban, a szakrális térben annak a művészi alkotásnak van helye, amely egyetemes, teológiailag igaz és szép, valamint hűen tükrözi a Szentírás üzenetét, az egyházi hagyományt, s a liturgia mély ismeretét. Az e kritériumoknak megfelelni tudó alkotások megszületéséhez spirituális érintettség, kinyilatkoztatás, talentum és megélt hit szükséges. Loyolai Szent Ignác ezt így fogalmazta meg: Az isteni gondviselésben való bizalmunkban úgy kell munkához látnunk, mintha minden a mi gondosságunktól függne, e közben mégis úgy kell minden igyekezetünket kifejtenünk, mintha mi semmit, mindent csak Isten végezne. E gondolat szerint, a művészetben kifejezhető szentség hitelességét Istentől kapott előképek biztosítják. Segít ezt megérteni, ha az ószövetségi szentély, és annak tartozékainak keletkezés történetét tekintjük. Mózesnek nem azt mondja Isten, hogy készítsd el kedved, tetszésed vagy tudásod szerint, hanem azt, hogy arra a mintára készítse el, amelyet a hegyen megmutatott neki. (Kiv 25, 39.) Ebből következik, hogy a valódi művészet mindig valamilyen örök rendre mutat. Az elveszített Paradicsomra emlékeztet, és arra buzdít, hogy keressük,

29 29 amit elvesztettünk. A modernizmus, mint újítási kényszer viszont ennek ellentéte Kortárs szakrális műalkotások festőművészei Prokop Péter ( ) a színek és vonalak húsvéti kirobbanása a szavakban elszürkül figyelmeztet a művész. [18] Valóban nehéz feladat úgy bemutatni a Kalocsáról, az ezer éves magyar történelmünk kulturális központjából elinduló, között Rómában élő s alkotó művész életművét, hogy elkerüljük az elszürkülést. Középiskolai tanulmányait a kalocsai jezsuiták gimnáziumában kezdte meg, majd a 6. osztály elvégzése után felvételt nyert a Kalocsai Érsekség Kisszemináriumába. Kitűnő érettségi vizsgával a Kalocsai Hittudományi Főiskolán folytathatta tanulmányait. Nagy hivatástudattal készült a legfőbb értékek, a Szép, a Jó és az Igaz, vagyis Isten szolgálatára. Élete legboldogabb öt évének nevezi az itt töltött időt, a szellemtudományokkal való foglalkozást. Nagy élményt jelentett számára Prohászka Ottokár művészi ihletettségü műveinek olvasása. Különösen Az élő vizek forrása című kötet meditációs írásai ösztönözték saját lelki átéléseinek megjelenítésére. Prohászka püspök ebben a könyvben Krisztus Szívének képét, mint szimbólumot mutatja fel rendkívül gazdag költőiséggel. A Megváltó szívéből lángok törnek elő, a szeretet szimbólumai. Ez a lángoló Krisztusi szeretet életünk vezérlő tűzoszlopa. Az életben a legnagyobb érték nem a küzdelmeké, sem a nehézségeké és szenvedéseké, hanem a szereteté. A szív képén a lángok uralkodnak. Uralkodjanak életünkben is. [19] 18. Prokop Péter: Vén ág is hoz virágot Jel Kiadó Bp old. 19. Prohászka Ottokár összegyűjtött munkái Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Bp. VII. kötet 272.old.

30 30 E rövid idézetből megérthető, hogy a fiatal papjelöltre miért volt ez az olvasmány megtermékenyítő hatással festőművészi ambícióinak kibontakozásához. Tehetségét felismerve érseke gróf Zichy Gyula bíztatta, hogy képezze magát, de sajnos 1942-ben meghalt, s az új érsek nem támogatta művészeti törekvéseit, s káplánnak nevezte ki Dunapatajra ( ). Ezután Keceli szolgálatra rendelték ( ). Belon Gellért, volt szemináriumi tanára közbenjárására a világháború után felvételt nyer a Budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol Kontuly Béla osztályán, freskó szakon megkezdhette művészeti tanulmányait. Kontuly Béla az 1941-ben meghalt Aba Novák Vilmos utóda a Főiskolán. Mindketten a Római Magyar Intézet ösztöndíjasaiból alakult Római Iskola művészcsoport tagjai voltak, azonban művészetük különbözött egymástól. Prokop Péterre hatással volt Aba Novák Vilmos művészete, annak erőteljes expresszív és monumentális formavilága, tiszta színei. Kontuly Béla líraibb alkatú művészete is közel állt hozzá. Kontuly Béla jelentős egyházi és állami megbízásokat teljesítve, éppen ezekben az években alkotott több freskóképet. (Budapest Thököly úti Domonkos templom, Batthyány téri Szent Anna plébánia templom) A főiskolán tanárai voltak: Barcsay Jenő, Stróbl Zsigmond, Pátzay Pál, Ferenczy Béni, Elekfy Jenő valamint Bernáth Aurél. A felsorolt művésztanároktól kitűnő művészeti képzést kapott, mind elméleti mind gyakorlati téren egyaránt. Tanulmányai mellett szorgalmasan látogatja a budapesti múzeumokat. Rippl-Rónai és Vaszary a kedvenceim között. Örök játékosságuk, könnyed kézfutásuk, meg nem álló frissességük, vérbő szellemességük, ijedelem-mentes bravúrjuk vonalaikban feszülő szenvedélyük azonos azzal, amire én teljes vágyammal törekszem. írja visszaemlékezésében. [20] Hatással volt rá Csontváry Kosztka Tivadar ( ) művészete. Tanára, Dr. Dénes Jenő ekkor restaurálta Gerlóczy Gedeon tulajdonát képező hatalmas műveit, köztük a Zarándoklás a cédrushoz-t. 20. Prokop Péter: Kavicsdobáló Róma old.

31 31 Csontváry mágikus világképe, prófétai látomása, expresszív művészeti ereje, nagy élményt jelentett a fiatal művészjelölt számára. Tanulmányai előrehaladtával egyre jobban feszítette az alkotói szándék nyarán érkezett az első megbízás: Kecel Újfalui iskolakápolna számára kértek tőle falképsorozatot (1947), és még ebben az évben a dunatetétleni templomba falképet. A kecel-újfalui iskolakápolna, az új templom felépültével liturgikus helyként megszűnt, jelenleg óvodaként van használatban. Az 1947-ben festett secco-t a későbbiekben barbár módon megrongálták, szögek beverésével, falbevésésekkel, villanykapcsolók elhelyezésével, írja Szíj Rezső. [21] Ezt a markáns megfogalmazást árnyalja a jelenlegi óvodavezető nyilatkozata: Ide jártam óvodába kisgyermekként, tizenegy éve pedig az intézmény vezetője vagyok, így ismerem a kép történetét. Mindig is óvni igyekeztünk a képeket mert szerettük. Schindler János polgármestersége idején, 2002-ben, a fenntartó önkormányzat finanszírozásában került sor a restaurálásra, amelyet Ambrus Lajos Ballószögön élő festőművész végzett el. Örülünk annak, hogy Prokop Péternek ez az alkotása itt van, nagy értéknek tekintjük. [22] (II. tabló) A dunatetétleni ideiglenes kápolnába festett secco-i az épület lebontásával megsemmisültek. Jelen dolgozat írójának helyszíni kutatása során előkerült fekete-fehér kép és annak hátoldalára írt ismertetés alapján erről a Prokop festményről az alábbi, még tudomása szerint nem publikált adatokat lehet megtudni: Dunatetétlen az ideiglenes jellegű kápolna festménye a homlokfalon (a bal oldalon az utolsó vacsora képe volt festve, szintén al secco). Prokop Péter festette nyarán. (Kápolna alapterülete kb. 8x6 méter volt. Utca felől egy ablak és egy ajtó, a Duna-meder felől kettő ablak.) 21. Szíj Rezső: Gondolatok Prokop Péter képei előtt Budapesti Művészetbarátok Egyesülete old. 22. Antóni Györgyné óvodavezető szóbeli közlése án

32 32 Használatba 1946 (nyarától) őszétől XII. 3.-ig. Bogyiszló július 28. Kókai János plébános. (III. tabló) január hónapban fél évvel záróvizsgája előtt, egyházi elöljárója visszahívja a Főiskoláról, és szolgálatra a Főegyházmegyéhez tartozó Dusnokra rendeli. Az egyházi döntés hátterében az állhat, hogy a kommunista hatalomátvétel után államosítják az ország valamennyi iskoláját, így a Kalocsai Érseki Tanítóképző Intézetben, ahová Prokop Pétert rajztanárnak szánták, nem volt szükség pap-rajztanárra. Őt ez keserűséggel töltötte el, élete legnehezebb időszaka következett rá. Később megértette, hogy a diktatúra idején úgy is eltávolították volna Főiskoláról, sőt meghurcoltatásnak is kitette volna magát. Rövid dusnoki szolgálat után Mélykútra helyezik hitoktatónak. ( ). Belon Gellért, a már korábban említett patrónusa, aki ekkor Sükösd község plébánosa, meghívja, hogy templomában az oltár mögött, a tíz méter magas falra, Krisztus Király tiszteletére, 100 m 2 -es felületre freskót készítsen. Az egyházművészeti bizottság elutasítása ellenére a kép 1950-ben elkészül. Ez a művész első, jelentős, monumentális alkotása. A következő években újabb festményei születnek: Bácsszőlős (1953); Bácsbokod ( ); Baja- Kiscsávoly (1955). Ötvenöt nyarán, mivel megtagadta a diktatúra propagandájának kiszolgálását, Kiskőrösre helyezik. Itt éri az 1956-os forradalom, majd annak leverése. Ekkor érlelődik meg benne az elhatározás, hogy Rómába emigráljon. Rómába, Egyháza és a művészet központjába tavaszától a római Pápai Magyar Intézetben talál otthonra. Zágon József rektor ( ) szeretettel fogadja. Még abban az évben, 38 évesen beiratkozik az Accademia delle Belle Arti festő szakára. Tanára Cipriano E. Oppo, neves olasz festőművész, aki elismeri tehetségét, és támogatja őt. Mégis a legnagyobb hatással maga Róma van rá, évezredes műemlékeivel, templomaival, múzeumaival, szellemi örökségével. Az akadémián ugyanakkor benne élt a kortárs egyetemes művészet légkörében. Itt mélyül el művészi látásmódjában a fény ábrázolásának jelentősége. Isten a fény, és benne fényforrássá válik az ember, maga is

33 33 sugározni kezd! írja. Rómában legfőképpen fölfedeztem a fényt, és föllobbant színeim átalakultak és megérlelődtek. Lángoló színeim azonban a szülőföldeméi. A színek ugyanis velünk születnek. [23] 1958-ban megkapja első megbízását Rómában, a Pápai Magyar Intézet kápolnájának kifestésére. A Borromini tervei szerint épült Palazzo Falconieri második emeletén lévő 6,8x5,9m alapterületű helyiség főfalára készített oltárkép freskó (231x268 cm) Krisztus keresztáldozatát mutatja be. Az oldalfalakra teljes hosszúságban festett képek ószövetségi és újszövetségi jeleneteket ábrázolnak. Külön figyelmet érdemel az a képrészlet, amely a Babiloni fogság idejéből idézi fel a reményt vesztett embereket, akik előtt feltűnik az Isten emberének, Jeremiás prófétának az alakja, aranysárga ruhában, aki égre emelt kézzel imádkozik a szabadulásért ban, a Magyar Kápolnában egyértelmű ennek a jelenetnek, mint üzenetnek az aktualitása. A képek alig egy évvel a művész Rómába érkezése után készültek, de már kitűnik rajtuk, hogy új korszak kezdődött el Prokop Péter művészetében. A nyolc évvel korábban készült sükösdi freskóval összehasonlítva látható, hogy kifejezésmódjában egységesebb, biztosabb a kompozíció, gazdagabb a festői megjelenítés, mélyebb, tömörebb a festői jellemzés. A lélekábrázolásra fokozottabb hangsúlyt helyez. Visszaemlékezésében erről így vall: Az ízlésem, a felfogásom átalakult. Felhagytam otthoni tendenciáimmal, amelyekkel szívesen fejeztem ki az erőt, a monumentalitást. Itt rájöttem, hogy nagyobb dolog a líra és az intimitás. Az ezt követő években több, magyarországi új építésű templom számára készít képeket, amelyeket Rómából küld haza. (Mélykút, Dunatetétlen, Kaskantyú) Szabó János, az amerikai magyarok egyik lelkésze 1961-ben Rómában járt, s miután megismerte Prokop Péter freskóit és táblaképeit, meghívta az Indiana állambeli South Bend-be, az 1949-ben épült temploma számára freskók és oltárképek készítésére. 23. Prokop Péter: Római évek Róma old.

34 34 A művész három egymást követő év nyarán dolgozott a képeken, amelyek fogadtatása mind a magyarok, mind az amerikaiak körében pozitív volt, s nagy elismerést hoztak számára. Szerették volna, ha a művész Amerikában marad, ezért egyetemi katedrát ajánlottak fel részér, de nem fogadta el. Mi állt döntésének hátterében? Erről évtizedekkel később így emlékezik: Ha az USA-ban maradok, esetleg lehetne villám a Michigani-tó partján, de nem állott volna össze életművem. Energiám szétszóródott volna pénzes vállalkozásokra Nem fulladtam csöppként az óceánba. Munkám eredményeit hazaküldözgetem hazám számára. [24] Újabb korszakot nyit a művész életében a Római Szent István Zarándokház építése, művészeti kialakítása augusztus 20-ig elkészül az oltárfreskó, a mellékoltárképek, az üvegablak képek és a teljes berendezés. Az oltárban elhelyezésre kerültek a magyar szentek ereklyéi. Szent István és Szent Imre ereklyéje Aachenből, Szent Gellérté Velencéből érkezett. A kápolna felszentelését Carlo Confaloni bíboros végezte. A három oltárkép kifejezi azt a fokozódó művészi igényességet, amely alkotásain e korszakától kezdve megjelenik. Lényegesen leegyszerűsödnek a kompozíciók. Erősödik a közvetlen személyes hangvétel. Kevesebb a szereplő, viszont jellemábrázolásuk egyre mélyebb. Szólni kell arról is, hogy a művész számára a Szent István Ház nem csak alkotásainak helyszíne, hanem élettere, lakóhelye is egyben. A Házat körülvevő park is Prokop Péter alkotása. Ő tervezte, ültette s negyven éven át gondozta, ápolta mindaddig, míg 1999-ben haza nem költözött. Különösen kedves része a parknak a két pihenőhely. Az egyik felett Szent István király mozaik képe fogadja az érkezőt, míg a másiknál Szent Ferenc mellképe, amelyeket Prokop Péter színes csempe és márványtöredékekből állított össze. (133 x 117 cm). E dolgozat írója 1992-ben élvezhette családjával együtt a Zarándokház vendégszeretetét. 24. Prokop Péter: Sziromszállingó Bp. Jel Kiadó old.

35 35 Felejthetetlen emlékként őrzi a Prokop Péterrel való találkozását, és a Kalocsai Iskolanővérek, köztük Genovéva nővér szeretetteljes szolgálatát. A művész az 1970-es években a grafika és az olajfestés egyesítésével kísérletezik. Ennek során megvalósít egy sajátos olajgrafika technikát. Ez az újítás abban áll, hogy az olajfestmény felületére egy injekciós tűből kinyomott olajfestékkel viszi fel a rajzot, amely a kép dinamikáját adja, s ez által hangsúlyozza a kifejezés expresszivitását. A geometrikus képszerkesztés és a kubisztikus formák egymás mögötti síkokba való komponálásával, valamint a szín és a forma harmonikus egységével gazdagodik a művészi kifejezés érett prokopi stílusa decemberében Prokop Péter szívinfarktust kap. A több évtizeden keresztül végzett megfeszített szellemi és fizikai munka kimerítette. Ezt követően már nem alkot nagyméretű freskókat, hanem amint ő nevezi ölebbeli táblákon, rajzlapokon festi meg képeit, valamint írni kezd. Gazdag életpályája így lesz teljessé. A mintegy kilencezer alkotása a kortárs magyar festőművészet nagyjai közé emeli Simon András (1958-) A Budapesten született grafikus művész kisgyermek korától ellenállhatatlan vágyat érzett a rajzolásra. Az általános iskolában Bakonyi Mihály festőművész rajztanár tanította, aki felismerte tehetségét, s a művészeti pálya felé terelte. Az Ő felkészítésének is köszönhetően vették fel a Budapesti Képző és Iparművészeti Szakközépiskola grafikai szakára, ahol 1976-ban végzett. Először a Statisztikai Vállalat Grafikai Osztályán grafikus, majd 1977-től a Tankönyvkiadó Vállalatnál grafikus segédszerkesztő. Feladata az volt, hogy illusztrációkat készítsen tankönyvekhez. Később, mint külső munkatárs végzi ezt a munkát. Ennek során ismerkedik meg a vállalat csoportvezetőjével, Boromissza Zsolt festőművésszel, akivel atya fiúi barátságba kerül. A művész embersége, szakmai tudása, segítőkészsége, mély benyomást tesz rá. Mivel nem veszik fel az Iparművészeti Főiskolára, majd a következő évben a Képzőművészeti Főiskolára sem, elhatározza, hogy autodidakta módon képezi

36 36 magát. Nehéz időszak ez számára ben megnősül, így a művészi útkeresés lelki, egzisztenciális küzdelmének terhe mellett, a család eltartásának anyagi terhe is nyomja a vállát. Mély válságba kerül. Mint hívő keresztény ember Istenhez fordul: Uram, kérlek, könyörülj rajtam, mert nyomorult helyzetben vagyok. Vívódok magamban, mert szeretnék művész lenni, de nem tudom, hogy van-e hozzá elég tehetségem. Könyörögve kérlek, hogy végtelen gazdagságodból Te adj nekem tehetséget. [25] Az imádság után egy spirituális élményben részesül. Az előtte lévő fehér lapra szinte félig önkívületben rajzolni kezd. Amikor befejezte a rajzot, nagyon meglepődött az eredményen. Egy lendületes, felszabadult és ugyanakkor kifejező grafika született, ami átütő erővel bizonyította számára, hogy megtörtént a csoda. Az úgynevezett egyvonalas stílus tehát Simon András elmondása szerint, nem egy kísérletező, újat kereső művész erőfeszítésének eredménye, hanem egy szakrális élményen keresztül, Istentől kapott ajándék. Kinyilatkoztatás október 12.-én jelen dolgozat írója felkereste a művészt budapesti műterem- galériájában, ahol a fentiekkel kapcsolatosan így fogalmazott: Művészetem nem vezethető vissza pusztán racionális okokra. Nem áll mögötte főiskolai stúdiumok sorozata, vagy több ezer óra gyakorlás, amire nézve mondhatnám, hogy ez volt művészetem megalapozásának útja. A valóság az, hogy én a legnagyobb Alkotóművész kisinasa vagyok. Az Ő érintése kell ahhoz, hogy a mű megszülessen bennem. [26] Ez teszi hitelessé művészetét. A személyes érintettség és a spirituális ihletettség. Jelenits István piarista szerzetes-tanár Simon András alkotásairól szólva kiemeli, hogy képeiben van valami az evangéliumi példabeszédek egyszerűségéből és egyetemességéből. 25. Csengei Ágota-Simon András: Istenről beszélő vonalak Kairosz Kiadó Bp old. 26. Simon András szóbeli közlése a dolgozat készítőjének, budapesti műterem-galériájában október 12.én

37 37 Amikor képeit nézzük, látni tanulunk tőle, azzal a látással, amelyekhez nem pusztán a szemek éleslátására van szükség, hanem a szív iskolázottságára is. Képei a legősibb és legegyszerűbb csodákhoz vezeti vissza a szemlélőt, oktató fontoskodás nélkül, jókedvűen és alázatosan vállalva a művészet legszebb feladatát: láttukra jobbak leszünk. Képgrafikái olyan tollrajzok, amelyek sokszorosított változatban is megjelennek a nyilvánosság előtt, képeslapokon, könyvillusztrációkban, naptárakban, keresztény újságokban. Művei filozofikus töltésűek. Egyvonalas képei a gondolati képzőművészet körébe sorolhatók, lelki tulajdonságokról, az igazságra vezérlő elvekről szólnak, összességükben etikai, ontológiai fogalmakra utalnak. A művész maga is így nevezi képeit: vonalmeditációk. Rajzai kifejezik világszemléletét, istenhitét. Mélyen szimbolikus jelentőségűek, s a keresztény erkölcsiséget hordozzák, a gyermeki tisztaságú, szelíd és egyszerű vonalak. Dr. Sinóros Szabó Katalin művészettörténész a művész grafikáiról szólva kifejti, hogy Simon András nem burkolózik a manapság oly gyakori érthetetlenség vagy fellengzősség homályába. Grafikái közvetlenül a nézőhöz szólnak, gyönyörködtetnek, s egyben elgondolkodásra késztetnek. Egyszerű, már-már puritán megfogalmazásban a grafika legnemesebb hagyományait képviseli és a műfajt szinte eszköztelenné redukálva, megújítja azt. A grafikát leginkább illusztrálásra tartják alkalmasnak, pedig az erőteljes fekete-fehér vonalakból kialakuló képek ábrázoló ereje semmivel sem marad el a festményeké mögött. [27] Simon András alkotásai két eltérő csoportba sorolhatók. Első műveit nagy műgonddal, precízen kidolgozva, tussal rajzolja meg. Részletekben és finom grafikai megoldásokban gazdag, szimbolikus értékű képei, mintegy görbe tükröt tartanak a néző elé. Ezek a sokszor mesevilágot idéző képek egyfajta szarkazmust tükröznek. A különböző szürreális víziókon keresztül feltárja a nagyon is reális világot. 27. Simon András: Élet Vonalak (művészeti album) Hangtalan Jelek Bp old.

38 38 Mindezt bravúros technikai megoldásokkal, mégis könnyedén, minden erőltetettség nélkül jeleníti meg. A másik csoportot az úgynevezett egyvonalas grafikák képezik művészetében. Hangsúlyos vonalakból komponált lendületes alakjai szinte lebegnek, mintha külön életre keltek volna valami éteri térben. Mély titkokat, bölcsességeket és szimbólumokat hordoznak ezek a finom, nemesen egyszerű kis rajzok. Simon András úgy fűzi egymásba vonalait, és úgy alakít ki teret, helyszínt, jelent, múltat és jövőt velük, hogy érezzük: bölcs megfontolás, hosszas elmélkedés áll az alkotás hátterében. Olyan ez, mint amikor valaki néhány odaillő, egyszerű, mégis súlyos szót mond ahelyett, hogy hosszasan fecsegne. Néhány vonallal, pár szimbolikus jellel képes előhívni olyan archaikus mélységű érzéseket, amelyek egyre ritkábban tűnnek elő lelkünk rejtekéből. Manapság meglehetősen ritka, kiváltképp a grafika műfajában, hogy valaki új stílust teremtsen. Ez a grafikai stílus, - az egyvonalas rajzok -, egyszerű ritmikája és többrétegű szimbolikája csakis Simon András sajátja. Stílus, egyfajta védjegy, amely alapján művei bárhol, bármikor felismerhetők, mással össze nem téveszthetők Somos Miklós ( ) A Miskolcon született festőművész apja erdész, anyja pedagógus családból származott. Így a természet és a tudásvágy együttes vonzása határozta meg gyermekéveit. Sok időt töltött a Bükk erdeiben, rétjein. Ezek az élményei voltak első rajzainak, festményeinek témái. Középiskolába az Egri Dobó István Gimnáziumba járt, ahol Gergely Pál volt a rajztanára között tanul a Budapest Képzőművészeti Főiskolán. Mestere: Fónyi Géza. Diplomamunkaként Marsall László költő egészalakos portréját készíti el, akivel jó barátságba kerülnek. Az ő révén ismerkedik meg a budapesti művészeti élet kiemelkedő alakjaival. Többek között Weöres Sándorral, akinek megfesti portréját. Szabad idejében eljár a Belvárosi Kávéházba, ahol társasági körében találhatjuk Csoóri Sándort, Orbán Ottót, Sík Csabát, Jancsó Miklóst, Hernádi Gyulát, valamint Nagy László testvérét, Ágh Istvánt. Az 1960-as évektől, Derkovits ösztöndíjasként rendszeresen részt

39 39 vesz a Zsennyei Művésztábor életében. Festményeivel rövidesen egyéni kiállításon jelenik meg, az Ernst Múzeumban (1965), majd később a Műcsarnokban (1972). Neve ismertté válik a művészeti életben. A konstruktív festészettel rokon egyéni stílusa, melyet Perneczky Géza lírai realizmusnak nevezett a hatvanas évekre kialakul. Szuggesztív erejű táblaképeire reliefszerű, erős plaszticitás, kötött szerkesztés, zárt, leegyszerűsített formák, redukált színhasználat a jellemző. Tájképeinél, munka-ábrázolásainál túllép a valóság egyedi jegyein. [28] Feltétlenül említést kell tenni a korról, amelyben a művész pályafutása kiteljesedik. Ez a kádári konszolidáció időszaka, amely enyhíti a rendszer kirekesztő osztálypolitikáját. A kádári jelszó jegyében, aki nincs ellenünk, az velünk van, a társadalom nagy része egyfajta korlátok közé szorított nyugalmat kapott. A szabadság kis körei -t. (Bibó István) Ez a művészeti életben is változást hoz. A hatalom azonban továbbra sem mond le arról, hogy gyámkodó, s persze elkötelező attitűdöt alakítson ki a művészeti élet szereplőivel. Elvárás a rendszer ideológiája iránti lojalitás. Ennek erősítésére jön létre a Művészeti Alap intézménye, amely a milliós vásárlásokon keresztül, mint állami mecenatúra kívánja érvényre juttatni a hivatalos kultúrpolitikát. Így épül ki egyfajta kortárs kánon, amely meghatározza, hogy az egyes festőművészeknek milyen szerep jut a kulturális életben. A rendszer belső ellentmondásai miatt a képzőművészet irányítását bizonytalanság jellemezte, abban a tekintetben, hogy az ízlésbeli elfogultságon túl, teoretikus alapossággal mi sorolható a támogatás, vagy a tűrés fogalomkörébe. A hatvanas évek elején az absztrakt festmények számítottak tiltottnak, míg a hetvenes évekre ez megtűrt kategória lett, helyette a konceptuális művészet lett veszélyes. A bizonytalanság oka lehetett továbbá, hogy a szocialista realizmus ekkorra már avult stílussá lett, és a kultúrpolitika alakítói nem jutottak döntésre abban, hogy helyette mi értelmezhető haladó, kortárs művészetként

40 40 Emiatt sokszor nem feltétlenül művészeti értékek mentén, hanem személyi döntéseken múlott egy-egy kiállítás, vagy alkotás sorsa. A Művészeti Alap több ezer festményt vásárol fel ebben az időszakban, amelyek döntő többsége ma a múzeumi raktárak mélyén porosodik. A Nemzeti Galériába például 400 kép került, amelyből 12 szerepel az állandó kiállítás anyagában. Somos Miklóstól is vásárol az Alap ezekben az években képeket. A művész önéletrajzi írásában beszámol arról, hogy 1961-ben kortársai közül elsőként utazhatott Olaszországba, majd bejárhatta szinte egész Európát. Ez kiváltságos helyzetnek számított akkoriban. A hetvenes évek közepétől a korábbi komor jeleneteket ábrázoló festészete megújul. Kubista hatású, szürrealista tereket, csendéleteket fest. Képei a nyolcvanas évekre még oldottabbá válnak. Színvilága kitisztul, képei látomásszerűen sejtelmes hangulatú lírai megfogalmazást nyernek. Festészete fokozatosan transzcendens elemekkel és allegóriákkal gazdagodik. Alkotásai között megjelennek bibliai témájú, narratív jelenetek. A rendszerváltozás után egyházművészeti tevékenységbe kezd, amelyet különböző templomokban lévő secco-i jeleznek, köztük a kunszentmiklósi Szent Miklós templomban között festett secco-i. Alapító tagja lesz a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének, és 1997-től a Magyar Művészeti Akadémiának. Festményei megtalálhatóak a Magyar Nemzeti Galériában, valamint Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Dunaszerdahely, Szeged, Nagykanizsa, Kaposvár, Hódmezővásárhely múzeumaiban, közintézményekben, magángyűjteményekben Fontosabb szimbólumok megjelenítése a műalkotásokon Prokop Péter alkotásain megjelenő fontosabb bibliai jelenetek, példázatok, amelyek keresztény szimbólumként nyernek értelmezést festményein, a következők: A pusztába kiáltó. Keresztelő János alakja örök jelképe a felelősségből fakadó, de sokszor hiába elhangzó figyelmeztetésnek.

41 41 A menyegzőre való hívás. Az elidegenedés korában egyre időszerűbben mutatja be az Isten szeretetének elutasításában rejlő tragikumot. A magvető példázata. Megmutatja, hogy nem minden mag kel ki. Az Ige magvát mégis szüntelenül, reménységben vetni kell. Az Istennel küzdő. Jelképe annak, hogy a lelkiismeret megnyugvását az Istennel való megbékélés harca előzi meg. A tékozló fiú. Az Isten atyai, visszafogadó szeretetének szimbóluma. A jó pásztor. Krisztus gondviselő, önfeláldozó szeretetének jelképe. Az utolsó vacsora. A közösségi élet valamennyi kérdésének összefoglaló jelképe. A madonna. Az anyaság jelképe. Simon András képein megjelenő fontosabb szimbólumok: A kéz. Az imádság, a kérés és elfogadás, illetve az ajándékozó, adakozó szeretet jele. Képein jelzi még az áldást, a megtartást, a felemelést. A galamb. Elsősorban a Szentlélek szimbóluma, de jelképe ugyanakkor a békének, a szabadságnak és szelídségnek is. A tűz. Gyakran alkalmazott szimbólum Simon András képein. Elsődleges jelképe nála a Szentléleknek, de egyúttal a szenvedés, és az abból következő megtisztulás jele is. A töviskoszorú. Krisztus szenvedésének szimbóluma, de átvitt értelemben az emberi szenvedés ábrázolásaként is megjelenik. A kehely. Gyakran Krisztus pár vonalas sziluettjével együtt ábrázolja. Elsősorban Krisztus véráldozatának szimbóluma, de egyben a szövetségkötés jele is. A könyv. Jelképezi a földi és az égi tudást. A megtanulható tudást, és a csak ajándékba kapható bölcsességet. A szív. Az élet, a szeretet, a szerelem szimbóluma. A madártoll. Az írásra használt madártoll azt szimbolizálja képein, hogy az ember élete valójában üzenet, melyet Szentlelkével ír az Isten. A kígyó. A kísértő jelképe

42 42 Somos Miklós templomi festményein megjelenő szimbólumok: Virágzó fa. Jelképezi Máriát, Krisztus Anyját, akinek gyümölcse Jézus. Angyal. A nyitott sírnál, az elhengerített kövön ülve, Krisztus feltámadásának a jelképe. A kertész. Kezében ásóval, a tavasz szimbóluma. Az olajfa. Egyrészről jelenti a hívőt, míg gyökere az egyházat, másrészről sírszimbolika, amely a halál utáni örök békére utal. A liliom. Jelképe a tisztaságnak, ártatlanságnak. A kiválasztottságra is utal.

43 43 4. KORTÁRS MŰALKOTÁSOK SZAKRÁLIS TEREKBEN 4.1. Kalocsa Érseki Főszékesegyház A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt barokk templom Magyarország egyik legrégebbi székesegyháza. Építése közvetlenül Szent István király államalapítása utáni évtizedekben történhetett, még Asztrik érsek idejében. A Szent Pál tiszteletére szentelt első székesegyházról pontos ismereteink nincsenek. Két kutatás eredményeként az elsőt Henszlman Imre végezte 1869-ben Haynald Lajos érsek megbízásából, majd 1908 és 1912 között Vámossy Gyula érsek megbízásából Foerk Ernő valószínűsíthető, hogy egy háromhajós, bazilikális elrendezésű ókeresztény templom volt. A második székesegyház történetének előzménye az volt, hogy II. (Vak) Béla király Bácsból Kalocsára helyezte át az érseki székhelyet. Így a hitélet fellendülésével a korábbi templom már nem tudta a híveket befogadni, ezért új székesegyházat építettek. A Foerk által végzett ásatás alapján feltételezett templom nagyobb volt, mint az első. A három hajóval, kereszthajóval és nyolcszögletű négyezeti toronnyal rendelkező épület falai zöldes színűek voltak, az oszlopfők vörös márványból készültek. A szabályos tízszög öt oldalával záródó, keleti szentélyt öt apsziskápolna vette körül ben az egyik koszorúkápolna kiásásakor egy rézpénzt találtak, amelyet között II. Endrétől IV. Béla uralkodásáig vertek. Ez a templom a tatárjárás áldozata lett. Arról nem tudunk, hogy a tatárjárás milyen mértékben rombolta le a templomot. Koboli László érsek arra kérte a pápát egy feljegyzés szerint, hogy a székhelyét Pécsváradra helyezze át. Kérelmében megemlíti, hogy az alaktalan kalocsai templomot hívei alig használják. A harmadik székesegyház építése Nagy Lajos uralkodásának idejére tehető. Kéttornyú, háromhajós, kereszthajóval ellátott templom épült. Sajnos ezt a székesegyházat is lerombolták. A felvidéki protestáns üldözések miatt a hajdúk felégették az érseki palotával együtt. Gr. Széchenyi Pál érsek a tetőt rendbe hozatta ugyan, de új székesegyház építésébe nem kezdett. Gr. Csáky Imre bíboros határozta el

44 44 az új székesegyház építését. A tervek 1728-ra készültek el, és az alapkőletételre június 2-án került sor, Patachich Gábor érsek idejében. Az építkezés 1741 és 1751 között pénzhiány miatt ált, végül 1774-ben fejeződött be július 18-án villámcsapás következtében a tornyok és a fedélszék leégett. A barokk toronysüvegek megsemmisültek. A helyreállítás 1800-ra fejeződött be, a toronysisakok elkészültével, amelyek a korábbitól eltérően klasszicista stílusban kialakítottak voltak és között jelentős felújítást, valamint templomtörténeti kutatásokat, ásatásokat végeztek a székesegyházon, illetve környezetében. A mai berendezések egy része is ekkor készült. A főhajót megmagasították, a szentély fölé a tetőgerincre ekkor került az úgynevezett fiatorony. A szentély köré sugárkápolnák épültek. Az I. világháborúban a székesegyház is kárt szenvedett, a harangokkal együtt a torony- és templomtető rézfedését elvitték, amelyet 1922-ben Várady Lipót Árpád érseksége idején pótoltak. A székesegyház felújítása Bábel Balázs érseksége alatt napjainkban is folyik. A templomtérben a főoltárkép Mária mennybemenetelét ábrázolja. Leopold Kuplwieser festette 1857-ben, romantikus stílusban. A kétoldalt épült négynégy oldalkápolnában egy egy oltárkép látható, baloldalt a bejárattól a szentély felé haladva az első Szent Péter és Szent Pál apostolok copf oltára, amelyet 1807-ben Klobusiczky érsek emeltetett. Alkotója nem ismert. A második a barokk Nepomuki Szent János-oltár azt ábrázolja, amint IV Vencel cseh király feleségének gyóntatóját, Nepomuki Jánost a gyónási titok megszegésére akarja rávenni, de ebbe ő nem egyezik bele. (Nepomuki Szent János a gyónási titok védőszentje). Az oltárépítményt Fridrich Ferenc jezsuita szerzetes készítette. Baloldalt a harmadik a Szent István-oltár 1832-ben készült, amely Pesky József klasszicista stílusú alkotása. A képen István király fiát, Imrét oktatja. Mindkettőjüket dicsfény veszi körül. A következő a Szent Kereszt oltár, mely 1787 és 1817 között készült. Erlinger József festette, a felépítmény aranyozását pedig Schenk János végezte. A keresztre feszített Jézust ábrázolja, bal oldalán a Fájdalmas Anya, jobb oldalán János apostol

45 45 látható. A keresztet Mária Magdolna öleli át. A jobb oldali első oldalkápolnában korábban az 1790-ben készült késő barokk Szent Alajos-oltár állt. Ma Prokop Péternek a festménye van elhelyezve, melyen Assziszi Szent Ferenc látható, amint az állatoknak prédikál. A következő az Őrangyal-oltár, melyet Johann Kessler készített 1865-ben, klasszicista stílusban. A sziklaszirten ülő kisfiú felé kígyó sziszeg, de őrangyala megvédi. A következő szentély melletti oldalkápolnában Erlinger József festménye látható, ami a keresztről levett Krisztust ölében tartó Máriát ábrázolja, a háttérben földre boruló Mária Magdolnával. [29] A Naphimnusz oltárkép (1986 olaj, vászon) A Naphimnusz Prokop Péter egyik legfőbb eszményképét, Szent Ferencet ( ) ábrázolja. Szent Ferencnek, aki a világi kötöttségektől felszabadult ember volt, s életét Istennek és a felebarátainak szentelte, egyedüli törekvése az Isten dicsőítése és szolgálata volt, amelyet költeményében a Naphimnuszban (1224) is kifejezett. Ezt a verset választotta Prokop Péter festményének címéül. (IV. tabló) A 253,5x136 cm nagyságú kép boldog arckifejezéssel ábrázolja életnagyságtól nagyobb méretben Szent Ferencet, amint mindkét karját szárnyszerűen Isten felé kitárja. Ez az egész alakot, mintegy légiesen lebegve láttatja, amely expresszív módon kifejezi a testi vágyakat legyőző szent lelkületet. A tenyerén látható Krisztus sebhelye, amely jelzi a Krisztuskövetés tökéletességét. Feje felett a dicsőséges napkorong van, amelyben megjelennek az Atya kezei. Belőlük fénysugarak áradnak, beragyogva az eget és az egész képet. Szent Ferenc alakja körül színes tollú, repülő madarak láthatóak, a háttérben pedig Róma és Assisi városának körvonalai. A kép előterében növények és állatok vannak, köztük a Szent Ferenc által megszelídített gubbiói farkas, különböző madarak, gólyák, vadkacsák, akik figyelmesen néznek fel a Szentre

46 46 A képen látható egy bárány, amely Krisztusra utaló szimbólum. Az ég fénye tükröződik az előtérben lévő tavacskán, amelynek vizét forrás táplálja. A festmény kompozíciója valamint a színek kontrasztja, a fények és árnyékok dinamikája művészi erővel sugározza Szent Ferenc életpéldáját. Az alkalmazott bibliai szimbólumok gazdagsága, lényegre törő ábrázolása, a szemlélőt belső elmélyülésre készteti. Szólni kell arról is, hogy a kép művészeti stílusában eltér a templombelső többi oltárképeitől. Valójában egy modern építésű templomban, a környezetével harmonizálva, művészi és spirituális ereje lehetséges, hogy jobban érvényesülne Sükösd Római Katolikus Templom Az ben klasszicista stílusban épült templom berendezése a XIX. századból való. Titulusa: Mindenszentek Oltárképét Prokop Péter festette 1950-ben. A művész ekkor, mint hitoktató Mélykúton teljesített szolgálatot. Az érseki helynök Szent László oltárképhez kért vázlatot tőle, a géderlaki templom számára. Az elkészült szénrajz nem nyerte el a megbízó tetszését, viszont egykori tanára Belon Gellért sükösdi plébános felkérte, hogy templomában az oltár mögötti 10 méter magas, mintegy 100 négyzetméternyi falfelületre freskót készítsen Krisztus Király tiszteletére. Nagy kihívást jelentett a kis kápláni szobában elkészíteni a freskó 1:1 léptékű vázlatát. A félévi munkával elkészült tervet az egyházművészeti bizottság elvetette. Belon Gellért azonban, mégis megfestette Prokop Péterrel a képet. Így születhetett meg a művész első jelentős, monumentális alkotása Krisztus, a Király - oltárkép (1950 freskó) Az oltárkép középpontjában Krisztus dicsőséges alakja ragyog. Körülötte az égben harsonás angyalok, és a szentek kórusa látható, az utolsó ítélet átütő erejű szimbólumaként. A képről Kopp Jenő művészettörténész, a Fővárosi Képtár igazgatója elismeréssel ír: A festő képzelete, palettája, színei felett

47 47 nem csupán halványan pislákoló zsarátnok a hit, hanem fénylőn, melegen világító láng. A fő téma Krisztus királysága, az ünnepélyes, fenséges aláfestésű felső mezőt tölti ki. A földön túli lét fenségét és erejét a színek ragyogásával, a kompozíció dinamikus erejével, az Atyaisten és Krisztus alakjának mozdulatlan fenségével, és az angyalok ritmikus mozgásának az ellentétével érzékelteti. Azt ég és föld között a kegyelmek közvetítőjének fehér alakja lebeg Krisztus lábánál a jók és gonoszok felé is kitárt karokkal a Szűzanya. Kifejező mozdulatában a női, anyai szív segítőkészsége, békéltető vágya fejeződik ki, és vezeti át a szemet a kompozíció alsó régióiba, a jók és a gonoszok világába. Balra a kegyelmi életet élők csoportját látjuk, jobbra a hét főbűn egy- egy megszállottját, markáns jellemzéssel. Színei itt tompítottak, csupán a földi léthez hangolt fojtottabb színeket a rajz dinamikus erejével, a jellemzés mesteri fokozásával vegyíti. ( ) a sükösdi freskó előtt úgy érezzük, hogy végre megtaláltuk, akit régóta keresünk, régóta várunk, akire nagy hivatás vár az új magyar egyházművészet felvirágoztatásában. [29] Három évvel később Kopp Jenőtől hivatalos szakvéleményt is kérnek, ahol a fenti, a Vigilia februári számában idézett leírtakat még kiegészíti azzal, hogy a freskó esetleges nem kellő hozzáértésből eredő hibái már kiütköztek volna. A freskó azonban teljes frissességében ragyog, felülete szilárd, ami az alkotó technikai felkészültségét, és szellemi kifejező erejét, művészi tehetségét bizonyítja. Prokop Péter számára ez az elismerés erőt adott további alkotó munkájához. (V. tabló) 29. Vigilia február

48 Mélykút Római Katolikus templom Mélykút községnek két temploma van. A Mélykút-Beltéri Szent Joachim templom alapját 1761-ben rakták le, ezzel a település új központi magja alakult ki. Az 1764-től használatba vett templom a 19. század végére annyira szűknek bizonyult, hogy az elöljáróság annak megnagyobbítását határozta el. A régi templomépületből a torony, a karzat, és a kőfal marad meg az új templom építése során. A régi szobrok és az oltár egyes részei a templom kriptájába kerülnek elhelyezésre. Új oltárkép készül, amely Szent Joachimot ábrázolja, térdén a kis Szűz Máriával, aki a kezében almát tart. A kép felett a következő latin felirat olvasható: Potens in terra erit semen eius. (Hatalmas lesz a Földön az Ő utóda) [30] A kórus mellvédjén nyert elhelyezést Prokop Péter Szent Család című festménye (60 x 60 cm). Az 1950-es évek végén merült fel az igény arra, hogy a központtól távol eső Mélykút-Marsall telepen a Gányó-soron új templom épüljön. Egyik kezdeményezője Tóth István ( ) káplán későbbi plébános Prokop Péter egykori osztálytársa volt. Prokop Péter örömmel értesült a templomépítésről, hiszen és között Mélykúton szolgált hitoktatóként, és nagyon megszerette az ott élőket. Erre így emlékezik vissza az 1998-ban Mélykúton rendezett kiállítása alkalmából: Legszebb emlékeim fűződnek hozzátok. ( ) A gyerekeket akik azóta felnőtté váltak szívből szerettem. Élveztem a velük való foglalkozást. Délutánonként modellt ültek tanítványaim, tárlatra való anyag született a gyermekportrékból. [31] A templom július 16-i felszentelését Grősz József érsek végzi, Szent Erzsébet tiszteletére. Erre az alkalomra Prokop Péter a Keresztút 14 képét küldi a templom számára ajándékba nyarán pedig háromrészes oltárképet küld Rómából postai úton, amelynek felszentelése az évi templombúcsú során történik meg. (VI. tabló) Prokop Péter: Vén ág is hoz virágot Bp old.

49 Szent Erzsébet oltárkép (1962 olaj, vászon) A szárnyas-oltárkép (4x3m) az irgalmasság cselekedeteit jeleníti meg a képeken, a szentek életéből vett jelenetekben ábrázolva a Máté evangéliuma alapján. [32] - Szent Erzsébet, a templom védőszentje alamizsnát oszt az éhező szegényeknek. (Középső nagykép) - Szent László, katonáinak vizet fakaszt a sziklából. (Baloldali kép, felső képrészlet.) - Szent Kristóf, nyakában a gyermek Jézussal, átkel egy folyón. (Baloldali kép, középső képrészlet) - Szent Márton katona köpenyét megfelezi egy didergő koldussal. (Baloldali kép, alsó képrészlet) - Lajos őrgróf, Szent Erzsébet férje, a töviskoszorús Krisztust találja ágyában a leprás koldus helyett (Jobboldali kép, felső képrészlet) - Páli Szent Vince magát láncoltatja a hajópadhoz egy gályarab helyett. (Baloldali kép, középső képrészlet) - Vértanú temetés egy katakombában (Baloldali kép, alsó képrészlet) A képek alatt a következő felirat olvasható: Bármit tettetek, nekem tettétek. Az oltárképeken a főalak Szent Erzsébet alakja, a fiatal magyar királylányt jeleníti meg tűzpiros ruhában, és fehér palástban, amely a szeretet és a tisztaság szimbólumát hordozza. 32. Mt 25, Éhes voltam és adtatok ennem. Szomjas voltam és adtatok innom. Idegen voltam és befogadtatok. Nem volt ruhám és felruháztatok. Beteg voltam és meglátogattatok. Börtönben voltam és fölkerestetek. Erre megkérdezik az igazak: Uram, mikor láttunk éhesen, hogy enned adtunk volna, vagy szomjasan, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna? Mikor láttunk betegen, vagy börtönben, hogy meglátogattunk volna? A király így felel: bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.

50 50 Ölében rózsák vannak, és jobb kezével nyújtja a kenyeret az előtte balról térdelő, feléje forduló koldusnak, aki bal karját tétován nyújtja felé. Erzsébet tekintete nem reá néz, hanem nagy kék szemeivel mintegy gondolataiba mélyedve a távolba réved. Ezzel azt a jelentést fejezve ki, hogy a szegény koldusban Krisztust látja. A háttérben Wartburgi vár és a város kubisztikus képe sejlik fel, míg két oldalt a csupasz téli fák jelennek meg, ágaikon egy-egy madárpárral. A koldus ellenpontjaként jobboldalon egy asszony és gyermeke látható imára emelt kézzel. Mögöttük a zúzmarás ágak a karácsony, a szeretet meghitt ünnepét sugallják. A főkép melletti két, szimmetrikusan megfestett oldalképek kompozíciójukban, színvilágukban harmonizálnak egymással. Kiemelést érdemel, hogy a jobboldali kép alsó képrészletében Szent Vince kalodába zárt lába előtt a talpához támasztva olvashatjuk a szignatúrát: Prokop Péter. Róma A művész nem véletlenül helyezte el itt az aláírását, hiszen egész élete a szigorú aszkézis, az önfegyelem rabságában telt Istenért és embertársaiért. Az oltárfestményre sokan felfigyeltek, köztük Bálint Sándor, neves néprajzkutató, aki levelet írt Prokop Péternek Rómába. A levélből az oltárkép ismertetésének zárásaként fontos idézni a következő sorokat: Ez az oltár Prokop Pétert a magyar monumentális festészet világjelentőségű mestereinek, Csontváry Tivadarnak és Aba Novák Vilmosnak legméltóbb társává avatja. Ne keressük, nem is tudhatjuk, mi az oka, de előző, otthon hagyott alkotásaihoz képest a festő tépelődő, keserűségre hajló természetét mintha kicserélték volna. Egyéniség és művészi eszmény, metafizikai követelmény egymásra találását, menyegzőjét ünnepli a kép. A lélek éjszakája, modern pokoljárása után a Húsvét hajnalának teljessége, fényeknek és színeknek kinyilatkozó szépsége tündöklik rajta.( ) A lélek és a világ annyira sóvárgott új szintéziséről, a szakrális művészetnek a legmodernebb helytállásáról tanúskodik Prokop Péter mélykúti alkotása [33] 33. Prokopp Mária: Prokop Péter Szegedi Tudományegyetem BTK Szeged old.

51 Dunatetétlen Római Katolikus Templom A településen 1946 második felétől 1949 decemberéig egy ideiglenes kápolnában folyt a hitélet. Ezt az épületet később lebontották. Kókai János plébános július 28-án kelt leírása szerint a liturgikus tér 8 x 6 méter alapterületű. Az utca felől egy ablak és egy ajtó, a Duna-meder felől két ablaka volt. Kókai János visszaemlékezése szerint Prokop Péter 1947 nyarán egy hármas oltárképet festett a homlokfalra. Egy korabeli fényképen, amelynek hátoldalára a plébános saját kezűleg írt rövid ismertetést, a középső és a jobb oldali kép látható. A bal oldali képre utalva, amelynek a fényképen a keret széle látszik, ezt írja: Az utolsó vacsora képe volt festve, szintén al secco. A középső képen Mária látható a gyermek Jézussal. Máriát dicsfénnyel ábrázolja, amely körül öleli Jézus áldásra emelt kezű, fehér ruhás alakját. A kép oldalterében Máriára utaló jelképként liliomok vannak festve, míg a felső horizonton bibliai városok körvonalai sejlenek fel. A hat részre osztott oldalképen magyar szentek képei láthatóak, középen felül Szent István király arcképe, alatta a Kossuth címer től megkezdődik a volt grófi magtár átalakítása templommá. Az új templom 1949 őszére készül el, s felszentelésére Krisztus király tiszteletére december 3-án kerül sor. Szíj Rezső, a Gondolatok Prokop Péter képei előtt című a Budapesti Művészetbarátok egyesülete által 1983-ban megjelentetett monográfiájában ezt írja: Dunatetétlen templomában 1947-ben Istenkezeket festett (secco). Jelen dolgozat írójának helyszíni kutatása nyomán előkerült dokumentum alapján az valószínűsíthető, hogy az Istenkezek kép 1949 nyarán készülhetett. Nem életszerű, hogy 1947-ben az ideiglenes kápolnában és az akkor még romos állapotban lévő magtárban egyszerre dolgozott volna a művész. Az új templom 1949 nyarára kerül olyan készültségi fokba, hogy a már elkészült száraz vakolatra Prokop Péter a festmények megalkotását elkezdhette. A dolgozat készítője nem talált olyan monográfiát, amely a dunatetétleni ideiglenes kápolnában lévő fentebb ismertetett képeket bemutatta

52 52 volna. Így az valószínűsíthető, hogy a két kép a későbbi visszaemlékezésekben összecsúszott. A templom 2004-ben igényesen felújításra került Isten-kezek festmény (1949 secco) A szentély előtti boltíves falra az Isten-kezek képsorozat van festve, míg az oltár fölött a Szentháromság festmény látható. Az oltárfestményen egymás fölötti helyzetben van ábrázolva a Fiú Isten, fölötte az Atyaisten, akinek feje felett pedig kiterjesztett szárnyakkal a Szentlélek Istent megjelenítő fehér galamb látható. A kompozíciót egy aranysárga napkorong öleli körül, amelynek külső vonala az ég kékjében oldódik fel. Az Isten-kezek képek balról jobb felé haladva a következő gazdag jelentést hordozzák. Isten jobb keze a Szentírást tartja, amelynek két lapján piros betűs felirattal ez olvasható: Szeresd Uradat Istenedet, Felebarátodat. A kéz alatt az ég kékjében a földgömb lebeg, amelyen átfut a kék nagybetűkkel írt TANÍTSATOK szó. A biblia mellett baloldalon A (alfa) betű látható. Isten bal keze figyelemfelhívó módon felemelve látszik a biblia előtt, míg mögötte és kissé jobbra felfelé a mózesi kőtábla sárga ragyogással, rajta 1-től 10-ig piros betűs számsorral a tízparancsolatra utalva. Mellette jobbra az Omega betű kék rajzolata, amelynek futását az ég világosabb kékje, mint felhő el-eltakarja, s ezzel mintegy a jövőbe helyezi. [34] A boltív csúcsa fölött egy kék felhő vonal, felül nyitott sziluettjében, egyenlő szárú háromszögben hal-szem aranyszínű rajzolata van. A felhő vonalból két oldalra három-három aranyszínű napsugár vonal indul ki. A jobb oldali képsorozaton felül a tanítsatok ellenpárjaként a KERESZTELJETEK krisztusi parancsa olvasható, kék betűkkel. Alatta az ég kékjében repül a Szentlélek fehér galambja, feje körül dicsfénnyel. 34. Jelenések könyve 21. rész 5-6. Akkor a trónon ülő megszólalt: Lásd, újra teremtek mindent! majd hozzám fordult: Írd fel, mert ezek a szavak hitelesek és igazak. Aztán folytatta: Beteljesedett. Én vagyok az alfa és az ómega, a kezdet és a vég. A szomjazónak ingyen adok az élet forrásának a vizéből.

53 53 A középső mezőben látható a másik két Isten-kéz, amelyek között a római Szent Péter templom rajzolata látszik elölnézetben. A jobb kéz áldást oszt, a bal pedig egy korsóból vizet önt, amely kiárad, s benne halacskák úsznak. A templomrajz alapja és az élő víz fölötti mezőt, a földi élet nyüzsgő alakjai töltik ki. Prokop Péternek ez az alkotása narratív módon szemlélteti az egyház küldetését. (VII. tabló) 4.5. Kaskantyú Római Katolikus Templom Kiss Ernő plébános között új templomot épít a Kiskőröstől mintegy 6 km-re levő településen. Prokop Péter 1956 nyarán teljesített szolgálatot Kiskőrösön. Ekkor kerül jó barátságba Kiss Ernővel. Amikor eljut hozzá a templomépítés híre, egy 2 x 5 m-es háromrészes oltárképet küld Rómából a templom számára. Később egy 14 db-os stáció képsorozatot is küld, amelyek a templombelső oldalfalain kerültek elhelyezésre Kaskantyú - Oltárkép, triptichon (1970 olaj, vászon) A középső kép négyzetes alakú (2 x 2 m) felületét teljesen betölti a fénylő fehér napkorong, amelynek függőleges tengelyében áll Krisztus keresztje. Zöld színe utal az Élet Fája szimbólumra. A kereszt előtt szinte lebegve tűnik fel, Krisztus légiesen karcsú teste. A hatalmas szegekkel átütött, megnyújtva ábrázolt vékony kezek kívül esnek a napkorongon. Arca nem szenvedő, hanem szelíd, szeme kék. A fényt, amely aranysárga színűre festi a testet, éles árnyékvonalak erősítik. A két lator ábrázolása szinte elbeszélő módon adja vissza a bibliai történetet. [35] 35. Lk 23, Az egyik fölfeszített gonosztevő káromolta: - Nem te vagy a Krisztus? Szabadítsd meg magad és minket is. A másik rászólt: - nem félsz az Istentől? Hisz te is ugyanazt a büntetést szenveded. Mi legalább tetteink méltó jutalmát kapjuk. De ez nem csinált semmit. Aztán hozzá fordult: - Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljön uralmad. Ezt válaszolta neki: Bizony mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban.

54 54 A jobb lator egészen Jézus felé fordul és felnéz rá. Keresztje, mint Krisztus keresztje, zöld színű, kifejezve azt, hogy számára a kereszt az Élet Fájává lett. A bal lator elfordul Jézustól, fejét lehajtja, arca sötét. Megvilágítása is ellentétes irányú, így árnyéka mintegy falként elválasztja Krisztustól. A triptichon baloldali képe az utolsó vacsora jelenetét ábrázolja. Az álló elrendezésű képen a kép felső részén az asztalfőn Jézust láthatjuk, dicsfénnyel a feje körül. Jobb kezét felemelve a kenyeret áldja meg, amelyet a másik kezében tart. A terített asztalon kiemelten jelenik meg a kehely. Az asztal körül lévő 12 tanítvány karakterét a testtartás, a formák és színek változatosságával érzékelteti. A sötét színnel megfestett Júdás Jézusnak hátat fordító helyzetével, a kezében tartott pénzes-zacskóval az asztalközösségen kívüliként ábrázolódik. Jézus szelíd tekintete azonban, mintha rá is irányulna. A harmadik kép Jézus feltámadását jeleníti meg. A nyitott sírból feltámadt Krisztus, harsogó színekben, a nap aranysárgájában, a vállán átvetett lepel tűzpirosában, égő piros sebhelyeivel ragyog. Az erőteljesen, dinamikus tartásban megfestett férfialak betölti az egész képet. Az ijedten reá néző lándzsás őrök sötét figurái kiemelik Jézus diadalát, az élet győzelmét a halál felett. (VIII. tabló) 4.6. Kunszentmiklós Római Katolikus Templom A katolikus plébániát 1777-ben alapították. A mai templom elődjét a főtértől északra, a mai Szent István téren 1787-ben építették. A hívek számának növekedésével azonban igényként jelentkezett egy nagyobb templom építése. A ma látható, kívül neoromán, belül neogótikus kereszthajós templom ban készül el. A templombelső díszítőfestését Takács Ferenc festőművész tervezte, a kivitelezés Szendi Miklós munkája. A szentély secco-in Szent Miklós legendák történetét, a kereszthajóban Jézus életéből vett eseményeket ábrázoló festmények láthatóak. Somos Miklós Munkácsy díjas festőművész

55 55 által készített secco-k a templom 1995-ös felújításával egy időben készülnek el, amikor Csorba József plébános az egyházközség vezetője ( ). A barokk főoltáron a tabernákulum mellett két-két evangélista szobra, a középső szinten a templom védőszentje, egyben a város névadója, Szent Miklós püspök szobra, jobbján Szent Ilona, Nagy Konstantin császár édesanyja tartja kezében a megtalált krisztuskeresztet, balján Szent Lőrinc diakónus vértanú, kezében vértanúsága pálmájával, és az egyház kincseivel. Felül Szentháromság-kép látható. A szembemiséző oltár építőköveit a Kalocsai Székesegyház szentélyének régi köveiből nyerték, amikor ott a jelenlegi liturgikus tér kialakítása érdekében, a régit lebontották. A templom igényes, szép színes üvegablakai egy része a 20. század elején Róth Miksa műhelyéből kerülnek ki, míg a továbbiak Mohai Attila munkái (1995) Jézusi életképek (1995 secco) A kereszthajó bal oldalán a Jézus Szíve oltár fölötti festményen az alábbi bibliai jelenetek láthatóak: A felső képmezőben a Golgota hegye, hátterében a keresztek sziluettje mellett a Getszemáni kert olajfái. A középpontban a sír sötétje előtt egy kiterjesztett szárnyú angyal ül, aki mögött a sírban látható az összehajtott halotti lepel. Az angyal előtt a hatalmas, elhengerített kő van, amelynek bal alsó sarka alatt látható a rémült római katona. A távolba vesző ösvényen a sír felé asszonyok közelednek. A felhős égbolt derengő kékségében még látszik a hold. Az alsó képmező középpontjában két férfi alakjában jelenik meg a feltámadt Krisztus, amely két bibliai jelenetet mutat be. A jobb oldalin a János Evangéliumában leírt jelenet látható, amikor Mária a feltámadott Urat a kertésznek gondolja. Az ábrázolt férfialak kezében ásót tart, amely így a kertészre utal. Jézus a kezét távoltartólag Mária irányába emeli. A kéz hátterében oldalt pompás virágzatú fa lombjai között megjelenik a latin felirat: Noli me tangere. Ne illess engem, mert nem mentem még fel az én Atyámhoz. (Jn 20, 17. Károli Gáspár fordítása szerint) Somos Miklós erről a jelenetről, Ágh Istvánnak írt

56 56 levelében említést tesz: A húsvét képei közül számomra az a legkedvesebb, amikor János Evangéliumában Mária Magdolna a feltámadás reggelén, még mit sem sejtve a csodából, virágzásnak induló fák és bomló rügyű bokrok között siet, szinte fut a sírhoz, mezítláb, a harmatos füvön ( ) és szembe találkozik a kertésszel, akiben nem ismeri fel Krisztust. Csak azután, hogy az nevén szólítja. A kertész kezében ásó, a tavaszi munkák örök szimbóluma, már Ádámnak is munkaeszköze a kiűzetés után, és a felismerés örömében, őt mohón megérinteni vágyó asszonynak azt mondja: Noli me tangere - Ne illess engem, mert még nem mentem föl Atyámhoz- és ugyanez a Krisztus, nem sokkal később az ellenkezőjét fogja mondani Tamásnak, az ikernek, és ettől kezdve a hitetlen melléknevűnek: - Nyújtsd ki kezedet és tedd az én oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem légy hívő. Mit bizonyít ez? Többek közt, hogy Krisztus személyesen szól mindenkihez. Meg is festettem, egyetlen falmezőn e két jelenetet a Kunszentmiklósi templom kereszthajójában, a Jézus Szíve oltár mögött. [36] A baloldali alak Tamással ábrázolja Jézust, amint az ujjával a Jézus oldalán lévő sebet érinti. Tamás lába előtt a zöld füvön körző és vonalzó látható, amely Tamás racionális földhözragadt gondolkodásának szimbóluma. Jézus kezében tartja a húsvét, a feltámadás piros keresztű zászlaját. A két férfialak között egy bezárt ajtó látható, amely a tanítványok közötti megjelenésre utal, amikor Jézus a bezárt ajtón keresztül lépett be hozzájuk. Így ez utalás a feltámadt Jézus dicsőséges testére. (Jn 20, 19.) A mellékhajó jobboldali oltára fölötti festményen Jézus gyermekkorának jelenetei láthatóak a következők szerint: A baloldali képrészleten Józsefet látjuk, amint az ácsműhelyében dolgozik. A kép alsó részében a feje körül dicsfénnyel ábrázolt gyermek Jézus egy kis keresztet készít. József alakja mögött kissé fentebb Mária kék ruhás alakja látható. A képrészlet középpontjának mélységében mintegy ablakon keresztül a betlehemi gyermekgyilkosság jelenete idéződik fel

57 57 A kép jobb oldalán Mária és József a templom ablakán betekintve figyelik, ahogy a gyermek Jézus az írástudóknak beszél. Mária mellett a liliom fehér virágai láthatók. Fölötte az Egyiptomba menekülő család van megfestve, a szamáron ülő Máriával, kezében a csecsemővel, valamint József bottal a kezében, ahogy a szamarat vezeti. A kép tetején egy szárnyas angyal figyelemfelhívó módon a jelenetekre mutat. Az ég kékjében felragyog a betlehemi csillag. (IX. tabló) Szentmiklós életképek (1995 secco) A szentély két oldalfalán, két-két festmény van, amelyek Szent Miklós püspök (élt: II.-III. század) csodatételeit jelenítik meg. Kevés hitelesnek tekinthető történelmi adat áll rendelkezésre. A legendakincs elsősorban a Legenda Aurea (Arany Legenda) és a keleti egyház hagyományaiból származik. Myra püspöke hosszú 52 évig tartó szolgálatával, már életében nagy tiszteletet kapott. Tisztelete a latin egyházban a 9. században, míg nyugaton a században terjed el. A baloldali szentélyfal első festménye azt a jelenetet ábrázolja, amikor a püspök egy elszegényedett ember három leányát megmenti a rabszolgasorstól. A kép előterében látható a keserűségében asztalra boruló, arcát kezébe temető síró apa, és szomorú lányai. A püspök pedig a ház ablakán éppen beszórja az aranyakat, amelyek hozzásegítik a lányokat az egymást követő években a férjhezmenetelhez. A következő képen két legenda is megelevenedik. A festmény alsó részében a gabona sokasításának csodája, felette pedig a tengeri vihar lecsendesítésének története van megfestve. A gabonás zsákokat rakodó hajósoknak Szent Miklós azt mondja, hogy nem kell félniük teljesíteni a kérését, hogy az éhezők számára átadják a gabonát, mert nem lesz bántódásuk. S valóban, mikor megérkeznek Bizáncba, hogy átadják a császárnak a szállított gabonát, az hiánytalanul megvan. A kép felső részében az elszabadult vitorlájú hajó látható, amint egy matróz éppen kiesik belőle. A legenda szerint Szent Miklós

58 58 megmenti a fuldokló matrózokat, s megjavítja a vitorlát. Ez a történet az alapja annak, hogy Szent Miklós a tengerészek védőszentje is lett. A szentély jobb oldalán lévő két festmény további legendákat jelenít meg. Az első képen az alsó mezőben az elrabolt gyermek hazahozatalának legendája tárul fel. A kép előterében láthatjuk a püspököt, amint a háttal álló kisgyermek fején tartva a kezét, őt az asztalnál ülő szüleinek átadja. A történet szerint a gyermeket hetedik születésnapján arab rablók vitték magukkal. Egy év múlva, december 6-án, amikor a házaspár a Miklós-templomban imádkozott, egy forgószél kerekedett, amely felkapta a fiút, és éppen a templom előtt tette le. A kép felső részén ez a jelenet látható. A kép jobb oldalán egy kivágott, ledőlő félben lévő fa azt a szimbólumot jeleníti meg, amikor Szent Miklós kivágatja Diana istennőnek a fáját, amelyet a pogányok imádtak. A negyedik képen szintén két történetet ábrázol egy festményen Somos Miklós. A jobb oldali részen az a legenda van ábrázolva, amely szerint egy gonosz mészáros megöl három gyermeket, akiknek tetemeit egy hordóba rejti. Szent Miklós püspök a gyermekeket feltámasztja. A képen egy ház boltíves ablakán behajolva, a püspök jobb kezének érintésével a gyermekeket életre kelti. Bal kezében pásztorbotot tart. A dézsa előtt egy iskolatáska utal a gyermekek életkorára. A kép baloldali részén a három, ártatlanul halálra ítélt ifjú megmentésének története van megfestve. A kép alsó részének előterében a három térdelő helyzetben lévő alak szeme kendővel van bekötve, amint várják az előttük felemelt karddal álló hóhér sújtását. A kép felső részébe ívelő kardot viszont Szent Miklós püspök az égben lebegve, kezével megfogja, megakadályozva a hóhér szándékának valóra válását. (X. tabló) A négy secco azonos méretű, forma és színvilága harmonizáló. Ugyanez elmondható a kereszthajó oltárképeiről is. [37] 37.

59 Alsó-Szenttamáspuszta Római Katolikus Templom Tass-Alsószenttamáson van Magyarország egyetlen Szent Jobb Lator titulusú kéttornyú temploma, a Kunszentmiklóshoz közeli pusztában. A terület néhány házzal és melléképülettel az Állampusztai Börtöngazdaság kezelésében volt, majd az 1991-ben alapított Mécses Szeretetszolgálat, Magyar Börtönpasztorációs Társaság veszi át. A Szolgálat elnöke Dr. Majzik Mátyás, aki az alapításkor a Szegedi Csillagbörtön alezredese, nevelőtiszti beosztásban. Tanári és pszichológusi képzettsége mellett még a 80-as években, titokban elvégzi a teológiát, s ezt követően diakónusi felszentelésben részesül. Mint nevelő tiszt, jól érzékeli azt a szükséget, ami akkor jelentkezik, amikor egy fogvatartott egy hosszabb időszak, olykor év után úgy szabadul, hogy nincs semmilyen kapcsolata, támasza. Ezért nyugdíjba vonulása után elhatározza, hogy a volt rabgazdasági területen a Szolgálat munkatársaival létrehoz egy rehabilitációs otthont, hogy a börtönviselt embereknek nagyobb esélyt adhassanak a társadalmi beilleszkedéshez. A felújított hét lakóház, közösségi és gazdasági épület, a 70 hektár legelővel, 10 hektár szántóval ember számára biztosította volna az ingyenes lakhatást, az önfenntartó gazdálkodás elsajátítását, valamint lelki segítségnyújtást ra felépül a templom is, amely az otthon lakói számára lehetőséget ad a hitéletre, a lelki megerősödésre. A templom felszentelését 2003 szeptemberében Bábel Balázs Kalocsa-Kecskeméti érsek és Gyulai Endre Szegedi megyés püspök együtt végzi. Bábel Balázs beszédében kiemeli, hogy a volt elítéltek, akik talán a szabadságról álmodnak legtöbbet a börtönévek alatt, már szabad emberként, szabad elhatározásukból vállalhatják ezt az életformát. Majd így folytatja: A külső szabadság csak akkor lesz teljes, ha belső szabadsággal is társul, amikor az ember elköteleződik valami jó mellett. Ezt jelenti a keresztény értelemben vett szabadság. [38] 38. Új Ember Katolikus hetilap LX. évf. 45. (2934.)

60 60 A kitűzött cél, hogy az új templom hirdetője legyen az isteni irgalomnak, s forrása az igazi lelki szabadságnak, s hogy az ott élő emberek imáikkal, munkájukkal erőt merítsenek ahhoz, hogy az életük sorsán fordítsanak, jobbá váljanak, s a jóban megerősödjenek, sajnos nem valósulhatott meg ben Majzik Mátyás meghal. Az állami támogatás megszűnik. Jelenleg a rehabilitációs otthon üresen áll, nem működik Szent Jobb Lator Templom (1993 egyvonalas grafika) A templomépítéskor a liturgikus tér ablakaira Majzik Mátyás Simon András egyvonalas grafikáit álmodta. Korábbról ismerte a művészt, s egyes alkotásait a Mécses Szeretetszolgálat tevékenysége során alkalmazták. A hat ablak felületére megegyező, geometrikus díszítőformák, illetve stilizált virágrajzok keretének középpontjában jelennek meg a szimbólumokat hordozó egyvonalas grafikák. A templomépítő Majzik Mátyás azt szerette volna, ha a műalkotások az üvegtáblákra művészi eljárással kerülnek fel. Jelen dolgozat írójának a templom építésének időszakában elmondta, hogy sajnos az ehhez szükséges pénz összegyűjtésére nincs esély, pedig Simon András alkotásai és a templom méltó lenne rá. Így olcsóbb eljárást, fóliázást alkalmaztak. Az ablakokon Simon András következő alkotásai láthatóak: - Van szabadulás: A mű egy börtönrácsot ábrázol, amint annak felső szálát, mintegy fonalat, egy magasba repülő galamb legombolyítja. A galamb rajzolata a rács fekete színével szemben piros. - Örök küzdelem. Az egyvonalas grafikán alul egy fekete kígyó tekeredő vonalából lendületes felíveléssel egy galamb szárnyalása bontakozik ki, amely csőrével a kígyó felemelt fejéhez közelít. A kompozícióból egyértelmű a galamb győzelmi helyzete.

61 61 - Szeretet reménye: Krisztus töviskoszorújának közepéből egy tövis nélküli, leveles rózsaszál emelkedik ki, égő piros színű szirmaival. A szár zöld színe az életet jelképezi. A piros szín az Isten szeretetére, a fekete szín Krisztus szenvedésére és kereszthalálára utal. - Kegyelemmel teljes: Az egyvonalas grafika egy ikonkeret belsejében, a térdeplő Szűz Máriát ábrázolja, akinek feje fölött egy alászálló galamb látszik. A női alak méhében egy rózsa jelképezi az áldott állapotot. Az Énekek Éneke 2. rész 1. versében a menyasszony így mutatkozik be a vőlegényének: Én, Sáronnak rózsája vagyok és a völgyek Lilioma. (Károli Gáspár fordítása szerint) Az Ézsaiás Könyve 35. rész 2. verse szerint, Sáron pompája a megváltás általi termékenység szimbóluma. - Szívbéli üzenet: Egy piros vonallal ábrázolt szívben egy toll írni kezd. A szimbólum utal a Korinthusiakhoz írt 2. levél 3. rész 3. versére: Olvassa, és megérti minden ember, mert meglátszik rajtatok, hogy Krisztus levele vagytok, amelyet mi írtunk, nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével, nem is kőtáblára, hanem az élő szív lapjaira. - Győzelem: Krisztus töviskoszorújának egy szálát egy felfelé repülő galamb legombolyítja. A fekete tövises vesszőszálról, ahogy a galamb által felfelé emelkedik, eltűnik a tövis és zöld színűvé válik. Ezt a képet Simone Weil szavakban így mondja el: A fájdalom az időre szegez minket, de a fájdalom elfogadása az időn túlra juttat, az örökkévalóságba. Kimerítjük az idő végtelen hosszát, áthatolunk rajta. [39] (XI. tabló) 39. Simone Weil: Szerencsétlenség és Istenszeretet Vigilia Kiadó Bp old.

62 62 Összegzés Művészet és szakralitás. Az elmúlt években egyre több írás jelenik meg e témában, s gyakrabban találkozhatunk vallásos tárgyú művészeti rendezvényekkel, kiállításokkal is. Ezeken rendre felmerül a kérdés, mi tekinthető a szakrális művészet részének. A kérdés megválaszolása vita tárgya. Az egyik válasz szerint csak azok a műalkotások tekinthetők annak, amelyek megfelelnek a liturgikus szabályoknak, míg mások azt a véleményt képviselik, hogy vannak olyan művek, amelyek az egyházi liturgikus kánontól eltérően fogalmaznak, mégis magukban hordozzák a szentség aurájának sugárzását, s ezzel képesek a szemlélőben felkelteni a szent érzetét. Prokop Péter a Vatikáni Rádióban 1984-ben 65. születésnapján elhangzott beszélgetés során többek közt ezt mondta: A művészé is prófétasors. Nem a tetszetőst, hanem a küldetést hirdetni a hivatása. ( ) Vallásos megújulásunkban is mennyire kötődve vagyunk a megszokásainkhoz, s félünk az igaziságtól. [40] Miért is? Mert az igaz leleplezi a hazugságot. Manapság a szó igazságáról beszélni provokációval ér fel mondja Hans-Georg Gadamer, [41] s valóban tapasztalható korunkban az igazság fogalmának és tartalmának relativizálása, kétségbe vonása a közgondolkodásban. Ez megjelenik a művészetek területén is. Dolgozatom egyik célja az igazság keresése volt. Megtalálni és bemutatni az ismertetett műveken keresztül az igaz alkotói gondolatot. A három kortárs művész részben párhuzamos, ugyanakkor nagyon különböző életpályájának megértésén keresztül számomra világossá vált, hogy a hit és a tehetség mértéke, a technikai tudás és képzettség fokozatai mellett milyen jelentőséggel bír az igaz, hiteles élet. Az alkotásokon megjelenő szimbólumok, jelképek, allegóriák és attribútumok önmagukban is hordozzák a transzcendens jelentést, azonban kifejező erejük a három művész alkotásain különböző mértékben jelenik meg. 40. Szíj Rezső: Prokop Péterről és művészetéről Szenci Molnár Társaság Bp old. 41. H. G. Gadamer: A szép aktualitása Twins Bp old.

63 63 Ennek oka nem a témaválasztásban rejlik, hanem abban, hogy milyen mértékben tudta a művész, alkotó tevékenysége során Isten hatalmába helyeznie magát. Az érzéki motiváltság helyett milyen mértékben tudta megragadni az isteni kinyilatkoztatásban megjelenő valóságot, az igazat. Célkitűzésem volt továbbá, hogy a bemutatott műalkotások és templomok történetét helyszíni kutatással feltárjam, és az elérhető monográfiákkal egybevessem. E munkának két fontos eredménye született. Az egyik Prokop Péter dunatetétleni festményeivel kapcsolatos. Az ideiglenes kápolna oltárképeiről Prokopp Mária monográfiája nem említi előkerült fénykép, illetve néhai Kókai János plébános feljegyzése alapján pontosíthatóvá vált a keletkezés dátuma, illetve ismertté vált a festmény tárgya. A Kecel-újfalui volt kápolnával kapcsolatos, Szíj Rezső által leírtak kiegészítésre kerülhettek. A Tass-Alsószenttamási templomról pedig, eddig még nem jelent meg képzőművészeti vonatkozású ismertetés. Végül pedig eredménynek tekintem azt is, hogy a helyszíni kutatásaim során kapcsolatba kerültem egyházközségi elöljárókkal, önkormányzati vezetőkkel, egyháztagokkal, akikkel beszélgetve a figyelem ráirányulhatott a szakrális művészetre.

64 64 Szakirodalom jegyzéke: 1. Biblia Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás Szent István Társulat. Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Bp C.G.Jung:Gondolatok a vallásról és a kereszténységről Kossuth Könyvkiadó G. Jung: Az ember és szimbólumai. Gönczöl Kiadó Bp Csengei Ágota-Simon András: Istenről beszélő vonalak Kairosz Kiadó Bp Dávid Katalin: A teremtett világ misztériuma Szent István Társulat Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Bp Fabiny Tibor: A tipológiai szimbolizmus Ikonológia és Műértelmezés 4. JATE Szeged H.G.Gadamer: A szép aktualitása Twins Bp Galavics Géza, Marosi Ernő, Mikó Árpád, Wehli Tünde: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig. Egyetemi Könyvtár, Corvina Kiadó. Bp Magyari Beck István: Érték és pedagógia Akadémiai Kiadó Bp Mircea Eliade: A szent és a profán Európa Kiadó Bp Prohászka Ottokár összegyűjtött munkái Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Bp. VII. kötet 12. Prokop Péter: Kavicsdobáló Róma Prokop Péter: Sziromszállingó Bp. Jel Kiadó Prokop Péter: Római évek Róma Prokop Péter: Vén ág is hoz virágot Jel Kiadó Bp Prokopp Mária: Prokop Péter Szegedi Tudományegyetem BTK Szeged Simon András: Élet Vonalak (művészeti album) Hangtalan Jelek Bp Szíj Rezső: Gondolatok Prokop Péter képei előtt Budapesti Művészetbarátok Egyesülete 1983.

65 Szíj Rezső: Prokop Péterről és művészetéről Szenci Molnár Társaság Bp Új Ember Katolikus Hetilap LX. Évf. 45. (2934) 21. Vanyó László: Az ókeresztény művészet szimbólumai Jel Kiadó Bp Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások. Magvető Kiadó Bp Simone Weil: Szerencsétlenség és istenszeretet Vigilia Kiadó Bp Elektronikusan letöltött anyagok:

66 66 Mellékletek I. tabló latin kereszt görög kereszt Antóniusz-kereszt kettős kereszt hármas (pápai) kereszt bizánci vagy orosz kereszt András-kereszt egyiptomi (kopt) kereszt